PoStnina plačana vgotoviní. r r rérsztveni, poitiesni i kulturni tjédiiik. KRAJINA MURAVIDÉK Gazdasági, politikai és kulturális hetilap. Szhája vszáko nedelo, aprej placsilo: Va leta 24., i 12., meszecsno 4., V zvün-itvo 70., V Ameriko 80 Dinare za edno leto. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: 72 évre 24, 'A évre 12, I hónapra 4., Külföldre 70 , Amerikába 80 Dinár évente. Reditelsztvo i opravnistvo Szerkesztőség és Kiadóhivatal MÁRKISEVCI p. IVI.-SOBOTA Rokopíszi sze eszi posilajo i sze ne vrnéjo. — Kéziratok idekül-dendők s nem adatnak vissza. Dohodnino, ;ak szmo jo szpoznali, vszáko leto more 10 tüdi i za nazáj placsüvati. Vadlüvanye orcije szmo nej znali dati, ár, csi szmo remalo vadlüvali, sze nam lehko tá ne-zrecsa zgodila, ka szo nász (zavolo okraj-anya) postrofali; doszta dohoudkov szmo a nej mogli vadlüvati, ár szmo doszta lej melí. Tak szmo zvéksega napovedi liti nej dálí. Zákon pa predpisüje, ka sto apoved dati zamüdí, prouti odmerjenyej lorcije nemre apelerati. Ka je tak zavolo elke porcínszke odmere cejla garmáda iszüvanya i pritozsb doszégnola dotics-ike, je razumlívo, ali téfart tüdi i nete-jelnito. Zákon predpisüje, dácsozavézanci za vadlüvanye prilika dána, i csi je )u nej szpuno, do dánoga termina je úzsnoszt uráda, po vszej na razpolago lyemi sztojécsi dugoványaj tou odmeriti, a sze tou nej poutom odebráne, zvol-rae komissije zgoudilo, tomi vzrok je pa ?amo menkanye zatou potrejbnoga zákona. Dácse podlago, touje dohoudke nasega bvezanca szamo lehko nasi szprobane i našimi razmerami szpoznáne oszebnoszti nájo. Neverjétno je, ka bi z Banáta, z iaranye ali z Slavonije eszi odtrgnyeni i ia plügi do 15—20 q 'pripouvki vajeni rat nas mocsno delo zselejoucsi grünt üdl nej za obilno rodovitnoga miszlo i bi ventuelno nej tüdi po toj rodovitnoszti ohoudka odmero na nyega dácso. Zatou iám pri odebéranyi cenilne komissije uplisko paszko trbej meti i ár je Prejk-lűrja vecsíno poljedelszka, v komissijo pora vecsina kmetov bidti zvoljeno, debráno. Morebidti sze je odmera dohodnine szehmao tüdi tak godila, v zmenkanyi adosztne praksze, mogoucse v nájbougsem amenyávanyi. Ali ka je nej bilou doszeh- E~ao, je mogoucsno potomtoga. Financsni kon z leta 1922. čl. 157., 161 nam dá ogoucsnoszt do toga. Na podlagi toga likona Prekmurja dohodnino placsüvajoucsi |árod szi lehko odeberé (1924. jan. 20. rédne i 3 namesztnike), v dohodnine enilno komissijo taksi sészt oszob (sészt iá imenüje fin. min. del.), v kí na pri-esztnoszt szvojo zavüpanye polozsi lehko ik, ka v dácseodmerjenyej do z právo iisnovesztjouv posztoupali zatiszte, ki szo odébrali. Ergo prilika je dána. „Kak szi sto osztila, tak de szpao" — právi edna Jrilicsna rejcs. I csi je prilika dána, trbej gori ponücati, ár potomtoga na tozsbo, Ireklinjanye vzroka i pravice niscse neszmi leti. Odeberte szi z szvojega krouga pkse lüdi, ki do pelani od pravicsne pouti Cejna inseratov za □ cm: Izjave, poszlano, odprta pisz-ma 150 , réden veliki I —., máli oglász 0 70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt. Hirdetési árak négyzett cm.-ként: Nyilttér és hasonlók 150, rendes hirdetés !