An American newspaper, printed in the Windish language, promulgating American ideas and principles to liberty loving Windish race
Published every friday
Nájvékse i nájbole razsürjene vendszke novine vu Zdrüzseni Drzsélaj, steri vszáki réd vu Ameriki zsivoucsi vendov szlisnoszti szlüzsi.
Szhája vszáki pétek
AMERICAN WINDISH VOICE
“ENTERED AS AECOND-GLASS MATTER JANUARY 13, 1922, AT THE POST OFFICE AT BETHLEHEM, PA. UNDER THE ACT OF MARCH S, 1879.”
VOL. VII. LEJTNITECSÁJ.
BETHLEHEM, PA. — PITTSBURGH, PA. — BRIDGEPORT, CONN. OKTOBER 7, 1927
No. 40.
VÁRASKI TANACSNIKOV GYÜLEJS
Táksi cslovek sze tüdi zsmetno nájde!
Na váraski tanacsníkov gyülejsi je pá naprej bilou dáno od onoga zglíjanye, stero bi váraski tanacsníke mogli szkon csati, ka street kár kompaníja nede duzsna na szrdíni street kár zseleznepouti i pouleg zseleznepouti street poprávlati. Ali tou sze je zdaj ednouk nej poszrecsilo szkousz doprineszti. Vu zacsétki je táksi gucs bio, ka varaski tanacsnicke za dobro szpoznajo tou, ka de váras na szvoji sztroskaj street poprávlao — do eti mao je pa street kár kompaníja tou delo száma oprávlala — i tou szo zdaj scseli várasi na sinyek zvézati z-tém obecsanyom, ka te street kár kompanija z-bougsa vozsnyou i bougso szlüzsbo dá bethlehemszkim prebiválcom. Ali nisterni tanacsnicke szo tou previdli, ka tou nede dobro ino szo na gyülejsi tou naprej dáli, ka csi je street kár vozsnya zdaj rejszan bougsa kak je do eti mao bila. ali tou street kár kompaniji niksi sztroskov neznamenüje, ár rávno telko lüjdi má vu szlüzsbi kak do eti mao.
Drüjgo je pa tou, ka Allentown i Easton tüdi dobí dobro vöobszlüzsávanye i tiszti várasov tanacsnike je niscse nej proszo tou, ka naj váras táksi popravek oprávla, stero je do eti mao street kár kompanija poprávlala. Trno je zse potrejbno naj porcijeplacsüvajou cse pejneze ne torijo tak szamovolno nisteri varaski csesztnicke. Záto ka csi sze tou zgodi, ka bi váraski tanács tou rejszan za dobro szpozno ino bi na váraski sztroskaj streete poprávlali, stero je do eti mao street kár kompaníje delo bilou, te bi zaisztino porcije placsüvajoucsi gécsali pod touv nouvov zsmécsavov.
Z-Chicage glászijo: — Tuma A. György sze je vu 150 dollárov sztavo na Tunney-a pred onim velkim match-om, steri je szeptembra 22-ga bio obdrzsáni vu Chicagi. Gda je potom nyemi prejk scseo dati zgübévsi sztávcsar oni 150 dollárov, stere je gvino, Tuma je té pejneze nej scseo vzéti z-onim zrokom, ka je po nyegovom ogvüsanyi nej Tunney, nego Dempsey gvinao bítje z-knock out-om.
“Mrtelne Szkrivnoszti” vu Strandi
Eden sztrasen lejpi mozi film bode notri pokázani zdaj v-pondejlek i tork okt. 10-ga i 11-ga v Bethlehemi i Strand Teáteri na 809 strtom streeti. Kejpa imé je “Mrtelne Szkrivnoszti” i jako lejpo i szkrbno je vküper szprávleni. Vszáka mati dobro vcsiní csi z-decouv tou spilo poglédne, ár je vrejdno potrositi tou vrejmen na tou drámo. Szmrt je odtrgnola tisztoga, koga szo za grehsnoga drzsali, jedíno szamo pop je znao pravico, komi sze je mérajoucsi szpovedo. Ali neduzsnoszt sze je szledi vöpokázala i vsze razlocski szo zglíjani bilí. Po vnougom szrcsnom bolejnyi i vnougo szkuz je pravica posztála obládna. Té kejp neszmite zamüditi poglédnoti.
Zsenszka je policájom glászila nyéno gorsztávlenoszt.
Etoga hípa je zse dugo nej bilou csüti, ka bi káksi moski po nocsáj zsenszke gorisztávla li, ali zdaj je zse pá eden táksi glász zgláseni z-allentowna. Zdaj v-tork vnocsi okouli edenájszte vöre je vu allentowni na 229 North Fourth streeti prebívajoucsa William C. McGuire prouti szvojega douma sla i kak je prisla do Herbest soula, tam je szamo ednouk eden moski pred nyou sztoupo. Mrs. McGuire sze je záto hitro popascsila ino je odbejzsala tomi moskomi. Policájom je szamo telko znála povedati, ka je viaszé trno kosave meo.
NAZÁJ JE PRISLA Z-RUSZOSZKOGA AMERIKANSZKA DELEGACIJA
Tisztoga hípa szmo píszali, ka je edna delegácia odpotüvala z-Amerike vu Szovjetski Ruszoszki ország, za toga cíla volo, naj brodijo tam kralüvajoucse násztaje, vérsztvene sztálise i politicsne prilike. Delegácije voditel je bio James H. Maurer, Pennsylvania drzséle Federation of Labor delavszke organizácije predszedník z-Reading, Pa. Tá delegácia je zdaj v-pondejlek prisla nazáj z-Ruszoszkoga országa, stera je naprejdála szvoje glásenyé, stero szo poszküszili vu bolseviskom Ruszoszkom országi.
Maurer právi, ka tam delavci kralüjejo i z-velkov zadovolnosztjov je gucsao od oni násztajov, steri tam ládajo. Potrdi, ka je nej isztina vsze tiszta bozsníja, stero kapitaliske novine písejo od ruszov, ár tam zadovolscsina kralüje med delavsztvom i prebiválsztvo je gotovo po vszákoj cejni obrániti szovjetsko kralüvanye. Vérsztveni sztáliske sze dén za dnévom pobogsávajo. Komiszia popolnejse glásenyé vu krátkom vrejmeni na szvekloucso pirneszé pred amerikanszkim lüdsztvom. Od toga kapitaliske novine gvüsno nedo nika píszale, ali gda ednoga spiona na szmrt obszoudijo, ali ga pa szamo vu temlico vrzsejo, z-sztisztoga tákso velko szenzácijo naprávijo, tak da bi cejli Ruszoszki ország vu anti-revolucionárov krvi plavao.
Té delegácije kotrige szo zvön Maurera szledécsi: John Bropky, United Mine Workers Uniona predszedník-kandidát, Frank L. Palmer, Typographical Uniona kotriga, Albert C. Coyle, Locomotive Engineers novin reditel, J. B. Brehner, Columbia University-a profeszor, Jeroma Davis, Yale University-a profeszor, Paul H. Douglas, chicagoskoga univerzitéta profeszor, Charles Israel, R. G. Tugwell, Robert W. Dunn, Arthur Fisher, tüdi univerzitétni profeszorje.
Kí poglédne té iména i nyuvo pozványe, nemre tou praviti, ka szo bolseviki i záto gucsíjo prijétno za ruszoszke bolsevike.
Posteni szlovenec nede csteo ksenki novin, nego naprejplácsa na nyé. Ali esi ji nescse plácsati, naj je nevzeme prejk.
VU ZSAKEO ZASIJEJO TÜHINCE I TAK JE LÜCSIJO VU MOURJE
Tühince csempészov grozne praktike. — Szigurno bojüvanye priprávlajo prouti nyim. — Zakaj trbej kak bremenszko blágo pelati tühince ?
Z-Washingtona glászijo: — Tühince po szkrivnoj pouti valom v-ország notri szprávlanye je zse zadoszta illegálisko, ali okouli toga csempésztva sze tákse grozne krivicsnoszti zgájajo, stere vu vszákom táli szpravicsajo on boj, steroga zdaj naminyávajo zacsnoti prouti csempészom federálne oblászti csesztnícke.
Notri sze je poszvedocsilo, ka csempészke, steri od 100 do 500 dollárov pobérajo od oni tühincov, steri po vszákoj cejni scséjo vu Zdrüzsene Drzséle prídti, tak právijo szvojim áldovom, ka je vu zsakeo morejo zasiti, ár je szamo vu tou formo lehko szprávijo notri. Záto je morejo vu zsakeo zasiti, ka naj oblásztnim lüdém tou povejo, ka bremenszko blágo pelajo notri v-ország.
Ali z-tém csinejnyom nej Zdrüzsene Drzséle, nego neszrécsne tühince zapelávajo, ár nej sze je szamo ednouk zgoudilo, ka szo zsakle notri zlücsali vu mourje, gda szo vidli, ka ji eden oblásztni hajouv zgrabiti scsé.
Oblászti doszta argumentumov májo v-rokaj, steri tou poszvedocstjo, ka szo tej hüdob nyácke vu tou formo vnozsino lüjdi zapravili vu preminoucsem leti.
BOGÁTEC JE BIO I DÖNOK JE PO SZIROMASKOM ZSIVO
Ednoga odloucsenoga csloveka zsítek i szmrt. — Kí je z-ednoga dollára zsívo na dén i 1,500 dollárov dohotka je meo na mejszec.
Z-Philadelphije glászijo: — John R. Keys iména cslovek je preminoucsi keden mrou vu honoluluskoga Salvation Army-a sziromaskoj hizsi. Keys je od toga bio imeniti, ka je z-ednoga dollára zsívo na dén. Tou je escse vu szvojoj mladoszti tak szkoncsao i szkousz je tüdi doprineszo.
Keys je 79 lejt sztar bio i trno malo szo znali odnyega. Ali po mrtelnoszti nyegovoj szo vönajsli, ka je nyegovo imánye vrejdno bilou koncsimár 800,000 dollárov.
Imánye je navékse vu negíbajoucsoj vrejdnoszti sztalou, stero je Keysi priblízsno 1,500 dollárov mejszecsnoga dohotka prineszlo.
