Poltnlna plačana v gotovini.
Céna7— Ara 1-25 "Din.
f r
MOR
Vérsztveni, politiesiii i kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Let. V. Evf.
Márkisevci, lg26. január 17.
Broj 3. Szám.
Naszeljenoszt
nase krajine Prekinurja niedna drüga pokrajina preszégnoti nemre. Taksi máli teritorij, komaj dve-jezero kvadratni kilometrov ob-szegüvajőcsi i má blűzi ednoszto-jezero prebiválcov, je priblrzno krajino k nasoj nájdti nemogócse. Csi pa szi premiszlimo kak je malo krűh-prinásajőcse zemlé, ki je potrébna za té vnögi národ, te nam je léki racsun za dalnye premislávanye, kak naj nas národ do 'zívisa pride.
Jesztejo pa prinasz lépa i rodovitna pqlá tüdi ne tak v má-loj meri, ali kelko je pride na ednoga poednom, ki zemló delati znájo i szo je potrebni, tő pa osztáne odkrito pitanye escse i dale i je obednim znamenito pi-tánye agrárnoga problema v našem Prékmurji. Véksi tao zemlé je vu rokáj pár bogatásov, do stere lászti dnesz escse te veksi tao interessentov pridti je nemo-gőcsi, tőda né vu tisztoj meri. ki bi je kak liidi ednoga sztvorje-nyá dosztájalo.
Pred pár 'étmi sze je zacsé-lo zadovoljávati lüdsztvo z agrár-nov reformov, kak 'ze z raztála-nyom zemlé, stero je pa nikak né prineszlo tisztoga nászhaja, kí bi vesz národ né pa tüdi i ag-rárne interessente zadovoliti moglo. Ágrárna reforma, ali bole nye zvrsávanye je vesz národ doszta pénez kostalo, dr'závno obcsno vértüvanyi je preči škodilo. Kelko rodovitne zemlé je raztálano med tákse lüdí, ki szo jo né znali obdelávati, né mogli obdelávati i né znali szkem obdelávati i gnojiti tak, ka sze je lépa rodo-vitnoszt zemlé za obcsni haszek vnicsila, zemla zapüsztíla, prélogi szo posztali i perike fundament, z-steroga je drzáva niksi dohodkov, dácsoplacsilec pa né haszek méla. Tákse vértüvanye je tővaj-szko vértüvanye, ki v denésnyoj modernésega vértüvanya dőbi bi meszta nebi szmelo meti.
Agrárne reforme nesztáína árenda je tak preminőla bídti őmurna ideja za pripomőcs zemlé potrébnomi národi Pa csi escse preracsúnamo tő kelko lüdsztva szi je v tiihinszki országaj moglo krűh iszkati, té nam osztáne tá probléma tém znamenitésa i pot-rebnésa za rešitev, Národ moremo v nikakso formo do zadoszt-ne zemlé szpraviti. Né je pa tno-gőcse tő z zavlacsüvajőcsov ag-
rárnov reformov, nego pod nyé kontrolov z razdelüvanyom v vecsno lászt, da bőde znao vszá-ki gde i ka má, i tő nyega vecsno lászt kak bőde mogőcsi bőg-se obdelati, da z-nyé céli haszek vövzeme za blagor nyega famiii-je i na haszek lüdsztva szküp-noszti, — države.
Tő sze pa szamo z odkü-pom zemlé léko zgodi na tő formo, da med térni trémi ni-den nebőde vékse skode trpo tője né agr. interessent, né odá-vec kak doszedásnyi lasztník ino né szküpnoszt národa — država. Csi pa znati moremo tő ka sze zemla od lasztnikov od dnesz
na vütro nemre szamo tak komu-nizérati ali szocializérati, nego bode sze mogla odkűpiti, te tő dugoványe résiti je rávnocs tak sziino pitanye, kak zednácsenye dávkov, tő pa szamo rédno i brez véksega potresza. 1 rávno zavolo toga nemremo odpüsztiti nisternim dámagogom, kí lüdsztvo z té zdrave ideje doli zavrácsajo té, gda nyim rávno té nemrejo dati krűha—szlű'z, né dela i né zemlé v kakso drügo formo, ka je pa rávnocs prinasz v Prékmurji velke znamenitoszti, ár je tá jedína v dr'závi, ki je tak pre-naszeljena.
Vucsitelsztvo i kmet.
Pri zádnyem obcsnom gyűlési i vecskrátpriodborovom gyűlési „Kme tijszke drü!zbe" sze je zagotovilo, ka nase vucsitelsztvo neprisztápla, tőda zvün stiraj vucsitelov je niedem vu-csitel né piisztőpo za kotrigo kmets-kogíf, društva v preminöcsem leti. Poleg toga sze je pa vecskrát szkázala 'zelja, da bi vucsitelsztvo navküpno delalo z tisztim kmetom, z sterim je vecsinoma szvoje zivlenye na provinci doli živeti prisziljeni.
Tö zelénye sze je szkázalo i csütilo od sztráni tiszti kmetov, ki szo od male-malű mao vcseni bili natő, ka je vucsitel né szamo vucsitel vu söli nedorasztsene decé, nego kak je tö vu prakszi néednok dozivo vesznicski kmet, je büo nigdasnyi vucsitel tüdi i vucsitel dorasztseni liidi. Né kak mogöcse zda nyegovoga po-liticsnoga mislénya vucsitel (z-vzéti ti pošteni) nego vucsitelje 'zivlenyszke praksze, naprédnoga vértüvanya, kme-tisztva, szadjársztva, rojársztva itd. vsze tisztoga, ka je v zivlényi vsza-komí potrébno i to sztvárno, pošteno brez vszáki szebicsni námenov i cilov
szo vcsíli i preszvetsávali národ gda nyim je szarm pár vör dopüsztilo tö nyí vrémen.
