Milena Britovšek, Magda Gavriloska, mag. Aleksander Vališer Naravoslovje 8 Természettudomány 8 Učbenik za 8. razred dvojezične osnovne šole | Prilagojeni izobraževalni program z nižjim izobrazbenim standardom Tankönyv az általános iskolák 8. osztálya számára | Alkalmazott tantervű nevelési-oktatási program 2. del 2. rész Milena Britovšek, Magda Gavriloska, mag. Aleksander Vališer NARAVOSLOVJE 8 (2. del) TERMÉSZETTUDOMÁNY 8 (2. rész) Učbenik za 8. razred dvojezične osnovne šole Tankönyv az általános iskolák 8. osztálya számára Prilagojeni izobraževalni program z nižjim izobrazbenim standardom Alkalmazott tantervű nevelési-oktatási program Strokovni pregled / Szakmai bírálók: mag. Milena Košak Babuder mag. Andreja Bačnik mag. Dušan Vrščaj mag. Robert Repnik Emilija Mrlak Jezikovni pregled / Nyelvi lektor: Lektor’ca Uredili / Szerkesztők: mag. Darinka Ložar in Nataša Purkat, Lektor’ca Ilustracije / Illusztráció: Magda Češek Fotografije / Fotók: Shutterstock Oblikovanje / Műszaki szerkesztő: Žiga Valetič Prevod v madžarski jezik / Magyarra fordította: Andrea Pisnjak Jezikovni pregled prevoda v madžarskem jeziku / Magyar nyelvi lektor: dr. Merényi Annamária Grafična priprava / Grafikai előkészítés: Art-design, d. o. o. Izdal / Kiadta: Zavod RS za šolstvo Predstavnik / A kiadásért felel: dr. Vinko Logaj Urednica dvojezične izdaje / Szerkesztő: Andreja Nagode Spletna izdaja/ Online kiadás Ljubljana, 2023 Učbenik je dosegljiv na / A tankönyv az alábbi linken található: www.zrss.si/pdf/naravoslovje8_2_del.pdf Publikacija je brezplačna. Učbenik je izdan s finančno podporo Ministrstva za vzgojo in izobraževanje. A kiadvány ingyenes. A tankönyv az Oktatási Minisztérium pénzügyi támogatásával jött létre. Kataložni zapis o publikaciji (CIP) pripravili v Narodni in univerzitetni knjižnici v Ljubljani COBISS.SI-ID 143926787 ISBN 978-961-03-0774-7 (PDF) © Zavod Republike Slovenije za šolstvo, 2023 © A Szlovén Köztársaság Oktatási Intézete, Ljubljana, 2023 2 NARAVOSLOVJE 8 TERMÉSZETTUDOMÁNY 8 Učbenik za 8. razred dvojezične osnovne šole Prilagojeni izobraževalni program z nižjim izobrazbenim standardom Tankönyv az általános iskolák 8. osztálya számára Alkalmazott tantervű nevelési-oktatási program Milena Britovšek, Magda Gavriloska, mag. Aleksander Vališer (2. del | 2. rész) KAZALO 10 KOŽA ...........................................................................6 11 ŽIVČEVJE ...................................................................28 12 ČUTILA ......................................................................52 13 ZVOK IN VALOVANJE ............................................. 100 14 DIHALA .................................................................. 132 15 PREBAVILA ............................................................. 160 16 KRVNA OBTOČILA ................................................. 192 17 IZLOČALA ............................................................... 234 18 HORMONSKE ŽLEZE .............................................. 250 19 SPOLOVILA ............................................................ 260 4 TARTALOMJEGYZÉK 10 A BŐR ..........................................................................7 11 AZ IDEGRENDSZER ...................................................29 12 AZ ÉRZÉKSZERVEK ...................................................53 13 A HANG ÉS A HULLÁMOK ...................................... 101 14 A LÉGZŐRENDSZER ............................................... 133 15 AZ EMÉSZTŐRENDSZER ........................................ 161 16 VÉRKERINGÉS ........................................................ 193 17 A KIVÁLASZTÓ SZERVRENDSZER ......................... 235 18 BELSŐ ELVÁLASZTÁSÚ MIRIGYEK ........................ 251 19 NEMI SZERVEK ....................................................... 