r ?
ITérsastv ni, politiesni i kulturni tjédnik.
ZK A KRAJINA
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Szhája vszáko nedelo.
aprej placsilo: leta 24., t 12., meszecsno 4 . V zviin-itva 70., V Ameriko 80 Dinare za edno leto.
Megjelenik minden v asárnap. Előfizetési ára: '/2 évre 24, 1 i évre 12, I hónapra 4.. Külföldre 70., Amerikába 80 Dinár évente.
Reditefsztvo Szerkesztőség
márkísevci
Rok' piszi sze eszi posí!a;'o i sze ne vrnéjo.' — Kéziratok " idekül-dendők s nem adatnak vissza.
i opravnistvo és Kiadóhivatal p. i¥l. - S 0 8 0 T A
Cejna inseratov za □ cm:
Izjave, posziano, odprta písz-rna l'50., réden veliki 1—., máli oglász 0 7G Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt_
Hirdetési árak négyzett cm.-ként: Nyilttér és hasonlók I 50. rendes hirdetés l-— Apró hirdetés 0 70 Din. és az iüeték. Többszörinél engedm
Egy idő óta
ídékiink hadszíntér jellegét öltötte ma-ára. A kedélyek ugy felkorbácsolódtak, lintha legalább is általános mozgósítás pmasztó aggodalmai nehezednének az mugy is mindig drukkoló lakóság vállaira, lindeniitt suttogás, magyar szó ritkulása, lintha mindenki félne valamitől. Még az szlovénul akar beszélni, aki nem is tud. tegnap megfestett szlovén cég feliratok iá lemázoltattak, a szlovén, német és íagyar feliratokból a magyar, felsőbb arancsra, átragaszttatott, 'vagy lemázol -itott. Ha már a szótlan, néma betűket is tüntetik, a. beszélő élők is kezdenek tar-mi, tehát nem beszélnek, csak suttognak, uttognak, mert uton-utfélen figyelmeztetik őket s mint tudjuk, egy-két magasabb ozicióban álló"" hivatalos egyén figyel íeztetett is egyeseket - a bisztricai ese-íények után, — hogy a magyar szót, agyarokat és magyaronokat, ha ki nem akaródnak, kikergetik őket. Tehát kezde-■ek félfli s osak suttogva beszélnek, ha íagyarul beszélnek. Vájjon miért?
Hogy a magyar szót gyűlölik, a bisz-cai események után mérlegelendő, mert na.már nemcsak a már lojálissá vált felső tangelikus és egész magyar vidék lakóságát ártják „magyaronnak", hanem az alsó-idéki katolikusságot is. S miután ez az terjedt inkrimináló és izgató szó a leg-Ikalmasabb eszköz arra, hogy az álta-
T ARCA.
lánosság ellen ellenszenv viseltessék a hatóság is felingerülésében önkénytelenül használja e szót s a szó értelmét alkotó ártatlan népre is kiterjeszti gyűlöletét.
Mi köze azonban a holt betűnek, a magyar szónak a bisztricei eseményhez? S mi köze a „Mőrszka Krajinának" ahoz, hogy ott mi történt?! De a hatóságot felbőszíti az eset maga, tehát belekapaszkodik ennek hatásától minden kicsiségbe is, amit megtorlásul felhasználhat, tehát a magyar szó és írásba is. Hogy miért hozza összefüggésbe az esetet ..Nas Dom" a „Mőrszka Krajinával", azt meg nevetséges könnyedséggel lehet megállapítani. Egyszerűen a hatóságokat fel akarja izgatni a „M. K<( betiltására, hogy aztán a ,,N. D." egyedül hirdethesse szociális — komunista igéit. Csak az a szerencse, hogy a föld tengelye m sshol van, mely körül'a forgás történik, nem M. Sobotában és „Nas Dom"~nál.
Na de hagyjuk, lesz ez máskép is. A bisztricei eset elfelejtődik, a -kedélyek lecsillapodnak s a régi csendes, békés mederben fog minden tovább folytatódni, ilyen piszkos, embertelen, vadállatias esemény után, a mikor oly állatiasan bánik el egy nép a hivatását becsületesen telje-: .sitő hív. közeg, a csendőrség ellen, ne csodálkozzunk, hogy a retorzió ugyancsak a hatóság részéről megtörténik. Legyen az német, olasz, szerb, horvát avagy magyar közigazgatás alá tartozó terület, de egyik
sem tűrné el szótlanul az ily eseményt s talán a retorzió még erősebb is volna. De hova is jutna a nép közrendészeti és közbiztonsági tekintetben, ha nem igy történne?!
Egyre azonban tekintettel kellene lennie a hatóságoknak. Az ártatlanokat kíméljék, heccelésnek ne engedjenek, de a bűnösöket, az emberiesség legszigorúbb törvénye szerint a jövőre nézve vetkőztessék ki a vadállatias uniformisból, hogy még a távoli utókornak is példájául szolgáljon. Ha ez igy megtörténik, az ártatlannak s az ezen esettől távolállónak is eszébe jut, hogy a jövőben nem dolgozik nyers eszközzel hatósági közegei ellen, ha azok csak a törvény végrehajtói tisztét végzik, hanem békés munkáját folytatja az állam és saját javára s az esetleges visszaélések ellen törvényesen megengedett uton jár el. Ugy legyen s a megértés nem marad el, de emelett a ,,magyaron" szó maradjon el végkép.