Gda tá miszel escse i dnesz 'zivé vu sztári lüdé, ki pripovedávajo szvojim vnükam ali színám taksi vucsitelov dela i lépő példo, rávno te je ne zametávanya vrédna tiszta :zelja kmetijszke družbe í nyé kotrig, náj sze denésnyi vucsitelje tüdi i dnesz potrüdijo taksi kmetski organizacij bidti kotrige, stera organizácija je dnesz doszta vékse znamenitoszti, kak je pa bila nigda, i gda je vszáki dober nepoiiticsen tanács bőgse pri-dőcsi kak je nigda büo, ár pri növi razmeraj, prílikaj i pri nyí véksi ne-völaj je tő dvojno potrébno csi je vucsitel ísztinszki prijátel národa vesznicskoga i te né szamo neodra-seni nego i tüdi odrasonoga kmeta. Tő pa bődemo vidli szamo té, csi tö z lépim djánom oszvedocsijo i poká-zejo/sztétn,.da prisztőpijo za kotrige, napeldo tisztomi kmeti, steroga sors je na szamoga-szébe zavüpani, v nyi edíno brezpoliticsno organizácijo v — „Kmetijszko drüstvo".
A francia szocialisták nem lépnek be a kormányba.
A Szajna kerület szocialista pártja tegnap este szavazott arról, hogy résztvegyen-e a párt kormányzásban vagy sem. Ami előre volt látható, a többség a kormányzás ellen döntött, de a kisebbség olyan meglepő nagy volt, hogy nem fogja magát minden további ellentállás nélkül alávetni a határozatnak. 2087 szavazat esett a mellett, hogy a szocialista pártnak nem szabad belépnie a kormányba és 1571 szavazat szólott a kormányban való részvétel mellett, tehát jelentékeny kisebbség.
A szocialista vidéki szervezetek szavazatai mind ismeretesek. Esze-
rint föltehető, hogy a január hó tizedikére kitűzött nemzeti kongresszus egész kis többséggel fog határozni a-mellett, hogy a szocialista párt tagjai nem foglalhatnak helyet a kormányban, az ellenzék pedig nyomban megkezdi az agitációt, hogy uj nemzeti kongresszus üljön össze, mert ettől biztos sikert vár.
Je vsze mogőcse?!
'Železniški pragi szo od M
Szobote do Hodoša v tak bo'znom sztá-ni, ka je né csüda csi taka je vlák
zádnyics v Sztányovci doli szkocso. Edna szrecsa je tő, ka szo sze vagonov kolé notri vszekle i sze je tak od vékse neszrecse z-ognolo, ki pa bi ni-kelko cslovecsega !zivlénya želelo.
Csi je tő rávnocs strtoga klásza "zeleznica i csi je z-tála z-nasi Prék-murszki pénez narejene, i csi sze tüdi Prekmurszka 'zeleznica imenüje, jo je vendar potrébnno v dobrom sztáni držati z-sztráni dr'závne uprave, ki !znyé csi szamo telko haszka má, kelko je za szvoji prebiválcov dobroto duzna, ár Szo tüdi i Prekmurci eden tao dr-'záve. Pod vlákom rogácsejo cveki z sterimi szo sinye k-pragom zabiti, pragi szami pa szamo telko, ka szo tam, niti za drva nikaj né vrédni. Ali je po-taksem te csüda csi sze neozrecsa zgodi? Zato né sparati z pénezi tam gde je sparati neszmé, nego tam je né vö-davati gde je nepotrébno. Tákse neszrecse škoda je obednim szramőta za drzávo szamo, stere sze nájbögse ogibati, dokecs je vrémen zatő.
„Davek na telesne delavce"
sze praj v tom nájkrájsem vrémeni odpraviti more, ár je tő najkrivicsnési dávek v Jugoszlávijí, tak je erklo !ze vecs razmeti lüdi. Na i miszlimo ka sze je részan odpravo, nebode ga tr-belo vecs plncsüvati ? Vé pa tő! Rávno najprvlé ga trbé priglásziti i tő do 31-ga januára. Kak bi pa te minisztri tak velke plácse léko v'zívali i vszáki mészec po 1500 falátov najdragsi cigaret kadili, csi né za nase péneze ? * *
*
V Szloveniji poprécsno na ednoga prebiválca 109 dinárov dácse pride, v Szrbiji pa szamo 18 dinárov pride na ednoga prebiválca. Ali szmo te mi v Szloveniji za 500%-ov véksov kulto-rov 99°/o.-ov norési, ali sze je pa szvo-jecsaszno g. Korošec nepametno pogájao Ka je te isztinszki vzrok i kn delajo nasi poszlanci, da nepride do z-edná-csenya dácse po céloj dr'závi ? Ali záto placsüjemo mi Szlovenci od poszlan-szke plácse (300 din. na den) 109 gda Szrbi szamo 18, ka naj nam tem menye dobroga vcsinijo?
