Poštnina plačana v gotovini. Márkisevci, 1922. deczember 17. Lejtnik I. Szhája vszáko nedelo. Naprej placsilo do nouvoga^leta : Domá"! Din. 4. V zviinsztvo Din. 14. V Ameriko Din. 17. lnserati za □ cr. '/a D. Pri vecskrát popüszt. Vépszíveni, poüíiesni i Poste násztaj. V-rédnoj drzsávi szo posta, telegráf, zseleznice rávno táksi orgánuinje, kak vu csloveka tejli zdravi zsivci. Csi szo zsívci dobri i popolni, tak je tejlo tiidi pupolno i dobro szpunyáva pozványe zsitka. Tou zmenkanye mí prejkmörci moremo zsalosztno tesko obcsűtiti. Netouzsimo sze zatoga volo, ka bi nebi bilou post, nej ár, szkoron vszepov-jszéd jesztejo, gde szo prvle bilé i prouii [nyí obravnávanyi sze tüdi nemarno touzsiti, [ár kak nyim nyihov primitiv nájsztaj do-piisztí, szpunyávajo poszel szvoj, falinga je j szamo v-tom, kaj je nyíli obracsáj neredno notri vtálani i tak na. hasznivitoszt nepopo-;len. Glédajmo tak zdaj zse ka zakaj nej? Prvle je nasa zseleznica trikrat prišla i sla, neszla i odneszla pošto, pouleg stere je escse nad Proszenyakovce, Cankovo i Gornyo Lendavo vozila redna posta vszáki dén. Dneszdén csi glili té tiidi jesztejo, dönok nepride nej politicsnoj, - nej poste i jvojáskoj oblászti napamet nyé osznávlati i z-nyénoga zaosztányenoga polozsája k-vrejinenov násztaji napotrejbno szíávo po-zdignoti i z-neosztányenoszti vöoszloboditi i tém dHtésnyim krajinam na zselno zado-volscsino posztaviti. Tak da té vesznie sztancsarje po pét-sészt dnévi zamiidjenyi dobijo H v-rouke szvoja písztna, novine i szlüzsbene naznanila, nájvecskrát po vö-djánom terminusi. Mámo zse od vecs deszetin gori po-sztávleno pošto v Püconci, stera csi glih veliki krouzs má z-vkiip prikapcseriiini .vesznicami, zse stiri mejszece pocsiva, nyé ;szprávo szo odpelali i zatoga volo, ka prej •nema opraviíela, je na pocsítnico oszodjena Rávno tak da bi k-tomi Boug zná kakse visziko, vszevucselisCSno znánye potrejbno bilou? i tak toga krouzsa sztanesaram za vszáksega máloga siiméta volo trbej v-Szoboto ali v-Martyance hoditi i szvoje szilne oupravice zamiidjávati za volo postni poszlov, stere szo prvle doszta blizse v-Püconci brezi vszega véksega zgübicska .lehko odprávlali. Ka ka sze pouleg toga telefonszki i telegráfszki poszlov dosztája, lehko konsta-tejramo, ka szmo pri tej szploj zadrgnyeni. Nad Radénec jeszte bár zseleznica, ali Tišine sze tak ogne, da niti poste nema, nej pa ka bi na teleíonzvézo zislo, pa tá vész uprav táksi krouzs má, ka bi tou tam ndodlásano potrejb no bilou. Nad Proszenyakovce jeszte telefontég, z-steroga bi nisteri trzstci tiidi lehko zvezo doubili z-nisternimi vesznicami, stero bi na trstvo i varnoszt gledoucs velke známenitoszti bilou, tak rávno z-kre zseleznice pelanoga téga bi sze telefon na znamenitejsa mejszta nalehci prikapeso — ali merodájni faktorje tou potrejbesino neprrevidijo, ráj gledajo kaj gori posztávleni drogovje, zaman primejo i na nyé vtégnyeni drot erjávi. Od Gornye Lendave od Szv. Benedika i vise bodoucsi i krajin rávno negúcsmo, ár csi z-Petrovec i z-Hodosa, kre steri nousza sze tá vlecsé gorposztávleni drot, nemre telefonejrati, kak bi one k-tomi pridti mogle. Do G. Lendave, do Dobre bi zagviisno trbelo vtégnoti eden tég, ár je tou dönok absurdum, kaj v-szilni v-neodfásani prílikaj na 30 - 45 kmetrov bezsijo ti potrebiivajoucsi do etaksega állomása, z-sterim vrejmenom zse nájvecskrát zamüdijo szvoje szilno delo. Csi zse ednouk nemarno zseléznie, kamesi bi meli telefonszke posztáje. Nej je tak csüdo, csi zevszej krajouv sze nezado-volnoszt i tozsbé csűjejo. jeszte povouli vojne kojne i priprave i tak bi sze tou fal dalou naréoiti i privszem tom bi drzsávi haszek noszilo, pouleg toga je tou v-prvoj vrszti nyéni interes, z-sterim bi z-ednim podlozsancov zadovoliioszt i lezsejsi prebitek naprej pomagala. Postai rendszerünk. Egy államban a posta, távíró, telefon, vasút éppen annyit jelent, mint emberi testben az idegzet. Ha ez jó és tökéletes, a test is kell, hogy tökéletes legyen. Ennek a hiányát azonban éppen mi Prekmurjében érezzük leginkább. Nem panaszkodunk, hogy nem volnának postáink, sőt mindenütt van majdnem, hol azelőtt volt, a kezelésük sem esik kifogás alá oly annyira, már a mennyire a primitiv berendezkedésük