An American newspaper, printed in the Windish language, promulgating American ideas and principles to liberty loving Windish race
Published every friday
Nájvékse i nájbole razsürjene vendszke novine vu Zdrüzseni Drzsélaj, steri vszáki réd vu Ameriki zisivoucsi vendov szlisnoszti szlüzsi.
Szhája vszáki pétek
AMERICAN WINDISH VOICE
“ENTERED AS SECOND-GLASS MATTER JANUARY 13, 1922, AT THE POST OFFICE AT BETHLEHEM, PA. UNDER THE ACT OF MARCH 3, 1879.”
VOL. VII. LEJTNITECSÁJ.
BETHLEHEM, PA. — PITTSBURGH, PA. — BRIDGEPORT, CONN. SZEPTEMBER 30, 1927.
No. 39.
Fáther Veren szo nazáj prisli z-sztáre domovine
Rev. Clement Veren, Szv. Jozsefa szlovenszke r. kath. cerkvi plebános szo v-nedelo popoldnévi prisli nazáj vu Bethlehem z-New Yorka, kama szo pred pár dnévami prisli z-Europe, gde szo priblízsno dvá mejszeca szpunyávali szvojo vakácijo.
Nyuvi vernicke szo ji z-jáko lejpim gorszprímlenyom csakali pri cérkvi. Father Veren szo sze po 3. vöri pripelali od zselezniske stácije, ali vesaszi popoldnévi szo zse zácsali vküper prihájati fárnicke i poznánci, tak, ka je zse pred 3-ov vörov velka vnozsina csákala na szvojega lüblénoga dühovní ka. Jáko lejpo videjnye szo podelili solszka deca vu popolnom racsuni, vu bejli gvant oblecsene deklicske, z-erdécsim pantlikom vu vlaszáj, stero je tak vövidlo, tak eden velki zsív rouzsni püslics.
Vecsér ob 8. vöri je velki banket bio vu cerkvenom basementi, pri steroj príliki sze, je té velki presztor popolnoma napuno z-navdüsenimi gouszti. Pri okincsani i obilno presztrej ti sztolaj, pouleg Donchetz Lajosa povidne bande, sze je vszá ki trno veszélo csüto do készne noucsi i za vszákoga eden nepozáben vecsér, eden nájlepsi
szpoumenek osztáne té mao. Na banketi szo Fáther Veren lejpi gouvor drzsali, vu sterom szo lepou zahválili vszém za ono lejpo szprímlenye, z-sterim szo nyim tao dáli, poszebno szo zahválili onim vernikom, kí szo nyim prouti hodili vu New York.
Father Veren szo szi priszlüzsili tou lejpo szprímlenye, vu sterom szo tao doubili, ino tüdi szo szi priszlüzsili ono krátko vakácijo, stero szo vu sztároj domovini szpunyávali, csi rávno szo nej meli doszta csasza na pocsívanye, ár szo doszta szlüszbenoga poszla meli odprá vlati vu rázlocsni mejsztaj, ali záto itak míszlimo, ka nyim je dobro szpadnolo po stiraj lejtaj viditi szvojo rojsztno domovino, szvoje blízsnye, szvoje lübléne. Father Veren szo nej trno dugo v-Ameriki, ali dönok szo za duga lejta valon dela doprineszli szkousz! Vnougo ponovlenya pri cérkvi, ali nyigovo nájvékse csinejnye je bilou, ka szo lejpo, velko soulo dali goriposztaviti, stera de do vekoma dícsila Veren plebánosa doprinesenye, nyim na niko, szlovencsini pa na gizdávoszt!
Zdaj, gda szo Fáther Veren znouva med nász prisli, mí ji tüdi toplo pozdrávlamo !
Edno leto je minoulo
Gda je Central train notri vdaro vu Lehigh Valley train.
Ka je znankar te nájvéksa neszrecsa bíla vu historiji eti v-Bethlehemi i stero escse vnogo lüjdi dobro nazáj poumli, kí szo tiszto zseleznepouti neszrecso glédat hodili, je rávno zdaj szept. 27-ga edno leto imnoulo. Lajnszko leto szept. 27-ga vgojdno ob sésztoj vöri je Central zseleznepouti train prejk sou Lehigh vodé zseleznom mouszti ino je notri vdaro vu Lehigh Valley train kí je rávno tisztoga hípa notri na stácijo pelo. Tou sze je zgoudilo na krizsopotji pod od bregá do bregá mousztom. Oszen lüjdi je mrtvo na meszti osztalo i 42 person sze je oranilo.
Tou, ka je esese vecs lüjdi nej bilou mrtvo, sze tomi má zahvaliti, ka szta obá traina pomali sla i tou je odvrnolo escse vékse katasztrofo.
Vu szne je vö z-traina szkocso
Szrecso je meo vu szvojo neszrecso 23 lejt sztar George Ziegler, kí prebíva na 6015 Christian street v-Philadelphiji, gda je zdaj v-tork gojdno vu szne vö z-traina szkocso rávno tisztoga hípa, gda je zse train szkoro notri priso na allentwnszko stácijo. I rávno tou je bíla szrecsa, ár je train te zse pomali sou. Kak bi te pojeb pár minutov prvle vö szkoncso, te bi zagvüsno mrtev bio, ár bi od nágloga szpadája mocsno oranyeni poszto. Zdaj je pa nyemi zvön toga, ka szi je rokou malo vözavíno drüjgo záto nikaj nej bilou. Te decsko sze je z-Philadelphije vu Wilkes-Barre pelo, ali zdaj ka sze je orano, je nazáj domou sou.
Dnesz, Szeptember 30-ga je szlejdjen dén za Solszko porcijo plácsati.
Juliusa 4-ga mrtelnoszti
196 lüjdi je mrlou letosz na juliusa strti národen szvétek vu Zdrüzseni Drzsélaj.
Z-Washingtona glászijo: — Arthur Williams, American Museum of Safety-a direktor je zdaj prineszo na szvekloucso etoga leta juliusa 4-ga konecsno veritno i officiálno listo od mrtelnoszti. Tou vöpokázanye rávno zadoszta szpravicsa, ka té velki národen szvétek edno pout kakso velko nevamoszt znamenüje na szvetüvajoucse gledoucs.
Po vöpokázanyi je mrtvecov racsun 196 zneszo vö, oranyeni pa 3,179. 31 je od mrtvecov 6 lejt mlájse decé bilou, 122 med 6 i 20 lejtami. Mrtelnoszti nájvéksi tao szo revolve, oranyene spile, explodejrajoucsi ragetlinje, tak zváni rimszki stüki i dinamit zroküvali.
SZÜHA LIGA JE TRNO SZIGURNA
Anti Saloon League deportejrati scsé dati tiszte tühince, steri prelomijo szüho právdo.
Z-Asheville, N. C. glászijo: — Wayne B. Wheelera, anti saloon lige nejaávno mrtelnoga vezéra naszlednik, F. Scott McBride je vözglászo, ka de Anti Saloon League vu vszákom táli delala na tom, ka naj naszledüvajoucsi kongreszus szprímle ono právdeporácsanye, stero liga dá notri. Toga porácsanya cio je tou, ka naj sze tiszti tühinci, steri sze vu prelomlenyi szübe právdo za krívce nájdejo, po vöszpunenyi nyuve kastige, deportejrajo z-országa.
McBride je zdaj na okruuzsnoj ponti v-országi. V-pondejlek je vu Ashevilli drzsao velki gouvor. Tam je nazvejszto ono szigurno vözglásenye, ka tühinszki munsájnarje i pívci mars vö z-országa !
Novembra 8-ga, v-Tork bode glávno odebéranye
Greenstein Károly na poprejkno zselejnye gorisztoupi vu 5-om wardi za aldermana
Novembra 8-ga bode rédno odebéranye, pri steroj príliki tao vzemejo vu odebéranyi oni kandidátje, steri szo szeptembra 20-ga vecsino doubili na kan didácijo. Vu 5-om wardi na demokrátskom balloti je vecsino John D. Keleher zdajsnyi alderman doubo, vszevküper 247 voutomov. Na republikánskom balloti pa Frank Eppinger, vszevküper 26 voutomov. Na demokrátskom balloti je na drüjgom meszti Greenstein Károly sztao z-186 voutomami, stero je bogme zadoszta velki racsun, csi vu znánye vzememo, ka szo ovi kandidátje — zvön Kelehera-doszta menye voutomov doubili.
Kakda szmo zvedli, Greenstein Károlya vernicke szo sze nej pomirili v-tom, ka bi Green stein Csáli vöoszto, za toga volo ga dén za dnévom poiscsejo gori vu velkom racsuni ino ga nadigávajo naj gori sztoupi
kak Alderman-kandidát vu 5-om wardi, za poprejkno podpéranye ga vszáki poznánec i prijátel zagvüsa. Greenstein Károly je na tou sztálno poprejkno zselejnye vözglászo, ka vu tou formo gori sztoupi i na independentskoj tiketi tao vzeme vu odebéranyi za aldermanszko csészt vu 5-om wardi.
Greenstein Károlya vövidejnya na gvinanye szo tou pont doszta bougsa, kak prvo pout, gda je za kandidácijo sou boj, ár je tej 186 voutomov zse gvüsni, taliáni i poláki szo tüdi oblübili, ka do ga na rédnom odebéranyi vu popolnoj meri podpérali i nanyega voutali, rávno tak lejpo vöivdejnye jeszte med vougrami i drüj gimi národami tüdi i vu tákso formo vszáko vövidejnye na tou vadlüje, ka Greenstein Károly z-velkov vecsinov odebráni bode za aldermana vu 5-om wardi.
Devédeszét dní vouze je dobíla, ár je policájszkoga prejdnyika scsela k-szebi dobiti
Stirje csarni, dvá moska i dvej zsenszki, vszi z-Bethlehema, szo vu eastonszki policájov roké prisli v-nedelo noucs, ár szo eastonszkoga policájszkoga prejdnyika zsenszke szebov zvalé.
Tevi dvej csarnivi zsenszki szta moske k-szebi z-vabile i gda szo moski zsnyimi sli, te szo je z-moskov pomocsjouv vöporobile. Rávno zdaj je tou delo tüdi tak bilou napelano.
Eastonszko policájsztvo je zse vnougo tozsbé dobílo od táksega csinejnya i rávno za toga volo je zdaj policájszki prejdnyik Frank Frederick, szebi gori djao, ka tomi konec napravi. Gori sze je opravo vu civilszki gvant, k-szebi je vzéo Dech detektiva, kí je tüdi vu civilszkom gvanti bio oprávleni i sla szta csakat, csi rejszan nyidva tüdi kákse zsenszke zazovéjo.