Klerikálci sze bojijo Radicsove i radikalszke politike razsürjenyá, záto szo sze 'ze tüdi i vogrszki návcsili pí-szati, szo zacsnoli növi vogrszki liszt vödávati v D. Lendavi pod iménom „Népújság." I gda szo sze ze vogrszki píszati návcsili, pišejo nikelko isztine od zanemárjeni vogrszki sol. Persze ka medtem nepovejo tüdi i tiszto isz-tino, ka za vrémena nyí vláde szo oni rávnotak nikaj né vcsínili za zbőgsanye vogrszki söl, ka je tő zdaj escse i obsztojécse. Ka oni szamo zavolo zgüblenoszti teréna szvoje politike v Prékmurji znájo i pišejo vogrszke no-vine, né za dobrobit nasega národa, tő sze vidi tüdi z-toga, ka zacsnejo z solarni té gda je solszki miniszter né nyí cslovek nego szatn Radics, steri nyim je szpica!
Villany gazdasági és háztartási értéke.
Utóbbi időben sok szó esik minálunk a villanyvilágításról, külünösen amióta M. Sobota villanyvilágításának kérdése aktualisabbá vált. Még ugyan messze áll a megvalósulástól, de az eddigi megállapodások alspján a ügy abba a stádiumba jutott, hogy a világításról mégis beszélhetünk. Ez is már egy nagy haladás, s csak gazdasági keresztülvitele vár megoldásra. Mégis miután külömbözö körökben eltérőek a nézetek a villanyvilágítást iltetöleg, i helyénvalónak gondoljuk, hogy arról a helyen pár szóval megemlékezzünk.
Egyik célszerű eszköze a modern gazdálkodásnak csak előbbre segítheti a/, intenzív gazdálkodást, ami csali a lét érdek javára irható. Ha egy okos ember nem találta volna fel a vasekét, ma is racionális munkát nem végző faekével szántanók agyagos földjeinket hol pedig igazán még a vakondturások előnyeivel sem vetekedhetne munkája, alapos megművelést földünkön nem végezhetnék még ma sem, holott a mai viszonyok mellett első és főfe'.tétel az, hogy a növényeinknek szükségélt talajt jól előkészítsük, fejlődését és bő termését csak ugy tudjuk elérni, ami pedig mai súlyos gazdasági helyzetünk egyedüli kiútja.
Amit vaseke jelent a mai gazdálkodásban, még sokkal többet jelent a modern gazdálkodásban a villany Ma a villany nem csak a gazdagok fényűzéséhez tartozik. A villany az utolsó évtizedben olyan nagymérvű fejlődést mutat, hogy-mint a vas és acél, kenyér és hus, közszükségletié vált, s a gazdagok palotáiból elért a szegények kunyhójáig, a megértő és haladó gazdák pajtájáig, istállójáig.
Nem szabad oly konzevativnak lennie a mai gazdának. Fel kell hagyni már egyszer avval az ósdi érveíes-sel, amikor a viszonyoknak megfelelően át kellene térnünk a modernizáció-
hoz a födművelésnél is, hogy »apámnak sem volt ily szamársága, azért mégis gazdálkodott« Az ily érvelés már idejét rnuUa. Mert hát ezen egyszerű oknál f'gva ma sem kell. ne vaseke, szánthatnánk min! apáink is tovább fae; ével. Csak hogy a mai nehéz időkben a/ a főcél, h'gy földjeinket minél olcsóbban művelhessük még is minéi több has/not hozzunk ki belőle, hogy a nehéz terheket annál könnyebben viselhessük el Ezt nagyban segíti elő a villany használata.
Villanyt elsősorban világításra használjuk, amely világitást ugy olcsó ságánál, mint tisztaságánál fogva, nem-külömben célszerűségénél semmi más világítás felül nein múlhat. Nem kiván külön kezelést, megkíméljük a lámpa-üveg tisztítást, nem fejleszt egészségtelen gázokat, ami pedig a petróleum vagy más efajta világításnál minden keleiTietlenüi fennáll. Megnyomsz egy gombot, s fénycen úszik a szobád ; éjjel az udvart minden' pilanatban fénybe boríthatod mihelyst hallasz egy k'S zörejt; nem félhetsz attól, hogy a tolvaj furkósbottal fejbe ver, ha körül nézni mégy az udvarban, nem kell félni, hogy felrobban a lámpád és felgyújtod a házad, stb. stb., Szóval célszerűbb és okosabb találmány a villanynál még nem eszeltek ki, többi ujabb találmányt már mi'id csak ezen az elven alapul, vagy ennek igénybevételével használható. Ennek a világitásnak nem árt a szél, nem az eső, vihar vagy hó, melegség vagy a nagy hideg, ez a maga dolgát végzi mint a
pontos óra. mely pontosan mutatja az időt. Nem tűzveszélyes, ha jól van szerelve, tehát bárhol az istállóban vagy szér.aoadiáson is biztossan felszerel-h.t.d.