Lfíbi pravico i postüj tvojega biízsnyega.
Mrd liiduií, tiajszi boude z toga ali z-onoga pokolejnya i gojeni vtoin ali v-ovom diihi, je szkoron vu v-szákom kelko telko zahrbtnoszti, szkrivnoszti. Mogoucse nej rávnocs szamo záto, ár je nej navajen v ocsi povedati nyega pravico, ali da bi nej meo isztino, nego dosztakrát tiidi
A szafaládé!
Irta: Rozwadowszky
- Gemacht, mondám én és elváltunk, n nagyanyámtól kértem kölcsön 5 koronát, londám könyvekre kell és# ezalatt még eladtam jy pár nélkülözhető könyvet, ugy hogy az én igyononi jelentékeny összegre rúgott és a zsebet 7 forint és 80 krajcár égette. Egy pár irab fehérneműt beletettem nagybátyám kézi-iskájába és igy másnap jó idejében nekivágtam [ útnak, hogy szokott találka helyünkre érjek I hosszú léptekkel mértem végig az Andrássy íat. Juliskám nem sokáig hagyott magára várni, is magával hozta takarékperselyének egész ital m át, ami 10 forint 76 krajcár volt és az tszerek, amelyek sz.ntén megértek vagy 120 1-130 forintot. — Elhatároztuk magunkat, hogy amburgig gyalog tesszük meg az utat és ott lajd valahogy segítünk magunkon, hogy átjut-Issunk a tengeren. Dolgozunk a hajón és igy lajd átjutunk valahogy, hogy a pénzünk elég igyen. Nyakunkba vettük tehát az utat és a ecsi gyorsvonat után a vágányok menten ha-idtunk folyton a nyugat felé. Délután volt már s a nap oly szemtele.niil égetett bennünket, hogy lig birtuk már elviselni és azért én azt javalltam Juliskámnak, hogy térjünk be egy ven-;lőbe és vegyünk magunkhoz egy kis erősi- í
tőt. Juliska egész magánkívül volt e javaslat miatt. Hova gondolsz? kiáltá ő. Te egy költő, én egy gazdag gyáros leánya, hogy venné ki magát ha most egy közönséges kocsmába lépnénk be? Ilyet még csak gondolni sem szabad, mondá ő.-Hol van rá példa a regényekben, hogy szökött szerelmesek falusi kocsmákba mentek? Ilyenkor rejtőzködnek a nyilvánosság elől, erdei vadgyümölcsökkel . élnek és tiszta forrásvizet isznak rá a hősök.
Juliskám ezen javaslata nem igen tetszett nekem, mert bizony még a leghitványabb gulyást is többre becsültem a legfinomabb erdei vad-gyümölcsnél és ezért mindenáron azon voltam, hogy hűtlenül becsapjam imádottamat. Amint Párkány-Nánára értünk, avval az ürüggyel, hogy további útirány felöl érdeklődöm, bementem egy bodegába, mig. Juliskám lassan tovább'ballagott. Nemsokára elértem őt és a vasúti töltésről letérve egy kis erdei útra fordultunk. Itt egy lombos tisztásra letelepedtünk és Juliskám csókra bigyesztette kis száját felém hajolt. Alighogy elcsattant a csók piciny cseresznyepiros száján, amikor haragosan melbelök és áruló, hűtlen disznó! kiáltja felém. — Miért vagyok hűtlen disznó, drága angyalkám? kérdem én meglepődve ; bár igyekeztem egész egykedvű pofát vágni. Te ettél, mondá ő. Bocsánat! felelém. Te ettél és ne tagadd! Láttam, hogy minden ; hiába, azért megadással mondám: Igen, egy pár ' szafaládét. Pfuj! orditá ő. Minden törekvésem, hogy Juliskámat kiengeszteljem, kárba veszett ;
és azért némán ballagtunk tovább utunkon. Amint a következő faluba értünk, azt mondá Juliska egy korcsmára mutatva: nem térnénk be ide? Több sent kellett az én szomjas lelkemnek. Természetes, hogy azonnal elfogadtam az ajánlatát. Alighogy beléptünk, Juliskám engedelmet kért, 'j°gy egy pillanatra eltávozhasson és kiment. En vártam egy fél, egy egész, majd másfél órát, de Juliskám nem jött vissza. Sötét sejtelem tört ki belőlem és fizetni! kiáltottam. Amint a vendéglős jött, egy levelet hozott magával és át-nyujtá nekem. Juliska kézírása volt és a következőket tartalmazta:
Uram!
Ne próbálja, hogy engem kövessen, mert köztünk mindennek vége. Ön, az állítólagos költő az én költői lelkemet mélyen megsértette avval, a bizonyos szafaládéval és azért ne is próbálja, hogy kiengeszteljen. Köztünk örökös válaszfal az On szafaládéja.
