Poštnina plačana v gotovini.
f r
ORS
fversztvenì.® politiesni kulturni tjédnik.
MURAVIDEK
Gazdasägi, politikai kulturälis hetilap.
,ejt. III. Évf.
Màpkisevci, 1924, äpHUs'6
BFOJ 14. Szäm.
Ne szte zaszlü'zili..."
Prèkmorszki J närod sze pri àdnyi volitvaj tak oponäsao, ka ivüpanya vunyein denésnya via a nikaksega nema. Csi sze ka prozi od vlàde te eresio: „Ne szte zi zaszliì'zili pomòcs od nàsz, r szte tildi i vi nam nè dèli )omòcsi pri zàdnyi volitvà., v 1 odòcse^sze pajìtiidi nevüpamo 'u vàsz, àr szte nàsz te vka-ili.u Tò je odgovor na vszàko rosnyo, kl pride od Prèkmorcov. ; csirävno je täksi odgovor z zociäjne szträni krivicsen, csi no szi premislävali malo, je v rivlènya prakszi med lüdsztvom tüdi vpelana tä rècs: „Kak je [noli Bòg, tak je piati Bog." Ali pri £tom sze more zaglédali, je zrok drügi.
Pri zädnyi volitvaj- je" Prèk-jörszki närod rèszan veesino òtomov na radiesove i klerikäl-e kandidate dao, nezraesünano vkana vsze drüge partäje. Takle tüdi vkanjena bila vlädna radikalna partäja, ki je pa gotova pbila pomoesti našemi närodi. Obecsanye je lepo bilò i csi bi sze tiszto obecsanye pred volitvami zaisztino szpunilo, bi närod mogócse naesi miszlo i delao. Ali — 'zalosztnó — csi sze ze telkokrät vkano, je tüdi. zdä male vere büo.
Negledòcs pa natò, je zavolo toga odsztaviti Prèkmorszki narod i ga nihäti brez vszäke potnòcsi i podpore je ne lepo. Nas närod je tàksemi deli nigdàr niksi krivec nè, ki sze zgodi za edno ali za drügo partäjo v nevugodnoszt za vrèmena volitev. Nas närod nig-f dar neesini tiszto zäto, àr bi tò nyega mislènya csiszta znànoszt f zagvüsanoszt bila, nego ga zmè-sajo ràzni agitatorje, ki navékse vszigdàr tiszto i tàkse gucsijo, [ kak za tiszte lüdi pase. Tak je [naglblejo na vsze kräje i nazàd-[nye tiszto vcsinijo, ka bi szami [nebi radi, ali na „truc" vcsinijo \ zakà je telko mòtijo.
Ka sze je tò tak zgodilo, je kriva szamo poiiticsna nesòla-noszt, za stere menkanya volo / s'.e däjo zapelati, csi rävno nagln oti te'zko. Zäto sze nyim tò ed-\ nòk nà zagléda i odnyi neodtég-ue pomòcs. Znämo da je ze nè ed-nomi zao zakä je dao za klerikalce kVòtom, gda vidi ka je tèrecàtel-;ko; kak nyi ednoga poednom. Tò szo fze tüdi zvedli, ka szo ove
drüge partäje szamo z guesom za kmeta i rävno tak za centrali-zenukak radikali.
~Zdä, gda té gucse ?ze po-kopämo v preminyenoszt, nà sze odpréjo vam szrdcä voditelszka, poglednite nanikojidòcsi närod
Prèkmurja, ki vam tak lojalen dr-zavlän kak drügi. Sztranaarsztvo nà vasz nè zavéra pri dobroj voli, àr zàjem tak tüdi zaosztàti nemre. Z dobrov volov, z dobrov recsjòv sze vecs doszégne kak esutiti dati naszpròtno.
Kmétska neszrecsa.
Ali*kak^sze~Kmet za skér niica.
Kmet, ki szi nedovoli telko vrèmena, csi ga 'ze zavcsenoszt, lakota do znänya ne tira, ka bi sze informèrao od vszè tiszti dugoväny ki sze ga vosz-kèse tiesejo i szo vu nyegovom interessi, je kak täksi näjbole odvrženi. Politika, ki v 'zivlènya prakszi velko mocs mä na vsze prilike, je prednyim nepoznäna sztvär i; csi nyemi rävno drügi prävi, ka je tö vzrok dosztim neprilikam, szi niti prizadeti nedä ka bi tò isztina bila. Ali csi rävno neverjemo, je dönok tak.
1 Kmet, ki gor dr'zi — napriliko — naso kmétsko dr'zävo, i csi ga rävnocs ta nàjvéksa massa jeszte obri vszè drügi, dönok vidimo, kaje k nàjvéksim
naszprótniki zaszébe pridobijo, zapelajo i gda z nyega pomocsjòv do mócsi pridejo, té tiszto delajo ka je zanyé dobro i nè ka je za kmeta.
Poglednimo szamo edno priliko.
Zavcseni liidjé näjbole znäjd kak-sa mòcs je organizèrana möcs; zäto szo tè organizèrani. Kmet, ki tò nesese szpoznati, ga pridobijo vu szvojo organizäcijo z lèpimi reesämi, ki je dober pä drüge zapelävati. Tak pridejo ovi do mócsi i z szvojov vlädov i z politiesnov mocsjòv narédijo velko ca-
rino na notripripelano blägo z sterim nyim sze pläesa lèko pobògsa ; na vöpelano zrnye, meszò itd. pa velko carino zäto navr'zejo, nä je znotränya céna v dr'zävi izdak cenèsa, är tak falèso meszò i krüh lèko jejo. Csi je carina velka, té trgóvec falè more kü-piti, är ovak konvinierati cena nemre v tüjini, té pa je vsze tó edino kmet kvä ren. Je tó nè politika?
Ali je nè politika vzrok tomi, ka dnesz vsze gübi cèno ka kmet mä za odati, szamo ka küpiti more tiszto je drägo- Ali bi nè lèko popüszto tiszti fabrikant z cènami, ki od delavszki trü-dov mä milione v gaszà? Zakà rävno kmet more püsztiti pri tisztom biki
Düg Jugoszlavije v Ameriki.
Pred krätkim szo sze pogäjanya zacséia med našimi i Ameriškimi za-sztópniki za odmero procenta od dugä steri znäsa 26 milion dollärov pred bojnszkoga, däni Srbiji i 25 mil. dollärov z csasza bojne. Amerika 'zelè 3-25°/o zoja (interessa).
