Leto VI
Szombathely, 1919 április 6.
Štev. 14
Politicsen, drüzsbeni i piszmeni liszt za vogrszlce Slovence. PRIHÁJA VSZÁKO NEDELO.
Cejna novine je:
Na cejlo leto ......... 8 K
Na po leta ..........4 K
Eden drób 16 filerov.
Vreditelsztvo:
Nadvrednik: Pusztai József. Odgovorenvrednik: Tkálecz Vilmos. Dela nadpomocsnik: Kolossa József.
Lasztnik i izdajatel
TKÁLECZ VILMOS
v Szoboti.
Tanácsna republika.
Tanácsna republika! Szovjet republika po ruszoszkom jeziki! Zvejzda, štera nóvi szvejt nazvescsáva ! Žvejzda, zacsétek onoga szunca vu zsivlenyi cslo-vicsáuszkoga národa, štero z cejla i z cejla preszvejti ono vecs jezero lejt trpécso, escse i zdaj bodócso presz-trasno kmico, v šteroj je brat, nej vidivsi, proti szvojemi lasztivnomi brati sztano. V šteroj je brat brata vmár-jáo, szesztra szeszlro mantrála, ne poznajócsa nyó vu velkoj kmici. V šteroj dűgoj nócsi sze je cejlo mórje pretocsilo bratovszke krvi, cejlo mórjè krvávi szkűz, krvávoga znoja I
Radüjte i veszélte sze z menov vszi, ka szmó sze vcsakali gorprihá-janya vu hrvnoerdécsem zsári leszketa-jócse ete zvejzde, s£era nam nócscslo-vecsega nájvékšega trplenya, zdaj zse z jüternov zorjov odgánya 1 Veszélte i radüjte sze nyoj, kak zacsétki onoga szvetloga szunca, štero de szijalo ober naše decé, ober naši vnükov, ober cejloga cslovecsánszkoga odvejtka i kmico neznanoszti, kak vretino nájvékše mantre cejloga cslovicsánsztva, z cejla razszvejti! Radüjte sze nyoj i veszélte sze, ár je zse vösztópila z kmice!
Szkázala sze je pa eta erdécse miglajócsa zvejzda na szuncsenom zhódi, kak naturálszka pravica. Gor je prišla nájohprvim vu velkom Ruszoszkom drzsángi, ozsarila je nócs kmice tam i na ednók szo sze szpoznali bratovje, prvlé v kmici bodócsi. 1 na kólina szpádnovsi, po prszaj sze kucsécsi szo jufkali z szkuznimi ccsmi:
— Ka szmo čarnih, ka je brat brata vmárjao, szesztra szesztro mantrála? Ka szmo vcsinili, ka je brat szvojega brata, z velkim trüdom gor-posztávleno sztanyé razrüšo; szesztra
szvoje szesztré, vu teškom deli vküp-szprávlenž imetek na nikoj djála ? I nidti znali szmo nej, ea szmo szvoje lasztivne brate i szcsztre szpravili v trplenye, nej szmo razmeli v nezgo-vornoj kmici njihov glász! Pomágajmo nyim zdaj, pomágajmo eden drügom! z nájvéksov szilov, z cejlov mccs-jóv; naj szi zvrácsimo rane, naj szi nazáj gorposztávimo porüšeno sztanyé, nazájszprávimo vs.zakdanésnyo potre-bócso naši bratov i szesztér! Ne jáv-kajmo duzse, ne jócsimo sze vecs, ár szi z tejm nikaj ne pomoremo, nego delajmo, delajmo, -ár nam je szamo tó ta jedina pomócs 1
Prišla je zvejzda z szuncsenoga zhoda tüdi do nász, ober naše vogrsž-ke domovine i na hitroma je vékša i vékša nasztánola, mocsnejse szvejtila. Ino pji naša szo sze tüdi na ednok szpoznali * brati i szesztre. Szpoznali szo szvoje blizsanye, ovárali szo tüdi i szvoje dalesnye, ruszoszke brate i szesztre. I tozsili szo sze, njim, i na pomocs je zváli. Szkóz nad zrák, prejk vszej oblákov, po rádio telegrarnrni. I odgovor szo dóbili od njih: —Nejáv-kajte duzse, ne jócsite szo vecs! Vrá-csite rane eden drügom!, i delajte, i priprávlajté nóvi imetek na meszto zaprávlenoga! Zse vam na pomócs idemo, i dámo vam vsze, ka li mámo; ár szmo vasz zse tüdi szpoznali naši bratovje i szesztre!
Ide ino sla de dale zvejzda po szvojoj nebeszkoj péti, vszigdár.z lep-simi i zmozsnejsimi trák!, ár de zse zacsétek nóvoga szunca. 1 na hitroma jo na pamet vzemejo tüdi i naši bratovje i szesztre vu drügi krajinah zdaj escse vu kmici bodócsi. Ino kak szpoz-najo szvoje szlovenszke, vogrszke, ruszoszke brate, na pomócs nam pridejo i oni. I prineszéjo nam z szebov vsze, ka li májó, stojim bratom i szesztram;
kak i mi njim. tüdi vsze ponüdimo, ka li zmoremo, ár szo naši bratovje i szesztre ...
