ÖRSZKA
'épsztveni* poütiesni i kulturni tjédnik.
MUR
AJINA
Gazdasági, politika! kulturális hetilap.
Szhá|a vszáko nedelo.
prej placsilo: Ve leta 24., 12., meszecsno 4., V zvün-(0 70., V Ameriko 80 Dinare za edno leto.
Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: V2 évre 24, Vi évre 12, I hónapra 4., Külföldre 70., Amerikába 80 Dinár évente.
Reditelsztvo i cpravnistvo Szerkesziőseg és Kiadóhivatal MÁRKISEVCI p. M.-SOBOTA
Rokoplszi sze eszi posflajo i sze ne vrnéjo. — Kéziratok Idekül-dendők s nem adatnak vissza.
Cejna Inseratov za □ cm:
Izjave, poszlano, odprta písz-ma !'50 , réden veliki !•—., máli oglász 0 70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt
Hirdetési árak négyzett cm.-ként: Nyiíttér és hasonlók 150, rendes hirdetés 1—., Apró hirdetés 0*70 Din. és az illeték. Többszörinél engedm.
Dohodnina.
Kak vszáko szprotoletje, tüdi i zdaj sze zsé dalé szkázati — vu znányi plejsega vrejmena — te lejpe ftice — szí vice. Csűdno je pa, ka vszáko leto, iksega cajta sze dá kázati tüdi edna úga Jiica", stero pa — naszproutno ftvicatn — niscse nescse lűbiti. Tá í/ca" je ta, vu dávcsno tabello szpiszana bhodnína" (jövedelemadó). Ovo z ve-lom, to záduyo pa z íuzsnitn obrázom ndrávlamo, ár edna vszej rasztlíni zsívis jvajoucsega vrejmena prihoud glászi, ta iga pa zsé naprej obtezsíti te nevidoucsi [escse vu zráka rokáj bodoucsi kmétszki lidejlek.
Rávnotak trbej pri drzsávnoni vérti-myí pejneze, kak pri ednom málom jétszkom, zatou sze pa predpisuje dácsa, íra nam nájbole etaksega vrejmena príde znánye. Dönok natn pa pri tom bole ízsávnom vérsztvi, kak ko!i pri tom má-kmétszkom, vu denésnyi teski cajtaj, Í5 sparavnoszti, réda i pravice trbej Tou tou, pri, za drzsávno vértivanye po-ejbni pejnezaj, dácso predpsüsvanyi pra-icsnoszt, ár na vszekraje szamo pritozsbe iütl i navékse pravicsne tozsbe. Té izsbe je csüti nájbole za vo!o krivicsne dmere dohodnine.
Morebidti, ka zákon tak predpisűje od-itro toga dávka, ali more sze pa postü-iti krajevna razmera, poškodbe itd. Na ékse je pa tüdi vszáki zákon vecs ali ienye pomenklívi i za tou sze more i tüdi vszákoj zvrsitvi morálni zakon nticati dotiesni orgánov. Nemre bidti prouti ivkom niscse, ár morejo bidti, ali podlage, meli, steri sze jemléjo za predpísze dáv-iv, morejo bidti praviesni. Vzemimo n. pr. ino dávcsno podlago. Vszáki gerent irvle rihtar) more glásziti meszecsno, sto, Jko i za kakso cejno je oudao i kakso ivinoese. Tou je dohoudek, na stero sze ivrzse dácsa, dohodnina. A*i je rejsz;«n m dohoudek? Na vékse i rávnocs vu íésnyem, teskoin vrejmeni nej. Miszlimo véksi tál zsivíne sze dnesz za volo alo krme, ali za zasztarjenya zsivineseta, ipremenitvi plemena odá, té pa je nej ohodek, ár pri nazáj küpüvali je tüdi vö-látek. Tou sze pa more postüvati, náimre (i málom kmeti, ár je tou mídoga kmeta pitveni sziszíem.
Csi aze ne postüjejo taksi vödátki i it ne pitajo gerenti taksi küpcsíji, ere szo szprememba potrejbne zsivíne, venkrajívoszt, je krivica i nanikojsspráv-lye zdravoga máloktnetszkoga sztána od ízte drzsávne moucsi, stera bi mogla
rávno té sztan pomocstí k dobrouti, k dobromi sztálisi, ár ie té sztan gedro drzsáve.
Proszimo záto previdnoszt pri táksem predpisiivanyi, dávkov, ér szamo z zado-volnimi málimi kmeti je lehko züdovol-noszt v drzsávi.
Vérsztvena.
Április.
