Poštnina plačana v gotovini.
/ /
SZKA KRAJ
Céna — Ara 1-25 Din.
Vépsztveni, politiesni i kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Lét. V. Évf.
Már-kisevei, I926. január 24,
12roj 4. Szám.
Nájem zo zójem.
Mi Prékmurci sze z politikov malo brigamo. Kakse ozadje má politika ravno zvün volitev vremena, szarno stero mi za edino politizéranye poznamo, to nász hladno nihá, ka sze godi rávno vu toin politike „mérnom" vremeni, nám je to námensa briga. Vendar pa esi politizérati scséino za csasza volitev, moremo i meti vpogléd vu politike té „mérnoga" dela momente, vu priprávlanye terena za prisesztno politicsno bojüvanya.
Volilna doba politike je niká drügoga né, kak napré priprávle-ne csréde napád na nepriprávle-noga neprijátela, bőgsepovédano politicsnoga naszprőtnika. Tő ide vsze z szílov, da naj za onoga neosztáne telko vréinena, da bi szi djánya sztopáj, prati — taktike vretino nájdti, premiszliti znao. Záto je pa rávno tá doba, od volitev do volitev, tiszta, ki jo prakticsna politicsna grupa vö-ponüca léko, za vugodnoszt szvoji cílov. I ka sze vsza tá priprava rávno medtem csaszom godi, tó léko opázi ki szaino ed-no malenkoszt z-szvojega cajta daríije na tő
Vsze dela sze godijo na ti-homa, v neopazlivoj formi, v not-rányoszti partáje. Ka je ednoga ali drügoga gerenta odpüscsenyé v nasoj míszli, v nasi ocsáj málé znamenitoszti, i imenüvanye nő-voga gerenta ali predsztojnistva szamo nikakse kváraradüvanye, tő sze v nasi krőgaj szamő od-szébe razm/. Kakse znamenitoszti je pa za poedíne politicsne partáje tő ino esi 'ze szamo za szvoj cíl edno ali drügoX'prestímano oszobo pridobijo, tő mo zaraz-meli szamo té, gda po dúgsi lé-taj sze na szvojem kvári navesi-mo tő zarazmeti. Skoda je pa velka, ka szi niti telko briganya nepripisüjeino za dú'znoszt, da bi szi z-'zívi prigod zájali vcsenyé.
Za szvoji idej doszégnye-noszt, né mogőcse momentánno, nego csirávno pocsaszoma ali zagvüsno, riajpametnése dela par-tája kapitála i goszpode — Pri-bičevičova demokratszka partája. Gda sze je z-kázala prilika, mo-gjőesnoszt, za csasza nyí vláda-;nya ali protekcije, je na vsze tiszte mesztá, gdé szamo nyí cílov i idej szemen je szejati mogőcse, esi né nacsi z pressioné-
ranyom, szo taki porínoli szvoje mláde lüdí, verne podanike. Tő delajo escse i dnesz, esi sze nyim szamo príiika ponüdi. Zacs-ne sze pa prinyí ze pri máiom rítari i ide prék sződní i visziki sől do vísesnyi ininiszterszki csesztníkov, naj szamo povszédi májo reprezentante szvoji idej i tak priprávijo teren szvoje pri-sesztnoszti.
Vszáka partája je na tom, szamo edna po pametnésem, drü ga pa po menye pametnom sistemi, edna z-véksim kricsom ob-sződi tákse dela, drüga pa na tihoma csáka prihőd szpremem-be, gda sze odpré prilika za re-vamzo, gda léko dá nájem za zájem.
Zgodilo sze je pa, ka je Pribičevič za csasza nyegovoga vucsenyá-minisztersztva penzijo-nérao tri professore Zagrebecske univerze, ár szo Radicsove partáje verniki bili, nasztavo je pa doszta vecs drügi, ki szo — praj — né meli zadosztne kvalifikacije, vendar pa verniki — vecsi-
noma — nyega partáje. Radics je tisztoga hipa tiho büo, szamo sze zburkao vesz znansztveni szvét. Té professore je pa zdá pá Radics penzijonérao, tőda je na-meszti na k nyí kvalifikaciji pri-szpodobno meszto. Kelko pa zdá kricsíjo té politicsni líszti? Bole kak pa esi bi sze vsze univerze porušile.
K toini pa szamo telko tná-ino povedati, ka je tüdi takse priprávlanye teréna politicsne prisesztnoszti nikak né na vugodnoszt kmétszkoga národa i dácso-placsníkov, tüdi né vu tom poglédi nájem za zájem, nego nőva bremenit, igranye — z národa zaviipnosztjov, za stero národ, szploh pa kmétski, zahvá-len nemre bidti. Csi pa sze ed-nők vendar konec narédi korupciji — glória zacsétniki.
Pritom sze pa neszpozábimo zbíidjeno paziti na delo „mrtve politike", na nebőde nyé jálno priprávlanye — do volitev — na Haso skodo — nájem za zájem.
A dinárhamisitók a börtönben.
Dr Bogdánovics zagrebi rendőr-, fönök, aki Lázics Zsika miniszteri osz- i tályfőnökkel Németországban nyomo zott a dinárhamisitók után, hétfőn visszaérkezett Zagrebba. Dr Bogdáno vics megérkezése után nyomban jelentést tett németországi nyomozásról, a mely a némát hatóságok támogatása folytán a legteljesebb eredménnyel végződött. A jelentés szerint a dinár-hamisitó bűnszövetkezetnek valamenyi Németországban levő tagja a rendőrség kezére került.
A dinárhamisitók közül Németor- ; szágban Jávór Péter magánzót, Kóplek Vilmos kereskedőt, Cár Péter házalót, Meil József kereskedőt, Nordhold Herman nyomdatulajdonost és Bochardt cigarettapapirgyárost. tartóztatták le.
Zabrebban összen tizsnegy letartóztatás történt.