Nej je trbelo dugo csakati, ár kak je tam na trétjem i Ferry streeti na kükli sztao i malo i tá nazáj hodo, szo za edno malo rejszan prisle dvej csarnivi zsenszki i edna je policájszkoga prejdnyika F. Fredericka oberkla: Hello Sweetie, how is you ?
“Jász szam O. K. kak szi tí?’ pravo je te chief.
“Jeli bi tí nej malo znama sou na dober csasz?”
“Kak vídim vidvi szta dvej’ jasz pa rávno mam ednoga prijátela etam prejk, streeta, pravo je Frederick.
“On je moj baby’’ právla je zmejsz ta drüjga csarna, i z-tém sze je gucs szkoncsao.
Rávno vu tom vrejmeni je kcoj priso Deach te detektive i Frederick je nyemi naznano, ka dekle scséjo idti.
“Jeli ví nemate masína ?” pítala je ta edna csarna.
“Nej eti” je pravo te chief, “Liki jasz vcsaszi poslem po ednoga” tak je te zdaj pravo
Dech-i ka naj telefonejra po masin, on je pa z-deklámi csako malo bole vu kmicsnom meszti. Kak je tam sztáo, je ovárao dvá csarniva moska prejk streeta, kí szo vsze dobro pazili, ka sze je tam godílo. Na masin je bognie nej dugo trbelo csakati, ár sze je za káksi deszét minut reszan policájszki patrol masin notri obrno po Blank streeti i zdaj szo te vszi stirje notri v-masin széli i zráven na policájszko stácijo pelali.
Na policájszkom szoudi szo zsenszke devétdeszét dní vouze doubile. Gda je té szoud sztao, te szta tejva dvá csarniva moska tüdi tam na szoudi bilá, steriva je policájszki prejdnyik Frank Frederick dobro pazo i kak je szoudi konec bio je pá nyidva naprej zvao. Kak szo nyidva poszebi zácsali szpitávati i preiszkávati, te sze je pokázalo, ka je te eden csaren $720.00 dollárov pejnez meo szkrito vu ednoj szkrivnoj zsepki. Te drüjgi je szamo $28.01 pejnez meo. Vcsaszi szo obá notri záprli i z-Beth lehema szo zvedávali od policájsztva, csi poznajo tejva dvá. Z-Bethlehema je táksi glász priso, ka obá szta dobro szpoznaniva na policájsztvi i ka je nyidva mestríja raubarsztvo. Szledi szta zagvüsenoszt djalá za szébe ino szo na szlobodno bilí püscseni. Te eden je sztou dollárov zagvüsanoszti meo, te drüjgi pa deszét dollárov. Ni eden je nej priso na szoud i tak szo za gvüsanoszt polozseni pej nezje tam osztali na policájsztvi.
Pokastigani grozdje trzsci
Nazzarino Baldino z-Steel City-ja i Pasquale Stravino z-Allentowna szta v-szoboto popoldnevi od Reichl policája doli bilá prijaniva, ár szta grozdje odávala, ali lejznica szta od várasa na tou gledoucs nej mela.
Na policájszkom szoudi szo na $7.50 pejnezne kastige bilí oszodjeni i sztroske szo mogli plácsati.
Po szkoncsanyi velkoga Tunney i Dempsey bojüvanya
VÖ SZE JE ZADOVOLILO SZTOU MILLIONOV LÜJDI ZSELEJNYE
Velke szenzácije boj sze je szkoncsao preminoucsi csetrtek vecsér vu Chicagoi. Gene Tunney, bívsi sofer velkoga trucka, máli kancelájszki szlüzsbeník i bívsi marinarszki szoldák je zbio Jack Dempsey-a, bívsega klantosa i szvetszkoga championa.
Bojüvanye je zsmetno, britko i krvávo bilou, ali — povidno je bilou onim prebiválcom, kí sze natelko navdüsávajo za té prouszen, nouri sport. Szigurno je bilou bítje, isztinszko championszko boxanye je bilou. Niti ednoga round-a je nej bilou, steri bi “soft” bio — kakda engliske novine písejo. Malo je bilou plészanya eden okonli drüjgoga, malo je bilou ogíbanya eden od drüjgoga, nego grbionszko szta sze mlátila.
Obádvá szta trno dobro znala, ka od jáko velke djátke jeszte rejcs. World champion titula dnesz zse neznamenüje szamo titulo, nego doszta million dollárov tüdi. Isztina, ka od Jack Dempsey-a moremo notriszpoznati, ka sze je nej szamo za pejneze i za prihájajoucsi pejnez mogocsnoszt boxao. Jack Dempsey je vszigdár bio natelko sportszki cslovek, ka ga je doprinesenye tüdi intereszejralo.
Od Gene Tunney-a tou nej trbej poszebno konstatejrati. Tunney je zaisztino tiszti cslovek, kí je vu boxanye gvüsen plemenitejsi tonus, nikso fájnoszt prineszao.
Tou je szkázao na Chicagoszkom matchi tüdi. I pokázao je escse nikaj drügo tüdi. Tou, ka je k-boxanyi nej zadoszta prouszna moucs, divgyoszt, “tigriskoga csloveka” vmárjajoucsi nágib. Glavou trbej k-coj,
csíszto, csedno i intelligensko glavou.
Vu szédmom roundi je Dempsey dolivdaro Tunney-a. Tak ga je vdaro doli, ka je tiszti 160,000 lüjdi, kí szo tam bilí vu stádiumi, krícsati zácsalo, ár sze je tak vidlo, ka je Tunney-i konec. Ali Tunney-i je nej bio konec. Prvle kak bi referee devét precsteli, té povidnoga fizikuma, dober boxer, kí je nej szamo ka velko moucs má, nego osztro pamet tüdi — koncsimár tákso pamet, na stero je vu ringi potrejbno — je gorisztano i dale sze je bio. Zaprva je názdrk sou pred Dempsey-om, kí je kak eden bejszen bík vdérjao nanyega, naj ga buje. Nej je záto sou názdrk Tunney, ka bi sze bojo od Dempsey-a, nego záto, ka je csüto, ka je nyemi na vrejmen bilou potrejbno k-tomi, naj k-szebi príde.
Dempsey sze je szmejao nadnyim, zse ga je za lehki áldov csüto, prerano sze je szmejao i brezi temelnoszti. Protivník, kí je z-pámetjov delao, je k-szebi prisao med názdrk idejnyom i potom je “nazáj priso” i cilou z-táksim vdérom, ka je naednouk szkoncsao z-bívsim championom.
Ton pont je pamet zaisztino obládala ober prouszne moucsi.
Tou fightanye je sztousésztdeszét jezero lüjdi glédalo, kon csimár na pétdeszét millio sze lehko saca racsun onim, kí szo szkousz rádioja poszlühsali toga velkoga bítja tekáj. Rávno telko lüjdi je nemirovno csakalo na novine v-pétek gojdno.
Z-recsjouv boxanye je lehko brutálisko, lehko je etakse, lehko je tákse, da pa lüdsztvi
(Dale na 2-gom sztráni)
Gút szi je vrezo z-brítvov, ár ga je mati krejgala
Louis Kardos 21 lejt sztar pojeb, kí z-szvojov máterjov pod 526 E. 5tk St. prebíva, je steo szvoj zsítek szkoncsati v-szrejdo vecsér, gda szi je z-britvov gut prerezo.
Kak policájsztvo glászi, te mládi pojeb sze je k-piti vzéo i gda je v-szrejdo vecsér domou priso, te ga je mati krejgala. Sztém je pojeb gori sou vu szvojo hizso i gda ga je nej bilou nazáj te ga je mati iszkat sla, ino ga je najsla vu nyegovoj hizsi, gde je na poudi lezso vsze krvávi.
Dr. Comens je bio prizváni, kí je nyemi prvo pomoucs dao i z-Joseph Gallagher policájszkov pomocsjouv ga je vu St. Lukes spitao odpelo. Kak z-spitála glászijo, rana je nej trno nevarna, ár je brítva toupa mogla bidti i zsile szi je nej prerezo.
POPÁRJENO DEJTE
Szeden lejt sztara Mary Cymorey je v-pondejlek mocsno bíla poparjena od vrejle vodé na sztarisov doumi 805 Hayes streeti, gda je eden skaf vodé tá obrnoula. Deklicsko szo vcsaszi vu St. Lukes spitao odpelali.
Odkrita zahválnoszt voutajocsim pörgarom!
Za duzsnoszt drzsim po etoj pouti tüdi z-szrdcá povedati nájlepso zahválnoszt vszém onim postüvanim Szlovenszkim voutajoucsim Pörgarom, kí szo na predodebéranyi mené podpérali z-szvojimi voutami, ali vu kaksemkoli táli meni na pomoucs bilí
Edno pout notri zglászim, ka na vecsine sztálno zselejnye popüsztévsi, na Novemberszkom odebéranyi na Indenpendent Ticketi páli gorisztoupim vu 5-om wardi na aldermanszko csészt. Ponovno proszim, naj pri toj príliki postüvani szlovenci mené páli podpérajo z-szvojov zavüpavnosztjov i naj znouva dájo doli voutom na méne, ár tak míszlim, ka moje gvinanye z-ednim bethlehemszki szlovencov, vougrov i prejkno uotriprivandrajoucsi prebiválcov gvinanye tüdi znamenüje.
Vüpavsi vu postüvani Szlovencov moucsi i podpéranyi zse naprej zahválim nyuvo pod péranye.
Priprávlajmo sze z-popolnov mocsjouv na Novemberszko gvüsno gvinanye ! Boug pláti !
Greenstein Károly.
2. sztrán
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
AMERICAN WINDISH VOICE
SZHAJA VSZÁKI PÉTEK - PUBLISHED EVERY FRIDAY
Editor Alex Kardos, reditel
Published by the American Windish Publishing Co., Inc. John Hassai, Secretary. Joseph Korpics, Business Manager. 512 East Fourth Street, Bethlehem, Pa.
Telephone 2940
NAPREJPLACSILA CEJNA:
Na cejlo leto . . . . . . . . . . . $2.00
V Jugoszlávijo . . . . . . . . . $3.00
SUBSCRIPTION RATES:
For one year . . . . . . . . . . $2.00
For Jugoslavia . . . . . . . . $3.00
“Entered as second-class matter January 13, 1922, at the post office at Bethlehem, Pa. under the Act of March 3, 1879.”
Nemirovni politikuske
Od tiszti mao, kak je Coolidge prezident vözglászo, ka nezselej bidti prezident-kandidát na 1928-ga leta odebéranyi, od tiszti mao sze dén za dnévom csüje ono zselejnye od repubilkánski politikusov, ka naj szpremení szvoje nakanejnye i naj “bezsí” za prezidentsko csészt na prísesztnom odebéranyi.