Szilje csísztiti, naj sze zsíski nenaplodijo v-nyé, krumpise prebérati i od klíc zcsísztiti; za szemen je k-cói pripraviti. Sztüdence zscsísztiti. Zdaj nájbole trbej márhi dvoriti, zato v-ieszén tak trbej krmo notri vtáiati, naj neszfali. Nájbole sze zdaj zácsajo zsíbki, rece lézsti, stero verti-nyam povouli szkrbí dá i csüdüvanya je vrejdna ona szkrbnoszt, stero nase vrle szlovenszke verti-nye doprinásajo okoli rnláde zsivázni i csúvajo jo, naj szamo, steroj káksi kvár nepripeti. Kelkokrát verosztüjejo cejle nocsí. Z-právov maternov szkrb-nosztjouv, cseresz noucsi poszlühsajo: jeli ne-pivcsí eden zsíbek, jeli ga ne nepodlézse kokvacsa, jeli je zse preklűvano jajce? i z tezskov zsukosz-tjouv konstatérajo, kaj sze bogtne nezlezsé vszáko jajce, polozski tüdi osztánejo, Zagvüsno je goszák, recák nej bio dober plemenyák, sze troustatjo! Ka nakeliko szo szlovenszke vertinye na zsivázen szvojo cácavne i na keliko jo lűbijo sze z-toga vidi, kak sze je eden kmet z-szvoje zsené sálo, ár je eden dalésnyi szouszed rávno táksega hipa najsao k-nyerni prídti gda sze je edno giű-gavo piscse zalejalo v-gnojsnici i vertinya sze je britko joukala za nyé i on je pítao: ka pa za nevoule máia ? Vért sze zaszinejavsi odgovori , „Piscse sze nyej je zalejalo i za tou sze jouc.se, dober sztojim, ka od steroga me Boug vari, csi bi ml kobila najsla preidti, bi sze nej tak zsalosztila za nyou".
V-etom mejszeci zse vcselé nájdejo za szébe i za szvoje mláde Z3ivis, tüdi ga gedrno vküp po-bérajo. Qyeríno: krumpise, kukorco, g'ajh s/aditi za krmo nárásze (zmeszico) konop'e i ráni len szejati trbej. Prinasz nájbole poznyek, (kes/.no po zsétvi) szejajo j pouvajo, ár je té nase zrácsine pouv.
Trávnike zcsisztitl, z-drevja vfsesnye popovjé náimre z mládoga) doli poscsípaii, v-ogradcsekaj: gráhscsics okouli gyürgyavoga ongorke, dinye, salátno szemen szejati, letosnyega zelja flanco szadili: v-goricaj kopati, na lugasaj sibe gori véiati, klűcsicz szadjenyom i groubanyem sze v-prvom táli mejszeca pascsiti trbej.
Autonomia.
A hHyzet képe változatlan s mi több előttünk még homályosabb, mint volt március 18,-a előtt. A sok párt, melyek a választási harc alatt vad ellenségei voltak egymásnak, választás után egyik része már barátságot kötött, a még meg-maradottak pedig most keresik. Abszolút többsége egyik pártnak sincs meg, tehát a közelgő április 16.-a utáni kormány alakítási réme minden pártnál jelentkezik, a melyik csak törekszik a kormányrúd kézbentartására,
Egy ellenzéki blok megalakult már azokból a pártokból, a melyek republikát, autonómiát »akarnak«. Ezek Radics—Korošec—Spaho pártjai, a melyek egyike Magyarországgal, másik kereszttel, harmadik pedig Kemal képével agitált a voksokért, mind a három eszköz ily cimen szakadást jelent Szerbiától. No bár mindegyike volt azoknak a vezére, kik annakidején Magyarországtól, illetve Ausztriától való elszakadási mozgalmakat vezették, de ez a fogás a választásoknál mégis jó volt nekik, legalább Így, ha nem máskép tudtak sajátecéljaik elérésére maguknak több mandátumot biztosítani s a népet — ily jelszavak használatával — mint eszközt kihasználni.
Tehát, hogy csak tartományunkban, az »autonom* (?) Szlovéniában maradjunk, erről az autonómiáról emlékezzünk meg.
Hogy kisebb területet vegyünk csak, egész Európa egy Unió lehetne, ha nem volnának emberek, kik vágynak királyságra, fejedelemségre, közt. elnükség, miniszter-elnökségre, vagy cimre, rangra vagyonra. Ilyenek vannak és lesznek s a mig a nép,- az a nép, mely mindezeket eltartani még most is kényszerítve van — felvilágosultság révén — fel nem eszmél, mind addig robo-tosa lesz az ily mézesszavu politikusoknak. Valyon nem-e ugyanez a szándék vezérli Korosecot ? Nem-e ugyanezért akar autonomiát ? Vagyis azért, hogy vezetőszerepe legyen egy autonom Szlovéniában, hogy búsjövedelmű fizetésével majdnem szaporíthassa a kath. klérus káptalanjának vagyonát, hogy ízlése szerint nyomhassa el mindazokat, kik nem társai elvileg, lelkileg avagy erkölcsileg. Erre törekszenek hangoztatott autonómiájukkal. De nekünk nem a bizonyos önző célok érdekét kell támogatnunk, hanem az általános népjólétet nemzetiségi, vallási és foglalkozási különbség nélkül.
Hogyan gondolják ezek az urak azt az aato-nomiját Szlovéniában máskép, ha nem igy és evvel a célzattal. Tud létezni egy ily szegény kis terület autonom alapon? Ahhoz még egy gazda-daságiiag és iparilag gazdagabb tartomány is kevés, ha nem terjedelmesebb, nem egy Szlovénia, a melyiknek egy pár rostakészitő és mészégető háziiparán kívül csak nagy kősziklás havasai és egy-két bányája van. Vagy elég a nagy-zási bóbort teljesedésbe menése s az adófizető polgár sorsa mellékes?.