•—., Apró hirdetés 0 70 Din. és az illeték. Többszörinél engedm. vsze tiszto delali, ka je interess tiszti kí szo je odébrali, i da nyí volilcov dácsa sze po pravici odmejri. Tüdi sze neszmi glásziti pritozsba té, csi, kak je tou nigda bilou, nemárotno dámo zbejzsati priliko i kak té szo uradniki, bogatázske i trgouvci szoudiii nasé dácse i zsnyimi obtercsili kmeta, da pouleg toga szo olajšali szvoja tá bremena Vezdaj naj nede tak. Dáno priliko je dúzsnoszt vszákoga kmeta gor ponücati, vszákoga kmeta dúzsnoszt je, da té, gda jedíno rejcs má tam, gdé sze tüdi i nyegva bremena lehko olajšajo, szi za szküpni cíl voutom dá na tisztoga, kí nyerni je zatou szposzoben. Csi zdaj nej, prouti velkoj porciji (dohodnini) sze naj niscse ne touzsi vecs. Jövedelmiadónkat, amióta ismerjük azóta kell évenként és visszamenőleg is fizetnünk. Bevallást nem tudjuk megtenni, mert, ha keveset vallunk be, megtörténhetik velünk az a bolondság, hogy alaposan megbüntetnek adóeltitkolás cimén, sokat pedig nem vallhatunk be, mert sok jövedelmünk nincsen. Igy vallomást nem is tettünk. A törvény pedig előírja, hogy aki adóvallomást tenni elmulaszt, a kivetett adó ellen fellebbezéssel élni nincs joga. Tehát ahogy azt előírták, ugy fizetni is kellett. Hogy a nem megfelelő információ alapján előirt adó miatt aztán csak a panaszok, szitkok egész garmadája szállott az illetékesekre, könnyen érthető, de ezúttal is csak alaptalanul. A törvény előírja, az adókötelesnek módjában van a vallomását megadni s ha az nem érkezett be, az előirt határidőig kötelessége a hivatalnak minden rendelkezésére álló eszköz alapján a kivetést megtenni. Hogy azt nem vállasztott bizottság eszközölte, annak csak az erre vonatkozó törvény hiánya volt az oka. Adóalanyát, illetve jövedelmét az itteni kötelezettnek, csak idevalósi, tapasztalt és helyi viszonyokkal tisztában levő egyének tudják Képtelenség azt hinni, hogy Bánátból, Baranyából avagy Szlavóniából ideszakadt és 15—20 méterm. holdankénti búzaterméshez szokott testvér a mi nehéz megmunkálást kivánó hideg talajunkat is olyan busásnak ne gondolja, s esetleg ne annak ily jövedelmezősége szerint vesse ki a jövedelmi adót. Azért nekünk az adókivető bizottságok vá'asztásánál erre különös tekintettel kell lennünk, s mert Prekmurje népe földmüvelésből él, azért gazdák szükségesek a bizottságba. Jóllehet eddig is igy történt az adókivetés, hiányzott a kellő gyakorlat, habár a jóindulat meg is volt. Ami azonban eddig nem volt, az meglehet ezután. Az 1922. évi pénzügyi törvény 157. és 161. szak. ad erre módot. Ezen törvény szerint Prekmurje jövedelmi adót fizető népe választhat j magának (1924. jan. 20-án három rendes és három póttagot) az adókivetőbizottságba olyan hat egyént (hatot pedig a pümin. nevez ki), kibe bizalmát a jövőre nézve belehelyezheti ugy, hogy adóbecslésükben lelkiismeretesen eljárjanak. Tehát az alkalom itt van. „Ki mint | veti ágyát, ugy alussza álmát." S ha az alkalom megadódott, fel kell használni, mert ezekután panaszra joga senkinek nem lehet. Válasszanak saját körükből olyan egyéneket, kik az igazságtól vezéreltetve választói érdekében mindent megtesznek, hogy adójuk az igazságnak megfelelően vettessék ki. Nem hangozhat el panasz azonban akkor sem, ha, mint az valamikor volt, könnyelműen elszalasszák az alkalmat s tnint akkor hivatalnokok, gazdag vállalkozók és kereskedők rótták ki a szegény gazdára azt az óriási adót, amelynek súlyosabb terhétől ugy ők (a kivetők) menekülhettek meg. Ma ne ugy legyen. Az adott alkalmat minden gazda kötelessége felhasználni, minden gazda kötelessége szavazatát leadni és arra, kit erre a közös célért való küzdelemben, arra alkalmasnak vél. Különben minden panasz jogtalan. Bővebben lásd a gazdálkodási