Ali tomi nepresztanoma ponávlajoucsemi zdühávanyi je nej tou gláven zrok, tak dabi z-Calvin Coolidge-a delavnosztjov popolnoma zadovolni bilí republikánskoga párta glávni mogulje; nej je tou gláven zrok, ka Calvin Coolidge-a za velkoga politikusa i na prezidentsko csészt jedíno prípravnoga csloveka drzsíjo. Nej. Gláven zrok je tou, ka bi vu zdajsnyem neprijétnom vrejmeni i vu brezvüpnom násztaji Calvin Coolidge brezi dvojüvanya bole pripraven kandidát bio za republikánski párt i za kapitaliste, kak vszi ovi drüjgi szpomínani politikuske. Tou je nyuvo stímanye.
Amerika rávno vu onom betégi trpí, kak nájvecs europszki országje: nema odloucsenoga talentuma velkoga zgléda, i prestímanoga znánya szinouve, ali csi jesztejo, tiszti szo aviátorje, automobil fabrikantje, businessmanje, real estate spekulánske, mozispilarje, theáterszki direktorje, bankárje, divatni gvantov, kolaposov fabrikantje, szühi agentje, ali bootleggerje, ali vu niksem táli nej — politikuske. Z-steroga páli on návuk lehko kebzüje vszáki amerikanszki pörgar, ka sze vékse vrejdnoszti i oumorni lüdjé vkraj drzsíjo od politicsnoga businissa. I gda szi oumoren cslovek tak míszli, te niti ne sztojí dalecs od isztine.
Vu Ameriki i vszepovszédi na velkom szvejti szo pregrdnoti dáli politiko z-oumornimi lüdmí, i nej drüjgi kak rávno táksi loski politikuske. Po deszetino lejtaj je trpo boj vszepovszédi na szvejti za poprejkno szkrivno odebérajoucso pravico. Vu Ameriki sze je zse szkoncsao té boj: tü je zse vszáki moski i zsenszka dobíla szvojo odebérajoucso pravico.
Gda je amerikanszko lüdsztvo zse vsze doubilo, ka je zselelo ino je zácsalo zadovolno zsiveti na pokouji, potom szo sze vedno nasztávlale i sze escse zdaj nasztávlajo rázlocsne kmicsne, szloboscsine pravico poménsávajoucse organizácije, násztave, stere nepresztanoma zmeslinge pobüdjávajo v-országi i zse szo tak dalecs prisle vu szvojoj resznoucsi, ka dneszdén eden sziromaski pörgar nemre na szlobodni po szvojoj vouli navájati szvojo pörgarszko pravico. Tak lehko povejmo, ka szo rázlocsne kmicsne organizácije, stere kapitalistje drzsíjo gori, zse popolno szmecsenoszt sztvourile vu ravnansztvi országa i csi de sze tou tak nadaljávalo, znábidti ka v-Ameriki tüdi bode vu krátkom diktátura, kak vu Itáliji, ali vu Spanyolszkom országi. Ár szkrivna diktatura zse zdaj láda vu Zdrüzseni Drzsélaj, stera z-Wall Streeta szhája.
Vu toj szmecsenoszti sze dájo viditi znamejnya, ka je v-etom országi nej vsze zláto, ka sze szvejti. I tou sze kázse vu onom velikom iszkanyi, szlejdjenyi tüdi, stero okouli prípravni prezident-kandidátov nájdjenya nadaljávajo. Nouvi lüdjé, nouva iména, nepoznáni politikuske szo nezavüpni i neprípravni. Kapitalizmusi pa táksega prezidenta trbej, steri de nyegova povelejnya verno szpunyávao i Coolidge csi je vu drüjgom táli gli szploj szlab politikus, v-tom táli je szploj prípraven. I sto zná, csi nede on republikánskoga párta prezident-kandidát na pridoucsem odebéranyi.
Bogátec i sziromák
Nigdár sze je escse nej pripetilo vu cslovecsánsztva historiji, ka bi eden ország tak bogáti bio, kak je zdaj Amerika. Rim je zaisztno gizdávi lehko bio na szvojo nezgovorno bogásztvo, ali gvüsno je, ka Rima bogásztvo sze je nej moglo z-zdajsnyov Amerikov vküper priglíjati.
Velke korporácije ednozadrüjgim tou glászijo, ka z-táksim profitom delajo, steri vlozsnikov nájvékse vüpazni tüdi preszégne. Millionárje vu neverjétno csüdnom bogásztvi zsivéjo i précinba, lepota vedno véksa bode vu etom országi.
Ednozadrüjgim novejsi i novejsi glászi prídejo od toga, ka velke firme szvojega profita vecsino vu drüjge velke firme polozsijo notri — tak sze v-topíj prejk edna firma vu drüjgo, tak sze povnozsávajo vedno bole vu sztrasnoj meri millioni i milliárdje, gda naszlejdnye moderni Krőzuske zaisztino nedo znali, ka naj csiníjo z-szvojimi pejnezi.
Ali medália má edno drüjgo sztrán, stero edno nájzádnye washingtonszko glasenyé pokázse.
Po dela poszlov minisztersztva ednom zdaj vödánom officiálnom glásenyi vdiljek po Zdrüzseni Drzsélaj na vecs millionov zadene oni lüjdi racsun, steri vu isztinszkom razmejnyi za gládno plácso delajo. Szám Davis dela poszlov miniszter je pravo, ka tej vnozsino, za sztrasno nisziko plácso delajoucsi lüdjé, neszmerno morálno i vérsztveno nevarnoszt znamenüjejo Zdrüzsenim Drzsélam. Glásenyé právi nadale, ka nezracsunano vnozsino vnozsino táksi delavcov jeszte v-országi, steri od 10 dollárov i 34 centov do 29 dollárov i 42 centa vözneszévsega kédniskoga dohotka morejo vödrzsati, hrániti szvojo familijo!
— Tá neglínoszt — právi Davis miniszter — vu nik sem táli nemre osztáti gori vu szvejta nájbogatejsem országi.
V-tom dela poszlov miniszter popolno pravico má. Ali tou tüdi nebi skoudilo, csi bi té goszpoud koncsimár kákseféle zbougsanya porácsanye predlozso pred prísesztni kongresszus na tou zsalosztno sztávo gledoucs. Ali te nyemi zamerijo kapitalistje, on pa more verno szlüzsiti tiszte!
BETHLEHEM TURKISH BATH
SZOPOUTNA KOUPANCA A. PLISCHKE, lasztnik.
809 East Fourth Street,	Bethlehem, Pa.
Znouvics notri szprávlena i predelana moderna szopoutna koupanca. — Csi szte prihlajeni, máte rheumo ali kaksikoli drüjgi beteg, steri je potrejben naj sze v-koupanci vrácsi, obrnte sze z-vüpaznosztjov k-odzgoraj imenüvanoj koupanci, stera sze zevszim predelana SZEPTEMBRA 15-GA ODPRÉ.
PREKUNYENI PEJNEZ VU STRAND THEÁTRI
Príseszten keden v-pétek, Oktober 7-ga bode eden prelejpi falat spilani vu Strand Teáteri, steroga imé je ‘‘Prekunye ni Pejnez” Vu toj spili gláven tao Mildred Harris, Charlie Chaplin-a bívsa zsena spila. Kotrige szlísijo vu eden millionerszki klub, stere je vnougo pejnez tak zapelo, ka szo na vmoursztvo i raubarsztvo szpodobni, szamo naj szvojo volou vöszpunijo. Nej je mogocse doli szpíszati nyigovo grozno csinejnye, stero tej, od pejnez odnorjeni lüdjé doprinesávajo.
Té kejp de vszákomi vrejdno poglédnoti ár je spila trno intereszántna.
STRAND
(Pred etim “Diana”) BETHLEHEM, PA.
Lepou predelani Mozi
Spila vecsér od 7. i 9. vöre
KÉDNISKI PROGRAM
Zdaj v Petek Szept. 30-ga: “TE ZGÜBLENI
VESZNICSAR”
Szoboto:
“TE BATRIVEN JUNÁK” “ZGÜBLENI MILLIONI”
Tork:
“ZAVRZSENA DOLIJNA” Buck Jones Buck Jones héresen spilar
Csetrtek:
RENÉÉ ADOREE
héresna francuska spilarca Indasnyega divata deklina
Petek Okt. 7-ga: “PREKUNYENI PEJNEZ’
SZAMEC MOSKI,
ali brez decé bodoucsi ozsenyeni pár, sztálno delo dobí na farmi. Glásziti sze pod No. 626 Evans Street, od 2 do 6 vöre popoldnévi.
Michael Palásthy
827 E. 4th Street BETHLEHEM, PA.
Oprávlam vszeféle lekterisko delo z-garantéranyom Primeni sze dobijo nájbougsi globi v-poszvejte i szaksa lekteriska náprava, stero sze pri hrámi i biznici nüca.
Po szkoncsanyi velkoga Tunney--Dempsey bojüvanya
(Dale od 1-ga sztrána)
trbej tou. Tákse bitje Amerike prebiválsztvo doszta bole intereszejra, kak prezidenta odebéranye, pa je tiszto tüdi nej málo delo !
Match-a notrijemánye na tiketaj je vözadenolo priblízsno trí millio dollárov. Sztávke szo po sacanyi vözadenole vszevküper pét millionov. Tunney je doubo edno millio dollárov, Dempsey pa 450 jezero dollárov. Tex Richard, té cejle komedije manager je pa escse nájvecs zaszlüzso.
Nepozábimo, ka vszáki tálnik toga szenzácionszkoga szvetszkoga dogotka vu krátki 25—35 minutaj zaszlüzsi tou nezgovorno summo pejnez.
Rávno te, gda vu Ameriki eden cejli szvoj zsítek vu nepresztannom vcsenyej, brodjenyi szpunyávajoucsi univerzitétni profeszor na cejlo leto sza mo 5—6000 dollárov plácse dobi, eden miniszter 12,000 eden governor 10,000, eden vucsitel ali duhovnik od 800 do 2000 dollárov, na dvanájszet mejszecov, Dempsey ali Tunney z-pesznicov vu pou vöri od 450 jezero do eden million dollárov, Tex Richard, pa z-szvojim csinadrattaskim glasüvanyom pa escse i od toga doszta vecs zaszlüzsi.