ezt megengedi, a baj csak elhelyezésük, rendszertelen forgalmi beosztásuk és kihasználatlanságuk miatt lehet. Nézzük most már, hogy miért. Régente nekünk a meglevő vasulunkon három vonatpárunk volt ez vitte a postát és hozta is, de etaellett mégsem maradt el a Proszenyakovce és Cankova G. Lendava felé a rendes kocsipósta.'Máma azonban ez megvan és sem a politikai sem pedig postai, de éppúgy a katonai hatóságok egyikének sem áll érdekében ezen távoleső vidékek postai szolgálatát kifejleszteni, a kőkorszak állapoti helyzetéből kiszabadítani s' a mai kor igényeihez mérten fellendíteni. Ez a vidék ma négy-öt napi késéssel kapja meg levelét újságját, vagy hivatalos értesítéseit pláne a határidő Után. Van nekünk már egy évtizedek óta fennálló postánk Pucincon, a mely a legnagyobb körzettel bír s ma már a negyedik hónapja szünetel, felszerelését elvitték, -kezelő hiányában nem működik. Mintha ehhez egy egyetemi képzettség kellene, hagyják szünetelni, de a távoli vidék lakóságnak indiai módra kell minden csekélység miatt M. Sobotába vagy Martyáncra szaladniok postára, holott egyébb dolgai mellett ezt csak Puccncon intézte el eddig, a mi legkönnyebbjére esett.' Hogy aztán a távíró és telefon meg-hálálhatatlan szolgálatairól is megemlékezzünk, meg kell állapitanunk, hogy e tekintetben is el vagyunk maradva. Radein-felé van vonal épitvi, de elkerüli Tisinát ugy annyira, iiogy még postája sincsen nem, numera *). Reditelsztvo' i opráv-nistvo v Márkisevci posta M. Sobota. Cejna za edno numero: na 4 sztráni Din. 1' na 6 sztráni Din. 1-50 Rokopíszi sze ne vrnéjo. hogy telefon állomása lehetne, pedig annak igazán már körzete van ahoz, hogy ez meg legyen. Proszenjakovci-felé is van vonal, itt egy pár község és kereskedő vezettetné be a telefont ugy biztonsági mint kereskedelmi szempontból. Ugyanez áil a már meglevő vasutmentén lévő vonalra is, a melynek mentén lévő községek szintén használhatnak, de mind megannyi helyen csak az illetékes fórumok e tekin-tetbeni krajcároskodásán mullik, hogy ez nem lehet meg, de hiába, haszon nélkülkorhadhatnak úgy a drót, mint a póznák. G. Lentlava környékéről nem is beszélve e tekintetben, úgyszintén Sv. Bede-nikától fölfelé eső vidékről sem, ha már Hodos, G. Petrovci sem telefonálhat habár az orra mellett fut el a vonal. Gornya Lendaváig fellétlen még el kell vezetni egy vonalat, épugy Dobrovnikig is, mert abszurdum, hogy sürgős eset pillanatában 30 -15 km. szaladjanak a legközelebbi ily állomásig. Ha nincs vasutunk, legalább legyen ez meg addig is, különben semmi csodálkozni valónk, ha mindenünnen csak panaszt és panaszt kell hallanunk. Van sok hadianyag még olcsón is lehet ezt megcsinálni, de meg az államnak is nem csak hogy érdeke ez, de van emellett haszna is, az elégedetlenséget pedig némileg enyhíteni lehet. Veski pecsátnyek v-majzsari. Vu vrejmeni obszedjenya nase krajine, je szamo nika malo prilizávanya i nediízsni oszob odávanya zse zadoszta bilöu k-tomi, naj slo veski rítar, tou je tou: »vöimenüvani gerent« posztáne. Veski rítarov nájvéksi tao, vövzememo one, steri szo »nej po hivataloskom« odebéranyi odebráni, z-té gárde sztoji i steri pri szvojoj absolutnoj oblászti, komaj znajo pisati i esteti i pouleg toga vu pozványa i dúzsnoszti szvojega v-kmiesnoj nezna-noszti jesztejo. Tou nam szvedocsi nizse naszle-diivajoucsa példa. Ode nega vu meszti poste, ali pa csi je te imeniivani pred postnim csesztnikom nepoznani, szvojo vrejdnoszti pošto li tak dobi vő, csi ga veski pecsátnyek szpraviesa. Tak sze je zgoudilo tou tiidi nejdávno z ednov salamenszkov zsenszkov, stera je na piiconszko pošto pak dobila i ka nyej naj nej trbej dvakrat hoditi, nyej je rítar goszp. Gombosa Peter tá dao veski pecsátnyek, naj ga lam na szvoje szpravicsanye pred postom gori po-tézsi. Na pošto pridoucsa uprav vöpotégne z-maj-zsara v-papér zaszükani pecsátnyek i brezi ritara dá odpraviti szvoje oszobe szpravicsanye, Jeli je tou szlobodno? Jeli eden, pozványe i podgovornoszt szvojo poznajoucsi rítar szmej vö-dati z-rouk szvoji veski pecsátnyek, steroga je on jedíni verivács? Jeli bár, ka ne? Tou li szamo eden Gombosa Peter zná vcsiniti, kí pouleg. szvoje bloudnoszti zse trétje leto viszi na vész obejseni, steri zse