A letartóztatottak névsorát a rendőrség csak most hozta nyilvánosságra. A rendőrség részéről hétfőn kiadott kommüniké szerint a dinárhami-sitás gyanúja alatt Pusiss Anton, Ru-bics Máté, Mamenica Anlun házalókat Kumanda Markó magántiszviselőt, Za-mola Ágnes és Kós Anna cseledlányokat, Matunics Máté és Sábán Mató vendéglősöket, Himics Ljuba háziszolgát, Tomljenovics Stevó büntetett előéletű csempészt és Jávoi Jázos földbirtokost tartóztatták le. A bűnszövetkezet tagjai közül csak Jurcsevics Marián van szökésben, de kézrekeritésére mindent megtettek.
A letartóztatott dinárhamisitókat kedden átadják az ügyészségnek.
Letartóztattak három kommunistavezért.
Az ország nagyobb városainak rendőrségei nagyszabású kommunista összeesküvés ügyében nyomoznak. A beogradi rendőrség csütörtökön mintegy ötven ismertebb kommunista vezető lakásán, igy többek közt dr. Jo-vanovics Rajkó ügyvédnél, Markovics Szima volt egyetemi tanárnál, Todoro vics Mihajlo volt nemzetgyűlési képviselőnél és Gyorgyevics Dusán középiskolai tanárnál házkutatást tartott.
Gyorgyevics Dusánt egyébként a házkutatás után letartoztatták.
A zagrebi rendőrség házkutatást tartott Milutinovics Budimirnak, a fa-munkások országos szövetségének elnökénél, akit szintén letartóztattak és az ügyészség utasítására Beogradba szállították.
A szarajevói rendőrség letatrtóz-tatta Milojevics Miodrágot, a szakszervezeti főszövetség tagját.
A letartóztatások és házkutatások elrendelésének okáról a rendőrség minden fel\ilágositást megtagad.
Je vsze mogőcse?!
Na szvéti dén, dec. 25-ga pred-pödnévom, gda szo liidje z-cérkvi sli, je v M. Szoboti na Aleksandrovoj vilici z-edne hi'ze teppich büo na ceszto prásem, töda na mímoidőcse lűdí, kí szo v szvétesnyoj obléki bili oblecseni Isztina je tő, ka sze pohištvo more csisztiti, zamerkati pa moremo tő, ka v M. Soboti i escse i bole na glávnoj ceszti je né zatő presztora, témbole pa né na tak velki szvétek, nego na dvorisesi, ali koncsibár vgojdno rano. Gda sze nikáki med prebiválci tak gizdávo za varasance racsűnajo, te je táksa narédnoszt nedopüsztsena. Ali csi szi prizadeti hí'zni lasztník, ali goszpá szluzkinya, tak míszli ka je vesznicsar escse i te varaske bujé du-!zen hrániti i záto sztéple nanyé tep-piche, te szi naj nácsisi dén odeberé, né pa na tak veliki szvétek, gda szi vszáki pošteni krsztsenik szvoj obed v krőgi familije mérno — brez búj — scsé potrositi. Z osztrésim strofom bi nebi škodilo od taksi djány odevesiti lüdí.
„Céla Magyarszka falzifikatorszka" tak kricsí vecsína lísztov. Rávno tő bi pa léko povedali na Nemcsijo, Ameriko, Spanyolszko itd., csi bi nebi znali i,tő ka sze med lüdmi nájdejo pošteni i nepošteni, rávnotak, kak sze í nájdejo med magnáti hüdobnyáki, kí sze z-szami szebicsni cílov podájo na hudobijo, k steromi pritégnejo odgovorne visise csesztnike z oszlepljenosztjov bogátsztva blá'zensztva. I tő csinénye imenüjejo oni za patriotizem, kak csi je pri tőva-jiji zgrábijo, imenüjejo tő za kleptomá-nijo, naj sze tem le!zé z-ognejo zákona szigurnoszti, ali pridobijo zagléd zgüb-lenoga postenyá.
Vecs kak gvüsno je, da je faktum tő, ka sztojimo pred navádnimi hüdo-delci, záto skoda na kricsi, kí bi pre-iszkávo vtégno v drügo szmer vriniti. Windischgraetz, ki je v'zívao dobroto nyerni tak prevecs potrebni falzificérani francuski 1000 frankosov, naj v'zíva tüdi i britkoszt szirmastva, stero naj zadobí po oddaji nyega veleimány z sterim sze naj povrné vesz skoda. Tő je né bila kleptománia pa tüdi né patriotizem, nego penezna lakota, stere bi nücao za vplacsilo dugá i za gentl-mansztvo. Zatő pa naj trpi.
Ponőcsna sztrá!za je po vesznicaj v nevőli. Prišla je od poglavarsztva narédba, ka vszáka vesznica more po-nőcsne sztra'záre meti, stere bode 'zandermarija koctrolérala csi szvojoj dú'znoszti verno zadoszti. — Szmo radovedni kelkokrát pride tá potrébna kázen.
Villany gazdasági és háztartási értéke.
(folytatás)
Van azonban más jd oldala is a villanynak. Amely háziasszony egyszer a villanyvasaldt kipróbálta, az többé más vasalóval dolgozni nem tud, illetve nem akar. A vasalóból kihullani szokott hamu ennél nem piszkítja el a tisztára mosott fehérneműt; parázsélesz tessel nem kell vesztegetni az időt; csak egy egysezrü bekapcsolás és vasaló kész a munkára. Nem gerjeszt beteg gázokat mi fejfájást okozna, s emellett a vasalás óránként csak fél vagy egy dinárba kerül.
Fűteni és főzni is lehet villanynyal. Ételek felmelegítése legcélszerűbben az ily melegítőn végezhető, s kü-különösen hol kisgyerek van, az ily takaréktűzhely a legcélszerűbb, mert olcsó, gyors és amellett nem kell fával zörögni, mi a gyermeket nyugalmában zavarná. Mindamellett egyik szobából a másikba könnyen vihető s ott helyezhető el hol használni kell.