Mindezen eiőnyei mellett pedig a villanyvilágítás a legolcsóbb mind.n más világítással szemben — Átlagos ára a villanyerőnek világítási célokra egynegyed dinár egy gyertyafényü lámpától havonként. 16-gyertyafényü körte teh át havonként 4, vagyis évente 48 dinárba kerül. Az ily körte, ha évente 400 órát ég, elhasznál 8 kilo-vatt áramot. Ha már most árammérő szerint kell fizetni az elfogyasztott áramot és mondjuk, hogy kilovatjáért 4 dinárt kellene fizetni is, akkor a 16 gyertya fényű lámpa évi költsége 400 órányi használat mellett évente 32 dinárba kerülne. Ee azonban lényegessen apadna a tervbevett M. Sobota város szerződése szerint, :"ert az árak kilo-vattonként lényegesen alacsonyabbak. De ha a fenti árakat is vesszük alapul, a petróleummal való világítás még ezen számításnál is jelentékenyen drágább. Petroleum lámpa minden gyertya fény erősség után 5 gram petróleumot fogyaszt, tehát I ó-gyertyafény erősségnél 80 grammot, vagyis évi 400 órái világítás mellett 32 kg petroleumot. Miután 1 kg petróleum alacsony számítás mellett is 8 dinárba kerül, ugy ez a világítás évi 256 dinárba kerül, szemben a villany világítással mely ugyan akkorra erős fény mellett, csak 32 dinárba kerül .évente.
(Folyt, köv.)
Elsimult a konfliktus az SHS királyság és a Vatikán kőzött.
Az S. H. S. királyság és a Vatikán között a Szent Joromos intézet ügyében támadt konfliktus elintéződött. A konfliktus, mint ismerttes azért tőrt ki mert a pápa az intézet jugoszláv igazgatóját felmentette állásától és helyébe egy olasz papot nevezett ki, a
mi Beográdbac élénk visszatetszést keltett.
A Vatikán most elismerte az S H. S. királyság tulajdonjogát a/, intézethez és egy jugoszláv katolikus papot fog kinevezni az intézel é'ére Ezzel a konfliktus elintézést nyert.
Mekkában királlyá
kiáltottak ki a szíriai felkelők vezérel
A lap ok Beiruthból azt az értesülést kapták, hogy Ibn Sand, a szí riai felkelők egyik vezére; aki néhány nap előtt Djeddaból Mekkába utazón oit királlyá prok lamáitatta magát.
A vahabiták szultánja. Közép-Arábia uj királya, most hatvan éves. Mint kis gyermek, nyolc éves korában atyával együtt menekülni volt kénytelen és Koweit sejkjének kegyelméből élt. akihez Ibn Resid emir elől menekültek. Néhány évvel később Ibn Sand már az emir ellen harcolt és nyílt csatában megölte. A török ellen kitört háborúban Ibn Saudnak már nagy szerepe veit és 1921-ben amektálta a halaili tartományt, amelynek emirjét a hasimiták és Hussein király segítették, mígnem 192í-ben Ibn Snud legyőzte őket és Mekkát is elfoglalta.
Ibn Saud királlyá proklamálása nagyon nyugtalanítja a franciákal.
A nemet szociáldemokraták nem vesznek rés^t a kormányban.
A szociáldemokrata párt intézőbizottsága kedd.-n ülést tartott. Elhatározták, hogy a párt nem vesz részt a kormány-koalicióban.
Cuzat őrizeibe vették.
Cuza egyetemi tanárt, a román antiszemiták vezérét a Bukarest—Cser-novic-i gyorsvonaton feltartóztatták és őrizetbe vették Az őrizetbe vétel oka ismeretlen.
Landsay lesz az uj berlini angol nagykövet.
Lord D'Abernon berlini angol nagykövet utódául Chamberlain külügyminiszter sir Ronald Landsay-t szemelte kí. aki L924 óta konstantinápolyi nagykövet.
Tekintetes Konyáry István ur.
Irta: V. A.
(Folytatás.)
Még egyszer fölháborodik ugyan lelke az ellen, a mit elkövetett. A betűk, mint a gyalázat örökké élő tanúi emelkednek fel ellene. Remegő kezében tartja egy darabig a levelet. Széttépje ? Nem, nem tépi szét, csak vánkosa alá dugja. Még él, ne kerüljön az senkinek kezébe.
—	Ha meghaltam, nyúlj ide fiam, vedd ki.
Mosoly világítja meg az öreg ember sápadt arcát.
—	Mindenről gondoskodtam, fiam.
Az ifjú nem érti. Azt hiszi, hogy apja félrebeszél.
S az öreg csakugyan oly furcsaságokat beszél össze-vissza:
—	A legöregebb fiatokat Istvánnak kereszteltessétek. Ha pedig lány lesz, Marinak, a boldogult édes anyád
nevére. A Fecskét becsiiledben tartsátok ha sánta is. Nyulat ugyan nem foghatsz többé vele, hanem annak köszönheted a szép kis feleségedet.
Aztán már igazár. félrebeszél. Egy láthatlan leányhoz intézi szavait, a ki nincs jelen.
—	Szeresd csak édes leányom, ezt a fiut. A Konyáryak sohasem oltak rosz emberek. Lágy szivünk van nekünk, okos asszony azt formálhat belőle, a mi neki tetszik. _N.e ereszd el soha az uradat hazulról. Bor, kártya hamar megárt. Isten áldjon meg beneleket, le gyetek boldogok !
S kétszer is kinyutja kezét, mintha áldást osztana valakinek a fejére, de a ki nincs ott. Aztán befordult s többet nem hallottak tőle csak lassú mormolást, hörgő fohászt. Az orvos megtapogatta üterét s fejét csóvalta. Reggelre vége mindennek.
Mikor a reggeti világosság besütött az ablakon, a lélek elszállt a kihűlt testéből.
—	A mi rám vár, szegény jó apám, az nyomor, küzködés; holnap talán megtudom, hogy ez a rozzant kis
ház sem az enyém, s elvándorolhatok a nagy világba; hanem azért legyen áldott szerető szived még porában is.