trétje leto v-sztráhi drzsí vészi szvoje sztancsare z-priszpodobnim bloudnim csinejnyem, z-steroga prvle szledi na vész neszrecsna i ne-csákana skoda zná prídti, tém bole, ár ni píszati, ni esteti nevej i tak tüdi nede znao, gde, i pod kaksi napíszek pritézsi gori veski pecsátnyek. Zagviisno, ka ga je nej zdaj dao vö na tühinszke roké obprvim i. tiidi ie tou nej szlednye, — dá ga drügomi, trétjemi i ednouk mogoucse táksemi, sto de ga na tákse nücao, z-steroga sze nej szamo tak imeniivani »vdárjeni« Peter, nego cejla. vész sztrejzni. Tou sze bogmo jáko nalehci zná pripetili. Tou je tüdi eden táksi rítar, steri je nej od obcsine odebráni, ki nenoszi z-lűdi viipaznoszti csészt szvojo, koga bi v-prvejsem vrejmeni, niti za máloga ríta'ra nej vüpali odebrati, ki je od oblászti na nyé povejseni i steroga vész tüdi nemre doj sztepszti z-plécs szvoji-, teliko previdejnya pa on nema, ka bi tá osztavo tákso szlűzsbo, k-steroj nerazmi, i v-stero je nej z-vescsarov zvüpnoszti posztávleni. Táksega csloveka bi taki trbelo od-sztaviti z-meszta nyega sze neszlisécsega, dokecs je escse vészi nej szpravo véksega kvára. Taksi cslovek nemre duzse vu vészi gerent bidti, obiászt more ober toga verosztüvati, naj sze táksi, kak nájhitrej vöpreszejajo. Ár je tou dönok absurdum, ka bi táksi lüdjé duzse sztáli na cseli edne vészi, nyej na spot. Kama má prídtí veske vrejdnoszti ogvüsanye i postüvanye?______ Községi pecsét - szoknyazsebben. Muravidék megszállása napjaiban csak egy kis behizelgés, ártatlan egyének bemártása kellett a dologhoz s az ember községi biró, azaz kinevezett »gerent« lehetett. Talán a községi birák egyharmada, — kivétel hol »nem hivatalos« választás utján választva vannak már, — ma is abból a gárdábó' áll, mely leginkább ugy tűnik ki, hogy a teljhatalmusága mellett vagy nem tud irni és olvasni, vagy még hozzá hivatásának, kötelességének teljes tudatlanságában van. Legalább ezt bizonyítja az alábbi példa is. Kinek nem helyben van a postája, azaz vidékinek értékpostája csak ugy adatik ki, mint az tudott dolog, ha a községi pecsét is igazolja az illető személyazonosságát. Így történt ez meg avval a saíamonci asszonnyal' is, akinek érték-póstája volt nem régen a pticonci postán s hogy ne kelljen neki kétszer megjárni az utat, a salarnonci gereru, ő kegyelme Gombosa Péter átadta neki a községpecsétjét, hogy ott üsse rá igazolásul. Tényleg puconc egyik helyén kéri a segítséget, a dolog elintézésére s előhúzza szoknyája zsebjéböl a papírba burkolt községi pecsétet, rálehel az illető, hogy jobban fogjon s a dolog bírd nélkül elintéztetett. Hát kérem uraim ez lehetséges ? Egy felelősége teljes tudatában lévő községbiró kiadhatja 1 kezéből a község pecsétjét, mint annak egyedüii őre ? Ugy-e nem. Ezt csak egy Gombosa Péter teheti meg, a ki már harmadik éve lóg a községe nyakán, a ki már harmadik éve tartja rémségben községe népét, az ily és hnsonló tetteivel, mely előbb-utóbb csak vagyoni és erkölcsi károsodásba kergetheti a községet. Még hozzá írni-olvasni sem tud, nem tudhatja mire, hová rakja rá községi pecsétet. S ha ennek az egynek át adta, nem adhatja-e ugyanígy egy másiknak, harmadiknak, a ki esetleg más célra is felhasználhatja, — s a melyért a község népe fizethet rá?! Bizony ez megtörténhetik nagyon is könnyen. Ilyen biró ez is, ki nem a község akaratából viseli tisztjét, s a község nem is vonhatja meg tőle. De kell jönnie egy vizsgálatnak, s ezt az embert rögtön felfüggeszteni, még mielőtt a köznek nagyobb kárára lehetne. Ilyen ember tovább még gerent sem lehet és.ha már községi választások kiírása körül történik hanyagság, intézkedjék az itteni közigazgatási hatóság az ily gerentek kiselejtezése irányában, mert absurdum, hogy ily egyének megmaradhassanak a község élén. Hol akkor a község vagyon biztonsága és tekintélye. GLASZI. — HÍRÜK. Naprej placsila glásenye. Postüvanim naprej placsníkom i cstitelom na znánye prineszémo i opomínamo, kaj na nouvo leto zse zdaj odprémo i vzememo gori naprei-placsila, za steroga volo k-denésnyim novinam prilozsimo csekk. Csi nam je glih stamparía po- i višala stampanya sztroske, mi naprejplacsíla ne-povísamo, ali od naznanil z-nikimi málimi per-centmi szmo prisziljeni vecs pobérali. Ka