Itnfaa plačana v gotovini. r r
Céna — Ara 1-26 Din.
ersztveni« politiesnsi i kulturni ijédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasági, politika? és kulturális hetilap.
t. V. Évf.
Vél
lárkisevci, Í926. májú & 23.
JBfoJ 20.—21. Szám.
Riszáli.
„ . . . opomené Vász na tiszta, stera szam Vam jasz ;dao. Mér vam nihám, tiszti mér vam dam, ne dam vam kak vatn dá té szvét" . . . rkao te Mester, gda sze je zao lüdem szvéti düh, stero-e poszlao te Vszegatnogőcsí, gdasnyem vrémeni, med té etávani národ. Riszáli szo.
; Szvéiili bi, kak szvetiti cslo-zemelszki je du'zen,ali szvé-táksi, kaksega bi zelo rí-szki dén na szpómenek nig-lyi ríszáíov; nam denésnye :tszko ládanye nedopüsztí. íérnoszt grája vesz politicsno >, graja oszvetiti krsztsansztva ke szvétke, tu'zen sors je dá-párodi za tao, pozábi navsze, Rrávno zná, v pámeti dr'zi, vetíti ga tak, kak bi ga zaisz-rírbelo, — nema vőle. Nig-pyi národ je léko szvetüo i jvao, ár szo meli isztinszkoga ísitela i voditele, dnesz pa V.e, sze rávno za nyi zemelszke ige imenujejo, szo temvéksi lelivci národa.
Kak je erkao te Mester? íázajőcsi sze szvéti düh vász )mené na vsze tiszta, stera m vam jasz povedao. Tak je ), isztliia je bila té, ali pog-nite ok öli szébe dnesz je ob 10 szvéti düh denésnye nase litele v potiticsnom deli, ste-1 szmo mi szvojecsaszno za-)anye dáli? Je opó:neno nász iZvojim djányom na vsza tisz-obecsávanya, stere szo nam verno pripovedávali za volí-csasza? Gde, gda, steri? Ni-;m né. vszi szo bojevniki za oj lászten i szebicsen cíl te i 1, gda i kama szmo je mi za rambo nasi pravic poszlali. Ni-íoga djányé nász je né opó nilo na povedane recsi, kak tő opősneno nigdasnyi národ poszláni sv. dűli, csirávno io sze vu toj denésnyoj nő dr'závi 'ze te szédmi riszál-i dén vcsakali.
„Mér, vam dam, né táksega : vam dá te szvét", tó szo pa i vecsne pravice recsi, ár mé-v szvetszkom 'zivlényi kak nlimo, národ zadobiti nemre ibole ga pa csűtiti dnesz nem-10, gda je prenásanye bre,néni do zádnyega voglá prislo, : ze samo ta neszmerna glo-
boc^ina jeszte, kama sze je de-nésnyi národ poskalítí mogőcsi, i odkéc nazáj povrnőti na tnérnosz-ti visek, pomőcsi vecs néga.
Dönok gda sze vcsákamo 'ze bláj'zenésega, zadovolnésega riszálszkoga ószvetka? Szvetszko mérovno 'zivlenye gda sze zacs-ne? Velika dácsa i neednáka, obcsinszki volitev nedopunjenyé, zavlacsüvanye zednácsenyá potrebni zákoiiov. itd. itd. szo vsze tiszte neprilike, ki szvetszki mér, steroga zdaj 'ze szamo odtéc csákamo, grajajo. Ka do konszo-lidácije nikak pridti nemremo, i
steromi szo krivi nasi politiki, ki szo tam né parlamentárci, nego kakedno cirkusza spilarje, i tő za nase teske dácsne dináré, za naso zavüpnoszt.
Rodi sze pa v nasem Prékmurji niksa nőva farizeuska ar-máda za prisesztni politicsni boj, kí pa 'ze oddalecsa ká'ze vö szvoje skrample z vrecsa. Nebó de dugó, ka sze na szvetlo szká-'ze, za cil szploh drugi, kak 'zelé tő národa interess. Nazádnye vecs prorokov kak csrede, ki bi zanyimi sla ... I sto nyim bőde vervao?
sze niednomi potniki nebi štelo scsa-küvati za szvoje péneze na vlák, gda bi büo tak prijázen pridti edno ali pődrügo vöro keszné, kak je tő nap-répiszano. Ali sto jeszte ka bi té falinge za nasega národa interess popravo ?
* * *
A frank ügyet nem lehet a nemzetközi biróság elé vinni.
A nemzetgyűlés hétfői ülésén Walkó külügyminiszter nagyobb beszéd keretében foglalkozott Briandnak a frankpörrel kapcsolatban történt fenyegetőzéseivel.
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Briand fenyegetőzéseit teljesen feleslegesnek taríja,
de különben is semmi olyan nemzetközi törvény nincs, amely bármilyen formában is lehetővé tenné, hogy a frarikhamisitók bűn pőrét a független magyar bíró ságok kezeiből elvegyék és nemzetközi biróság elé vigyék.
Byrd alezredes elérte az Északi
Sarkot
A Spitzbergákról részletes jelentés érkezett arról, hogy Byrd vasárnap éjjel tizenkét óra ötven perckor indult útnak és délután négy óra húszkor tért vissza. Az egész utón gyönyörű idő kedvezett a repülésnek és az alezredes egyik kezével a napkompaszt tartva, másik kezében a gép kormányát irányítva, eszközölt méréseket. Amikor az alezredes megállapította, hogy gépe az északi sark felett van, több izben körülrepülte a sarkot és ledobta az amerikai lobogót.
Az eszközölt mérések és megfigyelések legnagyobb részt igazolják Pearynak közléseit. A sarkvidéke-n a mágüeskompaszt
nem lehetett használni, mert nagy elhajlást mutatott, a napkompasz azonban kifogástalanul működött. Érdekes, hogy a sark elérése előtt hat mérföldnyi távolságban a repülőgép egyik motorja elromlott és a pilóta vissza akart fordulni, Byrd alezredes azonban ugy határozott, hogy megkísérli a tovább repülést, aini sikerült is. Az alezredes balkezének több ujja lefagyott az uton, ugy hogy amputálni kellett.
Byrd alezredest visszatérése után a Spitzbergák lakossága lelkes ovációban részes'tetle és az ünnepélyes fogadtatásnál megjelent Amundsen is, aki gratulált az expedíció sikeréhez.
Je vsze mogőcse?!
Növi vőzni réd ! Csüdno — praj — növi I Kak je növi, csi je po szisztemi z-Mozesove döbe vküpei posztávleni ? I Bogme ka bi denésnye generácije modernési (?) lüdjé nikaj pametnésega léko pred národ posz-tavilí, né kaj tak zelénoga. Ka má
Prekmurszki národ i témbole szever-noga Prékmurja nárcd z-toga nővoga vőznoga réda drugo, kak sze cseme-riti. Na i csi pőleg nővoga vőznoga réda dönok more scsaküvati po té prázni posztájaj, ár vlák fűcska na vőzni réd, príde gda je nyerni vola ? Szrecsa je edna, ka je tá zrnesnyáva v polétnom vrémeni narejena i ka vláki vezdaj szabotérajo, v zimi bi
Csi nescses szpát idti — plácsaj I Tak sze právi tő v M. Szo-boti, i iá récs za vszákoga táksega edem dinár kosta. Tő je tő, ka elektrika more bidti escse tő leto, naj bőde 'ze v kaksostécs formo. I kak je vesznicsar nespameten. Za vszákoga driigoga sze trűd:, placsüje za tiszto z-koj vszi drügi májo vugod-noszt szamo zaszébe negiéda, neszpoz-na vrérnena priliko. Csi osztáne v M. Szoboti po deszetoj vöri vecsér, plá csa edem dinár i tő za nápravo elek-tricsnoga poszvéta v M. Szoboti té, gda domá niti napré nasziné prineszti
niscse edne récsi od elektrike.