A rákövetkező farsangkor az újpesti iparosbálon én is ott voltam, és egyszerre egy ismerős hölgy lépett be egy pókhasú, hóldvilágképü és paprika orrú ember karján, akinek arcára a ráncok ugy sorakoztak, mint a tokaj hegyalján a szőlőtőkék. Amikor érdeklődtem, hogy ki ez a pár, azt felelték, hogy Kornya hentes és mészáros és neje, született H Juliska. Az én Juliskám. „Ő" aki engem egy pár szafaládé miatt elhagyott, most egy hentesnek a felesége. Hová lett költőies lelke? Ah, sors! mily igazságos vagy.	(Vége.)
szpomínajoucs sze na historicsni rejcsi isztino: „gúcsi pravico, gláva sze ti sztere". I rávnocs tou je szlaboszt nisterni nasi lűdi, tüdi i oni, ki szo szovrazsníki odkriti lűdi.
Gnejzda nase sztároszlovenscsine, lejpa inőrszka krajina je tüdi dneszdén na tou sztubo prisla. Csirávno je vecs sztotin lejt nihála za szebov z najodiicsnejsov histo-rijov, — dnesz vsze tou ménka. Gdé je vcsenyé nasi predocsákov, gdé je szád tisztoga drejva, stera szo tak lepou po-szpevali Küzmicske, Kardos, Terplan i drügi? Gde je priszpodobnoszt vezdás-nyega lüdsztva k tomi indasnyemi sztáromi národi, ki szo szi tak lepou znali razgo-várjati od bratolübnoszti, od sztároszlo-venszke zgodovine, od bogábojaznoszti 1 vértüvanya, sterim sze escse dneszdén najdemo vu oszebaj viszike sztaroszti ocsá-kaj. Keikokrát szmo csüli odnyi praviti, steri szo jezícsno ednáki národi i kak morejo tej eden drűgoga postüvati, kak z-málov razlocsnosztjov eden národ. Ali je tou vsze minoulo, ali tou vecs nepo-trejbno?
Zatajiti nescsemo i nemremo, da szmo i mi szlovénéi csirávno panonszki sztáro-szlovenci, tak li szpádamo v jezikovno bratsztvo vszej „Szlovanov". Mogoucse historija, píszinenoszt i narecsje je nase j drűgo, ali jezika národnoszt je bratszka, záto eden drűgoga lűbimo Nebojino zahrbtni, neodürjávajmo i ne szoudmo eden drűgoga, z nasziljotn sze ne troustajmo doszégnoti szamovolni idejov, ár , príde vrejmen, gda sze poravnajo poti do po razméjnya.
I glej ovo delo, stero sze y krátkom godilo v nasoj krajini i stero je nikak nej priszpodobno našemi predzsivlejnyi.
Odgledoucs od tisztoga, da je do-goutek oszramotüo historicsen národ, i his-tőrijo sztároszlovenscsine, je obszouditi té dogoutek nej szamo záto, ár szo vmourili csloveka, lüdí, nego da szo vmourili brata szlovana. Neszmimo gúcsati szamo po sze bicsnoszti, nego kak je isztina i isztina je pa tak.
Znáno je zsé, ár je preiszkáva do-gnála i szo tüdi vszi krivi tak vadlüvaii, ka szo vcsínoli zzadomescsávanya (mas-őevanye, boszu), z csemerouv na zsandáre za volo edne ali drűge neprílike, té pa nikak nej z-naszprousztva prouti „slavcam", kak tou nisterne novine pišejo Obszou-dimo je pa vszegli za volo toga. Ali ka szo szi tej lüdjé na G. Bisztri tou prizadeti mogli, ka szo -oni zsandáre v pászt cselili z táksov príiikov, szi nemremo pre-razmeti. Zsandára drzsávnoga orgána, kí je nikomi niksi krivec nej, szamo da po-sztoupa, zvrsáva v zákoni predpíszane du-goványa. Aii tem lüdem nej trbej varnoszt? Ali tej liidjé rájsi ido na pomoucs raubari, kak raubare pregányajoucsim orgánoin ? Csi je tak, té nyim na nyuvo vzdrzsüvanye vecs szoldacsije posztaviti, kak pa lűdi je-szte sztem sze nain ovim zadovolscsina vcsiní inaj sze drűgi szpoutijo, Ovacsi pa tak mirni cslovek sze more dalecs og noti od bisztricsancov, csirávno mo v nyí ednoj rouki rozsni vejnec vidli (kak sze je pri preizkávi z-kázalo), v drügoj zagvüsno za klanyé kolek ali kramp drzsí.
sze za tisztim rédno krivica, ali plán sze-bicsni cílov doszégnyenosz szkríva. Lűbi pravico i posluj tvojega blízsnyega.
Elbujt, hogy lophasson
A széna melyéből előpiszKált betörő.
Augusztus 30.-án, amikor is a csendőrség legjobban volt elfoglalva a bisztricai eset nyomozásával, egy Zadravec József 33 éves lipai lakos egyén alkalmasnak vélte a helyzetet, hogy lopjon, de rajta veszett. Crensovcét szemelte ki magának s azért egy általa észrevétlennek vélt pillanatban felszaladt Tompa Mátyás črenšovci gazda szénapadlására, de szerencsére észrevették, j Hamar a csendőrségre szaladnak, a mely rögvest kiszáll a helyszínére Zadrazec keresésére.
Mikor a padlásra jöttek, sehol sem találják, az asszony azonban csak állitja hogy ott kell lennie. A csendőrség forgatja a szénát, s amikor már mélyen feltúrták a szénát, szólal meg a rabló : „ne piszkáljanak tovább, itt vagyok«
Előkerülve a rabló, kihallgatásakor azt állitja, hogy gyufát csempészet s a falu végén a fináncok elvettek tőle 50 csomagot, azok elől szökött és bujt el a szénapadláson. Csak amikor ennek ellenkezője bizonyosodott be, ismerte be tervét, hogy
ha a házbeliek elmennének hazulról — meglopná őket.