Az emiitettek mellett azonban legnagyobb a gazdasági értéke a villanynak ott, hol legcsekélyebb hajtóerő is szükségeltetik. Villannyal elhajtatjuk a darálót, sz> cskavágót, répavágót, hajt vizipumpát, kávéőrlőt, hus-á-gót, kös/őrükövet. esztergapadot, teifö-lőzőt vajköpülőt, bele leh^t kapcsolni nagy gazdaságokban nyirógépekbe és fejőgépekbe, lehet vele fát fürészelni stb. így használni a villany erejét, a gazdasági szempontból nélkülőzhetet-lan és kiszámíthatatlan értékű. De mi a fő, ily gazdasági vagy ipari célra vaio nasznaiatnai a villany Kiiovatt-ja 45-60 %,-kal olcsóbban is számíttatik, ami szintén alap arra, hogy vele számítsunk.
Nagyobb gazdaságokban fontos, hogy számításokkal dolgozzanak ily villanymotor felállításánál és az erő szétosztásánál: kisebb gazdáknál azonban elegendő, ha egy ily kocsira felszerelt villanymotor van tíz-tizenöt gazdának, melyet aztán vihetik akkor és oda, mikor és hol kell.
Villanymotornak más motorokkal szemben az az előnye is megvan, hogy jelentékenyen olcsóbb az üzem és nagyon kis helyet foglal el. Akármilyen
kis sarokban vagy a falra erősítve a legpontosabb munkát végez s nem is kell neki semmi szakértelem, vagy drága kezelő. Benzinmotor újonnan ma is belekerül 15-20.000 dinárba, egy ugyanolyan erősségű villanymotor csak 4-5.000 dinárba kerül. De a munkaköltség is sokkal alacsonyabb a villanymotornál, mint benzinnél. Ha pl. 13 dinárba kerül a benzin, akkor egy
3	lóerős benzinmotor óránként 10 din. üzemköltséget emészt fel, mig ugyanoly erős villanymotor óránként — ha egy kilovatt 2 dinárba is kerülne —
4	dinárba.
Ezek tehát azok az előnyök, melyek a villanynak bevezettetését feltétlen javasolják, méginkább akkor ha a modern gazdálkodásra át akarunk térni s gazdasági helyzetünkön segíteni kívánunk olcsóbb munkával és intenzivebb gazdálkodással.
Most amikor kínálkozik egy kedvező alkalom, aiánlat a Fala i nagy villany teleptől, ne szalasszuk el, hanem hogy ne az örök setétségben bo-lorkáljunk, csekély-égek mellőzésével
ragadjuk meg. Mert. ha most, apróságokon nyargalászva az illetékes kőrők nem veszik fel a komoly tárgyalásokat ugy egy évre ismét háttérbe szorul a kérdés, mégpedig gazdasági előmenetelünk, Prekmurje fejlődésének és egés-ségi intézményeink rovására. Nem tudjuk azonban azt, hogy az erre vonatkozó hossabb lejáratú szerződést nem-e volna helyes egy egészséges valutára alapozni, ami a mi ingadozó valutának s az árak minden vonalon való visszaesésénél fogva talán nem megvetendő.
Ha mindezekre tekintettel leszünk s a villanyerő, mely egész Prekmurje igényeit kielégítené, rövidesen idevezettetik, alig hisszük hogy pár év múlva akadna egy falusi is, ki a villany fontos gazdasági szerepét át ne érezné s hogy a legeldugodtabb faluba is be ne vezettesék. Erre számítanak már is a szerződő felek, de ezzel számolniok kellene a falusi, légalább is közvetlen közelben levők, elöljáróságoknak, hogy az ügy annál inkább célra vezessen
(Vége.)
Csempész halála
Gornji Siaveč b n egy prekm
Az an yi a iltv.nus csempé */és, meiy c^ye őie csak az SHS os'tr.ik h Uiroii történhetik, ismét egy tragikus példát nyújt azoknak, kik nem a becsületes s tálán nehezebb munkájuk, hanem a könnyebb de veszélyesebb kereset révén akarnak pénzhez jutni. Napokban is egy végzetes sze-rencsétlenségü ily csempészvállalkozás történt az osztrák határ mentén G. Slaveči község határában, az SHS területen, hol a a határőrség egy csempész karaván tagját, Ficzko Rudolf 20 éves Ritkovcei születésű, legutóbb G. Slavecsén mint molnársegéd, egyént agyonlőtt s a melyről következő a hivatalos értesülésünk :
F. hó 8.-án körülbelül hét tagot számláló társaságot figyelt meg a szolgálatban lévü finánc őrség, kik átjöttek a határon 400 méterrel lejebb az »Eckwirt«-töl.
iKjei csempés' halálat lelte.
Az ismeretlen egyének bujkálva az erdőben jöttek át, meg akarván közelíteni a határőrséget. A szolgálatot teljesítő finánc mindezt észrevéve előírásosan háromszor „állj"-ra szólította őket, mire ezek lövéssel válaszoltak, nem pedig hogy megadták volna magukat. Revolver golyója nem tett kart az őrben, csak füle mellett süvített el. Erre a társaság széjjel röppent, finánc pedig szolgálati fegyveréből adott le egy lövést a menekülők után. A golyó Fickó Rudolfot, ki a határ irányában akart menekülni, jobb fülön találta s homlokán jött ki u^y, hogy Fickón szemtanuk előtt következett be a rögtöni halál. A golyó lapos oldálával még egy erős ember ökölnyi nagyságú fenyőfán is élesen áthatolt. A bizottság jan. 10 -én szállt ki a helyszínére. Találtak nála egy kanna amerikai petroleumot, né-
hány nagy skatula gyufát, vala-lamelyes cigaretta papirost és cigarettát.