Keys je vszigdár bogáti cslovek bio, rano je nyemi nagodíla szrecsa. Ali prouti tomi je nigdár nej zsívo z-szvojim bogásztvom. Vu indasnyi saloonszki hípaj sze je vszigdár z-free lunchov hráno, szledi pa, gda sze je tá blájzsena sztáva szkoncsala, je vu tákse lunch káre hodo jejszt, gde je za pár centov doubo jeszti.
Zsené i decé je nej povrgo za szebom, tak tou poredno imánye sze gorirazdelí med rodbinov nyegovov, csi jo má, csi pa nema, te sze na drzsélo prepíse. Prílicsna rejcs tou právi, ka je za norce nej valon bogásztvo.
SZKORON BI ODNESZO SÁRKÁN ROMÁNIJE MÁLOGA KRALÁ
Máli Misi krao bi szkoron konecsnoj neszrecsi na áldov szpadno pri Csamom mourji. — Eden amerikanszki cslovek ga je obráno
Z-Constanze (Románia) glászijo: — Robert M. Patterson, amerikanszkoga követsztva eden attché sze je preminoucso nedelo vönej vozo na automobili pri Csarnom mourji. Naednouk je szamo za pomoucs krícsanye zacsüto. Krícsanye je od ednoga máloga, na polojno nágoga pojbeca prislo, kí je z-szebom neládajoucs víszo na ednoga velkoga sárkána striki. Mocsen vöter je prouti voudi neszo sárkána z-pojbecom vréd. Amerikanszki attaché je vcsaszi vöszkocso z-automobila i obráno je pojbeca, kí je nej bio drüjgi, kak máli Miska krao, Románije nouvi vladár.
Po velkoj mentüvajoucsoj akciji sze je Misi zacsno moliti Pattersoni, ka tou pripetjé naj neovádi ni za cejli szvejt nyegovoj materi, ár ona ga prej buje. Misi kralá mati je nej znála, csi je nyéni szin vöodíso k-mourji brezi pazitela i tam sárkana goripüscsa.
Patterson je pojbeca na automobil djao ino ga je odpelao vu nyegove hercegovszke materé palacso, gde je máloga kralá prejk dao nyegovoj engliskoj osznovitelkinyi, stero je oproszo, naj nepovej niti edne rejcsi od toga dogotka.
Ali kak sze vídi, engliska osznovitelkinya je nej mogla szvoje rejcsi zadrszati vu szebi, kak nájvecs zsenszek.
5,970,000 prebiválcov má New York
Z-Washingtona glászijo: — Po tekoucsega leta juliusa 1-ga pridátkaj po Census Bureau-ja sacanyi vu 80 amerikanszki várasaj 32,280,223 lüjdi prebíva. New York várasa prebiválcov racsun je: 5,970,000. Chicago 3,100,000, Philadelphia 2,035,900, Detroit 1,334,500, Cleveland 984,500. Tej pét váraske szo nájkrepsi sztebri Amerike.
Ocso je sztrejlo naj mater obráni
Terre Haute, Ind. — Charles Fox, 45 lejt sztar cslovek je pijáni domou priso k-szvojemi doumi. Gda je familija tou vídla, szo dveri prednyim zaklenoli, ár szo znali, ka csi sztári pijáni notri vu hram príde, ka te nevola bode. Nyegov 14 lejt sztar szin, je ocsi pravo, ka naj vkraj od douma osztáne, ár sze je szin bojo, ka pijáni ocsa mater doli sztrlí.
Sztári Fox je nej poszlühso na szinouve recsí ino sze je poszojszili notri vu hram trgo. Na tou je nyegov szin vzéo pükso ino je ocso sztrejlo, steri sze je naednouk vküper obrno i mrou.
Mrs. Fox je po sztrláji z-szvojov szedmérov decouv odbejzsala k-szouszedi, steri je dvá májla dalecs bio i tam je zglászila ka sze je pri nyíh zgoudilo. Oblászti szo zacsnole preiszkávanye.
Stiri persoune szo sze oranile pri kotla explodáciji
Scranton, Pa. — Stiri persoune szo mocsno oranyene i dvá hrama szta na nikoj djániva po ednom kotla explodáciji vu Scranton, Pa., zdaj v-pondelek popoldnevi.
Explodejranye sze je zgoudilo vu Joseph Lombardo hrámi i sztréjo je explodácija doli odneszla i rávno tak na szouszedovom hrámi, steri hram Mrs. Sarah Sartone szlísi.
Mr. i Mrs. Joseph Lombardo i dvej deteti szta vu hrámi bilej, gda sze je tou zgoudilo ino szo vszi stirje mocsno oranyeni posztali od porüsa i letécsi glazsov. Oranyene szo vcsaszi v-spitao odpelali, ognyogaszilci szo pa hram pod pazko vzéli.
NEJ JE SZLOBODNO NIKOMI DOMÁ VINO RÉDITI
Pítvino prepovejdajocsoj pravdi szigumo valánoszt scséjo szpraviti. — Pod pazkov do drzsali doktorszke palincsne recepte.
Z-Washingiona glászijo: — Prohibicionszkoga departmenta prejdnyik je novejse szigurno zrendelüvanye dao vö, stero je nájbole prouti onim opoutjeno, kí z-na palinko vöszpíszanimi doktorszkimi receptami svindlajo i prouti onim, kí domá — csi gli szamo za szvoj nüc — víno rédijo.
Kaksokoli szádno zsupo je szlobodno réditi. Tá pítvina do tecsász právdenszka osztáne, dokecs nedobí od pou percenta vékso alkohola vszebino. Kakda pou percenta preszégne, vcsaszi neprávdenszka posztáne i lásztnik je vödjáni tomi, ka ga dolizadrzsíjo i zavolo pre lomlenya prohibicionszke práv de ga obszoudijo.
Csi jabocsna zsupa, cider vözavré i víno gráta zsnyega — právi zravnanye — nájcsednejse je odati ednomi gyeszicsnomi trzsci, steri sze poszkrbí od toga, naj nede víno, nego gyeszi.
Vu zádnyi vrejmenaj je prohibicionszkami prejdnyiki vu znánye prislo, ka jesztejo fare v-országi, gde pri ceremoniji palinko nücajo, ár tak právijo, ka k-ceremoniji potrejbnoga vína nemrejo szpraviti.
Doran, szühi prejdnyik je vözglászo, ka tiszte, steri meszto vína palinko nücajo pri bozsoj szlüzsbi, szigurno pokastigajo. Zadoszta vína jeszte v-országi za tou, ka sze za cérkvene potrejbcsine lehko goriponüca.
Po zrendelüyanyi sze na palinko vöposztávleni receptje vu trej dnévaj morejo notri meniti, nej pa za 30 dní, kak doszegamao. Eden doktor szám za szébe nemre vöposztaviti palincsnoga reporta, nego eden drüjgi doktor ga nyemi more vöszpíszati.
Prohibicionszke právde prejdnyik je tou tüdi pravo, ka do tou zrendelüvanye szigurno doprinesávali.
SZTRAHSEN VIHÉR JE BIO VU ST. LOUISI
Blüzi 100 mrtvecov i vise 1,500 oranyeni.— Nezgovorno kvára. — Spitáli szo napunyenimi z-oranyenimi
“St. Louis and Vicinity” novine vu zádnyoj numeri szledécse písejo od onoga sztrasnoga vihéra, steri je preminoucso szrejdo beszno vu St. Louisi:
“Pét minut trpécsi, oszemdeszét májlov nágloszti znicsávajoucse moucsi tornádó je vdérjao vdiljek po St. Louisi v-szrejdo popoldnévi, vu sterom je po dozdajsnyi glasenyaj blüzi 80 lüjdi zgübilo zsítek i vise 1,500 ji je oranyeni i steri je porüseni hramov, vöprevrzse ni lekteriski szojéo na sztotine povrgo za szebom:
Tákso neszmemo moucs je meo vihér, ka je na streetaj hodécse lüdsztvo na meszti vmouro, automobile je po spili pomeo doli z-streeta i vujska odneszo i hramouv ruste je kak lísztje odneszo.
Telefon i lekteriska zvéza je na vecs vör popolnoma vkraj zaprejta bíla i táksa zmeslinga, presztrásenoszt je posztánola, ka je cejlo policijo trbelo vu szlüzsbo posztaviti na réd goridrzsánye.
Nájvecs kvára je napravo vihér várasa vu juzsno-záhodnom táli, med Grand i Easton Ave.-om, gde je vnougo hramov popolnoma porüso. Na Grand Ave-i sztojécse Central High Schoola zidíne eden tao sze je tüdi porüso, pri sterom sze je 18 vucseníkov oranilo.
Vihér je vu Granite City, Venice i Madison szouszedne várase tüdi prejk vdaro, gde je tüdi vecs lüjdi mrlou i doszta ji je oranyeni.
Kvára je vu pejneznoj vrejd noszti do eti mao nepreracsunano, ali tak sacajo, ka doszégne do 100 millio dollárov.
MILLIONÁRJE
VU POLITIKI
Bio je tiszti híp, gda je amerikanszko lüdsztvo nezavüpno bilou prouti millionarom. Prou ti onim millionarom, kí szo vu politicsnoj szlüzsbi sztáli, ali szo scseli sztáti ino szo sze za obcsinszko csészt borili.
Ali tej násztaji szo sze zse szkoncsali. Ka je tomi zrok, na tou vecsféle kombinacije ponudí príliko. Znábidti tou, ka je “big business”, kak morálni csinitel bole prijéten násztaj szpravo vu velkoga publikuma previdejnyi, kak inda. Znábidti, ka drüjgi zroki.
Te zroke je rávno, szveklo vönájdti vu vszáko formo zsmetno gordánye. Ali vszáko znamejnye na tou vadlüje, ka vu 1928-ga leta prezidenta odebéranyi do millionárje, kapitalistje, kak aktivni politikuske gvüsno velki tao meli.
Steri prídejo vu rejcs, csi zse od politikusov gucsímo, kí szo millionárje tüdi ?
Mellon pejnezni miniszter, kí je Zdrüzseni Drzsél trétji nájbogatejsi cslovek. Hoover trzstveni miniszter, kí je szvojo prvo milliono escse pred 30 lejtnov sztarosztjov szpravo. Lowden bívsi governor, kí sze je vu Pullman-familijo ozseno notri. Longworth, poszláncov hizse predszedník, kí je vu Cincinnati-i velko imánye erbao.