Megcsókolja a halottnak hideg kezét s hosszasan nézi megmerevült arcát, mely oly nyájasnak látszik még most is, mintha utolsó óráinak bohó álmodozása még most is oda volna lehelve vonásaira. A múltkor fekszik ott gyarlóságaival, előítéleteivé! s gyermekded oktalanságáival, mig ő az élő, itt áll a jelen mesgyéjén s illusiók nélkül, egy eltévaszlett élet reménytelenségével tekint a jövőbe.
(vége.)
Kikötőbeq.
Égő homlokomat Kebeledre hajtom,—
Megpihen a csolnak A virágos parton.
Elhagytam az örvényt, Elhagytam a szirtet, Lenge ..hullámain Eveztem a hitnek . . .
És nem törte össze Sajkámat a záionv ! Vészes tengerekre Többé nem is vágyom !
Kikötőbe értem . . Le a vitorlákat ! Horgonyt is vetek, mig Zivatar nem támad.
Sajkám hü szerelmed' Rózsalímca tartja, — Gyöngyöt szedni járok A gyönygkagylós partra.
Szived, e kincsbánya, Megigézte lelkem' — Boldogságo n drága Cyémántját itt leltem.
Szemeidből ragyog Rám a bölcsek köve . . — Életemen által Nem is vágyom többre !
B1 á s z i—H i p e h.
—	Napredüvanya v postni siü'zbi Napredüvali szo v 2. grupo II. kategorijevpostna upráv-nika gosp. Jakob Čuš v ^Murski Soboti in gosp. Vinko Žgur v Dolnji Lendavi.
—	Postni automobil v D Lendavo vozi od 15. januára 1926 znovics prek Martjanec ino Dob-rovnika. Odhája z M. Sobote, posta, ob 7. uri.
—	Novi postni in telegráfni urad v Prekmurji. Ministersztvo poste ino telegrafa je dovoiilo na usztanovitev postnoga ino tele-graiicsnoga urada v Mačkovci. Meszto postnega odprávnika bo razpiszano prihodnye dni v „Službenom list - —i direkcije poste ino telegrafa Zacsétek té nőve noste sze bő izvršila, kak náj-prvlé mogőcse.
, , — Velika iővszka veszelica v M. Soboti sze bőile 1. febr. 1926 obdr'zála ob 7 vöri zvecsér v vszé presztoraj hotela „Dobray" ino kavarne „Sočičil. Pridejo vküper tékrát vszi lovci z-cele nase krajine, pa tüdi z-szőszid-noga ljutomerskoga okraja pridejo. Prijavili szo sze celó gősztje z-Stajerske ino Kranjske Námen prireditve je, da sze lóvci med szebov szpoznamo, ino ednők pošteno lővszko z;ibávamo, ka znájo pacs szamo lővci napraviti. Lővci pritégnejo v krőg szvoje edinsztvene zabáve tüdi | publiko, ki pride med nyé. Záto; bőde vszáki, ki pride na tő ve-szelico, náso zadoszta veszeljá i resznicsne ino poštene i tak do ■ I mácse zabáve, kak nigdi vecs né. Pricsaküje sze veliko táljemánye.
—	Iz Indije pride na lővszko zabávo v Mursko Soboto dne 1. febr. 1926 prorokica, ki bo po-sztavila szvoj sátor ino vszákomi ki bo 'zelo, povédala nyegovo pretekloszt i nyerni proruküvala bodőcsnoszt. Poszebno dnesz, gda 'zivémo hitro in cslovek nema prevecs csasza, da szi naj pie-misláva, kak naj zasztávi szvoj sztopáj da nyerni naj bőgse ide je velike znamenitoszti, da pozna
■ szvojo bodőcsnoszt. Sztem szi prisparamo vnőgo trüda i szkrbi ino pomágamo v vá'zni pítanyaj Záto naj nihcse ne zamüdí priti na lővszko zabávo, esi sto scsé póleg zabáve szpoznati tüdi szvojo bodőcsnoszt.
—	Sztrükovszka domácsa godba, ki je nasemi lüdsztvi na Szilvesztrovo, gda je prvics pri-nasz igrala, tak vugájala, bo igrala tüdi na lővszkoj zabávi v M. Soboti 1. febr. 1926. Pőleg toga bő tüdi harmonikás iz Bodonec,
^ od steroga sze szplosno csüje,
da je pravi umetnik (művész) v igranyi na harmoniko.
—	Ecse vnőgo ö'űgi sz-krivnoszti sze bő vidlo na iőv-szki Vt.szelici, stere pa escse za zdá nesesemo ovaditi Pozovémo pa ii vszakoga, ki szi 'zeli reszan práve i neprisziljene zabáve, da pride na tő lővszko prireditev v M. Soboto.
—	Premesztsen je iz Sobocs-koga glavársztva v Ptuj g. Anton Svetina.
— Porno'zna akcija za poplávlence v M. Soboti.
eliki 'zupán za Mariborszko obiászt je doszemao za poneszre-csence od povodni 1Í6 jezero Din podpore nnkázao. Té dni je znovics nakázao 300 jezero Din. državne podpore. Daszi rávno tá podpora ré velika i ne sztoji v nikaksoj primeri z nare-jenov skodov, szo vszi prizadeti goszpodi vel. rzupáni z;; vsza nyegov dobrodár zahválni Kak nam je znáno sze je g. vel. 'župan od zacsétka neszrecse inte-reszirao za poneszrecsence. Kak csüjemo, bőde tá podpora raz-tálana med té szirmáke. Pri toj priliki moremo poszebi prav zahvalno omeniti darotivnoszt tak domácsega, kak prebiváisztvo na ono sztran Möre, ki szo sze tak priszrcsno vtalaii (tekmovali versenyeztek) z obdarüvanyom. Po-plavlenci szo dobili 'zivis ino obleko tak, je mednyimi véksi tao szploh priszkrbleno.