Rávno te, gda na príliko, amerikanszki bajcarov vnougo jezéri szkousz dugi tuejszecov niti ednoga centa nemajo na vszákdenésnyi krüh, gda vu
Missouri, Arkansas i Louisiana drzsélaj na sztoujezére sztrádajo, vu nájvéksoj szükesíni zsivéjo pouleg katasztrofálne povoudni, rávno te vu 1927-om leti po Krisztusovim rodjenyom vu tak zváni krscsanszki Zdrüzseni Drzsélaj, vu Chicago iména várasi lüdjé vnouge millione völücsajo na pou vöre dugo trpécse sportszke besznoucse vözadovoljenye.
Rávno te, gda delavci na sztoujezére od dnéva do dneva brez vüpazni iscsejo delo, ka naj z-pár dollárszkim zaszlüzskom obránijo szvojo familijo od gládne szmrti, nisterni odlocseni lüdjé szo pa szpodobni 100—200 dollárov tüdi plácsati
za edno tiket, gotovi szo na jezérke sze sztávlati, ka naj szvojo sportszko besznocso vözadovolijo.
Na dobrotivne cíle, na lübéznoszti oltár, na otávlanye szvoji blízsnyi nevoule bogme nedájo niti ednoga pennya tej bogátci. Ár novine vszigdár szamo bogátcom sztojíjo na szlüzsbo, vu tiszte je pa tiszto píszano, stero je nyim dobro i potrejbno ino z-tém drügo, sziromasko lüdsztvo tüdi kcoj privádijo k-tomi, meszto toga, ka bi na dobro, hasznovito i plemenito vcsíli lüdsztvo.
PODPÉRAJTE tiszte store steri glasüjejo v-nasi novinaj
2
Player Piani
Trno Fál!
SZAMO ZDAJ V-SZOBOTO (Vu BAOTI NÜCANE)
$445.00 	$475.00
Heller & Co.	Fayette & Cable Co.
Zdaj jeszte prílika z-sterov vaso deco lehko zacsnete vcsiti goszleríjo, dom szi pa lehko okincsate z-goszlaríjov za tákso nisziko cejno, stero trno na lehci doli plácsate. Obej piáni szta popunoma garantérano.
$200.00 szo vszáka vecs vrejdne, kak pa eta niszika cejna.
PRIDTE ESCSE DNESZ NOTRI KNAM KSENKI Rolle, -- Sztolica, -- Pokrivalo
PHILLIPS MUSIC STORE
24 E. 3rd STREET, BETHLEHEM, PA. — Odprejto po vecseráj —
PERITE EDEN KEDEN KSENKI !
Vac-A-taP

Nej trbej Olaj nücati	Nega remenov
ZADOVOLNOSZT JE GARANTÉRANA Odávamo je na lehko doliplacsüvanye
Thomas B. Briody, Jr.
324 TAYLOR STREET, BETHLEHEM, PA. Phone 591
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
3. sztrán
Naznánye!
PORCIJEPLACSÜVAJOUCSI PÖRGAROM
Szeptembra 30-ga 1927 je szlejdjen dén, gda escse lehko brezi kastige plácsate szvoje Solszke Porcije. Potom dnévi plácsane Solszke Porcije sze 5% kastige májo k-coj navrzseno i Nov. 1-ga pa zse $1.20 za kollektorszke sztroske bode k-coj na vrzseno.
Vszáki naj na pomoucs bode porcijepobérajoucsoj kancelaji z-tém, ka naj porcije vurédnom vrejmeni plácsa ino sze ogne sztejszke na szlejdnyi pár dnévaj. Tak szamí szebi haszek vcsiníte, ár prisparate vísesnye sztroske, nede vam potrejbno tam csakati. Plácsajte vudné naj sze ognete vecserásnye sztejszke.
Kancelaja je odprejta vgojdno od 8. do 12. i popoldnévi od 1 do 8 . vöre vecsér.
ROBERT A. HINKLE
Varaski Pejneznik.
Doszta áldovov má Tunney-Dempsey-ovo boxanye
Oszem lüjdi je vmoríla fightanya nemirovnoszt. — Vszi szo po rádioji poszlühsali tou velko bítje. — Nej szo mogli kralüvati na szvoji zsívcaj. - Eden Detroitski vogrszki doktor je tüdi med mrtvecami.
Preminoucsega kédna szennzáionszko boxanye oszem mrtvecov má. Znábidti, ka ji vecs jeszte, ali glásenyé je do eti mao szamo od oszmi prislo notri. Vu stádiumi je nej mrou niscse od oni, kí szo navzoucsi bilí pri boxanyi. Ali oszem ji je mrlou od oni, kí szo szkousz rádioja  poszlühsali vdiljek toga velkga bítja tekáj.
Nezgovorna nemirovnoszt, razdrasztsenye, stero je boxanya nistere szkáze szprevájalo, je nej szamo na Soldiers Fieldi bilou, nego vszepovszédi vu cejloj Ameriki, — vu theátraj, hallaj i vu, privátni doumaj.
Eden návadnoga vszákdenésnye mislejnya cslovek szi nikak nemre premiszliti, kakse veszélje ali csüdnoszt nájdejo mnougi millioni vu tom prousznom sporti, steri ne sztojí z-drüjgoga, kak z-toga, ka sze dvá bikoszke moucsi csloveka mlátita, düncseta, kucséta i steri duzse vecs völáda, tiszti de matador,champion i z-tém nej szamo ka szi szvejta héresno imé szprávi, nego vnougo million dollárov tüdi. Lehko po vejmo, ka je dnesz nájbougsi business na szvejti boxanye, lehko sze szkríje pred tém vszáka produkcia. Edison je máli miska prouti ednomi prousznomi, tupasztomi Dempsey-i ali Tunney-i. Eden táksi velki vözbrodec, kí je z-szvojimi vnougimi vözbrodjenyami cejli szvejt szpremejno i na modernoga posztavo, szi nigdár ne szprávi tak velkoga iména,
kak eden mocsen boxer.
Gvüsni szmo, ka csi vu muvingaj pokázsejo Edisona, nyemi niscse nede ploszkao, ali csi Dempsey-a pokázsejo, te tákse ploszkanye, ropászanye, brétsanye naprávijo, ka cslovek vszkoron glüpi gráta. Tákse je amerikanszko  lüdsztvo. Ali vsze tou novine naprávijo. Ár za tou niscse ne plácsa novinpiszátelom i novin-vödávajoucsi, ka naj dícsijo povejmo ednoga táksega velkoga csloveka, kak je Edison, ár v-tom nega pejnez, ali Dempsey-i i Tunney-i i drüjgim championom bogme naprávijo tákse rekláme, ka cstejoucse za noure naprávijo, ár v-tom jeszte pejnez.
Nájzádnyega boxanya “zgübicska lista” je szledécsa:
Z Detroita, Mich. glászijo; — 8 lejt sztár Henry Koening je natelko nemiroven grátao v-csetrtek vecsér, gda je szkousz radioja poszlühsao boxanya te-
káj, ka pri szédmom roundi je Dempsey dolivdaro Tunney-a, ga je guta vdárila. Hitro pozváni doktor je zse szamo szmrt konstatejrao.
Z-Los Angeles, Cal. glászijo:
— 77 lejt sztar James K. Chilson je pri rádioji poszlühsao fighttanye. Matsha vu ednoj nemirovnoj szekundi je k-szrdci popadno i doli sze je obrno z-sztouca. Vcsaszi je mrtev posztano.
Z-Detroit, Mich. glászijo: — Dr. Herbert Havas Leo, Delray várasa nájsztarejsi vogrszki vracsitel, je med Dempsey-Tunney-a boxanyi natelko razburjeni grátao, ka je pri rádioji vküper szpadno i je mrou. Dr. Herbert Havas Leo je z-Miskolca priso v-Ameriko pred 25 lejtami, 65 lejt je bio sztar.
Z-Benicia, Cal. glászijo: — 71 lejt sztaroszti George A. Johnson, Benicia várasa bívsi pörgarmester je tragédicsnomi sorsi szpadno na áldov, gda je Tunney-Dempseya bítje poszlühsao na rádioji. Nemirovnoszt ga je natelko obládala, ka je vküper szpadno i mrou.
Z-Watertowna glászijo: — 64 lejt sztaroszti Chas. F. Brown je z-vecsini prijátelami poszlühsao Dempsey-Tunneya bítje. Szamo do szédmoga roun da je poszlühsao, pri tom je nyemi bozsno grátalo i vküper je szpadno. Gda je doktor priso, zse je mrtev bio.
Z-Shamokin, Pa. glászijo: — Reuben J. Glick, eden varaski csesztník je tüdi poszlühsao boxanye. Pri szédmom roundi, gda sze je tak vidlo, ka je bívsi champion nazáj doubo szvojo korouno, Glick je tak nemiroven grátao, ka je gori szkocso z-sztouca i vu velkoj radoszti je zacsno plészati, ali gda je Tunney znouva zacsno kucsti Dempseya, je vküper szpadno i nej sze je vecs geno. Presztrásena familia je vcsaszi po doktora telefonejrala, ali doktor je zse szamo szmrt konstatejrao.
Z-Troy, N. Y. glászijo: — Richard W. O’Connell je v-csetrtek vecsér náglo mrou, gda je zvedo, ka je chicagoski match Tunney gvino. O’Connell sze je za pét dollárov sztavo na Tunneyovo gvinanye z-ednim szouszedom.
Z-Bridgeport, Conn. glászijo:— 33 lejt sztaroszti Joseph M. Deegan-i mrtelnoszt zroküvalo	Dempsey-Tunneyovo
fightanye, gda je tiszto na rádioji poszlühsao v-csetrtek vecsér. Pozváni doktor je nyemi zse nej mogao pomágati.
Jeli Vász Je Szram Sze Szmejáti?
Ví lehko lejpe zobé máte, za nisziko cejno, stero lehko plácsate.
Dobro-Zlijani Zobjé
szo garantérani ka do naponi sztáli vu lampaj.
ZOBJÉ
90% kázsejo vase lejposzti
BREZBOLEZNI ZOBÁRSZTVO
REJENI ZOBJÉ
$7.50, $12.50, $15. i vise
Bridge delo, od $5.00 i vise Pri zobov szküblenyi “Vital Lüftom’’ brez boleznoszti !
Odprejto vudné i vecsér
Bethlehemszki Voditelszki
Dr. Gould
Zobár
S. W. Cor. 4th & New Sts.
Vise Peoples Banka
Britki je bio szladcsec
Trijé pojbje szo vu Wind Gap-i trno zselni posztali na candy i ton je vszákoga kostalo $6.23 i pár vör szo vu vouzi szedeli, gde szo szi premislávali od toga szladcseca, steri je britki grátao.