6 *	iiuiiiiv) ""j" ■» ..».j . —----- -----— ------ i--------r
bremenom podvrženi. Z politikov ga pšenici z cenò v, steroga delo, procent
__ aa •»' _____1______' 1 L:	i «i.ilr» Sa A arlnnna Ar\ \ r\ 1\i /> f»Q
i rizika je od ednoga do tri lèt vecs znäsala, kak pa csi bi trikrät telko dobo za nyò. Tò je vsze poiiticsna taktika, ki sze naszlänya od szträni vlada-jócsi na kapitaliszte i naszprotno. Pri tè je motto: »Róka ròko...«pri kmeti pa nevoscsenòszt i nezadosztno briga-nye do szvojega sztäna, stero de nyemi vekoma podkapäcs naprèidènya.
Brigamo sze vecs za politike znotränyo szpoznanye, nè szamo na zvùna jo viditi i sze mlätiti v prszi : „Jesz znam ka je politika" !
Nova vlada — koalicija.
Pribicpova grupa (14) podpéra vlàdo. — Volitvi v kràtkom.
Kak szo zdrü'zene opozicionälne partäje pozvale Radiesove poszlance v Beograd, sze vidla nyi vecslna za-gctovlena. Pribicsevics demokrätni vo-ditel je nè v ednom razmènyi büo z demokräti ki voditel je Davidovics, är kak centralisti, stojeesi na »vidovdan-szkoj usztävi« (alkotmäny) neszmejo paktèrati z-Radicsom i z Korosecom, kl szo razd0räcske drzävnoga edinsztva, zäto je z 14 szvojimi prijäteli z-sztópo z dem. partäje i je vsztòpo v vlädo gdé szo dobili stiri miniszterszke mesz-ta i dve podtajniske..
Dr'zävni profaesur. (koltségvetés) je v parlamenti potrdjeni. Miniszterszki tanäcs je szkleno, da sze zdä parlamenta delo na mäli cajt odloži (ca 1
meszec) med sterim sze escse z Esternimi grupami vläda pogäja lèko, z sterimi absulutno vecsino doszégne lèko. Vsze znamènya pokäzati däjo, ka do volitvi po tisztom razpiszana.
Na audieneiji Pasicsa pri kralè sze je razprävlalo, da sze nä parlament razpüszti i za volilno vlädo sze nä imenüje denésnya koaliclszka vläda.
Radiesove poszlance szo nè veri-ficèrali (potrdili) csirävno szo opozicio-nalci zavolo toga obstrukeio zaesnoli.
Szlovenie demokräti szo sze za Pribicsevicsa grupo izjavili, Novine demokrätov szo zacséle naesi piszati proti vletdi, tòje z mirnèsim gläszom. Zdä szo dobri radikali.
Ka dovoli nòvi finanesni zäkon?
V novi finanesni zäkon szo szle-décse vä'zne odrédbe vzéte:
1.	Zavr'zeni je kuluk.
2.	Vläda je pooblascsena, csi sze invalidszki zäkon nezvrsi, da lèko poviša invalidom draginszke doklade (dräg. pótlék).
3.	Obcsinszkim notärosom (gde
je pa mi Prèkmu<rci mämo? op.) sze podigne drag, doklädä od 1. jun. 1923. nazäj.
4. Vläda naj dä vdariti eden milion falätov 20 Din. zlätov, pétdeszet milion falätov po pò Din, 75 mi!ion fai. po 1 Din i 25 mil. falätov po 2 Dia z szrebra.
Zbli'zanye med Vogri i Ruszi.
V Budapesti sze potrdjäva, ka Vogrszka vläda — po példi drügi dr'zäv — naszpròtno nyé intranzigentne nacionalne politike sze priprävla na pogäjanye i Ruszami i tak pripoznati szovjetszko vlädo i vpelati diplomat-szko zvézo.
Je vsze mogocse?!
Szirmaska vesznicska deca, ki komà csäkajo naj sznèg odide, da sze rešijo csrevlov i idejo lèko boszì vu sólo, szi nevèjo preracstinatl kakse poszledicte mä — näimre v dvojivom szprotolèsnyem vrèmeni, — na nyuvo zdrävje tä nepremislenoszt. I gda vu solo odijo, bi na te tuzne poszledice opomenöti deco vucsitela näjvöksa duznoszt bila. Ali ne szamo ka sze tò nezgodi, nego sze escse naszprotno dokä'züje. Meli szmo priliko zagotovit', ka pred ednov sòlov na cementni sztu-baj (stigaj) deca ob pò deveti pred pòdnévom boszi, brez obüteli sztojijo, gda bi nyim meszto !ze vu sóli bilò pri vesenyè. Nevèmo ka szta szi té dve vucsitelszki mócsi miszlile te, gda szta szkòz okna glédala tò deco, boszó sztojécso na gószto idócsem de'zd'zi — brez marele. Isztina ka szmo zvedli tüdi tò, ka tä deca csi prido vu sólo ali ne, je vszeedno, ali ne cslovecsan-szko delo je dati deco zmrazüvati, gda je vucsitelje z tople kühnye gusztèrajo — ob pò deveti.
Pravica kre Radgonszke ceste v vremeni 1924.
«
*
* *
Ali je märcius meszec zmèsani ali nisterni ludjé (?). Mogócse je vsze, ali kaj tàksega ne, kak v ednoj vesz-nici kre D. Lendavszka ceszté je tó viditi bilò märca mèszeca. (Viszika kultura zadoblena od „Novine !") I zdaj poszlüsaj. 'Zenszka z tiszte korite kak krüh mèszi (gda je omèszila) szvinyi jeszti däva, tòje to tesztnäto vodó däva piti ; sztära mamica z mäc3kov z ednoga tanyèra jè na trnäci pri toplom szunci ; hi'zni vért trpi po szvojem obräzi pészjo ll'zanye itd. Prizadeti ! Ali mlszlite i szi znäte preraesunati po täksem odkéc zhäja veeskrät vasa bolezen? Ali more znati dosztakrät zdravnik kakso vräsztvo bi mogo zapiszati pròti vasi bolezni, csi szi niti nemiszli nato, kabi taksa zaosztänyenoszt bila vašim betegom vzrok ? Nè csüda tak ta nägle szmrt, i csuden beteg, za volo steroga zdravnike pszüjejo, csirävno je zaosztänyenoszt kriva.
Szeressiik a népet.
A ki szàzadunk tisztitó nagy aiakuläsänak, szellójét érzi, a ki profetai ihlettef a jelenböl a jo-vöbe veti iekintetét, a ki hallja azt a sotét tompa morajlàst, a mely a vulkàn kitorését szokta inegelözni és a ki lätja, hogy a forrongó,. nyüzsgö tärsadalom idegessége izgatottsäga nem pusztän egyszerii kórltinet, hanem egy késziilo, nagyobb ätalakuläs biztos elöjele, az tisztäban lehet azzai, hogy e nagyobbszabäsu evolucióból a tärsadaloin minden tényezoje és igj[ a nép is köve-telni fogja a maga megilletö részét.