naj ete novine neodvísene i duzse gori morejo obsztáti je potrejbno, da od vezdásnyi v-doszt? véksem ra-csúni naprej placsilcov je podpéra. Naprej záto Szlovenje! Öbüdte sze z-támna drevénoszti! Pod-pérajte jedíne, po vasem lejpom materno.n jeziki vödávane novine. Nezavr'zte materin drági szvoj jezik, za tühinszkoga volo. Odvrzste i obrnte sze vkraj z-nasi dácsni koron gori drzsáni i vu ne-razmetom jeziki piszaní; od Bankov, popév, ! csesztníkov i fabrikárov vődávani i gori drzsáni novin, stere nej nász szlovenov, nego nyihove szebicsne sztránkarszke haszke szlüzsijo i pomá- j gajo naprej. Stere politicsne poszle zgányajo, ali nebrigajo sze za máloga kmeta, mestra ali delavca. »Mőrszka Krajina« bi nej szmejla z-edne szlovenszke hizse falit!, ár je ona jedíno nam drága, nasa krv, nase tejlo; ki jo nepodpéra zataji szvoj národ, szvojo krv i priszpodoben je k-onomi fticsi kí szvoje gnezdou opiisztsáva (! ?). Ete novine szo pred szébe posztavile Mőrszke Krajine dobrobodoucsnoszt v-prvöj vrszti máloga vérta, mestra i delavca naprejidenya pout pri-právlati. V-ednom cejlom leti stirami litri vina menye i Mőrszke Krajine cejna je prisparana! Z-sterim vszáki szvoje naprejidejnye szatn ob-szebi pomága!! Naprejplacsíla cejna: na leto, '/., '/4 1 m. V SHS drzsávi: Din. 47-— 24-— 12' 4 — V-zvönejsnyen orsz.: 68-— 34-— 17'— — V-Ameriko: Din. 75"— 38 — — — j Naznanüvanya: po □ cntim : Odprti 4 kor, zouszebno glásenye 3 kor. drouvna nagi. 1 kor. i odnyíh daja. Privecskrátnom naznanvüvanvi po-püsztek 15 °/o—30 °/0-tov. " Vödavmk. Odlikávanye. Nóvák Antona král. birovíje piszárnice voditela je na pravic obszlüzsánajoucsega ministra porácsanye Nyih miloszti král z-Száva rédsztva V-tim zloucsom odlícso. Gratulálivamo k-tomi. Imenovanje. Pri tukajsnyem davčnem uradu imenovani so sledeči gospodje: predstopni in upravi elj Anton Dolenc za višnjega upravitelja, asistenta J. Cimerman i Gregovc za oficijale in praktikant J. Lotrič za asistenta. Čestitamo! Pqroka Na dan narodnega praznika zjedin-jenja poročit- se je asistent tukajšnje davčne oblasti gospod Vekoslav Germovšek z gdično Maro Tomšič, dosedaj uradnico pri istem uradu. Bilo srečno! üvoná poszvetsenye. V-Púzsevci t. m. 10. dnéva je z-velkim ouszvetkom i z-navdüsevnoszt-iov pred velikov vnozsinov, stera sze je z-okouli bodoucsi vesznie vu jezerkaj szprávila vküper, poszvétseni i prejkdáni Bougi na diko, lüdém pa nadüsevno i vere potrdjávanye znouva szprávleni 210 kil zsmeten zvon. Poszvetsüvanya predge szo drzsali: Siftár Károly bodonszki dühovnik vu szlovetiszkom, Luthár Ádám püconszki pa vu vogrszkom jeziki odvsžejnász dobro poznanim od-lícsnim govorejnyi, tak da szo radoszti szkuze vlazsile ocsí ti nazoucsi bodoucsi i düsevno ra-dos/t pobűdile vu prszaj nyihovi Popejvanye je pri toj ouszvetnoj priliki Sztrükovszka dalárda szpejvala od igre szpevájáno, stero je Bakó Károly vucsitel z-mujszterszkim tálom vodo. Vu krátkom vrejmeni szmo zdaj zse obdrűgim meli vzsívati etakso ouszvetno priliko, stere nam mocsno glá-szijo, kaj zsivé vera vu szrdcáj szlovenov i düh bozsi ravna i vodi nyih csinejnya. Ocsákov nav-düsenoszt sze pobüdjáva vu vrejli osztankov i pohodníkov szrdcáj. Tak naj bode i tou notri do készni sztotin pokolejnyi i odvejtki ! ! ! Darovi Jugoslovanski M atici. Osobje kr. državne policije v M. Soboti, zbirko iz meseca novembra Din. 100 65; Šolsko vodstvo v Pete-šovcih poslalo zbirko šolske mladine Din. 87"25 Plemenitim darovalcem se podružnica v M. Soboti najtoplejše zahvaljuje. Szekolejranye, stera szo prvle pri : „Első Magyar", „Hazai" i pri „Nemzeti" drüzstvaj zvézana je „HERCEG—BOSNA" jugoszlovenszko drüzstvo vzelou prejk. Za steroga volo sze postüvane sztranke opomínajo i proszijo, naj naobarvanye szvoji dosztojnoszt, obvéznice (kötvényeket) pri toga drűzstva zavüpniksztvi pri Ascher B. i Sin-i v Murski Soboti, kak n'áj prvle notri pokázsejo. „Herceg-Bosna" Orszaesko Szekolejranya drűzstve Zagrabecske podrűzsniee ravnitelsztvo. | Zahvala. Podružnica Jugoslovenske Matice v Murski Soboti cüti za svojo prijetno dužnost, da izkaže svojo najtoplejšo zahvalo vsem onim, šteri so na kakšišteč način pripomogli do lejpo uspele prireditve Miklaušovega večera dne 5. t. m. Za dare