— Érvénytelen a lyukas pénz 112. számú hiv. lap 376. sz. rendelete szerint: Minden pénznem, mely bármi okból lyukas, elveszti pénzbeli értékét s megszűnt törvényes fizető eszköz lenni. Ázért sem állami sem autonóm pénztárak sem pedig magán személyek ily lyukas pénznemet ne fogadják el mint pénzt. — Állami és autonóm pénztárak, kiknek ily pénz fizetésül adatnék semmisítsék meg ugy, hogy lyukaszák át s igy megsemmisítve adják vissza a tulajdonosnak.
— Árvízkárosultak felsegélyezése M. Scbotában. Mari-bori kerület főispánja eddig az árvízkárosultak részére li6 ezer dinárt ntalt ki. A napokban további 300 ezer dinár állami segélyt utalt ki, melv a M Sobotai károsultak közt lesz szét osztva. Habár ez a segéiy nem nagy, s nem áll arányban az óriási kárral, mégis a károsullak összesége csak hálával tartozik a főispán urnák. Mint azt jól tudjuk, a főispán ur kezdettől fogva élénken érdeklődött a károsultak iránt. Ez alkalommal különös hálával keli megemlékeznünk ugy az itteni
mint a murántuli iakosság odaadó támogatásáról, kik az adakozásban miniegy versenyeztek. A k rosultak sok élelmiszert és ruhaneműt kaptak, melyek közt sokan e tekintetben teljesen el vannak látva.
—	A mursk 3-sobotai önk. tüzoito egylet február hó 6-án fogja megtartani táncmulatságát a Dobray szálloda összes termeiben.
—	Posta és táviro állomás engedélyeztetett Macskovcén,meiy állomásra a pályázat rövidesen ki lesz irva a „Posta és távírda hiv. közlönyében4.
—	M. Sobotai ev. nőegylet jan. 10-én az egylet fennáliá sának 25 éves jubileumára rendezett ünnepély s azt követő mulatság ugy erkölcsi mint anyagi tekintetben a legfényesebben sikerült. Popp Fülöp zagrebi ev. | esperes, Sostaréc és Tarczay ev. j lelkészek a templomban tartott szónoklataival pedig a közönség teljesen meg volt hatva.
— íVl. Sobotai villanyvilágítás ügyévei a községi tanács pénteken újból foglalkozott. Lapzártakor az eredmény még ismeretlen.
—	Uj klerikális (Klekl) lap
magyarban! A Klek! féle
klerikális párt végre magyarul is megtanult. „Népújság" cim alatt teljes magyar-lapot iditott, hogy ne a magyarok érdekét szolgálja hanem ezen cim alatt a magyarokat térítse , a saját érdekében. Hány lesz^vajjon ki fel ül nekik ?
mében gyűlés tartatik a tagok és azon egyének jelentében a kik a játékon részt akarnak venni. Ezen a gyűlésen mégbeszélés tárgya lesz a labdarugó szakaszok égető ügye, a jövő idényre férfiak összeállítása és a labdarugó szakaszok szabályainak megállapítása.
jöjjenek valamennyien, a kiket a labdarúgás játék érdekli.
Elnök.
N o
v Murski Soboti.
V NEDELJO 17. januára popoldne ob 3, zvečer ob 8 uri
Piisiolovina ledne noči
u 6 činova.
U glavni ulozi: i
Harry P i el

VSTOPNINA: Gornje lože 12 Din., spodnje lože 10 D., in II. prost 5 D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH.
SPORT-
NOGOMET.
POZIV.
Vsem članom-igralcem S. K- Mura in vsem onim, dosedaj nečlanom, ki bi hoteli igrati nogomet. V nedeljo dne 24. januarja 1926 vrši se sesfanek vseh igralcev pa tudi onih, ki se hočejo v tekočem letu prijaviti kot igralci v zadnyi sobi kavarne Meólic ob i uri popoldne. Na tem sestanku se pogovorimo o perečih poslih nogometne sekcije, traainingih itd. Prid te vsi ki se zanimate za nogomet.
Načelnik.
FELHÍVÁS, az S. K. Mura valamennyi tagjának, valamit mindazoknak, akik eddig még nem tagjai az egyletnek, de a labdarúgás játékon szándékoznak résztvenni.
F. évi január hó 24 én d. u. 1 órakor Murska Sobotába a Meolic-féie kávéház hátulsó ter-
Köszönetnyilvánitás.
A murska-sobotai evang. nőegylet ezúton mond hálás köszönetet az önk. tűzoltó egyleinek, hogy a jan hó 10 én megtartott jubileumi ünnepségen megjelenésükkel annak fényét emelni s a rendet fentartani szíveskedtek. — Ugyancsak e helyen mondunk köszönetet a rendező uraknak s mindazoknak, a kik felülfizetni szívesek voltak.
mmmmmumumu
Oda m shedjen
obsztojécsi z-dvé pármi edne kléti i z-hüte, z-steroga sze sesztéro hrambe léko narédi — sze po fái ceni óddá. Vecs sze zvé pri : I. SÁVEL kresmári v Csernelvaci.
f!