(Dale na 5-tom sztráni)
2. sztrán
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
AMERICAN WINDISH VOICE
SZHAJA VSZÁKI PÉTER - PUBLISHED EVERY FRIDAY
Editor Alex Kardos, reditel
Published by the American Windish Publishing Co., Inc. John Hassai, Secretary. Joseph Korpics, Business Manager. 512 East Fourth Street, Bethlehem, Pa.
Telephone 2940
NAPREJPLACSILA CEJNA:
Na cejlo leto . . . . . . . . . . . $2.00
V Jugoszlávijo . . . . . . . . . $3.00
SUBSCRIPTION RATES:
For one year . . . . . . . . . . $2.00
For Jugoslavia . . . . . . . . $3.00
“Entered as second-class matter January 13, 1922, at the post office at Bethlehem, Pa. under the Act of March 3, 1879.”
Vozsnyé náprave náglo povnozsávanye
Technike naprejidejnye od sztopája do sztopája preformáliva lüdsztva zsivlejnye i neszé naprej z-velkov náglosztjov cslovecso civilizácijo. Ali technike naprejidejnye je nindri nej tak velko koncsimár ne szkázse gori natelko za vszákoga z-ocsmí vidoucse nászhaje, kakda stero je vu vozsnyé nápravi produkálivalo. Prijétnoszti na z-vszákov vözbrodjenov prílikov poszkrbleni, z-mozijom, rádiojom, z-koupancami, knizsárnicami goripriprávleni, 40—50 májlov náglosztjov bezsécsem traini potüvajoucsemi csloveki sze cilou za neverjétno vídi, ka inda, gda je druckajoucsi, neprijéten postni kolesz bio glávne vozsnyé prílika, na kédne, pa na mejszece je trbelo tákse dalecsíne potüvati, stere na traini potüvajoucsi za edno-dvej vöri naprávi.
Po vötraj gnáne ponyávne hajouve kaksa neszmerna dalecsína razloucsi od vezdásnyi plavajoucsi kastelov palacs, steri prijétnoszt nájvéksega zselejnya i cácavnoszti poutnika tüdi vözadovoli.
Vozsnyé technika je vu toj dvoujoj vrszti doszégnola naprejidejnya nájvisisi grádus vu nasem hípi, steroga na cscse bole véksi grádus valon pozdigávanye je vezdaj szamo drüjge vrszti potrejbcsina, ár tiszte pouleg zdajsnyi násztajov szkoron vszáko zselejnye vözadovolijo.
Vozsnyé dvouje drüjge náprave: automobila i aeroplána z-prvejsim dvoujim na edno licojno pozdignenye, na bole prakticsno napnávlenye je zdaj glávna problema stera vözbrodjávcov fantázije zaposzláva. Tejvi dvej vozsnyé nápravi, csi gli szo escse szamo vu detecsi cipelaj, ponüdíjo z-ednov potjouv dugoványe na trápanye, sztaranye, ka kama pripela oni v popolnoj meri valon vöosznovitev. Automobil, steri primejrno od krátkoga cajta mao escse szamo vu nücanyi, je zse natelko vöosznovleni, ka vszáko leto z-neszmernimi racsunami zsenya szvoje áldove vu vilice i ceszté obracsáji. Zavolo na gladki aszfaltaj drkajoucsi masínov vnozsine je nej doszta bole gvüsen dnesz zsítek med peski hodbov, na hodnikaj kre szveklo vöposzvejtjeni baotni oblokov, kakda vu dzsungelov müzgovoj, z-divgyácsinov naplodjenoj kmici.
Ali ka bode te, gda sze automobilje escse bole povnouzsajo, stero je cilou gvüsno? ! Lüdjé prisziljeni bodejo, ka naj do etigamao escse vö nej ponücani presztor: zrácsi ne presztorno práznocso ponücajo gori za vozsnyé cíle. Letécsi masinje naprávijo tou za mogocsno, steri rávno tak vszákdenésnye, poprejkno nücana vozsnyé náprava bode, kakda dnesz automobil. Od zdajsnye negvüsne szvoje forme odvrnoucsi, za bole prakticsnoga, za bole návadnoga naprávi technike naprejidejnye aeropláne i vu vnozsini bodejo pouvani, kakda dnesz Ford autoji i rávno tak je zlehka szprávi stokoli tüdi. Vu zrácsini i na zémli do masinje drkali z-velkim zaglüsanyom teda.
I teda nej szamo na zémli, nego z-lüfta de tüdi protüvala nevarnoszt. Ár kakstécs naj za popolnejse naprávijo letécse masíne, neszrecse do sze z-tisztimi tüdi zgájale.
Tiszti vu z-lüdsztvom napunyene vilice valón dojkáplenye doszta vékse neszrecse naprávijo, kak dnesz automobilje.
Na vilicaj hodécsim lüdém nede szamo pod nogé trbelo glédati, nego ober gláve do tüdi mogli glédati. I csi je isztina evolucije právda, sto zná, ka csi po dugi csaszaj privadjeno vujska glédanye ne prineszé tou, ka de príseszt noszti csloveka obráz vujska glédao? ! Ali csi nej tak, escse i na temeni gláve sze nyemi ocsí vöosznovéjo. Vejm kakda znanoszt právi, gda je indasnyi cslovek escse po stiraj nogáj hodo i po drevjiplezo, je na gláve temeni meo ocsí, tomi meszto je cilou na vszákoga csloveka glávi osztalo, kakda zdávnisnyi hípov osztánek.
Vu vszákom táli na csüdno, intereszántno konkluzijo lehko príde, csi cslovek prísesztnoszti várasov pridoucso szpodobo proba vu szebi fantazérati. Fantaszticsni kejpi sze szkázsejo gori pred ocsmí, kakda za kaksega fantaszticsnoga bi sze vido zdajsnyega várasa kejp pred ednim vu szrejdnyem vrszti zsivoucsemi csloveki, csi bi sze tiszti z-groba goriprebüdo zdaj.
Komikoli, Kí Zná Ceniti Szrakicino Cejno

Eti jeszte od koj sze lehko gucsí za
$
2
Broadcloth szrakice z-golejrami 2-½ cola goler na spíci, szejre, bejle i pláve fárbe
Refowich’s
SZLOVENCI!
Gda de vám potrejbno na pohistvo, káhle ali kakoli pri hrámi, prídte k Müler Bácsi-ji ali pa telefonerajte na eto numero 3609 pri nyem je vsze trno fál .
L. MILLER
723 E. 4th STREET BETHLEHEM, PA
ZDAJ SZE JE ODPRLA
Noua Gvantna Pucanye Baota gde szi za
$1.00
lehko dáte gvant z-csisztiti.
Proszimo vász, kaksikoli gvant
máte prineszte ga knam i ogvü-
samo vász, ka te znasim delom
i z-cejnov zadovolni.

E. LADACSI
309 PERRY STREET BETHLEHEM, PA.
(Prejk od vogrszke r. k. cérkvi)
STRAND
(Pred etim “Diana”) BETHLEHEM, PA.
Lepou predelani Mozi
Spila vecsér od 7. i 9. vöre
KÉDNISKI PROGRAM

Oktober 10-ga Zacsétek
Pondejlek i Tork:
“MRTELNE
SZKRIVNOSZTI”
Szrejdo:
“POTVORNI HAJOUV” Csetrtek:
“VEREN DO SZMRTI” Pétek:
“CORINNE GRIFFETT” “TA KRALICA” Szoboto:
“ZHODEN VIHÉR” “ZGÜBLENE MILLIONE”
NAVELKI DEPORTEJROJA NEZSELNE TÜHINCE
Sto je nej eszi valon, tiszti brezi miloscse odhájati more. — právijo notrivandrajoucse oblá szti csesztnícke. — Notrivandrajoucse oblászti detektivov razzia po Zdrüzseni Drzsélaj.
Washington, okt. 3 — Notrivandrajoucsa oblászt vsze doprineszé, ka naj od nezselni tühincov z-csíszti ország. Od mejszeca do mejszeca sze pozdigáva oni tühincov racsun, stere záto deportejrajo, ár ali szo krimináliski, ali k-tak zvánomi “neprisztojnomi kaszti” szlísijo.
Notrivandrajoucse oblászti detektivje nepresztanno delajo, od várasa do várasa hodijo i szpreglédnejo vszákoga tühinca rekord, prouti sterim sze ono potvárjanye  szkázse, ka med nezselne elemente szlísijo.
I kakda hitro i temelno delajo detektivje odznoutra v-országi, rávno tak hitro i rédno delajo vu Washingtoni tiszti officiálni lüdjé, sterim je páli tou gordánye, ka naj po detektivaj notri poszláne reporte prejk poglédnejo.
Csi tej washingtonszki federálni csesztnícke tak nájdojo, ka je detektivov glásenyé vu vszákom pravicsno, potom doticsne tühince brezi odlásanya odposlejo z-országa tá, odkec szo prisli.
Detektivje od pár kédnov mao velko “razzijo” drzsíjo po cejlom országi. Vö szo najsli, ka vu temlicaj, vouzaj, drzsélszki spitálaj, priszilnoga dela hizsaj, zbougsanya hizsaj, obcsinszki spitálaj po dozdajsnyem konstatejranye nej menye, kak 11,673 tühincov jeszte.
Tej neszlísijo vszi formálno med krimináliste, ali med neprisztojni csuporo. Nego pri vszákom szo vönajsli, ka szo nezselni tühinci za ete ország. Kakda vöprídejo z-vouze, ali z-spitálov, vcsaszi do ji deportejrali.
Vu preminoucsem leti szo vszevküper 12,000 táksi tühincov, steri szo neprijétni za Ame riko, deportejrali. Vu tekoucsem leti sze té racsun poredno pozdigne.
Na falejse scséjo djáti razpítanye
Chicago, okt. 4. — Joseph B. David birouv tou porácsa, ka naj sze oni pári, steri szo razpítati scséjo, za 5 dollárov odloucsijo eden od drüjgoga. Zdaj je tak drága razpítanya tozsba, ka je doszta kváren mouzs, zsena i deca tüdi.
