KRSZTSANSZEE CZERKEVJiE vodAne . "V‘> -* Y >■ ' - '• Jvt 'v' . ‘5fcj ■■ y 1 • «► » .. ,... - ' jfj* ■ > szpr'a viscsam • ,* EVANGELICSANSZKIM. w.'i 4 T-EO§ZEGI, t f/ NASZTAVI REICHARV KAROLA I SZl$OV „1 dao je vu vuszta moja novo peszem, — diko „Boga našega." ’Zolt.40,4. ,Vh 4. Diiznoszti prdti szamomi szebi. Szpozuanye szamoga szebe. 272. 273. Liibezen szamoga szebe. 274. 275, Modroszt. 276. 277. Varva nye od blodnoszii. 278. —280. Pomznoszi. 281. — 283, Szkrb za dušo. 284. 285. Jakoszt. 286. 287. Dobra diisiia veszt. 288. — 290. Verosz- tiivanye. 291. — 294. Szkrb za ’zitek. 295. 296. Mertucslivoszt. 297. 298. Szlobodna radoszt. 299. 300. Csisztocsa ’zitka. 301. 302. ? sodno ’zivlenye z-blagom. 303. — 305. Delavnoszt. 306. 307. Modro niiczanye vremena. 308. 309. Zadovolnoszt. 310. — 312. Mirovno trp?enye. 313.—319. Pripravlauye k-szmrti. 320. — 323. 5. Diiznoszti prdti blizngemi. Liibezen bli ziiye- ga. 324. — 326. Szkrb za dušo bli’znyega. 327. 328. Szkrb za ’zitek bli’znyega. 329. 330. Szkrb za postenye bli’znyega, 331* 334. Szkrb za vrednoszt bli’znyega. 335. 336. Pravicsnoszt. 337. — 339. Sztauovitoszt. 340. 341. Prijaznivoszt. 342. 343. Szmilenoszt. 344, — 346. Gotovnoszt na szlu’zbo. 347. 348. Pri jatelsztvo. 349. 350. Szoszedsztvo. 351. Za- hvalnoszt. 352. 353. Zmirlivoszt. 354. — 358. Krsztsanszka trplivoszt. 359. 360. Dobra pel- da. 361. 362. Molitev za druge. 363. 364/ 5. Diiznoszti prdti drugotni sztvorjengi Brod- jenye szveta. 365. Miliivanye sztvari. 366. Mi ruvanye dugovany. 367. 368. Razlocsne sztave ludi. Poglavnika, 369. 370. Visne oblaszti. 371* 372, Duhovnikov, 373. Vucsitelov. 374. Poszluh- savczov. 375. Hi’zni goszpodarov. 376. Szlii’z- bene dr’zine. 377. Hi’znikov. 378. 379. No- szecsi ’zen. 380. Roditelov. 381, 382. O/rokov. 383. 384. Vdovicz. 385. Sziroticz. 386. 387. X. Razlocsna vrszt ludi. Detinsztvo. 388. Mladoszt. 389. Mo’ztvo. 390. Sztaroszt. 391. XI. Razlocsne prilike. Navod duhovnika, 392. Szpoved decze, 393. 394. Czerkevno leto. 395. Poszvetsenye czerk- vi. 396. Oszvetek czerkvi. 397. Zdavanye hi¬ šnikov. 398. Den rodsztva. 399. Den imena. 400. Szpomenek ti preminocsi. 401. 402. Szkrb za odvetek. 403. Liibezen domovine. 404, XII. Razlocsne nasztave. Sole i nyx vrednoszt. 405. Mestria i tr’ztvo. 406 407, Polodelsztvo, 408. XIII. Razlocsna pripetja. Szrecsa i premocsnoszt. 409. 410. Nevola i szir- mastvo. 411. 412. Zdravje. 413. 414. Beteg. 415. 416. Ozdravlenye, 417, Potuvanye. 418« 419. XIV. Razlocsni obcsinszki vdarczi, i nyi odvrnenye. Nerodnoszt zemle, 420. ’Zirovnoszt zemle. 421. 3 Jalova ’zetva. 422. Obilna ’zetva. 423. 424. Bratva. 425. Szuhocsa. 426. De’zd’z. 427. Zbur- kanye zraka. 428. Tiliota zraka. 429. Mokrd- csa. 430. Szuncze. 431. Povoden 432. Po po¬ vodni. 433. Dragocsa. 434. 435. Pomor. 436. Po pomori. 437. Kuga. 438. Po kiigi. 439. Boj¬ na. 440. Mir. 441. Pogor. 442. XV. Razlocsna vremena. Rane peszmi. 443. — 457. Vecserasne peszmi. 4f>8.— 474. Štirje tali leta(Zima). 475. (Szpro- toletje). 476. (Leto). 477. (Jeszen). 478. Sztol- ne peszmi (Pred jesztvinov). 479. (Pojesztvini). 480. 481. XVI. Bla’zensztvo krsztseirika vu etom zitki. Vis ni mir. 482. — 486. XVII. Szlednya dugovanya. Mrlelnoszt i szmrt. 487. — 492. Nemrtelnoszt. 493. 494. Gorisztanenye. 495. — 497. Szod- ba. 498. — 501. Vecsni ’zitek. 502. — 504. Pavidenye. 505. 506. Xadavek. Nike solszke peszmi. Pred navukom. 507. Po navuki. 508. Pred vardevanyem. 509. Po var- devanyi. 510. X Szpevaj V,e, csti, i brodi, z-vrelosztjov irazumom, brat moj evangelicsanszki, peszmi eti pred tebe po lo’zene, i vu duhi pravoga- csisztoga krsztsansztva szpravlene, Beri vkup vu nyi raztorjeni dragi kincs ’zifka, i niiczaj ga modro — na zvrsavanye duhov ne popolnoszti, i na trost ino zvelicsanye nemrtelne duše tvoje. K-steromi velkomi dugovanyi podeli te¬ bi ocsa miloscse pravi nagib,’ i poszvet ino mocs, po dobrom duhi szvojem, — szvetomi imeni szvojenti na cseszt i diko, blagoszlovnomi czvetki pravoga krsztsansztva na vugoden odraszek, csredi pa Jezu¬ sa na viipanye zvelicsane nemrtelnoszti! — Pobožen krsztsenik! IVega vu czelom duhovnom zitki csio veka ni ednoga nasztaja, kakste neznani.- szi sze on bidti vidi obszebi, na steroga vu navuki krsztsansztva pazko kebziivati nebi po ¬ trebno bilo. Vadliivanye od vszega ma pameti visni poszvet, szrdczi pa trost i mocs pode¬ liti: ono csloveka vu yszem tak ma voditi, da, kak moder, pobožen, i z-ravnanyem bozim za- dovolen vandrar, zna temno pot bezaja melszkoga szkoncsati, pogled szvoj z-vupanyem kiimesz vrzti, i na pocsinek vecsni liho idti. 1 ravno za toga zroka volo je potrebno i ? peszmaj krsztsanszki, kakti vu ednom najzm 'tienitesem tali navuka vere ino zitka, Mtogocse nasztaje gorivzeti, naj te pobo z v vszakom pripetje, — tak pri domi, kak vu bozoj — zelno hrano duhovno naide, i c Jezusova sze vu szpraviscsi ti oflebrani e lavnom szpevanyi z-vugodnim taloni naprepri- • • ' ' a pravi a na gotovo prijetje vszake isztine one, stero ji nye paszter na szpoznanye del i szkrovnoszt bozi ino duhovno czinipranye gla- sziti m a. Veliki czil te je i vu eti našzlediivajocsi peszem szpravlanyi pred ocsnri drzani, i na to j poprek kebziivano, naj, nakeliko je mogocse ni edna duhovna potrebcsina szrdcza pobož¬ nega i poszvet, trost ino mocs iszkajocsega, ve nyi kak nezadovoljena neosztane, — liki sze to ’z-nyi napiszkov zlehka previditi da, steri szo ravno za toga zroka volo pred nye položeni; kakti eti našzlediivajocsi. Peszmeno zduhavaiiye. Pred i med szliizbov bozov. 1. — 6. I. Vadliivanye. Vrednoszt i czd vadliivanya. 7. —10. II. Bog. 1) Boga bivoszt. 11. 12. 2) Boga popolnoszti. Szkrovnoszt (Sz. trojsztvo). 13.—17. Vekivecsnoszt. 18. 19. Zmoznoszt, 20 . 21. Modroszt. 22. — 24. Szvetsztvo. 25. 26. Pravicsnoszt. 27. 28. Isztinoszt. 29. 30. Dabro- tivnoszt. 31. 32. Dugotrplivoszt. 33. 34. 3) Boga dela. Sztvorjenje. 35. — 38. Szkrbnosenje. 39 — 49. III. Cslpyek. Plemenitoszt i czil csloveka. 50. — 53. Pokvar- jenoszl csloveka. 54.—58. 1Y. Odkiipitel. Jezusa velkoszt j zaszliizenoszt. 59. 64. Jezusa poszlanje (Adventszke peszmi). 65.— 78. Jezusa rodjenye (Koledne peszmi). 79.— 92. Jezusa pravdo-szpunenye (Novoga leta peszmi). 93. — 99. Jezusa oznanenye (Tricik¬ lov peszmi). 100. —104. Jezusa szleduyi s..; - (Posztne peszmi). 105. —130. Jezusa gori sz- tanenye (Viizemszke peszmi). 131. —142. Je¬ zusa zvisenye (V-nebozasztoplenya peszmi). 143.-148. V. Poszvetitel. Duha bozega dela (Riszalszke peszmi). 149. — 158. TI. Naprave poszvetsenya. Recs bo ža. 159. —178. Szveti krszt. 179.—181. Szvetavecserja. 182. —188. Pokora. 189. —199. Vera 200. — 203. VII. Duhovnom kralevsztvo foo’ze. Sz. mati czerkev. 204. —210. VIII. Pravo krsztsansztvo. 1) Povszemvszega. 211. — 220. 2) Du’znoszti proti Bogi. Szpoznanye Boga. 221. — 223. Bojazen Boga. 224. — 226. Liibezen Boga. 227. — 230. Pokornoszt k-Bdgi. 231.— 233. Priszega na Boga. 234. — 236. Viipazen v-Bogi. 237. — 243. Molitev k-B6gi. 244.— 253. (Peszem). 254. 255. Zvisavanye Boga. 256. — 261. Szluzba bo'za. 262. — 264. 3) l)iiznoszti proti Jezusi. Liibezen Jezusa. 265. 266. Vernoszt k-Jezusi. 267. — 269. Zahval- noszt k-Jezusi. 270. 271. 4) DH’znoszti proti szamomi szebi. Szpoznanye szamoga szebe. 272. 273. Liibezen szamoga szebe. 274. 275. Modroszt. 276. 277. Tarva- nve od blodnoszti. 278.-280. Poniznoszt 281. - IX XY. Razi ocsna vremena. Rane peszmi. 443. — 457. Vecserasne oeszmi 458. — 474. Štirje tali leta (Zima). 475. (Szpro- tolčtje.) 476. (Leto.) 477. (Jeszen.) 478. Sztolne peszmi (Pred jesztvinov). 479. (Po iesztvini.) 480. 481. ITI. Bla’zensztvo krsztsenika tu etom ’ztfki. Visni mir.. 482 — 486. \Vn. Szlednya dugovanya. Mrtelnoszt i szmrt. 487. — 492. Nemrtelnosz* 493. 494. Gorisztanenye. 495. — 497. Szfidba. 498. — 501. Vecsni zitek. 502. — 504. Pavidenp- 505. 506. Siadavek. Nike solszke peszmi. Pred navukom. 507. Po navuki. 508. Pred vardevanyem. 509. Po var- dčvanyi. 510. '1.7 : v . ' / V// / / L/ L * - ' - X IHzpevaj ’ze, csti, i brodi, z-vrelosztjov i razumov brat moj evangelicsanszki, peszmi eti pred te. polo'zene, i vu duhi pravo ga csisztoga krsztsanszU szpravlene. Beri vkup vu nyi raztorjeni dragi kis zitka, i niiczaj ga modro — na zvrsavanye duho’ popolnoszti, i na trost ino zvelicsanye nemrte; duše tvoje. K-steromi velkomi dugovanyi podeli te ocsa miloscse pravi nagib, i poszvet ino mdcs, dobrom dfthi szvojem, — szvetomi imeni szvoje na cseszt i diko, blagoszlovnomi czvfitki pravo krsztsansztva na vugoden odraszek, csredi pa Jezu na viipanye zvelicsane nemrtelnoszti! — T g Peszmeno zduhavanye. Pred i med szIu’zbov bo’zoY. Na znano noto. oszpodne bpze! šetiij nam na pomocs, v-dii- ♦ VJT hovnoj nasoj potrebcsini, za Jezusa Kriszlusa; našega goszpodna i odkiipitela. Nota: Sot hi te nehvdlo. 2 T)ved tcbom, vecsni duh, sztane molecsi sereg tvoj, ♦ X I v-diihovnoj cseszti nesze pred tebe aldov sz voj. Pr i m i te aldov dobrovolno, I zdigni nasz, liidsztvo nevolno, Na szlilz bo kem bole popolno. Nota: Oh Bog, ki greh odurjdvas. 9 X)6g, vretina vsze dobrote! Zgledni sze na nasz, XJ> szirote: Primi ‘j. szrdcz pobo žni aldov, I vle 7* lla nasz tvoj blagoszlov. ‘Na zndno noto. 4. H valo dajmo Krisztusi za k-nam szkazano do¬ broto. Na zndno noto. K Qzmiliij sze nad nami, goszpodnc, i poszluhni nase *^ 4 O ponižne molitvi. Na zndno noto. 6. H valo dajmo mi vszi navkiip goszpodni Bo- o Yadluvan)'e. Ki ( z-szvojga szina szmrt sztrplenyem \ z-szvojga szina gorsztanenvem ) z-szvojga szina odicsenjem z-szvojga szina t-nam poszlanyem z-szvojga szma narodjenyem z-szvojga szfna obrezanyem j z-szvetoga diiha poszlanyem. J • ? & Nyega sze prisztaja, Da szpevamo vszi z-angelrai Hvala bojdi Bogi na viszini. L Vaditivanye. Trednoszt i czil vadluyanya. Nota: Oh ’zitka ino szmrti goszjpod! adliivanye, oh tx bo'zi dar! Ti, tf szi mi angel mira. Y-tvojem krili nevczagam nigdar Vu nficsi kakste vihera. Kabi bio jasz brezi tebe, Najdragsi bla- goszlov nebe ?! 2. Jaj vam, ki nye ospotavate! — Ka za bin sze V-nyem nahaja ? — Ar gde popolne szpoznavate, Ka vam na pravi mirvgaja? — Sto je modresi vucsitel, I pot' ! zitka kazitel? 3. Ono vasz vesi prav szpoznavati Boga, kaki; sztvoritela, I z-modrim diiboin zbrodjavati Nyegve poti. nyegva dela; Kaze, ka je on vsze oesa, Szodecz, s veesna milosesa. 4. Po nyem sze pamet#prcszvetsava, Y-nye priro- djpnoj temnoszti, Da dugovanya razszodjava Poleg zno tresnye vrednoszti, Naj. zavr žemo preidbesa. I liibimo presztajocsa. 5 Ono csloveka zadr zava Od szteze vecsnog plarana, 3 diisno veszt nvegvo zbiidjava Z-nye pogii Vrednost i czil vadluvanya. 3 - belnoga tanina, Steri bi ga i prek groba Vcsino hudi duhov roba. 6. Ono vesi pobo žno živeti Z-szrecsov, stero nam Bog dava, I takaj mirovno trpeti, Gda nasz nevola sztiszkava. Csi nasz vsze drugo osztavi, Ono nam je kines nas pravi. 7. V-szmrtnom doli nam ono neti Viipanve nemr- telnoszti; Ono nam v-noesi groba szveti Sz-trahom visne veszelnoszti, I pela po szvetsztva poti Vsze vel- komi czili proti. 8. Znam jasz, v-kom verjem, komi ’zivem! — I to vero sesem varvati: Za nye volo raj vsze preneszem, Kak ka bi jo steo odati. — Vadliivanye, vecsni kines moj! Ti mi i v-szmrti drago boj. 9. Ti veren angel diise moje, Szprevajaj mene i v-grob moj. Oh! — szveti mi trak, dike tvoje I vu vecsnoszti bla’zenoj — Tam, gde bom z-seregmi nebe Boga zvisavao za tebe. Nota : Verosztujti\ oh Ttrsztsemczi! 0 T)la'zen, ki szvoje vadluvanye, Kaknajdragsi kines, 13 postiije, I, kak nyemi veli pozvanve, Z'zitkom, z -delom naszleduje, Nye do szmrti zdr zi, I raj vsze pretrpi Z-mirovnim szrdczom, Kak ka bi nye bdao, Ali »a porob dao Blodnim spotlivezom! 2. Alijaj torni, kije szpoznao Nyegabo zanszko iszti- I d on o k obarvati neznao Nyega, kak zitka vretino! — Grozen je greh toga; Ar diiha szvčtoga Vnemar bantiije, 1 bin nyegvoga zla, Vekvecsnoga pekla Jaj naszleduje. 3. Ka bi nam haszno vesz kines zemle, Brezi tebe. »»gel mira? — Marna szo vsza, kak szpar megle, I podvr z sorsa vihera: Od vszega sze szpravi, Ki tebe osztavi, Vecsni kines nebe! On vu zitki pokoj, szmrti pa trost szvoj Zgubi brez' tebe. l* 4 Vadliivanye. 4. Nyemi sze lasztivna veszt grozi, I zelcu mir diisni vinarja; Lasztiven kep sze nyemi mrzi, I szvet ga trdno potvarja; Bog szam ga odvr ! ze, Blagoszlov povr’ze, Sztrasi vecsna nocs: Z-grozov sze zgledne on Prek na pravicze Ion, Z-szveta voiddcs. 5. Ali ki sze je sztalno podao Jezusi, zvelicsiteli: Kije vere szvojeneodao, Neoszknino v-recsi, v-deli:’Ze til pot nyegova, Je pot blagoszlova I veszelnoszti; Ocsa nyemi je Bog, I zviszi ga ednok V-nemrtelnoszti. 6. Zdrži tak tvoje vadliivanye, Krsztsemk, i vu vszem pos.tuj. Veliko je tvoje pozvanye: Boj sztalen i v-szvet- sztvi potuj. Vsze drugo rad tadaj, Li vere neodaj, Za kincs marnoszti; Ar je ona trost tvoj, I ma ti bidti voj Na mir vecsnoszti. Nota: Krisztus mi je moj 'zitelc. O ^T^adliivanj e i jakoszt! Ti nam szna’zi poti': Ve- ♦ V szeli našo mladoszt, I sztaroszt trostaj ti. 2. Vesi nasz prav zvisavati Velkoszt sztvoritela, I modro zbrodjavati Zmo’zna nyegva dela. 3. Gda odpreš nyegvo hi’zo, — Csiiti das nyegov glasz; Na diihovno eseszt bo‘zo Zbiidjavaj tam i nasz. 4. Vesi nasz zavr’zti gnuszne Tadanke blodnoszti, I nye navuke piisztne, Kak mre’ze jalnoszti. 5. Isztina o zivavaj Nasz v-guesi i djanyi; Isztina nam mocs davaj Vu našem pozvanyi. 6. Vsze nasz radoszt i dika Liibezen oese boj, Da vszi vu szvetsztvi ‘zitka Nahajamo mir tvoj. 7. Orok nas je vekvecsnoszt, Tiihina pa zemla: Vracsaj nasz tak na vernoszt Od blodne szteze zla 8. Vernoszt na zitek pela, Zlo pa na szmrt ijaj: Vere dela do czvela Eti i v-nebeszaj. 9. Ti tak, vera i jakoszt, Boj tii nas voditel, h da naidemo miloszt, Tam zagovorite! 5 . Vrednoszt i czil vadluvanya. Nota: Szladki Jezus, mi szmo szem. 4 a ^repreczenyen kincs mi boj, Oh Bog, vadltt- I'IM vanje moje. Daj, da jasz, kak vernik tvoj, V-njcrn szpoznavam poti tvoje, V-nyem mam priliko zbbgsanva I nasztavo zvelicsanya. 2. Li pri njega poszveti Szpoznavam prav tebe, ocso, I ze na etom szvcti Vdablam tvoj mir i miloscso ; 'Z-nye- ga sze vcsim mojo diTznoszt, Ino duše moje vrednoszt 3. Ka je modria szveta Nemogla prav vozgrilntati, To je tvojga poszveta Visni trak dao nam szpoznati. Ti szi modroszti vretina, Ti, vekivccsna isztina! 4. Y-vadliivanyi nam tvoj szin, Jezus ocsivesznoka ze Tak nas pogiibelen bin, Kak velkoszt miloscse bo ze, Odpre sztezo szpravicsanya, I diisnoga zvelicsanya. 5. Eti sze szladki trdst da Vszem vu szrdczi oranye- i>im; Tii sze zlebkdtiti zna Bremen dušam okladjenim, Tii naide vandrar sztan mira V-vderjanyi sorsa vihera. 6. Eti sze vszi narodje Zemld prav blagoszlavlajo, I vszesztotinporodjeZ-glaszom 'zitka otavlajo. —Vadlii- v anye je vsze ran vracs, I vsze diis verni varivacs. 7. Ono varje vu krili Nasz na zitka kmicsni potaj, Koroniije na czili Verno szkoncsani nas be zaj; — V- szmrti nam je batrivitel, I v-szddbi zagovoritel. 8. Oh!— vzemi tak za kincs te Szrdcz naši du ! zno zahvalnoszt. Daj, da nyega czvet raszte, Vszemi szvdti II a veszelnoszt. Pelaj po nyem vsze sztvorjenye, Bog, na tvoji csiid videnje. 6 II. Bog. 1. Boga biTOSzt. Nota: Oh szladki Jezus, ka szt. \\ T esz * e Bdg! — vsza szo rok nyegovi delo. Ka II* bi viipanye verni za griint melo, Csi nebi sztali na vecsnoj gviisnoszti Nvegve bivoszti ? 2. Neszrecsnesi od nerazumni sztvari Bi bio sors nas vu te blbdnoszti szpari; Nebi meo za nasz szvet nikse lepote, Niti dobrote. 3. Kak bi 'želeli 'zitek vecs liibiti? — Kakda jakoszti i szvetsztvi szlii’ziti ? — Jaj! — bole sze je nigdar neroditi, Kak tak vtoniti. 4. Kaksa groza bi nam vmarjala szrdcze, Gda bi nam zaidti melo ‘zitka szuncze, Csi bi brez' Boga mogli z-szveta idti, I v-grobi preidti! o. Ah! — te bi nam i bla zensztva ’zelenye Szopilo v-diisi mantre obcsiitenye; Zla rob bi sze pa valao brez' sztrahote V-blati grebote. 6. Ali — obnemi, grozno obcsiitenye! — Veszni, oh grešne blodnoszti mislenye! — Poznam jasz, poznani szveta sztvoritela, I zdr zitela. 7. Jeszte Bog! — od nyega mam i jasz ‘zitek; Od nyega csakam vecsnoszti prebitek: On me pripela k-vretini blazensztva, Po sztezi szvetsztva. 8. Bog, Bog mi je tak griint mojga viipanya; On mi je diisi porok zvelicsanya. Znam, ka sze nigdar ‘znyim neoszramotim, Nigdar neszkvarim. Bog. Boga bivoszt. Nota: Dober je nas Bog, porazmite. ^Z^igni glasz z-nicsesztnoszti praha, Duh moj l/w» szpevaj velkoszt sztvoritela, Ki, vise szuncsev- lioga traha Prebivajocs, ravna szvoja dela. Aldiij nyemi, v-szvetsztvi ga molecsi, Kak angelje, v-szvetloszti sztojecsi. 2. Njega pamet zaman zbrodjava. Nicsesztna je pred njim vsza zvisenoszt. Zaman mbdroszt szveta zgriintava, Vu kom sztojt njegva odicsenoszt. Kak bi ga szmeo ti, prtih, obraziti, Da ga ni angel nernre zbroditi? 3. Csiidiij bar szuncza szvetlo szpravo, Csiiduj i zvezd neszmerno vno zinoszt, Csiiduj zemle vngodno szttivo, Ino morszke globocsme szkrovnoszt: Ka je vsze eti dugovanj dika, Proti velkoszti goszpoda ‘zitka? 4. Li tenki trak dike njegove Nam szveti v-nji, kakste szo szizmo zna; Tenja velkoszti goszpodnove Szo vsza, i voli njegvoj podlo žna: On, kije njim dao bivoszt v-megnenji, Njim i konecz znti vr zti, kak tenji. 5. Bog — on, komi diih moj aldiije, Vu szebi ma z|, ok szvoje velkoszti: On sztvorjenja nepotrebiije; Ar prebiva v-bla‘zenoj szvetlosztp Nesztoji pod prtivdov telovnoszti, Geto je szam tiih vsze popolnoszti. 6. Od tebe, goszpodne, od tebe Sztacse vo vsze kivoszti vretina. Tebe glaszi viszina nebe, Tebe cslovek, vszega prvotina: Tvoje dike bliszk je csrvics v-prahi, ^ tclko jezer diis v-szuncza trahi. 7. Moli ga tak, oh diisa, v-diihi, Moli njega v-szvetsztvi i v-isztini ; Tak on. ki je k-tebi ne tiihi, Pozdigne tebe k- 'zitka vretini: Ar ki njega dosztojno csesztijo, Tal od njega v-miloscsi dobijo. 8 Bog. 2 . Boga popolnoszti. Szkrovnoszt. (Sz. trojsztvo.) Nota: Z-nebdsz rdcs vecsna prihdja. retina visne modroszti, Bog, globocsina szkrov- noszti, Vecsni diij csisztoga szvetsztva, I punoszt vszega blazensztva! 2. Tebe moli csrvics v-prahi, I angel vu szunczatrahi, Diko tvojo csitdiivajocs, I vu radoszti szpevajocs. 3.1 mi, i im, v-prahi klecsecs, I tebe v-szvetloszti gledecs, Neszemo vu pontznoszti Pred tealdov pobo’z- noszti. 4. Dika ocsi na viszini; Cseszt Jezusi, nyega szini; Postenje diihi szvetomi, V-bivoszti Bogi ednomi. j i -m/pi verjemo v-ednom B6gi, Nebe, zemle sztvo- li« _IVl. riteli, ki, kak punoszt dobrot vnogi, Vsza dobra da dtisi, teli. On je gotov vsze hraniti, I od neszrecse braniti, Ze-vszem lada, vsza v-rokaj ma, Vsza vidi, razmi ino zna: On nad nami verosztilje, I pot našo koroniije. 2. Mi' verjemo vu Jezusi, Szini ocse nebeszkoga, kak szredbeniki Krisztusi, Naroda cslovecsanszkoga Jedinom odkiipiteli I milom zvelicsiteli, ki je zitek szvoj dolidjao, Da bi nam dike drok dao; Gori je sztano zviseni, Goszpodiije odicseni. 3. Mi verjemo v-duhi szvetom , Vsze verni diis voditeli, Kak z-dikov ocse obvzetom Srdcz tuzni batri- viteli. On, on prepravla bolvansztvo, I griinta pravo krsztsansztvo, Za’ziga iszkro vernoszti, Szpravla vsze na pot vecsnoszti, I po sztezi szpravicsanya Pela na sztan zvelicsanva. Na znano noto. Boga popolnoszti. 9 Nota: Szpomeni sze, goszpon, z-verni troji. \ "l\/r ol ™o tebe, oh sz. trojsztvo, Ocsa, szin, cliih Iti* IVI szveti, — edno bo ztvo! Ti' szi vsze dobrot vecsna vretina; Pri tebi je bla’zensztva isztina. 2. Ki tebe vu szvetloszti szpoznava, I z-szrdcza poniznosztjov zvišava; Ou osztavi odurno pot kmicze, I preksztopi na szetezo pravicze. 3. Zato i mi k-tebi prihajamo; Ar pri tebi poszvet nahajamo: Pred tebom sze v-prahi ponizimo, I od tebe trost visni proszimo. 4. Kaksa pogiibel je nad onimi, Ki tebe nedicsijo z-vernimi! — Blodijo, ki tebe nepoznajo, Szkvanjo sze, ki te nebogajo. o. Ti szi ocsa vsze dobrotivnoszti; Ti szbdis vsze poleg pravicsnoszti. Oh! — daj sze nam tak tebe bo- jati, 1 lj v-szamom tebi sze viipati. 6. Jaj vszem onim, ki v-tebi dvojijo, I v-rii znoszti pred tebom sztojijo! — Oni szami szebe pogubijo; 4r sze sz-teboin, szodczom protivijo. 7. Ali szrecsni, ki tebe poznajo, I v-prosztbcsi szrdcza zvisavajo! — Veke szrecsni, ki v-tvojoj szkrovnoszti Polo žijo szteber Vupaznoszti. 8. Vecsno bo ztvo! mi v-tebi verjemo: Daj, da k- le bi na diko pridemo, Gde mo te vu szvetloszti gle- ( tali, I z-angelmi szvet’, szvdt, szvet szpevali. Nota: Oh svetla zvezda zorjanszlca. -jo ~rxerni! diko, cseszt szpevajte: Z-veszelnoztjov II)* V zvisavajte Boga, kak sztvoritela; Nyega, vu szvetloszti gledecs, Molte vszi, vu prahi klecsecs, Kak sorsa ravnitela — Zmo žen, Bla zen Szi ti, Bog "as, ki vsza ravnaš v-pravicsnoszti, I blagoszlavlas z-miloszti. 2. Diko, cseszt, hvalo szpevajte, Odkuplcni, zviša- 10 Bog. vajte Jezusa, szredbetrika: Vrednoszt nyegvo v-niisžli drzte, Viipazen li vu uyem vrzte; Arje on vaša dika. Radoszt, Miloszt Od uyega ma, ki nyega zna postii- vati I z-itkoin naszlediivati. 3. Diko, cseszt,hvalo szpevajte, Odebrani, zvisavajte Diiha , poszvetitela; Nyegva zmoznadela gledecs, Molte ga, zradosztjov hvalecs, Kak szrdcz veszelitela. — On boj Vszem voj Z-diisnc kmicze, na pravicze visni po- szvet, I vecsnoszti bla ženi szvet. Nota: Szladhi Jezus, mi szmo szem. a w lobocsina szkrovnoszti, Odicseno sz. trojsztvo, !<♦ vjT Vretina, vsze modroszti, Edno vekivecsno bo- ‘ztvo! Mi' tebe, v-szvetloszti gledecs, Zvisavamo v-prahi klecsecs. 2. Tebi szrdcz naši aldov, Nasa szlii zba vugodna boj. Vle no dike blagoszlov Na nasz, molecsi sereg tvoj; Pelaj vsze po sztezi szvetsztva K-zelnomi czili blazensztva. 3. Ednok mo te v-szvetloszti Popolnoma zvisavali, Gde mo tvoje szkrovnoszti Z-ocsi v-oc adzsi zbrodja- vali. Tam, tam mo sze radiivali, I szvet', szvet - , szvet ti szpevali. Vekivecsnoszt. Nota: Oh vekivecsne miloscse. j n T>bg nas J e szam S 0SZ P^^ vszega. Verni, szpe- lO* AJ vajte nyemi! Priszpodobnoga vecs nega Nindri k-najvtsesnyemi. Vekivecsen sze on zove; Ar vsze, ka jeszszte i "žive, Vu nyem ma zrak bivoszti. 2. On je ni zacsetka nemeo, Ni koncza liemre vzeti: Sto bi vecsnoszt zgriintai steo, Z-sterov je on ob- vzeti? — Mi, ki szmo vcseranyi pred nyim, Lehnemo z-dnevom titrasnyim, On je od vek, do veka. Boga popolnoszti. n 3. Oko ga nemre viditi Yu neszmernoj szvetloszti, Ni niksa modroszt zbroditi V-nezgriintanoj velkoszti. Li v-njegovom lčpoin szveti Nam trak njegve dike szveti: Li z-del ga szpoznavamo. 4. Gde bi bili mi, csi 'zitka Od njega nebi vzeli? — Vesz sztan našega prebitska Je li po njem veszeli - r Po njem szo naprepozvana, I do etimao zdr zana Vsza, v-nebi i na zemli. 5. Dika njegove velkoszti Vsza meszta napunjava, I bliszk njegove szvetloszti Nocs szkrovnoszt pre- szvetsava: On zna csloveka hotenje, I vidi szrdcza mislenje Prvle, kak je nasztalo. 6. On grunta sztavo narodov, I ravna szteze liidi; On v-desznoj ma sors porodov, Tak dobri, kak i hudi, Z-szrdom prigledava niznoszt, Koronuje pa oedu znoszt: — Szodi vsze po praviczi. 7. Bog, Bog je vredei) dike szam, Njega sze cseszt prisztaja; Ar od njega vszem bivosztam 'Zitek i radoszt zhaja. — Neba, zemla, hvali in^egal. Li on szam je goszpod vszega, kak duh nemrtel noszti. Nota: Dober je nas Bog, poraznite. j n zadaje nebilo ni meszecza, Ni vno zina zvezd vT sze nebliszcsila; Gda nam je neszijao trak szuncza, Niti zemla sztvorjena nebila; Gda je ni angel es cse neszpevao: Ze te szi li, Bog, v-diki prebivao. 2. Sto bi sze tak szpoziibo sz-tebe, I neszpoznao sz voje podlo znoszti ? — Tebi szo i zmo znoszti nebe |,( >dane vu sztalnoj bojaznoszti: Ti, oh vsze duhov '^h odicseni, Szi vise vsze viszine zviseni. 3. Leta tvoja szo brez’ zacsetka, I ni koncza nedo "‘gdar mela; Szam szi vretina tvojga zitka, Zvon tebe P a szo vsza tvoja dela: Ti i vsza ednok v-nicsesz l )0 grozis, Ali szam ti vekveke obsztojis. 12 Bog. 4. Kaksa radoszt je to tim vernim, Ka szi i osz- tanes ti njim ocsa! — Ali jaj grešnikom odurnim, Kim nepride v-tal tvoja miloscsa! — Vecsen szi ti, vecsen das vszem 'zitek: Dobrim dike, hudim mok prebitek. o. Szpadni bar v-prah, tal moj mrtelen! Ka te sztrasi ze nocs szprhlivoszti ? — I ti, kak duh moj nemrtelen, Idti mas na sztan vecsne bivoszti, Gde bos, vu trahi lepšega szuncza, Boga velkoszt szpevao brezi koncza. Nota: Oh vekivecsnoszt, grozna recs! zpevajmo vszamogocsemi, Vsza modro ravna jocsemi, Bogi najvisesnyemi! On csini dela velika; Mocsi i cziida telika Szo podvr žena nyemi. Vsze, ka on scse i zapove, Vu megnenyi sztane napre. 2. Njegovi rok delo je zrak, Vu zraki viszecsi oblak, I vsza nebesz viszina, Zemle tak vugodna sztava, Vsze na nye bodocsi szprava, I morja glo-bocsina: Vsza, vsza od nyega viszijo, Vsza sze vu nyem veszelijo. 3. Csi on veli, — vu oblaki, Escse i med szuncza traki Sze vode pobildijo; Csi scse vrocsino zbuditi, Ali de’zd'z, szneg, mraz piisztiti, Volo ujemi csinijo. — On premeni nocz na szvetloszt, I szvetloszt szuncza na temposzt. 4. Sztrele lecsejo 'žerjave Nam szemotam kiimesz glave Nyega recs bogajocse; Bliszk i griim troszi vi- szine, Szlap i ogen globocsine, Val ladje plavajbcse: Na njegovo povelenye Groza pokrije sztvorjenye. o. Ali vsze to pa obnemi, Csi on, ki lada zevszemi, Scse nyega vder vtisati; Vsze more vu pokoruoszti Nyega vole i zmo'znoszti Glasz v-iflegnenyi szlisati: Ou vretine zna vsziihsiti, I sz-peesin vodo zbiiditi. 6. Koga vadliije csrv v-prahi, I angel vu szuncza trahi, Zmo’znoszt. Boga popolnoszti. 13 Za sz voj g-a sztvoritela ? — Koga nebeszka viszina, Ino morszka globocsina Moli, kak ravnitela? — Sto noszi v-desznoj sors ludi ? — Sto 'zitek, szmrt dobri, hudi ? 7. Cslovek, ti prah, to szpoznavaj; Idi, gizdosztimir davaj: Vidiš, kak velki je Bog! — Ar kak sze szmes nadiilivati, I proti nyemi brszati, Da szi podvrz nvegvi rok? — Szpadnes ti prednyim z-gizdosztjov, Obsztojis pa sz-poniznosztjov. 8. Velki Bog! tvoja je vsza raocs; Ti davas k- dobromi pomocs, I blagoszlavlas triide, Zdignessz-praha vsze pobo’zne, Poteres pa te nezlo’zne, 1 nyi tanacse hiide. Ki sze vu tebi veszeli, Ka torni škodi, i fali? Nota: Groba sze mscse neogne. 0SZ P°diie, sto zapopadne Velkoszt tvoje zmo- '»* ♦ vJT ’znoszti! — Pred tebom vsze vu prah szpadne Z-csiltenyem podloznoszti. Ka ti nebi vcsiniti znao, Ka szi za popolno szpoznao ? 2. Ti scses, i vsze napresztane V-ednom ocsnomeg- nenyi, I pa z-nicseszom posztane; Ar je szpodobno k- tenyi: Premenyavas sztavo szveta, Kak gingavi obraz czveta. 3. Vszamogocsi! v-tvojem sztnihi Vesi mene potu- vati, 1 tak-sze daj meni, prahi V-tebi, ocsi viipati. Pelaj me po szvctsztva poti Czili vekvecsnoszti proti. Modroszt. Nota: Oh JcaJc te mam prij'iti. 94) F^visavam te z-radostjov, Bog, za vernoszt tvojo, /j Ki sz-tak csiidnov modrosztjov Ravnaš sztavo mojo. Oh! vesi me zbrodjavati Modra tvoja dela, Ivu nyi szpoznavati Tebe, sztvoritela. 2. Povszed, kama sze zglednem, Nahajam red lepi, Povszed modroszt zaglednem V-nye bo zanszkom kepi: 14 Bog. Vecsna modroszt zdrzava Od zacsetka vesz szvet; Ona sztvorjenyi dava Mir, radoszt, i poszvet. 3. Vremena szkroven be zaj Modroszt povodjava; Leta redoven tekaj Nje duh poravnava: Njo vidim vu viszine Odicsenoj szpravi, Njo molim v-globocsine Kmicsno-szkrovnoj sztavi. 4. Ognjeni je szuncza trak, I nevuzge szveta: Ne! — on li szegreva zrak, I zrok je poszveta, Vleje v- zemlo 'zirovnoszt, Da odraszek vszemi, Deli trost i mirovnoszt Szrdczi bolecsemi. 5. Kelko jezer zvezd be ži Brez' zbontanja v-zraki! — I kakse bremen lezi Vu kmicsni oblaki! — Sz- kaksov szilov diidnja zrak, Vderja grozen viher, Szvet pokriva kmicsen mrak, Sztrasi szmrten vecser! 6. Sto meri, vszem etim pot? — Stoje nji voditel? — Ti szam — ti, dike goszpod, Kak moder ravnitel: Ti vr’zes nji besznocsi Taksi czil v-nagloszti, Da ’z-nji viherne noesi Žide trak radoszti. 7. Sto zna zemelszke dari Modro vodeliti, I vsze 'zivdcse sztvari ’Z-njimi veszeliti? — Sto zna de'z- d’zevne megle I szpar vkiipszpraviti, I z-nji kaplami zemle Krilo navla žiti ? 8. Sto z-czvetjem i szad dava? — Sto z-veszeljem ’zitek ? Od koga je vsze sztava I mira prebitek ? Z- lepim dobro sto para, Csloveki na radoszt, Naj ga, kak ocsa, kara I budi na modroszt? 9. Visni! tvoje modroszti Csiida vidim povszed; Csiidujem nje szkrovnoszti Kamste vr’zem pogled. Njo, njo tak scsem szpevati, Nje sztopaje gledecs, Njo molees zvisavati, Pred njov v-prahi klecsecs. 10. Ona mi boj voditel V-etom knicsnom doli, Ona moj veszelitcl Vu vszakoj nevoli: Tak vnemar neod- sztopim Jasz od szteze szvetszva, I nigdar neodblodiin Od czila bla’zensztva. Boga popolnoszti. 15 Nota: Kak velka je boža szmilenosst! ao Oteri moder more zbroditi Szkrovno dob znanja (o bozega? — Ra je bilo, je, i ma bidti, Kak sze vsze to zna od njega ? — Sto bi ladao sz-taksov zna- nosztjov, Kakste szije on vucseni?—Bog, ki je ob- vzeti z-szkrovnosztjov, Je i v-znanji nezbrodjeni. 2. Csi bi sto zvezd vsze imena znao, I peszek morszki zgriintavao. Csi bi szkrovnosztimiszelszpoznao, I sztotin be zaj zbrodjavao; Tak bi liidi toti premogao, I angelszko znanoszt bi meo: A’ proti Bogi ka bi zmogao, I ka v-znanji kazati szmeo ? 3. Nicsesztna je vsza modroszt szveta Proti bo zoj vszaznanoszti, I taleline, kak dika czveta V-marnoj szvojoj gingavoszti. — Oh ti, ki vsza vidiš ino znaš, ^6g! sto bi te necsiidiivao ? — Szam ti nezgriintano modroszt mas: Sto bi te tak nepostiivao? 4. Velikoszt tvojo csiidiivati, Je moja dii znoszt i dika, I na nje poti kcbziivati. Najprednjesa modroszt zitka. — Oh! — szpoznavam te tak v-radoszti; Ar b szam to vreloszt rad mas, I pred tem odpreš pot modroszti, Komi sze prav szpoznati das. 5. Naj liotecs v-blati zla nelezim, To mi razum moj szam pravi; Ar predBogom kama odbe zim, Ki me povszed, gda scse, sztavi? — Kakste bi sze pred njim sto szkrivao, On ga vidi, on ga csiije, I v-szvetloszti bode °dkrivao, Ka sto v-kmiczi naszlediije. 6. Sto zna szrdcza szvojga szkrovnoszti? — Ali! *— prah sze zlehka szam vkani. Vszaznajocsi, tvoje modroszti Diili meni na pomocs sztani. Csi v-dugovanji duše blodim, Tvoj zmozen gliisz me naj szpoti, Da sztan moj z- zaliivanjem szodim, I tak bitim czili proti. 16 Bog. Nota: Oh veTcivecsnoszt, grozna rics! j -pog, ki szi povszed nazocsi, Pred tebom, olt /W < ±*_0 vszaznajocsi, Me vesi v-szvetsztvi hoditi Nedaj mi vu neznanoszti Z-szteze tvoje bojaznoszti Na pot zla zabloditi: Z-grehov szna me szam sz-tem biidi. Ka me duh tvoj povszed vidi. 2. On, ki esiszto dušno veszt ma, I tebe sze bojaii zna, Nema zroka czagati; Nyega niksi'zitka viher, Escse ni szam szmrten vecser Nema mocsi szagati.. . Daj, d? sze jasz taksi naidem Zda, i gda, kak sznncze, zaidem. Szvetsztvo. Nota: Obildz sze, oh me szrdcze! h Bog! ki szi esiszto szveti, Ili v-dobrom mas radoszt, Ti li te seses v-miloszt vzeti, ki dika je tii — jakoszt: Zato szi nam pravdo dao, 1 trdnozapo- vedao, Naj ti vszi verno szlu zimo I, kak ti, szvetsztvo liibimo. 2. Sz-popolnosztjov szi obvzeti; Zmenkanyi meszta nedas: Y-miszlaj, v-reesi, v-djanyi szveti, Csiszte vole nagib mas. Ka ti, seses i nameniš, Ka zeles, ali esinis, Ysze razum vredno scuduje; Ar sze szvetsztvo v-nyem szkazuje. 3. Tebi je ne haszek, ni kvar, kakste szi cslovek esini; I donok na dobro vszigdar Biidis nasz, grešne szini: Ar znaš, ka je pot szvetsztva, Grunt našega blazensztva, Zlo pa ti, kak odiirjavas, Tak sz-kastigov prigledavas. 4. Oh! — vraesaj me tak od vszega, Ka bi duši škodilo, Ino mir szrdcza mojega V-vecsno prepaszt vtopilo: Ti vle vu prszi moje Nagib pravieze tvoje: Ar kak lehko brezi tebe Zakoczkam jasz orok nebe! 5. Ti, ki szi namv-szini tvojem Zato dao voditela, Da bi mi, nevolni vu nyem Meli odkiipitela; Daj, da Boga popolnoszti. 17 njegov szveti glasz Z-grehov szna budi vsze nasz, I po ravnoj sztezi szvetsztva Pela k-vretini bla’zensztva. 6. Sztrebi vo z-szrdcza našega Nagib grešne ru’zno- szti, I vle v-nje, diiha tvojega, Kak duha nedii’znoszti: Daj nam kep tvoj varvati, I vu szvetsztvi vandrati; Ar li tim das orok nebe, Ki' do csiszti sli pred tebe. Na znano noto. /^\hBog! ki greh, odiirjavas, I szvetsztvo zapo¬ ru« v/ vedavas, Vesi me -/.»pobočno 'živeti, I tal '/. v-diki tvoj oj meti. 2. Sz-tebom sze jasz vijedinavam, Csi vszak greh odiirjavam, Tebi •/• poszvetim pot mojo, I rad •/. esinim volo tvojo. 3. Oh! — biidi me tak na szvetsztvo; Ar je to pot na bla zensztvo. Szrecsen •/. ki po etoj poti Ide ’/• czili 'zitka proti! Pravicsnoszt. Nota: Bdjdi diha i postenye. 9*7 Ojzveti szodecz, ti v-praviezi Oszddis sztavo io Uidi; Ar je pred tebom ne v-kmiezi Hodba dobri, ni hiidi: I te najglobse szkrovnoszti Odkrivaš D vu szvetloszti, Miszcl szveti zbrodjavecz! 2. Ti z-viszine nebesz vidiš Szini szveta mar- Uo ga, I kak nji vrednoszt previdis. Tak oszodis vsza- koga: Neprestimas sztano oszob, Nego poleg znotresnji dob Das vszem najem pravieze. 3. Tam ni mita, ni zagovor Miloscse neprimoli; fd ti szodjeni odgovor Te zdra’zd’zi, ali vtoli: Zaman J e zdtihavati tam, Gde je li szveti ’zitek szam Trost 1 aldov vtisanja. 4. Tak dobra, kak huda dela Naszlediijo csloveka, ^ primerni szad do mela Od zibeli, do veka: Nevnide 18 Bog. on ni v-tom ’zitki, Ni vu nebeszkom prebitki Fravi- csnoj szodbi tvojoj. 5. Tim vernim ti ! ze eti das Mir ino blagoszlov tvoj. I z-hiidimi ji nenihas V-pogiibeli nyihovoj: I tak szveti poszvedocsis, Ka’ze til najem odlocsis Jakoszti, vu praviczi. 6. Ali ki sze te neboji, I v-nizni grehi plava; On pred tebom neobsztoji; — Grozna je nyegva sztava: Beteg, dušna nepokojnoszt, Spot, szirmastvo, ino dvojnoszt, Ga ’ze eti preganya. 7 . Csi pa eti pot grešnika Brezi kastige nihaš, 1 csi jakoszti vernika Najema tu vonedas; Prek groba zglihas sors Uidi, — Odlocsis sztan dobri, hudi, Poleg vrednoszti 'zitka. 8. Ne! — pred tebom neobsztoji, Ki nema szpra- vicsanya; Ki v-tvojoj praviczi dvoji, Voszpadne z- zvelicsanya: On je ’ze eti neszrecsen, Po szmrti pa na jaj vecsen ldti ma z-szkvarjenimi. 9. Daj mi, poleg pelde tvoje, Jakoszt naszlediivati, I, poleg duznoszti moje, Pot zla odiirjavati; Csi me szvet na greh szkiisava, Diih tvoj me naj pobiidjava Na sztalno vojszkiivanye. 10. Ali da mi je recs tvoja kazitelkinya poti; Po nye sze naj diisa moja Na zitka modroszt poti, — Z-nyov me vesi na tvojoj desznoj Hititi po sztezi tesznoj, Na veszelje vecsnoszti. Nota: Oh goszpodne, ti nas veren Bog zmo'zni! £)Q velki Bog! ti, branitel pravicze, Ti prega- V 7 nyas manye szluge krivicze. Jaj, kak groznoj szodbi protibe’zi, ki szi dušo z-nepraviczov te’zi! 2. Poti moje niksa jalnoszt neritzi, Ni nedu zna szkuza hodbe netb’zi; Prekletsztvo me v-grob moj ncnaszleduj' Ni prek groba jaj szirot neszkvarjiij. -Boga popolnoszti. 19 3. Kak lclika de ednok tam moja szodba, Csi de eti nediizna moja hodba! —■ Csiszti bom so z-szveta, ne vtepeni, V-gvant pravicze, ne v-zla, oblecseni! Isztinoszt. Kuta: Szlad/ci Jezus, mi szmo szem. 90 / V 1 Bog \ ^ szi isztinszki: Recs tvoja sze m a szpu- £«/♦ v_/ niti; Ar tanacs tvoj nebeszki Sze nemorc pre- meniti. Vesi me to v-pameti meti, I tebi na eseszt živeti. 2. Sto bi naisao zmenkanje Vuvecsnoj tvojoj szkrov- noszti, Ali premenjavanve V-szodbe tvoje isztinoszti ? — Nega tam meszta blodnoszti, Gde je punoszt vsze modroszti. 3. Ne szi ti prali krhkbesi, ka bi ob zaliivao delo, Csinenye tvoje mocsi De vekveke sztalnoszt melo: Ti v-obecsanyi obsztojis, Ino szpunis sz-kem sze protis. 4. Ti vsze zlo odiirjavas, I j a j torni, ki v-nyem Diodi! Pobo znoszt pa zvisavas, 1 bla zen, ki nye pot hodi! — Ti tvoji szo 'ze tii szreesni, Tam pa majo zitek vecsni. 5. Verne blagoszlavlati, Ti je najesisztesa radoszt, Vszč szrecso ponavlati, Tvoj nagib, oh vecsna miloszt! I grešnikov povrnenye, Tvoje jedino 'zelence. G.Ne! — recs tvojanenori;Kaobeesas,zdrzisverno: Ka sze z-isztinov bori, To je pred tebom odurno. Miszel tvoji liaszek, ni kvar Nemre premeniti nigdar. 7. Daj sze mi tak varvati szveta gniiszne la zlivoszti, 1 sztalno sze držati Vu vszem tvoje isztinoszti: Ona mi boj vorezan zitka, 1 moja najveksa dika. 8. Tak naj premine vesz szvet: Csi sze bar od Vszega szpravim, Ti bos mi zrno zen poszvčt, Gda mar- n oszt eto osztavim. — V-tebi polo žim viipanye Moj tfost ino zvelicsanye. 20 Bog. Nota: Žalca sze ’zalosztis oh nia duša! q a "13 og! h szi sztalen v-namenyavanyi, I nedas me¬ dil* JD szta premenyavanyi V-recsi, ni v-csinenyi; Csi sze vesz szvet v-nicsesz vtopi, Tanacs tvoj veke obsztoji. 2. Vecsna isztina! budi mi szrdcze Na zbrodjavanye tvoje pravicze, I sztalne vernoszti; Da sze v-cslm zavr- ’zti jalnoszt, I zdr zim vu dobrom sztalnoszt. 3. Csi mi n 6 csla’zinevtaplaimra; Kaksebla zensztvo sze mi odpera Tam na dike szveti, Gde isztina goszpo- diije, I t sze verne koroniije ! Dobrotivnoszt. Nota: liaduj sze vsza zemla goszpodni. rt a | ^ ak velka je bo ža szmilenoszt! Sto bi mogao nyo IV zgriintati? — Li divja szrdcza nezahvalnoszt Nesetiije nye szpoznati. — Jasz, dokecs bom meo tu prebitek, k-tcbi, ocsa, nebom tiihi: Tebe, ki szkrt) mas na moj zitek, klecsecs molo bodem v-diihi. 2. Sto mi je dao dušo i telo ? — Ti, sztvoritel milo- sztiven! — Vsze, ka mam, sto mi je p o delo ? — Ti, ob ocsa dobrotiven! — Sto k-deli razum, priliko, mocs? — Ti moj szmileni hrauitel! — Sto k-pozvanya duzno- szti pomocs ? — Ti, vszega moder ravnitel! 3. Zgledni sze, duša, na dike szvet, Gde sze ednok zvisziti mas, G da osztavis marnoszti poszvet, Csi Bogi prav szlii’žiti znaš : Sto te je pozvao v-to kralevsztvo ? Bog, po szvojem lubezniki; Bog ti je obecsao bla- 'zensztvo, Po Jezusi, — szredbeniki. 4. Csi te szlaboszt tela v-greh sziihne; Sto te od nyega odvoze ? — Csi trpiš; jaj tvoj sto poszliiline, 1 rane szrdcza obe ze ? Bo"za nezgriintana szmilenoszt Boga popolnoszti. 21 Vzeme tebe pod perbti, Zvracsi tvoj bin ino boleznoszt, I trost da tebi, szirbti. 5. I tt? — ti nebi szpoznavala, Duša, ocseliibez- noszti! ? — Ti nebi v-prahi zvisavala Etak csiidne szmilenoszti! ? — Oh! — liibi Boga vise vszega, Položi vu njem viipanje, Bojdi angel brata tvojega, I tak csakaj zvelicsanje. 6. Na to, na to te nadigava Velkoszt boze szmile¬ noszti; To ti trdno zapovedava Gviisnoszt tvoje ne- vrednoszti. — Oh! — idi, diisa, i tak csini: Noszikep bo’zi vu szvetsztvi; Tak ti da Bog po szvojem szini Odicseni tal v-bla’zensztvi. — — 7. Oh Goszpodne! tvojo szmilenoszt Mi daj v-pameti dr’zati, I tak nezgriintano liibeznoszt, V-prahi klecsecs, zvisavati: Ona me vodi v-veszelnoszti, 1 trbstaj vu vbri tii znoj; I, gda szkoncsam pot mrtelnoszti, Ona mi hladi szmrten znoj. Nota: Ali Bog! poszluhni me v-mojoj. 99 ^siszta liibezen! csi te pravzbrodjavam, Velkoszt OfC* \_y tvojo vu prahi zvisavam; Z-viipaznosztjov, I z-radosztjov Tebe, dober Bog, za ocso zezavam. 2. Oh! — daj, dokecs na tom szveti potujem, Da te v-Bibežni sztalno naszledujem, Dare delecs I veszelecs, lužnim bratom angel bidti setujcm. 3. Tak bom tli lepo pot cslovesztva bodo, Po steroj de me duh lubezni vodo; Tam pa ednbk Bos me ti, Bog, Poleg pravde lubezni milo szbdo. Dugotrplivoszt. Na lasztivno noto. 99 jr ak dugo znašaš pokorno, Oh Bog, nase gre- JL\_ senje! — Kak vnogokrat je okorno Nase r U zno zivlenve! — Naklonosztnasa je jalna, 1 pot jako- 22 Bog. Boga popolnoszti. szti nesztalna: V-grehe hotecs letimo: Ali ti, vecsna miloscsa, Potrplenye mas, kak ocsa, Kakste te dreszelimo. 2. Doszta let sze vcsakati das Tim v-grehi plavajo- esim, I Hodnikom vremen nihaš, Recs tvojo spotajo- csim: To nerodno drevo trpiš, Escse sze i za nye szkrbis, I verno je opravlas, Naj vdabla odraszek krepsi, Ino prinaša szad lepši, Naglo ga neprepravlas. 3. Da pa sz-taksovtrplivosztjovZnašaš ti te okorne; ■ Kak sze nebi z-szkrblivosztjov Zgledno na te pokorne! \ — Vabi i te telo i szvet, Naj osztavijo tvoj poszvet, I v-diiznoszti zaszpijo, Szveti glasz tvoj zavr’zejo, Sztezo ’zitka povr’zejo, I vu tebi dvojijo. 4. Ti nye sz-poti etak nore, Z-milosztjov povr- nyavas, Ino na sztezo pokore Je z-duhom poravnavaš; I csi te radi bogajo, Ino 'zitek pobogsajo, Potrdiš nyim to gviisnoszt, Ka je po boji vernoszti Pozdignes na vekvecsnoszti Bla’zeno odicsenoszt. 5. Bog! tvoja dugotrplivoszt Me k-tebi nadigavaj, I) csi zmenkam, tvoja miloszt Na pokoro zbiidjavaj. Ti, vekivecsna miloscsa, Boj grešnikom mili ocsa. Naj sze k-tebi vrnejo, i dokecs priliko majo, Vszoj ru’znoszti szlobod dajo; Da vszi sz-tebom 'zivejo. Nota: Oh szladki Jezus, ka szi. rti ugo trpi Bog blodne nevernike, Mirovno znaša 1 ' szvoje protivnike, I odpiiszti vszem, ki sze povrnejo, Naj 'z-nyim 'zivejo. 2. Drži tb peldo pred ocsmi, krsztsenik! —I di, i bojnye nevkleknyen naszlednik: Znašaj sz-krotkosztjov liidi presztoplenye, I pregresenye. 3. Odpiiszti, naj i tebi odpiiszti Bog. Jaj! — kak bi sztopo ti pred nyegaednok, Csi bi odurno szrdcze neszao z-szebom Na pravicze dom? 4. Postuj Jezusa peldo ino volo, Ki je za szmrtne Boga dela. protivmke molo. — Bla zen, ki, kak on, sztane z-lepim szrdczom Pred ’zitka szodczom! 5. Vle v-szrdcze nase, oli Bog trplivoszti, Csiszto naklonoszt krsztsanszke krotkoszti, Naj bine bratov radi potrpimo, I odpiisztimo. 6. Tak i mt ednok, z-liibezmvim szrdczom Poszta- novsi tam pred pravicze sztolczom, Csakati szmemo faling odpiisztsanye, I zvelicsanye. 3. Boga dela. Sztvorjenje. Nota: Kak bi nehv&to goszpodna .j n;' Ozpevaj, oh duša, z-radosztjov Bogi, vretini lO vszega, Ki' je z-vekvecsnov modrosztjov Glasz imena szvojega Odicso v-delaj teliki, Sterim je szam bivoszt dao, I inbcs szvojo vdszkazao V-cstidaj vnogi i veliki. On je sztvoritel vszega: Sto nebi dicso njega ?! 2. Neba, zemla ide k-nyemi, Velkoszt, nyegvo szpeva- jocs: Vsze sztvoriteli szvojemi Aldiije, cseszt davajocs. — I jasz — li jasz bi bio tiihi ?Jasz, nyegov kepnoszecsi Nebi csesztio, molecsi Nyega v-isztini i v-duhi? — Jaj! — csi bi ga tak tajio, kak bfzitka vreden bio ? 3. I nad menoin je ’zivotnoszt Ncbe vorazpresztreta, Nsze zemelszki dobrot szkrovnoszt Je i meni odpreta: Bolov travme czvetecse, Jmgbv v-diki plavanye, Ftics ^ugodno szpevanye, Nyiv szilje lepo rasztecse: — Nsza szo zisla z-bo’zi rok, Meni na radoszt, ednok. 4. V-szprotoletji sze vsze mladi; Jeszen zreli szad dava; Zima krilo zemle hladi'; Leto narasz zvrsava. — I? kama vsza ta czilajo? — Veter, rosza, i szpari, Be zd z, sznčg, i telke sztvari. — Sz-koga roke nam shajajo ? — Vsza bo zo mocs glaszijo, Vsza csloveki hasznijo! 24 o. Szuucze z-dikovgorizide, I vesz szvet blagoszlavla; Noes sz-pocsinkom naprepride, Naj vsze trudne otavla: Vsze sze vu vecsnoj mladosztiPonavlainaraja, Szka zuje i zahaja; Vsze je vretina radoszti, I prvle preide te szvet, Kak eti dika i czvet. 6. Blazensztva moj ga vretina Je vesz ete szvet lepi; Ali vszega prvotina Szem jasz vu bo’zem kepi. Odrešeno opravleni Je ze tal moj mrtelen; Diih pa moj nemrtelen Je na vecsnoszt pripravleni. — Sto to nebi szpoznavao, 1 hvalecs nezvisavao? 7. Decza, mladenczi, i sztarczi, — Vsze bivoszti, szpevajte! — Radiijte sze v-csisztom szrdcži, I Bogi cseszt davajte! — I ti, nemrtelen diih moj, Szpoznaj vu poniznoszti, I glaszi v-pobo'znoszti, Ka je on veren ocsa tvoj. N vega, li njega valdluj! — Njemi vu szvet- sztvi aldiij! Nota: Bojdi dtlca i postenye. 6g! tvojo velkoszt glaszi szvet — Glaszijo tvoja dela. Ti szivelo : „bojdiposzvet!Na- sztani, neba z e m 1 a! “ — I vsza szo vu ednom hipki Zisla na bivoszt vu diki, Na tak zmo zno recs tvojo. 2. Kamakoli vrežem pogled, — Kaste modro zbrod- javam; Bo zanszko tvojo mocs povszed V-nje velkoszti szpoznavam: Povszed v-tvojem lepom szveti Mi trak tvoje dike szveti. . . Povszed szi mi nazocsi. 3. Neszmerna dika viszine Je bliszk tvoje zmo zno- szti, Prepaszt morszke globocsine Pa trak tvoje szkrov- noszti: Telka i tak csiidna dela Te ka žejo, sztvoritela V-nezrecsenoj szvetloszti. 4. Tebe predga szvetloszt szuncza Szvet tvoj ravna- jocsega; Tebe tihi kep meszecža V-mraki plavajocsega; Tebe zvezd redoven be’zaj, 1 vremena szkroven tekaj: Vsza, vsza tebe dicsijo. 5. Tvoja mocs dudnva vu zraka Nezmerjenoj sii- rinl; Ona sze grozi v-oblaka Kmicsno-szkrovnoj zvi¬ nili : Tvoj glasz je szlapov vderjanje, I valov morszki zburkanye . . . Ti szi i v-csiidaj velki. 6. V-szveta redi i lepoti Sze ti, modroszt, szka- ziijes; Vu vszakoj ženile dobroti Ti, liibezen, kraliijes: Li ti szi vretina ‘zitka, Ti veszeloga prebitka, Mira i blagoszlova. 7. Tvoj je angel, vu szvetloszti Tebi, Bog, szpeva- jocsi; Tvoj i cslovek, v-mrtelnoszti Tebe zvisavajocsi: Sereg dils v-diki sztojčcsi, I csrvics v-prahi lazecsi Tebe cseszti, kak ocso. 8. Oh! — zvisavaj, diisa, i ti Velikosztgoszpodnovo. Csiidne szo nyegove poti, Szveto ime nyegovo. — Bog, Bog je sztvoritel vszega! — Neba, ženila, glaszi nyega, Szpevajocs vu radoszti! Nota: Nas drdgi ocsa, vretina modroszti. Tvrebc i zemle prezmo zni sztvoritel, I nyi vecs- Oj* J3| noga reda nasztavitel! Czeli ete szvet glaszi tvojo modroszt, Diko i zmoznoszt. 2. Ti szi z-nicsesza vsza napreposztavo, I v-deli tvojem vecsni red nasztavo, Vsza dugovanya med szebom rszlbcso, Vszem sztan odlocso. 3. Tvoji rok delo je nebesz viszina, Morszki vod ptepaszt, i zemle siirina, Szuncza, meszecza, i zvezd Miszcsecsi trak, Ino nocsi mrak. 4. Toplocsa, i mraz, rosza, de zd z, vetrovje, Tihota 'Morja, i nyega valovje: Vsze glaszno predga tebe, sztvoritela, I ravnitela. 5. Vsza bivoszt szvojo li tebi hvalijo, I tvojo vel- koszt v-radoszti glaszijo: Moli te angel, sztojecs v-dike trahi, I csrvics v-prahi. 6. Ti szi vszo zemlo naplodo z- zivinov, Velike loge 26 Bog. z-razlocsnov zvirinov, Zrak z-v ibge dobi lepimi fti- czami, Vode z-ribami. 7. Po tebi majo vsza sztalis batriven, Po tebi radoszt i ’zivis lasztiven: Ti szi vsze sztvari szmileni hranitel, Ti vsze branitel. 8. Ti szna’zis zemlo sz-travinov i sziljem, I koro- niijes vremena z-veszeljem, Gajis szad drevja, vlejes ’zir vu pole, V-brege i dole. 9.1 vsza ta naime za volo csloveka, Koga tak liibis szam od vek, do veka, Da ga z-lasztivnim kepom obdariijes, 1 koroniijes. 10. Bog! vesi nasz eto miloszt postiivati, lno vu tvojem sztrahi potilvati; Tam pa obraz tvoj nad nami preszveti. Na dike szveti. Nota: Oh Bog, oh mili Bog! jl/rolbe vredni bo’ze, Vretina liibeznoszti! Kak 0 O* ItJL vnoga szo csiida Tvoje dobrotivnoszti! — Sto more szmilenoszt Tvojo vozgriintati ? Sto zna tebi za nvo Vredno hvalo da ? 2. Ti szi tvoj lepi szvet Z-nicsesza zato pbzvao Da bi na vszako sztvar Tvoj blagoszlov vdvlejao ; Bla- ’zensztva vretino Szi odkrio naime nam, Kak tvojga bo’zansztva Kep noszecsim diisam. 3. Ti szi vsza li sz-prbsztov Volov napreposztavoJ 1 sz-tem tvojo diko lno zmo’znoszt vo\javo: Ti tak ravnaš i zda Vsze tvoje sztvorjenje, Da povszed nahaja Radoszti ’zivlenye. 4. Ti, duh nemrtelen, Szi ’zitka, szmrti goszpbd; D davas vszem.zitek, 1 ka’zes bla’zensztva pot: Ti maž v-roki tvojoj^tnevov naši tekaj, 1, gda sze ti vidu Sztavis til nas be’zaj. o. Eti, kak v-gledali, Gledamo tvojo diko , Z—del j tvoji szpoznavsi Zmo’znoszt tvojo veliko ; Nigda pa, gda, 2 \ Boga dela. 27 odtecz, Bog-, E-tebi pridemo, Te z-licza na licze Gledali bodemo. 6. Tecsasz ti prijetno Boj nase aldiivanve, Csi je gli nicsesztno Viiszt mrtelni szpevanye: Tam na dike czili De te v-popolnoszti Zvisavao diis naši Glasz nemrtelnoszti. Szkrbnosenjre. Na znano noto. Oa x t" eni c dtise, zvisavajteBoga, kak Vitka ocso ! V Diko cseszt nyemi szpevajte, Glaszecs nyegvo miloscso. Vsza obilnoszt i veszelnoszt Je dar nyegve miloszti, Prigod szrecse i neszrecse, Delo nyegve mddroszti. 2. Bog Bog ravna našo sztavo; Szvetsors nasz nepo- rika; Ka on previdi za pravo, To i vdabla sztvar, vszaka: dn radoszt da, gda napre zna, Ka nam hasznila bode, t vzemepavsze vkraj, ka ma Y-szebi griint diisne škode. 3. Vu vszem nyegovom kralevsztvi Nezbontan red kraliije. On vsze, ka szlisi k-bla’zensztvi, Vszakoj sztvari daruje: On na polaj ino goraj Vovleva bla- goszlov szvoj; Globocsina i viszina Plava v punoszti nvegvoj. 4. On vla’zi nase hatare Sz-tihov roszov i de- z dzom, Prepravla skodlive szpare Z-vetrovjom ino •Mrazom; Szvet ponavla, i pripravla Vszem batriven prebitek, Naj veszeli vu dr’zeli Tulnne bo vsze Vitek. 5. On naime csloveka diisi Szpravla sztan veszel- ••oszti, I vsze, ka k-nye miri szlisi, Dariije v-obilnoszti: ‘^ztezo szvetsztva i blaVcnsztva Ji ka ze vu szvet- loszti, I na czili v-szvojem krili Odicsi nyo z-miloszti. 6. Ocsa, tvoja mila vernoszt Je i z-menom hodila, I tvoja ocsinszka szkrbnoszt Mene csiidno vodila: Vu 28 i Bog. radoszti i ’zaloszti Szi ti bio varivacs moj, V-dvoju- vanji i vtipanji Me je krepio angel tvoj. 7. Na tebe zaniham sors moj I v-prisesztnom vre¬ meni, Vnpavsi sze, k a de duh tvoj I nadale pri meni... Oh! — ravnaj ti' moje poti, I boj mi veren ocsa; Po toni ’zitki me pa v-diki Zviszi, vecsna miloscsa! Nota: Kak ii nehvalo goszpodna. i a r^visavaj, diih moj, goszpodna Z-veszelimi pe- ivi JuL szmami, Ki tak csiklna i vugodna Dela csini med nami. On ti je zato dao hivoszt, Da bi sze ednok v-diki ’Z-nyim veszelio ti ’zitki, Szpoznavajocs nycgvo miloszt. — Radiij szev-nedii’znosztiTvojoj plemenitoszti! 2. Vretina vszakc radoszti Je, Bog, tvoja miloscsa; Ti szi i v-dnevPzaloszti Moj dobrotiven ocsa: Po kak- sojste ’zitka poti — Po rd’zaj i bodelji, Placsi ali veszelji — Me pelas ti czili proti: Vszc, vszc je dar mili rok; Povszed szi velki ti, Bog! 3. Ab! — kelko dnevov veszelni Szi mi tfze daril' vao! — V-kelki pripetjaj dreszelni szi me z-desznov zakrivao! — Csi szcm zduhavajocs prisao Y-placsa vihernoj ndcsiK-tebi, vernomi ocsi; Ti szi prošnjo mojo szlisao, I dao szi v-mojem szrdczi Pa zidti mira szunczi- 4. Od koga vdablam v-pozvanyi Tak pošteno ’ziv- lenye, I v-kakgodi dugovanyi ’Zelno napreidcnye ? " Sto mi dava k-dobromi mocs ? — Mirovnoszt v-sztisz- kavanyi ? — Sztalnoszt vu szkiisavanyi ? — K-dcli p a volo i pamocs ? — Ti szam szi moj voditel, Moj tros*! ino branitel. 5. Csi szem pa ne zadovolen Sz-tem, ka od tebe vdablam; Jasz szem zrok —jasz, nepopolen, Ki sze I hotecs zapravlam. Kelkokrat szem pravo radosztNeszpa' metno osztavo, Ali vnemar zapravo, Vtonivsi sze v-greb ' i ’zaloszt! — I ddnok ti, miloscsa, Szi mi bio veren ocsa- Boga dela. 6. Ti varjes mir i praviczo V-nye odicsenom czveti, Gda z-diihom pravde kriviczo Prepravlas v-tvojem szveti; Biidis verne prijatele, Kak talnike radoszti, I vu dnevi ’zaloszti Angele batrivitele. — Ti szi punoszt vsze dobrot, I oesa vbdgi szirot. 7. Etak ti ’ze v-etom ’zitki Ocsinszko szkrbna nasz mas, Ka pa v-nebeszkom prebitki, Kakso radoszt vernim das! — Tam na dike lepšem szveti Nam, tvojim ode- branim Ino tebi podanim Vsze popolnoszti trak szveti. — Zato te, v-prahi sztojecs, Zvisavamo vszi, molecs. Nota: Oh Bog, oh mili Bog! M kakso szkrb szi meo Na mene do sze- _D gamao, I ’zitka mojega Tekaj kak modro ravnao! — Kak bi te znao jasz, prali Vredno zvi- savati, I tebi za vszo szljrb Dii’zno hvalo dati? 2. Preczi, kak szem rodjen Szi me za dete prijao, I na roditelov Modro szkrb me zaviipao; Ki geto me nebi Znali vecs voditi, Te szi me po drugi Dao na dobro vesi ti. 3. Znam, ka, esi me oni Nebi szkrblivo vesili, Lehko bi mi ru zni Grehi diiso te žili: Ar kak zlehka vkani Zla esemerna szladkoszt! — Gda radoszt ponuja, Sziihne v -britko ’zaloszt. 4. Ke l ki blodnik joese, Kaje grehe poliibo, I nc- diiznoszt szrdcza Vtepao ino pogubo! — Ali mene Sz i ti Na sztalnoszt v-dobrom vesio, I z-gresnoga tanina Z-diihom tvojim biidio. 5. Kakoli je diisi Mojoj zvelicsitelno, Ali pa skod- tivo, Kvarno i pogiibelno ; Ka me od zla varje V-szrecsi t radoszti, I razveszeljava Vu dnevi zaloszti. 6. V-kom polo žiti mam Pravo 'zitka pobo znoszt, I kak sze vesiti dam Od Jezusa podlo znoszt; Ka, kak 30 Bog. krsztsenik mam Vervati, csiniti: Na vsze szi me dao ti ’Ze v-detinsztvi vcsiti. 7. Tak verno vodiš ti Mene po szvetsztva poti, Po steroj me pelas Czili mojemi proti; Tak me vcsis isz- kati Xu sztalnoj vernoszti Odicseni sztanek Bla žene vecsnoszti! 8. Kak te mam dicsiti Za to oesinszko szkrbnoszt? — Bojdi hvala jm oj a — Neoszkrunyena vernoszt: I csi bi gda zmenkao Vu mojoj du’znoszti; Diih tvoj me zbiidjavaj Na pot nedu’znoszti. Nota: Hvdleno bojdi, Bog, vekveke tve ime. i£\ oszpodne, ti csiszta vretina vsze dobrot! ittC* Kak csildno ravnaš tfzitka mojega pot! — Csi te gli jasz z-grehi vszaki den bantujem; Donok sze od tebe z-darmi koronujcm. 2. Kak bi mogao velkoszt tvoje szinilenoszti Vredno zvisavati, oesa lilbeznoszti! Veszszvet je od toga gucsč- cse znamenye, Ka je dobrotivnoszt vsze tvoje csinenye. 3. Kelka potrebuje nas nevolen 'zitek! — Kel- kokrat sze zburka csloveka prebitek! — I donok nu sz-tebom boj nas obsztojimo, Tak da v-niksem tii z- nom sorsi nezdvojimo. 4. Csi szi premislavam od zdavnya groba krili ’ze pocsivajocsi, Ali na moj metno kebzujem ; Velkoszt szkrbi tvoje csiidujem. 5. Oh ocsa! vecsna je tvoja szveta vernoszt; Kon- cza, niti kraja nema tvoja szkrbnoszt: Vszakden nadel' javas ti tvoje szirote, I niti ednoj ’z-nyi nevtajis dobrote- G. V-tebi tak polo’zim jasz moje vupanye, Ar pr 1 tebi naidem szkuz moji vtisanye. — Szlisaj glas* viiszt moji zda, gda te zezavam, I szpuni mi prosnyo> gda k-tebi zdiihavam. živo csi, I vu ’zitek szpa- vszepovszed Boga dela. 31 7 . Csi me na greh vabi tela mojga szlaboszt, Ali pa vu dvojnoszt sziihnoti scse 'zaloszt; Ti mi krepi szrdcze v-tvojoj bojaznoszti, I v-tvoje miloscse sztal- noj viipaznoszti. 8. Dokecs tii potujem, daj mi, ka je pravo: Mir, zdravje, blagoszlov, i pošteno sztavo; I pelaj me ed- nok prek, po sztezi szvetsztva, Na odicseni dom vecsnoga bla’zensztva. Nota: Oh vehivecsne miloscse. i« ^vh! — kak nezapopadnyeno Je, Bog, tvoje ra- vnanye, Szkrovno i neprebrodjeno Tvoje vecsno szkoncsaove! — Ali ti na nasz tak szkrb mas, Da nam i v-szkuzaj dobro das. — Sto bi grajao tanacs tvoj ? 2 . Csi gli neprevidna temnoszt Poti tvoje pokriva; Na konczi vsza tvoja modroszt Ocsam našim odkriva, l ak da gviisno previdimo, Csi v-razumi neblodimo, Ka nasz, kak ocsa, vodiš. 3 . Vsze, ka je nam nemogbcse, Vsze ti z-dikovopra- y las, Ncmas zadev, ni tezkocse, Gda blazensztvo v szem szpravlas: Na tebe sze gviisno szloni, Ki sze '-povoden szkuz vtoni, Csi sze tebi dopadne. 4 . Pelaj i mene, Bog mili, Na tvojoj zmo znoj desz- noj K-visnomi mojemi czili Po 'zitka sztezi tesznoj: 1’ocsinem szi v-tvojoj voli; Ar me ti znaš i v-nevdli ^-dikov koroniivati. 5. Oh! — krepi me v-toj gviisnoszti, Ka ti vsze dobro csinis, Ka mene z-vdarczom tuznoszti Na tvojo bojazen vcsis, I ka ednbk v-tvojem krili Dolizbrises, °csa mili, Vsze szkuze z-ocsi moji. Nota: Szvčti sze poganov meszto. 44. R adiij sze, duh moj, vu Bogi, I moli nyegvo modroszt, Ki zvon drugi szirot vbbgi I tebi deli as 32 Bog. radoszt: Povszed ti ka ze znamenja On ocsinszkoga csinenja. 2. Csi ti sztalno odiirjavas Zla pogiibelnoriPznoszt, I, kak Jezus tvoj, szpunyavas Z-vrelosztjov tvojo dii- 'znoszt; Nezdvoj, gda te osztavi mocs; Ar de ti Bog tvoj na pomocs. 3. Csi ti on dni radoszti da, Hvali ga v-poniznoszti: Csi ti pa szkiiz pehar poda, Pij ga vu viipaznoszti. Veren je on, i ti szvoji Neosztavi v-plaesa boji. 4. Csi ’zitka tvojega tekaj, Kak szuhi potok, sztane I vandranva tvojga be‘zaj V-szmrtnom doli posztane; Nevczagaj ; ar je sz-teboin Bog, I sto te vtrgne ’z-nye- gvi rok ? o. Tam sze ti odpre na czili Vsze radoszti vretina; Tam ti da mir v-szvojem krili Nebeszka domovina: Tam Bogi za vsze kvalo das, Ka eti za neszrecso mas. aka sze ; zalosztis, duša moja, Csi je gli gdatc te žka pot tvoja ? — Vem ti je oesa Bog. Vr’zi na nyega szkrb tvojo; On ti szka’ze miloszt szvojo. 2. Veri, csi sze gli od vszega szpravis, Od njega sze ddnok neosztavis, Ki te szam tak trosta: ,,Zovi me v-nevuli tvoj'oj; Jasz szem oszloboditel tvoj!“ 3. Koga je on gda brez’ trosta nihao, Ki sze ja v-nyegvoj milosesi vtipao, I nyemi veren bio ? — Vem je li on vszega goszpod, Ino vretina vsze dobrot. 4.1 v-kom bi sze ti, diisa viipala, Pri kom zvon Boga trosi tvoj iszkala ? — Jeli v-szvetszki kinesi ? — Oh marnoszt tvojga vtipanja, V-kom nenaides szkuz vtisanja' o. Naj sze viipa bar szvet v-blagi szvojem; Ti iszesi trost tvoj pri oesi tvojem, Gda te 'žaloszt tc’zi: On da veszelnoszti szunezi Zidti v-tu’znom tvojem szrdczi. Na znano noto. Boga dela. v 33 6 . Oh mili bo’ze, vretina trosta! Csi mi gda duša ■ szkuz pehar kasta; Ti me neosztavi: Szkoncsaj hitro placsen sors moj, I vtalaj mi szrdczi pokoj. 7. Neproszim mami kincsov zemelszki, Li tvojo ! miloszt, ocsa nebeszki, Daj meni v-tal pridti; Da v-dnevi placsa obsztojim, I v-tebi nigdar nezdvojim. 8 . Vsza dika zemle mali csasz trpi, I, kak szpar 1 megle, sze naglo vtopi Vu prepaszt nicsesza; Ali — ne! ' — tvojoj vernoszti Nedc koncza ni v-vecsnoszti. 9. Sz-tebom sze tak jasz rad zadovolim, I sz-tibim : szrdczom na vsze privolim, Ka szkoncsas od mene: ■ bi krepi me vu viipanvi, I daj mi tal v-zvelicsanyi. Na lasztivno ?ioto. ! |(» | 7 - i sze vu visnycm Bogi vtipa I z-szrdcza k-nyemi AO* XV zdiihava; On v-pripetje tuznoga hipa Nvega zaman nezezava: Ar komi je Bog napomocs, Ka škodi t°mi placsa ndcs ? 2 . Ka nam haszni dvojno czaganye Pod kri zom britke zaloszti ? — Ka vndga to’zba i plakanye Vunevdli i ’zu- boszti ? — Vem tak 1 i jaj zvrsavamo, InoBuga szkiisavamo. 3. Trpmo, ino z-sorsom našim sze Vu vszem tali zailovolmo; Na goszpodna zanihajmo vsze, 1 nyemi sze z 'Verov molmo: On nam vtisa vszako 'zaloszt, 1 pa '•am daruje radoszt. 4. Moder je Bog: on najbolc zna, Ka nam na ^azensztvo sziii’zi; Szrdczi v-pehari szkuz radoszt da, Csi sze k-szveti nepridu’zi. On, gda nestimamo, pride i 1 * ' ' \ z-nvim szuncze mira zitle. o. Nestimaj, cslovek, vu 'zaloszti, Ka bi te Bog tvoj °sztavo, Ika bi li on bio v-iniloszti, Koga je v-diko P°sztavo. Ne! — vremen, kak voda, tecse, l sors nas °bfacsa, kak scse. 34 Bog. 6. Bo’ze zmoznoszti dar je szrecsa; Bog je vretina veszelja: Y-nyegvoj roki sztoji neszrecsa I vihernihif dzeszelja. On zna ponižne zvisziti, I zvisene poniziti 7. Dicsi tak Boga v~pobo’znoszti; Cseszttvojo verna odnašaj: Pocsini szi v-nyegvoj szkrbnoszti, I kri’z tvoj mirovno znašaj. Tak bos ti i po szkuz poti Veszelo si czili proti. Nota : Ka Bog csint, vszeje dobro. i ^ ’ T7 lx ^’ Bog, m °j e vii P an y e • ~ Zaka bi sze’za- t|. /j losztio? — Vem pri nvein naidem vtisanvft Csi bi gda szkuz pehar pio. ’Z-nyim obsztojim, I ne- zdvojim, Kakoli za te’zkocso. Bi mi sors moj odlocso 2. Bog moj csiije to žbo mojo, I zdiihavanye moje ! V-nyem ma szrdcze diko szvojo, Li v-nyem viipaim szvoje. Poszliihne me, I odvzeme ’Zaloszti te’zko bremen Gda de prilicsno vremen. 3. Bog moj vidi i dobro zna Pripetje ’zitka mojgn : On kak ocsa, v-racsuni ma Szkuze deteta szvojgn ; Szlisa glasz moj, Ino trost szvoj Mi nevedocs podeli Kak to v-recsi szam veli. 4. Bog me ravna dobrotivno, I, csi jasz csini« 1 du’znoszt, Potere szilo protivno Liidi nyegova zniO' znoszt: Ka sze bojim? — ’Z-nyim obsztojim; Szvč' mene nepotere, Csi gli na mene tere. o. Bog me hrani v-sztavi mojoj, Kak ocsa delt szvoje; On vovleva blagoszlov szvoj Vszakden na sztez f moje: V-potrebocsi I v-te’zkocsi Pride meni na pomoč.' I vtala mi trost i mocs. 6. Mam Boga dobrotivnoga, I na nyega sze szloninn Kak na ocso szkrblivoga, Csi sze v-potop szkuz vtonin> : On je trost moj I gviisen voj Na ’zitka temnoj pot' Gda czili idem proti. Boga dela. 35 3S U Nota: Krisztus veli: kodte Jc-meni. if j n r^-jajom prihajaš pred Boga; Tožba tvoja je ' /j prevnoga, Male vere gingavecs! Dol placsa vi- 1 dis vu szveti, I, ka Bog csini k-poszveti, To grajaš ti, )j mrmravecs! 2. Boga bantujes v-pogori, V-povodhi bojni, pomori, \id6cs opiisztsavanye; Gda sze bliszka, aligrumi, Zeinla gible i szlap siimi, — Zrok naides na sztaranve! 3. I gda eti gniiszna blodnoszt Preganja vbogo • pobo’znoszt, 1 szvet praviczo klacsi; Gda zmo’zen te ’ szlabe te’zi, 1 vrednoszt vu prahi le’zi, — To te vu • Bogi pacsi! 4. Tak stimas: esi Bog ravna szvet, I dava vszem pravde poszvet; Zaka sze ta zgajajo? — Odked ltidi 1 biidodelnoszt, Neszrecsa, jaj, pogiibelnoszt, I szpodobna o. Ka szi ti, vcseranye dete, Ka, gledecs prigode ete \-nyi globokoj temnoszti, Grajati szmes visno mddroszt : ' "ye nezgriintano szkrovnoszt V-szpari tvoje blodnoszti ? 6. Blaznik! gde ti li zmesanve, Pogiibel i opiisztsa- Vu csiidaj naglejujes; Tam ta vsza ravnajocsa n| bcs Szrecso pripravla nevidocs. — Ka sze tak z- "y«v bojuješ? 7. Viherov szilno vderjanye, 1 zraka grozno dmlnva- »ye, Znaj, tiidi szvoj hazek ma: Po nyein sze ženili sirovnoszt, 'Zivdcsiin sztvaram pa csrsztvoszt, Zdravje, * l(, cs i ’zitek da. 8. Po bojni modroszti ocsa Sztan narodov preobra¬ čal nye ze-szna zbiidjava; V-pomori pa, i szpodobnom bakste vdarczi nevugodnom Duševna dobra dava. 9. Szvet je modroszti narava: Dobra je nyegva na¬ prava; Li ti, prah, ga zapravlas, Gda po divjoj na- l '*°i»oszti 1 gniisznoj Sz pravlas. tvojoj jalnoszti Nyemi pogiibel 36 Bog Boga dela. 10. Oh ne! — ne je Bog zrok toga, Ka blbdnoszt csini hiidoga Po govenszkom hotenji; Bog je cslovcki razum dao, Szrdcze ino rolo vtalao K-vugodnomi csinenvi 11. I csi taki hudobe nfics Z-szilov premore gdaif mdcs Nevtepene jakoszti; Ona li do csasza trpi, Naj, tat vardenjena, dobi Korono obladnoszti. 12. Trpi tak! — po hlode ndcsi Sze ti ednok tair prepdcsi Zorja visne znanoszti, Gde ti pri dike poszveti Bog ocsiveszno preszveti Poti szvoje szkrovnoszti. Nota: Krisztv.s mi je moj 'zitek. ja T-^red tebe, vecsna szkrbnoszt, Neszem jasz al- Tre/* 1 dov moj, Za tvojo milo vernoszt, Trost dlisni pokoj. 2. Oh! — vzemi dobrovolno Viiszt moji szpevanye : Csi je gli nepopolno Moje aldtivame. 3. Vesz 'zitek moj szvedocsi, Csi ga prav zbrodja- vam, Ka sze po tebi, ocsi Csiidno povodjavam. 4. Od gingavoszti moje Szi me do etimao, Kak mat dete szvoje, V-milom krili varvao. 5. Csi mi je kakste 'zukoszt Szrdcze gda te’zila: Tvoja, ocsinszka miloszt Me je veszelila. 6. Csi szem v-betegi kricsao: Bog, szmiluj sz* meni! Ti szi me vracsit prisao Vu szvojem vremeni 7. Csi me je moj protivnik Jalno odurjavao; Szte- bom, zmo’zni pomoesnik, Szem ga jasz obladao. 8. Csi szem gda pomenkavao Na sztezi bla’zensztva ; Ti szi me pobiidjavao Na liibezen szvetsztva. 9. Sto more prebroditi Tvojo dobrotivnoszt, 1 vred' no te diesiti Za tvojo szmilenoszt? 10. Dicsim te za veszelne Vdre ’zitka mojga, Ib' esim i za drcszelne Dni ravnanja tvojga. 11. Zvisavam te, ka i zdaj Na 'zitek moj szkrb mas Ka vtisas viiszt moji jaj, 1 ka mi radoszt das. Cslovek. Plemenitoszt i czil csloveka. 37 26 z l 12. Hvalim te, ka mi diisi Vsze vtalas z-miloszti, Ka ti k-nje bla’zensztvi szlisi Eti i v-vecsnoszti. j 13. Primi, Bog, dobrovolno Viiszt moji szpevanje, j ( Csi je gli nepopolno Moje aldiivanve. ,1 14. Tebi boj porocseni I nadale sors moj: Ti, oh diifi odicseni, 1 v-szmrti z-menom boj. m ■ ;_ ti III. Cslovek. Plemenitoszt i czll csloveka. : Nota: Oh Bog, oh mili Bog! Ka rszamogocsi bo’ze! Sto te more hvaliti, 1 do- :: V broto tvojo Z-vrednim taloni glasziti? — Kak Modro szi sztvoro Ti ete velki szvet! — Li od tebe . zhaja Vszem bla’zensztva poszvet. 2. I jasz, v-prahi klecsecs, Dicsim tebe, ocsa moj, Ka szi ti i mene Modro sztvoro na kep tvoj. Eti na i ženili je Czil moj — 'zitka szvetsztvo, Tam pa na 'iszini Popolno bla’zensztvo. 3. Kak velki je tak czil Moje plemenitoszti, 1 kakse Mazensztvo Y-’zitki vekivecsnoszti, Na stero sze ed- 11,1 k Od etecs pozovem, Csi, kak di szam ’zeles, V- 'kbrom vszigdar rasztem! 4. Vesi me, ’zitka ocsa, Na te czil kebziivati, I l’0 szvetsztva poti Li k-njemi setiivati: Moja najveksa * z krb Bojdi vszedni li to, Da czeli moj 'zitek Tebi pri- I jeten bo. 5. Daj mi vszako grešno Ruznoszt odiirjavati, I '"‘znoszt pozvanya Z-vrelosztjov szpunyavati: Csiszta ,)0 jdi vszaka Miszel mojga szrdcza, Csisztesa moja pot szvetloga szuneza. 6. Tvoja eseszt i dika, Ino szreesa bliznvega Naj 38 Cslovek. jedini nagib Bb csinenva mojega: Liibiti, Bog, tebe 1 daj vise vszega, Liibiti, kak szebe, Csloveka vszaksega 7. Tak, tak velki je czil Moje plemenitoszti! - Tak mam setiivati Jasz k-nvemi vu vernoszti! — Sz- vetsztvo i liibezen Naj szna’zi pot mojo; Tak bom ed- nako so Odtecz v-diko tvojo. 8 Ali —jaj! — kak dalecs Szem jasz od toga czila! — Ar me je krhkbcsa V-marnoszt szveta vtopila — Ti, oh Bog, me csini Kem popolnesega, I tvoje miloscse Vszakden vrednesega Nota: Oh veJcivecsne miloscse. M -pug! na kakso plemenitoszt Szi pozdigno ti ♦ l> mene! — Ne! — czil moj je ne mrtelnoszt Gde vsze, kak tenva, mine: Ti mene eti na vecsnoszi I bla’zeno odicsenoszt Scses naprepripravlati. 2. Domovina diise moje Je v-nebeszaj, ne eti; Tam mam najem dike tvoje Za sztalno vernoszt ’zeti: Csi v-ete marnoszti soli, Bog, tebi hodim po voli, Angel dike bodem tam. 3. Ne! — toga czila mi nigdar Nedaj z-miszli piisz- titi: Vesi me vrednoszt mojo vszigdar Z-lepim 'zitkou szna’ziti; Ar ka bi mi haszno vesz szvet, Csi bi diise moje poszvet Neszpamctno zakoezkao? 4. Za nebesza sze szkrbeti, Je moja prva duznoszt I vecsne kinese ’zeleti, Zvelicsana pobo’znoszt. Vs® zemelszka, liki szenva, Lehnejo v-hipi megnenya: L nedu’znoszt obsztoji. S. Fliszaj tak, Bog, szrdcze moje V-szkrbi ti pre - sztajbesi, Naj neiszese dike szvoje V-ti nevolni prei dbesi. Vecsni kines me vesi szpravlati, I tak diis' 1 pripravlati Na velki sztan nebeszki. 6. NediFzno i lepo szrdcze, Stero vu tvojem sztrale Mir deli, kak milo szuneze, Vszem 'zivbcsim vu prahi Plemenitoszt i czil esloveka. 39 , n — Takse szrdcze je kincs pravi; Ar esloveka neo- sztavi Ni v-kmiesnom doli szmrti. 7. Oh! — takse szrdcze daj meni, Ocsa dobrotivno- s zti, Naj ti vu vszakom vremeni SzliTzim v-neszka- divoszti, 1, gda szkonesam dnevov tekaj, V-nebi zaes- nem lepši be’zaj Szvetsztva i popolnoszti. Nota: Oh ’zitka mo szmrti goszpdd! t i zato nam je dani 'zitek, Ki tii do csasza JLi vandramo. Naj sze na vecsnoszti prebitek Z-modrim szpravlanjem ravnamo : Te czil nam je po- lo’zo Bog, K-tomi mamo pridti ednok. 2. Zemla eta je li tiihina, I nye dar — prah pre- minoesi; V-nebi je naša broesina, V-nebi sztan nas presztajocsi: Tam po vderjanvi viliera Naide vandrar • s ztalis mira. 3. Oh! — noszmo tak vu mirovnoszti Bremen kak- s este nevole, Naj nasz na sztezo poboznoszti Vracsa n avuk ’zitka sole: Hitmo vszi po szvetsztva poti Czili 'ekvecsnoszti proti. 4. Tii ’zele od nasz Bog i du’znoszt, To diise nase velikoszt; Da szkrbno varjemo nedu’znosžt I cslo- 'esztva plemenitoszt, Iszkajocsi eti v-prahi Vecsen lni T, vu bo’zem sztrahi. o. Li zato mamo eti ! zitek: Zato, zato szmo sztvor- J e ni, Naj iszesemo dike prebitek Vu delaj nepotvarjeni. K-tomi czili, szmileni Bog, Daj vszem, vszem nam P r idti ednok! Nota: Oh Bog, oh mili Bog! Kft /^si tela mojega Bivoszt modro zbrodjavam, l V_y na telka dela Prilicsnoszt prav szpoznavam; ono je porok, Bog, tvoje modroszti, I nevtajen Sz vedok Csloveka vrednoszti. 2. Kakso plemenitoszt Vidim vu etom kepi! — Kak 40 Cslovek. prehodi szrdcze Njega odraszek lepi! — Vu vszakoj kotrigi Szi ti odicseni, I v-njega gibanyi Csiiden i zviseni. 3. Ka pa, csi premiszlim Diise moje velikoszt, 1 pred ocsmi dr žim Nje mocs i plemenitoszt ? — V- prahi klecsecs, dicsim Nje nasztavitela, — Tebe, vek- vecsni diih, Vszega sztvoritela. 4. Tvojega bo’zansztva Vecsna iszkra je ona, i varitelkinja, Bog, tvojega zakona, Nevsziihsena kapla Bla’zensztva vretine, I nemrtelen trak Visesne isztine o. Oh! — kaksa szrecsa je, kep bo’zansztva no- sziti, I z-diihom vsze diihdv V-vecsnom jedinsztvi bidti! Sto nebi zvisavao Bo’ze szmilenoszti, I neradiivao sze Csloveka vrednoszti ?! 6. Ti tak, bla ženi diih, Ravnaj szam szrdcze moje. Naj nigdar nevtepem kepa zmoznoszti tvoje: Csiszti naj pred tebom Vandram v-mrtelnoszti, I csiszti ideml prek Na dom vekvecsnoszti. Pokvarjenoszt csloveka. Nota: Groba sse tiiscse neogne. hi i ^ szi csloveka Na tvoj obraz oszno- **<♦ iO vao, I njega od vek do veka Na orok diki’ pozvao; Dao szi njemi k-dobromi mdes, Priliko i S duha pomdes. 2. Ali kama je ta dika ? — Gde je njegva ne du- ’znoszt ? — Ah ! — sztezo njegvoga ’zitka Pokriva greha rxi’znoszt: Vesz, vesz je on pokvarjeni, I na hudo navajeni. 3. Vszaznajdcsi, ti dobro znaš Szrdcz naši pokvar- jenoszt; Ar pred szebom odkrito mas Nji szkroviio potvarjenoszt. Ah ne! — nega ni ednoga Z-rvfznio 1 zlom nevtepenoga. Pokvarjenoszt csloveka. 41 2 $ oj 4. Dobrot zemelszki ’zelenye Vesz 'zitek nas za- i pravla, I szrdcza hudo hotenye Velki diig nas po- navla; Blazna pekla blodni liidi Nasz vlcese na szto- 1 paj hiidi. !■ o. Pravde tvoje szvete poti Za nenaszledne mamo, ;-l I, gda nasz na nye zoves ti, Csi taki gviisno znamo, Ka szo nam zvelicsitelne, Raj bogamo ’zele telne. 1 6. Na te blbde preszamnanye Nasz ti z-duhom !a diiidjavaj, I na grehov obladanye Nain volo i mocs da- e. 'aj; Naj szi v-nPznoj batrivnoszti Neszopimo mok - vecsnoszti. (1 p Nota : Goszpodin Bog szam cdovehi tak veli. jytzpoznaj, cslovek, tvojo grešno batrivnoszt, Ino ‘''V O z-Bogom pogiibelno protivnoszt; Premiszli, i kak trdno szc mas szdditi, Csi iiehenvas vriPzni grehi s W6diti. 2. Bog ti je dao dušno veszt i razumnoszt, I poz- y ao te je na ’zitka pobo’znoszt: Kakda bi tak ti szam j s zeb(i zapravlao, Geto bi sze zle na szlii’zbo posztavlao? 3. Vari szkrbno szrdcza nepokvarjenoszt, Naj ga •'evtepe szveta potvarjenoszt, Ki vu vszoj ru’znoszti 'donveni le’zi, I diiso szi z-vecsnim bremenom te zi. 4. Ah! — kak vnogi za Boga nemarajo, Csi sze od nyega trdno karajo; Li tela gnuszne 'zde sz punyavajo, I tak sze v-vecsno prepaszt sziihnvavajo! o. Kelki blaznik zapoved bo zo csiije, I donok je '•eboga, nepostiije! — Keliko ji recs ’zitka preobracsa, bio meszto nye tadanke poracsa! 6. Oh blodnoszt! — oh velika pokvarjenozt! -r- Cslovek, gde je tvoja nepotvarjenoszt, Z-sterov te i e sztvoritel koroniivao, Geto ti je szveti kčp szvoj 'lariivao ? 7 . Ka miszlis ti, prah, sz-tak gnusznim ’zivle- 4*2 Cslovek. njem I sz-tvojim Bogi protivnim csinenjem ? —- Jeli stimas, ka po gresnoj ruznoszti Pridti mas k-czili bla’zene vecsnoszti ? 8. Ne, ne! — preszamnaj tvojo blbdnoszt noro: Osztavi pot zla, i csini pokoro: Sztopi na sztezo bbgabojaznoszti, Naj te neosztavi trak vilpaznoszti 9. To 'žele Bog, tvoj szodecz i sztvoritel; To Jezus, tvoj mili zagovoritel; To duše tvoje sors plemenitoszt; Tb visnoga czfla tvojga velikoszt. 10. Oh szmileni Bog, ti, visesna zmo’znoszt, Ki od vsze mrtelni ’zeles pobo’znoszt, Ti biidi vsze sztamnu grešne rxi’znoszti, I vracsaj na pot szvete nedu’znoszti 11. Sztvori v-nami csiszto szrdcze, i duh tvoj Bojdi vsze dni’zitka nas szmileni voj: On ka’zi nam tu pot sztalne vernoszti, K-velkomi czili bla’zene vecs¬ noszti. 12. Tak mo te tli za poszvet pobo znoszti Dicsi vu zahvalnoj poniznoszti; Tam pa, gda mo szad verno¬ szti vzivali, Mo te v-dike szvetloszti svisavali. Nota: Blazen je v-Bogi cslovek tokov vszdki. -/i /"N oszpodne ! v-kaksoj nevbli le zimo Mi ki tel- \JT kokrat hotecs pregrešimo! — Oh — zg! sze na nasz, ocsa szmilenoszti; Hodi, pelaj nasz sz-t pokvarjenoszti. 2. Mi szmo po tebi na dobro sztvorjeni; Ali kal jako szmo vszi pokvarjeni! — Vuvlacseni szmo o< szveta hiidoga: Nega ’ze v-nami vecs nika dobroga 3. Mero gniisznoga zla szmo dopunili; Ar szro 1 bo zanszki kep tvoj oszkrunili: Od tvoje pravde szffi' sze odtiihili, I od našega czila odblbdili. 4. Sz-tebom, szodczom sze vnemar protivima; A sz 1 pravicze tvoje nebojimo: Oh ne! — nemore vecs tvoj' recsi glasz 1 tvoj szveti diih z-haszkom voditi nasz Pokvarjenost csloveka. 43 2 ? o. Za dušne kincse Ji malo maramo, Stori vred- noszti prav nepreszamnamo, 1 li za marna szvetszka sze szkrbimo; Ar nve za pravo dobroto dr žimo. 6. Tuzno je nase oranyeno szrdczc; Ar neszija vecs nvemi mira sznncze: Zakoczkali szmo vnemar diko szvetsztva, 1 'z-nyim navkiip trost diisnoga bla- zensztva. 7. Oh Bog! ki szi nezgriintana miloscsa, I deczč tvoje liibeznivi ocsa, Daj nam diis nas i bremen ob- csiititi, Fz-nvega sze voszkopati bititi. 8. Bildi nasz duh tvoj z-hodbe nase nore, Na ravno sztezo szvetsztva i pokore, Da v-tvojem sztrahi do koncza zivemo, I zvelicsano vszi vopreminemo. Nota: Vu mem drdgom Bogi. Bog vszamogocsi! Mene, prah krhkocsi ’’ I • V / Viiogi grehi ni zijo, 1 pred tebom to zijo: Zgiibo s zem diko szvetsztva, I 'z-nyim brok bla zensztva. 2. Vnoga lagovia I blazna noria, Vredna kastige Boje, Zaleva szrdczc moje: Oh jaj! —kakda ob¬ stojim, Da v-nye mantraj nezdvojim ? 3. Tebe szem zbanduvao, Lildi nepostiivao; Od c vila szem odsztopo, 1 szam szebe v-jaj vtopo, IIo- •lecs po taksoj poti, Stera je tebi proti. , 4. Tvoj duh i szveta recs Me graja vszegavecs: -4r nega zapovedi Vu czcloj tvojoj pravdi, Stere nebi z ~csinenyem Vražo i zamiidjenyem. o. Oh ocsa! ravnaj ti Z-duhom moje poti, Daj ze ,n i ponoviti, 1 z-zla oszloboditi, Da sze veszvnve ne- v topim, I diise nepogiibim. 6. Isztina, velka je Rana diise moje; Ali tvoja m *loscsa Je veksa, miii ocsa! — V-tebi tak mam vii- panve, I esakam ran vtisanve. 7. Teri mocs zel bildi Ino pelde lildi, 1 tak daj 44 Cslovek. Pokvarjenoszt csloveka. meni, prahi 'Živeti v-tvojem sztrahi, Da po sztalno vernoszti lszcsem cliko vecsnoszti. Nota: Hrulim jasz tebe, goszpodne. rn A h! — kak vnogokrat pregrešim! — Ka’ nVzna je moja pot! — Trost iszkajocs, k-teh bežim, Bog, vretina vsze dobrot! 2. Ti zvracsi mojo nevolo, Vtisaj diise bolezen 1 nagni mi z-diihom volo Na jakoszti liibezen. 3. Jaj! kak dreszelen je sors moj, Ka szem tebi zbantiivao! — Kama je moj szladki pokoj, Kak szem ga csiszti v zivao ? 4. Ne! — ne je vecs tvoje szuncze Meni k-mirs poszveti; Z-grozov sze mi zgledne szrdcze Po tvojem lepom szveti. o. Csi sze eden lisztek zrasi Li od blada tihoga Ze etoga siim me sztrasi Za volo zla hiidoga. 6. Czelo veliko sztvorjenye Bo že mi je protivno: Ar mi je na pogublenye Szrdcze moje lasztivno. 7. Oh diisna veszt oranyena! Ti szi pekel greš¬ nika, Csi szi gniiszno oszkriinyena V-szlabi prszaj dii zidka. 8. Kak sze on szkriti setiije Pred szvetlim trahou szuncza! Ali — jaj! — on povszed csiije Glasz pra- vicsnoga szodcza. 9. Ah! — kak sze ma on ognoti Tak groznoga vihera? — Gde szi mii glavo nagnoti Na pocsinek ve¬ cs era ? 10. Pred tebom, vecsna miloscsa, Klecsi on zdii- havajocs: Zdigni ga sz-praha, oh ocsa, Trost tvoj nyemi vtalajocs! 11. Tvoj je on, i naj osztane Tvoj v-doli mrtel- noszti, Taktij ednok, gda posztane Vu nebeszkoj szvetloszti. Odkupitel. Jezusa velkoszt etc. 45 5o 12. Vsze, vsze, ki v-grehi 'zivejo, Pelaj na sztezo szvetsztva; I, csi sze prav povrnejo, Na szvetli sztan blazensztva. IV. Odkupitel. 1. Jezusa velkoszt i zaszlii zenoszt Nota: Krisztus veli: hodte Ji-meni. J'A TT' ak nezrecseno zvisena Je vu szvetsztvi odi- *'*'• IV csena Pelda tvoja, szredbenik! — Sto nebi tebe csudiivao I v-zitki, v szmrti vadlilvao, Ki scse kititi tvoj vernik? 2. Szveti je vszaki tvoj sztopaj, Szeti viiszt tvoji glasz takaj, Szveto szrdcza gibanve: Dika ocse nebesz- koga I mir liidsztva nyegovoga, — To je tvoje czilanve. 3. Ti pred nami ides, kak voj, Po jakoszti sztezi tesznoj, Zvajocs vsze, vsze na szvetsztvo; Vsza z- y elkim duhom pretrpiš, I protivnikom odpiisztis: Tak b r| 'iintas diis blazensztvo! 4. Ti v-szrdczi tii zne veszelis, I tim dvojecsim n 'ecs deliš Z-glaszom visne modroszti, Hitiš blodecse potiti, I gecsecse lelikotiti Z-desznov mile krotkoszti. 5. Bine tvoji prijatelov, I blaznoszt neprijdtelov ^nasas vu mirovnoszti: Velko delo ocse szpiinis I z- szvetov krvjo v zakiinis, Kak aldov nedii znoszti. 6. Tak szvetlo peklo szi nam dao! — I zato szi y sze k-szebi zvao, Tak erkocs: „hodte k-meni, I Vz ernte gori jarem moj; Jasz vam szprdvim duši pokoj I hhlcoto bremeni! 11 7. Na dobro nasz zoves k-szebi; Ar zniirno, ka ^ pri tebi Naidemo ’zelen pokoj. — Szkoncsaj, ka szi Rešilo v-nami, I z-blazenimi diisami Vtalaj i nam ** r °k tvoj. Odkupitel. 4« Nota: Verno ludsztvo, dicsi ' hvali Boga. 00 ^jrvisavaj Boga, ludsztvo krsztsanszko; Glaszi csinenve nvegvo bozanszko: On on je nam z-szvoje miloszti Dao poroka vecsne liibeznoszti. 2. Jezus je porok te liibeznoszti; On je vracs diisni ran boleznoszti, — Resitel, voditel blbdnikov, I vii- panye pobožni potnikov. 3. Verno je szkoncsao on delo szvoje, I sz-praha zdigno, Bog, ludsztvo tvoje: Bla’zensztva i szvetsztva pot je vcsio, I vtisanya pehar nedu’zno pio. 4. Szpravo je vernim sztanek vecsnoszti, I (like najem pravoj vernoszti: On szam je tam szvoje sztal- noszti Korono vzeo vu vszoj popolnoszti. а. Vi, ki sze z-szvetlov szrecsov gizdate, 1 ’z- nvega retkogda szpominate, — Biidi vasz nyegov glasz i be’zaj, Da, kak on, szkoncsate dnevov tekaj. б. Ocsa, jasz te za tvojo liibeznoszt, I v- Jezusi szkazano szmilenoszt Z-viisztami, delami zvisavam, -1 nyega za vecsni kincs szpoznavam. 7. Jezus, vnesi me v-tvojoj isztini, I pelaj k-do¬ brot tvoji vretini; Da zemlo i vsze zlo odiirim, I 1* tebi v-’zitki, v-szmrti szluzim. 8. Nedaj mi v-blati greha le žati, Ni sz-protivnik- mi tvojmi dr žati. Csi vgresim, naj be’zim k-mil o.set Trost iszkajocs po tebi pri ocsi. Nota: Sznazi szn y oh draga duša! o j jrezus, szveta odkupitel, Dobrot vekvecsni 'Al* O daritel! .Tebe zvišava visziua Ino moli glo- bocsina: Ka pa mi, ’ze odkiipleni, Ki szmo bili po- gUbleni, Kakda te nebi hvalili, I, v-prahi klecsecs* dicsili ? 2. Ti szi blazensztva vretina, I szkrovuoszt bo zi isztina. Csi sze grešnik prav povrne, I od szveta Jezusa velkoszt i zaszlu’zenoszt. 47 M , k-Bog-i vrne; Kak sze ti nad nyim radiijes! Mir bo- zi 7 ‘ H yemi daruješ; Pelas ga po sztezi szvetsztva K- u vclkottii ozdi blazcnsztva, 3. Ti i zda pred nami hodiš, I nasz biidis, trostas, ii vodiš: Csi radi bogarao tvoj glasz, Ni v-szmrti ne- i- osztavis nasz; Ravnaš nasz po tvojoj recsi, Ino kre¬ piš po obecsi, Da vu veri obsztojiino, I vu Bogi ne- a zdvojiino. a 4. Y-dnevi szrccse i radoszti Nasz ti varjes od gizdoszti, I vu vremeni czaganva Szi nam ti szuncze e viipanva: Ti nam das vu szkradnyem boji 'Zelen . klad szmrtnomi znoji, I ka’zes nam v-szprhlivoszti ^idd nemrtelne bivoszti. 5. Oh nezgriintana szmilenoszt! Vu'zgi i v-meni i dibeznoszt, Da te z-radosztjov vadlujem, Y-‘zitki, v-szmrti naszlediijem, Ysze liidi rad blagoszlavlam, i ^-peklov, tanacsom popravlam, Za neprijatele molim, 1 * vu poti ocse zvolim. Nota: Sto bi te nehvdla. £4) tt - akse dike zorja sze je szveti prepocsila, -LV Koga je niznoszt zla v-preposzt szkvarje- "ya vtonila! — Bog nyega, pri vszoj nevrednoszti, Odpela z-dreszelne temnoszti, Na szvetloszt, i sztezo vecsuoszti. 2. Bog, Bog je poszlao nam na radoszt szvojega , Szi »a, Da bi nasz nevolne reso dusevnoga bina: f e zus nasz je pozdigno sz-praha Na’zelni sztan bo zega Sz traha, I szvetloszt nebeszkoga traha. 3. Ka nam moreš, oh szmrt? — sztrta je ze oblaszt * y oja: Jezus je sz-praha s6: v-nyem tak mamo zitka v °ja. V-prahi ležijo protivniczi: Mi, kak Jezusa “aszledniczi, Mi szmo ’z-nyim dike orocsniczi. 4. Hvalen bojdi, oh Bog! — hvalen Jezus, nas szred- 48 Odkupite!. benik! — Kak szrecsen je sz-teboin, ki' je tvoj verci naszlednik!— On po kakste groznom viheri Szrdcsm ide k- zitka vecseri, I tiho zaszpi v-bo’zen} o. Ne! — ncoszramoti Jezus viipanja našega, Csi sze z- živo v verov do koncza držimo njega: On, ki vu desznoj ma vszo zmoznoszt, Pod obranbo vzemc nedu’znoszt, I pozdigne na odicsenoszt. 6. Na to pot vracsaj nasz, Jezus, od szvetszke marnoszti; Vesi nasz oduriti naszladnoszt grešne niznoszti: Tvojo diko nam daj ‘želeti, V-tvojoj lti- bezni radoszt meti, I tebi po voli ’ziveti. znano noto. {.n oszpod je moj veren paszter, Moj trost i " s k moja dika; Pri njem naidem poszvet i mir Na temni sztezaj ’zitka. On me z-zmo‘znov ramov brani, Z-visnim blagoszlovom hrani, I pasze z-gla- szom mira. 2. Z-csisztov vodov me napaja, I ’z-nje hladom otavla, Z-vecsnov isztinov nadaja, I vu veri ponavla: V-dobri i hudi prigodi Me z-duhom modroszti vodi' I vrši vu pokori. 3. On me pri sztoli milosese Bogato naszitsava: Pogiibiti me v-zle nesese, Zato me ocsisztsava: Tele szvoje mi odldcsi, I mira pehar natoesi, Na zalo£ zveliesanja. 4. Csi bi taki v-kmiesnom doli Szkiiz, ali szmrti bodo, ‘Z-njim nebi vezagao v-nevoli; Ar bi me z- desznov vodo. — Kak me batrivi njegov glasz, Kš brez’ njega ni eden vlasz Neszpadne meni z-glave! o. Njegva dobrota i vernoszt Me povszed naszle- diije, I szprevaja prek na vecsnoszt, Gde me szam koronuje. Tak til v-szvoje czerkvi krili, Kak taffi na viszine czili Mi varje on orok szvoj. Jezusa velkoszt i zaszlu’zenoszt. 4 !) 6. Hvala tebi, visni paszter, Za trost, takse ver- iioszti. — Oh! — pelaj sereg tvoj na mir I veszelje vecsnoszti, Ta prek mrtelnoszti broda, Gde de vesz rod edna csreda. I, — ti szam,— eden paszter! Nota: Zivčm jasz, tak veli tvoj Bog. f*j de sze naidc te vncsitel, Ki bi, kak ti, od- V7 kiipitel, Vn ‘zitki tak bio pobo žen, V-re- csi pa, i v-deli zmozen, Ki szi ednok vszemi szveti ‘'ri.sao od ocse k-poszveti? 2 Czil poszlanva tvoj ga je bio, Da bi narod bloden povcsio, Boga prave szpoznavati, I dosztojno zvisa- Vf »ti, Pot szvetsztva sztalno hoditi, 1 dike orok dobiti. 3. Ti szi vsze popolno szpuno, I z-szvetov krvjov 7 *akuno; Gruntao szi na riis bolvansztva Velko na¬ bavo krsztsansztva, Kak vrctino szpravicsanva, “lazensztva i zvelicsanva. 