* *
*
Od vszákoga, ki v krcstni ali v kavárni po deszétoj vöri vecsér osztáne, ár szi scsé po céloga dnéva trűdapunom deli z prijátelami pogu-csávati, obcsinn edem dinár poberé od nyi. Tö je tik vrédi, naj obcsina iscse pomőcs tam, gde je mogőcse. Vendar bi pa pravica bila tő, csi bí pripoznali, ka jé edem delaven cslo-vek i obrtnik né mogőcsi podnévi idti v krcsmo, dela nemre püsztiti tam, téli je pa potrebno krepcsilo, záto more idti té, gda zatő vrémen má, szi popiti edem firtlics vina. Kaj drügoga je pa za tiszte, ki z.-luWtsa idejo po vecseráj pár flaskis sampá-
nic i butelk pit.
* *
*
Stevanje okőli »Novin« szo sze o predzádnyetn broji .Novin* te'zko pomotili, gda tak neprevidno zago-várjenye polágaio szvoji n cstitelom, zavolo premesztitvi g. Jericsa. Persze ka je kak rediteli liszta potrébno tam bivati, gde liszt z-hája, vendar je pa tüdi potrébno kapláni tam bivati gde je zanyega dolocsena gmajna. I csi je »vera v nevarnoszti«, te mfs/limo pridti more najprle kaplan i szanto té reditel. Ka je p t g. Jer cs né z-szvoje iniciative premesztsen v M Szoboto, ako sze Vi okoli „Novin" vszi na 'zidovszko dáte obrezati pa vam ne verjemo, nego je isztina nasa trditev, ár je szam g. Jerics omen >, da on »v Ljutomeri bőgsi szlii'z má, kak sterikoli plébános v Prékmurji.« Ergo je kriv g. edem i g. drügi, kak szmo tő zádnyics omenili. Sto pa za Judásov gros odáva národ;) pravice, odtoga bi dnszta léko súcsali. Misz-limo ka tiszti, ki prednicke szo nigda grehov odpüsesenya cédale na pláci za péneze ( dávali. Szamo tiszti po-tomeov krv sze nedá escse i dnesz vtajiti . . .
Pünkösd.
Kapunk előtt ismét Pünkösd az ünnepek szépségkirálya. Pompája, illata elragadó, megigéző. Amit a természet soha nem pihenő műhelyében fejleszteni tud, ami diszités a képzeletben csak lehetséges, azt mind Pünkösd köré csoportogito^ta. Semmi különös sincs talán benne, ha ebben a gyönyörű keretben öntetett ki a szentlélek a tanítványokra, hogy csodálatosan megihlette őket, hogy szárnyuk nőtt s hogy magukkal ragadták a tudatlanság mélyéből az emberek tömegét a tisztánlátás magasabb regióiba. Egyházi tekintetben is gyönyörű inotivum ez, de tegyük hozzá, hogy voltaképen a haladás, a kultura kiindulásának szimbóluma.
Az első pünkösd csodákat müveit. 3000-en esküdtek a haladás zászlójára. Ha minden pünkösd megtalálta volna utána a maga 3000-ét, mily szédületes magasan állanánk ma tudás és erkölcsösség tekintetében.
De mit bontogatjuk csonka szárnyainkat ! Nézzünk körül milyen a mai Pünkösd ? Az állam gerince, fentartója, a földmives nép, tudatlanságban botorkál, helyzete szomorú. Szellemi tápláléka alig van. Felfogásához mért könyvtára, helyes irányban szerkesztett szaklapja, melyek révén istenadta tehetségeit fejleszthetné s ezzel párhuzamosan okosabb gazdálkodással jólét forrásait szaporíthatná — nincs. Pedig népünk ügyes, tehetséges, minden foglalkozás iránt meg van az érzéke. Számtalan példával igazolhatnánk, hogy kedvező körülmények fajunk agyereiből igen sok esetben adtak kiválságokat minden téren, úgyszólván az egész kontinensen.
Iskoláink sem illethetők a tökéletesség jelzőjével. Az anyanyelv varázslatos ereje nem bilincselheti le a gyermeket. Más iskolai és más az otthoni nyelv. Ebben a nyelvzavarban, mellyel nagyfokú nemtörődömség párosul megjelennek aztán a hamis pró féták, hívják azt Radičnak, vagy bárkinek és megkezdik a saját egyéni céljukat szolgáló politika terjesztését. Az eszközök sohasem számítanak, legyenek tiszteségesek vagy becstelenek. Mert a nép, az ősanyag volt és lesz minden időben a kísérleti anyag, amelyen a politikai kalandorok büntetlenül elvégzik munkájukat.
Ma az egyik itt, a másik holnap ott bukkanik fel. Külsőleg a szentlélek megszállásával arcátlankodnak belül pedig a lelkük fekete, irigy, ravasz, alatomos. Megtömik hátizsákjukat, aztán el-
illanak, mint a kámfor, hogy helyet adjanak annak, ki valahol a túlsó oldalon szereli már a hátizsákot.
Ma sokan azt hiszik a politikában, hogy a szentlé!ek kiválasztottjai, pedig a tapasztalat szerint édes bortól részegedtek meg csak. Dol. Lendava felől is uj hirek szállingóznak uj prófétákkal. Vigyázzunk ! Nehogy a sok megváltó közt leljük halálunkat
Majdha a sötétségből kiemelkedünk, majd ha minden iskola a tiszrta igazság, a haladás, csarnoka lesz és nem a pártpolitika agitációs fenéke, majdha minden tanitó benne egy Péter apostol lesz, ki magasbatörő szárnyakkal hirdeti a nép fönségét és a boldogulás eszközeit, akkor mi is elismerjük : munkálkodik még a Szentlélek s hogy igazi Pünkösd ünnepét ünnepeljük.
A Turnišče-i szarvasmarha kiállítás.
TurniSéén f. hó 18-án állat kiállítás volt, melyen a régi tur-niščei körlethez tartozó nyolc község mutatta be állatállományának javát. Bemutattak : Lipa 27. Gomilica 50, Nedelice 60, Mala Palina 29, Brezovica 16, Velka Palina 12, Tur n išče 110 és Ren-kovce községből 8 darab állatot, keverten növendékmarhát, bikákat és fejős teheneket, összesen tehát 312 darab állat lett bemutatva, amely szám ugyan nem nagy erre a nyolc községre, de tekint ve azt, hogy ma nem áll annyi takarmány a gazdák rendelkezésére, mint ezelőtt, igy akkor még ez a mennyiség elég arra, hogy beigazolja azon tényt, hogy gazdáink ma is szeretik a szép marhát s annak nevelésével szívesen foglalkoznak még akkor is, mi-
kor azt értékesíteni jóformán nem is tudják.
Minden kiállításnak az a célja, hogy a bemutatott termékeknek piacot nyisson. Ennek ezen esetben is igy kellene lennie ; ámde hol a mi piacunk, hol vannak a mi vevőink a mi szép portékánkra ? A nap-nap utáni vásárok semmi haszonnal nem járnak a gazdára nézve, csak munka mulasztás, időfecsérlés és esetleg kiadás az eredmény. Itt a határon szomszédos forgalom nincs, a vámok miatt nem is lehet, az itthoni kereskedők tehet nek amit akarnak. E mellett még mindig a gazdát szidják, hogy drágán árul, — mig az szegény a neveltetési, takarmányozási költségeit sem kapja meg. Ez igy is lesz, mig nem lesz kivitel. Pedig
talán Prekmurjére is ráférne eg kis aprópénz ! Ugyan gondol-valaki erre ?
A kiállítást megtekintő bi zottság nagyon meg volt elégedv a látottakkal. Szépek voltak simentáli tenyészetek. Ezeket mé a 90-es években importálta id Szollár Péter nedelicei gazda, al az első tenyészállatokat Szé Kálmán volt m. kir. miniszterelnö és pénzügyminiszter rátóti é héraházai (Vasmegye) gazdasági ból szerezte, s azóta igen szé eredményeket értek el a gazdái A bizottság valósággal elcsudál kozott s széretett volna minden kit megjutalmazni, de bizony rendelkezésre álló 8000 dinárb<5 — bárhogy elaprózták is, -soknak nem igen lehetett juttatn
A kiállítás megtekintésére el jött a maribori főispán is autói titkárjával, itt voltak továbbá járási főnökök, a prekmurjei gaz datisztek, állatorvosok s sok má szakértő s nagyközönség, kii mindnyájam megvoltak elégedvi a látottakkal. A főispánt Tur nišče szép fogadtatásban része sitette, s az ő, valamint a meg hivott vendégek tiszteletére S teritékes bankettet adott.
