ORSZKA KRAJINA ^ t Vérsztveni, politiesiii i kulturni tjédnik. MURAVIDÉK Gazdasági, politikai és kulturális hetilap. Szhája vszáko nedelo. Naprej placsilo : 1 'a leta 24., 1k 12., meszecsno 4.. V zvün-sztvo 70., V Ameriko 80 Dinare za edno leto. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: '/a évre 24, 1 4 évre 12, I hónapra 4., Külföldre 70., Amerikába 80 Dinár évente. Reditelsztvo i opravnistvo Szerkesztőség és Kiadóhivatal MÁRKISEVCI p. M. SOBOTA Rokopíszi sze eszi posilajo i sze ne vrnéjo. — Kéziratok idektil-dendők s nem adatnak vissza. Cejna inseratov za □ cm: Izjave, poszlano, odprta písz-ma 150 , réden veliki !•-—., máli oglász 0 70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt. Hirdetési árak négyzett cm -ként: Nyilttér és hasonlók 150, rendes hirdetés Ív-., Apró hirdetés 0 70 Din. és az illeték. Többszörinél engedm. Paraszturalom. Dacára, hogy a világ államainak legnagyobb része földmívelésből áll, még sem látjuk eddig azt, hogy a parasztság abban az arányban volna képviselve az államügyek vezetésében, mint azt neki számerejénél fogva kijárna. Eddig csak két ilyen szorosan vett államot tudunk, amelyből már megláthatni, hogy a természetes paraszt ész politikájától vezetett ország minden polgára a megelégedettség irigylésre méltó példánya. Ez a két állam ma Dánia és a kezdetleges Bulgária. Igaz, hogy a mit Dániára ma és már évtizedekkel ezelőtt is rá lehetett mondani, azt még ma és tán évtizedek multán nem lehet Bulgáriára mondani. De amig Dánia a háború alatt is csak gazdagodott, Bulgária alaposan kivette részét a háborúkból, mégis agyonnyomottsága idején is a legszebb eredményeket tud felmutatni, megteremtette a szakmájához illő államformát, a paraszt államot. Dániában minden osztály meg van elégedve. Mindenki a maga foglalkozása mellett jómódban él, vigan tölti napjait, nincs oka panaszra, áskálódásra, habár paraszturalom alattvalója is, mert itt a pa- raszturalom valóságos paraszt eldorado. A többi osztályok mindegyike abban a tudatban, hogy kissebbségben van, aláveti magát a többség uralmának, annál is inkább, mert panaszra oka nem lehet. De nemcsak ez, mert hisz alávetnie magát nem is kell máskép, mint azt tennie, amit minden egyes állampolgárnak kötelessége, hanem egyenesen örül neki, vagyis a tényleges többség uralmának. Dánia máj évek óta paraszt eldorádó. Lehetne az más állam is és kellene is lennie, de ahoz csuk paraszt lakosság kell, a müveletlenséget, durvaságot jelentő második paraszt jelző elhagyásával. A mi Dániában meg van, az még Bulgáriában és nálunk csak álom. Ott nem az irigység, gyűlölet vezérli a „nagyobb" parasztot a „kisebbel" szemben. A gazdagnak nem fáj, ha a szegényebbek élelmesebb, vagy gyarapodik, mint nálunk. Ellenkezőleg, ott egyik a másikáért, egyesülve, szövetkezve, segitik gazdag a szegényebi et, műveltebb a műveletlent. Dániát ma nem városairól ismerik, kanem faluiról. Az egész állam igazán minta gazdaság. Hol magyarázat, ott a szakember, hol elemi csapás, ott az állam, az egyesület, a biztosító segítsége. Dánia tudatában van annak, hogy kivitelének 90 százaléka mezőgazdasági ter- PODLISZTEK. Vucsa gyaja. Piszao : Fiiszár János. Pripovejdka. Z-kak teskim szrdcom je pűszto nyé mimo kreszébe vszáki na pozványa szvojega viszikoj sztubi