4. Tak szi odicso ti ocso! — Tak szi szveti po- sz vedocso, Ka je recs tvoja isztina, Ino szam Bog ")’ e vretina, Ti pa szam bo zi poszelnik, 1 vekvecsni dobrot delnik. 5 Ti szi nasz ne li z-recsjov vcsio, Nego nasz i ' z 'peldov krepio Vu vszem, ka sze nasz prisztaja, I ( ^ 8 i na dobro vgaja, V-doli kmicsne mrtelnoszti, I 1,1 diki vekvecsnoszti. 6- Ti i zda pred nami hodiš, I nasz, kak voj ’zitj lta ’ vodiš Po recsi tvoje isztini, Kak mira vecsno- Vre tini, Pelajocs po szvetsztva poti Nasz visnomi Cz, li proti. 7. Biidis verne vucsitele Ino modre voditele, Po ki' " Zv eti kazati das, Kak verno szkrb na nyega mas; drod tvoj v-dobrom zvrsavas, I na ‘zitek poravnavaš. 8- Jezus, vesi me na podlo znoszt 1 neszkazlivo 32 50 Odkupitel. poboznoszt, Da sze pelde tvoje drzhn I z-szvete re- csi tvoje vestni, Kak sze mam til vojszkiivati, I v- d tki koroniivati. 2. Jezusa poszlanye. (Adventszke peszmi.) Na znano noto. np r^-nebesz rčes vecsna prihaja, Od oese szvet- Ov* ZJ loszti zhaja, Telo nase vzeme na sze’, I nat poszvet i mtr nesze. 2. Tt, Jezus szi ta vecsna rčes, Porok iszttno- szti obecs, Dani oesakom z-miloszti, 1 szpunyeni vszem k-radoszti. 3. Hodi, pamet nam preszveti, I szrdcza naša poszveti; Daj nam tebe prav szpoznati, Z-verov, z- zttkom vadliivati. 4. Vola nam naj estszta bode Od vsze ruznoszti i hlode, — Nagnjena k-tvojoj isztini, Kak 'zttka vecsnoj vretini. 5. Daj sze nam po szvetsztva poti Od ruzni gre¬ hov vrnoti; I csi prav bogamo tvoj glasz, V-’zttki i v-szmrti aldiij nasz. Na to noto. Art Tezus, tt visesna modroszt, Verni bo zi vecsii® UU* radoszt, Grešnikov pot szpravicsanva, I vre- tina zvelicsanya! 2. K-tebi nit zda prihajamo; Ar pri tebi nahajam® Vu temnoszti vtsno szvetloszt, I v-szrdcza krhkorn* 1 krepkoszt. 3. Vari nasz od vsze blodnoszti, I szveta gntiszn® blaznoszti, Naj vszi, kak decza szvetloszti, Szlm 'zimo Bogi v-vreloszti. Jezusa poszlanye. 51 4. Krepi nasz yu pobo’znoszti, I detinszkoj pod¬ lo znoszti: Dokecs nasz na velkom czili Vsze odicsis v-tvojem krili. Na prčdnyo noto. TTerno liidsztvo, dicsi Boga, Koga dobrotiv- V noszt vnoga Sze nad nami voszkaziije Geto oam szina daruje. 2. On je obecsanje szpuno, Stero je zdavnja zakuno, trost ocsakom pobo žnim, Ina radoszt diisam tuznim. 3. Ka sze vszem scse szmiliivati Ino z-viszme po¬ klati Szveti oszloboditela, I blazensztva szpravitela. 4. Krisztus je ’ze vsze prazicza; Leline blode, i z la kmicza — Blaženi, ki v-nyem verjejo! Ar po n yem zitek vzemejo. 5. Dika tak tebi, Bog zmo zni, Od nasz i vsze pobo’zni, Za szina tvojega aldov, Kak zitka visni blagoszlov. Na ono noto. f*0 T7" rsztsenik, dobro premecsi, Ka sze vcsis vu -L\. bo’zoj recsi: Naj sze zbogsati nemiidis, 1 za ( liiso verno szkrbis. 2. Zda, zda je vremen vugodno I k-povrnenyi szpo- 'lobno; Zda je i den szpravicsanya, I prilika zvelicsanya. 3. Zbiidi sze! — sztan tvoj szpoznavaj, RiPznoszt grehov tanihavaj; Naszladnoszt szveta zavrizi, I szte- 2e ritka sze dr’zi. 4. Tak de viszine poszelnik 1 tvoj szmileni veszel- "ik; Tak naides po nyem mir v-’zitki, I sztan v-ne- b^szkom prebitki. o. Ob ti, ki szi vszamogocsi, Boj vernim, tvojim k-pomocsi, Pelaj vsze po sztezi szvetsztva K-’zelnomi c rili bla’zensztva! — 52 Odkupitel. Na lasztivno noto. aa da bi meo szpuniti B6g to obecsanye, Ka VJT sze oznaniti Ma vszem zvelicsanye, Vernim na viipanye. 2. Poszlao je z-viszme Szvojga liibeznika, Van- drarom tiihine Za obeszelnika, Ino szredbenika. 3. On je te veliki Szin Boga visnoga, Ki, v-mdc> i diki Ocse vekvecsnoga, Szkoncsa dela vnoga. 4. Nyego\ o kralevsztvo Koncza nede melo : Vernim na bla’zensztvo De veke trpelo: Ar je bo’ze delo. 5. Isztina i jakoszt Je griint te nasztave; Zato szveta blaznoszt Nefunda nye sztave, Kak bo’ze na¬ prave. 6. Jezus, verni radoszt! Ti, trak dike szuncza. Ti vle visno modroszt V-nasa temna szrdcza: Ti boj vsze pravicza r 7. Daj, naj sze tak szveti Szvetloszt tvoja v-nanii Da pri nye poszveti Dicsimo z-vtisztami Tebe i z-delami 8. Del naši prijetnoszt Naj vesz szvet zbiidjava. Da tvojo liibeznoszt I diko szpoznava, 1 ocso zvišava Na obszojo noto. wa ryda prihaja zvelicsitel, Jezus, ludsztva vesze- ***♦ tLi litel, Nad kim sze vredno radiije, Ki ga pozna i vadliije. 2. Po visnoj zrno znoszti szkrovnoj, I ne po dobi telovnoj, Sztopi on z-viszine na szvet, Narodom na mir i poszvet. 3. On je tak bo zi liibeznik, Ludsztva pri ocs> szredbenik, Voj na sztezi szpravicsanya, I p o glavni k zvelicsanya. 4. Iszcsi nyega, szrdcze moje; On, on je viipanvo tvoje: Pri nyem naidcs trost, mir, poszvet, Steroga nezmore te szvet. Jezusa poszlanye. i| I ) 53 3H 5. Odiiri kmiczo blodnoszti, I vszake grešne blazno¬ sti; Dr ži sze nyegve isztine, Kakzitka csiszte vretine. 0. Tak sze pridru ži on k-tebi, I ednok te vzenie k-szebi Na sztan blažene vecsnoszti, Gde naides najem vernoszti. 7. Ti' szain nasz biidi, goszpodne, Na poti tebi vugodne; Pamet našo preszvetsavaj, I szrdcze nam poszvetsavaj. 8. Pri poszveti tvoje recsi, Kak v-kmiczi gorecsoj svccsi, Pelaj nasz z-ete tiihine Na bla ženi sztan viszine. Nota: Veszčlte sze, vszi verni! 71 . i eszelte sze, krsztsanve! Dike kral ide k- am, 1 nesze zvelicsanve Vszem pobožnim 'hišam. Szteza szpravicsanja Sze ravna vszem narodom, 1 vsze sztotin porodom Szveti trak \iipanya. 2. Vi, pokorne ovcsicze. Razmite ete glasz! — *'e szte ze sziroticze; Ar je paszter pri vasz: On i 'asz miliije, Da vasz, z-blodnoszti nocsi Na szvet- ioszt pelajocsi, Sz-trostom obdaruje. 3. Ali vi, nepokorni, On kebziije na vasz, Ki, ^k trdno okorni, Spotata nvegov glasz. — Oh plodni '"delni! Znate, kama bežite? — Da raj v-grehi ^ z 'te, Sors vas je dreszelni! 4. Zivte vu poboznoszti: Ar tb žele vas kral: "stavte pot blaznoszti, Naj v-diki mate tal. — Po¬ ante sze, blodni! — Gledajte na vekvecsnoszt, Da " ai dete szmilenoszt Na velki den szodni. 5. Ki sze ze tu szkrbijo Za vekvecsni pokoj: Oni U( hki dobijo Za vernoszt najem szvoj: Ali odvdarijo ^ czila vekvecsnoszti, Ki v-gresnoj ncvcrnoszti ''torno blodijo. 6. Oh; — bezmo tak vszi k-nyemi, Kak verne "'csicze. Vugodni szmo visnvemi I mi, sziroticze. Odkupitel. 54 Bo gaj m o njegov glasz, Naj z-vszemi pobožnimi ujemi podlo’znimi Na mir pela i nasz. 7. Jezus, poglavnik mira, I sztezezitka voj! Tebe, diisicz pasztera, Z-zisava sereg tvoj. — Oh! — primi te aldov, Poszliihni viiszt naši glasz, Ino vle vo na vsze nasz — Vle vo tvoj blagoszlov. Nota: Z-szrdcza 'zelem, Tea pravim. /~\h! — kak te mam prijeti, Szveta odkupitel! I m* \_s — Tebe, ki szi tak szveti, Diis oszloboditel — Pripravi szrdcze moje Szam szebi na sztalis, Naj bo milosese tvoje Vreden prebivalis. 2. Nigda szo ti sz-palmami Sznazili pot tvojo: Jasz ti pa zda sz-peszmami Prinašam eseszt mojo: Z-zahvalnov pobo znosztjov Idem tebi prdti, Hvalec: te sz-poniznosztjov Na szredbenoj poti. 3. Vem szi ti meni vtalao Gviisnoszt zveliesanja. Gda szi sze szam rad tadao Na aldov vtisanya. Jasz jasz szem vovr’zeni Z-dike visesnoszti: Po tebi sze® vcsinyeni Pa talnik vecsnoszti. 4. Ka te je nadignolo Na takso szmilenoszt? " Ka driigo te je gnalo, Kak esiszta liibeznoszt? " Z-lilbeznosztjov obines Ti vesz nas prebitek, I vsze® mir bo zi neszes, — Neszes vecsni ‘zitek. 5. Oh! — tak vi vszi, ke te zi Kakgodi dreszelnoszi Gda vam na szrdczi lezi Globoka boleznoszt; Jezi® i vam trost vleje V-oranyeno szrdcze, Po nyem ob' szijne pa v-nye Mira zelno szuneze. 6. Vi, ki v-tihoj szamnoszti Grehe objoesete, va nyegvoj vrednoszti Miloscso iszesete; Iszcsite J ( z-viipanyem; Ar recs trosta veli: Ki pride z-zd f: vanyem, On sze razveszeli. 7. Bog je ti szvoji pesa, On zna nyi zelenye; Lil' bežen i milosesa Je nyegvo csinenye: Pobo žne n a '^ Jezusa poszlanye. 55 ?5 (leljava On z-darmi miloszti, Okorne pa zbiidjava Z-glaszom liibeznoszti. 8. Tak, tak liibi on te szvet, Pri vszoj nevred- noszti, Da nyemi je na poszvet Z-vecsne szmileno- szti Poniido v-szvojem szini Szarn aldov vtisanya, I, pri vszem nyega bini, Zalog zvelicsanya. 9. Sto tak nebi szpoznavao Szvoje ne vred no.sz ti, I molecs nezvisavao Bo že szmilenoszti ? — Bla zen, ki sze v-tora ’zitki Z-zlom sztalno vojszkiije; On sze v-vecsnom prebitki Z-dikov koroniije! N6ta: Vessčlte sze, Jcrsztsanye ! Vfi "TTerno liidsztvo, pripravlaj Szrdcze na pobe¬ li* V ‘znoszt; Jezus ide, — osztavlaj Ta vszo »epoboznoszt: On zelen glasz nesze Vszem, ki szo '-szrdczi tiizni, I ti v-hodbi neduzni Bin vzeme on "a sze". 2. Hodte tak, i darujte Nyemi verno Szrdcze; nvega vszi kebziijte, Kak na zitka szuncze: Geto 011 prihaja, Na radoszt tim blodecsim I v-szne greha lezecsim Dike poszvet zhaja. 3. Tomi velkomi goszti Sztanek napravlajtc; Ple¬ meniti i proszti, Pot nyemi ravnajte: Z-bogabojaz- aosztjov Idte nyemi vszi proti, Na velkoj zitka poti ®a hvalecs z-radosztjov. 4. On ponižno scse szrdcze, 1 v-nyem szi sztan sz pravla; A’ nadiihte gizdavcze V-szramoto posztavla. ^-pravoj poniznoszti Ga tak zda vszi csakajte: Gizdoszti Sz e habajte. — ’Zivte v-pobo'znoszti. 5. Blazen, ki v-etom zitki Li nyemi sztanek da! On v-nebeszkom prebitki Vekvecsen orok ma. Jaj ! ~~~ ga z-viisztami Vadluje, z- zitkom taji, Toga i ° n zataji. — Dicste ga z-delami! 6. Btidi me, ncvolnoga Na pravo poniznoszl; I)aj, da 5(5 Odkttpitel. z-szrdcza voluoga Tvojo dobrotivnoszt Zahvalno szpoz- navam, — N-nvo v-doli mrtelnoszti I v-diki vekvecs- noszti Z-radosztjov zvisavam. Nota: Hvalim jass tebe, goszpodne. wj T)aduj sze, diisa! — Jezus tvoj Ti nesze Viti« • tKJOj poszvet. Naszlediij ga: on ti je voj Ni viipanja 'zelen szvet. 2. Blaženi glasz! — kaksi dobrot Vretina sze odpeva Vszakomi, ki szi vere pot Za sztezo odebera! 3. Kak szrecsniszmo,kapoznamo Vojanemrtelnoszti Na koga sze uaszlanjamo Vu kakste dreszelnoszti 4. Ah! — tii’zna bi bila sztava Vsze nasz v-kmicz blddnoszti; Ali — radoszt! — Jezus dava Poszvč visne modroszti. 5. Csi njega recs postiijemo, Neblodimo v-bol vansztvi, I sztopaj naszledujemo: Mamo tal v-zveli- csansztvi. 6. Zdrzmo tak nase krsztsansztvo; Raszrno vt popolnoszti; Tak nasz odicsi bozansztvo V - Vitk zadovolnoszti. 7. Tvoj szein, szredbenik! — nedvojim, Ka, gd a szkoncsam te zitek, Csi czil moj verno prebe zim V-nebi naidem prebitek. 8. Li ti daj duha tvojega Pomocs meni z-miloszti Da jasz od czila mojega Neodblodim z-szlaboszti. 9. Csi gda szpadnem, — oh! — podeli Ti meni deszno zmozno, Naj sze nepotonim czeli Vu grebi 1 preposzt ruzno. 10. Zbiidjavaj me vszaki hipek. Da sztalno vero- sztujem, I tebe v-on bogsi Vitek Na radoszt naszle- diijein. Jezusa poszlanye. 57 % )l- Ječita: Pravi verni krsztsamje. v wp? T) adiijte sze, krsztsanve! Trost sze vam poracsa. (v* XV Szpunjenoje szkoncsanye Vecsnoga tanacsa: Krisztus je med vami; On noszi pres.ztoplčnje. Vam »ao szlobodjenve, Na vtisanva rami. 2. Prihaja v-poniznoszti Te dike poglavnik, Naj vszem sz-pokvarjenoszti Bode oszlobodnik. On preganja kmnoszt, Greh, szinrt na nika szpravla, Sztan narodov popravla: Odpera vszem vecsnoszt. 3. N verni precziinbe szvetszke, i kincsov netrbe; 1 Kak kral dike nebeszke, On li szrdcze zelo. — 1 Szrdcze, stero pri njem' Iszcse pravo mirovnoszt, l 1 'szo szvojo viipaznoszt Polo zi li v-visnyem. 4. Nyemi sze tak podajte Z-sztalnov podlo znoszt- jov; Nyega vu vszem begajte Z-vrelov pobo znoszt- I i°v: Tak sze on k-vam nagne Na gorecso liibčzuoszt, K * edndk na veszelnoszt Nebe vsze pozdigne. * o. Vi, ki szte szrecsni eti. Njega nazavrzte; 'Nizitek scsete meti, Jezusa sze drzte: Brezi njega I 'elme Vsza dike szvetloszt, kak czvet, I te nepobo- z fio szvet, Kak szpar megle, lehne. *" r 6. Vi pa, ki tii trpite Kriza težko bremen; Csi " e, lu'zno szkuzite, Trpte! — pride vremen, Da do- 1'zbrise Bog Vam vsze szkuze ‘zukoszti, I tal vam v-radoszti, Na czili vnogi mdk. 7. Ka je vsze vojszktivanje I vsza verni zaloszt ? Kim je Jezus viipanje, Tim pa zide radoszt, I, Csi gda trpijo, — V-ka^ste tuznom viheri, Potujejo ' u miri, — V-Bdgi nezdvojijo. 8. Oh! pelaj ti, zitka voj, Po sztezi jakoszti ^debrani sereg tvoj K-vecsnoj radoszti: Da te naj z 'isava Vno zina ti zemelszki, I sereg ti nebeszki * e bi diko szpeva. 58 Odktipitel. Nota: Kako k-hladnoj vodi jelen. mn Tezus, sto bi te neiszkao ? — Vem ti mi llK 'zitka modroszt. Sto sze te nebi rad drzao — Ki neszes vernim radoszt. Li ti szi ti szlabi mflcs I ti nevolni pomocs, Voj na sztezi pobo znoszti, vracs szrdcza boleznoszti. 2. Greh, greli je moja bolezen; On mi dušo vrt ziije: Li tvoja csiszta liibezen Mi rane obe ziije. 0! hodi tak z-milosztjov, Pridruži sze z-vrednosztjo' Vle trost nebe v-szrdcze moje; Szkazi mi trak 1111 tvoje. 3. Neprijatel moj tak hodi, Da bi me kak zapel? Na pot, po steroj szam blodi, I tak v-prepaszt pripela* Tela hiida naklonoszt Me vabi na zlocsasztnosz Jalnoszt szveta me szkiisava, I od tebe odvrnyava 4. Ah ti, v-szlaboszti zmo zna mocs, Jezus, tros verni tvoji! Ti hiti meni na pomocs Vu etak groznot boji: Poteri protivnike, Odvrni nevernike: Vari ® od greha mocsi, I podperaj me v-krhkocsi. 5. Daj mi to prav preszamnati, Kak pogiibelno ■ je Zapelavcza glasz bogati Vu sztavi diise moje. " Kincs, dika je nesztalna, Radoszt pa szveta jalna. M — koga ta oszlepijo, V-prepaszt mbk ga pogrozijf 6. Pravo szrecso, pravo radoszt Li pri tebi nahajat Csi pred tebom mam vugodnoszt, I v-dobrom * z narajam; Ti das szrdczi mirovnoszt, Pameti zid 1 modroszt: Tak pelas po ravnoj poti Ti mene vec^ noszti proti. 7. Oh! — nagni tak szrdcze moje Na 'zelenjeJ sztalni, Da iszcsem kralevsztvo tvoje, 1 odiirim szvf jcilni. Csiszta liibezen tvoja Naj bode dika moja: 1 f - sze mam gviisno viipati, Ka sze mi das zvelicsati- Jezusa poszlanye. 5 & Nota: Blagoszlovlen Bog nčbe. W TTvalen bojdi Bog vecsni, Ki grešnikov ne- * 1 szrecsni Tu zen sors pomiluje, I nyim szina daruje. 2. Szpuno je obecsanye, Griintao diis zvelicsanye,. f, da je za szredbenika Dao szvojga lubeznika. 3. Cseszt, dika na viszini I tebi, ocse szini, Ki szi, k-nam pridbcs na szvet, Prineszao trbst i poszvet- 4. Tvoja vecsna isztina Boj nam mira vretina^ Eti v-telovnom ‘zitki, I v-nebeszkom prebitki. o. Gda nam szfalivava mbcs, Ti nam podeli, po¬ ideš, Na eseszti szpunyavanye; I zla odurjavanye.. 6. Csi nasz zbloditi sese szvet, Recs tvoja nam boj poszvet Pri vszem našem mislenyi, Gucsi ino csinenvL 7. Vodi nasz vu radoszti, Veszeli, vu zaloszti; a v-veri obsztojimo, I v-B6gi nezdvojimo. 8. Vu szlednyem našem boji Daj hlad szmrtnomi z noji, 1, gda szkonesamo hod bo, Vcsini nam lehko s &odbo. 9. Pocsinek med vernimi, V-tebi pohranyenimi, * a j trudnim kosztam v-grobi, Geto nasz szmrt porobi. 10. Zbudi nasz pa na ’zitek, Na nebeszki prebi- te k; Da te z-odiesenimi Zvisavamo seregmi. Nota: Oli szladki Jezus, lea szi. x preden szi, Jezus, vecsne dike od nasz, Za •O* y prineseni nemrtelnoszti glasz, Po kom vo- 'Idva milosese dobrote Na nasz, szirbte. 2. Mi szmo v-dreszelnoj temnoszti le žali, Boga i d° ze vole nepoznali: Ti szi nam odkrio v-navuki ^ddroszti Bo'ze szkrovnoszti. 3. Z-recsjov i peldov nasz ti i zda vodiš, Geto, kak 'zitka voj, pred nami hodiš, Ino nasz z-duhom Jla dobro zbiitljavas, I povodjavas. 60 Odkupitel. 4. Kazes, kak sze ma Bog v-diihi csesztiti, I tl liidem na pravi mir szluziti; Krepiš te szlabe ?l sztezi duznoszti, Z-ramov zmo znoszti. 5. Ti szi prepravo tu’zno robsztva sztavo, I vszžil potrdo szlobodscsino pravo; Pokazao szi diis p« Bogom velikoszt, I plemenitoszt. 6. Csi nasz kakgodi nevole te’zijo, Ali faliid nad nami le’zijo; Po tebi naide szrdcze szkiiz vtisa nje, Naide viipanje. 7. Ka je 'ze groba nocs ? — ka szmrti szila? Po tebi szo vsza groze mocs zgubila: Szveti je d prah tam pocsivajocsi Vopreminocsi. 8. Ti nam ka zes prek groba szvet pravicze, Gill szpadnoti ma rob zla ino kinicze, Jakoszti sze daruje na czili Najem veszeli. 9. Vreden szi tak ti vecsne dike od nasz, Za M nam prinesen vecsnoga 'zitka glasz. — Naj te zvisavs za njega viszina, I globoesina. 10. Oh! —daj nam tvoj poszvet naszlediivati, njega dragi kincs szkrbno varvati; — Dokecs pri¬ demo z-dola mrtelnoszti, k-dike szvetloszti. 3. Jezusa rodjenye. (Koledne peszmi.) Nota: Z-nebdsz rccs vecsna prihaja. 'TTeszehno sze, krsztseniczi! Dicsmo Boga v 'TTeszclmo sze, krsztseniczi! Dicsmo Boga *«/♦ \ csisztom szrdczi; Krisztus je rodjen: szpevajmo, I njemi duzno cseszt dajmo! 2. Rodsztvo njegovo szvetijo Angelje, ki tak ve lijo : „lSlebojte sze! ho’za miloszt Vam vszem deli visn radoszt.“ 3. Dnesz je rodjen zvelicsitel, Diisicz tuzni ve Jezusa rodjenye. 61 szelitel, Ki bin liidsztva vzeme na sze’, I szveti Ir ost i mir nesze. 4. Hvalijo medtem visnoga Serezje nebeszki Boga, Oela nvegva zvisavajocs, I v-szvetloszti tak szpevajocs : 5. J)ika ocsi na viszini! — Cseszt Jezusi, nyega szini! — Mir na zemli vszem narodom, Ino vsze sztotin porodom ! u Na ono noto. K rsztseniczi. radiijmo sze! Bog nam dnesz v- tal pridti da vsze, Ka k-nasemi sztani 'zlisi, I vecsni mir szpravi diisi. 2. Dnesz sze rodi zvelicsitel, Ki je vsze oszloboditel ^-diisevne pokvarjenoszti, I voj k-czili vekvecsnoszti. 3. Vsze, ka csiijemo od toga, Zdrzmo z-szrdcza ?°tovoga; Ar ga je modroszt szpoznati, I blazen- 'dvo vadliivati. B Dika ocsi, sztvoriteli; Cseszt szini, odkiipiteli; °stenye diihi szvetomi — Bogi z-dikov obvzetomi! Nota: Sl Na dnesnyi dcn mi hvalimo. K rsztseniczi, bla ženi sors je nam oszodjen: Jezus, vsze nasz oszloboditel, I poszvetitel, e ’ poleg tanacsa ocse, dnesz na szvet rodjen. 2. Ah! — vu kak dreszelnoj sztavi je vesz szvet 0( *o, Gda je, od Boga odsztopivsi I zablodivsi, Vu p ^oj pokvarjenoszti brez’ trosta bodo! 3. Ne! — ne je poznao on Boga v-vecsnoj bivo- ‘•d, Ne csloveki polozenoga Czila visnoga, Niti duše " lesene plemenitoszti. Ne sze je szmeo z-viipanyem na nebo zglednoti: n yemi je greh szrdcze te’zo, I dtiso to’zo: Szam e ^e s ze j e m0 gao on z-grozov leknoti. *• Z-grozov je sztano pri grobi na czili ‘zitka; 62 Odkupitel. Ar nyemi v-temnoj nftcsi szmrti, I dike vrti Neszve fo]a’zeno szuncze nebe prebitka. i y 6. Oh dreszelen sztan csloveka pokvarjenoszti!- Ne! — nikam nemre vr zti ocsi On v-blode nocsi, t ga nebi vsze sztrasilo sz-kepom groznoszti. 7. Ali szin bo’zi, pokoren szkoncsanyi ocse, Got osztavi sztan viszine, Gotov tiihine Vandrarom n loscse bo’ze glasz na trost nesze. 8. Oh 'zelen glasz mira! oh den, pun vsze rad* szti! — Kakda nebi v-tom szpoznavali I z višav ali 1* 1 likoszti k-nam szkazane bo’ze miloszti? 9. Hodmo tak ’ze, i poszvetmo den csiid telit Glaszmo, szpevajocsi z-seregmi Zda angelszkimi, Ti nacs bo'zi ino poti del tak veliki. 10. Dika bojdi na viszini Bogi našemi! — Cses| Jezusi zvelicsiteli, Diis prijateli! — Mir, dobra vol na zemli ludsztvi bo zemi! Nota: Kal: bi nehvalo goszpodna. na TTodmo, potniczi mrtelni, Glaszmo bo’ze csi" f Ou* Xl nye! Szvetmo den ete veszelni Szredbeni« rodjenye. Bog, Bog je dnesz nyega poszlao Temo 1 za vucsitela, Blodnim za voditela, Da bi vsze na ’zi te ’ pelao. Nyega tak zvisavajmo; Nyemi diko szpevajtt 1 2. Oh ne! ne je on krsztsenik, Ki sze dnesz"' veszeli, Geto szam ocse liibeznik szveti mir bo zi J ei V6m sze i v-dike szvetloszti Angelje veszelijo, I pevajbcs velijo Dušam blodecsim v-temnoszti: „Eaduj sze! dnesz vasz Bog Pela z-robsztva vecsni mok-' i 3. Gda je liibo tak mrtelni Ocsa otroke szvoj 1 Kak ti, oh duh nemrtelni, Nasz, odebrane tvoje? Ti nam, pri vszoj nevrednoszti, Viszine liibeznika P' sles za szredbenika, Vu velkoj pokvaijenoszti; Nv c s na aldov piisztis, I tak szvet oszlobodis. Jezusa rodjenje. ZV! I, 63 y) 4. Oh liibezen! sto velkoszti Tvoje nebi csiidii- vao? — Csloveka plemenitoszti Sto sze nebi radiivao? - Veksi szmo v-ocse miloszti Mi v-niszikoszti prahi, Kak angel v-dike trahi, Pri vszoj szvojoj velikoszti; Csi li 'zitka neduznoszt Zvrsava našo vrednoszt. 5. Z’zitkom tak varmo velikoszt Nase plemenito¬ sti; Z-’zxtkom dicsmo ocse miloszt Vu nye nezmer- jenoszti. Ta hvala, ta je vugodna, Csi ne szamo z- 'usztami, Nego z-szrdczom, z-delami Zvisavas ti, prah, Vi ?oszpodna: To ’zele Bog od tebe, To i poszelnik nebe. t». On z-nagiba liibeznoszti Osztavi dike szvetloszt fno z-desznov szmilenoszti Deli mir i veszelnoszt. — tsiiii i ti priszpodobno: Nagni sze k-potrebocshn, I '•zaloszti ’zivocsim Prikazi szrdcze vugodno; Tak ^ on, kak zitka voj, Šzmileni szredbenik tvoj. 7. Oh ti, ki szi nam na radoszt Z-viszine na szvet prisao, Prineszao vszem ocse miloszt, Ino nyega szrd ' tisao! Vesi nasz vsze na pravo modroszt, Ka’zi pot poboznoszti Po doli mrtelnoszti Na nebeszke dike !a 'loszt; Da te veke z-seregmi Dicsimo bla ženimi. Na znano noto. to k ngel szveti z-nebesz doli K-paszterom sztopi na poli, Radoszt nazvesztsavajocsi, Ino nyim ^ak erkocsi: 2- „Nebojte sze!“ ar vszem liidem Veszelo po- selsztvo neszem: Jezus, szin ocse vecsnoga, Je dnesz °J liidsztva gresnoga. 3. On vszem pot zitka napravla, Vesz szvet z- 'sznov blagoszlavla, Ocse volo nazvesztsava, I vszem Z| tek i mir Java. 4. Veszelmo sze tak vszi nyemi, Kak poszelniki ze mi, I noszvetmo nvemi zitek, Da nam v-diki da P^bitek. bo «4 Odkiipitel. 5. Oh ti, moj liibleni Jezus, Szladki odkupili Krisztus! Pripravi szi szrdcze moje Na prebivališči tvoje. fi. Dragi goszt, v-vszakom vremeni Prebivaj sztal« pri meni; Da te, kak ocse vecsni dar, Hotecs nezban tujem nigdar. 7. Hvala ocsi vekvecsnomi, Ki sze je lildsztvi grec nomi Sz-tak csudnim taloni vovjavo, I nyemi v-® sztan szpravo. Nota: Ah! Ita bom jasz grešnik csinio. 0 ,i ~rezus nesze glasz veszeli Z-nebesz ludszt' bo zemi, — Nesze zitka trost nyemi. On odpr zemle drzeli Ravno pot k-szpravicsanvi, Miri i zreli csanyi. 2. Po nyem je 'ze preszvetsena Temna sztava u* rodov, I blodecsi porodov; Po nyem znovics p os z vet sef Csloveka pleinenitoszt, T pred Bogom velikoszt. 3. Z-dikov pela on sereg szvoj Z-robsztva, 11 szlobodscsino, I pravo szinovcsino; Z-dikov ga, f ( nocsi vecsnoj, Zdigne na nemrtelnoszt, I nebeszt' veszelnoszt. 4. Kak odicseno je szpuno Bog szvoje obeesanf 1 szmileno szkoncsanve, V-kom je sz-priszegov zaku ||f Ka vszem szina scse dati, I v-nyem szvet szvelicsab 5. Oh! ^ radiij sze, zhod i zahod, Sorsi tvoj® 1 szrecsnomi, 1 szkoncsanyi vecsnomi! — Szpevaj! " 1 szi bo zi narod; Ar ti je Bog oesa tvoj, I szin nyeg°' zitka voj. fc. Li setiij sze te miloscse Prav vrednoga vcsitiih Daje nemas zgubiti. Bog ti nye vtajiti nescse; Ar ^ jo szam ponudi, Gda te na szvetsztvo biidi. 7. lak je! — paszi v-pobo'znoszti, Velki paszte' sereg tvoj, Da vu nye naide mir szvoj, I vle vo ' Jezusa rodjenve. 65 > 40 piti razvoj punoszti Na czeli be’zaj nyegov Dike tvoje s e ilagoszlov. , 8. Etak de vszem velki den tvoj, Den popolne :ilf adoszti, Ze vu doli marnoszti; Tam pa v-vecsnoszti ba« azenoj, Gda szkoncsajo zitka pot, Vretina visni I obrat. res Nota: Angel szveti z-nebdsz doli. t Treszeli den nam je zisao! — Krisztus je dnesz '•). V ; szern na szvet prisao, Ki, obraz nas vzevsi na sze’, zitka trost i mir nesze. zl ' 2. Radiijte sze, krsztseniczi! Vi szte dike brocs- cz i> Vu steroj vam na viszini Bog tal da po szvo- 'oo szini. 3. Nyega szo ’zelno csakali, Ki szo sze nyemi 1,8 'Pali: Dnesz sze szpuni to viipanve, I vtala vszein en elicsanye. To je ta vremena punoszt, I ocse vecsna szmi- 11 ll0 szt; To, to vsze radoszti piin glasz, Steri zvra- v| i'ane vsze nasz. * 3. Z-nami je ze zvelicsitel, Kak diis naši ve- j ^|itel: On grunta lira kralcvsztvo Vernim bozim na tj ‘Uensztvo. 10 8. Vi, ki to szrecso v zivate, I v-nye krili pocsivate, t 1 '"»a hvalecs zvisavajte’ I vszi veszelo szpevajte: " Blaženi den nam je zisao! Krisztus je dnesz na ' e t prisao: On nesze glasz veszelnoszti Vszein, z- ^ ve nemrtelnoszti. Nota: Žalca In' sze jasz ’ zalosztio? j! Tjrodmo, verni krsztseniczi, Z-ncduznov ra- * XX dosztjov Dicsmo Boga v-szrdczi! —Zisao 111 je den szvetloszti, Steri tim pobo'ziiim Nesze niiloszti. 66 Odkupitel. 2. Komi sze nocs hlode grozi, Nesztrasi, sze v duši; Jezns sze dnesz rodi: On te szvet z-desznoi zmo’znoszti Pelati i zvati Ma z-robsztva blodnoszti, k 3. Kakda bi nasz Bog pogubo ? — Ne! — on je It szvoje Od veka tak Hibo, Da je szvojga liibezmk Obecsao i poszlao Vszem za szredbenika. 4. Prestimajte, verne duše, To miloszt i szvet loszt Od vsze kincsov vise; Boga za nyo zvisavajte Jezusi, virtusi Szrdcze podavajte. 5. Li pri nyem naidete modroszt; On szam ma inf da Szveti pravo radoszt. Naszledujte nyegov: sztopaj On da vam trost i tam, Gda szkoncsate be’zaj. 6. Vi, kirn sze szrdcze dreszeli, Obsztojte, nezdvojte —- On vasz razveszeli: Csi vasz vesz te szvet osztavi Bojdi szi! — pri nyem vszi Naidete trost pravi. 7. Szrdcsno sztante i pri grobi, Ar vasz nbcs im mocs Nyega neporobi: Z-verov csakajte miloscso pombcs, prekidocs Pred szodcza, kak ocso. 8. Pri Jezusi, ki po boja Tezkocsi, pri ocsi M sztanek pokoja, — Pri nyem iscsite vtisanye: Ti* vernim pokorim Da on zvelicsanye. 9. Oh! — potrdi eto gviisnoszt, Jezus moj, zitk voj, Na vsze szrdcz mirovnoszt: Daj nam te kine ! postiivati, I v-nebi ga tebi Notriprikazati. Nota: Krsztsentczi! T7 r rsztseniczi, V-vrelom szrdczi szvetmo d* 11 -LV rodsztva szveta szredbenika! Sz-poboznfl' sz tj o v I z-radosztjov Zvisavajmo viszine poszelnika 2. Kakso miloszt Ino radoszt Nesze vszem vand' rarom ete den szveti! — Jezus nesze Mir od ocse ; On, on resi szvet i Bogi poszveti. 3. Vu blodnoszti I blaznoszti Je narod bo’zi ves* Jezusa rodjenye. 67 41 v . vtonjeni lezao ; V-pokvarjenoszt, Pogiibelnoszt Dušno o, sze je nesztanoma pogra’zao. 4. Oh dreszelnoszt! Oh boleznoszt! — Kak jako ti je te cslovek osztavleni, Po blodnoszti I blaznoszti lil Szvojoj kak czelo na nika szpravleni! 5. Vuvlacscna I vtepena Je gniiszno nyegva dušna st- plemenitoszt: Zakoczkao je Dobro szvoje, Geto je e zgdibo pred Bogom prijetnoszt. 6. Vsze viipanye I i'szkanye Oszlobodjenya sze, n kak szpar razkadi, Zaman fszcse Trost miloscse: Ah! ij — nyemi nika szrdcza nerazhladi. 7. Ali — radoszt! — Vecsna miloszt Vzeme nyega e pod liibezni peroti; Ona odpre I zebere Oszlobodjenya ii pot nyemi, sziroti. 8. Oh szmileni, Oh bla’zeni Bog! sto te more vredno k zvisavati? — Globocsino I viszino Miloscse tvoje sto szmt; zgriintavati ? 9. Za vszo vernoszt I liibeznoszt Vzemi, oh ocsa, i oldov szrdcz pobo’zni. — Vsza tiihina I viszina Naj j glaszi diko del tvoji tak zmo’zni. 10. Oh! — budi nasz Cziid tvoji glasz Dnesz i ,s 'szedni na tak vugodno hodbo, Da de nam tvoj Lii- Beznik voj Na vecsni mir, gda sztopimo pred szodbo. Na obszojno noto. Oo T^adiij sze, duša, z-vernimi! — Szrecsna je ii it tvoja sztava; Ar sze ti ’zitek dava. Szpevaj . z da z-odebranimi: Bog sze je vszem szmiluvao, I szina n yim dariivao. — Radoszt, radoszt, velka radoszt! — ■ Jezus je 'ze szveta szvetloszt. Bla zen, bla zen, veke : ^azen, Komi je on ’zitka modroszt! 2 Szpevaj! — on i k-tebi ide; — On, te dike i boszelmk, Je ’ze i tvoj veszelnik. Kaksa szrecsa ti Odkupitel. 68 v-tal pride, Ka te on z-robsztva kmicze Pela na pit pravicze! — Radoszt, radoszt itn. 3. Jezus, kak te mam dicsiti, Ka szi meni na radoszt Prineszao ‘zitka modroszt ? — Nedaj sze mi pogubiti Krepi z-duhom miloszti Mene v-mojoj szlaboszti. - Radoszt, radoszt itn. 4. Oh — boj ti szpevanye moje Prijetno vu vszem tali Gda te duh molecs hvali. — Blagoszlovi liidsztv« tvoje; Pelaj po szvetsztva poti Sereg tvoj czili proti — Radoszt, radoszt itn. o. Ednok tam v-nemrtelnoszti Bom te bole szpoz- navao, I popolne zvisavao, Gda bom te v dike szvet- loszti Z-llcza na licze gledao, Ino z-angelmi szpevao Radoszt, radoszt itn. Nota : Angel szveti z-nebesz doli. qa ryvisavaj, diib moj; z-radosztjov Boga, ki sz- Ov* Za taksov milosztjov Vsze narode blagoszlavh Gda nyim v-szini ‘zitek szpravla. 2. Jezus, bo’zansztva liibeznik, Jepriocsivszeszred- benik; On, on je vecsna isztina I visni dobrot vretint 3. On ocsiveszno szvefdocsi, Kak prijetni szmo vszi ocsi, Csi v-nevkleknyenoj vernoszti Szlu zimo velkpi vecsnoszti. 4. On, kak voj, pred nami hodi, lnasztrostaino vodi Na vsze dobro nadigava, I nam duha pomocs dava. o. On, kak nas prijatel pravi, Nasz ni v-szmrti neo- sztavi, I po vnogom krvnom znoji lszcse bla zensztvo d szvoji. 6. Glaszmo tak nyegvo ltibeznoszt Dicsmo bo zan- szko szmilenoszt! Csinmo sze, kak verni nyega, Vredn® bla’zensztva našega. ( Nyemi sze vu vszem podajmo, Glasz nvegov r"'* Jezusa rodjenye. 69 42. bogajmo, Sztopaj verno naszledujmo, I szveto vrednoszt postiijmo. . . 8. Vszem, ki ga tak vadlujejo, I sztalno naszledii- jejo, Da on pravo Vitka modroszt, I prek groba ve- - csno radoszt. 9. Szin bo’zi! tvoje rodjenye Vtisaj szrdcz tuzni en zelenje: Ti pelaj po sztezi szvetsztva Vsze nasz k- tv« vretini blazensztva. jti Nota: To leto blagoszlovi. §0 boVičsni dnevi •/. Dicsmo ocso visuoga, Ki je narodom k-miri •/• Dao szina jedinoga. - Kak sze veszeli Neba, gda zemli te glasz deli, Szpevajocs vu szvetloszti! — V-radoszti •/. Aldiij i cenila nyemi, Ki vszcmi •/. Liidsztvi sztezo ravna sz- tiihine, Na szvetloszt viszine. Na lasztivno noto. (|| j^rsztseniczi, bvalte Boga Z-szrdcza radiiva- nyem: Glaszte nvegva dela vnoga Z-vrednim csiidiivanyem. 2. Tak, tak je liibo on te szvet, Da nyemi z-vi- Sz »ie Jezusa posle na poszvet Y-kmicsni dol ttihine. 3. I on, ki vszem Vitek nesze Od ocse szvetloszti, Jezus telo vzeme na sze’ Nam vszem k-veszelnoszti. 4. Oh miloszt! kakse radoszti Talniki nasz vcsini V ki sze zgledne z-miloszti Na nasz, grešne szini! o. On, kak viszine lubeznik, On sze k-nam pridruži, posztane vsze szredbenik, naj mrtelnim szlii’zi. 6. On, ki vsze zvelicsati scse Po szvojoj vrednoszti, vszem od miloscse ocse Nesze mir vecsnoszti On nesze nam tak 'zelen glasz Grehov odpiisztsa- "l 8 ! 1 potrdi, trpecs za niisz Gvusnoszt zvelicsanva. 70 Odkupitel. 8 Radiijmo sze, krsztseniczi, Bla zensztvi našemi! — Osztanmo sztalni verniczi Tanacsi bo’zemi. 9. Dika, cseszt tebi, diih vecsen, Za takso zmilenoszl Ka pelas narod neszrecsen Na vecsno veszelnoszt. Na obszojno noto. jrrsztseniczi verni, veszelmo sze! — Dicsmo ww,iV Boga, ki nasz tak liibi vsze, Da Jezusa dike liibeznika, Posle na szvet, kak szredbenika. 2. Te velki zavezek je szpravleni, Zakon mir« goriposztavleni: Jezus grunta nasztavo krsztsanszba Posztavleno na rus bolvansztva. 3. On zbildjava proroke, i nike Modre, piszmo- znane poszelnike, Po ki liidsztvo z-blode odiimlava I k-isztini bo zoj szpelava. 4. Bloden szvet toti za nye nemara; Nepiiszti ji brez’ spota i kvara: Ali — ne! — mi Boga za nyc hvalmo, Nye postiijmo, i nyi nesalmo. o. Csi je zlocsasztni szvet nezahvalen, Modra vmarja, vu dobrom nesztalen: Mi necsinmo! Jezus ja nas: nyega Postiijmo, kak voja v’snyega. 6. Neszrecsen, ki de nyega razlacsao ! — Jeruzalem je kak sztrasno plaesao! — K-nam, k-nam je on esese milosztiven, Vu vszem tali tak prijazniven! 7. Deszno szvojo, kak kokos perbti, Razpresztera vszem nam idbes proti, Zvajpcsi nasz na bbgabojazeio Da vu szmrti mamo viipazen. 8. Oh! nezamudmo tak te velike Z-miloscse pri' kazane prilike: Bezino k-nyemi z-verov iviipanvc® Da nasz aldiije z-zvelicsanyem. 71 42 > 4. Jezusa pravdo-szpunenye. (Novoga leta peszmi.) Nota: Z-nehisz recs vecsna prihaja. TTldno leto szkoncsa be’zaj, I drugo zacsne JTLt szvoj tekaj. — Kak csiidno szkrbis, duh vecsen, Ti za szvet, po tebi szrecsen! 2. Ti szi v-dnevi pretekocsi Povszed bio i nam na- zocsi, Da szi nasz, kak ocsa, ravnao i od hudi vdarczov varvao. 3. Zato te zda zvisavamo; I vszi k-tebi zdiihavamo: Ocsa, szlisaj viiszt naši glasz, I boj i nadale kre nasz! 4. Zakrivaj zmo’zno narod tvoj, Ki pri tebi iszcse kost szvoj, Sz-perotami szmilenoszti Proti vszoj po- gbbelnoszti. 5. Zdr’zi recsi tvoje poszvet Vszem porodom na "»r, i czvet, I vrši po nye vsze v-szvetsztvi, Diisnom "uri i bla’zensztvi. 0. Ti nam boj povszed nazocsi, I nevtaji nam pomocsi. vo na vsze tvoj blagoszlov, I miloscse tvoje aldov. Nota: 'Živim, jasz, tak veli tvoj Bog. T ezus ’ P^ a pobo’znoszti! Ti szi vu vszoj po- ' "*♦ polnoszti Szpnno pravdo sztana tvojga, Gda ,e je, za mira mojga, Pelao k-tak velkomi czili Ocsa tv °j, grešnikom mili. 2. Isztine recs je navuk tvoj, Vu peldi szi nam ^vetsztva voj, Vu szmrti vtisanya aldov, Vu vszem fl °tenyi blagoszlov, Resitel sz-pokvarjenoszti, I porok "emrtelnoszti. 3. Nedu’zna je tvoja hodba, Nesztrasi te niksa '' i '-°(lba; Ar vu szvetoj nedu’znoszti Hodiš po sztezi I ll, znoszti, Delo ocse verno szpunis I z-szvetov krv- J° v zakunis. 4. Zato te Bog neosztavi Vu’zi'tka dreszelnoj sztavl Tak da po kakste viheri Potiijes vu tih o m miri, - Dokecs szi na velkom czili Pocsines tam v-ocse klili 5. Oh! — vle ti vu szrdcze moje Diih nevldeknve noszti tvoje, Da i jasz po szvetsztva poti Idem czil mojmi proti, Gde me po boji vernoszti Csaka koron vecsnoszti. G. Tak me trosta eta gvilsnoszt, Ka ocse mojgi szmilenoszt Niti mene neosztavi Vu kakste dreszelnt sztavi, Ki szarn v-isztini tak veli, Ka te verne razveszeli 7. Grozi sze tak, oh prisesztnoszt! Tvoje nocs kmicsna temnoszt Me neszuhne v-groh dvojnoszti Fi trosti ete gviisnoszti, Ka je i v-placsa vremeni Bos varivacs moj, pri meni. 8. Escse i na szlednjem czili, — V-sztrasne sznivi mrzlom krili, Pri trosti etom nezdvojim; Ar znam, csi nedu’zno zaszpim, Ka mi ocsa moj na eto V-diki bla ženo leto. Nota: Dober je nas Bog, porazmite. ^vtovo leto te dnesz veszeli, Oh vandrar! p»' _LN novi sze v-radoszti, I, kak ti du’znoszt tvoj* veli, Zacsni nj e vu szvetsztvi i modroszti: Ar ki v- hozem sztrahi til potuje, On sze edn6kz-dikovkoroinij f 2. Sto, nego Bog, tvoj dober ocsa, Je noszo i a * i verno szkrh na tebe ? — Vem ti je njegova miloscs* Vgajala vszakden, kak rosza nebe: On te je z-znio- zno\ ramov zakrivao, I vnogo radoszti ti dariivao- 3. Ob! — kelko potnikov mrtelni, Kirn je szladk bila zitka bivoszt, Je prebe’zalo til czil telili, Polo žen na groba szprhlivoszt! — Sto, ah! sto bi znao racs^J vsze szirot, Kim sze je v-grob szrano kines vsze dobrot 4. I kelko sze ji z-grozov zgledne, Dnesz na tal tu zne prigode nazaj, Ki oko li vdareze zagledne, Bi® Jezusa pravilo-szpunenye. 73 szrdczi sztrasen sorsa tekaj. Jaj! —kelkim je trdnoszt szrecse nika Nenihala, zvon prosztoga 'zitka! 5. Ali ti szi tak blagoszlovlen, Da sze ti netrbe dreszeliti, Od ocse natelko poliiblen, Da sze zrok mas z-szrdcza veszelitit Tebi je Bog tvoj obdrzao zitek, I dariivao radoszti prebitek. 6. Zvisavaj tak bo zo liibeznoszt, Oh vandrar, z- globokov zahvalnosztjov, I obcsiiti tvojo nevrednoszt Z-du’znov szrdcza tvojga poniznosztjov: Dnesz, dnesz »azvesztsavaj glaszno eti Vsze, ka szi vzeo v-prete- kocsem leti. 7. Ocsa ti je Bog; zato postiij, Kak verno dete, nvegvo liibeznoszt: Szodecz ti je on; zato rad csuj Njegov glasz, ino vari nedii znoszt. Dr zi pred ocsmi ipanye, Tam sze nyim pa vtala zvelicsanve. Nota: Bojdi diha i postem/e. T ino vere ^ am goszpodne, davas, * XJ Szuncze, meszecz i zvezd mere Z-modrosztjov P°i'avnavas; Tvoja zmo znoszt vsza zdrzava, Vszem. z itek i radoszt dava. — Velka szo dela tvoja! 2. Kak vredno te tak cscsztimo Za csiida szmile- T4 Odkiipitel. noszti, Szpoznavsi, ka vszi viszimo Od tvoje li beznoszti. Mir, blagoszlov, zitka radoszt, Dušo poszvet ino modroszt: — Vsza szo dari rok tvoji. 3. I eto leto koromij Z obilnov ’zirovnosztjov; K-deli blagoszlov tvoj daruj, I brani nasz z-miloszt- jov: Daj nam v-tvojoj bojaznoszti I detinszkoj vi paznoszti Nye vszem taszprevoditi 4. Ti nye znamenito vcsini V-diisni, telili dobro- taj; Vsze hude vdarcze odrihni, I vsze dvojecst trbstaj: Vracsaj vesz szvet od blodnoszti, Ru zni gre¬ hov i blaznoszti, Na sztezo tvojga sztraha. 5. Modroszt i pravicza naj bo Dika visne oblaszti: Ti szam zmo’zno zakrivaj nyb, I daj ji vu vsze® raszti, Ka nye velkoszt potrebuje, Naj sze vsza zemla radiije Pod nye vernim ravnanyem. 6. Poszluhni, oesa, narod tvoj, Gda vu kakste tezkbcsi Na nebo .pozdigne glasz szvoj, Tebe ze- zavajocsi : Vle vb na vsze tvoj blagoszlov, I miloscse tvoje aldov Yu etom novom leti! Na zndno nota. rn° leto blagoszlovi /. Z-miloscse darmi, °" X Bog! Sztan narodov ponovi */. Z-’zirom tvoj 1 mili rok. 2. Tebe zvišava, I z-mocsnim viipanyem zezava Vszaka sztvar, vszaki narod: Zhod, zahod •/. K-tebi pozdigne szvoj glasz — I na nass^ V - potrdi diisevnoj, telovnoj, Vib vo blagoszlov tvoj !!! Nota: Kako Jc-hladnoj vodi jelen. AO TT U c t° m leti, goszpodne, Me po duhi »*0» V droszti Budi na poti vugodne I poiiavlj 1 v-jakoszti: Pelaj me z-blode kmicze Na pot tvojo Jezusa pravdo-szpunenye. 75 m pravicze; Da sze k-isztini pridružim, I tebi vu szvetsztvi szliizim. 2. Vu csinenyi szadarodnom Mi daj obiljavati, I v-zitki tebi vugodnom Bla’zensztvo nahajati: Nagib szrdcza lepoga Me naj csini vrednoga Eti obsztojecse szrecse, I ednok tvoje miloscse. 3. Gda v-szkuzaj k-tebi zdiihavam, Poszliihni proš¬ njo mojo; Naj te zaman nezezavam, Szkazi miloscso tvojo: Vem ti szam vsze veszelis, Gda vu recsi tak veliš, Ka sze neoszramotijo, Ki vu tebi nedvojijo. 4. V-szrecsi me vesi mertiicslivoszt I poniznoszt zdr žati Vu neszrecsi pa trplivoszt I vupaznoszt varvati; ha me po ti nesztalni Nezapela szvet jalni, Bog, od tvoje liibeznoszti V-mre ze nevolne marnoszti. 5. Csi mi leta podu zati Scses sz-tvoje szmileno- sz ti, Daj sze mi poveksavati Vu delaj popolnoszti. — Ti mi bojdi ’zitka voj; I, gda szkonesam be zaj moj, Tam pri tebi mi na eto Daj bla’zeno novo leto. Nota: Oh Jezus milosztivm! QQ "vrdvo leto je prišlo! — Szuncze radoszti zis- j 0 j — Ono vesz szvčt zbiidjava, Naj go- Sz podna zvišava. 2. Zato, oh krsztseniczi, Szpčvajte v-vrelom ^zrdezi! •—Bog, Bog je i vasz varvao, I vam radoszt ^artivao. 3. Ah! — leta preminejo; Vremena preteesejo: halecs je preminyenoszt, I grozi sze prisesztnoszt. 4. Szrecsa sze premenyava; Gda radoszt, gdajaj dava. ~ Bla’zen, ki mocsno, sztoji, I vu Bogi nedvoji! 5. Veren oesa je nas Bog: Mir dus zhaja z-nycgvi r6 k ? On dni tu zne odvraesa, Jaj na radoszt obraesa. h- Goszpodne, hvalimo te Za telike dobrote, Ka “asz p r i nevrednoszti Blagoszlavlas z-miloszti. 76 Odkupitel. 7. I zda te zezavamo, I k-tebi zdiihavamo: Po szliihni viiszt naši glasz; Boj i nadale kre nasz. 8. Ravnaj vszo našo sztavo; Podeli, ka je prav« I vtaji nam vszaki dar, Steri bi nam bio na kvat 9. Csi v-kakgodi te’zkbcsi Nenaidemo pomocsi;Ti vzemi z-nasz nve bremen, Gda je prilicsno vremen 10. Povoden i sziihocso, Pomor, ogen, dragocs« I kakste vdarecz tuzni, Odvrni, ocsa zmo zni! 11. Ti vtisaj bojne viher, I potrdi 'zelen mir, N« v-jedinsztvi narodov Czvete szrecsa porodov. 12. Modrim redom kralevsztva I nasztavam blazen- sztva, Tr ztvi, mestrii vszakoj Podeli blagoszlov tvoj. 13. Podeli mocs tim szlabim, Nagib k-deli tim zdravim, Szad triidov tim delavnim, Obilnoszt vszeit pobožnim. 14. Me szkrb na sziroticze, Trostaj tu zne vdovi- cze, Szinnake z-darmi hrani, 1 osztavlene brani. 15. Ti boj bete’znikov vracs, Ti nemocsni vari- vacs, Vmerajocsi viipanje, Ysze verni zvelicsarive. 16. Kazi sztezo potnikom, Szvetloszt tvojo blod- nikom, Grešnike odiimlavaj, I na dobro szpelavaj 17. Gdegodi potujemo, Ino glasz tvoj csujeino Daj, da sze te bojimo, I za dušo szkrbimo. 18. Razsiirjavaj tvoj poszvet, Kak dalecs dr ži tf szvet, Naj vszem tvoja isztina Bo bla zensztva vretina 19. Vcsini blagoszlovlcno Leto dnesz ponovleno Da te vszi szpoznavajo I molecs zvisavajo. 20. Poszlubni nasz z-miloszti, Ocsa dobrotivnoszti — Eti vsze blagoszlovi, I tam v-nebo pozovi. , 5. Jezusa oznanenye. (Trikrdlov peszmi.) Nota: Z-nehesz recs vecsna 'prihaja. O h Jezus, vecsna isztina, Vtsne modroszti vretina, 'Žitka szvetla zorjenicza, I vsze vandrarov pravicza! 2. Tebe z-'zelnim szrdczom tszcse Liidsztvo vn kmiczi szedecse; Od tebe csaka vesz te szvet Na sztezi ‘zttka szvoj poszvet. 3. K-tebi i mt setiijemo, Ki li blodecs potujemo Po kmicsnom doli temnoszti K-velkomi czili vecsnoszti. 4. Szveti sze, oh dtke szvetloszt! Razganyaj pa- nieti temuoszt; Kazi nam 'zttka isztino, Odpri mo- droszti vretino. 3- Pelaj po sztezi vernoszti Nasz v-domovino 'ecsnoszti, Gde te popolne szpoznamo, I z-angelm zv isavamo. Nota: Szveti sze poganov meszto. At Tezus, popolni vucsitel, Vesi nasz tebe szpoz- nati; Daj nam, ob 'zttka voditel, Glasz tvoj vszem bogati, Da vszi z-dreszelne temnoszti Prt- e rao k-dtke szvetloszti. 2. Kak vnogi szo zdiibavali, Da bi den tvoj vidili! ,le szo sze te vesakali, Li v-kmiezi szo blodili: Nam, ilam szi tt dtke poszvet, Ino voj na viipanja szvet. 3. Oh! — osztani nam voj 'zttka, Dokecs k-cztli "Jemo, Gde nebeszkoga prebitka Szvetli najem Ze fflemo, Za verno szpunyeno difznoszt, l nevte- l ICll ° neduVjioszt. 4- Daj, da mocsno obsztojtmo Vu boji szkiisava- y^ a > I czagltvo nezdvojtmo Vu dnevi sztiszkavanya: nasz recs tvojo liibiti, Ino poleg nye c, in iti. vu 78 Odkupitel. 5. Gda vu szmrtni dol pridemo, Ti oh Jezus, bij i kre nasz; Da veszeli trost naidemo, Batrivi nasz vsa i tvoj glasz: Ti nam ka’zi szvet viipanya I ‘zelen czi zvelicsanya. 6. Bla žene vekivecsnoszti Vcsini nasz orocsnike,Di szpoznavamo szkrovnoszti Tvoje bozanszke dike. - Zviszi vsze, ki te liibijo I tebi v-szvetsztvi szluzij« N6ta: Bojdi dika i postenyč. ion mn' zvezde te szpelavajo K-Bbgi, potnikmrte >&*■ -L len ; Tri zvezde nazvesztsavajo V-dikisztanel tvoj ‘zelen: Szvet, piszmo, i nemrtelnoszt. — Ta, ti ti davajo szvetloszt Na temnoj ‘zitka sztezi. 2. Vr’zi pogled kebziivajocs Na nebe nye viszino. 1 razumno zbrodjavajocs Zemle kmicsno tuhino: 0® predga vecsno zmo’znoszt, Liibezen, modroszti szkrov- noszt, I diko sztvoritela. 3. Szuncza odicsena szprava, Zvezd neszmerna vno- zinoszt; Zemle tak vugodna sztava, Telki dobrot obit- noszt; Tak lepi red, gviisen be’zaj, I vremena szkrov® tekaj: — Vsze, vsze ti ka’ze Boga. 4. Ka natura nazvesztsava V-nezgruntanoj szkrov "oszti, To i piszmo potrdjava V-nevtajenoj gviisnoszti Piszmo ti odpre vretino I glaszi vecsno isztino Velki szkrovnoszt bozansztva. o. V-szrdcze ti je pa szpiszano Del visni obcsiit® nye; V-nyem noszis nepotisano Vekvecsnoszti ’zeleny e V -nyem naides pravdo bo’zansztva, Kakti poszvet zv® licsansztva, V-nyem nagib szvetsztva zitka. 6. Idi tak, ob potnik szrecsen, Kebziij na eto szvet' • Ošzt, Tu ti ka ze te vekvecsen Bivoszti szvoje gviiS' noszt; Tii ti odkriva szkrovnoszti Domovine vekvec® noszti. — Tak te pela on k-czili. 7. Bog, ti me vesi tvoj lepi szvet Kem bole szp® Jezusa oznanenye. 79 A znavati, I tvoje isztine poszvet Z-m6drosztjov zbro- djavati, Merkati na szrdcze moje, Kak glasz vecsne pravde tvoje, Na velkoj 'zitka poti. 8. Tak znam, ka me ete poszvet Po doli mrtel- noszti, Gviisno pelao bode na szvet Bla žene vekve- csnoszti, Gde bom te na velkom czili V-vecsne do¬ movine krili Z-licza na licze gledao. Nota: Oda tna szkrddnya vorapride. jan tt ak je te cslovek pascslivi Za szveta marno XV. zmoznoszt, Ali vu onom vtraglivi, Ka duši da mirovnoszt! Grene, rova li v-preidocsi, Szpozabi szc sz-presztajocsi, I szam szebe zapravla. 2. Herodes v-Jeruzalemi Trepecse, czaga, dvoji, Szlisavsi, ka sze v-Bethlehmi Eden novi kral rodi: Ali 0,1 za szvetszke szrecse I dike volo trepecse; Z-diise sz e neszpomene. 3. Ka mara on za szpoznanje I szkrb kincsov 'ecsnoszti! — Dragse je nyemi rovanye V-zle blode roarnoszti: Na szvetszko szvoje kralevsztvo Griinta pravo blazensztvo; Zato tak grozna csini! 4. Ka potoni i 'zidove V-prepaszt pogubelnoszti? Viihkoszt pameti njihove I nagib telovnoszti: Ne¬ sejo oni szpoznati Isztine, niti bogati, V-tonyeni v- "'arnoszt szvetszko. 5. Modri Jezusa z-vrelosztjov Iszkati setiijejo, I "verni szrdcze z-vernasztjov Na aldov daniljejo$ Zato J 11 " li nyi pobo’znoszt Pred Bogom pravo vugodnoszt, lepi czil nyi liodba. 6- Oh blodnoszt szveta hiidoga! — Kak retko on postiije Kincs poszveta diihovnoga! — Raj tela nagib Cs uje, I v-blode giiiisznoj temnoszti Szopi szrditoszt 'ecsnoszti Vnogo jezer nedu znim! Szredbenik, daj nam to vreloszt, Stera je i n on 80 Odkupitel. blidila Te modre na tvojo szvetloszt, i nvim voj zitk bila; Da i mi k-tebi hitimo, I tebe molecs dicsirn; Z-szrdezom, z-'zitkom, z-viisztami. 8. Ta zvezda, ta nasz naj vodi K-tvoje recsi isztini I ednok po szmrtnom brodi Pela k-‘zitka vretini, Gd mo te prav szpoznavali, I v-szvetloszti zvisavali h vszemi bla’zenimi. Nota: Krtsztus veli: hodte k-meni. 4 a j /~\sztavi, cslovek, marni szvet, Iszcsi pri Jez® poszvet; On, on je visna modroszt. On. je z-viszine prisao, Da bi lttdem ocso vtisao, Nesa vszem 'zitka radosžt. 2. On sztan 'žele v-szrdczi tvojem. — Bla zen ki vu zitki szvojem Li nvemi szlii zi verno! I ti sze 1 nyega drži; Z-liibezni k-nyemi, zavrzi Szveta matj noszt odiirno. 3. Csi bi ze-vszein szvetom ladao, Vu kincsi duš# pa sztradao ; Dreszelen bi bio tvoj sztan: Csi te diisni veszt szkvarjiije, Naj te bar vesz szvet csiiduje: Vsze. vsze to ti je zaman. 4. Li ki Jezusa volo zna, I v-nye csinenyi radosz' jna, On je nyegov vucsenik: Ki sze k-szveti nepridruzi' Nego Bogi v-szvetsztvi szliizi; On je dike brocsnik o. Ki tii na bo’zo szmilenoszt I na szredbenika vrednoszt Szme czimprati z-viipanyem; On ni vu szmrti nezdvojij Ar ga recs ‘zitka pokoji Z-bla ženim obe- csanyem. 6. Vu zitka tihoj szamnoszti Je bla zen on, v-pO' bo znoszti Blagoszlovienom krili; K-Bogi z-radosztjo' prihaja, I, csi z-szvčta voodhaja, Veszelo hiti k-czik 7. Oh! vcsini me pobo’znoga, Ino tebi vugodnoga- Bo zanszki szredbenik moj! I tak na ‘zitka vecseri Pelaj szlugo tvojga v-miri Na bla zensztvo v-orszag tv«| 81 6. Jezusa szlednyi sors. (Posztne peszmi.) Nota: Z-neb d sz recs vecsna prihaja. D icsmo ocso szmilenoszti, Ki' je z-szvoje lii- beznoszti Poszlao dike lubeznika Grešnikom ta szredbenika. 2. Krisztus szam je te szredbenik, Kak zvelicsa- "ya szpravlenik, Ki rešiti ma narod szvoj Po szvojoj 'Tednoszti szvetoj. 3. On, on sze nedu’zno oda, I za grešnike na szmrt Geto, kak vtisanja aldov, Na vsze vleje szvoj lagoszlov. 4. Dr zmo sze tak z-verov nyega; Ar ki na mi- °szt visnjega Vnemar greši, ali blodi; On szam szebe lr( lno szodi. 5. Ar da sze je on za nasz dao, Tak je sz-tem alom nasz pozvao Na pravo bogabojaznoszt I nev- *leknyeno viipaznoszt. *>. Jezus, tvoja szveta vrednoszt Biidi tak vsze nasz |' a vernoszt, Da til li tebi 'zivemo, I ednok tebi mer- jemo. A a ono noto. iftft T)bg miloscse! zgle sze na nasz, I poszliihni -L) vviszt naši glasz, Gda te vu prahi csesztimo, k-tebi za trost kricsimo. 2. Ah! — mi vu grehi le’zimo, Z-sterimi diiso te- /J m°, Tebe vnemar bantujcmo, I szanri sze szkvarjujemo. 3. Ali ti sze v-tvojem szini Szmilujes nam, pri ' SZera bini, Szam szpravlas nam odktiplenyc I sztezo lla povrnenye. 82 Odkupitel. 4. Vesi uasz to prav szpoznavati I zahvalno zvi savati, Tebi 'zitek poszvetiti, I tebe, ocso esesztiti 5. Daj, da li tebi 'zivemo, I, geto vopremmemi Na diisni mir i blazensztvo Pridemo v-tvoje kralevsztvi Na t6 noto. 1 A 1 ? D azmitc , °h krsztseniczi, I zdrzte v-gotovi Iv i ♦ I V szrdczi, Ka vam recs isztine veli, Gda, vai navuk visni deli. 2. To je — praj — vremen vugodno I k-zveliesa nyi szpodobno, V-kom sze mate povrnoti Z-greti pogiibelne poti. 3. Krisztus trpi moke za vasz; Zato bogajte d' glaszr Odiirte vsze grehov ruznoszt, I naszlediiji pobo ; znoszt. 4. Tak de viszine biibezmk I vas szmileni szrei benik, V-tom ‘zitki vas veszelitel, I prek groba zve liesitel. — Nota: Oh szladki Jezus, ka ssi. « ^ aq T)dg! ti szi tvojga szina nemiliivao, Nego s* IvO* ga za grešni szvet aldiivao. Sto more tvoj liibezen zgriiutati I zvisavati? 2. Ka szmo mi, ka sze nam ti tak szmilujcs I taksi zalog milosese daruješ ? — Z-liibeznov obi" f ' ti milosztivno Liidsztvo protivno. 3. Oh nezmerjenoszt očse szmilenoszti! -— ^ sto bi zgriintao nye vecsne szkrovnoszti ? — ^ cC daruje on nam, kak bi proszili, Ali razmili. 4. Vesi sze, duhmoj, to miloszt szpoznavati, tvojega za nyo zvisavati, Ny6, kak dragi ki» c ' vszedni postiivati Ino niiczati. — 5. Vle, oesa, trost tvoj v-tii zno moje szrdcze;B' Jezusa szlednyi sors. 83 mi boj vu vszem zitki mira szuncze, Po doli szmrti •i ino groba poszvet, Prek na visni szvet. * 6. Etak vzemem tal v-Jezusa vrednoszti, I ednbk tv(: najem v-bla ! zenoj vecsnoszti, Gde mi je on, kak vsze dobrot darovnik, Moj zagovornik. Na prednyo noto. j aa Tezus! tvoj narod te vn vszoj szvctloszti p) Szprevaja v-meszto vsze odicsenoszti: Sz- kricsom radoszti te pozdigavajo I zvisavajo. 2. Neszmerna vno zina te naszleduje; Za messiasa dv tebe vadluje, Ki bi z-oblasztjov reso te lasztivne ^-roke protivne. 3. Kelko vrelczov ti gvant na pot presztera! — talko ji czvetje i palme pobera! — Jezero jezer diis 1(1 medtem dicsi V-peszmaj hvalecsi. 4. Ali, ka je vsza ta preczimba bila ? — Kak dugo sze je nye dika bliszcsila? — Ah! — liki czvetek, J e ona vehnola, Kak szpar, lehnola. 3. Vszi, ki te vise nebesz zvisavajo, Za tvojo volo ViSz a tanihavajo; Vszi te po csaszi gniiszno pozabijo, I osztavijo. 6- Ki ti dnesz sz-kricsom blagoszlov proszijo, Z- e dnim grlom te ’ze vtitro to žijo: Vszi z-groznim gla- v -°m »rtizpi ga!“ kricsijo: Vszi te tajijo. J. Szveta nesztalnoszt, v-kaksoj odiirnoszti Sze II szka’ziijes pred sztolczom vernoszti! — Gniiszna Sz kazlivoszt tebe naszleduje, Ino szkvarjuje. 8. Ti vu obrazi vugodnoszt ponujaš; Ali vu szrd- Cz ' szmrten csemer kiihas, Z-recsmi blagoszlov i mir Ogovarjaš; A’ z-delom vmarjas. 9. Ne! — nenPzni ti nigdar szrdcza mojga, Da "^akoczka ono mira szvojga, I neide liotecs prbti 5 r °znoj szodbi, Po gniisznoj bodbi. 84 Odkupitel. 10. V-'zitki i v-szmrti me naj szna’zi sztalnoss I neoszkruni grešna nezahvalnoszt: Do koncza sze ni kak Jezus, vojszkiijem, I koroniijem. Nota: Kak velka je bo'za szmilenoszt! zredbenik! sto nebi obcsiito Szrclcza tvoje; britkoszti ? — Ti szi vsze doprineszti hit Z-nagibom, mile krotkoszti, Ka k-bla’zensztvi szlii' narodom, Gda szi szejao szemen 'zitka, I szpravh vsze sztotin porodom Sztan veszeloga prebitka. 2. 1 donok — ka za najem vdablas Ti, pri vszf zaszliLzenoszti, Od mrtelni, ke blagoszlavlas Z deszno’ vecsne liibezuoszti ? — Ah ne! — groze puna je hvali Stero ti dava szvet hiidi, Ki ti li spot, kri’z mante zvala Na glavo, po vnogi triidi. 3. Vem sze te je ni tvoj vucsenik, Te poguble nezasztopo, Gda sze je i on, kak nevernik, V-blat' vsze ni znoszti vtopo : I on je liidomorszko roko Vrgai na nit tvojga zitka, Gda te je hotecs dao na mok' I tak vosztrebo sz-prebitka. 4. Li eden gniiszni penez vgaszi Vu nyem iszk zahvalnoszti, Czvet pobo'znoszti v-nyem poklaszi vr’ze ga v-zlo blaznoszti: 'Žene ga k-manyim szlug 01 kmicze, Ki 'zejajo krv nediizno, Naj, tal vzev: v-grehi krivicze, Doprinesze delo grozno. 6, Ah! — vidi, vidi te pogiiblen, V-ki roke ® tebe oda; Ali te marni kincs polttblen Nyega 1 \ zczela v-mre zaj ma: Szrani czeno krvi nedii zne; posztiine razbojnikom! Kiisnc te v-kmiczi nocsi tu’zn e 1 prek te da protivnikom. d. Gnuszna liibezen ti preidOcsi, V-kakso prepad pogrozis ti Odiirjavcza ti presztajdcsi, Ki sze i c ' v-robsztvo piiszti! — Nika, nika je ne tak szvel® Jezusa szlednyi sors. Ka h' nebi vuvlacsila; Nika tak grozno, tak prekleto, Ka bi sze ga ti szaszila! 7. Szredbenik! budi szrdcze moje Sz-tamna grešne naszladnoszti, Da jasz poszvet isztine tvoje Naszlediijem >u sztalnoszti. Ne! — nedaj mi blatiti duše Z-liibeznov zvetszke marnoszti; Daj, da mir tvoj postiijcm vise Od vsze zemelszke zmo’znoszti. Nota: C si me moj greh sztiszkava. \U T7 U ono j sztrasnoj nocsi Groze i czaganva, Gda ill« V szi ti, szmrti v-ocsi Na brodi viipanya, Od vsze osztavleni, molo, 1 zitek tvoj zaniliao Na viš¬ jega volo: 2. Szredbenik! kak obtežen Je bio velki duh ‘voj! Vesz kep tvoj kak bete zen! Kak vreli szmrten znoj! — Britkoszt ti obleva szrdcze, I kmicsen mrak zdkoszti Vtapla mira szuncze. 3. Nabliizi sze ti grozi Blaznikov besznocsa, Ino P r od ocsmi mrzi Mok tvoji te zkocsa. Ah! — ti v-prahi klecsecs, moliš, I li z-ocse praviczov Diiso krepiš, tolis. 4. Vidili szo ti tvoji Licz tvoji krven znoj; Vidili SZo te v boji Czagati, zitka voj! Ali nvi bolezno Videze Szamo esaka od tebe Trosta ’zelno szuncze. o. I kak milo je trostas Ti, ki szam iszeses mir, s zam v-diihi napre kostas Gviisne szmrti esemer! — ■Jdte“ — veliš nyim — na pokoj; Ar, esi je gh cluh 9°tov, Telo ’žele szen szvoj! u 6. Moka na moko tere Tebe pogroziti; Ali duh tvoje 'ere Te hiti toliti: „Tvoj, oesa. tvoj je t6 pehar! ' / ‘~v\ipanyem ga sesem piti, Kak roke tvoje dar!' 1 7. Szrdcsno ides ti proti Protivnikom tvojim, Ino ‘ la szredi poti Sze szam das v-roke nyim: ..Jasz Ki em, ki polo'zim diiso. Mangi! ka trepeesete ? — t’ s inte diVznoszt vašo ! —“ 86 Odkupitel. 8. Z-etak tiho v krotkosztjov Sze piisztis nyimv roke, Ki te z-divjov radosztjov Vlecsejo na moke Preneszes te velki v darecz, Tak da ni viisztneoil preš, Kak aldova agnecz. 9. Diis tuzni veszelitel, Daj i meni trost tvoj Bojdi mi batrivitel, Gda me rani sors moj; I, esi® sztrasi szmrti nocs, Greh i pravieza szddbe: Hiti® na poinocs. 10. Odiimlavaj me sz-tamna Grešne batrivnoszt Naj szi neszopiin plamna Sztrasne vekvecsnoszti; L jakoszt i tvoja vrednoszt Mi vle v- zitki i v-sznui Vu szrdcze mirovnoszt. Nota: Ah Bog, -poszluhni me v-mojoj. 4 4£\ a h! — sz-kak velikim i mirovnim szrdczoit Sztoji szredbenik moj pred szvojim szou ezom! — Jalno to’zba, Kriva szodba Nesztrasi nyegi pred grešnikov sztolezom. 2. Napre vidi on, ka sze v-tom nasztaji Szpravk nyemi pot k-gviisnomi szpadaji: Jalna to žba, Kri' 1 szodba. — Ta, ta vr že czil nvegvoini be zaji. 3. 1 donok — kakda on sz-tak tihim szrdczoi« Posztane zda pred szmrtne szodbe sztolezom? —■ ^ pobo’znoszt I nediVznoszt Pokoji njega pred vtepeni" szodezom. 4. Oh gnuszen nagib zadomesztsavanya! — esemeren zalecs ogrizavanja! — Po tebi sze V-p 1 ' 8 szklaesi vsze, Komi gda szopis sors pomenkavan)' 1 o. li szejas, ti jaj z-groznimi rokami, Nap" ,| i ; zemlo z-zlom i liiidobami: Ivelko vdovicz I szirotri 1 Krmiš ti vszakden — zvon bina — z-szknzanri' G. Szredbenik, daj mi na to kebziivati, 1 tvoj" pčldo pred oesmi dr’zati: Neduznoszti I vernoszti H l szam vesi szrdcze gorialdiivati. Jezusa szlednyi sors. i 7. V-tom me vesi pravo diko polo žiti, Da sze ne- i mam tvoje szodbe sztrasiti: Jalna to’zba Ino szodba Szveta mi li do csasza ma škoditi. 8. Csi me dušna vdszt moja nepotvarja, Nego pred bojim sztolezom zagovaija! Pokojno je Szrdcze moje, Kakste me blodnoszt preganya i vmarja. 9. Te vecsni trost mi naj szrdcze veszeli, Geto me szveta krivieza dreszeli; V-kakste szreesi I ne- szreesi Mi njega duh naj mirovnoszt podeli. 10. On me naj szna’zi z-nagibom pravieze, Da tim neduznim neesinim krivieze. — Jezus, ti boj Varivacs moj Od prekleti del jalnoszti i kmieze. Nota: Oh szladki Jezus, ha szi. jjO Tezus! tvoj 'zitekje vorezan szvetsztva bio Ah! ud* _ i Jonok szi tak sztrasen pehar pio, Gda od szveta nedu’zno mantrani, I na szmrt dani. 2. Ti, szveti, ti szi sz-trnyem koroniivan, Za lieze ospotan i bicsiivan; Gda sze od manyi szlugov 'esz opliijes, I tak aldiijes. 3. Z-divjim kricsanyem te voszprevajajo, Gdetevsza ''groznom obrazi esakajo: — Krfz, sztrasne mantre, szmrt, blaznoszt grešnikov, I spot blodnikov. 4. Zaka szi mogao ti, vise vsze szvdti, Etak dre- szelen konecz zitka vzeti? — Ah! — mi gresniezi, n 'i szmo dali zroke Na vsze te moke. o. Sto te more tak vredno zvisavati ? — Sto ti 'l°sztojno eseszt i hvalo dati? — Szlab, szlab je k- •°mi angel v-szuneza trahi, l cslovek v-prabi. 6. Ali negledas ti vandrarov mocsi, Nego pobo- Z| ioszt greh 'zaliivajocsi, I szrdcze, stero li pri tebi ls zcse Orok milosese. 7. Tebi tak bojdi na aldov vekvecsen Žitka mo- 88 Odkupitel. jega vesz tekaj poszvetsen; Neodtrgni me od tebe h ® radoszt, Ni britka ‘zaloszt. f 8. Etak. naj szi me vmarja bar szvet jalen, Ca szem li tebi pokoren i sztalen; Kak lepi je ’ze tii moj 11 czeli bezaj, I 'zitka tekaj! 1 9. Ednok pa, gda me pozdignes na vecsnoszt, Tan 1 koroniijes z-dikov mojo vernoszt, I premenis mi vsa l zemelszko 'zaloszt, Na vecsno radoszt. Nota: Obudi sze, oh me szrdcze! a a i Qzredbenik! vszaki tvoj sztopaj Je sztopa Ha« O liibeznoszti, I tvoj tak neduzen szpada Vretina szmilenoszti: Liibezen te je gnala I visn mocs ti dala, Da bi pehar szmrti kostao, I tak z: szvet aldov posztao. 2. Z-desznov esiszte liibeznoszti Deliš ti vszei blazensztvo, Geto v-doli mrtelnoszti Gruntas mira kralevsztvo. Ali! — kelko dils veszeli Ilvali tebi na czii Szkoncsanoga potiivanya Tak bla’zeni trost viipanp 3. Z-liibcznivim glaszom trostas Szrdcze szirotici tvoji, Geto szmrti pehar kostas, I plavaš v-krvno® znoji; Z-liibeznov je poraesas, Gda sze od nvi obraesas Na visnyega milo szkrbnoszt, Obranbo i drago vernoszt 4. Z-liibeznosztjov sze obrneš Ti na kri zi k-gres- niki, Z-milim glaszom ga povrneš I tak pozdignes k zitki; Z-liibezni proszis ocso, Naj prika’zc mit loscs* Onim, ki tebe mantrajo, I nedxi’zno na szmrdajo. o. Z-liibezni glaszom vkiipszpravis Sereg tvoj ezagajbesi, Gda sze pred nyega posztavis Po grob* kratkoj noesi: Z-liibeznov pelas nazaj Vsze na d«' znoszti sztopaj, I v-nyi szrdcze na plaesa nocs Vic' jes novo radoszt i mocs. 6. Z-diihom esiszte liibeznoszti Obines ti nas zitefc Gda nam z-desznov szmilenoszti Szpravlas mira prC' Jezusa szlednyi sors. eri bitek: Vsze meszt szrecsni narodje, I nyi keszni porodje, Do sze v-tebi veszelili I tvoje ime csesztili. 7. Oh! — vle i vu szrdcze moje Nagib te naklo- moi noszti, Da i jasz sztopaje tvoje Naszlediljem v-sztal- i noszti, Z-liibeznov vsze obinem, I, gda z-szveta pre- 'an minem, V-nye naidem szteber viipanya, Vu nye zalog szi 2velicsanya. Nota: Vu vszdkom mojem djamji. j-j r 1VT a krizi gledaj, oh szvet, V-moke vtonyen G*'* tvoj poszvet — Szredbenika tvojga! — nt Ah! — po kak groznoj nocsi Pela te vszamogocsi 11 K-czrli liibeznika szvojga! 2. Gledaj nyega vu mokaj, I liidomorczov rokaj! jit " Premiszli, koga bin Noszi te czagajocsi I v-krvi n plavajocsi Visnvega liibeznivi szin. i! 3. Ne! — nyegovi mok briga Je nebila kastiga a Usztivne krivicze; Ar je on v-dobrom zmozen I vu ci "odbi pobo žen Naiden pred sztolczom pravicze. n 4. Za tvojga bina, oh szvet, Je vgasen nyemi po¬ svet Tak szladke bivoszti; Ti, li ti szi zrok vsze ^bk, Sterc on od blazni rok Trpi, i czaga v-ziikoszti. o. Meni na zvelicsanve Szi ti, moje viipanye, Na taevi vkiipsztrti: meni k-vecsnomi miri, Szi po sztras- llo ni vilieri Tiho zaszpao v-krili szmrti. 6. Kak globoko zahvalnoszt Szem jasz za to szmi- l(1 noszt, Jezus, tebi dii zcn! — Tebi tak, Ii tebi boj bti i tam zitek moj Na szveti aldov položen. 7. Tvoj kri z, mantro, nedii'znoszt, Ino mojo ne- 'fednoszt Me vesi zbrodjavati, Da mojo szveto dri- Zl >oszt, I greha gniiszno niznoszt Mocsen zrok mam spoznavati. 8. Daj, da vsze bli žino moje, Kak odkiipiene 90 Odkupitel. tvoje, Liibim, blago.szlavlam; Escse i protivmkom Blodnim i nevernikom, Kak ti, pot na ’zitek szpravla« 9. V-Bbgi sze mi vttpati I od nvega csakatiDa szodbo pravicze, Csi sze gda ogrizavam, Mantram i ospotavam Zvon bina ino krivicze. 10. Etak, gda bom vkiipsztrti, V-krili blaženi szmrti I jasz tiho zaszpim; Etak vu roko tvojo, 0! ocsa, diiso mojo, Kak szredbenik moj, porocsim. Nota: Z-szrdcza 'želim, Jca pravim. /"V 1 ^ sza z_ranam i Okladjeni v-teli, 1 lil)* 'z-nyi boleznosztami Oblejani czeli, Gda sr tvoj szveti ’zitek Za szvet na aldov dao, Da bi diki prebitek I mir tvoj vszem vtalao. 2. Szredbenik! na kak tu’zno Szmrt szi ti tadani I zvon bina nedu’zno Brez’ koncza mantrani! — Ali' — taksi najem vdablas Ti od nezahvalni, Kirn sr/ telkim trudom szpravlas Mir i pokoj sztalni! 3. Jasz, li jasz szem vreden bio Pehara szmrtnoga I ti, szveti, szi ga pio, Csemera, punoga! — Men sze szpravla radoszt Vu tvojoj ‘zukoszti, Li meni nebi szladkoszt V-mbk tvoji britkoszti. 4. I zda k-tebi prihajam Z-diihom viipaznoszti Ar pri tebi nahajam Trost vu vszoj punoszti: Naj i' ,f osztavi vesz szvet. I preganja sors moj, I te de mir* poszvet Meni, Jezus, kri’z tvoj. 5. Tebe tak, v-prahi klecsecs, Z višavam za moki 1 I mantre tvoje gledecs, Objocsem nyi zroke. — P 1 ' nyi me duh tvoj budi Na sztalnoszt vu szvetsztvi, P a neskodi szvet hudi Mojemi bla’zensztvi. 6. Vu szmrti temnoj nocsi Mi boj trosta szuncze Nevtaji mi pomocsi, Gda mi czaga szrdcze: Daj, na velkom czili, Geto diiso piisztim, V-tvoje liibezn krili Zvelicsano zaszpim. Jezusa szlednji sors. 91 Si Na obszojno noto. um da Jezus na drevi kriznom Moke trpi v- vX hipi szu’znom; Na czili ’zitka sztojecsi, Go¬ vori on ssedem recti, Stere, duh moj' prav premecsi. 2. Nyega prva recs je bila, Za protivnike tak ■lila: „Ocsa, odpiiszti nyim blddnoszt! Ar nerazmi nyi neznanoszt, Kak velika je nyi blaznoszt.“ 3. Potom razbojnika trdsta, Ki z-nyim szmrt i pehar Usta, Tak erkocs povrnvenomi: „Dnesz bos vu iiradi zomi Z-menom v-diis bla ženi domi!“ 4. Tretics, na mater szkrb majdcs, Etak ercse, "vu trostajocs: „'Zenszka, Janos de : ze szin tvoj! — 'le szkrb na nyd, liibeznik moj! Nye veszelnik zda 2 e ti boj!“ а. Obstrtim vu boleznoszti: „’Zejam!“ kricsi z- aedlovnoszti, Gda vu szmrti sztrasnom boji Vesz plava " a krvnom znoji, Tebi, oh grešnik k-pokoji. б. Obpetim sze v-mantre vozi Ocsi sz-placsnim >laszom td’zi: „Bdg moj, Bog moj! ali! — kak szi zdaj Osztavo w .nene v-mokaj I nyi velki boleznosztaj !“ J. Obsesztim je nazvesztsavao Ka je vsza popolno 'koncsao: „Szpunyeno je!“ etak erkocs, Na szveti ,e zaj szvoj gleddcs, I sz-tem sze v-mantraj trostajocs. 8. Szedmics: „Ocsa, v-rdko tvojo Poracsam ‘ze Uso mojo \ u Tak on z-velkim glaszom kricsi; Potom, ■Mo, diiso piiszti, V-krili szmrti tilio zaszpi. h. Oh szredbcnik! csiije diili moj Na drevi mdk 'elki glasz tvoj. — Daj mi ga v-szrdczi zdr zati, Kak a gi kincs posttivati, I z-’zitkom naszlediivati. 10. Protivniki odpusztiti, V-szrdczi tii zne vesze- '4 Hi’zo v-redi osztaviti, Diiso ocsi porocsiti: Ta sz a, ta me vesi szpuniti. H. Ta szpunivsi, bom jasz edndk Sd prek po 9‘2 Odkupite]. brodi szmrtni mok Na tihi sztan vekvecsnoszti, mi ti v-odicsenoszti Podeliš najem vernoszti. Gl Nota: To britJco szmrt , oh Jezus. ijn i h! — obledo, ah; — zaszpao Je vu szmrl- llO» J\. nom krili, Taje ocsi duh szvoj dao Szrel benik moj mili! — Z-’zitka szladke bivoszti Je« vozbriszaiii, I, kak aldov miloszti, Za szvet aldiivat 2. Konecz je ’ze vr’zeni Boleznam velikim: Nif vecs podvrženi On mantram telikim: Prebe zani j bc’zaj V-deli odkiiplenya, I tak vcsinyeni sztopaj 1 czili odiesenya. 3. Vandrar! vu prahi klecsecs Gledaj na te aldo Kak on, na drevi viszecs, Deli vszern blagoszlov! Til sze vesi kre jakoszti Sztalno vojszkiivati, Da 5 viipanyi miloszti Ocse mas zaszpati. 4. Jezus tvoj je veren bio Ocsi vu vszern Escse i te, gda je pio Szmrti pehar britki. —- Boj 1 i ti du znoszti Ino Bogi sztalen; Živi vu nedu znosz« 0 duri szvet jalen. 5. Jezus sze je z-liibezni Na britko sžrnrt tad» 1 tclki mok bolezni Za szvet rad obladao. — Tak b°/ i ti gotov Vszern dobro esiniti; Setiij blazen^ bratov Z-szrdcza rad vršiti. 6. Kebziij, vandrar, na ezil tvoj, Gledaj na vek vecsnoszt; Vszigdar ti pred oesmi boj Tvoja pl e,,lt nitoszt: Neprelomi zavezka, Bojiij te dober boj, Szpi’ 3 ' laj szi ta ncbeszka I v-veri mocsno sztoj. 7. Etak, esi v-nedu’znoszti Ednok diiso pilszhf Vu bla zensztva gvusnoszti I ti tiho zaszpis; Ar kak Jezus, žive Bogi i du’znoszti, On sze i z 11 .' 1 ’ pozove Na mir vekvecsnoszti Jezusa szlednyi sors. 93 Nota: Dober je nas Bog, porazmite. ji a Qzpunyeno je! u kricsi na czili Szredbcnik ilw* moj; potom zapre ocsi Vu sztrasne szmrti rarzlom krili, Geto ocsi dušo taporocsi: I tak poleg vecsnoga tanacsa Velko delo odkiiplenya szkoncsa. 2. Sto — ah! — sto more prebroditi, Kak velko delo szi ti opravo, Gda szi setuvao szvet rešiti, I zavezek mira szi nasztavo ? — Tvoj navuk, peda, szmrt, odicse- noszt Je szvedok, ka szi szpuno vszo du’znoszt. 3. Po tebi je pregnana kmicza Blodnoszti i gnii- szaoga bolvansztva; Po tebi szveti zorjenicza Blago- szlovlene vere krsztsansztva: Ti szi odpro vszem 'zitka 'retino I potrdo sz-krvjov nye isztino. 4. Szpunyeno je tak tvoje delo; Mocsno sztojize tvoje kralevsztvo, Stero de brezi koncza czvelo, Bogi ! 'a cseszt, vernim na bla zensztvo; Ar szi je szam ti potrdo z-szmrtjov lno zapecsato z-szvetov krvjov. o. Oh gviisnoszt! — ka sze mam sztrasiti Ze jasz "ocsi szmrti ino groba? — Vem sze gviisno szmem 'triviti, Ka me niksa mocs nevcsini roba: Csi til, kak Boder vandrar potujem, Tam sze ednok z-dikov ko- foniijem. 6. Vesi me tak verno opravlati Vsze, ka mi szlisi '''Sztana duznoszti, I daj sze mi prav ponavlati ^ z *tka szvetsztvi i viipaznoszti: Po tvojoj peldi sze naj dtfidjavam, Da vsze Bogi na diko szpunyavam. 7. Csi mi pretecse dnevov mera, I sztanem na czili potilvanya, Gda mi vdari ta grozna vora Vu nocsi ■Zmrtnoga bojiivanya; I te me trbstaj ta zelna gvtis- "°szt, Ka szein verno szpuno mojo du’znost. Nota: Vremen tecse, i Ic-grobi. |»)A TAen szmrti jezusove, Boj nam vszigdar, vszig- JJ j ar SZ veti! Velkoszt man tre nyegove, Z- !)4 Odkupitel. sterov je on vesz obvzeti, Naj dnesz szrdcze zbudjav; Da ga “molecs zvizava. 2. Ah! — med kaksim czaganyem Zaszpi onn szmrtnom boji, Da ga niscse sz-trostanyem Neotavl. v-krvnom znoji! — Zaman sze toži ocsi, Ka neduz« krv tocsi. 3. Tam, na drevi grozni mok, Viszi nyega mrhi 1 elo, Ranyeno od blazni rok, V-krvi plavajocse czelc Ob szvet, takso zahvalnoszt Zmore tvoja nesztalnoszi 4. On, ki je vszo szvojo mocs Li tebi gorialdiivat Geto ti je den i nocs K-bla zensztvi bidti setuvao, - Ni on, te najszvetesi, Sze blazni rok neresi. 5. Ali on vsze pretrpi Z-nezrecsenov mirovnosztjoi Nagne glavo i zaszpi Sz-tov nevkleknyenov g'ii v nosztjov, Ka ga i v-szmrtnoj nocsi Csaka dikapriocs 6. Z-grozov i viipaznosztjov Te zvisavam, vsza mogocsi, Ka szi sz-taksov szkrovnosztjov Zbiido ' Jezusa mok nocsi Dušam szuncze viipanva I m zvelicsanva. m' i 7. Ti szi nyega na szmrt dao, Ki je tvoj liibeznik, Gda szi szam zapovedao, Naj on bb szvet szrpdbenik, Da vszi, ki v-nyem zaszpijo, Po nj et zitek dobijo. 8. Ocsa, tvoja szmilenoszt, I szveta szmrt szrcd- benika Zbudi v-meni naklonoszt Pobo’znoga naszlc 1 ' nika Jezusa liibeznoszti I csiszte nedii’znoszti. 9. Ru zne nezahvalnoszti Sze mi daj vszigdar varva' ! vesi me vu sztalnoszti Szrdcza prosztbcso zdrz al Da raj nedii zno trpini, Kak gda liotecs pregrešna- 10. Tak mi szveti viipanye, Ka i jasz na veli 0 " ( czili, Szkoncsavsi potuvanye, Szladlio zaszpim v szmrtnom krili, I na mir i bla zensztvo Pridem kralevsztvo. A Jezusa szlednvi sors. Na znano noto. 95 SS n dll )C9 m 191 ne ^ zn * agnecz bo : zi, Za nasz vmorjeni lw L* V / kri zi! Ti szi na manire so volno I trpo vsza dobrovolno, Gda szi sze za nasz aldiivao, Da bi nasz mok inentiivao. Szmiliij sze nam ti, oh Jezus, ah Jezus ! Oh nediVzni agnecz bo’zi! — Poszliibni nasz ti, ah Jezus, oh Jezus! Oh nediPzni agnecz bo’zi! Daj nam mir vecsni, »h Jezus, oh Jezus J Na obszojno noto. 199 rV 1 J ezus Krisztus, ocse liibeznik, Litdsztva ,v ’ v * w gresnoga jedini szredbenik! Ti, ki szi na " z vet z-viszine prisao, Da bi z-aldovom tvojim ocso 'hsao; Szlisaj z-miloszti viiszt naši mili glasz: Od 'iMii nevol oszlobodi vsze nasz. 2. Pod tvojo ramo vszi sctiijemo, Ki iii li blodecs ■czili potujemo. Zgle sze, oh Jezus, na našo sztavo, Podeli nam, ka je diisi pravo: Vcsini nasz sztalne ' u csisztoj jakoszti, I odicsi vsze v-nebeszkoj szvet- ioszti. Nota : Oli dreszelnoszt! |*)0 Ozkoncsano je Delo tvoje: Zda’ze na tihi v *^ 4 lO pokoj Ides ti, szveti vandrar, Polo’zeni u S r °b tvoj. 2- I ti zaszpis, Gda vsza sztrpis, Te veliki sz en 111 j I ti v-grobi naides sztan, Kak i mi mrtelni. 3. Ali — szkrovnoszt! — Kakso gviisnoszt Dava ' 0 .i pokopalis Vszem, ki til naidti majo Ednok mira s ztali s ! 4- Vsza dreszelnoszt I boleznoszt Eti, kak szenya, Gde szi obtriidjcn vandrar Na czili pocsine. 96 Odktipitel. 5. Na szprhlivoszt Nova bivoszt Ednok obszvf vsze nasz, Gda v-szkrivna grobov meszta Žide k-nai bo’zi glasz. 6. Eto szkrovnoszt Ino gvtisnoszt Szi ti, ti' odkril szveti, — Szredbenik, tvoja pelda I til z-dikov szveti. 7. Oh! — zato daj, Da tebe zdaj, I vu dike szvei loszti, Z višavam za szladki trost Tak ’zelne gviisnoszti 8. Pred menom sztoj Vszigdar grob moj, Kai sztanek mirovnoszti, I brod na odicseni Szvet nemi telnoszti. 9. Blodna dvojnoszt, I bojaznoszt Naj zgubi ti sz voj o mocs: Ar je ne vecs czaganja Zrok ny«J kmicsna nocs. 10. V-nye temnoszti Sze vecsnoszti Visni trat lepo szveti, Kazajocs vandrarom pot, Prek k-viipanj 1 szveti. Premislayanye od szlednyega sorsa Jezusa. Nota: To hritko sznvt, oh Jezus. 4S)i Qzredbenik! sz-tvoje moke Szi zda pren®' ^-f»' a« O lavam: Oh! — daj, da i nye zroke V-szrt ledujem, Ti mi vsza obladati das, I tam me odicsiti« Nota: Cs-i me moj grčh sstiszJcdva. /^si mi gda greh vraziije, Kak mecs, szrdfl > V_y' moje, Jezus, trost mi daruje Veszt liibez tvoje. — Vem szi ti za vsze grešnike Trpo, kak vocs f aldov, Moke prevelike. 2. Oh nezgovorna vernoszt! Vredno te csftdiijfl Jezusa mila vrednoszt, Tebi sze radujem. — ^ szladki trost mi je on dao, — On, ki je pehar szn |ri Szam rad za szvel kdstao! 3. Sztoji tak ze vtipanve Nam, kak odkiiplew f Jezus da zvelicsanve Vszem tim pogilblenim, ki ' z-grehov szpokorijo, I li nvemi na aldov Szrdcze | szvetijo. 4. Jezus, tvojo szmilenoszt Z-radosztjov zvišaj I za vszo zaszlu zenoszt Ti diko, cseszt davam! vesi me jo presztimati, 1, kak najdragsi kines ,l? Z-zitkom posttivati. 5. Daj, da tvoje trplenve 1 mene zbiidjava N aV godno csinenye I od zla zdr zava; Naj razmim ,f pogtibleni, Kelko je tebe sztald, Ka szem odkup^ 6. Vu kakstč te zkom boji I szrdcza britkoszh krepi i pokoji Z-vtipanjem miloszti: Te dober boj f bojujem, I, te szvet odiirivsi, Tebe naszledujem- . 7. Diih lubeznbszti tvoje Vle vu szrdcze mojC; i jasz bli znve moje, Poleg pekle tvoje Lubim-z-c^ tov naklonosztjov, I nvim vu vszem rad sztu’®* 1 vrelov gotovnosztjov. Premislavanye od szlednyega sorsa Jezusa. 5)9 5 ? il()\ 8. Vu mojem szlednyem boji, Gda me mocs osz- tiivi, Me naj vrednoszt mok tvoji Trostajocs otavi. — Ali! — szlonim sze li na tčbe, Ki szi mi zmo’zen dati \ecsno radoszt nebe. Na znano noto. h dreszelnoszt, Oh boleznoszt! — Kak nedu- zen i szveti Je z-ran boleznosztami Groz¬ nimi obvzeti! 2- Oh liibčznoszt, Oh szmilenoszt! — Jezus szam sze Hitije Za grešnike, naj tak nye Szkvarjenva mentuje. A. Oh vandrar, csiij, Na to kebziij! — Ti szi zrok ". ve §fl szmrti, Za tvoji faling volo Je on vesz vkupsztrti. 4. Nas — ah! — nas bin Je ocse szin Noszo na krfznom; Nam na diisni mir je on Plavao v- Zno ji krvnom. , Kaksa blodnoszt I zlocsasztnoszt Je zemlo ob- ( ‘.|nla, Kak grozna nocs dvoinoszti Vszem pred oesmi s ztal a ! *'■ Jezus pride, I ’z-nyim zide Znovics szuncze vii- P a nya; On i sz-krvjov potrdi Gviinoszt zvelicsanva. 7, Oh szredbenik, Diis veszelnik! Kelko szem ti l asz dii’zen, Ki takse mantre trpiš Za mene, nedii’zen! Ti szam me vesi V-tvojoj reesi Na pravo zitka '"'noszt, I daj mi postiivati Tvojo szveto vrednoszt. •h Te pobo žen Je prav bla zen ’Ze tii v-telovnom On de dike oroesnik V-nebeszkom prebitki. I0. Sredbenik moj! Ti, timi boj V-szmrtnoj szili l 10 mocsnik, I pri oesi milosese Mili zagovornik. p, ■v.ti, Nota: Dokoncsao szem jasz 'zitelc moj. S zredbenik! sz-kaksov velkosztjov Sztojis ti v-mbk viheri, Gda z-nezreesenov krotko- ■l° v Obladas vsza vu miri! — Nevkleknyen je velki 100 Odkupitel. duh tvoj Escse i vu szrortnom hoji, Y-szrdczi ti p« biva pokoj V-plamni boleznoszt tvoji. 2. Ali vem szi ti vsza szpuno Sz-tak popolni vernosztjov, Da szi diise neoszkruno Z-niksov zem riPznosztjov! — Bog i jakoszt je kre tebe, Diis veszt te nepotvarja: Zato obcsutis mir nebe, Gda t bloden szvet vinarja. 3. Za tebom lepo vgaja czvet Del tvoji v-obiliioszti Pred tebom sze odpera szvet Nezrecsene szvetlosz« Til liibezen, tam pravicza, Kak diis tu zni mira szuncs Ti je trosta zorjenicza Za czagajdcse szrdcze. 4. Jezero jezer diis szrecsni Blagoszlavla tvoj zitot Kirn szi ti szpravo mir vecsni, I prek groba prebite! Szkuza zahvalne radoszti, Z-ocsi vandrarov veszt Kaple na pot liibeznoszti, Po koj szi ti so k-ezil 5. Ozdalecs vidiš ti zidti Te veszelne sztotineJ rod z-'zelenyein ma pridti K-szunczi tvoje isztin f ^ ; dis krsztsansztva oltare, Griintane na riis bolvanszt' 1 1 na nyi aldovov dare Na vredno eseszt bo zanszi' 0. Vidiš vu prahi tiihine Vno’zine ti zemelszk vu szvetloszti viszine Serege ti nebeszki, Ime h # zvisavati V-poniznoj szrdcza vreloszti, I tebi na csf 1 szpevati Ilimnus nemrtelnoszti. 7. Szredbenik, takse velkoszti Szi ti vecsna ' |! tina! K-tak bla’zenoj veszelnoszti Pela tvoja iszb" — Kakda tak na taksem czili, Gda szi vsza ta * dikov szkoncsao, Nebi vu diihi veszeli korone 2,1 esakao ? 8. Oh! — vesi i mene v-modroszti Dni tatrositi I li tebi vu vreloszti Vszaki hip poszvet* Da i jasz, po vsze viheri Z-velkim diihom idocs czili, Tiho zaszpim na vecseri Szmrtnom, vu oese k 1 ® Premislavanye od szlednvega sorsa Jezusa. 101 53 Nota: Gda ma »zkrddnga vora potde. 190 P 7 v isava te duša moja, Jezus, verni viipanve! U«;» /j Lj szretlbena vrednoszt tvoja Deli mir, zvelicsanye. Ti szi nasz szmrti mentuvao Gda szi szam szebe aldiivao Na oltari vtisanva. 2. Ti szi mocsea nagib i zrok Na grehov oszta- vlanve, I tak sztanoviti porok Za milosese vdablanye; Ar nasz ti vodiš vu ’zitki, Veszelis vu mokaj britki, I batrivis vu szmrti. 3. Zdrži do koncza v-vernoszti Vsze tebi posz- retsene, I vracsaj na pot vecsnoszti Te v-blodi raz- tepene; Naj te vszi prav szpoznavajo I z-radosztjov zdsavajo, \ T -diihi ino v-isztini. 4. Brani tvoje sziroticze V-zitka tii zni viheri, I paszi tvoje ovcsicze Vu nezburkanom miri; Gda pa S dtoncsajo tii be’zaj, Teda ravnaj szam nyi sztopaj ''domovino vecsnoszti. a. Tam mo te vszi szpoznavali ^u bo zanszkoj 'dkoszti, I za vrednoszt zvisavali V-nezrecsenoj szvet- 0szt i; Tam, tam mo sze radiivali I diko, cseszt ti opevali Ze-vszemi bla’zenimi. Nota: Oh Bog, hi greli odurjdvas. 1-jA /"\csa vecsne szmilenoszti, Vzemi aldov za- ' 4 v_/ hvalnoszti Od nasz •/. tvoji odkiipleni, Ki bili pogiibleni. ;• Ml ' szmo tebe osztavili, I na pot zla zavdarili, nocsi •/. dvojnoszti le’zali, Szteze */. ’zitka nepoznali. '• Ti sze szmiliijes nad nami, Blodecsimi ovcsi- S2 mo *> V. Cz ami Z-dikov •/. nam odpreš z-szkvarjenya Sztczo k~czili odkiiplenya. Lasztivnoga liibeznika Nam posles za szredbe- 102 Odkupitel. nika; Njega •/. das v-gresnikov roke, Za szvet nevreden na moke. o. Ah! — sto more preszamnati, Ka je mogaool znašati, Gda je v-nocsi sztrasne szmrti Za nasz I nedii’zno vkllpsztrti ? 6. On je posztao za nasz aldov, l)a bi vtalaI vszem blagoszlov; Sz-krvjov •/. nam je vtisao ocsj I tak •/. potrdo miloscso. 7. Ocsa! ki tvojo szmilenoszt, Ino szedbenikl vrednoszt V-lepom •/. szrdczi premetava, I nyi I zahvalno zvišava. 8. Szrecsen je on v-etom 'zitki, I bla zen v-vccj nom prebitki: Mir tvoj •/. njega naszlediije, Geto I z-szveta vbpotiije. 9. Ali jaj torni blodnomi, 1 tebi nepokornoniG'I Ruzna •,. je tii njegva hodba Sztrasna • . bode n) cll l szodba. 10. Oh! — vesi me tak z-zahvalnosztjov, I i ie ' kleknj-enov sztalnosztjov Miloszt •/. tvojo postav« 1 I boj •/. vere bojilvati. 11. Niti v-szmrti sztrasnoj nocsi Mi niksa szt' J neodlbcsi Szrdcza •/. ino diise moje, Bog moj V lubezni tvoje. 12. L tak me na veikom czili, Pri tebi, moj ' z | decz mili, Csiika •/. korona vernoszti, V-diki */• F 11 ! vicsne vecsnoszti. 103 ST 7. Jezusa gorisztanenye. (Viizemszke peszmi.) Nota: Z-nebess recs vecsna prihaja. V eszelte szc, krsztsemczi! Vi' szte zitk a orocsniczi: Krisztus, ki' je z-mrtvi sztano, (e vam voj dike posztano. 2- Zvisavajte bo’zo zmo’znoszt Za eto blaženo Sviisnoszt, Stera vernim po vszem szveti Z-nezrecsenov (likov szveti. Krisztus, viszine poglavnik, Je protivmkov °l>ladmk; On, ki' je za szvet aldiivan, Je dnesz z- dikov koroniivan. 4. Szpunyeno je obecsanye; Sztoji' ’ze verni vii- panye : Ka do i oni ’ziveli, I na viszini tal meli. Cseszt tak tonii zvisenomi Zmo žno z-mrtvi z l)iidjenomi; Njega naj zvišava v-prahi Vsza zemla '® ko zem sztrahi. Na tb noto. j d 4) igrava vera! ti, visna mocs, Ti odvzemes ... i dvojnoszti nocs Od vsze na zitek pozvani, 1 SZO Bogi prav podani. ' 2. Ti nam kazes vu gviisnoszti Domovino vek- ' ecs uoszti, V-stero je Krisztus pozdignjen, Gda je '8T°ba ndcsi zbudjen. •k On, kfze v-szvetloszti ’zive, I nasz vsze k- ^Id pozove Sz-kmicsne nocsi szprhlivoszti Na sztan ' e k y ecsne bivoszti. Njega tak zvisavaj vesz szvet Za tak drage ' (,e poszvet; Njega naj molecs csesztijo, Ki sze ’zitki 'eszehjo. 104 Odkupite!. Nota: Kalc hi nehvalo gosspodna. i *}•> /vdieseno ide z-groba Jezus na 'zitka bivosr \ / — Ne! — ncvcsini nvega roba V-pral zmo zna szprhlivoszt! — On, te za szvet aldiivani Obladavsi szmrti nocs I vsze protivnikov mocs, Je z- dikov koroniivani, Stero Bog v-pravicsnoszti Oszoi nedu’znoszti. 2. Ne! — ne je on dugo le'zao, Oh sznirt! r-w rocsaj tvoji; Ne ga je veke obdr’zao Grob v-tuzi mrezaj szvoji: Prek po brodi szprhlivoszti, Prek p szmrtnom viheri Ide on k-zitka miri, I nasztanvf csne bivoszti, Gde ga dicsi viszina, i moli globocsnn 3. \eszelte sze, krsztseniczi! — 'Žive 'zitka p« glavnik: Nevczagajte, oh verniezi! — On je vas s govornik. On, on, kije vtisao ocso Z-nedii’znov szvojo 1 szmrtjov, I tak vam z-szvetov krvjo v Pa nazaszpM" miloscso, — On, te zmo’zni obladmk, Je i zda va pomocsnik. 4. Ka vasz sztrasi ’ze szmrti nocs ? — Jezus / zitka poszvet; Ka jalni protivnikov, mocs ? prahi le zi ze te szvet; Sztrta je mocs protiviii^ Szmrt je szen, grob sztan mira, Po zburkanyi vihera ! brod v-domovino 'zitka, Gde po szne mrtelnosz 1 Szveti zorja vecsnoszti. d. Szpevajte! — sztoji isztina Szvete vere bo ? al1 ' szke; Nevsziihsena je vretina Nasztave zvelicsans^ Ka za grunt ma spot blodnikov Nyb ogrizavajo^ I vu dvojnoszti nocsi Hotecs le’zecsi blaznikov ? i Jezus žive! — z-nyim sztoji, Ki v-isztini nedvoji C. Ali ja j vam, oh neverni! — Grozna je nye«'’ dika J orni, ki, v-grehi odiirni Le’zecs, vandra p" 1 zitka. — Na vekvecsno mantro sztraha Je on tim > |f pobo znim I nyemi nepodlo znim Sb na szvetloszt Jezusa gorisztanenve. 105 to sz-praha, Gde na szpadaj kriviczi Zmo zno szodi v- praviczi. 7. Oh! — tak vszi, ki na veszelje Zelete ednok pridti, I ne na vecsno dreszelje, Gda z-grobov mate zidti, — Setiijte, ov krsztseniczi, Zda iszkati mir dušni 1 blazensztva sztan visni, Kak Jezusa naszledniczi: budi vasz nvegva dika Ysze, vsze na szvetsztvo zitka. 8. Szvetsztvo hodbe je i nyemi Odprelo pot sz- kmnoszti, Po koj je k-czili visnvemi Prekso na sztan vecsnoszti. — Oh i —- drzmo pot eto i mi, Kak njega naszledniczi I bo’zi orocsniczi, \szaki hip zitka pred ocsmi: Mermo vszoj, vszoj ru znoszti, I zivmo v-nedu- mo zti. 9. Tak, tak setujmo na zitek V-nevkleknyenoj s ztaluoszti; Tak szvetmo blaženi szvetek Jezusa ob- ladnoszti: Dokecs mo sze vu szvetloszti I mi ’z-nyim ra- dtivali, I z-angelmi szpevali Y-nezrecsenoj veszelnoszti: 2>ve zitka poglavnik! — On je szmrti obladnik! Na znano noto. lOj rne szmrti obladavniki, Jezusi, zitka poglav- X niki Yekveke boj cseszt i dika! — Zvi- s avaj njega, viszina! — Szpevaj v-radoszti, globocsina! " On nesze vszem gvttsnoszt zitka. On je vsza, vsza «puno I ,sz-krv jov zakuno, — Z-mrtvi sztano. — Jezus ziy e! — Jezus nesze Glasz vekvecsnoszti od ocse! 2. Ka ma ze verne sztrasiti ? — Li rob hlode sze lilu szasziti, Vidivsi Jezusa zmo’znoszt. Mi, kak njegvi °dktipleni, Mi szmo 'ze ne vecs pogiibleni; Nam je ''ust nyega obladnoszt: Za nasz na szmrt dani 1 z- Sfoba pozvani Na sztan dike — Jezus žive! — Jezus l|( ' Sz e Vernim mir visni od ocse! 3. Odhajaj ‘ze nocs blodnoszti, Bliszcsi sze trak 0, ^ c seiioszti: Ar szveti vere isztina. Kak v-morji pe- 106 Odkupitel. csina mocsna, Sztoji szredbenika recs vecsna — Szvet- loszti visne vretina; Nje szuncze nezaide, Csi vse drugo preide: To szvedocsi On, ki 'žive, I vszem ne® Poszvet od szvetloszti ocse. 4. I mi, mi mo pa ’ziveli, I mi mo z-nyim v-dik tal meli, Csi gli sz-prahom posztanemo; Z-szprhlivoszt temne nocsi Nasz obudi te vszamogocsi: Ne! — v- grobi neosztanemo. Na zitka vekvecsnpszt I dike vt szelnoszt Nasz pozdigne On, ki ’zive, IvszezoveV. krilo vecsnoga ocse. o. Vredno nam je tak szpevati, Ino sze z-szrdcE radiivati Vu eti bla ženi szvetki; Vredno našo plenit nitoszt I diise pred Bogom velikoszt Varvati vu czelon zitki. — Oh! — hitmo vu szvetsztvi Našemi bk zensztvi Vszi, vszi proti. — Jezus 'žive! — Ki 'z-nvii merje, On sze na 'zitek pozove. Nota: Angel szvčt.i z-neMsz doli. inp Trrisztus je dnesz z-mrtvi sztano, I nam vicza posztano; On je sz-praha szprhk voszti So na sztan vecsne bivoszti. 2. Veszelmo sze, krsztseniczi! Mi szmo ’zitka d r0 ' csniczi: Krisztus, ki ze v-diki ’zive, I nasz vsze &'| praha pozove. 3. Dicsmo njega, dicsmo ocso, Za taksi trost miloscso, Stere on nasz, praha szini Ednok vsze vcsini. 4. Nesztrasmo sze szmrtne noczi: Ar nema vecs mocsi: V-nje krili szi po viheri Vszi pocsinemo vu m |ri ' 5. Žide zoija veszelnoszti, Gda mocs bo’za z-szp 1 '^ livoszti Nasz ino vsze zemle liidi Na vekvecsni zi lel zbudi. 6. Zvisavam te tak, 'zitka voj, Za tak blaz el " Jezusa gorisztaneuye. 107 j i>\ <*\ poszvet tvoj, Ka mi i vu szprhlivoszti Kazes trak s»l vecsne bivoszti. 