Michael Palásthy
827 E. 4th Street BETHLEHEM, PA.
Oprávlam vszeféle lekterisko delo z-garantéranyom Primeni sze dobijo nájbougsi globi v-poszvejte i szaksa lekteriska náprava, stero sze pri hrámi i biznici nüca.
PERITE EDEN KEDEN KSENKI !

Vac-A-taP
Nej trbej Olaj nücati	Nega remenov
ZADOVOLNOSZT JE GARANTÉRANA Odávamo je na lehko doliplacsüvanye
Thomas B. Briody, Jr.
324 TAYLOR STREET, BETHLEHEM, PA  Phone 591
Mí Vzememo Sztáro Piáno
KAK EDEN TAO NA doliplacüvanye za edno nouvo Cable-Nelson piáno. Csi máte edno sztáro stiri kükláto ali pa posztávleno piáno, stera je vám nej doszta vrejdna, tou prinasz lehko za hasznovito vcsi níte. Mejnite notri za edno nouvo CABLE-NELSON piáno i vasa familija de vzsívala dobro igrouto. Pouleg 200,000 lüjdi nüca té náprave piáne.
Prídte notri i poszlühnite Cable-Nelson Piáno Igrati.
Nájvéksi popüsztek vám dámo za vaso sztáro piáno TRNO LEHKO DOLIPLACSÜVANYE “Jedíni Cable-Nelson Piánov trzsci vu várasi”
PHILLIPS MUSIC STORE
24 E. 3rd STREET, BETHLEHEM, PA. — Odprejto po vecseráj —
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
3. sztrán
GORIVZEMEM
edno deklino za dománye delo. Mála familija. Zglászi sze naj naj na ete átresz: Mrs. A. Refowich 434 Seneca St. Bethlehem, Pa.
LOT ZA ODAJO ALI Z-ÁRENDE
25x90 fundos na lejpom meszti na odajo ali z-árende. Zglászite sze v-kédni szamo vecsér, v-szoboto popoldnévi i v-nedelo cejli dén pri Miss Mary Tribolet 321 Van Buren St. Bethlehem, Pa.
STATEMENT
Of the Ownership, Management, Circulation, Etc., Required by the Act of Congress of Agust 24. 1912.
Of American Windish Voice (Amerikanszki Szlovencov Glász) published once per week at Bethlehem, Pa. for
Oct. 1, 1927.
State of Pennsylvania County of Northampton.
Before me, a Notary Public in and	for the State
and county aforesaid, per
sonally appeared Joseph Korpics, who, having been duly sworn according to law, deposes and says that he is the business manager of the American Windish Voice (Amerikanszki Szlovencov Glász) and that the following is to the best of his knowledge and belief, a true statement of the owner ship, management (and if a daily paper, the circulation), etc., of the aforesaid publication for the date shown in the above caption, required by the Act of August 24, 1912, embodied in section 413, Postal Laws and Regulations, printed on the reverse of this form, to wit:
I.	That the names and addresses of the publisher, editor, managing editor, and business managers are:
Publisher The American Windish Publishing Co. Inc., 512 E. 4th St. Bethlehem, Pa.
Editor Alex Kardos.
Business Manager Joseph Korpics 512 E. 4th St. Bethlehem, Pa.
2.	That the owner is: (If the publication is owned by an individual his name and address, or if owned by more than one individual the name an address of each, should be given below; if the publication is owned by a corporation the name of the corporation and the names and addresses of the stockholders owning or holding one pcicent or more of the total amount of stock should be given.) The American Windish Publishing Co., Inc. 512 E. 4th Street Bethlehem, Pa Stephen Shamenek, J.J. Kertsmar, Frank Hassai, John Hassai, Frank Kranyecz, Frank Závecz, John Csrenko, Frank Gorcsan, Joseph Csaszar, Joseph Korpics, Bethlehem, Pa., and Elek Skraban.
3.	That the known bondholders, mortgages, and other security holders owning 1 percent or more of total amount of bonds, mortgages, or other securities are: (If there are none, so state.)
E. P. Willbur Trust Co. Jos. Császár and Frank Gorcsan all of Bethlehem, Pa.
4.	That the two paragraphs next above, giving the names of the owners, stockholders, and security holders, if any, contain not only the. list of stockholders and security holders as they appear upon the books of the company but also, in cases where the stockholder or security holder appears upon the books of company as trustee or in any other fiducary relation, the name of the person or corporation for whom such trustee is acting, is given, also that the said two paragraphs contain statements embracing affaint’s full knowledge and belief as to the circunatances and conditions under which stocholders and security holders who do not appear upon the books of the company as trustees hold stock and securities in a capacity other tham that of a bona fide owner; and this affiant has no reason to believe that any other person, association, or corporation has any interest or indirect in the said stock, bonds, or other securities than as so stated by him.
5. That the average number of each issue of this publication sold or distributed, through the mails or otherwise, to paid subscribers during the six months preceding the date shown above is. (This information is required from daily publications only.)
Jos. Korpics Business Manager. Sworn to and subscribed before m.
this 6th day of Oct. 1927.
George J. Ruyak Notary Public My commission expires at and of next session of Senate.
SZLOVENEC neszmi brezi szlovenszki novin bidti. Plácsajte naprej na nase novine!
The
VALUE GROUP
\ \
Ti Nájfinejsi Pojbinszki Gvanti Escse Nizse od $15.
Dobro sze je poszrecsilo notri küpüvanye tejm fabrikantom, ár szo zagvüsali táksi dober gvant, steri je mocsen i lejpi i pirom nej je drági, té sze imenüje the “VALUE Group” i odáva sze nizse nizse $15.
Zdaj sze nam je ednouk po-

szrecsilo táksi gvant nájdti, steri sze nizse $15. odáva. Té gvant lepou sztojí i lejpo fárbo má i delo je tou nájbougse, ár sze té nede páro. Toga gvanta imé je “VALUE Group.”
VALUE Group
STIRI FALATAJ GVANTI CEJNA JE
$8.50 $10.50 $12.50
Refowich’s
THIRD AT NEW STREETS Nájvéksa Gvantna Baota v- Bethlehemi
NOVINE I BIROVIJA
American Bar Association (fiskálisko drüstvo) je od 1924-ga leta znouva oprávlalo z-onim pítanyom, ka na szodniska razprávlanya  szlisécse informácije, glasenyé vu kakso formo morejo szpíszane bidti vu novinaj.
Delo tak sztojí, ka nej szamo ednouk, prvle kak sze szod nisko razprávlanye zacsne vu káksoj znamenitoj tozsbi, novine natelko obilno, natelko po drouvnoma písejo od dogotka, i nej objektivno k-dugoványi sze drzsécsi, nego med redámi kresztranno, zagovárjajoucs edno sztranko i napádajoucs drüjgo sztranko, steri násztaj gvüsen nászlad má na szoudsztvo, jury; kakstécs sze vrsení jury k-právomi sztáni, novine dosztakrát zmoutijo jury-a neprivadjene kotrige vu szoudjenyi.
Doszta táksi novin jeszte v-Ameriki, stere nej ka bi na pomoucs bilé szodniji, ka bi grdilo zakrívale pred szvejtom, nego velke szenzácije rédijo za szvojega biznisza volo. Na tou szi ne míszlijo, ka z-tém csinejnyom, z-tém “novinpiszátelszkim” sésztim obcsütom doszta krát skoudijo vu rejcsi bodoucsega pítanya csísztsenyi.
American Bar Association iména násztava je po preglédnenyi konstatejrala tou tüdi, ka nej szamo vu ednom pripetjej novine táksega moskoga ali zsenszkoga riportera májo vu szlüzsbi, steri od právde niksega znánya nema i tomi je potom ono logicsno naszledüvanye, ka dosztakrát szpísejo tiszto tüdi, stero bi po pravici
nej bilou szlobodno szpíszati.
Práva sztáva pa je tou, ka té kritike, kakstécs szo isztinszke, nej szo natelko bantüvajoucse, ka bi düsnevejsztni reditelje nebi previdli nyuvo pravicsnoszt.
I po nászladom tákse kritike do sze brezi dvojüvanya na tom vrseníli, ka naj sze té sztáve szkoncsajo, ár nyim je tüdi vu prilozsnoszti tou, ka naj novine nabodejo szamo informátor velkoj ocsivesznoszti, nego isztinszka pomocsna skér tüdi vszém onim násztavam, stere sze na tom bojüjejo, ka naj v-országi réd i zagvüsenoszt bode med prebiválsztvom.
SZAMEC MOSKI,
ali brez decé bodoucsi ozsenyeni pár, sztálno delo dobí na farmi. Glásziti sze pod. No. 626 Evans Street, od 2 do 6 vöre popoldnévi.
Naznánye !
Vszém postüvanim Szlovenom naznánye dámo, ka naso baoto zdajsnyega 232 E. 3rd Street meszta 1-ga Novembra prejk odszelimo na
319 E. THIRD STREET
(vu prvejsi Pearl Bank) Bethlehem, Pa.
NOLAN--CONCILIO
HARWARE CO.
Szpremejnyeni Szvetszki Réd
Ednouk, trno dávno, povejmo pred 15—20 lejtami je lüdsztvo kralüvalo vu Zdrüzseni Drzsélaj.
Országa prvoga csloveka, prezidenta je lüdsztvo odébralo i právdedávansztvo je tüdi z-prestímanyom bilou na pörgarsztvo.
Vrseníli szo sze na tom, naj demokraticsno lüdsztvinszko ravnanye zagvüsajo országi, i nej szo dopüsztili, ka bi odloucseni, kapitaliski razréd popad no k-szebi zmozsnoszt.
Bilou je ono vrejmen, gda je ednoga-ednoga millionára podpéranye gvüsno buknoti dalou ednoga kandidáta, ár z-millionárov ravnansztva je nej proszilo tü prebiválsztvo.
Szpremejnolo sze je tü od tiszti mao vsze.
Od steri mao szo vu bojno zapelali ország, od tiszti mao szo fascizmusa jezeroféle prílike, skéri ponücali gori na hujszkanye, od tiszti mao podküpili országa press, stamp, steri je namali ocseméro pörgarsztvo.
Bojne vu “szvétoj támnoszti” szta vküper prijala med szebom delavszki cslovek i velki kapitális i nej je bilou tisztoga hípa drüjgoga zselejnya vu Zdrüzseni Drzsélaj, kakda naj nemce vöpreprávijo z-szvej ta.