navdüseno sztojécsi i püksársztva mestríjo prílicsno znásajoucsi Nimroda vrejli szin. Ár sze je nej bilou szlobodno püksi zglásziti, steri bi vuká na drügi sztran najsao odvrnouti. Po dugom csákányi sze je zglászo eden sztreláj i za nisterno megnenye, drügi doszta mocs-nejsi, z-steroga glásza szo vcseni jágri szpoznali, ka szta dvej cejvi loscsile na ednouk. Ogvüsali szo sze, ka je tou na vúká piisztseno. Z-velkov nálezsnosztjov je míszlo vszáki, jeli je szpadno, ali pa nej? Ali da je z-meszta ednomi nej bilou szlobodno idti, szo mogli do konca csakati. Fo prvom sz_treláji za nisterno minuto na zoucsi szio-écsega iágra z-nébe sprí káple doli i rogácse po ejkaj drevja. Zagvüsno sze je jáger zoszagao od vúká i v-sztráhi kumesz sztrejlo i spri vu zráki eden veliki locén (pokrozsa) doj szpíszavsi. záto csrka zráka doli. Tak je bilou ! Vúk je zdráven prouti Qrimling szobotcskomi doktori prászkao, i rávno prouti nájnevadnejsemi sztrelci—-té ár je sztrahslívi cslovek bio, kak ga vára od osztri nyegovi ocsí stere szo kak piamén gorele i od szmogornoga drzsánya sze je na teliko posztrahso, ka nyerni je preci v-zsílaj krv zmrznola, vlaszké na glávi sze szrhsili i vcejlom tejli drgetajoucs je v-zrák sztrejlo naj ga szamo od szébe v-drügi kraj odvrné, stero sze nyerni je poszrecsilo, ár sze je vük preci v-drügi kraj povrno, ali na szvojo neszrecso, ár kak je komaj na 50 sztopájov pred Zisko Tomásom Krizsevszkim skolnikom precski tá camlao té, kak ga vára, v-cio ga vzeme i obej dvej cejvi naednouk v-nyega piiszli i szpét ga poderé. V-csrvou i zádnyi tál ga zavadivsi, sze je vkiip vrgao i nej je mogao vecs gori sztánoti, v-zádnyem na zemli lezsécs, sze je naprednye nogé posztavo i kak edna kozara sztao, jezik kak edno csrtalo vöpovesznovsi z-krvávimi ocsmí glédao pred szébe i na vmoritela szvojega, tak szi miszlivsi vu szebi, ka csi de sze k-nyemi priblizsao, ga sztrahsno popádne.—Zisko je írisko nazáj nabio pükso i da je vúk nej mogao gori sztánoti, je vecs nej zaprávlao na nyega süsa. Té je od toga bio poznani, ka je rejtko gda sztrejlo na divjácsino, csi je nej bio gvüsen, ka jo za.vádi, —ráj je pétkrát bejzsati nihao nyou, kak pa kabi ednouk zaman sztrejlo. — Za pou vere sze pá eden dünk csűje prouti zhodnomi kráji. K ednomi drü-gomi jágri pride eden drűgi vük, steri ga v-glavou plüne i z-pét poderé. Lövina sze je k-konci priblízsala, jágri, poga-nyácske vkiip szprídejo, nájprvle milosztse sztrláj dá eden escse napou zsivoucsemi or anvenomi \ ukej i zsnyega piiszti vu nyem zadrgnyeno nevolno paro. Oszlobodi ga nevolnoga od szmrtne bolezni. Potom szo pa szpítávali, kak je bilou? Augusztics pitajo sto je sztrejlo náj prvle? Ár je spri na nyegovo glavou csrako z-nébe, zagvüsno sze je zbojao vúká i záto sztrejlo kumesz ! Qrimling je edne rejcsi nej pravo, konstatejrano, je ka je on sztao tak i da je pűkse cejv okajena bila od sztrelája je szramotno ovado, ka sze je nateJiko zoszagao od >/uká zraven proti nyerni prászkajoucsega, ka v szili nej znao gde tá je sztrejlo i escse zdaj sze nyerni tak vidi da bi ga tréslika mejla,—szam vrág je neszao toga vuká rávno proti nyerni tak dabi naprej znao, ka je on te náj szlabejsi sztrelec. Persze szmejáli szo sze mény, tehát van is gondja rá az államnak is. Nálunk