rovatban. Národna hvalejka. Devét je vdárila vöra, vecsér je, Domou bi sou, ali velka kmica je. Hodi luba vuzsgi szvejcso, Pokázsími vélko ceszto : gde tá je? Stiri je vdárila vöra, zorja je, Drágo lubo tü niháti, tesko je. Pri nyej szpati, küsüvati, V-toploj szteli obímatí: lüsno je! Vsze okouli sze zse zori, gojdna de, Drági iubí sztani gori, szvetlou de. Zdaj zse mati gor sztánejo Ino csi te tü náidejo: liüdou de. Cslovek dneszdén vsze lehko prezsivé, zvün szmrt, i vsze pretrpi, zvün dobro reputáció. * Med moskom i zsenszkov nemre bidti prijátelsztva. Jeszte mantrívoszt, nepostüvanye, postüvanye, lübézen, ali prijátelsztva nej. * Mozsévje szo prevecs fád, csi szo dobri mozsovje, i szo gnüszni egoisztí, csi szo nej tiszti. Mládi naszilnejzs ■ Pozvék Stevan z Brezovec pred porotnim szodiscsom. Szvojecsaszno szmo na tóin inesztí píszali, kak je Pozvék Stevan 28 lejt sztár kmecski szin z Brezovec oroupao Zsilavec Mihálya z Satahovec 26 julija 1923. po krátkom natou pa tüdi Dani Jánosa z Bo-rečega i poszili vzeo od prvoga 1400 K. od zádnyega pa 40 Dollárov i 7 jezero K. tak, ka je obá zapelao v loug pouleg M. Sobote. Na szlejd szo hitro prišli i Pozvéka zaprli, ki je pa fanaticsno tajüo szvoj bin. V-tom dugoványi je sztao 11. decz. pred okrozsnom szodiscsi porotov (esküdtszék) gdé je racsun mogao dávati szvoje hudobije gde je pa, kak prvle, tiidi tajüo. Gda nyerni Zsilavec v obráz povedao, ka „vej szam te pa dobro vido," nyerni Pozvék naednouk nazáj vuzsgao, ka szta sze naprej tiszti dén vídla. Zagovornik je predlagao naj sze escse ednouk gorposzlühne kelnarca, ki je v szvojoj szpovedbi szvedoucsbe právla, ka je csinitel csarni vlász büo, dokecs je Pozvék szejri vlászi. Szénát je té predlog vugodio i je razpráva prelozsena bila Nadalnyo razprávo priobcsimo. Az angol választások eredménye. Uj fordulat remélhető Közép-Európa politikájában Baldwin kormány lemondásával. Az angol választások lezajlásával kapott eredmény kezd uj képet mutatni s az eddigi francia magatartás is engedékennyé válni. Az eddigi angol kormánynak a választásokból kisebbséggel való kikerülése s az engedékenyebb pártok győzelme nemcsak Anglia politikájára van hatással, de hatással lesz elsősorban a Németországgal! politikára s evvel együtt pedig egész Európa politikájára is. Nem egy tekintélyes lap előtérbe helyezi már a nagyántánt küszöbön álló megszűnését is. Ha azonban ez nem is követ- keznék be, de annak meglazulása már is látható. Alexander I. király párisi utazásához fűzött annyi kombináció mind valótlannak bizonyult. A király sem fogspecialista, sem bolgár király házassága ügyében nem utazott Parisba, hanem mint később kitudó dott, utazásának célja Franciaország és a kisantant országai barátságának szorosabbá tétele s a kisántánt kifejlesztése volt, még pedig a Spanyol-Olasz fegyverbarátság ellen. Ez az utazás is azonban arra hagy következtetni, hogy a nagyántánt szétesé-| sére eleve felkészüljenek azok az államok, kik a francia politika barátjai. Az első lépések — mint hiriik — kisántánt kibővítésére már meg is történtek s befogadásra elsősorban Görögország van kiszemelve. Az angol választások eredményeként mindenesetre a közeljövőben nagy változásokra lehetünk elkészülve. Kisebb lesz az amerikai kivándorlási kvóta. Egyes hirek szerint az amerikai nemzetgyűlés elé egy törvényjavaslat terjesztetett be, amely szerint az Amerikába való kivándorlás még jobban megszorittatnék. Az