Zvejzda pa, kak zacsétek nóvoga szunca, štero obszija vsze národe csio-vicsánszkoga odvejtka, ki žse po vrejmeni právi bratovje, lasztivne szesztre posztánejo eden drügomi, je znanost naturálni pravic, štero vszáki lehko szpozna, ki je li scsé. Stere nikša ob-lászt nemre nazájzadrzsati, kak i szunca nej; stere sze ne dájo vkaniti! I vő z etih je nasztanolo vcsenyé bolše -vistov ali kommunistov, z naprejsz-tojécsov Tanácsnov republikov, Szovjet republikov, kak zacsétek nóvoga szvej-ta, vu zsivlenje vszej národov cslovicsánsztva,	S. B.
Ka moremo znati najobprvim?
F našoj Szovjet republiki prvo i nájvékšo oblászt, štero je pred etim szamo eden cslovik, kráo, meo v rokaj: zdaj zse trijé tanácsje májó. Delavcov tanács, Pavrov tanács i Szoldákov tanács. Eti trijé tanácsje szo gorposz-tavili Ravniteli tanács, v zdásnyem vrejmeni Ravniteli tanács revolucijo, ki nasz po pravici ravna. Ravnitelnoga tanácsa kotrige szo Lüdsztva kornisz-szárje, po sztárom ministri zváni, kak Ravnitelnoga tanácsa pelavnik (prvlé miniszterelnök), * Lüdsztva komisszár zvünesnyi poszlov (prvlé külügymi-niszter), Lüdsztva komisszár znotrašnji poszlov (po sztárom belügyminiszter), Lüdšztva komisszár obcsinszkoga vcse-nyá poszlov (po sztárom közoktatás-ügyt miniszter) i t. d.
Vszáka naša, zdaj escse sztára vármegyija, sze tüdi tak ravna, kak escse sztári nas ország. Meszto ednoga csloveka, főispána, ki je prvlé tüdi szám meo v rokaj cejlo oblászt, zdáj zse trijé tanácsi májó ono, šteri sze
2.
NOVINE
1919. április 6.
tak imenüjejo kak orszácski. Nego eli trijé tanácsje do eti mao szamo ednoga Lüdsztva komisszára májó vözebránpga, ki vármegyöv ravna. Ete visine-gyövszki Lüdsztva kpmjsszár má pri nasz, na Szlovenszkoj krajini Nameszt-nika lüdsztva komlSszarije, šteri sze v Szoboti drzši.
Kak v országi i v vármegyiji, tak szi tüdi i v vszáksem meszti more lüdsztvo gorposztaviti ete tri tanácse, i gde ne ga szoldacsíje, tam prviva dvá. Vu ménši vesznicaj, gde doszta rokodelcov ali mesterszki lüdi tak i tak ne ga: je zadoszta Pávrov tanács. Ete tanágs má v rokaj v denésnyem vrejmeni .vszo oblászt vu vesznici, i nej vecs ritar i notárius, kak eden ali dvá csloveka, šteriva ta od széga máo szamo to vöodlocseno piszmeno i drügo delo oprávlala do tecsász, dokécs sze na tó gledócs nóvo dokoncsanye ne vcsini. Ete Pávrov tanács pa v roke polozsi' szvojo oblászt od nyih odebrá-nomi veškomi ravnitelsztvi, direktórium zvánomi, ki do nász vu vszáksem náj-ménsem meszti ravnali.
Pávèr, to szmrdécsi pá veri Zsa-loszten, ospotani sztális csloveka v sztárom .vrejmeni 1 Delavec, te zaroá-zani, razcotani. dela več; tuzsen i szráma pun sztális csloveka v delavnicaj, po fabrikaj, v globccsini bánye. V sztárom csaszi, vu vrejmeni kmice; i vszigtár nahujscseniva eden na drügoga, nad-ráscseniva eden próti drügomil
Poveri Delavec t Dika i náj tákše postenyé cslovecsánsztva, fundament vszej národov na etoj zemli, v tom nóvom szvejti, vu vrejmeni zorje; ino escse vékša dika i postenyé vu vrejmeni cejle szvetloszti! Te eden pri-právla krűh, z šteroga vszi zsivémo, te drügi dela oblejko, Škér, i vnógo drügo potrebócso, brez šteri sze krűh ne more pripraviti 1 Ino vszi szo bratovje i szesztre!
Ka szmo sze tó vesakali ?
S. B.
Gorzványe.
Politicsen Zavüpnik Szlovenszke krajino odrédi z etirn, ka sze vu vszákoj vészi vu 48 vöraj more Ta-nacs pávrov gorposztaviti.
Sztanovnike gorzazovém, naj vküppridócsi vu vészi szi 9 rédni in k etim G zvűnrédno kotrig zaberéjo, šteri zebráni vcsinijo Tanács pávrov. Rédni 9 kotrig Tanácsa pávrov szi 3
vöodebré za vesti „direktórium* šteri oblászt vu vészi v rókè vzemejo.