Óriàsi tévedés lenne, ha ezt a hatalmas, nagy tényezot, meìyet csak a sztikkebliiek, vagy a rövid-latók kicsinyelnek, a magassàgban àlló rétegek teijesen melìoznék, vagy szämitdsön kivül hagynàk ; mert ez a mellozés keservesen inegboszulnä inagät, mert a népet iekicsinyelni, lebecsiilni nem szabad, nem iehet és minden erre iranyuió torekvés nemcsak kudarcot valiana, hanem feléb-resztené, felpiszkàlnà az alvo oroszlant és csakhamar arra a tudatra jutnanak, hogy a nép ha onérzetében, emberi méitósagà-ban sértve és talàlva érezné magst, elementäris feliàzadàssal kovetelné magànak azt az isteni jogot, melyet töle az emberi ha-talom eiharàcsolni törekszik . . .
Ne kendözziik, ne takargas-suk, mert az események vaskö-vetkezetességgel eddig is mär bebizonyitottäk, hogy a nép nem maradt érintetlen a szäzadot mozgató nagy torekvésekiòl ; nincs tudatàban az eszme mivol-
tànak ; nem tudja, nem érti, mi a tiszte elve a mindinkàbb terjedö és minden réteget àtható mozga-lomnak, de velesziiletett józan osztonével, a természettol örökölt tiszta eszével az àltalanos hul-làmzàsból megérti, megsejti, hogy körülötte torténik vaiami, a mi arra készteti, hogy gondoikozni tanuljon, hogy nyitott szeminel figyelje az eseményeket és azok-ból minden kinàlkozó aikahnat megragadjon, mely az ö jólétét, az ö boìdogulàsàt is valainelyes módon elöbbre viszi.
Szeretni kell a népet, ezt a görnyedö, igavono népet minden hibàjàval és miuden erényével egyiitt. És a ki végig-kutatja * a tOrténelem lapjait és megtanulja belöie azt, hogy az alkotmänynak legföbb tämasza, legszilärdabb alkatrésze a nép volt, az nem zàrkózhatik el a szeretete elöl serri.
Ha a muitat a jelennel àthidaió eseményeket szigoru tàrgyilagos-saggal elbiràlni képesek volnànk, kényteienek iennénk azt a meg-dönthetlen igazsagot is elismerni, hógy ezt a romlatlan népet ere-detiségébol, erköicseiböi, becsii-ìetességébo! és tisztességtudasàbó! épen az vetköztette ki, hogy a tàrsadaiom sohasem iätott benne egyebet, mint azt a parasztot, akit mär szüietese is arra utalt, hogy véres verejtékével megmii-velje a földet, megtermeije az Istennek azon àldàsàt, mely kenyeriinket és jólétiinket biz-tositja.
A nép azért tekint bizalmat-Ianu! az uri fajtàrà, mert nem ta-pasztait soha öszinte szeretetet és bizaimat maga irant, mert ha tudatlansägäban, tehetetlen ver-gòdésében, csekély javainak meg-
mentéséért néha az „urö-hoz volt kénytelen menekiilni, mindig csak azt tapasztaita, hogy a tanäcsot, a mit kapott, draga àron kellett neki megfizetnie. Az iskoiàkban, a szószékról kellene a népet emberi méitósàganak felismerésére és tudäsära neveini, hogy majdan — idök multava!, a nagy äta!a-kuläsok viharäban, — mint ember is megàlhassa helyét.
A riépet a torvény tisztele-tére, az igazsag felismerésérecsak ugy nevelhetjiik, ha jó példàkkal mindenben elötte jérunk s szere-tettel leereszkediink hozzà, hogy bizalmàval o is hozzàrik felemel-kedhesssék.
Elbutult népboi csak rab-szolgàkat, de felvilàgosodott népboi eros, onérzetes nemzetet ne: velhettink.
A Murska-sobota-dolnja lendavai ut.
Lapunk märe. 16-än megjelent szämäban szövätettük a Murska-sobota —dolnja-lendavai utat, amelyen a posta kénytelen volt az autókozlekedést be-sziintetni. Kritika tärgyävä tettük ezt az ällapotot s azt irtuk, hogy csak mi elhagyott prekmurjeiek vagyunk az ällam oly mostoha gyermekei, akiknek még egy pär waggon fedanyag sem dukdl abból a sok millió dindrból, arnit utadó cimén mi fizetünk be.
E kozleményiinkkel kapcsolatban a murska-sobotai utügyi hivatal fönöke ältal rendelkezésunkre bocsäjtott ada-tokbdl arról gyözödtünk meg.' hogy a mult év oszén és a jelen év tavaszän kb. 1500 kobméter kavicsot teritettek a Murska sobota—do'nja-lendavai utra, amelynek értéke 128.000 dinär. Mi vel pedig Prekmurje lakossäga' aliai az 1923.' év folyamàn befizetett utadó mindössze 85000 dinärt tett ki, nyii-vänvald, hogy ezen egy utnak fsntar-täsi koltségeire az ällamkincstär 43000 dinärt räfizetett.
Amidön ezen adatokat közre ac juk öszinte sajnälkozäsunkat fejezzü ki afelett, hogy a murska-sobotai ul ügyi hivatal félre értvén iräsunkat a: magära nézve sértonek talälta. Kés: séggel jelentjiik ki, hogy esziink ägäba sem volt az utügyi hivatalt vagy enne felettébb rokonszenves fonokét meg sérteni és sem öt sem mäs helybe hatosägot nem tettünk felelossé az i iillapoldért. A felelös mindeneseti% a a tényezo, amely csak 1500 kobmét« kavicsot boesät az utügyi hivatal rer delkezésére akkor amikor nyilvänvali hogy jöval több kellene s e felelossé mérvén mit sem vältoztat .az, hogy i utadóból nem futja több fedanyagri mert a közutaknak mégaldozatok Ari is jóknak és järhatoknak kell lenniöl Hogy ezt az dldozathozatalt senki sei követelheti az utügyi hivataltól vagy kerületi fonokségtò!, az egészen bize nyos. —
Itt emlitjük meg, hogy a vàrc északi végén levo Lendva hid ÌOO kilogrammon felüli terhelési tilalma i csak ätmeneti jejlegü. A teijesen mej rongält hid ugyanis ujra lesz épitvi De mert az ujjaépités elokésziiletei tervek elkészitése, az anyagok beszei zése s foként az idöjäräs miatt pär h« idöt vesznek igénybe, a kozonség saj érdekében kellett a roskadozd hid tu! terhelését az uj hid elkészUltéig mej tiltani. —
GLÀSZI — HIREf
—	Hi'ztvo. Cipott Qabi z M. Soboi i Farkas Jenö z Qyöra szta sze 2 märca v M. Sobotskoj ev. cerkvi zdi lä. — Nameszto drügoga naznanila.