A csendőrség vallatására megmondja, hogy a bíróságnál büntetéspénzzel tartozik, s hogy cipész gépjét el ne árverezék ezen tartozáza miatt akart annyit lopni, hogy azt kifizethesse. Zadrave-cet átadták a D. Lendavai bíróságnak.
Vszkrio sze je, da de mo-goucsi kradnoti.
Z-szená naprej szkopani tolvaj.
Aug. 30.-ga, gda szo orozsníki nájbole /&-poszleni bili sz-preiszkávov G. bisztricskoga nesz-rámnoga dogoudka, je eden Zadravec József iména sztancsar od Lipe za priliko steo ponücati tou vrejmen, da bi kradno lehko, szamo da sze naszkalo. Crenšovce szi je miszlo za pripravno meszto i tak sze na Tompa Matjása stalepallás potégno, ali na pamet szo ga vzéli i szo taki glászili zsandá-rom, kí szo na iszkanye Zadraveca v ednom momenti tam pousztali.
Gda szo na pallás prisli, szo ga nej mogli nájdti taki, zsenszka je pa trdila, da tam more bidti. Zsandárje prevrtávaio, premetávajo szenou i gda szo zsé globoko premetali sze oglászi ftícsek i právi :
„ne kopajte dale, — tü szem"
Naprejpridoucsi, po zaszlísanyi z-povej, da spice szvércao i na konci vészi bi vsi financi szo vzéli odnyega 50 paklicsov spíc pred tisztimi je zbegno i sze v-s/.krio na té pallás. Szamo gda szo tomi naszproutno dokázalo je pripoznao namen nyega szkrívanya :
„gda bi hízsni vszi na delo odisli, bi je okradno."
Na zsandárov pitanye zakaj je steo kradnoti povej, da je záto steo kradnoti, ár je prí szodníji vékso kázen meo piacsati i da sze ny.emi csiz-márszki masin za toga volo ne odá, nego szi po táksoj pouti szprávi potrejben pejnez i plácsa kázen. Za volo tolvajsztva szo ga prejk dáli szodníji v D. Lendavi.
Hirdetések „Mőrszka Krajina"-ban
sikerrel járnak.
Politikai helyzet.
Miniszteri tanácskozások — Radics éi pártja elleni erélyes akció terve. — Kor mány és a klerikálisok közti tárgyalások
A parlament nyári szünete már a vége fel jár, az ülések nemsokára megkezdődnek (20.-án A nyári szünet alatt csak a minisztertanács dol gozot', azok kiválóbb alakjai is külföldön volta elfoglalva, mások pedig politikai orientációkat él kapcsolatokat kerestek egyes ellenzéki pártvezé rekkel.
A pénzügyminiszteri elkészült 1923—24. év költségvetési javaslatával s előterjesztette a pénz ügyi törvényt. Pénzügyi bizottság f. hó 10.-i üléj sén tárgyalják a felemelendő illetékekről szók törvényjavaslatot. Minisztertanácsot nagyban fog' lalkoztatják Radics és pártja ellen teendő erélyes megtorló intézkedések. Radicsnak angol közvetitéi által lehetővé telt külföldre való utazása arr( készteti a kormányt, hogy nemcsak Radics ellen de az egész blokk ellen a legkíméletlenebb eréiy-lyel fog eljárni s velük szemben a kommunistái ellen jól bevált rendszert óhajtanak alkalmazni Radics ellen pedig, ki engedély nélkül ment külJ földre'^hazatérést minden eszközzel meggátolják s in contumaciam ítélik el. Radics egyes jelentései szerint már villát vett Svájcban s ott akarja felállítani főhadiszállását.
Több mértékadó jelentés szerint a radi' kális párt és kormány kiküldötte tárgyal a klerikális párt vezérével Dr. Koroseccel a korinánj támogatása tárgyában, de még eddig megállapc* dásra nem jutottak a klerikálisok tulkövetelése miatt. A klerikálisok legfőbb követelése az, hogj az ő egyeduralmuk Slovéniában biztosi tasék. /j tárgyalások még folytatódnak. Ha a klerikálisod kal a megegyezés nem sikerülne, ugy a parlanunl feloszlatása és uj választások kiirása lesz a kor mány fegyvere, amikor is a legerélyesebb eszköj zök használatával fogja a többséget pártja számáíl megszerezni.
GLASZI.
HÍREK.
—	Gornja bistricai csendőrgyilkosságból kifolyólag eddig ötöt szabadon bocsátottak, de hatot újonnan letartóztattak. Tehát a »stand« állandó, Ez csak arra vall, hogy az egész község tudn. mással birt a dologról s minden előre megfontolt terv szerint történt. Mint beavatot helvrS értesülünk, az esett megtorlásanként s a már a tavalyi és egy idei külön halálos kimenetelű verekedés véget a három Bistrice egy zászlóal katonaságot fog kapni, kiket a három község lese köteles eltartani mindaddig, mig nem javulnak. Talán tényleg az lenne egyedüli kultuláris és j<í elleneszköz az ily esetek újbóli előfordulásának] meggátlására.