A tanulság az, hogy va szép állatállományunk s igy joj gal remélhetjük, hogy ezután ÍV Szobotában olcsóbb lesz a virá és D. Lendaván a szalámi.
Kake koristi imajo občin od socialnega zavarovanj
Zakon o zavarovanju delavcc od 14. (5. 1922) Uradni list št. ( (1922) je po enotnih načelih ure< zavarovanje namezdnega osobja slučaj bolezni, nezgod pri delu, validnosti, starosti in smrti. Za enkr se izvaja le zavarovanje za slučaj | lezni i;i obratnih nezgod, dočim
A Gűgyű.
(Rajz az alföld lakodalmi népszokásai ból.} Irta: K. J.
Ha nincs neki, majd lesz neki, gondolja Barna Jóska magában, s az egész ügyet az anyja elébe fölebbezi, ki egy ügyes »gügyűt« ajánl a terv sikeres keresztülvitelére.
Vasárnap délután összeül az atyafiság illetékes része, s minthogy már otthon ugy is tudják a szive szándékát Jóska még az ángyomasszonynak terjeszti elő, hogy hát izé ... . megakar házasodni, még pedig a Sáriék Annus-káját szeretné ; de hát igy, meg amúgy nincs aki kommendálná, osztán hát . . . tudja kend co, ángyomasszony 1 Erre már az ángyomasszony, aki mellesleg mondva nagyon benyalatos ám a Sá-riéknil, megveregeti a Jóska vállát s biztatva mondva : Jól teszed fiam, há-
zasodj meg ; oszt' hacsak gűgyű köll, hát itt vagyok én ; ne félj, ha én beszélek avval a Pankával, aki nagyon is sűrűn járogat erre a házatok előtt a bótba .... De nini, hogy egyik szavamat a másikba ötöm, hiszen a minap, mintha láttam vóna a Jóska öcsémet az Annuskával beszélgetni ?. . . Ejnye no, leiköm teremtötte, el bízott, még ma elmögyíink megkérni az An nuskát . . . ugy-e Kata néni ?
Úgyis lett.
Fölkészülnek a gűgyfik, a legény anyja, meg az ángyomasszony s egyenesen Sáriék felé tartanak. A túlsó oldalon álldogáló eladók rögtön össsze-sugnak : »Qűgyüzik ám a Sáriékét Barna Jóskának I«
Ez alatt a gűgyűk már benyitottak Sáriéknél s a szives kínálásra — kerüljenek beljebb — beljebb is kerültek egész az asztalig.
A zsibongó szobából mind kisompolyogtak, élükön az „eladó'-val a be nem valók, s egyszerre a csön-
desség vette át a birodalmat, melyből csak az öreg rózsás óra keítyegése hallatszik ki. A beszélgetés nehezen akar megindulni, pedig ha megindul, ki mondja meg, mikor szakad vég ; ?
Csudák csudája 1 a pergő nyelvű ángyomasszonynak, a vállalkozó szellemű gyűgyűoek majd elállt a szava, Barnáné biztató tekintete, meg Sáriné kérdő arca mégis megoldták a nyelvét s visszatért sodrába :
—	Hát tudják-e, sógorasszony, miért jöttünk ?
—	Majd megmondják 1
—	Meg biz azt, csak azt tudnánk van-e eladó lányuk ?
—	Van nekünk 1
—	Akkor hát nem rossz helyen járunk — szól közbe Barnáné — jól mondta az én Jóskám, hogy az Annuska eladó sorba' van már ....
—	Szép egy pár válnék bizon belőlük — erösiti az ángyomasszony gűgyű egész biztosággal.
— No, ha az isten neki rendel hát csak jöjjön el estére a légé] hogy nézze meg az »apjuk* is, azt ha a leánynak »szerettire« való léi majd csak megüljük a lakodalm Megkezdődik ezután szerényen a csérgetés és dicsekvés ; ángyomasszo a gűgyű szerepet kitünőleg visszi; h ha egyszer ő elkezdi!
Estére már. az egész falu tu< hogy Barna Jóska máma a SáriékJ lánynézőbe megy, hova az első meg hátsó szomszéd, az öregebbik és sebbik uramékkal együtt hivatalost
A legény, násznagyának kiséi lében, a gűgyű fönhatósága alatt cs ugyan el is megy a Sáriékhoz, azután kölcsönösen konstatálják, hc a Jóska »alkalmatos legény«, a Sár Annuskája meg igazán takaros, tüz pattant leány, aki ritka ügyesség kínálja sorba a kulacs karcos ntkt jávai az egybegyűlt vendégeket.
(Folyt. köv.
-t
Na Pisalshi pondeljek
dne 24. maja I926
se vrši na vrtu gostilne
Benkič Janeza
v Murki Soboti veselica z otvoritvijo novega kegljišča in verande.
Svira prvovrstna, godba.



Stevan : Na ja, csi szmo te né csedri, gda posziance odebé-ramo, zdaj V.e nam je zaman. Poszlanec, 1ö je poszianoszt le-'ziscsa. Kak szi poszteles tak szpis. Csi bi táksega csloveka meli za poszlanca, kí rávno nase bolezni tak csüti, kak mí szamí, tiszti bi 'ze delali nikaj pröti ták-soj nepravicsnoj dácsi. Zdaj, zdaj pa ga tő más. Edem gléda za velko plácso, diűgi vcsiní vsze za drűge kak scséjo, szamo ka szo ga za poszlanca szpravili, trétji záto, ár bi rad minister büo, strti dela szamo za nyegovo vi sesnyo oblást, péti je bogatás i njemi je szirmákov mantra ta náj véksa passija i'd. itd mí szmo nyim pa tá nájmensa briga.
Miska : Á idi Stevan. Vem naso dácso v Ljnbljani pa v M. Szoboti pišejo vö goszpoda pa nisterni bogati trgovci i kapita-liszti.
Stevan: Ja tü pá drügocs nain pritisznejo te inlinszki kamen na sinyek.
Miska : Ka mo pa te zdaj ?
Stevan : Piácsaj pa tiho boj!
Vszem postüvanim nasim cstitelom veszéle riszálszke szvetke 'zelé
Mőrszke Krajine lásztnistvo i oprava
—	Zadnyi broj nasega líszta z tehnicsni razlogov ne z-isao, záto denésnya M Kr. na sészt sztráni z-íde. Opravnisivo.
—	• Proszimo nase napré-p'acsníke, kí szo z napréplacsi-lom zaosztányeni, naj poravnajo te dug. Vszi kí szo mogőcse krivicsno opomínani na placsilo zaosztanka, naj sze opravicsajo, krivica sze poprávi. Opr.
—	Szodniski glászi. V prcd-zádnyem broji nasega líszta szmo pri premesztitvi g. szodnika Ste-fancioza, z-M Szobote v Dolnjo Lendavo, napacsno za Francizci-oza napíszaii, stero tem potom poprávimo. — Gosp. Gombossy Stevan piszárniski oficijal pri ,szodniji ,v M. Szoboti je napre-
düvao z-2. szküpine III. kai. kak piszárnisli ofcial na doszedás-nyem szluzbenom meszti v I szküpino III. kategorije.
—	Postni glász. Posta v Martjanci sze je preszelila z tele-fonszkov centrálov v hi'zo gosp. Vezéra.
—	Hitré vozi expresz M. Szobota—Hodos! Nájnovési glász je tő, ka 'zeleznica Murska Szobota—Hodos, od 21-ga napré 5 km. hitré vozi, to je — to, da vozi vezdaj z 20 km-kov náglos-csov na vöro. Neverno csi sze
lüdem nebóde vrtelo v glaváj od szame té nágioscse 1 . . . Skoda ka szo né zacsnoli 21-ga junija, bi bilő escse vrémen zato, kon-csibár je te 'ze mocsnése szunce, nikaj bi prisparati na kamenom vögelji . . .
—	Predanovci. Juniusa 13 t. 1. sze priiiasz obdr'zí Sztrü-kovszke „gaszilszke župe" štiri vesznicski kotrig vaja, pri steroj priliki nase ogengasziino drüstvo pri g. Vlaj-i veszelico prirédi.