—	Hodoš. Na veszelici proszt. gas društva szo nabrali 165 Din. za „Ji gosi. Matico". Zahvalimo té tlär. — j-a Mat. v M. Soboti.
—	Oszebni glàsz. Q. Dr. Vucsi Stevan zdravnik, nas domaesin z Stri kovec, je imenüvani za zacsasznoj sekundarija pri spitäli za 'zenszke bi lezni v Ljubljani.
—	Vplszanye drz. realne gimnazi 1. razréd sze szamo tak dovoli, i „sprejemnomi izpiti" püszti tiszto del ki pri vpiszanyi predlo'zi „obiskovali
Generalis Fratticsovics.
Irta: Peterdi Andor.
Forró nyàron az alföld vidékeire sereglenek a nadälyhaläszok és a melyik tóban legtöbb a nadàly, oda telepednek le.	•
A sànta Berkes csapatja nagy-szerii tóra akadt Szabadszdllàs mellett. Mindennap kihalàsztak néhàny forint ärät. A kozség végén a vörös zsidónàl béreltek istàllót, olesón adta, mert jó fogyasztók voltak, keresményiik nagyobb részét elpälinkäztak.
A Berkes csapatban voltak asz-szbnyok is meg leànyok. A Mara volt a legszemrevalóbb, kóbor, csavargó leàny volt, de szép és sudàrtermetii. El is csavarta minden halàszlegény eszét. Bomlottak érte, ö meg csak kacagla öket, az ö szive riera làgyult meg, akàrmilyen szépeket mondtak is neki. Mara nem is tudott szeretni. A pénzt szerette, a pénzt. A krajcàrok làttàn felragyogott nagy, fekete szeme, a legrutabb férfiarcot is megcsókolta pàr krajcàrért és azért volt mindig pénze. Adtak neki. A Mara csókja megérte.
Este, a mikor a haläszäsnak vége volt, hazafelé tartottak. Mindig koràn jöttek, hogy aznap még tuladjanak a nadàlyokon és legyen pénz pàlinkàra.
A patikus vette meg öket, akärmennyit is hoztak. Aztän beiiltek a mérésbe és szàmoltàk a jövedelmet, közben pedig ittak. A mérés egyik sarkàban iilt egy toprongyos részeg alak. Sör-tés szakàlla és nagy lekonyuló baju-sza volt. Bägyadt, megtört volt a nézése, fejét mindig a mellére hor-gasztotta s igy beszélt, igy halluci-nàlt delériumàban :
— En gyeneràlis Fratricsovics ...
Maszatos kezével pedigagomb-lyukäba füzött kis päntlikät huzogatta. A haläszok nevették és mulattak rajta s generälis Fratricsovicsnak csufoltäk. De azért szerették, mert olcsó pénzen jutottak nàia szalonnàhoz és minden-féle husdarabokhoz. A mit Fratricsovics összekoldult egész nap, azt este eladta nekik., Köztiszteletben àlló kol-dus volt. Talàn a multja miatt. Vala-rnikor szép szàl legény volt ö ezen a tàjon. A lànyok is bolondultak érte. Akadt azutàn egy leàny, a ki elvette az eszét, szivét, azutàn màshoz ment. Fratricsovics pedig bujàban nekiadla magàt az ivàsnak és elzül'ött.
Fratricsovics minden este ott ült a sontésben, amikor a haläszok be-tértek. És eladogatta, a hogy tudta az összegyüjtött husdarabokat és szalon-näkat. De Marànak ingyen adta a legszebb _falatokat. Töle nem kellett a pénz. Örült ha melléje kerülhet és ilyenkor szépeket mondott neki.
—	Tudod Mara, olyan vagy te mint egy angyal, nem is kozérik vaiò És mert Mara is ivott, azt mondta neki: Eliszod a szépségedet. Pedig olyan kär érted.
Mara meg azzai vägott vissza :
—	Hàt te miért iszol?
Fratricsovics erre nem felelt.
—	Én generälis Fratricsovics ... Ide nézz mutatta Marànak azt a kis päntlikät, a mi a gornblyukàba volt tiizve. Gyeneràlis Fratricsovics kitün-tetett. Ezt ö adta, töle keptam . .. És biiszkén verte behorpadt, szörös mellét, amely kilàtszott fogyatékos ruhàzatàból.
Fratricsovics meg Mara össze-szoktak. Este mindig egymàs mellé keriiltek, egyiitt ittak, egyiitt ettek. Késóbb màr Mara àrulta a szalonnäkat, ö szedte a pénzt érte és megis tar-totta. Majd haläszni sem järt tobbé. Minek, mikor ugy is megél.
Berkes, a halàszcsapat feje és vezetöje egy fiatai legénnyel töltötte be Mara helyét. Valamikor urasàgi inas lehetett, mert borotvàlta a baju-szät, most megyei csavargó. Berkes ott foghatta a tó mellett elhuzódó orszàguton. Attól kezdve ez is veliik élt és épen ugy, mint a többiek. A sontésben ivott, az istàllóban aludt. Ferkónak hivtàk az uj jovevényt és rövid idö alatt igen iigyes nadàlyha-làsznak bizonyult,
Mara pedig ezentul neki välas totta ki a legszebb szalonna és ht darabokat és a mikor a szemek elk riilték, pénzt sem fogadott el érto Egyszer aztän Mara azzai ällt Frali csovics elé, hogy ö bizony nem fi otthon henyélni, ismét eltnegy halàsz Fratricsovics, a ki semmit sem sejtì nem bänta, beleegyezett, csak azt li tötte Mara lelkére, hogy koràn jöjj haza, elsönek legyen otthon. Az el napokbaa Mara szépen betartotta ig retét, de késobb bizony igen gyaki utolsónak jött és akkor sem egyed hanem Ferkóval. Ferkó és Mara m< értették egymàst.
Kint a \ópartjàn, mikor a több màr hazafel«""tartottak, akkor Mara Ferkó magukra maradtak és az ali nyat bibortUzében egymäsra borul csókoltàk egymàst és szótték, boge tàk vad szerelmiik szàlait. Mara n mindennap j ob ban megutälta Fra esoviesot.
A haläszok, a kik megneszel ezt, csufolni kezdték Fratricsovics!