—	Oltárteritölopók elitélése. Ismeretes olvasóink! előtt az M. Sobotai eset, mely Hassai Dervarícs-j nak padláson való »szrencsétlen« elfogásával történt, s mely a betörések sorozatára derített fényt a kiknek még az oltárteritök lopása sem jelentet bünt. mint értesülünk, az egész bandát most elítélte a maribori törvénszék és pedig: Hassa József „fővezért" 18, Melles Józsefet 6, Cipói Ignácot 4, Dervarics Józzefet 3 havi fogházra, Hassai anyját Hassai Annát pedig 4 havi börtönre.
—	»Fegyverrejtegetés Prekmurjéban« cím alatt a „Jutroban" olvassuk, hogy Sv. Martinban Mur( mellett Subič Števan lakásában a csendőrőrjára nagy fegyverraktárra talált. Többekközött találtat 9 karabélyt, 16 más katonai fegyvert, 5 kardod 5 szuronyt, 8 revolvert és több két csövű fegyt vert. A fegyvereket lefoglalták. Šubič aki magyar
honpolgár,""magyarországon tartózkodik. Hogy az esett igaz-e vagy sem, — *nem kutatjuk, de hogyha csak ugy igaz, minlahogyJSv. Martin Prek-murjéban van, akkor — hazugság. Csodáljuk, hogy Ljubljanában is csak annyira vahnak tisztában Prekmurje geográfiájával.
—	A világ legnagyobb földrengése. Japánban
oly erős földrengés volt a napokban, hogy a világ krónika még eddig olyafnem jegyzett fel. Jokahama "város teljesen elpusztult. Tokió, Japán fővárosa is beleeset*;a föld zónájába s itt is csak ugy, mint Jokahamában, minden a tüz martaléka lett. A királyi családról még biztos hirek nincsenek. A királyi palota is ég, de a trónörököst és családját sikerült kimenteni. Legtöbb vasutat úgyszólván a föld elnyelte s az eddigi megállapítások szerint közel fél millió ember pusztult el.
—	Uj balkán háború veszedelme fenyeget abból a konfliktusból kifolyólag, mely az olasz határmegállapitó bizottsága ellen elkövetett görög merénylet miatt következett be. Az olaszok már megszállták Korfu görög szigetet, melyet előzetesen bombáztak s 11 embert ezáltal megsemmisítettek. A kiéleződött helyzet, melybe Jugoszlávia és Anglia is beleavatkozott, eléggé komoly, hacsak Anglia erélyes fellépése ezen komolyságnak elejét nem veszi.
—	Délivasut államosítása. Minisztertanács döntése alapján f. hó 3.-án, a római egyezményből kifolyólag, a délivasut összes, mintegy 700 km-es Jugoszláviára eső vonalait*az államkincstár saját kezelésébe átvette.
—	Krumpliásás, bár még^kissé kora van, vidékünkön általánosságban megkezdődött. Mindenki fél, hogy olyan időjárás lesz, mint a tavalyi évben volt, azért ássák — ha még nincs is itt az ideje.
—	Gornje íBistricskoga neszramnoga dogoudka sze tikajoucs, szo doszehmao z-püsztili 5, zaprli pa 6. Tak »stand« neszmej zménkati z 53 zaprejti. Potom sze kázse, ka je cejla vesznica znála od toga dela i sze je godilo po naprej dugticsanom plámi.^Na vékse szo zsé vszi pripoznali^kak i ka je steri delao sz zsandári. Niti je tou nej dognáno, csi je doticsni Balazsics büo na stalaj i sze vsze kázse, ka je po dogúcsanom plámi drűgi büo gor, da nebi tak szumlivo bilou. Kak sze csüje z-mero dájnoga meszta, vsze tri Bisztrice dobijo eden bat. szoldacsije i do je mogli hrániti, dokecs sze ne szpokorijo. — Tou je pa dobra miszel i kulturna kázen
—	Obszojena banda. Kak szmo szvojcsász zsé píszali o ednoj oganizeranoj tolvajszkoj bandi v M. Soboti, ji je té dni obszoudilo Maribosrzko ok-rozsno szodiscse i tou : H a s s a i József vodjo na 18' Meles Józsefa 6, Cipót ignáca 4, Dervarics Józsefa 3 meszecsni réden zápor i * Hassa i Anno na 4 meszecsni tezski zápor.
—	Szvetá nájvéksi potresz sze je godüo té dni v Japonszkom, kaksega je escse szvetovna histo-rija doszejmao escce nej zamerkala. Nájvecs szta trpela predjen váras Japonszke - - Tokio i tüdi Jokahama. Hízsa szo vsze vplamejTi sze pográzd-zsajo v-zemlou, zseleznice kakedno pozsré zemja. Doszejmao je blüzi pou miiion lüdi prejslo i ka je sz-králom i sz-vládov — je nej znáno. Kralevszka palacsa tüdi gori, zsnyé szo pa obránili presztolo-naszlednika (trónörökös) sz familijov. Nazgovorni dogoutek je presztraso vesz szvejt.