v naturi ino za pejneze se zahvali podružnica vsakšemi pismeno. Odbor naše podružnice je izrazo svoje veselje. Za nadvse lepo udeležbo domačinov, s kem so pokazali svojo naklonjenost do Jugoslovenske Matice, i se za to zahvalemo i pričakujemo da ostanete v bodoče tudi nam naklonjeni. Grozna szmrt ednoga deteta. Cőr János Poz nanovszkoga vérta 21 mejszecov sztara csi j pouleg spareta na sztolici lezsála, z stere sze j tak neszrecsno obrnoula na zserjávi sparet, ka sz je za ocsiveszno szpekla. Z groznimi zsezsgánin ranami je 7. t. m. mrla. Prouti sztarisom, za vol nepazlivoszti szo sze narédili sztopáji. Ognyi. Császár Ján os Márkovszkoga vért vérsztvena hramba je pogorejla, v 83.00i Din. vrednoszti, t. m. 7. decembra. — V-Zenkouvc 7-ga decembra v-nocsi sze je Horváth József cigan szkoga prímása hizsa z-neznáni zrokov vuzsgála pogorejla. Kvár je escse neznáni. Nase mejé. Minister za zvünejsnye dugovány Ninčič je doubo szledécsi teJegramm. »V imen vseh Prekmurcev se Vam toplo zahvaljujem, di ste obvarovali naše meje. Narodni poslanec Klekl (»Jutro« 9. XII.) Touvajije. Od Stevan Kuzma ev. duhovniki v Domajnkišavci szo v noesi od 19 na 20 nov. j zaklenyenoga lejva, neznáni touvaji vkradnoli edn( szvinyo v vrednoszti 7000 kor. Szvinyo szo tan na meszti bujli i tak odneszli. Minister v M. Soboti. Kmetskoga sztana dini zasztoupnik v vladi polodelszki minister Pucel je 8-a t. m. v hoteli Dobrai z pomoucsjov pos; lanca Dobnika i Drotenika lepiou razlozso dosze* dasnyo nyuvo delo za kmeta i tiidi denésnyi poi litiesni polozsaj szo razlozsili. Oblübo je tüdi kj vszáki mészár lehko domá ko'e kak doszejmaoj kak sze csüje je zsé dovoljenve tü. Pitanye je; kak dugó ? Nesrecsa. Spilák Stevan 41 leto sztár Sztá^ nyovszki vért sze je t. m. 10. tak neszrecsno poskálo na lédi, ka szi je nog;ou vlomo. Pripelali szo ga v spitál v M. Soboto. Kitüntetés. Novak Anton ijárásbirdsági iroda főtisztet az igazságügyiministeir előterjesztésére király kitüntette Szent Száva nend V. osztályával A kitüntetés méltó egyént ért. Gratulálunk! Biciklisták és azok kik kocsival járnak é német Regedébe ha van személyi igazolványu határforgalomra, mától kezdve az illetékes vám hivatalnál kaphatnak igazolványt — kilenc hal érvényességgel — melynek birtokában a leté megszűnik. Éneikül biciklivel és kocsival átkel« lehetetlen. Katonaszökevények, kik katonáskodás helyei átszöktek Magyarországba, ha négy hónapon belű hazajönnek és jelentkeznek, semmi bajuk nea lehet, a hadügyminister 15. XII. 922. Pov. F-: Dj br. 16860. alatt kelt Preknnurjei szökevényé amnesztia rendelete alapián. (Okr. glav. 2188/pi 7. XII. 1922.) Népítélet. A törökökkel vivott háború alatt görög ministerek közül a forradalmi törvényszél ötöt halálra, kettőt életfogytiglani börtönre j mindannyit pénzbüntetésre itélt,. Az Ítéletet rögtia végrehajtották. Határforgalom ki van terjesztve M. Sobot^ lakosságra is, s az ez irányú igazolványokét jelentkezhetnek a rendőrségnél. Dolnja Lendava—Turnišče között a kocsi közlekedés és a forgalom Nedelice felé megszűnj Ugyanis az útvonalon levő úgynevezett »Ginvóq híd oly elhanyagolt állapotban van, hogy rajtj átkelni lehetetlen. Érdekes, hojgy ennek a hidna nem akad gazdája aki megcsináltathatná! Minthi nem is volna rá szükség. Tisztelettel kérdezzük hol itt a hatósági beavatkozás ? — E tárgyra még visszatérünk, ha rövidesen nem lesz jó karbj helyezve s a közlekedés szabaddá téve. Rokkantak! Hadi rokkantak szervezeténe Murska Sobotai kirendeltsége felhívja szervezetű tagjait, kik még eddig tagdijaikat nem fizették bi ezen kötelességüknek haladéktalanul tegyene1 eleget a zárszámadások eszközölhetése végett (Tajništvo štev. 111/12.) ' Harangszentslés. Pálmafán f. hó 10-én széf ünnepség keretében, óriási nép jelenlétében szén. telték fel és adták át rendeltetésének a most hoj zatott uj, 210 kgmos harangot az Ur magaszta' lására és a hit erősítésére. Ünnepi beszédeke vendül Siftár bodóhegyi, magyarul Luthár battyánd ev. lelkész urak mondották, alkalmi énekeket pe dig rézzenekari kísérettel a sürül\. dalárda énekelt! Bakó siirüházi tanító ur vezetésével. Szerencsétlenség Spilák Stevan Sztanyovci- 41 éves gazda e hó 10-én oly szerencsétlenfl csúszott meg a