Eden popoldnevi szo trijé pojbje poiméni George Yasinac, Thomas Ventri i Peter Barraciali prisli pred John Snovera baoto, eden med nyimi je notri sou i vcsaszi je nancs nej znao, ka kabi küjpo. Na szlejdnye sze je k-baotosi obrno ino ga je candy proszo, Tiszti nyemi te szladcsec prejk dá, te pojeb pa eden szívi papér nyemi prejk dá i sztisztim je jáko szilno vöodbejzso z-baote. Baotos je vido, ka je tou szamo eden cigárszki kupon. Vcsaszi je vöbejzso za pojbami te je vido, ka szta ga vönej dvá drüjgi va csakala i rávno szo candy rázno tálali med szebov. Szouszedje szo nyerni pravli pojbov iména i tak je zdaj té pojbe dao doli prijéti i pred skvájera prignati. Tam szo bilí obszodjeni na zgornyo sumo i pár vör szo vu vouzi mogli szedeti prvle kak szo obszodjeni bilí.
FRÁSZ PÉTER
poprejkno poznani szlovenec vász vöobszlüzsi, gda prídete vu
NOLAN - CONCILIO ZSELEZNO BAOTO
Trzsi vszefelé lagve, prese, mline za grozdje mleti itd.
Z-sztároga krája motike itd.
— Primejrna Cejna —
NOLAN--CONCILIO
ZSELEZNOJ BAOTI
232 East Third Street Bethlehem, Pa.
Doszta nemcov bi rado prislo vu Ameriko
Vecs kak dvakrat telko nemcov sze je zglászilo na notrivandranye, kak pa kelko meszto má vu kvoti.
Z-Waskingtona glászijo: — Zdrüzseni Drzsél lüdnoszt, kak sze vídi, sze vu neszmernom doubi povéksáva vu Nemskom országi. Vedno vecs ji jeszte tiszti nemcov, steri szo ogvüsani od toga, ka szamo eden ország jeszte na szvejti, gde je vrejdno zsiveti i tou je — Amerika.
Notri vandrajoucsi oblászti
edno zdaj vödáno glásenyé tou szvedocsi, ka sze je na nájzádnyo kvoto vecs, kak davkrat telko nemcov zglászilo, kak pa kelko ji je pred sesztimi mejszeci scselo notri prídti vu Zdrüzsene Drzséle.
Pred sesztimi mejszeci je 58,000 bilou oni nemcov, kí szo scseli vu Zdrüzsene Drzséle vandrati.
Zdaj zse sze je 141,000 zglászilo na tou, ka bi radi notri prisli vu ete ország i radi bi sze tü naszelili.
Pouleg zdajsnye právde je nemska kvota na leto 51,000.
Právde po zdajsnyem násztaji bi koncsimár trí lejta trbelo k-tomi, ka bi vszi prigláse-
ni notri prisli vu kvoto. Rávno te szo notrivandrajoucse oblász ti csesztnícke tak pravli, ka nikak nevejo prerazmiti, zakaj scséjo nemci naednouk vu tak velkom racsuni v-Ameriko van drati, da szo predetim nej bilí na telko zselni na Ameriko ! ?
FLIT
DESTROYS
Moths,Roaches Bedbugs,Flies
Other Household Insects
Matere!
—Vas szin trno rad pride k-Refowichi po szvojo
Kaynee
SZRAKICO
ali Blouse
Odávlejo sze zdaj za
$
1
.00
vise
Pojbinszke sapke $1.00 i vise Pojbinszki Gvanti $8.50 i vise
Refowich’s
Phone 687
3rd at New Sts
Bethlehemszka Nájvéksa Gvantna Baota
American
Windish Publishing Co. Inc
“AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZA” STAMPARIJA
NÁJMODERNEJSA I NÁJLEPSA STAMPARIJA VU BETHLEHEMI, STERA JE GORIPRIPRÁVLENA Z-VNOUGIMI MODERNIMI MASINAMI I Z-VSZÁKEFÉLE SKERJOUV PA LITERAMI. VSZÁKOGA JEZIKA STAMPARSZKO DELO, TAK TÜDI KNIGVÉZANYE NÁJLEPSE I NÁJBOUGSE OPRÁVLAMO ZA NÁJRÉDNEJSO CEJNO
Bethlehema ino kroglinszki várasov vszej szlovenszki, vogrszki i drügi drüstvov, organizácij i rázlocsni szpráviscs stamparszko delo sze prinasz zgotávla, vszém na popolno zadovolnoszt.
V-nasoj stampariji sze szledécse novine stampajo: Am. Szlovencov Glász, Bethlehemi Hiradó, vszáki keden, ino Havi Közlöny vszáki meszec szhájajo. — Gorivzememo vszeféle málo i velko delo.
512 E. Fourth Street
Bethlehem, Pa.
Bell Telephone 2940
4 sztrán
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
HOTELA PRESZELJENYE
NAGY LÁSZLÓ hotelalasztník je vu lásztnoszti bodoucsi Hotel na 501 E. 3rd STREET BETHLEHEM, PA. vu Scott-house odszelo. Proszi nadale prijátelov i poznáncov podpéranye.
Eto bode poetomtoga szlovencov vküper nájdjenya meszto.
NEMÁREN MOUZS I KURÁZSNE ZSENÉ KORBÁCS
Edna junáska zsenszka je vu szvoje roké vzéla právde doprinesávanye.
Z-White Plains-a glászijo: Pred Police haedquarters-a zidínov szo vu csüdnom videjnyi meli tao preminoucsi pétek gojdno tiszti, kí szo tam sztáli, ali mímo sli. Edna Mrs. Nellie Eickenhorst iména zsenszka je z-korbácsom na krvávo zbíla szvojega 40 lejt sztaroga mozsá Frank Eickenhorsta. Po bítji je zsenszka tou právla, ka je záto pokastigala szvojega drágoga mozsá, ka naj ga “na dobro pout povrné”. Zsenszka je právla, ka je mouzs nej szpuno szvojo duzsnoszt, stera nyega dosztája.
Zsenszka je zse dávno dála notri razpítanya tozsbo prouti mozsévi, po onom iméni, ka sze on nescse szkrbeti za nyou. Ali tozsbeno prosnyou je birouv odvrgo.
Zsenszka je na tou száma vzéla právdo v-roké vu korbácsa formi. Právla je tou tüdi, ka nyéni mouzs nika nescse delati, cejli dén szamo gyej, pijé i z-pipov kadí.
Mrs. Eickenhorsa szo zavolo réda i tühocse zburkanya dojzadrzsali, ali szledi szo jo pouleg 250 dollárov bonda na szlobodno püsztili.
OGNYA ZNAMEJNYA NA SOUTH SIDE-I
7 St. Lukes Hospital
12	Broadway & Fiot
13	Alaska & Sioux
14	Antorio & Itaska
15	Five Points
16	Fourth & Cherokee
17	P & R Station
18	Cherokee & Freytag
19	Wyandotte & Fiot Av
23	Packer Av & Montclair
24	Second & Northampton
25	Broadway & Broadhead A
26	Summit & Carlton
31	Packer Av & Adams
32	Fourth & New
33	Third & Taylor
34	Fifth & Taylor
35	Third & Adams
36	Fourth & Webster
37	Third & New
41	Fifth & Fillmore
42	Fifth & Atlantic
43	Third & Pierce
44	Fourth & Buchanan
45	Seventh & Atlantic
46	Buchanan & Selfridge
47	Fourth & Fillmore
48	Evans & Monroe
49	Pierce & Thomas
51	Third & Cherry
52	Fourth & Cemetery
53	Fourth & Hays
54	Third & Hobart
55	Pfeifle & Hays
56	Sixth & Ridge
57	Mechanic & Hill
58	Fourth & Hobart
312	Fourth Williams
313	Eigth & Brinker
314	Third & Bessemer
315	Fourth & Diamond
316	Hellertown Av & Coke Works Road
321 Coke Works Office
Zavüpavnicke
“ Amerikanszki Szlovencov Glász” Reditelsztvo, szpostenyom naznánye dá cstejocsim ka, ki szi té szlovenszke novine scsé zapovedati, naj szi je szamo pri nasi “Zavüpavnikaj” zapovej i naprej plácsa. Ali ki bi je Zavüpavnikom nej mogocsi bio plácsati, on naj nám notri posle vu Reditelsztvo.
Opominamo nase szlovence, naj vszigdár proszijo odpiszek (nyugto) od onoga steromi za té szlovenszke novine plácsate i poglednite csi na tisztom odpiszki steroga dobite bode tej novin imé: “Amerikanszki Szlovencov Glász”. Csi bi pa na tom odpiszki toga iména nej bilo, tak te odnász novin tüdi nemrete csakoti, ár mi tákse vu znánye nevzémemo, stero mi niti naznánye nedobimo. Mi szamo onim poslemo novine i nyim nvigovo plácsano sumo vu réd zememo ki do meli tákse odpiszke pokázati, steri szo od Amerikanszki Szlovencov, Glász novin szhájajocsi.
Amerikanszki Szlovencov Glász novin Zavüpavnikov iména:
Bethlehem, Pa.
Gergár Péter Kutos István
Pittsburgh, Pa.
Markos István
Bridgeport, Conn.
Anthony Tivadar 456 Kingshighway Newark, N. J.
Pocsics István
Allentown, Pa.
Kozell József 521 Jute Street New Brunswick, N. J
Joseph Doncsecz 254 Hamilton Street Palmerton, Pa.
Doncsecz Jozsef
Elizabeth, N. J.
John Mihalich 352 Porth Ave.
Chicago, Ill.
Mike Novák 1913 W. 13th Street
Balazsic Mihály
Steelton, Pa.
Stephen Grábar 540 So. 4th Street
Cleveland, Ohio.
Mr. Anton Chrnko
4520 Finn Avenue
Zonite
For Cuts and Wounds
Prevent infection! Treat every cut, wound or scratch with this powerful non-poisonous antiseptic. Zonite actually kills germs. Helps to heal, too.
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ szo jedíne szlovenszke novine, stere szo najbole razsürjene med Szlovencami po cejloj Ameriki. Záto szo pa nájbougse novine za vszákeféla glasüvanye,
KA JE POTREJBNO ZNATI OD MLÁDO LEJTNI DELAVCOV PRÁVDE?