7. Znam, csi navuk tvoj postujem I sztopaj rad I naszledujem, Ka mi ni vu szmrtnoj nocsi Ne v taji s tvoje pomocsi. szl | 8. Oh! — ravnaj szam til 'zitek moj, I tam mi mili I szo, lecz boj ; Obiidi me ednok sz-praha Na szvetloszt 'fj nsnoga traha.. Til Na lasztivno noto. i 1*-(A ’rvive Krisztus! —Ka sze bojim? — Vu nyem llf | '*♦ /^k jasz nigdar nezdvojim: On me lubi. to dobro l<"| Kak blazen szem, csi uyega nam! — Bogi hvala! '4 . 2. Žive vsze dike poglavnik! — On je moj zmo- |j, l zei > pomocsnik. Ka sze te sztrasim 'ze, oh szvet!? Krisztus mi je 'zitka poszvčt. — Bogi hvala! -k On je nocs temnoszti pregnao, I meni to vu- I P ail ye dao, Ka moje bozanszke vere Szila blode »e- I Potere. — Bogi hvala! 4- Ka sze nam ze dreszeliti? — On me zna raz- I 'beliti Vu tiizni dnevi ‘zaloszti I kakste hritke ’zii- I kosz ti- - Bogi hvala! u O On je zmozno z-groba sztano, 1 zitka goszpod 2 | f UNZta "o. — Greh, szmrt, ka je ze tvoja nocs? — I 1 ‘sztus je potro tvojo mocs. — Bogi hvala! 8- Nemam tak ze v-tom dvojuoszti, Ka. csi živem I 'P°bo znoszti, I jasz ednok 'z-groba sztanem, 1 vu I vz 'etloszti posztauem. — Bogi hvala! I '■ Szmrt i grob li hudim škodi, Ke vecsna szrdi- l! 'jd szOdi, Tim vernim je tihi szen szmrt, Grob pa 'J )P|J 8 vu bla zensztva vrt, — Bogi hvala! 8* Znam dobro, csi mi szfali mocs, Ka de mi Kri- I ztUs na pomocs: On mi vero potrdjava, 1 szrdcze mi 1 p0sz vetsava. - Bogi hvala! 108 Odkupitel. 9. Verjem tak, k a sze neszkvarim, Csi sze nvep sztalno dr žim; Ar ki njega prav postuje, On sze i- nvim i koroniije. — Bogi hvala! 10. Oh! — budi me na viipazen, I sztalno boga- bojazen, Da v-szmrti tvojoj mam aldov I v-obladnosi« blagoszlov. — Bogi hvala! 11. Dika tebi za trplenje, Za szmrt i gorisztane- nje. — Ah! — krepi nasz vu viipanji, I pelaj vsa k-zvelicsanji. — Bogi hvala! Nota: Oh szvetla zvčzda zorjanszka. s \ laszte Jezusa obladnoszt, Krsztseniczi! nveji IOl*VX zmo znoszt Zahvalno zvisavajto. On jeszniti na nika szpravo I nocs dvojnoszti prepravo: \eszeM tak szpevajte! — Blodnoszt, Blaznoszt Od vszakoj? til viihkoga, ki v-vreloszti Nedicsi njega vrednost' 2. »Szpevaj ujemi ti, viszina! Moli ga ti, gM®' csina! — On je dike poglavnik. Sztoji njegovo kr 11 ' levsztvo, Dušam vernim na bla’zensztvo: On je sz#"' 11 obladnik. Blodnoszt, Blaznoszt Nepotere njega ver? Stero szama Brani njegva zmo’zna rama. 3. On je nas oszloboditel, Pri ocsi zagovorit!'! voj na zvelicsanje. Ki njega verno csesztijo, v-krili szmrti zaszpijo, Majo v-njem szpravicsaii)®' Radoszt, Miloszt Da on v-diki njim po 'zitki nirtd" noszti, Gde szam prebiva v-szvetloszti. 4. Varmo tak našo velikoszt I pred Bogom menitoszt: Živino vu nedii’znoszti. Postujmo do sz® 1 ' 11 ' kak on, Pravde bo ze vecsni zakon, I mermo vs*®, ni znoszti. Tak nam On tam Vu vecsnoszti da verno* 2 najem ednok. Na ezili obhidani mbk. Jezusa gorisztanenre. 109 (ol m Nota: Jezusa neodpusztim. > jan Tezus, 'zitka p o glavnik Je ne porob szprh- l')0. fj livoszti: Tak szem i jasz orocsnik Bla- ;>• žene nemrtelnoszti. On ’zive; tak i jasz, znam, Tam sili prek groba ’zitek mam. 2. On, ki je z-mrtvi sztano, Je v-szmrti moja if- 'iipaznoszt; Ar mi je obecsano: Ka me on zbudi na s t tadoszt: Csi nvesvo recs postiijem. Tak sze 'z-nvim ’ koroniijem. 3. Ah! — kak szrdcsno tak sztanem Gdagodi pri mojem grobi! — Ar, csi gli prali posztauem, Znam, ^ mi v-nyem neporobi Vecsna nocs szprhlivoszti ^tka szladke bivoszti. 4. Po nyem, po nyem bom i jasz So ednok prek ^-dike czili, Gda szem eden mali csasz Pocsivao vu liZe ga krili: On de mi brod vecsnoszti Sz-tiihine "•rtelnoszti. Tam zavidim szkrovnoszti I trak dike sztvori- Koga v-nezbrodjenoszti Ka žejo tii nyegva dela. am de sztan moj popolen, Blazen, i zadovolen, 6- Tam sze bodem veszelio Jasz z-vojom mojim kršenim, Ki de v-szvetloszti delio Najem diisam odi- Cseil *ra: Tam bom nyega na czili Zvisavao v-ocse krili. 7. Takso gviisnoszt nam je dao Jezus, szredbenik l!as mili, Gda je i on pocsivao, Oh grob! v-tvojem "^lom krili, [ po tvojoj temnoszti So prek na sztan ■ecsiioszti. K Kiimesz tak pozdignite Szrdcza z-verov, krszt- Se niczi! Na viszini iszcsite Sztan, kak 'zitka oro- ts, n'czi. Ta te sli i vi ednok: Tam, tam zviszi i vasz Bog. Na td noto. ezus žive! — po nyem mam Nemrtelnoszti viipanye. On je moj porok; tak znam, Ka lin Odkupite!. mi vtala zvelicsanve: Csi njega z-’zitkom dicsim, Ti sze ’z-nyim i odicsim. 2. Jezus žive! — ‘z-nyim sztoji' Moja vera moji dika; ’Z-nyira mi szrdcze nezdvoji Yu besznocsi pri tivnika: On, te dike p o glavnik, Je vsze zmoziios obladnik. 3. Jezus 'žive! — greha mocs Je ze na nika szprav lena, I dvojnoszti tuzna nocs Vekiveke prepravlenf ’Z-nyim de mi lehka szodba, Csi me nekvari hodbi 4. Jezus 'žive! — szmrt je szen Tim vu nvem vi 1 preminocsim, Groh pa brod na sztan vecsen Tim nvem pocsivajocsim: Ar na ’zitek szvetloszti Sztanef z-szprhlivoszti. 5. Jezus 'žive! — nyemi je B g dao kralevsztv zmo’znoszti: I mene koroniije On pri mojoj pobozu« szti; Ar ki, kak Jezus, žive, On v-nyem tiho premil« Nota: 2 7 o leto blagoszlovi. 140. V -eti viizemszki dnevi •/. Zvisavajmo visnveP Ki je tak zmo zno z-mrtvi Zbiido s® 1 " szvojega. Nvega zvišava Vsza nebeszke viszine sztava, \ nemrtelnoszti trahi; I v-prahi •/. Ga vsze cses® 1 z-bojaznov. — Z-viipaznov */. Glaszmo tak i mi njf?' szkrovnoszt, Diko ino zrno znoszt. Nota: Szveti sze poganov meszto. I 11 T ezus ’ ki je szmrt obladao, Pozdignve" V szprhlivoszti, Je vernim szvojim oblaszt Nemrtelne bivoszti. Z-nyega sze tak szpominaji |l(l Nvega vrednoszt zvisavajmo. 2. On je ze szveta obladnik. Veszelte sze, kr^ 1 sanje! — On, on je dike poglavnik: V-nyem polo Jezusa gorisztanenve. 111 63 fi vnpanye. — 'Z-nyega sze vszi szpominajte; Nvega vrodnoszt zvisavajte. oji 3. Gledajte na nvegov sztopaj, Kak vorczan ne- rt . duznoszti: On je poszveto szvoj be’zaj Bogi ino du¬ ši znoszti. — Nvega i vi naszlediijte, I vrednoszt nvegvo postujte. iv' 4. Y-szrdcza britkoj dreszelnoszti Vdablajte trost a 2-nyegvi mok. Nvega je po boleznoszti Zmo’zno ji wiszo nvegov Bog. To v-miszli premetavajte; Nyega j. vrednoszt zvisavajte. yi o. I vam zide mira szuncze V-nezrecsenoj szvet- loszti. I trost vleje v-vase szrdcze, — Trost bla’zene vecsnoszti. Li Jezusa naszlediijte, I vrednoszt nvegvo postujte. 6- Csi sze vam grozi szmrti nocs, Grob i prah Sz prhlivoszti: Nesztraste sze! — sztrta je mocs Nye ? r ozne skodlivoszti. — Nad tem sze z-szrdcza radiijte; ■lozusa vrednoszt postujte. J. Csi te vase grob po zera: Nezdvojte! — ar ocsa Bo tibom pocsinki mira Pa na 'zitek pozove. — •''od tem, nad tem sze radiijte; Jezusa vrednoszt postujte. 8. Tam vasz on z-nyimi vjedina V-nezrecsenoj jodoszti; Po vrednoszti szvojga szina Czil vr že vszoj Za loszti. — Jezusi sze tak radiijte, I nvegvo vred- n °szt postujte. 9. Sztante ze z-groba ni’znoszti; Sztopte na 'zitka SZv etloszt: Odiirte kmiczo blodnoszti, Greh i diibovno xz leposzt. Na Jezusa vszi kebziijte, I vrednoszt ".' e gvo postiijte. 10. Oh ti, ki szi, nam na radoszt. So sz-praha Sz prhlivoszti, I szpravo, na groba ’zukoszt, Sztan ' e kvecsne bivoszti, — Jezus! tebe csiidiijemo, Vred- "°szt tvojo postiijemo. 112 Odkupitel. Nota: Te szmrti oblddavmki. \ 4 *) vandrar, po temnoj poti Ideni jasz ml iT-C« IV mojmi proti Y-d6li kmicsne mrtelnoszti| Gde sze ze-vsze sztrani vnoga Zgajajo vu ravnam Boga V-neprebrodjenoj szkrovnoszti, Stere globocs»| I temna viszina Sze tak grozi, Da vszo inodroszt razumnoszt Szveta vu dvojnoszt pogrozi. 2. Vidim cseszto, k a poboznoszt I nevuvlacs«| nedu znoszt Czaga, gda nevredno trpi; Geto priittoi zlocsasztnoszt, Bloda i z-zlom vtepena blaznoszt Vj krili szrecse szladko szpi. — Ah! — kelko pobo; l Bogi podlo’zni Te szvet vinarja, Ki blodnike blaznike, Pri vszem bini, zagovarja! 3. Gde sze mudiš ti, pravicza, Gda szveta jalnoszt krivicza Ze-vszov szlobodscsinov lada ? — Kelki obte ženo szrdcze Tebe, oh trosta zelno sziuicze, Placstf zduhavajocs, sztrada! — Ta, i k-tem szpodobna D"' govanya szkrovna Glcdecs, dvojim; V-nyi temnos^ Brez szvetloszti, Z-grozov i szkuzami sztojim! 4. Ali — hvala! — visna modroszt, Ti mi poniidbj ti, na radoszt, Poszvet na sztezi vaudranya; 1 1 odkrivaš szkrovnoszti, I preszvetis nezbrodjeno^' V-csudaj bozega ravnanva. Gda sze ti pridr Ino meni szlii zis V-sztani kinicze, Kak blazen Mi na poszvet Odpreš, v-kralevsztvi pravicze! o. Ti ka zes v-odicsenoszti, Ka Bog v-popoW pravicsnoszti Szodi vrednoszt vsze mrtelni, Ka ned" znoszt i te dobi, Csi sze od vtepeni rok vin° r ) Obladnoszti najem "zelni; Nye blode grozna n bes manyi szlugov roocs Neprepravi: Ar ji nye Bog boji mok Korono dike pripravi. 6. Ah! — osztani tak pri meni, Visna modro* 12 ' v-vszakom vremeni, Escse i v~szkradnyem vecse' 1 Jezusa zvisenve. 113 Eli me, kak dete, vodi, Tam pa na pocsinek szpre- vodi, Po zitka kmicsnom viheri: Odicseni trak tvoj Mi szijaj vu grob moj; On mi szveti, Po tuhini, Na viszini, Gde sze den tvoj vszem preszveti. 8. Jezusa zyisenye. (V—nebo—zasztoplenja peszmi.) Nota: Z-nebčsz recs vecsna prihaja. 110 / \li Jezus, nas odkiipitel, Vekvecsni dobrot '**♦ daritel! Na kak szvetli sztan viszine Szi 11 pozdignven sz-tiihine! '• Kakso korono vernoszti Ti je dao Bog vu ' e csnoszti, Gda szi vsza popolno szpuno I z-szvetov iv .i°v zakuno! 3- Sztan tvoj je tak ‘ze viszina, Gde te kmicsna ?l°bocsina Csiiduje v-szvetloszti trahi, I moli kle- Cs ® cs vu prahi. 4. Oh! — zdigni ti i nasz k-szebi; Nedaj nam '°jiti v-tebi: Vrši nase szpravicsanve, I vtalaj vszem ^elicsanve. °- Prepravlaj povszed bolvansztvo, Naj czvete ■" av ° krsztsansztvo, Da te vsza zemla szpoznava, I szvetloszti zvišava. 114. T f ’ Nota: Te szmrti oblddavniki. ki szi sz-kmicsne tiihine Pozdignjen na szvetloszt viszine, Oh Jezus, zitka pogla- , • Zda ze vu diki prebivaš I obladnoszti najem 4l 'as Tam, gde szi nas zagovornik. — Kak te je ls z° Bog, Na czili telki mok, V-pravicsnoszti! — 1 j' je dao, Kak je szkoncsao, Korono odicsenoszti. '■ Ti szi z-nebeszke viszine Na tak nisziki sztan 114 Odkupite!. tiihiue Sztopo z-vrelov gotovnosztjov, Gde szi li zansztva szkrovnoszti Razkladao liodecsim v-blodir szti, Z-nenaszledjenov mbdrosztjov: Szvetloszti vi tino, Izitka isztino Szi vszem odkrio, Gda szi voj szvet Na tvoj poszvet V-bo'zanszkoj recsi tvojoj vest 3. Ti szi szvete neduVnoszti, I prave bogaboja noszti Odicseno peldo vszem dao, Gda szi vszal vszaki bipek Liidsztvi mrtelnoini na 'zitek, Bogi diko aldiivao. Ti szi, v-krili szmrti Ncduzno vkiif sztrti, Vtisao ocso, I tak szi vszem Z-aldovom B Zakiino bo zo miloseso. 4. Tak, tak szi ti dobrovolno Iuo ze-vsze sztri popolno Szpuno oese povelenve; Tak szi vsze zet narodom I vsze sztotin i meszt porodom Na • szkoncsao' odkiiplcnve. —- Zato szi na czili N a ' s v-oese krili Najem triidov; Ob! — zato je Delo tv Koroniivao Bog tvoj z-dikov. 5. Szvetlo, szvetlo koroniivan Szi ti, oh nedii v aldtivan! Tam vu kralevsztvi pravieze: Ar z-oest v-ednakoj diki Kraliijes vu nebeszkom 'zitki, Szed« na sztrani dcsznicze, Gde ti vsza viszina Ino gk 1. esina Ilvalecs szpeva, I v-radoszti Z-obladnos Himnusom tebe zvišava. 6. Kakse radoszti vretina Je i nam ta vecsna is ztil1 Ka szi ti poglavnik Vitka! — Ti, tak szvetlo odic^J Szi i nam porok odlocseni Nemrtelnoszti prebitka : tebe z-vernosztjov I z-sztalnov vrelosztjov Naszled'! V-ocse krili Sze na czili I on z-dikov koronujt' 7. Oh! — krepi tak ti, Vitka voj, Drago odk* pleni sereg tvoj V-neszkazlivoj pobo znoszti; k sztalno verne tvoje, Csakajocse bla zensztvo Od vecsne tvoje zmo znoszti: Po vnogom trpk Pelaj vsze k-videnyi Tvoje dike. Jezus, vesini viszini Vsze bla’zensztva broesnike. “I ,'CSI »j«l izal ;i kij ti stri zes i ais tv «1 ics* edP loi)t| 10 : #1 V ■d«; e dk*1 Br z V': Jezusa zvisenve. Nota: Oh szvetla zvezda zorjanszkal 115 • C5 | j * / \ h Jezus, ‘zitka poglavnik! Kak zviseni !tv* I / obladavnik Szi ti vsze protivmkov! — Ti, anozno z-inrtvi zbudjeni, Szi vu nebo pozdignyeni 1 koroniivan z-dikov: Velkoszt, Szvetloszt Je vu sztavi »ebeszke odicsenoszti Najem tvoje obladnoszti. 2. Tebi screzje viszine I vsze bivoszti tuhiiie Vu szvetloszti szliPzijo, Jezere ti pogiibleni I po tebi odktlpleni Te v-radoszti dicsijo: Hvalecs, Molecs Wecsi pred tebom angel vu dike trahi, I vandrar '■marnoszti prahi. 3- Kak szrecsna je naša sztava, Ka nasz, kotrigc glava Z-zmo'znov ramov zakrivaš, Vrsis nase opravicsanve I szpravlas nam zvelicsanye Tam, gde 1 szam prebivaš ! — Modroszt, Radoszt Nam, kak rosza, ' z| aese vszaki hip od tebe, Zviseni liibeznik nebe! 4. Oh! — nagni nam szrdcza k-szebi, I budi nasz I Pri tebi Iszkati 'zitka modroszt; Pelaj po sztezi jdkoszti Vsze z-ete szvetszke marnoszti Na diis bla- Zen i radoszt: Blodnoszt, Blaznoszt Toga szveta nasz vam vesi prav odkriti I tebi verno szlu’ziti. p Ti boj eti nas branitel, Ino tam zagovoritel II vszž sziroticz oesi; Daj szijati trosta szunezi Vu 'Zakoni boleznom szrdczi Vu kakgodi te’zkocsi, I vszčm voj Po tii szkonesanom be zaji mrtelnoszti a s ztan nebeszke szvetloszti. Nota: Kalc bi nehvalo goszpodna. ezus, na oese deszniczi Szedecs, lada z- zmo znosztjov, I sors narodov V-praviczi ^'na z-odicsenosztjov. Vsza szo nyemi podvržena: ' S * e bivoszti viszine I meszta globocsine Nyega pravdi ‘° zena. Szvetli je nyegov sztolecz: On, on je Z '^ a szodecz. 116 Odkupitel. 2. Pride on v-odicsenoszti Szodbo voobszliizavi I vszakomi v-pravicsnoszti Najem vrednoszti davi Neogne sze njega szodbe Niksa szveta csalarnos Ni kmiczi rada jalnoszt Nezakrije pred nyim hodbe Nega pred njim temnoszti, Ki brodi szrdcz szkn vnoszti. 3. Jaj teda vszem, ki szo zmo’znoszt Njegvo z< metavali, I, kak blodniczi, poboznoszt Vnemar ospf tavali! — Jaj vszem, ki szo vszako ru’znoszt Bit sztraha opravlali, I hotecs prepravlali Bogi prij e!li nediiznoszt! — Jaj manjim szlugom kmicze, I hoharoi pravisze! 4. Ali — oh! — kakse blazensztvo Vtala onva pobo žni! — Vase je dike kralevsztvo, Ki szte nji mi podložni: Vsze radoszti puna vecsnoszt Sze »' vami preszveti Tam na pravicze szveti, Gde kor®' csaka vernoszt. Radoszt, vecsno radoszt vam J® 1 vas podeli tam. 5. Setiijte tak z-bojaznosztjov Njega sztalno cses titi, I z-detinszkov viipaznosztjov Szrdcze vase k r( piti: Glodajte na sztan vecsnoszti, Gde szi na veli® ezili Pocsinete vu krili Domovine mirovnoszti. — P 0 ' 1 ’znim po 'zaloszti Žide szuncze radoszti. 6. Jezus szam je po trplenji Naisao sztan mir 0 ' noszti, I po vugodnom csinenji Korono vekvecsnotf On de i vasz pelao ednok Prek po nocsi vihera. tihi sztanek mira, I na veszelje ze-vsze mok. On diki goszpodlije, I verne koroniije. Nota: Krisztus je z-mrtvi sztano. t JW JT risztus, te z-mrtvi zbiidjen, Je dnesz v-"® * ‘ • ♦ IV pozdignjen ; On, te za szvet aldilvaiij z-dikov koroniivan: Ar na deszni oese szedecs, zl " zno lada v-visnoj szvetloszti. Jezusa zvisen)-e. vi 2. Podvr’zena je nyemi, Kak szodczi visesnyemi, k Vsza zmoznoszt na viszini I oblaszt v-globocsini: Ar g na deszni itn. ilf 3. Bog je tak verno szpuno, Ka je v-diki zakuno, n Ka de on nas branitel I blazensztva szpravitel: Ar na deszni itn. 4. Sztoji nvegva isztina, Kak blazensztva vreti- na; Nyegve bozanszke vere Niksa mocs nepotere: M na deszni itn. o. Szvet! ka je 'ze tvoja mocs? — Szmrt! ka tvoja Kmiesna nocs ? — Ne! — ne je torni grozna, Ki Kri¬ stusa prav pozna: Ar na deszni itn. 6- Veszelte sze, pobo ; zni! Vi szte sz-Krisztusom 7 mozni; On, kak blazensztva porok, Da i vam 'zitka ° r °k: Ar na deszni itn. Oh! kebzujte na nyega, Kak szodcza vises- ". Ve gu, Ki mocs ma pogubiti I mok oszloboditi: Ar na deszni itn. 8. Osztavte ta szvet jalni; Ar neda kincsov sztalni. 1 zt e sze szredbenika, Ki je vszč verni dika: Arna d ^ni it „. '*• V-nvem polo’zte viipanye; On da vszein zveli- Janye, Ki" szo nyemi podložni, I vu 'zitki pobožni: 1 "a deszni itn. Jezus, 'zitka poglavnik! Ti boj nas zagovor¬ ih Moli za nasz pri ocsi, Da nam tal da v-miloscsi: na nyega deszni szedecs, zmo zno ladas v-visnoj ‘ ZVe tloszti. Nota: Pojdite 'ze, moji verni! jtj.Q Jr risztus je v-odicsenoszti Vzeo najem za h * J V sztalno vernoszt: I jasz bom vu pobo ž¬ ati Setftvao za nvim na vecsnoszt. On mi v-dike us Poszvetitel. szvetloj sztavi Nemrtelnoszti sztan szpravi, Kak tu v- isztini szam pravi. 2. Szredbenik! ti me nadigni K-'zelenyi tvoje isz- tine, I ednok sz-praha pozdigni Na sztan vecsne do¬ movine; Gde i jasz po zitka szvetsztvi Vzemen ta! v-tvojem kralnvsztvi Vu nezrecsenom blazensztvi. 3. Kak szrecsen bom jasz na czili Szkoncsanoga potiivanya, Gda vzemem najem veszeli Poboznoga voj* szkih anya, — Tam v-diki nemrtelnoszti, Gde bom 1 vu popolnoszti Szpevao peszmi obladnoszti! V. Poszvetitel. Duha bozega dela. (Riszalszke peszmi.) ia. 149. D* Nota: Z-nebčsz recs vecsna prv kiih bozi! ti, ob visna mocs, Podeli > lilt! tvojo pomocs; Batrivi nasz v-bojaznoszt'' 1 krepi vu viipaznoszti. 2. Nedaj nam v-B6gi dvojiti, I od vere odsztopi*' Vari nasz od mre že jalne, I vcsini do koncza sztal" fi 3. Poteri mocs protivinsztva, I vle v-nasz nag' jedinsztva, Da do szi vszi odebrani Vu liibezni p ra ' podani. 4. Vcsini nasz ocsi vugodne, I na vsze dobro szp"' dobne: Pelaj vsze po sztezi szvetsztva K-vecsnoj vrt' tini bla’zensztva. •i. Dika, cseszt ocsi vecsnomi, Jezusi, szini nye»' vomi, 1 tebi. diihi zrno znomi. — Bogi v-bivos*® ednomi. Duha bo’zega dela. 119 Na to noto. V retina vecsne modroszti, Diih ocse visne szvetloszti, Ti, szkrovnoszt bo zi kazitel, I diis blazensztva szpravitel! 2. Ti nasz na dobro zbiidjavaj, I v-szlaboszti nam m6cs davaj; Ka zi nam Jezusa sztopaj, I za nvim ravnaj nas be’zaj. 3. Ti mecsi szrdcza okorna, I vcsini szi je pokorna, sze ji prime ‘zitka glasz, Gda na pobo’znoszt zoves nasz. 4. Vla ži, ka je v-nami szilho, Vracsaj od nasz, ka je tilho, Csiszti, ka je oszkrunyeno, Vracsi, ka je »ranjeno. o. Vu kakgodi potrebdcsi Boj vernim boVim k- pomoesi: Daj vszem na szveto zivlenje Bla’zeno vo- preminenje. Na znano noto. T T odi k-nam, bozi diih szveti! Szrdcza naša *"♦ 1 I nam poszveti: Vle vo na nasz v-obilnoszti l^re tvoje szmilenoszti, Stere onim podeljavas, Ke z- 'hidnoszti povodjavas Na szvetloszt vere krsztsanszke, k-vretini dike bo’zanszke. Dika, cseszt i hvala Bogi! 2. Ti, oh trak visne modroszti, I kazacs bo ze 'zkrovnoszti! Daj vszem Boga prav szpoznati, I vu '»ki zvisavati; Vari nasz vsze od blodnoga Szveta llilv nka tilhoga, Da li ocse liibeznika Mamo za vere ^glavnika, Dika, cseszt i hvala Bogi! 3. Oh ti, zmo zen batrivitel! Bojdi nam veren vo- ptel, Da vu veri obsztojimo, I vu boji nezdvojimo: I e| aj po sztezi vernoszti Nasz k-czili velke vecsnoszti, "j mo vszi z-odicsenimi Veszelo szpevali seregmi: &a, cseszt i hvala Bogi! 120 Poszvetitel. Na ono noto. ~pyuh bozi! ti bojdi z-nami. Odkiiple« dušami; Pelaj nasz po sztezi szvetszte K- zelnomi czili blazensztva. Ti, ’zitka poti kazitel Boj nam szmiieni voditel, Da nasz v-mre’ze ti nesztak Nigdar nezaplete szvet jalni: Ti daj pomocs, oh visisj mocs! 2. Ti, dike nebeszke szvetloszt, Biidi nam szrdczi| na vreloszt, Da ruznoszt zla odiirimo, I tebi v-szvet- sztvi szlu’zimo: Pelaj vsze z-gniiszne blodnoszti K' vretini zitka modroszti, Da vszi Boga prav szpoznaj« Ino dosztojno zvisavajo. — Boj k-poszveti vszc® szveti! 3. Hodi, i boj nam nazocsi Vu szrdcza britkoj t( " zkbcsi: Ti moli za nasz pri ocsi, Da tal vzcme® v-miloscsi; Ravnaj czelo našo hodbo, Da mo gotovi « 1 szbdbo, I, verno szkoncsavsi be’zaj, Szmrt bojdi vsz«* v-nebesza sztopaj. — Boj szmiieni, diih bla ženi! Nota: Oh szvetla zvezda zorjanszha “odi, oh szveti diili! — tvoj glasz B Bui -tl sz-tamna blodnoszti nasz, Na pravo modroszt; Odpri szvetloszti vretino, 1 kazi ho isztino, Nam vandrarom na radoszt. — Hodi, \odi screg tvoj, bla’zensztva voj, na viipaznoszt, 1 sztd bogabojaznoszt. 2. I i szi vucsitel isztine; Sz-tvoje bo’zans* vretine Sztacse vekvecsna modroszt. Daj nam glasz td postiivati I z- zitkom naszlediivati, Da mamo v-B«? radoszt. Bogsaj, Vracsaj Naklonoszti k-pobo zno s ' z-zitka recsjov, Kak v-kmiczi gorecsov szvcc' 3. Vu dnevi szvetle radoszti Szi nam bbgaboj 3 * noszti Daj z-sztalnosztjov dr’zati; Csi pa nevolo trpi" 1 T Duha bo’zega dela. lžl 68 I pod nye krizom gecsimo, Oh! — nedaj nam vczagati : Ti szam Boj nam Vracs ran dušni, i mir visni nam viž v-szrdcze, Da nam on bo 'zitka szuncze. 4. Csi sze na greh szkiisavamo, I od 'zel zapela- vamo. Vari nasz batrivnoszti; Ar ki tak stima, ka sztoji, Kak zlehka szpadne i zdvoji Y-blodnom szpari Haznoszti; Tii’zna, Grozna Nocs szkvarjenva je gre- senya robom bluzi, Ki szrdcze tebi neszliizi. o. Vesi nasz tak tvoj mir iszkati, I vu vszem "lertiik drezati, Ka je zlehka skodlivo. Lepa je pot popolnoszti, Lepa i zadovolnoszti Za szrdcze neszkaz- hVo. — Modroszt, Jakoszt Postiivati, i varvati ma tii 'Tždnoszt, I tam da bla ženo vecsnoszt. Nota: Krsztsemczi, hrdlfe Boga. og! neproszim te preidoesi Kincsov toga szveta; Ar nedajo v-szmrtnoj noesi Pra- poszveta. „ , 2 ' Da i mi duha tvojga, Bog moj! Za nvega sze ni °lim; C S i vzemem te 'zelen dar tvoj, Kak szi szrdcze 'Volim! ! 3. On, on mi odpre vretino Bo zanszke modroszti, podeli prvotino Bla žene radoszti. On ine vesi tebe liibiti, Ocsa szmilenoszti, I '~ le bi sze veszeliti Z-csiszte naklonoszti. °» I tebe z-szrdcza liibiti, To je prava modroszt; aren szvet pa odiiriti, To da duši vrednoszt, h Liibezen tvoja obsztoji, Csi vsze drugo lehne. — aze, b ki v-nye krili zaszpi, Gda, kak czvet, povehne. ‘ • Vodi me tak z-duhom tvojim Pri vszoj hodbi '"°joj, Da nevkleknyeno obsztojim, Bog, v-lubezni v °joj. ' » . 8. Edndk bom te v-vekvecsnoszti Popolne szpo- 7 " ay ao, I za te dar szmilenoszti Veszelecs zvisavao. 122 Poszvetitel. 155. D* Nota: Kalc bi nehvdlo goszpodna. Liili bozi! vu prahi klecsecs, Tebe vsa zvisavamo, Zmožna tvoja dela gledeo Stera dnesz zbrodjavamo. Ti szi vodo vucsenike, 1) szo ze-vszov szrdcsnosztjov I vrelov poboznosztjoi Szpravlali Bogi vernike: Ti szvet po zitka szvetsfi' Felas k-dikc blazensztvi. 2. Kak gingavi trak szvetloszti Je vii zgao el* poszvet, Steri je v-nocsi szleposzti Obszveto szlei vesz szvet! — I kak nezapopadnyeni Je navuk isztim l)io, Steroga je Jezus vcsio Po mesztaj v-blodo vi« - n\eni! Zato je nycga modroszt Dr zao szvet 1D| noroszt. 1 <>. I kak malo je ti verni, Ki navuk te p red gaj 0 ' Kak vnogo pa ti neverni, Ki nyega preganjaj« ~ ^vanajszet ribicsov proszti Ga nesze pred zevcsc |lf Z-oblasztjov odicsene, I szedecse vu szleposzti, Pri¬ ganjam z-besznocsov, Z-ognya i ro’zja mocsjov. 4 ' \ ( ldnok, sz-kaksov zrno znosztjov, Sz-kaksi® napieidenvem, Sz-kak nevkleknvenov sztalnosztjo' . e< spotom i trplenyem, Glaszijo recs szredbenik ozejavsi po vszern szveti, Tim blodecsim k-poszjv p* lcsc "° szcmen 'zitka! — Po nyi szpadne bolvanszt' 0 ° nyi czvete krsztsansztvo. . ‘ ' ne j e cslovccsa zmoznoszt I pamet e«i!n[a; Boža miloscsa i modroszt Je k-tomi m« c ' Uelila: Duh szveti! ti szi krepio v-tom Jezusa vnesen^ | SZ|)i a\ ao szi vernike Sz-tvojim nebeszkim poszvetoi 11- ' p 2 * <,( oc ^ un ldvao, I na vero szpelavao. . 1 z-tebom szo szrdcsno posztali Pred protivi'"' zmo znosztjov, Ki szo sze Bogi podali Sz-trplivov poh°' znosztjov; Sz-tebom szo na velkom czili Znojno? 1 po u\an\a Gledecs szad bojiivanya, Pokoj naisli y Duha bo’zega dela. I '23 (o szmrtnom krili: Ti szi njim viizgao poszvet Prek na (like bla zen szvet. 7. Dika tebi, vecsna modroszt, Za dare szmilc- noszti, Stere ti i nam na radoszt Deliš zda v-obil- noszti. — Oh! — biidi nasz, tvoje verne, Po diihi 'iipaznoszti I bogabojaznoszti, Z-blbde pred tebom odurne: Pelaj po sztezi szvetsztva Vsze, vsze k-czili zensztva. Nota: Hodi k-nam, ho'zi duli szveti! j"./* "TTeszelte sze, krsztseiuczi! Dicste Boga v- V csisztom szrdczi, Ivi je diilia szvojga po- S2ve t Z-dikov vovlejao dnesz na szvet, Po kom je 'tedecsim v-kmiczi I vn bolvansztva temniczi Odpro 'ztezo szlobodscsine, I szkazao orok szinovcsine ika Bogi na viszini! '• Cseszt tebi, Jezus, szredbenik! Ti szi vere ll,ls ztavlenik; Ti das vucsenikom vreloszt, Batrivnoszt, || l() cs, visno szvetloszt; Ti, kak voj, pred njimi liodis, j' e v ucsis, krepiš i vodiš, Da te i v-szmrti liibijo, Bojni! imeni szliizijo. Dika Bogi na viszini! 3. Idocsi po vszoj dr zeli, Neszejo vszem glasz ' ( ' s zeli, Pred gavsi zitka isztino I kazavsi nje vre- g llo i Szvet bloden, ki je proti njim, Obladajo z- "Som szvojim, Vsza mirovno pretrpijo; Ar sze od ' llla batrivijo. Dika Bogi na viszini! Goszpud sze za nje vojiije, I nji triide koro- y U J e * Vno zine Boga dicsijo, Geto nji dela vidijo: ° sz szvet szpozna szvojo szleposzt, I hiti na 'zitka z 'riloszt, Osztavi gniiszno bolvansztvo, 1 sztbpi na av ° krsztsansztvo. Dika Bogi na viszini! Eta miloscsa vugodna Zbaja i nam od gosz- (lla ; Bog je i nam vu temnoszti Pokazao sztezo Cs| ioszti, — I nam, szedeesim vu kmiczi, I vu szkvar- 124 Poszvetitel. Duha bo’zega dela. jenya temniczi, Je odpro pot szlobodcsine, I ponud trdst szinovcsine. Dfka Bogi na viszini! 6. Oh! — niiczajmo to veliko Poniidjeno nat priliko, Szrecso našo szpoznavajocs, I goszpodna zvi savajocs. — Hitmo po sztezi vernoszti K-czili blazen vecsnoszti, Gde rao vsza v-diki gledali, I z-odicsenii szpevali: Dika Bogi na viszini! Nota: To leto blagoszlovi. 1^7 "\7 eti risz ^ szki szvetki •/. Dicsmo goszpodna * * * ' Boga, Kije zemle odvetki •/. Poszlao c szvetoga. Njega vadliije, I, vu prahi klecsecs, csiiduje Szvčt vopelan z-bolvansztva, K-krsztsansztva •/. Blažene- ini poszveti. — On szveti •/. Z-vecsnim trahom nemrtcl aioszti I nam k-veszelnoszti. Nota: Dohoncsao szem jasz ’zitelc moj. j T7' a k dalecs szem jasz blodecsi Escse - ( ♦ SV czila mojga! — Kak dalecs sztojim dve- jecsi, Bog moj, od licza tvojga! — Kamakoli vrže® pogled \ -kmicsnom doli mrtelnoszti, Tu’zen kep gledneni povszed Zčle nepopolnoszti. '• Diih bozi! tvoja isztina Mi naj szveti v-tem- noszti! ! i, oh vsze dobrot vretina, Me krepi mocsnoszti: Csi mi gda v-tal pride radoszt, Vrač-? mi na dobro szrdcze; Ali csi me doide 'zaloszt mi boj trosta szuncze. * >0 sztez i sztalue vernoszti Mi daj hititi k-c $ elaj me na mir vecsnoszti, Gda zaszpim v-szinrb 10 ' 1 ii i- Jam bom v-szvetloszti szpoznavao Bozau^' tvoje szkrovnoszti, I tebe molecs zvisavao Za &* visne modroszti. za- miki nat zri- 'zem jnira ■fo. )dni lil ;vet mo¬ tel- VI. Naprave poszvetsenya. 1. Recs foo’za. Nota: Ti, vszdke sztvari sztvoritel. jK A 'Dog'? vszega zmozni sztvoritel, Ocsa, i modri ''J*'* I) ravnitel! Ki szvet tvoj csiidno zdrzavas, I vszem mir i radoszt davas. 2- Vesi nasz recs tvojo 'želeti, Ino poleg nje ži¬ veti; Da ru’znoszt zla odiirimo, I tebi v-szvetsztvi sz lii zimo. 3. Neba, zemla tebe diesi; I nasz te tak esesztiti VCS1 > Da ti brezi szkazlivoszti Aldiijemo vu szvetloszti. Na to noto. ji;A /^oszpodne, ocsa szvetloszti! Vodi nasz z- _ ♦ vX duhom miloszti, Da eti v-marnoszti prahi ^'vemo vszi v-tvojem sztrahi. 2. Jezik nas nam ti, milosesa, Vracsaj od hiidoga ’’ Ucsa ; Vracsaj od zla i nas pogled Na vugodna dela P°vszed. 3. Pamet nam szna zi z-modrosztjov, Ino szrdcze ' z 'pobo znosztjov: Da kak tvoji odebrani Hodimo vu " as em sztani. 4- Tak, gda nam til szuneze zaide, Den tvoj nasz s °tove naide Na tiho voodhajanve I velko racsiinda- 'anje. J ' A a prvo noto. /^vdbajaj’? e , dušna temnoszt, Bldda, I grehov ,• V/ liibeznoszt! Ar nam szveti visna modroszt, llS£ *m pobo žnim na radoszt. 2- Krisztus je *ze vsze pravieza, I szvetloszti zor- I) 126 Naprave poszvetsenya. jenicza, Ki' z-szna zbudjenomi szveti, Kak visni tra z-dikov szveti. Osztavmo tak i mi blodnoszt, Riizni greli, szrdcza dvojnoszt; Hodmo, kak decza szvetloszti. 1 nepokaranoj vreloszti. i 4. 36g! ti nam szrdcze ocsisžti, 1 v-robsztvo i| vecs nepiiszti; Daj nam til v-szvetsztvi hoditi, 11® v-diki tal dobiti. f A a ■predmjo noto. j £4) ozveti szodecz! kt v-praviczi Oszodis zgajaa| * fj v-kmiczi, Blodnoszt i zlo odiirjavas, I b stigi podmetavas. '■ Sztrebi tak z-nasz vszo nevernoSzt, I ''| protivno odurnoszl; Zažgi pa v-szrdczi liibeznos 1 sztalno bratinszko zlo znoszt. " ^ a j’ da sze vszi szpokorimo, Ino znovics f. i oilimo, I tak na vecsno bla'zensztvo Pridemo v-t'°.| kralevsztvo. Na ono noto. A / r, d' s J ze, szrdczenase, I bolezue rane dČ ♦ y Jaj! — mi' szino v-dobrom zmenkali* ' Mzmo tebe zbantilvali. Zato pod zla bicsom gecsecs, Bog, k—tebi ^ c.Mmo klecsecs: Hodi, z-diihom nasz ocsiszti, I vC ^ oug nas odpiiszti. ».Daj szvetiti tvojmi szunczi V-nasoj pa*» cl ' - zn czi, Da bomo tvoje miloscse Vugodno prebivališč i 4 ’ , Cs '! li z ~nami z-miloszti, Da te dicsim 0 f ' a< oszi, tii v-nicsesztnoszti prahi Vandratno č v-.tvojem sztrahi. Recs bo’za. trall Na iszto noto. 127 H jfil l\/r olimo duh szveti! Pamet našo nam JjX preszvdti, Da szveto recs szredbenika spoznamo za modroszt 'zitka. 2. Nje glasz nam daj vszem bogati, I po nje sze prav zbogsati, Mocsno sztati vu viipanji, I tal vzeti r-zvelicsanji. >1- Ti, szteze 'zitka kazitel, Boj nas szmileni voditel, 1 zagovor nas pri ocsi, Da nam orokda v-miloscsi. Na to noto. JK /"Ah ocsa visne zmo znoszti, Punoszt vsze do- brotivnoszti! Zgle sze milosztivno na nasz poszliihni viiszt naši glasz. 2. Vle na nasz, vboge szirote, Obilnoszt tvoje do- l,Jle ; Da tvoj blagoszlov vzivamo, I hvalecs te zvi- ''šiaino. 3- Zdr ži nasz vu csisztom zitki, Da neszpadnemo 'T r reli britki, Trcznoszt zdrzimo v-jesztvini, V-gucsi, ' 'deli, i v-pftvini. 4- Vera nam naj bo popolna, Pamet na vsze dobro¬ tna, Da hudi szvet obladamo, I dike orok ladamo. .p Bika ocsi vekvecsnomi, Jezusi, szini njegvomi, a *ai i diihi szvetomi, — V-bivoszti Bogi ednomi.— Nota: Oh vekivecsne miloscse. T)6g! tf szi tvojo velikoszt Odicseno voszka- , JD zao, Gda szi recsi tvoje szvetloszt Van- ar °ni na poszvet dao, Da bi na tvoje szpoznanje ' n godno zvisavanje Pripelao vsze narode. 2- Oh ocsa! za to szmilenoszt Te z-szrdcza zvi¬ ti ; Ar vu nje vecsno lubeznoszt Z-radosztjov -tavamo. Vesi nasz njo prav postiivati, I nje ' asz naszledtlvati, Vu 'zitki i vu szmrti 123 Naprave poszvetsenya. 3. Nye blagoszlovleno szvetloszt Ysze bole rs: siirjavaj; Vucsitelom visno modroszt Na nve glasen davaj, Narodom pa sztalno vreloszt, Da, preszammv nve vrednoszt, Ny6 z-haszkom poszliihsajo. 4. Daj vszem vu tvojem zavezki Z-vrednim szn czom tal vzeti, Da sze tebi, duh nebeszki, Vszal diisa poszveti: Vjedinaj vsze v-tvojem szini Eti, ilt| na viszini, Vu veri i liibezni. Ndta: Verosztujte, oh hrsztseniczi! 167 . B 1 ™ 1 ndr0(l, . . k i. od tebe, Oh Bog, vdal -- 7 ~~ ■"''O? zitka poszvet! Nyega na velkoj poti ne Nemre zbloditi jalen szvet; Ar pri tvojoj recsi. k, pii szvetloj szvecsi, Szrdcsno potuje, V-szvetsztvi ‘| p on avla, \-deli blagoszlavla, I koroniije. 2. Ali jaj torni, ki' tvoj poszvet Zavr’ze, i v-kn> ic 'odi! On szam klacsi szrecse szvoje czvet; Ar- z - zl,,in >, k ak decza, lodi; K-szveti sze pridruži-j te i szliizi Vu bldde szenyi: Toga dika vehne. k sz P‘* r megle lehne, V-ocsnomegnenyi. t ^ Elddnoszt toti etak govori: Kcsemi szije ,,f o recs ' Vem vu czelom. sztvorjenyi gori ^ jezer vekvecsm szve.cs , V-neznanoszti ndcsi, Boga 6 -agocsi V-dike szvetloszti! — Tam, vandrar, szf' n,ua J z zvisdvaj V-nyega velhoszti! 4 ‘ Ka ze, isztina, i szvet Boga Odicsene szpo^ dok T i-ug« ’ v -"vem zgajana cstida vnoga Szo szve«® sr ZIll ° znoszti: Ali kak temni mrak Obleva tčn - ’ / V:?' *’° ze ^ a - — Brezi bo’ze recsi Li vri te*' szvecsi Gledamo nyega. •)- Kak vndgi szo v-prepaszt vtonyeni, Ki szo m«n a stimali, Ka szo, na szlab razum szlon) 11 zadoszta szpoznali! — Tadanke nesztalne frliki Oda ■zkr kam vodi 1 vi mod o'zi var: ver rec szi vs: sei t lic- I Recs bo’za. 1ŽS) iiif | n •rlike jalne Je zmesao, kak sznet, Med vere isztino, ‘Ida je nje vretino Hotecs zakrio, szvet! 6. Ka za mbdroszt more zgriintati Sztopaje boze zkrovnoszti, I ranjenim szrdczam trost, dati, Pri zrn en- '3avi i tu znoszti? — Sto nam je vucsitel, Sto gviisen roditel, Na poti szvetsztva ? — Sto nam ka’ze v-szmrti, 1 vu dike vrti Orok bla’zensztva ? 7. Recs bo ža vsze to doprinesze Z-neprebrodjenov roodrosztjov; Ona vsze vucsi, vszem mir nesze, Vsze uživava z-radosztjov, Gda, kak diisni ran vracs I angel 'arivacs, Z-nami potuje, I z-mirom vecsnoszti, Na czili 'frnoszti, Vsze koronuje. 8. Oh! — hvala ti, vecsna miloscsa, Za tak drage r ^ c si poszvet! Hvala, ka sze, kak veren ocsa, Tak skrbiš za nevreden szvet! —Pelaj vszamogbcsi, \sze, y sze z-hlode nocsi, Na sztezo zitka, I vsze krszt- s enike Vcsini drocsnike Nebe prebitka! 168 . S Wjdi Na znano noto. zpomeni sze, goszpon, z-verni tvoji, Ki k- 1 tebi kricsijo z-nevbl szvoji; Z-diihom tvojim njim nazdcsi, I potrdstaj je v-vszakoj te zkocsi. 2* l)aj nam pred vszem, ocsa vszamogbcsi, Tvoje Cs i kriih otavlajpcsi, 6d steroga szam veliš, erkocsi: de ga jo vszigdar de 'zivocsij 8. Nedaj tvoje isztine ’zejati; Recsi tvojo trost nam ll j v-zivati: Žitka vode sze nam daj napiti, 1 z- "} e hladom dušo otaviti. 4. Gda sze tvojga szina navuk vcsimo. Daj, da 11 toni nigdar nedvojimo, Ka nasz po njem zeles ti '°gsati, I na vecsni 'zitek pripelati. S- Zato nam tvojga duha podeli, Da bomo, kak " Sz lhhsavczi vreli, V-lepom szrdczi recs tvojo var- I obilno nje szad prinašali. 130 Naprave poszvetsenva. I 6. Ne! nedaj nam od nve zabloditi, Ni od prave vere odsztopiti, Nego vrši nasz po nye vu szvetsztvi I tak nam daj edniik tal v-blazensztvi. 7. Hvala tebi za tvoje recsi czvet, Hvala za nve szladki trost i poszvet! — Oh! — osztani ona kine- nas v-’zitki, I orok nas v-nebeszkom prebitki. Nota: Hvdleno bojdi, Bog } vekveke. 1 fvG ^7 r-za * lv ^ n im szrdczom, Bog, k-tebi prihajam lGtf, /j Pri kom vecsni dobrot punoszt nal Za dar recsi tvoje tebe zvisavamo; Ar v-nye na kines dtisni szpoznavamo. 2. Oh! — primi aldov nas, gda tebe molimo: Od- piiszti nam grebe, z-szrdcza te proszimo ; Slisaj vW naši glasz, pri vszoj nevrednoszti, I szpuni nam pro s ' nyo sz-tvoje szmilenoszti. 3. Zažgi tvoje recsi vu nami liibeznoszt, 1 zvrsavs po n\e med nami pobo znoszt; Pelaj vsze na pra' 1 'eio i szpoznanye, Da tebi szliPzimo, kak verni kr sZl ' sanye. 4. Jezus, szin tvoj, tak vesi, ka, ki pred vszf® lszcse Nebeszko kralevsztvo i prebivalisese, On ldp tal vzeme — ne szamo v-duliovni, Nego i v-zciflf 1 ' sjzki dobrotaj telovni. •>• Daj nam tak z-vrelosztjov recs tvojo iszkati ( gueseesi moder glasz szlisati; D a 1111 ! U ' r odni, pri sztalnoj vernoszti, Tvojga blagot lova tu i vu vecsnoszti. 6- Ka bi nam hasznilo vesz szvet zadobiti, Csij* „ * z ""- vim dilso mogli pogubiti? — Yu prah ma szp a(l ' »Oti vsza dika zemelszka. — Bla’zen, ki je szpravb ' 1 ta vecsna nebeszka! Za diiso sze nam tak pred vszem daj szkrl) fl Recs bo’za. 131 Ino recsi tvoje vecsni kincs 'želeti; Ar csi mo gedrni vn našem krsztsansztvi, Ti nam obilen tal das vu zve- licsansztvi. Nota: Oh Bog, oh mili Bog! m 'zeles, krsztsemk, Szrdcze tvoje zbogsati, til/* \j Nezaraiidi recsi Bo’ze vrelo szlisati; Pre- »iiszli, ka li 'z-nje Moreš prav szpoznati Žitka red, ‘ bo ze Poti zbrodjavati. 2- Ali tak jo veri, Kak recs Boga ‘zivoga, Koga bi v-nje glaszi Csiio giicsati szamoga. — Csti, szlisaj jo z-verov, Szrdczom, postiivanyem, I na diisni czimper 'fobm setiivanyem. Zdiihavaj gosztokrat: Goszpodne, ti, visna r 'i'ics! Daj mi k-tvojoj recsi Volo, razum, i pomocs; a dupnoszti moje Z-nye isztin szpoznavam, I nye ^Povedi Z-radosztjov szpunyavam. 4. Neniha ocsa tvoj Tebe v-robsztvi blodnoszti; f , ( '- — szam de te pelao Na pot prave modroszti: Sl P nvegovo recs Rad cstes ino csiijes, Da ti volo 1 1,1 ncs, Naj jo naszlediijes. °- Oh! — csti i szlisaj jo Brezi blodne dvojnoszti; ‘drgni sze v-diihi Od szvetszke naszladnoszti: Ar 1 Sz e k-szveti raj, Kak k-BOgi pridruži, On odvr- Zf diiso, I li teli szliizi. i . Naime den pocsinka Poszveti tvojmiBogi: Ha- a .) sze od marni 'Žitka opravicz vndgi: Szkrbi sze 9 s *talne Kincse duše tvoje — Tam, gde Bog vkiip- ^»avla Odebrane szvoje. Csi ti gda recs zitka Szpiiszti v-szrdczi kore- ■ e ’ Idi, i tak csini, Kak ti ona da vcsenye: Pre- ,1 Cs b obcsiiti Prav nye mbcs bo zanszko; Tak nai- (s v -nye nagib Na hodbo krsztsanszko. Czil tvoje bivoszti Je jakoszt i bla zensztvo; ^9 132 Naprave poszvetsenya. Zato te recs bo ža Budi na zitka szvetsztvo: 'Z-nve sze tak vesi modroszt Krsztsanszkoga zitka, Naj It pela na mir Vecsnoga prebitka. 9. Csi je gde nerazmis, Neboj zato k-nye tiilii: Bog ti da k-nye poszvet Po szvojem szvetom diilii Ka pa zapopadnes, Zdrži i naszlediij: Ali nye szkrov- noszti Veri ino postuj. 10. Znaš dobro, kaje Bog Globocsina szkrovnoszti. I nycgva szveta recs Zdeneez nezbrodjenoszti. - Kakda bi tak mogao, Oh prali nepopolen, Nyega p« 1 zgriintati Razum tvoj nevolen! 11. I csi bi ti taki Vszaki piszk nezgriintan k® N u kom je Jezus tvoj Isztine bo zansztva vesio; Ba- trivno bi szmeo vsze Ti i te vervati: Ar te nesest Bog znyim Na pogiibel zvati. 12. Primi tak, krsztsenik, Recs bo zo z-gotov- nosztjov; N eri, i naszlediij Nye isztine z-vrelosztjo' : Ona de ti sztalen Kincs tvoj v-etom zitki, 1 zalo? bla zensztva V-nebeszkom prebitki. Pred predgov. Nota: Szladki Jezus, mi szmo szem. 171 T ezus Ivoje reesi glasz Scsemo mi zda p®' ♦ szliihsati; li ravnaj z-nve diihom nasz. kiij i diihi szvetomi — Bogi v-bivoszti ednomi. Na znano noto. | 7 j TTodi k-nam, 0I1 diih szveti! Sznlcza naša ^ * XX poszveti, I pelaj nasz vsze sz-kmicze, a P<*t tvoje pravicze. 2. Recsi boze isztina Je szvetloszti vretina: Nyd 1,11 tak daj razmiti, I poleg nye csiniti. 134 Naprave poszvetsenya. 3. Daj nam v-treznom 'zivlenyi, I vugodnom oi- nenyi Najvekso radoszt meti, I za dušo szkrbeti. 4. Trostaj nasz vu zaloszti, I vari zla v-radoszti: \u szlaboszti nam daj mocs, I v-boji vere poinoc> 5. 1 ak mo ti v-bo zem sztrahi Szlii žili ze tii ■ prahi; 1 am mo ti pa z-seregmi Szpevali angelszkimi Na lasztivno noto. 17^ kh milosztivni ocsa! Daj nam diiha szvetogi 11 **> v/ 1 i , vekvecsna niloscsa, I trdst szrdczs tuznoga, Pelaj sz-kmicze blddnoszti I grehote odurne Na sztezo pobo znoszti Nasz, odebrane verne. 2. Krisztus! ki szi diiha mocs Podelo vucsenikon I ii) ega zrno zno pomdcs Obecsao vszem vermkoi« 1 osli zda i nam nyega, Da nam szrdcza popravi, »a glasza tvojega Razmenye prav pripravi. •>. Szveti diih! ti, visna mocs, Bojdi nas poszvf Dtel, 1 podeli nam pomocs, Kak mddroszti voditi la recs bo zo z-vrelosztjov Poszliihsavsi, zdr zim 1 ’ I varvavsi z-radosztjov, Nye lepi szad rodimo. Nota: Szladki Jezus, mi szmo szem. T) la zen je, ki poszliihsa Recs bo zo ino z z " l ozvanve moje je, zitka szvetsztvo, Viipanye p a ve vecsno bla’zensztvo. }« z-mksov ruznosztjov. '*• prebrodiš, I oszodis Ti prav tvoje misM®.' 1 3 ° n ° szti ^ elovnoszti, Zitek ino esinenve: b. Ivoja hvala — Ah! - kak mala Ti je olli )FCC °S om ! Obtoženi, I vtepeni Sztojis tip' 1 nymi v-vnogom. V a a ~ | 0, !' rz szodbe! Tvoje liodbe Nesznazi P ri " 1 niosz . : ezahvalnoszt, I nesztalnoszt Je dnevov tH ! vrednoszt. Szveta vecserja. 139 n 8. Vu hotenji, I csinemi Nedas liibezni sztana; Zlocsasztnoszti, I marnoszti Ti je nriszel podana. 9. Oh! — zbrodjdvaj, I szpoznavaj Eti tvojo ne- vrednoszt: Hiti nazaj Pa na sztopaj, Steri pela na vecsnoszt. 10. Neobtriidi! — Nezamiidi Nika na zitka poti. ~ Povrni sze! — Odiiri vsze, Ka je du znoszti proti. H. Szveti je Bog! — On vsze ednok Oszodi vu praviczi. Jaj, kak hiidi Je sztan liidi, Lezecsi v-zla lenmiczi! , 12. Ete szvetsztvo Na bla’zensztvo Li torni szlii- nia, Ki z-gotovim I vugodnim Szrdczoin nje v- Zl 'ati zna. 13- Tim nevernim, I odurnim Je inok zrok ono ’ze Zt ^i Po toin ’zitki Pa v-prebitki Vecsnom vr že nje " a jaj. 14. Na to kebziij, Vandrar! — potiij Modro na ;o j poti. — Povrni sze! — Objocsi vsze, Vsze, Sa je Bogi proti. 15. Bojdi na tom, Da sze potom Vu vszem Bogi P°szvetis, I v-veesnoszti Ti vernoszti Najem od njega a °bis. 1*1. Sz-poniznosztjov, Viipaznosztjov Sze moli ujemi nocs, Da ti k-tomi Vugodnomi Podeli volo i mocs. 17. Szredbenik moj! Ti, gviisen voj Na sztezi povr¬ šja, Ti mi daj mocs, Ino pomocsK-voli dobrocsinenja. 18. Ti, oh szveti, Me poszveti Szebi na vreden ( ° v > Da dosztojno, I vugodno V zivam jasz tvoj bla- S°szlov. 19. V-veri krepkoszt, V-dobrom vreloszt Mi til daj a .jati; Szpdinenek tvoj, I zakun moj V-diihi pre¬ davati. 20. Tvojo vrednoszt, I liibeznoszt Me vesi pravposz- at ij l na czili V-tvojem krili Zvelicsano zaszpati. "ah 140 Naprave poszvetsenya. 183. B Nota: Sznazi sze, oh draga duša! Ifzaj sze duša, k-szvetimo Oltari jezusovoitl Szveti tam nyegvo szmilenoszt, Nanl pčldo, szmrt, liibeznoszt: 'Živi z-vecserjov nye govo Kak zitka hranov duhovnov, I glaszi vu ponižno? Velikoszt nyegve vrednoszti duši kocz žar* vred sztvi 2. On szam te zda zove k-szebi, I sztanek iszcs P 1 ' 1 tebi. Idi tak k-nyemi z-viipanyem, Idi z-grij zalihanvem. Moli ga za odpusztsanye, Za mir, trii: i zv elicsanve. Obliibi vu veri sztalnoszt, 'Žitka szvtf sztvo, i zahvalnoszt. 3. Idem z-grehov 'zalihanvem, Ino miloscse d panvem K-tebi, dils verni veszelnik,. Ki szi vecsni d' rbt delnik. Oh! — ti sze z-menom vjedinaj, Ino dot pomocs mi daj, Da sze od grehov vkravrnem, 11 tebi sztalno povrnem. "*'■ cseszto szehi te odvrgao, I sztezo 2,1 povigao; Ali vem ti, vecsna miloszt, Vidiš szrdU mojga szlaboszt. K-tebi kricsim: szrailuj sze ud / trost zdiihavajflcsemi, I daj zidti mira szunczi Vu i«qi f vihcrnom szrdczi! >i. \ eijem, ka bos z-diihoin tvojim Vracs bolez ,i: l aiiain mojim, Ka me sz-prepaszti zla zdignes, IJ zve.szha sztezo nagneš: Obeszelis szrdcze moje pU.Pan.ven, “Uoscse tvoje, Ko szi mi potrdo v-s®' irt , zitck diise moje! Gledaj aldov ma" 1 ' ' V 0 ' b vecsna szmilenoszt nebe, Me neodvrd® 1 szelie : Erczi meni potrtomi Szlugi tebi pokoril ~ e 111 m * r) ! szin moj , O dpils zts eni ti je gr$h Mi' nizi V-ll’ Dfts pok tvoj vre kili z-s poi eii on B) k Tl ti 1 Nota,. Zu ei n j ojiz, tak veli tvoj Bog. c,(li ’ bratecz odktipleni, Neidi v-blato^ ' szin moj!“ Bog de ti znovics tvoj ocsa, I gviisna "• e ?va miloscsa. ^sta : Ali csi ti toga trosta Diisa z-gviisnosztjov ne- 7 Csi z-bojecsim szrdczom prideš Pred oltar, i ^°dides: Trepecsi, grešnik! — to szvetsztvo De " a vecsno prekletsztvo! , 8 - Bole bi tak bilo tebi, Da ti nigdar, nigdar nebi 1 a vzeo v-tom szvetom dari, Pri tak vtepemom oltari. 1 vere nebi szpoznao, Stere szi zdr zati neznao! I j*. Szredbenik! nedaj mi nigdar Sztopiti pred mira l ‘ ,r Z-nedosztojnov naklonosztjov, I gniisznov ncza- me nevredno ga Vcsinila dara 'din °?a. osztjov, Stera bi Ti, velki mantrnik, mi boj Nazocsi i v-vori 142 Naprave poszvetsenya. etoj, Naj z-csisztim, gotovim szrdczom Posztanem prt tebom, szodczom, Z-vrfednim talom vzemem dar hoj I v-nyem naidem dušni pokoj. Nota: G da ma szl-crddmja vora pride. ■|OK Tezus! ti szi zapovedao Szpbmenek t«, **♦ csesztiti, Gda szi nam szlednyi den m dao Vu vecserji szvetiti, Tak erkdcs: r jSte, i pif 1 I to, gdakoli ošinite, Csinte na szpomenek moj k I jasz z-seregom krsztsanszkim ’Zelem M* zda gbszt tvoj, I sz-tvojim darom bozanszkim Scsfi plaviti duh moj, Ki zdiihava pod bremenom Zla k zčcsega nad menom, Iszkajocs trost miloscse. Zaman je zelenye moje, Csi szam szebe szkvai - jujem, I szvete vrednoszti tvoje Z-zitkom prav postujem; Csi li z-gniiszne szkazlivoszti Vzivam - tvoje miloszti: Jaj! — szbdbo szi ’z-nyim szpravh® •*. Ali vretina pokoja De mi tvoja vecserja. I £ za greh szmrt tvoja, Koga mocs v-meni vderja: - -najlepsemi blazensztvi Naidem jasz vu etom szvf 1 ' sztvi, \u zitki i vu szmrti. 3. Po nyem sze mi za’zge szrdcze Na tebi (hi® veinoszt; \-nyem nahajam trosta szuncze, V-nj** ! ia "' > na pokornoszt, V-nyem povrnenya mocsen zr®* tvoje liibezni porok, Y-nyem zalog zvelicsanya. t>. l il sze vcsim, kak mam liibiti Boga ino bh' e S a ’ \ sz-kaksim szrdczom dicsiti, Szredbenih iiutjega, Ki sze je v-tak sztrasnoj szmrti Gotov N za szvet vktipsztrti, Gotov aldov posztati. 7- 1 ii tak ze vu etom zitki Trost naide d** nioja; Tam pa v-nebeszkom prebitki Mi szveti $ ' • 1 ii szem tvoj pravi vucsenik, Tam bom P' e< ll< * ofocsnik Nezrecsene radoszti. Uvala ti, mili szredbenik, Za te vecserje Szveta vecserja. 143 prti tvoj. tvt| ti # bid« :sei j- var¬ ilo ds: la* dfl' fr -el- ziii d ot > H ii» sl k» P' [• Sivo, Po kom ti, oh diis veszelnik, Vrsis ludi bla- onsztvo. Oh! — krepi po nyem vsze verne, I bdgsaj -liodbi odurne. — Pelaj vsze na mir vecsni. Nota: Vremen tecse, i lc-grobi. up i ^risztaplajtc, krsztsanye, K-jezusovomi oltari I '0* A Iszcsite zvelicsanye Yu etom miloscse dari: rtante z-szrdczom gotovim Tu z-seregom nyegovim. 2. Pokrepte sze tam v-diihi Na liibezen szvetsztva !, ka, I nebojdte vecs tiihi Naszledniczi szredbenika. •"jim szte tii vjedinani: Bojdte nepokarani. 3. Sztopte na pot jakoszti, I poszvette ’zitek nyemi, II s ze je szam z-miloszti Aldiivao miri vasemi: Naiine a liibte z-diise, Kak on, vsze brate vase. 4. Zavr zte ta zemelszka; Ar szo duši pogiibelna, z elte ta nebeszka, Vecsna i zvelicsitelna. — Tak je zus vas csinio; To modroszt je i vasz vcsio. >>• Zeberte sztezo teszno Zvelicsane pobo znoszti, podajte szi deszno Neszkazlive liibeznoszti. Eti szte ednaki: Bojdte tak vszi i jaki. 8- Eden Jezus je vsze voj, Eden je czil nas v- ^eszi; To zato szkrb naša boj, Da v-jedinsztvi ly emo vszi: To ’zele Jezus od nasz. Oh! — bogajmo ' e gov glasz. T Kakda bi odurjavao Jasz talnike krvi moje, I “ n| ar zametavao, Ocsa, odebrane tvoje Znajdeš, ka III 'szi tvoji, I v-tebi bratje moji? 8. Ki tak v-szkuzaj plavajo, Ali v-krili szreese j’ii°; Ki pod grehom czagajo, Ali v-jakoszti szto- !0; Vsze szem gotov liibiti, I vszem z-szrdcza szliiziti. 9- Nezavr’zem nikoga, Kakste szi je on nevolen; °binem vszakoga, Ki me je liibiti volen: \szem 1,11 povrnenye; Nikomi ne szkvarjenye. ^0. Vem mi je v-tom vorezan dao Jezus, kak voj 144 Naprave poszvetsenva. zvelicsanva, Ki je za vsze alduvao Szebe, kak alili vtisanva, I vsze setuvao dike Vcsiniti brocsnike. 11. Tecste, szkuze radoszti! — Mi szmo Jez® verniczi, I, kak decza jakoszti, Dobrot nyegvi droc?- mezi: Ne szmo vecs szirotieze; Ar szmo nvcp ovesieze. 12. Ti, ki szi nam zakiino Sz-krvjov 'zitka«« esino, I, geto szi vsza szpuno, Pozdignyen szi « viszino; Szlisaj szredbenik, nas glasz: Vle blagoszl« tvoj na nasz. 13. Ednok mo te v-szvetloszti Z-visisim glasz® esesztili, Gda mo v-nemrtelnoszti Veliki den tvoj szvf tili, Szkrovnoszti tvoje molecs, Ino ltibezen hvalM' NOta: A.h! — ka bom jasz grešnik esinio? W F ezus - f ti szi z-szvetov krvjov Za grešni szvf ( ♦ * * alduvao, Da bi ga mok mentilv ao; Ti '* sz-tak boleznov szmrtjov Szpravlao vszem szprati esanve, Zitek i zvelicsanye. 2. Ali ali! — sto orokiije Szredbeno bf 'lednoszt, I velko zaszlu zenoszt? — Ar kelko prav postuje Aldov tvoj z-zahvalnosztjov, I krsztsr szkov sztalnosztjov ? 3. Blodnoszt i kmieza duhovna Pokriva sz\ et tvoj, Ki nemara za mir szvoj; Kii zna bati'' noszt telovna Szkvarjiije ludi hodbo, Nyim na f vicsno szodbo. 4. Li z-vusztami szpominajo Vnogi tvoj presztra' 1 r.°'l’ , ^ lcz tvoji krven znoj; Ali z-zitkom razpin} J J < < ni znoj blodnoszti, I gniisznoj zlocsasztno sZl a. nogi z-szkuzami poleva Kri’z tvoj li z-szk |l! voszti, Gledajocs te v-’zukoszti; Moli, czaga omedk' z,< czi plaesno zduhava, Cseszto sze szpoveda'* 11 ' * nepremiszli dobro Zroka grozni mbk t'" Szveta vecserja. — Neszpozna grehov szvoji, Niti nesetuje modro Hiidobe odiiriti, Ino Bogi szlu’ziti. 7. Kelki blaznik v-batrivnoszti Trosi prilicsno vremen, Duši szvojoj na bremen, Geto vu neszpamet- noszti Pokoro zamiidjava, I glasz tvoj zametava! 8. Tak stima on, ka na czili, Vu szlednjem boji szmrti, Gda de ze vesz vkiipsztrti, V-ranaj tvoji, Jezus :i| ili, Gotov naide on trost szvoj I duše vecsni pokoj. 9. Ah! — gda ma zacsnoti ednok V-blode szne 'p zecsi szvet Postiivati tvoj poszvet, Tak da v- zuko- 7 -b tvoji mbk Naide nagib zbogsanva, I tak trost zv elicsanya ? 10. Szredbenik! vesi nasz z-modrosztjov Zbrod- jftvati tvoj sztopaj, I tak nedu zen szpadaj, Da sze ' - li d gab oj a z n o s z tj o v Szkrbimo za mir diisni, I nebeszki ' 7 -tan visni. H. Nedaj nam nigdar v-blodnoszti Blaznikov tala "fd, I vnemar taziveti; Da szi po neszpametnoszti I| * s p nezapravlamo, I szodbe neszpravlamo. 12. Zaman je vszem tvoja vrednoszt, Ki sze te 'bojij°, I prav neszpokorijo. Li szrdcza csiszta nedu- Zl| °szt Sze szloni til na tebe, I tam ma orok nebc. Nota: Hvdlo dajmo mi Bogi. jVO Tezus, diis veszelitel, Dobrot vecsni daritel! * Dicsim te v-noniznoszti Za aldov liibe znoszti. ozmrti tvoje szpomenek, I bo zansztva zavezek ( 0iesz pa ponovleni, I znovics potrdjeni. tv "• Nedaj mi pozabiti, Kakda ti mam hvaliti Sztola °.l e }?a aldov, I miloscse blagoszlov. 4 - l J elaj po sztezi szvetsztva Mene k-czili bla’zen- ' a > Gde te z-odicsenimi Dicso bodem vernimi. 146 Naprave poszvetsenya. 4. Pokora. Nota: Oh Bog, oli mili Bog! -J O A pri tebi, szveti Bog, Iszcsem k-dobroi i' X pomocs. Szlisaj prošnjo mojo: Podeli! duha mocs. Nemam jasz, isztina, Pred teborn vre« noszti; Ali szpdmeni sze Sz-tvoje szmilenoszti. 2. lrepecsem i czagain, Obcsiitecs grehe mojt Ocsa, nevtaji mi Trosta miloscse tvoje: Vcsini m gviisnoga Szam nji odpiisztsanja, I tvoje ocsius Miloscse viipanja. •>. Li ti szam me moreš Krepiti v-tom vupanvi h obilen tal Mi dati v-zvelicsanji. Ah! — neszodi t tak 1 oleg zla vrednoszti; Csini z-menom poleg I' 1 ' szmilenoszti. 4. \ ek e pogiibelen Je, znam, greli diisi m |, j l t csi me tak kititi Naza k-miloscsi tvojoj: Dnesz n* sz topim na pot Žitka poboznoga, I njo verno hodiš Bo groba kmicsnoga. d. li znaš, kak velka je Szrdcza mojga krhkot' 1 I kak pogiibelna Diise moje tezkocsa.' Oh! - P ei oie z-diihom Z-hodbc moje nore, Na blaženo szt f/ Nzvetsztva i pokore. Nota: Ra/co Jc-hladnoj vodi jelen. 190 T 61a m ° Jga zeld rd ' zne Me na hudo vlecsfj; ♦ X I od csisztocse neduzne Cseszto na g 11 vneszejo, I amet mi oszlepijo, I szredcze pokvad Kelkokrat ni szam nestimam, Ka bolvana zla obim" 1 Cseszt6 sz-priszegov obliibim Nevkleknf po oznoszt; Ali hitro greh poliibim, I osztavim p o znoszt. Obecsam v-dobrom sztalnoszt, I detin sZ nejokoi° SZ ^ ^ a k szluga okoren, Gratarn Pokora. 147 31 3. Jaj! — hitro sze mi razhladi Vrelo namenyava- uve, Zelenve sze v-meni mladi, I szpadnem v-szkti- savauye: Marna szkrb, ali pa kvar, Ali szvetle szrecse dar, Oszlabi v-dobrom moj sztopaj, I — gotov mi je moj szpadaj! k Goszpodne! z-szrdcza 'žalujem Prevnoge grehe moje, I z-boleznosztjov setujein K-sztolczi miloscse •'oje: Bojdi, oh vszamogocsi, Ti szam meni k-po- mocsi, Naj previdim blodnoszt mojo, I iszcsem mi- loscso tvojo. o- Ti angelszke nedu’znoszti Ne zeles od nikoga; ^ habanye od rii'znoszti. — To csakas od vszakoga, j greh odiirjava, I v-dobrom sze zvrstiva, On v-mi- 'oscsi tvojoj tal ma Tii, i tam, gda szvet taniha. 6. Podperaj me tak vu boji, Da vsze hudo obla- ' ' lni > I v-seregi verni tvoji Korono dike ladam. Tam lnm po ’zel viheri Prebivao jasz vu miri, I v-nezre- Csen °m blazensztvi Zvisavao tebe vu szvetsztvi. Nota: Groba sze niscse neogne. O batrivi szrdcze moje, Bog, tvoja bo’zanszka recs, Ki mi szam z-miloscse tvoje Nazve- ? -ksavas to obecs, Ka me nescses pogubiti, Csi sze Cs e , n prav szpokoriti. ( |„. Oh milosztivni ocsainoj! Tebe vesz szvet csii- I u l e > Li cslovek, nevreden szin tvoj, Te okorno ' a,,ti \je, Vu vszoj niznoszti plavajdcs, I glasz tvoj am etavaj6cs. Ovo, jasz z-boleznim szrdczom Obcsiitim Pre¬ voje, I szkuzim pred tebom, szodczom Za trost men l])|J ^ ^ f ■ ''Cse tvoje. Ocsa! ti mi szmileni boj, I zvracsi beteg moj. 4- Ocsiszti me z-grehov moji Pogiibelne ru’znoszti, 148 Naprave poszvetsenya. I krepi me v-velkom boji Vere i pobo’znoszti, li szveti glasz tvoj rad csiijem, I nigdar te nezbantiijei 5, Kakda bi jasz proti tebi Gresio, vecsnamilos- csa, Da mocsno obcsutim v-szebi, Ka szi mi ver f > ocsa ? — Kak bi raj marni szvet lubo, I tak szar- szcbe pogubo? 6. li me zoves na pokoro Za volo szrecse moje Ar csi nazakoczkam noro Szam rad miloscse tvoje; Tal mi v-blazenoj vecsnoszti Das ’zelen najem vernoszti T. Mili szodecz! nevreden szem jasz tvoje sznii- lenoszti. Kak csildno me vodiš vu vszem Ti, <>$ liibeznoszti! Csi szem gli jasz, szin okoren, Tebi v vszem nepokoren. S. Oh! — daj, da tvojo miloscso Vise vszega po> - tujem, I tebe, vernoga ocso Nigdar vecs nezbantujc® A csi me tebe prav liibiti, I tebi v-szvetsztvi szlii zit' Aota: Oh Bog, oh mili Bog! ■j QO kak odltisao Jasz moje povrnem*- “ ' v ‘ Szam rad bi zavrgao Miloscse zadoblem* Ar li te povrnyen Ma tal v-zvelicsanyi, Jaj pa vszf |£ ki neido Z-szveta v-szpravicsanyi! * ez ko je, isztina, Naklonoszt obladati, I vderjanyem zel Z-szanim szebom ladati; Ali to / naša Najszvetesa du’znoszt, Naj z-szebe szlecse«' 1 v szako grešno ru’znoszt. r ^ Cm , duze nad szebom Trpimo greha bre® cl eni globse sze v-szrdczi Vkoreni nyega sze® f: t em te zke sztrgamo Nyega hiide klicze, I zravna®' zemlo Szemeni pravicze. I, sto zna, lehko nasz Szmrt v-nagloszti e 1 vszecse, 1 pred sztolecz szodcza V-gresnoni O® 1 ' pru ecse. — PrOszto zduhavange Na szmrtnojp oS ^' Ueresz Blaznika Vecsne pogubeli. Pokora. 149 n 5. Ne! — molba i prosnva Oszkriinyenoga szrd- cza Neprfde v-nebesza, Nevtisa szrda szodcza: Zno- rics rodjen cslovek Ma czelo on bidtl, Ki' sz-trostom miloscse Scse od etecz idti. 6. Csi gl i je szladki greh, Neda on szrdczi mira: l-i jakoszt nasz pela Na pocsinek vecsera: Ki' bo ! zi ?lasz boga, On ma szpravicsanve; Ali ki v-zle zaszpi, zvelicsanve. Kakda bi tak le’zao V-kalisi grehov ruzni, I ( ^ s i szi hotecs Szpravlao pekla sors tuzni? — Kak sz e nehito K-Bogi povrnoti, Gda me k-szebi zove, P° pokore poti? 8. Oh ocsa! zmagaj me V-te zkom teli pokore, ' a J hitro osztavim Pot hodbe moje nore; Tak sze ras * vecsne Mantre duša moja, I nede mi grozna e ^ka szodba tvoja. Nota: Oh 'zitka ino szmrti goszpod! O T eta mi bisztro odtecsejo Yu prepaszt pre- , 4 -Li minvenoszti. Bog! ka mi ona prineszejo Na Z| k vekivee.snoszti ? — Jeli radoszt diis blaženi? Ali *' a jaj ti szkvarjeni? 2. Ah! — znam, ka szem tebe, szvetoga Gosz- "krat vnemar zbantiivao, I tvojga tanacsa modroga ^eoogao, ni neposttivao; Ar szem v-szrecsi tebe tajio, ''•eszrecsi pa v-tebi dvojio. 8. Mila tvoja dugotrplivoszt Me je vnogo let zna- ,|. a > f lttbezmVa tvoja bivoszt Na pot pokore vracsala; 1 Jasz szem nepametio, Nego sze sz-tebom protivio. : 4- Mrzlo je bilo szrdcze moje K-pravomi brati Jami, Escse i ze-vsze mocsi szvoje Pogiibel szopilo "vemi. Ne! — ne szem briszao szkuz z-ocsi Szirot ' °i"o czagajocsi. '*• Ti sz i mi velo odpiisztiti Z-szrdcza blfzinim 150 Naprave poszvetsenva. rad pregresenve; Ali jasz szem zadomesztiti Setuvao nvn presztoplenye. Zaman szi mi tak glaszo ti: „• nyemi. hi neodpuszU'!“ fi. Szin tvoj mi je vecsni vorczan dao Jakositi nepotvarjene; Ali jasz szem donok nenihao Poti moje pokvarjene: Zavrgao szem nvegov sztopaj, I szara iszkao moj szpadaj. 7. Ne szem jasz, blodnik marati steo Za dobrot« presztajocse; Marne radoszti szem v-miszli meo. sz o, kak szenva, preidocse: Szmrt i szodbo sz« vszegavecs Drzao za šale prazno recs. 8. Ti, szrdcz zbrodjavecz, vidiš i znaš Mojo hod- bo, mojo vrednoszt, I tak me ednok szdditi n® Kaksi preksztopim na vecsnoszt. — Ali! — pelaj ti csisztoga Pred szebe, tak pravicsnoga. Nota: Oh goszpodne, ti nas veren. 1 (ji TTszaznajbcsi! ti znaš moje hotenve, \ nagib szrdcza, ino mislenve; Odkrite sz« znam, tvojoj modroszti Escse i te najjrlobse szkro' noszti. 2. Kakda bi tak szmeo jasz bin moj tajiti, I P rfl lebom v-batrivnoszti hoditi? —Kak bi liotecs k za ° ' -gresnom tamni, I protiso vekvecsnomi planini ? •?. Predrami me ti szam z-szna batrivnoszti, preszamnam sztan moje naklonoszti, Da previdim odurno ru znoszt: I jakoszti odicseno vrednoszt. 1 pred mensim grehom naj na sztran bez 1 ® Kakste szi ga za nicsesztnoga dr žim, Tvojo pr® v 1 vu vszem tak poslujem, Da je niti z-miszlov nezb« 111 tujem. a. Csi gda nerad zmenkam v-mojoj diiznos 2 ’ 1 Ai., nedaj mi zaszpati v-zla ru’znoszti; Podeli znio zno deszno tvojo. I zdigni z-szpadaja diiso m°J ( Na Pokora. 6. Kakoli mi dobra das doprineszti, Nedaj sze mi vnemar na nve zaneszti: Ar nicsesztna je pobo znoszt noja. Csi nve vrednoszt zvaga pravda tvoja. 7. Ti szi meni odpro sztezo blazensztva, I poka¬ jo pot du’znoszti i szvetsztva; Ali — jaj! — kak nerad jasz nvo hodim! Ar sze od 'zel tela zrno zn o vodim. 8. Szveti szodecz! zbiidi me z-mojga tanina Da sz > duši hotecs neszopim plamna: Oh! — daj sze mi z -grehov povrndti, I vu szvetsztvi idti tebi proti. Nota: Verne duše, zvindvajte. j(i*r r;>dg! vadlujem, ka szem moje Duše sztavo ‘ *'♦ 1 > oszkriino; Ar szem szvete pravde tvoje V- "ikak tali neszpuno: Gda szi me zvao. ne szem bogao ^ p ke jasz, szin okoren, Nego szem ti vu szlepoti 'lotecs bio nepokoren. 2- Greh szem na grehe nakladao V-gnusznoj ne- ''nkvalnoszti; I, gda bi lehko obladao Telovne na- ( J°noszti, Raj szem, kak rob, nyim na porob Vrgao llllr duše moje, — Raj szem hotecs hito gresecs Vu plamen szodbe tvoje. 3. Sz-kaksimi szpodobnosztami Szem jasz oszna- Zen ezeli, I sz-kelkimi dobrotami Obdeljen v-diisi, x "teli! — Kaksi czil szi vu nebeszi Ti szam meni j l( do’zo, Žitka goszpod, gda szi mi pot Odpro v-mi- Osc so bo’zo! 4. Ti tak sz-trahom szuncza szpravlas Meni hipe ‘ l| doszti, Kak z-hladom nocsi otavlas Szrdcze moje 'Zaloszti. Tvoj blagoszlov mi na aldov Tecse, kak 1 ° s za, z-nebe: Vesz moj zitek i prebitek Ma posz- Vet szvoj od tebe. t Ali — ah! —jasz neszpoznavam, Ocsa. miloscse '°.) e i Ni nye vredno nezvisavam Poleg duznoszti 152 Naprave poszvetsenya. moje: Nezahvalnoszt, i vsza jalnoszt Szkvarjuje moj? poti; Nevreden szem, szpoznam, vu vszem, Kani i dobra csinis ti. ii ^ 6. Sz-potrtim szrdczom vadliijem, Bog, rii’znt c grehe moje, I z-vilpaznosztjov setiijem K-sztolczi mi- loscse tvoje, V-prahi klecsecs k-tebi kricsecs: 0c>; " poszliihni gla.sz moj! — Vtisaj sze mi, ino vzemi l- mene pravicsen szrd tvoj! 7. Vari me grešne blaznoszti Vu czelom 'zitki m#- s jem, Vrši pa vu pobo’znoszti, I bo’zein sztrahi tvoje® Szveti duh tvoj mi bojdi voj Na sztezi szpravicsanv« Da naj živem ino merjeni V-viipanyi zvelicsanva. ^ zr dcze k-tebi pozdigavam, I, v-prahi klf N * ^ cs ecs, zdiihavam: Bog, szmiluj sze mi, gr^‘ niki! Odpiiszti dug moj veliki, Vzemi me v-milosc> f S; tvojo^ Raz\eszeli diiso mojo, I tak me ze til gviisnog 1 ' csini bla zensztva diisnoga. ;il ®' 2. N6 szem toti vreden, Bog moj, Ka bi sze C: vecs z\ao szin tvoj; Ar szem vtepao szlobodscsine zimn mojo szinovcsino: Ali, proszim, szmiluj > z im 1 odaj deszno blodecsemi, I daj mi pa v-tvoj* kuli 1 okoj naidti, ocsa mili! 1 J 8 ,5. Oh! budi me na zahvalnoszt, Na vere i zit^ sztalnoszt, Da glasz tvoj mili rad csiijem, I z-vrf; J 0 z j°' na szlediijem: Krepi me vu nemocsnoszti, vrši vu pobo^noszti, Da, kak ti to zda obliibim, Teb' v-zitki, v-szmrti liibini. ‘ K Nota: Sznazi sze, oh draga duša! Azrdcze k-tebi nozdisravam. I. v Vir tuša Geto Nota: Ki od Boga odsztopi. i je Boga osztavo, I grehe poliibo: Onr szrdcze zapravo I diiso pogubo: J eZlK »f n llOUnnrrl- - - ° ' neposztiije, Szam szebe szkvarjuje. Pokora. f| mil !! 1 ( ni¬ si Z- o- !!!' .» t' iO :( ). t J i 153 Vt 2. Z-grozov sztopi pred nyega Szmrtne nocsi kmi- cza, Viher dneva szkradnvega, I szodcza pravicza; Mantre zla I pekla Ga povszed sztrasijo, I trdno kla- csijo. 3. ’Ze til sze te neveren Od sorsa potaka; Tam pa n >dk sztan oduren Dušo nyegvo csaka: Britki Ion -tonile on Szvoje nevernoszti, Til i vu vecsnoszti. 4. Eti diisna veszt vrnarja Nvegvo pokoj i mir, Szvet ga spota, potvarja, Klacsi sorso viher: Tam pa Ma ednok Nyega po tom 'zitki Vr’zti na jaj britki. o. Zato, oh grešnik, szkoznuj, Dokecs priliko mas! - Vu ho zem sztrahi potuj ; Ar trden racsun das Od 'szega Tvojega Gucsa i mislenya, Žitka i csinenva. 6- Ocsiszti tvoje szrdcze Od vszake ruznoszti, ^ a j sze bliszcsi, kak szuncze, Z-gvantom nedu znoszti: ^bliibi, Polilbi Detinszko zahvalnoszt, 1 vu dobrom Sz rilnoszt. Hiti, hiti vcsiniti Dnesz pravo pokoro, I sztalno " ur iti Hodbo tvojo noro: Jezusi, Virtusi Sze poszveti Cz rii, V-diisi ino v-teli. ( 8 Hiti! — ar den pretecse, Nagne sze ti szuncze, SZl *irt te brs privlecse Pred sztolecs pravicze! — '■/j * e bi, Csi uebi Pred velko szodbo to V-sziiknvi •Moszti so! vesi me grehe moje Prav obzaliivati, 1 ^ 'oie pravde tvoje Glasz tak postiivati, Da zivocs, f,a .jocs Nye pot naszlediljem, 1 v-szvetsztvi potujem. Tak, tak bom jasz, dobro znam, Eti vandrar „ r ° Cs en, Prek groba pa mi ti szam Vtalas 'zitek ve- j.|. "• ^-onimi Vernimi, Ki szo v-szlii zbi szvetsztva 1 to-ezili bla zensztva. 154 Naprave poszvetsenya. I Nota: G da ma szlcrddnya vdra pride. ■j(VO T)°j ,ni sze jasz ocsi moje, Bog, k-tebi pri- 1* 0»-13 zdignoti; Ar me szveto licze, tvoje vidi v- ni znoj grehoti. — Oh jaj! — zaka szem zlo bog® I tebe, ocso odvrgao ? — Gde mam naidti szmileaoszt* Bog! ti szi ogen gorecsi Vszem, ki nemajo szvei- szt\a. I meni je greh to zecsi Grozna prepaszt prek- letsztva : Mrzim sze escse szam szehi, Ka pa, tak szve- torni, tebi! Kak obsztojim pred tebom? •1. lebe, vsze liibezni ocsa, Neszmem za oc® zvati; Ar me prevnoga grdocsa Nehenja ne szagati ii szi me milo zvao k-szebi; Ali jasz szem nesot' • ~ ^o • zavrgao szem glasz tvoj! 4 ^.'°i a ocsi, iszka miloscsa Mi je odpreta sztala ’ J a i • greha szladkocsa Me je od nye vkr® gnala. Grozio sze mi je jaj pekla, I 'ne szem be> z-szteze zla, Ne sze ogno mok vecsni. 5. Neba, zemla prvle preide, Szvet sze prvle po 1 '*' Kak diih moj, Bog, k-tebi poide, Csi bom vszak^ i nisi. Csi neobjocsem v-pokori Sztopajov moji* 8 nor| , * oszpadnem, vb z-miloscse. ti. Jaj! szrdcze sze mi zburkava, I nenai ||f pokoja; Diisa mi tu’zno zdiihava V-plamni etoga b«> ~ S de vzemem szkuz toliko, Ka bi ruznoszt« 1 'oliko Mogao z-szebe zeprati? n' ! * v d oh ocsa veren, Je escse nesz ao . i eden grešnik odiiren, Ki sze nebi P° ,p ao ’ i c li v-pravoj pokori, Osztavivsi zitek /-verov lszkao miloscso. in -!• Zda P red tebom klecsim Vu szrdcza p° tr n r0)SZtva S raha k-tebi bežim Po Jezusa* 4 * „ * *’ cs ®/ ne bom na pokoji, Dokecs nebom c?# t'nji' Idi! — odpuszto szem ti.“ Pokora. 155 SS 9. Oh! biidi me ti na sztalnoszt, Gda me greh 'kaniti scse, Ali toga szveta jalnoszt, I szrdcze v- mreže vlecse. Ti szi jakoszti zacsetek, Ti boj i nje »lokoncsetek, d-meni, i v-vsze grešniki. ]Sa znano noto. 5 rjivem jasz“ — tak veli szam Bog. — ,,Nes- ■,, csevi grešniki szmrti mok, Nego bole li to ulem, Naj szlobod da on grehom, vszem, Boga, gda 9 a duh moj zove, I tak z-menom veke ’žive.“ 2. Premiszli, oh grešnik, to recs, I zlecsi sze z-zla 'szegavecs; Tak mas grehov odpiisztsanve, Miloscso, 1 z 'elicsanye: Ar znaš, ka sze z-zla vrnoti, Je zacsetek ritka poti. 3. Vari sze vsze batrivnoszti; Nestimaj v-grčsnoj ^udno lf rati szmeo. zedocs _ szti, Ka bi k-povrnenvi csasz meo, I v-zle du’ze Jezus veli: „ verosztujte! — Pride ne- * . szkoznujte!“ ^|. 4 ' ^6g dugo trpi, isztina: On je miloscse vretina; ! na miloszt ki greši I vu grehi hotecs lezi, Od- Z °„ kak ocso. I zgubi nvegvo miloscso. „ "• Miloszt toti ponuja Bog Za volo jezusovi mok; Cs ! csi sze povrneš ino na szvetsztva pot vrneš: S| P a grehov neosztavis, Szam szebe veke zapraviš. *'• iloesz 'zives; greh dnesz obžaluj: Dnesz szvet- t . '° zacsnoti setilj. Ti szi na dobro pozvani, 1 na to ! P dani: Ka szi zamudo, dnesz setiij Doprine- ‘• verosztiij ! Bog- tj da priliko, i mocs, Visni poszvet, ino (. "cs: Li te prilike niiczanje Ti potrdi to viipanve, sz ' prav vugo d en ocsi, I tal mas v-nvegvoj miloscsi. Naprave poszvetsenva. 156 5. Tera. Nota : Oh Bog, oh mili Bog! 4) A A T^rsze dobrot vretina! Ti nasz, molecse l V I nam hasznovita Podeliti obliibis. Molit sze tak i jasz, Krepi me v-nemocsi, Naj sztalno ven mam V-tebi, vszamogocsi. 2. Jasz, isztina, verjem, Bog, v-tebi; ali szabf Brezi duha tvojga, Mali trak vere moje. Li ti more zmocsti Mene vu krhkocsi: Proszim tak, nevtaji I tvoje pomocsi. 3. Na sztezi 'zitka mi Podeli deszno tvojo. K-p ( 'j polnoszti czili BIfzaj szam diiso mojo. Maloj veri moj' •Sze daj narajati, I lepomi szadi V-nye krili vgaj 4. Ka zi mi po veri, Oh vekvecsna miloscsa, szi mi vszigdar bio I bodeš veren ocsa, I ka j 8 ' orok mam Vu kralevsztvi tvojem; Ar szem pravi s»! tvoj Po Jezusi mojem. o. Poveksavaj v-meni Te vere bo zanszki dar. M mi proti grehi Bo zmo zen szteber vszigdar, V-’zi® v-szmrti mi Ona daj trost i mir, Da me nepotomi' dvojnoszt sorsa viher. *>. Jezus, ki szi molo Za vero vucsenikov, ^ z a za te kincs Vsze tvoji naszledmkov ; Vrši 'l' ! V : ,neni ’ z-n yc szadom czvetem, I edndk v- 11 . 1 knii^ liho vopreminem. 7. \ u tvojoj desznoj je Moj trost, moje viip a ". vf , •i o( tebe sztacse Blagoszlov, zvelicsanve: Timi 1 " < a J " a j em Prave vere moje, Ti szvetlo korono Vef dike tvoje. Vera. 157 *6 Nota: Ali! — ha bom jasz grešnih csinio ? •)|jj ^biidi sze, duša, na vernoszt Boga, kak -»"L Zj sztvoritela, I 'zitka voditela! — Zbudi 8ze > gledecs na vecsnoszt, Gde sze neoszramoti, Ki 1'ibi bo‘ze poti! «■ Szloni sze z-verov na nyega: On tebe neo- «tavi; Ar ti je ocsa pravi. Zato je szina szvojega Uao z-vecsne szmilenoszti Na zalog liibeznoszti. 3. Nebogaj nagibov tela, Nego li glasz goszpodna; ^ bos nyemi vugodna: Csi bos v-pravoj veri ' r( ^ a > ’Ze eti naides pokoj, Tara pa v-diki orok tvoj. 4. Z-mocsjov te je Bog oszna’zo: Zato, mogocse 11 J e Iszkati dobro tvoje. Neidi vnemar v-mre’zo vražo; sze vu nye pogubiš, I diko bo zo zgiibis. °* Kak bi piisztila ti z-ocsi Greha pogiibelno niocs! Ne! — verosztiij den i nocs: Ar vidi te vszazna- ! ( ' c si, I oszodi v-praviczi, Ka sto csini vu kmiczi. 6. On te trdno opomina, Naj pred zlom na sztran ,ezi s, I ’z-nyim szrdcza netezis: Nega tak vu Bogi mia ' Csi grešnik v-zla kalisi Szopi vecsni jaj duši. ^ Szaszi sze tak zla, oh diisa! Sz-koga csi ednok ^-janes, Kebziij, da vecs neszpadnes; Ar je szlednya 1 (l( ‘a hiisa Od szpadaja prvoga, I grob mira vecsnoga. 8. Szkozniij, moli, i bojuj sze Proti vszem pro- M| kom Z-Jezusom, szredbenikom; Z-ro’zjom vere 1 aclaj vsze, Gledajocs na vecsnoszti Szvetli najem ' er »‘oszti. Nota: Zdrži, csloveh, v-szrdczi mirovnoszt. •)(|9 ~T)og* ! tvoja ocsinszka liibezen Mi zlehkoti p -D szrdcze moje, Gda je te zi kakste bolezen, le! ^ sz vete vole tvoje: Csi sze z-verov szlonim na e ’ N -tvojem krili naidcm trost nebe, V-hipi czaganya. 158 Naprave poszvetsenya. 2. Oh vretina vecsne miloszti! Neba, zemla te zvi¬ šava; Ali cslovek v-gniisznoj gizdoszti Tebe, oc- zamotava — Ah! — vari mene te blodnoszti, KaL najvekse neszpametnoszti, V-zitki i v-szmrti. 3. Daj mi to pred ocsmi dr’zati, Kak szi me t vszigdar lubo, I vesi sze mi vszega varvati, Sz-ki» bi tvojo miloszt zgubo, Naj sze te, kak dete zahvalim. Vszedni dr žati morem sztalno Z-verov i z-zitko® 4. Kak bi jasz vero mojo tajio, I zbantuvao teli' ocso ? — Kak bi vu tebi, Bog moj, dvojio, I ta * zakoezkao miloseso ? — Vem mi ti nezeles szkvarf nva, Nego na czili povrnenya Mir diis blaženi. b. V-szlii’zbi neszkazlive jakoszti Mi das naidti tiho radoszt, I, esi gda pomenkam z-szlaboszti, Szloni 1 sze na tvojo miloszt: Neodvrzes za volo bina Mene tvojga krhkoga szina, Mili oesa moj. 6. Tak szladki trost mi vera dava, Tak bla zea zitka poszvet! — Geto tak blbdnik pomenkava, k' more meni sors i szvet ? — Naj szi bar te nev eren zdvoj 1. Vernik i vu szrnrti obsztoji, Z-viipanyem v-B6gi. 81 s: v 8 F 1 Nota: Hodi Ic-nam, oh duh Bog szveti! *)A.) T)bg, daritel visni dobrot, Szmileni oesa 1) szirot! Tebe v-radoszti zvišava, Ki ime ^ szpoznava; Vekvecsno tvoje bo zansztvo Molecs h' a vsze krsztsansztvo, Za vere jezusove czvet, Po koj fZ( blagoszlavla vesz szvet, Komi je voj szveti szin t' 0 . 1 2. lebi, blazensztva vretini, I mi v-diihi i isztini Prinašamo zda szrdcz aldov, Za vere lia blagoszlov, Stere odiesena szvetloszt Prepravla p&® e ' szleposzt, I ka’ze pot ’zitka szvetsztva, Visnoga t^ 8 i blii zensztva Vszem narodom i porodom. 3. Hvala ti za te dar visni, Ino tak dragi k‘" c dii.sni! Daj nam ga prav postiivati, I y -l®P°^ Vera. ie li -til alm kot telit tal iijt 159 zrdczi varvati, Da vu niddroszti czveteino, I vu jako¬ sti rasztemo — Eti vu zemelszkom 'zitki, I ednok v-nebeszkom prebitki. — Boj szraileni, diih blaženi! 4. Ime tvoje sze naj szveti Od vsze odebrani szveti, Ki szo tebe prav szpoznali, I szrdcze tebi podali: Vsze v-Jezusi okrsztsene, Ino tebi poszvetsene '-te vere liibezni krepi, Da vszi rodijo nye szad lepi. _. Vszamogocsi, boj k-pomocsi! 5. Tvoji szo i ti neszrecsni Vandrarje, oh ocsa y ecsni, Ki escse v-blodi czagajo, 1 te vere nepoznajo: Hl>! — daj tak tvojoj szvetloszti Szvetiti i uyim v- sz leposzti, Da uaidejo pot z-bolvansztva, Na tak zelen z >tek krsztsansztva. — Boj k-poszveti vszemi szveti. 6. Ki pa, v-nye szlabo sztojecsi I v-nye isztini l'ojecsi, Od nye zlehka odsztiipijo, I v-nevero od- blodijo; Ali ki raj v-zle le žijo, 1 diiso szi 'z-nyim ,e zijo: Te vodi po diilii tvojem, Na sztalnoszt vu Zvezki szvojem, — Na pot szvetsztva, i bla’zensztva. 7. Vesz, vesz ete szvet široki, Sztvorjeni po tvojoj r "k>> Sze naj k-toj veri pridruži, I tebi do koncza v lu’zi: V-nye naj majo vszi narodje, Vsze meszt i 'Stotin porodje Tii angela varitela, I na czili zveli- c 'itela. — Bog, szmiluj sze! — odicsi vsze! c> m 160 VII. Duhovno kralevsztvo bo’ze, Szveta mati czerkev. Nota: Oh szladki Jezus! ka szi. S\i\\ r/drzis ti, Jezus, obecsanje dano: Ka h' tak zmo’zno czerkev tvojo brano, Da t orok tvoj ni te nepremine, Csi vesz szvet mine. 2. Zato szi szpravlas vecs i vecs vernikov, mensas csredo tvoji protivnikov, Szvet od dna do d® bole preszvetsavas, I poszvetsavas. 3. Tak zmo’zno braniš tvoje csesztitele, I kincsO' tvoji verne varitele, Da protiven szvet z-dikov obli* dajo, I mir ladajo. 4. Csi nye blodnoszt i hudoba szkusava, T v 0 J' recsi glasz je zmotno zbiidjava, Naj v-pravoj veri 1 szvetsztvi sztojijo, Daz nedvojijo. 5. Bla zen, ki v-veri i jakoszti sztoji! — Ka s! on szile protivnikov boji? — On oblada szvet, i v dikov ga edndk Koroniije Bog. 6. Z-radosztjov szpozna on v-mira kralevszt' 1 Gde de talnik vu popolnom bla’zensztvi, Kak vel " 1 szi ti nyega eti vodo, Gda szi ’z-nyim hodo. 7. Brani tak, Jezus, i nasz, tvoje verne Od z ‘ i szveta blodnoszti odurne, I pelaj nasz po P ri ’’ vere poti Bla’zensztvi proti. Jv6ta: Bič!zen hoj, krisztus, toga. Iv T> azsiirjaj, Jezus, duhovno kralevsztvo. , .* ^ ccs no, isztino, jakoszt, i bla^cns^' 8 a e< odnikom nyega optisztiti, Niti vtoniti. • csi bole i nye tebe szpoznavati, Da te i 011 Zll . a ° D !'‘savati, Szliizecsi tebi v-szrdcza nedu’ zll ° sztl ’ v »leg du’znoszti. szveta mati czerKev. 3. Pamet nyim sz-tvojov recsjov preszvetsavaj, I ' 'zrdcze z-szvetim diihom poszvetsavaj, Naj ti neboto protivniczi, Nego verniczi. k Odvrni od nasz vsze nevoscsenike; Vari szpa- iiija prave krsztsenike; Brani tvoj sereg od pomen¬ ku! *avanya, I szkiisavanya. 5- Vu neznanoszti bojdi nam k-poszveti, I v-pre- h>inyanyi nam mbcs vere neti; I csi nasz sztrasi 1 1 vi, kg-odi bojazen, Vle v-nasz vupazen. 6. Drži na viizdi blodne hiidobnvake, I tvoje pravde blazne presztopnyake, Ki sze k-tadankoin oi ^veta pridru žijo, I nyim szliizijo. a- r. V-miri nam czerkvi, ino sole zdr zi, V-miri naj 'svetszki vszaki cslovek trži: Vszi, ki na liczi zemle i P re bivajo, Naj mir v’zivajo. 8. Daj vszem v-krsztsanszkoj liibezni 'živeti, 1 vu ".ve krili vszem tiho szmrt meti: Tak nasz pelaj vsze, n P° boji vernoszti, K-czili vecsnoszti. Nota: Oh vekivecsne miloscse. 1 'Ufi ( i* 1 J ezus ' blazniczi scsejo Czerkev tvojo 1 '* ^7 vtoniti; Ali ki vu nye zivejo, Tim nedas Z( lvojiti. Vecsna je tvoja nasztava, Tak da spot- CZOv naprava Nye nigdar neprepravi. Ne! — tvoje szveto kralevsztvo Je ne delo zc- I s zko; Ono sze grunta na szvetsztvo I isztino ne- s/ -ko: Zato je zaman tr’o vcsz szvet Telikokrat, • ( * a poszvet Vgasziti i fundati. ( ’*• I zda sze nam zaman proti Neveren szvet z- ' N ziijj csov . y r ravnag nage p 0 ^ s zam z-ramov u/ a,n °g6csov: Gda stiinamo, ka szmo tota, Duh tvoj z escse i te zna Z-dikov koroniivati. v 4< Sztani kre nasz, voj zmo znoszti! Zakrivaj tvoje le ’ ^ a j previditi blodnoszti Nye nagibe odurne: n 162 Duhovno kralevsztvo bo’ze. Odurni vsze, naj szpoznajo I z-nami vred zvišava Tebe, voj a isztine. 5. Nasz pa, verne tvoje cziinpraj Vu našem vah Bivanji, I szveti blagoszlov tvoj daj K-cseszti na- pozvanyi: Vari nairae od blodnoszti, Ru’zni grehov dvojnoszti Nasz, i vsze odebrane. 6. »Sztvori v-nami csiszto szrdcze, Podano neduz noszti, Stero recsi tvoje szuncze Naszlediije v-du 'znoszti; Vu popolnoszti vrši nasz, Da vszi, bogav- 'ritka glasz, Vzememo tal v-miloscsi. 7. Vr’zi konecs neznanoszti Po vszem siiroko' szveti, 1 sz-trahom tvoje szkrovnoszti Sztan naroda' preszveti: Zhod i zahod naj szpoznava I v-prahi kk csecs zvišava Velkoszt imena tvojga. 8. Etak do ti v-podloznoszti Vszi narodje szltlzii I tebe, vu poboznoszti Vandrajocsi, liibili: Tak pod obranbov szvetsztva Vgajao zelen czvet hk' zensztva, Tu i v-diki vecsnoszti. 9. Jezus! sz-punov vilpaznosztjov Csakajo ver® tvoji, Ka je z-bo zanszkov zmoznosztjov Koronujes f boji, Gda prideš, njim k-odkiiplenji, Nevernikom ! k-szkvarjenji, Szodit szvet vu praviczi. 10. Oh! — hiti vovtrgnoti nye Z-rok telki p rl vnikov, I, szam szebi na postenje, Koroniij n)® ,aC z-dikov. Daj obladati isztini. Naj vesz szvet pd 11 .' v retini Naide poszvet i mir szvoj. -A a znano noto. 207 §Tdd je nas Bog zmo’zni, Ro’ 2 ]®^ ^ ‘ l- obranba; Varje nasz, sereg pobo znij a 'enii szvoji hramba. Nas sztar’ protivnik, Szveta P glavnik Z-szilov, z-jalnosztjov, Bori sze z-oblas^J 0 Nakanivsi nasz fundati. Z-nasov mocsjov szmo li zbo zni, Izlelikal” ..Mik Szveta mati ezerkev. 163 czi tota; Ali kre nasz je te zmozni, Ki nam zinen- kati neda. Pitaš: on sto je ? — Jezus Krisztus je, Goszpod seregov, Ki nye z-szvojov mocsjov Zlehka vsze dolipotere. 3. Csi bi sze vesz szvet protivio, I na nasz z-besz- hucsov tr‘o, Bog nas bi nam na pomocs bio, I nyega vkupesztr’o. Naj szi sze grozi, Nasz nepogrozi ^veta poglavnik; Jezus je obladnik: Z-ednov rccs- J ov ga pobije. 4. Recs bo’za osztane vszigdar, Nye niscse nemre proti. Bog nasz neosztavi nigdar, I szveti duh nasz 1'toi. Csi bi trpeli, Ali zgubili 'Zitek i blago, I vsze, je drago: Nebesza nam osztanejo. o. Zsito, dika nesztanoma Ocsi, szini, i diibi, Kak '■zacsetki, tak vekoma: Bog nas je k-narn ne tiilii; nasz vsze brani, I z-recsjov hrani, — Tak da pro- tl'nik Nede nas obladnik: Mi ga z-Bdgom obladamo!! Nota: Hvdleno bojdi, Bog, vehveke. ')AO T)o’zi szveti sereg, nika sze ti neboj; Ar tebi > -^3* 13 škoditi nemre protivnik tvoj: Csi gli ne- '°ren szvet ma proti tebi boj, Krisztus szara te brani, kak vszamogocsi voj. fldvr Bo‘zi narod szi ti, csi szi gli tak mali; Bog te ne— r ze zato v-niksem tali: Ar koga lasztivna dušna '® sz t pohvali, Velki je on, kakste ga bloden szvet šali. 3. Csi sze ti vu Bogi sztalno viipati znaš, I v-nye- ^°' e pravde csinenyi radoszt mas, lak sze protivniki '' r <»ke ni te nedas, Csi taki za vere volo szvet tanihas. • Ka ti ma škoditi bloden rod poganszki, Ki tak SZl >o tere na narod krsztsanszki ? — Kad nyemi J^ti ta zitek tvoj zemelszki; Ar sze ti za nyega a a hincs nebeszki. **• Varje goszpon Krisztus szam ezerkev krsz- 164 Duhovno kralevsztvo bo’ze. Szvet,a mati czerkev. tsanszko, I vodi, kak paszter, liidsztvo cslovecsansz- ko, Odicsi nad vszemi mocs szvojo bo'zanszko, Ki taosztavijo vszo blodnoszt bolvanszko. 6. Setiij ti, poglavnik visni, z-nami bidti; I vu boji vere nam nedaj zdvojiti, Ni tv oj ga imena vnemar zatajiti, I tak na szkvarjenva sztezo zabloditi. 7. Biidi sz-tamna blode nase protivnike, Daj mir i liibezen med vsze krsztsenike; Posztavi v-szramoto blazne nevernike, Ki tajijo zmoznoszt vecsne tvoje dike. 8. Pelaj vesz szvet k-tvojga szpoznanya vretini. Po evangeljoma bozanszkoj isztini; Nam pa, kak st' rega tvojga prvotini, Szpravi dike sztanek v-vecsnoj domovini. Na znano nota. £)AQ T)° z i verni hi’za Je placsen sztan kriza. ' JD ki v-nye prebiva, Vno’zino szkuz v živa Szvet ga odiirjava, Blodnoszt zametava, In o ospotara 2. Zato, ki v-’zaloszti Iszcses trost radoszti, ^ diisa tvoja Nenaide pokoja, — Oh krsztsenik, nezd' voj! Ar ti z-dikov Bog tvoj Szkoncsati da te boj. 3. Od zacsetka szveta Do etoga czveta Szo odurni Bili bo zi verni, I po jaja poti Mogli idti p r8t ' Vekvecsnoj dobroti. 4. Bo’ze recsi szvctsztvo Szvet ma za prekletszb 11 1 ki nyo prav vcsijo, Obsalnoszt trpijo: Szvet j e ° durjava, Šali, zametava, In o ospotava. o. Sereg bo’zi verni Je povszed odurni; J e7,llS * ovcsisze Szo li sziroticze: Ar v-szkuzaj plavajo, kiizom czagajo, I tiizno plakajo. 6. Komaj je nevola Edna taminola, I ’ze drug 8 / pa Brezi koncza mantra. — Ali zmo zen je Bog, I zdigne ednok Verne sz-prepaszti mok. t. Zato, csi ti glava V-povodni szkiiz plava, 11 Pravo krsztsansztvo. Povszemvszega. 165 sze ti v-nocsi ’Z-nybv posztela mocsi; Szloni sze na njega, Kak szodcza visnvega, I ocso tvojega. 8. Oh Bog vszamogocsi! Ti nam boj k-pomocsi; Ivoji viiszt mili glasz Razveszeljavaj nasz. Oh trost verni lildi; Dugo sze nemiidi: Daj nam mir po trudi. Nota: Oh Bog, oh mili Bog! J)tA /'■'^seszt tebi, oh Jezus! — Cseszt, ka szi do szegamao Szveto czerkev tvojo Od pogii- beli varvao, V-nye maternom krili Obdr’zao zakon ‘voj, I csredi bo’zoj dao Naidti ‘zelen pokoj. 2. Oh! — vari orok tvoj I nadale med nami; Za¬ krivaj tvoj sereg Z-milimi perotami: Pelaj pri posz- veti Vekvecsne isztine Vszo zemlo k-punoszti Bla- z cnsztva vretine. 3. Vracsaj od blodnoszti I grehote odurne, Na s ztezo isztine I szvetsztva, tvoje verne. — V-tvojo °vcsarniczo Szpravi vkup vsze na mir, Naj edna csreda ko> I — ti — eden paszter! VIII. Pravo krsztsansztvo. 1. Povszemvszega. Nota: Kako Jc-hladnoj vodi jelen. Tr a za vrednoszt m a krsztsansztvo, Csi sze i l* _i\_ ga nepostiijem ? — Sz-kelkim je vecs, ok pogansztvo, Csi ga nenaszledujem? — Csi pravdo z “ka li znam, A' na szkrbi je nemam Krsztsenik Sz em B z-vusztami, Ne pa z-szrdczom i z-delami. . 2. Nicsesztna je moja vera, Csi je ne szadarodna: 1 dobri del puna mera Je pred Bogom vugodna. — 166 Pravo krsztsansztvo. Szrdcza .nagib vtepeni, I ’zitek oszkrunveni, Je ta szramoto krsztsansztvi I szmrten csrv zvelicsansztvi. 3. Hiisi szem tak jasz, krsztsenik, Ki szem szpo- znao Jezusa, Ali donok, kak nevernik, Odiiro pot virtusa, — Hiisi szem od pogana, Koga pot je neznana Ar ka mi vala vsze znanye, Csi je ru zno moje djanye 4. I kakda bi pokoj melo Szrdcze moje v-trplenvi Csi bi me gda gniiszno delo Szkvarjiivalo v- zivlenj' — Ka bi mi v-szmrtnom boji Dati moglo hlad znoji Nego li vera bozanszka, I lepa hodba krsztsanszta 5. Jaj! — ka bi mi tam hasznilo, Bog moj, z-groba sztanem, Csi bi te szrdcze molilo, Gda p rc " tebom posztanem ? — Pred tebom, szodecz szveti. J ( szkazlivecz prekleti, I li pravi krsztseniczi Do milost orocsniczi. 6. Vesi me tak czeli 'zitek moj, Bog, tebi noszvetiii fno pred szodnyi sztolecz tvoj Z-csisztim szrdcze® sztopiti. l i mi daj razum i mocs, Da szkozniijem d e " i nocs, Vszo hudobo odiirjavam, I tebe v-szvetszt^ zvisavam. N6ta: Oh Bog, oh mili Bog! •)(') Treke szreesen vandrar, Ki sztezo szvetszh* j bodi! — Lepa je nyegva pot; Arga^' vodi: On za najdragsi kines Ma szrdcza po b °' znosz , , tere nebi meno Za vszo szveta zmo zno^ 1 ‘ 11 P az ' 119 szebe, Gde poesiva i hodi, M sz o kak od hiidi Nagibov gda nezvodi; Nyeg° v ' aklonoszt De vszigdar esisztesa, Ino esela bivos* 'szaki hip szvetesa. 3 - On pred oesmi noszi Boga, kak ’zitka szodc* 8 neosz runi szi Ilotecs z-hiidobov szrdcza; Csi P 1 S a pomenka Vu dobrom z-szlaboszti, Objocse szp aJl ' SZV °J ' -szrdcza potrtoszti. Povszemvszega. Je na lsztvi. szpo- ) p«! nana: inve’ J lenji čini' znoji- szka- g* pred i, > iscsf etiti' ;ZOJ de« izW itv< 0» bt S2i N»i •h l » t % 4. On vszaki dar ocse Z-zahvalnim diihoni vziva; Nikomi, ki v-krili Szvetle szrecse pocsiva, Je ne nevoscseni Za dobrote zemle; Ar zna, ka szo one Marne, kak szpar megle. 5. Csi je pa sors nvega Obdelo z-obilnosztjov, Nadeljava vboge Z-gotovov veszelnosztjov: On ni protivnika Meniha v-zaloszti, Kak Bog ki i hudim Dd hipe radoszti. *>• On za volo mira Mikoga nezbantiije, I drugim fslinge Odpiisztiti setiije; Gosztokrat szi etak Miszli vtl pameti: Bog nas od vsze nasz scse Szvetsztvo i Mr meti. 7. Povszed, z-dobrov peldov Naprehodecsi, szveti; ' u szrdczaj pobo žni Nagib jakoszti neti: Nad zbog- ■ a| iyem bratov Sze z-szrdcza radiije, I tak ncbeszki Peldo naszleduje. Bla žene vecsnoszti Vlipanye ga veszeli. Vu s, ® r om nevklekne, Kakste sors ga dreszeli; liho ide On i szmrti szvojoj: Ar vidi orok szvoj, Bog, ''"'iloscsi tvojoj. 'b Taksemi vandrari Daj, Bog, i meni bidti, Da i j' lSz 'Ti miri Morem od etecz idti: Jakoszt naj szna zi tii z Mo hodbo mojo, I tam mi lehkdti \elko szodbo tvojo. Nota: Blazen boj Krisztus toga. G oszpodne, sto ina v-nebi orocsino, Oda taosztavi marnoszti tiihino? — On, ki PCs noszti szrdcsno ide proti Po szvetsztva poti. 4. Ki hiidi miszel vu szrdczi nekiiha, Nego sze . 