Egyszerre azonban mindenesetre jő ez A kezdett Korošec párijától. Legalább felkelti Muravidék népének figyelmét arra, hogy gondolkodjék e>jy Ricsii Muravidék auionomiája felett. Ha ez igy mehet s esetleg sikerülne is Korosecnek, a mottója »el Belgrádtól" beteljesedne, akkor ne is álmodják Korosecék azt, hogy mi ne tüzziik mottóul »el Ljubljanától." Nem találunk itt oly elmaradóit emberi lelket, aki nem bizonyítaná azt, hogy Ljubljana volt eddig is a Muravidéki helyzet, gazdasági és egyébb bajoknak a kútforrása.
Ujjy-e bizony, ha ktzdünk gondolkozni * dolog felett, arra következtetésre jutunk, hogy Korosecék vagy csak fogás — használják az au-tonomiá jelszavat pártközi tanácskozásaikon, hogy több engedményeket tudjanak kicsikarni, vagy, ha komolyan fogják fel, akkor megtudott dolog, hogy az autonómiával járd nagy kiadások nagy részét Muravidékkel, azaz annak adójával akarnák fedezni, Máskép nem lehet, miként Jugoszláviának bánát éléskamrája, épugy Szlovéniának Muravidék az s ha éppen ebből ered az autonomia lá-j zuk, ennél rajtaveszt® a«k. Muravidáknek több vagy
legalább is anayi alapja ós joga lehet autonómiára, mint Szlovéniának, mert gazdaságilag jobban áll, mint Szlovénia, tekintve állattenyésztését, iné-tógazdasági terményeit, melyért mindent kaphat, ami iparcikknek neveztetik, de fejni magunkat Ko-rosecék receptje szerint s nem hagyjuk magunkat.
Csak előre az ily munkával, mi pedig — Muravidék javára — addig csak csendes szemlélők leszünk s majd később beszélgetünk róla mi is.
Elfogott betörök.
Muraszombat népét izgalomban tartó tolvajok zár alatt. — Dervarics József töredelmes vallomása.
Már régebb idő dta több kisebb nagyobb betörés történt Muraszombaton, mely minden lakóját kezdte izgalomban tartani. Bár minden jel arra mutatott, hogy csak a helyzettel ismerős egyének csinálhatták, mégis mideddig nem sikerült elfogni őket.
Április 2-áról 3-ára virradó éjjel, amikor majd minden házból szoktak elmenni korcsmázni, alkalmas időnek vették ismételni gaztettüket s felmentek Szép kiskanizsa utcai padlására, hol is annak lakója, az otthonlevő Svenjšek telefonszerelő figyelmes lett a zörejre s a szomszédokhoz ment segítségért. A két padláson lévőt, névszerint Hassai József péksegéd s Medes József lakatossegédet lefülelték, mig Dervarics József lakatos inast, miután az rendesen »őrszolgálatot" teljesített, elmenekült. Mindamellett kézrekerültek, miután megismerték őket, a másik kettőt is elengedték s csak másnap jelentették be a csendőröknek az esetet, kik a betörőket elfogták s átadták őket a bíróságnak.
Vallatás közben Hassai és Melles konokul tagadnak, mig
Dervarics József bevallott mindent, a mely szerint füstölt htísi akartak lopni Szépnél a hol a járást Hassai tudta s ő — Dervarics — nem akart velük menni lopni, de Hassai agyonveréssel fenyegette. Több betörést kö-
vettek el, melyeket beismertek, többek között Hal-bartné vendéglőjében élelmiszert, Heklics vaske-reskereskedőoél kerékpár gummikat, Polanc állomás pénztárnoknál ruhaneműt stb. A vezér volt Hassai, ki időnként iskolát tartott nekik. Dervari-csot, mint »őrtc kioktatta, hogyha valaki netalán jönne „munkájuk" közben vegye le a sapkát, mert igy nem egykönnyen ismernek rá s köhintsen.
Mégis, hogy az egyszer kézrekerültek a sihederek. Ha ennyit beismertek már, még a többi betörést is befogják ismerni, csak nem szabad keztűs kézzel bánni velük.
GjLAS^JC. — HIEEE.
Personszka szprememba. Q. Radó Jurko, doszedásnyi solszki nadzornik v M. Soboti je na lásztno prosnyo vpokojeni i je odisao na szvojo domovino. Na tou meszto je imenüvani g. Franio Cvetko doszedásnyi naducsitel v Vučojvasi, ki je dobro poznáni z Prekmurskimi solszkimi razmerami, záto mámo pricsaküvati v tom dúgo-ványl doszta dobroga dela. Zselejmo nyim v toj odgovornosztí púnoj csészti doszta szrecse, proszimo ji pa, da kelko je mogoucse postüjejo nase lokálne interesse tüdi.
Törvényszéki hir. Hári Teréz kökényesi lakds már 23 éve felesége Hári Józsefnek. Házukban laktak szintén férje, anya és mostoha öcse Kercsmár Károly. 1914 évben elment Hári Teréz Amerikába, röviddel utána jött Kercsmár is, kivel
Ár doszta pritozsb jeszte za volo líszta, | »M.-Krajine" proszimo nase naprejplacsnike naj nam odprrejtom píszmi, brez stempilna reklamirajo i tüdi réden adressz hízsnov num. naznanijo.
Opravnistvo.