ISI
HIRDESSEN A
„Mőrszka Krajina-ban"
VELIKA LOVSKA VESELICA dne 1. febr. 1926.
Z-hdja vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 D n. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za D cm : med textom i izjave i poszlano V50 Din rekláme 1'— mali oglaszi 0'70 Din. i dávdk. Pri vecskrát popüszt.
Rókopíszi, kis ze ne szhránijo i ne vrnéjo sze posilajo ;
Reditchzivo i oprávnistvo Mőrszka Krajina
MÁRKISEVClbr. 20. posla nUkSKA SOBOTA. —: ^ostni csekovni racsun broj 12980. :— | —: Postatakarék számla száma 12980
Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők:
M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön lr> Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ar crn.-ként: szővegközt és nyilttér i űOy rendes 1'—, apróli rdetés 0-70 Din és az illetek.
Többszörinél engedmény.
Trztvo. Kereskedelem.
Blágo — Áru.
LJUBLJANA: jan. 17.
100	kg.	Pšenica—Buza Din. 290—305
»	»	'Zito—Rozs >	205 —
>	»	O vesz—Zab »	180-—
>	»	Kukorica	125— »	»	Proszö—Köles »	215— »	»	Hajdina »	260 — »	»	Szenó—Széna »	72 50 »	>	Qraj—Bab csres. »	300 — »	»	zmésan—vegyes bab 200— »	»	Krumpli »	75— »	»	Len. sz.—Lenmag »	500— »	»	Det. sz.—Lóherm. »	2000
BENKO: jan. 17.
III. II. I. príma
_____ 7-50 8-- 8-50 9'—
S Üsző [-3 7 50 8 — 8 50 9 — 2 _ 3-- 4-50 8'- 9-14— 16-. 28 — 35 — 30-
1 kg Bikőv.i Bika Telice Krave Teoci
Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmőcsaj—Vaj , . Spé—Szalona Belice—Tojás 1 drb
)
Í.3
S Tehén[2 Borjú r
Pénezi —
1 Dollár . . . . 100 Kor. Budapest . 1 Schil. Becs 1 Kor. Praga . .
1 lira.....
Zürichben 100 Din
. . 25-— . .	1.25
Pénz
= D. 06-40 = » 0.079 = » 7-97 = » 167-40 = » 227-50 = 9.175 sfrk.
KÖZGAZDASÁG
Adóügyi kötelesége-ink Januárban.
Büntetés terhe mellett, illetve fe-lebbezési jogunk elvesztése mellett 1926 januárbae következő kötelességeinket adó, illetve illeték ügyben teljesítsük 31-ig bezárólag :
1.	Autó után 3000 dinár, kétfogatú hintó után 500, egyfogatú és fél-hintó után 200 dinár az illeték.
2.	Egyházak, papok, községek, jegyzők, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kötelesek január 31 ig az illetékegyenérték első negyedévi részletét befizetni.
3.	A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kötelesek január 12-ig leróni a könyveikben 1925 julius 1-től december 31-ig nyitott számlák utáni folyószámla illetéket. Az illeték minden számla után 20 dinár, ha az magánszemélyek nevére nyittatott s 10 dinár, ha más részvénytársaság nevére nyitották.
4.	Pénzintézetek kötelesek az 500 dináron felüli kamatozótökék után 10o/0-os tökekamatadót, 30%-os rendkívüli pótlékot, rokkantadót, kamarai iletéket az elmúlt félévre, illetve negyedévre befizetni. A rokkantadót 1925 április 1-től kezdve kétszeresre emelték, a kamarai illeték a régi skála szerinti összeg 8/t része.
5.	Az összes részvénytársaságok kötelesek tisztviselők ősszfizetése után
két példányban kimutatást készíteni, s az elmúlt negyedévről a fél °/o"os nyugtabélyeget kiszolgáltatni. Ha esetleg ezt korábban nem rótták le, január 31-ig visszamenőlea ki kell fizetni.
6.	A kocsmárosok kötelesek január 31-ig befizetni az i 926. év első felére az italmérési illetéket, számlablokk és vigalmi adópausálét.
7.	A göz és villanyerő berendezett fürészvállalatok kötelesek — erdőhivatalnak őt dináros bélyeggel ellátott ajánlott levélben bejelenteni, hogy ü-zemük fél, vagy teljes gatteres-e, s ugyanezen lavélben bélyegben leróni az illetéket fél után évi 150, egész gáteres 300 és 600 Dinár az illeték.
8.	Fizikai munkasok adójának kivetése végett január 31-ig adóvallomást kell adni.
9.	Jövedelmi, kereseti adó és forgalmi adó vallomást, január 31-ig kell adni.
GAZDÁLKODÁS
A zöldtrágyázás termés fokozó hatása.
Aki tudja azt, hogy az ország állatállománya fél annyi istáló trágyát sem termel, mint a -nennyivel vissza-pótolhatnók azon tápláló anyag mennyiséget, melyeket a növények a talajból elvonnak, aki tudja azt, hogy tápláló anyagokban szegény talaj nem adhat jó termést, annak gondolkodóba kell esnie a felett, hogyan, miként volna lehetséges, a talajnak annyi tápláló anyagot adni a mennyi nagy termés átlagok kiváltására elegendő lenne.