—	Ureditev taks za ribo-lovnice. Za izdajanje vseh vrst ribolovnic po bivšem štaj., madžarskem, koroškem in kranjskem ribarskem zakonu se pobira enkratna listinska taksa (kolekovina) v iznosu 20 - Din. Isto velja plede rib, knjižic, ki se izdajajo na podlagi kranjskega rib. zak. Za te zadnje knjižice je pa poleg tega plačati še tudi letno pristojbino, ki znaša Din 22 50 Veliki župan: PIRKMAJER. E. br. 87/3.
—	Növi garent. V Ropacsi je nameszto Horváth Imrija za obcsinszkoga gerenta Miholics Ivan imenüvani.
—	Carinarnica v D. Lendavi je miniszterszkom odréjenye likvidérana, vsze nyéne poszle prevzeme Carinarnica v Csakovci
—	Dragse bodo szpice ? Monopolszka, obiászt sze pri-právla podignoti nisterni mono-polszki potrebscsin céno, med sterimi szo na prvom meszti — szpice, ki bi sze naj na dvojno céno podignolc. Miszlimo ka szo szpice 'ze itak predráge, vszaka szpica pride na 2- 2 i po pare, i csi je escse bodo podigávaii, te neszmejo szt.é ati na svercare, svercanje bode opravicseno. Ali je tő tiszti zacsétek za odbijanye drágocse ?
—	Borza dela v Murski Soboti se je preselila iz občinske pisarne v ulico Mala Kaniža št. 126. Uradne ure za stranke od 8 do 12 ure. Ob nedeljah in praznikih se ne uradire.
—	Poljedelski delavci za Francusko. „Generalno -Fran-cusko društvo za ^migracijo ' v Zagrebu išče 1000 poljedelskih delavcev za Francijo. Delavci, ki želijo iti na delo v Francijo, naj se obrnejo za pojasnila na Borzo dela v Murski Soboti, kjer se jim naznanijo plačilni in drügi pogoji, kakor tudi čas odhoda iz M. Sobote, oziroma Zagrebu
—	Invalidi! Dne 30 maja 1926 dopoldne ob 19 uri se vrši v prestorih gostilne Flisar izredni občni zbor udruženja vojnih invalidov, vdov in sirot, po-
družnice v M. Soboti sledečim dnevnim redom: 1.) Poročilo uprave in nadzorstva, 2) Obratov, 3) Sprijeni novih pravil, 4.) Vo litev odbora, 5.) Volitev delega ta za oblastni odbor, 6.) Slučajnosti. Vsi invalidi in vdove se pozivajo, da se tega občnega zbora gotovo udeležijo.
Az igen t. lapunk előfizetőinek és olvasoinak kellemes pünkösdi ünnepeket kiván a Szerkesztő és kiadó.
Lapunk legutóbbi száma teh nikai okokból nem jelenhetett meg azért is a mai lapunkat hat oldalon jelentetjük meg. — Felkérjük azon t. előfizetőinket, kik előfizetésükkel már régebben hátralékban vannak, hogy kötelezettségeiknek mielőbb tegyenek eleget mert már tovább igazán nincsen türelmünk várni. Jogos panaszokat készségei helyreigazítjuk Kiadóhivatal.
—	Motorfecskendő bemutatás. F. hó 21-én M. Szobotá-I ban egy ljubljanai cég egy egész kicsi de nagy munkaképességű motoros tüzifecskendőt mutatott be. A fecskendőt a motorral együtt két ember könnyedén viszi idestova. Az autón járó ügynök ellátogat Prekmurje minden nagyobb községébe.
—	Munkás börze M. So-botában hivatalos helyiségét a város házából Mala kanizsa 126. szám alá helyezte át.
—	Slavenska bankát, mely oly csúfol likvidálta a „Mezőgazdasági Bank"-ot. betétesseinek és részvényeseinek kárára, május 1-vel a „Prekmurska Banka" vette át, illetve számolta fel. Utóiérte a végzet, azaz hogy ő is elődje sorsára jutott, a központ forgalom hiányában megszüntette.
Éjjeli taksza M. Szobo-tában. M. Szobotai elöljáróságnak éjjeli takszára vonatkozó határozatát a főispán jóváhagyla Eszerint minden korcsmai és kávéházi vendégnek egy dinár takszát keli fizetnie ha 10 óra után ott tartózkodik, és ezt annyiszor ahány ily helyiségben megfordul. Azoknak, kiket nappal a munka otthonához köti, ez a rendelkezés nem felel meg.
—	D. Bistrica. Mura szabályozása — hiába — csak nem akar megkezdődni, — erre nincs pénz Kérdezzük most már az illetékesektől, hogy gondolják azt megoldhatónak, hogy mi ma is oly óriási adót fizessünk, mikor termőföldünknek vagy 30%-át elmosta már a sebesen folyó mura. Ezt komolyan venni még
senkinek sem jutott eszébe?
—	A telefon ügya Dobrov-nikon csak késedelmet szenved. V3gy kell külön képviselőnek születnie Dobrovnikon is mint Crensovcén, hogy telefonhoz juthassunk.
—	Őszi gabonatermés ez-ideig, hacsak az időjárás valami csapást nem hoz reá, kitűnőnek Ígérkezik általánosan. Miután ily jelentések é-kéznek a bánatból is és Magyarországból, több mint valószínű, hogy az uj buza ára a 200 Dináron fog kialakulni, hacsak az Orosz- és Olaszországi fagy és árviz a buzit kapóssá nem teszi
-- A „Biléta" állomás — leégett. A „Mocsár park"-ban álló cséplési kunyhó ismeret.en okból leégett. Benzinnel leöntözték s ugy gyújtották fel, hogy biztossabban elégjen s ne akadékoskodjon tovább is a körülötte újonnan beépített — fáknak.
— Katonafiuk pünkösdi üdvözlete. Lapunkhoz intézett levelük a következő kívánságuk közlését kérik : , A családi körből kiszakított s haznfiui kötelességüket teljesítő katonafiuk családjuknak, rokonainak, ismerőseiknek, barátaiknak s lányoknak küldik pünkösdi üdvözletüket: a Niši l. huszárezredből: Fiirst Ferenc M. Szobota, Ülen Ferenc Martjanci, Rajnai Rakicsan, Eöry Dezső Hodos, Mujdrica, Magdics Ignác, Balazsic Ferenc és Smolka Ferenc Beltinci és Seb-janics Vilmos Krizsevci. A 46. gyalogezredből íiitolj: Kűhár István és Puhán Alajos Tesanovci, Kutosi Vince Kosarovci, Kűhár Lajos Püco:,ci, Siftár Ferenc Szebeborci, Lebar Viktor Dolina, Ma!ac:>ics József Ivanovci, Repar József Rakicsan és Luthár Kálmán Krizsevci.
—	Mussolini hajlandó elismerni Ottó exkirályfi trónigényei1. Egyik Berlini újság pári«i jelentésre hivatkozva azt a fantasztikusnak1 látszó liirt közli hogy Mussolini miniszterelnök tárgyalásokat folytat Zita volt királynéval. A tudositás szerint az olasz kormány egy előkelő megbízottja közvetíti a tanácskozásokat, amelynek célja az, hogy Olaszország bizonyos feltételek mellett hajlandó elismerni Ottó trónigényeit. A keídeményezés állítólag az olasz kormány részerői indirlt ki és az olaszok legfőbb feltétele, hogy Zita fia nevében végleg ismerje el a tiroli határokat. A tudositás szerint Zita visszautsitotta az ajánlatot azzal az indokolással, hogy annak elfogadása ellenkezik meggyőződésével és különben is kedvezőbb viszonyok között szándékozik fiának aspirációit érvényesíteni. A legnagyobb valószínűség szerint az egész hirt az osztrák legitimisták találták ki, hogy igy népszerűsítsék Ausztria népe előtt az az exkirálynét és fiát.
Pünkösd hétfőjén, 19ZG. május ZV-én BenHics János vendéglőjének keríiielyiségében,
újonnan épült tekepálya és veranda megnyitásává-kapcsolatban TANCMULáTBÁa tartatik.