Miután sok panasz van lapunk kézbesítése körül, kérjük t. előfizetőinket, hogy egy bélyegmentes nyilt levélben reklamálják nálunk meg s egyúttal pontos címüket házszámmal velünk tudassák.
Kiadóhivatal.
csakhamar intim barátságot kötött, minek következménye három gyermek lett. 1921-ben mindketten hazajöttek s a barátságot folytatták, mely csak veszekedésre adott okot. Február 27-én 1923. évben aion vesztek össze, hogy az eladott tehénárát Hári Jözseí magának akarta tartani. Ennél az esetné! anya és mostohaöccse kilökték az ajtón Hári Józsefet, és kint pedig felesége kezdte ütlegelni ugy, hogy hat sérülést ejtett a fején, melyek közül kettő könnyű, négy pedig súlyos volt. Hári Teréz tettét nem tagadta' a törvényszék tanácsa előtt, hol elítélték 5 havi súlyos börtönre.
Bolečine? V obrazu? V udih? Poskusite pravi Fellerjev Elzafluij! Vi se bodete čudili ! Dobrodejem pri drgnenji celega telesa in kot kos-metikum za kožo, zobe in negovanje ust! Veliko močnejši in boljši kakor francosko žganje ter čes 25 let priljubljen! S pakovanjem in poštnino 3 dvojnate ali 1 špeciialna steklenica 24 dinarjev; 36 dvoioatih ali 12 špecijalnih steklenic 208 din. s 5% doplatka razpošilje : lekarnar EUGEN V. FELLER, STUB1CA DONJA, Centrala št. Elzatrg št. 305 Hrvatsko.
Korcsmai verekedés. Környe Gyula, Kolossá Mária fia Tisináról és Serdga János u. o. lakos itóka közben e hó 2-án összeszólalkoztak Kühár Antal korcsmájában Tisinán s már verekedésre mentek. Hogy a korcsmai tárgyakban kárt ne tegyenek, a korcsmáros és fia kitessékelték őket á helyiségből. A ház előtt újból összekaptak. s hol is Környe oly súlyosan szurkálta; meg zsebkésével Serügát nyakon,'fején, kezén és' mellén, hogy a közben ren'detcsinálni jött csendőr1 javaslatára orvosért küldtek, kinek rendeletére be-' ; vittek a M. Sobotai kórházba, Környét pedig letartóztatták s átadíák a bíróságnak.
Neszrecsa. Ceiecz Sándora zet z Lemerja
je kfipo masin za mlatídev íno szo ga szprávlalí domou. Gda szo ga v Polani pelali doj z mousz--la, gde je máli dou, sze je mlatecz zagnao, konye ravnajocsemi Celeči szo sze pa cügli güneli v nogé i tak je neszrecsno prisao podmlatca prisao, ka nyerni je kolou po právoj nougi i rouki prejk slo, tak csonté zlámalo. Vcsaszi szo ga odpelali v spi-tao v 16. Soboto, gdé d« dúzse mogaö lezsafi,:tí nazáj k zdrávjt pride.
PODLISZTEK.
Dobro szprávlena zavetina.
Ocsí szo od hice vö szpokale, na nyí meszto je szledi glazsojne zrnye djála, ali kouzsa je nej kak na praszéti erdécsa, nego csrnkaszta grátala. No nika nedene! Zatou sze je lepou naszköurico szpekla, i práscsala de med zobámi. Masztí je pa telko ponücala, ka sze je vsze cedila zsnyega. Gda je zse pecseni bio, zadovolno právi: „No tou de sze nyim dönok vidlo, kamcsi nedo pravili, ka nevem zpraviti". Ni 3 vöra je tninoula, zdaj zse morejo priti. Rávno v-toj minouti düne pűksa na vzglavjáj goric, tam sze je drzsao zse cejlo leto eden závec, steroga je vancarca za szvojega drzsála i szkoro vszáki dén vídla. Dosztakrát ga ie na legi vídla i vszigdár sze ga je ognola, nej ga je stela dronfati, vecskrát nyerni je saláto, zelje, koske nalékla, stero je on veszélo pozsívao. Na-telíko sze je vkroto, ka je pred vancarcov li gda te szkocso, i nej dalecs bejzsao i ona ga je dosztakrát táksega hipa zvála : „Miklós. Miklós neboj sze" Závec sze je na zágnye nogé posztavo, vűha ospicso i poszlűhsao. 1 ona je gvüsno mí-szlila ka nyou poszlűhsa. Zdaj tüdi. kak jágri tam tá idejo je je blüzi pocsakao, nej szi je miszloka bi nyega v-tom nyegovom grádi stoj bantüvati vüpao, komaj na tri sztopáje szo bili űd nyega, ka je z-lege szkocso (bole bi bi bilou csi nebi sou zmeszta) i po návadnom tá klücao. Na tou Szupi pécsöroszki skolnik, ki sze je szledi k-jág-rom zÜrfizso, i ki je toga hipa náj naprej sou, k-lici vrzse pükso, v-cüo ga vzeme iszmejécs govorecsi: »lekar te ie vtrága bezsati« ? tá poucsi i szirma-csek závec szpádne. Nej szi je miszlo (jáger) ka vancarci kak veliko bolezen szprávi, ár je zísztino nyou zavado i sztrejlo v-szrdcé. Tou je bio te trétji závec! Nej szo meli szrecse. ali tém ;'ecs szrecse je mejla diviácsina.