I naj “szvetszko demokrácijo” sztvoríjo do vekoma. Známo, ka szo demokrácijo na poredni napravili.
Ali tou niti nevzeme na pamet ete ország, ka szo lüdsztva pravice porobili, ka sze je zmozsnoszt prejk poskalíla na Wall Street, ino ka dnesz zse ne kralüje pörgarsztvo i nerazdelita szi z-kralüvanya, z-ravnansztva máli pörgar i velki kapitális.
Dnesz je zse odkrito velki kapitális goszpoud v-országi. Dnesz zse nerédijo szkrivnoszti z-toga, ka etoga ali ovoga szenátora eta ali ova kapitaliska szlísnoszt posle vu szenátus. Dnesz zse nerédijo szkrivnoszti z-toga, ka prezidenta tüdi Wall Street odeberé vö országi.
Dnesz zse oszlepleno, zablod jeno lüdsztvo cilou za naturálszko vídi, ka példo denem Morganove dinasztíje je prva i szlejdnya rejcs vu ednom prezidenta vöodebéranyi. Tak bi tüdi lehko szpíszali, ka vöimenüvanyi.
Gda je Coolidge vözglászo, ka ne “choose”-va escse na eden terminus prezident bidti, vszáki politikus i pörgar sze je prouti Wall Streeti zgledno.
Nej szo od voutajoucsi pörgarov csakali, ka nakelko sze veszelíjo na té dober glász, ne(Dale na 6-tom sztráni)
Lehjgh Food Produts Co.
310 SO. NEW STREET, BETHLEHEM, PA. Naznánye vszém szlovencom odpéranye nouve baote, gde sze dobí za pívo delati malt, prese, glazsi, lagvi, cuker, szilgye itd.
Odpéranya dén, v-Pétek OKTOBER 7-GA, 1927
Prídte notri i prejk vzemite vam hodécsi szpoumenek.
MODERN GARANTÉRANA ZOBÁRNICA
Nasi zobjé sze vám negyenejo v lampaj. Naprávleni szo z nájfinejsi zobouv-edno zláto korono k senki dámo — jejte, szmejte sze, kihajte— ali tej nigdár neszpádnejo vö . . . .  . . . .  . . .
$8.00
Vise
Nájbougse zláte korone ino Bridge edlo .. . . . .  . .
$5.00
Zlátom ali szrebrom napuniti zoub . . . .
$1.00
Vise
DVÁ ZOBÁRA NURSE, X-RAY
Kancelaja Odprejta Vgojdno 9. vecsér do 9
Brezbolezni DR. GOULD Zobár
S. W. Cor. 4th & New Streets
Bethlehem, Pa.	(Peoples Trust Co. felett)
CASH ALI KREDIT
American
Windish Publishing Co. Inc.
“AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZA” STAMPARIJA
NÁJMODERNEJSA I NÁJLEPSA STAMPARIJA VU BETHLEHEMI, STERA JE GORIPRIPRÁVLENA Z-VNOUGIMI MODERNIMI MASINAMI I Z-VSZÁKEFELE SKERJOUV PA LITERAMI. VSZÁKOGA JEZIKA STAMPARSZKO DELO, TAK TÜDI KNIGVÉZANYE NÁJLEPSE I NÁJBOUGSE OPRÁVLAMO ZA NÁJRÉDNEJSO CEJNO
Bethlehema ino kroglinszki várasov vszej szlovenszki, vogrszki i drügi drüstvov, organizácij i rázlocsni szpráviscs stamparszko delo sze prinasz zgotávla, vszém na popolno zadovolnoszt.
V-nasoj stampariji sze szledécse novine stampajo: Am. Szlovencov Glász, Bethlehemi Hiradó, vszáki keden, ino Havi Közlöny vszáki meszec szhájajo. — Gorivzememo vszeféle málo i velko delo.
512 E. Fourth Street 	Bethlehem, Pa.
Bell Telephone 2940
4 sztrán
AMERIKANSZKI SZLOVINCOV GLÁSZ
KAKSI SZO NÁSZTAJI MED HIZSNIM VÉRTOM I ÁRENDÁSOM?
Med hizsnim vértom i sztancsarom bodoucsi násztaj z-toga sztojí, ka negíbajoucsega imánya lásztnik na edno vöpogojeno vrejmen z-árende dá komi negíbajoucse vrejdnoszti nücanya jus. Sto z-hizse lásztnoszti juson láda, tiszti je hizsni vért; sto z-árende vzeme odnyega hram — z-tála ali z-cejla — tiszti je árendás, sztancsar.
Med hizsnim vértom i árendásom bodoucsi násztaj, piszmeno ali z-recsjouv povejdano vezáliscse, kontraktus, ali pa vu valánoszti bodoucsi právd razlozsenye regulejra. Po gorisztojécsi právdaj je vu vszákoj drzséli potrejbno, naj kontraktuse regulejrajo i tanácsno je, naj vszáki, prvle kak vu hizsnoga vérta ali árendása doubi kontraktus  zvézse, doticsne drzséle právde szpozna, zvön toga naj nezamüdí ednoga fiskálisa ali Legal Aid Society-a tanácse vöszprosziti.
Kontraktus, vu sterom obej sztranki szvoje pogodbe vu píszmo vzemejo, za “Lease” imenujejo. Té Lease vszebüvati more vszáko zglíjingo, stero szo sztranke med szebom vöpogoudile i zvézale. Dokecs kontraktuski násztaj drzsí, lease szlüzsi kak razlozsécse na med nyidva bodoucsi násztaj gledoucs i vcsaszi je escse z-dojpri tekájom kontraktusa tüdi potrejbno na tou, ka naj sze nisteri punkti, vu gvüsni szlísanyaj, vszáko pout prejk pogléd nejo. Ár té kontraktus obej sztranki podp¨isejo, tou je nájbole znameniti dokumentum med nyima.
Pri podpíszki lease-a sze szledécsi znameniti punkti morejo vzéti vu poszebno pazko: Znati trbej vu prvom rédi, ka
stero je tiszta gvüsna negibna vrejdnoszt, stero z-árende dájo; kak dugo trpij lease; na koj lehko nüca árendás negibno vrejdnoszt; kelko plácsa za tisz to.
Nisteri punkti szo na popolnejse razlozsenye potrejbni: Vrejmena pítanye na példo, stero lekko právi na dnéve, kédne, mejszece, lejta, ali do goripovejdanya. Na vrejmen szlisécsi lease návadno vszebüje edno vözvézanye, po sterom sze lease lehko ob dojpritekáji ponouvi, ali z-prehodnim goripovejdanyom znicsi, gda dojpritecsé. Ka naj vu tom poglédi sze odvrnéjo od zmesling, tak hizsni vért, kak árendás, temelno morete szpreglédnoti i prerazmiti lease-a na tou gledoucs punkt.
Árendása pravice i juse trno lehko prekrátijo. Pazlívi árendás vszigdár more temelno vöprerazmiti lease, prvle kak ga podpíse. Ka naj z-példov tüdi szlüzsimo, nevola vu szledécso formo lekko szhája: Lease návadno má eden punkt, vu sterom hizsni vért vözvézse, ka je z-árende dáno hrambo nej szlobodno na drüjgi cio gori ponücati, kak szamo za steri cio je vödáno, za prebiváliscse, za baoto, za szkladárnico, za edne familije sztanüvanye itd. Prvle kak bi árendás podpíszao lease, naj premíszli vuszebi ka za kaksi cio de nücao hrambo, csi za baoto, csi vö scsé dati drüjgim tüdi eden tao tak ka prvle, kak lease podpíse, naj na tou gledoucs hizsnoga vérta dovolejnve vöszproszi. Csi sze tou nezgodí i sztancsar za drüjgi cio tüdi scsé nücati hrambo, liki za kaksi cio je z-árende vzéo, i csi hizsni vért ne privoli v-tiszto, te on tiszti kontraktus za prelomlenoga zglédne, stero telko znamenüje, ka je lease zavrzseni. Csi je vu lease-i nej vözvézao,
ka hrambo za kaksi cio lehko nüca árendás, te lehko goriponüca za drüjgi cio tüdi, csi sze tiszto ne loucsi trno od pogojeno cíla.
Z-árende vzéte hrambe árendna summa je tüdi eden jáko znameniti punkt kontraktusa. Hizsni vért nema drüjgoga zavézanya, kakda tou, ka prejk dá hrambo árendási vu nüc. Po prejkno vzéto, kürjenye, poszvejt, voda i drüjge potreboucse szo nej vu lease vzéte, szamo csi na tou gledoucs edno extra zglijíngo ne zvézsejo. Hizsnomi vérti je nej duzsnoszt gang, sztube vöposzvejttiti. Ali vu apartmentski hramaj, gde hizsni vért obszlüzsáva “elevator service”, gangov poszvejtsenye je po právde razmejnyi hizsnoga vérta duzsnoszt.
Persze lokálne (varaske) právde i zrendelüvanya regulejrajo hizsnoga vérta duzsnoszti, kak na példo vu táksi pripetjáj, csi je hram nej pripraven na tou, ka bi prebívali v-nyem zavolo nyegove zapüsesenoszt, nemáratnoszti szhája prebíyanya neprípravnoszt, hizsni vért je duzsen z-kvára povrnejnyom árendási.
Csi drüjge pogodbe nega, te je hizsni vért duzsen porcije placsüvati.
Hizsni vért má pravico vu nisteri pripetjáj, nájmre, csi sztancsar kvár naprávi na negí bajoucsoj vrejdnoszti, po biro-
víji ali policájszkoj pouti sztan csara vödjáti z-hrama i kvára povrnejnye notri ztérgyati. Zájenno, csi hizsni vért prelomi kontraktus vu kaksokoli formo, sztancsar jus má nyega za kvára povrnejnye touzsiti.
Vu nisteri drzsélaj hizsni vért jus má dojzadrzsati sztancsara pohistvo, csi tiszti neplácsa árende. Zájenno vu vnougi drzsélaj právda duzsníka doum zagvüsa i nedopüsztí pohistva dojzadrzsánye. Dosztakrát pa té pravice, jusi niksega valánya nemajo vu nastampani lease-kontraktusaj i nevzeme nyim doszta haszka sztancsar.