eddigi 1900. évi statisztika szerinti 3%-os bevándorlási kvótát e szerint 2%-ra ; csökkentenék, még pedig az 1890 évi bevándorlási statisztika alapján. Szedem notárosov v Prekmurji. Od prvejsega rezsima je vöbrsnyeni szedem notárosov brezi toga, ka bi nyim szlüzsbo ali penzijo dáli. Nescsemo pro-tektorje bidti, szamo naznaniti scsémo nase cslovecsanszko mislenye, dúzsnoszt do blízsnyega. Ar je tüdi notáros cslovek, i ár szo tüdi tej goszpoudje szvojega zsítka lepsi tál z velkim trüdom tá potrosili, je neinogoucsnoszt nyé od dnesz na ütro brezvszega v blouden szvejt püsztiti. — Ar szmo pa z verodosztojnoga meszta tak in- formirani, ka je pokojnina tej notárosov \ proracsun vzéta i lezsí v min. financ za izplacsilo, bi namesztno bilou od nase Prejkmurszke oblászti tou dugoványe po*; sziliti, ár je nemogoucse, ka bi za szedeni lűdi nej pejnez bilou i bi po 53 meszecaj escse duzse mogii csakati na pravicsntj nyim pokojnino. Coolidge predszedniski kandidat. WASHINGTON. Amerikanszka Replu kanszka partája v Zjedínyeni drzsávaj szklenila, ka pri prísesztnom odebérany predszednika (President) de Coolidgea kan didirale za predszednika. Kétszázötven millió aranykorona kölcsönt kap Magyarország, A népszövetség piinzügyi bizottsága magyar jegy bank felállítását sürgeti. Budapestről jelentik: A Magyar Távirat Iroda londoni jelentése szerint, a népszövetség pénzügyi bizottsága a jelentésének elkészítése előtt meghallgatta a magyar kormány kiküldötteit akiknek előterjesztését megfontolás tárgyává tett« és figyelembe vette mindazokat az adatokat amelyeket a kiküldöttek Magyarország gazdaság helyzetéről felhoztak Az a jelentés, amelyet mosi a népszövetség tanácsának kell megvitatni és utánna elfogadni, olyan értelmű előterjesztést tesz, hogy Magyarországnak két és fél évre — átmeneti időszakra — költségvetésinek egyensúlyozásához kétszázötven millió aranykoronára van szükségeJ Ugy tervezik, hogy ha a népszövetség tanácsa meghozta határozatát, állást foglal a kölcsönügy-ben a jóvátételi bizottság is, amelynek hozzájárulásához szintén szükség van. Valószínűleg a népszövetség tanácsa bizottságot küld a kölcsöna ügy tárgyalása előtt Budapestre azzal a feladattal) hogy megállapítsa Magyarország költségvetés tervét az említett harmadfél esztendőre. Ausztris esetéhez hasonlóan, a népszövetség pénzügyi bizottsága szükségesnek véli, hogy a magyar nem zeti jegybank létesüljön a legrövidebb időn belü a tanács által megállapított és a jóvájételi bizottság részéről jóváhagyott program alapján. A külföldi kölcsön felvétele, hír szrrint, t tavasz folyamán már megtörténhet, amikorra aa emiitett testületek megadják hozzájárulásukat < kölcsön felvételére. Az uj illetéktörvény. ív. Az illetékegyenérték kivetésének alapjául a ciklus kezdetén volt forgalmi érték veendő. Későbbi szerzeményeknél a szerzés időpontjában szereplő becsérték. A forgalmi érték megállapítása épugy történik, mint az adásvevési szerződéseknél. Az illetékegyenértéket az ingatlan tulajdonosa fizeti. De ha a haszonélvező vállalta magára a fizetést, akkor ez tartozik az illetékegyenértéket fizetni a tulajdonos , egyetemleges felelőssége mellett. Azok az ingatlanok, ainelyie nézve az illetékegyenértéke fizetési kötelezettség a fennálló törvények értelmében még be nem következett, ezt az illetékegyenértéket 1924 január 1-től kezdve fizetni tartoznak. Az illeték egyenérték fizetése alól fel vannak mentve: 1. azok az