Elsőrendű zenekar!	Elsőrendű zenekar!
ostalo zavarovanje odloženo na nedoločen čas. Po predpisih zakona bi sicer zavarovanje za slučaj invalidnosti in starosti ter smrti moralo stopiti v veljavo že 1. julija 192"). Finančni zakon pa je to zakonito določilo razveljavil, ne da bi istočasno določil nov termin. Zato so izgledi skorajšnjo uvedbo starostnega in invalidnega zavarovanja zelo slabi in bodo onemogli in stari delavci ter njih vdove še vedno brez pomoči od-nosno bo bremena starostne in invalidne preskrbe v znatni meri moralo še nadalje nositi bolniško zavarovanje.
Socialno zavarovanje je velike socialne in gospodarske važnosti. O térn ne more biti nobenega dvoma in je to prepričanje prodrlo v vseh državah. Z mirovnimi pogodbami, ki vsebujejo tudi nekatera socialna politična določila, je uvedba socialnega zavarovanja postala mednarodna obveznost vsake države, ki je član Zveze narodov, toraj tudi naše države. Zato je država dolžna, da socijalno zavarovanje varuje in ščisti in ne stori ničesar, kar bi bilo v škodo uspešnemu razvoju. Podpirati mora vsa stremljenja modernega socialnega zavarovanja.
Poleg države imajo na uspeš-nom razvoju zavarovanje zelo velik interes občine in tudi v ustavi predvidene srezke in oblastne skupščine. Socialno zavarovanje v zelo visoki meri razbremenjfiie občine. Ko bo uvedeno še starostno in invalidno zavarovanje, problemu ubožnega skrbstva skoraj ne bo več. Pa tudi bolniškemu zavarovanju morajo občine, zlasti njih zdravstveni zastopi posvečati največjo skrb. Brezbrižnost napram bolniškemu zavarovanju pomeni zanemarjenje zdravstvenih dolžnosti v občini, ki so gotovo zelo velika. Ža-libog organizacije našega zavarovanja sama občine zanemarja, ker jih izločuje od soudeležbe na upravi in jim s tem seveda jemlje neposredno odgovornosti in lokalni interes. V tem, pogledu je potrebna izpopolnitev organizacije zavorovanja. Inozemski zakoni, zlasti nemški in angleški so občine pritegnili k bolj aktivnemu sodelovanju in to z velikim uspehom. Naš zakon samo v § 146 nalaga občinam dolžnost, da sodeluje pri posredovanju zavarovanja za bolezen in nezgode. Postopek pri tem posredovanju ima urediti posebna naredba ministrstva. Te še ni.
Občine imajo dvojen interes na razvoju in delovanju zavarovanja Prvi je interes njih lastnega zdravstvenega delokroga, drugi pa interes njih ma-terijelnega gospodarstva. Pravilno pojmovane naloge občine v zdravstvenem pogledu morejo občine prisiliti, da se zanimajo za usodo svojih obolelih občanov in da pazijo, kako zavarovanje skrbi za njih zdravljenje, da pazijo na delo zdravnikov, na zadržanje bolnikov itd. Na drugi strani pa imajo občine brez dvoma velik interes na zatiranju simulacije in raznih drugih zlorab, zlasti, da zavarozanje ne izkoriščajo osebe, ki po zakonu
niso upravičene do dajatev in podpor iz naslova zavarovanja. Tu pridejo predvsem vpoštev svojci zavarovanih članov, ki imajo pravico do zdravljenja na račun zavarovanja le, ako nimajo lastnega zaslužka in so toraj v polni mari odvisni od zaslužka zavarovanega člana. V tem pogledu občine zelo veliko greše. Izstavljajo potrdila, ki ne odgovarjajo dejanskim razmeram. Tako se podpor deležni bogati posestniki, samo, ako je na pr. sin slučajno zaposlen v tovarni. Občine morajo pri izdajanju raznih potrdil, na podlagi katerih naj se priznajo podpore, postopati zelo previdno in kritično in potrdila izdati, le dejansko potrebnim, t. j. le osebam, ki nimajo nikakega zaposlenja, tudi v domačem gospodarstvu ne in nikakih lastnih sredstev.
Občine potrjujejo primernost prevoznih stroškov v bolnice ali na železniške postaje. Razni brezvestni prevoznih sredstev zaračunajo naravnost neverjetne zneske v mnenju, „da blagajna lahko plača". Občine pa primernost računa -kratkomalo potrdijo.
Simulacije in najrazličnejše druge zlorabe v denarnem efektu pomenijo, da zavarovanje vrže proč visoke zneske in to na škodo resnih in težkih bolnikov. Z zlorabami je onemogočeno, da bi zavarovanje imelo na razpolago primerna sredstva za graditev raznih sanatorijev in bolnic. Zlasti na slednjih so občine zelo in-teresirane, ker tudi one trpe pod splošnim pomanjkanjem bolnic. Sanatorijev sploh še nimamo. Potreba po njih je pa velika. Pomislimo samo na izredno visok odstotek tuberkuloznih bolnikov. Tem problemom mora moderna občina posvečati vso svojo pažnjo, in ako drugega ne vsaj z vsestranskim podpiranjem Jzavarovalnih institucij slednjim omogočiti, da ne trpe pod raznimi zlorabami. V letu 1925 je Ljubljanski Okrožni urad za zavarovanje delavcev na bolno-pod-pornih dajatvah izplačal okroglo 25,000.000 dinarjev. Z mirno vestjo se po dobljenih izkušnjah mora trditi, da je bilo 25°/0 teh izdatkov izdanih na račun raznih zlorab. V denarju je to 6,000.000 .dinarjev v enem samem letu. Da bi se ta denar uporabil v svrho graditve bolnic, sanatorijev, bi imele občine in cela naša zdravstvena politika veliko korist, tako pa je bilo s to svoto zadoščeno le nenormalnim strastem zlorab-
Ijenja. Občine, ki pojmujejo svoje naloge, bi potom svojih zdravstvenih zastopov morale z vso intenziteto zasledovati usodo našega zavarovanja in organizirati tudi v svojem lastnem področju boi proti simulacijam in zlorabam. Že samo stalni stiki z zdravniki bi pokazali lepe uspehe, dalje sodelovanje z delavski strokovnimi organicacijami in podjetniki.
Neposredno materijelno korist imajo občine od zavarovanja zlasti v tem, da zavarovalna institucija plačuje oskrbne stroške v bolnicah, dočim so preje padli navadno v breme občin. Ako občine primerjajo tozadevna predvojne in sedanje izdatke, morajo videti veliko razliko. Po predvojnih zakonih svojci (žena, otroci, i. t. d) do oskrbe v bolnici na račun zavarovanja sploh niso jmeli pravice. Stroške je nosila občina. Sedaj nosi stroške oskrbe v bolnicah tudi za svojce zavarovanje in sicer za dobo 4 tednov. Dalj časa je skoro malokdo v bolnici. Za zavarovane člane pa nosi stroške urad zavarovanja do 26 odnosno do 52 tednov. Občinam iz tega naslova ne nastajajo nikaki izdatki.
Zavarovanje igra zelo važno vlogo tudi pri zatiranju in zdravljenju nalezlivih bolezni. Po celem svetu nosijo tozadevne stroške države. Naš zakon o zavarovanju sicer predpisuje, da država zavarovanju tozadevne stroške povrača, toda finančni zakon je to ukinil in vse breme nalezljivih bolezni med delavstvom nosi potom zavarovanja delavstvo samo. Kdor pa ni zavarovan in je drugače premožen, zdravi njegovo nalezljivo bolezen ne on sam, ampak država. V tem dejstvu je gotovo skrito omalovaževanje zavarovanja in velika krivica zavarovancem.
Zavarovanje nosi izredno velika bre mena. Odstotek premij je ostal isti, odnosno še nižji, kakor je bil pred vojno, dolžnosti zavarovanja pa so se znatno pomnožile. To breme bo moglo zavarovanje vzdržati le, ako bo deležno vsestranskih podpor, zlasti tudi od občin in od delavstva samega. V nasprotnem slučaju bo seveda zavarovanje omagalo. Zakon bo moral biti spremenjen v smeri zvišanja premij in znižanja dajatev, zlasti v pogledu oskrbe v bolnicah. To pa se bo zgodilo samo na škodo občin. To vprašanje ni malenkostno in je vredno, da se občine zavedajo, da imajo od zavarovanja korist.
POLITIKA.