261 5 NARAVOSLOVJE • UČBENIK • 7. RAZRED | BIOLOGIJA 10 KOŽA 5 001-028 Nar_8_2 del.indd 5 2.9.11 8:20 NARAVOSLOVJE • UČBENIK • 7. RAZRED | BIOLOGIJA 10 A BŐR 5 001-028 Nar_8_2 del.indd 5 2.9.11 8:20 BIOLOGIJA | NARAVOSLOVJE • UČBENIK • 8. RAZRED Spomni se imen različnih živali in pomisli na to, kako različno kožo imajo kače, levi, žirafe, muhe, kokoši … Mogoče veš, katera žival ima najbolj podobno kožo človeški? Si se že vprašal, zakaj kožo sploh potrebujemo? NALOGE KOŽE Koža pokriva vse telo in varuje organizem pred poškodbami notranjih organov. Preprečuje, da bi v telo vstopali mikrobi, da iz telesa ne izhlapi preveč tekočine in da telo ne oddaja MIKROBI – s prostim očesom preveč toplote. nevidno bitje, ki lahko škodi Koža izloča loj in znoj. Z znojem izloča tudi nekatere odvečne organizmu. in škodljive snovi. Koža pomaga pri uravnavanju telesne temperature, v njej pa so tudi čutila za tip, mraz, toploto in bolečino. ZGRADBA KOŽE PIGMENT – nastaja Koža ima tri plasti: v povrhnjici, • povrhnjico – to je zunanja plast kože, ki jo vidimo, v povrhnjici obarva kožo. je tudi pigment – kožno barvilo; Ljudje imajo v koži • usnjico – ta je tik pod povrhnjico, v njej ležijo lojnice, znojnice, različno količino tega barvila. Več lasni mešički, krvne žile, čutnice; je v koži pigmenta, • podkožje – tretja plast, ki razmejuje kožo in mišice. manj svetlobnih žarkov prepušča. V koži so poleg čutil za tip, mraz, toploto in bolečino še krvne Celicam v globini so škodljivi in limfne žile ter kožne tvorbe, nastale iz odmrlih, poroženelih predvsem celic. To so nohti, lasje in dlake. Njihova naloga je, da varujejo ultravijolični dele telesa pred zunanjimi vplivi. Nohti varujejo prste in lajšajo (UV) žarki. delo z rokami. 8 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Jusson eszedbe néhány állat, és gondold át, mennyire különböző a kígyók, az oroszlánok, a zsiráfok, a legyek és a csirkék bőre…! Tudod-e, melyik állat bőre hasonlít leginkább az emberi bőrre? Gondolkoztál-e már azon, egyáltalán miért van szükségünk bőrre? A BŐR SZEREPE A bőr az egész testet borítja, és védi a szervezet belső MIKROBÁK – szerveit a sérülésektől. Megakadályozza a mikrobák bejutását szabad szemmel a szervezetbe, hogy ne párologjon el túl sok folyadék a láthatatlan mikroorganizmusok, szervezetből, és a szervezet ne bocsásson ki túl sok meleget. amelyek árthatnak a szervezetnek. A bőr faggyút és verejtéket választ ki. Az izzadsággal kiválasztja a káros anyagok egy részét. A bőr segít szabályozni a testhőmérsékletet, és a tapintás, hideg, meleg és fájdalom érzékszerveit is tartalmazza. PIGMENT – a A BŐR FELÉPÍTÉSE felhámban kelet- kezik, színt ad a A bőr három rétegből áll: bőrnek. Ebből a festékből • Felhám – a bőr külső rétege, amit látunk, a hámban különböző meny-pigmentszemcsék vannak – bőrfesték; nyiség található az • Irha – közvetlenül a hám alatt van, ahol faggyúmirigyek, emberek bőrében. Ha több pigment verejtékmirigyek, szőrtüszők, erek, mirigyek találhatók; van a bőrben, • Bőralja – a harmadik réteg, amely elválasztja a bőrt és az izmokat. akkor kevésbé hatnak rá a fény- A bőrben az érintés, a hideg, a hő és a fájdalom érzékszervei sugarak. A sejtek mélységében mellett erek és nyirokerek, valamint az elhalt, kihajtott különösen káros bőrnövedékekből kialakult sejtek is vannak. Ezek a körmök, a haj az ultraviola (UV) és a hajhagymák. Feladatuk a testrészek védelme a külső hatások sugárzás. elől. A körmök védik az ujjakat, és megkönnyítik a kézimunkát. 9 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA V koži so žleze znojnice in lojnice. Naloga znojnic je, da izločajo znoj. Z znojenjem človek uravnava telesno temperaturo. Lojnice mastijo kožno površino. Izlivajo se ob dlakah. URAVNAVANJE TELESNE TEMPERATURE Povej, kakšna je tvoja koža, kadar te zebe in kadar ti je vroče. S temperaturo merimo, kako toplo je telo. Telesno temperaturo, temperaturo zraka in vode navadno merimo v stopinjah Celzija. Oznaka za stopinje Celzija je °C. Kadar je človek zdrav, je njegova stalna telesna temperatura okrog 37 °C. Napravo, s katero merimo telesno temperaturo, imenujemo termometer. Poznamo več vrst termometrov. Ko se vrneš z zimskega sprehoda v toplo stanovanje, ti lica kar žarijo. Zakaj? 