ingatlanok, melyek a föld és házadó alól állandóan fel vannak mentve; 2. azon ingatlanok és ingók haszonélvezői, akiknek ezen vagyontárgyakból 1200 dinárnál kevesebb jövedelmük van ; 3. azon vagyontárgyak, amelyek valamely vagyonközösség fel nem osztható tulajdonát képezik ugyan, de ezek használata osztatlan összeköttetésben van a földbirtokkal vagy házzal, ugy hogy az egyes birtokának mintegy kiegészítő részét képezik; 4. azon tisztviselői- és munkás-szövet'-e-zetek, melyek tagjaikul spekuláció nélkül laká- sokat vagy házakat biztosítanak, — illetve szereznek. Mindazok, akik illetékegyenérték fizetésére kötelezett vagyon tulajdonosai vagy haszonélvezői a kivetési ciklus kezdetén január 15-ig tartoznak ezeket a vagyontárgyakat bejetenteni az illetékes pénzügyigazgatóságnak. Aki a bejelentést az előirt határidőben elmulasztja, de pótolja a kivetés eszközléséig, az egész ciklusra kétszeres illetékegyenértéket fizet, aki pedig vagy egyáltalán nem teszi meg a bejelentést, vagy csak a kivetés befejeztével, az a fenti kétszeres összegen kívül még a ciklus első évében egy évi kétszeres illetékegyenértéket fizet büntetés fejében. Akinek több pénzügyigazgatóság területén van ily illetékegyenérték köteles vagyona, kérheti a közvetett adók főigazgatóságától, hogy a kivetést a lakóhelyére illetékes pénzügyigazgatóság végezze el az összes illetékegyenérték — köteles vagyontárgyakra nézve. Az iletékegyenérték kiszabása vagy a bíróságok alkaimazása, ellen a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül felebbe-zésnek van helye a közvetett adók főigazgatóságához, akinek végzése ellen további panasznak nincs helye. A régi törvényes előírások 1924. évi jan. hó 1-én hatályukat vesztik. Díjjegyzék 13. Tőzsdekötelesel^ utáni vételekről és eladásokról fizeténdő 1 dinár. Díjjegyzék 14. Haszonbéri szerződések után, melyekkel el nem használható tárgyak adatnak bérbe 2 százalék. Az illeték a szerződések« bélyegjegyekben lerovandó. Díjjegyzék 25. Nyilvános árlejtések alkat mával benyújtott ajánlatokra jár 100 dinár. Díjjegyzék 31. A váltókra vonatkozó ren< delkezések továbbra is változatlanul érvénybei maradnak és pedig: 300 dinárig 60 para, 300—601 dinárig 1 dinár 20 para, 600 — 1200 dinárig 1 dinár, 1200—2000 dinárig 4 dinár, 2000—3200 dinárig 6 dinár 20 para, 3200—5000 dinárig \ dinár 80 para, 5000-6800 dinárig 13 dinár 2( para, 6800-10400 dinárig 19 dinár, 10400—I400g dinárig 25 dinár, 14000—20000 dinárig 34 dinár] 20000=26000 dinárig 43 dinár, 26000 3200(j dinárig 52 dinár, 32000—32800 dinárig 61 diná 3SOoO—44000 dinárig 70 dinár, 44000—5000 dinárig 79 dinár, 50000-60000 dinárig 94 dinár 60000—70000 dinárig 109 dinár, 70000—8000 dinárig 124 dinár, 80000—90000 dinárig 13 din., 90000-100000 dinárig 154 din., 100000-125000 dinárig 192 din., 125000-150000 dinárii 230 dinár, 150000—175000 dinárig 268 dináil 175000—200000 dinárig 306 dinár, 200000J 250000 dinárig 382 din., 250000—300000 dinári, 458 dinár, 300000-350000 dinárig 584 dinái 350000-400000 dinárig 610 din., 400000—50000Í dinárig 760 dinár és 500000 dináron felül min den további 1000 dinár utáu még 1 dinár, a; 1000 dináron aluli összegek teljes 1000 dinárna vétetnek. (Folytatás) GLASZI. HIREK. — Neszrecsa. Horváth Ignac sujterszki vajenec, zaposzleni pri Vukan Mihályi v Rakicsani sze je z kneibom tezsko vrezao ria lejvoj rouki. — Poszlano. „P. R.! Nevem, ali sze zákon od merodájni gg. v celoti postüje, ali szo pa