Návadna nastampana leaseformula je tak narédjena, ka hizsnomi vérti dá vszáko mogocsno prvoszt. Tanácsno je, ka naj sztancsar tou dobro prerazmi i naj nepodpíse táksa zavézanya, stera bi na nyega gledoucs skodlíve bilé. Csi je sztancsar lease podpíszao, od tisztoga nyega jedíno hizsni vért lehko odvézse.
Vu nistemi drzsélaj právda zselej, ka táksi lease-i, steri szo na edno leto neprávleni, sze morejo vu píszmo vzéti. Od toga na kracsisi terminus zvezane zglíjinge szo návadno z-recsjouv pogojene. Vu táksem pripetjej pa hizsni vért szlobodno pozdigne árendo, brezi vszákoga prehodnoga notri zglásenya.
NAZNÁNYE!
Vszém nasim küpüvajoucsim i poprejkno szlovenom po etoj pouti naznynyamo, ka za nyigovo prílicsnoszt de nasa baota zdaj poetomtoga po vecseráj odpreejta do 8. vöre.
Goodman Furniture Co.
522-24 E. 3rd STREET, BETHLEHEM, PA.
(Pouleg Gosztonyi Banka)
NEDÁJTE SZE ZAPELATI !
PROBAJTE EDEN
MAYTAG

PRVLE KAK DRÜJGOGA KÜPITE
Telefonejrajte i ksenki te lehko práli z-Maytag pranyá masínom i te szamí lehko szoudite, kaksi bode gvant.
Lehigh Supply Co.
434 MAIN STREET, BETHLEHEM, PA. Phone 793-J
Pohistva narocsilo, stero szmo nej bili mogoucsi dojpovedati, je prislo po vagonaj i auto truckaj.
Narocsile, stere szmo zse na szprotolejtje dáli --- Narocsile, stere szo fabrikantje nej scseli presztaviti --- Vnougo pohistva je poszláno bilou prvle, kak je pa Howell szkoncsao, ka z-trzstva sztoupi. Vsze tou pohistvo i stero szmo pri rokaj meli i stero szmo escse
nej oudali,
ZDAJ ODÁNO BODE NAEDNOUK TISZT0MI, KÍ NÁJVECS OBECSA.
DVEJ ODAJI DNÉVNO
DOKECS VSZE BLÁGO NEODÁMO.
2.30 popold. i vecsér ob 7.30 vöri.
KSENKI DÁRI PRI VSZÁKOJ ODAJI!
VSZÁKOMI JE SZTOLEC KRÉDI ZA SZEDETI PRI ODAJI !
Vsze sze odá nájvecs obecsajocsemi. Nika neobrdrzsímo.
KÜPITE SZEBI POHISTVO ZA VASO CEJNO ZDAJ !
Baota je zaprejta vszáki dén do poldnéva. Popoldnévi pa odprejta naj lüdjé lehko poglédnejo pohistvo i pri odaji tao vzemejo i csi scséjo, szebi lehko vöpreberéjo z-tiszti falátov, steri na odajo prídejo. Na odajo príde eto szledécse:
POHISTVO, PODPRESZTRALE, KÁHLE, VÖPREBRÁNI FALATJE, POSZTELE, ITD.
Vsze odaje szo drzsáne v HOWELA POHISTVA BAOTI, ár vö z-Trzstva ide na 30-32 E. 3rd St, Bethlehem, Pa.
R. WILLIAM GUYMEY COMPANY, Auctioners, Guyney Bldg., Pittsburgh, Pa.
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
5. sztrán
BRIDGEPORTSZKIM SZLOVENOM !
Gdakoli te potrebüvali kaksekoli POHISTVO, nezpozábte sze z-vasega prijátela
BREIMER SÁMUEL-a 336 Hancock Ave. Bridgeport, Conn.
Trno rad vam dam pohistvo na doli placsüvanye tüdi.
Szlovenec naj ne bode brezi szlovenszki novin !
HOTELA PRESZELJENYE
NAGY LÁSZLÓ hotelalasztník je vu lásztnoszti bodoucsi Hotel na 501 E. 3rd STREET BETHLEHEM, PA. vu Scott-house odszelo. Proszi nadale prijátelov i poznáncov podpéranye.
Eto bode poetomtoga szlovencov vküper nájdjenya meszto.
B. KAPLAN
PERUTNE ZSIVÁZNI TRZSTVO 331 E. Mechanic Street, Bethlehem, Pa.
Postüvani Szlovenci szo prinasz vszigdár z-odloucsenov prijaznívosztjov obszlüzsávani. Na tou velko pazko obrnémo, naj vszáki bode zadovolen.
Nájlepsi píscsanci, kokousi i vszeféle peroutne sztvaríne mámo na prebéranye. Na zselejnye je zarejzsemo i z-csísztimo tüdi.
Velko prebéranye! — Primejrne cejne!
JOHN KOUSZ
SZLOVENSZKI KONTRAKTOR
Zgotávlam vszefelé nouvo i sztáro tislarszko, zidárszko i pleszterszko delo. — Csi máte takse delo dajte meni znati i jasz vam dam rédno cejno. na tou delo.
1035 MECHANIC ST., BETHLEHEM, PA. Telephone 227-R-1
Bethlehem National Bank
Prejk od Market House
PRINASZ PEJNEZE MÁ VLOZSENE
U. S. Government Pennsylvania drzsála Northampton County Bethlehem Váras
CEJLA VREJDNOSZlN ...... $8,500.000
VLOZSBE ............................. $7,000,000
Bethlehem National Bank
THIRD AND ADAMS STREET Odprejto v-Szoboto od 7 do 9.
JOHN NOVÁK
SZLOVENSZKI KONTRAKTOR
Gorivzeme vszefelé zIdárszko i tislarszko delo, popravek i nouve hrame delanye. Stere szi lehko tak dáte napraviti kak de sze vam vidlo. Csi scséte nouvi hram delati, ali csi popravek máte, proszite nyegovo cejno.
Zdaj sze trno fájne drva dobíjo prinyem i falej kak gde koli indri.
811 Bastian St. Phone 3454-R Bethlehem, Pa.
NAZNÁNYE VU SZTÁRO DOMOVINO POTÜVAJOUCSIM AMERIKANSZKIM PÖRGAROM
Naturalizejrani pörgar zlehka zgübí szvoj pörgarszki papér, csi sze duzse zdrzsáva vu szvojoj domovini od naprejpíszanoga terminusa
Prvle, kak bi stoj odpotüvao vu sztáro domovino, dobro je, csi naprej rédno vöpozvej právdenszka zravnanya, tak na notrivandranye, kak na pörgarszko pravico gledoucs. Dobro je znati vszákomi, ka naturalizejrani pörgar, csi vu szvojoj rojsztnoj domovini od dvej leti duzse zsivé, ali vu drügom országi sze od 5 lejt duzse zdrzsáva, trno zlehka zgübí szvoje amerikanszke pörgarszke pravice i vkraj nyemi vzemejo pörgarszki papér. Tou zravnanye nej szamo na moske, nego na zsenszke tüdi szlísi.
Naturalizejranomi — rávno tak eti rodjenomi — pörgari, kí sze dugse vrejmen vu zvönejsnyem országi scsé zdrzsávati, je potrejbno, naj sze dá regisztrejrati pri amerikanszkom konzuli, gde notri more zglásziti dugoga tam zdrzsávanya zrok. Persze oni amerikanszki pörgarje, steri szo sze eti naroudili, csi gli presztoupijo naprejpíszano vrejmen, nezgübíjo sztálno szvoji pörgarszki pravic, szamo csi ne proszijo tühinszkoga országa pörgarszt vo. Ali nacsi sztojí sztális vu naturalizejrani pörgarov pripetjej. 
Po zvönejsnyega minisztersztva zravnanyi sze vu gvüsni pripetjáj naturalizejrani pörgar prejk napprejpíszanoga terminusa tüdi lehko zdrzsáva vu szvojoj prvejsoj domovini, ali vu drüjgom tühinszkom országi, csi szvojemi tam zdrzsávanyi vözadovolécse razlozsenye zná dati. Na zadosztno poszvedocsenye 5 szledécsi punktov vzemejo nájbole vu znánye:
1.	Zvönejsnye zdrzsávanye zavolo amerikanszke indusztrije, ali trzstva zasztoupanya.
2.	Zvönejsnye zdrzsávanye zavolo zdravsztvenoga sztána, ali za vcsenyé cíla.
3.	Zvönejsnye zdrzsávanye zavolo káksega naprej nevidou
csega nazájzadrzsánya, steri zrok je amerikanszkoga pörgara nazáj zadrzso v-tom, ka bi sze nazáj povrno, csi gli je scseo nazáj prídti.
4.	Zvönejsnye zdrzsávanye zavolo steroga pripoznanoga amerikanszkoga vcsenyá, znanosztvenoga, cerkvenoga, ali dobrotivnoga szpráviscsa reprezentácije.
5.	Zvönejsnye zdrzsávanye vu sterom tühinszkom nej vu rojsztnoj domovini) országi, gde naturalizejrani pörgar kákso právdenszko oupravico, ali znanosztveno delo oprávla, z-sterim nepríde vu naszprotnoszt z-amerikanszkimi prilozsnosztami i za steroga dela volo je vu amerikanszkom szpráviscsi nadaljávao brodjenyé.
VELKO
dobroto vcsiníte, drági szlovenci, csi sze v-storaj szpomenéte, ka szte vu nasi novinaj csteli glasüvanye.
Millionárje
vu politiki
(Dokoncsétek od 1-ga sztrána)
Charles Evans Hughes, kí je vu prvom leti potom, kak je dolizahválo z-minisztersztva, 50,000 dollárov dohotka porcije plácsao. Dawes vice-prezident zse dávno med millionáre szlísi.
Té példe szveklo pokázsejo, ka vszáka viszika csészt meszto rédnoga plácse drüjge maszne dohotke tüdi znamenüje.
Edno je gvüsno: csi do tej bogáti goszpodje z-priszpodobnov düsnovejsztjov szlüzsili lüdsztvo, kakda z-kaksov düsnovejsztjov szo szvojo personszko szlísnoszt szlüzsili vu tom táli, ka szo szi vu krátki lejtaj Vnougo millionov szpravili, vu onom pripetjej nyuvo z-prezidenta odebéranyom prikapcseno delo tüdi na haszek bode — lüdsztvi.