; — Nova balkanszka bojna nász pá grozi, stera sze dodá od podmurjenoszti. V grcsiji szo bujti Italijanszke oficíre i kotrige razmejitvene komisije i je tou prineszlo konflikt med Qrcsijo i Italijo. Zavolo toga szo zsé talijani zaszedli Korfu, pred sterim szo bombardirali glávno meszto i 11 lüdi
bujli,"dvej hizsi pa zrüsili.SV poosztreni dogoutek szta sze tüdi vmejsale drzsávi 'Anglija i Jugoszlávia i je mogoucse, da pride do isztinszkoga dela, csi Anglija vu právom vrejmeni ne prineszé dokoncsétek sz-osztrim nasztoupom.
—	Jiizsno zseleznico, stera je vpelana na ozemli Jugoszlávije, je drzsáva odkupila i je zsé vodi-telsztvo tej zseleznice prevzéla.
Veszeljé vu králeszkom dvori. Po szlüzsbenoj pouti szmo doubili porocsilo, da 6. t. m. vgojdno je kralíca Mai i ja porodila moško dete, ki posztane po čl. 56 usztave (alkotmány) presztola naszlenik (trónörökös) kraljevi-S. H. S. Zavolo toga szo vszi uradi szvetili 7. ! t. m. i szo vszi privatniki z-obeszilijzasztave.—
—	Mrtelnoszt. Ga. Jozefina Pire tüváriáica g. Anton S. P i r c a, upravitela kr. carinárnice v M. Soboti, je 1, m. 6. podugom betegi v Čakovci v spitáli mrla. Naše szožalje 1
Németország fizetni akar.
A németek ujabb terheket vállalnak a megszállás beszüntetése fejében
Stresemann német birodalmi kancellár Stuttgartban beszédet mondott a külpolitika kérdéseiről. Kijelentelte, hogy a német birodalom egész külpolitikájának csak az lehet a célja, hogy megszerezze Németországnak a Rajna és Ruhr mentén levő területek feletti szuverénitást és szabad rendelkezési jogot. Németország kész még a legsúlyosabb anyagi terheket is magára vállalni, hogy ezt a célt elérje. Hajlandó a produktív zálogszolgáltatási kötelezettségének alapjára helyezkedni.
Németország — mondta -- hálásan üdvözölné a tárgyalások mindennemű folytatását. Biztos, hogy a szuverénitásában ismét helyreállított Németország abban a helyzetben lesz, hogy elvállalja a kamatfizetési kötelezettség garanciáját, amelyen azután egy világkölcsön az európai béke érdekében felépülhet.
A francia sajtó Stresemann beszédéről Párisi jelentés szerint a német kancellár stuttgarti beszéde beváltotta a francia reménykedést. Petit Journal szerint a beszéd az uj német bolitikát vezeti be és a birodalmi közvéleményt előkészíti a változásra. Franciaországnak — irja a lap — ezekután az a teendője, hogy bevárja a német politika változását. A matin e beszédből azt következteti, hogy Stresemann hajlandó Cuno harmincmilliárd aranymárkájánál nagyob összeget is elfogadni.
Ponicanré nem»változtat politikáján Párisi jelentés szerint a Renasz emlékezetére Bretagneban rendezett ünnepségek során Ponicaré több beszédet mondott. Kijelentése szerint azok, akik Franciaország határain kivül a francia kormány akciója ellen dolgoznak, hiába számítanak a francia politika megváltozására. Francia ország tudja, hogy mit akar és azt el is éri.
— Négy vándorló-gőzös utasait visszautasítottak Amerikában. Páris-ból jelentik: A Chicago Tribune newyorki jelentése szerint a bevándorlási hatóságok kijelenteték, hogy az a négy utasszállító gőzös, amely pénteken éjfél élőtt 1896 bevándorlóval elérte az amerikai kikötőt, még az augusztusi kvótára esik, amely már betelt. E bevándorlók legnagyobb részét ezért elutasítják.
Pej nézi
1 Dollár. . . . ~ 100 Kor. Budapest = 100 Kor. Becs . . 1 lira .'.... Zürichben 100 Dinar
Pénz
—	Kj 368--= » 2'—
- » —50
—	» 16'— 5-90
KINO
v Murski - Soboti
V nedeljo 9. szept. popold. ob 3 uri zvečer ob 8 uri:
J
edrenjača smrti
Senzacijonalna pustolovina u 6 činova
Der Todessegler
Vstopnina:
Gornje lože 8— Dinár, spodnje lože 7-— Din. in II. prostor 3 — D.
Lastnik kina GUSTAV DITTRICH
Trzsne cejne. Kereskedelmi árak. Blágo — Áru.
100 kg. Pšenica—Buza ....		K	1350 —
»	» Zsito—Rozs ...	>	1200 —
»	» Ovesz—Zab.....	»	1200 —
»	» Kukorca—Tengeri . .	>	1400-—
»	» Proszou Köles . . ..	>	1200 —
»	» Hajdijna—Hajdina . . .	>	1200 —
»	> Graoka—Bükköny . . .	>	2000-
»	» Otroubi (psen ) —Korpa (buza)	>	1000-—
»	» Szenou—Széna . . . ,	>	300 —
»	» Graj—Bab.....	»	1600 —
>	» Krumpise—Burgonya . .	>	400 -
1 kg. Lenovo sz.—Lenmag . . .		»	—•—
> >	Detelcsno sz.—Lóhermag	>	—•—
»	» »»
5	»
>	»
»	»
« — Borjú
£ —Sertés
S 60
Bikovje S —Bika Telice S —Üsző Krave —Tehén Teoci Szvinyé
Mászt I-a— Zsirl-ő. . . , »
Zmoucsaj -Vaj.....»