11 °d szvetoga duha; Li torni szveti v-szmrti trak u Pj! vesi me prav postuvati Szina tvoje ^ navuk bo zanszki, I nyega glasz naszledOT Kakti zitka vorezan, zvelicsanszki: Daj mi eti ra? \o modroszti, I tam pridti k-vretini radoszti. 2- ^ ari me od gniiszne blodnoszti, Krivovere. kmieze bolvanszke, I vrši me vu pobo’znoszti, I s z P° nanyi isztine bo’zanszke: Razumno bojdi moje k^ 2 sansztvo, Da v-nyem naidem pot na zvelicsaos^ B. Daj mi te vu dilhi esesztiti; Ar sze tebe tak* eseszt piisztaja, I tvoje ime tak szvetiti, Kak s! meni, krsztsani dosztaja: Ne ie tebi, oh biv< , -—^ ja; je teni, on duhovna, Vugodna eseszt, i szluzba telovna! 4. Vesi me vsze ru zne naklonoszti Ino ’zele ' 7 olvlrt T ti pi • iu zne naiuonoszti lno zete csno obladati, I po nevkleknvenoj sztalnoszti szvetlo korono ladati: Tebi, szveti szodecz i 1 moj, Tlodba moja vu vszem prijetna boj. «>. Vrši me vu veri, viipanyi, lno szadar* 1 Povszemvszega. 169 H i je liibeznoszti, Da ti szluzim vu szpravicsanvi, I lepoga z- szrdcza veszelnoszti, Hodecs vu szrecsi, i vu nevoli Tebi, vecsna miloscsa, po voli. zen 6. Etak 'ze vu marnoj tuhini Szi pocsine v-tebi ira- moje szrdcze, Tara pa na nebeszkoj viszini Mi zide I e pse radoszti szuncze, Gde mi ti vu blazenoj vecs- i, [ noszti Szam vodati mas najem vernoszti. snt Nota: Krisztus veh': hodte k-mem. »)JK '"Vre je on escse krsztsenik, Ki je ne, kak ' - 1.1 bo zi vernik Csiszti vu vszem hotenji: Ki feusa li z-viisztami Vadliije, taji z-delami; Pogan J e 0,1 v-zivlenji. 2- Vszi, vszi szo bo’zi spotlivczi, Ki szo vu veri ^bazlivczi, I v-szrdczi oszkrunyeni; Ka je nvi szvetlo lsz tsansztvo ? — Li preczimb jama — bolvansztvo. I " r °b z-zlom napunjeni. Mujti obraz, mile ocsi, Melika hodba, maszne recsi ’ I zmislena oprava, Prevnbgo piiszto molenve, ' Sz e szpodobno hotenje, — Vsze je blode naprava. ^ Vehnejo ta, kak puszti czvet, I vesznejo v- e a .i* let. Jaj! — ki sze na nje szloni, On na prhkom ''diuti sztoji, Diih z-nvi csemerom opoji, I v-prepaszt vtoni. V-nebesza do li oni sli, Ki szo sztalno radoszt "aisli dic«f> V-pravde boze csinenji, Ocso vu szvctsztvi ° Cs i. I njega volo csinecsi Escse i vu mislenji. Vi j Csi je ru’zno tvoje djanje, Nicsesztno je vadlii- Cf ,. ' e ’ ~~ Mrtva je vera tvoja: Csi njo scses poszvedo- 1 *’ 'V -nedu’znoszti mas hoditi, Gledecs na zitka voja. p,/ - Bog gleda li szrdcze csiszto, I ne vero tvojo C8 ' z 0: la je odurna pred njim! — On li pravi krsz- S jj, j ov Vreloszt koronuje z-dikov, Pred szvetlim 0 Cz om szodnjim. 170 Pravo krsztsansztvo. 8. Oh! koronuj ti, goszpodne, I moje poti vugodne, — Odicsi vero mojo ; Pelaj po sztezi vernoszti I mene k-czili vecsnoszti, V-bla'zeno diko tvojo. Kota: Zdrži, cslovek, v-szrdczi mirovnoszt. T)6g! ki szi moje zvclicsanye, Vleczi me od JD szveta k-szebi, Naj vesz moj trost ino viipanve Polo žim v-jedinom tebi, Neodsztopim od tebe v-szrecsi, Ni v-tebi nezdvojim v-neszrecsi, V- zitki. ni v-szmrti. 2. Daj mi z-szrdcza ob zaliivati, Csi proti tebi pregrešim, I z-greha sze hitro szkopati, Da sze njega mantre rešim; Na szvetsztva pot mi daj sztopiti, Iod nye vecs nezabloditi, V-zitki, ni v-szmrti. 3. Ob! — krepi ti szam mojo vero, Da sze & tebom zadovolim, Ino tebe za sorsa mero, Stero • (las, klecsecs molim, Nepozabim vernoszti tvoje, ^ szvete dii’znoszti moje, V-zitki, ni v-szmrti. 4. Daj, naj Jezusa naszlediijem Na sztezi z >*k a pravicze, I tak diiso mojo mentujem Od szveta ru zllf krivicze, \u njega vrednoszti nedvojim, Ni neveri' 1 ’ ga nezatajim, V- zitki, ni v-szmrti. o. Ne! — nedaj mi nigdar z-gizdosztjov Napih n(lli szrdcza mojga, Niti z-govenszkov hotlivosztjov Oszkr«' niti kepa tvojga: Korona moja boj — csisztdc sii Nagib cslovesztva, i prosztbcsa, V-’zitki i v-sz®^ d. Bogatsztva mi nedaj prosziti, Da mi kak neskddi; Sz-tem sze mi daj zadovoliti, Ka mi tanacs oszddi: Ar marne velkoszti zelenye Zle 11 ^ naszopi pogiiblenve, V- zitki i v-szmrti. (. Odurna mi bojdi szkazlivoszt. I gniiszno p r '' zav anye, Odurna brbravna recslivoszt, Bogmet i 118 nizavanje: Odgovor moj „tak~, ali „ne d boj, Da " |p szprcvaja blagoszlov tvoj, V- zitki i v-szmrti. Povszemvszega. dne, nent o« tebe itki, teli ega ' oJ sz- Iti Sili tka ziif rit 1 ioli •li¬ sa rti' lisi •'»j ka li¬ a¬ na ITI 93 8. Grozi sze mi szrdczi la’zlivoszt, Ino bratov razlacsanve; Isztina pa i prijaznivoszt Mi sznazi »ponasanve: Moj giics, moj zitek, i csinenje Szveto boj, takaj i mislenye, V-‘zitki i v-szmrti. 9. Nedaj mi dragoga vremena V-manyoszti zaman trositi, I dela szladkoga bremena Z-morjuvanyem gda nosziti. Ti blagoszlovi triide moje, Da zvisavam, Bog, ime tvoje, V-zitki i v-szmrti. 10. Vodi mene po diihi tvojem, I krepi v-sztalnoj vernoszti, Naj nezmenkam v-pozvanyi mojem V-pravoj hsztsanszkoj vreloszti: Tak mi v-tal pride blagoszlov ,v °j- Tak naidem visni mir i pokoj, V-zitki, i v-szmrti. Nota: Kako k-hladnoj vodi jelen. ~r~rodte, verni krsztseniczi! Razmite red dii- XX 'znoszti, Naj, kak Jezusa verniczi, Znate poboznoszti. — Ki szo vu veri sztalni, I vu delaj kalili; To szo pravi krsztseniczi, i miloscse orocstriczi. 2. Oh bla’zen, ki je ponižen V n krili szvetle NZr ecse, I takaj Bogi nanizen Pod bremenom neszrecse! Ki liidi rad postiije, Liibi, ino miliije, \ugodna |e pot nyegova, I vretina blagoszlova. 3. Bla zen je, ki grehe szvoje Szpozna i ob žaluje, "ye pred miloscse tvoje Sztolczom, oh Bog, vadliije! T t si potom v-tvojem sztrahi Vandra eti vu prahi, aicle vu szmrti szmilenoszt, I prek groba odicsenoszt. J- Bla zen je, ki protivniki Szam na mir deszno I v-Jezusi, szredbeniki Sze z-nyim vjedinati *!'®- — Ki csemere zna vtreti, I mocs szrda podreti! e s ze ma z-Bogom trostati, Ino miloscse vcsakati. ; S. Blazen, ki sze nad szirmaki I tuznimi szmi- ^i e > I vbogomi nevolaki Zaloz szvoj podarilje, Tii- l||,Cz om sztanek dava, I blodne povrnvava! — 1 te '^e v-obilnoszti Najem na den szmilenoszti. 172 Pravo krsztsansztvo. 6. Bla zen, ki kincs nedu’znoszti Varje i tak pos- tuje, Da szi sz-telovne riiznoszti Zlom duše nevraziije. i V-hotlivoszt sze nevtopi, I v-nye tainni nezaszpi!- Zagvusno ni toga hvala Tam pred szodczom nede mali 7. Bla’zeni szo, ki v-krsztsanszkoin Miri vkiipre- bivajo, I v-nyega krili bozanszkom Tiho radost v zivajo! — Da sze, kak bo ža decza, Sztalno liibijo z-szrdcza, V-nebi majo orocsino, Gda osztavijo tubi 8. Blaženi, ki za pravicze Volo eti trpijo ; Alipo^ mecsom krivicze Blaznikov nezdvojijo! — Ne! —nj> neosztavi Bog, Nego je vovtrgne z-rok Vsze uvihovi protivnikov, I tam koronilje z-dikov. 9. Oh goszpodne! szrdeze moje Osznazi sz-pobo- znosztjov, I vesi me glasz pravde tvoje Bogati sz- pokornosztjov: Vrši me vu vszem dobrom, Da sze p* djanvi modrom Csinira tebi prijetnoga, I vekvett bla’zenoga. Nota: Ah Bog, possluhni me. 4)1 C ‘v^rema pred Bogom szrdeze vugodnoszti, Nem' 41 O* AA oprave, brezi pobo’znoszti; Na to vred- noszt Je li vernosztZdigne, vu szlii zbi Boga i dii znosz 11 ' 2. Li, esi szem sztalen v-pravom vadliivanyi' nepokaran vu vszem mojem djanyi, Zagviisno zi |a * Ka vzeti mam Blagoszlov oese k-mojemi pozvan) 1 ' 3. To, to je moj czil i zrendeliivanye, Naj ver» # szkonesam moje potiivanye, Grehi merjem, Szve<« živem, I esakati szmem ednok zvelicsanye. 4. Sz-kaksim 'zelenyem hitim k-tomi czili, szi diih moj odehne v-tvojem krili! —- Ali szlab sz el * K-tomi vu vszem, Brezi pomoesi tvoje, oesa mili- 3. Ti me tak z-diihom krepi, oh goszpodne ■ szteze szvetsztva mi vesini vugodne, Da z-csineny CI11 J hotenyem Tebi aldiijem v-noesi ino vu dne. r Povszemvszega. 173 % 6. Csi bi gda zaszpao vu gresnoj ruznoszti, I zakoczkati steo kincs neduznoszti; Ocsa! ti mi Szam odiirai Szrdcze sz-te blbde, po glaszi duznoszti. 7. Varvati mi daj szkrbno mojo vrednoszt, I keb- ziivati na pravicsno vecsnoszt, Gde mi ti, Bog, Szam mas ednok Koronuvati z dikov mojo vernoszt. Nota: Kako k-Jdadnoj vodi jelen. ')10 I)°i di veren v-tvojoj veri; Kebziij na zavezek J3 tvoj; Djanye k-pravdi 'zitka meri, I v- oblilbi mocsno sztoj: Neodaj vadliivanya, Neoszknini pozvanya, Na stero szi poszvetseni Teda, gda szi okrsztseni. 2. Bojdi veren v-liibeznoszti Boga iuo blfznyega; korono vrednoszti Vadliivanya tvojega: Ar csi szi, kak piisztmecz, Vu liibezni tiihmecz, Tak szi Jezusi neveren, Ino pred Bogom oduren. 3. Bojdi veren vu viipanyi; Nevczagaj vu nevoli, Csi ti gli v-bo’zem ravnanyi Neidejo vsza po voli: Modroszt bo’za dobro zna, Ka komi vszoditi ma, I ta torni k-haszki szlii zi, Ki sze k-szveti nepridrii zi. 4. Bojdi veren vu pozvanyi, Kak szlii zbenik isz- ''»e; Nebojdi vu cseszti manyi, Iszcsi liaszek obcsine: tag ti zdr’zi Vitek tvoj, I da ti blagoszlov szvoj, taj po vreli tvoji trudi Vgaja czvetek szrecse liidi. 3. Bojdi veren v-szkiisavanyi, I v-jakoszti mocsno sz toj; Vu kakste zapelavanvi Bojiij szrdcsno vere boj. Oh! — gledaj na Jezusa, I nevtepi virtusa: Tak sze v °jszkuj, da v-vecsnoszti Nezgiibis dike vernoszti. 6. Bojdi veren vu trplenyi, Neodsztopi od Boga, te gda proti ’zelenyi Te’zi ncvola vnoga. Prek '"'zne mrtelnoszti, V-‘zitki vsze veszelnoszti, Doli- djr ise i tebi Bog Vsze, vsze szkuze na czili mok. 7. Bojdi veren, nesztrasi sze Niti vu szmrtnom 174 Pravo krsztsansztvo. boji; Na goszpodna zanihaj vsze, Kak ocso veni szvoji. Po szmrtnom poszelniki Prideš ti k-szredbeni Od koga za boj vernoszti Vzeines korono vecsnoszl Nota: Oh Bog, oli mili Bog! T7" rsztsenik szi, veliš. — Dobro je! — csit JLV z-zitkom Poszvedocsiti znaš, Ka vadluj« z-jezikom: Ar je to pravoga Krsztsansztva znamenj. Csi sze z-vadliivanyem Nebori csinenve. 2. Krsztsenik szi, veliš — Mogocse! — csi z-dela- ini Vadliijes Jezusa, I ne szarao z-vtlsztami. — Za- man zove nyega Za szvojga goszpodna, Ki njegovi pravdo Lomi od dna, do dna. 3. Krsztsenik szi, veliš — Zato, ka szi okrsztsen- — lak je! ar szi v-krszti Tvojem Bogi poszvets® Ali, miszli, jeli Szi nevtepao szvetsztva, Stero szi v krszti vzeo, Na zalog bla zensztva. 4. Krsztsenik szi, veliš. Ar bo zo recs poszluli$ a! 1 z-szvetoga piszma Znanjem drugim zagliihsas! J Ali, jeli zdr zis, Ka szi gda csiio, i csteo ? —- ^ rS vsze; i ti bos Pravo krsztsansztvo meo. 5 . Krsztsenik szi, veliš. — Ar grehe szpovedava-' I z-szvetsztvom oltarszkim Sze cseszto nadeljavas!" j a j ? oh blddnik, Teda tvojoj diisi, Csi szi p 01 vzivanji Te vccserje lmsi! 6. Ne! — ime krsztsanszko Sze te li tak priszta ja, Csi sze Jezusa duh V-szrdczi tvojem nahaja: ' i tebe szna’zi Nyegova neduznoszt; Pravi krsztsei szi; Ar szi szpuno du’znoszt. 7. Ali dokecs je ne Szrdcze tvoje prav csisz ,ci ' Szveto ime eto Je v-viisztaj tvoji piiszto; Doke^J 1 nicsesztna Ilodbc tvoje hvala, Tecsasz je krsztsan' sztvo Tebi spot i sala. 8. Krsztsenik szi, veliš. — I sz-tem sze sz |U ^ Du’znoszti proti Bogi. 175 . hvaliti, Geto sze nehenyas Z-ru’znim grehom šaliti! Jaj! — ti szi tak liiisi, Kak te cseden pogan. Szram te more bidti, Ka szi czelo zaman. 9. Ni neszpominaj tak Tecsasz tvojga krsztsan- szha, Dokecs z-delom nedas Od njega szvedocsan- sztva. — Ne! — nevcsiiu' ime Nikoga krsztsana; Li zitek odlocsi Njega od pogana. 10. Goszpodne! vesi mene V-szvetsztvi ‘zitka lio- Otih vecsen, I brezi szpoznanja tvojga, Veren #Css L zitka mojga! *• Tebe, isztina, cslovecsi Razum nemre zbroditi; 1 pG csiid tvoji szvecsi Sze nam das zaviditi: Ze ' esz szvet tvoj sztvorjeni, Je szvedok nevtajeni; K- °®i reesi tvoje szvetloszt V-diki ka ze tvojo velkoszt. J- Z-csudni del tvoji szpoznavam Tebe, ocso ver- l°^ a ) I v-nji czili te zvisavam, Sztvoritela modroga: 1 s zi vsza tak nasztavo, I v-taksi red postavo, Naj ^ z emli vgaja szvetsztvo, Mir, veszelje, i blazensztvo. I sto zdr’zava z-vernosztjov Dugovanja tak i t il^ a ’ — Sto ravna vsza ta z-modrosztjov, Csi nebi 0 ®0ga ? — I tli szi mi odpro ti Szpoznanja tvojga 'i I tii vidim vu szvetloszti Poszvet tvoje velikoszti. 176 Pravo krsztsansztvo. o. Ali v-kak lepsoj szvetloszti Ka’ze tebe recf tvoja! Po nye sze zdigne z-szleposzti I hlode dfa moja; Ona mi da gledalo, Razpraszka zakrivalo, Naj« trahi gleda diih moj V-szkrovnoszt oblecseni kep tvoj. (i. Da sze pa ‘ze eti v-prahi Meni tak szpozuati das; Vu kakse szvetloszti trahi Sze mi tam szkazal. mas, Gde bom vu popolnoszti Dike tvoje szkrovnoszti. Kak blaženi diih, zbrodjavao, I velkoszt tvojo zvi- savao! 7 . Ah! — dabi ‘ze eti zacsao Tebe prav szpozna- vati, I vszemi szveti poracsao, Kak te ma zvisavati. — Ne vukepi bolvansztva, Naszrainoto krsztsansztva. Ni v-obrazi diihov tiihi; Nego v-isztini i v-diihi! 8. Toga szpoznanva ‘zelenye Za žgi v-meni, gosz podne, Naj sze ti moje molenve Dopadne v-nocsi, v* dne; Da bom vszakden modresi, I v-jakoszti sztalnesi — Na cseszt tvojega bozansztva, I na postenj krsztsansztva. Nota: Oh goszpodne, ti nas veren. 400 T^viisa moja sze k-tebi pozdigava, I z-rado- JL/ szti csiitenyem te szpoznava. Oh! — mi ti szam, vszamogoesi, V-dugovanvi tak velkon k-pomocsi. 2. Diih tvoj mi naj v-szrdczi ’zelenye neti, I"' temno pamet mojo preszveti, Da vn pravoj modros zl naj czvetem, I v-szpoznanyi tvojem vszakden raszdei 1 3. Ka driigo bi mi moglo dragse bidti, Kak teb f Bog, szpozuati i liibiti? — Vernesega, vem, nem* 11 od tebe, Ni na zemli, ni vu diki nebe. , 4. Kak zelno je tebe z-szrdcza iszkati! Csi te A prah nemre czelo szpoznati, Zadoszta je, ka nasz * z! tvoj vucsi, I szvet ete od tebe szvedocsi. 5. Oh! sz~tem sze nam tak daj zadovoliti, I ze Du’znoszti proti Bogi. 177 % nje duše nase vtoliti: Zvon toga je vsze marno ro- vanve, I nepela na pravo szpoznanye. 6. Steri moder bi te mogao zgriintati, 1 popolno vu bivoszti szpoznati ? — Szkroven szi ti, i osztanes, eti, Kakste velkoj csloveka pameti. 7. Ka szi nam tak po Jezusi znati dao, I vu velki delaj tvoji pred nasz djao; Toga sze nam daj prav postiivati, To na duše mir verno niiczati. 8. Velkoszt tvoja nam vszem mocsen nagib boj -''»a isztinszko modroszt 'zitka i sztrah tvoj, Da sze v- ruznoszt greha nevtopimo, I vekveke tebe nezgiibimo. 9. Tam na velkom czili vsze popolnoszti, — V- domovini pune zadovolnoszti, Mo te prave, oh Bog, Spoznavali, I v-szvetloszti sztojecs, zvisavali. Nota: Nas drdgi ocsa, vretina. jtoft ✓'vdicseni Bog! ti, vecsna isztina, I vsze ■»»O. modroszti bla'zena vretina, Ti szvetiti das 'ti nocsi temnoszti Trahi znanoszti. 2. Zato i mi zda vu dfthovnoj kmiczi Kricsimo k- 'ebi, vocsnoj zorjeniczi: Raz ženi temne pameti nase rorak, Dike tvoje trak. 8* Kd’zi nam sztezo pravoga szpoznanya, I tvoje pfavde i vole boganya, Na nebomo vecs decza ru’z- lle kmicze, Nego pravicze. 4. Zbiidi med nami verne vucsitele, I szteze ’zit- modre kazitele, Ki do navuk tvoj sz-peldov szve- '*°csili, Ino szna’zili. 5. Vestni nasz verne vu našem pozvanyi, Sztalne ! ' 11 'le v-pravom vadliivanyi, Da nevkleknemo od vere )0z ansztva, Na pot bolvansztva. 9. Vari nasz od nevere i blodnoszti, Od ruzni ^čhov, i gniiszne dvojnoszti, 1 zdr zi nasz do koneza, eti ''prahi, Vu tvojem sztrahi. 178 Pravo krsztsansztvo. 7. Tak czveti tvoja isztina med nami Til, i tam. gde mo z-csisztimi dušami. Na vere nase odicsenoi czili, Tebe csesztili. Bojazen Boga. Nota: Oh 'zitica ino szmrti goszpod! 99/1 osz P°d ne • tebe sze bojati, Je vretina vsze vj modroszti, I v-tvojem sztrahi potuvati. Dika prave poboznoszti: Tebe li on nezataji, Ki sz* te, kak dete, boji. 2. Szpoznaj, cslovek, tvojo nicsesztnoszt, I vel- koszt Boga tvojega; Tak de te nyegova visesnoszt Vodila vu sztrahi nyega. — Vidiš, ka pred nviB viszina Trepecse i globocsina! 3. Boj sze ga: tak ti vszako duznoszt Lehko bode szpunyavati; Lehko de ti vszo grešno niznoszt I bldd« odiirjavati: Ar vu bogabojaznoszti Naides sztebce poboznoszti. 4. Csi te z-szvetsztva szteze vugodne Szrdcze n* greh zapelava, Tak miszli: vidiš me. goszpodne! 1 duh tvoj zlo oditrjdva : Sztrsznes sze hudo ošiniti- 1 dušo vnemar zblatiti. o. Csi te bloden szvet šali, rnantra, Pri goszpod' 1 ' 1 bojaznoszti; Kak szladki trost ti dtisna veszt d' 1. Med csutenyem nedu’znoszti! — Ar ka ti more p r# tivnik, Csi ti je Bog zagovornik? 6. Gda te preganya sorsa viher; Kakse vup an ' 1 ti szveti, Csi z-B6gom tvojim mas sztalen mir> ^ c 1 ti je on k-poszveti, Ki je vsze verni varivacs, 1 ^ lezni ran mili vracs! 7. Kaksa radoszt za szrdcze tvoje, Csi ti v-s zll,l ‘ groznoj nocsi Liibezni i miloscse szvoje Nevtaj 1 j, vszamogocsi! — Blazen szi, csi v-bozem s ztril ' Szkoncsas be zaj eti v-prahi! Du’znoszti proti Bogi. 8. Goszpodne! sz-tvojoj bojaznosztjov Sznazi czelo liodbo mojo, Naj sze z-detinszkov vupaznosztjovSzlonim na liibezen tvojo: Ar ki sze te stzalno boji, 0» sz-tebom povszed obsztoji. Nota: Oh vekivecsnoszt, grozna recs! OftC T)red teboin, oh vszamogocsi! Ka sze gizda 17 prah krhkocsi, Vu szvojov nicsesztnoszti ? - Znajocsi, kak velki szi ti, Kakda graja tvoje poti '-blodnoj neszpametnoszti ? — Pred tebom szo vsza mami prah, I vsza, vsza szo ti duzna sztrah. 2. Ti li vu ocsnomegnenvi Konecz znaš vr zti, tak szenyi, Vszoj preczimbi bogatzov, I, csi viiszt vo ji glasz zide, Sz-prahom zgliha mocsne zide, Kakti gnezda gizdavczov: Ti czvetek ro že tapihnes, I gingav °braz v-grob szuhnes. 3. Ti v-deszni tvojoj mas vsze dni, I v-racsiini pinba szini; Poszelnik tvoj je — vsze szmrt. Ona szi 'mene szrani, I — jaj! I — lehku vu grob rani! — ne sz, dnesz bom lehko vkiipsztrt! — Dnesz lehko ' SZe > vsze, sz-kein ladam, Tuhinczom na orok tadam! 4- Kakda bi sze tak zgizdavao, I z-marnov dikov *"savao Pred tebom, vszamogocsi! Kak bi sze szpo- ^bo sz-tebe, nezgriintana zmo znoszt nebe, Vu grehi l )a 'ajucsi? — Ne! — tvojega sztraha szuncze Mi naj la 'na moje szrdcze. o. Oh! — dokecs pride moj vecser, Ti bojdi z- " le| i°m, moj paszter, Na temnoj sztezi ’zitka; Krepi tvojoj bojazni, I v-nevkleknyenoj viipazni Ne¬ ga prebitka: Csini me vu vszem vrednoga Tvojega "" ra vecsnoga. ta Tvo -i e J e ’ ocsa, dobro znam, Diisa, telo, i vsze, 1 mam, Tvoj je i mir moj dušni. Daj mi tak v- v etsztvi vandrati, I v-lepom szrdczi varvati Kincs 180 Pravo krsztsansztvo. telki dobrot visni; r J'am pa na vecsnoszti czili 1 odicsi v-tvojem krili. Nota: Ki sze vu m'snyem Bogi viipa. T7^ 1 sze toga szveta zmo’znoszti Nesztrasi J_V poleg pravicze, Ni pri csiitenyi poboz- noszti Nesztrszne szlugov krivicze; Kak lepi je togi be zaj, I odicsen dnevov tekaj! 2. On, csi bi sze zemla gibala, I griint globocsine troszo, Csi bi i viszina škripala, I szlap gore na kiij) noszo, Nebi vczagao; ar je z-yim BOg, Nregot paszter i dike rog. S 3. Li proti Bogi pregrešiti, — To napuni nyega z-sztrahom: Ar ka ma diiso mok rešiti, Gda sze teli zgliha sz-prahom ? — N6 etoga szveta znio znoszt Li nevtepena pobo znoszt. 4. Zavrže on boge zemelszke, Ki szvet sz—tadank* mi norijo, 1 dilbe bivoszti nebeszke, Csi sze z-iszti- nov borijo: Gotov je raj vsze zgubiti. Kak sze z- Bogom protiviti. o. On szeja szemen blagoszlova, I sznet htiddb* prepravla; Ali, csi sze vreloszt nyegova Od man," «z ugo\ zadavla, Szodbo na Boga zaniha, I v-vtf' loszti nepomenka. 6. Csi hvalo, stere je on vreden, Blaznik ^ pripisuje; Mucsi on, csi taki szvet bloden Del n f govi necsiiduje: Ar vecs na ono hvalo da Ka " pri Bogi najem szvoj ma. <■ On je ponižen v-dnevi szreese, Ali v-neszr eC> ' nez voji; I, csi nyemi szvet mre že mecse, Prave ' frf nezataji, Znajocs, ka ga Bog oszodi Ki vu is* 1 ' 1 " neblodi. s 8. l)okecs tak dnevov moji be zaj T rpeti m® fl v pra li, Daj, goszpodne, da sze nyi tekaj Doko* ,c Du’znoszti proti Bogi. 181 vu tvojem sztrahi; Ar ki sze te, kak szin, boji, On povszed z-dikov obsztoji. Liibezen Boga. Nota: Krisztus veli: hodte k-meni. og! sto nebi liibo tebe? — Sto nebi posz- veto szebe Yu vszem tebi na aldov? — lem je vsze mrtelni 'zitek, I radoszti vszaki hipek tvoje roke blagoszlov. 2. Zvona tebe nega mira, Nega pocsinka vecsera, 2a oranyeno szrdcze; Li ki sze na tebe szloni, On sze v-prepaszt szkuz nevtoni: Ti szi vszem trosta szuncze. 3. Csi tvoje poti hodimo, Vsze, ka te z-verov proszimo, Csi nam haszni, podeliš; I esi nasz taki s °rs te zi, Csi li duša v-zle nele zi, Ti nasz pa raz- veszelis. 4. Daj mi tak moje viipanye, Diko, mir, i zveli- tsanve Li pri tebi iszkati, Naszladnoszt zla oduriti, tebi vu szvetsztvi szliiziti, I blaženo zaszpati. o. Csi sze mi szvet nanizava, 1 z-jalnosztjov pri- * iz; iva, Nedaj sze mi zvoditi: Najdragsi kincs mi li ti ' )0 ,j) Li tebe mi daj, ocsa moj, Povszed v szrdczi nosziti. 6. Poszveti me zczela szebi, Da veren osztanem ’ e bi, Dokecs eti potujem, 1 po sztalnom zitka boji ^ze v-serigi verni tvoji Sz-tebom veke radujem. Nota: Jezusa neodpuszlim. B og, moje zvelicsanye! Ti szi mi najveksa radoszt; Li v-tebi mam viipanye, Gda me l ° Zl britka 'zaloszt: Csi me vesz szvet osztavi, Ti szi n ’t ocsa pravi. 2* Csi te jasz lubim, kak szin vernoga szvojega J*es°. r p^ m j oc jp(i SZ tis moj bin, I vzemes me vu mi- °seso, Vcsinis me tii szrecsnoga, I ednok bla’zenoga. 182 Pravo krsztsansztvo. T 3. Ki liibi tvoje poti, I obsztoji v—szlobod scsiui. On sze neoszramoti; Ar brok ma v-szinovcsini, Mi v-recsi tvojoj poszvet, Na viipanva bla’zen szvet. 4. Eti sze nam, isztina, Grozi nocs sorsa vihera: Ali kaksa vretina radoszti sze tam odpera, Gde nam ti, vszamogocsi, Zbrišeš vsze szknze z-dcsi! o. \-tvoje liibezni krili Szi ednok vszi odehnemo. Geto na dnevov czili Vszi kak czvetje, povehnemo: Ona nasz zdigne sz-praha, Na sztan visnoga traha. Nota: Ki sze vu vismjem Bogi viipa. Tjrsze liidi milosztivni ocsa, Ki szi szam csiszta V liibeznoszt! Tvoja dobrota i miloscsa J« vszem vernim na veszelnoszt. I meni te daj liibiti. I tu szvetsztvi ti szliiziti. 2. Od szveta mame lubbznoszti Mi odvrni szrdc? aioje, Naj nevlomim v-neszpametnoszti Nigdar szvet« pravde tvoje, Hildi zel nenaszlediljem, I tak tebe n«' zbantiijem. , • — ( * a j mi csiszte misli meti, Csedno p°' bo zno gucsati, Pošteno i szveto ’ziveti, I, gde ti ’zel& mucsati, Tebe najbole liibiti, Bliznvim, kak moreni' szliiziti. J -*• Znam, ka, ki sz etoini radiije, Ka ti, Bog, p rf ' povedavas, Ali onoga sze zbranjiije, Ka nyemi zapov«; C a „ S ’ „ 11 z ~* zr ^ c za neliibi tebe, I tak pogubi szam szeb^ • avnaj me tak, da vsze rad csinim, I z-vrcbn' u oin szpunyavam, Ka sze z-szvete recsi tvoje vesi " 1 i zb vugodno szpoznavam; V-szlaboszti pa i krhkfic* Mi duh tvoj bojdi k-pomoesi. , . j 1, c ® i . me gda doide nevola, Znam, kajeif nv * T - ^°'* < *' tv0 ) a szveta vola, Csi mi j«* P' 1 ' , P elai • dasz ni vu szmrtnoj bolezni Nezdvojm* r tA0 .J0j liibezni. Du’znoszti proti Bogi. 183 7. Bog! csini me te liibeznoszti Vrednoga, dokecs it 'živem, Da v-ny6 naidem trost v-boleznoszti, Zda, i, gda z-szveta preminem: Ona bojdi ran moji vracs, Ona moj angel varivacs. Na lasztivno noto. aftn “TTsza szo na zemli etoj preidocsa; Vsza szo, ■*0U. V kak megle szpar, premindcsa. Ka ’zeles, duša, eta vidocsa? — Iszcsi, iszcsi li ta presztajocsa. 2. K-tebi, Bog, szrdcze jasz pozdigavam, Szvet- szko preczimbo rad zametavam; Ar je nye dika, kak szenva, marna, I duši zlehka naveke kvarna. 3. V-nikom na zemli, niti na nebi Vekse radoszti 'lemam, kak v-tebi: Zato z-’zelenyem k-tebi prihajam; b vecsni kincs moj v-tebi nahajam. 4. Csi bi taki bio v-protivni rokaj, Ali vu szmrti "ecsi i mokaj, I csi bi le’zao vu groba krili: Ka bi 8ze sztraso sz-tebom, Bog mili? а. Hodi, szkazi mi tvojo miloscso, I vtisaj, ocsa m °j° te’zkocso; Boj szmiieni deteti tvojemi, Nevtaji b osta szrdczi mojemi. б. Oh! — vesi me tebe sztalno liibiti, I tebi vszedni '-szvetsztvi szliiziti: K-konczi zlehkoti mi szmrtne ni «ke, I vzemi dušo vu tvoje roke. Tam bom ltibezen tvojo szpoznavao, 1 tebe z- bsnim glaszom zvisavao; Tam bom ti szpevao v-dike Szv etloszti Peszem bla žene nemrtelnoszti. Pokornoszt k—Bogi. Nota: Oh Bog, oh mili Bog. j)9'1 oszpodne! blazen je, Ki je tebi podlo zen, vj" I vu vszern csindnyi I hotenyi pobo zen. \ em 'Ti vszern zeles Csloveki bla zensztvo, I zato po- ri>Csa 8 Vszern jakoszt i szvetsztvo. 184 Pravo krsztsansztvo. 2. li od Tszake duše Sztalno pokornoszt zeles, I z-vernoga szrdcza Sze szpozabiti neves. — I jasz li tak vzemen Tal v-tvojoj miloscsi, Csi szem prat pokoren Tebi. ’zitka ocsi. 3. Jezus, tvoj liibeznik, Je tebi pokoren bio Escse i te, gda je Szmrti britki pehar pio. — Oh! — dati te i jasz Z-szrdcza gotovnosztjov Bogati setiivao l- sztalnov pokornosztjov! , T Daj, da mi zakon tvoj Vszigdar pred ocsmi' bode: Ar znam, ka sze li tak Ognem vsze diisne škode Pravde tvoje jarem Je zvelicsitelni, I nje bremen szpravi Zitek nemrtelni. o. Dnesz, csi bom glasz tvoj csuo, Naj neobtrdia szrdcza, Da kak nezbantiijem Tebe, szvetoga szodczsi Ar je grozno, tebi Szpaduoti vu roke, I tak dušo vr’zti Na vekvecsne moke. 6. Oh! — daj sze mi greha Trdno varvati vszigdar: Ar ka mi szpravi on? — Kratko radoszt, vecsni kvar — Ki neodurjava Njega mizne poti, On szam hoteč? hiti Pekla mantram proti. 7. Csi pobo žno živem, Ino glasz tvoj rad csujo |li: Csi tebi, szodecz moj, Pokornoszt prika zujem: Zc ^ obcsiitim On mir, i bla zensztvo, Na stero pridti nia ]l1 Vu dike kralevsztvo. Nota: A ocs je pred dvčrmi vsze. 232 0 CSa! . V- P r ® vdi tvojoj Radoszt ma szrdcze . * ,ll0 .i e ) Stera diisi mojoj Trost da inilosc if ™ J' A 1 828111 ohliibis, Ka vsze verne liibis. A lebi je podloznoszt Najprijetnesi aldov. csiszta pobo znoszt Nam dika i blagoszlov — Tu v | telovnom ’zitki, I v-vecsriom prebitki. oi ono vrenoszti Je vzeo tam szveti szia tv®ji 1 Du’znoszti proti Bogi. 185 Ki je v-pokornoszti Alduvao i zitek szvoj, Da bi tebe, ocso, Pred szvetom szvedocso. 4. Vesi me nvegvo vernoszt Sztalno naszlediivati, I pravo pokornoszt Vu vszem prikazilvati. Bog, vszaki sztopaj moj Tebi poszvetsen boj. 5. Daj mi 'zitka reesi Glasz z-radosztjov szlisati, Ino pri nye szvecsi Vu szvetsztvi potiivati, Neduz- noszt varvati, I zla sze habati. 6. Pelaj me, oesa moj, Czili mojemi proti, Po szkuz sztezi kmiesnoj, I szmrti sztrasnoj poti: Szrdcsno bom po nye so, Naj mi li k-miri bo. 7 . Vsze, vsze tvoje poti Szo znamenye modroszti. Kak bi tak vredno ti Ne zelo pokornoszti, Szvetsztva ino sztraha, Od vsze szinov praha ?! 8. Bla zen, ki szi v-tvojem Ravnanyi rad poesine! ~~ On vu szrdczi szvojem Mir ma, gda vopremine, I ii ga na czili Zviszis, szodecz mili! Nota: Kak li nehvdlo goszpodna. T)dg'* szveta je vola tvoja, Liki szi szam ti 8 ) szveti: Vadliije to diisa moja, I szvet z- dikov obvzeti. Szvetsztvo tvoje csiidiivajocs, Boga tebe viszina, I morszka globocsina Sze nanizi tre- P e tajocs. — Ki szin praha okoren Je tebi nepokoren. 2. Jaj! — i mene zapelava Szveta blodna okor- n oszt, Gda mi szrdeze nadigava Na grešno nepokor- noszt. I jasz gosztokrat zablodim Od duše moje czila, a tak ruzne poti zla, Sz-kem sze, kak norez z- °g«yom, lodim, Z-sterim sze šaliti sesem, I pogiibelno Ze ’zgem. 8. Bog! vesi me pot mojo noro Hitro prav prebro- .‘fh I daj sze mi na pokoro Priczajti prebuditi: Ar Ja J meni, esi me szrd tvoj Vovszecse z-ru’znim szrd- c? °m! — Jaj! — esi pred tebom, szodezom, V-tepeni 186 Pravo krsztsansztvo. posztane duh moj. — Ah! — csi bom v-grehi vkup- sztrt, Najem moj de vecsna szmrt. 4. Ali kaksega blazensztva Den sze mi tam pre- szveti, Csi mi je vu szlii zbi szvetsztva Zaislo szuncze na szveti! — Szvetlesi od traha szuncza Sze pozdigne szv-tuhine Duh moj, na sztan viszine, Idocs pred pravicze szodcza, Gde de v-visnoj radoszti ’Zeo najem pokornoszti. 5. Goszpodne! toga bla zeusztva Mi nedaj zakocz- kati; Vesi mi je vu szlii zbi szvetsztva Z-vrelim■duhom tszkati; Notri do groba kmiesnoga Naj eti tak potujem. Da v-nikom nezbantiijem Tebe, szodcza praviesnoga. A u tvojem sztrahi živem, I tiho vopre minem. Priszega na Boga. Nota: Zaisztino, hode vremen. <9^4- T)dg ? szodecz zitka mojega! Ti, ki szkrov- -D noszti brodiš, I sztavo szveta tvojega Pol f S pravicze szddis, Vesi me isztino liibiti, Gda sz-pd' szegov szvedocsiti Mam nyo pred sztolezom szodszkh 11, 2. Tvoje szvetsztvo, i bojaznoszt Naj sz-taW' a zdranfa mene, Ino na tvojo vszaznanoszt Me trdn° opomene: Pred tebom szvedocsim, oh Bog, I trde# raesun mam ednok Dati tebi od vszega. 3. le jalen toti isztino Pred szvetom gdate szkrij e ; Ali diih tvoj nye vretino Ocsiveszno odkrije: On* ^ ^-praviezi neblodi, Escse i miszli oszodi, I kast# a greh kmieze. 4. Zato — ni zitek, niti szmrt, Ni mita, niti p r °' sn^a, Ni prijatelsztvo, niti szrd. Ni gniiszni mosnya, Me negeni od pravicze, Na grešno szte*« rivieze, Gda, kak szvedok, priszegam. 3. Jaj meni, csi bi praviezo Dr zao za pros^ fl Du’znoszti proti Bogi. 187 M I zmeno, I nyo hotecs na kriviczo, Proti včszti pre- ' meno! — Kak bi me grizao dušni csrv, Ka szem odao nedn'zno krv, I v-prah szklacso isztino! 6. Oh! — daj sze mi tak habati Jalnoszti i kri- vicze, I, kak dragi kincs, varvati Velko szvetsztvo pravicze. Na tebe priszegam, oh Bog, I neresim sze vecsni mok, Csi szem krivicsen szvcdok. Nota: Oh 'ziika ino szmrti goszpod! ftftpr T7"i sze šali sz-priszcge szvetsztvom V-du- ^00* JlV govanyi szvedocsausztva, Protivi, sze z- fee blazensztvom, I z-velikosztjov bo’zansztva. Bog je protivnik kriviczi, 1 oszodi jo v-praviczi. 2. Nega vu tom bo’zega sztraha, Nega ni liibezni todi; Nepremiszli, ka de rob praha, I lebko i duhov liiidi: — Ka, gda krivicsno priszega, Lehko szmrt za l ve ga szega! 3- Oh ti, ki sze sz-priszegov zmenvas; Tajiš ' er ° i Jezusa, Diise z-zlom blatiti nehenyas, I vteples 'fednoszt virtusa, Blaznik! koga zametavas? — Koga tantram p odmetavaš ? 4. Znaj, gda krivo szvedoksztvo davas, Szam szi ni0 ^is szodbo szmrtno, Geto sze etak zakunvavas: 'Bog me naj kastiga trdno!“ 1 hotecs tajiš z-viisztami, potrdjavas z-miszlami. 5. Veri, pridti ma vszemi vremen, Vo sze vjavijo ' SZe poti; Vszaki de noszo szvoje bremen, Noszo ’° s to tvoje i ti: Csi sze nepovrnes hitro, Bics bo zi 1(1 ( loide bisztro. p az i zato, na ka priszegas! Nezablodi na kri- ' ICz °- Csi vnemar v-bo’ze poti szegas, I preobracsas Nviczo; Szejas szemen vecsne brige, Szam na szebe, 1 lla druge. Hohar szi ti vndgim nedu znim; Ar premecses 188 Pravo krsztsansztvo. hize vdovicz, V-roke das hudobnyakom niznimSois osztavleni sziroticz, Jamo kopaš tim pobo žnim, I palacse zidaš zmoznim. 8. V-prah zaklacsis szveto isztino; Ar zblodiš szodcze v-praviczi, Vszoj riiznoszti odpreš vredno, Geto oblaszt das kriviczi, Vnbgi diisno veszt oszkrnnis, I szvet sz-prekletsztvom napunis. 9. Szveti Bog! meni velkoszt tvojo Tak daj pred ocsmi dr žati, Da szkrbno varjeni dušo mojo, Csi mi je gda priszegati, I, kak gniiszen rob krivicze, Nigdar nevtepem pravicze. 10. Szvedok naj bodem, gda tak ’zele Tvoje velko dugovanve, Ali visna oblaszt zapove, I veli moj< pozvanye: —Szvedok, z-obcsiitenyem szvetsztva, nezakoczkam blazensztva! A 6 ta: Oh Bog ! ki greh odurjavas. «190 'prevzemi, cslovek, szvetoga Imena g-oszpod- novoga Nigdar •/. zaman v-tvojaviis^ Ar je •/• ono ne recs piiszta. 2. ’Z-nyim sze vnemar nezaklinyaj, Niti blaz |10 nepreklinyaj; Ar tak •/. Boga ospotavas, I szvet na greh zapelavas. 3. Nepriszegaj, nebogmecsi; Ar je ruzen toj recsi: Ona •/. csloveka oszkruni, Ino •/. z-hfldo- bov napuni. 4. Mir daj duši protivnika; Arje velika nye dik a Iszkra •/. bo zansztva je ona, I zrok vecsnoga zak fl|ia ' o. Nigdar vrazega imena Jezik tvoj naj neszp 0 mina: Zla rob •/. je, znaš. posztao i on, Zato ‘/'l e vzeo grozen szvoj Ion. 6 Ne! — negucsi: „grum' naj vdari!“ Ne zel'! 1 niksoj sztvari. Sto zna • • koga on pokoszi? vszem •/. kumesz glave viszi. Du’znoszti proti Bogi. 189 7. Niksa recs gnila i piiszta Ti nigdar nepridi v- viiszta: Csiszto •/. bojdi tvoje szrdcze, Csiszta •/. recs, tak bo ze szuncze. 8. Recs tvoja „tak!“ ali „ne!“ boj: To ti veli szam Jezus tvoj; Ar vsze •/., ka je zvona toga, Zhaja '/• z-nagiba liiidoga. 9. Vnoga gniiszno priszeganja, I neszmerno pre- klinvanje, Vcsini •/. tebe nevernoga, I vszera •/. ltidem »ditrnoga. 10. Ka pa tam, na velki den on, Gda vzeti mas pravicze Ion? — Bo’zi •/. szrd te tak pihne ta, Kak sze pleva tavneszti zna. H. Goszpodne! ti, szodecz szveti, V-koga recsi ne 6 a szmeti, Zcsiszti •/. od zla moja viiszta, Da ji •/. ne ru’zni recs piiszta. 12. Csi bi mi jezik szfaliti Ino tebe steo tajiti; •/. mi je zanemiti, Kak gda •/. blazno govoriti. Vit p cize n v—Bogi. Nota: Ah! — ka bom jase, grešnik csinio? oszpodne! vu kom, zvon tebe, Bi sze mogao vX viipati, I mir diisni iszkati? — Pri tebi, 01 vernoszt nebe, Mi szveti trosta szuncze, Za txi’zno ®°J e szrdcze. 2. °h ocsa! tvoje liibezni Ti nam nigdar nevtajis, s i sze gli vcsaszi miidis: Ti szi vracs vsze ran bolezni, z teber szrdcz czagajocsi, I v-szkuzaj plavajocsi. ’ 3. Velikoszt tvoje dobrote Neba, zemla csiidiije; ,j, r Sz e v-nye vsze radiije: Vovlejes na vsze szirote 1 szveti blagoszlov tvoj V-vbogoj sztavi nyihovoj. p Kakoli szi me doszegne, — Csi li vu tvojem ^Gahi Potujem eti v-prahi, — Vu dvojnoszt me nepo- '^" e ; Ar vu vszakoin vremeni Szi ti varivacs meni. 190 Pravo krsztsansztvo. 5. Ka prinesze den iitrasnyi, Tu nemrem napre znati, Ni nescsem szpitavati; Li na tebe, oh visesnyi, Vržen z-viipanyem pogled; Ar szi ti z-menom povszed. 6. Blagoszlov tvoj vodeliti Onim, ke te zi 'zaloszt, Je tvojo csiszta radoszt: Zato sze szmem veszeliti 1 jasz sz-tebom, ocsa moj, Csi szem pokoren szin boj 7. Krepi me tak, ocsa mili, Z-duhom v-tvojoj bo¬ jazni, I v-detinszkoj viipazni; Naj vu tvojem vernem krili Naidem v-ndesi vihera Zelen poesinek mira. Nota: Jezusa neodpiiszt/m. «4)0 "TT" i v-goszpodni pobozi Szrdcza szvojega /COO* x\_. viipanye, On, kak veren szin bozi, P" nyem naide szkiiz vtisanve, V-nyem, kak oesi, > iez ' dvoji, Pod kakste kri zom sztoji. 2. Bog, ki je sztvoro te szvet, I vsza zdrzava,i hrani, Vszem dava mir i poszvet, Vsza zakriva in® brani; On je v-vszakoj tezkoesi Vernim szvojim k' pomoesi. 3. On, ki je vszamogocsi, I vsza, vsza zna dopr* neszti, Zna i vu sorso noesi Szlapov szilo tak podneszti Da po szkuzaj zaloszti Žide szuneze radoszti. 4. On, kak csiszta liibezen, I ocsa, dobrotivnoszfl) Rad zvraesi ran bolezen Z-desznov vecsne szmilenoszb' Ar je on vsze rdni vraes, I vsze verni varivacs. o. On je moder, i tak zna, Ka je komi haszno v ' t(l ' 1* cs i szkiiz pehar da, Tak szkiiszimo szta« 0 vito, Ka je i ete pehar Ocsinszke liibezni dar. 6. Csi me tak 'zaloszt terc, I pomocs bo za ,zf mudi; Neodsztdpim od vere, Stera me sz-tein trost 01 " biidi, Ka sze mi po szkiiz noesi Pa den mira prep^-' 7. I teda osztane Bog Szteber mojega vup all .' a ' Gda mi v-doli szmrtni mok Nenaide szrda|p vtisa* 1 ' 8, I gda po temnoj poti Szodbi mam idtijjidti. Du’znoszti proti Bogi. 191 Aob 8. Na nyega tak, kak ocso, Zaviipam sors i 'zitek moj; On mi vtisa te zkocso, I szrdczi podeli mir szvoj: Ar csi sze nvega bojim, ’Z-nyim povszed i obsztojim. Na znano noto. K a Bog csini, vsze je dobro: Szveta je nyegva volo. Nyegvo ravnanye je modro, dar i nevola. On me ednok Z-szkuz ino mok 2na pa oszloboditi: Y-nyem tak nemam dvojiti. 2. Ka Bog csini, vsze je dobro: On me nevkani iiigdar; Ar kak obecsa vsze dobro: Tak j podeli 'szigdar. "Z-nyim obsztojim, Csi nedvojim; Ar vesz te szvet siiroki Je vu nyegovoj roki. 3- Ka Bog csini, vsze je dobro: On je moje vii- P an ye ; Zna, ka mi szlu’zi na dobro, I szrdczi na 'tisanye. Vu radoszti I 'zaloszti Je li on moj voditel, ' Mili batrivitel. L Ka Bog csini, vsze je dobro: Nemam sze tak ^kvariti; Ar mi on vozravna modro, Ka diisi m a hasz- :| iti: \-nyegvom krili Jasz na czili Tihi sztanek naidti lllan b Csi ga, kak dete, bbgam. 5- Ka Bog csini, vsze je dobro: On, on je moj varitel. O n , ki me je na szvet sztvoro, Bode i moj j r anitel: Protivna mocs, I szmrtna nocs Nema sko- 'i meni V-szkradnyem mojem vremeni. Ka Bog csini, vsze je dobro: On je moj veren CSa ) I vsza mi vrne na dobro Nyegva vecsna milo- CSa - Nyemi 'živem, I, csi rnerjem, Pri nyem mam zveli- Csan ye: To. je moje viipanye! N6ta: Krisztus mi je moj 'zitek. /JA Taj! — nas zemelszki 'zitek Je sztanek ’za- v loszti, I li retko prebitek Mira i radoszti. . '• Li tvoj trostajocsi glasz, Jezus bla’zensztva voj, " a razveszeliti nasz Na szkuz poti te’zkoj. 192 Pravo krsztsansztvo. 3. Recs tvoja nam tak veli: „ Mili ocsa je % I verne razveszeli, Na czili szkiiz i muk! 11 4. „Vr’zte vszo szkrb na nyega, Vi, ld ti'- 'zaloszt; Csakajte od visngega Z-verov trost i radosti!' 5. Gotov szem sze szloniti Tak i jasz na njega. I z-viipanyem prosziti Mir szrdcza mojega. 6. Csi gli nyegvc modroszti Neprevidim povszed. Donok vržem v-radoszti Na nebo moj pogled. 7. Vsza, stera mi vozravna On v-vecsnoj szkrov- noszti, Kak k-bla’zensztvi pripravna, Vzemem '■ mirovnoszti. 8. Znam, ka mi dnevov moji Bremen zlehkoti Bog Hlad da vrelorai znoji, I konecz jaji mok. 9. I, csi szem til v-vernoszti Zbojiivao vere boj Tam v-bla'zenoj vecsnoszti Mi voda najem moj. 10. Tam bom prave szpoznavao Bozansztva szkrov- noszti, I zahvalno zvisavao Pot visne szkrbnoszti. Nota: V-tebi sze vupam, oh Bog, vu vszem. V redno sze viipam v-tebi, oh Bog! Ar s® ti moje dike rog: Od tebe je zitek mo} Kri z i ’zaloszt, Mir i radoszt, Dober, hudi sors^ je dar tvoj. 2. 1 i szi tim tvojim ne protiven; Ar szi nyi milosztiven. — 1 moj haszek gledaš ti: Vidiš i Ka komi das. Modre szo vsze tvoje poti. 3. Haszni meni i britko vrasztvo, Tak szirinasOJ kak bogatsztvo, Je dar tvoje liibezni V-tvojem kr* Mi na czili Vtisas ran moji bolezni. 4. Duša moja! v-dnevi ’za!oszti Nevczagaj ' 6 szkuz britkoszti: Bluzi je sorsa goszpod; On j® ^ >racs, I varivacs: ’Z-nyim szrecsno szkoncsas tvojo P" 1 o. Ah! — kelkokrat szem szkuzen pogled l r b ril1 Du’znoszti proti Bogi. 193 JOU ]t na nebesza povszed, Gde szem sztano i hodo! — Ali ti', Bog, Szi me pa z-mok I szkuz csiidno oszlobodo. 6. Gda szem v-nevoli pomenkavao, I sz-placsnim 1 glaszom zdiihavao Za pomocs k-tebi, ocsi; Mira szunczi a. Szi mi v-szrdczi Dao zidti vu temuoj nocsi. 7. Keliko vandrarov neduzni Je dvojilo v-dnevi i izni, Bog, vu tvoj oj pomocsi! —Iti prideš i nyim brišeš Nevedocs vsze szkuze z-6csi. 8. Verne duše! ka szte szkiiszile, Gda szte gosz- ■ 'nkrat viszile Vu 'zitka negviisnoszti ? — Jeli je Bog ^ bio i v-mok Nocsi vam Bog liibeznoszti? s' 9. Na nyega sze tak szloni, szrdcze! Z nyim ti !1( le mira szuncze, V-kakste vihernoj nocsi; I v- •j’ znutni mok Szili de Bog, Tvoj paszter, tebi nazocsi. !• Na znano noto. Bo r^digni gori ocsi tvoje Na nebesza, szrdcze moje! Zovi goszpodna den i nocs V-ne- 'uli tvojoj na pomocs. On ti zravna tvoje poti, Csi szi nyemi prav verno f Dolivzeme sz-tebe kri’z tvoj, Ino ti daruje pokoj. 'J J. Vsze dobro od nyega zhaja, I trost sze pri nyem la Baja, Ki nebo, zemlo zdrzava, I vszem zitek i :llr dava. Verno liidsztvo! Bog te vidi, Vu dnevi dobri i idi; V-nocsi, vu dne sz-tebom hodi, I tebe, kak ° C8a > vodi. S k Od velike dreszelnoszti, I diisne pogiibelnoszti 1 e on varje milosztivno, Csi szi nyemi ne protivno. ^ d. Szuncza velika vrocsina, Zime mraz, leta toplina ' J e ne k-pogiibelnoszti, V-roki bo ze szmilenoszti. ; 7- Viipaj sze tak v-Bbgi sztalno, I nehodi pred •' ,n jalno, Csini sze v-vszakoj tezkocsi Vredno nye- #! ** Pomocsi. 194 Pravo krsztsansztvo. 8. li aldiij nasz, szmileni Bog, 1 obari nasz vecsii raok; Krepi nasz v-veri, v-viipanyi, I daj nam til v-zvelicsanyi. Nota: Ka Bog ošini, vsze je dobro. , 4)4 d 1VT a Boga, ne na moj tanacs, Czimpram jas * -4-v szrecso mojo; On, kak szmileni variva« Szkrb ma na deczo szvojo: On i meni, Vu vrems Pripravnom, voodlocsi, Ka szlisi k-potrebocsi. 2. On ze ozdalecs previdi, Ka meni haszniti# I sors dober, ali hiidi Tak modro pelati zna, Da« czili Jasz veszeli, Tak za jaj, kak za radoszt. Dics* uvegovo mddroszt. 3. Z-velikov szrecsov ladati, I ’z-nyov tržno r veti. Je 'zmetnese, kak sztradati, I kakste kri’z trpe* Bo za vola Je nevola, I szteber poboznoszti, Kin ; pa, csrv nedu znoszti. •t- \ -szmrti vsza zaloszt tdlehne, I pobo znos obsztoji; Vsza dika zemle povehne, I zla manyi r« zdvoji. Oh neszrecsen, Ki kincs vecsen Iszcse' dobrotaj marni, Kak diisi, teli kvarni! o. Bog csloveki to vszigdar da, Kanyemij®P ( ’ trebno. Jeli tak on grajati ma Poti bo’ze nevredno — Ki je sztalen, I zahvalen, On szi i vu nevdliD csine v-bo zoj voli. 6- "N-tebi tak, veren ocsa moj, V-tebi sze scs f viipati. Kagodi mi gda tanacs tvoj Ma eti vozraviia" 'sze pretrpim; Ar tak dr’zim, Ka', ki v-tebi nedvol V - zitki, v-szmrti obsztoji. Molitev k—Bogi. Nota: Oh vetcivecsne miloscse. 244 T\ 6g] v ®k sa je tvoja zmoznoszt Od vsz e ' ♦ -D szine nebe; Zato sze vboga pobo^ 1111 ' Du’znoszti proti Bogi. 195 4oS Z-verov szloni na tebe. Molim sze i jasz, ocsa moj, lebi v-potrebi razlocsnoj: Poszliihni me z-miloszti. 2. Neproszim te ni bogatsztva, Niti dobrot zemel- «ki; Ar nedajo duši vrasztva, Niti radoszt nebeszki: toij mi pamet preszvctseno, Szrdcze tebi poszvetseno, I vu vszem zadovolno. 3. Ne zelem glasza velkoga, Ni preczimbe prosziti; ^ kincs imena lepota Mi nedaj kak zgubiti, Da pred te * ,0m ' i mojimi Bratmi, tebi vugodnimi Hvalo i po- s tonve mam. 4- Ne mi je za dugi 'zitek, V-sterom nega vred- ll0sz, ‘; Boj szi be’zaj moj bar hipek, Li zdr zi me v- 'ernoszti, Da tebe naj neodvr’zem, Ino k-szveti ne- P r| vrzem, Kak rob gniiszne marnoszti. I o. Ti grešnikov neposzliihnes, Ki szo ti nepokorni, VSze ' vsze od szebe sziihnes, Ki szo v-hiidom okorni. Ocsiszti me tak. ocsa moj, Naj pred bo’zanszki zl °lecz tvoj Csiszti sztopim, gda molim. Nota: Bld'zen loj Krisztus, toga. nrduhavaj cseszto, oh krsztsenik, k-Bogi, V- diise i tela, potrebocsaj vnogi: Hasznovita tMszt je, nyega moliti, I nedvojiti. 2, Moli sze Bogi vu szrdcza prosztocsi V-duha e °szti, i 'zitka csisztocsi; Ar nyemi nikse preczimbe e r be: On szrdcze ‘žele. f|( | ”• Moli sze nyemi vu dnevi radoszti, Naj te obarje 'szake noroszti; I proszi ga trost, gda nevolo , Da sze obdržiš. j 4 ‘ Kakoli dobra ti je dao v’zivati, Setiij ga za vsze s,, 7 '!. a zvisavati; Nyemi, ki ti je vtalao blagoszlov °1’ ^Idiij ’zitek tvoj. Moli sze cseszto vu tihoj szamnoszti: Szlisa on 196 Pravo krsztsansztvo. tebe i v-kmicsnoj szkrovnoszti, Ino te z-darini nitast obdelt, I razveszeli. 6. Ali i v-czerkev gedrno hoditi, I sz-pobo’znosztjoi sze i tam moliti, Ti je szveta cseszt, — kak drugi biidjenye Na to csinenye. 7. Moli sze za czvet szrecse driigi liidi, Ali sfl dobri k-tebi, ali hudi: Liki ti Jezus szam zapovedan I peldo dava. 8. Moli sze cseszto, i premecsi v-duhi, Jeli ® v-nikom k-dobromi ne tiihi: Tak sze molitev tvoji obdaruje, I koronuje. Na znano noto. d z! ti P l ®6g! Ti vretina vsze da * '-J brot, Ki szi vecsna miloszt, I ocsa vH' szirot: Daj mi zdravo telo, I vu taksem teli Cm* volo, dušo, Ino razum zreli. 2. Daj, da verno szpunim Cseszt mojega pozvan]'* ak vreli szlii zbemk Tvojega dugovanya: Szkoncsa* nii daj vsze V-pripravnom vremeni, Da blagoszlori' znam Po te zkom brdmeni. 3. Naj vu govorenyi Sztalen bodem i csiszti, I’ 1 mojem gucsi Sze varjeni recsi piiszti; Csi mi je » 1 po eg Cseszti govoriti, Nedaj mi od tvoje Pravde od' sztopiti. 4. Csi me kakgodi kri z Ino zaloszt dohaja,^ 1 ' e i mi szrdcze Naj zelen trost nahaja; Csi > n ‘ f zemc szko Radoszt scsecs ga dati, Vesi me szam, B . r ' z-modrim Razumom v-’zi'vati. J. Daj mi z vszemi Jiidim' V-lepom miri z ^' fl ii piaviesnoj hodbi vu vszem blagoszlov meti, ^ ti vin ke moje Z-dobrim obladati, I pred teboro, ^ ezom, j ibi mir laditi. d. Csi mi na toni szveti Scses leta povnd za* B Du’znoszti proti Bogi. 197 cst P iij st iti I diigoga czila, Sze mi das docsakati; Vari me v.szega zla, Da moje sztaroszti Szere vlasze uoszim Sz-pos- tenjom, v-modroszti. 7. Daj mi v-pravoj veri Dokoncsati moj zitek, I pri tebi naidti Dike zelen prebitek: Teli mi daj meszto K-pokopi pošteno, I zbiidi je ednok Z-groba odicseno. Nota Oh 'zlika ino ssmrti gosspod! lil ko K -tebi, vecsni diih, pozdignoti Szrdcze, ino zdiihavati, Miszli diise k-tebi nagnoti, I »relie ti vadliivati, — To je naša szveta duznoszt, 1 z 'elicsana pobo’znoszt. '• 1> kak bi mogao viihki bidti I jasz v-tak szve- ,0 J diiznoszti? — Kak te nebi steo rad dicsiti Za J are dobrotivnoszti ? — Vem mi ti telko dobra das, ,la mene verno szkrb mas! ^ Medtem, gda pred tebe polo žim Szrdcza mojega een ye, I, gda sze ti vu szknzaj tožim, Ali vadliijem '?resenye; Vari me od szkazlivoszti, I brbravne recs- J, voszti. *t- Ne! — nedaj mi nika 'želeti, Ka mi ti prepo- ( ‘Bas, Ni drugim liidem na kvar treti, Proti pravdi, liy . mi davas: Zavr’zes ti molitvare, Ki bratom 'zelejo M *• Lsi blago, ah radoszt proszim, Daj, da pred ^i m zcsisztim szrdcze, I vu vszein vugoden szad no- dj®’ ‘^ z ~kem sze naj szvetim,' kak szuncze, Naszle- za dovolnoszt, I szka’ziijem dobrovolnoszt. Iy 0 - ’ placsno zdiihavam v-nevoli, Za miloscse k j* e JP^des, Da ti glasz moj bode po voli, Daj mi vt 0 | P * lyi visn0 mocs; Tak szi szrdcze v-szkuzaj | sz-tebom sze zadovolim. ti^' * a k de i tebi prosnva moja Prijetna, diih vsze ltt- ll ’ ^ zvracsi me miloscsa tvoja, Vu kakste szrdcza Pravo krsztsansztvo. 198 I bolezni; Ar mi v-szkuzaj da trplivoszt, V-radosztipa mertiicslivoszt. N6ta: Ka Bog csini, vsze je dobro. 248 ^ 3SZ ni0 J£ a; O* 1 mene ne ' osztavi, Niti blagoszlova szvojga Nevtaji mojoj sztavi: Ar me rad ma, I vsze mi da. Ka a« teli i diisi K-haszki i miri szlisi. 2. Csi recs Jezusa rad csiijem, 1 pravo vero zdr¬ žim Duznoszt pozvanja postiijem. I kriz mirovno trpim; Tak v-radoszti, Kak v- zaloszti Sze trostai z-Bogom mojim, Kak dete z-ocsom szvojim. 3. Zato, kakoli prosziti Mam v-Jezusa im® 1 Bog mi vsze scse podeliti, Kak ocsa moj liibleni ^ -potrebocsi I te zkocsi Mi szuncze mira zbiidi, C' sze gli vcsaszi miidi. 4. Gviisno sze szlonim na njega I v-szmrti tenu*®) nocsi; Znvim sze mi dneva visnjega Zorja v-d® prepocsi: Eti v-pr a hi, 1 tam v-trahi Nemrtelno? szuncza, Je on trost mojga szrdcza. 5. Zažgi tak, goszpodne, v-meni Iszkro lu^ 211 tvoje, Da te vu vszakom vremeni Prav cseszti szrdcz f moje; lak naj živem, Da gda merjeni. V-tvoj®* krili, ocsa moj, Naidem vekvecsni pokoj. Nota: Oh goszpodne, ti nas veren S/ JL S -I nin ~r)la'zeni Bog! csi k-tebi zdignem gJasz 11 • Jj I aldujem ti v-molitvi poboznoj: ^ j - - » -- J dobrot mi bode vretina, Eta szveta szrdcza pr' u "' . 2. Po molitvi sze za’zgem na pobo znoszt: P° z-dilse odiirim grešno ruznoszt: Ona, ona mo ,l1 v -pozvanji, Naj nebodem vu duznoszti man ji- 3. Z-nje vretine mi sztacse blagoszlov tvoj- ^ radoszt, visni mir, trost, i pokoj; Li po nje - nagnem od zemelszki, Na 'zelenje ti vecsni nebe» z Du’znoszti proti Bogi. 199 m 4. V-nje mi szveti trak bogabojaznoszti, I szi- iiovne isztinszke viipaznoszti; V-nye obcsiitim mojo plemenitoszt, Ino diise pred Bogom velikoszt. 5. Po nye liibim tebe, Bog, vise vszega, I bliz- »yega tak, kak brata mojega; V-nye sze nagne szrdcze k-protivniki, Kak to vidim v-bo zem liibezniki. 6. Molitev mi obeze rane szrdcza, I da zidti v-nyem trahi mira szuncza, Gda pod kri zoin czaga- jucsi sztojim, I vu britki szkuz povodni dvojim. 7. Molitev mi da nagib na poniznoszt, Csi me szvetla szrecsa vabi na gizdoszt; Ona mi je szteber leduznoszti V-szkiisavanyi, proti vszoj ruznoszti. 8. Molitev me krepi vu szkradnvem boji, A u Neroni mi hlad da szmrtnomi znoji; Ona mi tli zneti kak vfipanya, I tam ka’ze orok zvelicsanva. 9. Jezus! i ti szi cseszto k-ocsi molo, 1 z-molitvov Sz * dušo v-mantraj tolo; ’Znyov szi velki bezaj tvoj dokoucsao, 1 tak sz-peldov nyo vernim poracsao. 10. Daj tak, da i jasz v-molitvi pobo znoj Cseszto, :| k ti, pozdignem k-Bogi diili moj; I tak mi nye szieta prvotina Eti i tam boj mira vretina. G' Nota: Oh mojvi dve olce. ori sze pozdigni, oh moje szrdcze, k-Bogi, . , I zgucsavaj szi z-nyim od tvoji »evdl ^°^ 1 ' K-nvemi sze ponižno vszigdar priblizavaj, I 'kpanyem zdiihavaj. 0(l ; 1 0 žele od tebe on, i toga je vreden; Ar je ne . * ,0 ^ vai b n i kep od csrvov zeden, Nego tvoj oritel, ocsa, i varivacs, I ran diise tvoje vracs. s?i t ^ Higdar v-niksem kepi nemoli, Niti uaksega szvetcza na to nezvoli; Ar stimani nevejo za tebe, Nego li szam Bog nebe. • ^i k-nyemi po drugi tolmacsi ueprihajaj, Niti 200 Pravo krsztsansztvo. sze vu niksoj recsi 'z-nyim nepogajaj: Vis, Krisztus szam tak vsze zove: „hodte k-meni, Vi, kiszte obte’zenit 5. Bog je duh, i v-diihi sze scse i vu isztini Odevsze moliti, po szvetom szvojem szini, Ni neda te szvoje cseszti on nikomi, Neda dike driigomi. 6. Kak ocsa telovni deczo szvojo rad csiije; Tat sze duh vsze diihov nad vernimi szmiluje: Ali v-kou je z-ru’znim zlom vtepena duša, Toga prosnye neszlisa. 7. Moli sze tak predvszem za grehov odpiisztsa- nye; Szkrhi sze najbole za tvoje szpravicsanye; lat ga z-zivov verov vsza, vsza dobra proszi; On n* tebe szkrb noszi. 8. Premiszli, ka je on nebe i zemle goszpod, I žele od tebe csiszte razumnoszti pot: Nemeli tat brezi pameti, molecs, vkriz, Nego pazi, ka gncsiS' 9. Ar, geto na tvojo prosnvo szam nemas pazfe' Kakda szmes csakati molitvi zelne haszke ? — ^ sze nerazmis szam, sto te ma razmiti ? — Sto ti prosnyo szpuniti ? 10. Bogi nepripisiij czila, niti vremena: Csakaj nvegvo pomocs, i lehkoto bremena; Csi sze gli on, nehenyaj prosziti: Veri, vsza mas dobiti. 11. Gda pride nvegova vora, ta odicsena, I IiaS vise mocsi tezi ’zukoszt bremena; Da nam — ali ono- ka szmo ga proszili, Ali vecs — v-szlednyoj sz® 12. Zato, szrdcze moje, vu tvojoj i bli’zBy®S a Potrebocsi proszi vsze dobro od visnyega: On, kij e liibezni ocsa, tebe szlisa, I ’zelenye ti vtisa. N6ta: Dober je nas Bog, porazmite. 9^1 JZ ^ ecza z-nagibom viipazni K-rodit^ 0 (COl* _|\_ szvojim prisztaplajo, I, za volo i«i ' • i 1 • k-* ei)i -©Avujiiii pnsziapiajo, i, za vuiu > jazni. Od nyi dare liibezni vdablajo; Tak mi oh Bog, prihajamo. Pri kom pomocs i trost nahaja" Dii’znoszti proti Bogi. 201 Aog 2. Ocsa nas, i vsze liidi ocsa! Vesi nasz, ka szmo szi vszi bratje v-tebi, l ka nasz vsze tvoja niiloscsa Z-liibeznoszti glaszoin vabi k-szebi, Da sze vszi vu tebi veszelimo, I szveto ime tvoje esesztimo. 3. Daj, da povszed vgaja pravieza, Prava vera, i zitka poboznoszt, Veszne pa jalnoszt i krivieza, Veszne bloda, i divja nezIo’znoszt. Vu toni sztoji, Bog, tvoje kralevsztvo: Daj pridti vszem, vszem na •b blazensztvo. 4. Nagib nas je nesztanoviti; Ar kelkokrat v-do- brom pomenkamo, Gda v-dugovany nehasznoviti, I skodlivi blodno radoszt mamo! — Vu vszem tak naj hoja vola bode, Da sze mentiijemo dušne škode. 5- Kakoli nam je pogiibelno, To od nasz li ti od- 'Tnoti znaš, I, ka nam je zvelicsitelno, To nam sz- ''oje milosese vsze rad das. Molimo sze ti tak, ocsa VlSll yi, Szlisaj nasz: daj nam kriih vszakdenesnyi. d- Odpuszti nam nase vgresenye: Stero da li tak čakati szmemo, Csi i mi drugi presztoplenye Nyinv z *szrdcza odpusztiti zelemo; Ti sztrebi z-nasz na- klonoszt gizdoszti, Odiirjavanya, i szrditoszti. i- Szkiiszi nasz v-veri, i v-jakoszti, Da ti vszedni 'erni osztanemo ; Vardeni nasz v-jaji, v-radoszti, a j od tebe, Bog, neodpadnemo; Ali nevpelaj nasz l ' sz kusavanye, I blazni liidi zapelavanye. 8. Od diisnoga i telovnoga Kvara nasz vsze milo- 'divno brani; Oszlolodi nasz od hudoga, I veszeli j lasz vu našem sztani: Vcsini eti sztavo našo szreesno, daj vszem dike radoszt vecsno. , 9. Vszo punoszt li ti v-oblaszti mas, Goszpodne! t>:oje kralevsztvo. Ka sto potrebuje, dobro znaš, z 'liibezni deliš vszem blazensztvo. — dvoja, tvoja l hlca i zmo’znoszt. Koroniij decze tvoje poboznoszt! “202 Pravo krsztsansztvo. Nota: Veszdli den nam je zisao. sterimao te szvet sztoji, Bog! vsze, h v-tebi nedvoji, Ide pred tebe v-viipazni, I zvišava te v-bojazni. 2. Szkrovno je tvoje csinenje, I vsze cslovecse zmislenje Je zaman scse prebroditi, Ali sze sz-tebom boriti. 3. Od tebe vszi li to znamo, Ka v-recsi szpiszaim mamo, I \ sza tadankov modria, Je— li blodnoszti noriš 4. I jasz bi te odiirjavao, Spotao ino zametavao, E nacsi kak jasz, verjejo, I te kincs szkrbno varjejo’ o- Ne! - nescsem ji odiiriti, Nego sze za nye moliti szlobodscsino varvati, I z-nvimi v-miri vandrati 6. Ali moje vadliivanye, Kak najdragse dugovauvt Do koncza 'zelem zdr'zati, I, kak tvoj dar, postttvati 7. li mi vari te kincs gviisni, Kak nebe blagosz- lov visni, Da mi on trak viipanya bb, Gda bom z-etf tlihine so. 8. Oh! biidi vsze protivnike I spotit veze tvoj« dtke, Na pravo krsztsanszko modroszt, I ’z-nye zha- jajoeso krotkoszt. 9. I oni naj mirujejo, Ino vu vszem postujejo Moj e szveto vadliivanye, Kak bo zansztva dugovanye. 10. Za nvega odieseni czvet, Te naj moli Z"* e ' nom \esz szvet; Da nyega szveta isztina, Bo vs#® biazensztva vretina. H. Na to daj vszem kebziivati, I v-jedins^ 1 ’ potiivati. Dokecs szin tvoj, kak vsze paszter, ^ pozdigne na vecsni mir! tNota: Goszpodin Bog, neosztav' nasz. vsze liidi te molimo, I blagoszlov b |) j * ^^ proszimo; Ar to, po vecsnom zavezki S zallH O zeles duh nebeszki. Du’znoszti proti Bogi. , Jta azni. ecse bom lanu m P* liti. ati. iye. ati. sz- ett oje ia- f 203 2. Mi szrno szi vszi bratje v-tebi, I ti vsze pot zavas k-szebi; Vsze tam ednok tvoje dike Vcsini- seses oroesnike. 3. Vszem szi aldiivao Jezusa, 1 pokazao pot vir- ksa, Vszem viizgao poszvet viipanja, 1 dao zalog zvelicsanya. 4. Hvalimo te, oeza szirot, Za blagoszlov telki dobrot, Sz-kemi nasz vsze nadeljavas, 1 v-diihi raz- 'eszeljavas. o. Oh! — bojdi i potomtoga Ocsa ludsztva nevol- ll0 s a: Blagoszlavlaj njega sztavo, Ze-vszem, ka szpoz- llas za pravo. G. Vsze pobo žne krsztsenike, Kak szina tvojga črnike, Krepi do koneza v-vernoszti, I odiesi tam '-vecsnoszti. J- Vsze pa v-blodnoszti zivocse, I vu grehi pla- va j6cse, Pelaj z -nyi tu’zne temnieze, Na poszvet tvoje Pravicze. , 8. V-miri daj vszem prebivati, I dare tvoje v zivati, Sza z-vrelosztjov opravlati, I v-dobrom sze ponavlati. Daj, da vesz blagoszlov nebe, Kak rosza, szta- Cxe od tebe, Na sztezo zdanvi narodov, I najkesznesi Porodov. 10. Oh ocsa! zdigni vsze sz-praha, Na szvetloszt 'isnoga traha, I odiesi nasz na czili V-tvojem liibez- " lv °m krili. Peszem. Nota: Szpomeni sze ti, oh grešni cslovek. T)rizdigni cseszto, krsztsenik verni, Na ne- JT besza glasz tvoj, I diesi modre poti bo- Za nsztva, Vu peszmi pobo znoj. }■ Drago delo je, z-szrdcza vrelosztjov Goszpodni z pevati, I, kak serezje zveliesani diis, Nyemi aldiivati. 204 Pravo krsztsansztvo. 3. Ar duh vsze duhov dopadnenje ma Nad tak- sim aldovom, I koroniije peszeni vandrara Z-vnogi® blagoszlovom. 4. Po nye da zidti v-nyega razumi Visnoj zorjeniczi, I konecz vr že diisnoj szlepoti, Ino hlode krniczi. o. Po nye ga krepi v-liibezni szvetsztva, I boga- bojazni, Po nye ga zbudi na csiszti nagib Detinszke viip azni. 6. Peszini mili glasz, kak balzam, tecse V-ora- nyeno szrdcze, I razveszeli vernim dni placsa, Kak nocsni mrak szuncze. 7. Nye glasz hladi na liczi vandrara Znoj szmrt- noga boja, I szprevodi ga vu krilo, groba, Na sztanek pokoja. 8. Ona zbudi v-nyem nemrtelnoszti Bla ženo csii- tenye, Zdigne ga sz-praha, na csiid bozansztva. 1 dike videnye. 9. V-pobozni prszaj ona neti trak Vere i vilpanva, I vernim diisam preszveti sztezo K-czili zvelicsanp' 10. Zdigni tak cseszto, zdigni krsztsenik, nebesza glasz tvoj! — Szpevaj ! — i peszem tvoja *' vecsni Dobrot vretina boj! Nota: Obudi sze, oh me szrdcze! ftPf' "VT^ecsni duh! kak vugodno je, Tebi v-p r ^’ V szpevati, I velikoszt dike tvoje Glas® 10 ™' 1 ' • - nazvesztsavati! — Ti, ki te aldov rad mas, \ernia* blagoszlov tvoj das, Gda te v-bla’zenoj szvetlos 2 * 1 Csesztjjo v-szrdcza vreloszti. 2. I mi, vu duha jedinsztvi Sze zda radiivajo^'' vfjntuv^r.i JJ!« -l-s ’ •• - a ~' — . , v u uuua jeumsztvi Oze zda raduvaj« 1 ' I, vpobo zni diis obcsinsztvi Tebi aldiivajocsi, vamn oli m i ■ 1 uui.oiii3z,ivi ieoi aiuuvajocsi, varno eti v-prahi, Gledecs te v-dike trahi, V-koi» zvišava viszina, I moli zemle tilhina. • • Szlisaj, ocsa, dobrovolno Decze tvoje szpe ya ' Du’znoszti proti Bogi. 205 ■110 nye, I, csi je gli nepopolno Viiszt naši zvisavanje, Naj bo tebi vugodno, Nam pa tak szadarodno, Da punoszt vekvecsni dobrot Sztacse po njem na našo pot. 4. Tam na popolnoszti szveti, Mo ti prave szpevali; Ar mo vu vecsnom poszveti Velkoszt tvojo gledali: Leline tam marnoszti mrak, Žide nemrtelen trak, Duh nas de z-dikov obvzeti, Himnus pa osiszti i szveti. Zvisavanje Boga. Na lasztivno noto. ftjr /j ojto bi te nehvalo, goszpodne, diih vekivecsni! ^ Pred koga sztolczom sze jezero jezer diis szrecsni Nanizi, szpevajocs v-radoszti, Moli tebe sztojecs v-szvetloszti, l alduje tvojo j velkoszti. 2. Sztvoritel moj, szlisaj, geto te i jasz zvisavam! Ka bi bio jasz, szlab prah, ki sze tak noro zgizdavam, l^a me ti szam nebi zdr’zavao ? — Ah! — kelkokrat pomenkavao, I grehi sze na porob davao! 3. Kakoli je sztvdro Bog nas, to scse i zdržati; Aelienva on nigdar sztvorjenva szvojga varvati. — ^arodje, szlonte sze na njega! Ar sto je veksi od 'lsiijega ? — Vsze csiiduje Boga našega. 4. Csi nasz gli gdate kri’z te zi poleg njegve vole; ^ezracsiinano vecs dobra nam da, kak nevdle. — Dabi Sz poznao ti, prali krhkocsi, Kak dober je te vszamo- §acsi, I dicso bi ga ze-vsze mocsi! 5. Vsze, ka sze nam godi, vsze to li od njega diaja; Vsze od njega viszi, Kakoli sze gder nahaja: 11 vszem gleda on haszek liidi, I, kak za czilavno previdi, Tak deli vo sors — dober hudi. .. 6. Vremena tecsejo, i z-njimi sors premenjava; _ arodje czvetejo, i vehne nji czvet, kak trava. poleg vecsnoga tanacsa, Szrecso porodov pre- °* ,r zitka modroszt vcsio, I vu vszem do brom krepio. Ti szi pot mladoszti moje Koroniivao z-ro zami, zitka radosztami; V-nje szem v-szenczi rame tvoje ‘°csno sztao v-szkiisavanji, Proti zapelavanji. Ti szi mi lehkoto bremen Mozke diPznoszti Nasztezi szliizbe tvoje; Dao szi mi szejati szemen lra liidsztva tvojega, I postenja mojega. tebe sze szmem szloniti V-szeroj mojoj szta- l0s zti, I nje tii znoj szlaboszti, Ar sz-tebom mam pre- " 0s ziti Nje veliko krlikdcso, 'Ziikoszt ino te’zkocso. . J Ti me varjes v-szvetloj szrecsi Od szpadaja giz- °szti, I vodiš v-pomznoszti; Ti szi mi v-kakste nesz- ecs ' Mocsen szteber viipanja, Ti' porok zvelicsanja. Sz-tebom, i na tvojoj desznoj Vandram po 1 1 a Pati Czili mojemi proti; Šz-tebom mam po sztezi eszn °j Id ti z-dola marnoszti Na veszelje vecsnoszti. y Zato te, vu prahi klecsecs, Z višavam za vszo f aoszt, I tak szmileno szkrbnoszt; Zato te, z-vti- "jein molecs, Proszim, oh ocsa, ti boj I potom va- acs moj! 210 Pravo krsztsansztvo. Nota: Bojdi dika i postenyd. 4)/^a "oojdi cseszt, hvala i dika Ocsi dobrotivnoszti, (CUU* _D Ki' vsze z-dobrotami 'zitka Otavla z-szmile- noszti, l u žne vdarcze odvrnyava, I vszem mir i ra- doszt dava. Hvalmo našega Boga! 2. Nyemi serezye angelszki Vu szvetloszti szpe- vajo, I vno zine ti zeraelszki Ga molecs zvisavajo. I mi, kep nyegov noszecsi, I nyegva csiida gledecsi. Hvalmo itn. 3. Vesz, vesz ete szvet siirdki, Vu nezmernoj vel- koszti Sztvorjeni po nyegvoj roki, Je trak nyegv ( szvetloszti; Vesž glaszno predga li nyega Za drži- tela szvojega. Hvalmo itn. 4. Jasz szem v-britki szkuzaj kricsao, Za trdst i pomdcs k-nyemi. I on je neveddcs prisao K-®® 11 ', szini szvojemi; V6 je vtegno deszno szvojo, I vtisa® nevolo mojo. Hvalmo itn. j o. Bog sze je escse nigdar ne Szpozabo z-Iudsz* 18 szvojga; On sze szpozabiti neve Niti z-blazenszb a * mojga: Vsze, vsze nasz, kak ocsa, brani, Vsze vodi * veszeli, hrani. Hvalmo itn. 6. Gde cslovecsa inocs pomenka, Tam je Bog vsza- mogocsi; On nasz oszloboditi zna I z-szmrti vecs" e nocsi: Lehko je nyemi, sztvoriti, I to sztvorjeno v® 0 riti. Hvalmo itn. ' 7. Vi, ki poznate goszpodna, Dicste nyega v-r*' f doszti, I glaszte dela vugodna Vecsne nyegve n® 1 roszti: On, on je vsze szirot ocsa, Bliizi je nyc§' a ^ miloscsa. Hvalmo itn. 8. Pribli zavajte sze k-nyemi Z-aldovom zahval ^ noszti: Ilodte, szpevajte visnyemi, Csiszti od vsze j a J noszti. — Dobro je vsze, ka on csini, Za nasz, ® |lc ■. noszti szini. Hvalmo itn. t Du’znoszti proti Bogi. 211 M2> Nota: Oh Bog, oh mili Bog! TT vdlm0 ra * vszi Boga Z-szrdczom, z-delom, *"l» JUL z-viisztami, Ki telika csiida Csini' nad vszemi nami, Ki je, od detinsztva Našega, do teczmao, Vam z-szvoje miloszti Teliko dobra dao. 3. Daj nam, ’zitka ocsa, I potom zadobiti, Ka nam duši, teli Til i tam ma haszniti: Zdrži nasz do koncza ' u veri i szvetsztvi, I po szmrti daj vszem Tal v- dike blazensztvi. 3. Dika ocsi, szini, Ino diihi szvetomi, — Ednomi pfavomi Bogi odicsenomi; — Nyemi, ki vszem v-diki Vzpravla sztan tak zelen, Szpevaj neba, zemla, Himnus "emrtelen. S zlil’ zb a bo'za. Nota: Ki od Boga odsztopi. B og! kelko diis pobo’zni Szlu’zi tebi v-prahi! — Vszi, ki szo ti podložni, Te, molijo v- sztrahi: Jezere Te z-vere Alodvom csesztijo, Gda den tv °j szvetijo. 2- Velki je povszed glasz tvoj, Gde liidje sztojijo! " ki ’zelejo mir szvoj, Šze tebe bojijo; Vszi Sz ° ti V-radoszti Gotovi szlii ziti, I den tvoj szvetiti. 3- I, sto nebi rad csesztio Tebe, tak zmoznoga ?! " Sto sze nebi veszelio Z-szrdcza pobo’znoga, Szrecsi °J’ den tvoj N verni szvetiti das, I nvcgvo cseszt rad mas ?! y Kaksi dobrot vretina Je szlii’zba tvoja nam! — • ' n y^ sze visna isztina Glaszi vernim diisam: Bla- "sztva I szvetsztva Pot nam ka ze szin tvoj Til vu ^ szvoj oj. Eti sze odtrgnejo Szrdcza od zemelszki, I k- kv en yi nagnejo Ti vecsni nebeszki; Vsze marne I aille Žele til czil majo, Da nasz nemantrajo. Pravo krsztsansztvo. 212 6. Eti sze vjedinajo Verni raztepeni; Tii sze opo- minajo Ti v-szrdczi vtepeni: Tii zmo zen, I zbozen Moli tebe, ocso. I csaka miloscso. 7. Eti sze vszem vodeli Navuk pobo’znoszti; Eti sze razveszeli Szrdcze vu tii znoszti: Jezus szani Veli nam: »Prihajajte k-meni, Kz szte obte’ženi !“ 8. Eti sze vodelijo Vszem i vere szvetsztva; Ti sze verni krepijo V-viipanyi bla zensztva: Eti szi Maje vszi Szpravlati kincs dušni, I dike sztan gviisni. 9. Tii sze blagoszlavlajo Jezusa ovcsicze, I napre- pripravlajo Na zitek pravicze: Vesz narod i po* 01 ® Ide po toj poti Vekvecsnoszti proti. 10. Daj nam tak radoszt meti, Bog, vu szlilzb: tvojoj, I nyo z-szrdcza 'želeti, Kak najdragsi dar tvoji Nye poszvet Ino czvet Boj tii vsze nasz dika, 1t® zalog 'zitka. Nota: Oh goszpodne, ti nas veren. mebi, tebi, oh Bog, diih odicseni! Boj velk uUO* J dčn denesnvi poszvetseni; Ime tvoje 1181 dnesz vszi csesztijo, Ki sze tvojoj diki veszehjo- 2. 1 ebi szpeva vnozina diis nebeszki; Czii^ 8 tak glasz tvoj i v-czerkvaj zemelszki: Prijete« 11 zda i nas aldov boj, Steroga ti prinaša sereg btl 3. Kaksa radoszt za nasz, vboge szirote, nevtajis ti nam ni te dobrote, Da nam v-diisui op |a viczaj szveti Tak obilen tal das v-miri vzeti! 4. Oh! — vesi nasz to szrecso tak postiivati) 1 nasz diisna veszt nema szkvarjiivati, Ka bi tvojo l« z oszkrunili, I du znoszti nase neszpunili. ^ o. Ni eden nasz pred tebom tii nesztanb \ zel čuva szvojga voneoznani, Ki nepride v-iszti' 11 v -diihi, I v-szrdczi je mrzel, ali tiihi. 6. Naj sze ogne piisztinecz meszta tog«> Du’znoszti proti Bogi. 10 - ien Eti elf n e- )J li m 213 m nenoszi v-prszaj szrdcza lepoga, Stcro poleg pelde szredbenika Liibi i szmrtnoga protivnika. 7. Szodbo naide eti grešnik oszkrunjen, Ki je v-diihi mrtev, i nepovrnyen; Ar da tvojga szvetsztva iiepostuje, Prekletsztvo ga povszed naszlediije. 8. I ka za trost szme eti on csakati, Ki nehenya, '-tebi dvojecs, czagati ? — Vszaki, ki te neszpozna za ocso, Zaman iszcse tii mir i miloscso. 9. Ne! — li onim, ki szo tebi prav verni, I pred tebom vu nikom ne odurni, Je hiza ta, hiza bla- goszlova, I cseszt tvoja — szliizba abelova. 10. Oh dabi tak vszi pot szvetsztva hodili, Tebe '■duhi i v-isztini molili, Szveta marnoszt z-szrdcza odiirili, I li tebi, vecsen diih, szliizili! 11. K-tomi nam ti szam daj mocs ino volo; Tak te tii diih nas dosztojno molo: Dokecs ti tam vu službi visisoj Aldiivati ma vecsni aldov szvoj. Nota: Dober je nas Bog, porazmite. K ak vugodno je meszto eto, Gde sze szveta cseszt boža szkoncsava, I goszpodna I J| ijetno leto Vernim dušam na trost nazvesztsava! — jerkev bo ža je — czerkev aldova, I vretina vszega Jla goszlov a . bla zen, ki vu seregi verni Z-csisztim szrdczom ( '' i| 0 ^ z P O( loi aldiije! Ar, geto ga zitek odurni Pred Sz vetim sžodczom neszkvarjiije, Kak szladki mir e h nahaja, Ka ga bo’za liibezen szprevaja! v Vecsen diih! etoga bla’zensztva Vcsini i nasz ‘ Sze vredne talnike. Ti budi na liibezen szvetsztva , na mi vsze szkazlive jalnike; Da te vszi v- u ziioszti csesztimo, 1 v-miloscsi tvojoj tal dobimo. 214 Pravo krsztsansztvo. 3. Du’znoszti proti Jezusi. Liibezen Jezusa. Nota: Kako k-hladnoj vodi jelen. "rezus, moje zvelicsanye! Ti szi z-liibezni /CUv. p) prisao Grešnikom na szpravicsanvc, I szri ocse szi vtisao. Oh! — dahi nadignola Tvoja tal dobra vola Mene k-tebi na zalnalnoszt, I iiibezni tvoje sztalnoszt! 2. Ti sztrebi vo z-szrdcza mojga Vszo naklonoszt odurno, Naj nigdar imena tvojga Nezbantujem neverno: Ysze naj z-radoszti esinim, Sz-kem znam, ka tel® csesztim, Da sze ti vu vszem dopadnem, I z-milosc*® voneszpadnem. 3. Prvle, kak szem te vadliivao, Szi me ti goreč* liibo, 1 za mene sze aldiivao, Da sze nebi pogubo, li, oh diis veszelitel! Mi boj i zda voditel, Da I l# szvetsztva ravuoj poti Idem czili mojmi proti. 4. Liibezen tvoja me vodi V-sorsa premenvavan' 1 I dober diih z-menom hodi Vu vszakom szkiisavand On me vesi na podlo znoszt, I na sztalno pobo žnost On mi vuzgi zitka poszvet, Da me nevkani g r ^' ni szvet, 5. Csi trpim; — tvoja liibezen Me vari od czag a nya, 1 vtisaj mi ran bolezen Z-szladkim trostom V panja. Vu szmrti temnoj noesi Mi ti bojdi nazoc f '' I daj mi pred mojim szodezom Posztanoti z-esis 2 ® 1 szrdczom. Nota : 'Živem, jasz, tak veli. 4)00 grešnikov odkiipite], Jezus, diis ' c '" V / zdr zitel! Sto bi nasz tak liibo, kak I vesiti znao zitka poti? — Ti szi vekvecsna iszt* 11 " 1 In o blazensztva vretina. Du’znoszti proti Jezusi. 215 2. Gda je vesz szvet v-kmiczi hodo, I od hiidi zel sze vodo, Ti szi ujemi pot preszveto, Ino vere iszkro zneto; Gotov szi bio na szmrt idti, I tak vsze resitel bidti. 3. Zato sze v-tebi, 'zitka voj, Naj vszigdar ra- ^je duh moj. Vesz zgiibicsek rad pretrpim, Naj szamo tebe nezgiibim: Ar csi vsze sz-prahom posz- tane, Liibezen tvoja osztane. Vesi me li dobro 'želeti, I tebi na eseszt 'živeti, Z-csiszte diise te liibiti, I z-radosztjov ti szliTziti, ^lednoszt tvojo postiivati, I peldo naszlediivati. o. Vlecsi me z-liibeznov k-szebi, Naj sze vesze- mi vu tebi; Poniži me vn radoszti, I trostaj v-brit- °.i zaloszti: Pri tebi mi daj naidti mir, Csi me sztrasi sorsa viher. 6- Vesi me pokornomi bidti, I v-poniznoszti hoditi, ^§> a i brate liibiti, Vszem z-gotovnosztjov szlii’ziti, diiriti riizno gizdoszt, Protivinsztvo, i szrditoszt. <• V-moje vere szkiisavanvi, I jalnom zapelavanji ‘ j daj na dušo merkati, 1 dober boj bojiivati, Vsze Za< ^eve obladati, I diko tvojo ladati, 8- Csi mi szrdcze sese telovna, Ti je nagni na ''dioviia, Da od czila neodblbdim, I szam szebe lle °sz6dim, Nego po sztezi vernoszti Setiijem na sztan Vec snoszti. , d. Daj mi vsza verno szpuniti, Diise z-zlom neosz- ( "dati, V-szmrtni ran moji bolezni Trost naidti v- '°J°j liibezni, I vsze driigo raj zgubiti, Kak tebe Z '“*zli pu^ztiti. I jA I®- Gda szkonesam ’zitek telovni, Da mi szmrt g Sz en mirovni, Ti mi boj v-nye teninoj noesi, Y le dbenik mili, nazoesi, I pelaj me na mir vecsni 11 dvaristvo diis szreesni. te 216 Pravo krsztsansztvo. Vernoszt k—Jezusi. Nota: Jezus, moja radoszt! TTretina vsze dobrot, Veszelitel szirot, Jezus, ♦ V paszter moj! V-tebi scsem vervati, Tebe sze dr žati I v-vori szmrtnoj: Od tebe, oh trosi nebe! Mene niksi sors, niksa sztvar Neodlocsi nigdar. 2. Gda szem med mokami Z-szkuznimi ocsani Jasz kiimesz gledao, I v-kmicsnoj tfthini, Kak szla- pov piisztini, Z-britkim szrdczom sztao; Osztavlen, i pozablen, Szem v-viipanyi pomenkavao, I za® 311 zdiihavao: 3. Teda szi ti prisao, 1 trost je obisao — Trost szrdcze moje. Zisao je i k-meni Vu placsa vremeni Glasz recsi tvoje: „Oh, nezdvoj! — zna ocsa Tebe z-mdk oszloboditi. — Ka ti md škoditi9“ 4. „Ki greh po’zaliije, Vu szvetsztvi potuje , _ / vero zdTzi ■ Taj ga vsze osztavi, Bog, kak ocst pravi, Ngega obdrži, Na radoszt vrne ’zaloszt, Oi kastige ga odve’ze, I v-szrdczi ob6’ze. u o. I ak szladki trost deliš, Tak ti vsze veszelfc Jezus, paszter moj! — Oh! — sto, sto tak nebi ^ ele J' osztao tebi I v-szenczi szmrtnoj ? — Od tebe, 0 trost nebe! Mene niksi sors, niksa sztvar Neodtrg® nigdar. Ta znano noto. £)AQ Tezusa neodpiisztim; Ar je za mene sztrp 0 O szmrt: K-nyemi jasz vernoszt zdrzini 1 lf ' gda bom v-szmrti vkiipsztrt. Raj ‘zitek i vsze Kak Jezusa odpiisztim. 2. Jezusa neodpiisztim; Ar po njem mam szp* a vicsanje. Z-njim sze, znam, nepogiibim, Ki j e zvelicsanje: Li _z-njim povszed obsztojim: Zato s neodpiisztim. si Du’znoszti proti Jezusi. 217 M I 3. Ne! — nyega neodpiisztim; Ar mi je on 'zitka I poszvet: 'Z-nyim, 'z-nyim sze jasz batrivim, Csi me preganja bloden szvet: ’Z-nyim neszpadnem, nezdvo- ■ jim; Nyega tak neodpiisztim. 4. Ki sze Jezusa dr ži, I od nyega voditi da, V- nizni grehi nelezi, Nego sze jakoszti poda; On vsze drugo raj zgiibi, Kak Jezusa odpiiszti. o. Veren scsem i jasz bidti Jezusi, ino jakoszti, * z-nyim pot 'zitka idti Vu szkuzaj ino radoszti; ’Ze- 1 idm szvet odiiriti I Jezusi szliiziti. 6- Gda mi henva szlisanye, Ino ocs’ moji videnye, Sztane moje pihanye, I zadrevene csiitenye: — Ni te, gda v-szmrti zaszpim, Jezusa neodpiisztim. Nota: Dokoacaao szen jasz 'zitek moj. S zladki je, Jezus, jarem tvoj, I lehko bremen tvoje; Ar v-nyem naide duša pokoj, I zve- IICSiln ye szvoje. — Bla’zen, ki na vere poti Nevklekne sztalnoj vernoszti, Nego szrdcsno ide proti Csili ' e, ke vecsnoszti! 2. Oh! — kak sze nebi veszelio Jasz vadliivanyi J*. ^ — I kakda nebi veren bio, Bog, liibezniki o/mi ? — N T e! — raj 'zitek, i vsze zgiibim, Kak ,zvelicsitela; Rad i sztrasno szmrt pretrpim Za dllse prijatela. n d\aj szi grajajo spotlivczi Vero mojo z-blod- ztl ’ I naj ru znijo szkazlivczi Nye isztino z-blaz- jj r ztl ’ Znam jasz, v-kom verjem, sz-kiin dr žim, Do - poznam i szvet hudi, I te vere nezatajim, Ni za ' 8!0 , i'ko ludi. 4 - Kaksi boj szi ti bojiivao, Jezus, za isztino to, ® z * szara szebe aldiivao Na drevi mantre za nyo! r s zi mogao zatajiti Nye vu nikaksem viheri, J° Cs , ka ona ma bidti Liidsztvi bozemi k-miri. 218 Pravo krsztsansztvo. o. Kelko pobo žni vernikov Je za njo szmrt to- stalo , I korono mantrnikov Szi ’z-nvov vozbojiivalo, Radi idocsi sz-tiihine, K-visnoga ’zitka isztini, 1 z- vnogi nevol ptisztine, K-vsze radoszti vretini! 6. I jasz, jasz nebi veren bio Jezusi, 'zitka voji? — Jasz bi vero mojo tajio V-nje kakste grozni® boji? — Jaj! — na koga bi sze mogao Y-'zitkiiv- szmrti szloniti, Csi bi to sztezo povrgao, Po koj k- Bogi mam idti? 7 . Ne! — ni spot me neprimore, Ni toga szveta dika Na vtajenje moje vere, I mojga szredbenika 1 ^ eren scsem bidti Jezusi, Obsztati v-isztini visuoj, ^ eren Bogi, i virtusi I v-szmrti nocsi kmicsnoj. Zahvdlnoszt k—Jezusi. Nota: Obudi sze, ob me ssrdcze! 4)^A Tezus, pelda liibeznoszti! Kak vredno le zd- /C l U* s a vam, Csi velikoszti szmilenoszti Tvoje ni«' dro zgriiutavam! — Ti szi vsza verno szpuno, Iuo sZ ' krvjov zakuno, Grešnikom na szpravicsanve, I verni 111 na zvelicsanje. 2. Tvoje szrdcze je i v-szmrti Gorelo od lubeziO’ Kak mirovno szi, vkiipsztrti, Prenoszo ran bolezni " Ne li szamo vernikom, Nego i protivnikom Szi li 1 miloscsi tal szpravlao, I nje z-szrdeza blagoszM'^ 0 3. Oh nezgrtintana szmilenoszt, Jezus, verni vl | panje! Pri tebi, vecsna liibeznoszt, Naidejo vszi' ^ sanje, Ki pod kri’zom sztojijo, I brez' trosta szkuzjj 0 ' li, ti das veszelja szunczi Zidti v-nji boleznom szrd^ 1 ' 4. li szi sze z-szrdcza radiivao, Kak najvecs uS zdržati, I vsze vandrare setiivao Na zitek pripel 1 Blodne szi povodjavao, Grešnike z-szna zbudj 1 *' 11 " Aszem nagib szvetsztva dariivao, I pogiiblene zaiti'no Du’znoszti proti Jezusi. 219 MJ- 5. Sto te more zvisavati I za ono liibezen, Ka szi gotov bio znašati Za nasz szmrtno bolezen? — Szam szebe szi aldiivao, Da bi vszem mir dartivao, Zape- csato odkiiplenye, I zrok dao na povrnenje. 6. Ti szi kakste grozen vdarecz Z-velkim diihom prenoszo, I, na szmrt idocs, kak agnecz, Ocso tvojega proszo, Naj nevtaji miloszti Onim, ki vu blodnoszti Neznajocsi, ka csinijo, Tebe neduzno vmorijo. 7. 1, kak nevkleknyena sztaluoszt Je be zaj tvoj szna’zila! — Zaman te je szveta jalnoszt Na never- noszt vabila: Cseszt ocse nebeszkoga, I mir liidsztva gresuoga, Je bilo tvoje csinenve, I szrdcza tvojga z elenye. 8. Szredbenik! ti me tvoj be zaj Vesi pred oesmi hrzati, I zitka tak lepi tekaj Sztalno naszlediivati: ^ V0 J e liibezni szunezi Daj zidti v-mojem szrdczi, Da 'sze mrtelne rad liibim, I tebi zahvalno szlu zim. Nota: Verno Vudsztvo, 'dicsi) hvdh% 17 -akse radoszti szi ti szpravitel, Oh Jezus, !*♦ IV vecsni dobrot daritel! — V-tebi mam, do- Jro znam, jasz 'zitek, I vecsnoszti bla’zeni prebitek. 2. Ti, oh vecsnoga ocse szvčti szin! Szi na szčbe 'zeo mpj veliki bin: Greh moj je bio tvoje mantre Zr °k, Aldov pa tvoj mira niojga porok. 8. Gotov szi bio ti vsze pretrpeti, Da bi li jasz l' u oiogao živeti, Pokoj tvoj, Jezus moj, v’zivati, I ' ll *liki sz-tebom prebivati. , Kak te mam za to miloszt hvaliti, I nye veli- °*szt vredno glasziti? — Szlabo je, znam moje szpe- ' a "' e , Nepopolno moje zvisavanye. . Zato ti na cseszt szrdcze moje dam; Ar ti te a 10v rad mas, dobro znam: Tebi boj zitek moj posz- et,Sei b Da po tebi pridem na mir vecseu. 2'20 Pravo krsztsansztvo. 4. Diiznoszti proti szamomi szebi. Szpoznanye zzamoga szebe. ^ °^ a • -K* sze vu visnyem Bogi viipa. TZ~ a szem jasz ? — daj mi, oh goszpodne, Ti ^ * u* XV gosztokrat prebroditi, Naj jakoszti poli vugodne Morem, kak moder, hoditi; Ar ki szam szebe nepozna, On ni prav živeti nežna. , _ ^ 1 sz i mene na kep tvoj sztvoro, Naj na diko živem tebi, Osztavim blode sztezo noro, I mir bij obcsutim y-szebi. — Oh! — vesi me, v-kom szera protiven Tebi, oesa dobrotiven! 3. Jasz sze krsztsenik imenujem. — Jeli szem po piaviczi? Jeli pot szvetsztva naszledujem, I ne- ie zim v-zla temniezi ? — Jeli mi je liibeznik tvoj V" vszem pelda, i 'zitka voj? 4 ; li, ki me znotra zvona brodiš Poleg vszazua- noszti tvoje; I mene po praviezi szodis Poleg del i o. e mo J e ’ ^ cs i m e v-szvetloszti vandrati, I tvoj ^szkrbno varvati. o- Kak d a bi sze znao on zbogsati, Ki faling szvoji n 1 ' I’ kakda sze ma zveliesati Rob blode,' grehov hudi ? — Li modroszt, i ‘zitka szvetsztvo Pf |a ' u tvoje kralevsztvo. 6. Daj mi tak hitro previditi, Ka za bin nad m e ' nom ezi. Nedaj mi zla duze nosziti; Ar mi d'*'" ^lozno tezi. Csi szein pa na dobroj poti; Nedaj fZf ,m z nje vrnoti. ‘ * 7. Odpri, goszpodne, oesi moje, I daj sze mi P ra ' szpoznati. Oh! nedaj mi milosese tvoje Vu szlep 0 ’ 1 zakoezkati. Po tvoje reesi isztini Me pelaj 8. I am, na vsze popolnoszti szveti, Gde mi ^ |llC Du’znoszti proti szamami szebi. 221 m I nocs blodnoszti, Tam sze mi vu diki preszveti Zorja visise znanoszti: Tam bom vsze, vsze prav szpoznavao, Ka szem tii zaman zbrodjavao. Nota: Oh vekivecsne miloscse. /~\h ti, ki szi diiso mojo Z-razumom obda¬ li 0* v/ riivao, Da bi tak jasz na cseszt tvojo Vu modroszti potiivao, Bog! daj mi csedno broditi, Ino •ebi poszvetiti Vsze szpodobnoszti moje. 2. Znam, ka nika lasztivnoga Nemam na etom szveti; Od tebe, milosztivnoga Szem vzeo vsza li b-poszveti: Safar szem kincsa tvojega, I od pozvanja mojega Trden racsiin mam dati. 3. Ti, gde neszejas, ne zenvas, Ni ne zeles vecs, kak das, Pravicsen bidti nehenvas, I dar tvoj v-ra- cs uni mas: Ki szkriti ma talentom szvoj, I zapravla Magoszlov tvoj, Jaj torni na den szodbe! 4. Ki pa z-malim doszta csini, Na haszek liidsztva f '°jga, Blagoszlavla praha szini, Poleg pozvanja s zvojga: Kak lepa je toga hodba, I kak lehka bode azbdba Njemi na den pravicze! Csi mi tak scses podeliti, Bog, doszta, ali oialo; Vesi me ze-vszem tak tržiti, Da me nede "'antralo Vra’zeno szrdcze v-vecsnoszti Z-obcsutenjem »evernoszti. — Lehki boj tam racsiin moj! Liibezen szamoga s zebe. Nota: Bojdi diha i jjostemji- ^74 ^P vo J a vo ^ a J e ’ ocsa ra0 J’ j asz szam , -L szebe; Ali nagib te taksi boj, Da ne- z antiijem tebe, Neoszkrunim pravde tvoje, Ni nevra- *‘ m diise moje, Ni pravicze blfznjega. Poszveti tak szrdcze moje Z-diihom tvoje bo- o o o Pravo krsztsansztvo. jazni, Naj ono bla’zensztvo szvoje V-tebi iszcse z- viipazni; Da sze liibim, kak krsztsenik, I, kak pravde tvoje vernik, Odiirim vszo kriviczo. 3. Marni dobrot po’zelenye Me od tebe negeni, I na govenszko hotenye Szrdcza mojga nezeni: Nigdar poleg pelde biidi Naj neczimpram sz-kvarom ludi Lasztivne szrecse moje. 4. Ka sze pravicsno pripravla, Nigdar nema veh- noti; Ali ka sze jalno szpravla, V-megnenyi zna vesz- noti; Eden ’zukavecs kriviczni Jezero jezer pravicsni Po'zre, i v-prah zaklacsi. o. Kakda bi tak Hibo szebe, Ki z-grehom kine?® szpravla?! — Szodecz! on zavr ze tebe, I szam szebe zapravla. Z-drugi jalno zczeczana krv, Je prave szrecse szmrten csrv, I vretina prekletsztva. 6. Nedaj mi tak z-marnov dikov, Bog, szrdcza pokvariti, I na sztezo nevernikov Hotecs gda zavda- riti: Pred oesmi naj noszim tebe, I pravicsno lnbi® szebe, Gda czimpram szrecso mojo. 7. Csi me dušna veszt neto zi, Niti szvet nepotvarj®' Krivicza hodbe neni zi, I pokoja nevmarja: Csi > ze tebi prav dopadnem: Bog, sz-tebom nigdar neszpadnc' 11, — Vecsna je szreesa moja! 8. Bla zen, ki za marna szvetszka Vecsni dobr 1 ' 1 neoda! On presztajocsa nebeszka Meszto nyi tam vz ftl ma, Gde szpadne szveta krivicza, I odiesi sze pravic® 3, — Odiesi vszaka jakoszt. Nota: Oh Bog, oh mili Bog! szam, Bog moj, to seses, Naj szi jas z ^ 4 eJ* _L bro zelem; Ali kriviesno szi Szrecse neszmem. Vodi tak szam szrdcza Mojega ’zelea.' f ' Naj sze ti dopadne V-tom moje hotenye. I 2. Daj, da tebe, oesa, Liibim jasz vise vszeg* 1. e z- avde ni, I »dar liidi •eli- jsz- csni icse eli CSC cza la- lin f' m Du’znoszti proti szamomi szebi. 223 m T-nikom nevkanira Nigdar brata mojega: Tak, tak sze jravicsno Liibim, i ne jalno; I tak szi priiszcsem ‘Ze I szrecso sztalno. 3. Nedaj mi marnoga Dobicska tak zganyati, Ka a drugi szrecso Setiivao, podkopati; Nego me tak sna zi Z-nagibom pravicze, Da pri marnoj szkrbi Pesmim krivicze. 4. Ka bi mi hasznilo, Csi bi drugim v-kom škodo ? - Tebe bi odvrgao, I v-prepaszt mok zablodo. — Li, h’ gjasz tvoj boga, Tii i tam, obsztoji; Ali te okoren Vpadne ino zdvoji. а. Niti sz-toga sze mi Nedaj vecs szpozabiti, Ka j e z-marnov dikov Noroszt szrdcze trapiti; Ar vsza ®mle radoszt, Kak szenya, talehne, I z-nyov jalni liidi Velkoszt, kak czvet, vehne. б. Szrdcze moje sze tak Naj k-tebi pozdigava, Do- ' ier boj bojuje, I za dikov zdiihava, — Za dikov, kakse J e Oko nevidilo, Ni mrtelno szrdcze Tii neobcsiitilo. 7. Blazen, ki v-to diko Z-vreliin duhom setuje, ^ tebe, Bčg, vise Kak marni szvet, postiije! — On sze Hibi csedno, I vziva tii pokoj, Tam pa prek groba 1113 Vekvecsen orok szvoj. Mo dr o s zt. Nota: V-tebi sze viipam, oh Bog ! T\aj mi, vecsni diih! prav szpoznati, I v-szvet- , * Mr loszti preszamnati, V-kom sztoji prava r oszt; Naj tak 'živem, Da, gda merjem, Pridem a n ebeszko radoszt. 2. To, to je ta najprva modroszt, Csi v-recsi tvojoj 153,11 radoszt, I liibim nye isztino, Stera meni Po vre- fll eni Odpre vsze dike vretino. Modroszt je, szebe prav szpoznati, Ime bo ze 224 Pravo krsztsansztvo. zvisavati, V-cseszti verno hoditi, Greh szpoznati, Ob- jokati, I na szvetsztva pot sztopiti. 4. Modroszt je, vero prav varvati, Szredbenika sze držati, I od njega sze vcsiti Njegvo vernoszt lno vrednoszt Z-szrdczom i z- zitkom csesztiti. 5. Modroszt je, pot zla oduriti, V-’zitka szvetsztvi sze vršiti, Zavr'zti marno radoszt, Stere poszvet Leli¬ ne, kak czvet, I szpravi vekvecsno 'zaloszt. 6. Modroszt je, vrelo setiivati Miloscso bozo is¬ kati, I ’z-nve voneszpadnoti, Y-nye szkoncsanvi. I ravnanyi Szi mirovno pocsinoti. 7. Modroszt je, to prav premiszliti, K a nam je vszei na szmrt idti, I ka je czil nas, vecsnoszt, Vu sten).: nam Bog, szodecs szam Vozvaga najem za vernost 8. Goszpodne! komi na tom szveti Takse nio ( l- roszti trak szveti; On je gviisen bla’zensztva. Obl" ona boj I meni voj, Na mir tvojega kralevsztva. N6ta: Krisstus veli: hodte k-meni. /^77 na temnom szveti Nebi vandrao p' 1 poszveti Vekivecsne isztine, Po groznoj not' bi hodo, I kak lehko bi zablodo Od bla zensztva vretine 2. Kakda bi poznao jasz Boga ? -— Kakda nyeg va dela vnoga, Volo, ino ravnanje? — Kakda mojo pl f ' menitoszt, Dri znoszti moje velikoszt, Czil, i zrendo liivanye ? 3. Li po te isztine poti Vandram jasz batrivno p r ® \ elikoj vekvecsnoszti; Li pri nye visnom pos 2 '^ 1 Vidir. 'am na bogsem szveti Najem sztalne vernost 4. Bog I daj mi tak eti v-prahi Vandrati vu tvojo” 1 sztrahi Pri poszveti isztine: Nedaj mi v-kmiczi hodi (l i tak hotecs zabloditi Od bla’zensztva vretine. Du’znoszti proti szamomi szebi. Varvcuiye od blodnoszti. '■c o ki.O Nota: Obudi sze , oh me szrdcze ! S ~^ oszpodne! ti szi csloveka Sz-pametjov v3T koroniivaol 1 nyeroi od vek do veka Visno szvetloszt dariivao, Naj, kak sztvorjenje modro, Pre¬ idi, ka je dobro, Da na cseszt i diko tvojo Ravnati Zlla hodbo szvojo. 