Egész vasárnap (10-én) tömegesen jött a nép a szerencsét-legség színhelyére a szerencsétlenül járt fiatalember felett sajnálkozni, aki alig 20 éves korban került ily sorsra, — a saját vigyázatlanságából.
Tragikus végzet szolgáljon mint őszinte figyelmeztetés a határ lakosságnak, hogy csempészéssel ne foglalkozzék.. S ha van valakinek a határon dolga, a határőrség figyelmeztető szavára adja meg magát, álljon meg, hogy ujabb szerencsétlenséget igy elkerüljék. A csempészés t. i. ujabb időben annyira elharapódzott, hogy a határőrségeknek a legszigorúbb utasitás adatott ki, hogy a legkisebb esetben is fegyverüket használhatják a csempészek ellen.
Glászi—Hírek.
—	Oszobni glász. Na Znöva razsür-jeno M. Sobotsko gimnazijo je imenü-vani za proffessora g. Mirko Bitenc, kí je szvojo meszto 'ze prevzeo.
—	Velika lóvszka veszelica v M. Soboti sze bőde 1. febr. 1926 obdr'zála ob 7 vöri zvecsér v vszé presztoraj hotela „Dobray" ino kavartie „Sočič". Pridejo vküper tékrát vszi lővci z-céle nase krajine, pa tüdi z-szőszid-noga ljutomerskoga okraja pridejo. Prijavili szo sze celő gősztje z-Stajerske ino Kranjske. Námen prireditve je, da sze lővci med szebov szpoznamo, ino ednők pošteno lővszko zabávamo, ka znájo pacs szamo lővci napraviti. Lővci pritégnejo v krőg szvoje edinsztvene zabáve tüdi publiko, kí pride med nyé. Záto bőde \ száki, kí pride na tő ve-szelico, náso zadoszta veszeljá i resznicsne ino poštene i tak do ■ mácse zabáve, kak nigdi vecs né. Pricsaküje sze veliko táljemánye.
—	M. Sobota. Dobili szmo szledécsi dopísz z-krőgov M. Sobotski abcsánov steroga prineszémo vu szvojoj celöti — brez komentára i kí sze glászi szledé-
3fakáts Jjászló.
A magyar nemzetgyűlés 1925 é«i október 31-én tartott ülésében áldozott az 1910 -1918-iki országgyűlés hősi halált halt tagjai, tisztviselői és alkalmazottai emlékezetének. Ez ülés keretében leplezték le a magyar parlament hatalmas kupolacsarnokában elhelyezett márvány táblát, amelyeknek egyikén ott ragyog Takáts Lászlónak, Muraszombat kiváló szülöttének a neve is tizenkét társával együtt. Az ülést Szi-tovszky Béla elnök vezette, az ünnepi szónokok Huszár Károly és Zsitvai Tibor voltak. A kegyeletes ülésről felvett jegyzökönyvet a nemzetgyűlés etnöksége külön füzetben is kiadta s közölte az emléktáblán megörükitett
hősi halottak életrajzát is. Szolgálatot vélünk teljesíteni olvasóinknak, ha ezen „In memóriám" című füzetből ide iktatjuk Takáts László életrajzát.
Takáts László született 1880 május hó 13-án Muraszombaton, ahol atyja Takáts István állami elemi iskolai tanító volt. Édes anyját Lovassy Luster Gabriellát már féléves korában elvesztvén, gyermek éveit 10 éves koráig nagyatyja Luster Pál főerdész házában töltötte. Ez időben atyja újra nősült feleségül vévén Kammermayer Irmát, Budapest székesfőváros egykori polgármesterének unokahugát, aki odaadó szeretettel vette kezébe a nagytehetségű gyermek nevelését. Miután elemi iskoláit szülőfalujában elvégezte Kőszegen és Szombathelyen folytatta középiskolai tanulmányait, amelyeknek befejeztével
beiratkozott a budapesti műegyetemre. 1903-ban kitünteténse! tevén le összes; vizsgáit, Klosterneuburgban az utászok- J nál szolgálta le önkéntesi évét. Mint iskolai pályáján mindenütt itt is első volt társai között. Majd a műegyetem tői nyert Lubus féle 1300 koronás ösztöndíjjal külföldre ment. Előbb Olaszországba ment a helyszínén tanulmányozva a műépítészet remekeit, azután Németországot ker.ste fel, ahol Berlinben Otzen tanárnak volt a tanítványa. Itt foglalkozott először a templom építés tudományával.
Qazdag elméleti és tapasztalati ismereteivel hazatérve, 1906-tól Puz Vamu műegyetemi tanár metlett töltött hét évet mint tanársegéd. E minőségében résztvett a műegyetem uj palotáinak tervezésében és az építkezés vezetésében is. 1908-ban Justh Gyula akkori képviselőházi elnök kinevezte az országház építészévé. Ez állásában
ugyan nagyobb arányú munkásságra nem nyílt alkalma, de viszonylagos kisebb elfoglaltsága megadta a lehetőséget fényes tehetségeinek kifejtésére. Több tervpályázatokon nyert dijjakat. Tervezte és megépítette a muraszombati r. kath. templomot, városházat, korházat a battyándi ev. templomot stb.
(A muraszombati kath templom gyönyörű művészi munka. Messze földön nincsen párja. Annak idején a Magyar Mérnök és Építész egylet szaklapja oldalakon keresztül ismertette és több rajzban mutatta be e kiváló alkotást. A muraszombati korháznak csak u. n. trahoma pavi Ilonját és a gazdasági épületét tervezte Takáts, Legszebb müveinek egyikéről a Sőmen féle ház-,' ról pedig megfelejdkezett az életrajzíró. A szerk. megjegyzése.)
cse: »Dobili szmo nővoga gerenta, tüdi vidimo nova dela. Neverno pa jeli je növi gerent escse né vido, ali pri szvojoj prizaposzlenoszti né mogo na pamet vzéti tő, ka nisterni lüdjé na naso skodo predoszta szlű'zijo. Naimre mámo tájnike i podtájnike plácsane z-nasi te!zko zaszlü!zeni krajcarov, jesz-tejo prilike pri sterom vszeedno zasz-lüzijo trétje oszobe nezracsunlive pé-neze. Pitamo g. gerenta, pöleg toga kak je z zivinszkimi pötnimi líszti, kí szo vretina blűzi 10 jezero Din. dohodkov, na skodo várasa. Pricsaküjemo kémprvéso rešitev, ovak pa príde na-daljüvanye od vértüvanya. — s. Ko-mentára k-tomi né trbé, ár szmo zag-vüsani, ka növi g. gerent má telko energije, ka v krátkom odprávi krivice, ki bi skodüvale várasa prebiválcom, témbole pa té, gda je od kaj táksega gucs, kak vszebina gorányega piszma z-dácsov obtercsenoga pörgara z-M. Sobote.