zá-koni za vszákoga csloveka poszebi narejeni, ali pa vláda prinasz korupcija i bürokratizem. Tou pitanye morem sztaviti, gda szam csteo édno málo novico v Vasem p. liszti. Náimrecs szam csteo, ka je eden louvec pűkso zdigno na .ka-varnára, stero szo nyerni potem tüdi vzéli. Ár szam pa zvedo sto je büo té g., szam priszil-jeni poutom Vašega liszta pitati competentne faktoré, ka bi sze zgoudilo pretkrátkim z ednim našim domacsinom, csi bi kaj tákse ali ménso krivico vcsino. Ali kak znam, anonimi g. je pa escse pred — krátkim z „popolno v opremov" sze odelézso edne licitácije lovine i ka vecs zpüksov. Pravicolűbec. — Bozsícsni vecsér. Szobotsko evang. zsenszko drüstvo pod goszpé Dr. Sömenojce predszední-kojce vodsztvom bode Bozsícsní verszki vecsér drzsála dec. 24-toga tou je na szvéti poszt po poldnésnyoj bozsoj szlüzsbi vu cérkvi. — Občni zbor: Po dužnim Udr. voj. inv. v Murski Soboti bo obdržala svoj redom letni občni zbor, ki se bo vrših dne 26/12. t. 1. v prostnih gostilni „Flisar" začetek ob 9 uri pred-poldnom. Ker pa na isti dan tüdi bo vozil vlak zato se opozarjamo člani, da se polno število nokležjo. — Gaber v sztüdenci. No nej gabrovo drevjo, nej ka bi sze zmejsali. Tiszti Gaber, ki je kriv, da bi on mogo punico bujti i sztüdenec lücsiti, szvojecsaszno v Tešanovci, je premino-ucsi tjeden mogao pokázati pred szodnikom, kak je steo on »rešiti« punico gda je »notri-szpádnola«. Trditev nyerni je nej vgájala, csi je rávnocs „po macsecsem" plezo. Kak szmo zvédli escse pred, té mejszec sze zacsnyeno porotno szodiscse (esküdtbíróság) pride Gaber. O razprávi mo poroucsali. - — A Neue Freie Pressétől, ettől a nagy bécsi laptól, amelyet Chikagótól— Szentpétervárig, széles e világon, mindenütt ismernek és olvasnak és a ktvésbbé el- i terjedt, de szintén tekintélyes graci Tages-posttól a beográdi kormány megvonta a postai szállítás jogát vagyis ezt a két nevezetes sajtóorgánumot kitiltotta az SHS állam területéről. A kormánynak kétségtelenül volt joga ehhez az intézkedéshez, mert különben nem tette volna meg. Hát idáig rendben volna az ügy, csak az a l Zsito—Rozs » Ovesz—Zab .... » Kukorca—Tengeri . . » Proszou—Köles . . .. » Hajdijna—Hajdina . . » Graoka—bükköny . . . » Otroubi (psen ) —Korpa (buza) > Szeriou—Széna . . . , » Graj—Bab..... » Krumpise—Burgonya . . 1 kg. Lenovo sz.—Lenmag . . . » » Detelcsno sz.—Lóhermag 1250 1100 900 900 1000 900 700 400 2200 300 20 lil. II. I » > » » > > > > > » » > i » » » -Bika -Üsző -Tehén « —Borjú £ —Sertés Ü 48-—54-—58 o 48-_ 54--58 í26- Bikovje Telice Krave Teocí Szvinyé Mászt 1-a— Zsirl-ő. . . , » Zmoucsaj--Vaj ,....» Spej—Szalona.....» Belice—Tojás ...,.» s c/í •o -O) 34—44 66-70 85—90 > 180 » 160 160 8 Pejnezi — Pénz. 1 Dollár. . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . . 1 lira .... Zürichben 100 Dinar = Kj 346--1-88 = > —50 = » 17-16 6.50 sfrk. Gazdálkodás Jövedelmi adó megállapító bizottság választása Prekmurjében. Nálunk még ez ismeretlen a megszállás óta, azért nem szabad elmenni melette csak egyszerűen. Hogy nekünk ez mennyire fontos s eddigi zilált adóviszonyaink mellett mennyire szükséges, bővebb magyarázatra nem is szorul, mindenki tudhatja saját kárán. Azért bár lapunk más helyén már megemlékeztünk róla, hogy mégis a mi embereink kerüljenek a bizottságba, ha magunknak jót kívánunk, miheztartásul le- ; közöljük az erre vonatkozó rendelkezést is. Kor. adóügyi hat. 48211923. sz. rendelete: j 1922. évi pügyi törv. 157. és 161. szak. értelmében egész Prekmurje jövedelmi adójának megállapítása végett M. Sobotában egy becslő bizottság állíttatik össze, mely 6 rendes és 6 helyettes tagból fog állani. Egész Prekmurje részére egy bizottság fog működni és pedig »Becslő kerület M. Sobota« cim alatt. Fele tagot az adókötelezettek válasszák, felét pedig (3. r. 3. h.) a pümin. ljubljanai kirend. nevezi ki. Ennek alapján a m.