Parlament munkája megkezdődött, de ebben sincsen köszönet, mert éppen ez idézte elő az uj kormányválságot. Napirend egyik pontja szavazásra került, melynél a kormány kisebbségben maradt, győztek az ellenzéki pártok, s ennek következtében Uzonovič levonva a konzekvenciát, a királynak benyújtotta lemondását. A válság azonban csakhamar végetért. RadiC-párt, mely szintén nem szavazott a kormánnyal, ismét megegyezett Uzonovič miniszterelnökkel, s továbbra is megmaradt a radikális-radiő koaliciös kormány, de most már mindkét Radič nélkül, Radič Pavle agrareformügyi miniszternek le kellett mondania, dr. Ši-benik javára, kinek személyet a radikális párt jelölte ki. — Az uj kormány a régi kormány munka programjával mutatkozik be, de a jelek szerint ismét nem tud majd zöld ágra verkődni. — RadiSék által annyira követelt korupció ell ni törvény megalkotásától is elálltak, kérdés már csak az, hogy nem-e látják jónak az egy-
séges adótörvény sürgős meghozatalát. — Prekmurjének horvát közigazgatás alá való csatolássa iránt állítólagos mozgalom indult meg, mely eté a szlovén hatóságok nem a legszívesebben néznek, de ha igy történik mégis, bele kell törődniök, mert ha őszinték akarnak lenni, iniciativát erre a mozgalomra ők adták elsősorban, a nem emberséges banísmódal s az adózás szívtelen és aránytalan voltával. — Választások közelségét legjobban bizonyítja a pártok tevénykenysége. Mindegyik párt erös agitációt fejt ki különösen nálunk, hol a népet legjobban lehet beleugrasztani holmi helyipárt szervezésébe, tekintve politikai iskolázatlanságát, hogy azonban arra a pártra szavazón is, az már más lapra tartozik, mert szavazni bizony oda fog, hová legjobb belátása szerint akar. Ettől senki le nem tériti, ha mégugy is telebeszélik a hatását. — Prek-murjéban egy uj párt van alakulóban, mely szorosan vett Prekmurjei párt néven akar a választásokba menni
A baj csak egy. Evangélikus és kath. papok, ügy védők és nagybirtokosok pártjának a színezete rí Te róla, ami már mindjárt nem konviniál a prekmurjei érdeknek. Annál inkább nem, mert a hitbizományok védelmét tűzte ki céljául, ami éppen minálunk nem találhat talajra. — Magyarországon az egész politikai életet leköti a frank hamisítás főtárgyalásának lefolyása, mely már egy hete tart. Windischgraetz herceg tagad, a kormányellenes frakciók és egyesületek tagjai, kik a frankhamisításban részesek, magát a kormányt, különösen gróf Bethlen miniszterelnö köt is bele szeretnék keverni az ügybe, ami azonban nehezen fog sikerülni nekik. Evvel tnlajdonképpen a kormány tekintélyét szeretnék külföld előtt aláásni, hogy igy mielőbb ők juthassanak a kormányra.
Glászi—Hireli.
Párgovórénye.
Stevan: No Miska vu nye-gvom árgyilusi, szprotoletje je tű, zeleni sze pó'e pa zeléni dácsni cseki szo tüdi prisli. Ali szi né dőbo escse?
Miska: Ja té pa míszlis, ka sze vrág szpozábi z-grésni düs? Pa rniszlis ka sze „steirunt" szpozábi z-nász dácsnikov. Pa escse kak nazarenszki esek szam dőbo, tak ka níti naednők nevem vö-povedati, nego ga morem csila-bizérati kak solár ábécé.
Stevan: Na, znás Miska, telko mi je lezi csi szi <üdi i tí dőbo tak velke numere, ka mo jesz tüdi le'zé prenásao tó nevo-lo. Csi bi szamo jesz jécsao, te bi me 'zmetno sztalo.
Miska: Na na, naj te niká léko nesztáne, plácsaj pa tiho boj, nazádnye bics pőcsi pa bő-des vido csi ti je léko.
Stevan: No, nerazmi tak, szamo ka mi je telko le'zé, ka znam, ka szamo mené negyűlijo.
Miska: Prav je prav, pa je vszegli né prav. Vszi na drőg pridemo pöieg té neszmerne dá-cse. Tí Stevan bole znás tö récs pisi tí fiinanc minisztri, naj nam posle niksega sztrokasztoga vu-csitela ...
Stevan: Né sztrokasztoga nego sztrokovnoga, Hahaha 1
Miska: ... ali sztrokovnt); ga vucsitela, ki de nász oponke vcsüo delati, ár nam na sujsztrd vecs nebőde dohájalo.
Stevan: Ja pa sze 'zenszkt pá léko vcsijo prészti i robacsei bujbele delati, ár mo dnesz-vütr< tüdi i brez obiéke mogli o^iti csi tö nemo znali. Mi mo nyim pt krűh priprávlali.
Miska: Ja Stevan, bogme ka je tő csedno.
Stevan : Szamo tő nevem, zakaj nam to trbé, ka mi telki dácse dávamo. Bi mi kmetje neb léko pametnési bili ?
Miska : Ka pa te naprávis i
Stevan : Kak szi prvlé pravo plácsaj pa suti, drügo neinas za naréditi zdaj rze.
Miska : Kak „zdaj 'ze" ! ?
Szebebarci. A helybeli önk. tűzoltóság iunius 0 án szinielőadással egybekötött táncmulatságot rendez. Szinrekerül „S tári in mladi" cimü négy felvonásos népszínmű. Szíves megjelenésre felbéri a n. é. közönséget a
Rendezőség.
—	Elragadták a lovak. E. hó 19-én délután Lejko István káplán és Turza János kántor Zsitkócon temetést végezvén, kocsin haza térőben vo!tak Dob-rovnikra. — Útközben egy autó jött feléjök a bogojinai vásárról, amitől a fiatal, eröslovak megbokrosodtak. A kocsics ugy akir-ta a bajnak elejét venni, hogy leszállt és a lovakat kantarjuknál fogva akarta féken tartani Ez azozban az ijedt és tüzes lovakkal szemben nem sikerült, mert azok őtet is magukkal ragadták ugy, hogy a kocsi alá kerülve részben a lovak taposása, részben a kocsi gázolása folytán életveszélyes külső és belső séfüléseket szenvedett. Az uton eszméletlenül elterült kocsist az autó felvette és beszállította Dobrovnikba, ahol is Dr. Kallin Ignác köroivos vette azonnal kezelés alá, majd később haza szállították. A kocsin maradt káplán és kántor nagynehezen vissza jutottak a- megvadult lovakkal Zsitkovcére, s innen más kocsin tértek haza. — A kocsis életben maradásához alig van remény, mert erös belső vérzése van s állapota nagyon súlyos.
—	A főispán latogatása. F. hó 18.-án a főispán Mariborból TurniSöéra érkezett s itt megszemlélte a szarvasmarha kiállítást, azután részt vett a tiszteletére adott banketten. — Délután meglátogatta az iskolát, azután elutazott a Mura partra, hogy ott a vízkárokat megnézze, — onnan pedig hazatért.
—	Akinek a halála hirét költötték. Horvát József turnis-csei körgyám május elsején Dolnja Lendavárá biciklizett a szőlőjébe. Valaifli ügyetlen hirhordó déltájban azt a hir terjesztette el TurniSéén, hogy Horvát József Dolnja Lendaván hirtelen meghalt. Horvát családja a szörnyű hir vétele után lóhalálában sietett Lendvára, hol is Horvátot a legjobb egészségben találták. Valóban, érdemes volna az ilyen hir-hordókkal szembe érdemlegesen elbánni, mert ostoba szószátyár-kodásukkal nemcsak fölösleges kiadási, munkamulasztást, de komolyabb bajt is okozhatnak.
—	S. K. Mura pünkösd első és második napján táncmulatsággal egybekötött sportnapot rendez a következő mérkőzésekkel: vasárnap fél 3 , órakor ifjúsági footbal mérkőzés Ljutomer—S. K. Mura között. 4 órakor barátságos hazena mérkőzés a Z. S. K. Viktorija zágrebi csapattal, mely ez alkalommal először fogja összemérni erejét Mura hazena csapa-
tával. Este 8 órakor sport mulatság a Bácz-féle szállodában. — Pünkösd hétfőn délután fél 3 órakor revanzs mérkőzés zágrebi Viktória és Mura közt. A n. é. közönség részére mindkét napon fedett tribün éli rendelkezésre.