Igaz ugyan, hogy e tekintetben a műtrágyák, különösen pedig a fosfor-sav tartalmú szuperfoszfát nagy segítségünkre válik, mert ezzel a tápláló annyagok legfontosabbikát, a foszforsavat teljes mennyiségben pótolhatjuk.
Az istálló trágya hiánya azonban nem egyedül foszforsavban szegényiti a talajt, hanem nitrogénban is, a talaj pedig csak akkor adhat nagy terméseket, ha a foszforsavon kivül nitrogén és káliomban sincs hiánya. A kálium ezek közül még legkevésbé fontos, ennek a visszapótlására legkevésbbé van szükség, mert a kötött talajakban káliumban nincs hiány. A nitrogént azonban pótolnunk kell, s ezt első sorban istálló trágya alakjában adhatjuk vissza a talajnak, s vissza is adjuk, ha- 3 évenként legalább fél istálló trágyát kap a szántó föld. Ott azonban, a hol csak 5 -7 évenként lát a talaj istálló trágyát, s ez még első rangú nagy uradalmakban sem tartozik a ritkaságok közé, ott a talajok nitrogén hiánya az adott istálló trágya mennyiséggel semi esetre sem pótoltatik. Ilyen helyen nincs más mód mint hozzá nyúlni a zöldtrágyázáshoz, s a nitrogén hiányt ezzel, a foszfor hiányt pedig szuperfoszfáttal pótolni.
Vannak ugyanis u. n. légenyt gyűjtő növényeink a milyenek a pillangós viráguak, a melyek nemcsak a ta-jajból vonnak ki tápláló anyagokat, de képesjtve vannak arra is, hogy a levegőből nagy mennyiségű nitrogént kössenek le. Azért nevezük ezeket a pillangós virágú növényeket légenyt gyűjtő növinyeknek is.
Folyt. «.köv.
Stevan k-Stevani!
Stevan: János zima sze pri-bli'záva, kak kaj sztojíte z oblékov ?
János: Eh Stevan ka szi escse od zlme premislávate, vem je tö escse dalecs, mámo szi csasz za obléko priszkrbeti.
Stevan: Ali nevéte Vi János, ka je zdaj tiszti cajt, gda szi vsze nakupiti moremo ka nam na zimo trbé, ár je zda falése?
János: Na, na tak je, ali gde szi pa te naj kupimo?
Stevan: Ejnye pa te escse tó tüdi pitali ? Vem pa moreta znati ka Stevan k-Stevani, nasi pa k našim morejo idti küpüvat. Jesz szam zadovolen z nasim Májerom, pa bodem zdaj pá tá só, tö te szolidna firma pa je dönok nas cslovek.
János : Ja Stevan esi je za vász dober, te je za nász tüdi m;sz-lim, szamo kak je nyegov adress?
Stevan: Tő je szabolija i tr'zovjna z gotovo obléko, sto-fami i cájgom: MÁJER STEVAN v M. Soboti Radgonszka cesi-ta. Tü dobite po fái céni dobro i trplívo blágo.
Jánós: Hvála Stevan za tanács. Zbögom 1

Vsáki práznik, nedelo, četvr-tek in soboto koncert. Svira ciganska godba BARANYA.
Minden ünnep- és vasárnap úgyszintén szombaton és csütörtökön koncert. Játszik BARANYA.
velika mdn|ip nagy
KAVARNA IIIBUIILKAVEHAZ
OBJAVA.
PREKMURSKA BANKA D. D.
prej Muraszombati Takarékpénztár
v Murski Soboti
naznanja svojim vlagateljem, da bo obrestovala od 15. januarja 1926 enotno :
a)	vloge na hranilne knjižice, katerih izplačilo se vrši glasom „določil o vlaganju in dviganju vlog":
do Din 5000 brez odpovedi	s 4°/0 p. a.
od » 5 000 do 10 000 proti odpovedi 15 dni » 47,% » » » » 10 000 » 50 000 » » 30 » » 5°/0 » » » » 50 000 » 100-000 » » 60 » » 67f°/o > » » » 100-000 dalje	» » 90 > » 6°/o » >,
ter
b)	vloge na tekočih računih pa s 6%> pro anno.
Vloge pod Din 100"— se gl. društvenih pravil sploh ne obrestujejo in so lastnikom vselej na razpolago. V Murski Soboti, dne 11. januarja 1926.
UPRAVA.
LEGU1ABB
Párisi és Bécsi kalapmodelok ka-lapujdonságok nagy választékban állandóan raktáron. Gyászkalapok rendelésre 24 ora alatt elkészülnek. Míndenemü kalap alakitások elválaltatnak. Filz kalapok 100 Din-tői, bársony kalapok 160 Din.-tői kezdve kaphatok. Ugyanott nagy választék kötények, harisnyák, mindenemü kötöt áru gyermekek és íelnötek részére, pipere és rövid áru czikek nagy választékban a legolcsobb napi áron.
A. Király
trg. z klobuki, perilom i krátkim blágom
M. SOBOTA (Berger-féle ház).
Szolid Pontos ki-
árak I szolgálás!
■Ü	II	■IIIWIHIIH
		
Poslano.
Vsem velespoštovanim svojim ggom. klijentom, prijateljem in znancem naznanjam, da sem popolnoma ozdravljen in da osebno vodim ir obavim vse poverjene mi odvetniški posle in obravnave.
Z odličnim spoštovanjem : Dr. FERDO ČERNE, odvetnik v Murski Soboti.