10 7 001-028 Nar_8_2 del.indd 7 2.9.11 8:20 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA A bőrben verejtékmirigyek és faggyúmirigyek találhatók. A verejtékmirigyek felelősek a verejték kiválasztásáért. Az ember a verejtékezéssel szabályozza a testhőmérsékletét. A faggyúmirigyek zsírosítják a bőrt. A szőrszálaknál válnak le. A TESTHŐMÉRSÉKLET SZABÁLYOZÁSA Mondd el, milyen a bőröd, amikor fázol, és milyen, amikor meleged van! Hőmérséklettel fejezzük ki, milyen meleg a test. A testhőmérsékletet, a levegő hőmérsékletét és a víz hőmérsékletét általában Celsius-fokban mérjük. A Celsius-fok jele a °C. Amikor az ember egészséges, az állandó testhőmérséklete 37 °C körül van. A testhőmérsékletet mérő készüléket hőmérőnek nevezzük. Többféle hőmérő létezik. Amikor téli sétáról visszatérsz a meleg lakásba, ég az arcod. Miért? 11 001-028 Nar_8_2 del.indd 7 2.9.11 8:20 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R KADAR TI JE VROČE: KADAR TE ZEBE: – se telo ohlaja, – se zelo malo potiš, – se močno potiš. – se pojavi drgetanje in kurja polt, – se sprošča toplota, ki ogreva telo. NEGA KOŽE Zaradi nalog, ki jih ima koža, je zelo pomembno, da prav posebej skrbimo zanjo. Skozi poškodovano kožo v telo namreč prihajajo mikrobi, zato je pomembno, da se praske in druge poškodbe hitro zacelijo. Če se ne umivamo vsak dan, se lahko zamašijo pore lojnic in znojnic, zato koža svoje naloge ne more opravljati. Zaradi premalo umivanja se začnejo razkrajati snovi, ki se izločajo skozi kožo in posledica tega je neprijeten vonj. Posebno nujno je, da si roke umijemo pred vsako jedjo, da klic z rok ne prenašamo v usta. Nič manj pomembno ni, da si sproti čistimo nohte in krtačimo lase. 12 8 001-028 Nar_8_2 del.indd 8 2.9.11 8:20 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA AMIKOR MELEGED VAN: AMIKOR FÁZOL: – a tested lehűl, – kevésbé izzadsz, – erősen izzadsz. – reszketés és libabőr jelenik meg, – hő szabadul fel, ami felmelegíti a testet. BŐRÁPOLÁS A bőr feladatai miatt nagyon fontos, hogy külön odafigyeljünk rá. Mivel a sérült bőrön keresztül jutnak be a szervezetbe a mikrobák, fontos a karcolások és egyéb sérülések gyors gyógyulása. Ha nem mosakszunk mindennap, a faggyúmirigyek és verejtékmirigyek eltömődhetnek, ezért a bőr nem tudja elvégezni a feladatait. Kevés mosakodás esetén az anyagok lebomlanak, kiválasztódnak a bőrön, ennek eredménye a kellemetlen szag. Különösen fontos minden étkezés előtt kezet mosni, hogy a baktériumokat ne vigyük a kezünkkel a szájba. Nem kevésbé fontos a körmök rendszeres tisztítása és a fésülködés. 13 001-028 Nar_8_2 del.indd 8 2.9.11 8:20 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA Najboljša sredstva za utrjevanje kože so zrak, mrzla voda in sonce. Zato se moramo veliko gibati na svežem zraku in se umivati z mrzlo vodo. Čim več spimo pri odprtem oknu. KLICA – Oblačimo se glede na vreme. Pazimo na to, da se ne mikroorganizem, izpostavljamo močnemu soncu, ki lahko poškoduje kožo. ki povzroča kakšno bolezen. Oglej si sličico in v zvezek za nalogo zapiši. Zakaj se umivamo? Kakšna mila uporabljamo? Kaj naredimo, če je koža presuha? Zakaj dobimo mastne lase? Kako pogosto si jih umivamo? Zakaj lase krtačimo? Zakaj potrebujemo nohte? Kako si jih negujemo? Kdaj uporabimo dezodorante? Zakaj vsak dan menjamo spodnje perilo? Iz kakšnega materiala naj bo spodnje perilo in zakaj? Kdaj oblačila prezračimo? TELESNA NEGA: Vsak dan se oprhaj in pri tem uporabljaj blaga mila. Če imaš akne, pazi na prehrano. Pri povečanem potenju, posebno pri športnih aktivnostih, se znova oprhaj in po potrebi uporabi dezodorant. 