—	Előléptetés. Oombossy István jbsági iródatiszt a III. fizetési rangosztály 2. csoportjából a III. fizetésiosztály I. csoportjába előlépett mai állomás helyén való meghagyása mellett.
—	Nem szabad papir aprópénzt adni vissza, csak ércaprópénzt, ily rendeletet adótt ki a postaigazgatóság. A postáknak bármily mennyiségű papir aprópénzt el kell fogadniok. de a feleknek csak kovácsolt váltópénzt adhatnak vissza.
—	Elérték az északi sarkot. Byrd amerikai aviatikus e lió fólyamán keresztül repült a már oly sok kutatást igénylő északi sarkon, de szerinte szárazföldről és életről ott szó sincsen. Nem szállt le, csak röptében állapította meg ezt, s röptében dobott le amerikai zászlót az északi sarokra, Kevéssel rá a neves svéd kutató, Amundsen is olaszoktól épitett és adott „Nor-ge" nevü kormányozható léghajóval útnak kelt, ki három nap és három éjjel tartó utazás után elérte az északi sarkot, de ő is csak azt állapíthatta meg, hogy szárazföld nincs és élőlény rajta nem lakozhatik.
—	Magyar csendörök — Jugoszláviában. A héten két Magyarországból Jugoszláviába szökött magyar csendőr jelentkezett a G. Lendavai finánc-határőrségnél, kik kijelentették hogy állomás helyükről elszöktek, mivel két havi elzárásra voltak valami ügyből kifolyólag megbüntetve, s visszatérni nincsen szán dékuk. Eskorttal átadták a M. Szobotai városi katonai parancsnokságnak, mely továbbitotta őket. Mint az utóbb érkezett köröz-vényből megállapítható, hárman szöktek meg, de a harmadiknak jelentkezéséről nincs hir.
2.857.350-98 váltó forgalom mellett. 79.629-88 dinár tiszta nyereséget; az 1924 évi mérleg 1,250.000 dinár alap tőke 4,344.940-80 d. betét, 1,922.123-79 dinár váltó, és 3,136.420-80 d. garantáltadóslevelek mellett 138.229 68 din. tiszta nyereséget produkált, hozzászámítva a nyomda, folyó számla é s ingatlanok hozadékát is.
Az 1925. évi mérleg ugyanazon alaptőke 6,987.568 d. betét, 2,476.527'5 5 din. váltó, 8,606.861-06 folyó számla, garantált adós levelek, nyomda és ingatlanok hozadéka mellett 139.844 08 Din. tiszta nyereményt eredményezett.
Ezen rövid kivonatokból is meggyőzödhetik vidékünk gazdasági fellendülését váró közönség, hogy any-nyira sajátunkká vált régi takarékpénztárunk mostani igazgatósága a közérdeknek dolgozik és a részvényesek is bizton remélhetnek a jobb jövőben.
Egy hiányra azonban — éppen a régi jó állapotokra hivatkozva — rá kell mutatnunk : nincs elég jelzálog, törlesztéses kölcsön, és nem ápolja eléggé a kis emberek, kis gazdák hitelét.
A »Prekmurska Banka« prej: Muraszombati Takarékpénztár 52-ik évi rendes közgyűlését f. évi május hó 28-án tartja. A változott viszonyok folytán igazgatóságát ujjá alakítja. A régi részvényekből 5 (öt) részvény egy szavazat.
A hatodik zágrebi mintavásár.
A zágrebi vásár igazgatósága a napokban szétküldte a meghívókat a ha todik vásárban való réoztvételre, azoknak a cégeknek pedig, amelyek nem kaptak meghívót, kívánatra szintén fog küldeni. A pavillonbér jelentékenyen olcsóbb, mint a mult évben volt. A mintavásár egyidőben esik az Istvánnapi vásárral: augusztus 15-től 23 ig fog tartani, amikor a földművesek és falusi kereskadők tízezrei tódulnak Zagrebba.
KÖZGAZDASÁG.
_ t
A Prekmurska Banka
prej: Muraszombati Takarékpénztár 1925. évi mérlegéről.
Az igazgatósági jelentésből megállapítható, hogy az intézet rendes működése folytán vagyonilag erősbödött.
A jelentés rövid, mondhatni szerény előterjesztését az érdekelt nagy közönség megfigyelése előnyösen egészíti ki. Nagy reménységgel néz rá: minél előbb megint a régi lesz, bizik a bekövetkezett ujjá alakulásban.
Különben beszéljenek a számok, össze kell hasonlítani az intézet 1923 1924. évi mérlegeit a mostani 1925 évi mérlegeinek adataival.
Az 1923. évi mérleg 400,000 Dinár alaptőke 3,120.232-60 betét és
Preklic.
Preklicujem lažljive besede, katere sem govoril čez g. Maksa Friško\iča post. načelnika v Hodošu in g. Štefana Obala žel. uradnika v Murski Soboti, ter se zahvaljujem da sta odstopila od sodniškega postopanja.
ELEK ABRAHAM gostilničar in posestnik Hodoš.
Nyilatkozat.
Ezennel kijelentem és visszavonom mindazokat a hazug szavakat, amelyeket beszéltem Maks Friskovics állomás fönök ur Hodoš és Štefan Obal vasúti hivatalnok Murska Sobota ellen.
Egyúttal köszönetet fejezem ki mint kettőjüknek, hogy a dolog nem került biroság elé.
ELEK ABRÁHÁM.
KINO
v Murski Soboti.
V PONDELJEK 24. maja popoldne ob 3, zvečer ob 8 uri
STRflSTVENfl L3U BDV TQRE9D0RÍ)
(LIEBE DES TOREADOR)
VSTOPNINA: Gornje lože 12 Din., spodnje lože 10 D., in II. prost 5 D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH.
Trztvo. Kereskedelem.
Blágo — Áru.
LJUBLJANA: május 7.
100 kg. Pšenica—Buza Din. 300-325 'Žito—Rozs » 210— Ovesz—Zab » i 70— Kukorica	175 —
Proszö—Köles » 210— Hajdina	> 260—
Szenő—Széna > 60 -Qraj—Bab csres. » 3?0 — zmésan—vegyes bab 150— Krumpli	» 60—
Len. sz.—Lenmag« —•— Det. sz.— Lóherm. > 2500-2800
BENKO: május 7.
1 kg. III.	II. I. prima
Bikőv.i Bika ) 6—	7- — 8-— 850
Telice ! f Üsző ("3 5 —	6'— 7 — 7 50
Krave [gTehén !=| 1 -50	3 — 5-- 6"—
Teoci j Borjú J-"	9*50 10' —
Szvinyé—Sertés	13 — 1350
Mászt I-a— Zsirl-a. .	. 22 — 30 —
Zmöcsaj—Vaj , . .	. 30 — Spé—Szalona .... — ■ 25*—
Belice-Tojás 1 drb. .	. 0.75
Tislarski vajenec
z-bőgse hi'ze sze gorivzeme pri WORELL JO'ZEF-i v Murski Soboti (Zvezna vilica.)
Pénezi
1 Dollár . . . 100 Kor, Budapest 1 Schil. Becs 1 Kor. Praga . 1 lira . . . .
Pénz.
= D.
66-15 0.0?9 8-02 1-684
227
Zürichben 100 Din = 9 11 sfrk.
K odaji
je edna oštarija z-vse se notri nahajočov posodov. Tüdi je primerna za trgovino, 5 plügov zemlé, travnik in log se po ni-sikoj ceni odá. Več se pozve pri
ALOJZ PEČIČ
SATAHOVCI.
Z-hája vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm: med textom i izjave i poszlano 1-50 Din rekláme 1'— mali oglaszi 0-70 Din, i dávek. Pri vecskrát popüszt.