-sobotai adóii. hatóság abc-des szavazólajtsromot állított össze mindazokról, akiknek jövedelmi adója már az 1921 évre elő van vagy lesz irva, nemre való tekintet nélkül, ha honpolgári jogaikat élvezik. Ezen lajstrom közszemlére ki van téve s minden jövedelmi adóra kötelezett egyén 1923. dec. 13-tól 20-ig betekinthet, illetve a hivatalos órák alatt a névjegyzékből való kihagyás miatti személyes (I) fellebbezés végett lemásolhatja. Szavazati joggal csak az bir, aki benne van a lajstromban, kiskorúak vagy gyámoltak szavazataikat gondnokuk által gyakorolhatják, választhatók pedig azok a 24 évet betöltött prekmurjei jövedelmi adóra kötelezett férfiak, kik honpolgári és politika joguk birtokában vannak. Megválasztottaknak nyilváníttatnak ki a relatív többségű szavazattal bíró jelöltek, kiknek mandátuma 6 évig tart. Betekinteni a szavazólajstromba még azután is lehet, egész 1924 január 12-ig, ha beigazolják, hogy igy válik lehetőségük jelöltet választani a választó-joguak közül. A választás napja 1924 január 20. vasárnap, a választás helye pedig M. Sobotában „Davčno okr. oblastvo", D. Lendaván pedig „Davčni urad" délelőtt 7 óráig délután 1 óráig. A lovak patáiba szoruló ragadós hóról.. Irta: Nemes Miklós állatorvos, M. Sobotán. (Folytatás.) Most térjünk az Ön dolgaira. Szót fogadok és megsercegtetem a tollat, bár nem szokásom. Az Öntől annyira élvezettel olvasott cikk, az olyanok számára i s íródott, akik atheisták, akik nem ismerik a nyilt őszinteséget, a felebaráti szeretet, akik hazudnak, akik betörnek, névtelen és álnevű leveleket irnak, szóval akik másnak testi vagy lelki fájdalmat, kárt okoznak. Szándékosan írtam a veszettséget aprólékosabban, a tudománynak mélyebb! kutatásaiba hatolva, hogy minél jobban meglássák a nagy rend, a gondos pontosság, amelyet a természet minden porszemében fel lehet fedezni, meglássék Isten létezése, a bűnök büntetése. Szóval a rossznak retráhense szeretnék lenni. Sajnálom, Önnél nem értem el célomat. Ön annyira rossz, hogy a puszta szóval nem is lehet, nem is akarok célt elérni mert az olyan piszkos és utolsó egyénhez, mint Ön, aki nem átalja egy helybeli köztisztelet- ben álló uri nő nevét, alacson lélekre, illetve intelligenciára valló céljainak elérésére eszközül felhasználni, nem lehet sok szavam. Az ilyennek ki kell porolni a nadrágját. Lássa kérem, gyávának mondják az olyant, aki csak akkor meri gúnyolódó nyelvét öltögetni, ha bekormozza az arcát és gazembernek az olyant, aki másnak a neve alatt ír. Névbitorlás cimén meg is büntethetik. Ne irjon soha többet álnevű levelet. Ez a levele cseppet sem bizonyítja, hogy az ismeretek »tárházával« rendelkezik. Maroknyi ismereteit, amint irja, csakugyan - bővítheti még az ezeknél gyatrább közleményekkel is, mert nincsen olyan rossz közlemény, amelyből tanulni nem lehetne Önnek. Ugylátszik, sok idővel rendelkező, gondtalan életet él és ezért illik össze e strófa, amely körülbelül igy hangzik: „Wer nie sein Brot mit Thránen ass, Wer nie die kummervollen