2. Ali — jaj! — kak vnemar ru’zni On szvojo ple- raenitoszt! — Ti vidiš sztan nvegov tiizni, I nvegvo "aszpametnoszt.. Nyegve miszli, ’zelenye, Vera, 'zitek, ®nenye — Vsza, vsza szo puna blodnoszti, I pogiibelne Haznoszti. 3. Kak trdno on odiirjava 'Žitka visno isztino, I ' a blodnoszti ziszkava Vsze modroszti vretino! Tvoj poszvet je noria; Li blaznikov modria, Pot napravo Z| lka szvetsztvo, I obsztojecse bla’zensztvo! I 4. Jezere i dnesz klecsjjo Pred bolvanov oltarmi, bre tebe nye csesztijo Ž-nore blodnoszti darmi, j n yi csakajo pomocs, Gda je sztrasi groze nocs, ’ nezna jflcs, ka csinijo, Tebe, cdnoga, tajijo. Ocsiveszna szo nyi dela Pred tebom, vszazna- J 0 csi! —. Kak bi ona vrednoszt mela, Da szo ne z- 10 Ze mbcsi! — — Oni toti stimajo, Ka tebe presti- a J°) Geto nedii'znoszt vmarjajo, I blaznoszt zagovarjajo! iv - 6 ' 0,1 grozna szteza blodnoszti! — Kak oduren je SZa d! — Ti grob kopaš nediPznoszti, I zla plodi ^ 38 grad, Griintas czerkvi bolvansztva Na placsen 8 krsztsansztva, Oszkrunis oltare szvetsztva, I s : žcjas Ze,nen prekletsztva. 0 Deszna tvoja ogen veja Na pobožne vernike; , Vo a s pot i 'zukoszt szeja Na vere mantrnike: Gde j,- d Sa Gui kraliije, Jaj nyega naszlediije, Grob po- 3 l am ftmb vnoffi sztotiii porode. 220 Pravo krsztsansztvo. 8. Oh goszpodne! sziniliij sze nam, I nedaj nam bloditi! — Daj vszem odkiiplenim dušam V-tvojem sztrahi hoditi. — Ycsi nasz pametiivati, I razum tal niiczati, Da nasz niscse, kak kmicze rob, Neszpadne hlodi na poroh. Nota: V tebi sze vilpam, oh liog! awn /"Nsi bi krivo zmislenye, vervao, Ali na sa- C (v* Vv 1 tringe merkao; Bog, tebe bi odvrgao: Zapelavczom, I szkusavczom Bi sze vesz na porok vrgao. 2. Ti, ki na modroszt vsze zbiidjavas, Llidi jalne I odiirjavas; Ar vnogi jaj szejajo, Gda neznanim Za- pelanim Pamet i szrdcze zmešajo. 3. Nedas ti ni diihi hiidomi, Niti csloveki tuhomi Nikse csiidne zmo znoszti: Szleparia, I noria Sze me®* z-znanyem szkrovnoszti. 4. Ni duhov, ki bi sze klatili, I tvoje liidsztto sztrasili, Szi ti na szvet nesztvoro: Ti, tak mudct Ino dober, Kak bi sz-tem csloveka noro ? o. Ki verje czomper, i bajilo, Iszcse vhvcz^ kadilo; Taji dobroto tvojo, Proti tebi, I szam s zC Gresecs vtapla dušo szvojo. 6. Oh blfidnikov hudo zmislenye! — Ka za ma vsze to zdenye ? — Vem zdrav razum v-nyem d'*.! I vu szvetoj Recsi bo’zoj Nindri szpiszano neszt°j 7. la ver vati je ne krsztsansztvo, Nego li gnn >z ' pogansztvo. — Vszi, vszi vero tajijo, Ki z-blddi>o f V-toj blaznoszti Le zecs, vu Bogi dvojijo. . 8. Bog! daj, da odiirim vszo blodnoszt, Ina^ zC diijem szpametnoszt, V-razumi sze ponavlam: szi szam Iti kvar i szram, Prek zvezd pa vecsnU szpr avlam. Du’znoszti proti szamomi szebi. 227 /Ul N6ta: Jezusa neodpusztim. ann /^1 s l° ve k! z-gresnim czaganyem Nezgriintavaj wOu* v_7 prisesztnoszti, Stero z-modrim czilanyem Bog drži v-vecsnoj szkrovnoszti: Ne! — nedrcsi k-vuv- czom ti Zvedavat sorsa poti. 2. Li od vszamogocsega Csakaj z-vilpanyem vsze dobro, Ki szam sorsa tvojega Tekaj zna ravnati modro: Veri, vtivsztva odavczi Szo jalni zapelavczi. 3. Gde sze ti csiido vidi, Znaj, tam dela szleparia, I zvodi te te hudi, Koga pot je csalaria: Ar neznas, ta on csini, Gda kani blode szini. 4. Li, csi v-bo’zem sztvorjenyi Vidiš csiida, — na *a kebziij, I vra’zemi hotenyi I mocsi ji nepripisiij. ravna szvoj lepi szvet, Kak dike szvoje poszvet. 5. Nesztrasi sze tak duhov, Ki bi v-temnoszti blo- 1 dili, Niti sze neboj vragov, Ki bi ti vu kom škodili: Nyi sztan je vekvecsna nocs; Ar nyim je Jezus vzeo mocs. ° 6. Li norcz vidi prikazen; Li nyemi sze vszigdar zdi. Ki v-B6gi ma viipazen, Nyemi sze li zla nocs £rozi: Ar ka sze bojati ma, Ki modro živeti zna? V. Blodnik je szam szebi vrag; Arje temna nyegva dasa, Stere sztavo greha mrak Od dna do dna vszigdar Usa. — Ali ti v-isztini sztoj, I tak povszed szrdčsen ! boj. 8. Niti z-dnevmi nesatruj; Ar szo oni vszi ednaki: ’ na norcze nekebziij, Ki bi ladali v-oblaki. \sza *a ravna ocsa tvoj; Nyemi tak bodani boj. j 3. Znaš, ka li zbozni liidje Vu eti iszcsejo zivis. pzrdeza tak zav rzi nye, Csi je nezbogsane v idis, I 7 r zi sze csisztoga Od nyi dela piisztoga. y d h. Kakoli sze ti grozi Na vandranya temnoj poti, .'Ocse volov sze godi, Ki te sz-tem na csednoszt poti; '°§Vo ravnanye modro Ti vsze verne na dobro. Pravo krsztsansztvo. 900 /v^iO Poiuznoszt. Nota: Vu vszakom mojem djamji. ftm Tpviisa, telo, i ka mara, Je tvoje, ocsa, to znam. wOl» JL/ Ki szi mi 'zitek dao; Vsze, ka mi haszni diisi, I k-tela sznagi szlisi, Vsze to szi mi ti dariivao. 2. Csi sze rešim 'zaloszti, Ali 'živem v-radoszti, I csi postenye mam; Csi szem vu kotrigaj zdrav, I delo mi tecse prav: Za vsze li tebe zvisavam. 3. Csi tebe z-szrdcza liibim, I vu szvetsztvi ti szlu’zim; Ti mi das k-tomi mocs; Tvoj glasz mene zbiidjava, I diih tvoj povodjava: Ti szi mi v-dobrom na pomocs. 4. Kak bi sze tak zgizdavao, I vu tom neszpoznavao Moje nevrednoszti ? — Vem dobro vidim vu vszero. Kak nevreden szluga szem, Ocsa, tvoje szmilenosztj' O. Ka DA- IVttl Vflev mm* -- T '1 - ' • Inl 91 _ivoje szuiueu 5. Ka pa, csi vesz moj bezaj, I dnevov moji tekaj Z-modrosztjov zbrodjavam, I telike szpadaje, l el e blodne sztonriip Sa-imt-«- ■— J - -j-- “»■aajumii,, i luiiae szpauaje, i®*- 6 ne sztopaje, Sz-potrtim szrdczom szpoznavam • 6. Csi premiszlim, kak cseszto Szem jasz botecs vesz r -~-ivaiv UOCSZilU OZCII1 JčlSZi 1 prdtiso Szkvarjenva prepaszti, V-stero bi sze v« v tono, Da sze nebi naszlono Na ramo tvoje nailoszti • 7. Oh ocsa! kak bi raogao, Kakda bi te jasz, p r, 'j' znao Vredno zvisavati ? — Li sereg diis bla ženi tebi, diih zviseni, Szpodoben diko szpevati. 8. Vesi me tak v-pomznoszti Tvoje dobrotivnosz ^ elkoszt szpoznavati, I, za verno szkrb tvojo, Szrdcze i diiso mojo Ti na szveti aldov dati. V^’ '~ IVU,U az,B veszen aun moj, v s** j ♦ * ocsa, blagoszlov tvoj: Ti, ti szi mi vsze aruvao, I z-milosztjov koroniivao, na radoszt szr^ 23 mo .)ega, I eseszt imena tvojega. Nota: Z iv dni jasz, tale veli tvoj Bog. sze, v-kom sze veszeli diih moj, Vsze j c ' Du’znoszti proti szamomi szebi. 229 AVL 2. Ka bi bio jasz brezi tebe, Nezgruntana vernoszt nebe! I ka be zaj ’zi'tka mojga, Brezi blagoszlova tvojga? — Lčluio bi, kak marna tenya, Vu lupi ocsno- i, megnenya. ii 3. Oh! — v-kom bi sze tak zgizdavao ? — Ka je, i. sz-kem bi sze zvisavao? Tvoje je, ka mara dobroga; i, Nemara nika lasztivnoga: Vsze sztacse, kak rosza nebe, I Na pot mojo li od tebe. 4. Daj mi tak vu ponfznoszti Dare tvoje liibez- i aoszti Z-zahvalniin szrdczom v'zivati, Tebe za nye zvi- ! savati, Nevrednoszt mojo szpoznati, I ’zitek v-szvet- 1 sz tvi szkoncsati. Nota: Oh vekivecsna miloscse. G si szem vu sztani prcdny&si Od vnogi bratov moji, V-delaj pa plemenitesi, I bogat v-dari tv °ji; Ocsa, tvojoj szinilenoszti, Ne mojoj zaszluze- »oszti, Mam vsze to zahvaliti. 2. Prvle, kak szem te prav poznao, Szi me ti bla- ?°szlavlao; Prvle, kak szem miszliti znao, Szi mi bla- Ze nsztvo szpravlao: Prvle je punoszt vsz6 dobrot lekla lla zitka mojga pot, Vecsna szkrbnoszt, od tebe. 3. Oh! — vesi me tak na poniznoszt K-onim, ki Sz ° zadnyesi, I nepuszti me na gizdoszt; Csi szem gli '~kom prednyesi; Da nezavr’zem nikoga, I z-nagiba l,e csisztoga Sze neesinim bolvana. 4- Nedaj mi sz-prilizavanyein Hvale lildi zganyati, ‘h z-blodnim zvisavanyem Vise driigi plavati: Szlabo ^°j* te zviseni, I csi je dnesz odieseni, Viitro, vszčm lla s pot, szpadne! Vesznejo vszi kinesi zemle, I dike czvet po- ' e ’ ne , Vsza prčcziinba, kak szpar megle, Vu megnenyi a e hne, Plemenitoszt ponizi grob, Korona de csrvov Pf^ob: Vsza, vsza szo dar megnenva! 230 Pravo krsztsansztvo. 6. Za radosztjov šiita ’zaloszt, Modroszt zlelika odnorč; Eti ni angelszka jakoszt Povszed obsztati neve, — I nye je v-vszakom sztopaji Gotova szteza k-szpa- daji: Greh vszem pred dvermi lezi! 7. Naszlednye nam vszem pride szmrt, Kak koneci vsze bivoszti, Od stere bom i jasz vkiipsztrt, 1 jasz rob szprhlivoszti ; Tam pa, po bezaji hodbe, Sze grozi velki den szodbe Vszem vandrarom, — i nemi! 8. V-kom bi tak meo jasz, szin praha Vreden zrok zgizdavanya, I, brezi bozega sztraha, Bratov zametavanya? — Ne! — ne v-uevolni zemclszkii Nego v-ti vecsni nebeszki Sztoji velikoszt moja. 9. Nika, nika mi neszpravi Tu isztinszke vred- noszti, Nego li diisni kincs pravi, I nagib poniznoszti. Csi mam csiszte diise poszvet, Naj szi me pozabi vesz szvet, — Nevehne dika moja! 10. Vesi me tak, Bog liibeznoszti, Vandrati v-tvoje® sztrahi, Naj te v-szrdcza poniznoszti Zvisavaro eti V' prahi, — Dokecs, kak angel zviseni Tebi, oh da odieseni, Szpevao bodem vszvetloszti! Szkrb za dušo. Nota: Jezus, moja radoszt! 284 TY Se m ° je vr6dnoszt > Bla’zensztv-0, i vecs- . * ~~ noszt Mi daj szpoznati; Bog, nye zbog' savanye poszvetsavanye Me vesi iszkati: Noj®’ zvelicsat' 82 ^^ mam n N a obarvati, I la '" 2. Ah! - draga je ona, Kak tvojga zakona Zrok • V. e iHa ’ za nye volo je Dana pravde tvoje Vccs |,a 1,13 • na je dike tvoje Nepotemnyena denieza. oroesmeza. J 3. Za nyo je sztrpo szmrt, Za nyo v-diihi vPP' Du’znoszti proti szamomi szebi. 231 sztrt Bo ži liibezirik; Nye szpravla pri ocsi Dike tal v-miloscsi On, kak szredbcnik, Nye na mir je nye paszter velko delo cseszti szpuno, 1 sz-krvjov zakuno. 4. Tak vu etom ’zitki, Kak v-vecsnom prebitki Ma tal szvoj ona. K-velikorai czili Zove nyo Bog mili 1-szlii’zbi zakona; Po recsi, i obecsi Jo krepi na sztezi szvetsztva V-vupanyi bla zensztva. 5. V-te’zkom hipi boja, Ocsa, rama tvoja Tak zakriva nyo, Da v-dnevi radoszti I britke 'zaloszti Tebi verna bo: Niksa sztvar, znam, nye nigdar V- gniiszno dvojnoszt nepogrozi, Csi sze tebe dr ži. 6- Blazniczi vehnejo, I ednok vesznejo Vszi, kak r 'i zna sznet! — Vesi me to raziniti, I modro paziti, Csi me paesi szvet; Da, botecs v-grehi blodecs, Ne- zakoezkam dike szvetsztva, I duše blazensztva. T. Kak blažena vecsnoszt Csaka mojo vernoszt, Csi tebi ‘živem! — Csi sze poszvetsava Duše moje sztava, Kak tiho merjem! — Ka pa tam, gde dom ®°.i mam? — Kak blazen bom na mali esasz, — kak szveti angel — jasz! Nota: Krisztus veli: hodte k-mtni. V ari, cslovek, vise vszega Vecsni mir szrdcza tvojega, Vari duše blazensztvo; Odiiri vszo ^no niznoszt, Zdrži do koneza neduznoszt, Liibi Jakoszt i szvetsztvo. 2- Mir daj nevolnomi szveti; Ar ti nede on k- poszveti Ni til, ni v-szmrtnoj nbesi: V-nebi je szra- e, *i kines tvoj; Nyemi, nyemi podani boj, Iszcsi s a ^e-vsze mbesi. •T- Csi bi ze-vszem szvetoin ladao, Vu diisni kinesi j 1 ' 1 sztradao ; Li tu zen bi bio tvoj sztan: Csi te szodecz v °) szkvarjuje, Naj szi te vesz szvčt csiidiije: Ah! v sze, vsze ti je zaman. 232 Pravo krsztsansztvo. 4. Bog, vesi me v-szvetsztvi hoditi, I na dušo szkrb nosziti, Kak na najdragsi kines moj, Nyu v- esisztoesi obarvati, I tak bla ženo zaszpati Vu szrarli noesi kmiesnoj. Jdhoszt. Nota: Verne duše, zvisdvajte. Tyojno czagas, cslovek zbo’zni, I proti Bogi 1 J grešiš, Ka sze sz-kri zom zadev grozni Na sztezi szvetsztva tezis; Ali to znaj, i preszanmaj: Naj¬ dragsi kines je — jakoszt, I stogodi nye pflt hodi, Znašati more 'ziikoszt. 'i. Ka stimas, jeli blazniezi Netrpijo doszta vecs. Gda je v-nyi vtepenom szrdczi Rani greha szinrten mecs?! — Csi mok 'ziikoszt noszi jakoszt, Dika je nye, szkdz bremen, 1 verni jaj de v-nebeszaj Vecsne radoszti szemen. 3. Zdi sze ti, isztina, zla pot Vu zaesetki ezveteesa: Ali k-konezi de kmieze kot, Imok jama vonyecsa: Ja¬ koszt je breg, po sterom prek, Po trnyi i bodelji, Mas idti ti teszne poti K-vecsne dike veszelji. 4. Csi bi ti szlobodscsino meo Od oese na gr e " senye, I vu vszem tak esiniti sžmeo, Kak te rata lenye; Jeli bi ti ’zitka poti Hodo vu pobo znoszti? ^ Jeli bi znao, i ka pitao Za szrd bo’ze zmo znoszti 5. Bog tvoj, naj te nadigava Na sztrah i szpra'*' csanye, lebi pravdo szvojo dava Na mir i zvelicsanj® 1 ~ Veliki dar bode vszigdar Pamet ino diisua veszt» V-k oj on guesi, gda te pot vesi Na vecsni dom, " ta prek zvezd. 6. Rad, rad mas ti oese tvojga Volovu vszem bog 3 * 1 ' V* s • marhse goszpoda szvojga Gonitvi zna poda* 1 li razum mas, i dobro znaš, Ka je to tvoja dika* C® 1 >-vernoszti i vreloszti Polo žiš vreduoszt zitka. Du’znoszti proti szamomi szebi. 233 ■izv 7. Podaj, cslovek, voli bozoj : V-nye naides ti dilsni mir. Vu boji vere mocsno sztoj; Tak de tihi tvoj ve- cser. — Ki oblada; on, on lada Lepi najem vernoszti: A te manyi vu pozvanyi De porob nevernoszti. 8. Ne szi szam, gda sze bojuješ; Bog te podpera szkrbno, I po nyem sze koroniijes, Csi boj obsztojis zdrziio. — Kanina neda ocsa, gda zna, Ka ga kriih proszi decza; Tak tvoj bo ze neodvr ze 'Zelenva tvojga szrdcza. 9. Gledaj na velki czil zitka, I v-dobrom neob- Irudi; Gledaj sztopaj szredbenika, Ne hodbo manyi Csi blodnikov i blaznikov Hudoba tebe blodi; Aesztrasi sze! obladas vsze; Ar pot tvojo Bog szodi. 10. Boj mocsen v-szakom vremeni; Noszi grob * vo j na miszli; Kaksa radoszt po bremeni Csaka tebe, pfemiszli. Vu veri sztoj, v-Bogi nezdvoj: Prideš k- konczi vsze te’zkocs, I vu miri po viheri Zaszpis, na ' e csnoszt idocs. H. Csi taki vsze nepreinores; Nevczagaj! — idi ^czili! — Veri, od oese sze zmoreš, Ki je zmo zen 1 Csi volo mas, i nezmenkas Vu gorecsoj vre- oszti; Na trost ti boj, ka ti Bog tvoj Tam najem ^ vemoszti. Nota: Nocs je pred d:4r mi vsze. P opolnoszt je czil moj : Napre mam vu vszem idti. Tak me vesi ’zitka voj, Csi prav szreesen Sc s6m bidti Tu v-telovnom 'zitki, I v-vecsnom prebitki. ... Neszmem posztanoti Jasz na prvom sztopaji, 'v-dobrom vkleknoti, I hititi k-szpadaji: K-czili «ze - mam treti, Dokecs szem na szveti. .. \ 3 - Raszti mam v-modroszti; Ar mi ^ b _ kl H v-sztaroszti, Ne v-razumi, rasztejo, Keszno Cs ^ijo, Ka blodi szlii’zijo. 234 Pravo krsztsansztvo. 4. Raszti mam vu znanji, Naj vu kmiczi nehodim I v-mojem pozvanyi Sze, kak dete, nevodim. Nežna- noszti kmicza Je diise temnicza. 5. Raszti mam v-isztini, I z-blode sze szkopati: Ar k-’zitka vretini Li tak mam potiivati, Grozna je blode pot, I vsze hudob pun kot. 6. Raszti mam v-jakoszti I vu zitka csisztocsi, V-diihovnoj radoszti, I vu szrdeza prosztocsi, Tak da szveto živem, I vszemi zle merjem. 7. Raszti mam vu veri, Oduriti bolvansztvo, Naj vu szmrtnoj vori Tal moj bo zvelicsansztvo, 1 na szpravicsanve Dobim zvelicsanye. 8. Raszti mam v-liibezni Boga ino bližnjega; At mi je, v-bolezni Ranaj szrdeza mojega, Ona szmileni vracs, 1 angel varivacs. 9. Raszti mam v-viipanyi: Ono je moja dika, Szteza k-zvelicsanyi, I trak vecsnoga 'zitka, Trost ino poszvet moj V-szmrti nocsi temnoj. 10. Velki je tak czil moj! — I kak szrecsen ma® bidti, Csi na sztezi etoj Szrdcsno znam napreidti'" 1 ii bom zadovolen, Tam angel popolen! Dobra diisnaveszt. Nota: Zcilta sze ’zaloszti-«, oh. »)QO — kak tla zen je on na tom szveti, ^ 00. dobro dušno veszt m a k-poszveti, ^ szvedoka zitka! — On szi vu kakste viheri Pocsind 1 ma vu miri. 2. Csi szem pri tebi, ocsa, v-miloscsi, Nemain c ^ a , gati v-niksoj tezkocsi: Ar sto bi mi škodo ? — | szi me sztrasi pogiibel, Ti szi moj zmo zen vab^. 3. Naj szi me grize jezik jalnikov, I glasz moji’ J ( csreda blaznikov; Csi szem nedii zen jasz, Na szveil 0 z pride nyi jalnoszt, 1 mojga postenya sztalnoszt. Du’znoszti proti szamomi szebi. 235 A2S 4. Veszelo idem po 'zitka poti Velkoj vecsooszti i szodbi proti, Gledecs na praviczo, Stera mi voda najem moj Po hodbi verno szkoncsanoj. а. Daj mi tak mojo veszt postiivati, I nye ncdifz- noszt szkrbno varvati, Kak najdragsi kincs moj; Csi jo pa sztrasi zla viher, Daj, da sze szkrbim za nye mir. б. Oh Bog! krepi me sz-tvojov milosztjov, Naj szi nete zim z-niksov niznosztjov Hotecs duše moje: Jak kom jasz 'ze eti szrecsen, Tam pa naidem orok vecscn. Nota: Szvetlo szuncze je 'ze zaido. K a sze bojim, csi me visna Szodba nepot- varja, I csiszta veszt moja diisna Povszed zagovarja ? 2. V-szrdczi mojem mir prebiva Vu kakste zii- koszti, I diisa mi ’ze tii v živa Trost bo ze miloszti. 3. I sz-kelikim szladkesa de Teda radoszt moja, mi szrd vtepene pravde Nevmarja pokoja! 4. Sz-kaksov vrelosztjov opravlam Delo csčszti mo- Ar sze vu vszem blagosztlavlam, Bog, od roke tvoje, d. Naj szi premine ete szvet, I, vsza dika nyega '°vczagam: Bog mi je poszvet 'Žitka visesnyega. Nota: Vu vszakom mojem djdnyi. 290 . ~p)6g! vesi me postavati, I szkrblivo varvati 0 » * k) Nedu’zno dušno veszt; Ar csi me ona trdsta, ni ' ze tii kosta Mir, i bla’zensztvo tam prek zvezd St, kfisa - nv vu. jkuio vu iUii J -- x 2- Ali csi nyd oszkrunim, Tak da verno ncszpu- Szvete pravde tvoje, Greh sze v-meni porodi, leri naveke vmori 'Zitek i czvet szreese moje. 3. Greh mi vtopi szrdcza mir, I pobudi v-nyem | l( * r Vecsne bojaznoszti: Csi dare bo ze v zivam, De- an b ali poesivam, Nemam nindri mirovnoszti. 4- Greli mi zvonesnye szreese Mocsne zide preme- Pravo krsztsansztvo. 13C> csc, I nye c zvitek požge, Blagoszlov moji trudov, I vesz szad moji 'ziilov, Kak neodpunyen grob, požre. 5. Grčh glasz moj v-blato szklacsi, ime moje n- vlacsi, I vszem na spot vr’ze, Od postenja me szpravi. Tak da me szvet osztavi, I vszako szrdcze zavrze. 6. Greh na meni kep bo’zi Vtepe ino oruzi, I, kat liszt, tapihne; On mi dušo oszknini, Z-odiirnosztjov napuni, I v-prepaszt vecsni mok sziihnc. 7. Jaj! — kak bi tak greh liibo, I ‘z-njim diLso pogubo Po noroj blodnoszti? — Kak bi odvrgao tebe. 1 zapravlao szam szebe Po szodbe vrednoj blaznoszti' 8. N§! — ocsa, ti me vesi szam, Da szkrbn* varvati znam Nedu’zno diisno veszt, I, tebi szluzecs v-szvetsztvi, Tal vzemem vu bla zensztvi Eti ino t® vise zvezd. Verosztiivanye Nota: Ki od Boga odsztupi. |ilsa moja, verosztuj, I zdiihavaj k-Bogi- sztdvo tvoin k:p}l 7111 • A n ID o-ma/lfil VllOfi TV* -X *uuiiavcij ~ J[_/sztavo tvojo kebziij; Arje szpadaj vnog :ni. On #pn, Vol. —---rob, — irujo K.t;uzuj; Arje szpa Ki zaszpi, On trpi, Kak greha gniiszen vecsen porob. sen poroo. 2. Szkozniij, i nepozabi V-tvojoj nemarnoszti, I reli zlehka zgrabi, V-tamni batrivnoszti. Zgiiki 1 e Ion, Ki natelko zaszpi, Da sze v-zla nbes >bj| 3. Merkaj szkrbno na szebe; Ar je szrdczej jl ik tere na tebe, Csi ti je nesztalno! — Pomen »/.Krono na szebe; Ar ji I kak tere na tebe, Csi ti je nesztalno! — P® I szvet zna Nye zlehka znoriti, I v-dobrom zblo* 4. Merkai. da to IlPTVnrl! Cnr-rrA4- - lil — — . j uxvunn uiunu, i v-uoorom 4. Merkaj, da te nezvodi Szvet z-szvojov jal' 10 "' jov. Vis, kak za tebom hodi Povszed z-csalarnos zt J° “ l- ~u. : v-m^ j«.. iw, kok za icDom bodi Povszed z-csalari On slata, I rata, Norcze k-szebi vabi, Naj je zgrabi. 101. 5. Duša, tak potrebno je Tebi szkoznilvati) scsčs bla’zensztvo tvoje Szkrbno obarvati! " ,1 It m- ivi, 'n, ;ak j»v iiso jb(i iti! bi ;ec$ tam Na igii lira Ka o« Dpi ilii« ika- Jiti' izl' I or- i* O i \yf Dii’znoszti proti szamomi szebi. 537 zgubiš, Csi zaszpis, I v-prepaszt vecsni mok Sze vtonis tam ednok. 6. Ali, naj potrebno mdcs Mas vu szkiisavanyi, Bdg-a zovi na pomocs V-vrelom zdiihavanyi: Modreso, Mocsneso Te molitev tvoja Vcsini v-hipi boja. 7. Veri, ocsa tvoj zmozen Te scse v-miloszt vzeti. 1 aldov tvoj pobo’zen Vugodno prijeti. — Verosztiij, I szkozniij! — Bog ti da v-veesnoszti Korono vernoszti. Nota: Obudi sze, oh me szrdcze! eto szi mene, ocsa moj, ’Zc od blode od- vT vrno, Ino po miloscsi tvojoj Na poszvet ,V °J povrno; Daj, da v-szvetsztvi potujem, Deu i nocs ' e rosztujem, K-szveti sze pa ncpridru’zim, Nego tebi 'frno szlii'zim. 2- To batrivno szrdcze szpadne, Gda tak stima, a sztoji, I, kak gingav liszt opadne, Gda sze mraza ®eboji. On, komi je greli mali, Sze ’z-nyira, kak dete, Nyega ruzen kep obima, Jakoszti pa neprestima. Csloveka namenyavanye — Ah! — kak jako J e szlabo! — Jaj! — li edno szkiisavanye Gda lehko >z 'dine v-grabo. Ncvedocs de on zla rob, I manire i^kla porob, Csi nežna prav szkozniivati, I na szebe ' e bziivati. ti me vesi premiszliti, Kak cseszto sze bleknem, I, gda dobro sesem esiniti, Te nedovčdno !. Ie kneni; Naj sztalno verosztjem, I boj vere bojiijem, SZe u protivnike obladam, I dike korono ladara. 'k Csi me ka dobroga sznazi, — Hvala ti! — Sze je tvoj dar. Oh! — vari me od mre’z vre zi, Naj ^ aeszprevem nigdar, Nego tebe, kak ocso. Dicsim i' J ,' < ' 1 miloseso, Z-darmi tvojmi trezno 'živem, I v-tvojoj ° Jazni merjem. Oh! — szrccsen jasz, csi bom tebi Vu vszem 238 Prdvo krsztsansztvo. po voli hodo, I nebom sze v szamom szebi Vflpao, ni od 'zel vodo! — Ar ki sze tu do koncza Prav boji tebe, szodcza, I, kak moder, verosztiije; On sze z-dikov koroniije. Na laszticno noto. i)QO 'TTerosztiijte, oh krsztseniczi! Szlisajte, kava« V veli Bog. — ’Zivte, kak njegovi vernica. Da sze ognete dušni mok. Predramte sze sz-tanina' — Neszopte szi planina. Glasz bo’zi csujte, Gdavamv- zitka recsi Tak veli, kricsecsi: „Ah! — verosztiijte!" 2. Verosztiijte! — dr je hlode mrak Talehno z* greha temnosztjov, I, ovo! — szuncza pravicze trak Szija vszem z-dike szvetlosztjov: Bo ža recs sze szveti Po siirokom szveti. Njo naszlediijte Vu vszem vase® djanji, I sztana pozvanji. — Ah! — verosztiijte! 3. Verosztiijte! — csije duh gotov, TMo je donok li szlabo, I szvčt vasz z-csalarnov lepotov Jako let^ 0 sziihne v-grabo. 'Žitka sztezo 'zmetno Vandrajte szpa- metno. Idte — szkozniijte! — Zbiidte sze z-norosztt I hodte v-modroszti. — Ah! — verosztiijte! 4. Verosztiijte! — da vasz nevkani Hudobe ta jalna szladkoszt, Stera diiso zlehka orani, I vr zc 11:1 vecsno 'zukoszt. Ki vu zle rovajo, Jamo szi kop a j°' Na to kebziijte! — V-blodi sze neznorte, I diisei> c ' morte. Ah! — verosztiijte! o. Verosztiijte! - da vasz nagla szmrt V-rd’*® r. r e 11 ne prepravi. Jaj! kak dreszelno de on vkiips^ i sze v-zla hiidom szne sztavi! — Sztaviti zna, 1 ,'" sz Nevedocs szodcza glasz. - Zato szkozniijte! * zna a vere, V-steroj vasz szmrt sztere. — Ah-'' verosztuj te! 6. Verosztiijte! — da te gotovi Pred goszpofl' 10 "’ posztanoti: Drzte sze zapoved njegovi: Ar tak » e ' Dii’znoszti proti szamomi szebi. 239 mate szpadnoti. Merte vszoj ni’znoszti, I vu nedu z- noszti Sztalno potujte: Tak de vam k-pomdcsi Bog i v-szmrtnoj nocsi. — Ah! — verosztiijte! Nota: Oh 'zitka ino szmrti goszpod! nnj "vre szem escse pri mojem czili, Na kom szi _1\| odehnoti mam. Bli žaj me k-nyemi, ocsa roli! Da v-jakoszti nepomenkam; Ar ki sze v-dobrom nevrsi, On de nesztanoma grdsi. 2 Oh! — vesi me vszedni na tom bidti, Da szi dilse v-zlo nevtonim; Ar kak sze dete zna zvoditi, lak sze i jasz zlehka znorim: I, kak sze szlonim na tebe, Csi nemam szkrbi na szebe? 3. Grešnik szi je povszed protiven, Kakoli za greh °bima, I zvodi ga nagib lasztiven, Csi sze za dobroga *tima; Ar csi pred ednim zlom be ži, V-driigo vesz donyeni le’zi. 4. Veri, blaznik, szam sze szkvarjiijes, Gda stimas, ^ szi ? ze szveti, Csi sze niki grehov zbranyujes, Z- ‘ l %imi szi pa obvzeti. Jaj! — etaksa miszel nora, ^ sala, i ne pokora. 3. Ar, csi szi ne vecs razszipavecz, A’ szkoposzti 1° te ruzni; I, csi szi ne vecs ogrizavecz, A ne- l)r anis ti nedu’zni: Tak szi sze ti nepovrno, Nego z- ■freha na greh vrno. 6. Pogledni sze pri etoj reesi, I preszamnaj sztan ’°j diisni; I, csi sze naides pri nye szvecsi Escse eba grehov gviisni, Znaj, ka escse globoko szpis, 1 "so v-mok prepaszt topiš. 7. Te prav pobožen vszako ruznoszt Z-csiszte "se oddirjava, Kak dragi kines, varje nedu znoszt, 1 Ifthl. A -r-v « r 1 — 1_ « '"erlf' ~ 7 " ° gda sze szkiisava, Be ži od vszakoga meszta, e sze zle odpera czeszta. • tdi — i ti szpodobno esini. Vrzi z-szebe greha H 240 Pravo krsztsansztvo. bremen; Esese i v-tom najmensem bini Gledaj vecsne mantre szemen. — Verosztiij! — ar esi v-zle zaszpis Diiso v-vecsno prepaszt vtopis. Szkrb za , zitek. Nota: Ju vszdkom mojem djdnyi. ftnr TT ak velki blagoszlov tvoj Je, oh oesa, 'zitek l\ moj, Kak szveti czil njega!—Vesi® ga prav niiczati, I ’z-njim szi priiszkati Orok kralcv- sztva tvojega. 2. Vekvecsni dobrot szemen, I ne zobsztomszb bremem, Je ’zitek moj meni; Ar kaksi szad vecsnoszti Prinesze on vernoszti Mojoj, vu žetve vremeni! 3. Kem du ze tii 'živeti, Tčm veksi najem zet; Mara na dnevov czili, Csi sze tebi moj be zaj I zitka czeli tekaj Dopadne, szodecz moj mili. 4. Sztrasen bi tak bio greh moj, Csi bi te velki dar tvoj Nevredno zapravlao; Csi ga nebi postuvao, Bog, tebe bi zbantiivao, I szam szi rad szodbo szpravk 0 3. Telo moje trapiti, I ’zitek prekratiti Ti prep 0 ' vedavas, I Ji ti' szam, geto seses, Mi nit njega oi’ szecses, Ki szam z-njim zapovedavas. 6. ^ze, ka na ronoszt zrok da, I 'zitki skddiij ma, Me vesi odvrnoti, Dar tvoj szkrbno varvati, * ’z-njim modro vandrati Velkoj szddbi tvojoj pred' 7. Ali csi mi eseszt moja, I szveta pravda tvoj 3 ^szilno mreti, Ti mi nedaj zezagati, Da szrdcs |l# szlobod dati Znam, kak Jezus, torni szveti. ., 8. Ka vala diigi 'zitek Tomi, ki vszaki hipek, zla rob, zapravla? — V-njem li on ma kines p r ‘'' 1 ' Ki vu du znoszti sztavi ’Z-njim szvet bo zi blagoszla' ^ 9- Ki ga na diko Bogi; I haszek szirot \erno niiczati zna, I na njega szkrb noszi, ga Bog taproszi; On v-njem zalog milosese M** Du’znoszti proti szamomi szebi. 241 10. Mene tak, oh ocsa, vesi Te dar tvoj ze-vsze ^iScsi Szkrblivo varvati, I li te, gda h' 'zeles, I meni ■zam zapoveš, Njega tebi nazadati. Nota: Verosztiijte, oh krsztsemczi! >jnt« ’ rvitek je griint tvojga blazensztva; Vari ga /j tak, cslovek, szkrbno. Vandraj nesztanoma pot szvetsztva, I habaj sze greha trdno: Živi mer- ‘ucslivo, I delaj szkrblivo, Csuvaj zdravja czvet, Neti z >tka iszkro ; Ar ti zlehka hitro Vgaszne nye poszvet. 2. Kakste te’zka szi je tvoja pot, Nehiti je oszta- 'dij Dokecs te ’zitka, szmrti goszpod Szam nema na :i ye sztaviti: Groza te obidi, Csi te nagib hudi Gda -szilov vleese Na pot blazni norezov, I v-zlo sza- "omorezov Sors sziihnoti sese. 3. Jaj! — csi bi prebito tvoj konecz, I tak prev- •oo Bogi szodbo, Kak trdno bi on, kak tvoj szodecz, kastigao tam tvojo hodbo! — Vari tak zitek tvoj, I 4 te gotov boj Szvet osztaviti, Geto sze vsze liidi ' z odcza voli vidi Tebe sztaviti. MertiicsUvoszt. Sl T' Oh! Nota: Oh goszpodne, ti nas veren. oh Bog, szi tela mojga sztvoritel, I szpodobnoszt nyegvi szkrben varitel. — vesi me tak i nje prestimati, I, kak tvoj '^zpametno varvati. \ v ^ ' * i seses, naj sze jasz za nje modro szkrbim, .V ' u sznagi ino postenje držim, I nekvarim njega j lv °sztjov, Niti z-gniisznov nemertticslivosztjov. ’ 1'oszoda je ono milosese tvoje, Tivaris pa i \i tj r ( ^se moje: Neszmem ga tak nigdar oszkruniti. ''Hiksem tali oru’zniti. 242 Pravo krsztsansztvo. 4. Nyega czil je, naj sze v-szvetsztvi radiije, Z- darmi tvojmi pobo’zno safariije, Duznosztszvojoszp vn vernoszti, I najem szvoj vzerae vu vecsnoszti. o. Du zen szem je z-modrim delom krepiti, I hi tvojo cseszt zczela poszvetiti, Da neszpadne vu rnzuo czaczavnoszt, Yu nesznago, i grešno batrivnoszt 6. Daj mi je tak vcsiti na mertiicshvoszt, I nigi' nepilsztiti na vtraglivoszt, Da z-vrelosztjov hodi pozvanyi, I nezmenka nigdar v-dobrom djanyi. 7. Csi mi je gda ronoszt ma pokvariti, Ti, s vracs, je hiti otaviti, I podii zaj mi ati nvem moj zib Csi ti je na cseszt tu moj prebitek. 8. Daj mi nyega ziikoszt v-miri nosziti, I od ti pomocs z-verov prosziti, Stero csi gda dugo m csakati, Nedopiiszti mi dvojno czagati. 9. Csi szi szam nevkratim 'zitka mojega; T idem jasz proti konczi nyega: Ar, csi taki v-k f szmrti zaszpim, Znam, ka sze na novi zitek zbiid 1 10. Na velki den szodbe, groba mojga mrak h szijati ma visnoga szuncza trak; Ti vjedinas z du s telo moje, I pozdignes na sztan dike tvoje. Nota: Vu vszdkom mojem djaniji. •)QG Hf-szrdczom ino z-viisztami, Z-veszelinii p f> ' ^mami Te dicsim, ocsa moj, Ki mi miloszti Yu taksoj obilnoszti Podeljavas blagoszlovt'® 2. li teli hrano davas, Naj je v-zitki zdrza' 11 I vcsis je merkati, Ka ne v-oblosziiluioszti, '' e ' v-mertiicstivoszti Ma dare tvoje v zivati. 3. Da nasz tak prigledavas, — Oh! nedaj i ialU ' kvar nas Dobrot tvoji vzeti, Nego na diko tebb haszek szamim szebi Z-zahvalnim szrdczom p r U^-. 4. Daj mi treznoszt liibiti, I szpametno csifl$ Du’znoszti proti szamomi szebi. 243 mojem pozvanyi, Da szi tela nevmarjam, I zdravja nepokvarjam Po norom 'zitki, i djanyi. 5. Vu deli i szkrblenyi, V-pocsinki i ’zivlenyi Mi daj mertiik meti, Vu szrecsi i radoszti, V-neszrecsi i zaloszti Tebi no diko ’ziveti. Szlobodna radoszt. Nota: Oh Bog, oh mili Bog! 9GQ kak liibezni Bog, Ti nekrati radoszti; _OLi nezablodiv-nyeZ-szteze prave modroszti. 'zivaj, cslovek, radoszt; Ali merkaj na to, Da ti duši, teli Na pogiibel nebo. 2. Bog ti da ro’zicze Povszed lepo czvetecse. W>! — beri je csedno, Gda szo escse erdecse: Zato sz ° ti dane, Naj sze nyim radiijes, I v etom szkuz doli Veszelo potuješ. 3- Kak szna zi on zemlo Ze vszov 'zftka lepotov! " Koronilje leto Z-obilnosztjov nyegovov! — Neba, z umla, morje Da szlisati te glasz: „Badujte sze, ludje! % sze szkrbi za vdsz! u 4. Bogaj, cslovek, te glasz, I neboj k-nyemi tiihi, e szeli sze v-szrdczi, Ali boj csiszti v-duhi. — Premine ^'temenom Vsza radoszt telovna, Vekivecsna je li a v 'isna duhovna. , S- Radilj sze! — i druge Na radoszt pobiidjavaj ; "'Szadom triidov tvoji Tiizne obeszeljavaj: lak de | z 'eta radoszt, Stero ti Bog tvoj da, I tak ti szlad- asa Til ona bidti rna. p . Radiij sze! ali znaj, Csemer vzemes v-radoszti, , s ' J e gda nev zivas Vu bo zoj bojaznoszti: Britka y R ona, Csi ti na greh zrok da, I diiso ti v-vecsno " l ’koszt vtopiti zna. ‘ • Med nye v zivanvem tak Red i mertiik zdrza- 244 Pravo krsztsansztvo. vaj; Za nye volo tvoji Du’znoszt nezamiidjavaj. - Vzivaj jo, i vu vszem Dobrom sze ponavlaj, Po mar- noj radoszti Vecsne nezapravlaj. Nota: Kak velka je bo'za szmilenoszt! 0 a a TT ak sze nebi szmeo radiivati, Csi, li negre- OUU* JjV. sim v-radoszti? — Kakda nebi szmeo rozicz brati, Csi je berem vu modroszti? — Vem je Bog zato szrdcze moje Z-obcsiitenyem obdariivao, I velko delo roke szvoje Z-czvetjem ’zitka koroniivao. 2. Blodnik, isztina krsztsenika V-kmicsno kamro szkiiz zapera; Ali nyemi rees szredbenika Sztezo veszelja odpera: „ Iloduj sze z-raduvajocsimi, I r ' ’zivaj radoszt szlobodno; Ali bojdi vu vszem md nyimi Veszelje tvoje vugodno!“ 3. I sto bi mogao prenosziti Bremen pozvanja z ' modrosztjov, Csi nebi znao i szmeo krepiti Duše i tela z-radosztjov ? — Radoszt szrdcze, volo nadigoe. 1 zitek vleje v-kotrige, Vboge szirmake sz-pral' 3, zdigne, I zacsimba je nyi brige. 4. Daj mi tak v-neduznoj radoszti Z-csi'sztiw szrdczom tal jemati, I v-pravoj krsztsanszkoj, modro szti Ro zicze veszelja brati: Naj sze raduje moja ni' a doszt V-nevtepenoj nedu znoszti, I sz-trostom zgledne moja sztaroszt Na szvet veszele vecsnoszti. o. lam, tam mi nede vecs motilo Nika ni oje* 3 veszelja, I szrdcze mi nede blodilo V-zebranyi r« %! bodelja. Csiszta bode tam moja radoszt, Csiszto ' tZ ^ szrdcza hotenye: Ar de tam ocse vecsna modr® 82 Vodila nyega zelenve. Du’znoszti proti szamomi szebi. 245 MO Csisztocsa ’zitka. Nota: Szveti ss sze pvganov meszto. 9Aj 'Vfaj sze rtizne hotlivoszti Moreš, cslovek, • "I , varvati, Yu vszem sze mertiicsltvoszti Mas najbole držati, Boga pred oesnri nosziti, I v-nyegvom sztrahi lioditi. 2. Odiiri frlike salne, I Hibi szramezlivoszt; Tak (e v-mreze szvoje jalne Nezaklene hothvoszt: Ar gucs neszrarrmi i piiszti Vtepe szrdcza nagib csiszti. 3. Delo je grad nedu’znoszti; Nyega sze tak zdr- zava J •' Manjoszt pa sztela rii'znoszti; Zato sze nye ,a k habaj, Da nebos nve nevolen rob, I tak hotli- 'oszti porob. 4. Ali, csi sze necsisztdcse Szpametno sces var- 'ati, Prvle, kak je szrdcze vrocse, Mas na szebe mer- , > Csi sze ono ednok zgene, Kak leltko te na ai, ez dene! 3. Kelkokrat greli ro’ze kiti, Naj norcza k-szebi z 'al J i, I z-masznimi recsrai sziti, Naj ga vu mre že z s , abi!—Kelke hiido tivarisztvo Zapela na divje Iriztvo! 6. Norcz to li za nika stima, Ka zelenje szpu- Ali ru’zni greh obima, Csi szrama nczdrzava: esz trszne sze grehov mensi, Zato de porob vsze veksi. t ^ Stimas, ka je szrdcze csiszto, Csi je puno c nyem ? — Ali, ka je greh Ii tiszto, Ka preka- ■ as z -csinenyem ? — Ne! — ’z-nyega zhaja vsza ru- "° Sz t, Csi veszne nyega neduznoszt. iiii ^ Szrdcze szi tak oruznimo Ne li szamo z-dcla- | Oh ne! — mi nve oszkrunimo I z-hudimi ’ze- ? ”1’ 1 Kakste szkrivamo csinenve, Szodi nasz ru’zno Ij No, zadavi tak 'zelenje Szrdcza na greh gib- ' a ' I vracsaj njega hotenje K-pravdi szodcza vis- 246 Pravo krsztsansztvo. noga. 1 ak vari tvojon edu znoszt, Da sze nevtopis v-zla ruznoszt. 10. Be ži naime pred radosztjov, Stera te na greli vabi; Ar te obleje z-'zukosztjov, Csi te gda vuszne zgrabi: Vari sze te prve mreže, Naj te v-prepaszt zla nevr’ze. Nota: Vremen tecse, i Ic-grobi. Ona /^sisztoga szvetsztva ocsa! Sztvori v-raeni \J sznazno szrdcze, Da mi tvoja milosesa Sz veti v-nyem, kak dike szuncze: Vracsaj me od ru’z* noszti, Na sztezo neduznoszti. 2. Hotlrvoszt je vretina V-nogi grozni nevol zitka: Diise, tela sztrtina De nye robov placsa britka; ^ necsiszta liibezen Szpravi vecsno bolezen. 3. Vesi me protisztanoti Vszakoj naklonoszti ru’z- noj, I nedaj mi szpadnoti Na porob nye czili tu znoj' Da me nede ednok szram, Gda pred tebe idti mam. 4. Vszigdar mi pred ocsnri boj Tvoje szvetsztvo i velikoszt, Takaj visesni czil moj ino duše plemenitost. Da zdr zim pravdo tvojo, I varjem vrednoszt mojo. Csedno ’zivletiye z—blagom. Nota: Ki sze vu msnyem Bogi viipa. 0||0 S \h vszega siirokoga szveta Mili i veren nitel! Ti szi vszem vretina poszveta, I ( " ii blagoszlovitel, Vsze sztvorjenye zmo zno braniš, 1 1 darmi tvojimi hraniš. 2. Gda odpreš blagoszlova hrambo, Z-dobrotai' 1 ^ szvet napunis, Primes vsze pod zmozno obranbo. szrdcz ’zelenye dopunis, Veszelje das vszakoj szb afl I odvrneš, ka je k-kvari. ^ 3. Ir szi do etimao i meni Tak szmileni hran 1 Dii’znoszti proti szamorai szebi. Ž47 l)io. Da szi me vu vszakom vremeni Z-darmi tvojimi 'eszelio. Z-menom bos i potomtoga Do czila ’zitka vecsnoga. 4. btics neorje, niti neszeja, I ti' ga branaš szmi- len °; Drevo sztoji v-preczimbi veja, Sz-kim je szna- zis odicseseno; I polszkoga czvetja dika Je tvoj szve- I dok, ocsa ’zitka. o. Dragsi szem jasz odevsze eti; Ar noszim bo- zanszki kep tvoj, Znam szi zivis moj priszkrbeti, I aemrtelen je diih moj: I ti me nebi od eti Bole dr¬ zno vu pameti? 6. Oh ocsa! z-radosztjov vadliijem, Ka sze zvon rao J e vrednoszti Vszakden obilno koronujem Z-darmi szmilenoszti: Tak duša, kak telo moje Je szve- ilok vernoszti tvoje. 7 - Ali vari me, da nevredno Z-darmi tvojimi ne- ZlVem ; Tak mi je daj v-’zivati cžedno, Da sze po nvi 'tebi vrnem, I tržim ‘z-nyim pošteno, Ne szkopo i n evoscseno. 8. V-obilnoszti me vesi zahvalnoszt I poniznoszt sz ka ziivati, V-potrebocsi pa zadovolnoszt, Da sze znam ''tebi viipati. — Dicsiin te, vecsna miloscsa; Ar szi 1 'sze dobrot ocsa. Nota: Oh velcivecsne milosese. ‘JAj ‘T7'csi me, Bog, esedno tr žiti Z-marnimi darmi , V zemle; Nedaj sze mi v-nye vtopiti: Ar preido, * a k szpar megle. — Csi v-malom veren bidti znam, Od t6m vecs vzeti mam, Tii i tam prek marnoszti. , 2- Vszi, ki sze vnemar vtaplajo V-marni dobrot '•bežen, Diisi tii i tam szpravlajo Nezrecseno bolezen. "" Oh! — mene od te blodnoszti Vari, Bog dobro- tivi "°szti, Vu czelorn ’zitki mojem. Ka bi mi haszno vesz te szvet, Tka vsza zemle 248 Pravo krsztsansztvo. dika, Csi bi zgubo dušni poszvet — Vecsne dobrote zitka? — Csi bi pot tvojo zavrgao, I k-szveti vnemar privrgao ; Jaj veke duši mojoj ! 4. Gda mi je najpotrebnesi, Te zgubim kincs ne- sztalni; 1 ka mi dušo mok resi, Csi nemam dobrot sztalni? — Jaj! — vu groznom boji szmrti, Gda bom ze-vszem vesz vkiipsztrti, Mi lehne trak viipanva. 5. Bog, zdr’zi me vu vernoszti, I oszna’zi z-mod- rosztjov, Da szi bla’zene vecsnoszti Kincse szpravlam z-vrelosztjov; Tak bom meo ’ze tli viipanje, V-bo- leznaj szmrtni vtisanye, I trost 'zitka prek groba. 6. Daj mi odiiriti szkoposzt, Kak jamo vsze rri- znoszti. Penez odurna parovnoszt Je prepaszt ne- du’znoszti: Kelkoste ji na kiip zgrenem, Vu szmrti ja na sztran denem, — Leliko diisi na mantro! 7. Vesi me, kak main tvoje d ari Szpametno vkiip' iszkati, I diisi k-haszki, ne k-kvari ’Z-njimi saft' ruvati. Ka szi szpravim v-pravicsnoszti, Daj mi sz-ten z-dobrotivnoszti I vboge otavlati. 8. Ednok bos me na racsun zvao. Oh! — nedaj mi bloditi! Ar me vu vszem, ka szi mi dao, Pravicsn 0 mas szoditi: Csi til verno safariijem, Tam sze z-diko' koromijem, Gde szpadne rob marnoszti. Nota: Verno ludsztvo, dicsi, hrali Boga. OAK T)lagoszlov bo zi, oh cslovek, postuj, I 'zn}i®’ OHO* JD kak veren szluga, safariij: V zivaj tvoj ga ocse dar, Ali njega nezapravlaj nigdar. 2. 1 e nepotvarjen vu szvojoj sztavi Nerazszip a ' a ' csi szi ka szpravi: Csi vidi po trudi blagoszlov, ^ a ga vzeme, kak miloscse aldov. 3* On za vszaki dar Bogi hvalo da, I na ga obrnbti zna; Vu blodi neskodi diisi ‘z-njim, haszni szam szebi i bli znjim. Du’znoszti proti szamomi szeci. 249 Aa>2_ 4. Nezganya tela gniiszne szladkocse; Neszpravla szi szam rad potrebocse: Sz-tem, ka ma, ’zele zna vtoliti, Na te’zki diig nescse privoliti. o. Csi obilnoszt ma v-dobrotaj szvetszki, Neza- pravla ji po neroj koczki; Ar vidi, ka liidi vno’zino Koczka vr’ze na spot i sztrtino. 6. Da sze sz-prosztocsov rad zadovoli, "\ -noro pteczimbo nigdar nezvoli: Žaluje, gda csiije, kakda szvet Po nye klaszi lasztivne szrecse czvet. 7. Sparavno trosi; Ar napre vidi, Ka i nyemi zna pridli den hudi, I, csi ma, za ka zna szegnoti, Ka ? a more v-dvojnoszt potegnoti? 8. Neszpravla szi on kincsa sz-tatiov, Niti z-szkb- posztjov, ni csalariov: Po znoji licz szvoji sze hrani, 1 od vnogi nevol ’zitka brani. 9- Csi vidi vboge vu potrebocsi, I osztavlene v- ^'itkoj te zkocsi, Kak ran vracs, nyim tanacs podeli, ^ z 'liibezni darmi je veszeli. 10. Znam tak, ka, csi scsem prav szrecsen bidti, Csedno mam z-’zitka darmi tr žiti. — Goszpodne, vu- S°dne vcsini ti Tebi i v-tom vsze, vsze moje poti. Delavnoszt. Nota: Hvdlim jasz lepo tebi. /~T s i v-hasznovitom deli Kak nepomenkamo, 'l* Blagoszlov bomo meli, Dokecs tii vandramo. Im szkrbnim da tii Bog Obilen szad vernoszti, 1' - P r avicsnoj vecsnoszti Dike najem ednok. 2- Delo zitek podu za, Szna zi i poprat la, Cz ® Varje od szuza, Krv csiszti, ponavla, Mocs tleje Hotrige, Obarje od ronoszti, I dvojecsim v-’zukoszti 6 Vf acs diisne brige. 3. Po deli sze krepimo Proti vszoj ru znoszti; 1 o 250 Pravo krsztsansztvo. nyem mocsno sztojimo V-szrdcza nedu znoszti, Po nyem popravlamo Naso i bli’znyi sztavo, I 'zitka radoszt pravo Szi po nyem szpravlamo 4. Daruj, goszpodne, dariij Kotrigam našim mocs, Delo nase koroniij, I daj k-nyemi pomocs, Naj na tom bodemo, Da tvojo cseszt, i szvetsztvo, I obcsine bla zensztvo Predevszem lszcsemo. 5. Csi mo sze prav szkrbeli Vu našem pozvanjl Blagoszlov tvoj mo meli Vu vszem dugovanyi Nepreide nam zaman Eti ni eden hipek, I nebeszki prebitek De nam pocsinka sztan. 6. Za nami do pa czvela Dela naša v-'zitki, I najem szvoj dozela Od osztankov v-diki: Zahvalni narodje Do glaszuo szpominali, Ka szo po nasz po® 2 " tali Szrecsni vszi porodje. Nota: Sznazi sse, oh draga duša! 8 07 AT* na man y 6szt k vtraglivoszt, Nego na *' • ♦ ^N modro paszcslivoszt Szem, Bog, od tebe pozvani, Gda mi je moj’ zitek dani. Daj mi tak vok i modroszt, K-pozvanyi mocs ino radoszt, Da dela verno opravlam, I po nyem szvet blagoszlavlam- 2. Daj, da nebodem zapravlacs, I darov tvoji ra 2 ' szipacs; Ar mi je veliš sparati, I, kak dragi kin^ varvati; Naj je niiczam na cseszt tebi, Na has zek bratom i szebi, ’Z-nyimi szi szrdcze otavlain, I za losztnim radoszt szpravlam. 3. Po szkoposzti ru’zni sztezaj Mi nigdar blodf nedaj; Ar je nye gviisna kastiga, Diise, tela ki*J r i briga. Vesz zemle kincs i vsze blago Mi v-s® 111 ! nede vecs drago, I, csi sze tli v-marna vtopinb ^ meni, gda veke zaszpim! Du’znoszti proti szamami szebi. Modro nuczanjre vremena. Nota: Vremen tecse, i k-grobi. remen bisztro tekocse Sze nam til zaman nedava, Nego, naj vsze ‘zivocse Na modro szkrbnoszt zbiidjava. Nilczaj je, vandrar, hitro; Ar ti talehne bisztro! 2. Ne! — ne ti je szlobodno Nvega zamanyilkivati; ^szigdar mas ti vugodno Du’znoszt tvojo szpunyavati, ka pozvanye merkati, I dela sze dr žati. 3. Na cseszti tvoje poti Vszakden napre mas szto- P'ti; Vecser sze szpomenoti, Ka sze racsun mas prosziti, kli szi czeli den tvoj Szkoncsao v-bojazni bo’zoj. 4. Na delo mas z-vrelosztjov, Kak szlii zbenik k)zi, idti, I v-nyem ze-vszov vernosztjov Do koncza n evkleknyen bidti: Li tak den tvoj najem ma, lak Sze ti blagoszlov da. o. Gnuszna mehkoszt te nigdar Naj na robsztva lancz nedene; Tak sze bojiij, z-nyov vszigdar, Da te kak k-szebi negene: Ar csi bos ednok nye rob, ^ e csne mantre bos porob. 6. Csi te pozvanve vlecse; Idi, i uyega sze drži. ^ pa szvet sgrabiti scse; Naszladnoszt nyegvo Za ' r zi. Vecs je du’ znoszt, lcah radoszt: Gseszt bogati )e MSdroszt. 1 • Nepravi: „vecs dnevov ho; Vcsimm esese, ka '^ e7r i du’zen!“ — Veri, odlasanve to le ztodina spadaj tu'zen! — Vremen ednok odide, l vecs na- zžl| eprid e ! h K. Gošzpodne, vszaki hipek Mi daj tebi pobiti, Ja ’ gda szkonesam moj zitek, Z-gvtisnosz j govoriti: Vremena szem nezgiibo: Ar szern - . ^droszt liibo! 252 Pravo krsztsansztvo. Nota: Oh 'sitka ino szmrti goszpod! qaa Tr ama bezis, zitek, tak hitro? — Kainahitiš. OIM* XV drago vremen? — Ti, kak povoden, te- cses bisztro, I valas lehkoto, bremen: Z-szebom ti i mene vlecses, I ednok me, znam vovszecses. 2. Zbudi sze ze szna, duša moja! Gledaj, kak ti vremen tecse! — Szkoznuj, i to bojdi szkrb tvoja. Da te szmrt v-zle vonevszecse ! — Vszako vbro szi zgubila, Stere szi neposzvetila. 3. Telovnr cslovek vnemor be zi Za zelami telov- nimi, I, gda sze nedove, te le zi V-grobi z-vandrari blodnimi: Ah! — ka je hio nvegov zitek. Da je zgubo vszaki hipek ? 4. Boj, oh vandrar, szpaineten vszigdar! — czaj dano tebi vremen; Vu dobrom neobtriidi nigdar. 1 szejaj bla zensztva szemen: Tak, csi leta gli minejo. Dela ti donok ’zivejo. 5. Vu cseszti nepomenkaj nigdar; Ka szi diizen- rad opravlaj. Vremen je ocse veliki dar; Vu nveni tak szvet blagoszlavlaj: Nacsi vszo priliko zgubi s < kakda jo nazadobis? 6. Vszaki den, steri ti je dani, Vzemi racsiin sza® od szebe: Pitaj sze, ka szi v-tvojem sztani, 1 ka ^ zf žele od tebe? — Jeli szi bio prav pobo žen, Ali Bog* nepodlozcn? 7. Csi te neszkvarjiije veszt tvoja, Kak bla ze>> szi v-tvojem djanyi! — Ali csi ti neda pokoja, Ka ti csinis: — Oh! — zdr’zi me v-toj veri. dlk K" žiti: ki Nota: Oh Bog. oh mili Bog! incsov narnoszti mi Nedaj prevecs liibiti: Nedaj mi njim, Bog moj, Kak bolvani, szlii- Ke je kincs vretina Szrdcza mirovnoszti, Brezi e J e zitek Jama vsze zvikoszti. I Zadovolno szrdcze Mi je najdragse blago; Brezi |.°^ a je szpar Vsze, ka je szveti drago: Ono me po- I °J' Vu zemelszkom ‘zitki, I ono de trost moj ^ -ne- 0 -zkoni prebitki. Pravo krsztsansztvo. 254 3. V-torn me tak vesi duše Pravi kines položiti, Naj sze z-darmi tvojmi Znam prav zadovoliti: Vesi me vecsne kinese Predevszem iszkati, I vise vsze dike Zemle postiivati. 4. Na riedopunyenoszt Nepiiszti szrdcza mojga: Ne je vredna ona, Bog, blagoszlova tvojga; Ar nediesi tebe Za dar roke tvoje, I z-bli znyega triidmi Vrši kiipe szvoje. 5. Z-zahvalnosztjov mi daj Dare tvoje prijeti, Csi vecs, ali menye Mam bar od tebe vzeti: Vesi me szka- ’ziivati Vu vszem zadovolnoszt, Naj me ona zdigne K* pravo popolnoszt. Nota: Sstvoritel nebeszki! ‘)| 4) T>og, moje viipanye, Trost i zvelicsanye! 4voja e)lfW» Jt) zmo’znoszt, i szmilenoszt Mi v-krhkoesi, i te zkocsi Da szrdczi mirovnoszt. 2. Tebe tak zezavam, I z-szrdcza zduhavam: Szmil u J sze mi! — hodi, vzemi Z-mene kri’z moj, i daj pokoj Szrdczi boleesemi! 3. Ti, ki vsza premores, Meni lehko zmoreš V- potreboesi, i szkiiz noesi; Ar szi ti vraes, i variva^ Vu kakste te’zkocsi. 4. Tebi, vecsni oesa, Szo vsza, vsza mogoesa. ^ Sto tak nebi be zao k-tebi, I od tebe, vernoszt n^ e ' Proszo trosta szebi? o. V-britki moji szkuzaj, I na temni sztezaj 1 j zdvojiti, i grešiti Nedopiiszti; naj te esiszti Zna 1 " 1 tli esesztiti. 6. Vu mojem pozvanyi, Du’znoszti i djanyi Me vernoszt i gedrnoszt Tak zdr’zati, da esakati Sz® 111 bla’zeno vecsnoszt. V. Vu szmrtnom vremeni Boj nazoesi meni- I 11 ali /csi sze ? a: csi Du’znoszti proti szamomi szebi. 255 m czili, ocsa mili, Mi daj na boj tihi pokoj Naidti v- tvojem krili. 8. Oh! — znam, ka sze vtolim, Csi te z-szrdcza solini: Zadovolno, i tak volno Osztavim jasz na mali esasz Marnoszt nepopolno. Mirovno trplenye. Nota: Zaka sze ’ zalosztis, oh — 'j|o /Nsi gda pod kri za bremenom, sztojim, V-tvojoj 'J* \J liibezni, Bog moj, nezdvojim, Ki szkrb mas a mene, I poleg modroszti tvoje Z-dikov ravnaš poti 2. Ka bi mi vnoga to žba hasznila? — Li szrdcze ‘ mi ona ranila, I škodila 'zitki — Ti, szkuze moje a idoesi, Mi zbriszati znaš nye z-oesi. 8. Csi li jasz eti v-maruoszti prahi Vandram, ocsa i0 j vu tvojem sztrahi, Ka me ma sztrasiti? — Duh 'ifa me naszlediije, I v-szkuzaj mi trost daruje. 4. Ti, ki ezvetiese tak koroniijes, 1 ftiezam zraka ds daruješ, I veszelje deliš, Zmoreš i mene v-te- '^esi, Gda me vidiš z-potreboesi. а. Ti obszijnoti das mira szunezi Po noesi plaesa 1 mojem szrdczi, Csi te z-verov proszim, I, gda je 'licsno vremen, Z-mene vzemes kri za bremen. б. Na tebe sze tak z-viipanyem szlonim; Ar znam, 1 Sz e v-szkuz prepaszt nevtonim, Ni nepreidem v -pla- Nego po noesi zaloszti Pa zaglednem trak radoszti. d Vem szi ti meni’ze do etimao \ -duše i tčla Aotaj tal dao Jemati obilno; Verjem, ka mi trosta '■IS 8 Nevtajis ni potomtoga. 8- Csi me pa gdate, z-hipom 'zaloszti Priglčdnes s? -to 'zelne radoszti; Ti me i te liibis: Ar me z-zla ocsisztsavas, Ino szebi poszvetsavas. 256 Pravo krsztsansztvo. 9. Goszpodne! csiidne szo tvoje poti; Nezgrunts nigdar moje oko nyi V-temnom Vitki etom: Li tar v-diki popolnoszti Previdem tvoje szkrovnoszti. 10. Tam na szkiiz moji blaVenom czili, Gde si odehnem vu tvojem krili, Szpoznam vernoszt tvojo Tam te i za dni ‘zaloszti Zvisavao bodem v-radoszt Na znano noto. 0 j J A h Bog! poszliihni me v-mojoj 'zaloszti,Neda Ol 1 !* m i vczagati v-velkoj ‘zukoszti: Ti zib moj kri z, V-kom me dr’zis: Oh! — daj mi ga noszil v-mirovnoszti. 2. K-tebi zdiihavam v-szkiiz moji britkoszti, I p' ž ' csno kricsim jasz z-nevol prepaszti: Szlisaj glasz moj 1 vle trost tvoj Y-bolezno szrdcze moje, Bog iniloszti 3. Isztina, vreden je kastige moj greh; Ali, ocs: potrplenye z-menom me; Szmiliij sze mi! — Z-m® vzemi Vszo Vukoszt — ah! — nedrzi me du Ve v-n/ 4. Verjem, ka szi me czelo nepovrgao, Ino z-® loscse tvoje vonevrgao: Jasz, kak tvoj szin, Csi 8 1 mam bin, Kak bi sze czelo od tebe odvrgao! 5. Taksa Valoszt je escse nebesznela, Stera k® cza i kraja nebi mela: Vtisas i zdaj Ti, znam, 111 jaj, Kakste mi rani szrdcze nevbl sztrela. 6. Medtem, dokecs sze koncza mam vcsakati,» ocsa moj, nedaj mi vczagati. Ah! — ti'mi boj V# vacs moj, Csi sze kak escse diiVe mam plakatk 7. Daj mi ednok vsze z-dikov obladati, I po * e szkuzaj mir ladati; Da z-viisztami, I z-delami % za tvojo szkrb tebe zvisavati. Nota: Krisztus veli: hodte k-mem. O-jK | )°d kriza težkim bremenom, Goszpodn® X bojdi z-menom, I sz-tem mi trostaj szr^ Du’znoszti proti szamomi szebi. 257 la Ka mi po nocsi ’zaloszti Zidti ma csiszte radoszti * Zelno csakano szuncze. 2. 'Ztikoszt moja konecz vzeme, I tvoja miloscsa si de me Pa z-mirom otavlala; Kak me je ze pred tem- o toga V-pripetje sorsa britkoga Sz-trostom blagosz- 4 # lili la- 4 i ;Si 91 J' mi' ml 5 o»- Bij 3. Znam, ka me ti vise mocsi Nescses vu mojoj krhkocsi Z-bremenom obtežiti, Nego mi hipe 'zaloszti ^-velikoj mojoj szlaboszti Mas vu vszem primeriti. Ti i na verne kri z piisztis, Naj je k-pravdi t'ojoj privcsis, I vu dobrom zvrsavas, I tak je proti n yi voli Po 'zukoszti i nevoli Od grehov odvrnjavas. Na tvoj sztrah ino bojazen. Na trplivoszt i ' u pazen Sz-kri’zom nje nadigavas, Da szi v-etom roicsnom doli Pocsinejo v-tvojoj voli, Sz-kemsteje ^ledavas. Ocsa, od tvoje lubezni Ni mene nikse bolezni -akoszt naj neodlbcsi; Ar znam, ka za vsze, ka trpim, ' tebe najem moj dobim Prek groba temne nocsi. j 1' Krepi me tak vu viipazni, I batrivi vu bojazni 'pUsnosztjov toga trosta, Ka mi na trplenja czili 'bibeznivom tvojem krili Diisa vecsni mir kosta. Na znano noto, >l!fi ^dr zi, cslovek, v-szrdczi mirovnoszt; N tipaj D* sze tvojem Bogi, Ki ma csiszte radoszti •^nciszt, I ( U ti vu nje tal vnogi. On, kak tvoj Bog ° CSa mili, Te zna odicsiti na czili. Zdrži mirovnoszt! 2. Bdg tvoj je vretina miloscse, Punoszt trosta i ®zensztva, I tebe osztaviti nescse, Csi ga dicsis v - ■ ? U| * szvetsztva: On teni v-placsinepozabi, I*Vego te i k-szebi vabi. Zdrži mirovnoszt! , ’*• Vidi on tvojo potrebocso, Dobro zna vsze. ka * ez b Racsuna szkuze, zna tezkbcso, Stera ti na Pravo krsztsansztvo. i 258 szrdczi le’z i ; Gotov ti je jaj tvoj szlisati, 1 bolezen bojo vtisati. Zdr’zi mirovnoszt! 4. Csi te eti vsze, vsze osztavi, V-kom sze ti szrdcze veszeli; Nezdvoj! — ar Bog, ocsa tvoj pravi, Ti veksa dobra podeli; Pride njegov den sztanovito, I vzemes, ka je hasznovito. Zdrizi mirovnoszt! o. On to žbo tvojo i te csiije, Csi je neszmes vo- vjaviti; Njemi szrdcze lehko vadliije, Ka liidem nesz- me praviti: On, ki ti je povszed nazocsi, Ti nigdar nevtaji pomocsi. Zdrizi mirovnoszt! 6. Ka sze tak sztaras za tvoj zivis, Dvojecs, kak sze mas hraniti ? — Jeli rame boze nevidis Z-csudnim talom vsza braniti? — Bog, ki na vsze sztvorjenu szkrb ma, Veri, i tebe zdrizati zna. Zdr’zi mirovnoszt. 7. Nepravi pri tvoj oj nemocsi: Nevidim nikse pri' like! — Szpoznaj nicsesztnoszt tvoje mocsi, I koza poti velike: Bogi je vsza lehko vcsiniti, I sors tvoj, kak scse, premeniti. Zdrizi mirovnoszt! 8. Csi sze gda miidi bo’za pomocs, Pride ti v ' szvojem vremeni; Li csakaj jo z-verov den i |10C!v I nevczagaj vu bremeni: Tak de ti ona vugo(hi esa ’ I duši zvelicsitelnesa. Zdrizi mirovnoszt! 9. Trpi mirovno, csi te šali Protivnik z-gnuszn 0 ' jalnosztjov: Csi sze gli on do csasza hvali, Oszramoh* ga z-sztalnosztjov. Naj szi te szvčt krivicsno sz« Csi je Bog sz-tcbom, ka ti škodi? — Zdrizi mirovno«* ■ 10. Dokecs na tom szveti vandramo, Vnogi h 0 nad nami le’zi. Vu kom sze najbole viipamo, On 113 ze-vsze sztrani te’zi. Ne! — mi pocsinka nedokin 0 ’ Dokecs vu szmrti nezaszpimo. Zdrizi mirovnoszt. 11 Ma, ma liidsztvo bo’ze szoboto! EdnOk^S vopreminemo, Taosztavimo vszo lagoto, I v-nri 11 pocsinemo: Konecz vzeme te britka zaloszt, I 21 nam visesna radoszt. Zdr ži mirovaioszt! > .11 »JO Du’znoszti proti szamomi szebi. Nota: Krisztus veli: hodte lc-meni. 259 h* to, li¬ z¬ al ti im ti i- » i 5 Ojw ~p)olezno szrdcze, nevczagaj! Vu vernoszti ne- vl i. _13 pomenkaj! — Idi batrivno k-czili — Pride 'Temen, gda ti tvoj Bog, Po obladanyi težki mok, Pokoj da v-szvojem krili. 2. Csi je trnava tvoja pot; Znaj, po nye te sorsa joszpod Pela na odicsenoszt: Veri, moli, i bojuj sze, viipanye; obladas vsze, I prideš na zvisenoszt. 3. Bojuj szrdcsno, kak Jezus tvoj, Vere i zitka v elki Ki boj V-nevkleknyenoj vernoszti; Tak mas i ednok, kak on, Vzeti na czili zitka Ion Z-roke sz odcza vecsnoszti. 4. Zlato sze v-ognyi preczvera, Jakoszt pa v- plamni vibera Csiszti od vsze ru’znoszti: Bojniki szo r »ne dika, Krsztsani pa szkuze zitka D’ziind’z bla- z ene vecsnoszti. 3. Ti tak ni na sztran, ni nazaj Nevklekni na ? itka potaj, Na zadeve gledecsi: Szrdcsno idi napre czili, I iszcsi najem veszeli, Kri z tvoj tiho noszecsi. 6- Miszli, kelkokrat te je Bog ’Ze csudno oszlo- 0< io z-mok, I vrtgno z-rdk protivni! — On te zna i Nomtoga Rešiti vdarcza tiPznoga, Kak ocsa dobrotivni. ' ■ Zdigni glasz tvoj vu szamnoszti, I zdubavaj v- 'Vznoszti, Kak ti Jezus tvoj veli: - Ocsa, vzemi z- krfz moj! u — Mili je Bog: on ti diih tvoj e ' e dbcs razveszeli. ,8. Ne! — ocsa, ncvczagam dvojno; Neszti scsem 1 , r ' z "»oj pokojno, Dokecs sze tebi vidi: Ar sz-tebom Vs za obladam, I tam sze odicsiti mam, Gda osz- avini szvet hiidi. 260 Pravo krsztsansztvo. • Nota: Oh B6g, oh mili Bog. C elko dobri jocse! Kelko hudi radoszt nia! , * -^li e tim radoszt Vecsni jaj prineszti zna ’ ~" ^ eszelje blaznikov V-megnenyi talehne, Kat med szlaprai czvetek Nevedocs povfihne. v ^zlonte sze na Boga, Vi, ki' sze ga bojite: i i tasz on v-szkuzaj: Verte, z-nvira obsztojite. Poti njegove szo Vam zvelicsitelne, Csi sze gli vidijo Gdate pogiibelne. 3. \u rnegovo vernoszt Vr zte sztalno vupazee. o odvrne od vasz Nedosztojno bojazen. Kak szuncfl csiszti trak Oblake raz žene; Tak placsa temno nocs Pog od vasz prežene. N f’ ^°szte tiho vas kri z, Kak razumni krsztsanve: ^ e o zte sze dvojecs, Kak neverni poganve: Nep*<* ' asz '-veri Grešnikov veszelnoszt; Ar de szrecsa Njim na pogubelnoszt. 5. Nevole tim vernim Mocs vu do brom um ~ ° 1Czi P a v-vnogoj Radoszti zvisavajo: 2aW iiasz vardeva Bog gdate z- zalosztjov, I pobo žne vefflf Odicsi z-zmoznosztjov. 6. 7o milo szrdcze sze Nad tuznimi Szmiluje, 1 f de Je ™ 0 g«cse, Nji rane obeziije,- Ka pa Bog, lf oszta Szmilenesi od nasz, Sz-kelkim bole & ozrdcz czagajocsi glasz! v- - I) £ de l e sztarecz, Ki nebi sk' 1?zl ! br'ti-• ?' ^ ak rad poszluhne on Kricsecse v ' sZ ^ flZ J. 1 n ,, ^ cs * gda tim szvojim Vtaji dobra - sZ ’ e a ’ r „ i : no 'O ™ vtala Meszto nji nebeszka. i « 1 tak pobo žnost, I neosztavi te Bogi Jl j' zemP < ? C , ° dlCSi na czili mak > Gda vsza ’ Z e ’ ^ ak szenva tamine. I na nezrecseno sz e obrne. Du’znoszti proti szamomi szebi. t na! neszti Kal jjite; ojite. ,idijo izen: mezi nocs nye: iacsi jdna ajo: 5at« ?rnf ft lisa sz« zaj ti' pi. 4 4 261 rU? Nota: Gda ma szkradnya vora pride. oj a 'rjrisavecz szem til i'zalar Jasz, kak ocsaczi E moji; Vsze, sz-kem ladam, je hipka dar, I szam jasz sztojim v-boji: Li to mi lehkoti bremen, Ka na kratko eto vremen Vecsni zitek mam v-nebi. 2- Tii pod zla bremenom geesirn, I szlab szem v-poboznoszti, Pod krizorn britki szkuz kleesira, I czagam v-boleznoszti; Tam bom pa, kak angel, szveti, I z-dike trakom obvzeti, V-seregi diis bla ženi. 2- Gosztokrat mojo posztelo Sz-povodnov szkuz polevam, Z-jajom zaesnem moje delo, I v-plaesi omedlevam; Ali henya moja zaloszt, Csi premeesem '-dahi radoszt Bla’zene vekvecsnoszti. •C Csi me negviisna prisesztnoszt Sztrasi z-szvojov 'zkrovnosztjov, Ali mi szpravi boleznoszt Prijatel z- rau °v szmrtjov; Vtipanve 'zitka vecsnoga Me vesini '-duhi mocsnoga: ’Z-nyim vsze tiho prenoszim. a. 16 pokojeese viipanve Neti, oesa, pri meni, Szrdczi Dlo j n 'i na vtisanye I trost v-plaesa vremeni; Ono mi " a szmrtnoj poti Naj szveti vecsnoszti proti, Kak veren a “gel mir a. ' Pripravlanye k—szmrti. Nota: Oh Bog } Jez greh odurjdvas. (j* amakoli vr žem pogled, Kep szmrti zaglednem * povszed. I iasz •/. bodem ednok nye rob: ’ j lov • jasz / „ '/• esaka i mene grob. 2. Mil' - toniva I I11CI1C glUM. A , • _ . d oesa 'zitka mojga! Nevtaji mi tros a t 7- me na ’zitka szvetsztvo, I daj •/. ™ v-szmrti ^isztvo. . r, ieitv° Z ^\ ni ° J J e ln P eJc szenye, I drago vszako s n ,, / ' r čmen, •/. csi ednok odide, Nigdar •/. na zanepride. 262 Pravo krsztsansztvo. 4. Jaj uveni i. ki je nye zgubo, I dušo vnemar pogubo ! — Z-grozov '•/. ou keszno preszamna, Ra je rob vecsnoga planina. o. Bog, vesi me tak pametiti, I z-dne vini modro tržiti: Vszaki •/. hipek i sztopaj moj Tebi 7. na eseszt poszvetsen boj. 6. Naj, gledecs na tvojo szodbo, V-szvetsztvi szkonesam mojo bodbo, Znajocs, •/. ka tebi ednok tam Trden •/. racsuii jasz od nje dam. 7. Daj mi vrednoszt moje duše Varvati od vszega vise, Da nye 7. neru znim z blatom zla, Niti */• nev ' taplam v-jaj pekla. 8. Gdakoli szi cilje dilli moj Na dobro z vaj ded glasz tvoj, Nyega 7. naj v-marnoszti prahi Bdgara- zivocs v-tvojem sztrahi. 9. Szmrtna vora, ino grob moj Mi vszaki hip P ret ^ oesnu boj, Da sze 7. vu vszem gotov naidem, tii, • . kak szuneza trak, zaidem. 10. Na zitka velkom vecseri Mi daj zaszpati' 11 miri: Telo •/. naj v-zemli 111 a pokoj. Duša 7. pa v-diki sztanek szvoj. Nota: Oh dreszdlnoszt! /"^slovek, ka szi, Dobro pazi, I mir daj se S® O&l.* v7 voszti! Ar sto-, i kagodi szi Rab ,(l 1 ■* r szprhlivoszti. 2. Plemenitoszt, I velikoszt Ka more proti szmd* 1 ak szvetli kral, kak kodis Sze ma od nye 3. Povehnoti, I lehnoti Nam je ze-vszem, ka nian 10 Szmrt v-nadraj noszimo vszi, To zagviisno znam 9, 4. Gde vzememo, I naidemo Trost za ran} ell ° szrdcze ? — Oh oesa! tvoja miloszt Nam je mira szun cze o. Ti szi ran vraes, Ti varivacs Liidsztva 9 * ,tc zenoga; Ar ti vu zges vszem poszvet Žitka bla zenCs* 1 Du’znoszti proti szamomi szebi. 263 Ka dre na tri flk I 6. Gda tapihne, I v-grob szuhne Telo nase szlap szmrti; Duša, kak bo’za iszkra, Sze nema vkupsztrti. 7. Nemrtelnoszt, I veszelnoszt Bla’zene vekvecs- noszti Vzeme ona za najem Po boji vernoszti. 8. Oh! — vesi tak nasz, Ocsa, tvoj glasz Vu vszem 'zitki bogati, I grešne batrivnoszti Sze sztalno habati. 9. Vu prosztocsi I esisztoesi Szrdcza te naj esesz- hmo; Da na bla ženo radoszt Vu szmrti zaszpimo. 10. Tak milosesa Tvoja, ocsa, Z-nami bo v- zitki, '-szmrti; Tak nasz ti z-diisov, sz-telom Zviszis v- ifke vrti. Nota: Krisztus vesi: kodte Iz meni. "TTidis, ka szi preminoesi, Grešnik batrivno V ’zivocsi! Zaka sze nepovrnes ? — Vem znaš, ka sze tak lehko dnesz Od szmrti vkupeszteres vesz, I kak tenja, premineš! 2. Oh! — hiti sze z-greha poti K-ocsi tvojemi 'Tnoti, I ’zivi v-nedii’znoszti. Ovo, szmrt te pred vec- S( kom Zna vovszecsti medviherom, V-gnusznoj zitka r 'i’znoszti. 3. Prek groba te esaka szodba, Gde sze zvaga ^°ja hodba, I od vszega raesun das. Jaj tebi, esi z 'rn’znim szrdczom Posztanes pred tvojim szodezom, aa najem del vzeti mas! 4. Tam prek szprhlivoszti noesi Sze v-diki sztanek adlficsi Prijateli jakoszti; Ali ki sze v-zle tapihne, n sze na vecsni jaj szuhne, Kak manvi rob jalnoszti. *>• Sto tak nebi v-bo'zein sztrahi Rad vandrao ''•aarnoszti prahi, Kak szliizbenik vernoszti? Sto Sze nebi szpravlao k-szmrti Prvle, kak de vesz vkiip- Sz trti, Gledecs na czil vecsnoszti ? 6 - Žitka voj! ti, ti me budi Sz-tamna grehov 264 Pravo krsztsansztvo. moji hudi, I vrši me vu szvetsztvi, Da gotov csakam mojo szmrt, I, gda bom od nye vesz vkiipsztrt, Tal vzemem vu bla zensztvi. 7. Tecsasz sze mi daj szpravlati, I vu dobrom ponavlati, Dokecs vremen i mocs mam; Naj, kak szuncse, tiho zaidem, I v-tvojem krili sztan naidem, Gda marnoszti szlobod dam. Na znano noto. aaa yiyi, ’zitka i szmrti goszpod, Szam drzis X našo szapo, Kak dugo de nam tekla pot Ali be zaj nas trpo, To li ti znaš, Ki v-roki mas Dni i sors vsze mrtelni. 2. Oh! — vesi nasz dni raesunati, Da v-tvojem bo’zem sztrahi Znamo nyi tekaj ravnati, Dokecs van- dramo v-prahi; Naj vszi ’zivdcs, I merajoes, Bog tvoji osztanemo. 5. Du’znoszti proti i)lfznyemi. Liibezen blCznjega. Nota: Oh Bog, oh mili Bog I 04 ) 4 T7~ i pravi, ka z-szrdcza Liibi ocso visnyeg a > Xv Ali odiirjava Donok szvojga bli’znycg a > On zavr ze Boga, Ki zapovedava, Naj liibezan brato' Csiszta bo i prava. 2. Eden je vsze oesa, Eden szodecz, i goszpojj' Vszi eden czil mamo, Vszi k-bla’zensztvi edno P a ; Za vsze volo sztoji Bo’zi veliki szvet, V-koffl ' sZ1 nahajamo Zivis ino poszvet. I 3. Vszi szmo, po nagibi Na hudo, pognblent vszi po Jezusa Vrednoszti odkiipleni; Vszi h Ia . bodemo Dike droesniezi; Csi szmo vu liibezni N) e »' naszledniczi. [Dii’znoszti proti blfznyemi. 265 t in it n, iis št, as 4. Ti, ocsa, szi meni Vszakden tak milosztiven; I jasz — jasz nebi bio BliZnjemi dobrotiven ? — fiakda bi vreden bio Tvoje szmilenoszti, Csi nebi szkazfivao K-bratom liibeznoszti? o. Csi k-poboZnim vbogim Liibezen prikazujem, Tebi, szredbenik moj, Duzen aldov aldiijem: I, jeli ki vrednoszt Tvojo prav postiivao, Csi liibezni tvoje Nebi naszlediivao ? 6. Na velki den szodbe Nenaide szmilenoszti. Ki neprika Zilje BliZnjemi liibeznoszti. —Vle tak v-szrd- ®e moje To lepo naklonoszt, Naj rad prikazujem Bratom dobrovolnoszt. r\l Nota: Z-szrdcza 'zelem, ha pravim, K ak szveta je liibeznoszti — Njo je szam Bog zazgao, Ki je csloveki bivoszt I IJ kcstitenye dao, Naj sze po tom zavezki Mocsno vje- ( “ na mo, I blagoszlov nebeszki Obilno vZivamo. 2. Vise zvezd je vsze ocsa, Ki vsza, vsza zdr- ^ va > I, kak vecsna miloscsa, Vszem potrebna dava, ^ veka liibi szvoj szvet, I gdate kastiga, Naj sze Prepravla zla sznet, Jakoszt pa podZiga. 3. Bla zen szem i jasz, ka on I za mene szkrbi, duša nyegov zakon Postiije i zdrZi; Ali csi za¬ htevam Z-divjim szrdczom driige — Jaj! szam sziinyavam V-prepaszt vecsne brige. Csi bi k-nyim bio tiihinecz, I za nye nemara o, * Sz e, kak piisztinecz, Za nye nebi sztarao; Ka bi Z "tene gratalo ? — Sto bi me tak liibo ? — JojI ' Sže u bi me grajalo: Vesz bi sze pogubo! v ,*• Ne! — moje liibeznoszti Iszkra naj nelehne; u' 0 °zvet ni v-boleznoszti Szmrtnoj, naj nevehnc. ^za ednoga ocse! Vsze vasz scsem lubiti, I vam, 0 e cs szam Bog scse, Z-vrelosztjov szlii žiti. 266 Pravo krsztsansztvo. 6. Gotov szem vasz zmagati Vu vszakom bremeni, Gotov vam trost davati Vu placsa vremeni: Nakelko je mogocse Zdignem vasz z-’ziikoszti, I zbrišem szkuze vrocse Z-licz vasi v-’zaloszti. , 7. Tak znam, ka z-zahvalnosztjov Vi trost moj vzemete, I nad bratov 'zalosztjov Sze v-szrdczi genete; Nagnete sze i k-meni V-placsa nocsi groznoj, lat da v-vszakom vremeni Pri vasz naidem trost moj, Nota: Vu vszakom mojem djdmji. rt rt/4 "frtlagoszlovi, goszpodne, Poti moje vugodm J3 Gda mojga bli žnjega Tak setiijem lubiti Da szem gotov szliiziti Szrecsi i bla’zensztvi njega- 2. Csi * me sto v-potrebocsi Obercse czagajucsii Nedaj mi pitati, Ka za najem vzeti mam. BM zfl: szem, csi tebe znam V-liibezni naszledilvati! 3. Csi dobrocsinim vnogim Sziroticzam i vbog*®' Naj csinim v-prosztocsi, Da neželeni najema, Dobicsko i zajema, Ni nemecsem njim na ocsi. 4. I csi bi mi sto z-grobov Povrnjavao hudobo', Dobrotivnoszt mojo; Nedaj mi pomenkati, Nego na'' 2 lediivati i teda szmilenoszt tvojo. o. li i neprijatele, Ne szamo prijatele Veliš vsze ® liibiti; Kak ti, ocsa, z-vrednimi, Takaj i nevredni ® 1 Neli en vas dobrocsiniti. 6. Ki brate z-szerdcza liibi, I njim, gde ®° rf szliizi; On je ze tii szrecsen, Ednok pa P 0 * 0 zitki 1 am v-nebeszkom prebitki Vzeme dike vecsen. Du’znoszti proti blfznyemi. 267 M ftevr; j. I a Ki Szkrb za dušo blCznyega. Nota: l szi liidjS morejo mreti- m T \ a j mi to zelno blazensztvo, Jezus moj, i * -L' obcsiititi, Da, kak ti, na 'zitka szvetsztvo oetiijem vsze buditi, Neznanim z-modrosztjov szvetim, -blodniki trak vere netim, Grešnike odumlavam, I na Z1 tek szpelavara. 2. Sto nebi z-szrdcza miliivao Ti v-hiidobi le’zecsi, rešiti nesetiivao Nyi, v-pogiibel letecsi ? — Kak bi li 10 011 blfznyega, Ki, vidocs v-ru’znom zle, njega šcsa na dobro pot, Kak ti, ob ‘zitka goszpod! 3- Duzni szmo vszi, drugi ludi Zvelicsanve isz- b I blodecsira v-grehi hiidi Pot na ’zitek kazati, c si neopomenemo, I z-blode nepovrnemo, — Jaj! " kak racsun damo tam, Gde de nasz szodo Bog szam? , ^ Ali — oh! — kakse bla’zensztvo, Nam v-tal ,ri( e lam ednbk, Csi szmo vu mira kralevsztvo Pri- C aa 2 szteze mtik Li ednoga blodccsega, I v-szkvar- I n y e hitecsega, Ki de nam z-vrelim szrdezom Etak 'al° p re( j szodczom: n »Ocsa, ete mi je kazao V-neznauoszti pot tvojo; 0 " me je v-zle z-haszkom karao, I reso diiso mojo: j) 1 .’ ° n je bio moj voditel, I z-mantre oszloboditel. a l n jemi tli v-vecsnoszti Najem njegve vernoszti!“ jjj., Ae! —jasz nigdar nebom tiihi V-nikom k-mojmi ^ zn jemi. Vreli scsem bidti vu diihi, Gda szlii ziti j ani n )emi, Iszkajocs njegvo zbogsanje, Diisni mir v Z |'.f^ CSan ye, Naj z-menom vred tebe, Bog, Zagledne ' aik i ednok. • ' Pravo krsztsansztvo. 26S 328. D* Nota: 'Živim jasz, tak veli tvoj Bog. k us a mojega bližnjega Je, znam, najdragsi * kincs njega, I blazensztva zadoblenje, Njegvo jedino 'zelenje, Csi, kak moder, paraetuje, 1 dobro szvoje postuje. 2. Szveta je tak duznoszt moja, Szveta, Bog, za¬ poved tvoja, Naj za diiso bratov szkrbim, Ino tfi pred ocsmi dr žim, Da nje kak po meni nigdar NedoszegM vekvecsni kvar. 3. Daj mi zato tak ‘živeti, I na to verno zskrb meti, Da z-menom navkiip blfznji moj, Hodecsi v-bo- jazni tvojoj, Za diiso szvojo prav szkrbi, 1 nyo lia vecsni mir z dr ži. 4. Vesi me vsze, vsze odvrnoti, Ka je njega czili proti, I vsze z-vrelosztjov esiniti, Po kom ga morem rešiti Od nevrednoga 'zivlenja, Ino diisnoga szkvarjenja 5. lak szpunim jasz duznoszt mojo Ino szveD pravdo tvojo, Obcsiitim blaženo radoszt, I zadobim oj o miloszt Z-njim navkiip v-telovnom zitki, I nok v-vecsnom prebitki. _ Szkrb za ’zitek bliznyega. Nota: Verosztujte, oh krsztseniczi ! •>OQ ’r^itek csloveka je bo zi dar. Kak ga tak posttivao? — Sz-kaksim szrdczoni bi ^ na kvar I škodo bidti setiivao ? — Grozna je i nlI ' sZ< ' V-steroj sze pogubel Szopi bli’znjemi, I neogne, Ki, kak vmorecz, zdigne Mecs proti 2. Bog szam je 'zitka, szmrti goszpod, I sze njemi vidi, More henjati vandrara pot, Ne, bi to steo szvet hiidi. Li on, gda sese, sztvon> sztvorjeno vmori. Ti, oh csrv praha! Kak sznies S ^ s noti ti V-njega szkrovne poti Tii brezi sztraba • agsi nje. : e,I za- red »ne id o- na I ti i Du’znoszti proti blfznvemi. 269 I ^ 3. Oh! — sztrszni sze bo’ze zmoznoszti, Stera te zlehka vovszecse, Gda tvoja dfiszna mecs blaznoszti Proti brati zdignoti scse; I ta neduzna krv De ti, tak pekla csrv, Vmarjala pokoj, Tam sze pa prek jroba Vragov vcsim' roba Vtepeni duh tvoj. k Nigdar je eden ludomorecz Nevuisao kastigi 'tednoj. Szvet, i Bog , kak pravicsen szodecz, Ga je doisao v-blodi gresnoj: Pod mecsom je veszno, Ki je Z( %no deszno Proti blizajemi, I v-divjoj besznocsi, kkakste kmicsnoj nocsi, 'Zitek vzeo nyemi. o. Ne! — neblodi bo ? za pravicza; Nve ni eden nevuide. Znaj, pred njov je szvetla i kmicza, i Vznika hitro doide: Gda on zlo obima, I v-tamni l!| k stima, Ka sze szkriti ma, Te vdari nad njega Grozen szrd visnjega, I sztrti ga zna! Oh Bog! szmiluj sze meni, prahi, I ocsiszti ®°j e szrdcze, Naj obiljava v-tvojem sztrahi, I szveti ze mi, kak szuncze; Vmori vszako miszel, Stera bi pogiibel Szopila bližnjim, I z-nagibom trdnim, Ali rtlt ‘ cs °m krvnim Grob kopala njim. , k Nedopiiszti mi niti csrvi Z-morszkov rokot z jtka vzeti, Ne prelejati bratov krvi, Stera je tvoja, % szveti! — Naj zdr’zi bli'znji moj Tak dragi ’zitek z '°j: Kak dar tvoj bo’zi, Dokecs ga na czili, Ocsa, 'dojeni krili Dolipolozi. Nota: 'Živim jasz, tale veli tvoj Bog. Sgf) 'TTari sze, oh cslovek, vszega, Ka škodi zdra- p * V vji bližnjega, I po kom bi gda zitek szvoj Ij] 61 Vr ^menom zgiibo brat tvoj; Ar ki zgiibi eto Zgubi vsze, vsze, ka je drago. (. j '• Escse i, esi bi ga vido Zabloditi na pot hiido, C s zam szebe zapravlao, Ino szi rani grob szprav- ’ ‘^zpoti ga, naj pametiije, I na szebe prav kebziije. 270 Pravo krsztsansztvo. 3. Bog szara 'žele to od tebe, I vzeti mas naje® liebe, Csi szveto du’znoszt to szpunis, I nye vnemat neoszkrunis ; Ali csi nyo gda zamudiš, — Jaj! miloscso bozo zgubiš. 4. Oh! — setiij jo szpunyavati, Naj sze moreš radiivati Kak najdu’ze sz-tvojim bližnjim I pot ’zitka vandrati znjim, — Dokecs vaj vu szmrtnoj nocsi Goszpod 'zitka szam razlocsi. Szkrb za postenye blfznjega. Nota: Oh Bog , oh mili Bog! 00 4 rad ogrizavas, Cslovek, tvojga bli’znyega. 001* I csi sze radiijes, Gda szvet razlacsa nje¬ ga ; Csi zakrivaš vrednoszt, Bin pa razglasiijes: Krisz- tusa vucsenik Kak sze imeniijes ? 2. Csi li poleg mencse Od nyega liudo szodis, 1 po jalni glaszi Druge vu szodbi zblodiš; Csi szi vu gizdoszti Nyemi nevoscseni: Jeli szi krsztsenik, I cslovek pošteni? 3. Ki nedu zne bli’znye Ogrizavati csiije, I ne*®" govarja Nyi, nego sze radiije, Ali nye z-driigimi N® v j kiip ogrizava: Kakda te krsztsansztva Du ! zn flSZl ' szpunyava ? 4. Premiszli, oh cslovek! Bog te csiije i vidi; ^ je szkriti pred nyim Jezik i gucs tvoj hudi. —■ ^ tebi, csi v-tvojem Gucsi grešno blodiš! Veri, od nye£ a sze Ti trdno oszodis. 5. Znaj, neszrecsen blaznik, Ki postenje nedd zBl \nemar v-blato klacsis Po glaszi tvoji ru’zni, ^ anl pred vszaznajocsim Te žki odgovor das, Gda sze P° praviczi Trdno szoditi mas! , 6. Oh! — vsze oni szkuze I jaj goribere Ki k-nyemi kricsijo Od ogrizavanva mok. Pride el Du’znoszti proti bli’znyemi. 271 4if6 (oszpodnov, Te velki i grozni, Gda prekletszivo pove Na tebe Bog zmo’zni. 7. Neogrizavaj tak Nigdar tvojga bli'znyega, Nev- ‘epli sz-tem grehom Hotecs szrdcza tvojega: Zago- arjaj szrdcsno Te ogrizavane, I vari v-postenye Te »spostavane. Nota: Krisztus veli: hodte Tc-meni. 09 « Idsz i postenye bli’znyega, Kak neprecze- vX nven kincs nvega Me vesi, Bog, prestimati, ^ nikoga nezbantiijem, Nego vszakomi setiijem, Ka tem dii zen, vodati. 2. Na gnoszno ogrizavanye, I 110 jalno odavanye ^piiszti szrdcza mojga; Naj, gda guesim od blfznyega, ^prem vuszta li kre nyega, Na eseszt imena tvojga. 3. Tak me hodba moja riizna, I bratov szkuza l,e du’zna Nede mela to žiti, Ni tvoja szveta pravieza, 'ekvecsni mok temnieza Na den szodni sztrasiti. Nota: Szveti sze poganov meszto. 'TTnoge zaloszti sze resi On, ki, gde trbe, V mucsi, I drugim de prijetnesi, Ki povszed ■ e(1 »o guesi; Ar ni v-reesi nezablodi, Ni z-nyov !li koxni neskodi. , 2. On szkrovnoga dugovanya Povszed voneklepecse, Ccsi i delo pozvanya Napre dobro premeese, Z-la- Zni1 sze neprilizava I postenya neziszkava. ; Nyemi prijatel szlobodno Kakoli vonazveszti; je ono ne škodno I proti diisnoj veszti, Nede ' a ( ‘ a le vogucsao, Nego de od vszega miicsao. ,, 4 ; K-tim vrelim sze rad pridru’zi; Nikomi je n® , '® ri , I cs i Jt 0m i z-haszkom szluzi, 16 na boben ari, Znajocsi, ka zadevo ma, Ka sze vnogim na '" a "ye da. Pravo krsztsansztvo. 5. Csi v-driigi falinge naide, Pri szebi je zadrzi, I razglasiivat ji neide Onim, sz-kimi vkiipdrzi; Csi pa ogrizavcze csiije, Nyi pelde nenaszlediije. 6. Vesi me tak na reesi moje Kebziivati, goszpodne, Naj ti poleg vole tvoje Vu vszem bodo vugodne, Da ’z-yimi drugi nevrazim, I nyi viipazni nezgiibim. 7. Oh! — nedaj mi brezi bina Drugi ogrizavati. I nyi lepoga imena Nevredno odavati; Da, gda je vugodno, mucsim, Gda pa trb6, esedno mucsini. 8. Tak bom jasz, oh oesa! tebi ‘Živo na eseszt i hvalo, Tak bratom, ino szani szebi Postenja nebo® salo; Tak sze rešim vnoge brige I trdne tvoje kastige- Nota: Oh veldvecsne milosese. 09 i Tezik nas, z-sterim guesimo, Blagoszlov deli eJ bli'znyim; Csi ga na viizdi dr’zimo, l modro zivemo, z-nyim; Szeja pa prekletsztva esemer, I vnogi® je szmrten viher, Csi sze szlobodno klati. 2. '1 i me zato, goszpodne, vesi 'Z-nyim vu vsze® tak živeti, Kak mi v-tvojoj sz. reesi Poszvet dava* pameti: Prekletsztvo, ogrizavanve, Laz, nvevka, ospo - tavanye Neoszkruni viiszt moji. 3. Tvoja eseszt, i haszek liidi Boj czil mojga h°' tenva; Tak mi szrdcze na gucs hudi Nepoprije lenva: Gde bom pa duzen giicsati, Tam nebom ze 11 mucsati Za volo sztraha liidi. 4. Jaj bode torni hiidomi, Ki priszega i p sZ ^J e ' Ki hiido guesi driigomi, I goszpodna bantiije! — ^ klinyanye prekletsztvo da, I vecsno szmrt za mjem » a — Jaj! — sto bi szmeo grešiti ? o. Jaj bode la zezi gniisznomi, Ki neznane zap f,a Ino k-szpadaji gviisnomi Vnoge nediizne pela' ^ Kakse bremen nad nyim le zi, I kelki szkuza ga * eZ Eti i vu vecsnoszti! Dii’znoszti proti bli’znyemi. i, si ti, j' 6. Ali csi je giics ne piiszti, I szrdcze ne vtepeno ; Csi je jezik vu vszera csiszti, I djanve poszvetseno: Radoszt i mir sze naraja, Jakoszt i blagoszlov vgaja, Z-ete- i z-ovkraj groba. 7. Sztvori v-meni csiszto szrdcze, I poszveti jezik M j; Szveti mi, kak dike szuncze, Na sztezi zitka tih tvoj; Tebi, ocsa, na dtko boj, Bratom pa na ha- ■ Z(, k giics moj: Tak bom szrecsen tii i tam. szt eH Iro ;im ;e® vas 30 * ho- ze- ielo [ije. re- ela- >'Z1' Szkrb za vrecLnoszt bližnjega. Nota: Obudi sze, oh me szrdcze? ( |5 I Vik mi za szveto držati Praviczo drugi Judi; Ar ki m e nescse varvati, On je zagviisno »h ^ cs ' n ^° kriviczo, I oszkruno praviczo, Tebe. bi zbantuvao, I mok sze nebi mentuvao. Csi bi z-gnuszne zvisenoszti Na kvar hodo bliz- ^ m * SZ ^°J 1 v-dii znoszti, Ono gda vtajo nvemi; j ., Jl § a kradno, bo’zao, I vrednoszt nvegvo mensao: ,,I' kak trdno bi preereso! — I kak bi sze teraso? Ne! — nedaj mi tak bloditi Szodecz 'zitka g 0 |£ a - Daj mi v-praviczi hoditi Sztezo sztraha tvojega. jj.. e . na J szam kvar trpim, Kak ga bli’znyemi csinim : J j°in sziromak pobožen, Kak jalnik, ali tat zmo zen. fJ( | ‘/ a j •' — kak bi me preklinyali Vszi, ke bi szam ^ik/ 0 Za ”’ ^ SZi P ravicsni szkvarjiivali, Szrd tvoj nad ,jj| a °!' 1 | e zao, Lasztivna veszt to žila, 1 pravicza szo- j. ),lava pa tvojega viher Vtaplao szrdcza mojega mir! v e (j Coszpodne, vesi me vszakomi Na praviczo zi- dj s ’ lla velkomi nuilomi Pravo szrecso želeti. Csi mi h. v ' r<,< kioszt i mocs; Naj hitim vszem na pomocs, (i 3 S " Zein sze z-milim szrdczom prignem, 1 nye sz-pre- 1 ^zktiz zdiffnem. 274 Pravo krsztsansztvo. 6. Csi pa zagovarjati mam Pravdo i vrednoszt mojo, Krotko naj to csiniti znam, Gledecs na peldo tvojo. — Kak nevreden szluga szem, I velki du’znik ve vszem! — Kak bi tak jasz bio okoren, Ino tebi ne¬ pokoren ? Nota: T erosztujte, oh leraztsemczi! aan rr-vreliin znojom iszcse 'zivis szvoj, I bere vkop OOU* /j bo ze dari, Oh cslovek! obte ženi brat tvoj: — Kak bi nyemi tak bio k-kvari ? — Kak ki rok njegvi szad, I licz jedi ni hlad Szmeo ti bo zati, 1 td nevolnomi ’Zxtki nvegovomi Jamo kopati? 2 Mir, daj, blaznik, njegovi trildov Te zko szprar lanomi szadi, I njega z-naklonosztjov hudov Nevr® na porob gladi. Znaj, v-njegovi szkuzaj Sze teki szpravla jaj ’Ze v-etom ’zitki, I prepaszt grozni mol' Sze ti odpre ednok V-vecsnom prebitki. 3. Racsun mas dati od zalo za, Vbogim szirdtam vzetoga, I naglo vdari szddba bo’za Tam na tebe- prekletoga, — Ah! — zato vsze miliij, I nji vr01 ' noszt miriij Vu tvojem ’zitki, Da naides szmileno^ 1, Gda te bo ža velkoszt Oszodi v-diki. Pravicsnoszt. Nota: Jezusa neodpusztim. 6g! ti szi pravicze Bog, I odiirjavas krivic 20 ' Ti vsze jalnike ednok Vrzes na vecsni m" kmiezo, Ki neduzne bo žajo, I krv szirot czeczaj 0, 2. le krivicsni zukavecz Jezero pravicsni p° zl j 1 jalnoszti piin zdenecz Naglo vszehne i tazevrč; ka nevrsi szvetsztvo, Nad tern le zi prekletszti o. 3. Greh, greh je, drugim szkrivno Szad triidov jemati, Ali njim gda protivno Ocsiveszni delati: Bog, ki greh odurjava, Vsze to zadomeszi sa ' j M ¥ Vil I1C- Du'znoszti proti blfznyemi. 275 4. Daj sze mi tak varvati, Bog, gniiszne nepra vicsnoszti, I vszakomi viidati, Ka szcm diizen, v-pra- vicsnoszti: Raj naj trpim zgiibicsek, Kak krivicsni dobicsek. o- Csi szem obo zao koga^ Ali v-kom tali zban- Hivao, I sz-prekletsztva nvegvoga Bremenom diiso vraziivao; Daj mi vsze povrnoti, Dekocs szem 'z-nyim '>a poti. 6. K-vszemi, ka je pravicsno, Mi ti daj blagoszlov "d)e, I nedaj mi krivicsno Liidszkoga vlecsti pod szebe: ■ s > kiipujem, odavam, Praviczo naj zdr’zavam. Tak szrdcsno szmem sztanoti, Bog, pred teboin ‘ pred szvetom; Nebojim sze szpadnoti Nigdar sz- P rf >vicze poszvetom: Eti bom szrecsen vandrar, i tam llc be mesztaucsar. Nota; Goszpodi/i Bog, neosztav ndsz. ( f \ oszpodne! opominas me, Naj drugim neko - . * pam jame, Necsinim kvava nikomi, Nego a( Sz ^ 1 zim vszakomi. I . '• ti mi tak daj pomocs tvojo, Naj szpunim v-tom 1 zuoszt mojo; Ar csi nye verno neszpunim, Zapoved > oszkntain,. 3 V y l' 1 liotees škodi bli’znyeiui, 1 kriviczo csini itvemi; Za vr ze tebe, oh Bog, I rob rna bidti vecsni mok. z ^ a,| i je vszem v-szrdcze szpiszano, I v-pravdi povedano^ Naj, ka od driigi zelemo, To i mi nyim F llia zemo. Hi ^ si ta ^ pravdo zavr’zem, Ino k-kriviczi lze m; Hotecs zakoczkam tu mir moj, I tam de 44£ «ie te' zo szrd tvoj. bi, !!, ^ szveti i pravicsen! Vesi me, da nebom ,sea j Csi szem pa kvar vesino komi, Naj ga krivic, 4°\ »nem vszakomi is* 276 Pravo krsztsansztvo. 7. Ar kije komi bio na kvar, I ma priliko, mocs, i dar, Ali nepovrne nvemi; Grob kopa miri szvojenii. 8. Jaj! — nevedocs doide njega Grozna kastiga. visnjega, Koga je on zametavao, I, kak blaznik ospotavao. 9. r li tak, moj szodecz, mi daj mocs, Da sze varjeni d en ino nocs Zabloditi od pravicze, Na rii- zno sztezo krivicze. 10. Vesi me v-tvojem bozem sztrahi Vandrati eti vu prahi, Da ednok tam z-esisztim szrdczoni Posztanem pred tebom, szodezom. A Ota: Oh Bog! ki sz! zapovedao. 90 Q T)og! d szi nam na znanje dao, I vu pravdi J3 zapovedao, Naj liibimo praviezo, 0 diirivsi kriviezo, \boge z-szrdcza milujemo, I nji vredno«* mirujemo; Ar ki bratom esini kvar, Nevuidi szodbi nigdar. 2. Szrda tvojga sze neogne, Ki szrdcze na jahio«* nagne; Ar z-blfznji zczeczana krv Bode nvemi sznirteu csrv. — Oh! — daj meni preszamnati, Kakda ti racs' 111 mam dati, Csi kaniti nehenjam, Iz-diisov sze lizmenjan 1, 3. Csi tak kupujem, odavam, Na poszodo jemk 111 ; davam; Vsze naj esinim v-praviezi, I ne v-gnus z * |ll J kriviezi: Krivicsne mere nedr zim, Ni nje pri drho 1 netrpim; V-delbi bratov nevkanim, I diise neorani 111, 4. Csi bi velki najem jemao, I donok na deli dre mao; Vražo bi dii znoszt mojo, I vecsno pravdo t'’ Csi bi pa plaeso delavezi Notrisztavlao po zukai cZI ' Bog, tebe bi zbantiivao, I szam szebe szkvarjii' 5. V-komgodi vkanim driigoga, Szpoznani, szem rob hiidoga, I sesem vsze povrnoti, Ka jc P ra ^ viezi proti; Ar bole je menje meti, Kak vecsno a ,al11 trpeti, Odvetek pokopati, l diko zakoezkati! )C8, m nit sze ni- rali Du’znoszti proti bli’znyemi. 277 i' Sztanovitoszt. Nota: Vszi Judje morejo rnreti. da sztanovitoszti Bodem sztalcn vdi ivsi Ijzt v«zt ha tv* B6 ^ 'mF* J J varitel; Ar robi neisztinoszti V-nye naidejo pog^ibel: Vszi, vszi jalniczi szpadnejo, Gda pred tebom posztanejo, Nvihodba sze vovjavi, Iv-szrainotoposztavi. 2. Ne! — nedaj sze mi z-jalnosztjov Drugim pri— tavati, Niti z-szkrivnov csalarnosztjov Dobicska I ziszkavati; Duh isztine me naj vodi, Da na tom szveti »degodi, Poleg nye pravde csinim, Obcsfitim, ino gucsim. 3. Kikoli v-jalnoszti hodi, I tebe sze neboji; On ■ ze prvle, szledi zvodi, Zlelika szpadne, i zdvojt: ^ tuje on, kak neveren, Szrdczam pobožnim oduren; pa vu szodbi tvojoj Vzeme grozen najem szvoj. 4- Ti, branitel isztinoszti, Tak ravnaj poti moje, * a v-szliizbi sztanovitoszti Nevrazim pravde tvoje: '•niszlaj, v-gucsi, i v-hotenyi, V-oponasanyi, v- Cs bienyi Naj bodem nye varitel, I szrdcscn naszleditel. 3. Csi mi sto šali postenye Pri mojoj nedu znoszti; daj mi porocsiti nye Szkrbi tvoje zrno znoszti; s * sz e pa gda zagovarjam, Oh! — daj, da sze habati Znani Naklonoszti vderjanya, I zadomesztsavanva. Bog! ti szi povszed nazocsi, I vsza vidiš ino Zllas ; Ti i mojo pot vidbcsi, Nye brez szodbe ne- " lhas - Daj tak,' da dr’zim v-pameti, Kak mam na dušo r b meti: Pravicza tvoja mi boj V-recsi i vu deli \oj. Nota: Oh Bog, Id greh odurjdvas. 'l/lt T^lazen ki v-recsi i v-deli Neda meszta gre ^•B Blazen lJ kom obezuje, Z-csiszte diise sze nad tem raduj®^ Prijazmvoszt. Nota: Dober je nas Bog , porazmite. N eje liiti, ni nacsemuren, Ki je Jezusa vucsemk; Ne je nemili, ni naturen, VJ *-< voiuiil/c/ UUOl/ CJliU UUU l/VIli - ./ , . 3. lihi i krotek vu vszem djanji, Vsze pol)0'' ,l | lobi i postuje; Redoven vu szvojem p oz vanji? | Du’znoszti proti blfznjemi. 279 Ah} bezaj szvoj z-dikov koroniije: Angel je on vu cslo- vecseni kepi, I vesz tekaj dnevov njegvi lepi. 4. Nega v-nyem gniiszne szkazlivoszti, Ni odiir- noszti v-oponasanji. Velkoszt mirovne trphvoszti Szka- ziije on v-bremena znasanji. Nerd zni szrdcza njeg- 'Oga jalnoszt; Ar nye szna zi vu vszern dobrom sztal- noszt. 5- Govorenve csiszto, prijetno Sznazi i njegova modra viiszta; Ar koga szrdcze je ne szmetno, Toga n > recs nemre bidti piiszta: Zato on, gda ’zftka navuk ^va. Trdna szrdcza mecsi, i zbogsava. 6. Gda vu cseszti zapovedava, Krotki, i ne divji, je nyegov glasz; Csi kastiga, kara, zbiidjava, Negori °d szrda njegov obraz: Zato szo nyemi i ti okorni ^ na edno recs vu vszem pokorni. L Lepa je pot prijaznivoszti, I ki njo zna modro 'kiipszklenoti Z-naklonosztjov dobrotivnoszti, On i ^ v ja szrdcza ma genoti K-szebi na vugodno obcsiite- n . Ve > Lubeznivo i krotko hotenje. K Vle tak duh ete naklonoszti, Oh goszpodne. i j’ 1 moje szrdcze, Naj be’zim nje sztezo v-sztalnoszti, bak tvoje, vsza veszelecse szuncze: Tak bom eti ' ez nsa naszledirik, Tam pa tvoje miloscse orocsnik. Nota: Jezusa neodpusztim. Trlfi, ocsa, v-moje szrdcze Duh krsztsanszke ^9* V pomznoszti, Naj sze szveti. kak szuncze, 'nagibom prijaznivoszti, Da vu tiho j krotkoszti a, 'dram sztezo modroszti. ■ 2. K-vszem sze mi daj nagnoti Z-nagibom csiszte 'mezni, Ino vszega ognoti, Ka je bratom zrok bolezni, a J nie neodiirijo, Nego z-szrdcza liibijo. Hvalni navad lepota Me naj sznazi iu tszom 280 Pravo krsztsansztvo. d janyi, Da kak necsinim spota Jasz mojemi vadluvanji Po divjoj naturnoszti, I poganszkoj trdnoszti. 4. Jezusa vucsenik szeni. Ki' je pelda poiiiznoszti; Kakda sze nebi vu vszem Drzao jasz prijazmvoszti. Stera je krsztsenika Korona ino dika ?! o. Lepi, lepi najem ma, Ki cslovesztvo zna zdr¬ sati: Y-nyem sze nvemize til da Nebeszka radoszt kostati; Tam pa v-drzelaj vecsni De tivaris <1® szrecsni. 6. Daj tak, oh Bo«-, i meni Te lepi nagib varvati. 