jégen, hogy eltörte a lábát. Be hozták a M. Sobotai kórházba. A biztosítások, (elemi) melyek régente az Első Magyar, a Hazai és Nemzeti Biztosító Társulatoknál köttettek, a „Herceg-Bosna" jugoszláviai intézet tulajdonába mentek át. A tisztelt felek felkéretnek, hogy a kötvényeket saját érdekükben a társulat M. Sobota-i főügynökségénél Ascher B. i Sin cégnél minél előbb mutassák be. „Herceg-Bosna" Országos Biztosító Intézet 36—3 Zagreb-i fiók igazgatósága Prekniurje határai. Ninčič külügyminister a következő táviratot kapta, »Prekmurje népének nevében melegen megköszönöm, hogy határainkat megmentette Nemzeti képviselő KJekl«. (»Jutro« 9. XII.) Kisleány borzalmas halála. Cőr János Poz-nanovci-i gazda 21 hónapos leánya a takaréktűzhely me'etti padon feküdt, a melyről ugy gurult rá a tüzes takaréktüzhelyre, hogy valósággal megsült Borzalmas égési sebeibe f. hó 7-én belehalt. Sziiiöi gondatlanság miatt megindult az eljárás. Tüzek. Császár János Márkovci-i gazdának gazdasági épületei f. hó 7-én leégtek. A kár meghaladja 83.000 dinári. - - F. hó 7-én éjjel Horváth József zoltánházai cigányprímás háza ismeretlen okból kigyuladt s egészen elhamvadt. A kár még eddig ismeretlen. Tolvajlás. Kužma István Domonkosfai lelkésztől nov. 19-érői 20-ára virradó éjjel ismeretlen tettesek elloptak a lezárt ólból egy 7000 kor. érlékü hizott sertést. Ott is ölték meg a helyszínén. No, ma nem csoda az ily merészség! Minister M. Sobotáijan. A gazdák egyedüli képviselője a kormányban Pucelj földmiveíésügyi minister f' hó 8-án Dobnik és Drofenik kisgazda képviselők közreműködésével a Dobrai szállóban eddigi munkálkodásukról és a politikai helyzetről szép beszámolót tartottak. Megígérte, hogy minden mészáros otthon ölhet, a mi, mint hírlik, már meg is engedtetett. Kérdés, hogy meddig? POSTA. Filó Janez csrejvlar fokovci. Csi bi mogoucsi bio, zveszeljom bi tou vcsíno, ali da szem nej v tisztoj reálnoj zmozsnoszti, tou nemrem. Kelko te za »Mörszko Krajino« telko te za szvojga s'ztána dobrouto. Jasz nemam nikse pomoucsi od drü-goga, kak od nasi razmeti lűdi, záto szem vam szamo v moralnom dugoványi lehko na pomoucs, nikak pa nej realno. Többeknek. Ki nem kapja rendesen a lapot, nyiit lapon vagy levélben reklamálja meg a sM. I\. upravništvo«. Kívül rá kell irni »reklamácija«, bélyeg nem kell rá. Vérsztvena. Polodelca zimszke oupravice. Polodelca zimszke oupravice i na nyí od-právlanye tanácsi, kak tou Mihály gazda porácsajo : y-November, dpciembev i január mejszeci: Dnévi szo celou krátki, nocsí dúge. Vrejmen mrzlo gratüje, lüdjé sze v-hrambe, v-hizse, márha pa v-stale zapréjo. Vönej na nyívaj zse nega dela. Eti i tam zemlou obrácsajo za szadjenyé trsztja, jame kopajo, za prísesztno szadjenyé cepík, Pá sze zacsnejo zimszke oupravice, liki láni. Lüdjé v-hi'zaj delajo. Pri razmeti hi'zaj tüdi po dúgi vecseráj dobre hasznovite knige i cstenyá cstéjo i tak vu raztnejnyi i jákoszti gori jemléjo, li te vdüsi, v-tejli posziihseni szkopec, nedá na etaksa nika. . . Nyerni nezíde. . .! Vérsztva skéri poprávlanye, kose, krbtile, drevénke pleszli. Zsenszke májo szkrbno prészti, lejpe troube platna priszkrbeti, naj sze szükesína gvantanya poménsa, kak szo tou vrle nase matere csinile. Plateno, hizsno plátno je nase szlo-venszke krajine korena i našega domácsega roko-delsztva na veliko osznovlenoszt pozdignyena szpráva. Márho lepou vrédi meti, z-krmov sparati; reje kobile milüvati i vecskrát vögoniti, da sze :prehodijo. Na breje krave jáko paziti trbej, naj ze neprehladijo; skadlivo je je zrmzlov vodouv lapájati, — pred teljenyem 2 3 tjedne bougse lolagati i gde jeszto szirove pogacse dávati, da sze bole k-mlejki pripomorejo. Breje praszice vszákdén vöpüsztsati; kiire dobro krmiti, escse i nika zelénoga nyim dati i na toplom meszti je drzsati. Na roje pazko meti, naj mísi l -nyim nepri-dejo, v-ednákoj zrácsini je dr'zati, ár sze trnok odenyeni v-hici zapárijo, v-mrázi pa neveke za-drevenejo. Zsnyív vodou doj pűsztsati, csi sze sznejg topi, ár je tá na veliko škodo szejtvi. Csi je zima na tou pripravna, gnoj voziti na nyíva i travnike, z-sterim sze doszta szprotolejsnyega dela i trp-lejnya mentüje. Trávnike od grmouvja z-csisztiti i sance potégnoti, da sze voda