Náchte Auf seinem Bette weinend sass, Der kennt Euch nicht Ihr himm'lische Máchte." Még eljön az Ön órája is! Térjen az Istenhez és szeresse felebarátját! Mi pedig lássunk a munkához. Mindenki tapasztalatból tudja, hogy a hó nem mindig ragadós. Mi lehet annak az oka, hogy néha ragadós? Sok mindent kellene leirni, hogy azt megértsék és ezért vegyük a könnyebbik feleletet a felületi feszültség, a molekulák fizikai vonzódása, a tapadást stb. megmagyarázása helyett. A hólapdá-zók jól tudják, hogy a száraz hó nem tapad. Széthull'k, mint a por. Ezért addig fogdozzák, melegítik kezükkel a laza hólapdát, amig annak legkülsőbb, a meleg kézzel érintkező része, kissé megolvad. A keletkezett nedvesség beivódik a lazább hóba és azt, mint egy jól tapadó burok, veszi körül. Az ilyen lapdát ketté vágva, azt látjuk, hogy a közepe laza, fehér. A széle fokozatosan setétebb és tömöttebb, egynemű anyag. Főleg a viz az oka annak, hogy a hó ragadóssá lesz. Ha a levegő hője a földön +4" C-on f>.lül van, akkor a magasabb, hidegebb légrétegekben képződött hó a föld felszínére érkezése közben kissé megolvad. A pelyhek összeragadnak és nagv pelyhekké alakulva, egynemű ragadós hóréteggé tömörülve fedik a földet. (Folyt, köv.) Zahtevajte od Vašega čevljarja strokovno uri trditev in VI ne boste več nosil! čevljev broz S^ BERSON-amnl potplatov! Prihranite si drugo popravilo, ohranite Vaše obuvalo traino ele-tatitno. obvaruje noge pred mokroto, te« te pri hoji ne utrudite. É Po najvišjoj ceni kupim vszákovrszten kmetski pripou-vek kak szilje, krmo, jáboka, szlive, zdravilne i gobe. Za nabéranye gob i travine potrejbne podatke radevoule dam. Odávam vszevrsztne kmetske pot-rejbscsince i gnojila (thomsalak, super-fosfát). Na piszmeno pozványe pridem. LJUDEVIT J. RÖSSLER Hodoš 53. Legmagasabb áron veszek mindennemű gazdasági terményt gabonát, takarmányt, gubacsot gyümölcsöt, anyarozsot, gyógyfüveket és gombákat. Gyógyfügyüjtésre vonatkozó felvilágosítással készséggel szolgálok. — Eladok mindennemű gazdasági cikket, műtrágyát (csehországi lóherjegyü) thomaslakot, csontlisztet, szuperfos/-fátot, meszet, trágyát stb. Levélhivásra bárhová megyek. LJUDEVIT J. RÖSSLER Hodos 53. jCENENO ČEŠKO PERJE. 1 F.n kg. sivega oguljenega perja 65 Din. na pol belo 80 Din, belo 90 Din, boljše 100 m 120 Din, mehko jak puh 150 in 180 Din, boljša vrsta 225 Din. Pošiljatve carine prosto proti povzetju, od 200 Din naprej poštnine prono. Blago se tudi zamenja in nevšeče v /ame nazaj. Naročila samo na BENEDIKT SACHSEL, LOBEZ št. 14tv. kod Pilzna, Češkoslovaška Poštne pošiljke grede iz Češkoslovaške v Jugoslavijo krog 14 dai. Na debelo! Na drouvno! Naznányam postüvanomi obcsinsztvi, ka szam oudrpo trgovino z vinom na debelo i drouvno i sze dobi vszáké-O féle vino po nájfalejsoj cejni. O VEREN STEVAN, MÁRKISAVCI. PREDITVO! Vajati ! H Naznányam postüvanim kmetom, ka v M. Soboti v Benkics-ovoj (bívsa Halbarth) kresmi vszáki tjeden v-pondejlek i v-szoboto za pletenyé namenjeno konoupno i lenovo predivo prejkvzemtm, rávnocstak .gotovo blágo lásztnikom prejkdam. Tüdi té i tü prevze-mem za odati namenjeno predivo po náj-visisoj dnévnoj cejni. TEMLIN MIHÁLY, vozsár v BELTINCI. Ne ti baj vecs v Beltinci nosziti! HRANILNICA v MURSKI SOBOTI Prej — Ezelőtt MURASZOMBATI TAKARÉKPÉNZTÁR __(SZTÁRAGASZA) _ Z VRSÁVA VSZE BANCSNA dugoványa MINDEN BANKSZAKMÁBA VÁGÓ ügyet LEBONYOLÍT. V ZVÉZI ÉRDEKKÖZÖSSÉGBEN Z-JADRANSKA BANKA BEOGRAD'-AL