és Bulgáriában is tudatában vannak ennek, mert hisz csak ez lehet a kivitel, iparcikkben csak behozatala van, de hogy a mezőgazdaság istápolására, fejlesztésének segítésére valamelyes gond is forditatnék, az nem tapasztalható. Dániában a legkisebb állástól a leg-magasabbig a paraszt, illetve ennek fia által van betöltve. Eltekintve ettől, a szervezettség, egyesülés mindaz, mely nemcsak a paraszt, mint többség javát szolgálja, de munkája már az állampolitikában nem lehet olyan, mely a többség kárára,** nyomasztó lehetne a kisebbségre. Habár Bulgária is megkezdte követni Dánia példáját, mégis sok hiányzik ahhoz, hogy tényleg paraszteldorádó legven. Mint az utóbbi Bulgár választásokból látjuk, a politikailag eléggé bebizonyította a nép egyetértését, de ehhez még gazdasági egyetértés is szükségeltetik, melyből nem szabad kihagynia, akár csak nálunk sem 'e munka véghezvitelére az értelmiséget, a szak, a jog embereit. A paraszti iskolázatlanságot ezekkel kell pótolnunk, melyhez, ha tényleg megvalósítani akarnók, szívesen jönnének segítségre, tudatában egy többség megérdemlő érvényesülésének, melyből ő nekik hátrányuk nem származhatik. zsnyega i sálili, ka je letécsega vúká steo sztrliti. Sziromák dosztakrát je té sálé cil bio za volo hiresnye vucse gyaje. V-cejlom szvojem zsítki je zsalüvao zakaj je sou na tou lovíno. Z-velkov óváciov szo pocsesztíli one, ki szo obprvim sztrejlili vuká. Na deras szo je vtégnoli i díke palicivanye nyim ob-szlüzsávali. Tou je pa z-toga sztalou ka|je vszáki jáger nyerni na szpoudnyico edno palico vszejkao, szamou odszébe sze' razmi, ka nej tak, ka bi ga zbolelo. Lovína sze je vise csákanya szrecsno dokon-csala, stero je naszledüvalo veliko gosztsenyé, múlatás, na métnyekszkoj puszti do gojdne. Ti edni szo zsalüvali one lejpe szrné, drűgi jálne zafrigane leszice i driigo divjácsino, stero szo kre szébe tá-püsztiti mogli. Z-Grimlinga szo sze nesztanoma sáiili. Vgojdno je vszáki jáger z-krajine domou sou. Szobocsanci i nyé okoulice szo sze pa z-velkov parádiov prouti Szoboti pelali. Métnyekszki span je dvá pára konyév dao naprécsti, z-gyalicsovim vejem szo osznájzsili konye i koula, Wimberszky birouv z-szvojim huszárom szi je na koula na vüké szeo, na cüglene konye eden, eden kocsics szedécsi —ovi jágri z-kouli naprej i odzajaj szprevájajouesi szo sze pelali z-obládanya lovine domou z-drágim porobom i znouva nadaljávali v-Szoboti veszélnoszti gosztsenyé. Tak sze je dokoncsala tá velika vucsa gyaja, stere szpoumenek szem namejno vu etom napiszki késznomi pokolejnyi obarvati. Doj szem szpiszao tak, kak szo tou meni nazoucsi bodoucsi Berke János krizsevszki dühovnik i Zisko Tamás skolnik moj principális pripovedávali.— Indasnyega vrej-mena lejpoga zsivlejnya—lejpe prrigodke szo vsze minoule z-szvojimi veszélnosztami navküpe. Hja drüga vrejmena! Drüga pokolejnya ! Národne ná-vade pomali prejdejo i nigdár vecs nazáj neprídejo!. Azt hisszük, hogy megelégedettség, boldogulás csak ott és abban az államban lehet, hol a tényleges többség van uralmon. Viszont a többségnek tudnia kell azt, hogy a kisebbséget nem mellőzni, de élni hagy ni, mint az embertársához illő. Szaktanácsokat kikérni, de gyeplőt a kézből nem kiengedni, mert akármi is a paraszt, mégis az az állam mozgató