Spej—Szalona.....>
Belice—Tojás ...,.»
III. II. I.
60-— 65-— 70' 65-— 70-^30-—35-—45-5	70-80-
I 95-105-. , » 216 . . » 140-176-7-
Mi lesz szeptember 16.-án
9
Harangszentelés Fokov-cin, utána pedig táncmulatsággal egybekötött
népünnepély
GROSZ HERMAN
ÉS
GROSZ SAMU
VENDLGL ŐSÖKNÉL.
Gazdálkodás
A veszettség.
Irta: Nemes Miklós állatorvos. M. Sobotán.
Az élők világában mindenik állatnak és növénynek, sőt fajoknak vannak ellenségei, élős-dii, melyek nemcsak kárukra vannak, hanem annyira megtámadják a gazdaállat, a gazdanövény stb. szeivezetét, hogy annak átalakítását, bomlását, elhalását okozzák. Ezek az élősdiek lehetnek tágabb értelemben, ásványok, savak, lúgok, gázok stb. tehál majd minden, ami a létező testeket körülveszi, velük érintkezik. Szűkebb értelemben: jól látható növényi és állati teremtmények és nem látható igen kicsike kis alkotmányok, testek. Ezekhez az utolsókhoz tartozik a veszettség okozója is.
Ha megfigyeljük az embert, az is megrabolja a juhok ruháját, hogy magának szövetet csináljon, megrabolja a különféle szárnyasokat a magzatjaiktól, a tojásaitól, hogy a gyomrát tele rakja vele. Agyonüti, — szúrja — lövi az állatokat' kitépi az élő növényeket, letépi az élő növény testéről annak gyümölcsét, amelyet nem azért termelt, hogy mások megegyék, hanem, hogy a benne levő magzatából nagy terebélyes fa legyen. Kirepeszti az élő kőzetből az ásványokat, a sót, a salétromot stb-it, hogy azok testéből lakmározhasson. Az ember is élősdi!
Ezek mind az Istentől adott ellenségek.
Ezek az ellenségek, élősdik a létért, (nem a gazdagságért) vájó állandó küzdelemben más megtámadható testnek kárára magukat és családjukat kívánják életben tartani. A természet az összes állat-, növény- és ásványvilágnak, tehát mindennek ami e földgolyón létezik, megadja a létrejövetelükhöz az erőt, a hőt a világosságot, a sötétséget, a vizet, a táplálékot, a létfeltételeket, de egy bizonyos idő után, gondoskodik gyártmányainak lerombolásáról is. Ide számítjuk az öregedést. Gondoskodik, hogy az egyén (egyed, tárgy, szóval az a valami) legyen az állati (szamár, bolha, ember, légy), növényi (a kaktusz, legyekkel táplálkozó növé.iyek, almafa, tulipán), ásványi (minden egyéb ami sem állati sem növényi tulajdonságokkal nem bír, ilyenek: a só, a víz, a bélgáz, az arany) vagy ezek átmeneti alakjai (ainiant, asbest, szén, korál, spongya, bacteriumok stb.) átalakittasanak az egész mindenséget képező más milliárdnyi tárgyaknak az alkatrészévé. Az Istennek a természetadta mindenség egyes alakjai egyformán kedvesek, mindenik az ő teremtménye, legyen az kukac, bacillus, ember vagy elefánt, buza-szem vagy só.
Az emberek — csekély kivétellel — ember és állattársaikat, ha azok szive, légzése végleg elállott: halottnak mondják, — magát az átalakulást halálnak nevezik. Nem igy a természettudósok. Azok nem ismernek halált, bár ők is használják e kifejezést a mindennapos beszédnél. Ezek a „halálnak" nevezett átalakulási folyamatok nagyon is gyorsak, nem mozdulatlanok, rendkívül sok változásokkar járók, tehát csupa életjelenségek. Az önkívületi áilapotban levő ember bomlása: élet. Sokféle baktériumnak, gilisztáknak adja meg a létfeltételeket. Azok élősködnek rajta. Sok állat, sok növény, talán még az ásványok is táplálkoznak belőle, friss anyagokat termelnek, uj életre kel, más alakban a halott minden porcikája. Hiszen régi szabály, semmi nincsen, ami megsemmisülhet; minden megmarad, csak átváltozik. Mivel minden állandóan átváltozik, tehát minden él. Nincsen halál a ter mészéiben. Pld. A „halottból" sokféle, nekünk kellemetlennek tanított és csak azért kellemetlennek érző gázok születnek, képződnek. A gázok országa megszaporodik. E keletkezett gázok megkezdik az ő életpályálukat. Ezeknek is mint mindennek megvan az ő élősdijei, az emberi észszerinti ellenségei. Másféle gázok belekeverik magukat ezek testébe, meg is bontják őket.
(Eolytatása következik.)
Vérsztvena.