Kak vancarca csüje sztreláj, právi száma
szebi: »Tü szo, zdaj escse lehko k- toplomi závci szédejo*. Medtém sze hitro za cselo zgrábi, tak da bi jo bozsa sztrejla sesuknola i gori szkricsí: Jaj 1 tej szo pa zagvüsno mojega drágoga Miklósa doj sztrejlili 1 Jaj, jaj, jaj i okouli bezsi za vancarijo i li jávcse. Jágri szo rávno prouti nyej sli. Szupi je za nogé drzsao závca, i tak ga je vtég-nyenoga neszao, v-turbo ga je zse nej vrejdno bilou dej»ati. Ka nyei pa jeszte, ka sze tak sztara zgucsávajo szi ? Zagvüsno nyej je liszica kokous odneszla ! Z-tém zaglédnejo eden drügoga i da je zaglédnola mrtvoga, z-odprejtimi ocsámi závca (závec vszigdár odprojte ocsf má) tak je miszlila ka nyou gléda navesz glász joukati zacszne, szir-macsek, szirmacsek, neszrecsen szi Miklós. Na tou právi Szupi, ki je z vancarcov dobro poznáni bio. Ka jcucsete mati, eto szem vam sávca sztrejlo. Jaj, jaj, jaj goszp. skolnik zakaj szte bole dnesz nej obetezsali, zakaj szte mi tou neszrecso prineszü na mojo szejro glavou i zácsala je od toga závca cejlo prigodo naprej nosziti i z-jocsom pripove-dávati, kak je bio, kak je zsívo. Jágri szo sze sengárili, ali nej szo jo mogli pomiriti, tak ka szo jo naszlednye vszi zsalivali. 1 gvüsno escse dugó nej hejnyala gori, csi bi sztári Krenosz nebi odgouvaro: »Forgos Máter naprej dajte zse Mati ka ie z-ovim závcom ? Notri idejo v-hizso i Godina pitajo: »No mati szpravili szte závca? Bár za-joukana, dönok zadoszta prijaznivo odgovori ona: »Pa escse kak fájno ! . . . Szamo szi naj doj szé-dejo, turbe, pűkse doj zdevajo. Jaj 1 jaj, ti moj Miklosko, da bi szamo ti nej tak obhodo!! Ni pa szo vecs nej sztrejlilj szamo dvá, oh bár bi escse i teva nej bilou! Kak do szi je pa na štiri tálé tálali ? Kak ? Tak kak toga ednoga, steri je zse na jeszti szprávleni*, odgovori Godina. Baba frrisko vözracsűna, ka vszáki polojno dobi,
Vszi k-sztoli szédejo, z-íurb vöpoberéjo krüh, nika pogács, orehe, vancarca pa gori pri-neszé v-tepszii cejloga pecsenoga závca, na ste-rom je kouzsa zse celou csarna grátala, vűha szo liki oszla knmtsz sztalé, ocsí szo liki maese-
ese nelüsno glédale, goubec je pa zdűgimi zobámi sztrahsno kázao — No nas/ádili szmo sze eresé Godina. Gyejte steri má gusztus, jasz sze ga neteknem. Persze nieden sze ga je nej tekno. Csi szo glih lacsni bili, szo sze dönok vszi krouto szmeháli! Godina právi vancarci: »Mati ka szte tou vesinoli, vi szte závca escse nigdár nej szprávlalí? Jeli pa vrág nacsne tou kouizso?
Sztáro je szram grátalo i odpovedávala sít je, ka je ona mfczlila, ka ga tak trbej fzpeciti kak praszé. V-zelji ga je nejstela kühali, ár j«< 1 miszlila, ka nedo jeii (pa szo ga zdaj tüdi nej-, j steli jeszti.
No mati zdaj je zse tak, vej ga pszi pojejo, i záto na k vár ne pride. Zdaj pa idte hitro, csi máte | 12—16 belic, csi pa nemate, od szouszeda pri*| I neszte, mi je plácsamo, ali íriske náj bodejo;! tiszte szkühajte. Kak mo je kuhala'? z-luscsinjem" ali je pa vküp szpoterem ? »Té zse lehko z-lüs- j csínyem kuhate, nej kak závca z-kouzsovt szme-jécs právi Godine.
No goszpoda szamo mi je za másít 2980,1 stero szem na nyega zaprávila i a-stere zdaj pszi 1 dobro zsivéjo. P« da bi mojga Miklósa nebi bujlij ti nediízsen ágnec ti! 1
No za má«zt sze oe sztarajte, odméne o nazáj dobite, troustaojo Godina. „Boug szi * masztjotiv, ali Miklosko, Miklosko !! sze sitara i ona. »Meszto nyega sze lüdi drüg! znoszi sze* pá jo trousta Godina.
Hodmo zdaj zse v-klejt i vréd vzemmo most i te idemo szpát, vgoidno pa proti doumi bomo gyajali, gor po poznanovszkom i proszécs-^ kom douli prejk nad ottovce. Dobro de „Forgos i Mater" odgovori Krenosz.
Meo je Godina zadoszta poszlühsati dugo i od priátelov szvoji, ki szo go scsipaü: Gda nász pá pozovés most szpunyávat i zavetino jejszt?
(Konec.)