ereje, melyből minden és mindenki él. Ne legyen azonban paraszt és paraszt közt külünbség, hogy e miatt legyen széthúzás akkor minden földmives állam egy — paraszt-eldorádó lesz! Autonomszke volitve. Zsé szkoro pét lejt, ka sze je zdrüzso szlo-venszki národ v edno szküpino, v ország Jugo-szlávie; toú bi mogla? tecsti [rédno; zse dvej leti ka je raztálana na okrozsja (vármegyőve) ' szkoro edno leto, ka je tou potrdjeno, zákon, na-rédba prinesena za zvrsitev szamouprávni, auto-nomoblásztni volitev : i dönok vsze tou szpí, nemre sze doprnesztí.. I zakaj szpí — nevejmo. Zadoszta je tou, ka delo tak kázse, ka rávno tiszti faktorje, steri jí szo té zákon szklenoli, sze "ga bojijo tüdi i zvrsiti. Tak*kak^da;bi escse kaj za csakati bilou odzajaj, ka escse prídti má. Tak kak, da bi sze bojali té^zvrsitví, mogoucse troustom, ka na szvoj kvár, Mogoucse, ka tüdi v trousti na szvoj kvár je tou zavlacsüvanye na papéri je szrecsno dopri-neseno. Nevejmo, csi bi nej ménse okrozsje, z menye prebiválsztvom trbelo zadosztiti vu szvo-jega kulturnoga, jezicsnoga i návade" delokroga. Má bidti szi escse na tom premislávajo, mogoucse tüdi poprave namen je nazáj drzsí, ka bi sze z zvrsitvov preszílili. Tékrát nemo od raztalinge píszali, csi je dobro ali nej, ali na edno moremo pokázati. Vszáko zavlacsüvanye zvrsítvi okrozsni, tüdi krajevni szamouprávni oblásztev, je na skodo vesznícs-koga prebiválsztva. Záto náj sze tak, ali ovak zvrsi, náj véksa potreba je tü, ka sze ednouk dogodi szamoupravna obiászt, ta prva sztopnya do pomoucsi vesznícskoga národa. Zdaj szamo tozsbe, pszüvanye i navoule csüjemo med lüd-sztvom v táksi dugoványaj, stere, csi bi auíonomne oblászti zse bilé, bi sze nej mogle goditi, ár bi tej oblászti orgáni kak edno pod lüdsztvá kontroli, bili delati pa tiszto, ka je lüdsztvá razszoudnikov, v lüdsztvá interessi vola, Orszacska centrálna obiászt szamo szkouz autonomszki obiászt vidi tezsáve vesznícskoga národa, z-vszákov drovnijov' malenkosztjov sze pa nemre brigati, csirávno sze tou pa steroga po-szlanca poszredoványi vládi naznánye dá, zatou je okrajna i okrozsna obiászt, ta ménsa vláda, ménsi parlament. V szvojem delokrogi Iá, more viditi szvojega voszkejsega razmejna »ország«, tak nevoul nyega prebiválcov, za stere to prvo pomoucs je vszigdár tá dúzsna dati. Ali je vörvati, ka bi okrajna obiászt z nyega lüdsztvá zasztoup-niki dovolila tou, ka bi sze autonoinni obcsin szklepi nebi postüvali ? boudo naj verszki ali szvetszki ? Ali bi mogoucse bilou, ka bi okrozsne oblászti zaztoupniki privolili tou, ka bi takse | ceszté bilé, kak je zdaj mámo blatne, nepovázd-'zane zanemárjene. Míszlimo, ka po lüdsztvá rav-nanyi vpelane oblászti bi glédale na tou, ka na-meszto luxusautójov, stere dnesz zobszton voscsijo gradbene szekcije, bi sze küpo kamen za ceszté, lesz za moszté, kak na priliko prouti Lendavi i Radájni, i bi dali pejneze za ceszto edne presze-csene krajine, kak je na priliko do Domajnkisavec na Hodoš, stera dnesz brez ceszté sztoji, pod od-pádnoszti Szomorouvec. Orszacska vláda vsze nemre viditi, znati. Ljubljanszka pa v znánoszti krátkoga nye zsítka, dela za szvoje blízsnye krajine, tak pa mi da-lésnyi szamo moremo trpeti i piácsaii. Da sze pa naj prevecs nevüpamo touzsili, nam kricsijo magyaroune i nemcsure. ár sztern k'ícsanyom tiidi odvrnéjo opazko od szvoji binov. Brez autonomni oblásztev szmo dén od dnéva bole globoko v nevoláj, záto gor nihajte /. zavlacsüvanyom té potrejbe, naj pridemo zsé ednouk do sztvárnoga dela i do rešitvi zametávanya Prejkmurcov i vesznícskoga prebiválsztva. GL.ASZI. — HÍREK Mrtelnoszt. Németh János poslüvani macs-kouvszki krcsmár, je v nájlepsi szvoji mládi lejtaj t. m. 13.