V szeptemberi
Outave szprávlanye, stera sze do málé mese more szpuniti, ár potom, kak tou segou májo lüdjé. praviti, de sze na pécsi mogla szü-siti. Obracsanye sze verno má odprávlati; pri-právlati sze zemla k-szejátvi, stera sze okouli 25-toga zacsinya. Rána szejátev je vszigdár bougsa, kak készna. Vszáki S'.e tak more pascsiti, ár je nejznati csi de jo szledi zaneprípravnoga vrejmena volo mogao odpraviti, ali nej ?
Máhra sze zdaj po trávnikai paszé, csi je nej trnok moker cajt. Za krmlenye sze szvinyé zse zdaj morejo notri zapératl. Nájbougsi szo pod krmo dvej leti sztari prascsícsje.
Lagve k- brátvi zse zdaj trbej pripraviti, naj krédi bodejo. Szád sze pouleg réda zorjenyá pobérati má; doj z sesresanoga i pozadnyejsega sze jeszi má réditi; steri nesztojí dugó, sza na jabocsnico, grüskojco szkúcsti — nisteroga po-szühsiti trbej, ali dugó sztojécsi, dobro dozorjeni sze more na zimou tá djáti.
Krumpisje, kukorica, grajh sze tüdi v-tom mejszeci zorijo i domou szprávlajo. Konopél, lenü trejtje zse tüdi zdaj godi Zsivázni sopanye sze zdaj sze tüdi lehko zacsinya. Belíc vküp szprávlanye sze pascslivo naj nadaljáva.
Vcselé tüdi zdaj placsüjejo szvojo dajo, vísesnyi méd sze od nyílt vkraj vzeme.
SPORT
D. lendavai kézlabda-játék.'
D. Lendaván megalakult a Sport Club ke-beién belül a „Hasena", a nők kézlabda-játéka.
A trainingek naponta folynak és a hölgyek már aránylag nagyon szép eredményre jutottak, úgyannyira, hogy a vezetőség a szezon végén nyilvános mats-ot akar tariani.
Az egylet pályát a közbirtokosságtói kapott. Hir szerint a futball trainingek is megkezdődnek a közeli napokban, ami aztán arra a tneggyő- 1 ződésre hoz bennünket, hogy Lendava sport élete virágzóbb lesz mint volt valaha.
A Hasena szakosztály megalakítója és vezetője Topolak Józsefné, aki számos adományával gazdagította az anyagiakban szűkölködő
egyletet. " (b. j) -
Mérkőzés Cakovecen. Nagyszámú közönség előtt folyt le az elmúlt vasárnap a HŠK Atena (Zagreb)---ČŠK mats, amely a vendégcsapat teljes Kudarcával végződött I): G félidő 0:2. A golok közül 4-et Eppinger 1, 1-et Bistrovič és 1-et Dobos II rúgott. A biró Szalai volt.
Előfizetések és hirdetések a Prekmurska tiskarnában is felvétetnek.
O C N S K
Novoszt! Naznányam Novoszt!
postiivanomi obcsinsztvi, ka v krátkom odprem v M. Soboti delavnico i sze dobi ino dela vsze fele kamenje kak grobovni i cerkevni z szivo, csarno i beloga marmora steri sze lehko poglédnejo pri:
J O S E F
zacsaszno HOilOS ideiglenesen v krátkom |j rövidesen
v MURSKA SOBOTA-ban
SÍRKÖVEK szürke és fehér márványból kaphatók, mint gránit, szianit és labraderbóí. Elvállal mindennemű templomi munkálatokat, úgymint beton és művészi munkák elkészítését.
Újdonság ! Figyelem! Újdonság !
Máh gíászi
Házeladás. A majdnem uj B r e i n e r-íéle ház Hodoson, a benne lévő jó forgalmú üzlettel más vállalkozás miatt eladó. Bővebbet a tulajdonosnál,	Óddá sze na Hodosi szkoro nouva hisa z dobroidoucsov trgovi-nov /avolo drügoga poszla. Vecs pri lászt-niki: B r e i n e r Samu Hodos.	
Pej nézi		Pénz
1 Dollár. .		- Kj 368 -
100 Kor. Budapest		: » 2 —
100 Kor. Becs		- » —50
1 líra . . .		. » 16' —
Zürichben 100	Dinar 5-90	

RED STAR LINE
Antwerpen—New-York
s čuvenimi belgijskimi parobrodi
„BELGENRAND"'
najnovejši, največji in najhitrejši parobrod iVed Star Linije
Največja udobnost, najmodernejša urejenost v kabinah in tretjem razredu. IZVRSTNA HRANA. Vsa pojasnila dajajo brezplačno zastopstva RED STAR LINE:
BEOGRAD, Karadjordjeva ulica broi 91. ZAGREB, Trg I. hroj 16. LJUBLJANA, Marijin trg št 2. GRUŽ, Obala.
BITOLJ, Bankarska ulica broj 12.
c^ ~ ty Po uiszikoi eejnil

m
ti
ILNICA v MURSKI SOBOTI
Prej — Ezelőtt
MURASZOMBATI TAKARÉKPÉNZTÁR
(SZTARA GASZA)
Hirdetések „Mőrszka Krajina"-ban
sikerrel járnak.
Z VRSÁVA VSZE BANCSNE DUGOVÁNYA" MINDEN BANKSZAK AAÁBA VÁGÓ ÜGYET LEBONYOLÍT. V ZVÉZI	ÉRDEKKÖZÖSSÉGBEN
Z „JADRANSKA BANKA BEOGRAD"-AL