—	Mara megcsal. Hiàba va Fratricsovics generälis. A Ferkó kiilöi legény, mint te vagy.
Fratricsovics, a ki darabig tü ezt szó nélkul, most felugrott és kedten orditotta feléjiik :
—	Nyomorultak! Nem igi Éhen fogtok dögleni, tölem nem ki
i ricevalo za sprejem v srednjo )." Vszäki sztaris s'ze nà pri vod-i osznovne šole poszkrbi zaiò „obis-alno izpričevalo" i né nävadno lsko naznanilo.« — Vodsztvo.
-	Tolvajija. Schöntag krämar i trg.
Soboti sze je v noesi na 28.-ga
rea na szenye odpelao v G. Lendavo, •o priliko szo neznäni csinitelje gor lucali i odneszli Schöntagovi deszét izi. Är szo goszi !ze na po debele 5, je kvara 2500 Din. 'Zandärje szo rolo krädjenyä niki kokos aretirali nam znänoga Dervaricsa i nyega dàsa Zavca z M. Sobote, ali tò nesla ovaditi csi szta goszi tüdi nyeva radnola. Preiszkäva dale teesé.
—	Taksa je velka! Kresmärje sze vékse vszi tò'zijo, ka je velka isa navrzena tocsilce. Tüdi avico inäjo i je pritò'ba isztinszka.
eden kresmär sze vsze edno ne-i tö'ziti, är pläesa na leto 600 Din., bo je pa z stajara od edne dovice 0 Din. vrèdnoga, lèpe dlake puräna, »roga je 'zenszka szàma prineszla >mo z 15 km. dalècsa. Té g. kresmär, \ imèni D., je med vszèmi kresmär, ibole potróstani.
L_ Novi „profus" Prèkmurji 'ze dosz-n lüdem poznäni g. Simonie päznik [porov pri okr. szodisesi v M. Soboti premesztsen v Ptuj i je imeniivani na teegovo meszto nòvi. Dosztim, ki szo I „voszkèsi sztiki" bili 'z-nyim, do zadali, är szo nyemi bili 'ze vajeni.
—	Poziv. Szobotsko evang. 'zenszko hi'ztvo t. 1. aprila 13-ga dnéva (na vetno nedelo) po poldnévi ob 5-toj Bri vu Dittrihovom mozi-i naprèddnye ode dr'zalo. Stero bode sztalö: z-'zivi brazk (podob) obrizävanya, igre i de-amäciov naprèdàvanya. Vsztopnina je 0—15 i 10 Din. Csiszti dobiesek sze a Deaski Dom obrné. Kärte sze naprè iri Kardos J. dobijo. Visziko postüvano ibcsinsztvo sze po etoj poti pozové i na effpérairye proszi	Ravnitelsztvo
—	Lovski glasi- Prva sloka : Pod bm naslovom poroča neznani pisec, da e g. nadlogar I. Sečko dne 25. 111. 924. ustrelil sloko. —, bäje prvo letos r Prekmurju. Resnici na ljubo bodi »ovedano, da sem že dne 21. 111. 1924 »ojedel sloko, ki jo je ustrelil g. okrajni ladgozdär A. Buchsbach iz M. Sobote ine 20. 111. 1924. v Šalamoncih.
Dr. Kravina sodnik.
Prekmurjei bérmalasok idörendje.
A prekmurjei tavaszi börmäläsok idorendjében technikai okok miatt bizo-nyos vältozäsok vältak sztìkségessé. A beosztäst a maribori Ordinariätus a következö kép ällapitotta meg :
a) Dolnja Lendavai esperességben a következö idö és sorrendben tartatik meg a bérmàtés :
1.	Dolnja Lendavän	mäj 8. és 4.
2.	Dobrovnik	„ 5.
3.	Bogojina	„ 6.
4.	Turnišč0n	„ 7. és 8.
5.	Crensovcén	„ 10.
6.	Beltincén
11. és 12.
b) Murska Sobotai esperesség :
7.	Murska Sobota
8.	Martjanci
9.	Kančovci
10.	Pečarovci
11.	Veliki Dolenci
12.	Markovci
13.	G. Petrovci
14.	Gornja Lendava
15.	Sv. Jurij
16.	Pertocsän
17.	Cankovän
18.	TiSinän
mäj	13.
»	14-
„	15.
„	17.
„	18.
»	19.
„	20.
„	21.
„	22.
„	23.
„■	24.
..	25.
— Meghait a rakicsànyi grófné.
Äprilis 1-én szükszavu tävirat hozta meg a szomoru hirt, hogy néhai St. Julian Kelemen gróf v. b. .t t., salz-j burgi heìytarió özvegye sziiletett Batt-hyäny Georgina grófné märe. 29 én este rövid szenvedés utdn meghait. Az elhunyt grófné 66 éves volt, jó egész-ségnek örvendett s halä'u nagy meg- ; lepetést okozott mert Rakicsänyban senki sem tudta, hogy beteg. Warte-burgban, fiänak walseei Szt. Julien Albert grófnak felsö ausztriai birtokän tartózkodott a grófné s ott érte a sziv- ; szélhudés, mely minden valószintìség ; szerint halälänak oka. Temetése äpr. j 1-én délutdn volt. Schweinhammer j Jänos az uradalom tisztartója és a'j grófi csaläd bizalmasa az 1-én kapott ; tävirat utän nyomban utnak indult, de | a temetésre mär nem érkezett oda. A ; rakicsänyi uradalom örököse St. Julien Albert gróf, az elhunyt grófné fia.
—	Személyi hir. Dr. Vucsàk Istvän orvos sürühäzi földinket a tari, kormàny a Ljubljanai noi körhäzhoz ideiglenes minoségii inäsodorvossä nevezte ki.
—	Felvétel az ali reàl gim-nàziumba. A M. sobotai àlll. gimn. ig. értesiti az érdekelt szü-löket, hogy a gimn. I. oszt. be-iratkozni^szàndékozó tanulók a valläsügyi min. Ljubljanai osztà-lyànak rendelete értelmében csak ugy bocsàttatnak felvételi vizsgära, ha a beiratkozasnàl beinutatjàk az u. n. „kozépiskolaba vaio felvételrejjogositó làtogatàsi bi-zonyitvanyf (obiskovalno izpričevalo za sprejem v srednjo šolo.) Azért a szülök idejében szerezzék be az elemi iskola igazgatósàgà-nàl, az iskolaév végén, ezt a bizonyitvànyt, nem pedig a kö-zonséges „iskolai értesitot." — Igazgatósàg.