14 9 001-028 Nar_8_2 del.indd 9 2.9.11 8:20 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA A bőr erősítésének a legjobb módja a levegő, a hideg víz és a nap. Ezért kell sokat mozogni a friss levegőn, és hideg vízzel mosakodni. Minél többet aludni nyitott ablaknál. Az időjárásnak KÓROKOZÓ megfelelően öltözködni. Ügyeljünk arra, hogy ne tegyük ki MIKROBA – magunkat erős napsütésnek, ami károsíthatja a bőrt! betegséget okozó mikroorganizmus. Figyeld meg a képet, és válaszolj a füzetben a kérdésekre! Miért mosakszunk? Milyen szappant használunk? Mit teszünk, ha száraz a bőrünk? Miért zsírosodik a hajunk? Milyen gyakran mosunk hajat? Miért keféljük ki a hajunkat? Mihez használjuk a körmünket? Hogyan ápoljuk a körmünket? Mikor használunk dezodort? Miért cserélünk mindennap alsóneműt? Milyen anyagból legyen az alsónemű, és miért? Mikor szellőztetjük a ruháinkat? TESTÁPOLÁS: Mindennap zuhanyozz le kímélő szappannal! Ha pattanásos vagy, figyelj az étrendedre! Fokozott izzadás esetén, különösen sporttevékenység közben, ismét zuhanyozz le, és szükség esetén használj dezodort! 15 001-028 Nar_8_2 del.indd 9 2.9.11 8:20 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R Kaj pomeni izraz kurja polt? Razmisli in zapiši, zakaj so znojnice tako pomembne. Lojnice izločajo maščobo. Zakaj je po tvojem mnenju maščoba potrebna za kožo? Zakaj si umivamo lase? Razmisli, zakaj se ni prijetno peljati v polnem avtobusu preznojenih ljudi. Zakaj se moramo po uri telovadbe, ko smo vsi preznojeni, umiti z vodo in preobleči telovadno opremo. Koži škodijo: • pretirano sončenje: – koža se prehitro stara, – nevarnost raka; • umazan zrak: – čedalje več kožnih alergij; • napačna kozmetična sredstva. Za lepo kožo je pomembno: • zdrava prehrana, • sprostitev, • spanje. 16 10 001-028 Nar_8_2 del.indd 10 2.9.11 8:20 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Mit jelent a libabőr? Gondolkozz és írd le, miért olyan fontosak a verejtékmirigyek! A faggyúmirigyek zsírt választanak ki. Szerinted miért szükséges a zsír a bőr számára? Miért mosunk hajat? Gondold meg, miért nem kellemes teli buszon izzadt emberekkel utazni! Miért kell egyórás edzés után, amikor mindannyian izzadtak vagyunk, vízzel lemosakodni és átöltözni? A bőrre káros hatással vannak: • a túlzott napozás: - a bőr túl gyorsan öregszik, - a rák kockázata; • a szennyezett levegő: - egyre több bőrallergia; • a nem megfelelő kozmetikai termékek. A szép bőr szempontjából fontos: • az egészséges táplálkozás, • a pihenés, • az alvás. 17 001-028 Nar_8_2 del.indd 10 2.9.11 8:20 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA • Vsak dan se umivamo z mrzlo vodo. • Veliko se gibljemo na zraku čim bolj lahko oblečeni. • Plavamo in se sončimo. • Kdor lahko, naj spi pri odprtem oknu še pozno jeseni. • Napačno je oblačiti se po modi in po koledarju. POŠKODBE KOŽE Najhujše poškodbe kože so opekline in ozebline. Opekline nastanejo, ko je koža izpostavljena zelo visoki temperaturi. Najprej koža le pordeči, nato se pojavijo mehurji. Mehurjev ne smemo predirati, ampak jih le pokrijemo s sterilno gazo. Zaradi okužbe opeklin nastanejo še hujše poškodbe kože. Pomembna je prva pomoč. Človeka, ki je močno opečen, zavijemo v čisto rjuho, da preprečimo okužbo opečene kože. Poskrbimo za hitro zdravniško pomoč. Ozebe povzroči hud mraz. Tudi pri tem koža najprej pordeči, nato se pojavijo mehurji. Koža lahko tudi odmre in odpade. Najpogosteje ozebejo bolj izpostavljeni deli telesa. 18 11 001-028 Nar_8_2 del.indd 11 2.9.11 8:20 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA • Mindennap hideg vízzel mosakodunk. • Sokat mozgunk a levegőn, a lehető leglengébben öltözve. • Úszunk és napozunk. • Aki teheti, késő ősszel is nyitott ablaknál aludjon. • Helytelen a divat és a naptár szerint öltözködni. BŐRSÉRÜLÉSEK A legsúlyosabb bőrsérülések az égési sérülések és a fagyási sérülések. Égési sérülések akkor keletkeznek, amikor a bőr nagyon magas hőmérsékletnek van kitéve. Először a bőr csak kipirosodik, majd hólyagok jelennek meg rajta. A hólyagokat nem szabad kibökni, hanem steril gézzel be kell őket kötni. Az égési fertőzések miatt még súlyosabb bőrsérülések alakulhatnak ki. Fontos az elsősegélynyújtás. A súlyos égést szenvedett személyt tiszta lepedővel betakarjuk, hogy megakadályozzuk az égett bőr elfertőződését. A fagyási sérüléseket az erős hideg okozza. Itt is először kipirosodik a bőr, majd hólyagok jelennek meg. A bőr elhalhat és leeshet. 