-ga nepricsákano szkoncsao szvojega zsítek bezsáj. Za nyim sze vcagano túzsijo mláda zsena i dvej málivi deteti. Od rodbine i doszta prijátelov szprevájavsi na zádnyo nyegovo pout je pokopan t m. l-7'.-ga ob pol 3. Naj nyerni bode pocsinek lehki. Z szovrázstva ogen. Doszemao escse nej csíszto znáni nepriáteli szo vúzsgáli Filó Károly vérta Hrambo, v Büdinci 7. ogen je narédo za 40.000 Din. kvára. Zsandári preiszkávajo tou delo. Poszlano. Poslüvani redite!! K Vam pošlem tej pár redoúv, csi te tak drobri, ka nyim v Vasi novinaj M. K. presztor date. Vecskrát dobimo od nasi bratov, od k nam pripádnyeni, steri od nász dalecs v macedoniji morejo szlűzsiti kralá i drzsávo tozsbe, ka pravecs csákano piszmo vlrgnyeno, dobleni paket tiidi tak i to náj beüsse tali z nyega. Predkrátkim mi je piszao brat naj nyerni pošlem stempHne. Kupo szam za 20 Dinárov stemplinov i szam nyerni poszlao v píszmi tá. Zdai szam doúbo odnyega odgovor v sterom mi naznánye dá, ka je piszmo doubo, gorvtrgnyeno, ali po-piszani stemplinov nej bilou vnyem. Driigocs szam poszlao edem paket, z steroga szo pá sunka i druge recsi szvalile. Odresserano je biloú toú vsze v Kriva palánka. Kak more tak prenosziti eden mládi cslovek, dalecs od szvoji, v tüjini, v nevajeno) klimi, zsé itak nyerni tezsku i dúgo vrejmen csi je nej gvüsno nyerni té eden i potrejben troust dá-vati, stero ga polehkouti ár je doubo od szvoji, domácsi. Zahválim Vam zsé v naprej za za-slugu pozdrávam (Podpísz.) (Reditelsztvo je zsé vecs táksi i ktem priszpodobni prtozsb doubilo, ali brez podpiszka, stere pa nedávna na jávnoszt. Vi szte dobro vcsínili, ka szte podpíszali, ár je tou zsé isztina vecs od nerédnoszti, ka sze z našimi mládimi szinámi v tej zaosztányeni krajínaj, stere szo nasi, kak kulturnejsi, — nej vcseni. Szamo na szvetlo ztaksim delom, nasa oblászt de zsé mejla szrdcé do toga ka prekráti taksa dela. Duzs-noszt je pa tüdi poszlancov za nase decske gűcsati. Dobro uro imeti je želja vsakega človeka, ker vsaki ve, kako je neugodno, ako se neve nig-dar pravega časa. Znana tvrdka ur H. SUTTNER, LJUBLJANA št. 866. Slovenija, zahvaljuje svoj dober glas resničnosti, da vsaka njena ura ima natančni in trajni stroj. Kdor kupi pri Suttnerju uro je siguren da poseduje najboljši stroj, ter si prihrani s tem jezo in popravilo. Krasni cenik tvrdke Suttner vsebuje še veliko izbiro tudi razne druge zlatnine in srebrnine ter drugih slicnih potrebščin. Šolska prireditev učencencev državne meščanske šole na predvečer praznika sv. Cirila in Metode dne 23. maja I923 v dvorani g. Diilricha (Kino). Spored: I.) V gozdu O. Supančič, 2.) Otac i sin Qj. Jakščič, 3.) Ribarčeta san Br Radičevič, 4.) Oba junaka J. Stritar, 5.) Pevske in telovadne točke, Deklamacije. 