— Iz Indije príde na lóvszko zabávo v Mursko Soboto dne 1. febr. 1926 prorokica, kí bo po-sztavila szvoj sátor ino vszákomi kí bo 'zelo, povedala nyegovo preteklosžt i nyerni proruküvala bodőcsnoszt. Poszebno dnesz, gda zivémo hitro in cslovek nema prevecs csasza, da szi naj pie-misláva, kak naj zasztávi szvoj sztopáj da nyerni naj bógse ide je velike znamenitoszti, da pozna szvojo bodőcsnoszt. Sztem szi prisparamo vnőgo trüda i szkrbí ino pomágamo v vazni pítanyaj Záto naj nihcse ne zamüdí príti na lővszko zabávo, esi sto scsé pöleg zabáve szpoznati tüdi szvojo bodőcsnoszt.
Razglas Voliíve v Delavsko zbornico za Slovenijo se vršijo v času od 2. do 7. febr. 1926. Volilci iz malih obratov (: splošne skupine:) iz Mursko-sobočkega in Dolnje Lendavskega okraja morejo dvigati glasovnice do vštetega 27. januárja 1926 vsak dan od 9. do 11 ure in izvzemši nedeljo od 18 do 20 ure v uradnem lokalu ekspoziture Okrožnega urada za zavarovanje delavcev v Murski Soboti (Prekmurska banka I. nadstr.) Volilci iz občin, oddaljenih pod 5 Km. od M. Sobote morajo volilne dokumente dvigati v navedenem času osebno pri ekspozituri. V poštev pridejo volilci iz občin Murska Sobota, Rakičan, Krog, Černelavci, VeŠčica, Kupšinci, Polana, Nemočvci, Markišovci, Marjanci, Nor-šinci, Mlajtinci in Lukačevci. Ostalim volilnim upravičencem bodo dostavljene volilne glasovnice potom bolniškega kontrolorja ali po pošti. Na dan 2. februarja se sprejemajo glasovnice pri kraj. volilnem odboru v Murski Soboti pisarna Okrožnega urada za zavarovanje delavcev (Bolniška blagajna) v Času od 8 do lb ure. Volilci upravičenci, ki dne 2. febr. svojih volilnih dokumentov ne oddajo osebno ali po pooblaščencih pri krajevnem volilnem odboru, morejo glasovati po pošti ter poslati v glasovalnem kuvertu glasovnico in glasovalni listič Glavnemu volilnemu odboru v Ljubljani. Kuverte je oddati dne 2. febr. zalepljene. Kuverte brez glasovnice ah" brez glaso-valnoga lističa ali ki vsebujejo imena kandidatov iz nepotrjenih list so neveljavne. Volilci, ki glasujejo po pošti, morajo glasovnice frankirati in poslati glavnemu volilnemu odboru v času mtd 2. in 7. februarjem. Nefrankirane volilne kuverte glavni volilni odbor
I
v Ljubljani ne bo sprejemal. Kuverte, ki bi došle pred 2. in po 7. febr. se bo smatralo za neveljavne. Krajevni volilni odbor v M. Soboti.
—	Ecse vnőgo drügi sz-krivnoszti sze bő vidlo na lőv-szki veszelici, stere pa escse za zdá nesesemo ovaditi. Pozovémo pa li vszakoga, ki szi zeli reszan práve i neprisziljene zabáve, da pride na tő lővszko prireditev v M. Soboto.
—	Licencovanje zasebnih žrebcev. Dne 25. januarja 1926 ob 9 uri dopoldne se bo vršilo pred gostilno Bac v Murski Soboti licencovanje zasebnih žrebcev za predstoječo plemenilno dobo. Lastniki žrebcev se opozarjajo na to da prinesejo seboj potrebne dokumente, kajti brez teh se ne more živali licencovati. Občinskim predstojništvom se naroča da pravočasno obvestijo lastnike žrebcev o navedenem li-cencovanju.
—	Podružnica Slovenskega lovskega društva v M. Soboti javlja, da se vrši redni občni zbor dne 1. februarja 1926 ob 16 uri v hotelu Dobray v Murski Soboti z običajnim dnevnim redom. Odbor se voli za nadaljne tri leta. Pričakuje se polnoštevilna udeležba vseh članov podružnice, med katere pripadajo na podlagi sklepa S. L. D. vsi v tem društvu včlanjeni lovci iz Dol. Lendave, kakor tudi lovci iz sreza Ljutomer in Gor. Radgone. Železniške zveze so zelo ugodne posebno z oziroma nato, da se vrši po rednem občnem zboru v istih prostorih splošno priljubljena lovska veselica, za katero se razpošljejo v prihodnjih dneh posebna vabila.
—	Vabilo. Podružnica udr. voj. inv. v Murski Soboti obdrži svoj reden letni občni zbor na dan 31. I. 1926 ob 10 uri predpoldnem v prostorih gostilne F1 i s a r z sledečim dnevnim redom: 1. Prevedba novega inva-lidskoga zakona, 2. Poročilo celoletnega delovanja, 3. Poročilo delegata, 4. Volitev novega odbora. Ker je te občni zbor velevažnega pomena je dolžnost vsakega invalida in vdove, da se ga zagotovo udeleži.	ODBOR.