19 001-028 Nar_8_2 del.indd 11 2.9.11 8:20 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R Koža se lahko poškoduje tudi pri različnih opravilih. Oglej si sliko in pisno odgovori v zvezek. Kaj je žulj? Kako ga oskrbimo? UŠČIP ŽULJ MEHURČEK MODRICA Kaj je modrica? Kako jo oskrbimo? Kaj je uščip? Zakaj je zelo pomembno, da večjo rano pokrijemo s sterilno gazo ali prelikanim robcem? Vsak človek ima na blazinicah prstov poseben vzorec, ki ga imenujemo prstni odtis. V zvezek naredi svoj odtis, nato pa še odtis dveh sošolcev. Pod odtise napiši, čigavi so, in jih med seboj primerjaj. Kaj opaziš? Nohti, dlake in lasje so kožne tvorbe. Vse te tvorbe so v koži in človeškemu telesu zelo potrebne. Povej, zakaj potrebujemo lase in zakaj nohte. 20 12 001-028 Nar_8_2 del.indd 12 2.9.11 8:20 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA A bőr különböző feladatok végzése közben is sérülhet. Nézd meg a képet, a válaszokat írd le a füzetbe! CSÍPÉS HÓLYAG HÓLYAGOCSKA VÉRALÁFUTÁS Mi a véraláfutás? Hogyan látjuk el? Mi a csípés? Miért kell a nagyobb sebet steril gézzel vagy átvasalt zsebkendővel bekötni? Minden ember ujjbegyén egyedi mintázat van, amelyet ujjlenyomatnak nevezünk. Készítsd el a füzetben az ujjlenyomatodat, majd két osztálytársadét is! Írd alájuk a tulajdonosuk nevét, és hasonlítsd össze őket! Mit veszel észre? A köröm, a szőrzet és a haj bőrképződmény. Mindháromra nagy szüksége van a testünknek. Mondd el, miért van szükség körömre, és miért hajra! 21 001-028 Nar_8_2 del.indd 12 2.9.11 8:20 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA ZA PONOVITEV IN RAZVEDRILO V zvezek zapiši vprašanja, s katerimi boš dobil naslednje odgovore. Koža pokriva vse telo in opravlja pomembne naloge. Koža varuje organizem pred mikrobi in drugimi tujki. Skozi kožo se izločajo razne snovi. Koža sodeluje pri uravnavanju telesne temperature. ALI VEŠ … • da koža vsebuje približno tri milijone znojnic? Če bi jih združili, bi bile skupaj dolge 48 km; • da lasje zrastejo približno en milimeter na tri dni? So zelo odporni in jih lahko raztegnemo za tretjino dolžine. Kita, spletena iz 500 las, bi vzdržala težo telesa; • da je neki Hindujec postavil svetovni rekord za najdaljši noht? Od leta 1952 do 1985 si ni strigel nohtov na levi roki. Dolžina vseh nohtov skupaj je bila 3,5 m. Noht na palcu pa je meril 88 cm; • da so prstni odtisi spirale povrhnjice na blazinicah prstov in se uporabljajo za prepoznavanje posameznikov? 22 13 001-028 Nar_8_2 del.indd 13 2.9.11 8:20 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA ISMÉTLÉS ÉS SZÓRAKOZÁS A füzetedbe írj kérdéseket az alábbi válaszoknak megfelelően! A bőr az egész testet borítja, és fontos funkciókat lát el. A bőr védi a szervezetet a baktériumoktól és más idegen testektől. A bőrön keresztül különböző anyagok választódnak ki. A bőr részt vesz a testhőmérséklet szabályozásában. TUDOD-E? • Hogy a bőrben körülbelül hárommillió verejtékmirigy található? Ha ezeket összevonnánk, akkor együtt 48 km hosszúak lennének. • Hogy a hajszálak háromnaponta egy millimétert nőnek? Nagyon ellenállóak, és hosszuk egyharmadával nyújtható. • Hogy egy hindu férfi állította fel a leghosszabb köröm világrekordját? 1952 és 1985 között nem vágta le a bal kezén a körmeit. A teljes körömhossza együttesen 3,5 m volt. A hüvelykujján 88 cm hosszú volt a körme. • Hogy az ujjlenyomatok az ujjbegyeken lévő hámréteg spiráljai, amelyeket az egyének azonosítására használnak? 