Právdenszko zravnanye od solszkoga zavézanya. — Ka píse naprej právda vu rázlocsni drzsélaj
Mládolejtni pojbov delanye Unije vszáka jedína drzséla vu gvüsnoj meri po právdenszkom zabráni. Právdenszka zabránjenoszt vu tou formo presztaviti scsé tou, ka bi mládi pojbje i dekline pred vrejmenom k-deli
zacsnoli, stero je tak na nyuvo zdravje, kak na prísesztnoszt gledoucs velke skodlívoszti. Vu nájvecs priprtjej detecsi delavci nemrejo nadaljávati szvoje vcsenyé, solársztvo i tak vkraj szpádnejo od vszáke one düsev ne i materiálne prejdnyoszti, stere soula podelí.
Vu Zdrüzseni Drzsélaj po notrivandrajoucsoj právdi je vszáko od 16 lejt sztaroszti mlájse dejte duzsno v-soulo hoditi, dokecs 16 lejtno sztaroszt ne szpuni notri. Szpodobna právda ravna eti rodjene decé solszko zavézanye. Vu naszledüvajoucsim na krátki razlozsimo nájvéksi “notrivandrajoucsi drzsél” na tou szlisécse právdenszko zravnanye. Té
drzséle szo: California, Illinois, Massachusetts, Michigan, New Jersey, New York i Pennsylvania.
Vu imenüvani drzsélaj od 16 lejt sztaroszti mlájsa deca neszmi delati (zvün farmerszkoga i hizsnoga dela), csi nema za tou piszmenoga dovolejnya. Táksega dovolejnya pa od 14 lejt sztaroszti mlájsim, vu Californiji i Michigani pa od 15 lejt mlájsim nedájo. Dovoljenye tou tüdi zadrzsáva szpraviti, ka ednoga gvüsnoga solszkoga szkoncsauya goripokázanye térgyajo. Vu Californiji koncsimár 7 szpoudnyi soul, vu New Jersey-i je zadoszta, csi szamo 5 szpoudnyi soul odprávi detecsi delavec. Ove szpomí-
nane drzséle 6 szpoudnyi razrédov szkoncsanye písejo naprej, vövzévsi New York drzséle, stera 8 razrédov píse naprej za minimum.
Zvön toga naprej píse právda, ka naj szamo táksoj od 16 lejt sztaroszti mlájsoj deci dájo vö dela dovoljenye, steri szo telovno zadoszta mocsni i zdravi. Vu Michigani je tou dovoljenye nej trno potrejbno. Detecsi delavci neszmijo vnocsi delati i od 8 vör duzse tüdi neszmijo delati, vövzévse szo od toga Michigan i Pennsylvania drzséle, gde 9—10 vör tüdi szlobodno delajo na dén.
PODPÉRAJTE tiszte store steri glasujejo v-nasi novinaj
KSENKI!	KSENKI!
Etoga hípa nájcsüdnejsa vöoda. — Zdaj vu szezona zacsétki, gda je vszákomi nájbole petrejbno na gvant.
NÁJLEZSEJSE DOLIPLACSÜVANYE VU CEJLOJ LEHIGH DOLINI.
KSENKI
dobíte EDEN KORBEO GROSZERI BLÁGA, vszáki nouvi küpec, ali pa kí znouva küjpi za 20 dollárov ali vise té summe blágo.
KSENKI!
EDEN KORBEO GROSZERI BLÁGA, csi za $20. ali vise té summe blága küpite
MOSKI GVANTI ino
ZGORNYIKAPUTJE
$18.50 $22.50 i $32.50
POJBINSZKI GVANTI ino
ZGORNYIKAPUTJE
$7.45 do $18.50
Baota odprejta vecsér do 9. vöre
KSENKI!
EDEN KORBEO GROSZERI BLÁGA, csi za $20. ali vise té summe blága küpite
Nájnovejsega divata ZSENSZKI KAPUTJE
$16.95 i $29.95
DECINSZKI KAPUTJE
$3.95 do $14.95
ZSENSZKI GVANTI
$7.95 do $9.50
nisterni
$14.95 i $18.95
Baota odprejta vecsér do 9. vöre
VÖODAJA SZE JE DNESZ, V-PÉTEK ZACSNOLA.
ASKIN’S
26 E. 3rd Street	Bethlehem, Pa.
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
5. sztrán
VELKI BOJI VU AUTOMOBILOV INDUSZTRIJI
Vu indusztrijszki krougaj z-nazáj drzsánoj szapov csákajo onoga bojüvanya vövdárjenye, stero sze med országa dvej nájvéksimi firmami zacsne, boja zacsétek sze szamo müdí, ali nikak nezaosztáne.
General Motors Co., stero DuPont csupora kontrolejra, je zse dávno vzéla na pamet, ka Forda prejdnyoszt zoucsi ovim drüjgim automobilszkim fabrikam v-tom sztojí, ka velke vnozsine blágo zná produkálivati, naprejposztaviti i vu nezgovornoj vnozsini na market, vu odajo posztaviti za nisziko cejno.
Gda je tou delo na szvekloucso prislo, DuPontovi szo cejlo szvojo moucs na automobilszki market povrnoli i ménse neodvísene korporácije szo ednozadrüjgim gori pozsrli, tak, ka dnesz zse komaj jeszte automobilszka fabrika v-országi, gde Dupont-ova familia nebi bíla materiálno, pejnezno mocsno doteknyena. Z-touv neszmerrov mocsjouv vu szvoji rokáj, szo gori vzéli konkurrencijo, betanye prouti Fordi, steromi prva znamejriya szo sze vu automobilov cejne velkom ponízsanyi dalé szkázati.
Od Fordove “Lizike” doszta bole povidnejse zvönejsnye forme, krepse i vu vszákom táli bougse masíne i szkoron za glíne cejne automobil tákso velko vnozsino szo vrgli na mar ket, ka szo zse vu preminoucsem leti potrli Fordov rekord i doszta vecs autojov sze je nyim poszrecsilo odati, kak Fordi.
Vu Ford fabriki szo vu velko míszel szpadnoli ober toga dogotka i previdli szo, ka csi nadale tüdi zsiveti scséjo, te vtrgnoti more Ford z-onov fixa idea-jov, ka tiszti automobil trbej nadale tüdi réditi, z-sterim szi je Ford szvojo szrecso nasztavo i priglíjati sze morejo krvrejmeni tüdi. Zselejnya szo sze povéksale i té zselejnya trbej vözadovoliti, stero je pa sztári model nej bio mogoucsi doszégnoti.
Tou ogvüsanye je naszledüvalo Fordovi fabrik popolno
zapéranye i dela presztavitev, pri steroj príliki sze priprávlajo na nouvi masínov rédjenye. Ford je vu etom leti nej mogao odati szvojega automobila. Niti praviti nam nej trbej, ka je prijétno príliko vöponücala General Motors Co. i telko presztora je prevzéla od Forda, kelko je li mogoucsa bíla, ár je ocsividno bilou, ka sze na boj more mocsno goripripraviti.
Obprvim je na ete mejszec 15-ga bilou notrizgláseno nouvoga Ford masína notripokázanye, ali tou notripokázanye je zaosztalo, nej znati, za kaksega zroka volo. I tou je tiszto delo, stero DuPonta nájbole nenihá na pokouji, ár szi míszli, ka v-tom niksa politika jeszte. DuPontova csupora zdaj nevej, ka csi je tomi odlásanyi tou velke vnozsine nouvi masínov za odajo, ali pa Ford má eden novejsi tromf, steroga pred cajtom nescse vöspilati.
Tou popolnoma csíszto vídijo, ka sze je nigdár táksa prijétna prílika escse nej ponüdíla na zavértivanye i dolipoterenye Forda, kak zdaj. Zájenno trno zlehka sze zná zgoditi ona neszrecsa tüdi, ka prouti onomi nezgovornomi imányi, z-sterim DuPontovi ládajo, obládnoszt záto kriticsna bode. Vmejsz novejse i novejse korporácije posztánejo za áldove vu bojüvanya naprej priprávlanyi, ár szo prisziljene sze notri vtopiti vu vsze tápometécso General Motors Co.-jo, ali pa pod Fordovimi peroutami iscsejo obrambo.
Té boj pa vu vszákoj minuti lehko vövdári, steromi de po naprej vövidejnyi tou konec, ka de nisterna sztranka prisziljena gorihejnyati z-automobilszkim bizniszom i na drüjgom presztori iszkati zsivlejnye.
Med tejmi násztaji sze vu országa vérsztvenom zsivlejnyi nikak nescse zglásziti ono z-bougsanye, z-sterim szo zse od vecs mejszecov mao bloudili brezi dela bodoucsi delavcov sztoujezere. Tém vise meszto zbougsanya vu nisterni indusztrijaj sztálno pohüsávanye jesz te i dnesz zse nájvéksi opti-
misztje tüdi notri szpoznajo, ka je notri zglásena indusztrijszka csrsztvoszt jedíno politicsen issue i kapitalizmusa sakk spilanye bilou.
Trzstvo pa cilou zsalosztno videjnye podelí. Po veritnim blága vrejdnoszt nej szamo ka nedoszégne vu preminoucsega mejszeca.
BRIDGEPORT, CONN.
NAZNÁNYE
dam vszem postüvanim szlovenom, ka szam
GROCERY STOR
oudpro, gde mám vszefelé na
nouvo i frisko blágo notri
szprávleno vszáki dén. Tak
tüdi pernáto sztvár, kakti: ko
kousi i píscsance primeni dobite. Za szeljenye (muffanye) valon trucke mále ali velke vu vszáksem vrejmeni. NEPOZÁBTE ETE ÁTRESZ:
JOSEPH ZADRAVECZ
465 SPRUCE STREET, BRIDGEPORT, CONN.
(36—39)
REAL ESTATE
HRAME, FARME, BAOTE LOTE KÜPÜJE I ODÁVA.
Peneze szprávi na Mortgage csi je potrejbno.
JOSEPH BRAINER
2336 FAIRFIELD AVE., BRIDGEPORT, CONN.
Telephone B. 1020
—Ali pa—
ANTON TIVADAR
223 SPRUCE STREET, BRIDGEPORT, CONN.
Telephone 434
JOHN KOUSZ
SZLOVENSZKI KONTRAKTOR
Zgotávlam vszefelé nouvo i sztáro tislarszko, zidárszko i pleszterszko delo. — Csi máte tákse delo dajte meni znati i jasz vam dam rédno cejno. na tou delo.
1035 MECHANIC ST., BETHLEHEM, PA. Telephone 227-R-1
Bethlehem National Bank
Prejk od Market House
PRINASZ PEJEZE MÁ VLOZSENE
U. S. Government Pennsylvania drzsála Northampton County Bethlehem Váras
CEJLA VREJDNOSZ ...... $8,500.000 VLOZSBE ......................... $7,000,000
Bethlehem National Bank
THIRD AND ADAMS STREET Odprejto v-Szoboto od 7 do 9.