Po razmejnyi demokrácije vidme, bí mogao vszáki, vu sterom pörgarszka düsnavejszt zsivé, tao vzéti z-politicsne delavnoszti. Ár szamo tak sze lehko tou povej, ka je politicsna demokrácia zaisztino “working principle”. I neodvíseno od dotícsnoga pörgara vérsztvenoga sztálisa, bi on násztaj mogao valánoszt dobiti, ka vu kelkom je vrejdnoszt stoj na lüdsztvo, na ország gledoucs. Zsalosztno, té násztaj je trno dosztakrát szamo — teoria.
Zavüpavnicke
“ Amerikanszki Szlovencov Glász” Reditelsztvo, szpostenyom naznánye dá cstejocsim ka, ki szi té szlovenszke novine scsé zapovedati, naj szi je szamo pri nasi “Zavüpavnikaj” zapovej i naprej plácsa. Ali ki bi je Zavüpavnikom nej mogocsi bio plácsati, on naj nám notri posle vu Reditelsztvo.
Opominaino nase szlovence, naj vszigdár proszijo odpiszek (nyugto) od onoga steromi za té szlovenszke novine plácsate i poglednite csi na tisztom odpiszki steroga dobite bode tej novin imé: “Amerikanszki Szlovencov Glász”. Csi bi pa na tom odpiszki toga iména nej bilo, tak te odnász novin tüdi nemrete csakati, ár mi tákse vu znánye nevzémemo stero mi niti naznánye nedobimo. Mi szamo onim poslemo novine i nyim nyigovo placsano sumo vu réd zememo, ki do mell tákse odpiszke pokázati, steri szo od Amerikanszki Szlovencov, Glász novin szhájajocsi.
Amerikanszki Szlovencov Glász novin Zavüpavnikov iména:
Bethlehem, Pa.
Gergár Péter Kutos István
Pittsburgh, Pa.
Markos István Bridgeport, Conn.
Anthony Tivadar 456 Kingshighway Newark, N. J.
Pocsics István
Allentown, Pa.
Kozeli József 521 Jute Street New Brunswick, N. J
Joseph Doncsecz 254 Hamilton Street
Palmerton, Pa.
Doncsecz Jozsef
Elizabeth, N. J.
John Mihalich 352 Porth Ave.
Chicago, Hl.
Mike Novák 1913 W. 13th Street
Balazsic Mihály
Steelton, Pa.
Stephen Grábar 540 So. 4th Street
Cleveland, Ohio.
Mr. Anton Chrnko
4520 Finn Avenue
PODPÉRAJTE tiszte store steri glasüjejo v-nasi novinaj
AMERIKANSZKI GOTOVIPENEZ DOLLÁRE
plácsamo vö tam prejk vu steromkkoli várasi ali vészi, brezi doli potégnyenoszti, po posti ali pa po telegráfi.
SIFKÁRTE odávamo na stero koli linijo, za právo cejno.
ZA VLOZSBE 4-ti percent interesa placsüjemo.
KISS EMIL Banhhizsa
Fourth Ave. at 9th Street New York
Eagle Brand has raised more healthy babies than all other infant foods combined.
EAGLE BRAND
CONDENSED MILK
LEJPE KORINE POTREBÜJETE?
Jesztejo prinasz vszefelé nájlepse korine z-steri szi lehko preberéte i na zselejnye vám je domou pripelamo
Lejpi dár za vszáko príliko SZO LEJPE KORINE !
T. M. HOGAN
KORINAR
331 South New Street Bethlehem, Pa. Telephone 3209
Zdaj szi lehko küpite na LEHKO
DOLIPLACSÜVANJE
Gyémánt prsztanke, zláte vöre, zsenszke na rokou vöre práve elgin vöre za moske, za jejsztvino szrebrno skér, stero je vsze garanterano. Na sztejno vöre, goszli, locsece itd.
M. FINKELSTEIN
319½ E. THIRD STREET ETHLEHEM, PA.
— Odprejto po vecseráj —
89
— Povedao szem ti. Boj potrplíva. Vu dvajszetom leti, gda zse brezi materé tüdi lehko obsztojíta, ti pokázsem lasztivnoga sziná i prêk ti dam odtoga dokumenta.
Zsena je kaj nê vêdla drüjgo, kak v-edno formo lübiti, i obravnávati pojbáre, ali materno obcsütênye neprehênya nigdár, brodi, ziszkáva, zahtêva i nema pokoja.
Sercávala je pojbícse, gda szo szpáli, gda szo nê szpáli, opázila je nyidva naturo, znásanye, vu steroga návadi bi najsla kaj priszpodobnoga k-szvojoj, predgledalo je posztávila, gde ednoga, gde drüjgoga i taksega hípa je ona száma tüdi tá sztôpila i priglihávala je.
Vcsászi sze nyê je tak vidlo, da bi eden, eden tég, ali piknyo viditi mênila, edno, edno rêcs, sztopáj kebzüvala i táksega hípa sze je nê müdíla obveszeliti i miszliti: “Té je te
moj”....Szamo je tô bíla falinga, ka je to
priszpodobnöszt vcsászi pri Lacii, vcsászi pa pri Palii mênila gori náidti.
Tak nyê je materno szrdcé, té obcsüten magneski falácsec meszá, od steroga navdüseni peszniki, piszátelje zse od jezero lêt mao tak odícseno písejo, eto pôt “csetrtek” povedalo. Nê nyê je nika gvüsnoga nazvêsztilo.
Pojbícsa szta medtém lepô raszla ino sze vcsíla. Vrliva, prijétniva pojbára szta bilá obádvá. Nyidva szta zse tüdi znala, ka je
92
Tô leto sze je vedno blízsalo. Kosnate lipe nadvoriscsi szo doj szpüsztile z-szébe sztáro szkôrjo, pojbáre szo táksega hípa odpelali vu varasko sôlo i gda szo zse lipe pá znôva nê szamo lisztje, nego i korine szpüsztile, szta pá nazáj domô prisla. Tô je doszta lêt tak teklo.
Ali ednôk je pa tákse leto prislo, gda szo lipe zaman gnale i cvele, pojbára szta nê prisla domô. Z-solszki sztolíc szta tá sla, gde sze
rôzse razvijajo...... lêpe erdécse rôzse na zelé-
no trávo namálane.
Profeszor je notri sztôpo vu sôlo, kak drüjge dní, ali nenávadno z-ôszvetnim obrázom, pedellus je pa, kí je drügôcs knige meo segô za nyim neszti, zdaj edne nárocse püks privlêkao, vsze je rípao pod bremenom.
— Decski! — právi profeszor, v-katedro sztanovsi — doli dénte té knige. Vsze je noríja, ka je vnyí — Tezske dní zsivémo. Glédajmo, steri de zvász ládao pükso.
V-tezski dnévi je püksa lehka. Vszi szo jo ládali.
Cêli zlôcs je sô, mednyimi Gáthyia sziná tüdi. Profeszor je je pelao.
Vu bojni je te eden szpadno. Szamo Lálszló je prisao nazáj domô.
Tô je te nika nenávadno nê bilô, csi je stoj szpadno. Niscse je doszta nê geno zanyega. Tô bi bilô csüdo, csi je stoj nê szpadno.
6. sztrán
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
NOUVE JESZÉNSZKE MOUDE SZO ETI
Sznajzsna obütel vszáki szezon véksi presztor zalézse. Mí vam pri tom na lehko pomoucs bodemo, csi zdaj k-nam prídate cipele küpüvat i ka te zadovolni zsnyimi od toga vász zse zdaj ogvüsamo.
Prinasz dobíte vszigdár nájnovejse moude i nájbougse cipele.
M. E. Kreidler & Sons
17 E. THIRD STREET, BETHLEHEM, PA.
Trém vcsiníte dobroto : szebi, glasüvajoucsemi i nam, csi sze pri küpüvanyi szpomenéte, ka szte storosov glasenyé vu nasi novinaj csteli.
Postüvanya Znamejnye
Szkblívo Prebráni i rédno posztávleni Krízs
je postüvanya znamejnye z sterim szte duzsni pokojnim Vszefelé fájno i prousztno zdelano kaménye jeszte prinasz z-steri sze vam na lehci poszrecsi vö odebrati
Lehigh Valley Marble and Granite Works
H. A. HARWICK, laszt.
136 Graham Place, (pouleg Broadway i Broadhead Ave) Bethlehem, Pa.
SZPREMEJNYENI
SZVETSZKI RÉD
(Dale od 3-ga sztrána)
go na tou szo nasztregávali, ka csi Wall Street dopüsztí prezidenti, ka lehko odhája z-Bejle Hizse.
Wall Street je dopüszto. Wall Street szi je tak miszlo, ka na novejsi bojnszki hajouvov porácsanye sze razburka ország i lüdsztvo escse ednouk k-szebi popádne zmozsnoszt.
Vu tom pripetjej sze je Wall Street vkano.
Viditi szo mogli, ka nemárajo tü zse ni oborozsüvanye, ni trustov nasztávlanye, ni nikse drüjge neposténoszti, ka sze je notri privadilo lüdsztvo vu szvoj sors.
Opojíla ji je jazz muzsika, pa sztrádanye. Babe Ruth, Dempsey, Mrs. Sneiderce vmorsztvo itd.
Nájbole pa stamp, neposténi stamp, steri je goszpoud grátao ober vszákoga vu Zdrüzseni Drzsélaj.
Na tou je trno sajnálivao Wall Street, ka je Coolidge-a od nadalnoga prezidensztva gorimentüvao.
Vejm dobíjo drüjgoga bolvana, lehko szi nájmlejo drüjgoga prezldenta, ár kogastécs leh ko dájo odebrati v-országi. Ali lehko szi racsunajo na tou, ka tak obhodijo zsnyim, kak z-Rooseveltom.
Gda szo Roosevelta vu viceprezidentski sztolec notri poszádili, szo szi tak miszlili, ka szo ednoga vrloga, fájnoga ravnajoucsega ilojcsnoga bougeca poszádili vu sztolec.
Gda je Roosevelt notri priso vu Bejlo Hizso po mrtelnoszti McKinley prezidenta, vcsaszi sze je razburkao prouti szvojim mestrom.