Eljegyzés. E hó 3-áo tartotta eljegyzését
Szmodis István Murska Sobotai divatáru kereskedő iPaschinger Gizi ok!, tanítónővel. Gratulálunk
Vkűpno živlenje z 30 do 46 lejt szíarov ; vdovicov ali deklov, štera ima kaj svojega zemlja io kvarteo, želi 44 lejt stari razpitani od svoje | žene, in je državni službenik v M.-Soboti. Po- 1 nudbe naj se opoš'jevo na Upravništvo »Mőrszka i Krajina" v M.-Soboti do konca áprila.
Raziicsnoszii. — Különfélék
111. vzorcsno velko szenye v Ljubbljani
obdrzsáno od 1. do 10. szeptembra t. 1. za stero sze zsé velke priprave zacsnole. Tou szenye vsze doszedásnye preszégne i je v tühíni tüdi vékse intercsseranye za nyou, kak doszémao.
Vlada 1 Radics bi sze pogiihala, ali nem-reta sze. Radics nevüpa, ár tou zná, ka csi de ednouk v parlament sou, !é pred lüsztvom zgiibí ogléd i v bodocsnoszti nede meo telko mandátov kak zdaj; zatou takse zselejnye naprej noszi, stero vláda nemre dati ár je prouti drzsávi. Szeglí pa viáda pocsáka escse do 15. IV. csi szi Radics ipremíszli. Csi pa nej, té do pa prouti nyemi nliceli rákon o zascsiti drzsáve (államvédelmi törv.)
Francozi sze zaisztina vöpokázsejo z szvo-jov národa lübéznosztjov. Na vszej dragi drzsdv protivnoszt, szeglí scséjo Ruhrszko zemlou (Nemčije) pod szébe szpraviti. Zsé, za tam szlűzsbo-szpunyávajoucso szoldacsijo »Ruhrszki krízsec* do delili. Tou je rejszan díke vrejdno!
Magyarországi állapotokról az utóbbi :időben különféle hírek kerülnek forgalomba, hogy elhihetök-e igazán kérdés dolga. Munkás sztrájkok voltak s mert talán valamivel nagyobb méretűek, mindjárt forradalmi jelleget adnak neki. Már Horthy elmeneküléséről is beszélnek s mi több uj kormányzóról is gróf Károlyi személyében, a ki most Jugoszláviai begyeimét élvezi miot menekült. Igazán szegény ország kinek ily kormányzót akarnak. Ahoí ész és erélyesség kivílatatik, széleskörű lapasítaiaíakkal.
Magyarországgal a rendes vasúti forgalom Pragerhof—Bpest, Belgrád—Bpest és Eszék, Pélmonostoron át megindult. Mint hirlik konfe-renciáznak (?) Hodos és Rédicsi vonal megnyitásáról is. Ez kellene ugyan, de kitörődik a mi súlyos gazd. helyzetünkkel ? I
Okrožni agrarni urad ja poaovuo rezerviral na veteposestvu Esterházy v Kobiljskem gozdu iz sečnje leta 1921/22 sledečo množino lesa: 1/100 ms prvovrstne hrasztovine za poprave mlinvkih naprav. 2/300 ma hrastovina za stavbo in malo obrt. Utemeljene in pravilno kulekovane prošnje je vložili najkasneje do 20. aprila 1923. pri okrožnem agrarnem uradu v M.-Soboti. Na jpozneje vložene prošoie se na bo oziralo. Mlinarji, mali obrtniki in sodarji i. t. d. se opozarjajo lil ne bo v prihodnjih ietih take za gornje potrebe sposobne hrastovine na razpolago in se po-livljajo v lastom interessu, da se o pravem času preskrbijo s potrebim lesom. V M.-S»boti, dne 30. marca 1923. Gregorovit s. r.
A föderatív blokk vezérei között Korošec és Spahó elakarnak menni a parlementbe, Radics ellenben nem, ezért talán kenyértörésre kerül a sor. A kormány csak a végső esetben gondol az jvélasxtások kiírására, mig inkább arra gondolnak, :hogy a horvátokat és a Szlovénokat kiengedik az SHS. kebeléből.
Figyelem! Kerületi földreform hivatal je-ílenti, hogy Muravidék részére, a Kebeki Ester- j :házy-féle erdőben fenntartott a köv. mennyiségű 1921—22 évi vágású: 1/100 ms elsőrendű tölgy- j lát malomsxerelási és ievttási célokra. 2./300 ms j
gvfát épitési e3 kisipari célra. — Jogos és rendesen bélyegzett kérvényeket, kik erre pályáznak ' hó 20-ig annál is inkább nyújtsák be. mert kérőbben érkező kérvények tekintetbe nem vétetnek.
Molnárok, kisiparosok, bognárok stb. felhivatnak miután ily célra alkalmas fa a közeljövőben nem lesz rendelkezésünkre, hogy e jóalkalomról k késsenek le. M.-Sobota, 1923 III. 30. (št. 787) »rovičs k.
lil
I
MODERN HÁZ, NÉGY SZOBÁS LAKÁSSAL, HOZZÁVALÓ GAZDASÁGI ÉPÜLETEKKEL ÉS TELEKKEL, TIZ ÉS FÉL HOLD SZŐLŐ ÉS GYÜMÖLCSÖS KERTTEL ELADÓ. CIM:
ADOLF NEUMANN, ZAGREB ILICA, 94. HÁZSZÁM.