JOHN NOVÁK
SZLOVENSZKI KONTRAKTOR
Gorivzeme vszefelé Zidárszko i tislarszko delo, popravek i nouve hrame delanye. Stere szi lehko tak dáte napraviti kak de sze vam vidlo. Csi scséte nouvi hram delati, ali csi popravek máte, proszite nye-
govo cejno.
Zdaj sze trno fájne drva dobíjo prinyem i falej kak gde koli indri.
811 Bastian St. Phone 3454-R Bethlehem, Pa.
BRIDGEPORTSZKIM SZLOVENOM!
Gdakoli te porebüvali kaksekoli POHISTVO, nezpozábte sze z-vasega prijátela
BREIMER SÁMUEL-a 336 Hancock Ave. Bridgeport, Conn.
Trno rad vam dam pohistvo na doli placsüvanye tüdi.
B. KAPLAN
PERUTNE ZSIVÁZNI TRZSTVO 331 E. Mechanic Street, Bethlehem, Pa.
Postüvani Szlovenci szo prinasz vszigdár z-odloucsenov prijaznívosztjov obszlüzsávani. Na tou velko pazko obrnémo, naj vszáki bode zadovolen.
Nájlepsi píscsanci, kokousi i vszeféle peroutne sztvaríne mámo na prebéranye. Na zselejnye je zarejzsemo i z-csísztimo tüdi.
Velko prebéranye! — Primejrne cejne!
DESZÉT LEJT SZTÁR POJBEC DRZSI GORI CEJLO FAMILIJO
Ocsa je z-szebom nezmozsen roumar. — Mati je szlejpa i jeszte escse edno dejte. — Deszét lejt sztar pojbec hráni cejlo familijo i v-soulo tüdi hodi
Z-Wilmingtona glászijo: — Deszét lejt sztar Herbert Harrington je brezi dvojüvanya eden med onov decouv, na stere sze lehko na gizdávi zglédnejo sztariske.
Máli Herbert je eden nájbole prílicsen salesman vu várasi. Potreboucsa ga je priszílila na tou.
Ocsa je popolnoma nezmozsen cslovek z-szebom, mati je pa  szlejpa i má edno málo szesztro tüdi. Tou cejlo familijo on more goridrzsati.
Pojbec, zvöntoga, ka gori drzsí familijo, szkrbno hodi v-soulo i niti edne vöre nezamüdí, pa escse vu sunday school tüdi hodi.
Pojba ocsa sze je pred ednim letom sztrasno orano. Vu ednoj zseleznoj frabriki je delao, gde je nyemi eden masin
vkraj vrezo právo rokou vu dláni. Po neszrecsi je szrdcsno bantüvanye tüdi doubo, po sterom je popolnoma nezmozsen cslovek grátao z-szebom.
Familia je eden csasz z-milosztni dárov zsivejla, mati je sívala, dokecs je vídla i z-toga szo sze hránili vszi stirje.
Pojeb je, zdaj vu ednoj velkoj baoti kak detics vu szlüzsbi, ali extra za szébe tüdi odávle kákse drouvno blágo. Vszáki ga pomága, ár lüdsztvo navékse zná, vu kaksoj zsalosztnoj sztávi zsivé familija.
SZLOVENCI!
Gda de vám potrejbno na pohistvo, káhle ali kakoli pri hrámi, prídte k Miller Bácsi-ji ali pa telefonerajte na eto numero 3609 pri nyem je vsze trno fál .
L. MILLER 723 E. 4th STREET BETHLEHEM, PA
ZDAJ SZE JE ODPRLA
Nouva Gvantna Pucanye Baota gde szi za
$1.00
lehko dáte gvant z-csisztiti.
Proszimo vász, kaksikoli gvant máte prineszte ga knam i ogvüsamo vász, ka te znasim delom i z-cejnov zadovolni.
E. LADACSI
309 PERRY STREET BETHLEHEM, PA. (Prejk od vogrszke r. k. cérkvi)
Plácsajte naprej na :
‘‘Amerikanszki Szlovencov Glász”
AMERIKANSZKI GOTOVIPENEZ  DOLLÁRE
plácsamo vö tam prejk vu steromkoli várasi ali vészi, brezi doplipotégnyenoszti, po posti ali pa po telegráfi.
SIFKÁRTE odávamo na stero koli linijo, za právo cejno.
ZA VLOZSBE 4-ti percent interesa placsüjemo.
KISS EMIL Bankhizsa
Fourth Ave. at 9th Street New York
Eagle Brand has raised more healthy babies than all other infant foods combined.
EAGLE BRAND
CONDENSED MILK
LEJPE KORINE POTREBÜJETE?
Jesztejo prinasz vszefelé nájlepse korine z-steri szi lehko preberéte i na zselejnye vám je domou pripelamo
Lejpi dár za-vszáko príliko
SZO LEJPE KORINE !
T. M. HOGAN
KORINAR
331 South New Street Bethlehem, Pa.
Telephone 3209
Zdaj szi lehko küpite na LEHKO
DOLIPLACSÜVANYE
Gyémánt prsztanke, zláte vöre, zsenszke na rokou vöre práve elgin vöre za moske, za jejsztvino szrebrno skér, stero je vsze garanterano. Na sztejno vöre, goszli, locsece itd.
M. FINKELSTEIN
319½ E. THIRD STREET ETHLEHEM, PA.
— Odprejto po vecseráj—
85
— ednôk ga zse dobís. Ne zendéraj, ár je vsze zaman, ne moli sze, ár ti ni nepovém, ni naprê nedam. Oblübo szem pri prve zsené mrtvom têli.
Minôlo je pét lêt, vu sterom vrêmeni sze je jezerokrát ponôvila maternoga szrdcá bolezen. Vszáko pôt je pohodila, vszefelé je probala, ali ka je stela, doszégnoti je nêmogla, “divji ocsa” je mrzel, neobcsüten osztao. Dosztakrát je v-Pesti hodo “sziní glédat”, ali zseni je drüjgo nika nê pravo, szamo telko, ka szo zdravi,
V-pétom leti pred Barbáre dnévom z-ednim tjédnom je zseni pravo:
— No zsena, pecsi, kühaj na dén tvoj, ár poütri idem v-Pest i domô pripelam pojbícse.
Mati sze je z-ednim osztrim cviljenyem pokríla na mozsá sinyek.
Tá edna rêcs je vsze potihsala. Pét lêt britkoszti je razegnála. Pa bi tê pét lêt melo bidti nájszladkêse vrêmen z-decôv.
Jasz tüdi mam ednoga máloga színeka i znam, ka je tô, csi lüjbimo, csi ga radi mámo i tál jemlémo vu nyegovoj zméni. Pét lêt je rávno ono vrêmen od prvoga zacsétnoga detecsega gucsanya, do prvoga erdécsega prsznyeka. V-tom vrêmeni má sztaris nájvecs radoszti okôli szvojega deteta. Poszlühsati nyegovo zacsétno premislávanye, kebzüvati na
88
obráza pojbícsomo, (steriva je Gáthy z-edne vucse bunde vöodmotao.
Mati je med klepanyem szrdcá, od radoszti letécs bêzsala pred nyidva i v-nárocsa nyidva je popádnola.
Nyéni ôcsi plamén je hitro, vardêvajôcs po pojbícsaj vdiljek bêzsao, zácsavsa je sercávati.
—	Mama moja! je szkrícsao eden zsnyidva i na sinyek szi je ji poveszo.
—	Moja mama! — je szkrícsao te drüjgi i obíno jo je.
Steroga küs je bio szladsi? Gáthyojca sze je sztrsznola. Nê je mogla zavaditi.
Môzs je ednoga “Laci” oberkao, toga ovoga pa: “Pali”. Vu obrázi szta tüdi glíniva bilá i rávno tak v-zrászi. Eden sze je nê vido krepsi. Vê je szamo nisterni mêszec bio mednyima.
Mati je vkraj zezvála Gáthya i szpitávala.
—	Steri je moj szin, povê mi ?
—	Gáthy sze je prijaznívo zaszmêjao.
—	Kak szi mores tak neszpametno miszliti? Vê je rávno záto potrejbno bilô pojbáre v-tühinszkom meti, po szkrivnom je dati okrsztiti, da bos obá v-edno formo lüjbila, i nezvês, stero je tvoj laszen szin.
—	Jaj tí cslovek vê szi pa dönok premíszli, ka csinís.
6. sztrán
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
NOUVE JESZÉNSZKE MOUDE SZO ETI
Sznajzsna obütel vszáki szezon véksi presztor zalézse. Mí vam pri tom na lehko pomoucs bodemo, csi zdaj k-nam prídate cipele küpüvat i ka te zadovolni zsnyimi od toga vász zse zdaj ogvüsamo.
Prinasz dobíte vszigdár nájnovejse moude i nájbougse cipele.
M. E. Kreidler & Sons
17 E. THIRD STREET, BETHLEHEM, PA.
Trém vcsiníte dobroto : szebi, glasüvajoucsemi i nam, csi sze pri küpüvanyi szpomenéte, ka szte storosov glasenyé vu nasi novinaj csteli.
Postüvanya Znamejnye
Szkrblívo Prebráni i rédno posztávleni Krízs
je postüvanya znamejnye z sterim szte duzsni pokojnim Vszefelé fájno i prousztno zdelano kaménye jeszte prinasz z-steri sze vam na léhci poszrecsi vö odebrati
Lehigh Valley Marble and Granite Works
H. A. HARWICH, laszt.
136 Grabam Place, (pouleg Broadway i Broadhead Ave) Bethlehem, Pa.
ZAKAJ SZO NATELKO BOZSNI NÁSZTAJI VU AMERIKI?
Ka v-Ameriki szamo bogátcom dobro ide, delavsztva veksi tao pa vu sztrádanyi zsivé med nájvéksimi nevoulami, med brezvüpnimi násztajami, tou je pred vszákim poznáno. Gda politikuske, fabrikantje i velki bankároske tou glászijo, ka je v-országi blájzsensztvo, tak zváni prosperitás, tou jedíno na kapitaliste szlísi, z-steroga delavszko lüdsztvo nema tála, ár na szvojoj kouzsi nájbole csüti, ka z-tém prosperitásom nevola jeszte.
Od bojne mao sze zlát prevednoma vlejáva vu Zdrüzsene Drzséle i preminoucsi keden szmo prisli zse do onoga punkta, ka lehko povejmo: szvejta zlátne gotovine vecs kak polovica v-Ameriki jeszte. Persze vu velkoga kapitalizmusa rokáj, steri sze bogme ne trüdíj trno na tom, ka naj koncsimár eti domá v-országi posztávi vu premembo té pejneze i sztvorí bougse i vérsztvene násztaje.