—	Pozor na zanke. Ker je potekel lövszki csasz za vsze koszmatine, odbor Slovenskoga lovskoga driistva v Murski Soboti je vöpüszto zavolo zbög-sanya krvi v lovisesaj nepoznánoga divjega lovca, komi je zapovedano, da do 1. februára t. 1. polovi v zanke vsze one lövce, ki szo escse né kotri-ge Szlovenskoga lővszkoga društva v Murski Soboti i ji pripela dne 1. februára t. 1. ob 7 vöri vecser k-Dobray-i v Mursko Soboto, vsze divje lovce pa. püszti na zankaj, je numerira i nyi iména prijavi do 1. februára t. I. 7 vöre vecser, tam posztávlenim sztrá'zam. Tomi divjemi lővei je dovoljeno do toga dnéva loviti po célom Prékmurji, v-dolnje-Iendavszkem szrezi, Ijutotr.er-szkom i v-gornje-radgonszkom ino posz-krbeti, da tak zbráne lövce na té dén z-vlákom pripela na pregléd k Dobray v Mursko Soboto, da sze prav lövszki zabávajo. Záto lovci pozor na zanke! Na szvidenye 1 februára v M. Soboti I
■— Képviselői látogatás. Dr. Pernar Radics párti képviselő f. hó 8-án meglátogatta Turnišče községet s ez alkalommal egy kis rövid politikai tájékoztatót nyújtott hallgatóinak. Dr. Pernar előadását igen nagy tetszéssel fogadták s bejelentett ujabb látogatását szívesen vették tudomásul.
—	Halálozás. Alszeghy József D. Lendavai lakos f. hó 9-én 69 éves korában végelgyengülésben elhunyt. Alszeghy szakképzett gépész és mü-lakatos volt, régebben a birói tisztet is több éven áf viselte. A város egy érdemes polgárát vesztette el benne. Temtlése nagy részvéttel volt Dolnja Lendaván.
-- Uj öt dinárosok. Az elmúlt héten a Narodna banka (Nemzeti bank) nagyobb mennyiségű öt dináros ércpénz szállítmányt kapott mely Franciaországban készült. Legközelebbi időben már forgalomba kerül. Tehát már feltétlen keil gondoskodni „bugye lárisról".
—	A külföldre szállítandó állatok járlatlevele. A földmüvelésügyi miniszter rendeletet bocsájtott ki a külföldre szállítandó állatok járlatleveleinek kiállítási módjáról. Az utóbbi időben ugyanis gyakran előfordult, hogy a járlatlevélen nem tüntetik ki a törvényben előirt negyvennapos vészmentességet, minek következtében a már határon levő állatküldeményeket a másik ország határáról visszaküldik. A miniszter ezért elrendeli, hogy a jövőben, azonkívül, hogy a negyvennapos vészmentességet a járlatlevélen feltüntetik, meg kell jelölni az állatok származási helyét és azt a körülményt is, hogy a szomszédos község is vészmentes. A rendalet pontos betartásáért a községi és járási állatorvosokat teszi a miniszter felelőssé.
—	Uj pénzintézet. TurniSCén uj pénzintézet van alakulóban egy Celjei bank támogatásával. — Az előkészületek az intézet megnyitására serényen folynak.
Razpis
službe občinskega tajnika v Murski Soboti z nastopom 1 aprila 1926. Plača po dogovoru. Prošnje je vlagati do 10. marca 192c. z spričevali o sposobnosti.
Gerent: JOSIP BENKÓ
Razpis
službe 1. občinskega redarja v M. Soboti z nastopom 1. marca 1926 z mesečno plačo 1000 Din. službena obleka brez stanovanja.
Lastnoročno pisane prošnje je vložiti pri županstvu Murska Sobota do 15. februarja 1926.
Gerent: JOSIP BENKO
K ' N o
v Murski Soboti.
V NEDELJO 24. januára popoldne ob 3, zvečer ob 8 uri
HRGENTINITA
Prekrasna drama spredigrom i 6 činova.
U gl. ulogama:
JUCIÉ LABASS, ANGELO FERRARI, Ari ANZO i JO-SEF WINTER.
VSTOPNINA: Gornje lože 12 Din., spodnje lože 10 D., ín II. prost 5 D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH.
Otroški voziček
v sploh dobrem stanu se proda, pri trgovci JOSIP GAŠPAR v Murski Soboti.
Trztvo. Kereskedelem.
Blágo — Ápu.
LJUBLJANA: jan. 22.
100 kg. Pšenica—Buza Din. 300—315
'Zito—Rozs » 212—225	
Ovesz—Zab »	180-—
Kukorica	150—
Prosző—Köles »	215—
Hajdina >	260—
Szenő—Széna »	7250
Graj—Bab csres. »	300-
zmésan—vegyes bab	200—
Krumpli »	75—
Len. sz.—Lenmag »	500—
Det. sz.— Ldherm. »	2000
Biköv. Telice Krave Teoci
lit 7 50 8-
BENKO: jan. 22.
1 kg.	III
Bika S Üsző ŠTehén Borju J Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmöcsaj--Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb.
Pénezi -
1 Dollár . . . 100 Kor. Budapest 1 Schil. Becs 1 Kor. Praga . 1 lira .... Zürichben 100 Din 9.17 sfrk.
II. I. prima
7-50 8-- 8-50 9-— 8 50 9 — 2 — 3-- 4-50 8*— 9--14- 16-. . 28 — 35 — . . 30--. . -• 25'— . .	1.25
- Pénz.
. = D.	Ö6-40
. = >	0.079
. = »	7-97
, -= »	167-40
. = »	227-50
Eladó =
egy jó karban levő gyermekkocsi. Bővebbett GÁSPÁR JÓZSEF kereskedőnél M. Sobota.
Poslano.