23 001-028 Nar_8_2 del.indd 13 2.9.11 8:20 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R DELOVANJE NEGA IN SKRB Uravnava telesno temperaturo. • Redno umivanje z mlačno vodo V vročini se krvne žile v koži razširijo in vanje in milom, priteka več krvi iz notranjosti. Tako človek • veliko gibanja na svežem zraku, hitreje odda toploto. • zračenje prostorov, V mrazu se krvne žile v koži zožijo, zato • zdrava prehrana, prihaja vanje manj krvi iz notranjosti telesa • sprostitev in počitek, in telo vztraja dalj časa ogreto. • izogibanje soncu. NALOGE • Pokriva telo, BOLEZNI IN POŠKODBE • varuje telo pred • Opekline, poškodbami, • ozebe, • preprečuje vstop • akne, mikrobov v telo, KOŽA • alergije, • prepreči, da iz telesa ne • otroške nalezljive, izhlapi preveč tekočine, bolezni: ošpice, • prepreči, da telo ne odda škrlatinka, vodene koze, preveč toplote, rdečke. • izloča odvečne in škodljive snovi iz telesa. ZGRADBA POMOČ PRI POŠKODBAH Povrhnjica: v njej je barvilo in celice, • Pri opeklinah je pomoč odvisna ki se obnavljajo. od stopnje opeklin, Usnjica: v njej so krvne žile, živci, • človeka s hudimi opeklinami lojnice, znojnice, dlake. zavijemo v čisto rjuho in takoj Podkožje: z njim je koža pripeta na poiščemo zdravniško pomoč, mišičje. Tu so kapljice maščobe. • mehurjev ne prediramo, • tudi pri hujših ozeblinah poiščemo zdravniško pomoč. 24 14 001-028 Nar_8_2 del.indd 14 2.9.11 8:20 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA MŰKÖDÉSE ÁPOLÁSA ÉS VÉDELME A testhőmérsékletet szabályozza. • Rendszeres mosakodás langyos Hőségben a vérerek kitágulnak, és vízzel és szappannal, több vér áramlik beléjük. Ilyenkor az • sok mozgás a szabadban, ember gyorsabban ad le hőt. • a helyiségek szellőztetése, Nagy hidegben a vérerek összehúzód- • egészséges táplálkozás, nak, ezért kevesebb vér áramlik beléjük. • lazítás és pihenés, A test hosszabb ideig tartja a meleget. • a napsugarak ellen való • védekezés. FELADATAI BETEGSÉGEK ÉS • A testet borítja, SÉRÜLÉSEK • védi a sérülésektől, • Égési sebek, • megakadályozza a mikrobák • fagyási sebek, behatolását a testbe, • pattanások, • megakadályozza a test A BŐR • allergiák, túlzott folyadékvesztését, • gyermekkori fertőző • megakadályozza a test • betegségek: kanyaró, túlzott hővesztését, • skarlát, bárányhimlő, • felesleges és káros anya- • rózsahimlő. gokat bocsát ki a testből. SEGÍTSÉGNYÚJTÁS SÉRÜLÉSEK ESETÉN FELÉPÍTÉSE • Az égési sérüléseknél a segély- Felhám – pigmentet és megújuló nyújtás az égés fokozatától függ, sejtek tartalmaz. • a súlyos égési sérülést szenvedett Irha – a vérereket, idegeket, faggyú- embert tiszta lepedőbe takarjuk, és mirigyeket, verejtékmirigyeket és azonnal orvosi segítséget hívunk, szőrtüszőket tartalmazza. • a hólyagokat nem bökjük át, Bőralja – a bőrt az izomhoz erősíti. • súlyosabb fagyási sérülése esetén Benne találhatók a zsírcseppek. is orvosi segítséget kérünk. 25 001-028 Nar_8_2 del.indd 14 2.9.11 8:20 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA Igrajmo se kviz. Potreboval boš kartončke z odgovori. Pravila ostajajo ista kot pri drugih kvizih v učbeniku. 1. Katera je vrhnja plast kože? 6. Kateri so poroženeli deli kože? a) Usnjica. a) Samo lasje in dlaka. b) Povrhnjica. b) Samo nohti. c) Podkožje. c) Lasje, nohti in dlaka. 2. Katera plast kože ima tudi odmrle 7. Katera so najboljša sredstva za celice? utrjevanje kože? a) Usnjica. a) Skrb za dobra kozmetična sredstva. b) Povrhnjica. b) Dobra in kalorična hrana. c) Podkožje. c) Zrak, mrzla voda in sonce. 8. Kako varujemo kožo pred močnim 3. Površina kože je mastna in prožna soncem? zaradi: a) Da smo le v zaprtih prostorih, a) žlez znojnic, b) Da se zaščitimo s kremami proti b) žil, soncu, c) žlez lojnic. c) Da se zaščitimo s kremo in izberemo 4. Ali koža sodeluje pri uravnavanju del dneva, ko sonce ni premočno. telesne temperature? 9. Kako se imenuje obolenje, ko je človek a) Da, ker izloča znoj in se s tem hladi. preobčutljiv na nekatere snovi? b) Da, ker izloča loj. a) Garje. c) Ne, koža nima zveze s telesno b) Alergija. temperaturo. c) Ošpice. 5. Katera plast kože je najučinkovitejša 10. Kako imenujemo poškodbe kože, pri uravnavanju telesne temperature? ki jih povzročita mraz ali vročina? a) Usnjica. a) Ozebline in opekline. b) Povrhnjica. b) Vbodnine in praske. c) Podkožje. c) Ureznine. 26 15 001-028 Nar_8_2 del.indd 15 2.9.11 8:20 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Játsszunk kvízjátékot! Szükséged lesz a betűjeleket tartalmazó kartonlapokra. A szabályok megegyeznek az előző kvízekével. 