—	Bikavizit és dijjazàs a köv. sor. rendben fog meg tartatni : M. Sobota april 5. d. e. 9 óra väsärt0ren; Tišina
9.	728 dra; Cankova 9. V212 óra; Rogašovci 9. d. u. 4 óra ; G. Lendava
10.	V28 óra; Bodonci 10. 11 óra;
I
Do 16 lejt star mia dežen ni dovoljeno V nedeljo 6. april, večer ob 8 uri
B-v-
£ 99
ii
i
Misterij plemičkog dvorca u 6 čin. Napis, filmski umj. FR. LEDIČ.
„ANGELO"
Das Mysterium des Schlosses.
j
I» i

Vstopnina: Gornje lože 10 Din, spodnje lože 8 Din, in II. prost. 3 D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH
— Amerìkai orokségek. A new-yorki consulatus elhalt jugo-szlàv àllampolgàrok hagyatéka fejében 219.332 dollärt küldött.
Ezen összegböi a legtöbbet 141
-- - -....... a
5. Va 2 óra; G. Petrovci 16. Vü8 óra; Sàlovci 16. Val óra; Dobrovnik 23. Vi 8 óra ; Turnice 23.
Brezovci 10. Va2 óra; MoUanci 10.' ezer g0 dollärt horvàtok a leg-5. óra ; F okov ci 15. V» 10 óra; Teša- kevesebbet 8000 dollari a hcrce-
"nvfil 15' 1/22 óra: Peir0VC1 16- gócok orokòlték. Az utóbbi harom
évben a san franciskói consul 137.374 dollar hagyatékot küldött heza. Ez összegböi Dalmätiära 78 000, Horvätorszägra 27.000 Hercegovinära 16.000 Sloveniära 80.000, Montenegróra 500, Ser-biära pedig mindössze csak 3374 do'ilär jutott.
11 óra ; Beltinci 23. Va 3 óra ; Čren-šovci 24. Va 8 óra; D. Lendnva 24. d. u. 2 órakor. — Pontos idöben min-denki ott legyen. Csak simenthali taju bikäk vétetnek tekintetbe. Bika és ser-téskanok marhalevéllel és egyéb okirat-tal lätandok el, melyek a leg-közelebbi irmkodési helyre hajtassanak. 80 — 100 tehénre egy bika szämi-tandó, tehén, üszö és sertés tetszäm-kimutatäs a bizottsägnak bemutatandó, nemkülönben a biró és egy tag a bi-zottsägba beküldendö minden kózségbol kik ott bemutatkozni tartoznak. Ugyan-akkor härom 1000 dinäros és hat 500
Lèpe gorice
ok tóbb szalonnàt .... inkàbb a kutyàknak vetem ki az udvarra ....
A haläszok között volt egy Sipi nevü sànta legény, az most odasom-tpolygott Frairicsovicshoz és attól vaiò félelmében, hogy nem kap tobbé jSzalonàt, szóba elegyedett vele:
—	Hàt azért nem kell mindjàrt ugy haragudni.
—	Hàt akkor miért hazudnak a
rongyosok.
—	Pedig Isten uccse igazuk van \ és jobban tenné, ha nem törödne ve-f 1Qk:. Az a leàny ugyis csak bolondjàt t jàratja magàval.
—	Honnan tudod, hogy megcsal?
—	Tudom, meglestem öket.
—	Hol?
—	Maga mindig részeg. Ha most nem iszik annyit, ma éjszaka az istàl-lóban rnegesipheti öket. Mara oda: sompolyog Ferkóhoz, mikor azt hiszi, iiogy màr mindenki alszik.
Ma meglesem öket és ha igaz, a va*villàval agyonütöm azt a gyütt-mentet. Agyonütöm.
Mara belépett a sontésbe. Fratri-csovics ezt észrevette és ugy tett, inintha teljesen részeg volna. Mara odaszól neki :
—	Eredj màr aludni, vén disznó.
pri Kapeli . z novimi hrambami i z
^ _____________ _________ _ _____ goszpodszkov hi'zov i z vesz inven-
dinäros dij is lesz kiosztva a legjobb | tàrom sze po ceni oddà. Vecs sze és legszebb idösebb tenyészbika tulaj- i donosainak. lgavonó bikäk külön dijaz-
Fratricsovics besompolyog az istàllóba és ledSl fekhelyére s ugy tesz mintha aludnék.
Mara Fratricsovics mellé veti magàt és nemsokàra csend lesz az istàllóban. A mikor màr àltalànos hortyogäs hallatszik, Mara felemeli fejét, rànéz Fratrovicsra és hogy meg-gyözödött róla, hogy alszik, halkan, óvatosan odakuszik Ferkóhoz, a ki közel van hozzàja.
Fratricsovics a mikor sejti, hogy Mara màr ott van, hirtelen felugrik, a ! a szalma alól kikapja a vasvillàt és orditva, mint egy vadàllat odarohan kozéjiik :
—	Megöllek, te gyüttment, meg-öllek !
Ferkó a sotétben felugrik és ösztönszerüen rohan Fratricsovics felé, kicsavarja kezéból a vasvillàt és egy hatalmas iitést mér Fratricsovics fejére.
Fratricsovics futva menekiil az udvarra, Ferkó utàna iramodik. Mara is és a mint egymàst kergetik, az udvaron lévó nyitott kutnàl megbotlik Fratricsovics läba és egy tomba mo-rajjal belezuhan a kutba.
Mara pedig mint egy vadàllat beleüvölt a kutba:
—	Fulladj meg te vén csavargó I
Màsnap az a hir terjedt el a
faluban, hogy Fratricsovics, az öreg koldus beleólte magàt a kutba.
tatnak
— Magyar hangverseny Zagrebban. A mult vasàrnap este magyarok alta! rendezett tàncmulatsàg volt Zàgrebban, amelyet esupa magyar szàmokból ällö elöadäs elözött meg. A zàgrebi ujsàg, amely az est szép sikerérol ad szà-mot egy szóval sem emliti meg, hogy a magyar koncertnek vaiami akadàlva lett volna. Ugy làtszik egészen ter-mészetesnek és magàtól értetodonek tartja, hogy ha a magyajpk rendeznek jalamit ezt magyarul csinàljàk. Mezei egerek irtàsa
zvè pri :
ČEH i GÀSPÀR trgovec M. SOBOTA.