II
CUNARD LINE
Najhitreji parobrodi sveta. Izravni potniški tovarni in ekspres promet od
Hamburga in Cherbourga za Ameriko in Kanado
4 dimniki, 51/« dni. Lastne kabine za potnike III. razreda. Potnike sprejmajo izkušeni uradniki do luke vkrcanja, tukaj in med potjo nudijo v vsakem pogledu dragóvoljno vsako pomoč. Pojasnila daje: Cunard Line.
Glavno zastopstvo za Jugoslavijo: Jugoslovenska banka d. d. Zagreb Glavno zastopstvo za Slovenijo: LJUBLJANA, Kolodvorska ulica 26. Brzojavni naslov: „Cunard" LJUBLJANA.
2 POSESTVA NA PRODAJ
8 ORALOV, od tegs	a gozda, lep
sadom.	obsejane, htša in mevi v rem stanju, z orodjem za Ki 800000 — Pismene ali ustmene a ponudbe na: M. ERTL, Sv. MA-R1ETA na DRAV POLJU ali na ERTL. VIČ ŠT 12 , PRI LJUBLJANI 6 ORALOV, od tega 4 orale njiv, obse-janih, po! orala debelega smrekovega lesa za posekati, 1 krava in gospodarsko orodje cena 700 000 — Ponudbe na FRANZ ERTL, posestnik na DOBROVCIH, p. HOČE pri MARIBORU, ali na ERTL, _VIČ ŠT. 12, pri LJUBLJANI.
Pozor gostilničarji!
Proda se približno 400 hI. vina letnik 1922. in približno 70 hI. vina letnik 1921. po dnevno] ceni; vino je izborno in lasten pridelek STÖQBR—STEINBR in FELIKS PER-KOVIH goric pri KAPELI. Pojasnila daje
Franc Domajnko
v Bučečovcih št. 26.
KINO
Murski Soboti.
V nedeljo 8. április popoldne ob 3. uri in zvečer ob 8. uri:
STRAŠNA NOČ U MENAŽERIJI.
EINE SCHRECKENSNACHT in DER
MENAGERIE drama u 5 činova. U glavnoj uiozi: _CARL DE VQGT. u-u
VSTOPNINA: Oornje in spodnje lože 28 K, * ......... 1 ~ I. prostor 20 K, 11. prostor 8 K.
Lastnik kina GUSTAv DITTRlCH.
Trzsne cejne. Kereskedelmi árak.
1923. április 6. Blágo — Áru.
100 kg. Pšenica—Buza
Zsito—Rozs . . Ovesz—Zab . . Kukorca—Tengert Proszou—Köles . Hajdijna—Hajdina Graoka—Bükköny
Otroubi(psen) —Korpa (buza)
Szenou—Széna Graj—Bab . . . Krumpise—Burgonya 1 kg. Lenovo sz.—Lenmag . , Detelcsno sz.—Lóhermag Bikovje % —Bika Telice g —Üsző Krave e- —Tehén Teoci « —Borjú Szvinyé ^ —Sertés Mászt I-a— Zsirl-ő. Zmoucsaj- -Vaj , . Spej—Szalona . . Betice—Tojás . .
> > > » > »
> t
> >
» > > » > » » »
o
Ji
2? 3
<0 ■O
» > » > > > » > > > » > >
I »
> » » » > »
1800-1500-1500-1400-1200-1200-2000-1150-1000-1800-600-
2-220-40-50*-40-50--20-35--45-55*-85-95*-I73--140*-150-4-
Pejnezi — Pénz.
1 Dollár. . . . = Kj 394 — 100 Kor. Budapest — » 9-12 100 Kor. Becs . . = » —-56
Mali glászi.
Brivec -
Konrád Donko pou- ^ leg Turkove ostrije v M. Soboti. — Vödela zsenszke kite, csi pri neszéte viaszé, vsze po nájfalejsoj cejni
: f*
Vörar »-»
Pavel Plissárpouleg
Turkove ostarije r M. Soboti. Poprávla vöre po nájtnénsoj cejni, pa tüdi odávle batrije za lektricsae lampaso.
Eladó 4 drb. négyes Nelser és 5 drb. Per-leps kaptár pergetőgéppel Tóth JócsefoáI Rakicsáo.
Franc Nóvák
zidarski podjetnik M. Sobota Kolodvorska ulica.
Rijsa (rajziva) naj bole moderne platno za nouve rambe, nevadne hiše, ville, kapele in dale, po naj nisišoj dnevnoj ceni. — Nadale napravi proračune (költségvetés) od sej stavbeni del. 51—6
Pazka1
Na oddajo jé — za volo betega — zidana, na eden stok hlzsa, pouleg farne cérkvi, pri Sv. JuriJ ob Ščavnici, okr. Ljutomer. Vu nyem je devét his, kresma z vszemi koncessijami; velke vérsztvene hrambe sz ciglom pokrite, z cejlim inventalom, z zsivinov i cca 12 plugov zemlé. Vecs sze zvej pri: Leopold Repcusek Sv. Jurij ob Sčavniei.
Dobro obuvalo
je Suttnerjevo obuvaSol
Ne nadkriljivi v trajnosti in primerni obliki sö črevlji za gospode iz močnega finega usnja! Elegantni in moderni črevlje za gospe in dekleta! Dobri in koraot niski črevlje in sandale!