Pri odebéranyi vasz gorzazávam na tó, ka naj szlároga mislenya kotrigo ne do zebráne. Novo vrejme mámo, záto i nóve lüdi mejrao.
Od odebéranya sze üaj dvá pro-tokola (jegyzőköuyv) gorvzemeta, z šteri eden sze naj kak najprvlé k meni posle v Szöbotó.
V Szoboti, 1919. áprU 2.
Füleki József Tkálecz Vilmos
tájnik	namesztnik politicsnoga za-
vüpnoga szlovenszke okrogline. ,
Izjáva.
       K narocsnlkom „Novin.“ »Novine8 szmo od sztároga vre-ditelszva prek vzéli, ali narocsnino pa ne! Záto, ki i odszèjmáo scsé meti ^Novine,* on more na szledécsi nász-lov. 8 kr .na edno leto naprej plá csati:	Kolossa József,
Népbiztosság,
Muraszombat.
Od Klekl na pa lehko nazáj pro-szite narccsnino, ali ny!m pa odpísite, na kákši cil jo náj obernéjo.
Szlednya vöra kapitalizmusa je vdárila!
Szocialisti szveta szo bojna napovedali onim bogatinom, ki szo doszej-gamao vu robsztvi drzsali mllicne pro-letársztva. Zmagojccsa revolucija, kak eden veliki vihér sümi prek po vszej drzsávaj Európe. Nega pred nyov ha-tára, nepozna granicsne linije.
Escse vu one drzsave szlobodno pot má, stere zo nasž vu polpét let-nom boji zse szkoro dolpotrle.
Vcseraj escse mocsno drevo, vütro pa zse pepél.
Vcsera nasz je escse terorizerati šteo, dnesz ga pa zse szrditoszt lüdsztva troszi.
Onoga lüdsztva, štero je doszejga-náo velki uszpeh oszlepo proti vszera onim szfojim bratom, ki szo vojnoga zaplenistva grozno trplenye trpeü.
Sztáro goszpodsztvo ICapitalistov i pörgarov sze zvelkim ropotam j prás-csanyom podéra pod peszincami pró-letársztva.
Szmilüvauye je zbriszano.
„Indasnyi dobiš csaszov* za pro-letársztvo hüdobne osztanke, onicslti trbej; eden novi szvet sze more sztvo-riti, vu šterom szamo zadovolni lüdjé
iode zsiveli. To je nas cil, za to sze vojüjemo.
Vu etoj bojni vszi moremo glihni biti i kaknájbole vküpdrzsati, ár vje-dinoszti je mocs,
DOM I SZVEJT — GLASZI

Bolsevizmus sze zse kre naše krájne lüdi bole i bole razsirjáva. V Medjimurji, na Horvatskom, v Boszniji i Szerbiji sze naši brati tüdi zse vküper-szpráviajo; tak csinijo ti drügi brati naši v Rora p ni ji, na Cseszkom ino "na Nemškom.
Vu Erdécsi šereg, za obrambo bolševiznom sze vszáki na tó prilicsen proletár vszáki. dén gori vzeme, gde stécs sze lehko zglászi pri šeregi. Flá-csa je cejli sztrosek, gvant, na mej-szec 450 Korón i šteri szo na gra« nicaj, escse vszáki dén 10 K k coj dobijo.
Ravniteli Tanács Revolucijo je odrédo, náj vsze obcsinszke ali veške sóle állam prejkvzeme.
Novo imé Komiszára lüdsztva. Ravnitelni Tanács Revolucija odrédi, náj sze imé, „komiszár lüdsztva« preobrné. kak »Politicsen zavüpnik.*
Z Budapesta nam telegraferajo. Nova právda sze rédi na odehéranye gledocs. Kapitaliszti, trgovci velki i oni ki nikaj ne delajo szamo z pejhez zsivejo, nedo meli juš zabéranya.
Granice szo zaprete. Poleg odrédbe Rovnitelnoga Tanácsa szo vsze granice zaprete.
Oni, ki brezi pravice seséjo prek granice Idti, sze pred szodbeni sztolec revolucijo (Forradalmi törvényszék) posztávijo.
Socialistov szpráviscse v Szoboti. Preminócsega m. 30 je velko szprá-viscse bilo v Szoboti, na šterom jé med vecsimi Ritscher, Tkálecz, Tóth, Csernovits i Vezér Géza drzsao szrcé topécsi govor.
Jugoszlávi. Csüje sze, da szo jugd-szlávi odišli z Radgonye. Nameszto nyih szo csiszti hrvátje prišli.
Szlovenszke Krajine Ravnitelni Tanács Revolucije odrédi:
I. Vszáki tjeden d?akrat — pondelek i csetertek — je brezmeszni dén. V tej dnévaj sze neszmi meszo odávati ali jeszti,
II. Vszáki spic kar t (dvajszti eden i. t. d.) sze osztro prepovedáva.
III. Vszáki je duzsen szvojo zemlo rédno obdelávati.
Té odrédbe nebogajocsi sze pred szodbeni sztolec revolucije posztávijo,