1. Melyik a bőr felső rétege? 6. Melyek a bőr elszarusodott részei? a) Irha. a) Csak a haj és a szőr. b) Felhám. b) Csak a körmök. c) Bőralja. c) A haj, a körmök és a szőr. 2. Melyik bőrrétegben vannak elhalt 7. Melyek a legjobb eszközök a bőr bőrsejtek? feszesítésére? a) Az irhában. a) A jó kozmetikai termékekről való b) A felhámban. gondoskodás. c) A bőralján. b) A jó és kalóriadús ételek. c) A levegő, a hideg víz és a nap. 3. A bőr felülete a … köszönhetően 8. Hogyan védjük bőrünket az erős naptól? zsíros és rugalmas. a) Csak zárt helyiségekben a) verejtékmirigyeknek tartózkodjunk. b) vénáknak b) Napvédő krémmel védjük magunkat. c) faggyúmirigyeknek c) Napvédő krémmel védjük magunkat, és akkor napozzunk, amikor a nap 4. Szerepet játszik-e a bőr a nem túl erős. testhőmérséklet szabályozásánál? a) Igen, mert izzadságot választ ki, 9. Hogy nevezzük azt a betegséget, amikor és ezzel hűsít. egy személy túlérzékeny bizonyos anyagokra? b) Igen, mert faggyút választ ki. a) Rühösség. c) Nem, a bőrnek semmi köze b) Allergia. a testhőmérsékletéhez. c) Kanyaró. 5. Melyik bőrréteg a leghatékonyabb a 10. Hogy nevezzük a hideg vagy a meleg testhőmérséklet szabályozásában? okozta bőrkárosodást? a) Irha. a) Égési és fagyási sérülések. b) Felhám. b) Szúrások és karcolások. c) Bőralja. c) Vágások. 27 001-028 Nar_8_2 del.indd 15 2.9.11 8:20 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA 11 ŽIVČEVJE 28 17 001-028 Nar_8_2 del.indd 17 2.9.11 8:20 TERMÉSZETTUDOM NARA ÁNY VOSLOV • JE • TaN köNYv UČBENIK • • 8. OSZT 8. R ÁlYa AZRED | | BIOL BIOL ÓGIA OGIJA 11 AZ IDEGRENDSZER 29 17 001-028 Nar_8_2 del.indd 17 2.9.11 8:20 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R Si že kdaj slišal koga, ko potoži, da je živčen? Mogoče veš, kaj to pomeni? NALOGE ŽIVČEVJA Živčevje skrbi, da poteka delo človeškega organizma urejeno. Iz vseh delov telesa prihajajo sporočila v možgane in hrbtenjačo. Tu se sporočila zbirajo in predelajo, od tod pa gredo organom, da opravijo določeno delo. ZGRADBA ŽIVČEVJA Živčevje je zgrajeno iz živčnih celic. Te imajo številne izrastke. Vsaka celica ima tudi en dolg izrastek, ki se na koncu cepi v manjše izrastke. Živčne celice so nakopičene v hrbtenjači in možganih. Ta del imenujemo osrednje ali centralno živčevje. Iz centralnega dela izhajajo živci, ki potekajo po vseh organih in po vsem telesu. To je obkrajno ali periferno živčevje. Hrbtenjača je nameščena v ozkem kanalu v sredini hrbtenice. Iz hrbtenjače potekajo živci po vsem telesu. 30 18 001-028 Nar_8_2 del.indd 18 2.9.11 8:20 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Hallottál már valakit arra panaszkodni, hogy ideges? Tudod-e, mit jelent ez? AZ IDEGRENDSZER FELADATAI Az idegrendszer feladata a szervezet működésének az irányítása. A test valamennyi részéből információk érkeznek az agyba és a gerincvelőbe. Ott történik az információk gyűjtése és feldolgozása, majd onnan az egyes szervek felé továbbítódnak a „parancsok”. AZ IDEGRENDSZER SZERKEZETE Az idegrendszert idegsejtek alkotják. Ezeknek számos nyúlványa van. Minden sejtnek van egy hosszú nyúlványa, amelynek a vége kisebb nyúlványokra ágazódik. Az idegsejtek a gerincvelőben és az agyban tömörülnek. A központi idegrendszert az agy és a gerincvelő alkotja. Innét erednek az idegek, amelyek valamennyi szervet és a test egészét behálózzák. Együttesen környéki idegrendszernek nevezzük őket. A gerincvelő a csigolyák alkotta gerinccsatornában helyezkedik el. Belőle a test minden részébe vezetnek idegek. 