Vsem velespoštovanim svojim ggom. klijentom, prijateljem in znancem naznanjam, da sem popolnoma ozdravljen in da osebno vodim in obavim vse poverjene mi odvetniške posle in obravnave.
Z odličnim spoštovanjem : Dr. FERDO ČERNE, odvetnik v Murski Soboti.
III
III
VELIKA LOVSKA VESELICA dne 1. febr. 1926
Z-hája vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v domovini : 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano V50 Din rekláme 1'— mali oglaszi 0'70 Din. i dávdk. Pri vecskrát popüszt.
Rokopíszi, kis ze ne szhránijo i ne vrnejo sze Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide
posílajo:	j	küldendők:
Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina j M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
M Á R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Kostni csekovni racsun bioj 12980. ;— j —: Postatakarék számla száma 12980. :—
Megjelenik minden vasán..,p Előfizetési ára negyedévre belföldön lö ' Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.-ként: szövegközi és nyilttér ! ö0, rendes 1—, aproh itietés 0-70~ Din és az illeték.
Többszörinél engedmény,
A vízhólyagos sertésmája.
(Fordítás »Kmetovalec-ból.«)
Téli időben észreveheted számos sertés máján fehér, egész diónagyságu, hólyagokat. Sokszor kevés van ebből
GAZDÁLKODÁS:
A zöldtrágyázás termés fokozó hatása.
(Folytatás.)
Az által tehát igen jelentékenyen gazdagítjuk a talajt, hogy a levegőből kötnek le nitrogént, de más részt gazdagítjuk azzal is, hogy igen mélyen gyökerezvén, a talaj mélyebb rétegeiből hoznak fel tápláló anyagot, a talaj legfelsőbb rétege részére. Ezért van, hogy lucernás, lóherés után rendesen jobb buza termés szokott lenni, dacára, hogy maga a növény nem szántatik alá, hanem lekaszáltatván, takarmány alakjában vitetik el a területre. Ezen pillangós virágú növényeknek zöld trágyául való felhasználása csupán annyiban külömbö/ik az eddig szokásos termelési mód ól, ho^y a növény föld feletti része nem kapáltatik le, hanem alá^zántatván, a talajon elkorhad, s különösen nitrogénban gazdagítja a talajt. Tehát a zö'd trágya növények egyoldalú nitrógéntrágyák, s ezért ezekkel egyidejűleg foszfor műtrágyát is kell mindig alkalmazni és pedig szuperfoszfátot, homok talajon pedig káli-szuperfoszfátot.
Zöld trágyául az összes pillangós virágú növények vethetők, s mint ilyen első sorban a lupinust, fehér csilag-fürtöt kell említenem azért, mert ezt tarlóba vetve, még ugyanazon év novemberében alá lehet szántani, utána bármelyxtavaszi növényt vetni, a többieket ellenben a minő a bibor here, bükköny, a homoki borsó a lóbabó stb. csak ősszel vetjük és a jövö június hóban szánlh ltjuk alá. Mig tehát ugart nem tartó gazdaságokban jóformán csak lapos magu fehér csillagfürtöt használhatjuk zöldtrágyául addig az ugart tartó gazdaságokban szabadon választhatjuk bármely pillangós virágú növény között.
Németországban, de még Galíciában is a zöld trágya növények termesztése igazán általánosan van elterjedve, mert ott tudatában van a gazdaközönség annak, hogy nagy terméseredményeket csak akkor érhet el, ha talaját tápláló anyagokban folytonosan gazdagítja. Nálunk azonban a zöldtrágyázás még alig van elterjsdve pedig segélyével könnyen pótolhatnék azon trágya hiányt, mely csekély állatállományunk elmaradhatatlan következménye.
(Vége).
a hólyagból, sokszor több, ami azonban rendesen nem árt a sertésnek. Káros behatással van azonban ott, hol májnagyobbodás következik be, hol hólyag holvag hátán van s .száz számra számlálhatod össze, hol úgyszólván a mája eltűnt s helyébe a sok vizenyős hólyag lépett.
Természetes, hogy az ily májjal a sertés nem tud fejlődni. Az ily sertés étvágytalan, májnagyobbodás miatt gyomortágulást kap s nem fejlődhetik. Ez a betegség több sertésre is átterjed s egyhamar nem múlik el. Ily alkalommal a kár nagy s a sertéstenyésztő önönmagát kérdi, hogyan szabadulhatna meg mielőbb ettől a bajtól.
Mielőtt válaszolnánk erre a kérdésre, meg kell mondani, hogyan keletkeznek és honnan jönnek ezek a hólyagok.
Vizeshó yagoknak oka és kelet-1 kezese a sertés na ában a házi kutya ha annak b leiben bizonyos férg k éiösködnek, melyek alig fél centimeter nagyok s épen e miatt nehezen vehető* észre a kukánál. Een férgek megszámlálhatatlan petét raknak le a kutya beleiben, melyek aztán a sárral a szabadba kerülnek. Kívül a sár megszárad, porrá mállik szét és por alakjában szanaszét hordatik az udvarban. Mikor a sertés szabadba engedtetik, még a legnagyobb ellenőrzés mellett is rovácskol a sertés s akad ily petékre ha nem egész sárra, mit aztán megeszik s ezen peték megsszámlálhatlan mennyiségét saját testébe juttatja.
Ily formában kerülnek ezen kutyaférgek petéi a sertés gyomrába innen pedig vérrel a májába. Itt aztán ebből a petéből egy kis fehér pontocska keletkezik, mely folytonosan növekedik és lágyul. Fél év alatt a hólyag diónyi nagyságúvá fejlődik. A hólyag ezen anyaga tiszta folyadék, mely megszámlálhatlan ily alig látható álcával van telve, mely semmi más, mint fejlődő férgek. Disznótor alkalmával aztán a kutya ismét sok ily vizhólyagos májához jut s vele együtt álcához. Ha ily mályán sok a hólyag, trágyadombra dobatik, mely osztályrészül jut a kutyának, mégpedig a falu összes kutyáinak. Ilyformán a kutyák sok ily féreg álcát szereznek, melyekből 6-8 hét alatt kifejlődnek a férgek, melyek ismét petéket raknak le a kutya beleiben. S ahogyan már emlitve volt, a peték újból a szabadba kerülvén, hol a sertéseket ismét megfertőzik.