z-ceja zsnyí, gde je potrejbno zavázdzsati, krtanouvce razbrcati i vszáko trétje, strto leto pognojiti. Náj bougse je gnoisnico od dnéva do dnéva vu na tou pripráv-leno jamo vküp szcejati i na nyé voziti, té trüd i szkrb sze obilno plácsa. Kelko kincsa sztecsé tá, kak tou vu v-nougi vesznicaj vidimo po toj nesz-krbnoszti, kaj vértovje gnojsnico tá pocesztí i sancaj püsztijo tecsti, nej ka bi szi jo nahaszek obrnoli i z-zsnyouv szi pouv povišali. Csi gli ona szmrdi, pejnezi, k-sterim je ona po pouvi szvojern pripomogla, ne szmrdijo. Szadoveno drevje od szűhi vejk szcsisztiti, szüho vöszkopati i na nyí meszto za drügoga po-szadjenye jamo naprej pripraviti. Csi stoj zse vékse drejvo scsé preszaditi, tou zdaj more csi-niti. Od sztéble na eden meter okrougeo sanc szkopati i tak z-mrznyenov zemlouv vözvagati i na zselno meszto preszaditi, tak sze nyerni ko-renyé okoli sztéble neszkvari, zemla prinyem osz-táne i na szprotolejtje, csi bár tou operátio ob-zsalüje, dönok gnalo bode i primle sze. Szamou sze od szébe razmi, kaj nyé odvísenyi vejk ocsisztiti, nakeliko teliko obrezati i cejlo leto pascslivo polejvati trbej. Szeménye za ogradcsek zse zdaj trbej pri-právlati. (Nadaljávanye pride.) Trzsne cejne. Kereskedelmi árak. 1922. dec. 14. Blágo — Áru. 00 kg. Pšenica—Buza .... K 1550-— » Zsito—Rozs..... D 1400'— » » Ovesz—Zab..... T) 1100-— » Kukorca- Tengeri » 1000-— » » Proszou—Köles . . . ■ 1> I ooo- y> » Hajdijna—Hajdina . . » 1000-- D D Graoka—Bükköny . . . 1400- y> » Otroubi (psen ) Korpa (buza h 900- » J. Szenou Széna , » 600- » » Graj—Bab..... » 1400— t> » Krumpise—Burgonya . . 1 kg. Lenovo sz. -Lenmag D D Detelcsno sz.—Lóhermag » - -•— » » Bikovje ® —Bika u * » 50-55-— » » Mászt I- a—Zsir I-Ő. » 130-— D 1> Zmoucsaj -Vaj, , . » 110-— 1 Belica — lojás . . • » » 3 i 6 Pejnezi 1 Dollár. . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . . Pénz Kj 290-» 14-50 » —-50 Pozor Amerikanci! Na prodaj lepa novo židana hiša, z 4 sobami, kuhinjo, kletjo jedilno shrambo in lepim gospodarskim poslopjem. Okoli hiše 1 plug zemije in 1 nyíva 1 plug. Prilika za električno razsvetljavo i. t. d. po fal ceni. Posestvo je samo 10 minut od žel. postaje v lepem kraju na Štajerskem. Poizve se pri učitelju v Kobiiju. Steri z-biciklinami i z-kouli hodijo v-Rad- gonyo, csi májo dopüsztsejnye na vozsnyo brejmen pri carini dobijo izkaznico na devét mejszecov vrejmen — stero csi sto prirokaj má deponerati nede trbelo. Brez toga z-biciklinom i z-kouli prejk idti je nemogoucse. Licitácia lovíne. Obcsina Predanovci dnéva 28. decembra 1922. pred poldnévom ob 9 vöri z árende dá na 3 (tri) lejta pouleg licitácie v obcsinszkom uradi. Predanovci, 12. decembra 1922. 49—1 Obcsinski urad. Siqger Singer njasím za síVarjye Amerikanszki Singer masini za sívanye sze dobijo za Prekmurje v trgovini RATA RUMEN 1 MURSKA SOBOTA, Cerkvena ulica 192. (Pouleg birovije.) Dobijo sze tiidi Singer iglé, oli, konci, nado-mesztilni deli itd. (Za sivanye masini za szaboule, sujsztre i za familijo.) Odávle sze na ráte (24 mesecov). Singer šivalni masini Bourrce & Co. New-York. HL ' — u 4—9 t „FERRUM" D. L). ZAGREB, Mazuraničev trg 3. a. Zastapstvo tvrdke Henrik Lanz Manheim: Industrijske lokomobile vsake sile. Mlatilne garniture, prevozne in samovozne. Motori na surovo olje (samopotniki) „BULLDOG" Zaloga v Murski Soboti pri NEMEC JÁNOS-i. 50 1 Licitácia lovíne. Obcsina Vescsica dnéva 30. decembra 1922. pred poldnévom ob 9 vöri z árende dá na 3 (tri) lejta pouleg licitacije v obcsinszkom uradi. Vescsica, 14. decembra 1922. 51—1 Balasko Miklós župan. K 1 N O v Murski* Soboti. V nedeljo dne 17. decembra popoldne ob 3 in zvečer ob 8. uri: Poslednja benefic predstavo zračnih kraljeva u cirkusu Barnum. Drama u 6 činova. Die Benefiz-Vor-stellung der vier Teufel. Drama in 6 Akten. 