Jáko blüzi je zse ono vrejmen, ka tak Europa, kak ovi drüjgi kontinenske nebodo mogoucsi od nász küpüvati, ár nemajo onoga premembnoga blága, stero Amerika jedíno za placsilno dugoványe vzeme, i tou je zlát.
Ka Europa nemre küpüvati od nász, tou escse známo prerazmiti. Europszki országje szo vu naszledüvanyi szvetszke bojne zgübili szvoje zlátne gotovine nájvéksi tao. Ali trno zsalosztno delo je tou, ka je Amerika nej mogla szebi za market szpraviti one kontinense, stere szo nej scsuknole szvetszke bojne groznoszti i steri bi ednoga hípa nagibni bilí na tou, naj bi z-nami bole csrsztvo frzstvo nadaljávali.
Juzsna Amerika je na tou nájbole ocsividna példa. Z-csiszta nase politike neprílicsnoszti lehko zahválimo, ka je vu Juzsnoj Ameriki znouva europszka indusztria vzéla prejk dominácijo i Amerika od sztopája do sztopája zgübí presztor tani. Isztina, ka z-szmogornov politikov i lasztivnoga segavoga nadüvanya glasüvanyom niti nemre marketa sztvoriti.
Országa prebiválsztvo escse nevídi tou, ár steri v-rokaj májo nezgovorno velite vnozsine zláta vszáko zmozsnoszt, sze poszkrbíjo od toga, ka naj pazko odvrnéjo od toga nyim neprijétnoga dugoványa. Rimszki caszarje szo krüh pa cirkusz dáli lüdsztvi i rimszkoga caszarsztva zmozsnoszt je dönok buknola. Zdaj pa szamo cirkusz sztojí lüdsztva millionom na ponüdbo.
Od kédnov mao pevídi drüjgo cslovek vu novinaj na prvoj sztráni, kak tou, kak szta sze dvá bikoszke moucsi csloveka, Tunney i Dempsey priprávlala na velko bítje i kak szta sze bila, kelko je szlüzso eden pa drüjgi tálnik toga grdoga sporta, i dokecs od onoga krízsisa, ka med Amerikov i Francuskim országom vszáko vöro lehko vövdári neprijéten diplomácijszki boj pouleg váme, sze szamo z-pár redámi szpomenéjo, tecsász szo tomi fighti cejle sztráni poszvétili.
Dokecs sze lüdsztvo z-táksimi nourimi sportami doszta vecs briga, kak z-szvojim zsivlejnyom, tecsasz je zopsztonsz ko vszáko probanye na tou, ka bi sze sziromaski lüjdi násztaji zbougsali vu etom országi.
Plácsajte naprej na nase novine, csi szte zaosztányeni!
Phone 1542
Zdaj Je Vrejmen
rávno prípravno i cejne szo niszike csi zdaj zapovete
KRIZS
delanye za vase pokojne i prinasz tou nájbougse delo lehko dobíte, ár nájmodernejse mámo notri szprávleno naso delavnico.
P. C. WEIL I SIN
222 W. UNION STREET, BETHLEHEM, PA.
Coolidge sze vu Pittsburgh priprávla.
Coolidge prezident je vözglászo, ka csi nyemi vrejmen dopüsztí, poglédne vu Pittsburgh oktobra 15-ga na Carnegie Institute-a “Founders Day” szvétek. Gouvor de drzsao na szvetüvanyi.
SZLOVENCI!
Podpérajte tiszte baotose, steri nász szlovene podpérajo Tou szo tiszti, steri vu szlovenski novinaj glasüjejo. Tou szo tiszti stori, stere nam nej potrejbno zouszedno porácsati, ár vu Pittsburghi zsivoucsi nasi bratje szamí dobro znájo, ka vu tej glasüvajoucsi storaj za rédno cejno dobro blágo dobijo i szaksega szlovena prijaznívo vöobszlüzsávajo.
JOHN WALLETZ
810 CHESTNUT ST.
N. S. PITTSBURGH, PA SZLOVENSZKI MESZÁR
Frisko i Okajeno Meszou vn vszákom vrejmem lehko küpite.
Tüdi vsze groszerszko blágo
Naznánye dam vszém szlovencom, komi de potrejbno na Pogrobnika, on sze naj obrné kmeni, gde dobi náj bole postenejse vö obszlüzsenye
JOSEPH A. PAPPERT, Pogrobnik.
711 Lockhart Street, N. S. PITTSBURGH, PA.
NORTH SIDE HARDWARE CO.
Prinász sze dobi száksa zselezna potrejbcsina, kakti: Sparbetje, Lampaske i száka potrejbcsina za Automobile.
855—857 East Ohio Street, N. S. Pittsburgh, Pa. Bell Phone 2508 Cedar.
86
nyegovo lübléno zgovárjanye, kakda szpozna on edno, ali drüjgo dugoványe, kakda on pripovedáva po szvojem szladkom zgovárjanyi i kak sze osznávla nyegov rázum: pamet; kak csüdna je eta náprava vu nyegovoj máloj glávici, nyegovi mozgôv masin; náj prvle sze gene eden nábrisz, potacsék i pomali sze vszi gíblejo i vrtíjo.
Moj színek je nájprvle szpoznao edno sztvár, i tô je mácska bíla. Nyéno imé je zácsao nájprvle z-szvojim prijétno slevevim glászom gucsati: “mujcsa, mujcsa”! kak velko dugoványe je bilô tô pri hizsi! (Té dén je i mujczika kávo dobíla.)
Gda szo ga pa v-koríci kôpali z-spangijov, ár je tá tüdi tak meovnata bíla, liki mujca, je tô tüdi tak zvao: “mujcsika”. Vu te nájprve zslice zsupi, stero szo nyemi ponüdili je eden falájcsek laske plavalo, i kak je spongya na vodi plavala, je té falájcsek laske tüdi v-pamet vzéo, i tak nyê je pravo: “mujcsika”.
Tô je rávno za zíme vrêmena bilô. Topla dunyha sze je razcsesznola i fájno méhko mehovjé je plavalo vu zráki, rávno tak, kak laske. “Mujcsa! Mujcsa” — je krícsao na mehovjé.
Nyemi je vsze mujcsa bilô, ali dönok pôleg gvüsnoga réda.
Prisao je potom bole zrêli híp, gda sze je
87
ono lübléno pametüvanye pobüdilo vu nyem, kákse mí sztarêsi lüdjé nemremo vözmiszliti.
—	Ka ti je imé? Szem ga ednôk pítao.
—	Csicsa Pálman — je odgôvoro necsákano.
(Jeszte nikelko priszpodobnoga pri Tisza Kálmán i med nyegovim iménom i tak szi je tô bôgse imé prébrao té cucko).
Ednôk szi je gvant zgrdo, i etak je pravo: “Mama drüjgi gvant”. Gda je pa szpadno i vdaro sze je na vühi, pá je, zapovedávajôcs szkrícsao: “Mama drüjgo vühô”! (Tô rêcs szo trí mêszece szpomínali rodbina, vu píszmaj szmo odpíszali endrüjgomi z-recsjôv sze hválili — escse i v-eto gori cstenyé je tüdi notri prislo.)
Csi sze poszmejáva, cêla hizsa je veszéla. escse i szunce z-bliscsécsimi trákmi szíja notri na obloke. Ka pa gda sze glaszno szmejé!
Táksi je moj máli szin — I gvüsno, ka je vszákoga prigoda k-etoj priszpodobna, v-bogati variacijaj. Csi je dête csedno, teda je nyegova csednoszt krasznoszt, csi je pa nê csedno, te je pa nyegova nôroszt krasznoszt.
I rávno eti prvi pét lêt nászladnoszt je prekráto Gáthy szebi i zseni szvojoj vzsívati.
Ali vsze tô je tá lehnolo vu onoj vöri, gda szo na Barbáre dén na dvoriscse prirogátale kôla zdvöma zdravima puflasztima, erdécsega
Pittsburgh, Pa. i Krajina
Zavüpavnik: Markos István
940 Vista Street,	Tel. Cedar 4933-J.	N. S. Pittsburgh, Pa.
F. N. HOFFSTOT, Szednik GEORGE G. SCHMIDT, Peneznik T. W. FRIEND, Podszednik H. J, C. BREKER, Podpeneznik
Penezna Vrejdnoszt $200.000.00	Cejlo Imánye $350,000 00
NATIONAL BANK OF AMERICA
709-711 East Ohio Street	Pittsburgh, Pa.
Safe Deposit Box-e sze dobijo z-Árende 4% Interesa plácsa na sparavnoj sumi
Telephone Cedar 9163
JOE’S HOTEL
Primeni dobíte vszigdár vszefelé dobro jejsztvino ino pítvino. Tüdi lejpe hizse mam za vödati
Gda te na tou potrejbni prídte k-meni i jasz vász posteno vöobszlüzsim.
JOSEPH GOJTAN, lasztník.
817 Chestnut Street, N. S. Pittsburgh, Pa.
Szlovenec naj ne bode brezi szlovenszki novin !
GDA DE VAM POTREJBCSINA NA
POHISTVO, KÁRPETE ali KÁHLE
prídte kmeni i vidli te, ka te zadovolni, kak zblágom tak z cejnov
HARRY KRUPP
843 E. Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa.
Phone Cedar: 5752-W
Vszefelé Rádio-je prinesz dobíte za nisziko cejno.
Primeni dobite náj bokse blágo za rédno cejno. Pridte vu
S. M A L L I N , Vörarszko bauto.
729 E. Ohio Street,	N. S. PITTSBURGH, PA.
Telefon Cedar 9529
Vszigdár dobro i rédno bodete vöobszlüzseni, csi prídete vu moj Hotel, ár primeni dobíte tou nájboukso blágo za nájrednejso cejno.
Horvatski i Szlovenszki Hotel
Matt. J. Bestic, lásztnik 834 E. OHIO STREET N. S. PITTSBURGH PA.
PODPÉRAJTE tiszte store, steri glasüjejo v-nasi novinaj!
Nájnovejse Jeszénszko Blágo
Nase JESZÉNSZKO blágo szmo zse notri doubili. Za moske i pojbe Gvant je krédi i csáka na vász gda prídete ino ga poglédnete.
MOSKI GVANTI
POJBOV GVANTI
KOLAPOSJE
HOLSZTIKJE
SZRAKICE
Dájte nam príliko naj vász lehko vöobszlüzsávamo.

Joseph Patz
“MOSKOV i POJBOV BAOTA”
829 East Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa.
Prineszte eto glasenyé notri knám i dobite dupliske Trading Stempline