Naznänye
'V
•"fi

dam postüvanomi obcsinsztvi, ka szam v Slovenska ulici v hi'zi goszp. Kühära v Murski Soboti odprla
trgovino z 'zenszki krsesaki
Dobijo sze vszäkevrszte gotovi krs-- »B«. »u».-« ii idoa. Mindazon ; esàki za zenszke, tüdi vzemem v kozségek, amelyek még nem kaptak predelävanye ah v popravilo krsesake. strichnynost a mezei egerek kiirtàsa	Proszi m p. n. obcsinsztva pod-
céljàból jelentkezzenek a belatinci ura-1 péranye.
dalomnàl egy kozségi bizonyitvànnyal, ahoi 1"50 dinàr ellenében megkap-hatjàk a szitkséges mérget. A toväbbi utmutatàsokat megkapjàk az urada-lomnàl.
— Egy sz-^zad nèmetkatona — holtan. Verdun kórnyékén borzalmas leletre bukkantak francia munkàsok. A »holt ember« nevü hegy egyik kavernàjàt àstàk ki. A beomlott nyillàs eltaka-ritàsa utàn a hegyüreg sziklafalainak tàmaszkodva sorakozott 100 német vitéz, àllig felvegyverkezve — holtan. A hullàk teljesen épek voltak. A vizs-gàlat megàllapitotta, hogy a kaver-nàba szorult katonàkat olyan mérges ; gàzok olték meg, amelyek rögtönij halàlt okoztak s amelyek rógtón és
ugy conservaltàk a hullàkat, hogy a j___
testek teljesen ép àllapatban rnaradtak
IVANKA STEVANČEC
•modistinja.
ì5 ève fenntàlló
kovàesmlihely
egy patkoló és kocsikovàcsnak kiadó. Bö/ebbet Vezér József vendéglosnél Martjanci.
15 let sztojecsi dobra
le «t v a e ss n i e ss a
sze znovics z-àrende dà ednomi kovàcsi steri mà pravico za potkävanje tüdi. Vecs sze zvej pri lasztniki Vezéri Martjanci.
Szhàja vszóko nedelo. Naprej placsilo: V2 leta 24., 7* 12., meszecsno 4., V zvün-sztvo 70., V Amerika 80 Dinare za edno leto.
Megjelenik minden vasàr-nap. Elöf izetési ära : V2 évre 24, 1/4 évre 12, I hónapra 4., Külföldre 70., Amerikäba 80 Dinar évente.
Reditelsztvo i opravnistvo Szerkesztöseg és Kiadóhivatal MÀRKISEVCI p. M.-S0BÖTA
Rokopiszi sze eszì posilajo i sze ne vrnéjo. — Kéziratok idekiil-dendök s nem adatnak vissza.
Cejna inseratov za □ cm :
Izjave, posziano, odprta ptsz-ma I 50-, réden veliki' 1-—., mali oglasz 0 70 Din. i davek. Pri vecskràt popiiszt
Hirdetési àrak négyzett cu ként : Nyiittér és hasonl 150, reiules hirdetés Ih Äprö^hirdetäs 070 Din. és 1 iiieték. Tobbszorinél enged
KÖZGAZDASÄG.
A jugoszlàv magyar tàrgyalàsok anyaga.
Dr. Ribàr, aki Jugoszlàvia kép-viseletében mär több izben volt ve-z'etö tagja azon bizottsàgoknak, ame-lyek idegen ällamokkal megàllapodà-sokat létesitettek, egy ujsägird elött a Magyarorszàggal küszöbön levö tàigyalàsok anyagàról a következöleg nyilatkozott :
Budapesti követünk Popovics megkezdette azokat a tärgyaläsokat, amelyeknek célja, hogy Magyarorszàggal kereskedelmi szerzodést s egyéb megällapodäsokat létesitsiink. Poprvics tòrekvése, hogy mindkét àllam baràt-sàgos alapra helyezkedjék s az Ö mindkét orszàgban folytatott propa-gandäjänak köszönhetjük, hogy az elsö munkälatok nälunk is megkez-dödtek. Az oszträkokkal kötött meg-ällapodäs mintäjära a Magyarorszàggal létesitendo konventio föbb pontjai lesznek:
.1. A sequestrält birtokok kér-dése.
2.	A magän adóssàgok és kö-vetelések rendezése.
3.	Az alapitvànyok és ösztön-dijjak felosztàsa.
4.	A kath. egyhàzvagyon felosztàsa.
5.	A tisztviselöi nyugdijalap felosztàsa.
6.	A birói letétek felosztàsa.
7.	A vizmiivek hasznàlata és felosztàsa. (Csatornàk stb.)
8.	A részvénytàrsasàgok szék-helyeinek elhelyezése.
9.	A hatàrszéli forgalom szabà-lyozàsa.
10.	Kölcsönös jogsegély.
11.	A kozonséges biintettesek kiadàsa.
12.	Egészségiigyi kérdések.
13.	A levéltàrak felosztàsa.
14.	A sz&kebb értelemben vett kereskedelmi megàllapodàsok léte-sitése.
15.	Az 1922-iki római konventió végrehajtàsa.
Igen fontos tàrgya lesz a ta-•nàcskozàsoknak a magànjogi kérdések megoldäsa. Azt kell tisztäba hozni, ljogy az adóssàgok és kovetelések tekintetében elegenciök-e a trianoni békeszerzódés rendelkezései, vagy pedig kell külön megällapodäsokat létesiteni a valuta kurzusok nagy kiilombségei miatt. A hatàrszéli forgalom rendezése soràn egy bizonyos hatàrzónàt akarnak inegàllapitani, amelyen beliil a lakóssàg utlevél nél-kül közlekedhetik. Igy van ez nàlunk az osztràk forgalomban. 10 kilóméte-ren beliil az àtkelés utlevél nélkiil is lehetséges.
Legföbb ideje mär, hogy a két àllam megegyezzék egymàssal. Sok kellemetlen félreértés megsziini. Rànk-nézve tàn a legfontosabb az lesz, hogy akkor megnyilik a vasut. Tàn jó volna ha a kereskedök egyesü-lése felhivnà az illetékes körök tigyelmèt erre a fontos kérdésre.
Szàrazsàg fenyeget benniinket az idei nyàron. Igy mondjàk ezt tudós emberek akik meteorlogiai észleletek alapjàn szoktak jövendöt mondani. A természetben bizonyos rendszer van. Évezredes megfigyelések azt igazoljàk, hogy amikor télen sok a csapadék, akkor nyàron kevesebb lesz az esö. Az idén rengeteg mennyiségii hó esett. Ha nem is Prekmurjéban, bàr itt sokat kaptunk beiöle, de màsutt ta-gadhatatlanul böven, — a szokottnàl több hó esett. A természeti erók ki-egyenlitódése elvének alapjàn ebból okszeriien az következik, hogy ameny-nyivel több a nedvesség télen, any-nyival kevesebb lesz a nyàron. E torvényszerii jelenséghez jön most màr a modem meteorlógia a maga tudomànyos észleleteivel. Ez pedig a februàri és màrciusi légnyomàsi ada-tokból megjósolta, hogy a nyàron nemcsak annyival kevesebb lesz a csapadék amennyivel több volt a télen, hanem egyenesen szàrazsàg lesz. Vigasztaläsul hozzäfüzi a jóslàs, hogy 1923. évben mégis bö szénatermés volt, tehät az idén lehet kevesebb, ellenben a borra meg a gyümölcsre igen jótékony befolvàsa lesz a szàraz-sàgnak. A szerencse csak az, hogy e szàrazsàg még csak jóslàs s épen nem bizonyos, hogy be is teljesedik.