52—1 Vorstellung mit deutscher und slovenischer Aufschrift. VSTOPNINA : Gornje in spodnje lože 28 K, I. prostor 20 K, H. prostor 8 K- Lastnik kina GUSTAV DITTRICH. d Halló! Halló! v Znás ka novoga ? Nova trgovina sze odprla :: v MURSKI SOBOTI :: Aleksandrova cesta 70. Bergerova hisa. DOBI SZE PO FAL CEJNI : Zsenszki krscsáki od 600 K naprej, Zsenszke hoube od 400 K naprej, Zsenszki bluzi flanel, batist i grenadin od 230 K paprej, Zsenszke hlacse od 160 1\ naprej, Förtoje iz glota oű 1(>0 K naprej, Zsenszke szrakice od 200 K do 300 K. Ž Vsze vrszte modiske potrejbcsine! Sz postüvanyom: A. KÍHÁL Y 44—2 Velka zaloga pohištva! Vsakovrstnih spalnic, jedilnic, sob za gospode, salonskih garnitur, kakor kompletnih garnitur za pisarne Vam nudi po fal ceni Produktivna zadruga mizarski mojstrov Marioor z. z. z. z. 20—6 Telefon 34L Solidno blago ! Cene zmerne ! Vszefelé lejsz za ruste i za nüc sze gdasté po dnév-noj cejni dobi. Mindennemű^ épületfa azonnali szállításra, napi áron nn kapható. 39-2 ABRAHAM ELEK, Hodoš Na^elkol Namálo!^' Meszou, spej, inászt i vszáke vrszte kolbászé dobite po dnévnoj cejni vu znouva odprejtoj mesznici v hoteli BENKO JÓZSEF Murska Sobota. Prídtei sz-probajte, zadovolnite! Po dnévnoj cejni küpű-jem szvinyé, teoce i máro. Napi árért veszek sertest, borjut és marhát. Nagyban! Kicsinyben! Hőst, szalonát, zsirt és minden fajta kolbászt napi áron kaphat az újra megnyilt mészárszékemben a (szálloda udvarán) BENKÓ JÓZSEF Murska Sobota. Jöjjön próbálja meg, meg lesz W elégedve! V __í__-Jk Dobro blágo Fái blágo! | Jó áru Olcsó aru Naznányam posttivanomi obcsinsztvi, ka szem oudpro baoto v Püconci (gde je prvlé posta bila) i na velko prebéranye gyeszte í vszefelé moški i zsenszki stofi, vunat, cájgi, právo lenovo plátno za blazine, szrakice, parhet, drukano, belo i vszefelé drűgo plátno. Dobi sze tüdi: gotovi zimszki stofani i ledrni kapúti, gyünye, roubci, „Anker" konci i. t. d. : : : : po nájfalejsoj cejni. : : : : Skrabán Iván, Tisztelettel értesítem a n. érdemit közönséget, hogy Battyán-don (a posta helyén) üzletet nyitottam s nagy választékban raktáron tartok mindenféle női és férfi szövetet, ceigot, delint, valódi lenvásznat párnáknak, ingeket, flanel, barhet és kékített vásznat. Szintúgy kaphatók: kész téli szövet és bőrkabátok, finom pokrócok, kendők „Anker" cérna stb. a legolcsóbb árban. Puconei (Battyánd) (gde je prvle posta bila — hoi a posta volt.) Rédna clvorba! I Pontos kiszolgálás A legszebb KARÁCSONYI AJÁNDÉK egy jó hangú GRAMAFON, 4- kapható lemezekkel együtt Fiiszár Pál órásnál m. Sobota. KRGSMARJE! Sztáro, od leta 1921 belo sztolno i rizling vino tüdi I vrszte Lötmerszko novo vino sze dobi pi nájnizsisoj cejni v vinszkoj peovnici. 24—5 Mádai József, M. Sobot^ Máli glászi. Brivec Konrád Donko pou- ^ leg Turkove ostrije v JVt. Soboti. — Vödela zsenszke kite, csi pri neszéte viaszé, vsze po nájfalejsoj cejni Eden z bougse liizse pojep, za kelnarszkoga inasa sze gorvzeme v Lena 40-rics-ovoj ostarii v O. Lendavi. Vöpar 2i Pavel-Fiiszár poule Turkove ostarije v Soboti Poprávla völ po nájménsoj cejni, pí tüdi odávle batríje i lektricsne lampase. Egy jolbb házból való pincér-tanoncnak fel 2 vétetik a Lenarics féle vendéglőben C Lendaván. J 41-2 Karácsonyfára cukorkák és sütemények úgyszintén esküvőre vag bálra torták a legjutányosabu napi áron kaph'atd Nóvák Szidónia cukrázdájálban Murska Soboti 42-2 Ma o daj o je 5 (pét) plugov logá v Márkisevci. Loug sztoji debeloga z mesanoga leszá i dvakrat lejtno s; lehko vnyem koszi. Vecs sze pozvej pri Koloss Stevani v Murskii Soboti. 43-2 2 piüga príma travnika i edna hüta 16 m dúga 8 m sür cimprana y dobrom sztáni, na vesznici. E( hrami, za máloga vérta pripravni v Murski Sob po fái cejni szo na odajo. Sztojijo: z dve h klihnve, spájz, kiejt, stala, vielke hiite, peovnic pét levov, vsze szkoro nouvo,, pou plüga szado nváka. Vecs sze pozvej p-ri!: Kühár Istvá v Márkisevci, (v krcsmi.) 26-4' Küpüjem divje závce, fizone, szrné i vszefelé drügo divjácsfl po najvéksoj dnévnoj cejni. Türk József M. Sobo Umetni mi j rt in žaga na dve turbini! Iščem kompanista na pol vico mlina Mlin je novi, na dobroj vodi Muri Oglositi se pri Števanu Kuimparič-u Razkri 47—1 pošta Strigo^a. Lokomobil. Prodam eden lokomobil v dobrom stani 20. t Oglasiti sze pri Števanu Kunnpttriču-u Razkri 48—1 posta Strigova. ?7—3j Popolna strojna oprava za parno žago skoro novo, dobiti se more takoj. « v Jugoslovansko importno in eksportno podjetje inž. RUDOLF PECLIN. Maribor, Trubarjuva ulica 4. _ Telefon: Interurbán 82. Podružnica MURSKA SOBOTA, v _ ^ zastopstvo CEH & GASPAR Telefon: Interurbán 2.