6. »Škrati« Veséla igra v dveh dejanjih. Spisal J. Ribičič. Začetek predstave : Popoldanska (za šol. mladino in vojaštvo ob 16. uri večerna ob 19.30 (pol osmih. Ravnateljstvo. Veljavnost tisoč-dinarskih bankovcev stare emisije. V zadnjem času krožijo med tukajšnjim prebivalstvom govorice, da izgubijo nov-Čanice po Din 1.000 stare emisije vkratkem svojo vrednost, ker se vzemejo baje popolnoma iz prometa. Res ie, da so v prometu novčanice nove emisije, katerih število pa je nezadostno, tako, da obdržijo, kakor smo se informirali na merodajnem mestu, stari bankovci do nadalnjega svojo popolno v rednoszt. Rok za definitovnoj povlačenje iz prometa se bo pozneje odločil in^bo potom tudi v listih rarglayen. Vsako vznemirjanje prebivalstva je torej v tem oziru popolnoma nnnte-meljeno. Hranilnica v Murski Soboti. Halálozás. ^Nemeth János általánosan ismert, tekintélyes mátyásdombi vasúti vendéglős, fiatal életének,"harmadik házasévében, özvegye és két zsenge gyermekének hátrahagyásával folyó hő 13-án hirtelen elhalt. Családján kívül kiterjedt rokonsága gyászol a az elhunytat, kit e hó 17-én délután 2 órakor kisérték ujolsó útjára nagy részvét mellett. Nyugodjék békében ! Felgyújtottak a házát. Filó Károly Büdinc 7. lakos gazdálkodó házát ellenséges kezek felgyújtották, melynek martalékául esett a lakóház és a gazdasági épület egyrésze, összesen 40.000 dinár értékben. A rendőrség nyomozást indított a tettesek kézrekeritésére. Beltinci. A közelmúltban nálunk is előfordultak navezetességek, ha ugyan azoknak lehet őket nevezni. Ketvő közülök' azért érdekes, mert a tettesek egyikét — rá másodnapra — sikerült a csendőröknek éjje! 11 órakor igazoltatni, de ez inkább, mintsem igazolja magát, futásnak eredve, a „csendőrké/.ből" elmenekült. Ez az egyén csak cirkálója lehetett annak a bandának, mely e lo pásokat elkövette. Folyó hó 8-áról 9-ére virradó éjjel Czigiit Iván vendéglős pincéjét ács kiitővassal, (mert ezt ott felejtették) felfeszítették s elloptak belőle egy vindely zsírt, melyet az udvaron lévő talicskával együtt elliferálták. A kár cirka 14.000 korona. 9-en éjjel pedig Horváth József gazda házánál eszközöltek egy nagyobb szállítmányozást. Itt t. i. többet csomagoltak össze, liszt, zsir, hus és ruhaneműt, mely már sok volt ahoz, hogy vigyék, azért kitolták a gazda szekerét, befogták teheneit s a felrakot holmit igy akarták eltrans-portálni, azonban a házbeliek, kik közben észrevették a loiténteket, lármájára mást nem vihettek el, miut egy sonkát és egy pár cipőt. — 10-én éjjel ismét Huber vendéglős jégvermébe törtek abban a hiszemben, hogy sok húsra tesznek szert, de sikertelenül. — Fojtó tüz volt 10-én éjjel Klepec Pál kereskedő raktárában, bol a petróleum is meggyuladt, de levegő hiányában magától lokalizálódott. Oka valószínűleg eldobott cigaretta,: kár nincsen. Merényietet akartak elkövetni Foch francia tábornok ellen Lembergben, ugy hogy autójába pokolgépet helyeztek, de idejében észrevették. Harminc embert letartóztattak ez ügyben. Lahko nagnenje k prehlajenju? Prevelika občutljivost? Bolečine olajšajo in naredi tlo odporno masiranje in umivanje s pravim Felierjevim Elzafluidom ! Veliko močnejši, izdatnejši in boljši kakor francosko žganje. Kot kosmetikom že 25 let priljubljen za negovanje zob, zobnega mesa, ust in teože na glavi! S pakovanjem in poštnino 3 dvojnate ali 1 špecijalna steklenica 