Bogata izbira srajc, poramenic (hosentreger) športnih kap nudi vam iluatrovani Suttnerjev cenik, v katerem bodete našli različno namizno orodje, škarje, žepne nože, dozé na svalčice in tobak, aparati za^brijanje in nažigače, -verižice, krstne obeske in vse, kar želite za 9ebe ali za darila.
Tudi pravi Elza-preparati lekamaja Eugen V. Feller v Stubici, kako Elzafluid, Elza-lilijno-nilečno milo se morejo priložiti radi udobnosti odjemalcev/;,Zahtevajte kraszni katalog,fza kote-rega je treba poslati samo 2 dinarja za poštnino:
Odpošiljalni tvrdki ur
H. SUTTNER, Ljubljana št. 866.
19„7. Slovenija.
Nájbogsi
Portland cement!
Szuperfoszfát (Műtrágya)
Steinkol Vogelje
Szeno
Krumpise
pobite fái pri Czipoth Viktor
tfgovina z leszom, drvami in premogom Murska Sobota, Prekmurje. ^9—4
SCENSKA BANKA D. D.f ZAGREB. Podružnica: Murska Sobota.
Delniška glavnica in rezerve Din. 5o,ooo.ooo~~
Vloge nad Din. 125,ooo.ooo*—
Podružnice:
Beograd, Bjelovar, Brod n/S, Celje, Dubrovnik, Gornja Radgona, Kranj, Ljubljana^Maribor, Osijek, Sarajevo, Sombor, Sušak. Šibenik, Velikovec, Vršac.
Ekspoziture:
Rogaška Slatina (sezonska), Škofja Loka.
Agencije:
Buenos Aires, Rosario de Santa Fe
Afilijacije:
Slovenska banka, Ljubljana,— Jugoslavenska industrijska banka d. d , Split, Balkan Bank r. t, Budapest, Váczi utca 30., Bankliaus Milan Robert
Alexander, Witn i. Augustinerstrass« 6
*
Izvršuje vse bančne posle najkuiantneje. w
ŠTlRl VILE v mestu s prostim stanovanjem, od 1 milijon Kron naprej. ŠTIRI ENODRUŽINSKE HIŠE z vratiin in prostim stanovaajem od 350000 Kron naprej. TRGOVŠKE HIŠE s stanovanjem l,200.000^Kron in više. MALA POSESTVA v bližini Maribora od 800.000 kron i višje. HIŠE Z GOSTILNO in vrtom. GOZDNE PARCELE 4Va oralöv r 200.000., I1/* orala 100.000., 3 oralov 126X100. kron travniki in njive v izmeri IV* oralov 5" or. 26 or. i. t. d. po 60.000 kron oral in višje. UMETNI VALČNI MLIN IN PEKARIJA z gospodarskim poslepjem in električno razsvetljavo po ugodni ceni. PARNA ŽAGA IN GOZDNE POSESTVO s sexnim dovoljenjem, Ozir. stoječ les za sečnje. POSESTVO 11 or, pri postaji nova hiša z električna razsvetljavo za 500.000 kron MANU-FAKTURNA TRGOVINA EN GROS z zaloge in-vtntarijem z velikimi prostori. Pri realitetni pisarni K, TROHA, MARIBOR, Slovenska ul. št. 2. SUmpane v „Prekmurski Tiskarni" v Murski Soboti.
Kraljevski 13^J3
Holandski Lloyd
Redni poštni brzo-parniki od
Amsterdama i Cherbourga za Južno AMERIKO Rio de Janalro, Santos, M on te-videó I Buenos Aires.
Vse potrebna pojasnila daje: KRALJEVSKI HOLANDSKI LIOYD
Glavni zastopnik za Jugoslavijo:
Jugoslavenska banka d. d.
ZAGREB, B-Cesta 33.
Brzojavni naslov: Realloyd, Zagreb. Telefon: 24 - 65.
Proda me gostilna z mesarijo in trgovino mešanega blaga štiremi orali zemlje, ter mlin na ŠAVNICI na tri tečaje ed-nom oralom zemlje, proda se zavoljo selitve, vprašati pri MATIJA KOLER gostilna ČREŠNJEVCI Gornja Radgona.
£ Figyelem!
Figyelem
Értesítem azokat, akiknek táblaüvegre van szükségük a legolcsóbban IVAN MARKOVIČ üveg- és porcelán kereskedésében D.-LENDVAN szerezhetik be. ra» 100 dinárért.
Na velko Ma m&lo !
Meszem, spej, mászt i vszáke vrszte kolbászé dobite po dnévnoj cejni vu znouva odprejtoj mesznici v hoteli
3ENKO JÓZSEF Murska Sobota.
Prídtei sz-probajte, zadovolnitel
Po dnévnoj cejni kupujem szvinyé, teoce i máro.
Napi árért veszek sertest, borjút és marhat.
Nagyban I	K icsinyben I
Husi, szalonát, zsirt
és minden fajta kolbászt napi áron kaphat az újra megnyiít mészárszékemben a (szálloda udvarán)
BENKÓ JÓZSEF Murska Sobota.
Jöjjön próbálja meg, meg lesz elégedve 1
8-14