A Murska Sobota—Ljutomer—orinosi vasut minden ellenkezö hiresz-telés dacàra készen lesz ebben az évben. A Mórszka Krajina tudósitóji a legilletékesebb helyról nyerte azt az informatiót, hogy a vasutépités költ-ségeinek folyósitàsa nem szünt meg s igy nem felel meg a valósàgnak az a hiradàs, hogy a kormäny nem akarja vagy nem tüdja a befejezéshez szük-séges pénzosszeget rendelkezésre bo-csàjtani. Tény hogy valamelyes fenn-akadàs volt, de ez csak rövid ideig tartott. Komolyabb akadàlynak làt-szott, hbgy a német vasgyàrak be-sziintették a jóvàtételi szàmlàra tortént sin szàllitàst. A megegyezés màr e részben is megtòrtént, de ha a néme-tek ennek dacàra sem szällitanänak rendelkezésre ällnak a maribori és pragerhofi rendezó pàlyaudvar most felesleges Sinei, amelyekböl a hiànyt pótolni lehet. Ljutomertöl Vernséig màr anyagvotlaton jàrnak, ugyancsak megkezdik a jövö héten a sinek le-rakàsàt Ormostól is. A Mura hid vasszerkezete is készen van, a hid-pillérek épitése pedig serényen folyik. —
Trztvo. Kereskedelem. Elàgo — Ära.
100 kg. Pšenica—Buza Din.			—300
*	>	'Žito—Rozs »	—250
t	>	Ovesz—Zab »	—250
>	»	Kukorica	-225
t	*	Proszó—Köles >	-300
>	>	Hajdina »	—225
>	>	Szenó—Széna »	75—100
»	>	Graj—Bab csres. »	-550
»	»	zmešan—vegyes bab	- 400
»	»	Krumpli »	—75
>	>	Len. sz.—Lenmag »	-500
»	>	Det. sz.—Lóherm. »	3000
ili. io-
8-
3
' C/3 ~
o o
-m
1 kg. Bikov.i Bika Telice ^Üszö Krave gTehén Teoci Borju Szvinyé—Sertès Mäszt 1-a— Zsirl-a. Zmócsaj--Vaj , . Spej—Szalona . . Beiice—Tojäs 1 drb.
Pejnezi -
1 Dollär . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor: Becs . . 100 Kor. Praga . .
1 lira .... Zürichben 100 Din
II. I. prima 11-- 12-- 12-5 9'- 10-- 1125
7'5 9-10'-19--
10'--12-5 20-, » 42-50 . » 40--. » 3250 . > 1 —
Péna.
= D. 80-— = » —-12 = » —1161 = » 2-381/,
= » 3-53 = 7.175 sfrk.
BÉRBEADÀS.
Bodonci kozségben egy tìzlethelyiség lakässal együtt 1924. màjus l-tó'l fogva bérbeadó. Az Uzlethelyiség a templom kozelében van, hol 32 év óta fennàlló jó forgalmu üzlet van Felvilägositäst ad
özv. MORGENSTERN REZSONÉ Bodonci
és
PORÈDOS ISTVAN tanitó TESAN0VCI.
tm
I
rEsmraniiHHBiHHiii«!
_ HALLO!	HALLO !■
Näjbög£e vrszite
Portland cement, vàpno, te-szani lèsz, deszke, late,
I"" sze po nà falèsoj dnévnoj cèni dobijo pri
„, MESZAR1CS STEFAN
L M. Sobota (prèk kath. cérkvi.)
ÜilHn»BiBBBII«l
Novost !
Novost !
Kaj je „Jelka?"
Nova iznajdba (patent) za obnovo izgubljenega blišča hišne oprave vsake vrste lesa in barve, mramornatih plošč, lesenih sten, par-—: ketov in linolej. : —
Naročila sprejema:
Jugosiovanski kreditni zavod
MURSKA SOBOTA.
Ne čakaj spomladi
Naroči takoj :
seme,
sadno drevje, dalije, vrtnice, gladiole, i. t. d. i. t. d.
„vrt"
DŽAMONJA in DRUGOVI Maribor. Zahtevaj cenike !
Tisztelettel értesitem a n. é. kozonség-et, hogy mechanikai üzletemet a
Pàifi-féie koväcs-mühelybe
helyeztem ót, hol azt mindennemü g&zgép-, cséplo-, motor-, kerékpàr és gazdasägi gépek javitàsàra ren-deztem be. Mindennemü gép- és kerékpàr alkatrészek órusitósa az eddigi flzlethelyiségemben tovàbbra ìs órusitva lesznek, hol rendelések is felvétetnek. A n. é kozonség szives tovébbi pàrtfogésàt kérve maradtam teljes tisztelettel
MeneingaF Istvän
m eh 8 nikus.
2-10
Odda se:
Blizu ceste proti Rakičanu nekdaj Fujs —Bäcovo zemlišče ka-| tastralne občine M. Sobota :
1.	polovica njive „Med potami," parcela sti 430, ki meri cela 2915G klaftrov:
2.	polovica nyive „Temp-lomföld" parcela st : 280, ki meri cela 1356D klaftrov. Kdor želi eno ali drugo polovico kupiti, naj posije pismeno ponudbo do 10. aprila 1924. na naslov: A. Lasbacher, Ruše pri Mariboru.
jH zrn
ODDA SE
v Gornji Radgoni na glavni cesti dobro idoča gostilna s poleg stoječimi goricami, šumo in sadonosnikom. Hiša v goricah je nova. Cena zmerna. Več se poizve v upravništvu.
r
11 ii 1111 » 1111111111

és bérmàlàsi ajandékok legjutänyosabb àrban 'kaphatók FLISZÀR PÀL óràs és aranymtìvesnél Fali Inga és ébreszto óràk raktàroi
Javitàsok	Veszek
elfogadtatnak. aranyat, ezüstöt
Ugyanott egy jobbhàzból vaiò fh tanulónak felvétetik.
L
Il II 81 RI II II II II III