Ebből könnyű kitalálni, hogyan védekezzünk a sertés májának vizhó-lyagossága ellen. Udvarunkon ne tartsunk ily férgekkel telt kutyát, viszont az egészséges kutyát ne fertőzzük meg oly formán, hogy hólyagos májjal etessük. Legfontossabb az, hogy hólyagos máját *ohasem adjuk a kutyának. Ne is dobjuk trágyadombra vagy máshova hanem mindig és gondosan ássuk azt
el, mégpedig o'y mélyen, hogy a kutyák ne tudják kiásni.
Ha minden sertéstenyésztő igy jár el, akkor többé nem fogunk látni vizhólyacos májáju sertést.
Posta.
Többeknek. A lapot elindítottuk s kívánságuknak megfelelöen-csek melléklésével. Az ujsa'g hátlapján jelezve van annak előfizetési ára, s lehetőleg negyed évre tessenek előfizetni, mért abban a számításban, hogy szaporodnak az előfizetők, mint már látni véjük a lap előfizetési árát lejjebb fogjuk szállítani. — Napréplacsník. Vga-nitvi nam je nemogoče honorérati, ár zatö nemarno materialne zmo'znoszti. — Tudósító. Ha rendesen minden héten küld cikket, s csak ugy van értelme, akkor megtérítjük a posta költségét és küldjük a lapot ingyen. Mást tenni nincsen módunkban. Közérdekű és pártatlan cikkeit szívesen vesszük, de személyi támadásokat nem. — Št. B. Da sze trudite za sürjenyé lí>zta (;V\ Kr.) i da pripoznate potrebo ed-noga liberálnoga Meodvisznoga líszta sztem, ka számi nabérate nőve napré placsníke, szmo Vam zahválni. Li lak napré i esi bi ji escse doszta táksi bi lo. bi fundament nasega vérsztvenoga napredüvanya zagotovleni büo, v nasega národa dobrőto.
J^PORT.
NOGOMET.
POZIV.
Vsem članoin-igralcem S. K- Mura in vsem onim, dosedaj nečlanom, ki bi hoteli igrati nogomet. V nedeljo dne 14. januarja 1926 vrši se sestanek vseh igralcev pa tudi onih, ki se hočejo v tekočem letu prijaviti kot igralci v zadnyi sobi kavarne Meolic ob i uri popoldne. Na tem sestanku se pogovorimo o perečih poslih nogometne sekcije, traainingih itd. Pridete vsi ki se zanimate za nogomet.
Načelnik.
FELHÍVÁS.
az S. K. Mura valamennyi tagjának, valamit mindazoknak, akik eddig még nem tagjai az egyletnek, de a labdarúgás játékon szándékoznak résztvenni.
F. évi január hó 24 én d. u. 1 órakor Murska Sobotába a Meolic-féle kávéház hátulsó termében gyűlés tartaíik a tagok és azon egyének jelentében a kik a játékon részt akarnak venni. Ezen a gyűlésen megbeszélés tárgya lesz a labdarugó szakaszok égető ügye, a jövő idényre férfiak összeállítása és a labdarugó szakaszok szabályainak megállapítása.
Jöjjenek valamennyien, a kiket a labdarúgás játék érdekli.
Elnök!
Stevan h-Stevani!
Stevan: János zíma sze pri-bli'záva, kak kaj sztojíte z oblékov ?
János: Eh Stevan ka szi escse od zime premislávate, vem je tő escse dalecs, mámo szi csasz za obléko priszkrbeti.
Stevan: Ali nevéte Vi János, ka je zdaj tiszti cajt, gda szi vsze nakupiti moremo ka nam na zimo trbé, ár je zda falése?
János: Na, na tak je, ali gde szí pa te naj küpimo ?
Stevan : Ejnye pa te escse tő tüdi pitali ? Vem pa moreta znati ka Stevan k-Stevani, nasi pa k našim morejo idti küpüvat. Jesz szam zadovolen z nasim Májerom, pa bodem zdaj pá tá ső, tő te szolidna firma pa ie dönok ras cslovek.
János: Ja Stevan esi je za vász dober, te je za nász tüdi moszlim, szamo kak je nyegov adress ?
Stevan: Tő je szabolija i tr'zovina z gotovo obléko, sto-fami i cájgom : MÁJER STEVAN v M. Soboti Radgonszka cesLta. Tü dobite po fái céní dobro i trplívo blágo.
Jánós: Hvála Stevan za tanács. Zbőgom !
e

LEGÚJABB
Párisi és Bécsi kalapmodelok ka-lapujdonságok nagy választékban állandóan raktáron. Gyászkalapok rendelésre 24 ora alatt elkészülnek. Míndenemü kalap alakitások elválaltatnak. Fíiz kalapok 100 Din-tői, bársony kalapok 160 Din.-tői kezdve kaphatok. Ugyanott nagy válaszlék kötények, harisnyák, míndenemü köíöt áru gyermekek és fainötek részére, pipere és rövid áru czikek nagy választékban a legolcsobb napi áron.
A. Király
trg. z klobuki, perilom i krátkim blágom
M. SOBOTA (Berger-féle ház).
Szolid árak I
Pontos kiszolgálás !
Vsáki práznik, nedelo, četvr-tek in soboto koncert. Svira ciganska godba BARANYA.
Minden ünnep- és vasárnap úgyszintén szombaton és csütörtökön koncert. Játszik BARANYA.
VELIKA Mnn|:p NAGY-KAVARNA iflCUlIG KÁVÉHÁZ