Rökopíszi, kf sze ne szhránijo i ne vrnčjo sze posílajo:
Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina
M Á R K 1 S E V C 1 br. 20 —: Postni csekovni racsun broj 12980. :—
Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők :
M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal posta MURSKA SOBOTA. -: Postatakarék számla száma 12980. :—
Megjelenik mindet; vasár ^ap Előfizetési ára negyedévre belföldön l"> Dinár, külföldre 18, Amerikába 2Ü Din. Hirdetési ár : J cm.-ként: szövegközi és nyílttér 1 50, rendes 1-—, apróhirdetés 0'?" Din és az illeték-Többszörinél engedmény.
PORT-
HAZENA
Hazena tekma Mura:Maribor odigrana dne 9. t. m. v Ptuju pod vodstvom trainerja in člana Maribora g. Šepec-a zaradi pristranskega sojenja se bo ponovno odigrala.
Naša družina je gostovala 15. in 16. t. m. v Ljubljani na proslavi 15 letnice S. K. Ilirije. Igrala je z najmočnejšimi klubi naše države. Na to proslavo so povabljeni bili AŠK iz Zagreba,
ATENA, in MURA.
*
• * *
Dne 23. in 24. t. m. bo gostovala pri nas hazena družina Zagrebačke VIKTORIJE. Na to gostovanje naš klub pripravlja dosta zanimivega kar je pa dö sedaj še tajnost.
Dne 8. t. m. je priredil ča-kovski športni klub kot gost v korist Mure operetno predstavo. Igrali so operetko „Mamzelle Nitouche" izborno. Udeležba je bila častna.
GAZDÁLKODÁS.
Kukoricamoly.
Sokszor vehettük észre, hogy a kukoricánk elcsenevé;zedik, hervad, vagy növésében megakad. Ennek nem egyszer oka a szárba furakodó kukoricamoly, melyre minálunk azt szokták mondani »valami féreg rágja<. Ez tulajdonképpen egy 1 és fél centiméter hosszú és 3 centiméter szárnyter-jedelmü éjjeli pille, a melynek nősténye világossárga, barna rajzokkal a szárnyán, a him barnás szinü, vöröses fénnyel. Júniusban lép fel a lepke és párosodás után a nőstény sárga petéit egyenként vagy kettesével-háro-masával rakja a kukorica címerére, kivételesen a komlóra, kenderre, vagy kölesre. A kikelő hernyók azáltal tesznek számottevő kárt, hogy a kukorica szárába fúrják be magukat és abban egész járatokat csinálnak, azt meg-gyengitik, miáltal a növény hamarább és tökéletlenül érik meg és legtöbbször letörik. A hernyó még a csutkába is berágja magát és ennek elcse-neveszedését okozza. A hernyó a kukoricaszár tövében vagy csutkájában telel, májusban bábbá lesz és 2—3 hét múlva lepkévé fejlődik. Ellene ugy védekezünk, hogy a kukoricaszár tövét ősszel ne hagyjuk mezőn, ha-
nem égessük el, a takarmányul feletetendő kukoricaszárat legkésőbb márcins végéig etessük fel, a lemorzsolt csutkát égessük el a tél folyamán. A fertőzött címereket julius végén vágjuk ki és égessük el, a tövét kihuzuk a földből és összehordva el égetjük vagy pedig a földet mindjárt az aratás után mélyen alászántjuk. A hernyó elöl-hátul kissé vékonyodott, csupasz fényes, felül piszkos, hamvas barna, alul fehéres szinü, hátán egy sötétebb sávval, Kinőve 18—20 mili-méter hosszú.
Köles vetése
és ápolása.
Biborhere lekerültével közeledik az ideje a köles vetésnek. Hogy attól jó termést .kaphassunk, gondot kell fordítanunk elvetésének és ápolásának helyes voltára. Természetes, ki köles szalmát teheneivel eteti el a tél idején, az sűrűbben veti a kölest, hogy apróbb szalmához juthasson. Helyes vetés azonban az, ha gazdagabb szemtermést akarunk elérni és szép magot, ha az egész ritkán juttatjuk a földbe vagyis 20—30 litert kat. holdanként. Azonban ezt minálunk megtenni, — ritkaság, mindenki a sürübb vetésre szorítkozik, ami természetes is, mert majd mindenki eteti a köles szalmáját állatjaival. A köles vetés ideje május elejétől junius közepéig tart, sőt a tönkrement vetések helyén még junius végén vetve is jó termést ad. Vetőmagul a jól kirostált magot használjuk, közte a legnehezebbet, s azt szávázzuk meg angol-kénsavas páccal. (5o lit. vízre veszünk fél kg. angol kénsavat s ebben 12 óra hosszat ázni hagyjuk a kölest. 5o liter köles magnak 18 liter ily pácoldat szükséges). Vetés után jó hengerezni, de ezt feltétlen kövesse boronálás, mihelyst kikelt és ennyire megerősödött. A boronálás semmiesetre sem árt neki, mert mélyreható gyökerei vannak.
Friss trágyázás nem igen való a kö lesnek, mert gyomosedik s nem is értékesiti azt, de ezt nálunk elképzelni sem lehet anélkül. Jobb azonban a műtrágya neki, mert az épp arra az időre oldódik, mire a köles fejlődésnek indul.
Mlinarszki vajenec
mocsnési i dobroga ob-násanya sze gorvzeme:
MLIN PÜCONC1
egy erősebb és szorgalmas fiút molnár inas-: - : nak felvesz. :—:
Iz Zagreba stiževi|est
[da je izašao bogato ilustrovani cijenik največe trgovačke i oprem-ne kuče, koji se šalje kupcima u pokrajini besplatno. (Oni koji su več jednom primili katalog ne trebaiu ga zatražiti). Ogromna skladišta ! Veliki exportni pfeštan-ski odio ! Nenadmašivo niske cijene 1 Evo jedan mali izvadak : Ženski ogrtač iz vunene tkanine Din. 190. Ukupna kučoa oprava Din. 52. Suknje Din. 48 Bolje vrsti Din. 60. Lijepe bluze Din. 29. Kučne pregače Din, 19. Ženske košulje Din. 25. itd. itd. Naj bogatije moderne konfekcije za dame, gospode in djecu, manufaktúra, kuhinjske i kučne potrebščine. Največa trgovačka in otpremna kuča u S. H. S.
STLER i OEHLER,
Zareb, Illea
IHISilHII
Hirdessen a
Mőrszka Hrajiná-ban
Najlepšo priliko Vam nudi za ŠPARANJE
1 PREKMURSKA POSOJILNICA
VST v MURSKI SOBOTI ki daja najvišji intereš na |	VLOGB
SS ter jih sprejema v Cerkveni ulici (pisarna g. dr. Skerlaka)
I	in v izraelski župniji, (židovski farov)
Tu je penez varno naložen in se lahko vsaki
I-	dan dvigne.
Hiniimi«ii8HIEB3g!HHi
I
i
i
UBH| i
I i
i
LEGÚJABB
Párisi és Bécsi kalapmodeiok ka-lapujdonságok nagy választékban állandóan raktáron. Gyászkalapok rendelésre 24 óra alatt elkészülnek. Mindenemü kalap alakitások elválaltatnak. Filz kalapok 100 Din-tői, bársony kalapok 160 Din.-tői kezdve kaphatok. Ugyanott nagy választék kötények, harisnyák, mindenemü kötöt áru gyermekek és felnötek részére, pipere és rövid áru czikek nagy választékban a legolcsobb napi áron
A. Király
trg. z klobuki, perilom i krátkim blágom
M SOBOTA (Berger-féle ház).
Szolid Pontos ki-árak! szolgálás!
	mum	■ill	aiillBH	183«
				
				
	mum	HHB	EaBlisaES	■iiarai
S3E3NQ,
Superfosfát, Portland Ce- I ment, Papir za zid, Papir za j pokriv, Karboiineum, Ter, j Kovačko vogeije, Steinkol, I Drva, Les — se dobi pri
VIKTOR CZIPOTj
Irgovci
v M U R S K I SOBOTI."
III
iill
1119
III
gasKj
» Krn
Vsáki praznik, nedelo, četvr-tek in soboto koncert. Svira ciganska godba BARANYA.
Minden ünnep- és vasárnap úgyszintén szombaton és csütörtökön koncert. Játszik BARANYA.
VELIKA Mnnlir NA0Y* KAVARNA llltJUlII KÁVÉHÁZ
PERGAMENT
PAPIR,
olcsón kapható I. H A H N papírkereskedésében M. Sobota.
i I