24 dinarjev; 36 dvojnatih ali 12 špecijalnih steklenic" 208 dinarjev in 5% doplatka razpošilja: lekarnar EUGEN V. FELLER, STUBICA DONJA, Central Elzafluid št. 305 Hivatsko. Politika. A parlament folyó hó 15-én megkezte ülé-ieit, mely a kilátások szerint, hosszabb életű lesz. tz égész ülés jobbára a mandátumnak igazoló izottságának eljárása elleni támadásból, a kor-nány választási agitaciója elleni beszédekkel telt melyet leginkább a demokraták intéztek a adikálisok ellen. A ház ülései előtt 11-én Beog-adban váratlanul megjelentek Radics megbízottai, egyes radikális párt vezető ' embereket^és mi-isztereket kerestek fel, hol rokonszenvesen fogadák őket. Politikai körökben általános a nézet, fogy Radicékkal a megegyezés létre jön, A Ház Inöke még nincsen megválasztva, csak ezután igják megválasztani, melyre legtöbb kilátása ovanovič miniszternek jvan .(rad.). A Házat az naepek utánig elnapolták, ,a képviselők haza-taziak. rzsne cejne. Kereskedelmi árak. Blágo — Áru. kg. Pšenica —Buza .... K 1800'— > Zsito—Rozs ... » 1500'— , O vesz—Zab.....» 1500 — » Kukorca—Tengeri ...» 1400' — » Proszou— Köles ....•» 1200-— » Hajdijna—Hajdina ...» 1200 — » Graoka—Bükköny ...» 2000"- » Otroubi (psen )-Korpa (buza) » 1150-— » Szenou—Széna . . . , » 600- — > Graj-Bab ... . . » 1800 — » Krumpise—Burgonya . . » 340' kg. Lenovo sz.—Lenmag ...» —' — Detelcsno sz.—Lóhermag . » —' — i> » I) » l>» i > Bikovje Telice Krave Teoci Szvinyé Mászt I-a Zmoucsaj Spej—Szalona Belice—Tojás -Bika -Üsző Tehén -Borjú -Sertes Zsirl-ő. Vaj , . a 52-I 52->. 34' 3 W5 O •33. Pejnesei 1 Dollár. . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . . 1 lira..... Zürichben 100 Dinar 11. I. -62"—74'-- 62 — 74--4Z-— 52-64-72-100—105-» 200-» 140-■» 160-4- Pénz. Kj 360 -7- --—-54 - » 18-— 5-70 Hivatalos kivonatok. k8-ként 10 Din a vám széna 100 ja után pedig 5 Din, a többi vámmentes. (Hiv. lap 43 sz 194 ) Kórházi díj. Miniszteri rendelet alapján a M. Sobotai közkorház ápolási dija a 111. osztályban május 1-tői 22. Dinárban, a Mar i bori és Ljubljanaikban pedig 23 D allapittatott meg. (h L. 43. sz-) Oszkrbnína v bolnici, v Murski Soboti je odloucsena od 1. mája v III. klászi na dén 22 Din, v Maribori i v Ljublani na dén. z miniszterszkov naréd-bov (Szlüzsb. I. 43.) KINO M u rski Soboti. Figyelem! Figyelem ! Értesítem a nagyérd mii közönséget, hogy a raktáromom le<, ső osztályú „Vitrea" Cseh táblaüveget u mélyen leszállított áro 90 dinárárt adom. Nagy raktárt tartok továbbá porcelán edényekben kocsma üvegekben, amelyet küiönössen a kocsmárosoknak figyelmébe. A nagyérdemű közönség érdeklődését várva maradok kiváló tisztelettel IVAN MAR KO VIČ üveg és porcelán kereskedő DOLNJA LENDAVÁN. V soboto 19. i nedeljo 20. május zvečerv 8. in popoldne ob 3. uri. SVETA MRŽNJA MONUMENTALNI FILM U 2 DIJELA1I. DIO 5 ČINOVA. — DIO II — SVADBENO PU-TOVANJE U TIGROVOM KAVEZU. DER HEIL1GE HASS. VSTOPNINA: Gornje in spodnje lože 28 K, Reservirani prostor 24 K, II. prostor 8 K- Lastnik kina GUSTAn/ DITTRICH. Előfizetések és hirdetések a Prekmurska tiskarnában is felvétetnek. Kiviteli tilalom feloldása. Minisz-tek pénzügy- gazdasági tanácsának dönt-Énye alapján: l.