1 vu vszakom vremeni Cslovesztvi szrdeze podali. Z-nyim pot mojo szkoncsati, I v-diki tal csakali. Szniilenoszt. Nota: Kako k-Jdadnoj vodi jelen. 344 S ^° SZ_ ^* 1ICS)1 ^ zei11 ^ lada, I vidi potre- , boese, . ^ idi, kak te vbogi sztrada, I nevo i jocse; Ali nema miloscse, I pomocsti ga uescse: Un ’ 0 d ^ nema szmilenoszti, Vtepe nagib liibeznoszti. '• Csi sto druge ogrizava, Nyi neszrecso rad csuje. r 8 ii- Szv ospotava, Nad tem radoszt szkazuje : ati in i postenve, I, gda blodnoszt vinarja nj 3, - VI „ szrdcsno tiezagovarja : V-tom hudo szrdeze otvarja- • Csi sto kre szirmaka guesi, Kak gizdavi szkaz- iiveez. I vu pogiibeli umesi; On je piiszti recslivecz : i neguesi, kak vernik, I Jezusa naszlednik, 1. k 3 *'" st szi sze szkaziije, Nyega z szrdcza nemiluje. 4 ; Csi sze sto li te szmiluje, Gda vbogi placs« 0 icsi. 1 oga .jaja pa necsiije, Ki vu ziikoszti g ecS) ; J m nyemi k-poinocsi Nehiti vu te zkoesi: Nega ' °! n rjbeznoszti, Nega prave szmilenoszti. o. Csi sto sz-trupom dobroesini, Potom na de-' 1 mecse, Trdno szodi praha szini, I hohar je nyi sareert Du’znoszti proti bli’znyemi. Du’znoszti proti bli’znyemi. ŽS1 Pravdo, gda scse, presztopi, Liidi sze nezasztopi, Komi bi te z-szrdcza szliizo, I sto sze k-nycmi pridru'zo ? 6. Csi sto sziromakov szrecse Z-vrelosztjov ne— drsava, I obte ženi neszrecse Szrdcsno neodvrnyava; Psi gli gdate ka csini Za boleznoszti szini, Da necsini z-szmilenoszti, Nicsesztni je v-lilbeznoszti. k Nemoremo vszi, isztina, Vszem po voli szlii- z >ti; Li Bog, kak dike vretina, Zna vszem dobro¬ biti: Ali, csi li volo mas, 1 z-szrdcza zliaja, ka fe; Szka zes szmilenoszt k-bliznyemi, I mira angel »verni. 8. Csi ti liibezen zmenkava, Erczi cseszto vn szebi: jj a j ' ' °9 ■ vsze decze tvoje sztuva Sze veszeli vu tebi; Ti j Vl0 J varivdcs, 1 dušni ran moji vracs: 1 jasz n - 1 liilo drugi , Trostajocs nye v-szrdcza brigi?!* — Kota : Z-szrdcza 'zelem, Jca pravim. ( j|^ 77" 1 dare zemle dobrot Vziva v-obilnoszti, 1 ^,,7'*-^- »eotavla szirot ’Z-nyimi v-dreszelnoszti, 'zi | Z " 0m ^ n ® v * tezkflcse Nyim szrdcza neodpre; On '° ze miloscse Dveri szam rad zapre, ti csuje ti nevolni Dreszelno plakanye, I vidi *zk ° . ^ z ^ uze i czaganye, Zna, csi szte \i, oh JI«*, Mrzli k-nvim vu diihi, Nemili v-trdnom I v-liibezni tilhi. li V)l . - - r — vzemte dobro k-szrdczi Vi, nemilosz- c S j 1 ’ ^a szte vi Bogi, szodczi I szebi protivni; Ar , liln . Sz -potreb6csimi Dobra necsinite, Y-nebi z-odicse- , eszta nedobite. C ^ogatczi, to obcsiitte, I zmecste sze v-szrdczi, 7 e t |' m ,la pomocs liitte, Kak bo zi otroczi; Ar kak k hl . Mi znyimi Eti szmiluiete, Tak sze i ednbk }l,ni Tam koroniijete. 282 Pravo krsztsansztvo. 5. Ti, ki brata tvojega V-nevoli miliijes, I, kali premores, nyega Z-szrdcza obdaruješ, Oh cslovek! TU kom tali Naides vekso radoszt, Kak, csi onz- szkuzov hvali Tebi tvojo miloszt ? 6. Medtem, gda dobrocsinis, Csini z-liibeznoszti. Nacsi vszo vrednoszt zgubiš Tvoje szmilenoszti: Kak hiti de zd z otavia Sziihe zemle krilo; Tak dar tvoj naj ponavla Vsze bolezne milo. 7. Verne diise, csi Bogi Szpodobno csinite, I szrd- cze szirot vbogi Milo veszelite; Blagoszlov naszlediije Vasz 'ze v-etom ’zitki, Bog vasz pa koronuje V- nebeszkom prebitki. 8. Na deszno posztavi vasz Szodecz vas z- vernimi I ete veszeli glasz Vam da csiiti 'z-nyimi; - SoA b 1agoszlovlen>, Vu ocse kralevsztvo, Da szte bili, szni' leni, V-zivajte bla!zensztvo!“ Nota: Obudi sze, oh me szrdcze! 0 \ £ T7~ ega je Bog vise driigi Prigledno z-dobri'- OtU* _l\. tami, Csi nema vu szrdcza brigi Milost z-szirotami, Nyi v-nevoli nebrani, Neodeva, iielirani- On glasz vere zametava, Jezusa pa ospotdva. 2. Oduren je i on Bogi, Ki neda poleg mocam nezbrise szkuze vbogi, Gde premore, z-nyi Bog, gda dare vodeli, Vszem premocsnim tak rKz vecs dobrot od mene ma, On naj i vecs, k a ^ 1 ■szlab, da! — u 3. Ki pa szmilenoszt szka’ziije, Ali haszek iszcse, I vbogim zato daruje, Naj ga negraja — Naj sze vidi od liidi, Kakste je v-szrdczi hu 1 1 e hodi pot szkazlivoszti, I ne prave szmilei' 0 ' 7 !^ 4. le prav szmileni necsaka Vbogi na dveri lril pat: Ne! — on szam ide szirmaka V-hipi nevole p ek! szli, vat tvoj rd- nje Dii’znoszti proti blfznvemi. 283 -i¥) tat, Ka ga na szrdczi te zi, — I ki v-ronoszti le zi, Iv-tomi sze liitro pridrii’zi, I uj emi, kak more, szliizi. o. Isztina, dare deliti, Je ne dano vszakomi; Ali 'sze z-szrdcza liibiti, Je dano i vbogomi: I, milo ardcze meti, I vszem dobro ‘želeti, Je zadoszta od vszakoga, Ki nema dara driigoga. 6- Sztezo kazati blodnomi, Trosta ti ‘zalosztnoga. 'iepitek dati ‘zednomi, Szpotiti zlocsasztnoga — To je brezi tezkocse I tim vbogim mogocse; k k el k im ja angel mira, Ki nye sz-tanacsom podpera! 7. Oh goszpodne! kakoli mam, ^sze szi mi ti ^ariivao, I od vszega ti racsiin dam. Sz-kem szi me frontivao. Ti tak, vecsna liibeznoszt, Me budi na sz milenoszt, Naj jasz, poleg pelde tvoje, Szrecsne Ninini brate moje. Gotovnoszt' na szluzbo. Nota: Oh 'zitka ino szmrti goszpod ! P odajmo szi deszno obcsinsztva. Szredbenika naszledniczi! Vandrajmo v-vezali jedinsztva j! Zl ’ kak dike drocsniczi, 1 szlii zmo edendriigomi K- sz * i k i miri visnom. t I ^ a j nam gori za szrecso liidi V-prszaj naši lepo s 7 . Cze ’ Preszvfttmo szi nocs dnevov hiidi, Kak velki i Lvi ze szuncze: Csinmo szi radoszt szladkeso. I I 1 0 zaloszt lezeso. •fiil Sz «J a >° szeinen blagoszlova. Y-dobrom neob- (I u° nigdar; Po nasz boj zemla dom aldova, I nagib ,' et sztvavf ... - ^^'etsava. * s zt\a vszaki dar, SterogaBbg bodeljava. 1 Itibezen zy etsav a . di-jj ^ r * vsz akoj ‘zitka opraviczi Zmagajmo eden- t)0 s a ; Krepino hodecse vu praviczi V-sztalnosz ti Pravo krsztsansztvo. 2Si 'zilka szvetoga, Naj sze tu tak bojujejo, Da sze tani koroniijejo. o. Pelajmo vsze blodecse v-kmiczi K-visnc mM* roszti isztini, I vsze le’zecse v-zla tenmiczi K-zitki pravoj szlobodcsini, Kazajocsi njim pot szvetsztva, Viipanja, ino blazensztva. G. Kakoli nasz v-’zitki doszegne, Doszegni vsze do ednoga; Tak nigdar v-dvojnoszt nepotegne Szrdcza kakste boleznoga: Obladamo vjedinani, I tam mo ko- routivani. 7. Bojdmo tak na szliizbo gotovi, Kak Jezuza našzledniczi; Tak mo odebrani njegovi, I tam dike droesniczi. — Hitmo v-vezali jedinsztva K-czili angel°' obcsinsztva. Kota: Sto bi te nehvdlo. OiO oszpodne! daj sze mi K-blPziivim mojim p ri ' uiO* vJT drii žiti, I njim z-vrelim szrdczom pok? premocsi szlii žiti, Gotovomi bidti den i nocs Nvi® 1 v ' dobrom prikazati poinocs, Gda njim szfali vu p oz ' vanji mocs. 2. Ti szi nasz vsze na to szam pozvao, ocsa n f ' beszki, Da bi nasz tak zdr’zao v-jedinsztva szveio® zavezki; ^sze nasz na to i zda pozavas, r ® c51 tvojoj nadigavas, I v-peldi Jezusa zbudjavas. 3. I, kak szrecsni szmo mi, Csi glasz tvoj bog a 1 zinimo, I bratom na szlii zbo sze z-vrelim duhom P° damo! — "k em sze tak med szebom trostamo, ^ zreC ' našo gviisno czimpramo, I tu veszelesi vandramo- 4. Oh! — Vandrajmo szrdcsno v-liibezni in°J e dinsztvi, Dokecs nasz pripela Bog szam k-angelov 0 csinsztvi: Szlii zrno radi edendriigomi, Ze-vsze szt ral1 oble zenomi, I tak hitmo k-czili visnomi. Du’znoszti proti blfznjemi. >85 /Ifib mod- ziib živa. vsa Jeza to¬ ra ih lov Prijatelsztvo. Nota: Kak bi nehvalo goszpodna. JjlO r^-esisztoga szrdcza radosztjov Zvisavaj, duh 1 * ^ moj, Boga, Ki' nadeljava z-milosztjov Du- > () 'aiija tak vnbga, Ki i mene blagoszlavla Sz-telkimi Anitami, I z- zftka radosztami Bla zensztvo moje po- lia 'la: Csi ga tak nebi csesztio, Kak nezahvalen bi Ino! 2- Ali nezmahna bi bila Vsza dobrota, vsza ra- , 0Szt : 1 zlehka bi me vtopila Vu dvojnoszt britka ’za- loszt, ^ • 'eszelj ^zagao Bi, kak v-piisztini, V-'zitka szamnoj 3 . Bog! z-szrdcza te tak zvisavam Za ocsinszko 7 | ) tvojo, Gdakoli modro zbrodjavam Tvoj dar, i 2l( jcso mojo, Ka z-menom po liibeznoszti Szklenjavaj ' r< cza ludi, I v-dnevi dobri, htidi Tak vjedinas po ln oszti, Da z-nyimi, kak brat, živem, Potujem, ino * er jein. f J 4 ti za prijatela, Koga szi mi na trbst dao, 7 j*k vernoga angela, Meni dotecz obdr zao, Naj me "’ u drosztjov tanaesa Eti v-marnoszti prahi Vodi vu 0jem sztrahi, ,Sz ako i J r ? Csi nebi meo jasz nikoga, Ki bi z-menom \ d ji, Takaj i vu dreszelji Tal jemao z-szrdcza „„ . /N I od zla szrdcsno vkravraesa, I v- 'Kom dari zemle Z-menom navkiip tal jemle. ■, Prijatelsztva esiszto radoszt Me vesi modro \ - I, csi me gda te zi zaloszt, V-nyem tiho po- I Csesztitele pravde tvoje Szi mi daj vozebrati, ^ nyim podati Na lubezen szrdcze moje: lak \- 1 * PGjatelsztva Naidem sztanek blazcnsztva. tv IT, kt szi vsze dobrot punoszt, Vle vo na vsze |,°J Pidov, Ki k-meni zdr zijo vernoszt, Naj ' zivajo a S°szlov. — Gda nasz pa tii szmrt razlbcsi, 1 claj •286 Pravo krsztsansztvo. nasz sz-tiihino ta, I vjedinaj nasz tam pa, Gde nasz ni sors vderjajocsi, Ni szmrti viherni mecs Nema razlo- csiti vecs. Nota: Oh zdicseno sz. trojsztvo! O pr a ak ‘zelnoga mira angel Mi je veren nwj l\ prijatel, Ki mi je sztalen v-radoszti, Iv- kakste britkoj zaloszti! 2. Csi njega dober duh vodi, Da z-menom v-lu- bežni hodi; Tak kaze meni pot szvetsztva, Prave szrecse, i blazensztva. On me z-modrosztjov tanacsa Od riizni grehov vkravracsa, Zbiidjava, csi me szvet szlepi, I v-dobro® me sz-peldov krepi. 4. Rad gorivzeme tanacs moj; Previdi, i zbb^ a bin szvoj, Csi ga gda vredno pokaram, I na pot szvet¬ sztva pozavam. o. Naj, zvon szmrti grozne ndcsi, Niksa sztvai' 11 nerazlocsi, Niti nesztrga vezala, Sz-kem szva szrdcza vjedinala. 6. Kakoli naj v-zitki tloide, Gotoviva oba naiib’ Oba rani mecs zaloszti, I veszeli trak radoszti. 7. I tam v-szrecsni diis obcsinsztvi, Va ednok' szrdcza jedinsztvi Szpevala bo zoj szkrbnoszti, Za p 11 jatelsztva szkrovnoszti. Szoszedsztvo. Nota: Szpomeni sze ti, oli grešni csloveh! :edj e 351 ve ^i ^ar szkrbi boze szo Szosz , * . P°bo zni, Ki szo v-lubezni nepotvarjeoi- 1 med szebom szlozni! 2 . Nega vu zitki prigodov tiizni, Nega ni ves^ 1, i sten nebi z-szrdcza vrelosztjov Oni tala vzeli- Du’znoszti proti bli’znyemi. nas ■azlii- 287 4Sf Iv rave ■OB o. Kakoli szi gda doide ednoga, Doide i driigoga: 1 alniczi szo szi vu dari sorsa Dobroga, hiidoga. 4 ' Pri dpraviczaj edendrugomi Hitijo k-pomocsi, !no pri vszakom te zkom bremeni Szo radi nazoesi. a- Edendriigoga z-vrelov szkrbnosztjov Varjejo od I v-potreboesi szi nevtajijo Liibeznoszti dara. (>• Z-recsjov, i sz-peldov sze zbiidjavajo Na bo zo 'Ojazen, I v-sorsa tezkoin premenyavanyi Na sztalno 'iipazen. '• V-Jepom jedinsztvi vkiippotujejo V-krsztsan- : ^°ni pozvanyi, I verna szrdcza szi osztanejo V- ai »rtnom dugovanyi. 8. ^kiippocsivajo po viiogi triidi Vu zende naroesaj, 'kiip s Z e majo tam veszeliti V-nebeszki palaesaj. 0- Postiij tak, cslovek, verno szoszedsztvo, Kak TSe velki dar, I njega vnemar po ru’znom djanji 'eoszkruni nigdar. 10. Ar esi ti nje gda z-blaznimi reesmi, I delom la| itujes — Jaj ! — kak sze tvojga blddnoga djanja ^stige mentiijes ? H- Ali esi je prav postuvati znaš, Szrecsen szi ze c *'> 1 ednok lepi szad vernoszti mas Tam obilno 'zeti. ,12. Proszi tak Boga, naj te do koneza Zdr’zi v- n f' ernoszti, Ino te sz-tvojmi szdszedmi navkiip Odicsi "'ecsnoszti. Zahvdlnoszt. Nota: Sznazi sze, oli draga duša: ti? 7 a] " m m A duZil0Szt ’ st ® 10 . k ! „ di iso szvojo, I, 'kazao szrdcze hudo, Oszkrun nevrednoga J* oesa, pravdo tvojo: I tak bi ' c shio dara v’zivanoga. 3J88 Pravo krsztsansztvo. 2. Kaktla szmes ti, nezahvalen, I v-hoten)i tvo¬ jem Jalen, Lubezni aldov, tak szveti, Z-roke brata t y °jga vzeti, Kak sze nad nyim radiivati, I onoga zbanttivati, Ki je szain szebe obozao, Gda je tebi almostvo dao ? 3. Vis, nerazumna 'živina Nevcsim' taksega bina! — Ona k-szvojmi hraniteli, Kakti dobrocsiniteli, Zah¬ valno szrdcze szkazuje, I dar njegov tak postiije. Da i njegove trdnoszti Jarem noszi v-pokornoszti 4. I divjacsina miruje Onoga, ki njo miluje. i sz-krotkosztjov sze pridruži K-onomi, ki nje v-kom szlii zi. — Ti razum, i dušno veszt mas, Ocse tvojega volo znaš; I od eti sze das vcsiti?! — Od eti tak szramotiti ?! o. Kama czilas, szin jalnoszti, Z-nagibom nezali- valnoszti ? — Kaksi szad miszlis’ze eti — " Kaksega ednok tam 'zeti? — Til bos zavržen od liidi, Etam pa rob duhov hiidi; Tu sze ti vtaji v?za pomocs, Tam te pa sztere bo ža mocs. 6. Nezahvalnoszt, zla vretina, Je mira liidi sztr* tina: Eti potepe szrecse czvet, Tam na j a j vrže blddei 1 szvet. — Nagni tak vsze, oh goszpodne, Na p otl ' tebi vugodne, I vesi varvati v-sztalnoszti Lepi ndg 1 zahvalnoszti. Nota: Groba sze nisese neogne. 9K9 T Z 1 ’ B6g ’ P 6leg P dlde tvoje Men6 Z "! zr £i JL\_ liibijo, Ino ze-vsze mocsi szvoje ^ radi szlii’zijo; Blagoszlovi je v-tom zitki, I v-vecsnom prebitki. , Hi, 2. Daj vu vsze 'zitka pripetjaj Nje i meni 11 ^ I njim dnevov moji tekaj Na szlu’zbo poszveti osi njim to prika zujem, Tak velki diig moj pla c ® ,l J Du’znoszti proti bli’znyemi. 1 mo¬ rala Daj nyim vu vszem tali meti Szrecsno naprei- ’“ye: I, csi nyim sors rani szrdcze, Ti zbudi v- ve,n mira szuncze. 3. Gda pa til na dnevov czili V-szmrti tiho za- P(jo, Ocsa, daj, da v-tvojem krili Mira sztanek % — Angelje szo oni til nam; Angelje naj bo- ? jo tam. Zmirlivoszt. Nota: Ssvčti sze poganov meszto. “J /"Nslovek, z-zadomesztsavauyem Szi preklet- * sztva neszpravlaj; Z-vugodnim oponasanvein 2S9 4SZ. 'tiri sztezo napravlaj: Živi z-vszeini vu jedinsztvi, ^ v ~divjem protivinsztvi. ^ Nedaj szarn zroka nikomi Na szrd i protivin- !tv °5 Ne! — daj priliko vszakomi Na mir ino je- isztvo : C S i p a brat tvoj v-kom zablodi, Nihaj, naj Bog szodi. d. Boli, isztina, obsalnoszt, Csi ti sto na kvar hodi; 1 Cs i mas v-dobrom sztalnoszt, Naturnoszt te nezt odi. s > li pamet rad csiij, I huda z-hiidim neplacsuj. Csi je Donok, t J° v: U na razuma glasz merkaj, I vu diihi ne- f,| »enkaj. I Ciedaj na Jezusa sztopaj; Kak on, tak csini i ti • , kr «tkoszti te na szpadaj V-cseineri naj nepttszti? °t>ladas protivnike, I vzemes korono dike. v. nP si J e ffli te žko ladati Z-vderjajocsov nagloszt- csi scses, obladati, Potisas szrd sz-krot- 290 Pravo krsztsansztvo. 6. Szrditoszt Bog odiirjava, I, csi jo naszlediijes. Kak tu zna je tvoja sztava, Ki sze szam rad szkvar- jiijes, Boga, i du’znoszt odvrzes, I diiso v-prepaa 1 mok vrzes! 7. Nihaj zadomesztsavanye, Nihaj na Boga, szod- cza; Hiidi naklonoszt vderjanye Ti naj nevtepe szrd- cza: Nego hoj Jezusa vernik, — Boj veksi, kak tvoj protivnik. 8. Obladas neprijatela Z-diihom tihe krotkoszti 1 vcsinis szi ga angela Szrecse ino radoszti; Bog pt szrditim protiven, Bode tebi milosztiven. 355. N Nota: Blazen je v- Bogi cslovek — aj ti nezaide, cslovek, prvle szuncze, Kat szi od szrda zcsiszto tvoje szrdcze. tebi, csi v-tom hildom grehi zaszpis! — Lehko v-prepaszt vekvecsni mok vtopis! 2. Hitipodati deszno protivniki Preczi, kak szt’ sze preerkla vu zitki; Proszi ga, naj ti falinge od' piiszti: Ali odpiiszti nyemi nyegve i ti. 3. Bog ino szodba ti pred ocsmi naj bo, Pred s® bos ti ednok zagvtisno so, I z-szebom bodeš n eszaC tvojo vrednoszt, I tvoje bine, vu pravicsno vficsnos 1 4. Grozno je tebi z-szrda punim szrdczom Posztan® 1 tam pred tak szvetim szodczom: V-kaksoj opravi w a odtecz pridti ta, Taksi sors sze ti tam vozravnati 1113 o. li krotki do sze szmileno szodili, I pred Bop* 11 do v-szvetloszti hodili; Ali szrditi protivniczi ® ir ' Do na mantre sli po ndcsi vihera. B. Bog! ti poszveti vszako verno szrdcze, szveti vu nyem tvojga mira szuncze, I pelaj vszo> l sztezi liibeznoszti, K-videnyi licza tvoje szniilei |0SZ les, ar- IS!t rd- voj Joj SZf Z to id- er« lit 4 loti ias na- o« ir« inj po iti- Du’znoszti proti bli’znyemi. Nota: Oh goszpodne, ti nas veren. 291 453 - . A .BI og! nedaj mi na trdnoszt zabld diti, Niti bratov neszmileno szoditi, I tak tebi, pra- 'icsen i szveti, Szodbe tvoje vnemar gda prezveti. 2. Kaksi szodecz bi szi bio jasz, szin praha, Ki S3am nemam dike tvojega sztraha, V-neznanoszti temnoj "acsi hodim, I od hudi nagibov sze vodim ? 3. Kak bi mogao jasz koga szkvarjiivati, Da njegvi 'd zroka nemorem znati? — On zagviisno hotecs trdno ™di, Ki bin brata brezi zroka szbdi. -v. Jeli je greh, za ka volo ga szodim, I jeli jasz ''piisztom zdenvi neblodim ? — Jeli szodim njega po Ptaviczi, I ne v-szrdi i gniisznoj kriviczi? Jeli poznam njegove protivnike, Ki szo njega '■sli z-viszine dike, Geto szo ga v-tamni zla vusz- P 3 ’- I od szteze szvetsztva zapelali? 6- Jeli je on zczela rob zla hudoga, Tak da nema ' u szebi vecs dobroga? — Ali je i zda vecs pobo’z- ln 'zti Vu njem, kak zla gniiszne vnozinoszti ? 7 - Ka pa, csi je pregreso li z-szlaboszti, I ne ho- fe * naisao v-grehi radoszti ? — I sto bi szmeo szoditi ,0ln blaznoszt, V-kom sze lehko nahaja li blodnoszt ? Sto bi ga szmeo pred czajtom oszbditi, Njemi pokore predsztbpiti, I njegovo dušo v-blode ^•ezo pv*vuu/ piCUC?AlUJJllXj X wv an,,, i Tak na porob vr zti pekla plamni ? 3. Ne! — nedaj mi na te greh zabloditi, I grbs- !, : ® P r ed czajtom oszbditi: Daj mi njega z-szrdcza 11 *‘v ati, I na ’zitka pot nazapelati. i ' d- Tvoja, tvoja je, Bog, szodba pravicze, Pred J" 1 ,,e ga szkrovnoszti vecsne kmicze: 1 i, ki i szrdcz f* vidiš (s! »i mas. i znaš, Szam grešnika sors v-zmo znoj 293 Pravo krsztsansztvo. Nota: Kako khladnoj vodi jelen. O "VT a J morem krsztsansztvo moje Z-delom posz- vedocsiti, I, B6g poleg vole tvoje Vn vszem ’zitki hoditi, Daj mi takso naklonoszt, Stera vszako obsalnoszt Prenoszi vn mirovnoszti, Brezi grešne odiirnoszti. 2. Csi bi mi sto szrecsi škodo, Ni toga nezavr- ’zem, I csi bi me krivo szbdo, Zato ga neodvrzem: Csi me zto odurjava, Jezus zapovedava, Naj sze i nad tem szmilujem, Hilda z-hiidim neplacsujem. 3. Yem ti, oh Bog, nam grešnikom Vszakden bla- goszlov davas, I, kak nevrednim dd’znikom, Falingf odpiisztsavas, Trak szuncza na vsze zbudiš, I r° sz# nebesz piisztis; Dobrocsinis, kak z-dobrimi, Tak' sz-tebi protivnimi. 4. I jasz, jasz nebi setiivao Tebe naszlediivatU toga, ki bi me psziivao, Z-szrdcza blagoszlavlati, bi" nyegov odpiisztiti, Ino sze z-nyim zmiriti? — csi bi dr’zao szrditoszt, Kak bi csakao tvojo miloszt 5. Ne, ne! — csi me gda zapela Naklonoszt' krhkocsa, Ivoj dober duh me naj pela Na zitka p 1 ' 1, oh ocsa! — Ti sze mi daj zmiriti, Szrditoszt odudtj' Psziie, prekletsztva varvati, I pot krotkoszti vandrat" 6. Li tak sze nema bojati Szkvarjenya szrd<^ moje, Nego miloscso csakati, Bog, od pravicze tvoj®; Ar gda ‘zitek szkoncsati, I racsun ti mam dati. sze i meni szmiliijes, 1 mir vecsni mi daruješ. Nota: Blazen boj Krisztus, toga. XTb' ki szte z-menom vred bozi verniczi- 1 i .. .. Z1 ^ka szveti dobrot orocsniczi, Ki z-nie" 01 ’ 1 flV o n) dte v-miloscsi, 1 sztan pri ocsi. .. A ’ Vl ’ bratje, szesztre! jasz vam to oblubi" 1 ’ N Du’znoszti proti bli’znyemi. 2.93 vasz z-csisztoga szrdcza vsze rad liibim, Csi taki proti meni gda szfalite, I pregrešite. 3. Falinge vase rad scsem zakrivati. Pregrešim ijasz— to mam prestimati: Csi pa kak sztojim — °h! — szpadaj vas mi boj Bojaznoszti voj. 4. Vi, vbogi, ke szvet blodno zametava, Szrdcze ®°je sze vam zczela podava: Vem sze je Jezus k- 'szem tak rad pridruzo, Vszem z-szrdcza szlii’zo. o. Ki szte pa z-darmi zemle aldiivani, I kakste z *no’zni, szrccsni, postiivani; Vsze vam rad voscsim, ~~ nescsem vasz šaliti, Nego hvaliti. 6. Vszem, vszem brez’ vszega razlocska obliibim, vasz do szmrti postiijem i liibim; Da tak med nami cz 'ete ’zitka szvetsztvo, Mir, i blazensztvo. 7. Naj taksi moreni osztati v-vernoszti, 1 najem 'zeti v-pravicsnoj vecsnoszti, Ti, duh liibezni, mi boj ''pomdcsi szam, Da nepomenkam. Krsztsanszka trplivoszt. Nota: Oh szladki Jezus! ka szi. TTvalen bojdi Bog! — szveti nam vere trak, xl I razegnan je diisne szlepote mrak; Pre- Pravlena je 'ze pameti blodnoszt, I szrdcza dvojnoszt. , Ta je lehnola preganyanya kmicza, X dilsnoj ||| Sz ti szpoznana pravicza: Dragi je Bogi, ki sze njega I v-nyem nedvoji. '*• Trpte tak edendriigoga, krsztsanye! Iszcsite l "iri, diisno zvelicsanye: Zivte na diko vasemi poz- ail . v b I vadliivanyi. < ■ 4 - Ne! — nekraliije 'ze vecs rama kmicze; Ar jo * P°h*o prszt bo ze pravicze. Nesztraste sze tak, csi 26 proti szvet: Bog je vas poszvet. Nezdvojte, csi gli vasz je ocsa mili Nepripelao 2U4 Pravo krsztsansztvo. czelo k- zelenja czili. Sztati ma veke isztine kralev- sztvo, Vszžm na blazensztvo. 6. Vi, ki szte v-visnoj szvetloszti tal v-zeli, Di- cste za nye dar vszi Boga veszeli, Varte jo szkrbno. i zivte v zlo’znoszti Z-szinmi blodnoszti. 7. Vidite, ka ni trak szuncza szvetloszti Neszija povszed v-ednakoj vreloszti: Tak nemre bidti vszem bo’za isztina Mira vretina. 8. Kelko ji escse blodi v-neznanoszti! I nevlaji Bog ni tem liibeznoszti: Kak bi tak szmeo ti koga szkarjiivati, I preganjati ? 9. Niscse je ne tii brezi vsze blodnoszti, Kakste szi je on velki vn modroszti. Bog szrdcze gleda, i v-kom naide jakoszt, Vu toni ma radoszt. 10. Razlocsno je vzeo talentom szvoj vszaki; Zato szmo niti v-mi'sz ! ;j ne ednaki: Ali Bogi je li koteč? neveren Grešnik oduren. 11. Razlocsne poti je odpro nam tii Bog, Po sten nasz vsze ta pripela ednok, Gde sze odicsi vera. ■ nedu’znoszt, Szpadne pa ru’znoszt. 12. Hvalen bojdi Bog! — hodte, szpravlajmo > sZf V-jezusov orszag, i z-szebom zovmo vsze, Naj el ^ |ia csreda, i eden paszter bo, Ki de vodo njo!!! Nota: Ki sze vu visngem, Bogi viipa. 9AA /'Ah • — dabi sze vsza tvoja decza, Ocsa. ' OuU» v/ tebi radiivala, I vu csisztom nagibi szj cza Med szebom tak vjedinala, Da je nigdar blodnoszti Nebi zbontao v-liibeznoszti! , 2. Ti szi steo po vere isztini Vjedinati vsze na' 0 I tak k-zitka csisztoj vretini Pripelati vsze p° rl)l e Ali liidi gniiszno plemen Je naislo v-nje szpake szel ”°j a 3. Kaksa besznocsa je ru’znila Szrdcze, ‘zitek. oni, Ke je tiilia modroszt zblodila Vu tvojem vec^ 110 Du’znoszti proti bli’znyemi. lev- 25)5 zakoni, I szina tvojega szvetsztvo Premenila na pre- kletsztvo! Di- mo, zija 4. Ali — hvala!-niinola je 'ze Nocs krszt- sanszke odiirnoszti, I narod tvoj bliže i bliže Ide k-szunczi liibeznoszti, Pri sterom henya vesz viher, 1 vsze otavi vere mir. :em o. Oh! — daj, ocsa, szkoro te hipek Vernim tvo¬ jim zadobiti, Naj v-nriri morejo szvoj 'zttek Tebi na aji cs eszt poszvetiti, — Dokecs vsze na velkom czili ga 'jedinas vu tvojem krili. te Dobra pelda. Nota: 'Zivčm jasz, tak veli tvoj Bog. # Ifil rpi, ki meni radoszt davas, Mi takaj zapo- s 'H* | vedavas, Naj ’zitek moj vszemi sz\eti ^'liizi vu dobrom k-poszveti; Ar szem brezi te mod- i r oszti Nevreden prave radoszti. Vkiip szi me szkleno z-driigimi — Z-dobrimi, 1110 z -hiidimi — Zato, naj nve v-dobrom vodim, 1 "• im na zbogsanye hodim; I, csi te v-tom bogam, ° Csa , Tal moj je tvoja miloscsa. I Kak velika je pelde mocs! — Ona nasz vlecse J ev ed6cs Na to, ka v-drugi vidimo; I, csi za nyimi 'dnio, Ali mo szlugi jakoszti, Ali robi zlocsasztnoszti. 4- Jaj! jaj naveke tim miznim, Ki neszpametnim znim Sz-peldov gniisznoga zivlenva, I odiirnoga Csi, ieny a Kažejo hiido sztezo zla,Iszopijo mantro pekla. d. j a j i — kg m g ’z-nyi bidti ednok, Gda do je 'Plamni vecsni mok Ti neszrecsni preklinjali, ke , Z ° e ti zapelali ? — Dvojnoszti prepaszt sze odpre, "Je ze-vszem navkiip požre! . ,. *>. Bog ravnaj vszaki moj sztopaj, I odvrni nn e pad aj; Naj drugim vu dobrom szvetim, 1 v-nyi 296 Pravo krsztsansztvo. nagib szvetsztva netim. Da sze vszi, vszi szpravicsamo, I na czili zvelicsamo. 7. Ki, v-tvojem sztrahi hodecsi, Vnogo, vnogo diis blodecsi, \-obrazi tvojga angela, Na zvelicsauje pripela; On je angel ’ze tli v-prahi, I angel de v-dike trahi. Nota : Kako Jc-hladnoj vodi jelen. TT - a mi vala kakste vera, I szveto vadluva- OUiw« JlV nye, Csi mi je prazna del mera, 1 ru zn« moje djanye ? — Csi vu dobrom zmenkavam, V-hudoro pa obiljavam; Husi szem, kak pogan, v-vnogoni. I neobsztojim pred Bogom. 2. I jeli szem szamo szebi Protiven, csi szem hudi’ — Ne! — protiven szem, Bog, tebi, I vecsnoj szrecsi liidi: Ar tebe zametavam, Bratom pa szpako dava®) I tak szam szebe i driige Szuhnem v-prepaszt vecsnt brige. 3. Daj mi to pred ocsmi meti, Dokecs vandra® na szveti, I v-tvojem sztrahi ‘živeti, Drugim k-peldf poszveti; Da sze vszi, vszi blodecsi I v-zla blati k* zecsi Po meni zbudijo sz-tamna, I rešijo diise planin 3, 4. Tak szpunim jasz pravdo tvojo, Hodecs tvojem sztrahi; Tak odicsim vero mojo Pred z *'“ csimi v-prahi; Tak zbudim brate moje Tii na vole tvoje, I tak bom po sztezi szvetsztva So z ")' ll " k-czili bla’zensztva. Molitev za driige. Nota: Oh Bog, oh mili Bog! Z a vsze brate, szesztre, Cslovek, ^ l V zvisavaj, Ino za nyi szrecso I mir k-* 1 )® zdiihavaj; Ar je drago delo Za driige moliti, I 1 goszlov ocse Za nye voprosziti. Du’znoszti proti bli’znyemi. 297 I AS is 2. Molitev za brate Je gviisno szvedocsansztvo, Ka je ne szkazlivo, Cslovek, tvoje krsztsansztvo, Ka jezusov sztopaj Z-delom naszledujes, I ka z-szrdcza zliaja, Ka nyim prikazuješ. 3. Eta molitev ti Ocsiszti nagib szrdcza, Da v- 1'lbezni szveti, Kak trak bo zega szuncsa; Ona zadavi szrd, I ru’zno odiirnoszt, Ona te nadigne Na bra- tinszko vernoszt. 4. Ah! — sz-kem bi szi szmeo on Dušo szvojo ‘oliti; Ki sze nežna z-szrdcza. Za bliznyega moliti ? " K-pravoga bla’zensztva Zdenczi li on pride, Sz- k°ga prsz csiszti zdiih Za vsze brate zide. 3. Jaj naveke torni, Ki to du znoszt zamudi! — / a j trikrat vszakomi, Ki odiirjava liidi, I prekletsztvo zelč Nyim v-molitvi szvojoj! — Ka on csakati m a, vu szodbi tvojoj ? 6. Ne! — ocsa, nadigni Ti z-duhom szrdcze moje ^ a takso liibezen Mrtelne decze tvoje, Da jasz csiszte r °ke Pred tebom razpresztrem, v-mojo molitev Vsze, 'sze ludi zaprem. 7. I na to naklonoszt Biidi vsze tvoje verne, ^trebivsi ’z-nyi szrdcza Vsze nagibe odurne, Naj tak ' le *zejo vszi Pred tebe szvoj aldov, I vo szi proszijo 'kscse blagoszlov. Nota: Goszpodin Bog, neosztav ndsz. ~lyrolimo sze ti, Bog nebe, Za vsze i IVI szamo za szebe. Oh! — primi nas * aldov, I vtalaj vszem tvoj blagoszlov. Ti, oh vretina vsze dobrot Prosnyo \bogi ne szrdcz tvoi bi mi znali "»Ji szirot Popolne moreš szpuniti, Kak 3. Ne! - ti szi k-onim ne tuhi, Ki teto v-jedm- '* tv » diihi Za obcsino aldujejo, I zakon ttoj p • J .) 298 Pravo krsztsansztvo. 4. Oh! neodvrzi tak i nasz Zda, gda k-tebi zdignemo glasz Za vsze vboge i szirote: Szltsaj nasz. ocsa dobrote! o. Odvrni vsze pogiibelno, Daj, ka je zvelicsitelno. I vestni vsze eti szreesne, Tam pa szint dtke vecsne. 6. Tebi, vecsni duh, boj dtka, Yu imeni szred- bentka, Kt nasz te je vesio szpoznati, I vjedinsztvi zvisavati. 6. Du’znoszti proti drugomi sztvorjenji. Brodjenye szveta. Nota: Verno ludsztvo, dtesi) hvali Boga. nrbrodjavaj, vandrar, bo’zi lepi szvet, Kak vere isztin goreesi poszvet. Vsze, ka tvoj zttka voj, Jezus vesi, Vsze sze ti tli posztavla p rCI ' OCSl. 2. V-nyem vtdis Boga, kak sztvoritela, Szkrb- noga ocso, i ravnitela, Kt je vsza z-nicsesza nas*' tavo, I, naj sztojt, v-vecsen red posztavo. 3. Ka’ze ti nyega vremena tekaj, Hipov i sztotin nezbontan be’zaj, Szuncza trak, noesi mrak, szlapo' siim, De zd’za vlaga, i griima sztrasen riim. 4. Veliki je on v-vszakoj traviezi, Vu vszak « 111 czveti, v-vszakoj kliesiezi, Vu piiszttn, i zvirtn 01 razi, V-leta hiezi, i vu ztme mrazi. 5. Glaszijo nyega zraka ftiesieze, Morja prepa sZl1 in o ribieze, Hlad vretin, i plamin visztna, Kincsi doln'- ino gor peestna. 6. I gde, nego til tak milo szuneze Obszijne ' tvoje bolezno szrdcze, Gda britkoszt i ’zukoszt a) te zt ? — Csi bremen zla nad tebom nele zt! 7. Gde, nego eti sze duša tvoja Zd,igne z ' 1 ^ Du’znoszti proti drugomi sztvorjenpi. 299 457 noszti na sztan pokoja, Gda vidi, ka liidi zlo trpi, Poboznoszt pa vu miri tiho szpi? 8. Tii, tii mas solo bogabojazni, Visne modroszti, i»o viipazni, Blazensztva i szvetsztva ravno pot, I 'Tetino punoszti vsze dobrot. 9. Tii sze ti odpre dol szprhlivoszti, Tii brod na sztanek vecsne bivoszti, Po kom, znaš, i ti mas sz- ftliine Idti na mir i radoszt viszine. 10. Neidi tak, vandrar, vu bozem kepi Miino ^ovanv eti, kak szlepi: Ne! — povszed tvoj pogled ° a j Boga Brodi v-im, i nvegva csiida vnbga. MiLiivanye sztvari. Nota: Krisztus veli: hodte k-mem. JJfjfi TT' rsztsenik, premiszli dobro, Sztvar je bo ze delo modro, Nad sterov ti oblaszt mas: z en szi jo prestimati; Ar te’zki racsiin mas dati, S| .1° nemilo mantras. Ddzen szi i v-nve, znamenja Ocse csiidnoga l e len 7 a Z-bojaznov preszamnati, I, da obcsiiti bo- 2 >ioszt, I, kat ti, 'žele veszelnoszt, Sztrszni sze. mantrati. Csi szi gda vkroto zvirino, I pod oblaszt vzeo ^"n°, Niiczaj jo, kak bo zi dar; Ar ti je na haszek 11 ^ ne zato podana, Naj jo vmarjas, kak hohar. jj ‘ Csi lacsnoj vtajis jesztvino, Ali pa zednoj pit- °’, J trapiš jo z-bremenom; Szam szebe, i nyo Uv * s ; Geto jo od mocsi szpravis, I vmoris pred Zenoni. Cii blaznik! kakse szrdcse mas, Ka tebi verno Oijjj Ur Mantras, I vmarjas brezi sztraha ? — ^ cm je Baha' 0 ^ ,lranitel ’ ^ veren dobrocsinitel Notri do groba 300 Pravo krsztsansztvo. 6. Daj ji vo, ka szi ji du’zen; Ar znaš, kajei tak tii’zen Nye sors v-redi sztvorjenya, Geto jo ne¬ milo te zi Bremen, stero nad nyov le zi Pri oszkopi ’zivlenya. 7. Csi v-szrdczi obcsutenye mas, kak da szi jo tat trdno znaš Klati brezi miloszti ? — Vis! — na ženili szi ti nye bog, I ona sz-tvoji mili r6k Csaka hipe radoszti. 8. Hodi tak vu bo zem kepi, Szka ziij szrdcza nagib lepi K-vszakoj sztvorjenoj sztvari, I, liki visni ocsa tvoj, Vszem vodeliti gotov boj Veszelja zeluc d® 9. Miluj csloveka vbogoga, 1 boj vracs pl aca vnogoga Med sztvorjenyem razumnim: Ali nagni sze z-milosztjov, Cslovesztvom ino krotkosztjov I k-sztva- ram nerazumnim. Miriivanye dugovany. Nota: Oh szladki Jezus! ki szi. T)6g! tvoje delo mi daj postiivati, 1 'l ve ' a du 4 ♦ _0 vszaki prahsecz miriivati; Ar ki nye klas 21, zapravla, i tere, Nema on vere. 2. Vnogi, velki, lepi szo tvoji dari; Vekvec» |1# modroszt vidim v-vszakoj sztvari: Zemla, i vsz® " a nye bodocsi sztava, Je dike szprava. ^ 3. Ti szi nam vsza, vsza piiszto pod ladanye> - haszek nas, i szpametno niiczanye; Ali zapr®' a prepovedavas, Kakoli davas. (j 4. Neszmerno greši, i tebe bantiije, Ki tvoji s zv ^ darov nepostiije; Ar neszpozna on v-nyi liibezni b °J Ni szrecse szvoje. o. Ki klaszi drevje, czvetje, i travino, 1 P r , (i bracsa zemlo na piisztino; On je, Bog, tebi i sZ ' neveren, I vszem oduren. Du’znoszti proti drugomi sztvorjenvi. 301 6. Zasztavla tvoje poti, i czilanye, Vu blato kla- csi odvetka vtipanye, I, da sze blazno proti tebi grozi, V-jaj sze p o grozi. 7. Ka zi tak meni i tli pot du’znoszti, Da tvoje tore niiczam v-pobo’znoszti, I nezapravlam v-ruznoszti svlenya Tvojga sztvorjenva. 8. Vsze naj kre mene vu miri prebiva, 1 blagoszlov vu radoszti v živa, Da me neto’zi ednok trdnoszt srdeza Pred sztolczom szodcza. 9. Sztvori vu meni szrdcze prav pobo žno, I tvo- i°j szvetoj voli tak podlo'zno, Da sze sztrsznem, tvoj V szvet klasziti, Ino kvariti. Nota: Blazen je v-Bogi csloveh. y sze, ka je bo ža roka nasztavila, Ali mestria napreposztavila, Vsze ti boj, cslovek, vredno s iivan ya, Szkrbne obranbe ino mirtivanya. »ad~ kre vsze §' a z-razumom modroszti, Obcsiiti n yim naklonoszt radoszti, I, nvega cstidne szpo- 0 '»oszti gledecs, Moli velikoszt bozo, v-prahi ' e csecs. ,3; Pokaraj trdno one neszpametne, Ki, z-sega- u z 1 szvoje vragometne. Dela nature tak blazno aszi j°» I v-nye lepote vecsni trak gaszijo. etj poszvedocsi tvojga djanya mera, Ka te i S2 .! odi prava vera: Tak de po tebi v-miri sztao bo’zi 0 ’ I povszed vgajao nvega lepote czvčt. IX. Razlocsne sztave ludi. Poglavnika. Nota: Dober je nas Bog, poraenute. T)dg! 11 nam davas poglavnike. Ki narode z- _D modrosztjov ravnajo, I vu obrazi tvoje dike Obcsinszki red i pravdo csuvajo, Da vszaki cslovek j v-miri prebiva, Dirznoszt csini, i blagoszlov v živa. , 2. I kak blazen je poglavnik on, Ki kak na- mesztnik tvoj. goszpoduje! — Lepi je tli i tam njegov Ion, Csi peklo i glasz tvoj naszlediije: Bla ženi j« pod nvim i narod tvoj, komi je on ocsa, i moder voj. 3. Etak modroga poglavnika Szi ti i nam dao z a voditela. Tebe sze tak prisztaja dika Za tak popol" noga ravnitela. V-tvojoj deszni je sors vsze narodov. V-tvojoj szrecsa vsze sztotin porodov. 4. Oh! — zdr zi ti našega krala Vu dugom ino mir 0 '" nom 'zitki; Podeli nvemi vnogo tala Vu vsze dobrotaj, i sztalnoj diki, I ravnaj ga z-dobrim duhom tvoji' 11 ' Da ocsa bo podlo zanczom szvojim. 5. Vsze naj vzeme on pod peroti, Brez’ razlocs sztana, ino vere I angel bo vszakoj sziroti, Szodi' 1 vsze poleg djanva mere: Modroszt, liibezen, i»° P ra vicza Boj korona nvegovoga sztolcza. 6. Nasz pa vsze zbiidjavaj na hodbo Podlo zn" czom dtizne pokornoszti, Da neszpadneino v-« szodbo Po kastige vrednoj okornoszti: Dopadne".' tvojga namesztnika Bojdi naša radoszt, ino dika. N6ta: Oh vekivecsne miloscse V,,MI * ‘V t/c/t/e- l/ooo/co UCCl/L/OGOG -- 870 T^° ze ve ^ e szmilenoszti Dar je moder P°' i r * glavnik, Ki liidsztvo vu liibeznoszti Ra' 1111, I ' Glen szkrbnik — Zato sze i mi radiijmo, I" 1 ' ocse postiijmo 4 -nam danom modrom krak Poglavirika. Visne oblaszti. 303 /ISf ; z- n 2. Oh ocsa! ti ravnaj njega Z-diihom visne mod- i' n szti, Naj cseszt pozvanva szvojega Szpunjava vu ndoszti. Pravicze i poboznoszti Nagib boj nyegve ioznoszti Neszprhliva korona. 3. Ti szam ga vcsini szrecsnoga V-hvahiom name- iivanvi, I pravdi tvojoj vernoga V-kakgodi szkon- ■savanji, — Na cseszt imeni tvojemi, Na radoszt sza- omi memi, I nam vszem na bla’zensztvo. 4. Koroniij njegve csesztnike Z-lepim glaszom odroszti, I vsze njegve szlii zbenike Z-naklonosztjov nioszti; Da czvet njegvoga kralevsztva, I obcsinsz- ‘°ga bla zensztva Vgaja po nji vu diki. o. Scregenjegve koroniij Ti z-obladnoszti dikov; ^ nji szvet z-mirom obdaruj, Szteri mecs protivni- °)’ ^ vjedinaj vsze narode, I vsze raeszt zemle po- Z-vezalom liibeznoszti. 3- Poszliihni, ocsa, narod tvoj, I primi etealdov: krala našega boj Tli tvoj mir i blagoszlov; lam ;)8 -• • '-pravicsnoj vecsnoszti Daj njemi sztalne vernoszti ■> em ~ ’zitka korono. Tisne oblaszti. Nota: Bojdi diha i postenye. ; /j rpi, Bog, davas nam csesztnike Na varvanje * -L pravicze, Davas modre redovnike Na vmar- n ' e krivicze. Dika ti, ocsa vernoszti, Za dar tak ' e szkrbnoszti — Za visno oblaszt našo. 2. Oh! — osznazi nje z-modrosztjov Na isztine !'°znanje, I z-nevkleknjcnov vernosztjov Na pra- varvanje, Naj sze za czvetek kralevsztva, 1 c> inszkoga bla’zensztva Z-vrelim diihom szkrbijo. 'k Daj njim v-pozvanja diiznoszti Modro ocsin- 0 ^zkrbnoszt, I pri njihovoj vladnoszti Liidsztvi 304 Razlocsne sztave lfldi. tvojmi mirovnoszt. Hudim na sztrah i bojazen, Pobo¬ čnim pa na viipazen Sztoj szvetli sztolecz njihov. 4. Ti brani nye z-zmočnov ramov Proti szili pro- tivnoj, I zakrivaj je z-obranbov V-velkoszti nyim lasztivnoj. Csi sze tebe prav bojijo, I kre pravicze sztojijo, Ti koronilj nyi vreloszt. 5. Ti vle nagib podločnoszti Vu szrdcza bogsa. hiisa, Naj sze ji vu bojaznoszti Zasztopi vsziika duša Bremen cseszti nyim lehkoti, I na konczi čitka po' Nyim daj najem vernoszti. 6. Daj, da z-nami vred sztojijo Vu tvojoj boja noszti, I tvoje ime csesztijo V-szinovnoj viipaznosz Szpoznavsi, ka szi ti goszpod, Ki vszeni mrtelni meriš pot, I od vsze racsun vzemes. aj torni, ki visno oblaszt zavr’ze! — Jaj! on szebe trdnoj szodbi podvr že, Geto bo nasztavo oszkriini, I szvet z-vnogov hudobov napui 2. Visna oblaszt je szteber pobo znoszti, Vere, mir pravicze, batrivnoszti; Pod nyov vgaja orszagov moo i czvet, Po nye sztoji vu diki boči szvet. 3. Zaide szuncze nepodločni narodov, Vu p ra szpadne czvet okorni porodov, I z-vremenom veszoo' morejo, Ki visesno oblaszt zavrčejo. 4. Setiijmo tak, kak boči podločanczi, 1 viso sllf pravde vucseni znanczi, — Setiijmo vszi pred b czeBI oblaszti V-pokornoszti, i bojazni raszti. 5. Gledecs na czil, steri nam je poločen, ’^ zl Nota: Oh goszpodne, ti nas veren — 305 Ako Duhovnikov. Nota: Hodi h-nam szveti duh bo'zi! ON« /~\h Jezus, vere poglavnik, Vsze protivmkov 'ift). v_/ obladink! Vzemi aldov poniznoszti, Za te Jdog lubeznoszti, Ka na czerkev tvojo szkrb mas, sredi tvojoj pasztere das, Nye z-diihom vodiš, oprav¬ iš- ^ -modroszti i szvetsztvi ponavlas, I vu deli bla- Soszlavlas. 2. Da tak liibis liidsztvo tvoje, Tak ravnaj szam “.'ega voje, Da v-neszkazlivoj vernoszti Hodijo sztezo d zuoszti; Nji temno pamet preszveti, I krhko szrd- Cze poszveti, Vodi je, poleg; obecsi, Vszedni 'zitka P ri tvojoj reesi, Kak visne isztine szvecsi. 3. Szemen po nji vovrzeno Vcsini vszegavccs "toženo. Poszliihni nji zdiihavanve, Koronuj name- l'avanje. Po nji votalana szvetsztva Naj bodo zalog 'tozensztva Vszem, ki szo tebi podani, I, kak mi- llsc se odebrani, Na zvelicsanje pozvani. . 4. Daj, da sze tebe bojijo, I v-veri mocsno sztojijo, 111 tvoje prav liibijo, I tebi v-szvetsztvi szliizijo, širijo vszo szkazlivoszt, I zdrzijo mertiicslivoszt, Rei Cs tvojo szrdcsno glaszijo, Szveti vu vszem tali lasz “ijo, I blagoszlov tvoj vidijo. 3. Nji poszliihsavcze diih szveti \-diisi i v-teli P°szveti, Da verne posztere szvoje, Kakti poszelnike °.i e ' Vu dobrom naszledujejo, Bogajo i postujejo, rsisztoga szrdcza liibijo, K-njim sze sz-krotkoszt- \'u dobrom naszledujejo, Bogajo i postujejo ' P r idru’zijo, I njim z-radosztjov szliizijo ,. l ak, tak szpuni ti tvojo recs, I nam dano ono Ka czerkev tvoja osztane, Csi vsze, vsze sz- la n° m posastane, Ka de ona vszem narodom, ^ze i sztotin porodom Tu nasztava szprav icsain a, mira. i viipanja, Tam pa ednok zvelicsanja. 306 Razlocsne sztave ludi. Vucsitelov. Nota: Ka Bog csini, vsze je dobro. Tyago delo je, z-szkrbnosztjov Te neznane AJ vucsiti, I, liki Jezus, z-vernosztjov Nje na dobro voditi. Kaksa radoszt Csaka vreloszt Pobožni vucsitelov, Kak zitka voditelov! 2. Obilen szad majo ’zeti Oni za trud szvoj sztalni. Najem vzemejo ze eti Od vnogi szrdcz zahvalni; Tam pa ednok Odicsi Bog Yu blazenoj vecsnoszti N ve sz- koronov vernoszti. 3. Ar kaksi aldov je za szvet, Te male osznav- lati, I nye ze v-gingavoszti let Z-jakosztjov oprav- lati, Szredbentka Recsi zitka Odicsenomi szunczi Mi® szpraviti v-nyi szrdczi! 4. Liki neobtriidjen vrtnik Gaji, csiszti czepike: lak nasztav duhovno szkrbnik Osznavla sol mladike. Stere czvetecs, I szad rodecs, Vesz szvet blagoszlav- lajo, I radoszt ponavlajo. 5. Medtem, ne li tii vu prahi Je blagoszlov i'} 1 szkrbnoszt, Nego i tam v-dike trahi Szad szkazii/ nyi vernoszt: Prek do z-szebom V-pravicze doln^ esZl nyi vucseniczi Kincs szvoj vu lepom szrdczi. 6. Tak dragi kincsov daritel Je od tebe nam da 111 Mo z on, ki je, kak vucsitel Mladicskov k-nam pa z vani. — Oh! — kak nebi, Ocsa, tebi Goro szr koga vu szvetom hi'ztvi Dober diih W' — M„\. i ui- 1 ... ir Ani ir) . , '-8" ’ v v runi Ul Atvi JL/UUCi bežni vodi! — Mir, i blagoszlov vu poistvi V-dv^ 1 1 Dni k« J: ni , 1 '1 M 9" - 7 * vu. pkdaH* - ^ i poli ’z-nyim hodi; Radoszt nahajo on povszed, makoli vr že pogled. 4. Bla zen trikrat, koga hi zni red Dobri 0 szna zijo, Ki z-szvojimi roditelmi vred Bogi va sZ ' Hfzni goszpodarov. Szlu’zbene dr’zine. 30 !) 'A ti. Ji, e- s- szlii zijo, Med szebom sze postujejo. I liidi nez- oantujejo! a ' ženi szo, ki z-drzinov vred Boga v-radoszti csesztijo, I, kak pela visne pravde red, Od njega 'szern viszijo! — Oni, csi szo gli nevolni, Szo i '-malim zadovolni. ( | a k je! — Bog, ki szo tebi verni, 1 v-jedinsztvi prebivajo, Ognejo sze vdarczov neszmerni, I blagoszlov ,] °j v zivajo. I, gda czil szvoj prebezijo. Od tebe na jem dobijo. '• Posles, isztina, ti vnogokrat I pobo žne szliiz- enike Med bodelje ro že ‘zitka brat. I szkusavat Protivnike, Težki beteg nji ’zivot trt, Ino nji szrdcze ra nit szmrt. j 8. Ali, csi mirovno trpijo Szebi oszodjene kri ze, pod bremenom nezdvojijo; K-bla’zensztvi sztbpijo . , Ize: Ti zdignes nje po trplenji K-vecsni radoszti tlenji. I nii, csi nasz gli szmrt razlocsi, Ednok pa 'szi vkiippridemo, I tam sze nam ’zitek odlocsi, Gda 0f etecz odidemo, Vu popolne radoszti vrt, Gde nasz ' ecs aeraztepe szmrt. J Ji- Tam, tam mo vu dike kralevsztvi Szpevali toj j 2 ®ilenoszti, Stera nasz k-taksemi bla zensztvi Pela z- ° a nirtelnoszti, I stera nam da ze eti \-lepoj ra- fl0sz ti tal meti. Szliizbene dr’zine. Nota: Vu vszakom mojem, dydnyi. rpi, sztave moje goszpod, Ki v-roki mas X mojo pot. Me vesi szpunjavati V-nev- gzt T en °j vernoszti Opravicze du znoszti, I v-szvet- 1 te zvisavati 310 Razlocsne sztave ludi. 2. Modro szkoncsanye hoje Je i sztan szliizbe moje, Mili ravnitel moj! — Kakda tak jasz v-nve nebi Po voli hodo tebi, Bogavsi glasz i tanacs tvoj! 3. Oh! — daj mi dobrovolno, I ne nezadovolno, Bremen odnašati, I v-pravoj poniznoszti, Ne vu gnilsznoj gizdoszti Sze vu vszem oponašati. 4. Haszek verta iszkati, Drugi nezbantuvati, I zdr zati vernoszt, Odiiriti vszo ru’znoszt, I varvati nedii znoszt — To da dr zincseti vrednoszt. o. Ali, csi nye hotlivoszt, Zlo, tatia, vtraglivoszt Ednok zgrabi v-mreze, Pokvari nyega telo, Dušo, i bivoszt czelo, 1 nye na vecsni jaj vr že. 6. Volo tvojo iszkati, I v-dobrom sze fliszati Me vesi, oesa 'zitka; Ar v-tvojoj szlu’zbi sztojim, I cs ' sze te prav bojim, Szpunim du’znoszt szliizbemk 8 - 7. Znam, ka mojo nevernoszt, Ino vszako odiir- noszt Csaka najem britki; Csi szem pa v—szlu zbi veren, Vzemem Ion moj primeren Eti, i v-vecsnom prebitki' 8. Bog! na to kebztlvati, I tak vernoszt zdržati Me vesi dober diih tvoj, Naj v-tvojem bo zem sztrahi Szlii zim eti vu prahi, I tam gviisno vzemem Ion nlfl J' Hfznikov. Nota: Oh zdteseno sz. trojsztvo f 0^0 rp 1 ? nebe, zemle sztvoritel, Szi i hiz ( ' a -L nasztavitel, Po sterom je i naj s zaI1,a Vkiipszklenola tvoja rama. 2. Ti tak i potom z-nama boj, I daj nama bk 1 goszlov tvoj K-vszemi najnomi hotenyi, Pocsivan.''' 1 csinenyi. 3. Daj, da sze tebe bojiva, I vu tebi ned voj* v 3 Edendriigoga liibiva, I dobrim liidem szliiziva. ^ 4. Na diiso naj szkrb nosziva, Tebi sze z szi' (CZ Hfznikov. I 311 lf moliva, I za vsze, v-kom tal jemleva, Pred tebe aldov 't neszeva. f u o- Zdr’zi naj v-sztalnom jedinsztvi, Proti zle, i 1 protivinsztvi; Vesi naj zakon tvoj varvati, I vu lil— ] fen vandrati. 6. Vesi naj szkrblivo delati, Ino vu vszem red pelati, — Na domanyi opravlanye, 1 szirot blagosz- 1 Wanye. 7. Talnika szi bojdva v-szreesi, Kak v-nevoli i I '"Heszrecsi, Vszako bremen vkup znasajdes, I med * z ebom sze trostajdes. 8. Falinge najne znašajva, Pred szvetom neraz- pasajva; Varva sze divje lutoszti, 1 potujva vu krot- koszti. Csiszta naklonoszt jakoszti Nama naj szlii’zi ' '*adoszti; Ar gde sze ona nahaja, Tam, li tam bla- I z onsztvo vgaja. 10. Csi naj obdaruješ z-deezov, Naj szi modro , ei,ev a z-nyov, Vcsivsa jo v-tvojoj bojazni, I vu fa i«koj vtpaLn. 11- I, csi naj razlocsis v-szmrti, Vjedinaj naj v- ** e vrti, Gde va v-bla’zenoj vecsnoszti Czvela v- Sz talnoj liibeznoszti. M A 7 « obszojno tidto. I \obri hTzniczi, vi poszliihsajte! Vašega reda *** U sze zdr’zavajte, Szvetoga hi ztva zrok l )re miszlite, Da szna’zen ’zitek sztalno lubite. Nika driigo ne je szveto hi’ztvo, Nego dve ' er, >i szrdcz tivaristvo, Nezbontan zakon nyidvi je- *'sztva, I pravdeni sztan zitka obcsinsztva. Zakon ete je Bog szam nasztavo, I med v ernimi ^‘jposztavo, Ino, kak visno szkoncsanye szveto, Za ■0 z rokov volo poszveto. 31 ž Razloczne sztave ludi. 4. le prvi zrok je — decze rodjenje, Szkrbn« hranenye, modro vodjenje, Na povnozanve ženile narodov, I poszvetsenje szveta porodov. 5. Nasztavleni je te zakon driigocs, Da bi med szkrbmi meo cslovek pomocs, Veszelitela v-dnevi zaloszti, Ino talnika v-dari radoszti. 6. Tretics je zakon te Bog nasztavo, Da bi na¬ sztavo csisztbcse szpravo, Naj bi sze varvao szvet vsze ruznoszti, I 'živo v-szvetsztvi i neduznoszti. 7. Verni hizniczi, na to kebzujte! Vszedni vu bo zein sztrahi potiijte; ’Zivte med szebom vu liibez- noszti, I szpunvavajte duznoszt v-vernoszti. 8. Tak, tak vasz vu vszem Bog blagoszlovi, Ki szte til odebrani njegovi, I, po szkoncsanoj bodili vernoszti, Zviszi vasz ednok v-diki vecsnoszti. 9. Blaženi szo, ki Boga liibijo, I ujemi v-znoj veri szliizijo, Pravde njegove neoszkrunijo, ^ e s° njo vu vszem verno szpunijo! 10. Szrecsni te i vi ’ze eti v-prahi, Csi nezmenkate vu bo zem sztrahi; Vidli te vu vszem ocse blagoszlov. I pocsine szi v-vami diih njegov. 11. Gori de raszla vaša decsicza, Vam na pos* e ' nje i radoszt szrdcza, Na lepi czvčtek vase rodbin^ I diko czerkvi, i domovine. 12. lak velki zakon je szveto hi’ztvo. Kakti d'e verni szrdcz tivaristvo! — Taksi blagoszlov n.' 1 ' naszlediije, Dokecs je szam Bog tam koronuje! Noszecsi ’zen. Nota: A Ccs je pred dvirmi vsze. 90 A Oztvoritel szmileni! Z višavam te, kak ° cs0 ' tlOU* Ka szi sze vu meni Zda tak csiidno odi' cS °' Gda v-utrobi mojoj Noszim blagoszlov tvoj. Noszecsi 'zen. Roditelov. .3 J 3 US 2. Szpoznam, ocsa, ka szem Nevredna szlu’zbe- nicza, I ednok bom vu vszein Bla žena rodjenicza, Csi kak proti tebi Nevgresiin obszebi. 3. Ali, oh jaj meni, Csi kak vtepem neduznoszt, ■ niojmi szemeni Vtajim materszko duznoszt! — Jaj! - csi nje zapravim, Dtisi mantro szpravim. 4. Tii de me pravicza Szveta trdno klacsila, Tam P a pekla kmicza Brezi koncza trapila. Nindri duša ®°ja Nenaide pokoja! 3- Ocsa! vari me ti Etak sztrasne blaznoszti. ^si nie tvoje poti Vandrati v-bojaznoszti, Szad moj obarvati, I na ’zitek dati. 6. Oh! — zdrizi do czila Moj i deteta 'zitek, I % da veszela Zadobira jasz on hipek, Vu sterom Porod moj Zavidi poszvet tvoj. 7. Rodjenja bolezni Mi szmileno zlelikoti, I daj v-lubezni Krilo vkupzagrnoti Zdravo dete moje, ^ a k dar roke tvoje. 8. Primi nje z-miloszti Med odebrane tvoje, 1 po Cvetom krszti Je imenuj za szvoje; Naj ti szlii zi '-szvetsztvi, I tal ma v-bla’zensztvi. Tak bom te til v-prahi Z-njim navkiipe csesz- b' a . I nje v-tvojem sztrahi Sztalno vandrati vcsila; °kecs me ti, Bog, szam Odicsis ’z-njim vred tam. Roditelov. Nota: Kako k-hladnoj vodi jelen. -|0j TTU vszakom deteti mojem, Ocsa, dar tvoj V szpoznavam, I tebe, po diihi tvojem Molecs, ? a nye zvisavam. Daj mi za nje szkrbeti, 1 nji szrecso ZeIet b Tak da je vu tvojem sztrahi Gorihranim eti ''Prahi. 2. Oh ti, ki szi mene hrano Do etimao z-dobrote. 314 Kazlocsne sztave ludi. I deczo mojo bos brano, Kak vsze druge szirote, Nyi bre z trosta ncnihas, Nego nyim blagoszlov (las, Da vu tebi nezdvojijo, I vu szvetsztvi te csesztijo. 3. Kak vnoge pogiibelnoszti Nye vu 'zitki csakajo. I od kakse dreszelnoszti Sze cseszto potakajo! - Sto zdr’zx nye zvon tebe, Veren varivacs nebe, Naj sze v-grehe nevtopijo, I od szkvarjenya zdr zijo? 4. Ravnaj nyim pamet i szrdcze, Bog, na tvojo bojazen, Naj sze szveti v-nyi, kak szuncze, Poboz- noszt i viipazen, Da do v-cseszti szkrblivi, I v-ne- j voli trplivi, Med szebom sze pa zbivajo, I blagoszlov : tvoj vzivajo. o. Vszaki den sze naj bogsajo, I v-modroszti czve- tejo, Tanacs tvoj radi bogajo, 1 v-jakoszti rasztejo; V-szrecsi i premocsnoszti Je vari szprevednoszti, Naj sze od zla nezgrabijo, I sz-tebe neszpozabijo. 6. Na velki den szodbe tvoje Daj meni to bla* zensztvo, Da v-seregi decze moje Pridocs v-tv#J p kralevsztvo, Vsze okoli szebe mam, I te odgovor ti dam: „To szo, ocsa, ke szi mi dao; Vsze * zein je na 'zitek zdr’zao /“ Nota: Gorizdignem ocsi moje. j) 'T^relko je, oh roditelje, I mladicskov vodi' ' telje, Velko je vase pozvanye, Kak g 0 -- 2 ’ podna dugovanye! 2. Irden racsun date szodczi, Csi szo kak v^"' otroczi P o vasz zlocsasztni vcsinyeni, I tak v-prepa szt mok sztinyeni. 3. Od vasz de prosena nyi krv, I neveszne p r “ z vasi csrv, Csi vasz li eden bin tezi, V-kom z r0 »yi szkvarjenya le zi. 4. Oh! —- na recs eto kebziijte, I na tom setiijte, Da nika nezamiidite, Po kom nye mantre resi ,e Roditelov. Otrokov. 315 „ /IU •' I’azte na nyi sztavo czelo — Na dušo, ino na *) >flo, I vsze, ka nvim haszni, csintc, Ka na škodi, ). to odrinte. •5- Biidte je sz-peldov na dobro, Hodecsi pred »'imi modro, Da, liki v-letaj rasztejo, Tak naj v- , ij j »odroszti czvetejo. '■ Rešite je niiczati vremen, I szejati ’zitka sze- 0 ® en ; Ar sz-tak bisztrim tekajom let Hitro povehne - i nyi ezvet. 8- Mete szkrb na nyi kotrige, Tak da nedo porob ' j 0ri ?e, Betegov ino ronoszti, Po zle vase neinarnoszti. 0- Vcsite, i dajte je vesiti, Ka majo, ka ne esi- Jf 1 ’ znajo prav razszdditi, V-kom nyim je lehko ; hoditi. 1 10. Ka je csloveki szpodobno, Bogi i liidein vu- s°dno, Td v-nyi mehko szrdcze czepte, Vsze hudo po z-nyega trebte. H. Nyi korona boj — neduznoszt, Da niksi greh, r 111 Sa ni’znoszt Nikdar nvi diise nevtepe, Ni nye mira J lle P°tepe. 5 , 12. Tak do oni vaša dika Tam pred liczern szred- eill ka, Gda sze vam v-velkoj vecsnoszti Podeli najem ' er >ioszti. • I Otrokov. Nota: Jezusa neodpiisztim. 1 I Hlebi, oesa, poszvetim Na aldov vszaki moj i * J- hipek; Tebe zahvalno esesztim •’ Ar szi mi L dg, mladin zapovedava Sztarese postii' al1 -D I trdno prepovedava Nye vu kom zbai |tfi ' vati, — Naime pa roditele, Oblaszt, i vucsitele. 2. Vi, ki z-ocsi roditelov Britke szkuze pre> att ' 1 vu pehar vucsitelov Csemer placsa mešate, ^ czJ hvalni otroczi! Kak date racsun szodczi? . 3. Ali, vi, ki postujete Oszobo ti sztaresi, I Al " mar nezbantiijete, Ki szo od vasz prednvesi; drajte sztalno to pot, Naj vasz zviszi tam g° sZ I ,t " Vdovicz. Sziroticz. ka m i zifli ■-tvojflj mi ve- ;, i« ;zi m azan« zknzf •zati i' sz e Nota: Vdoricz. Sztvoritel nebeszlci. 317 oszti ipzai ijr rn 1 ? ocsa niiloszti, Me vidiš v-britkoszti. — d* X Ah! — zaislo je szuncze moje: Globoko !z pi< sz-kim szi mi ti Lehkoto vsze poti. 2. Ti szi mi dao mir tvoj V-hfznoj sztavi mojoj; 'li zda me placs obvzeme Vu dovinsztvi, szirotinsz- lv '- I tuznom jedinsztvi. 3. V-radoszti, v-bolezni Szva v-sztalnoj liibeziii, pred tebom til med szebom Potiivala, mir vzi- ' a * a - I cseszt szpunyavala. 4. Li tvoja bojazen, I sztalna viipazen Je v-rado- «ti. i v- zaloszti Naj krepila, veszelila, Ino pokojila. o. Ali jaj ! — lehno le Trak radoszti moje: Tam ' z pi moj vracs, i varivacs Na tel czili, ocsa mili, V- ! f mle mrzlom krili. 6* Ti moje vdovinsztvo, Kriz, i szirotinsztvo V- rac suni mas, vidiš i znaš. — Vszaroogocsi, boj k-po ^csi Meni v toj tezkocsi! '• Nedaj mi zdvojiti, Nego pokojiti Szrdcze moje ^csi tvoje Obecsanyem, i trostanyem, Nad tvojim ^oncsanyem. Vzemi deczo mojo Pod obranbo tvojo; Daj, da 1 .i a « escse kak esasz Morem vcsiti, veszeliti, I ^°brom krepiti. 9- Pelaj czili proti Nye po szvetsztva poti, Da sze 'szi vu nebeszi Zavidimo, odicsimo, I tebe dicsimo. Sziroticz. Nota: Ka Bog csini\ vsze je dobro. — nemara vecs roditelov; Szirotinsztvo je sors moj: Nemam szkrbni hranitelov, ze v-skrinyi tesznoj. Moja mladoszt, Moja 318 Kazlocsne sztave ludi. Sziroticz. 1 radoszt Je ze porob 'zaloszti, I prepaszt vsze ’zii- koszti 2. Sto, sto me ze ma voditi Na sztezi poboznoszti! — Sto na vsze dobro vucsiti, I trostati v-tu’znoszti! — Sto hraniti, I braniti ? — Bog, kak szi me osztavo | Gda szi mi te kri z szpravo! 3. Vecsna nbcs je ‘ze pokrijla Szrdcza ona sz-tern- nosztjov, Stera szo mene dojila, I varvala z-vernoszt- jov. — Jaj meni, jaj! — Ka zacsnem zdaj Jasz, vboga sziroticza, Kak blodecsa ovcsicza ? 4. Ocsa! na tebe sze szlonim; Ti boj sorsa mojga vracs. Znam, ka sze v-dvojnoszt nevtonim, Csi bos ti moj varivacs. Ti mi zbiidi Z-dobri ludi Szmilene hramtele, I modre voditele. o. Roditelov moji vernoszt Koroniij tam v-vecs- noszti; Odpuszti mojo nevernoszt, Csi szem njim bi® k-tuznoszti. Kazi mi ti 'Žitka poti, I zviszi me 113 czili Z-njimi vred, ocsa mili! Nota: 'Živem jasz, tak veli tvoj Bog. 90^ T)bg szam je branitel vdovicz, I ocsa vbo? 00 4 ♦ Jj sziroticz. Jaj vszakomi, ki nje mant ra ' Ino njim na to žbo zrok da! — Nji szkuza de )> a szrda den Njemi vecsne mantre plamen. 2. Ali ki nje szrdcsno brani, Na dobro vesi, brani, On ednok z-veszelim szrdczom Posztane p rf zitka szodezom; Ar, da njega naszleduje, Z-d^ 0 ' sze tam koroniije. 3. Odpri tali szirotam szrdcze, Boj tu’znim ves^ell 1 ’ szuneze, I, kak angel v-bozem kepi, Szkazuj ’ vbogim nagib lepi: Szejaj radoszt vu vernost szpravlaj szi mir vecsnoszti. zii! iti! iv«. X. Razlocsna vrszt liidi. Detinsztro. V ra. jia 0 ed »v Nota: Szrdcza mega britkoszti. K ak ro’zicze v-szanmoszti Odicseno czvetejo; ... Tak v-szvojoj gingavoszti Decza gorirasz- 2- Viipanja czvet je im' vrszt, Z-steroga v-let te- ' a ,|i Visesne mddroszti prszt Szad blagoszlova zgaji. 3. Mehki voszk szo prszi nji, I zlehka sze vra- 'J°) Zlehka vsze, ka sze godi — Dobro, hudo — Mrzijo. 4. Njf vola je czepika, Stera sze zlehka vugne, ^ak szlaba mladika, Kamkoli sze scse, nagne. Tii sze zna zitka szemen V-dober griint poto- 1 Ih travm hudo plemen Zidti, i naploditi. i 6. Kaksega blagoszlova Sztebla ga ji tii mbdroszt, r ava kak lagova Zlocsasztni liidi noroszt! E Eti sze nedu’znoszti Szteber goriposztavi, Ali >resn °j ru’znoszti Mehka blazina szpravi. 8. Tii sze sereg bla’zeni Angelov povno’zava, Ali J z avr’zeni Diihov racsiin zvrsava. ( 9. Na nje zato z-modrosztjov, Roditelje, kebzujte, 0 z e-vszov szkrbnosztjov Nje voditi setiijte. j... Z-recsjov, sz-peldov, z-navukom Nje tak vo- 1 j n iate, Da kak nji szrdczi vu kom Na greh szpake sedate. - Hrante nje szveti gori Za pobo žne vandrare. ,le ^eszkomi dvori Za vredne mesztancsare. v Tak bodejo oni vam ’Ze tii lepa korona, I f,J oszt vaša sze tam Z-dike najemom Iona. 320 Kazlocsna vrszt ludi. Mladoszt. Nota: Jszt' liidje morejo mreti. OQA "1 /rladoszti moje sztvoritel; Poszliihni prošnjo 0O*/» _L\_L mojo: Ti mi, oh moder voditel, Podeli deszuo tvojo; Pelaj me po szvetsztva poti Czili vek- vecsnoszti proti, Da vszedni v-tvojem sztrahi Vandrai eti vu prahi. 2. Ti mi dopiisztis v-ndadoszti ‘Žitka rozicze bra¬ ti ; Ali veliš mi v-radoszti Na szrdcze kebziivati, Nuj me vder nj ega nevkani, I greli duše neorani: Ar h mi tak na den tvoj Te žki bio tam racsiin moj. 3. Csi mi gda pelda blaznikov Vu dobrom szpako dava, I dušo jalnoszt blodnikov Od tebe zapelava: li me vesi verosztilvati, I boj vere bojiivati, Da vu tebi nedvojim, 1 v-jakoszti obsztojim. 4. Daj mi vszedni v-poniznoszti Szveti kep tvoj nosziti, I vu modroj szkrblivoszti Vremen moje trositi# Duše, tela czvet varvati, I tak pošteno vandrati, me velki i mali V-hodbi mojoj pohvali. , 5. Korona moje mladoszti Bojdi szrdcza nedu2' noszt; Ona mi v-szeroj sztaroszti Lehkoti dnevov tu z noszt, Da sze k-mojemi vecseri Pribli zavam v'-tihoiu miri, I, geto dušo piisztim, Na vecsno radoszt zaszp ,nl Mo’ztyo. Nota: Dokoncsao szem jasz 'zitek moj. OQA T7" ak znameniti je sztan moj, I eseszt _lV pozvanja! — Na mene gleda, Bog, tvoj, Na mene sze nzszlanj a; Mene vnogo te zi breu lf Dnevov dobri ino hiidi: Jasz, jasz mam szejati & men Mira i szreese liidi. Mo’ztvo. 321 S11J0 ideli ek- ra- \'a lii ko O! o >i i«? 2. Porod zdasni i pridocsi Na mene vr’ze pogled, ^lilzi i dalecs 'zivocsi Mene iszcsejo povszed. Obcsin- ^ke szveta nasztave Li po meni majo sztati, I vsze ''la zensztva naprave T-czvetki szvojem obsztati. 3. Oh Bog! kak velki je czil moj, Kak szveta moja faznoszt! — Kak lehko zakoczkam nor tvoj, Ino »»jo nedu’znoszt! — Csi gda vkleknein v-dobro m ‘Ijanvi, Oszkrunim szveto cseszt mojo, Trdno zmen- vam pozvanyi, I szpadnem v-szodbo tvojo. 4. Ali, ne! — ti, mili ocsa, Mi nedas poinenkati; ■ v °ja rama i miloscsa Me scse v-tom podperati: Vem z i me ti koroniivao Ze-vszemi popolnosztami, I ’zi- moj obdariivao Sz-telkimi prilikami. o. Szpodoben szem popravlati Sztavo naroda tvoj- I vsze dobro opravlati V-cseszti pozvanva mojga, Sz-peldov pot szvetsztva kazati, Z-recsjov ze- Zl * a zla biiditi, Z-darmi vboge pomagati, Z-vrelosztjov 'szem szliTziti. 3- Vesi me tak szrdcsno nosziti Na mene djano re >nen, I hasznovito trositi Od tebe vzeto vremen : '°ja dika, i mir liidi Mi vszigdar tak pred oesmi boj, a v-dnevi dobri i hudi Nezmenkam v-cseszti mojoj. Nagne sze, kak tenya den moj, I doide me tii- ' ,la n «cs; Sztere sze v-sztaroszti szeroj Duše, tela °j?a mocs: Keszno de te zaesinvati, Ka szem mi ' ztvi zamudo, Keszno britko zaliivati, Csi szem v- 0br °m obtriido. . I sto mi je porok vu tom, Ka me szmrt \dne\sze- e ’ ^ ze na be zaji ino’zkom Sz-prilike voneszlecsc ~~~ Jaj meni! — kaksi raestin mam Dati ° sa ~ * s ztva mojga, Csi brez’ vrednoszti sztanem tam ih 0 czoin szrda tvojga ?! 322 Razlocsna vrszt ludi. Sztaroszt. Sztaroszt. Nota: Ilvdlim jasz tebd. goszpodne. OAJ rpij ki szi mi bio v-mladoszti Mojoj szkrben OJl* _L voditel, Bog, ti mi boj i v-sztaroszti Moj trost ino branitel. 2. Oh ocsa! moja nemocsnoszt Sze vszakden po- veksava; Bliizi mi je velka vecsnoszt: Szmrt me 'm vozezava. 3. Hvala tebi, koga vernoszt Je dotecz z-inencn) bila, I ocsinszka mila szkrbnoszt Me vszedni veszelih 4. Oh! — boj z-menom i nadale, Dokecs mam to vandrati, Da ti i te vore male Znam na cseszt aldtivati. 5. Da 'ze szam z-szebom neladam Pod bremenom sztaroszti; Tak sze tebi ze-vszem tadam Vu velikoj szlaboszti. 6. Doszta lepi dnevov szi mi Dao dotecz zadobiti: Daj sze mi zda i sz-ttiznimi Vu vszem zadovoliti. , 7, Ne! — nedaj mi morjiivati, Kakoli mi dati mas: Ar li ti sors moj ravnati, Meni na bla zensztvo, zna»- 8. Ka mi je escse znašati, Nede dugo trpelo, b csi vernoszt znam zdr’zati, Dike najem de melo. 9. Na to me tak vesi paziti, Ka bom szkor® angel tvoj, Naj sze tak sztrsznem vraziti Sz-kemk 0 ' velki diih moj. 10. Prek bom so — prek na lepši szvet Nezbur' kane radoszti, Gde nigdar nepovehne czvet Dne' 0 ' moje mladoszti. 11. Ta sze mi daj pozdignoti Priposzveti vtipan' 9 la tzrdcze ze zda nagnoti K-vretini zvelicsanya- 12. Tak sze nebodem dreszelio V-tom szprhl*' 0 ” satori; Ar bom sze szkoro veszelio Tam v-nebesz 01 tabori. 323 XI. Razlocsne prilike. Navod duhovnika. Nota: Oh 'zitka ino szmrti goszpod! OAa ~r)odeli, Bog, szlugi tvojemi K-novoj njega cseszti pomocs, Naj k-szvetomi sztani szvojemi Vzeme pripravnoszt ino mocs: Vle na pa- ®tera našega, Vle zda vii duha tvojega. 2. Szemen, stero on szejati ma, Naj prinaša szad 'eszeli, I ednok obilno 'zetvo da Zadobiti tara na Rili Njeini, szejacsi vernomi, I liidsztvi odebranomi. •T Ni eden z-oni naj nepreide, Ke szi na njega !a 'upao. Z-szvetsztva peldov naj napreide, I szam ka de predgao; Da vsze po jakoszti poti Szrd- Cmi ° pela czili proti. 4. Sz-protivnikmi tvoje pravicze Sze naj batrivno v °J s zkuje, Jake krepi, robom pa kniicze Karajocs Ntisztanjiije, Milo trosta plakajocse, I batrivi Cza £ajocse. Daj sze nam ga verno dr žati Z-szrdczora. z- |itk°in ? i z-delami, I z-gotovim duhom bogati, Gda r“ l)ro szpravla med nami; Ar ld recs ho'zo postuje, n n ye szlugov nezbantuje. t Oh ti, ki szi tak csftdno vodo Nasz dotecz po potaj! Ti bos i potom z-nami hodo V-'zitka, i ei(> pripetjaj: Tvoji szmo mi v-etom zitki, 1 vo ji m0 ' e ^snom prebitki. G V-sz6dbi szi na deszno posztavi li našega 'Ntela, I nasz, tvoje ovcze vkiipszpravi Kre njega, „ ' v °ditela, Gde mo ’z-njim vred, ocsa mili, Hai- * e tvoje csesztili. 324 Razlocsne prilike. Szpoved decze. V—zacsetki. (D ec z a szama.) Nota: Oh Bog, oh mili Bog! OAO "pred tvojim oltarom, Bog, posztanemo zda Oe/O* _L mi, Naj ono priszego Dnesz ponovimo szanri, Stera sze je v-krszti Za nasz dolidjala, Gda sze ti je diisa Na szliizbo podala. 2. Sztalnoszt v-pravoj veri, I 'zitka poboznoszti, Irost v-tvojoj miloscsi, Liibezni, i zmoznoszti. I nemrtelnoszti Bla’zeno viipanje. — To de dnesz vtiszt naši, To szrdcz vadliivanye. 3. Oh! — boj nam nazocsi Pri našem goridjanvi, I daj duha pomocs K-tak velkomi pozvanvi: Zdrži nasz do szmrti Vu tvojem zavezki, I daj nam za najem Orok tvoj nebeszki. Na konczi. (G m a i n a szama.) Nota: tiznazi sze, oh draga duša! 9Q \ /^1 ledaj. ocsa, na sereg tvoj, Ki je krsztm zavezek szvoj Zda pa sz-priszegov p°' novo, I preksztopo na pot novo — Na pot vere, i " 0 szvetsztva, Trosta, mira, i bla zensztva, Po koj J eZlli " szveti szin tvoj, Pela verne na orok szvoj. 2. Naj ide on po to j poti Czili vekvecsnos* 1 proti, lak da ga blaznikov jalnoszt Nezapela 1111 nesztalnoszt: Naj varje vero, nedii’znoszt, ^ r ^.° szpuni vszako du’znoszt, I ednok vu tvojem ^ rl 1 Naide sztanek, ocsa mili! 3. Zakrivaj ga sz-perotami, I veszeli z-dobrori" 1 Szpoved decze. Czerkevno leto. Da v-szktisavanyi obsztoji, I v-tebi nigdar nedvoji, Boj zitka sztalno bojuje, I k-czili szrdcsno potuje: Dokecs v-bla zenoj vecsnoszti Vzeme korono vernoszti. Czerkevno leto. Nota: C h 'zitka ino szmrti goszpod! >)(!“ Qztoji recs tvoja, kak pecsina, Sztoji, ocsa, nye isztina; V-nye žive ženile okroglina, Doa je mira vretina, I vsze kincs i te osztanc, Csi vsze, vsze sz-prahom posztane. 2. Szvedocsi nam to sztotin bezaj, I obcsinszka Bagovanya, Szvedocsi let czerkevni tekaj, I lepi ozvet vadliivanva, Predga prigod csiid teliki, I denes- u .vi den veliki. 3. Kak leliko bi mi v-pretekocsi Dnevi kincs e,e zgubili, I tiibe dtihe vecsne nocsi Meszto tebe poliibili, Z a blodi vsi od krsztsansztva, Na gniiszno s ztezo bolvansztva! 4. Kak lehko bi nasz zapelavczi V-mre ze jalnoszti '^vili, I vere nase ospotavcži Na sztezi zitka zb 1 o— diJi > Od tebe, Bog, odtiihili, I robe kmicze vcsinili! 5. Kak lehko bi zmo zni blodnikov Szila nam te ki| ics potepla, I huda veszt grešni blaznikov Csiszto "ase szrdcze vtepla, Dušni 'zitek nas vmorila, I nasz ''prepaszt mok vtopila! 6. Ali, ne!-—ti szi verosztiivao Nad tvojimi sirotami; Ti szi nasz tak zmozno zakrivao Z- "^inszkimi perotami, Da szi vu veri vršo nasz, 1 l * zao recsi tvoje glasz. i. Oh! — dabi i mi kebzilvali Na našo krsztsan- duznoszt, Dabi v-lepom szrdczi varvali Tvoj ?,i našo nedu’znoszt, I dosztojno tebe, ocso, Se sztili za to miloscso! 326 Razloczne prilike. 8. Daj nam z-szrdcza ob zaluvati Mrzloszt našo k-tvojoj recsi, I potom szkrbno potiivati Pri nje odicsenoj szvecsi: I tak ti, mili ocsa, to Naj dns zahvalni aldov bo. 9. I v-tom novom czerkevnom leti Paszi nasz, sereg tvoj verni. Daj sze nam za dušo szkrbeti, N ar- vati grehov odurni, Raszti v-tvojoj bojaznoszti, I v-detinszkoj vtipaznoszti. 10. Ednok mo v-dr'zelaj nebeszki Obladnoszl vere szvetili, I vise oltarov zemelszki Tebe popolno csesztili, Szpevavsi v-dike szvetloszti Himnuse ne - mrtelnoszti. PoszTetsenje czerlni. Nota: Bojdi dika i postenye. 9Q£ T)red tebom, duh nemrtelen, Posztane dne* 2 tl »JU, L sereg tvoj, I aldiije ti zahvalen Aldov v® hi zi etoj, Stero imeni tvojemi, Ino bla zensztvi szvo- jemi Poszvetsava vradoszti. 2. Ti szi blagoszlovo triide, I k-deli mdcs darftvao. Odvrno prigode hiide, I vreloszt koroniivao; Po tak, sorsa vladar, Sztoji cseszti tvoje oltar, — Sztoj' ta In’za mira. 3. Mi ze v-miri pocsivamo Na telki triidov czilb I nyi szladki szad vzivamo Yu hize ete krili; ^' n ' gorinaidemo vu nye, Ka pobo’zno szrdczc ’zele, I ^ diise miri szlisi. 4. li, oh vretina vsze dobrot, I vszega blago® 2 . lena, li szi vlejao na našo pot Punoszt tvojga ahlo' a lobe zato, ocsa zitka, Tebe sze, prisztaja dika, l e,c cseszt szrdcz zahvalni. a. Oh! — dnesnyi aldov gorecsi, Bog, tebi p 11 , jeten boj. Tj szlisaj glasz szrdcz inolecsi, Gda te j Poszvetsenye czerkvi. Oszvetek czerkvi. 327 ftZ. narod tvoj: Szkrbi tvojoj porocsena Boj hiza ta posz- vetsena, I v-prisesztnom vremeni. 6. Dugo boj voditelkinja, Liidsztva tvojega ona, I szkrbna varitelkinya, Dike tvoje zakona: Czveti v- B ye krili isztina, I boj blazensztva vretina Odvetki tezni sztotin. 7. Med nye sztenami vjedmaj Vsze miszli razte¬ ple, I na szvetsztvo oponiinaj Duše z-grehoin vte¬ pene; Vleczi szam vsze od zemelszki, Na zelenye ti nebeszki: Vrši czvet poboznoszti. 8. Eti poszliihni narod tvoj, Gda de tebe zezavao; nyemi ti bliizi boj, Gda de k-tebi zdiihavao — czvetek tvoje isztine, Krala pa i domovine, I vsze, 'sze sztanov szrecso. 9* Vera, liibezen, vupanye Naj eti ma sztanek 8zvo j; Mir, radoszt, i szkuz vtisanye Naj tu naide anrod tvoj: Tli sze naj pozdigne sz-praha Duh nas lla sztan dike traha. — Na szvet nemrtelnoszti. 10. Ednok mo v-czerkvaj nebeszki Diko tvojo pedali, I prek oltarov zemelszki Z-lepsim glaszom 8z p&vali. Tam de te diih nas zvisavao, Gdc de v-szvet- °*zti szpoznavao Csiida zmo zni del tvoji. Oszvetek czerkvi. Nota: Oh Bog, oh mili Bog! 13® sze j e 011 ve lki Deu nad nami preszveto, , -T Gda szi szi ti, oh Bog, Hizo eto poszveto: " esz , dnesz szveti nyega Szpdmenek sereg tvoj, ' ra( l°szti nesze Pred tebe aldov szvoj. 2. Ti szi nad tem szvetsztvom 1 ak szkrbno v ei o*z lt ' ao , Ino z-ramov tvojov To hizo tak zakrnao, a v 6 J e od vszake Škode obdr žala, I, kak 1'°jo (i e asz tava, obsztala. 32S Razlocsne prilike. 3. ^ -miri sze je paszla V-nye csreda jezusova. A -miri sze glaszila Bo zanszka recs njegova, V-miri je szkoncsavao Tii vszaki cseszt tvojo, Ino z-vere szvetsztvom Hrano dušo szvojo. 4. Dika, cseszt i hvala Tebi, Bog vsze dobrote. Ka sze tak szmileno Szkrbis za nasz szirote. — Oh! — ti i nadale Te hi ze paszter boj, I vari od škode Tak dragi orok tvoj. o. Naj pocsiva ona V-krili sztalnoga mira, I, mocsiia obsztoji V-szili kakste vihcra: Nepiiszti nye nigdar Na porob blodnikom, Niti na gnuszni spot Okorni# blaznikom. 6. Z-gorecsov ltibeznov Prikapcsi k-nye seref tvoj, Naj z-vrelosztjov tszcse V-nye navuk, trost, i mir szvoj, I po tii kazanoj Poti 'zitka szvetsztva N a J setiije k-czili Dusnoga bla’zensztva. 7. Szna’zi poglavnike Zcmle z-diihom pravitf' Naj terejo dela Blddnoszti i krivicze, Z-szrdcsnosztjO' branijo Isztine nasztave, I voprepavlajo Szlepote » a ' prave. 8. Pobo’zne pasztere Daj csredi jezusovoj, In° F° nvi trudi Czvetek czerkvi nvegovoj, Ki navuk, i P®* 11 Naj ezimpra sereg tvoj, I po sztezi szvetsztva Pela k diki vecsnoj. Zdavanye hfznikov. Nota: Oh szr.etla zvezda zorjanszka! 9qq / ib ti ki od vek, do veka Tak liibis O#i0. tvoj — csloveka, I ravnaš nyega szta '< Ti nvemi i v-szvetom hi ztvi, Kakti dve szrdcz ristvi, Szpravlas bla zensztvo pravo. Veren, Szltf Ocsa szi ti, i vsze poti, vsze csinenye Tvoje, droszti znamenje. Zilavanve kfznikov. Den rodsztva. 329 isova, '-miri -vere irote, Ob! 1 kode 1 csno rdar •nira rej i Vaj 2. I tevi szrdczi vjedinaj, Sterivi sze pred tebom zda Eti vkiipposzvetita, Naj v-nevkleknyenoj vernoszti, I v-gorecsoj liibeznoszti Do groba obsztojita. Vszaki Jaki Nagib v-nyima, kak vtojima, naj til vgaja, I vsze dobro sze naraja. 3. Vle na nyidva blagoszlov tvoj, Naj eti velki božaj szvoj Veszelo prebezita. Daj, da sze za deczo szvojo, Gledajocs na szodbo tvojo, Z-vrednim talom skrbita. Oh! — boj Ti voj, Boj hranitel, i branitel VSz edni nyima, Kakti vernima tvojima. 4. Csi nyidva gda kri z doszegne, Daj, da nyidva uopotegne V-prepaszt grešne dvojnoszti: Hitro naj vu "Jidva szrdcze Obszijne bla ženo sznncze Trosta i vii- Paznoszti; I, gda Nigda Glasz tvoj zide, i szmrt pride, lai » vu diki Zviszi nyidva po tom zitki. ze. 6t' a- i0 a Den rodsztva. Nota: Svetlo szuncze je ’ ze zaido. 399. D Pfovao. nesz mi je den on mili Bog Pa zadobiti dao. Na steri je mene ednok Na zitek te I 2- Doli mi je pretekao pa Eden tal vandrarsztva, ' miri mi szvetiti da Bog hip mojga rodsztva. ■ '3- Kak nezracsiinani dobrot Szpomenek szvetim llesz ; Steri szvedok je moja pot, Ino zitek moj vesz. 4. Na te den szem oblecseni V-szveti kep bo zan- Ino goriposzvetseni Czili zvelicsansztva. y Kak csiidno sze je ze til Bog Odicso nad menom, e 'kim delom szvoji rok, I szvojim plemenom! j d. Sz-kak velkov plemenitosztjov Me je koroniivao, N;, ~kak vndgov szmilenosztjov Mene obdariivao! I ( . Oh! — dabi i jasz teliki Dobrot prat vreden °’ ^9 me den ete veliki Sz-to zbov nebi te zio! 330 Razlocsne prilike. 8. Ali, jaj! — ne szem postiivao Gosztokrat szam szebe, I cseszto hotecs zbanttlvao, Sztvoritel moj, tebe, 9. Ah! — szram me je pred teboin, szram, Ocsa dobrotivni, I z-szrdcza k-tebi zdiihavam, Boj mirni- losztivni. 10. Sztvori csiszto szrdcze v-meni, Da kep tvoj pe¬ stujem, I tebi v-vszakom vremeni Na dtko potujem. 11. Velko pot mam prebe’zati Jasz, dokecs tii 'ži¬ vem, I tam trden raesun dati, Gda z-szveta preminem 12. Ah! — esi je ne dalecs cztl moj, Bog, M*” zaj me k-szebi, 1 tam me, na velki d en tvoj, Odtcsi pri tebi. Den imena. Nota: Hvaleno bojcU) Bog, vekveke. jAA Qterigodi ’zitka den modro zbrodjavam, G» sz ' a”!/* (O podna dobroto vu vszakom szpoznavB' 11 ' Obcsiitim miloseso, i ocsinszko szkrbnoszt, Preszani' nam ravnanja nvegovoga szkrovnoszt. 2. Ali naime dnesnyi den me vest szpoznati SN) C govo miloseso, i nyo postiivati, Te me opomene, & szem okrsztseni, I oesi milosese na eseszt poszvet^" 1, 3. Zda tak, gda imena den pa obszlu’zavam, P re devszem, oh ocsa moj, tebe zvisavam Za to, k® ?z ! meni miloseso porocso, Gda szi me po krszti voodlocso. 4. Oh! — dabi ti z-szrdcza mogao vadluvati- ^ szem te zavezek tak znao postiivati, Da szem 0 1 szlaooszti zmenkao, i ne hotecs, I tebi veren J|1 pot dii’znoszti hodecs! ^ 5. Ti, kt v-racsiini mas vsze moje sztopaj 6 ’ ^ vidiš i moje prevnoge szpadaje; Ali za nyt v0 ^° ^ neodurjavas, Nego na ’zttka pot szmileno szpek'* Den imena. Szpomenek ti preniinocsi. 331 /IH Uit re- szi ebi Ka v iio. Ti 0 0 6. Molim sze ti i zda, bojdi mi szmileni, I podeli zmozno deszno tvojo meni, Pelaj me na sztezo tvoje tojaznoszti, I obeszeli me z-duhom viipaznoszti. T. Ka szi do etimao moje nevrčdnoszti Nezavr- ? ao > nego szi mi z-szmilenoszti 'Zitek moj obdrzao Magoszlov dao k-djanyi, I cslidno me ravnao vu »ojem pozvanvi. 8. Zato te z višavam, Bog dobrotivnoszti, Zato sze ! ' molim z-szrdcza poniznoszti: Ti, vu kom jedinom položim viipanve, Bojdi i nadale moje zvelicsanve. 9. Dnesz, i vszedin 'zitka mi daj, ocsa, krszt ®°j Modro broditi, kak szvčti zavezek tvoj, Da stalno pred ocsmf noszim mojo duznoszt, I szkrblivo 'orjem vero, i nedifznoszt. TO- Spisi ime moje i tam v-knige 'zitka, Da, gda >z koncsam be’zaj etoga prebitka, Tam naidem orok ®°j» gde vszi szpravicsani, — A -Ižpom tivaristii '‘-•ez zvelicsani. Szpomenek ti preminocsi. Nota: Doher je nas Bog, porazmite. Jflj \ h! kak mirovno pocsivate A-krili zemle * -O. vi, trudni vandrarje! — Kak bla zono a,| °szt v ’zivate Vi, kak nebčsz szrecsni mesztan- , a, 'j e ! — Tam ‘zenjate vi po szkuzaj vnogi Ncob- u jenoszti szad, pri Bogi. Vi, oh naši liibleni tenje! Ladate ze oio' na ■ Szitli ; N6 je vecs zitek vas megnenve, Nč truda, , 0| Ja J a sztan v-tiihini: Ne! — vi tara na szvčti po- "°szti Živete v-punoj zadovolnoszti. v . 3 - Ali, kak nebi obdaruvao Bog pravicze z-mirom D m . ! r *Tdov, I z-bla’zensztvom nekoroiiiivao Poti i ase, J ,6 ' z ane z-dikov ? — Kakda on tam nebi i vam ^ llll °’ Ka i« vernim z-obliibov zakiino ? 332 Razlocsne prilike. 4. Vem je tak lepi bio vas be’zaj, I tak haszno- vrii vasi trudi! — Bogi na cseszt szte vszaki sztopaj Poszvetili, i na haszek liidi: Verno szte szkrbeli za odvetek, I za obesinszki dugovanj czvetek. 5. Vaša pekla, i viiszt vasi glasz Je nam povszed poracsao pot szvetsztva, I tak szte szrdcsno pri® nasz K-vretini szrecse ino bla zensztva; Tak szte sa ’ze eti v-mrtelnoszti Priszluzili glasz nemrtelnoszti. 6. Vi szte bili angelje mira Vszem pod kriz 011 zaloszti sztojecsim, Vi vu nocsi kakste vihera I '* szmrtnoj bojazni dvojecsim: Vszem, vszem szte s® gorialdiivali, Ki szo mir i trdst potrebiivali. 7. Boj tak vszem szveti szpdmenek vas I zda, gdi vasz nega vecs med nami; Imenuj vasz csesztd jezil nas, Med radoszti zahvalne szkuzami: Idi glasz n® po vsze meszt narodi, I vsze sztotin pobo’znom po 1 ' 0 "' Nota: Groba sse niscse neocjne. JAS) T7" 1 szo blagoszlov szejali Sz-tak verni® IV rokami, I 'živeti nehenyali V-dobri debi med nami; Nyi ime nemrtelno boj Tli vszakoj d IJ ' ! zahvalnoj. 2. Nemrtelen boj szpdmenek Nyi pobo žne ' er noszti, I na vsze sztotin odvetek Razpresztrete szkr noszti, Steroj zahvaliti ma szvet Vsze dugov® 11 .' 1 obesinszki czvet. • i 3 v', 1 trii(lc na J postiijejo Po nyi szrecsni nar' ,C \ . P. e < 0 naszledfljejo Vsze vremenov porodje: n_v i ui i \-dike trahi Angel bd zivdcsim v—prahi- od' > Szkrb za odvetek. 333 MS i n Nota: Vszi ludji morejomreti. Oh szed dali (rsze j sa szti. zon : vi sze ifdi ezit nas odi niffii elaj 0 tr¬ ii- infi S zejaj szeinen blagoszlova, Oh vandrar, za odvetek! — Nemiliij triidov, aldova, Za vremenov czvetek. Csini dobro, dokecs 'zives, M i te, gda vopremines, Pri osztanki zahvalni Naides »pomenek sztalni. 2. Idi, boj talnik szkrblivi Pri obcsinszki nasz- lava j> Ino pomagacs paszcslivi Pri bla zensztva na- P rava j, Steri vrednoszti let tekaj, I vremenov szrd 1 be ’zaj Nigdar dolinezbrise, Ni viher taneszpfse. 3. Nepravi: k a maram za to, Ka zacsinya vnogi ^et, Naj n meni prav dobro bo V-tekdji tak mali - 1 ' Szkrbi sze vszaki za szebe, I za vsze nasz ocsa *f e -“ __ Ne! — oh blodnik, Jezus tvoj Je ne takse Poti voj! 4- Nvegvo liibeznivo szrdcze Je vesz szvčt obi- lir) |°j I, kak nebe toplo szuncze, Vesz zitek ob- Sz (jnolo: On sze je za vesz rod triidio, I vsze znašati ? ot °v bio, Ka de sztotin odvetki Szlu’zilo k-szrecse Svetki. „ o. Zgledni sze okoli szebe, I premiszli, kak vnogi z ° sze trudili za tebe I szkrbeli, po Bogi! 1 ti * 11 szebe lubo ? — Jaj! - tak bi 'zitek pogubo: sze trudili za tebe I szkrbeli, po Bogi! I ti 1 11 szebe liibo? — Jaj! — tak bi 'zitek pogubo: krasen bi bio szmrtni boj I preklet szpdmenek t\oj. p Kak lehko ti je po triidi Takse drevo \szaditi, 0, t kčm sze vreli znoj liidi Ma ednok otav iti, I v- “*** OfJV/ UVll znoj • | ,° 1 °§'a zelnoj szenczi Sze po dneva vrocsem szunczi Tr iiden tila’ 7 . vandrar razhladi, I v- zivoti pomladi. Ti bos naime z-vernov rokov I oro szemen * 4 MVO IlUllUf o . „„ . ^.^ensztva, Csi bos vu szrdcze otrokov Tak czepio j Szv etsztva, Da, vu modroszti rasztecsi, I v-bo’zem a '' hodecsi, Pravo vero zdr zijo, I bla ženo zaszpijo. Kazlocsne prilike. 8. Oh! — szejaj tak blagoszlova Szemen za vesi odvetek, Nerailuj triidov, aldova Za keszni sztotio czvctek: Csini dobro, dokecs 'zives, Naj i te, gds vopremines, Pri osztanki zahvalni Naides szpomenek sztalni. Liibezen domovine. Nota: Verosztujte, oh Jcrsztsemczi! JA J rpe plemeniti duh ni na rod, Ni na sztan -L liidi negleda, Na vadliivanye, dom, i narod Nevrze zaman pogleda: Nyegva domovina, Narod,' rodbina Je vesz szvet bozi; Ar on ne v-preiddcsi, Nego v-presztajocsi Vrednoszt polo ži. 2. Ali on sze donok z-vrelosztjov K-domi szvo- jemi pridrli zi, Ino z-nevkleknyenov vernosztjov Meszt' onomi rad szlii zi, Gde je na szvet rodjen, Hranven- vnesen, vodjen V-szvojein detinsztvi, — Gde v» e dobro v živa, I z-'zlahtov prebiva V-lepom jedinsztvi- 3. I, esi on gda diigi esasz more Sz-tiihinov p re ' meniti dom, Ka za trest szi za nyega zmore ^ sze dlke pun paradi’zom? — Za osztavlenoga I p oZf ^' lenoga Sze on tam stlma, Kakste szvetla szreesa, radoszt prevecsa Szi ga oblma. 4. Szkuza poleva nyemi llcza Od doma vkraid"' esemi, I neszveti mira denlcza Vu tiihlni boddcseii 1 ' 1 A sze nvegvo mislenye, I szrdcza ’zclenye Je — do n, ° .vina! Ar nyemi je ona Vecsnoga zakona Cslszta vreti" 3 ' o. Ka pa, esi na vandranya czili Nyeini p® 0,1 hlpek zid e. Da v-domovine tlhom krili K-vretini 2(1 lenya pride? — Talehne vsza 'zaloszt, I angel® 2 3 radoszt Nyega otavla: Zda sze te vmorjeni, znovies sztvorjeni, V-dlihi ponavla. 6. Lepše czvete vszaka ro zieza Nyemi v-dom 0 ' 11 Razlocsne nasztave. Sole i nyi vrednoszt. 335 m esi )tio 'da lek m od i si, o- iti Mi, Lepše szpeva vszaka fticsicza Na 'zelenja ddgom czili; Lepše szija szuncze, I v-ranjeno 'zrtlcze Njemi trost vleva: Zda ujemi radoszti Szkuza, ne 'zaloszti Licza poleva. 7. Z-miszli piiszti on vsze 'zelenje Vu krili liib- ®iii szvoji, I na telke mantre trplenje Szi odehne ™ pokoji: Klecsecs hvali ocso Za szkrb i miloscso, ' proszi njega, Naj tii naide sztalis, Li tli pokopalis ^dlia szvojega. 8. Oh ti, liiblena domovina! Ti szi czil mojga tlenja, Ti trosta jedina vretina I v-tiiznoj nocsi ifplriija. Vsze, vsze raj osztavim, Kak tebe pozabim, Jokecs tii vandram; Tebi vszaki hipek Mojo krv, ®°j zitek Rad na aldov dam. XII. Razlocsne nasztave. Sole i nyi vrednoszt. Nota: Oh goszpodne, ti, nas veren. j(|K T^akse szrecse i bla’zensztva naprave Szo, ' ' -tV. modri sol i navuka nasztave! \-nji Ze szeja za vsze sztotin plemen Najlcpsega bla- ,0sz l°va szemen. •, V-nji sze pamet i razum preszvetsava, Szrdcze °ltsa, i vo ] a poszvetsava; Eti vgaja vere i szvet- zt 'a czvet, Tii sze kaze szteza na dike szvet. lii sze duh nas vu vszein dobrom pomit la, I a Sz veti kep bo’zansztva osznavla, lii sze zdigne 3 °<‘o velikoszt, Da obcsiiti szvojo plemenitoszt. ^ Tii sze dete 'ze v-szvojoj gingavoszti Ocsiszti oh S . rint prirodjene divjoszti, Tii sze sz-taksim kincsom ' ar H)e, Steri nje prek groba naszlediije. ooo .tiaziocsne nasztave. 5. Neszrecsen, ki brez’ navuka modroszti Gori raszte vu gingavoj mladoszti, I neszpravla, kak vandr: szkrblivi, Duši ze til kincsov neszprhlivi! 6. Jaj ujemi — jaj ! — ar vu vtepenom kepi Van dra k-grobi szvojemi on, kak szlepi, I, kak loVr veka, vu vszem ’zitki Rodio bode szad gnili i britki. 7. Zlehka szpadne on na porob blodnikom, Za- pelavczom, 1 odurnim blaznikom, Tak da Bogato' vero oda, I hudim diihom sze na szlu’zbo da. 8. Bog! ti nasz vesi na to prav kebzilvati, I nasz¬ tave sol naši tak niiczati, Da sze po nyi naj modros naraja, Jakoszt czvete, i bla zensztvo vgaja. 9. Oszndvlaj v-nyi roditelov mladike, Kak ' ogradi zitka lepe czepike: V-nyi naj vredne osztankf nihajo, Geto odtecs vovandrati majo. 10. Po nyi vgajaj ednok prave vere czvet, Vu nj 1 naj ma angele mira tvoj szvet; Nyi pelda vsze b^ na pot szvetsztva, I tak pelaj k-vretini bla’zenszW Mestna i tr’ztyo. i\ a lasztivno noto. JA/* /"Ah vekivecsne milosese Nevsziihsena vretito ‘rtiU* Bog! sz-tebe, kak rosza, sztacse Vs z j dobrot prvotina: Velikoszt zemle narodov. I cz ' fi vsze sztotin porodov, Je delo roke tvoje. 2. Ti nasztavlas tivaristva Med zhodom i z ^ 10 dom, Na zvrsavanye poistva, I na diko narodo” 1 Griintas razlocsna kralevsztva, Kak mocsen szteb cr blazensztva, Mira, i pobo’znoszti. . 3. Po tebi czvete modria, Kak szteza popolno^ Czvete navuk, i mestria, kak sker zadovolnoszti; osznavlas szvet zu znanyi, Naj vu szreesi i p oz ' al1 ' Vidi napreidenye. Mestna i tr’ztvo. ori- Jrr 'an- 'zl¬ it!!' Za¬ im m- osi mkf nji :tu ;ina. Isti ZVfi /IJF 4. Ti kazes razlocsne poti' Cslovecsoj paszcsli- ‘Oszti, Odperas nyi temne ocsi Na sztezi szkrblivoszti, elas nye v-dalke drzele, I vcsisje, kak z-czvetja csele, Blagoszlov tvoj vktipbrati. o. Ti szi zravnao, naj po vodi Ladje tz zczov te- djo. I razlocsnomi porodi Kincse tiihiii neszejo: Od iarocla, do naroda, I od zhoda, do zahoda Viitecse “la^oszlov tvoj. 6- Ti das, ti delavczom vrelim Szrecsno napre¬ duje, Da szi sz-triidov szadom zrelim Otavijo žele¬ li' 6 j Ti i po nyi znojnom trudi Vrsis czvetek sztave ™dL’ Ti szi pnnoszt vsze dobrot. L Velki Bog! mi tvojo szkrbnoszt Zahvalno vad- iijemo, I modroszti tvoje szkrovnoszt V-uye diki Odlijemo. — Oh! — odpri ’zitka vretino, Naj na lla '-° domovino Tecse vesz blagoszlov tvoj. 8- Duh tvoj budi na szkrblivoszt Vsze v-nye krili z ''i'cse, I koroniij nyi paszcslivoszt, I vnoge triidc r «cse. Verosztiij med vszem odvetkom Nad blagosz- ''Ifiiim czvetkom Vcsenya, mestrie, tr’ztva. Daj, da vezalo jedinsztva Lepo czvete med nami, .‘ddonoszt pa protivinsztva Veszne z-szvojmi delami. |d> pravicza, zitka szvetsztvo, Kak pot na pravo az ensztvo, Bojdi vsze, vsze nasz dika. ^ Nota: Szrdcza mega britkoszti. ocsa milosztivni, Hranitel dobrotivni! r / * K-tebi pozdignerao glasz, Poszluhni z-mi- ^ kak szuncze szegreva szvet, I szlii’zi vszdm zt vj °‘ Sz i v 6t; Tak i ti vtalaj duši, Ka k-nye bla’zen- ^ Sz lisi. Ilir ? * c * a -b °k veren paszter, Vszem tv oj blagoszlov, ’ pomagaj nam, prahi 'Živeti v-tvojem sztrilhi. 00 . 338 Razlocsne nasztave. Polodelsztvo. 4. Aldiij vsze poglavnike, I verne redovnike, Mesto ino trgavcze, I vsze vrele delavcze. 5. Blagoszlovi goricze, Ograde, i travicze, Mariu drevje, i pole, Vretine, ino dole. 6. Vari nasz od szuhocse, Ognja povodni, tocse, Glade, bojne, i kuge, I kakste druge brige. 7. Vle punoszt tvoji dobrot, — Vle jo vo na nas pot; Daj nam vu vszem obilnoszt, I vremena veszelnoszl 8. Naj navuk, i modria, Tr’ztvo, ino mestn; Czvete po vszoj obcsini Vu našo j domovini. 9. Na zmo zno tvojo ramo ’Zitek nas zaviipaitf Ti vekvecsna miloscsa, Csini z-nami, kak ocsa. 10. I, gda k-nam zide tvoj glasz, Naj odtecz p (i zoves nasz, Daj nam na kratki ’zitek V-nebi vecsm prebitek. 408 . T\ Polodelsztvo. Nota: Nas dragi ocsa vretina mddroszti! vszega zmo zni i moder ravnitel, polodelczov sztana nasztavitel; Po * e » sztoji on po czelom szveti Vu szvojem czveti. 2. Ti nyega vodiš v-pozvanji nyegovom, I ^°' ronujes sz-tvojim blagoszlovom, Podeliš nyemi k-^ : tvojo pomocs, I potrebno mocs. 3. Kakse szrecse grad je za szvet ete sztan, Csi dnevov szvoji netrositi ta zaman, Nego z-vernos^tl 01 noszi szvoje bremen, I niicza vremen! 4. Po nyem sztojijo vszi ti driigi sztani, K e 1 vrelim znojom ’zivi on, i brani — Sztan poj vojnikov, modrie, IVztva, mestrie. 5. On gaji czvetek veliki narodov, Vrši sztvo i mfics vsze porodov, I szeja dike i bla zens* szemen, Za keszno plemen. 6. On szna zi zemlo, csini jo rodneso, Csini - Razlocsna pripetja. Szreesa i premocsnoszt. 