Pri drüjgoga terminusa odebéranyi je Harriman zse za nou roga titulejrao Roosevelta, ár je nej szamo Wall Streeta zselejnye szpoznao za jedínoga csinitela.
Tákse féle vkanenye pa zoucsi drüjgimi tüdi lehko doszégne kapitaliste. Ali od Coolidge-a sze nyim nej trbej bojati vecs. Odnyega bole bougatnoga prezidenta nigdár nemre dobiti kapitalizmus.
Tak pa te Coolidge-ovo odpovedávanye nazáj scséjo nika kou pocecati, csi je mogoucse, ali kak sze vídi, zse je prekesznó.
Za toga cíla volo je pogledno prezidenta Morgan-dinasztíje eden kotriga, Mr. Merril, koga “detecsega vrszta prijátelsztvo” pikapcsi k-prezidenti. Príliko scséjo nájdti, ka naj dojzahváljenoszt — csi je mogoucse nazáj pocécajo.
I sto sze szkázse na pláci drüjgi, kak Morganova dinasztía.
Morgan House, steri je goszpoud zsítki i szmrti v-országi. Steri prezidenta odeberé, government dá buknoti, bojno naprávi, mér lehko zvézse i na steroga je pooblásztilo lüdsztvo kralüvanya pravico vu Zdrüzseni Drzsélaj.
Vu preminoucsi kédnaj szo okrouzsna píszma razposzlali z-Wall Streeta.
K-bankoszkim predszednikom, fabrik lásztnikom, bajc lásztnikom ino v-tej píszmaj tou zselejo, naj szevszáki kapitaliszt gene za Coolidge-a. Med vecsim etak písejo:
“Vu zádnyi stiraj lejtaj, kak je Coolidge prezident, szo nej prineszli ednoga znamenitoga szkoncsanya ali zravnanya vu Washingtoni, dokecs szo doteknyene indusztrijszke vrszte voditelov tanács v önej oproszili.”
Trbej od toga bole szramotno notriszpoznanye tomi, ka sto kralüje vu Washingtoni ?
Ne pítajo od lüdsztva, voutajoucsi pörgarov, delavsztva, ka ka zse lejo, nego od “doteknyene indusztrijszke vrszte voditelov”.
Csi, példo denemo, eden trust nasztávlajo, nej je pörgarov rejcs znamenita, nego trustni voditelov notriprivoljenye proszi government.
Csi vámo trbej vönavrcsti, ne pítajo farmere, ka csi de mogao plácsati prejk mére visziko cejno. Nej bogme.
Od “doteknyeni indusztrije voditelov” proszijo, ka naj bodejo tak dobro dopüsztiti váme pozdignyenoszt, ár vejm z-tém nyuvo prilozsnoszt scséjo szlüzsiti.
Tak sztojímo, do tegamao szmo prisli, tü szmo, vu hamisne demokrácije popolnoj i sztrahotnoj gouloszti.
Ne predgajo zse vecs, ka je lüdsztva rejcs, Bozsa rejcs, ka lüdsztvo odloucsi, sto je prezident. Zakaj ?
Prebiválsztvo nevídi, necsüje, szamo bezsí dale vu plutokrácije kralüvanya mocsvar, prepaszt, stera z-edne bojnszke nevamoszti vu drügo, z-edne mesznice vu drüjgo zsené, ploudi prebiválsztvo.
Odebéranye sze priblizsáva, nouvoga prezidenta poszadíjo tak imenüvano vu “lüdsztva iméni” vu Bejlo Hizso, Morganovi szo bizi, doszta dela májo, ka naj nouvoga prezidenta vöoznamejnijo.
JOHN WALLETZ
810 CHESTNUT ST. N. S. PITTSBURGH, PA SZLOVENSZKI MESZÁR
Frisko i Okajeno Meszou vu vszákom vrejmeni lehko küpite.
Tüdi vsze groszerszko blágo
Phone 1542
Zdaj Je Vrejmen
rávno prípravno i cejne szo niszike csi zdaj zapovete
KRIZS
delanye za vase pokojne i prinasz tou nájbougse delo lehko dobíte, ár nájmodernejse mámo notri szprávleno naso delavnico.
P. C. WEIL I SIN
222 W. UNION STREET, BETHLEHEM, PA.
Naznánye dam vszém szlovencom, komi de potrejbno na Pogrobnika, on sze naj obrné kmeni, gde dobi náj bole postenejse vö obszlüzsenye
JOSEPH A. PAPPERT, Pogrobnik.
711 Lockhart Street, N. S. PITTSBURGH, PA.
Dományi za dományega, podpérajte nase novine!
90
nyidva ednomi mama macsija, ali vszáki je tak miszlo, ka nê nyemi, nego ovomi.
V-tô formo szta tak v-rédi bilá. Ali ednôk je Gáthy ocsa obetezsao, zsena je zdaj tô príliko popádnola, tak szi míszlivsa, csi je têlo szlabo, düh je mogôcse tüdi oszlableni. Z-jálnim prilizávanyom sze je omiljávala mozsê, tak da sze je on navolo vnôge molbe i gécsanya.
— Povê mi drági moj,....boj tak dober......
szmilüj sze mi... dönok mi pokázsi, stero je
moj szin ? Doli sze ti priszezsém, oblübim ti na zsívoga Bogá, ka tô vu szebi zadrzsim, z-nikaksim tálom nepokázsem i neodkríjem szkrovnoszti. Moj paszterek tô nigdár nede znao, ni te právi moj szin nê, szamo li jasz. V-edno formo mo rada mêla obádvá.
— No dobro je zsena. Vervao bom ti, da szi z-príszegov oblübila. (Rávno v-tom megnenyi je sztôpo v-hizso Pali).
Tô je tvoj laszen szin — nyê sepne.
Mati je k-nyemi bêzsala, v-nárocse ga je popádnola, szvilne pláve viaszé nyemi milüvajôcs gládila, bôzsala, vrédjemála.
Poldné je zse to jakse jaboko Paliovo bilô. Pri jüzsini je nôzsic globse poleto v-kalácsine gda je Palii rêzala.
Proti vecséri szta sze pojbára v-ogradcseka hizsi labdala, edna glazsojna obloka
91
sze je sztrla, pojbára szta tak pravla: ka sze száma odszébe potrla — ali mati je preci vönajsla, ka sze tô od Lacia zgôdilo, nê od Palia.
I tô je tak slo od dnéva, do dnéva. Gáthy je na pamet vzéo.
—	Hej, zsena, zsena!
—	Ka zselés, Lőrinc?
—	Szmê me mantrá Borbára. Takse szte ví matere. Szamo li edno sztruno szem ti potezso vu szrdci i vcsaszi sze je pokázala macsija. Proba je nê prav vdárila vö.
—	Kaksa proba?
—	Z-pojbárom. Gori szem djao pri szebi, ka tisztoga povém za tvojega, steri prvle notri sztôpi v-hizso.
—	Oh tí groznoszt! szkricsí zsena. — Znoro szi me!
—	Mogôcse. Jeli szi pa tí nê znorila mené, ka bos nyidva v-edno formo rada mêla. Od onoga hípa mao za Lacia tak nemáras. Palivi brezi mere bole povôli hodis. Tak szi tí groznoszt.
Zsena je zdaj pobita na eden diván doli szpádnola. Obládana je. Od onoga hípa je vecs nê vüpala napré prineszti mozsê, naj nyê ovádi, steri szin je nyéni? Tô bi zdaj zse tak zaman bilô.
Odzajaj je escse to trôstajôcse prísesztno vremen, to dvajszeto leto. Teda zvê sztálno.
Pittsburgh, Pa. i Krajina
Zavüpavnik: Markos István
940 Vista Street,	Tel. Cedar 4933-J.	N. S. Pittsburgh, Pa.
F. N. HOFFSTOT, Szednik	GEORGE G. SCHMIDT, Peneznik
T. W. FRIEND, Podszednik H. J. C. BREKER, Podpeneznik
Penezna Vrejdnoszt $2000.000.00	Cejlo Imánye $350,000.00
NATIONAL BANK OF AMERICA
709-711 East Ohio Street	Pittsburgh, Pa.

Safe Deposit Box-e sze dobijo z-Árende 4% Interesa plácsa na sparavnoj sumi
Telephone Cedar 9163
JOE’S HOTEL
Primeni dobíte vszigdár vszefelé dobro jejsztvino ino pítvino. Tüdi lejpe hizse mam za vödati
Gda te na tou potrejbni prídte k-meni i jasz vász posteno vöobszlüzsim.
JOSEPH GOJTAN, lasztník.
817 Chestnut Street, N. S. Pittsburgh, Pa.
Szlovenec naj ne bode brezi szlovenszki novin !
GDA DE VAM POTREJBCSINA NA
POHISTVO, KÁRPETE ali KÁHLE
prídte kmeni i vidli  te, ka te zadovolni, kak zblágom tak z-cejnov
HARRY KRUPP
843 E. Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa.
Phone Cedar: 5752-W
Vszefelé Rádio-je prinesz dobíte za nisziko cejno.
Primeni dobite náj bokse blágo za rédno cejno. Pridte vu
S. M A L L I N , Vörarszko bauto.
729 E. Ohio Street,	N. S. PITTSBURGH, PA.
Telefon Cedar 9529
Vszigdár dobro i rédno bodete vöobszlüzseni, csi prídete vu moj Hotel, ár primeni dobíte tou nájboukso blágo za nájrednejso cejno.
Horvatski i Szlovenszki Hotel
Matt. J. Bestic, lásztnik 834 E. OHIO STREET N. S. PITTSBURGH, PA.
PODPÉRAJTE tiszte store, steri glasüjejo v-nasi novinaj!
Nájnovejse Jeszénszko Blágo
Nase JESZÉNSZKO blágo szmo zse notri doubili. Za moske i pojbe Gvant je krédi i csáka na vász gda prídete ino ga poglédnete.
MOSKI GVANTI
POJBOV GVANTI
KOLAPOSJE
HOLSZTIKJE
SZRAKICE
Dájte nam príliko naj vász lehko vöobszlüzsávamo.
Joseph Patz
“MOSKOV i POJBOV BAOTA”
829 East Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa.
Prineszte eto glasenyé notri knám i dobíte dupliske Trading Stempline