( feladatik a kiviteli tila-)tn alól minden nemű széna, száraz ló-jr, zab, mohar és takarmányrépa, friss fey száraz állapotban, nemkülönben 2 ) áritolt cukorrépa hulladék. Zab után 100 SCENSKA BANKA D. D.f ZAGREB. Podružnica: Murska Sobota. Delniška glavnica in rezerve Din. 5o,000.000*— Vloge nad Din. 125,ooo.ooo*— Podružnice: Beograd, Bjelovar, Brod n/S., Celje, Dubrovnik, Gornja Radgona, Kranj, Ljubljana, Maribor, Osijek, Sarajevo, Sombor, Sušak, Šibenik, Velikovec, Vršac. Ekspoziture: Rogaška Slatina (sezonska), Škofja Loka. Agencije: Buenos Aires, Rosario de Santa Fe. Afilijacije: Slovenska banka, Ljubljana,— Jugoslavenska industrijska banka d. d., Split,— Balkan Bank r. t, Budapest, Váczi-utca 30., — Bankhaus Milan Robert Alexander, Wien I. Augustinerstrasse ó. Izvršuje vse bančne posle najkulantneje. _ 50—6 A S N > tfi h ^ ® V CO >> s 2 b« 3 < > CC u ca d E ca X> -O •ca — • a -ca • c ca 3 Dobro obuvalo je Suttnerievo obuvalo! Ne nadkriljivi v trajnosti in primerni obliki so črevlji za gospode iz močnega finega usnja! Elegantni in moderni črevlje za gospe in dekleta! Dobri in komot niski črevlje in sandale! Bogata^izbirajsrajc/poramenic (hosentreger) športnih kap nudi vam ilustrovani Suttnerjev cenik, v katerem bodete našli različno namizno orodje, škarje, žepne nože, doze na svalčice in tobak, aparati za brijanje in nažigače, verižice, krstne obeske in vse, kar želite za sebe ali za darila. Tudi pravi Elza-preparati lekarnaja Eugen V. Feller v Stubici, kako Elzafluid, Elza-lilijno-mlečno milo se morejo priložiti radi udobnosti odjemalcev. Zahtevajte kraszni katalog, za kote-rega je treba poslati samo 2 dinarja za poštnino Odpošiljalni tvrdki ur H. SUTTNER, Ljubljana št. 866. 19—8. Slovenija. Mindenkinek figyelmébe ! Május hő 6-^dl kezdve, mindennap lehet kapni fagylaltott és friss süteményeket, ö/v. Novak Szidónia cukrászdájában M.-Sobota. Naznánye. Od majusa 6-toga sze vszáki dén dobi ledica (fagylalt) i frisko szpecsenyé vu Novak Szidonei cukrár-nici v Murski Soboti. največje transportno podjetje sveta EURÓPA, CANADA, AMERIKA. Samo 4 dni na odprtem morju. Najhitrejša in najboljša zveza preko HAMBURGA Antwerpena in Cherburga z glasovitimi „EMPRESS" parobrodi na dvostroke vijake. Odhod vsaki teden. Nadalnje pojasnila glede voznih cen, odhoda, potniškega vizuma prtljage, predpisov useljevanja u Kanado in Zjedinjene države daje Agencija : C A NADI AN PACIFIC, ZAGREB — Petrinjska ulica broj 40. HRANILNICA v MURSKI SOBOTI PREJ MURASZOMBATI TAKA RÉK PÉNZT ÁR (STARA GASZA) JE FEBRUARA 18-TOGA V ZVEZO SZTO-P1LA Z JADRANSZKOV BANKOV V BELGRÁDI, ZA STEROGA VOLO PREJK VZEMh 1 NAJKULANTNEJ SZTUPANJA_VSZE B A N C S N E, ALI PENEZNE POSZIE' HRANILNICA v MURSKI SOBOTI EZELŐTT MURASZOMBATI TAKARÉKPÉNZTÁR (Ó TAKARÉK) F. É FEBRUÁR HÓ 18-án A JADRANSKA BANKÁ-VAL BEOGRAD, SZOROSABB ÉRDEKKÖZÖSSÉGET LÉTESISETT ÉS ENNEK FOLYTÁN ELVÁLLALHAT ÉS LEBONYO-L1THAT MINDENNEMŰ, A BANKSZAKMÁBA IS VÁGÓ MEGBÍZÁSOKAT. 69- -5 Nájbogsi Portland-Cement Papér za sztrého Izolérpapér za zid Beton za mokre peovnice Superfoszfát (műtrágya) Steinkohl Vogelje za kovácsé Drva vszake vrszte sze dobi po dnévnoj ceni pri Czipoth Viktor trgovina z leszom, drvami in premogom Murska Sobota, Prekmurje. 40—9 J NEMECZ - JÁNOS VASKERESKEDŐ MURSKA SOBO T A_ NAGY RAKTÁR: ÉPÜLETVASALÁS TÁBLAÜVEG 70J VARRÓGÉP SORVETŐGÉP és 1 GŐZCSÉPLŐGÉPEKBEN