339 sfc rk CSC. taso sz!;' ;te mo: r 58 » Sa tei- sztavo vu vszem vugodneso, I povnozava 'zitek, mir, iradoszt, Mensa pa ; zaloszt. 7. On szpravla na kilp tvoje lepe dari, Na zivis i veszelje vszakoj sztvari: I tak je vu vszem szteza »lagoszlova, Szteza nyegova. 8. Ti ga tak vodi v-pozvanyi nyegovom, I koro- ®j ga sz-tvojim blagoszlovom; Podeli nyemi k-deli l '°jo pomocs, Radoszt, ino mdcs. 9. Zdigni ga sz-praha, i koronuj z-dikov, Pred Ksmi nyegvi blodni protivnikov, Nyega nevredno ^etavajocsi, I spotajocsi. 10. Vsze pa, ki nvega prav szoditi znajo, 1 k- l' e mi v szrdczi csiszti nagib majo, Vesi nyega velko ^dnoszt prestimati, I postiivati. 11. Vszi, ki sze prav bojijo tebe, szodeza \szi Sze naj k-nyemi pridru žijo z-szrdcza, I z-nyim v- Ninsztva zavezki veszeli Idejo k-ezili. 12. Tak de on za szvet bla zensztvk vretina, l * CSa ) tvoji dobrot prvotina De tekla na pot \sze, ' Sz ® sztanov liidi, Po nyega triidi. io- jei C* i 0( XIII. Razlocsna pripetja. Szreesa i premocsnoszt. Nota: Zdrži, cslovek, v-szrdczi mirovnoszt, ||)(J T>lagoszlov, steroga jasz v’zivam, Od tebe l l sztacse, oesa moj, I to, ka v-^adoszti pre¬ di .^nhvalno szpoznam za dar tvoj. Vecs, vecs % cf’ znam prosziti: Daj mi to szrecso preno- 1 vz~ - - m* —-ponižnim szrdczom. -t~ . i '• Csi szem od vnogi premoesnesi, 1 e a J ; z bivati; 1, si szem od nj i v-komjprednjM kak 340 Razlocsna pripetja. bi sze szmeo zvisavati? — Ocsa, od tebe viszim vi vszem; Obcsiitim nevreden szluga szem, Pri vszcj velkoszti. 3. Vesi me szain z-blagom tak 'živeti, Da 'z-nviu diise nezapravlam, I nyega czil pred ocsnri meti, Ds sze vu dobrom ponavlam: Tvoj dar je, ocsa, vsze. sz-kem ladam, I od vszega trden racsiin dam, X« den pravieze. 4. Daj sze mi za tvoje kralevsztvo Predevsze« vrelo szkrbeti, I bole, kak zemle blazensztvo, N« - beszke kinese 'želeti. Na tebe sze mi daj szloniti, I ne v-marnoszt szvetszko vtoniti; Ar preide, kak czvet o. Znam, ka, esi sze tii, pri v'zivanyi Ti iuarni' z-diise nezabim, Tak szi po nyi modrom nuezan" Nepreidocse kinese szpravim: Ar ki tii szeja v-p°' bo’znoszti, On tam zeti ma v-obilnoszti Najem p ra ' vieze. Nota: Oh vekivecsne milosese — iifv mi, M z-darmi szmilenoszti Vsze sztvari » a ' -L deljavas, Ti i nasz vu obilnoszti 'Z-nd® 1 razveszeljavas: Ocsa, ti' na vsze tak szkrb mas, ^ brezi trosta nenihas Pobo zne decze tvoje. 2. Czil tvoje dobrotivnoszti Je, nasz v-szvetsz^ vršiti, Voditi vu pomznoszti, I na radoszt Da mo v-eseszti gedrnesi, I od dna do dna vredn e Darov milosese tvoje. 3. Mi te tak v-szrdcza vreloszti Dicsimo za vernoszt, V-steroj nam vise vrednoszti Tal dava b°j‘ szkrbnoszt: Boj ti prijeten te aldov, I vle na Jia tvoj blagoszlov, Ocsa, i potomtoga. Ne vola i szirmastvo. Nota: Kak velka je boža szmilenoszt! 341 m lil ~X\ emor W’ cslovek, proti Bogi V-szirmastvi * ♦ lN iiio nevoli; Ar i ono ma haszek vnogi, Csi sze podaš bo’zoj voli. Vzemi zahvalno, ka ti Bog 'la; Noszi kriz tvoj v-mirovnoszti, On ti njega tlehkotiti zna Z-desznov szmilene zmoznoszti. 2. Bog je zdenecz szirmastva brige, I kri z tvoj J e dar liibezni. Od njega mas zdrave kotrige, I vrasz- ,v ° v-kakste bolezni, Od njega mocs, prflicsno, vre- llen ) Ino bla’zensztva sker pravo; Da tak lehko pre- a °szis bremen, I pobogsas tvojo sztavo. 3. Csi sze drugim vecs, kak tebi, da Z-nesztalni ' 1 • 't -. Ar i tli zrok szvoj ma S. Csi sze drugim vecs, jvc**v »v.«-, d°br6t zemelszki: Nemorjuj; Ar i tu zrok sz\oj ma Moder ocsa tvoj nebeszki. Da i tebi, ka po i e uje ^~sztani i miri tvojemi: Nezahvalen! ka tak morju- i es > Csi sze v-kom vecs da bliznjemi? 4. Voscsi dtko tim zmo’znim szveta; Ar i tam 8zvo je bremen, I lchne, kak lepota czveta, lrp Cse ga kratko vremen. — Iszcsi velkoszt (P°» a ' CZa: Ona ti szpravi tu vrednoszt, Tam miloszt pro¬ loga szodcza, I bla’zensztva pano vecsnosz • Csi sze vnogi sztan zvona bliszcsi, - , ‘ f n yem vkaniti; Ne je vsze zlato, ka sze * > v Us ° zna oraniti: Szmrten mecs je szrecs . ' SZ S kt szo nje gniiszni robi; Ali knics szirmakov Vozili, Je gvlisen brok i v-grobi. ocsnim (a | om Oh ti, ki szmilenoszti dan Z ; , CS ov t ° de lis, I vsze tvoje 'zivocse sztvan >- jim Vu °]° v veszelis, Ocsa! daj sze mi z-sors ■ prav zadovoliti, I z-ocsinszkim ran . '°jina Szrdcze v-szirmastvi toliti- em 342 Kazlocsna pripetja. Nota: Jezusa neodpiisztnn. \\*) Vi° br ° j * lliido J sztavi Sze 118 tebe szloiik ♦ V Bog moj, Ki' szi mi ocsa pravi, Csi szen jasz pokoren szin tvoj: Znam, ka na mene szkrb mas. I meni vsze dobro das. -•1 moje szirmastvo je Dar ocsinske liibeznoszti: zemem je z-roke tvoje Vu detinszkoj poniznoszti; Ar de mi njega bremen Vecsne lehkote szemen. 3. Naj szi tu znoszt na tii’znoszt Rani szlabo moje szrdcze; Csi me szna zi nedu znoszt, Szveti mi yflpanji szuncze, Ka po hipka zaloszti Pridem k-vecsaoj ra- doszti. ' i ' Dolivzemes, doli tam Ti z-mene kri z vnogi ne- vol, Gda za szebom taniham Eti szkuz i te zkocs pun * } V , U zadov °hioszti Bom živo v-popolnoszti. o. lam ocsiveszno szpoznam, Eti szkrovne, p otl tvoje, I z-szrdcza ti hvalo dam, Bog,zasziromastvo moj®> A -Kom mi je tvoja mddroszt Szpravlala vecsno radost Zdravje. Nota: J erosztujte, oh kvsztsemczi! 9 'Vfajdragsi dar, i kincs zemelszki zdravje csloveka: Ki ma te nebeszki, Szrecsen je od v ek do veka. — Kak s zrP ' osen szem i jasz, Ka tak poreden csasz Vrivam ,f dar tvoj! Zato te za njega Zda z szrdcza vr6cs®S a Dicsim, ocsa moj. 2. Zdrizi mi te kincs, ocsa mili, Nadale od p 0 r'j beli, Naj morem szlii ziti veszeli Tebi, ritka zdr zitel' ^ u mertiicslivoszti, Ne vu hotlivoszti Mi daj vandr a *[' 1 tak zdravje moje. Poleg v ole tvoje, Szkrbno varvat‘; 3. Vesi me v-kakste szrdcza tiiriioszti Zdr Zl1 G o. mirovnoszt, Ino, poleg moje duriioszti, Nas ze liivati redovnoszt: Tak bom v-kotrigaj zdrav, I'" 2 Je dobro Zdravje. Beteg. 'onim. sze« mas. Mii! szti: 343 42 o (le mi slo prav V-mojem pozvanyi; Veren boni szam szebi, I prijeten tebi, V recsi i djanyi. 4. Oh I — vesi me tebi poszvetiti Lepi dar zdravja mojega, I z-nyim bratom mojim haszniti, Poleg Ve¬ lenja tvojega. Zdravo moje telo Naj bo k-deli vrelo, I duh v-nyem esiszti: Tak bom jasz veszeli So k- mojeini czili V-pozvanya eseszti. Nota: V-tebi sze vupam, oh Bog, vu vszem. J j J T Aicsim te, mili zdrizitel moj, Zanaj veksi bla- ** *» 1 * goszlov tvoj, — Za zdravje moji kotrig, Po sterom ti Moje poti Mentujes vnogi težki brig. 2. Sz-kelkim szreesnesi szem od oni, Ki szo vu Potrigaj roni, I nemajo viipanya, Ka bi sze nyiin, Tak ra| )yenim; Preszveto gda trak vtisanya! 3- Jasz szem vdrav, friski, i veszeli Vu liibleni moji krili, I, v-szenezi rame tvoje, Szlii zim tebi, Bra- l0ln , szebi, I angel szem lii ze moje. i Oh oesa! zdrizi mi te kines moj, 1 tak dragi * a goszlov tvoj, Od vszake pogiibeli, Naj morem ’z- ll -‘ m Mojim bli’znyim Szluziti, v-reesi i v-deli. o. Vesi me vu szrdcza mirovnoszti, Mertiiki i rc- d «vnoszti Sztezo zitka vandrati, Da v-esisztoesi I P lQ szt6csi Znam zdravje moje varvati. Tak nye tebi sesem poszvetiti, I tebe \-szvet- : ? tvi esesztiti, Za milo vernoszt tvojo; Dokecs ednok ®^i, moj Bog, Taporocsim diiso mojo. Beteg. Nota: Krisztus veli: hodte ~k.-iney.i- Ji k /^slovek! esi szi szreesen i zdrav, I delo ti \J teese nofirav, Kak lehko sze ti szpreves! 'ti cseszt ^ zbantujes Boga, I za nyeg\a esii a l0 S a Nyega diesiti neves! Razlocsna pripetja. 2. Zato te on trdno kara, Nescsejdcs ti duši kva- ra, Po betega zukoszti, Naj sze nyega vcsis boj ati, I nevolne znaš tro,stati, V-bolezni i tuznoszti. 3. Tak je! — gda nasz te zi' briga, I, ocsa, tvoja kastiga; Te sze esedniti vcshno, Te sze sz-tebe szpo- menemo, Bin nas objokati scsemo, I za pomocs kricsim". 4. Oh bo ze! csi jasz gda eti Te’zki beteg mam trpeti; Ti mi nedaj vczagati: Obe’zi mi rane moje. I daj mi miloscse tvoje Trost z-vupanvem csakati. 5. Ti me vesi, oh visna zmo znoszt, Na sztalno zitka poboznoszt, Naj sze tak varvati znam, Da p® nemertiicslivoszti, Ali gniisznoj hotlivoszti Na bete? zroka nedam. 6. Csi je pa mojga hetega Bin nad menom; daj mi njega Z-szrdza obzaliivati, Da sze, csi ozdraviti mam. Vsze pogiibelni binov znam Szpametno ogibati. 7. \-tebi polo žim viipanye, K-tebi kriesim za vtisanye, Pri tebi iszesem pomocs; Ti, vretina vsze W' bežni, Mi, znam, vtisas ran bolezni, I ponoviš mojo mbes. 8. Csi me z-szveta seses pozvati; I v-tom sze n' 1 daj podati Gdagodi voli tvojoj: Rad ti nazadam n 1 ®) ’zitek, Li ti daj dike prebitek Prek groba duši moj°i 9. Ali, csi ozdraviti mam, Daj, da sze csesz t0 szpominam, Kak kratka je moja pot; Da tam iszesem domovino, Gde mi ti mira, vretino Szam odpreš, zitk a goszpbd! 416. D dobro znaš Nota: obro Oh Bog, oh mili Bog! iVfll znam, ocsa moj, Ka mi vecs H e nedas, Kak znašati morem; Ar mdes m J Nede me mantrala Brez' koneza boleze 11 Ar jo z-inene vzeti Ma tvoja liibezen. , 2. Ti vidiš, ka za pot Mi je szrdcze Iiibilo, I zl ' a j kak je ono Blodecs grehi szlu’zilo; Zda je tak'" ^ Beteg. Ozdravlenve. 345 m ra- ati, oja JO¬ BI!. lam jje, ati. Ido po te? mi am, tegi Tebe iszkati vcsis, I z-gniiszne szteze zla Na p5t szvetsztva budiš. 3 Pravicsno mi meriš Britki pehar 'zukoszti; Ali. i szo v-szirmastvo vtopleni; Ar esi vbogim podelimo, I : ehe, ocso prav esesztimo. 8. Daj nam i to pred oesmi meti, Ka, esi tu verno vejamo, Ednok vu obilnoszti 'zeti Szada trudov ue- dnvamo, — Tam, gde najem esaka verne, Jaj pa sze tebi odurne. 9. Bliizi nam je vszem hip on velki, V-kom szmrt easz podreti ma, I tam sze nam po trudi telki 1 risz- la ’zeni Ion nas voda. - Oh! — naj bo veszeli hip ° n ’ d lepi 'ziilov naši Ion. v Nota; Sztcmi me szrdcze gon. IVI r- )- t- )V re li. odmo, i diesmo Boga, Koga dobrbtavnoga ' , a ii • Oj_»nm »»O Ji. H ar uje. Ovo, nyegov blagoszlov, — Pol naši lepi aldov, 1 zivis podeljava, I nasz razveszeljava. j , ^ Oh! — zvisavajmo njega, Ka je pola našega °d škode mentiivao, I triid nas koroniivao. v 1- Glaszmo to dobrotivnoszt, Stera našo paszcsli- sz | Z-veszeljem koroniije, I z-szadom obdaruje. ^ 2da, gda te szad beremo, I v- žetvi tal jemlemo, 9®' ajmo sztvoriteli, Kak žetve dariteli. Sze nam v-'žetvi szka ziije, Stero nam pa ruje. 2. Ovo, ' ani zivis podeljava, I nasz razveszeljava. Hi, I • '__ !_mrmra TC S\ 1P DOl 352 Razlocsm obcsmszki vdarczi itn. 425 . 1 ' Bratva. Nota: Szvetlo szuncze je 'ze zaislo. trsza narasz nam dava Ocsa szmilenoszti, Sz- kem szrdcze razveszeljava V-dnevi dreszel* noszti. 2. Nehenja tak v-nikom z-narni Bog dobrocsiniti, Niti z-'zitka radosztami Nasz na jakoszt vcsiti. 3. Kak velke dobrotivnoszti Zalog je i te dar, Csi sze po oblosziihnoszti Neoszkruni nigdar! 4. Po nj-em sze szrdcze zbiidjava Na velko ho¬ tenje, I z-viihkoszti nadigava Na szrdcsno csinenp o. On nam ponovi tela mocs Po opravicz trudi, I razzene dvojnoszti nocs Vu pripetjaj hudi. 6. Po njem sze szrdcza pobo’zna Mocsno vkup - szklenejo, Protivna pa i nezlo’zna Na krotkoszt genejo, 7. Oh bla ženi vandrar, ki ’z-nyim Modro živeti zna, I po netreznoszti bli žnjim Nigdar szpake neda. 8. Ali jaj torni, ki te dar Lakovno zapravla!" On szam szebi, i drugim kvar, l pogiibel szpravla- 9. On szi ’zitek szvoj prekrati, Szpadne v-gresm 1 ru znoszt, Diiso, telo vnemar zblati, I vtepe nedu’znoszt 10. On po’zre hi’ze szvoje czvet, I ’zivis ti szvoj 1 ) Odtiihi od szebe vesz szvet, I veszne v-zla gnoj 1, 11. No tak v-’zivajte v-radoszti, Mrtelni! trsza dan Ali ’z-njim pravde modroszti Nezbantiijte nigdar. 12. Kak za veliki blagoszlov Bo’ze szmilenoszh; Aldiijte za nyega aldov Du’zne zahvalnoszti. Szuhoesa. Nota: G da ma szkradnya vara pride- j i\f> /~\h szveti i pravicsen Bog! Mi, ki v-g re " ‘x/wU* plavamo, Sze tak vredno od tvoji rok p* trdnim bicsom scsukamo, Da nam szehne szilje, trav 11 I pogible czela sztava, Vu velikoj sziihocsi , Szuhocsa. De’zd’z. 353 2- Ali pomiluj, oh boze, Nasz, liidsztvo tvoje ™ zno > ^aj nezdiihavamo du'ze Zaman k-tebi tak Sz- uno. Oszlabi zgajdcse trake, Szpravi vkiip tihe zel- Make, I daj 'zirovno vlago. •k Csini, kak szi nam obliibo, Ka poszliihnes narod iiti. 10 jj Csi de tebe sztalno liibo, I pobogsa zitek szvoj. c ' Sd ' nii v-pokdre prahi Hitimo k-tebi vu sztrahi: lar. 'zlisaj, miliij, trostaj nasz. , 4 - U tišaj veliko vrocsino, Stera czelo dr zelo ’Zge, io- nye lepo krajino Szpravla na sztavo zelo: Szkrij v- vf, l(, gle gorecse szuncze, I odkrij dezdzevne zdencze, di. ' a j nyi 'zir otavi szvet. Aega zvon tebe nikoga, Ki bi nam tu zmocsti P" !lla °j I li kaplo 'zirovnoga Dezdza piisztiti mogao : jo. 1 ti, ki ladas z-oblakmi, I z-szuncza vrocsimi trakmi, eti 'za szam otaviti znaš. a ' Oh! — otavi vsza ’zivocsa Po vszoj zemle kra- " 1,11 ’ Al6 zitek v-pogibajocsa Vu velikoj vrocsini: Ti, ^ 11 'sze czaganve vidiš, Zdrži nyi zitek i zivis Od 10 '* k %e pogtibeli. Ocsa! na tebe sze szloni Telko szirot nediizni, ji. ' e ze szkoro v-dvojnoszt vtoni Sziihocse vdarecz Zn i: Hiti, hiti nyim k-pomocsi, I zbrisi nyim szkuzo ‘i °csi! Vid vu nyi szrdcze trost tvoj. I Pak sze naj tebe bojijo Vszi, vszi zemle narodje, i. ^ e be v-szvetsztvi csesztijo Vsze vremenov porodje; a J te vadliije viszina, I zvišava globocsina, Žitka, goszpoda. De’zd’z. Nota: Te szmrti oblddavntki. j')) 'VTeszeli sze krilo zemle, Stero szo pa dezd- v * V ’zevne megle Dobrotivno otavile, Gda szo ' e lkoj vrocsini Nye griide, szpodobne k-pecsini, 23 354 Kazlocsni obcsinszki vdarczi itn. Z-lepov roszov navlažile: Vsza sze vrsemjo, Vsza, vsza veszelijo Po 'zukoszti, I tebe, Bog, Za tvoji rol Dar zvisavajo v-radoszti. 2. I mi, odebrani tvoji Sze pa razpresztremo, p# znoji Licz naši, na hladnom zraki. Novi 'zitek szi vlejao, ti, Ki z-dikov ravnaš nase poti, V-nasz p# viszine oblaki: Vtisao szi vrocsino, I zemle siirino Razveszelo; Yu novoti, I lepoti De pa vsze sztvorjeme czvelo. 3. Z-radosztjov vr že pogled szvoj Oracs na lepi blagoszlev tvoj, Vu viipanvi szada triidov; Z-radosztjov de sze csiidiivao, I vu prahi klecsecs vadliivao, Nw nyiv szvoji vszakov griidov: „Bog je lubezni Bog " ’Z-nyegvi obilni rok Sztacse 'zitek, I blagoszlov. " Szvedok ngegov, Je szkuz i radoszti hipek!“ 4. Ti tak za to roszo toplo, I za nye vszako vszako kaplo Vzemi szrdcz zahvalni aldov ; I, csi pa k-tebi, ocsi Pozdignemo roke v-sziihocsi, Vle 'j na nasz tvoj blagoszlov. — Oh ti, komi vesz szv# Szvoj 'zitek i poszvet Hvali v-prahi! Ti i nasz ves Tebi ocsi Szlii’ziti vu tvojem sztrahi. 5. I, kak ti nasz blagoszlavlas, I radoszt szrdcz naši ponavlas Z-ohilnosztjov tvoji dobrot; lak na j mi, poleg premocsi, Radi brišemo szkuze z-ocsi kri’zom dvojecsi szirot. Etak znamo, ka szi Pri^zla' 'zimo til vszi Tvojo miloszt, Ednok pa tam Das ti 1 nam Bla ženi diis vecsno radoszt. Zburkanye zraka. Nota: Szvetlo szuncze je 'ze zaislo. dobro dava. B og v-szili zraka blodnikom Szrd szvoj j' a ^ vesztsava; Ali pobo’znim potnikom Zburkanye zraka. Tihota zraka. 35 za. •6k p« szi p« ino ive (ov 2. Nelčhne nyegva miloscsa Ni v-kmicsnom oblaki On je i te veren ocsa, Gda grum treszka v-zraki. 3. Grum toti grunt szveta zible, Sztrasi praha szini; Ali krilo zemle gible, I rodno jo vcsini. 4. V-nyem razum ocse velki dar I zato szpoznava, Kn razganya vonyecsi szpar, l zrak ocsisztsava. 5- On zbiidi 'zirovne megle Z-morszke globocsine, ^-kemi vla’zi krilo zemle V-vremeni vrocsine. 6. Oh! — velki, dober je nas Bog I v-zburkanyi z raka; Blagoszlov sztacse ’z-nyegvi rok, Kak rosza ^oblaka. • 7. Naj szi tak grčsnik okoren Trepecse, i dvoji; lliih moj, goszpodni pokoren, V-vupazni obsztoji. 8. Na nyega sze jasz z-szrdcsnosztjov I v-viheri slonim; Ar sze pod nyegvov zmo’znosztjov ^-po&ubel ™ e vtonim. , 0. On, kak vremena ravnitel, I grum vu roki ma; ■ato mi nyega pogiibel Zmo zno podnesfcti zna. 10. Tiho bom tak vandrao k-czili I po tom \i- Ar szi v-ocse mojga krili Pocsinem vu miri. Tihota zraka. Nota: Blčtzen boj Krisztus, toga. 129 . 'VTszamogdcsi duh! mi te, v-prahi sztojecs, I Ves * ' v-zraka szili zvisavamo molecs. Csi sze bar " Szv ^l vu nicsesz pogrozi; Nam sze ncgrozi. v Nestimamo mi, kak blodni poganve, Ka bi ti zadomesztsavanve Ino szrd kiihao, nam na enye, Ali szkvarjenje. ^ Mi te za ocso i tii szpoznavaino, I, kak tak- J *' 9 Bog a zvisavamo, Ki szi i v-szlapov kakste grozooj Cs * Vernim nazocsi. . Povszed te glaszi široki ete szvet: On je ii 356 Kazloczni obcsinszki vdarczi itn. bežni tvoje i te poszvet, Csi sze med grozov troszi griiiit viszine, I globocsine. 5. Po grumlaczi sze da zraki csisztocsa, Ženili zirovnoszt, i ’zitki friskdcsa. — Ovo, kak sze vsza zda po nye csrsztvijo, I vrsenijo! 6. Po nye sze hudi szpari razzenejo, Preretsijo, i v-zraki raztepejo: Po nye sze beteg, i kiiga za- sztavla, Ino prepravla. 7. Po nye sze radoszt razleje po szveti, Szuncze na nebi v-lepsoj diki szveti, Na zemli pa vsza v- preczimbi czvetejo, ino rasztejo. 8. Liki csloveka tu’zni vdarczi vestjo, I szrdcze z-greha na jakoszt biidijo; Tak sze po zraka szili szvet ponavla, I blagoszlavla. 9. Kakste sze nam tak grumlacze grozijo; tebe i tii vsza vredno csesztijo: Csiszta liibezen sZi ti tak v-viheri, Kak v-zraka miri. 10. I zda, geto szi vtisao nyega szilo, De tvoj« velkoszt vsze v-sztrahi molilo: Zvisavamo te i ml, v ' diki gledecs, Vu prahi klecsecs. Mokrocsa. Nota: Ki od Boga odsztovi. jqa oszpodne! szkuzimo sze V-obcsinszkoj l e1 \JTkocsi, Ka nam veszne szkoro vsze Vn ' c koj mokrocsi. Zvon tebe, Trost nebe, Nega za uasz vracsa, Nega varivacsa. K-teli' 2. Ocsa! neosztavi nasz, V-etoj potrebocsi. K zdignemo vszi glasz: Hiti nam k-pomocsi; Na za Daj radoszt, I po telkom kvari ‘Zitek vszakoj szba rl 3. Tli szam, vremena goszpod, Meriš czil oblak 0111 Tvoj moder prszt kaze pfit Szuncza lepim trak 0111 Gda ti scses, I ercses, Megle sze vgosztijo, I P** raZ siinjo. Mokrocsa. Szuncze 357 ) 1 ' |S2 ibi ji- f® | Ti j* v- 4. Oh! — zapri doli i zdaj Vretine oblakov, I pa nam v’zivati daj Szvetloszt sznncza trakov; Naj vesz szvet Nji poszvet Znovics ozivava, I razveszeljava. o. Ti vidiš, kak obleva Yszo ženilo mokrocsa, I vszako sztvar zaleva Voda presztajocsa: Bregovje. Dolovje V-potopi sztojijo, I placsno szkuzijo. 6. Zaman piiszti zda zrno Oracs v-zemle krilo; Ar Mde slo gedrno ’Z-nje napre veszelo: Povehnc, I lelnie ^ njem ‘zitka klicza, Kak szter prhka szpicza. 7. Sziikesine bojazen Sze nam grozi povszed: A - prah szklacsi vszo viipazen Telki nevol pogled: Cza- ?ajbcs, Plakajocs Sze szkrbi narod tvoj Za prisesztni s °rs szvoj. 8. Oh ti, ki v-racsuni mas Szkuze szirot tvoji, 1 podeliti znaš Trost, k-szrdcza pokoji, Bog. vtisaj nas jaj, Da ti na szkiiz czili Szpevamo veszeli. Szuncze. Nota: Groba sze niscse neogne. nam szija bo ; ze szuncze. I szveti ’zitek * X deli! — Pa sze vsze mrtelni szrdcze Njega hakom veszeli! — Veszelijo sze vsze sztvari Ocse a k velkomi dari. 2- Szkrile szo sze kmicsne megle, Neba sze raz¬ krila; Neobleva potop ženile Vesz vtonjenoga krila: nede szkuzilo du ze V-potrtje sztvorjcnje bo ze. 3. Lehnola je nocs vihera 'Ze ze-vsz6mi grozami, otavla angel mira Z-novimi dobrotami. Meiajoc> prvotino Vo na czelo domovino. • , Novi ‘zitek sze zbiidjava Pa po bo zem sztior- ei| }i: Nova radoszt obiljava Po telikom trplenji: \sza, SZ;1 sze pa veszelijo, 1 miloszt bozo csesztijo. **• Kak lepi je pa bo’zi szvet, Po tak groznoni po 358 Razlocsni obcsinszki vdarczi itn. trtje, Kak szladki radoszti poszvet, Po dreszelnom pri- petje! — Tak nasz zna ocsa liibezni Otaviti po bolezni! 6 Oh! — dicsi ga, glaszno hvalecs, Dicsi ga, vsze sztvorjenye; Zvisavaj ga, cslovek, molecs Za tak milo csinenye. Hvalen je on vu radoszti, Veke hvalen i v-'zaloszti. 7. Vzemi aldov szrdcz veszelni, Vretina vsze do¬ brote! Ka i v-prigodi dreszelni Liibis tvoje szirote, Nje csiidno odicsiti znaš, I nyim po szkuzaj radoszt das. 8. Poszluhno szi ti i nas glasz, 1 po telkoj ziiko- szti Szi dolivzeo trden bics z-nasz, I dao nam hip ra¬ doszti: Vtisao szi nam vszo bojazen, I koroniivao vu- pazen. 9. Vesi nasz tak eto miloseso Zahvalno zgruntavati. I tebe, liibezni oeso Za nye dar zvisavati. — Tebi na aldov, diih vecsen, Boj vesz zitek nas poszvetsen. Povoden. Nota : Vu rnern dragom Bogi. ion ~TT -tebi, zdr'ziteli Kricsi v-pogiibeli Plavajo® 1 JA. narod tvoj, Vidivsi gviisen grob szvoj^' povodni vderjajoesoj, 1 szvet zalevajoesoj. 2. Negledaj teliki Grehov preveliki, Sz-kemi szkvarjujemo, Gda tebe bantiijemo, Ino za steri vol« Trpimo to nevolo. 3. Gledaj tvojo miloszt, I szrdcz naši britkos 21, Csini, kak ocsa, z-nami, Vbogimi szirotami: Oh! "j szlisaj viiszt naši glasz: Vzemi trden bics tvoj Z“ n ®* z ’ 4. Velki je, isztina, Bin nas, szkuz vretina; - 1 veksa tvoja mocs, Kak vsza pogiibeli nocs, ^eks a tvoja liibezen, Kak ran naši bolezen. o. Naj szi sze viszina Ino globocsina Z-vihei' nl | szvojmi grozi; Nasz v-dvojnoszt nepogrozi, Csi ' l ti, vszamogocsi, Nam v-nyi szili nazoesi. Povoden. Po povodni. 359 m 6. Boj, ocsa, nazocsi Nam i v-toj tezkocsi; Pri L ,e ^ nam vszem i zdaj Batriven sztan naidti daj, Pri tebi trosta szuncze, Za tak bolczno szrdcze. 7. Zdr’zi vsza 'zivdcsa, Miluj czagajocsa; Obari 811 nam živino, Drevje, szilje, travmo: Nepiiszti tvojga tiara Na tu’zen porob kvara. 8. Naj nam nezegnili V-zemle blatnom krili Triidov J e aasi zelen szad, I nenaszlediije glad, Ni nevdabla IS ' rai >t grob ’Zitka sztvari na porob. °’ 9. Poszliihni telki krics, I odvzemi tvoj bics; Vu- ® pa 'zitka poszvet, I razveszeli tvoj szvet, Naj u 'sza v-diki czvetejo, I vugodno rasztejo. 10. Szka’zi vo, oh ocsa, Ka tvoja miloscsa, Stera ’’ Vsz em 'zitek dava, I eti ohiljava: Da te vsza, vsza eD ^ v ~prahi Zvisavajo vu sztrahi. Po povodni. Nota: Sto In' te nehvdlo. csi V- sze ola zt: sz! Ali riu’ szi jOO T\ika, cseszt, i hvala tebi, zdr ziteli vszega! 00. — KaJk szo ponižna vsza na glasz imena Mojega! — Boga te vsza bivoszt viszine, Neszmerna širina piisztine, I prepaszt morszke globocsine. 2. Vo szi szkazao i zda ti velkoszt tvoje zrno z- Jtoszti V-tak grozne povodni czili inti bojaznoszti, Stera j e zemio oblejala, Na nye tak poreden csasz sztala, 110 vsze sztvorjenye mantrala. 3. Na tvoj glasz szo vode pa v-grabe szvoje od- !° kl e; Veszeli sze zemla, stere zir szo one vlekle; Sza sze ponovijo v-radoszti, I velikoszt tvoje milo¬ bi Zvisavajo po szkiiz 'zukoszti. Z-radosztjov ide pa vo oracs na szvoje delo, k P a vsi sze, ka de blagoszlovleni szad inelo: Z-ra- v ° Szt jov noszi dneva bremen, Niicza k-deli piilicsno l(>,, ien, I szeja ‘zitka zdravo szemen. 360 Razlocsni obcsinszki vdarczi itn. o. Vszi, vszi sze nad etov szmilenosztjov radiijen I tebi zahvalni aldov za nyo aldujemo. — Oh! — daj. geto sze veszelimo, Da tebi vsze din' poszvetimo. I tebe v-bojazni csesztirao. 6. Odvrni ti od nasz vszaki vdarecz i nadale, Da j v-miri trosimo vandranja vore, tak male. — VIN blagoszlova vretino Na czelo našo domovino, I daj nam veszelo letino. 7. I zda trden bics tvoj naj blagoszlov naszleduje. Da sze 'zaloszt naša z~veszeljem pa koronuje. Razsuti po našem liatari Deszne tvoje bogate dari, Na p« 1111 ' vlenve vszakoj sztvari. Dragocsa. Nota: Vu mem drdgom Bogi. A() A nesztani proti Ni ednoj sziroti: Ti vsze® tOt:* jD szrdcze ocsiszti, I velki bin odpuszti: D a nasz greh nezapravi, I bics tvoj neprepravi. 2. Nevolen nas ’zivis I ‘ziikoszt ti vidiš, I l e ^° nam pomores: Ar ti vsza, vsza premores: Pod teboiu vsze zmo znoszti Sztojijo v-podlo’znoszti. 1 3. Vredno sze szodimo; Ar v-grehi blodimo. fl nasz ti z-hodbe nore Zoves na pot pokore; Mi »l a!?z tvoj zavr’zemo, I k-szveti privr zemo. 4. Zato bics za bicsom Scsuka nasz med kricso j Steri vnogi britki jaj Preša sz prsz naši i zdaj, ‘ bremenom dragocse, I vnoge potrebocse. , . 5. Zlelika bi vczagali, Bog, da nebi znali, , tvoja miloscsa Veksa, kak ta tezkocsa, I ka szla trost nebe Ma i grešnik od tebe. ^ 6. Szmiliij sze tak i nam, Blodecsim ovcsic® 8 Ki bin nas vadlujemo I z-szrdcza ‘žalujemo: Boj ' szmileni szodecz, I vr zi jaji konecz. Dragocsa. 3 61 \i°l f 7. Ali csi nasz ti, Bog-, Pod bicsom tvoji rok I j. du’ze scses dr’zati, I z-nyim trdno scsukati; Tak I nasz i v-dnevi hudi Szain na mirovnoszt budi. 8. Biidi na pokoro Szrdcze nase noro, Naj vu 1 hoj oj bojazni, I detinszkoj viipazni Pot našo prebe- '• zimo, I z-zlom sze nete’zimo. J .i j 9. Tam, gde niksa briga, Ni te žka kastiga Nede T erni ranila, Ni im' mira motila, — Tam de nam e ' kriza bremen Vecsne lehkdte szemen. 10. Tam mo v-popolnoszti I zadovolnoszti lanacs ' hoj szpoznavali, I vernoszt zvisavali, Ka szi nasz po szkuz poti Pelao bla’zensztvi proti. Nota: Hvdlirn jasz lepo tebe. ^15 na vsze szirote Milosztivno szkrb „ y A m as, I nji brezi dobrote I trdsta nenihas, i vT . Zmo zen varivacs; Ti boj v-etoj tezkdcsi, 1 e °j potrebdcsi Ran naši mili vracs. 0 Oc. 'i' ^ P nc * e vnszt naši glasz K-tebi na viszino: n | v Sa '. vzemi z-nasz Eto sziikesino; Da sze J ^želimo Darom tvoje miloscse, I od velke dragocse . u 2e nete'zimo. 1 1) 3 ' a dig-ai na szmilenoszt Szrdcza ti premocsni, •j ' ‘‘acsijo boleznoszt Szirmakov nemocsni; Naj sze 7 Ile brani Bogat szkopecz sz-trdnosztjov, 1 noveli J ,ilr zlosztjov: „ Idi! — Bog te hrani!“ I ^ . 4. Oh ocsa! vle obilnoszt V-krilo nase zemle. : I . ,lain szna zi veszelnoszt Travnike i pole: Odpri j I n) ed nami Blagoszlova vretino, Napuni domovino I 9kS o z-dobrdtami. I u °* li razveszeli ; zitek Po czeloj krajini, I zleh- j prebitek Liidem, i ‘živini; Da te vsze sztvorje- I im) 6 ’ Vl 'čniena 'zukoszti, Zvišava vu radoszti, Za i 10 csinenje. 362 Razlocsni obcsinszki vdarczi itn. Pomor. Nota: Oh vekivecme miloscse. 4 T)og! trepetajocs dvojimo Vu 'zitka pogiibeli, t:OU* JD I sz-placsnim glaszom kricsimo K-tebi, obdrziteli; Geto, ze-vszemi grozami Obvzeti, sztoji pred nami Sztrasen angel pomora. 2. Oh vdarecz vsze dreszelnoszti! Sto sze te nebi sztraso, Gda taksoj pogiibelnoszti Podvrzes sztavo našo ? — Szmrt, szprhlivoszt, i placsa glasz Obvzenie ze-vsze sztrani nasz: Czagamo brezi trosta! 3. Kelki szo 'ze tapihnjeni, Kak lisztje, med viherom! — Lehko mo i mi sziihnjeni V-grob escse pred vecserom! — I mi szmo grešni blodniczi, 1 ra1, kak drugi potniczi, Pod tem bicsom sztojimo. 4. Ah! neidi na szodbo z-nami, Velki szodecz vecsnoszti! Nekastigaj nasz z-grozami Szmrti, poleg vrednoszti; Nevszecsi nasz vo v-nagloszti, Vu gresnoj nasoj jalnoszti, Z-racsuna ti zivocsi. 5. Boj szmileni, 'zitka ocsa, Nam, ki k-tebi kri' csimo, I vzemi nasz na narocsa, Da sze vszi obdr¬ žimo. Liki do hipa etoga, Tak boj zda, i potointog 8, Ti nas oszloboditel. 6. Ti sztavi pomora viher, I zapove tihoto; ^ vu dvojecsa szrdcza mir, I vtisaj nyi sztrahoto: 2 a pove zitka angeli, Naj varje od pogiibeli, l nl ° szmrtni ‘zitek nas. 7 Onim pa, ki ’ze mecs szmrti Obcsiltijo v-kotrig 1 ’ I, od mantre vkiipesztrti, Ležijo v-velkoj brig 1, ^isaj, oh ocsa liibezni, Mok szmrtni sztrasne bok 2111, I pelaj je na mir tvoj. ,, 8. Goszpodne! csi bi kak i nasz Te poszel’ 11 tvoj doisao, lno nvegov zvajocsi glasz V-szne rd z Pomor. Po pomori 363 grehov naisao; Daj nam hitro vu pokori Objokati zitek nori, I csisztim idti z-szveta. 9. Nedaj nam neszrecsni szirot V-neredi osztaviti, ^ego sz-tvoji lepi dobrot Njim teliko szpraviti, Kelko i-tihomi sztalisi, I k-postenomi 'zivisi Potrebujejo, to e. 10. Szlisaj prošnjo tvoji verni, Žitka szmileni oesa! Vzemi z-nasz bics tvoj neszmerni, Primi nasz ^ narocsa, I z-milov desznov liibezni Nam zvracsi szmrtne bolezni, Tebi na cseszt, i diko. Po pomori. Nota: Oh Bog , oh mili Bog! T) re( l tebe neszemo Zda aldov zahvtilnoszti, -L Po vtisanoj szili 'Žitka pogiibelnoszti, V- sieroj szmo plavali Vu pomora nocsi, I z-stcre szi | Dasz ti Reso, vszamogocsi! 2. Ah ! — kak vkiipsztrta je Sztava naroda tvojga! " Jezere dvojijo V-bolezni szrdcza szvojga, Kim szo J) 1 liibleni Z-narocs vovtrgnjeni, I nemilosztivno A - n 'icsni grob sziihnjeni. Kelko szirot klecsi Na grobi roditelov, Ke lle "aidejo vecs Tii szkrbni hranitelov! — Kelko ra- ^ e ni szrdcz Plava v-szkuz povodni, V-stero je je U °no Grozen bics tvoj szodni! 4. I nasz je ze-vszemi Grozami szmrt sztrasila; lehko bi i nasz Ona v-prah zaklacsila! — Ne Oaisao vesz szvet Vrasztva, ni prilike, Kak bi sze lll(>1 itiivao Nje szile velike. T . 3 ; Dika, cseszt, i hvala Tebi, oh vszamogocsi! J’ ti szi prisao nam, Liidsztvi tvojmi k-pomocsi: 1 zdiihavanje Szrdcz naši poszliihno, I angela 2,llr ti S Z i 0( [ I)asz odrihno. 364 Razloesni obcsinszki vdarczi itn. 6. Ti' szi nam ne poleg Ilodbe nase placsiivao.l pri vnogi naši Grehi szi nasz miliivao; Csi szi na« gli vredno Scsukao sz-trdnim bicsom, Donok szi szmilenoszt Meo nad našim kricsom. 7. Oh! — vzemi szrdcz naši Aldov za to szmile¬ noszt, I vracsaj nadale Od nasz vszo pogiibelnoszt: Da czeli ’zitek nas Tebi poszvetimo, I tebe, kak ocso, Veszelecs csesztimo. 8. Odicsi sze csiidno Nad vszemi szirotami, Ke szo brezi trosta Osztavlene med nami: V-nami nvimdaj nai cSl ' 2. Ovo, protivnik, kak povoden, Obleva na ‘^ krajino, I, kak szrda tvojga bics szoden, Obra® 8 Bojna. 367 ami, ”)'6 na pusztmo, Vu prah klacsi orszaga czvet, I z- (ere j a jom napunyava szvet. vao 3. V-nocsi nenaidemo pokoja, Vu-dne szo pa szkuze | nas kriih! Ar treszka, trobi rozje boja, Plamen, szrart 'šja nyegov diih, Po zera triidov naši szad, Szeja krv, sziikesino, glad. 4. Velki Bog! na tebe sze szloni Liidsztvo v-tak strašilom pripetje; Ar sze brez' tebe v-nicsesz vtoni Nzvčt v-tak odiirnom potrtje: Li ti poszliihnes telki kdcs, I sztaviti znaš ete bics. o* Oh! poszliihni telko nedii zni Szirot placsno zdflhavanye, I zave’zi doli vsze tu zni Diih szebi na z 'isavanye; Vzemi vdarecz tak bolecsi Z-nasz, v- j Pngiibeli dvojecsi. 6- Ti premeni on krvni koszpricz, Z-sterim zda i* 0 jnik szmrt vfeja, Na on, tak dobrotivni osztricz, Za im oracs szemen szeja; Da, gde zda szmrt o-ptiszt- Say a, Pe czvete narodov sztava. 7. Tak ravnaj szrdcza poglavnikov, Da bojni ko- "°cz vržejo, I szteri rozje protivnikov, Da sztan 8zv °j tapovr’zejo: Vtisaj povszed ete viher, I potrdi °l ) csinszki mir. 8. Ti vkroti besznocso narodov, I nagni je na mi- r °vnoszti; Czil i 'zelenve vsze porodov Boj mir, i 8?r dcza tirovnoszt: Da v-jedinsztvi prebivamo, I bla- ' , ° Sz lov tvoj v’zivamo. , Nam pa milosztivno odpiiszti, Csi szmo e \ li ° m zbantiivali, I szrdcza naša tak ocsiszti, Da mo vszega varvali, Po kom bi v-tvojo kastigo hzpad- llo li, i v-kakste brigo. „ , , 10. Oh! - vzemi pod tvoje peroti Czelo naso do- ["°vino, Ino odkrij vszakoj sziroti Zadovolnosz ■' re 1,10 • a sze zitki veszelimo, I tebe v-miri csesztirao. 36S Razlocsni obcsinszki vdarczi itn. Mir. Nota: Bojdi diha i postemjd. J JI TT~odte, bo bojne viheri, Neszrao aldov za- XI hvalni Pred goszpodna, ki je miri Potrdo sztolecz sztalni. Konecz je vrženi sztrahi; Zato szpe- \ ajmo vszi v-prahi: Dika, cseszt, hvala Bogi! 2. Doli je vzeo on z-nasz bics szvoj, Vtisao krvi potoke, Konecz vrgao mantri telkoj, Prepravo jaja zroke; Sztanoti je ro ; zje velo, I narod szvoj razve- szelo. Dika, cseszt, hvala Bogi! 3. Negrozi sze vecs protivmk, Nerobi, ni nev- marja; Ar nasz Bog, zmo‘zen pomocsnik, Brani i zagovarja. Henjala je vsza sztrahota, I szvet otavla tihota. Dika, cseszt, hvala Bogi! 4. Po grozne nocsi viheri Nam pa visni trak szija, I pti czveszti zacsne v-miri Navuk, tr ztvo, mestna: Vszako telo v-batrivnoszti Hodi v-pozvanja dii znoszti. Dika, cseszt, hvala Bogi! , o. Y-novi obraz sze oblecse Liiblena domovina! Ar po vsze nye ’zilaj tecse Blagoszlova vretina: Pov* szed vzivajo v-pokoji Narodje szad triidov szvoji- Dika, cseszt, hvala Bogi! 6. Bog! ti szi tak i v-tom tali Prosnyo našo p°' szliihno: Zato te duh nas zda hvali, Ka szi te kri i odrihno; Odrihno szi bojazni zrok, Na liibe zni tvoja porok. Dika, cseszt, hvala tebi! 7. I, da szi, narodov szodecz, Po tak sztrasno® viheri, Pa geriposztavo sztolecz Szveta ’zelnomi w ir1, Zdr’zi nam te kincs dugo let, I blagoszlavlaj po ny eItl szvet, Tebi na cseszt i diko. 8. K-toj zvonesnyoj batrivnoszti Nam prilo zi 1111 r diisiii, Naj vu tvojoj bojaznoszti Tak iszcsemo s z * al1 visni, Da til v-jedinsztvi ’zivemo, I gda sze vop oZ ° vemo, Tam naidemo mir vecsni. 369 ^3 Pogor. Nota: Goszpodin Bog, neosztav nasz. O h ti, ki vsza v-oblaszti mas! Ti radoszt, i jaj dati znaš: To zda obcsiltijo vnogi Z-°gnyom opiisztseni vbogi. 2. Ah! jako szi je poliibo, Kaszinyi vrednoszt po- ?ubo: Nyi hramba i poistvo je Porob bicsa roke tvoje. 3. Porob je, ocsa, ti vidiš, 'Ze plamna nyi vbogi Z1 'is: Pepel je vsze, ka szo meli, 1 z-znojom szi prisz- trbeli. j 4. Sztanek szvoj majo leszicze, I gnezda nebeszke a lcz ® : — Ne oni, gde bi sztanoli, Ino szi glavo nagnoli. o- Groza je obhaja povszed, Kama vr’zejo szvoj , ^S^ed: Nagoszt, glad, spot je pred nyimi, Tak jako “piisztsenimi. , b. Ah! — groza obhaja i nasz, Szlisavse nyi tak r itki glasz, — Nasz, za volo grešne liodbe, Vredne ^ Sz P°dobne szodbe. 7. Oh ocsa, szmiliij sze ti nam, I vszem vbogira ^'oticzam! — Zdigni sz-praha vsze dvojecse, I tebe Sz kuzaj molecse. j,, Szmiliij sze naime nad timi Zda z-ognyom o- ° z animi; Ti szam boi nyi obdr’zitel, Pomocsnik, i '^elitel. I 3. Nagni k-nyim vsze, ki szo szrecsni, Na szmi- "°szt, ocsa vecsni! Naj nye sz-tanacsom potijo, I sors nyim lehkotijo. ■ bO. Nasz pa vsze tvoj tak trden bics, I telki szirot l«L CSen krics Biidi na tvojo bojaznoszt, I ti neszrecsni 5 b ^noszt. v bi. Li tak sze szmemo viipati, Ka nam ti nedas |{ Za ?ati, Csi gda i na nasz taksi kriz, Kak zda na 'kflge, plisztis. 370 XV. Razlocsna vremena. Rane peszmi. Nota: Hvalim, jasz tebi, goszpodne! t is\ f^biidi sze, i glaszi, diih moj, Velkoszt boze 44:0 * JLi szkrbnoszti! — Zbudi sze. neszi aldov tvoj Pred sztolecz szmilenoszti! 2. Vis, kak je po znojni trudi Mocs moja poraen- kala, I kelki prigodov hudi Groza me je obdala! 3. Komi mam szen moj hvaliti? — Sto mi je mocs dariivao? — Sto me je znao obraniti, Gda szera tiho pocsivao ? 4. Sto je zapro ocsi moje, Naj telo pocsinek nia — Sto mi pa z-miloscse szvoje Trak szuncza viditi da 5. Ti szi mi, ti, oh mili vracs, Pokoj i mocs da¬ riivao; Ti szi, kak szkrben varivacs, Nad mena 111 verosztiivao. 6. Zato jasz tebi na aldov Z da szrdcze poszve* tsavam, I tebe za te blagoszlov, V-prahi klecsecs, z' 1 ' savani. 7. 1 i me z-diihom tvojim vodi I dnesz po tvoji po^J' Da me hudi szvet nezvodi Na greha ru zni sztopdj- 8. Me verno szkrb na 'zitek moj, I na vsze, vs#; sz-kem ladam, Daj mi vu vszem blagoszlov tvoj, M csagajocs nesztradam. 9. Vesi sze mi moje du znoszti Vu vszem verno dr* zati, I korono nedu znoszti, Kak vecsni kines, var' 3 * 1, 10. Na tebe sze z-verov szlonim V-tuznom I"! 11 zaloszti; Ar sze tak v-dvojnoszt nevtonim Pod * ,rC menom 'zukoszti. 11. I jasz sze naj k-vbogim bli žnjim Z-l®^ nosztjov pridru’zim, Ino z-szrdcza vrelosztjoi V-kom premorem, rad szluzim. Rane peszmi. 371 12. 7ak ravnaj, tak vesz bezaj moj, Da v-do je )V cs ho a? ii oni re¬ vi- ta 'ji 4 i ze, Naj tir¬ ati’ u'p> rc- j i ez- -inii "" vcsz uezaj moj, u a v-do- Jrom obiljavam, 1 tam v-szvetloszti bla’zenoj Vernoszt bojo zvisavam. Nota: N4be i zemle sztvoritel. UA rpvoja rama, vszamogocsi, Je mene zakrivala, J- I vu preminocsoj nocsi Mi pokoj dariivala, ■teli me pokrepila, I pa ze-szna zbudila. 2. Za tvoj dar, ocsa, szpoznavam Ponovleni ’zitek mo J’ ^ tak te vredno zvisavam Vu ranoj utri etoj. Oh! ~~ primi szlab moj aldov Za tak dragi blagoszlov. j, 3. Vtegni vo na vsze dni moje Deszno tvoje zmo- rioszti, Da je poleg pravde tvoje Trosim vu pobo- z noszti, Ni ednoga, nezgiibim, I diise nepogubim. 4. Ti brezi zroka nedavas Nam dneva ni ednoga. ' e £° nasz sz-tem nadigavas Na dob ’zitka vrednoga. ' a J vszaki hip szvetesi Bodemo, i szrecsnesi. a. I dnesnji den mi pretecsi V-szvetsztvi, ne v- ^esnoj hodbi, Da me pela vecsnoj szrecsi Proti, ne f 0zn °j szodbi; On me naj neszkvaijiije Tam, nego k °ronuj 0 . Nagne sze tli ednok den moj, I jasz v-grob '"‘"n idti szpat, Gda me velki poszelnik tvoj Pride 0( etecz vozvat Ta, gde bom po viheri Tiho pocsivao v 'riiri, y • Ali i po onoj nocsi Sze mi pa den preszveti; ®csna zorja sze prepocsi Meni na novom szveti, Gde ° m ti v-dike trahi Lepše szpšvao, kak v-prahi. i,., Bog! vesi me k-tomi blazensztvi \szakden * Ze vandrati, I diiso, telo vu szvetsztvi Do koncza ob, "Je; aiy ati; Da vu prah csiszti szpadnein, I csiszti z- sztanem 372 Razloesna vremena. Nota: Ka me vszahdčn, moj Boy. i i T> ^ na e ^ a a ^ ra me ^ aszno zbtldjava, Naj mi ‘±‘±0* Jt\j szrdcze bozo szkrb hvalecs zvišava, I v-tihoj radoszti Csiszti aldov nesze pred sztolecz miloszti. 2. Kak bi ti neszpevao jasz, oh vszamogocsi! Ki szi me tak varvao v-preminocsoj nocsi, Da aldov moj rani V-radoszti aldiijem, szrecsen ze-vsze sztrani? 3. Kelko ji je nocs to v-poszteli osztalo, I v® krili szmrti naveke zaszpalo! — Ali — oh! — meni pa Tvoja miloszt 'zitka poszvet v ; zivati da. 4. Ah! — vnogi szo lehko v-zle vopremiuoli, I tak sze vu vecsni mok prepaszt sziihnoli, Gde pot szvojo noro Preklinjajo, ka szo zavrgli pokoro! o. Ne! — mene vecsi den moj tebi poszvetiti, I tebe v-nedu znoj radoszti csesztiti, Naj tak znam ho¬ diti, Da sze szmem na tebe z-viipanjem szloniti. 6. Noszi szkrb na mene, ob ocsa miloscse! — V® je znani tebi sztan moje krhkocse: Bojdi moj pomocs- nik, Gda z-szilov nad mene tere moj protivnik. 7, Etak de veszeli dnevov moji tekaj, Csi ned® z-niksim zlom oszkrunyen moj be’zaj; I na velkom czili Ti odicsis mojo vernoszt, szodecz mili! Nota: Verno ludsztvo, diesi, hvali Boga. 4AO T ohnola je nocs z-szvojov temnosztjov, ^ prihaja den z-novov szvetlosztjov. —- rosztuj, i aldiij aldov tvoj Ravniteli dnevov zith a ' duh moj! 2. Sz-tihov radosztjov klecsim vu prahi, tebe, Bog, vu milom trahi, V-kom ti szam deliš i |aI " z-liibezni Mir i szladki trost v-szrdcza bolezni- 3. Nevtaji mi ni dnesz, vszamogocsi, Tvoje obraa ino pomocsi: Blagoszlov i aldov rok tvoji Vle vo szad vreli triidov moji. Rane peszmi. 4. Med szpunvavanvem moje duznoszti Mi krepi szrdcze vu nedu’ziioszti: Tebi boj 'zilek moj poszvet- sen, Tebi hodba prijetna, diib vecsen! 5. Vszaki hipek naj modro poniiczam, Da ti od njega racsiin lehki dam, Gda mi ti vsze poti prebro¬ diš, I v-praviczi zvagas i oszodis. 6. Vari me od jalnoga poistva, I szveta biidoga tivaristva: V-praviczi, ne v-kmiczi, naj 'živem, Da nevczagam, gda z-szveta preminem. 7. Kakste te’zko je, ka mi zapoveš Ti, ki mocs mojo tak popolno ves; Na vernoszt, i vreloszt me budi, Da nevkleknem, kak najimnik hudi. 8. Nezmenka v-tebi moje viipanye; Ar pri tebi mam i te vtisanje, Gda tvoj kri’z tak piisztis na mene, Da do mi vsze kotrige drevene. 9. Li greha bremen me naj nete’zi; Ar komi ono »a duši le zi, Jaj torni blodnomi! — ka za mocs More n yemi prikazati pomocs ? 10. Oh! — ocsiszti szam mene, moj szodecz, Naj Sz i nebodem lasztiven tozecz: lak sze szemem, dobro y dm, „a tebe V-zitki, v-szmrti szloniti, trost nebe! Nota: Szrdcza mega britkoszti. 14-7 sz-praha marnoszti, Vandrar, glasz f *♦ tvoj, i szpevaj! Csiida visne szkrbnoszti •ahvalno nazvesztsavaj. . 2. V-novoj diki sze je pa Szkazalo bo ze szuncze; 'd'i mir v’zivati ma Vszako pobožno szrdcze. , 3. V-kak odicsenom trahi Plava ocse lepi szvet, 1 v szem ’zivocsim v-prahi Deli radoszt, i poszvčt! 4- Vecsen duh o’zivava Czelo boze sztvorjenje, Vsz e sztvari zbiidjava Na bla ženo csiitenje. Csiszto ’zitka vretino Je odkrio Bog dobrote, darov prvotino Vleva na vsze szirote, 374 Razloczna vremena. 6. Nvega glaszi viszina V-nezrecsenoj szvetloszti, I zerale okroglina V-nepremernoj velkoszti. 7. Bog! i te najmensi trak Te kaze v-vecsnoj diki, Gda pre žene kmicsni mrak, I poszvet delt 'zitki: 8. Ka pa czeli ete szvet, Kak trak vecsne szkrov- noszti, Kakda nebi bio poszvet Nezgriintane zmo z- noszti ?! 9. Vesi me tak klecsecs v-prahi Cstida tvoja broditi, I v-tvojem bo ženi sztrahi Doesz i vsze dni hoditi. 10. Odpri, diih veszelnoszti, Dobrot tvoji vretino. I vle vo v-obilnoszti Na vsze nji prvotino. Nota: Krsztsem'czi, livalte Boga. j j n nrjred tebe neszem aldov moj, Bog, mili va- TrTiO, 1 ritel! Ki szi mi vu noesi etoj Bio 'zitka zdrzitel. 2. I zda sze znovies ponavla Nad menom szkrb tvoja; I zda sze pa blagoszlavla Po tebi pot moja. 3. Dnesz pa pontidis priliko Ti meni na dobro : Daj. da to szrecso veliko Nticzati znam modro. 4. Kak bla zen szem, esi dni moje, Bog, tebi p osZ ' vetim, Tak da, poleg pravde tvoje Hodecs, tebecseszth"' 5. Vracsaj me od vtraglivoszti, Kak greha blazi ]lC ' Naj sze dr žim szkrblivoszti, Kak ’zitka vretine. 6. Daj mi v-sorsi vbogi szirot Szkrbno tal jemak 1, kak morem, sz-tvoji dobrot Njim podeljavati. 7. Vu deli i poesivanji Me vesi red dr žati, 1 v ' dobrot tvoji v-zivanji Treznoszt obarvati. 8. Po veszelji i radoszti Krepi moje szrdcze, odnašam vu vveloszti Moje dpravieze. 9. Na zitka vikernoj poti Mi ti daj naidti i D,r ’ I tiho szi poesinoti, Gda pride moj vecser. Rane peszmi. 37 k Nota: S z tam, me szrdcze, gori. T|Q /^ laszi? duša, v-radoszti Velkoszt bo ze mi- loszti! — Pa veszeli szuncze szvet; Ar nyemi deli poszvet. 2. Oh ocsa! tvoja rama Je varvala nasz szama, pocsinka poszteli, Od vszake pogiibeli. 3. Ona je v-novoj mocsi, Po szne mirovne nocsi, 'asz pa gorizbiidila, I kak znovics sztvorila. 4. Hvala ti, Bog- dobrote, Ka nasz, tvoje szirote, Jak szmileno zdrzavas, I nam vsze dobro davas. 5. Mi mo ‘ze, ponovleni, I z-mocsjov osznovleni, Jasli z-nocsne temnicze Na dneva opravicze. 6- Ti bojdi i dnesz z-nami, I sz-tvojmi perotami Zakrivaj nasz, szirote, Vretina vsze dobrote! 7. Odvrni vdarcze hude, I blagoszlovi triide Vsze, ** ati vu prahi Vandrajo v-tvojem sztrahi. 8. Daj nam glasz tvoj bogati, I greha sze bojati, J* 0 szmrti vernim bidti, I csisztim z-szveta idti. 9. Tak sze na dike szveti Lepši den nam presz- 'ati, J v-bla’zenoj vecsnoszti Voda najem vernoszti. Nota: Verosztvjte, oh lersztseniczi! AT 6vi sze m * preszvetsava ! — Nova cseszt p ’ P re< J nienom sztoji! — Ali nvo Bog za- H('i e C< . 8 ’ Žito mi szrdcze nezdvoji: On, ki je eto 'liti men * lia P oin a cs > I dnesz z-menom bo, 1 na a poti Szkrb mojo zlehkuti, Naj prenosziin uyd. c . * e b> tak, ocsa szmilenoszti, Žda, v-prahi kle- ' Cs , hvalo dam, Ka me v-kakste pogubelnoszti Tak j da nepomenkam. — Oh! — i dnesz me vodi, (j. 'tdzni prigodi Mi boj varivacs; Boj, ocsa Iiibezni, reminola je nocs — a’ ne moja zaloszt! -j Ponavla sze z-novov iitrov moja ’ziikos z ■ Ah! — gda szi pocsine od velke bolezni h 1 " 10 telo moje v-tebi, Bog liibezni ? 2. Zitek kotrig moji vszakden szfalivava, h 1 j nyim navktlp, szrdcza viipazen zmenkava: Vehnem 01 457. P 1 Bete’znikov. 381 ' ,na (io dna, kak med vihermi czvet. Jaj! — lehko naszkori osztaviti mam szvet! 3 - Zaman iszcsem vrasztvo na mantre vtisanje; dcze j tenki, gingav trak je moje viipanve, Steroga vecsna tu kiics tak lehko oble’ze, I prhka nit, stero szmrt naglo aye, »dre ze! iet 4. Vu szkuzaj plavajo szirotieze moje, Czagajocs elo P J ed szlapom trdne szodbe tvoje, Steri mene lehko zt- es cse dnesz tapihne, Od nvi z-szilov vtrgne, ino vu z- »fob sziihne. 7,t ' Bog! gledaj na mantre tvojega ronika, I zleh- eu dti bremen trudnoga potnika; Ali mi daj neszti kri’z ze -oj v-mirovnoszti, Kak hasznoviti bies bo’zanszke ti pzkrovnoszti. J 6. Ne! — nezdvojim v-tebi vu mojoj te’zkocsi: b ki vsza zdrzavas, bos mi v-nye k-pombesi, Meni ’ !llai| tre moje na dobro obrneš; Ar mi po nyi szrdcze 0(1 szveta odvrneš. 7. Csi me te žiti ma du’ze ta nevola; Trostam sze u Jezusom: „bojdi tvoja vola! 11 Ti vernoga szrdcza "^dar neosztavis, Nego nyemi pomocs i vrasztvo Popraviš. 8. Bojdi tak i moje bolezni mili vraes, I zitka 0. 0jega szmileni varivacs, Polo ži nadale czil mojega ? r °ba, Da me ’ze ete hip szmrt nevesim roba. . 9. Ali csi mi je ze zda od etecz idti, — 1 enya ,e zitek moj! — rad sesem gotov bidti; Li daj mi ts| sztomi eti v-prah szpadnoti, I na vecsno radoszt 1 , ( < z-groba sztanoti. 10. Vzemi pod obranbo moje szirotieze, I noszi _ 2 krb na nye, kak tvoje ovesieze, Od ki sze daj e, 0 v-miri odlocsiti, I diiso z-viipanyem tebi poroesiti. 382 Razlocsna vremena. Tecserasne peszmi. Nota: Vu vszdlcom mojem djdnyi. jr O ~VfTli Bog! ti szi i dnesz Na : zitek i sztaa J_V_L moj vesz Ocsinszko szkrb noszo, I szrecso moje duše Vršo od toga vise, Kak bi jasz miszlo i proszo. 2. Kak bi mogao zbroditi, Ali pregovoriti Dobro- tivnoszt tvojo ? — Ti' szi odpro vretino, Ti vlejao prvotino Blagoszlova na pot mojo. 3. Ti szi mi dao mocs k-deli, I od vsze pogiibeli Me szmileno varvao, Pri zdravja obcsiltenyi, I radoszti ’zivlenyi Me z-csiidnim talom obdrzao. 4. Velkoszt tvoje szkrbnoszti, I ocsinszke verno- szti Me glaszno zbiidjava, Naj te, vu prahi klecsecs V-dike szvetloszti gledecs, Diih moj zahvalno zvišava. o. Ah! — dabi z-csisztim szrdczom Mogao pr^ tebom, szodczom Jasz vezda posztati, I aldov zalival- noszti Brezi grešne jalnoszti V-peszmi mojoj dolidjati- 6. Kak bla’zen je ’ze eti, Ki tebi zna ’ziveti voli, szveti Bog! — Kaksi najem vernoszti Ma v " pravicsnoj vecsnoszti Vzeti on od tebe ednok! 7. Jasz tak v-tvojoj bojazni I detinszkoj viip az,u Scsem til potiivati, Znajocs, ka me na czili Dneva' ti, szodecz mili, Li tak mas koroniivati. 8. I zda sz-tov verov zaszpim, Sz-tov na pocsina piisztim Trudno telo moje; ’Z-nyov scsem szrdczf toliti, I sors moj porocsiti Pod obranbo szkrbi tvoj e ' Nota: Obudi sze oh me szrdcze! A * J asz ’ na Moj 6111 czili Sztanovsi, J*'«/, Ij piisztim, I vu szmrti tihom krili ( vnogom triidi zaszpim; Kak miroven de szen 111 — I jasz bom v-skrinyi tesznoj Szladko pocsb 30 z-vernimi, V-goszpodni odicsenimi. Vecserasne peszmi. 383 2. Zda escse je szen moj — nemir, — Nemiroma uocs moja; Ar mi zitka vnogi viher Nemre dati po¬ koja: Ali vu groba kmiczi Nebom vecs, kak v-tem- niczi; Tam bom szlobodscsino vzivao, I v-vecsnom rabi pocsivao. 3. Medtem, geto v-groba nocsi Li verni tiho szpijo, Ki, pri vszoj szvojoj krhkocsi, V-sziiknji szvetsztva zaszpijo: Vesi i mene, oesa moj, Postiivati zakon tvoj, Da esiszti, — ne, kak greha rob, Idem adnok odtecz v-moj grob. 4. Vszakden mi daj kredi bidti, I esakati moj konecz, Naj mirovno morem idti Pred tebe, velki szodecz: Ni szladkoszt zemle dobrot, Ni szkuza moji szirot, Me nepaesi tiho mreti, V-szlabi, ali mocsni leti! Nota: Ohl — hvalte vszamogocsega. JftA rp 1 ? borni zahvaliti mam Moj 'zitek, i vsze, JL sz-kem ladam, Bog, daritel vsze darov, |-tebi sze diih moj radiije, I v-pobo znoszti alduje ‘^zvete duznoszti aldov: Vsze bla’zensztvo sztave " lo je, Je szvedok liibezni tvoje. 2. I dnesz szi me verno vodo, Sz-pogiibeli oszlo- ^°do, I z-grehov tamna biidio: Dao szi mi teli jesz- hino Oblecsalo, i pitvino, Szrdcze pa v-dobrora krepio; ^®zao szi mi pot modroszti, I tal podelo v-radoszti. 3. Ti szi bio meni k-pomoesi, I zdr’zao szi me tuocsi Pri opraviezaj moji, Odvrno szi vdareze "bde, Blagoszlovo moje triide, Hlad dao vrelomi znoji, 1 PHpelao szi me v-miri Znovics k-poesinka vecseri. 4. Hvala tebi za to vernoszt, I tvojo tak milo s? brbnoszt, 'Žitka mojega oesa! — Oh! — bojdi i v- J*°j ndesi Szlugi tvojemi nazoesi, Vzevsi me na naroesa, ' a j novoga dneva szuneze Pa veszeli moje szri cze. 3S4 Razlocsna vremena. X6ta: Zdd pocsivajo ludje. 4/M Q zvet l° szuncze zahaja, I kmicsna nocs -rili* (o prihaja Sz-pocsinkom tak ‘zelnim; Raz- presztera, oh ocsa, Ze szen szvoja narocsa Trudnim vandrarom mrtelnim. 2. Jasz esese verosztiijem, I v-radoszti aldujem Zahvalen moj aldov Tebi, od koga je dnesz Na 'zitek i sztan moj vesz Tekao, kak rosza, blagoszlov. 3. Ka szein vsze lievzeo, oh Bog, Sz-tvoji do- brotivni rok Dnesz, zvon zitka mojga! — Jezero jezer dobrot Szipavas ti vo na pot Nevrednoga szlugo tv r 0]"g3- 4. Velka szo tvoja dela, I tebe, sztvoritela Vsza ka’zejo v-diki; Predga te tak dneva trak, Kak unesi groza i mrak: Povszed szi csiiden vu zitki. o. Keliko zvezd szvetleesi Plava, kak szvecs goreesi, V-velkom morji zraka, — Na diko tvojmi szveti, 1 narodom k-poszveti V-temnoszti noesnoga mraka! 6. Ti, oh vremena goszpod, Tak kazes be zaja pot Nyim sz-prsztom modroszti, Da i vu nyi poszved Meni, vandrari szveti Mili trak esiszte radoszti. 7. Kak bi sze tak na tebe Neszlono, vernoszt nebe- V-hipi dobri, hudi, Koga modro szkrb povszed Pr^ szebom ma moj pogled V-sorsi ’zitka verni ludi ?• 8. Li daj mi v-tvojem sztrahi Trositi eti v-pr^bj Tak male dni moje; I nemam sze bojati, Ka sze neb' trostati Szmeo gdaste obranbe tvoje. 9. I na szmrtnom vecseri Zaszpati mam vu n 111 " 1 ’ Pri etom poszveti, Ka sze mi po nye noesi Vecsi' 8 zorja prepoesi Tam na popolnoszti szveti. Nota: Sznačzi sze, oh draga duša! -J.fi/) zaloszt, i szkrb odhaja: Ar pocsi"k a „ ^ nfics Pohaja. — Tak vsza mama pre« 11 ' nejo, Gda nam dnevi preteesejo! — Doli sze vze® 6 Vecserasne peszmi. 385 2o1 ■-nasz bremen, Gda nam lehne dano vremen, I na j upravicz vecseri Szi odehnemo vu m i ri. 2. Radiij sze, diisa, v-goszpodni, I aldiij aldov obodni; Premiszli keliko dobrot Je teklo dnesz na j tvojo pot: Obcsiiti tvojo nevrednoszt, I ocse tak milo ernoszt, Stere csiida povszed gledecs, Dicsi njega a njo, klecsecs. 3. Tak je! — dnevov moji be zaj, I 'zitka tak szkro- ei > tekaj Mi szrdcze glaszno zbiidjava, Naj tebe, oh “g, zvišava, Ki mene, kak veren ocsa, Vzevsi na tvoja ®rocsa, Vodiš, blagoszlavlas, hraniš, I od pogiibeli braniš. 4. Tebi, liibezni diih vecsen, Bojdi i szen moj | oszvetsen; Tak mam tiho pocsivati, I miloszt tvojo bivati: Ar sze po tebi obdr’zim, I zndvics goriobudhn " Ali na tclovni. 'zitek, Ali na vecsni prebitek. 3. Ka mi je za te szvet jalen, I njega kincs, tak e *ztalen! — Tam prek groba je orok moj, Tam nai- era jasz 'zelen pokoj. Csi po neduznoszti poti Idem ; 'li mojmi proti; Tak sze mi po szmrtnoj nficsi Zorja -csnoszti prepocsi. Nota: Oh Bog, oh mili Bog! GO nraide szkoro szuncze Vu nasoj okroglini, Naj jCj poszvet szvoj nesze Drugoj zemle krajini. Pred njegovim trakom Be zi temnoszt nocsi, I nicza sze grozi, Gde je nd nazocsi. 2. Bog! tebe zvišava Vesz szvdt, vu prahi kle- ' s «cs, I velikoszt tvojo Vu szuncza trahi gledecs: ai «akoli vr že Szin praha szvoj pogled, Povszed szi 'elki, Dobrotiven povszed. Kak sze szuncze szknje Nedovedno v-nocsm Tak sze radoszt szrdcza Naglo v topi z-sz uz Kincs, i dika zemle Je li dar megnenja, 1 Oto 'tipanje Talehne, kak szenja. Razlocsna vremena. 3 86 4. Na zahodi sze zrak Toti lepo erdecsi, Ali vn mrak sztopi, I mali csasz sze lescsi: Tak szo na tora szveti Vsza, vsza preminocsa; Tak nesztalna szo vsza Pod nebov bodocsa! 5. Ali ti, goszpodne, Z-dnevmi nepremenyavas: Ti od vek do veka Ednako dob zdrzavas: Ne! - nepremenyava Ni tvoja miloscsa, Ki szi bio, i bodeš Vekveke vsze ocsa. 9. Ti bos nas varivacs 1 vu prisesztnoj ndcsi, Nev- tajiš nam tvoje Obranbe i pomocsi, Nego po mirovno™ Szne i nasz pokrepis, I na novo szvetloszt Nasz p« gorizbiidis. 7. Sto tak nebi szpoznao, Ocsa, tvoje szkrbnoszt: —- Sto nebi zvisavao Mile tvoje vernoszti? — Ob -— zdr zi nasz v-tvojem Sztrahi v-nocsi, vu dne, M- ti nase poti Bodejo vugodne. Nota: Oh goszpodne, ti', nas veren. A (Hi 'VT a §rrtd e sze szuncze, i nocs prihaja, Dne ' 1 TzOi* _1_N| te žka szkrb do csasza odhaja; Na sztra- dene vandrar szvoje delo, I so bode v-pocsinka posztek 2 . Vnogo jezer zvezd je gviisno znamenye, csiidno je ocse milo csinenye, Ki ‘z-n} r imi vred zakriva i nasz, Da nam nema preidti ni eden vi»-' 3. On, ki ravno sztezo ka ze meszeczi, Varje se' f ' szvoj v-szmrti groznoj szenczi, Tak da nasz, i vsZI pobo žne liidi Pa na dneva novi poszvet zbiidi- 4. I mi bi sze gda szpozabili z-nyega? — ^h’ 1 ! nebi csesztili visesnyega ? — Oh ne! — telka cs>t nyegva gledecs, Zvisavajmo ga vszi, v-prahi klecs cC 5. Drago delo je, goszpodna csesztiti, Ny e £ ime v-tihoj szlii’zbi szvetiti, Nyemi rano i veCS szpevati, I zahvalen aldov aldiivati. } 6. Ar sze nyegva rama z-szvojmi csiidanii P al Tecserasne peszmi. 387 1oL i vecser ponavla nad nami, Ndsz zakriva z-szvojmi perotami Ino koronuje z-dobrotami. 7. Tebi, tebi boj i v-prisesztnoj nftcsi Poszvetseni »zen nas, oh vszamogocsi! — V-nedu znoszti sziiknyi naj zaszpimo, I v-nve sze pa ze-szna prebudimo. Nota: Vsza sso na zemli eti preidocsa. jor T)a szem na dneva mojga vecseri!— Pa szi p 0 trudi odehnem v-miri! — I, da sze escse Z1 tki radiijem, Tebi, ocsa, moj aldov aldiijem. 2. Ti szi me biidio i dnesz v-pozvanyi, Da szem »e bio v-nycm, kak vnogi manyi; Dao szi mi mocs i blagoszlov k-deli, I varvao szi me od pogubeli. 3. Ti szi me krepio vu nedu znoszti, 1 zrno zno 'racsao od vsze rii znoszti, Ino szi me tak po sztezi S2 vetsztva Pelao k-vretini mojga bla’zensztva. 4. Kaste za ’za!oszt me je težila, lvoja szkrb j 116 je v-nye batrivila, I, csi szem z-verov trost mo- ‘®cs proszo, Tak szem mirovno kriz moj prenoszo. 3. Žitka mojega vugoden tekaj, 1 nyega dnevov szkroven be’zaj, Je szvedok tvoje mile vernoszti, 110 ocsinszke modre szkrbnoszti. 6. Zato pred tebe neszem zda aldov, I dicsim te telici blagoszlov, V-sterom szem i dnesz obilne meo, Kak bi csakati i prosziti szrneo. , 7. Vari me, ocsa, i v-nocsi etoj; Diisi i teli mi pokoj: Na den utrasnyi me pa z-szna zbiidi, i 119 tv 0 j 0 CS e Sz t diili moj pobudi. Nota: Nocs je pred dvdrmi vsze. ~T 7 'micsne nocsi temnoszt Licze zemle pokrit a, J_\_ I nebesz 'zivotnoszt Sze vu grozen mrak * kll 'va; Li zvezd temni poszvet Razveszeljava szvet. 2- Ocsa, tvoje recsi Iszkro v-vsze szrdczaj neti, 388 Razlocsna vremena. I daj pri nye szvecsi Szkuzniti vszemi szveti, Da v- veri obsztoji, I v-tebi nezdvoji. 3. Z-zlom grešne ruznoszti Szem sze jasz dnesz oszkruno, I moje duznoszti Szem v-nikom ne prar szpuno: N d szem liibo vise Vszega moje diise. 4. Gorizapiszano Mas ti moje csinenye, I dolizbri- szano Nede moje hotčnye: Od vszega racsun dam, Gda odtecz idti mam. 5. I szam Jezus de mi Li tak porok blazensztva, Csi sze podam nyemi, Sztalno hodecs pot szvetsztva, Tak da nyemi 'živem, I v-nyem vopreminem. 6. Daj sze mi tak, ocsa, Dnesz sz-tebom vjedinati. I sz-tebe, miloscsa, Vszedni tak szpominati, Da vu tvojem sztrahi Vandram eti v-prahi. 7. Sz-tem namenyavanyem Scsem na pocsinek idti, 1 sz-tčm zdiihavanyem Sze pa ze-szna zbuditi, Mar- noszt odiiriti, I tebi szluziti. 8. Daj mi mirovno nocs, Po vrelom znoji truda, I podčli mi mocs, Da sze varjem od hiida, I tebi? goszpodne, SzliTzim v-noezi, vu dne. Nota: Goszpodin Bog, neosztav ndsz. i ak povodni odteesejo, Tak nam dnevi pf e ' ivl* JLX. minejo; Nad vandrara vdari vecser, I l ' nyim lehko szodbe viher! 2. Neszkoncsano vekivecsnoszt Vszčm prineszti i» a prisesztnoszt, I ’z-ny6v ali mir i radoszt, Ali pa w a,ltre i 'zaloszt. 3. Gda i jasz tapridem, oh B6g, Oszlobodi vecsni mok; Daj mi, szodecz diise moje, Gledati 8 lieze tvoje. 4. Zda, isztina, vszako telo Hiti v-poesinka p°^ telo; Ali kelko ji tak zaszpi, Da v-toj nflesi puszti! Tecserasne peszmi. i 5. Czvetemo, i povehnemo, — Ze-vszem navkiip talšhnemo! — Zvon jakoszti, vsze zgubimo! — Kakda tak z-zlom obsztojirao ? 6. Goszpodne, recsi tvoje glasz Na den tvoj opo¬ mina nasz; I sz-kem sze ma on trostati, Ki tebe nescse boe-ati ? 3S9 ZC'i 7. Vesi szam ti mene, moj szodecz, Tak premisz- ™ mo J tonecz, Da ! zitek tebi poszvetim, I tebe z- fadosztjov esesztim. 8- Csi szi ti z-menom, — nezdvojira; Ar i vu szmrti obsztojim: Ti mi na te kratki zitek D.is vek- 'ecsnoszti prebitek. Nota: Sto bi te nehvalo. i|RQ TTcsi me, oh szodecz moj, dni moje tak ra- V esunati, Da sze neszpozabim, ka ednok faesiin mam dati Od vszakoga ocsnomegnenya; Ar je ? dek moj marna tenja, I talčhne, kak noesna szenya. 2. Racsun, racsun ti dam od eseszti moje poz- ' an ya, Racsun i od miszel, ne li od guesa, i djanya: • jkse hotenye mojga szrdcza Nemre vkaniti tebe, Sz °dcza; Ar ti je szvetlese od szuneza. 3. Premiszli tak, duša, kak szi den tvoj dnesz ^csela; Prebrodi, vu kom szi v-nyega tekaji tal vzšla: a vsze, ka szi ošinila, kcbziij Glasz lasztivne všszti '°J e csiij, I bine objokati setiij. . Jeli szi zaesnola delo tvoje z-molitvami ? — I * * szi hotecs Bogi szliizila sz-potami ? — Ali szi 'Cseszti manya bila, Vu dobrom raszti zamtidila, I "" je vecs — vnemar grešila? 5. Bdg! jasz ti vadlujem, ka szem vu vszem ne- j,°^ en 5 Ar szem na greh gibki, ali na jakoszt ne- '° etl : Cseszto mi vremen zaman teese, Išlo pa, i gda hiido sese, Me od tebe vkra k-szebi vleese. 390 Razlocsna vremena. 6. Ali molim sze ti, odpiiszti mi grehe moje, I vesi me hoditi potomtoga szteze tvoje; Da, pri reesi tvoje poszveti, Pobo žno vandram na tom szveti, I 'zitek moj i bratom szveti. 7. Odvrni eto noes od mene kvar i neszrecso, 1 zbudi me 'z-nye szna na tiho radoszt i szrecso; Da, sz-kimi eti vkiipprebivam, Pod tvojov obranbov po- esivam, I trost milosese tvoje vzivam. Nota: Obudi sze, oh me szrdcze! k /»A rybxi(\i sze, oh diisa moja ’Ze na eseszt /j sztvoritela! — To bojdi zda peszem tvoja: » Velka szo oese dela! — On, ki vesz szvet zdr’zdva, 1 vszem potrebna dava, On je dnesz i mene hrano, Vodo, blagoszlavlao brano!“ 2. Bog! sto more prebroditi Dobrot tvoji vnozi- noszt, Ali sto pregovoriti Tvojo diko, i zmožnost' — Od zhoda do zahoda, I od roda do roda, del tvoji csiida gledecs, Zvisavajo tebe klecsecs. 3. Velki szi ti v-szuneza traki, Csiiden v-nye» a toplocsi, Dobrotiven v-tihom mraki, I vu pocsink a noesi; Predga te csrvics v-prahi, I angel v-diif trahi: Vesz, vesz siiroki ete szvet Je csiid tvoj 1 szvetli poszvet. 4. Oh! - ti szi i nad menom dnesz Odicso tvoj 0 vernoszt; Glaszno predga 'zitek moj vesz Ocsins^ 0 tvojo szkrbnoszt. — Ali jasz, nevreden szin Obcsub 111 moj velki bin, Nevrednoszt mojo vadliijem, I z-szrdcza 'žalujem. 5. K-tebi kriesim: szmiliij sze mi, Vretina l^ 0 noszti! Podeli szrdczi mojemi Trost v-nyega bol e ^ noszti: Ocsiszti szi je na sztan, I zvraesi je z ~S re \_ ran, Da bode tvoje milosese Vugodno preb 1,a lisese. V-szoboto vecser. 391 6. I v-etoj nocsi, oh ocsa. Me pod obranbo vzemi; Razpresztri tvoja narocsa Meni, szini tvojemi, Naj szi 1 v ' m iri pocsinem, I, csi dnesz vopreminem, Tam sze j ®i- na lepšem szveti, Nemrtelen den preszveti. T-szoboto vecser. Nota: DoJconcsao szem jasz ’zitek moj. T)a sze mi tjeden szkoncsava V-nesztalnom JL zitki mojem! — Tak sze mi vrdmen szpu- n yava V-bisztrom tekaji szvojem! Ah! — dabi jasz z-csisztim szrdczom, Sztano dnesz na njega czili; Tak bi tam, pred mojim szodczom, Gdaste pdsztao veszeli. 2. Ali — jaj! — nemrem tajiti, Ka szem zmenkao v 'dii’znoszti; Nemorem nikak zakriti Grdhov moji ttiznoszti: Bog me znotra, zvona vidi; On i vsze miszli ®°je zna, I vszaki sztopaj moj hudi Gorizapiszani ma. 3. Tak je! — ocsa, jasz vadliijem Grehov moji 'nozinoszt, Sz-kemi te vnemar bantujem, I szpravlam Sz ‘ szrditoszt; Ali neszodi me, Bog moj, Trdno, poleg h°dbe moje Nego mi mili szodecz boj, Poleg miloscse boje. 4. Z-dnevmi naj dolijemlejo Grehi moji odurni, I "aszlednje taminejo, Kakste szo szi neszmerni, 1 ak bom vszakden modresi, V-bisztrom tekaji vremena, ^ duša moja sze resi Vsze mantre, i bremena. o. Hvaia ti za to dobroto, Ka me v-zitki zdrzavas, Wene, vbdgo szirdto Tak szmileno zbiidjavas, Naj jbosztavim pot noro, Glasz miloscse szlisajbcsi, I itro csinim pokoro, Mir duše iszkajdcsi. 6. Vari i v-prisesztnoj nocsi Mene, ino vsze ^erne, R hudi vdarczov mogocsi, I grehote odurne, Bojdi ž ' v szemi szirotami, Ke sze li v-tebi viipajo, Naj pod ^°j®i perdtami Mirovno pocsivajo. 392 Razlocsna vremena. 7. V-miri sze naj prebudimo Na den tvoj odebrani, Da te v-radoszti csesztimo V-seregi ti pozvani; Ki pa naveke zaszpijo, Naj zaszpijo v-szftknyi szvetsztva, Da sze ednbk prebudijo Na veszelje bla’zensztva. Y-nedelo vecser. Nota: Szladki Jezus , mi szmo szem. ~p\usa! szpoznaj z-radosztjov, Kak szrecsna J ll* ±J szi ti dnesz bila, Csi szi sz-pravov vre- losztjov Boga tvojega csesztila, Navuk isztine zdr zala, I pot 'zitka szi zebrala. 2. Tak je! — v-lepom blazensztvi Szi mi dao. Bog, tal jemati; Ar szi me vršo v-szvetsztvi, I vcsio czil moj prav szpoznati, Krepio me v-tvojoj bojazni, Liibčzni ino viipazni. 3. Z-recsi tvoje isztinov Szi mi pamet preszvet- savao, I ’z-nye trosta vretinov Mi szrdcze razveszel' javao: Dao szi mi na vsze dobro mocs, I diiha tvojeg 3 pomocs. 4. Vu mojoj molitvi szem Z-szvetov priszegov ob- liibo, Ka bom do koncza vu vszem Li to, ka ti lubo, I, ka bom vu tvojem sztrahi Vandrao vszed® eti v-prahi. 5. I, kaksi blagoszlov ma Vreloszt moje poboZ' noszti! — Ona mi v-veri mocs da, I gedrnoszt vuduZ' noszti, Nagne szrdcze od zemelszki, Na ’zelenye b nebeszki. 6. Kak lepi je tak be’zaj, Steroga szem dok° n csao dnesz! — Ah! — dabi sze tak tekaj Dne' 0 ' moji dopuno vesz! — Dabi, ocsa, szliTzbi tvojoj P° sZ veto jasz vesz ’zitek moj! 7. Zdr’zi me v-toj vreloszti, Dokecs m6cs i p rI *‘ mam, Naj vu tvojoj szvetloszti Do kmicsnoga groba '° n . dram: Isztina tvoja mi tii voj, I tara porok miloscse b°J Bete’znikov. Na konczi leta. 393 - I vu prisesztuoj nocsi Ti bojdi porocsen sors Ii szam, oh vszamogocsi, Kak varivacs, pri meni °J> I pelaj me vo z-nje kinicze Pa na dneva opravicze. Bete’zm'kov. Nota: Szvetlo szuncze je zaido. 470 TTvala! — i dnesz szem prenoszo Kri z moje p 7* ™iioszti; Ar szem szi od ocse szproszo ‘omocs k-mirovnoszti. 2. Da mi njegva miloszt nebi Szrdcza pokojila, « s a moja bi obszebi Vu mantraj zdvojila! 3. Ti, ti, vretina liibezni, Szi moje vflpanve, Od e " e vdablam bolezni I mantre vtisanve. 4. Kak szladko me to pokoji Vu 'zukoszti etoj, a vu deszni tvojoj sztoji Tak szmrt, kak 'zitck moj ! o. Zato v-szrdcza mirovnoszti Csakam prisesztno ' l0cs 5 Ar mi ti v-mojoj ronoszti Szara prideš na pomocs. 6. I, C si m j skednja ma bidti Na zemli cta nflcs, atrivno scsem odtecz idti; Ar sze rdsim tezkdcs. Vestni z-menom, ocsa, kak scses; Moder je tvoj a, 'tics: Li, csi mi zitek odszccses, Bojdi moj varivacs. j 8. Daj mi v-tvojoj bojaznoszti 'Zitek dokoncsati, v ~krsztsanszkoj viipaznoszti Blaženo zaszpati. Na konczi leta. Nota: Kd me vszdlcden, moj Bog. 47^1 TNokoncsani je pa eden velki be’zaj — Ed- XJ noga czeloga leta bisztri tekaj! — \eszeli szrdcze! V-miri zahaja dnesz tebi boze szuncze. 2. Ti szi te radoszti vretina, goszpodne, li, ki °^ raH ba verni v-nocsi, vu dne: li nasz vsze r zavas, I z-darmi miloscse tvoje nadeljavas. Ti szi i v-tom leti nad nami szkozniivao, I nye Žc ->S 394 Razlocsna vremena. z-blagoszlovom tvojim koroniivao; Ti szi nam dao v-miri Sztanoti na njega velikom vecseri. 4. Szveta je tak du’znoszt, tebe zvisavati, Tebi zahvalnoszti aldov aldiivati. — Naj te dnesz dicsijo Ki povszed telko csiid del tvoji vidijo. o. Neszpominam zato — ne tvoje vernoszti, Kak da bi ka pridao jasz sz-tem k-nye vrednoszti; Nego, naj vsza zemla Szpozna ino glaszi zmo zna tvoja dela. 6. Ti szi, kak voj 'zitka, i pred menom bodo, Po rozaj, bodelji mene csiidno vodo, Tak da szem pot mojo Batrivno so, szlonjen na liibezen tvojo. 7. Csi szem gda na hudo sztezo zla zablodo, I z-grehom sze salo, ali vnemar lodo; Glasz tvoje szkrbnoszti Me je nazavrno na sztopaj vernoszti. 8. Tvoja miloszt me je pri mocsi zdr’zala, I k' dobrocsinenyi mi priliko dala: Ona me sz-tem trosta, Ka mi diisa ednok szladkoszt nebe kosta. 9. Nesztrasi me zato negviisna prisesztnoszt; A r sze z-verov szlonim na tvojo szmilenoszt.— Ki je v- dobrom sztalen, On nede ni v-szmrti od tebe osztavlen- 10. Csi bi mi gda szrdcze kakoli 'želelo, Ka p r ®y tebom nebi vugodnoszti melo; Ti, moder i szveti, M 1 nedopiiszti v-tom nigdar tala vzeti. 11. Zvelicsitelno je, ka mi ti vozravnas, Ki z ' neprebrodjenov modrosztjov vsza ravnaš. — Bla z cl) ' ki nedvoji! On szi szrdcze sz-tvojov miloscsov pokoj 1, 12. Na tebe sze i jasz zda z-viipanyem szloni®» Ar sze li tak v-prepaszt dvojnoszti nevtonim: Ib . vszamogocsi, Bos me na novi den pelao sz-temne ndcs 1. Nota : Vszi ludjč morejo mreti. ’zitk a h! — kak hitro preminejo Hipi etoga! — Liki vode, odtecsejo V-prep as ^ 474.A ...... _ o . morja vecsnoga: Gda sze niti nedovemo, 16 presz a Na konczi leta. ’ nati moremo, Ka szmo vszi na kraji let. — Jaj! _ kak marni je te szvet! 1 | 2 ; Nedovedno nam povehne Czvet veszelne mla- aoszti, Mocs tela nam, kak szpar, lehne, Pride zima a 8zfa roszti, V-steroj nasz obvzeme szlaboszt, Osztavi , szkoro vsza radoszt, Szmrt i grob sze nam mrzi, I J szodba bliizi grozi. 3. Ocsiveszno preszamnamo Vszakden isztino eto; | 'aime zda, gda szkoncsavamo To pretekocse leto. -ki; pitaj, cslovek, koga Vcsini ona prav modroga: Ah! — keliki mrtelen Zmore odgovor zelen! ? 4. Goszpodne! mene vesi, modro Dni moje ra¬ čunati, Naj vszaki hipek na dobro Setiijem obra¬ čati; Ar vremen zaman trositi, I brezi sztraha gre- Sl ti, Jaj vekveknoszti szpravi, I mir duše zapravi. 5- Sto zna, lehko mi je mera Dnevov ’ze dopu- n yena! — Ne mi je ni edna vora, Kak gvtisna, za¬ tuljena !-Kakda bi tak v-batrivnoszti Vandrao k-czill vekvecsnoszti, Boga vnemar odvrgao, Ino k- Sz veti privrgao?! 6. Znaj, oh duša, ne je zaman Tak kratek tii |'°j be zaj, Tak negviisen bivoszti sztan, I tak biszter tekaj: Ne je dani k-zapravlanyi, Nego k-modromi Sz pravlanyi Sz-tiihine nesztalnoszti, Na dom nemrtel- noszti. 7. Sztani ze-szna, i zbrodjavaj Vrednoszt tvoje ivoszti, Szddi tvoj sztan, i szpoznavaj lelke bine Sz laboszti: Pitaj sze, jeli sz-tem szrdczora Mas ®hsztati tam pred szodezom, Gde li jakoszt obsztoji, * e pobo'znoszt pa zdvoji. 8. Eden velki hip ti je dao Bog tvoj dnesz zado- Ino ti sz-tem zapovedao Vesz sztan tvoj prebro- Blodnoszt i grdil odiiriti, Zitek nyemi poszvetiti, tak v-sztalnoj vernoszti Idti k-ezili vecsnoszti. 396 Razlocsna vremena. 9. Zda tak. da mas escse vremen, Pripravno k- szpravicsanyi, — Zda vr zi z-szebe zla bremen I hiti k-zvelicsanyi; Gledaj na czil on veliki, Steri sze ti szveti v-diki: Niiczaj, niiczaj v-modroszti Negviisen hip marnoszti! Štirje tali leta. Zima. N6ta: Groba sze niscse neogne. A roza pokriva lepi szvet, Tihota, vsze sztvor- VJT jenye; Kak szpar, je lehno nyega czvet, I vsze zitka znamenye: Kamakoli vr’zes pogled, Nocs szmrtna te sztrasi povszed. 2. Til je zima! — vderja viher, Szever veja led i szneg, Trak szuncza je zakrio vecser, Mraz obleva dol i breg, Szedava sze na szren megla. I trda csonta je zemla. 3. Piiszta szo vsza! — czv6tja szaga I lepota j e tota; Tota je 'zirovna vlaga, Stera vszemi odrasz da ; Tota je ’zitek na poli, Na goraj, ino vu doli. 4. Ali vem szi zda odehne Natura po rodjen)i Naj, nye vecsni czvčt nelehne Po nesztanom plodjenji' V-tom szne sze nye mocs ponovi, Na opravlanye csiid novi. 5. Henyajmo tak szkvarjuvati Poti bo’ze szkroV' noszti, I czagajocs morjiivati Proti zime trdnoszti' Csildiijmo, vu prahi klecsecs, I til vecsno modroszt gledecs. 6. Oh szrecsen, ki szi je r-leti Sztanek i zlVlS szpravo! — Ka ma on ’ze vecs 'želeti ? — Vem sZI je vsze pripravo, Sz-kem sze proti mrazi brani, Gvantfl' i pošteno hrani. 7. Ali jaj torni mehkomi, Ki je manyoszt polah 0. Štirje tali leta. Podao sze zitki lehkomi, I vszo priliko z-giibo!— On, zalo z szvoj sztradajocsi, Czaga v-szlednyoj potrebocsi! 8. Bog:! hvala ti, ka szi meni Mocs, priliko, ra¬ zam dao, Da szem szi v-szvojem vremeni Telko prisz- krbeti znao, Sz-kem sze vu zime tuznoszti Branim czag-Iive dvojnoszti. 9. Ah! — kelko je oni szirot, Kem szi, pri vszoj vernoszti, Nepodelo telko dobrot, Kak meni, zvon 'rednoszti — Ne potrebnoga ‘zivisa, Niti gviisnoga sztalisa! 10. K-tem sze mi daj pridru žiti V-nyi velkoj po¬ trebocsi, I »yim szinileno szliiziti, Poleg moje pre¬ nesi, Dati nyim sztanek batriven, I 'z-nyim vred Zlv ’is lasztiven. 11. Vesi me, mdes i vremen moje Tak szpametno “iiezati, Da znam lepe dare tvoje Szkrblivo vkiipisz- ^ati; I tak v-niksoj potrebocsi Nepogiblera, sztrada- jflesi. 12. Naime pa za kinese diisne Sze mi tak daj v ganyati, I nye, kak dobrote gviisne, Do szmrti tak 'arvati, Da oni bodejo trost moj Eti, i v-szodbi vi- Wnoj. Szprotoletje. Nota: Sto bi te nehvalo. TVCste sztvoritela, ki sze veszelite zitki, I •t)* nyegov lepi szvet vidite plavati v-diki! Kak eseszti nyega fticz mili glasz, Drevja, trave, Cz vetja lepi zrasz, I szprotoletja szna’zen obraz! 2. Pocsinolo szi je vsze sztvorj£nye v-zime krili, tak sze je po szne obleklo v-obraz veszeli. Ovo, a k sze vsza vrsenijo, Vsza raeszta lepo zeleiujo, J Sz protoletji veszelijo! 3. Tihi hlad gible zrak, milo szija boze szuneze; 398 Razlocsna vremena. Nemrtelnoszti duh je oblejao zemle licze, Nye krilo sze je razpresztrlo, I, ka sze je v-mrazi nesztrlo, Ysze pa na 'zitek hiti vrlo. 4. Szpevaj zhod i zahod! — Bog je vretina vsze dobrot: On z-visne radoszti ro žami szna’zi našo pot. — Hodi pred nvim, oh vandrar, v-sztrahi, Moli ga. angel, v-dike trahi, I ti, csrvics, lazecsi v-prahi! 5. Po tebi, vecsen, diih, szija nam tak milo szan- cze; Ti piisztis zemli de'zd’z, gda odpreš oblakov zdencze: Tihi hlad, i ’zirovna vlaga, Dziindz rosze, i czveticsa szaga, 0’zivi znovics vsze, ka czaga. 6. I, csi gli nasz gdate sztrasi vderjajocsi viher, Na zmo’zno recs tvojo, posztane pa vu zraki mir.— Tak, csi ’zitek nas ohle ze mrak, I szrdcze gda te zi szkuz oblak, Sz-tehom zide nam eadoszti trak. 7. Liibezen szi, Bog, ti! — to predga vszaka klicsicza. — To, z-lepim szpevan} r em tebe hvalecsa fticsicza. Gdegodi szi vandrar potuje, Csi na gla sZ nature kebziije: n Liibezen je Bbg! u povszed csuje- 8. I, da nam tfze til takso radoszt v’zivati das, Sz-kelikim vekso nam tam v-diki podeliti mas! — Oh! — dahi te vsza tvoja decza V-nemrtelnom nagib' szrdcza Csesztila, kak ocso, do koncza! Leto. Nota: Kriszlus veli: hodte Tc-meni. jww 'j^rarodje zemle, szpevajte! — Na nova csti^ 8 il !♦ IM merkajte! — Pa vasz leto veszeli! — vam szad triidov na poli, Na goraj ino vu doli, mali csasz, podeli. 2. Na nyxvaj sze szilje zible, Puno vlatovje > n ' gible, I nesze blagoszlov szvoj! — Ravno, kak w ° 1 on pobožen, Ki je v-dobri delaj zmozen, I angel, Bog’ za szvet tvoj. Štirje tali leta. 399 3. Tak vu doli. kak na gori, Sze k-veszeliioj • žetvi zori ‘Žitka bla ženo szemen! — Tdjetotiliidi j delo; Ali od koga je melo, K-odraszki ’zelno vremen? 4. Zori sze i kapla trsza, Stera plemenita prsza 'a jakoszt zvu’zgati ma! — Tak haszni vboga ni- zikoszt, Stero nadiihta viszikoszt Zametava, i rnantra! o. Ne! — ne je ze dalecs, vremen, Ka sze vreli trudov szemen Vu skcgnve vkiippobere! — Jaj! — ! ehko naszkori i nasz Szmrten szlap, kakti szodcza | glasz, Z-szilov vu grob podere! 6. Zdravo zrnye sze taszrani, Sztiinjeno pa leliko I '-planini Sz-kokolom navkiip zgori! — Tak de rob Krčsnoga tamna, Porob vekvecsnoga planina: „Lipo- I bo’zen sze zdr’zi.“ 7. Bog! vno zina tvoji dobrot Budi nasz na mo- koszti pot, Da tii v-szvetsztvi szejamo, I ednok, po Vr eli trudi, Obilen szad — zdrav, ne hiidi — Vu ra- lo.szti ‘zcnjamo. Jesze n. Nota: Oh goszpodne, ti nas veren. J /'a dislo je z-darmi szvojimi leto; Ali jeszen * 10« nesze szad szvoj na eto. — Szpevaj, zemla, y isesnoj szkrbnoszti, Za telika znamenja vernoszti! 2. Rodno drevje, gda je tihi hlad zible, Sze pod Sz adom, tak bogatim, vugible, Steroga nam zdaja z- Sz krblivosztjov, Naj sze szrdcze napuni z-radosztjov. 3. Czvetje nam J ze toti nezdigava prsz; A zdi- £ava je z-grozdjora okladjen trsz, Stcri trudom delavni ^telni V-obilnoszti kaze najem zelni. 4. Ni fticze nasz ’ze vecs neveszehjo: Ar v-to- fee drzele taletijo: Ali na te radoszti zgubicsck S ' že nam v-driigoj podeli dobičsek. 5. Tak sze szkrbi Bog za nasz, i vsze szlvari. — 400 Razlocsna vremena. Tak modro vszem deli miloscse dari!— Czil njegov je, naj sze szvet radiije, I njega za vsze ocso vadliije. 6. On pripravi krilo zemle v-jeszeni, Naj narocsf odpre ‘zitka szemeni, V-kom sze znoji szkrbnoga sze- jacsa Obilen szad z-viipanjem poracsa. 7. Zvisavaj tak, vandrar, v-szrdcza vreloszti Bogu tvoj ga. kak vretino radoszti, Ki, kak mili hranite! vsze szirot, I na tebe vleva punoszt dobrot. 8. Nagni sze bar tli sztaroszti tvoje den, I pridi szi nje nenaszladna jeszen; Csi sz-postenjom szen tvoja glava, — Ne! — neosztavi te radoszt prava. 9. Blagoszlovlen de ti i v-nje tvoj ’zitek, Csi dri z noszti poszvetis vszaki liipek, I, csi szveti na haszek znaš bidti; Kak mirovno mas od etecz idti! 10. Ovo, — leto, csi nam gli zda szlobod da, V- novoj diki ednok nazapridti raa; Tak mas i ti, po krat- kom szne szmrti, Lepše czveszti, tam v-nebeszkom vrii 479 . Stolne peszmi. Pred jesztvinov. Na obszojno noto. ^T7~sze sztvari ocsi, boze, Na tebe gledajo 3 *♦ V Ar od tebe blagoszlov, I ’zivis csakajo 2. Ti, gda na vsze vovlejes Szmilenoszti dar) jesztvino i pitvino Vtalas vszakoj sztvari. 3. Fticze, bar neszejajo, Ni vkiipneszpravlajo Od tebe donok zivis I radoszt vdablajo. 4. Po tebi polszko czvetje V-lepsoj diki sztoj 1 Kak on poglavnik zemle, Ki vu tebi dvoji. o. Nigdar sze neszpozabis Ti ni z-edne sztvari Vsze pod viszikov nebov V’ziva tvoje dari. 6. Ali odevsze bole Na nasz verno szkrb »a 1 Tak da duši i teli, Ka je potrebno, das. Štirje tali leta. 401 iaj 7. Bojdi tak hvalen od nasz, Ocsa vsze dobrote, Ka sze tak verno szkrbis Za tvoje szirote, 8. Blagoszlovi nam i zda Miloscse tvoje dar, Da ?a trezno v’zivamo, Na haszek, ne na kvar. 9. Ponovi nasz vsze po nyem V-diisi ino v-teli, Da sze tebi na aldov Poszvetimo czeli. 10. Szkrbi sze i nadale Za nasz, vboge sziiu, Da te za blagoszlov tvoj Zvisavamo vzedni. Po jesztvini. Nota: Hvalte goszpodna; dr je dober kroto. |OA TTodte, hvalmo ‘ze ocso vsze dobrote, Ki XI tak verno szkrbi za nasz, szirote. 2. On nasz od vszake pogiibeli brani, I z-darmi ''Zmilenoszti szvoje hrani. 3. Vzeli szmo tal i zda v-dari njegovom; Naszi- * Se »i szmo ’z-nyegvim blagoszlovom. 4. Za te blagoszlov bozansztva tvojega Vzemi, °csa, aldov szrdcza vrocsega. 5. Po nyem szmo sze vu teli pokrepili: Oh! — sze i v-dtisi poszvetili! 6 Tak bi sze gviisno szmeli batriviti, Ka nasz ’ i nadale scses hraniti. 7. Hrani nasz, oh vretina vsze dobrdte! Hrani ! 'iiami vred vsze tvoje szirote. 8. Eti nasz darov tvoji vredne vcsini, I ednok f licsi vsze na viszini. Nota: Szvetto szuncze je 'ze zaido. /N°szpodne! ti hrano davas Nam vu obil- , VT noszti, i tak ’zitek nas zdrzavas Od °&fibelnoszti. ! 2. I Z( ]& szm0 gze nasZ itx'li Z-aldovom tvoji rok: d te vredno dicsili Za nveffa, mili Bog! 402 Bla’zensztvo krsztsenika vu etom 'zitki. 3. Daj nam to szrecso do koncza Zahvalno vli¬ vati, I dare miloga szrdcza Vbogim dariivati. 4. Tak sze til vredne vcsinimo Tvoji lepi darov, I ednok lepše dobimo Z-nebeszki oltarov. 5. Tam, ocsa, de vugodnese Vuszt naši szpeva- nye, I tebi priszpodobnese Szrdcz livalodavanve. XVI. Bla’zensztvo krsztsenika vu etom ’zitki. Tisni mir. Nota: Z-szrdcza 'želim, Tea pravim. A Qa /'"'i oszpodne! kak blazen je 'Ze eti tvoj vernik Ki hodi poti tvoje, Kak moder krsztsenik ! — On vu szrdczi mir v’ziva, V-deli blagoszlov tvoj: Gde hodi i pocsiva, Naide trost i pokoj. 2. Csi ga gda 'zaloszt doide, Mocsno viipanye nii Ka pri tebi trost naide, Csi ga iszkati zna: Lehnf nvegva te’zkocsa, Pri etoj gviisnoszti, Ka szi ti nyo® ocsa, Pun dobrotivnoszti. 3. On sztana szvojga du’znoszt Z-radosztjov szp 8 ' nyava, I za ocsinszko szkrbnoszt Tebi hvalo dav' 8 V-szrecsi sze nenadiihje, V-neszrecsi nezdvoji; k dober boj bojuje, I v™veri obsztoji. 4. Cslovesztva nagib lepi Vu vszem naszledu/' Ino vsza v-bo’zem kepi Csiniti setiije: Jakoszt, p ra ' viczo brani, Jalnoszt pa prepravla, Vboge zmag 81 hrani, I szvet blagoszlavla. j 5. Gda toga nevernoga Bog i szvet potvarja, zitka odiirnoga Veszt mir nyegov vinarja; Teda p ra |' krsztsenik Szrdcsno sztane povszed: Ar vr zti s zll)e ' kak vernik, Na nebo szvoj pogled. Visni mir. 403 1 6. Bog! vesi i mene, moje Dni tak tatrositi, Da sze na szrdcze tvoje Gdaste szmem szloniti; Ti' me vari vn szreesi, Grešne batrivnoszti, I krepi vu ne- szreesi, Z-duhom mirovnoszti. Nota: Sznazi sze, oh draga duša! 4QS) Qzveti Bog! li v-tvojem sztrahi Szem szre- iOO» IO esen jasz eti v-prahi, I li v-tvojoj bojaz- noszti Mi szveti trak viipaznoszti; Ar esi sz-tebom ■nam sztalen mir, Ka mi more sorsa viher? — I, esi ■De tvoj glasz veszeli, Ka me v-diihi razdreszeli ? 2. Kincsi i radoszti zemle Talehnejo, kak szpar ■Degle; I ’zaloszt, stera nasz te’zi, Kak dugo nad Dami le’zi ? — Vsza li kratki lup trpijo, I, kak szen, s *e razkadijo; Konecz vzeme i krhkoesa, I z nvov Vs za szrdcza te zkoesa. 3. Na konezi nasz esaka vecsnoszt, Gde mira sztan naide vernoszt, I gde, po obladanyi mok Z- dikov koroniije nasz Bog. Tam mo i za britko za- j°szt Zvisavaii bo’zo modroszt; Ar de nam tam kri- bremen, Nezrecsene dike szemen. 4. Szejaj tak vu mirovnoszti, Oh vandrar, szemen 'fiesnoszti! — Doli ti vzeme szmrt ednok lak težko bremen szkuz i mok, I odehnes szi v-nye krili, Na ,r plenya velkom czili, Csi tii do koneza obsztojis, 1, bak neveren, nezdvojis. 5. Vem je i Jezus tvoj szkuzio, Gda je mok britki P e har pio, I donok po nyi viheri I lho so k- zclnomi *Dhi. — Oh! — nyega, nyega naszlediij: Trpi mirovno, j'' nemorjuj! — Ar i tebi, po zaloszti, /ide tiak že lne radoszti. Uo nct 404 Bla’zensztvo krsztsemka vu etom 'zitki. Nota: Gda ma szkrddnya vora pride. j n j tt ak veszela je pot moja Ze til v-marnoszti tcOt* JlV prahi, Csi, gledecs na zitka voja, Van* dram vu bozem sztrahi! — Csi pravdo bozo postujem. I v-pobo’znoszti potujem; Kak bla zen szem ’ze eti! 2. V-szrdczi mir i pokoj v’zivam, Kak najem pobo’znoszti; Delam, hodim i pocsivam Z-csutenyem mirovnoszti: Dušna veszt me trosta povszed, I szrd- csno vr’zem moj pogled Z-viipanyem na nebesza. 3. Bog me vzeme pod peroti, Csi me sors scse vtoniti; I, csi mi je vesz szvet proti, Ka mi more škoditi ? — Bog me brani — ’z-nyim obsztojim; Zato nevczagam, nezdvojim Ni v-'zitki, niti v-szmrti. 4. Bog je moj trost vu ‘zaloszti; Tiho jo tak prenoszim: ’Z-nyim mi zide trak radoszti, Csi ^ kak vreden, proszim, — Nyegov blagoszlov, gda o# scse, Kak rosza, obilno tecse Na pot vandranya mojgo. 5. I, csi mi z-nyegve miloszti Obszijne mire szuncze, I vu obilnoj radoszti Tal vzeme moje szrdczes Kak veszelo nesze diih moj Pred nyegov sztole cZ aldov szvoj, V-detinszkoj zahvalnoszti! 6. Csi sze gda z-cseszti szpozabim, I nedovedno zmenkam, Ali pot szvetsztva osztavim, I zle sze o a robsztvo dam; Ocsa moj mi deszno poda, I, kak dete, me pela pa Nazti na sztezo 'zitka. 7 . Ka me sztrasi szmrt ino grob ? — Ka csrv) e j szprhlivoszt? — Nebom jasz naveke nyi rob: C®- moj je — vecsna bivoszt. Zdigne sz-praha mene ednok' I odicsi me tam moj Bog, V-seregi dus bla’zeni- 8. Zvisavam te tak za poszvet I isztino krsztsa" sztva, V-kom mi ka’zes bla’zensztva szvet I szt ez0 zvelicsansztva. — Ocsa, vestni me vrednoga Vu vsz cJl bla’zensztva etoga — Tii, i tam vu vecsnoszti! 1 Yfsni mir. Nota: Ah Bog! posslukm me 405 m :ti jop sz-tebom mam mir, ocsa i szodecz moj, i- — Csi szem podani szvetoj voli tvojoj; n, Kak szrecsen szem ’Ze til vu vszem, I kak blazen i! j mam bidti v-szmrti mojoj! ni 2. Nemam czagati vu niksoj te’zkqcsi, Csi sze na m f tebe szlonim vu krhkocsi: V-tvojem krili, Ocsa mili, I- Podneszem szilo protivnoj besznocsi. 3. Csi mi vno’zinoszt grehov szrdcze te zi, I nyi ie kastiga mi na diisi le’zi; Y-tvojoj recsi I obecsi e Naide trost, csi v-pokori k-tebi beži. D 4, Maren ete szvet, gdakoli, rad niham; Ar sze tam bogse domovine viipam, Gde niksi mecs Nebode k 'ecs Szekao bolezni ran pobo znim diisain. >) 5. Kak bla’zen je tak, ki sze greha boji, Ino pri n tebi, Bog, v-miloscsi sztoji! — Osztane on, I nvegov i. Ion, — Gda blodni grešnik szpadne, ino zdvoji. 8 6. Veszelo vandra on vecsnoszti proti, Po kakste i ^znoj i trnavoj poti; Ar nyemi Bog Te'zkocso mok, z ' bremen kri za szmileno lehkoti. 7. Naj sze i jasz szmem na tebe szloniti, I szrdcze > Sz ~tvojov miloscsov toliti; Bog, vesi me ti Szvetsztva 1 ; P°ti Poliibiti, i do koneza hoditi. ‘ 8. Tak de mi ze tu nasztava krsztsansztva Vretina "J lra 5 i tam zvelicsansztva: Tiho bom so Velko pot ' K-videnyi szkrovnoszt tvojega bo’zansztva. Nota: Oh vehivecsne milosese — y ek i veke hvala Bogi Za to, ka szem je krsztsenik, I tak szreesnesi od vnogi, Kim V0 J szredbenik! — Sto szme ze mojo velikoszt a zensztvo, i plemenitoszt Za kep zdenja držati? k . 2 ; Kak vnogi esese le’zijo V-diihovne hlode Cz b I diiso z-raantrov te’zijo V-ru’zni grehov 406 Szlednya dugovanya. temniczi, Nepoznavsi sztvoritela, Ni szveta zvelicsitela, Niti szteze blazensztva! 3. Jasz vsza ta vidim v-szvetloszti, Pri szunczi bo'ze recsi; Ar nevandram vecs v-szleposzti, Nego pri visnoj szvecsi: Isztine trak je on poszvct, Pri sterom mi pravicze szvet Brodi diih moj v-radoszti. 4. Poznam jasz Boga, kak ocso, Ki je vu szvojem szini Poniido szveti miloscso, Pri vszem nyegozom bini, I na pravo szpravicsanye, Potrdo vszem v-veli* csanye, Ki szo nyemi pokorni. o. I, na etakse szpoznanye Czimpram jasz vero mojo, Szrdcza mojega zbogsanye, I, ocsa, szluzbo tvojo, Moj trost, mir, ino viipanye, Du znoszti, * zvelicsanye, Kak vecsne kincse moje. 6. Nemrem ‘ze vecs zabloditi Jasz od czila vecs- noszti, I tam sze mi oszoditi Ma korona vernoszti, Gde bodem sze popolne vcsio, Kak szrecsen szeia 5 ze eti bio V-krili vere bo’zanszke. 7. Hvala tak, ka szem krsztsenik, Hvala ocsi vis" nyemi! — Oh! — dabi, kak pravi vernik, Do koncza szlii’zo nyemi! — Tak bi i v-szmrti bio szrecsen; Ar znam, ka bi na mir vecsen Tiho zaszpao v-nye krili 1 • - XVII. Szlednya dugovanya. Mrtelnoszt i szmrt. Nota: Vremen tecse, i k.-grob. A C7 T 'T tu’zno obcsiitenye Mi obleva szr(lcz e aO i ♦ Iv povszed! — Mrtelnoszti znamenye Vidi® 1, kama vr žem pogled — Vsza szo marna, kak ten ^ I lehnejo, kak szenya. 2. Porob szmrti bom i jasz; Ar v-nadraj nos z * |,) ■Mrtelnoszt i szmrt. 407 m i, nye szemen, I lehko na mali csasz Dolidenem moje bre¬ men ! — Lehko me ete vecser V-grob podere nye viher! i 3. Neresi me nye — zmo’znoszt, Ne kincs, niti > plemenitoszt, Ne mfidroszt, ni pobo’znoszt, Ni niksa i mocs, i velikoszt, Ne punoszt marni dobrot, Ni . szkuza moji szirot. i 4. Pretecse mi hipek let, I vtrgne sze mi tčla i mocs; Povehnem, kak gingav czvet, Gda na mene vdari nye nocs, I vsze, ka szi tii szpravim, Vsze v- megnenyi osztavim. o. Eden kincs sze mi niha, — Kincs nevtepenoga szrdcza, I te mi szvetiti ma, Kak trak visesnyega szuncza — Prek po groba temnoszti, Na 'zelen dom vecsnoszti. 6. Jezus de me batrivio, Gda bom bojiivao szmrteii boj; On, li on de mi hladio V-boji etom licz vreli j znoj : On de mi trak vupanya, 1 porok zvelicsanya. 7. Vesi me tak, 'zitka goszpod, Nedu’znoszt szrdcza | 'arvati, I vere i szvetsztva pot Do szmrti sztalno 'andrati, Vszaki hip k-redi bidti, I v-miri z-szveta idti. 8. Ti me z-desznov liibezni Podperaj vu szkrad- j ''jem boji; Lehkoti mi bolezni, 1 szrdcze mi sz-tem pokoji, Ka bom angel zviseni V-seregi diis bla’zeni. Kota: Hvalim jasz le/po tebe. \ J OQ -szmrti sze pribli zavam Viddcs vszaki iy hipek; Ali rad Bogi tadara Gdagodi moj zitek: Ar tak dolidenem Vsze tezkoese marnoszti, ^°rono vernoszti ’Z-nyegve roke vzemem. 2. Jezus, kak gviisen porok Bla’zensztva mojega, 'n' je potrdo orok Kralevsztva szvojega. Csi vsze 'biigo zgubim, Osztane mi viipanye, Ka po nyem z y elicsanye Tam na czili dobim. r> 3. Grob li tal moj mrtelen — Moje telo po žre; A’ DZiUUU^a U. Ug U V ali V a • duh moj nemrtelen Szi pot v-diko odpre. Li grešne blodnike Prepravla i sztrasi szmrt, Ali pela v-mira vrt Pobo’zne potuike. 4. I jasz, gda szkoncsam be zaj, I pot telki te’z- kocs, Z-radosztjov vržem nazaj Pogled moj na szkuz nocs, Z-veszele vecsnoszti, Gde bom z-Bogom pre- bivao, I szvetli najem v’zivao Po boji vernoszti. 5. Kak szemen, sze mi telo Vu zemlo potori; Ali ednok pa czelo V-diki zide gori, 1 tak, oszna’zeno Z-szadom neszprhlivoszti, V-nemrtelnoj bivoszti De veke blaženo. 6. Ta pricsakam za szebom Sziroticze moje, Na radoszti csiszte dom, Bog, pred licze tvoje, Gde ti dolizbrises Nvim szkuze, vtisas brige, I v-blazeni diis knige Je notrizapises. 7. Tebi tak, 'zitka goszpod, Poszvetim dni moje, Da, gda szkoncsam mojo pot, Poleg vole tvoje, Csiszti vu prah szpadnem, I, po tibom szne szmrti, Csiszti v-nebeszkom vrti Pred tebom posztanem. Nota: Z-szrdcza 'žetem, Tea prdvim. ion "vxszi v-prahi vandrajoesi Szo prah ino p e ' V pel, Vszem je te vszamogocsi Polo’z» gviisen czil; A’ nevedna je vora I hip nyi szpadaja- Gda sze dopuni mera Dnevov nyi be’zaja. 2. Batrivno ido verni Szmrti szvojoj proti; Ali grešnik odurni Czaga na nye poti: Ona ka ze szkaz- livezi Kep ru’znoga szrdcza, I blaznomi spotlivezi Grozno diko szodeza. 3. Bog! gda pot eto ednok I jasz vandrati mani' Ti me resi groze mok, Da tiho mreti znam: Veszel® naj pozdignem Na nebesza szrdcze, Glavo, kak Jezus? nagnem, I zaidem, kak szuneze. 4. Szredbenik! boj nazoesi Meni v-szkradnye® Mrtelnoszt i szmrt. 409 3 boji, Hladi mi mok znoj vrocsi, I szrdcze pokoji, I, csi do me bolezni Te stele vtoniti, Gviisnoszt tvoje liibezni Mi nedaj zdvojiti. 5. Ka’zi mi duši radoszt Bla žene vecsnoszti, Stera mi vtisa ’zukoszt Po boji vernoszti; Neti mi v-szrdczi poszvet Vere i viipanya, I pelaj me na on szvet, K- ezili zvelicsanja. 6. Oh szrecsni, kfze eti Mir nebe kostajo, I, lie- njavsi 'živeti, Szrdcze sz-tein trostajo, Ka, gda de Bog nyim bremen Dolidjati velo, Tam nyi v1ipanya szemen Veke bode czvelo! 7. Te szrecse daj i meni Tak gviisnomi bidti, Da Vu vszakom vremeni, Gda odtecz mam idti, V-nye naidem trost, i vracsa, V-nye szteber viipanya, An¬ gela varivacsa, I trak zvelicsanya. Nota: Jasz szern sze nihao na Boga. J QA ’ rvitek moj je v-ocse rokaj: On me i vu szmrtni mokaj Zmožno zdr’zati scse i zna: 'sze, ka on, da, Mi na dobro szliPziti ma. 2. Gotov szem tak vszaki hipek Dolidjati ete zi- Ar eti, kak v-sztani boja, Diisa moja Nema pravoga pokoja. 3. Bog meni toti z-modroszti ’Ze eti da dni rado¬ sti; Ali kelki vdarczov viher Mi vtapla mir, I moti P°csinka vecser! ' 4. K-tomi szo tii vsza, vsza marna, I vnogoknit «Usi kvarna: Povehne vsze dugovany czvet, Preide ' esz szv6t, I lehne ednok bezaj let. 5- Eti mi je vszaki sztopaj Gotov na vekvecsni ^padaj: Zlelika zakoczkam kincs gvttsni — Mir moj “ Sn i, I z-nyim navkiip sztan moj visni. 6. Kakda tak nebi rad ta so, Gde mi, na nepo- 410 Szlednya dugovanya. polnoszt to, Žide, z-bo’ze szisileuoszti, 'Veszelnoti 'Zelen trak, v-nemrtelnoszti ? 7. Oh! — naj nezduhavam zaman, Pozdigni me na ete sztan, I pelaj me, Bog, k-pokoji, Po szkiiz boji, \ 7 -sereg odebrani tvoji. 8. Jezus, ti mi v-szmrtnoj nocsi, Kak varivacs, boj nazocsi, Naj diiso vu miri tadam, Vsza obladam, I korono dike ladam. Na lasztivno noto. J ni /"\h ’zitka ino szmrti goszpod! Ti, v-koga vJ roki je sors moj, Tak ravnaj vandranva m oj ga pot, Tak mi vodi szrdcze duh tvoj, Da p® nepripravnoj szmrti Nebom v-blati zla vkiipsztrti. 2. Jaj! —• kak jako, jako neszrecsen Bi moga® bidti tam sors moj, Csi bi pred sztolecz tvoj pravicsen Sztopo jasz v-zla sziiknyi ru’znoj, Gde bi szrda tvojg® viher, Vtaplao szrdcza mojega mir! 3. Kak bi obsztao pred tebom, szodczom Jasz vn mojoj nevrednoszti, Csi bi naglo z-vtepenim szrdczoni Prekso na sztan vekvecsnoszti ? — Ka me pekla m® rešiti, Csi sze nesztrsznem grešiti ? 4. Oh! — ta velka miszel me budi Pri czajti n a povrnenye, I vracsaj me od grehov hudi, Na pleme' nito csinenye. Dnesz, dnesz mi daj ti, oh szveti, Del® pokore zacseti. 5. Ti me vesi, z-modrosztjov broditi Szrdcza W0" jega szkrovnoszti, I od nesznage oesisztiti Nyeg a hiide naklonoszti; Da nyim neszlu’zim vecs, kak rob; I neszpadnem nyim na porob. 6. Na one mi daj kebziivati, Ki szo sze vu tvoje® 1 sztrahi Paszcsili ‘živeti, zaszpati, Vandrajocs eti prahi: Nyi tah lepa pelda mi boj Na ’zitka velk°J sztezi voj. Nemrtelnoszt. 411 7. Etak, csi sze z-szrdcza povrnem Na sztezo prave vernoszti, — Li tak sze batrivno zagrnem V- sziiknvo Jezusa vrednoszti! I, csi bom gli naglo vkiip- sztrt, Nede neszrecsna moja szmrt. Nota: Gda ma szkradnya vora pride. iQ 9 da me szmrtna nocs obvzeme, I henya mi \J pihanje; Nenihaj, neosztavi me, Bog, je- j (lino viipanye! — V-dnevov moji szlednjoj meri Daj meni vu pravoj veri Bla ženo preminenye. 2. Csi bolezen i te’zkocsa Zaleva moje szrdcze; j Ti szijaj, vecsna miloscsa, Vu nyem, kak mira szun- cze, Ti mi lehkoti szkradnyi boj, Ino szain hladi szmrten znoj, Gda me vesz szvet osztavi. 3. Jezus! tebi szem bio vernik Vu doli mrtelnoszti; Naj bodem i tvoj orocsnik Vu diki vekvecsnoszti: Tvoj osztanem i, gda zaszpim, Sz-tebom sze neosz- r amotim Ni v-’zitki, niti v-szmrti. 4. Liki szi ti z-groba sztano, Tak i jasz ’z-nyega sztanem; Ar szi mi sz-tem vooznano, Ka v-prahi n eosztanem: Prek bodem so na mali csasz, Prek po n yega brodi i jasz, K-tebi na szvetloszt dike. 5. Szladka de mi tak sz-tebom szmrt, Pri vszoj szvojoj groznoszti; Ar prek nye nficsi vidim vrt Bla¬ žene mirovnoszti: Szen moj de li kratki hipek, Z- steroga na bogsi zitek Idti ma z-dikov prah moj. Nemrtelnoszt. Nota: 'Žitka, goszpod! Teah szlab i. J Qq 1VT® szem vesz prah, niti csrvbv porob! Tud« Ne! — vecsnoszt je czil moj! — Li do Cs asza sze szranim jasz vu grob, Po trudi na pokoj: ^ csi gli prah, pepel posztanem, Donok veke, znam, fi 6osztanem V-szprhlivoszti. 412 Szlednya dugovanya. 2. Ednok toti nevedocs povehnem, Kak med vi- herom czvet; Kak vsza marna dugovanya, lehnem, I taosztavim szvet, Gda sze, v-szmrti vihernoj nocsi, Od satora szvojga razlocsi Duša moja. 3. Duša de mi k-Bogi sla na radoszt, V-sereg odebrani; Telo mi pa pobo’zni szrdcz szkrbnoszt Z- liibeznov pobrani: Dokecs nvidvi v-dike tabori Vje- dinati ma pa naszkori Bo’za zmo’znoszt. 4. Sztotine i leta pretecsejo V-doli mrtelnoszti: Ali moja tam nepreminejo Yu nemrtelnoszti: Jezero jezer sztotin be zaj, De mi tam li megnenva tekaj, Vu vecsnoszti. 5. Eti, kak gvant, vsza, vsza premedlejo; Ar szo megnenya dar: Vsza lehnejo, gda sze nedovejo, Kak megle marni szpar. Li szam jasz bom vu novoj mocsi So po groba \dhernoj nocsi Na vecsni sztan. 6. Kak mi nebi Bog liibezni szpuno Prsz moji : zelenye, Ki mi je szam v-isztini zakuno Dike zadol)- lenye! — Kakda nebi moje vernoszti Koroniivao on vu vecsnoszti, Po praviczi! 7. Ne! — ne szemjaszszprhlivosztiporob! — Vek- vecsnoszt je czil moj! — Li do csasza sze položi® v-moj grob, Po trudi na pokoj. Nemrtelnoszt noszi® vu krili; Z-nye viipanyem zaszpim veszeli, V-szmrtnoj nocsi. Nota: Gda ma szkradnya vora pride. i n j VTiipanye nemrtelnoszti! Ti mi trost neb e deliš, \ Gda mi v-szmrtnoj boleznoszti Otavlajocs tak veliš, Ka je Jezus z-szprhlivoszti Na nemrteli® bivoszti Sztan so, kak porok ’zitka. 2. , Živem jasz!“ — tak veli on szam — vi bodte ’živeli; Mir vekvecsnoszti neszem vam, & szte z-menom trpeli: Gde szem jasz, tam de sdu{J a Gorisztanenye. noj, Naj vzeme pravicsen Ion szvoj, — Korono nesz- prhUvo /“ 3. Oh trost 'zelne veszelnoszti Za obteženo szrdcze l ~ Oh 'zitek nemrtelnoszti! — Oh szvet visne pra- vicze! — Ti otavis vsze szkuzecse, I zdignes sz- praha dvojecse, Kak mili angel mira. 4. Krepi, ti i moje szrdcze V-kakgodi dreszelno- szti; Szveti mi, kak ’zitka szuncze Yu nocsi szprli- livoszti, I pelaj po sztezi szvetsztva Diih moj k-vre- bni bla’zensztva, V-sereg dils nemrtelni. G!orisztanenye. Nota: Vremen tecsd i k-groln — Jak T7-ak z-drevja lisztje viher Z-szilov draple i razpise; Tak mene szmrti vecser Z-racsuna j ti zivi zbrise, I nje szlap moje telo V-grob sziihne i ; nezrelo. 2. Ali na nčvi "zitek Me zbiidis pa ti, szodecz moj, Na visisi prebitek Me pozove zmo zen glasz tvoj: Eti szem li v-tiihini, Tam bom pa v-orocsini. 3. Tam jasz, sz-praha sztanovsi, Živo bom v-za- dovolnoszti, I, v-diki posztanovsi, Riiszao bodem : v ~popolnoszti, — Yu modri diis jedinsztvi, N6 v-blo- decsem detinsztvi. 4. Tam nebom vecs podani Naklonosztam telov- noszti, Ni od ru’zni ’zel zvani Vu mreže pogiibelno- I szti; Nebodem vecs szveta rob, Niti zla tu zen porob. o. Eti vu szkuzaj szejam, Tam 'zeti mam vu ra- doszti; Eti cseszto prehenjam, Tam bom pa sztalen ^ v ~jakoszti: Tu gledam v-temnoj recsi, Tam pri iszti lle szvecsi. 6. Tam, tam popolno szpoznam, Ocsa, modre, poti ty oje, 1 klecsecs ti hvalo dam Escse i za szkuze moje, Ea me po sztezi szvetsztva Pelas k-czili bla zensztva. 414 Szlednya dugovanya. 7. Radilj sze, duša, czili, I sorsi tvojmi szrecs- nomi! — I sator tvoj Bog nuli Pozdigne k-’zitki vecs- nomi, — I telo on pa zbudi, Naj sze v-prahi nezgiibi. 8. Csi gli nemas til sztana, Nebos porob nicseszi- noszti, Nego bos odebrana Ocse tam v-odicsenoszti: Li szkoncsaj pot v-vernoszti, Mas orok vu vecsnoszti. Nota: Groba sze nispse neogne. A (Ul C '1 osz podne! duh tvoj me trosta, Ka neosz- toU* \JT tanem v-prahi, Nego, ka mi duša kosta Mir tvoj vu dike trahi, Gde ma zelenva vtisanje: To, to je moje vftpanye. 2. Eti szejam vu 'ziikoszti, I plavam v-szkuzaj britki, Ednok bom pa ’zeo v-radoszti Tam vu ne- beszkom ’zitki, Gde mi henva vsze czaganje: To, ta je moje viipanye. 3. Bla’zen szem, ka tebi 'živem! — Csi v-szvet- sztvi znam boditi, Tak me, gda sze vopozovem, Nema v-prepaszt vtoniti Neverni szrdcz dvojuvanve: To, to je moje viipanye. 4. Duše moje sator — telo Mi toti prah posztane, Ali na glasz bo’zi czelo Pa v-diki z-groba sztane: 1° je bozansztva szkoncsanye; To, to i moje viipanje. 5. Tebi, szmrti obladniki Hvalim ete trost 'zelni, Ki szi mi szam szpravo v-diki Szvetli sztan nemrtelnt I, na czili zzpravicsanya, Potrdo orok viipanya. 6. Oh! — krepi me v-veri etoj Y-tekaji duevo' moji: Ona mi angel mira boj, Naime vu szmrtnom boji- Kazi mi tam zvelicsanye, I ’z-nyim koroniij vlipanj® Nota: ’Žitka goszpod, kak sslab i. (jw f \ orisztanes, telo moje, gori Na velki de» VX szodni! — To viipanye te nigdar neznorb ak tadanek blodni: Griint nyega mas v-vere isztinn vu duše vecsnoj vretini. — Gorisztanes! Szodba. s " 2. Nesztrasi sze tak ti' nocsi groba, Gda v-nyega s ‘ idti mas; Nevcsim' on tebe veke roba, — Ne! — ,L v-nyera sze nenihas: Vkiippobere prah tvoj na czili, I o’zivi ga pa Bog mili, Na den szodni. i: 3. Kak blaženo viipanje mi deli Szveta vera moja, 1 I kakmi’z-nyim szrdcze razveszeli V-hipi kakste boja! — Sz-praha zidem, sz-praha jasz czeli, I ladao bom, v-diisi i v-teli, Nemrtelnoszt. a 4. Li to mi boj vszedni vu pameti, Ka, gda z-groba j ) zidem, Tak, kak szem moj be zaj szkoncsao eti, Tam pred szodcza pridem: Pri grobi sze mi zacsne szodba. j I zvaga sze mi moja hodba, Po praviczi. Szodba. Nota: Vu mem dragom B6gi. ion npviise ino tela Mojga sztava czela Je znam, ivO* I / na szkrbi moj oj, I jasz szem, Bog safar boj; Te czil szi ti meni djao, Geto szi mi ’zitek dao. 2. Diih sze v-szmrtnoj nocsi Od tela odlocsi, I Pred tebe idti ma, Naj od vszega racsun da, Ino, poleg vrednoszti, Vzeme najem vecsnoszti. 3. Jaj teda, jaj meni, Csi szem vu bremeni Zla Pred tebom posztano, I dušo ’z-nyim orano! — Jaj, c si szem eti krivo Miszlo, csinio, i ’zivo! 4. Oh ti, velka szodba! Dokecs moja hodba Trpi n a etom szveti, Bojdi mi ti k-poszveti, Naj znam diiso varvati, I vu szvetsztvi vandrati. 5. Bog! vesi me, dni moje Poleg vole tvoje Vu •ttodroszti niiczati, I mir dušni iszkati, Da sze k- Sz bdbi pripravlam, I kines vecsnoszti szpravlam. 6. V-szmrti de mi zaman Zbogsavati moj sztan, Nad grehi sze szkuziti, I miloseso prosziti; Ar je keszna pokora, Szkvarjenya szteza nora. 7. Oh! — dabi do konesa Tebe, mojga szodcza 416 Szlednya dugovanya. Vu vszem znao postllvati, I v-szvetsztvi potiivati! — Dabi szlobod dao szveti, I tiho mogao mreti! 8. Tak bi ednok diih moj, Vu szodbi pravicsiioj Z-obcsutenyem viipazni, I ne z-mantrov bojazni, Pred tebom sztanoti szmeo, I tal v-tvojoj diki meo. Nota: Te szmrti obladavniki. im ‘xyeszmerne vno’zine liidi, Tak bogaboječni 1\| kak hiidi, Szodecz, pred tebe sle bode Gde okoren grešnik zdvoji, I nisese, nisese neob- sztoji, Ki je tebi protihodo: Sztolecz tvoj vidoesi, Vszi v-blodi živoesi Pomenkajo; A’ pobo žni i podlo¬ žni Na sztan dike idti majo. 2. Tam oni na tvojoj desznoj Posztanejo, ki do po tesznoj Sztezi sli odtecz pred tebe; Ti tam na nye, kak orok tvoj, Blagoszlov das v-szodbi pra - viesnoj, I zdignes je na sztan nebe, Gde nyi diiso zviszis, I telo odicsis, V-vecsnom Žitki, I nye z* szvetsztvom, i blažensztvom Opraviš, v-lepsem prebitki- 3. Oh! — vrši i mene v-szvetsztvi, Naj tal vze- mem vu tom blažensztvi, Pred tebe odtecz pridoesi; Ti mi na konezi vandranya Szveti sz-trahom vere, viipanya, Vu szmrti vihernoj noesi: Ravnaj mi szaffl hodbo, I lehkoti szodbo, Szodecz mili, Da obsztojiffl: i nezdvojim Tam, na vekvecsnoszti czili. 4. Cseszt tebi, ka szi tvoj sztolecz Goriposztavo- szvbta szodecz, Tam, gde pravieza kraliije, Naj jakoszt obranbo naide, Zle pa szuneze viipanya zaide, I vesz rod tebe vadliije, Ki szam znaš sztvoriti, I veke vmoriti Praha szini! — Naj szpeva zhod in® zahod: „Bog v-szodbi praviezo esini !“ is a lasztivno noto. 500. Z aisztino, bode vremen, Vu sterom z-dikoV pride Narodov szodecz praviesen, Szodit Szodba. 417 dobre i hilde, Naj vszem, poleg del vrednoszti, Vozravna vekivecsnoszti Sztan mira, ali inantre. 2. Pred njegov sztolecz pridejo, Ki szo tli gda živeli; Vszi mrtvi z-grobov zidejo, I, ki do ’zi'tek meli, ‘Z-nyimi vred sze v-zrak vneszejo, I pred szodcza prineszejo Racsun ‘zitka szvojega. 3. Pred njim, ki je vszaznajocsi, Sze niksi bin neszknje: On i szkrivna dela nocsi Vu szvetloszti odkrije, Prebrodi i szrdcz mislenje, Naklonoszti, i liotenje I oszodi v-praviczi. 4. Nede hasznila tam jalnoszt, Ne molba, ni za¬ govor; Li nevtepepi szrdcz sztalnoszt, De prijeten odgovor: Szpadnoti more krivicza, I obsztoji li pra- 'icza, — Obsztoji prava jakoszt. 5. Jaj tam vszakomi, ki je recs Goszpodna zame- ^avao, Li szveti szliizo vszegavecs, I vero ospota- vao! — Tam z-grozov ma on szkiisziti, Ka je eti osiio glasziti: , Bog sze nedd jdliti ! a 6. Ali kak bla ženi do tam Krisztusa naszledniczi, kini de v-szodbi velo on szam: „ Hodte. moji verni¬ ci, Ladajte ocse kralevsztvo, I v'zmaj te v-nyem bla- zensztvo, Z-menom sze veszelecsi! “ 7. Szodecz moj! vesi me, to szodbo Vszigdar P r ed oesnu' meti, Tebi poszvetiti hodbo, I na eseszt ti živeti: Tak ravnaj vsze poti moje. Naj pred szveto tieze tvoje Csiszti pridem, ne vtepen. 8. Tak mi nede grozna ona, Kak blodnim never¬ nikom, Ki szo tvojega zakona Nepostiivali z- zitkom: • — jasz bom z-mirovnim szrdczom Sztao pred ' e tiom, szvetim szodezom. Gviisen najema, ne mok. Nota: Dndri preidocs, mladi sze. K A j J 7 ~ j sze z-szodbe retkogda szpomenete, Ino IV z-hudi grehov nepovrnete, Ka stimate? "" vemda, ka nemerjete! 27 418 Szlednya dugovanya. 2. Znate, ka je vszakomi teli mreti: V-kakste redi szi je sto na tom szveti, Den szodbe sze nad nyim ednok preszveti. 3. Sztopis i ti pred szodcza, to mas znati, Geto ti je od vszega racsun dati. Sz-kem sze teda scseS, oh grešnik, trostati ? 4. Tam sze vesz tvoj 'zitek potegne napre; Pred tebom de sztao teda ruzen tvoj greh Steroga szi dr zao eti li za szmeh. 5. Opitas sze, zaka szi bio tak jalen, Na zlo gibki, i vu dobrom nesztalen, I zaka szi lubo ruzni £ucs salen. 6. Zaka szi tak zaman tatroso vremen, V-sterom bi meo szjati ‘zitka szemen, I tak diis i szpravlao vecsnoszti bremen. 7. Ni ednoga hipka nemas vu zitki, Steri v-szodbi nebi dtisi bio britki, Csi szi ga kak zgubo v-etora prebitki, 8. Oh! — premiszli tak dnevov tvoji tekaj, h csi szi gda oszkruno z-zlom tvoj be zaj, Ob žaluj prav vszaki tvoj nori sztopaj. 9. Idi potom, i zla sze trdno habaj; Nigdar nyeffli vecs diise nepodavaj : Pravdo bo zo ze — vsze mocsi zrd’zavaj. 10. Etak, geto ti ednok z-groba sztanes, Sz-tibi® szrdczom tam pred szodczom posztanes, I pri Bog 1 vu miloscsi osztanes. Vecsni ’zitek. Nota: Osztavte, verni krsztseniczi. p? Art "VT a vekivecsnoszt szmo sztvorjeni, I, csi szffi° z-grehom ne vmorjeni, — Ne! — s z,n ^ nasz na nika neszpravi, Csi nasz gli do csasza prepra' 1, 2. Telo toti v-grobi razide; A‘ z-nyega odicseu 0 zide: Duša sze pa v-vecsnoj bivoszti Ogne szmrti i szprhlivoszti. 3. Jezns szam je v-nemrtelnoszti Diis verni vecsne veszelnoszti Gviisen porok, ki nyim pri ocsi Potrd- java orok v-miloscsi. 4. 1 mi sze, kak on, odicsimo, Csi za nyim na zitek hitimo; ’Z-nyim mo v-nebeszaj prebivali, I radoszt angelszko v’zivali. 5. Oh! — obcsiitmo bo’zo szmilenoszt, I diis bla¬ ženo nemrtelnoszt: Jszcsjmo. vu sztalnoj vernoszti Odicseni sztanek vecsnosžti. 6. Radiijmo sze czili našemi, I zrendeliivanyi bo- zemi: Postiijmo našo plemenitoszt, I diise pred Bogom velikoszt. 7. Pozdignimo pogled nas cseszto, Na veliko ve- kivecsnoszt to, Gde diih nas po teinom zavezki 'Ži¬ veti ma v-hfzaj nebeszki. 8. I, csi nasz glasz bo’zi ma zvati, Bojdmo kredi zitek tadati, Ino sz-trostom vecsne liibezni Obladajmo szmrtne bolezni. Nota: Krisztus mi je moj 'zitek. pr An TVT a j sz * tel° mo j e Szmrt vu prali pokoszi; Ol/O* _1_\| Diise mi v-nocsi szvoje Prepaszt nepogrozi. 2. Diisa mi prek groba ma Vecsno domovino, Gde Ji Bog v’zivati da Blazensztva vretino. 3. Naj sze mi tak grozi grob Vu szvojoj bivoszti; ^evczagam: Ar vecsni rob Nebom szprhlivoszti. 4. Gdagodi me Bog moj scse Odtecz vopozvati; ^aj mi 'zitek odszecse. Nescsem morjtivati. 5. Zmožen je on zdr’zati Mene i vu szmrti, I ^lazensztvo mi dati Tam v-nebeszkom vrti. 6. Zriisi sze tak, sator moj, Eti v-marnom 'zitki Jonovi sze pa sztan tvoj, Vu vecsnom prebitki. 420 ug0tanya. 7. Csi znam eti v-vernoszti Be’zaj moj szkoncsati; Tak sze jasz vu vecsnoszti Mam koroniivati. 8. Tam, tam sze mam rešiti Vsze nevol zemielszki, I veke veszeliti V-dr’zeIaj nebeszki. Nota: Oh szvetla zvezda zorjanszka! kj “jT^aksa radoszt me obide, Csi mi gda na OUt:* jul miszel pride Telki csiid puna vecsnoszt, Gde verni vkiipprebivajo, I dike najem v’zivajo Za vevkleknjeno vernoszt! — Szvetloszt, Vreloszt Li od nve mam, da nezmenkam v-cseszti mojoj, I, vecsni diih, v-szlii’zbi tvoj oj. 2. Ka je vsza zemelszka dika, I radoszt etoga : zitka, Proti torni bla zensztvi, Stero verni tam v’zivajo, Gde z-Bogom vkiipprebivajo Vu nebeszkom kralev- sztvi! — Nye dar, Kak szpar, Lehnoti zna, i mantre ma Tii za szebe: — Vecsna je li radoszt nebe. 3. Nede tam nikse 'ziikoszti, Te’zke szkrbi, ni zaloszti; Nede mela szmrt mocsi: Diisa, tii zduhava- jocsa, I pod kri’zom czagajocsa, Mir ma tam, prek szkiiz nocsi: Greh nam Vecs tam Nede škodo, nede blodo nasz szvet jalni, Sz-preczimbov dobrot nesztalni- 4. Tam med diisami csisztimi I veke odicseninn Sztoji zakon vernoszti; Tam -sze tebi, ocsi szirot I vretini visni dobrot, Szpeva liiranus vecsnoszti: Mo- droszt, Radoszt Li tam czvete ino raszte brezi koncza, Pri trahi visnoga szuncza. 5. Oh ti, csiszte liibeznoszti, I angelszke veszel- noszti Bla’zena domovina! V-tvojem odicsenom kril* Naide sztan mira na czili Vandrarov prvotina. jasz, I jasz Bom angel tvoj, csi ‘zitek moj v-bo zein sztrahi Dokoncsam e-ti vu prahi. 6. Zdigni tak ti szrdcze moje Na zelenje dike tvoje, I budi me na szvetsztvo, Naj v-nevkleknyenoj Pavidenve. 421 f* vernoszti Iszcsem velike vecsnoszti Veszelje i blazen- sztvo: Sors moj Tam, boj V-tvojem krili, na szkuz czili, mir diis szrecsni, I himnus moj — Užitek vecsni!“ Payidenye. N6ta: r La!ca sze 'zalosztis, oh ma duša! pap idcste nad mrtvim vašim, krsztsanye! Ali neplacste sze, kak poganye, Brezi trosta nad nyim; Ar z-isztine bo’ze znate, Ka ga pa viditi mate. 2. Lepe szo szkuze vase bolezni, — Lepe szo, csi vam nagib liibezni Preša nye sz-prsz csiszti; Ali ki vu placsi dvoji, Pred szodczom vtepeni sztoji. 3. I szam Jezus je nad mrtvim szkuzio, Ki je nvegvomi szrdczi dragi bio; Ali ne je vczagao: Nye ga szo szkuze krepile, I vu diihi veszelile. 4. Nyemi je i vu toj dreszelnoszti Szijao mili trak nemrtelnoszti, I trost pavidenya: Zato vere nyegove glasz, Biidi na to velkoszt i vasz. 5. Bla’zeni szte vi pri tom poszveti, Steri viipa- n ya visni trak neti V-tu’znom szrdczi vasem, I vam za szvetszki zgiibicsek Kaze nebeszki dobicsek. 6. B6g vasz do csasza eti razlocsi, Naj vasz vje- dina prek praha nocsi, Po tihom szne groba, I tam le sze v-nyegvom krili Brez’ koncza vkiipveszelili. 7. Naza sze dajo vašim narocsam, Naza liibleni v asi ednok tam, Ke szte tli zgubili, I nigdar vasz szmrtne nocsi Szlap vecs od nyi neodlocsi. 8. Oh! — szklente te trost globoko v-szrdcze, ^aj vam szvčti on, kak mira szuncze, V-tu'znoj nocsi placsa. — Verte, hip z-grobov-sztanenya, De vernim ~~~ „Mp pavidemja! u 422 Nadavek. Nota: Sznazi sze, oh draga diisa ! 500 j ) lka na v i szlll b Ki' nam je po szvo- jem szini Na szrdcz bolezni vtisanj e Vu- ’zgao to ’zelno viipanve, Ka sze veke nezgiibijo, Ki v-szmrtnom krili zaszpijo, Nego sze nam nazadajo, Gda sz-praha sztanoti majo! 2. Oh radoszti pnna vecsnoszt, Gde sze ta bla’zena gviisnoszt Vernim bo’zim szpuniti ma, I brezi trosta ne- niha, Ki til v-placsi omedleva, I z-szknzami grob poliva Liibleni v-nyega szranveni, I pred czajtom pohranveni! 3. Idte szi tak, na ocse glasz, Gdagodi on tazove vasz, — Idte radi z-narocs naši, Kak z-narocs szi' roticz vasi, — Idte, liibleni, v-miri ta, Odked vasz po kratkom szne pa, Na vecsnoszt obudi ednok, I z-nami vjedina tam Bdg! Nadavek. Nike solszke peszmi. Pred ndvukom. Nota: Te szmrti obladavniki. 507 SZC ^ escse gbigave czepike Rano osznavlati majo, Naj tem vugodne rasztejo, Vu vremeni szvojem czvetejo, I plemeniti szad dajo; Tak mi’ze v-mladoszti Vu hizo mftdroszti Prihajamo, V-steroj szvetsztva, i blazen- sztva Nasztavo vszi nahajamo. 2. Ti, vsze modroszti vretina, Bog! tvoja vek- vecsna isztina Pamet našo preszvetsavaj; Ona krep 1 nase szrdcze Vu liibezni tvoje pravicze, I volo nam poszvetsavaj. — Vtisaj vdarcze hude, I aldiij nam triide, Ocsa mili: Tvoj szveti glasz pelaj vsze nas* K-prave popolnoszti czili. ■ Nike solszke peszmi. 423 Hxp 3. Daj našemi vucsiteli Mocs, radoszt, i blagosz- lov k-deli Tak velikoga pozvanja; Opravi z-mo- drosztjov nyega, Na razsiirjavanye tvojega Bo’zan- szkoga vadliivanya: Diih tvoj ga naj vodi, Da, kak Jezus, hodi Til pred nami, I zviszi tam nyega ti szam, Med nyegvimi ovcsiczami. Po ndvuki. Nota: Kak dugo trpiš pokorno. /^seszt tebi, ocsa szvetloszti, — Cseszt za novo to radoszt, Ka szi nasz v-nasoj szleposzti Pa vucso 'zitka modroszt, I nasz vu našem detinsztvi Krepio vu tvojem jedinsztvi, I varvao v- tvojem krili, V-opraviczaj blagoszlavlao, V-diisi i v- tftli osznavlao, I tak nasz blfzao k-czili. 2. Oh! — dabi recsi tvoje trak Nam vu vszem zitki szveto, Razegnao duše tuzen mrak, I razum nas preszveto! — Dabi v-neznanoszti nasoj Nye bla¬ ženi diih bio nas voj, Na velkoj sztezi szvetsztva! -— Dabi on po vere poti Pelao nasz vecsnoszti proti, Na v’zi'vanye bla’zensztva! 3. Vcsini, ocsa, szadarodno Vu nami ’zitka sze- men, I hodbo našo vugodno, Zda i prisesztno vre¬ men ; Naj til, kak decza szvetloszti, Vandramo — nft vu szleposzti, Nego — v visnom poszveti, Blodnoszt i zlo odurimo, I tebi v-szvetsztvi szliPzimo, Til i na ovom szvšti. Pred vardevanyem. N6ta: Sto bi te nehvalo. 509. K csiczami! ak nad znameniti den sze je preszveto nami, Visnoga pasztera gingavimi ov- Racstin nam je dati od vszega Safarsztva pozvanya našega, Kakti talentoma bo zega. 424 Nadavek. Nike solszke peszmi. 2. Ali vadliijenio vszi faling naši vno’zinoszt, Ob- csiitimo nemocs, i molimo visno zmoznoszt, Stera szama vsza v-oblaszti ma, krhkocso našo vidi i zna, I nasz vu szramoti neniha. 3. Tebi tak, vecsni diih, boj dnesz sors nas po- rocseni, Tebi tekaj dneva, i opravicz poszvetseni. — Oh! — vle vo na nasz biagoszlov tvoj: Ti nam vu našem pozvanvi voj, Ti varivacs i pomocsnik boj! Po vardevanvi. Nota: Tt, ’zhkci i szmrti gosspocl! k j a T^adoszti szkuza poleva, Bog, licza csrede 01U* Jt\ tvoje, Gda pred tebom dolideva Aldov duznoszti szvoje, Za vernoszt to, Ka szi zda nyo Vodo, krepio, odicso. 2. Bla’zen, ki pred szvojim szodczom Szrdcsuo racstin dati zna! — On od njega sz-tihim szrdczom Mir, ne szrd, csakati ma. Ne je mala Nyegva hvala: Nepreide najem njegov! 3. Oh! — vesi nasz tak kebziivati Na tvojo velko szodbo, I eti tak setiivati Szkoncsati našo hodbo, D 0 tam ednok Tebi, oh Bog, Vszi lehki raesun damo- 4. Pred oesmi nam daj nosziti Vsze duznoszti po¬ zvanja, I obilen szad roditi Pravoga vadliivanja, Sztezo szvetsztva I bla’zensztva Zebrati v-’zitki, v-szmrti- 5. Cseszt tebi, vecsna milosesa, — Cseszt za ver¬ noszt tak csiidno, Ka szkrbis, kak veren oesa, Za szvet tvoj neobtriidno! — Zemle narod, Zhod i za ' hod Ti naj szpeva v-radoszti! POBOŽNE f ji\ MOLITVI ZA POSZEBNO CSESZT B0’Z0. Voddne Odebranim Vere Evangeliomszke. i „Gda moliš, idi notri vu szkrivno hranbo tvojo , zapri doli dveri, i moli ocso tvojega vu szhrivnom; i ocsa tvoj, Jcebzuvajdcsi na tdbe vu szlcrivnom, podeli tebi, ha proszis, vu ocsivesznom.“ Mat. 6, 6. „ Osi sto ha nevugodnoga trpi med vami; naj moli: cn J e pa sto dobre vdle; naj popiva. — Doszta more toga p ra vicsnoga vu veri opravlena molitev Jak. 5, IB, 16. Predgovor. L -vrelim i razumnim szpevanyem vjedinano vrelo i razumno molenye, je najvisisa opravicza duha cslo- vecsega, najdragsa cseszt, najsz. duznoszt pravoga krsztsenika; i dosztojno opravlanye obojega, csiszta vretina najlepsega blagoszlova. Kakse obcsutenye zbtidi' oboje vu plemeniti prszaj! — Geto je tak eti obfije vjedinano; vupati sze szmemo, ka je z-tem talom szlednye gorecse ’zelenye pobo žni szrdcz szpu- nyeno, i tak vsze verno doprineseno, ka sze k- popolnoszti hasznoviti krsztsanszki knig po praviczi 'želeti da. Pri obojem deli je naime pazko kebztivano, naj je evangelioma csiszti diih o’zivava, i na biidjenye razumne pobo’znoszti szpodobno csini, tak da sze ni ^ peszmaj z-piisztim kricsom, ni vu molitvaj z- •oracsnim mlUnyem netere vrUmen, ali opaja diih, i tak vecs škode, kak haszka netecse na sztavo csesz- btelov bo’zi, nego prottomi visni poszvet i mocs, mir 1 trost razsiirjava po nyi temni i krhkocs puni sztezaj, tak nye k-vecsnoj vretini czilanoga bla zensztva Ys ze bli že pela. I li onim, ki do k-tomi czili setiivali niiczati oboje, sze gviisno obecsati szme, ka sze nema zaman razkaditi din pobo žni aldovov njihovi: — ne, zaisztino! — veliki i veszelni bode szad sz. opravicz diilia nyihovoga eti i tam. — K-steromi i pripomori ocsa miloscse vszem pravim szlu zbenikom szvojim, — na diko imena i mir odebranoga liidsztva szvojega!!! Na Hodosi ivanscseka 24-ga dneva 1851 leta. Kardos Janos, evang. duhovnik. I. Preporacsanye pred vszakim molenjem. Grda k-tebi zdignem szrdcze i glasz viiszt moji, Bog! nagni sze k-meni, deteti tvojemi. Negledaj ne- vrednoszti i nedaj sze oszramotiti viipazni duše moje; nego gledaj velikoszt szmilenoszti tvoje, i za predrago vrednoszt sz. szina tvojega, primi aldov, poszliilini prošnjo, i vtisaj 'zelenje szrdcza mojega. Tvoja, o °csa, je zmo’znoszt i dika na veke. Amen. II. Na nedelne i szretesne dni zaiitra. Zvelicsanja mojega Bog, liibezni i dobrote pun °csa nebeszki! z-tvoje miloscse szem sze pa na novi den prebildo; znovics sze radiijem 'zitki ino zdravji; znovics obcsiitim csiidno velikoszt ocsinszke szkrbi boje. Nigdar nehenjas ti z-menom dobrocsiniti i szmi- lene vernoszti tvoje nad menom odicsiti. Toga ocsi- y eszno znamenje szi szkazao ti nad menom tak vu preminocsoj nocsi, kak i vu ranoj litri etoj. Pod tvojov 'szamogocsov obranbov szem vu krili szna, proti vszoj Pogiibeli varvani, mirovno pocsivao, i vu duši ino teli P°novleni, na novo radoszt gorisztano. — Hvala ti, Heszkoncsana lubezen, za tak szmileno dobrocsindnje! Blagoszlovleni bojdi ti naime zato, ka szi mi novi (l, en ete, kakti den bozanszke cseszti tvoje zadobiti i,4do i\a. neaeme 1 szvetesne dni zautra. dao! — Kak veliki, szveti je den ete, i kaksega ola- goszlova csiszto vretino ma on meni odkriti, csi bon? ga tak poszvetiti i niiczati znao, kak ti, nyega mil; daritel, ’zeles! — Oh! ti szam mi podeli k-tomi razom i mdcs. Nedopiiszti mi dnesz ni ednoga megnenya zaman zahoditi, ali na zganyanye marnoga dobicska, telov- noga szladcsecza, gresnoga razveszeljavanya, i prci- docsega haszka obrnoti, i tak vnemar zapraviti, i szi, isztina, den ete pocsinki od opravicz vszakde- nesnyi i v-zivanyi nedii’zne radoszti poszvetiti zapo- vedao; ali jaj meni, csi bi dobrotivno zapoved eto hiido razmo, i male vdre znamenitoga dneva etoga ali manyiikivajocs zaman tr’o, ali pa z-netreznim vznt nyem marni darov i radoszt zemelszki oszkrunyavao Vd szi mi zravnao ti, moder ravnitel hipov, i na ero den velike i sz. opravicze ino radoszti, steri mi z-ocsi piisztiti nigdar ne szlobodno. Td naime bojdi dnesz najprva szkrb moja, da is? csem kralevsztvo bo ze i nyega praviczo, temno pam« ! mojo preszvetsavam, vn szpoznanyi sz. vadliivanya mo¬ jega sze ponavlam, i szrdcze moje na vsze dobro zbiio javam i krepim. I kaksa prilika sze mi poniicli k' vszemi torni vu obcsinszkoj szlii’zbi bo zoj, csi jo modro niiczati scsem i znam! — Nedopiiszti mi, ocsa mi* loscse, velike prilike ete nigdar hotecs zamiiditi, ai > z-mrzlim szrdczom niiczati. Z-radosztjov mi daj vti sz- hizf tvojoj posztanoti, z-veszelim duhom glasziti V' sercgi odebrani verni diko tvojo. Za žgi szrdcze moj« na pravo pobo znoszt, da vsze, ka tam tebi na csesz* csiniti mam, z-vrelosztjov i kebziivanyem opraviš - Vcsini vu meni szadarodno sz. recsi tvoje glasen ) 3 Daj mi vszako hasznovito isztino prav raziniti, z-g ! tovim szrdzom prijeti, sztalno zdr zati, vu pameti prem tavati, i vu vsze nasztaji zitka naszlediivati. ivi e a prmajanyem v-czerKev. 43 i Boj uazocsi z-miloscsov i blagoszlovom tvojim vszčm j onim pobo žnim vernim, ki do tebe z-menom navkiipe vu diibi i vu isztini csesztili. Vrši je vu csisztom na- vuki pravoga krsztsansztva, krepi vu vadliivanji Je- zusovom, i vcsini do koncza sztalne vu pravoj zve- 1 licsitelnoj veri. — Glaszitele pa sz. recsi tvoje opravi gori z-darmi duha tvojega, da vu velikom pozvanyi sz. cseszti szvoje verno, pobo žno i vrelo hodijo, i na vsze sztrani blagoszlovni szad triidov szvoji vidijo. — Posli, o Goszpodne, posli vu goricze tvoje verne de- lavcze, da sze kralevsztvo tvoje kak najdale razsiiri po zemli, odicseno ime tvoje od vsze narodov szpozna i poszveti, vola tvoja z-radosztjov csini, i kak naj- vecs diis k-velikomi czili prave popolnoszti, bla’zen- sztva i zvelicsanya pripela. Tebi bojdi dika i postenye na vek i veke. Amen. Med prihajanjem y-czerkey. Pa szern vu hi'zi tvojoj, o Bog, z-tebom i krszt- sanszkimi bratmi mojimi vjedinan. Pa szrecso i pri¬ liko mam, od telovni opravicz szi pocsinoti, med szvet- szkimi szkrbmi raztepene miszli moje eti vkiippobrati i na duhovne potrebocse vrnoti, z-navuka recsi tvoje tebe i tvoje vekivecsne poti, takaj szamoga szebe i sz. duznoszti moje popolne szpoznavati, vu poboz- noszti i bla’zenom viipanyi sze krepiti, i tak moj vez- dasnyi i prisesztani mir ino haszek iszkati. Kak veliki opravicz i dobrot csiszta vretina je tak z a mene sz. hi’za tvoja! — Oh! nedopiiszti mi nigdar brezi sz. vreloszti i pobo’znoga liotenva vu nye krilo sztopiti, ali nyega osztaviti. Tvoj dober diih zbudi vu toeni csiszti nagib gedrnoga kebziivanya na vszako ^cs navtika isztine, globokega obcsutenya vszakoga *±o £ ITACU UUličtJčlllJ tJIIl Z-CZtJIKVI. glasza pobo žni peszem i molitev, i poprek vreloga niiczanva velike prilike zvelicsanya, stera sze mi eti ponudi; da kak moder, razumen i pobo’zen krsztsenik hodim pred tebom vszedni ’zitka mojega. Pripravi szrdcze moje na gotovo prijetje i szkrbno varvanye eti glasene vekivecsne isztine, da mi nye szemeii obilni blagoszlov prinesze vu 'zitki vezdasnyera i pri- sesztnom. Amen. Med odhajanjem z-czerkvi. Dika, cseszt i hvala tebi, ocsa szvetloszti, za on zvelicsitelni navuk sz. recsi tvoje, steroga szi mi vn pretekocsoj vori, med obcsiitenvem bla žene radoszti i pobo žni nagibov pa glasziti dao. Daj sze nyega bla- goszlovnomi szemeni tak vkoreniti vu szrdczi mojem: da nycga gingavi klicsicz niksa protivna mocs i s žila nigdar nesztrga. Gaji nyega odraszek pri meni i pri vsze odebrani verni; Da nyega czvetek obilen bla¬ goszlov razsiirjava med zdasnyim porodom i prisesztnio pokolenyem. Zdrizi predganve evangelioma i povno- zavaj sereg szina tvojega po vszoj zemli. Brani czerkev tvojo, i daj czveszti vu nye krili pravoj veri i po- bo’znoszti, csisztoj szlii zbi i cseszti bozansztva tvo¬ jega, szlobodscsini i praviczi, miri i bla’zensztvi na¬ rodov. Primi, ocsa miloscse, primi dobrovolno szlal aldov zemelszke szlu’zbe od nasz i vsze molecse deczc tvoje, — dokecs ti vszi vu nebeszki czerkvaj pri vi- sisi oltari z-popolnesim glaszom aldiivali bodemo. Amen Na nedelne i sz velesile dni navecsar. Pod tvoj oj ocsinszkov obranbov, o mili Bog. n 1 * je dolipretekao i ete sz. dcn, steroga szi mi na pocsinek. i visni opravicz doprinasanve vozravr.io Na nedelne i szvetesne dni navecsar. 433 Z Tvoje sz. recsi bozanszki trak mi je szveto i dnesz na temnoj sztezi ‘zitka. Hvala, ponižna hvala tebi, vsze dobrot szmilenomi dariteli, i za eto znamenje ocsinszke liibezni tvoje! — Kak vugodno priliko szi mi poniido ti dnesz i z-tem taloni na vršenje dtihovne popolnoszti moje! I kakda bi szmeo jasz veliki den ete vnemar dokoncsati, tak da nebi pitao szam szebe: ka dobra szem sze navcso dnesz, i kakda szem niiczao tak vugodno priliko zvelicsanja ?! — Vem ti, moder rav- nitel sztave moje, trdno zeles od mene, naj vszakden bogsi i popolnesi gr a tujem. Potrebno mi je tak szpoz- nati i obcsiititi, ka za falinge sze escse nahajajo vu meni; ali navkiipe i to dobro premiszliti, z-kaksimi szpodobnosztami szem obdariivani od tebe na oprav- lanje toga dobroga i obladanje toga hiidoga. Obcsii- liti morem plemenitoszt mojo, z-sterov szi me, kak csloveka i krsztsenika osznazo, i preszamnati visni f-zil moj, steroga szi mi polo zo. Dii zen szem predev- szem tebe, vsze popolnoszti vretino, szpoznati, i na tom bidti, da k-tebi kak najbli’ze sztojim vu redi sz tvorjenja vidocsega; ar szi me jedinoga na prigliho obraza tvojega sztvoro, i takaj zapovedao, naj popolen bodem, liki szi ti, ocsa moj, popolen. I vu vsze eti znameniti dugovanjaj diise moje mi sz. recs tvoja, stero szi mi i dnesz obilno gla- sziti dao, visni poszvet i gviisen vorczan podeljava. ~~ Oh! daj mi tak vsze, ka szem dnesz isztinszkoga s dobroga 'z-nje csiio i razmo, vu vszem ‘zitki szkrbno varvati i naszlediivati. Etak de mi i denes- «Ji sz. den vretina pravoga blagoszlova, tak da mi¬ rovno. i z-onim szladkim obcsiitenjem nagnoti mam glavo na pocsinek, ka mi je nepretekao zaman veliki ( len ete. 434 Na delavne dni zaiitra. Mili varivacs moj! ti szi pretekucsi den ete neli szamo za diihovne, nego i za telovne potrebocse moje z-ocsinszkim talom szkrbo. Ti szi me zdr’zao vu 'zitki ino zdravji, po tihom pocsinki i neduznoj ra- doszti novo mocs vlejao vu kotrige moje, z-ocsin szkimi perotami zakrivao mene i liiblene moje proti vszakoj popiibeli, i blagoszlov tvoj nam podelo k- sztani našemi. Vzemi, ocsa miloscse, vretina vsze dobrot, vzemi za telika znamenya liibezni tvoje globoke i ponižno hvalo detinszke poboznoszti moje. Pod vszamogocso obranbo tvojo poracsam szaffi szebe, liiblene domanve, i vsze brate ino szesztre moje. Odvrni od mene i od nyi vsze pogiibelne vdar- cze, tifzne prigode, i te’zko szkiisavanye. Daj nai^ vu krili mirovnoga szna tihi pocsinek, i zbudi nasz na den iitrasnvi vu ponovlenoj vreloszti i mocsi, zvisavanye sz. imena tvojega, i szkoncsavanye dpra vicz naši. Osztani, oh! osztani z-nami, veren ocs nas! osztani ze vszemi, ki sze na tvojo ramo i ltlbeze z-detinszkov viipaznov szlonijo. Ar li pod tvojo' obranbov mamo batrivno i tiho pocsivati. Amen. III. Na delavne dni zaiitra. Szmileni i milosztivni Bog, nebe i zemle sztvo ritel, obdrzitel i ravnitel! nebesza glaszijo tvojo diko i zemla sze radiije dobrotivnoszti tvojoj. Veliko i® tvoje dicsim i jasz, szin praha, vu poniznoszti szrdcZ' Hvala ti, o mili ocsa moj, ka szi me vu prem nocsoj nocsi z-perotami obranbe tvoje proti vszak pogiibeli zakrivao, i na novi den vu ’zitki ino zdrav zbiido. Kak lehko bi nocs eta szlednya bila vu zb' Na delavne dni zaiitra. 435 ZZČ> mojem, da bi me ti, veren varivacs, osztavo! Ali ti szi szkrbno verosztiivao nad menom, i mene tak zmo- ; zn o obdržao, da szvetloszt novoga dneva veszelecs gledam, i vsze liiblene moje vu miri nahajam. Dicseno bojdi sz. ime tvoje za novo radoszt i dobrocsinenje eto! Boj z-menom i ete den, i daj mi szrecso ino blagoszlov k-vszemi, ka dnesz vu tvojem imeni zacs- noti i opravlati mam, tebi na cseszt i diko, szamomi szebi pa i bratom na liaszek ino blazensztvo. Daj mi vszako vugodno priliko i bisztro tekoncse drago vremen verno i modro niiczati, i opravicze pozvanya mojega z-dobrov diisnov vesztjov doprineszti. .Ali nedopiiszti sze mi k-etomi szveti tak pridružiti, ka bi sze tebi szliižiti ezclb szpozabo. Tak sze mi daj za potrebocse tela szkrbeti, da sze z-vekivecsnoga haszka diise nigdar neszpozabim. — Ar ka bi mi hasznilo vesz szvet zadobiti, csi bi vu duši kvar vadliivati mogao ?! Da pa vszaki den ma bremen i nevolo szvojo ; daj mi i etoga dneva vszaki križ, težkocso i žu- koszt z-detinszkov pokornosztjov i vupaznov pre- nosziti, i tak britki, kak szladki pehar mirovno i zahvalno z-ocsinszke roke tvoje vzeti. Ar szem gviisen, ka sze mi vu vszakoj szkuzi, ztera sze mi pod mo¬ drim ravnanyem tvojim z-ocsi moji vu krilo vala, bla¬ žene radoszti nemrtelen džiindž bliszcsi. Vodi i krepi me dober duh tvoj, i vcsini me pri- kcsnoga na vsze, ka je tebi vugodno; da tebe, vsza- ^ajocsega, povszed pred ocsmi državsi, nigdar na kudo nevržem szrdcza mojega, nego vu vszem poleg : 8 z. vole i pravde tvoje hoditi setujem. Nevtepeno kojdi escse i gibanye szrdcza mojega. Tv oj oj vszaiuogocsoj obranbi i miloj szkrbi boj Porocseno i dneszvsze, ka mi je dobrota i liibezen tvoja 436 Druga rana krsztsanszka dr’zine. podelila. Odvrni vsze, pogiibelne vdarcze, dreszelne prigode, i protivne sztrele od mene, moji liibleni, i bbfzni, i daj nam vu zdravji i miri opravicze po¬ zvanja doprinasati, blagoszlov tvoj vzivati i sztezo ’zitka vandrati. Na konczi pa zemelszkoga Ležaja, pelaj nasz vsze po tihoj i bla’zenoj szmrti na radoszt i veszelje dike nebeszke. Amen. Druga rana krsztsanszke dr’zine. ljubezni i dobrote piin Bog, mili ocsa vsze decze tvoje! z-neszkazlivov pobo’znosztjov i z-ednim szrd- czom, diihom zvisavamo sz. ime tvoje, ka szi nam novi den ete zdravim i veszelim zadobiti dopiiszto. O ocsa! tvoja vernoszt nema koncza, i tvoja szmile- noszt sze vszako iitro csiidno ponovi nad nami. Hvala ti za nocsni pocsinek, po kom szmo vU diisi ino teli otavleni; hvala za ponovleno mocs, stero szi nam po tihom szne vlejao vu kotrige nase! Oh, dahi sze ’ze zczela tebi poszvetili i vsze szpo- dobnoszti nase z-veszelov gotovnosztjov i pobožno' vernosztjov na on veliki czil obrnoti setiivali, steroga szi nam ti, goszpod talentomov naši, polo’zo! Tvoja dobra i milosztivna vola je, naj mi p°' bo’zno i nepokarano hodimo pred tebom vu liibezni; ar szi ti te czil polo zo nam, da eti szrecsni, ta® pa ednok pri tebi brezi koncza bla ženi bodemo vs® do ednoga : i k-tomi czili pridti nam je li tak ni°' gocse, csi de nasz eti vszedni csiszti diih poboZ' noszti i liibezni mocsno vjedinane vodo. Oh! vc® nasz tak neprelomleno zdrzavati sz. pravdo tvoj 0. Tvoje dopadnenye i pokoj dtisne veszti nase i * a111 vecs bojdi, kak vsza liidi hvala i vsza dika ze®' Vidiš ti i to najszkrovnese gibanje szrdcza našega Druga rana krsztsanszke dr’zine. 437 i razmis vsze to dobro, ka mi scsemo i csinimo, i ednok vszakomi poleg vrednoszti placsati mas. Vodi nasz i dnesz vu tvojem bo’zem sztrahi, da vszaki hip z-detinszkov viipaznov k-tebi pozdignoti szmerno pogled nas, vszako priliko modro niiczamo, i blagoszlovno szemen prisesztne veszelne ’zetve z- gviisnim viipanyem szejamo na vekivecsnoszt. Podeli ednomi vszakomi zmed nami volo i inocs, priliko i razum, vu tekaji dneva etoga kak najvecs dobra opraviti, i tvojo diko ino liidsztva tvojega blazensztvo kak najdale razsiirjavati. Podeli rodi- telom modroszt, otrokom pokornoszt, goszpodarom krotkoszt, dr’zini vernoszt, i vszem poprek krszt- sanszko vreloszt vu dobro i hasznoviti opraviczaj. Vszaki zmed nami boj tim drugim pelda i nagib na dobrovolnoszt, krotkoszt, vjedinanye, i poprek na takso naklonoszt, kaksa je bila i vu nebeszkom voji našem, Jezusi. Z-gotoviro szrdczom naj setiijemo bli’znyemi na¬ šemi poleg premocsi dobrocsiniti. Mertiicslivoszt i zahvalnoszt szna’zi nasz pri vzivanvi darov tvoji, szrdcsnoszt pa i sztalnoszt pri szpunyavanyi dti z- noszt pozvanya, i znasanyi vszakoga kri za, steroga ti, moder ocsa nas, li zato piisztis na nasz, naj sze vu trplivoszti vardenemo, vu dobrom fliszamo, i kre¬ pimo, vu jakoszti ocsisztsavamo, i tak na vsze vekso popolnoszt ino bla zensztvo pozdigavamo. Pod vszamogocso obranbo tvojo poracsamo czelo sztavo decze tvoje. Bojdi ze-vszemi szirmakmi, osztavlenimi, trpecsimi i 'zalosztnimi, 'zivocsimi i •nerajocsimi. Mili ocsa nas! ovo, mi sze vu diihi vjedinarao z e-vszov molecsov deczov tvojov, stera vu ranoj litri etoj szrdcze i roke szvoje vu vreloj pobo’znoszti k- 438 Na delavne dni navecsar. tebi pozdigne. Oh! blagoszlovi nasz vsze z-pimosztjov miloscse tvoje, i daj, dokecs eti vandrati mamo, da tebi prijetni, i vu vszem prav szrecsni i blaženi bodemo. Amen. Na delavne dni navecsar. ^aislo je szuncze, i jasz szem na konczi opra- vicz dneva. I csi szem dobro i szrecsno dokoncsao delo i be zaj moj, csi me niksi bin nete zi, niksa szkuza neto’zi, — komi mam vsze tt> hvaliti, nego li tebi, vernomi ocsi i ravniteli mojemi, ki szi i dnesz nezamiido odicsiti nad menom csiidne szkrbi tvoje ?! Znam dobro, ka mi je notriszpiszani i ete den vu velike knige prisesztnoga racsundavanya mojega: ali kakda notriszpiszani? — jeli tak, kak dobro do- koncsani i na mene gledocs zvelicsitelen ? Ali pa, kak zapravleni i proti meni szvedocsecsi ? — Jeli bom mogao ednok odgovor dati od vszega, ka szem dnesz miszlo, gucsao i csinio? Jeli nemam trepetati, gda bos me ti, o vszamogocsi, sz. i pravicsen szo- decz moj od vszega trden racsun proszo? Bog! vadliijem pred teboin, ki i te najglobse szkrovnoszti szrdcz brodiš, ka szem escse jako da- lecs od velikoga czila popolnoszti; ar sze veliko zmenkanye nahaja vu vszem csinenyi ino hotenj* mojem, i nemam obsztojecse hvale pred sz. liczem tvojim. I dnesz szem doszta taksega miszlo, gucsao i csinio, ka sze z-sz. volov i pravdov bo’zansztva tvojega bori: i dnesz szem ocsiveszno szkiiszo nad szebom, ka szem escse v-nikak tali ne tak dober, kak bi bidti mogao, ar szem li one du znoszti szpO' iivavr.o, ii one opravicze doprinasao, stere szo l e ' zf*,s< bile, ti ‘zmetnesi szem sze pa hotecs ogibao, Druga vecserasna krsztsanszke dr’zine. 439 22 & i greha ruznoszt je bole opajala, kak jakoszti lepota vlekla szrdcze moje. Ah! obcsutim, globoko i bo- leziio obcsutim vnozino faling moji; i vu prahi po¬ kore klecsecs sze ti molim za odptisztsanve, i pomocs duha tvojega. Ocsiszti me, sz. ocsa moj, i vestni na doprinasanye vszega, ka je tebi prijetno, szpodobnoga i gotovoga. Na tvojo ocsinszko obranbo zaviipam 'ze vu noesi etoj szam szebe, vsze liiblene moje, i pod nebov prebtvajocso vszo deczo tvojo. Vari vsze ludt od vszakoga kvara, vszake pogiibeli, neprenosenoga szkiisavanya, i dreszelja, i ponovi po tthom szne vu duši ino teli. Etak, gda temnoszt noesi lehne, i trak szuneza lepi szvet tvoj pa razveszeljavat ztde, med v’ztvanyem nove radoszti vsza zemla z-zahvalnim glaszom zvisavati ma szmileno vernoszt tvojo. Amen. Druga vecserasnu krsztsanszke dr’zine. V sze ’zivocsi sztvari veren varivacs i mili hranitel! z-tvojega bo zansztva zvisavanyem szmo zaesali den ete, z-pontznim hvalodavanyem ga sesemo i dokonesati. Vem szi tt i dnesz odpro mile roke tvoje i raz- veszeljavao nasz obilno z-razlocsnimi dobrotami 'zitka. Jesztvino, pttvino i obleesalo; volo i mbes, prtlicsno vremen i pomocs k-opraviezam pozvanya našega, mtr i veszelje vu sztani našem, i nisteri drugi lepi bla- goszlov szmo vzeli dnesz z-ocsinszke roke tvoje. Tebi mamo hvaliti i vsze to dobro, ka szmo sze od drugi navesili, ali na k a szmo mt druge navesili szrecso meli. — Kakda szmo vredni mt, decza praha etaksega dobrocsinenya tvojega?! — Bog! mensi szmo od vsze szmilenoszti i dobrote, stero szi tt i dnesz odteso »ad nami. 440 Druga vecserasna krsztsanszke dr’zine. Ali — oh! — daj nam prav premiszliti, jeli szmo i mi czeli den ete tak hodili, kak sze pobo’zni i od tebe na teliko blagoszlovleni krsztsanov dosztaja? jeli szmo, kak roditelje i decza, goszpodarje i dr zina, oblaszti i podlozanczi — poprek vszi do ednoga verno szpuniti setiivali, ka szmo vu sztani i cseszti nasoj szpuniti trdno dolizavezani bili? Ti, ocsa liibezni, vszakomi zmed nami, ki je to dobro z-czele duše steo i ze-vsze mocsi csinio, pokoj i veszelje dobre dušne veszti vu nezrecsenom mertuki obcsiititi das; ti szi nam i pri vszakoj hvalevrednoj opraviczi na pomocs, i poboznomi szrdezi volo i napreidenve podeljavas; k-tomi vu recsi i peldi szina t vojega vszem ka zes, kakda mamo tvojo diko i bla- zensztvo decze tvoje neobtrudno razsiirjavati. Ah, dabi nasz tak zda eti pred tebom ona bla žena gviis- noszt pokojila, ka je ni eden bratov naši po nasz ne razdreszeljeni, ni edna prilika, stera nam je na raz- siirjavanve tvojega kralevsztva dana, nigdar vu 'zitki našem zaman nepreisla! Pred tebom, vszaznajocsi Bog, je odkrito vsze nase csinenve i hotenje. Vesi zato ednoga vszakoga zmed nami prav szpoznati i obcsiititi, ka sze ti je dnesz nddopadnolo vu nami; i biidi nasz na isztinszko pokoro i zbdgsanje duhovne sztave nase. Vem nemoremo tajiti, k a je li te miroven, veszeli i bla ženi duh nas, esi szmo popolno gviisni ocsinszke liibezni i milosese tvoje. Csi nasz ni edna miszel nesztrasi pred tebom; te sze mirovno piisztimo tihomi szne vu naroesa, — mirovno zaszpimo vu szenezi obranbe tvoje, o ti, koga verno oko i vu kmiezi verosztiije nad nami. Tvoji szmo vszi, i tvoji sesemo osztanoti, o vecsna liibezen, vu vezdasnjem i prisesztnom ’zitki nebeszkom. Amen- 441 n<\ iv. Pokorocsmenye. \ szaznajoesi, sz. i pravicsen Bog, niiloscse i liibezni piin ocsa nebeszki! jasz nevolen grešnik z- boleznim szrdczom obcsiitiin. ka szem veliki du’znik pred tebom, nevkanvenim szodczom, i dalecs szem zablodo od dike tvoje; ar szem gosztokrat oszknino tvojo vekivecsno pravdo i dušno veszt mojo, i raj szem po voli hodo mi znim zelam ino grešnim naklo- nosztam telovnim. Ti szi od detinsztva mojega do etimao nezracsiinano doszta dobra vcsino z-menom, od vnogi driigi szi me bole blagoszlovo, z-ocsinszkim talom vodo, od vnogi grehov zadrzao, i na dobro biidio. Ali jasz szem tebi nebio tak zahvalen, ne szem te lubo z-tak vernov detinszkov naklonosztjov, uiti nepostiivao z-tak gotovov pokornosztjov, kak bi diizen bio. Po vnogi grehi i dobri hiidi pripetjaj szem ne zadoszta odiiinleni, csi szem taki vu nyi zrok i vretino britke bolezni, nevdle i pogiibeli pre- szamnati jezero prilike meo. Bog, Bog! z-kak dreszelnim i mantre punim ob- csiitenyem sze napuni szrdcze moje, csi prav pre- miszlim, ka szem escse i zda ne tak popolen, kak bi 'ze davno bidti mogao, da bi ocsinszki glasz tvoj vu vszem bogao i naszlediivao. — Ali ti, vretina neszkoncsane liibezni, szi milosztiven, szmileni, i do¬ brote piin ocza vszem pokorocsinecsim, i gotov od- piisztiti onim, ki grehe szvoje szpoznajo, objocsejo, i zitek pobogsajo. Ti szi po sz. szini tvojem od- piisztsanye grehov i miloscso glasziti dao i poniido vszem, ki jo z-verov i viipanyem iszcsejo. Ovo, miloscso iszesem i jasz z-gorecsim ‘zelč- nyem , — tvojo miloscso, o ocsa, iszesem z-punov 44ž Pokorocsinenye. verov i mocsnim vupanyem. Nika ne želeni tak gorecs, kak to edno, naj sze od grehov robsztva oszlobodmi, i vu tvojoj iniloscsi tal vzemein. „V-nikom na ženili, niti na nebi Vekse radoszti lieinain, kak v-tebi: Zato z-’zelenyem k-tebi prihajam; Ar vecsni kincs moj v-tebi nahajam.“ Oh! nezapri vo z-miloscse tvoje, neodvrzi od licza tvojega, neodiiri poboznoszti, i nedaj sze o- szramotiti viipanyi vu prahi pokore klecsecsega de¬ teta tvojega! „Hodi, szkazi mi tvojo liibezen, I vtisaj, ocsa, mojo bolezen; Boj mi szmileni, szmi tvojemi, Nevtaji trosta szrdczi mojemi!“ Odpiiszti mi, za predrago vrednoszt bo’zanszkoga szredbenika mojega, grehe moje, i odve’zi me od nv' te žke kastige. Ovo, jasz — naime na znameniti i pred menora tak sz. den ete, gda sze k-odicsenomi sztoli zveli- csitela mojega pripravlam — znovics ohliibim pred tebom, ka bom sze vszakoga greha z-ezele mocsi varvao. Ni hiida pelda, ni jalno szkiisavanye, niti niksa driiga protivna mocs i szila me nema vecs zbloditi na velikoj sztezi pobo znoszti. Vu pozvanyi mojem nepo- karano vernoszt szka’ziivao bodem, escse i te, csi bi mi z-’zitkom aldiivati potrebno bilo. Poprek, tebi, veren ocsa moj, notri do szlednyega megnenya pokoren hidti 'zelem. — Daj mi, o Bog mili, k-vszemi ton» razum, volo i mocs. Sztvori vu meni csiszto szrdcze. Vesi me poleg tvoje sz. vole i pravde esiniti. Tvoj dober duh me naj vodi po ravnoj sztezi pobo znoszh i zvelicsanya. Amen. Na den sz. vecserje zaiitra. 1 ribli ’zava sze mi ta velika i znamenita viira, vn steroj z-bo'zanszkoga zvelicsitela mojega sz. vecserjov živeti, i pri sztoli mira z-krsztsanszkimi bratmi mo¬ jimi vu liikezni i pobo’znoszti vjedinani, szpomenek szmrti njegove ponoviti mam. K-tebi, 'zitka ocsa. priz- dignem szrdcze moje vu ranoj litri etoj. Oh! nedo- piiszti mi zvelicsitelne opravicze ete vnemar, brezi po- bo’znoga premislavanja i hotenja, ali z-blodnim sti- manjem zacsnoti i doprinasati. Nedaj mi tak stiraati, ka bi mi veliko szvetsztvo eto brezi vsze moje vred- noszti, li obszebi zvelicsanje prineszlo, ali brezi prave pokore i zbogsanja, grehov odpiisztsanje i miloscso szpravilo. Ah ne! — nemore proszta jesztvina i pit- vina telovna onoga blagoszlova dati, steroga vu etom velikom szvetsztvi z-viipanjem iszcsem; njega mi li to podeli, ka mi pri sz. opraviczi etoj pamet miszli. szrdcze obcsiiti, i duh moj goridene vu szebi, to je, csi pri sztoli etom pamet mojo od szvetszke marno- szti odtrgnem, i na nebeszke obsztojecse d brote vrnem, szrdcze na vernoszt vu szpunjavanji dii znoszt moji budim, i na neszkazlivo lilbezen bratinszko pod¬ žigam, nemrtelnoszti vero i viipanje netim, i vu diihi ono veliko bla zensztvo kakti naprekostam, z-sterim sze na czili sztalnoga vojszkiivanja zagviisno koroniivati mam. Oh! poszveti me tak zczela, i ravnaj po dobrom diibi tvojem, vszamogocsi bo ze, da vu zvelicsitelni haszki eti, stere mi je bo zanszki szredbenik moj od- locso, obilen tal vzeti morem. Szpomenek njegov vle vu szrdcze moje csiszto naklonoszt gorecse liibezni, 444 Na den sz. vecserje zaiitra. nevkleknvene vcrnoszti, globokoga postiivanya, i po¬ nižne zahvalnoszti k-nvemi, kakti najveksemi dobro- csiniteli mojemi: duh sz. pelde njegove nagni volo mojo na sztalno naszlediivanje sztopajov nyegovi i vrelo setuvanve k-velikomi czili prave popolnoszti, da vu pameti dr žim, ka szem li tak pravi vernik njegov, csi ona naklonoszt jeszte vu meni, stera je vu nvem bila, i li tak vreden dobrot nyegovi, esi szem i jasz gotov, kak on, z-lasztivnim kvarom haszek bratov iszkati, escse i protivnikom dobro 'želeti i dobrocsiniti, i poprek vsze duznoszti pozvanya mojega verno szpunyavati. Po nyem z - tak dragov czenov szpravlenoga odkiiplenya globoko obcsiitenye krepi szrdcze moje vu toj ja zcnoj i pokojecsoj gviisnoszti, ka szem ne vesz prah ino csrvov porob, nego nesz- prhlive orocsine talnik. Oh ti, od koga vszi dobri dari zhajajo! vcsini me ze-vsze sztrani vrednoga gbszta velikoga sztola Jezusa mojega; daj mi k-sz. oltari mira z-poboznim i zahvalnim diihom prihajati, i szpomenek szmrti nje¬ gove z-seregom odebrani verni tak obszlii’zavati, da ’z-nyega csiszti i vekivecsen blagoszlov tecse na dii- hovno i telovno sztavo našo. Amen. Med prisztaplanyein k-oltari. _Idem z-grehov ’zaltivanyem Ino z-miloscse viipanyem K-tebi, diis veszeliteli I bla zensztva szpraviteli. Oh! ti sze z-menom vjedinaj, Duha tvojga pomocs mi daj, I vcsini me prav vrednoga Tvojga aldova vecsnoga!“ Po odhajanji od oltara. 44 ,> Med jemanjem szvetsztva. „ Jezus, 'zitek duše moje! Gledaj aldov mantre tvoje: Podeli mi v-dari szvetsztva Zalog trosta i biazensztva. Erczi meni potrtomi Szlugi, tebi pokornomi: Idi ’ze vu miri, szin moj, Odpiisztseni ti je bin tvoj!“ Po odhajanji od oltara. Ponovo szem pa veliki : vezek mira, z-sz. pri- szegov obliibo, ka krsztsenik mam bidti vu 'zitki ino szmrti, tak da me ni viszina, ni globocsina, niti niksa sztvorjena sztvar nema vecs od prave moje vere i nevtepene 'zitka pobo’znoszti odtrgnoti. — Hvala, ponižna hvala ti, ocsa miloscse, za priliko tak sz. i znameniti opravicz nemrtelne duše moje! — Nakeliko szem ’ze po nji dobrom diihi potrostani, zbogsar, . pokrepleni, i zvelicsanja mojega gviisen vesinjeni: — Ah, dahi jasz zda ponovleni sz. zavezek moj do szmrti prav postiivati i obliibo mojo vu vszem neprc - lomleno zdr’zati ino szpuniti znao i setiivao! — Kaksi dobrot, kaksega bla’zensztva csiszta vretina bi sze teda okrijla pred menom! — Ali jaj meni, csi kak za salo dr’zati i vnemar oszkriiniti mam, ka szem dnesz z-sz. priszegov obecsao i potrdo! Szveti Bog! opominaj me nesztanoma na sz. zak; * tv oj, i dnesz vcsinjeno obliibo mojo. Ona velike mi - szel, ka ti vsza vidiš i znaš, zakun tvoj varjes i na nbliibo szkrb mas, jakoszt koroniijes, greh pa ka- stigas — ta velika miszel szaszi duh moj od hudoga 446 Na braz, blodna szreesa i neszrecsa obilnoszt i szir- astvo, veszelje i ’zaloszt, i sto zna, ka vsze drugo, Vu te’zkom betegi. 447 2 ocsiveszno i szkrivoma podkapa neduznoszt mojo, i, gda niti nestimam, zlehka vtepe dušo mojo. Boj z- menom, o ti, ki szi i vu tom nemocsnom zmozen, boj z-menom vu vszakom szkusavanyi i podperaj me vu vszakom te’zkom boji; daj mi vsze protivnike vere i pobo znoszti, szrecse i zvelicsanya mojega obladati, i najem vernoszti moje — neszprhlivo korono zitka vekivecsnoga z-tvoje ocsiuszke roke vzeti. Tebi, goszpod i ocsa, 'zitka mojega, tebi prekdam ze i na verno szkrb tvojo zaviipam szam szebe i czeli tekaj sorsa mojega. Zakrivaj i vodi me do koncza na kmicsni sztezaj vandranya mojega. I prisesztno nocs eto bojdi moj szmileni varivacs: odvrni od mene vsze, ka bi mi teli ali duši skodlivo i pogiibelno bilo, i daj mi tihi i miroven pocsinek; da sze na den iitrasnyi vu ponovlenoj mocsi i veszelji prebudim — na szkoncsavanye opravicz moji, i zvisavanye sz. imena tvojega. Tvoja dobrota i miloscsa bojdi gvtisen tal moj vu 'zitki i szmrti. Amen. VI Vn te ! zkom betegi. IVeszkoncsane modroszti i dobrote Bog, szmileni moj ocsa nebeszki! k-tebi sze pozdigne szrdcze moje vu veliki boleznosztaj eti, z-sterimi szi me ti poleg neprebrodjenoga tanacsa tvojega prigledno. Vu tebi položim vtipanye moje, i ni te nevczagam, gda mi je vsza pomocs ludi zaman i nehasznovita. Tvoje roke narava, i po Jezusi, sz. szini tvojem odkiiplene dete szem jasz. Tebi szo i ete bolezni tela mojega znane, Vidiš ti mantre, ali vidiš i zelenye szrdcza mojega; dobro poznaš vsze poti, stere szo 448 Vu te’zkom betegi. na vtisanve boleznoszt moji prilicsne i hasznovite. meni je zisao trosta pun glasz miloscse tvoje: „zovi me na pomocs vu nevčli tvoj'oj; jasz te oszlobodim, i ti bos dicso mene!“ Ovo, zovem te, neszkoncsana szmilenoszt, i ned- vojim, ka nenihas, nikak nenihas cžagajocsega detetu tvojega dugo brezi trosta i pomocsi. Vem szi ti mene od detinsztva mojega, do etimao z-tak ocsinszki® talom vodo, z-teliki pogiibel oszlobodo, z-nezracsuna- nimi dobrotami razveszeljavao. i dopadnenva tvojega gviisnoga csinio; kakda bi tak mogao jasz brezi grešne blodnoszti vu ocsinszkoj vernoszti tvojoj i zda dvojiti ? — kakda stimati, ka ti ravno zda, gda mi je pomocs tvoja najbole potrebna, liibezen tvojo meni vtajis, obliibo prelomiš, i mene vu povodni poleznoszt moji osztavis, i brezi trosta nihaš ?! Oh ne! —etak zbantiivati tebe, dobrotivnoga. z- etaksov neverov 'zmotiti krfz moj mi nigdar nedo piiszti. Krepi prottomi viipazen mojo vu tvojoj veki vecsnoj liibezni i modroszti, i daj mi mocsno vervati ka ti ndsz, szlabe decze tvoje vise mocsi nescses te’ziti, i tak ravnaš sors nas, da i to najboleznese trplenye veszeli konecz vzeti more. Daj sze mi zgled- noti vu diihi na Jezusa, toga najveksega mantrnika. ki je vu szencz'^ mirovne trplivoszti i vu tebi, oc. a szvojem nebeszkom polo žene mocsne viipazni, z-nocsi tak boleznoga trplenya, na tak szvetlo i blaženo sztavo so prek, Zato on vsze czagajocse verne etak trosta: „hodte k-meni, ki szte obte’ženi; jasz vari 1 lehkoto szpravim! u , Mili ocsa moj! csi sze bo zansztvi tvojemi dopadne i meni na dobro szluziti ma; povrni mi zgiibleno zdravje moje, da i nadale, sz. dd’zuoszti moje szpu- nvavajocs, tebi na cseszt, liiblenim i bli’znyim mojim Vu szmrtnom betegi. 44 !) z%k> na haszek i veszelje, szamomi szebi pa na bla'zensztvo 'živeti, i na veliki 'zitek nebeszki sze tem popolne pripraviti morem. Ali nb moja, nego tvoja sz. i milo- sztivna vola bojdi. Csi mi duze scses natakati britki pehar trplenya, daj mi ga z-mocsnov verov vu tebi mirovno piti, i 'zelen hip oszlobodjenya z-detinszkim podanyem csakati. — Nescsem vczagati, niti proti tebi morjiivati; ar ka ti szkoncsas od mene, vsze je dobro, modro i meni zvelicsitclno. Amen. Vil szmrtnom betegi. Žitka i szmrti goszpod! jasz nevolen szin praha vu vszakoj kotrigi mrtelnoga tela mojega ocsiveszno obcsiitim, ka mi vszaki hip bli že prihaja velika vora razve’ziivanya mojega. Escse ednok tak gorizdignem .k-tebi vn szmrtnom boji szpotrte roke i od nye cse- mera zalevano szrdcze moje. Nemorem osztaviti zemle ete tak, ka nebi hvale dao tebi, vernomi ocsi mojemi, za vsze dobrocsinenye, stero szi mi od detinsztva mojega do etiinao prikaziivao, za vszako radoszt, stere szi me talnika vcsino, za vszako hasznovito opraviczo, na stere dokoncsanye szi mi volo i razum, mocs i priliko dao, i za vszaki blagoszlov, z-sterim szi pobo žne triide moje koroniivao. Zvisa\ r am te escse i za vszako trplenye, za vszaki kriz, po sterom sz i vero i pobo znoszt mojo vardeno, i diiso mojo na nebeszko veszelje i diko naprepripravo. Konecz vzeti ma ’ze po maloin csaszi vsze trplenye moje; lehko ’ze vu etom megnenyi sztane potok 'zitka mojega i jasz na brodi vekivecsnoszti, naj vzemem korono pravicze. — Goszpodne, neosztavi me vu szlednyem boji mojem! — Boj szmileni, boj milosztiven diisi moj oj! Amen. 450 Vu szmrtnom betegi. Szveti i blaženi Bog! jasz szlab, krhki i faling pun cslovek, neszmem brezi bojaznoga obcsiitenya k-tebi prizdignoti ocsi i vtepeni rok moji; ar mi i na szmrtnoj poszteli pred menom sztojijo ru’zni grehi moji, z-sterimi szem tebe, szvetoga i dobrotivnoga telkokrat vnemar zbantiivao; zvontoga mi sz. recs tvoja tak glaszi, ka je sztrasno tebi v-roke szpad- noti. Ali nevczagam, niti od miloscse tvoje nezd- vojim; ar szi mi ti, szmileni ocsa moj, szam z-pri- szegov obliibo, ka nescses grešniki szmrtni mok, i po Jezusi, szredbeniki mojem szi mi odpiisztsanye grehov, miloscso i 'zitek vekivecsni szpravo i obecsao. Z-tem viipanyem idem tak pred tebe, ka tal vzemem vu tvojoj miloscsi. — Ah! nevtaji mi ’zelnoga tala etoga. Ocsiszti, poszveti me zczela szebi, i daj mi veszeli sztanek vu ocsinszkom krili tvojem. Amen. Mili Bog i ocsa moj nebeszki! ovo, mene poszelnik tvoj, szmrt naszkori razlocsi od vsze oni, ki szo eti na zemli po zakoni krvi i liibezni z- menom vjedinani bili. Tebi prekdam ete sziroticze moje, da ’ze jasz nemorem du’ze ’z-nyimi bidti. Bla- goszlovi je za meni prikazane aldove lubezni i ver- uoszti! Podeli nyim tal vu vnogi lepi radosztaj! Vari je od vszake pogiibeli, i csi je gda z-kri’zom priglednes, pomagaj nyim ga i mirovno nosziti! — Vodi je vu tvojoj bojazni, i daj sze nyim na nebe¬ szki visni sztan vszedni modro naprepripravlati! — Vjedinaj je z-vernimi i pobožnimi prijateli, ki do nyi te’zko sztavo lehkotiti setiivali! — Jasz ze nyi nebom vecs vido eti; ali pa je viditi mam vu nebe- odicsenoj domovini, gde nasz nika vecs nema Nad merajdcsimi. 451 razlocsiti. — Zbogom ’ze, liibleni, zbogom, sziroticze moje! — Ovo, jasz odidem od vasz; ali Bog z-vami bidti ma! Amen. ? ,(joszpodne! sto bi bio meni vu nebi vecs od tebe? i zvon tebe sze vu nikom vecs neveszelim na zemli! — Povehnolo je moje telo i szrdcze moje, Szrdcza mojega pecsina, i orok moj szi ti, o Bog, na veke!“ .Jasz szem ov dober boj zbojiivao, bezaj moj dokoncsao, vero zdrzao. Nakonczi, doli me je djana korona pravicze!“ — Szpunyeno je! — Ocsa, vu roke tvoje poracsam dušo mojo!!!“ Amen. Nad merajocsimi. Croszpod i ocsa ’zitka našega! hvala ti za vszo szmilenoszt, stero szi etomi merajocsimi prijateli i krsztsanszkomi brati našemi od zacsetka zitka nve- govoga, do etoga znamenitoga megnenja prika ; zii- vao! Mi poleg evangelioma sz. szina tvojega mocsno viipanje mamo, ka szi ti njega ne li na ete kratki i nevol pun 'zitek sztvoro, nego k a vu velik oj vekivecsnoszti vsze popolno doprineszti mas na njega gledocs, ka szi vu modrom i dobrotivnom tanacsi tvojem szkoncsao od njega. Molimo sze ti za pre¬ drago vrednoszt Jezusa, sz. szina tvojega, goszpodna i szredbenika našega, zlehkoti i vtisaj njemi hitro szmrtne bolezni, odvzemi vszo bojazen i czaganje, vr zi konecz njegovomi te zkomi boji trplenji, oszlo- bodi ga od vszega hiidoga, i pelaj ga prek pc brodi tihe i bla’zene szmrti na ov bogsi ’zitek ^cbeszke odicsene domovine, arde neda vecs nikseaa Nad merajocsimi. \bi u’znoga i boleznoga premenyavanya, i gde sze i nyemi, vu tivaristvi zvelicsani dils, vsze trplenye na nezrecseno radoszt premeniti ma. Szpuni nyemi isztin- szko obecsanye tvoje, koroniij nyegovo krsztsanszko viipanye, i odicsi njegovo nemrtelno dušo z-onira bla’zensztvom, steroga je oko nevidilo, viiho necsiilo, ni obcsiitenye szrdcza cslovecsega nigdar nezapo- padnolo. Ovo, mi, okoli nyegove szmrtne posztele szto- jeesi i vu sorsi nyegovom z-liibezinvim obcsiitenyera tal je majocsi bratje i prijatelje nyegovi, od tu’z- noga i boleznoga videnya etoga nicsesztnoszti cslo- vecsanszke, k-tebi, jedrno nerartelnomi diihi zdi- gnemo gori szrdcza naša vu tihoj pobo’znoszti, i z- globokov poniznosztjov sze podvr zemo bo’zanszkomi szkoncsanyi tvojemi. Ti, neszkoncsane dobrote ocsa, vsza mrtelnoj deczi tvojoj na bla’zensztvo i zveli- csanye csinis. Bla zensztva i zvelicsanya csinenye je brezi dvojnoszti i eto szmrtno pripetje. — Oh! vesi nasz tak nye na vekivecsni haszek nemrtelne diise nase modro obrnoti i nuezati. Daj nam dobro pre- miszliti, ka ednok i mi vszi na taksi sztan pridemo, gde nam niksi kines, niksa dika, niksa radoszt zemle nede vecs prijetna i hasznovita, nego li dobra dušna veszt i gvilsnoszt tvoje milosese trostati i zveliesati ma nemrtelno diiso našo. Eta velika i 1 nevtajena isztina biidi nasz vsze na pobo’zen i tebi prijeten ‘zitek; da i mi, gda nam vdari szmrtna vora, na czili vandranya našega z-bla‘zenim krszt- sanszkim obcsiitenyein sztanemo, i z-odiesenim gvii- snim vupanyem zvelicsanya na naroesaj lepe szinrti tiho zaszpimo, Amen. Nad merajocsimi. 453 uc Udicseni i sz. Bog, jedino nemrtelen diih! z- groze i bolezni obcsiitei^em posztanemo mi, nevolni mrtelni Itidje pri szmrtnoj poszteli etoga taodhaja- jocsega krsztsanszkoga brata našega, koga z-duhom vere na veliko pot vekivecsnoszti naprepripravlamo. Nad njim vidimo, ka szi je cslovek pri vszoj ple- menitoszti i diki szvojoj! Nad njim szpoznavamo, ka je ’zitek njegov li szenja, stera nedovedno lehne, i zvon boleznoga szpomenka nika drugo neniha za szcbom; obcsiitimo, ka je vszako telo, liki polszka trava, i vsza dika liidi, kak czvet trave, stera hitro povehne i czvet nje vu prah szpadne. Cslovek od matere rodjen je kratkoga ‘zitka i pdn nevdl. Be’zaj njegov je szedemdeszet, ali najviše oszem- deszet let; i ta szo puna nevol i truda. Jaj je prvi, jaj i szlednji glasz viiszt njegovi. Med szkuzami, zraenkanjem, i krhkocsov zacsne i dokoncsa on sztezo vandranje szvojega. Naszlednje pride szmrt i konecz vr’ze bivoszti njegovoj. Vsze, ka ujemi je nesztalen szvet dao, vsze njemi eti pa vzeme; zvon boleznoga i britkoga obcsiitenja njemi ze-vsze dobrot zemelszki nika driigo meniha. Ah! td, to grozno i bolezno isztino nam glaszš zda szlednji placsen sors etoga prijatela našega! Med trudom i viherom, preganjanjem i sztrahom, trplenjem i zmenkanjem, zgiibicskom i szkuzami je prignana ladja ‘zitka njegovoga vu zburkano morje vekivecsnoszti, steroga prepaszt jo z-vihernov szilo k-szebi vlecse, naj jo ze-vszem navkfipe, ka sze vu nje naide, vu globocsino nicsesztnoszti pogrozi. I zaman, zaman je eti vsze hotenje liidi, vszaka szkuza i molba verni prijatelov, vsza pomocs szveta, vszaki aldov szrdcz pobo’zni. — Bog! Bog! kak 454 Po betegi. szlaba, krhka bivoszt szi je donok cslovek! — kak osztavleni njega sors brezi szmilene pomocsi tvoje! Ali ti szi i vu tom szlabom zmo’zen, i nuli ocsa vsze osztavleni, ki i tam zmocsti znaš ino scses, gde je vsza druga pomocs czelč zaman. — Ah! zmori i etomi pozablenomi szini praha vu njegovom szkradnjem tezkom boji. Zdigni ga z-povodni tr- plenja, i vtisaj njegove bolezni; vr’zi konecz mantri njegovoj, i daj szijati mira szunczi vu zalevanom szrdczi njegovom; opravi ga gori s-duhom vere i vttpanja, i daj szvetiti traki miloscse tvoje nemrtelnoj duši njegovoj; operi, ocsiszti, poszveti i zdigni ga prek žele marnoszti na blaženi sztan viszine i gle¬ danje sz. licza tvojega. — Bog, vtisaj sze ujemi! — Bog, vzemi vu krilo tvoje nemrtelen duh njegov!!! Amen. Po betegi. Zvišava te duša moja, o dober Bog, mili ocsa ’zitka mojega! i szrdcze moje dicsi sz. ime tvoje. — Pod bremenom tezkoga betega szem gecsao jasz i obvzeti z-boleznami, zvon szmrti i groba szem nevido drugo pred szebom; ali ti, mili vracs, szi mi bolezni vtisao, beteg odvrno, i 'zitek ino zdravje nazadao. Kak mocsno me budi ’ze nova mocs, nova friskocsa i novo veszelje eto, z-sterim me je li tvoja szmile- noszt blagoszloviti zmo zna bila, na ponižno i vrelo zahvalnoszt k-tebi, vernomi varivacsi mojemi! Daj, o mili ocsa moj nebeszki, da radoszti i hvale obcsiilenje, stero mi zda czelo obhodi szrdcze moje, ne li nistero megnenje trpi, nego vsze dni ’zitka sztalno mocs szka’ziije nad vszem hotenjem mojim. Szpomenek dobrocsineoja tvojega nigdar ne- lehni z-prsz moji, i biidi me na verno i pobo’zn niiczanje ponovlene mocsi moje na tvojo cseszt i diko, na haszek liibleni i bli’znyi, i na szamog« szebe diisevno i telovno bla’zensztvo. To bojdi moja najlepsa hvala; i k-torni ti szam podeli meni pomuc,- Vari me od nemertiicslivoszti i kakoli greha, z- sterim bi szi zdravje zlehka pokvaro, i tak najdrags kincs zemelszki vnemar pogubo; i nedaj mi nigdar z-pameti piisztiti, kak neszrecsen je on, ki je szeih i drugim szliPziti czelo neszpodoben, i koga dtisn- veszt z-tem to’zi i mantra, ka szi je szam zrok ronoszti i betega! Pred tebom, vszaznajocsi Bog, je ne szkrito, ka je meni vu betegi etom nikeliko pobo’zni diis z~ csisztim i vrelim nagibom liibezni verno dvorilo, Povrni, o ti, ki nika dobroga brezi najema nenihas, povrni nvirn vernoszt eto z-najlepsim blagoszlovom miloscse tvoje vu obilnoszti. Posli i k-nyim betegi i kakgodi drugoj nevoli szmilene i na pomoči gotove prijatele, ki do nyim z-delom i tanacsom vu liibezni szlii zili ino nyi te’zki sors lehkotiti setiivali. Nad vszemi onimi pa, ki sze escse, poleg mbdroga tanacsa tvojega, vu tezkom betegi mantrati i boleznosztami vojszkiivati morejo, odicsi ocsinszko szmilenoszt tvojo, liki szi jo csiidno odicso zda nad menom, nevrednim szlugom tvojim: csi szi je pa z-’zitka etoga vopozvati szkoncsao, neosztavi ji nyi szmrtnom boji; pridi nyim na pomocs, i daj nyim bla’zeno vopreminenye! Bluzi — ah! bliizi szem s6 jasz ’ze k-szm u mojoj, i li ocsinszka deszna tvoja me je zrno V. > • bila nye escse ednok podneszti. Ali doidti me oui, zagvtisno doidti prvle ali szledi on heteg, ali on neszrecsen vdarecz, steri zemelszkomi be’zaji mojemi 456 Molitev goszpodnova. naveke konecz vr’zti ma. Vesi me, o Bog-, to prav premiszliti i nesztanoma vu pameti premetavati; da vsze prisesztne dm' i vdre zitka mojega z-pobo’znov vrelosztjov tebi i bratom poszvetiti setiijem, i pred tebom posztanoti vszaki hip gotov bodem. Tebi, ‘zitka i szmrti goszpddi poraesam tekaj sorsa mojega; ti szi modro v-raesun vzeo dui moje, i te me pozoves od etecz, gda de meni najzvelicsitelnese. Oh! vesini, oesa moj, vesini z-menoin poleg sz. i dobre vole tvoje! Amen. "VII. Molitev goszpodnova. Ti, koga nam Jezns nazvesztsava Ino szvet tvoj ka ze vu csiidaj, — Ti, koga duh nas molecs zvišava, „Ocsa nas , ki szi vu nebčszqj! u „ Szveti sze bo’zanszko im e tvoje ! 11 Angel, cslovek, csrv te naj eseszti; Vsze vn prahi nicsesztnoszti szvoje Naj vadliije, kak velki szi ti! Isztine i mira visno szuneze Szijaj vszem na trdst i bla’zensztvo, I na jakoszt hiidi vszako szrdcze: Tak r pridi k-nam tvoje kralevsztvo !“ „Bojdi vola tvoja, kak vu nebi. u „Tak na zemli! u — Vsze pokorno boj, Vsze sze, velki B6g, podvr’zi tebi I postiij vekvecsni zakun tvoj. Molitev goszpodnova. 457 m Pri vszem tom pa „ kruh nas vszakden6snyi“ v Daj nam dnesz!“ — Podeli z-miloszti Blagoszlov i mir tvoj, ocsa visnyi, Vszakoj sztvari, zvon nye vrednoszti. „Odpuszti nam vnoge duge nase!“ Odvezi nasz od zla kastige! „Kako i mi odpuszti'mo“ z-duse Vszem „ du’zmkom našim" falinge. Csi nasz telo i szvet gda opaja; Ah! — „nevpela 1 j nasz v-szkusdvanye ! “ „1 vari od, hudoga“ szpadaja, Gda nasz vnaša zapelavanye. „Amen! u — Ti nasz, o vecsna liibezen, Verjemo, brez’ trosta ninihas; Ne! — ti vtisas verni szrdcz bolezen: Szlisas nasz; ar vsza v-oblaszti mas!!/ Kinyomathatik. Kelt Hodoson Mart. 20-an 1832. KardLos Janos, helyi evang. lelkesz es egyhazker(lleti rendes Censor. Peszmi. Peszem | A.. Ah Bdg! poszlfihni me v-mojoj 314 Ah! — kak hitro preminejo 474 Ah! — kak mirovno pocsivate 401 Ah! — kak vnogokrat pregrešim 58 Ah! -- nemam vecs roditelov 386 Ah! — obledo, ah! — zaszpao 118 Ah! — sz-kak velikim i mi¬ rovnim .112 Angel szveti z-nebesz doli . 83 J3. Blagoszlov bozi, oh cslovek . 305 Blagoszlovi, goszpodne . . . 326 Blagoszlov, sterogajasz v’zivam 409 Bla’zeni Bog! csi k-tebi . . 249 B14’zeni duh, ti, 'zitka voj . . 456 Bla’zeni narod, ki od tebe . 167 Bla’zen je, ki poszluhsa . .176 Bld’zen, ki szvoje vadliivanye. 8 Bld’zen, ki v-recsi i v-deli. . 341 Bli’zaj sze, duša, k-szvetoini . 183 Bog, daritel visni dobrot . . 203 Bog, kak liibezni Bdg . . . 299 Bog! kakso, szkrb szi meo . 41 Bdg! kelko dds pobo’zni . . 262 Bdg! ki szi moje zvelicsanye . 216 Bdg! ki szi povszdd nazdcsi . 24 PSszem Bog mislocse! zgle sze na .106 Bdg mladim zapovedava . . 384 Bdg, moje viipanye . . . .812 Bdg, moje zvelicsanye . . . 228 Bdg moj! vesi me prav post. 214 Bdg! na kakso plemenitoszt . 51 j Bdg nas je szam goszpdd . 18 | Bdg! nedaj mi na trdnoszt . 356 Bdg! neproszim te preidoesi . 154 | Bdg! nesztani proti .... 434 j Bdg szam je branitel vdovicz 387 Bdg! sto nebi lubo tebe . . 227 Bdg szodecz 'zitka mojega! . 234 Bdg! szveta je vola tvoja . . 233 Bdg! ti nam davas poglavnike 369 Bogi ti szi nam na znanye dao 339 j Bdg! ti szi pravieze Bdg . . 337 Bdg! ti sztdlen v-namenyavanyi 30 Bdg! ti szi tvojga szina . . 108 Bdg! ti szi tvojo velikoszt . 166 Bdg! trepetajoča dvojimo . . 436 Bogi tvoja ocsinszka liibdzen . 202 Bdg! tvoje delo mi daj posttivati 367 Bdg! tvojo velkoszt gldszi . 36 Bdg! vadlujem, ka szem . .195 Bdg! vesi me poszliivati . . 290 Bdg! vdksa je tvoja .... 244 Bdg! vretina vsze dobrote! . Bdg! vszega zmo’zni sztvor . 1 460 Kazacs. Peszem Bog! v-szili zraka blodn. . . 428 Bojdi cseszt, hvala i dika . . 260 Bojdi veren v-tvojoj veri . .219 Bojim sze jasz ocsi moje . .198 Bolezno szrdcze, nevczagaj . 317 Bo’ze velke szmilenoszti . .370 Bo’zi szvdti sereg, nika sze . 208 Bo’zi verni hi’za.209 C. Csdszt tebi, ocsa szvetloszti . 508 Cseszt tebi, oh Jezus! . . .210 Csi bi kak odlasao .... 192 Csi bi krivo zmislenye . . . 279 Csi gda pod kri’za bremenom . 813 Csi jasz liibim Boga mojga . 248 Csi mi gda greh vra’zuje . .126 Csi na etom temnom szveti . 277 Csi rad ogrizavas . . . .331 Csi seses vzeti, krsztsenik . 181 Csi sto sz-kinesmi zemle . . 344 Csi szem vu szlani prednyesi . 283 Csiszta liibezen! csi te prav . 32 Csi sz-tebom mam mir, ocsai 485 Csisztoga szvetsztva ocsa! . . 302 Csi tdla mojega.53 Csi v-hasznovitom teli . . . 306 Csi 'zeles, krsztsenik . . .170 Cslovek! csi szi szreesen i .415 Cslovek! ka szi.321 Cslovek! z-gresnim czaganyem 280 Cslovek! z-zadomesztsdvanyem 334 I>. B6g, da sztanovitoszti . 340 Daj mi to 'zelno bli’zensztvo . 327 Daj mi, vecsni duh, prav szpozn. 276 mi za szveto drezati . . 335 Peszem Den szmrti jezusove . . . .120 Dicsim te mili zdrizitel moj .414 Dicsmo ocso szmilenoszti . . 105 Dicste sztvoritela, ki sze . .476 Dika Bogi na viszini . . . 506 Dika, cseszt i hvala • . . 433 Dika ocsi vecsnomi . . . .177 Dnesz mi je den on ... 399 Dober je nas Bog ... 257 Dobri lrfzniczi, vi . . . .379 Dobro znam, ocsa moj . . . 416 Dokoncsani je pa eden . .473 Drago delo je, szkrbnosztjov . 374 Dugo trpi Bog blodne . . 34 Duh bo’zi! ti bojdi z-nami . 152 Duh bo’zi! ti, oh visna mocs . 149 Duh bo’zi! vu prahi kleesdes . 155 Duša moja sze k-tebi pozd. . 222 Duša moja, verosztuj . . . 291 Duša mojega blfznvega . . 328 Duša! szpoznaj z-radoszljov . 471 Duša, telo, i ka mam . . . 281 Duše, ino tela .... 49 Duše moje vrednoszt ... 28 Dvojno czagar, cslovek zbo’zni 286 E. Ednok, gda z-groba kmiesnoga 454 Edno leto szkonesa be’zdj . . 98 Gr. Gda bi meo szpuniti ... 69 Gda je nebilo ni meszecza . 19 Gda i jasz na mojem ožili . 459 Gda Jezus na drevi krfznom . 117 Gda me szmrtna nocs obvzeme 492 Gdegodi cslovek na zemli . . 421 Gde sze naide te vucsitel . . 64 Peszmi. Peszem Geto szi mene, ocsa moj . . 292 Glaszi, diisa, v-radoszti . . 449 Glasz i postenje bli’znyega . 332 Gldszte Jezusa obladnoszt. . 137 Gledaj, ocsa, na sereg tvoj . 394 Globocsina szkrovnoszti . . 17 Gori sze pozdigni, oh moje . 250 Gorisztines, telo moje, gori . 497 Goszpod je moj veren paszter 63 Goszpodnel bla’zen je . . . 231 Goszpodne! bd’ze .... 1 Goszpodne! daj sze mi. . . 348 Goszpodne! duh tvoj me . . 496 Goszpodne! kak bli'zen je . 482 Goszpodne, ocsa szvetloszti! . 160 Goszpodne! opominas me . .338 Goszpodne! sto ma v-nebi . 213 Goszpodne! sto zapopadne . 21 Goszpodne! szkuzimo sze . . 430 Goszpodne! tebe sze bojati . 224 Goszpodne, ti, csiszta vretina 42 Goszpodne! ti brano davas . 481 Goszpodne! ti szi csloveka . 278 Goszpodne! vesz szvet . . . 438 Goszpodne! v-hi’zo tvojo . .172 Goszpodne! v-kaksoj nevoli . 56 Goszpodne! vu kom zvon tebe 237 Goszpodne! z-szrdcza te . .376 Goszpon Jezus! tvojga dfiha . 173 Groza pokriva lčpi szvet . .475 II. Hodi k-nam, bo’zi duh sz! . 151 Hodi k-nam, oh duh sz! . .174 Hodi, oh sz. duh! — tvoj glisz 153 Hodmo, i dicsmo Boga . . . 424 Hodmo, potniczi mrtelni . . 82 Hodmo, verni krsztseniczi . . 86 Ilodte, hvilmo ’ze ocso vsze . 480 ZV) Peszeia i Hodte, bo bojne viheri . . .441 j Hodte, verne krsztseniczi! . .217 Hvala Bogi! szkoncsali . . .178 Hvala! — i dnesz szem pren. 472 Hvalen bojdi Bog, moj bran. . 419 Hvalen bojdi Bog! — szveti . 359 Hvalen bojdi Bog vecsni . . 77 Hvalmo mi vszi Boga . . .261 Hv&lo dajmo Krisztusi ... 4 Hvalo dajmo mi vszi ... 6 I. I trsza narasz nam dava . . 42 > .J. Jaj! — nas zemelszki ’zitek . 240 Jaj torni, ki visno oblaszt . .372 Jeszte Bog! — vsza szo r<5k . 11 Jezik nas, z-sterim gucsimo . 334 Jezusa neodpusztim . . . .263 Jezus! csi tvoje trplenje . .125 Jezus, dus veszelitel . . . 188 Jezus, ki je szmrt obl. . . 141 Jezus, moje zvelicsanye . . 265 Jezus, na ocse deszniczi . . 146 Jezus nesze glasz veszeli . . 34 Jezus, pčlda liibeznoszti! . .270 Jezus, pelda pobo’znoszti . . 9s Jezus, popolni vucsitel! . .101 Jezus! sto bi te neiszkao? . 76 Jezus, szveta odkupitel! . . Jezus! ti szi zapovedao . . 185 Jezus! ti szi z-sz. krvjov . .17 Jezus, ti visesna modroszt Jezus ! tvoje recsi glasz . . 1; Jezus! tvoj narod te vu . . 1 > i Jezus! tvoj 'zitek je vorozan 1 j . ! Jezus, 'zitka poglavnik . . . ’ 83 Kazacs. 461; Peszem aezus ’zive! — po nyem, mam 139 Jocste nad mrtvim vašim . . 505 K. Ka Bog csini, vsze je . . . 239 Kak bi nehvalo goszpodna . 258 Kak dalecs szem jasz blod. . 158 Kak decza z nagibom viip. . 251 Kak dugo sze nezglednes . . 440 Kak dugo znilsas pokorno . 33 Kak je te cslovek pascslivi . 103 Kak nezrecseno zvisena . . 59 Kak povodni odtečejo . . . 467 Kak ro’zicze v-szamnoszti . . 388 Kaksa radoszt me obide . . 504 'lakse dike zorja sze je . . 62 lakse radoszti szi ti . . . 271 Kakse szrecse i bla’zensztva . 405 Kak sze nebi szmeo raduvati 300 Kak szveta je liibčznoszt! . 825 Kak te mam hv&liti .... 417 Kak tu’zno obcsUtenye . . . 487 71,ik vandrar, po temnoj poti 142 Kak veliki dar szkrbi bo’ze . 351 Kak velka je bo’za szmil . . 31 Kak velki blagoszlov tvoj . . 295 Kak veszela je pot moja . . 484 Kak vugodno je meszto eto . 264 Kak z-drevja lisztje viher . . 495 Kak znameniti den .... 509 Kak znameniti je sztan . . . 390 Kr-k 'zelnoga mira angel . . 350 Sama be’zis, ’zitek, tak . . 309 makoli vr’zem pogled . .320 iti mi vala kakste’ vera . . 362 Ka sze bojim, csi me visna . 289 szem jasz? — daj mi. . 272 za vreduoszt ma krszts. . 211 ' iker dobri jdese! . . . 318 Peszem Ki, Bog, poleg pelde tvoje . 853 Ki d are zemle dobrot . . . 345 Ki je Boga ontevo . . . .197 i Kincsov marnoszti mi ... .311 Ki pravi, ka z-szrdcza’ . . . 324 Ki sze šali sz-priszege ... .235 Ki sze toga szveta . . .. 226 Ki sze vu visnyem Bogi . . 46 Ki sze z-szodbe retko - .. . . 501 Ki szo blagoszlov szejall . . 402 Ki v-goszpodni polo’zi . . . 238 Kmicsne noesi temnoszt . . 466 Koga je B6g vise drugi . . 346 Konecz je vzela kiiga . . 439 Krisztus je dnesz z-mrtvi . . 135 Krisztus je v-odiesenoszti . . 148 Krisztus, te z-mrtvi zbiidjen . 147 Krsztsanszke vere vekvecsna . 179 Krsztseniczi! bla’zeni sora . 81 Krsztseniczi! hvalte Boga . . 91 Krsztseniczi, radujmo sze! . 80 Krsztseniczi verni, veszelmo sze! 92 Krsztseniczi!.87 Krsztsenik, dobro premeesi . 68 Krsztsenik, premiszli dobro . 366 Krsztsenik szem, naj tebi . .180 Krsztsenik szi, veliš .... 220 K-szmrti sze pribli’zavam . . 488 K-tebi, vecsni duh, pozdignoti 247 K-tebi, zdr’ziteli.432 L. Lehnola je nocs z-szvojov . . 446 Leta, dneve ino vere ... 96 Leta mi bisztro odteesejo . . 193 Liki sze divje mladike . . . 507 Li zdto mam je dani ’zitek . 52