31 001-028 Nar_8_2 del.indd 18 2.9.11 8:20 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA Možgani so v lobanjski votlini. Razlikujemo velike in male možgane. Telesa živčnih celic v velikih možganih sestavljajo možgansko skorjo. Ta je močno nagubana. V sredini možganov je globoka možganska brazda, ki deli možgane na desno in levo stran. MOŽGANSKA SKORJA – plast na površju velikih možganov. Možgani imajo v lobanji zelo malo prostora, pa vseeno precejšnjo površino. Uporabi svojo domišljijo in nagubaj v majhno škatlico večjo površino. Da se boš bolje znašel, pomisli na krpe blaga, papir in na trde lupine posameznih sadežev. Seveda je še bolje, če najdeš drugačne pripomočke. Tekmuj s sošolci. Ko boš gotov, si boš lažje predstavljal možgane v lobanji. DELOVANJE ŽIVČEVJA Na telo stalno vplivajo različni dražljaji. Ti vzburijo manjše izrastke na živčni celici. Po živcih gre sporočilo v možgane ali v hrbtenjačo. 32 19 001-028 Nar_8_2 del.indd 19 2.9.11 8:20 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Az agy a koponyaüregben helyezkedik el. Kis- és nagyagyból áll. A nagyagy idegsejtjei alkotják az agykérget, amely erősen gyűrődött. Az agy közepén helyezkedik el a központi barázda, amely az agyat jobb és bal féltekére osztja. AGYKÉREG – a nagyagy felületén levő réteg. Az agy kevés helyet foglal el a koponyaüregben, mégis nagy a felülete. Használd a képzelőerődet, és egy kis dobozkába gyűrj bele nagy felületet! Ruhadarabot, papírt vagy kemény gyümölcshéjat használhatsz ehhez. Eszedbe jut más is? Versenyezz az osztálytársaiddal! Ha elkészültél, jobban el tudod képzelni az agyat a koponyában. AZ IDEGRENDSZER MŰKÖDÉSE Testünket sok inger éri. Ezek felingerlik az idegsejten levő kisebb nyúlványokat. Az ingerület az idegeken keresztül az agyba vagy a gerincvelőbe terjed. 33 001-028 Nar_8_2 del.indd 19 2.9.11 8:20 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R Sporočila, ki prihajajo do določenega mesta v možganski skorji, so sporočila, ki se jih zavedamo. Iz možganov in hrbtenjače potekajo živci, po katerih potujejo sporočila za delo DRAŽLJAJ – nekaj, organov. Kadar želimo nekaj narediti, so to zavestni gibi. kar povzroči reakcijo telesa. Mnogih gibov pa se ne zavedamo in nanje ne moremo vplivati. To je npr. umik roke, ko se dotaknemo vročega predmeta. V tem primeru teče sporočilo v hrbtenjačo in takoj nazaj do organa. To so refleksni gibi. Refleksi se zgodijo hitro in so pomembni za obrambo organizma. REFLEKS – nezaveden odziv na dražljaj. Naša zavest, volja in mišljenje so odvisni od delovanja možganske skorje. Mali možgani dajejo ukaze za gibe, ki so potrebni, da je telo v ravnotežju. Do njih prihajajo sporočila iz notranjega ušesa in iz oči. 34 20 001-028 Nar_8_2 del.indd 20 2.9.11 8:20 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA A test különböző részeiből az agykéreg különböző részeibe haladó információkat tudatosan felfogjuk. Az agyból és a gerincvelőből induló idegeken át továbbítódnak az egyes INGER – ami szervek felé az utasítások. Amikor valamit meg akarunk tenni, reakciót vált ki a testben. akaratlagos mozdulatot teszünk. Egyes mozdulataink akaratlanul történnek, és nem vagyunk rájuk hatással. Ilyen, amikor forró tárgyat érintve visszahúzzuk a kezünket. Ilyenkor az információ a gerincvelőbe érkezik, és onnét rögtön visszajut az adott szervhez. Ezek reflexszerű mozdulatok. A reflexek gyorsak, és a szervezetünk védelme szempontjából fontosak. REFLEX – az ingerre adott akaratlan válasz. A tudatunk, az akaratunk és a gondolkodásunk az agykéreg működésétől függ. A mozgásunkat irányító parancsok a kisagyból érkeznek. A kisagy feladata az egyensúlyi helyzet megtartása is. A kisagy a belső fülből és a szemből kapja az információkat. 35 001-028 Nar_8_2 del.indd 20 2.9.11 8:20 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA Razmisli in odgovori. a) Zbodeš se s trnom. Takoj odmakneš prst. Da ga odmakneš, se zavedaš šele, ko gib že narediš. Kakšen gib si naredil? b) Z robom dlani udariš sošolca po kolenski vezi na vrhu goleni. Koleno se refleksno iztegne in golen se sunkovito dvigne. Kakšen gib je naredil sošolec? c) Nepričakovano zamahni sošolcu z roko pred očmi in ga opazuj. Kaj je naredil? Kakšen je bil njegov gib? č) Če bi vse te gibe naredili šele, ko bi dobili za gib po premisleku sporočilo možgani, bi prst umaknili po daljšem času, poškodba pa bi bila hujša. Kako bi imenovali takšen gib? d) Mami si nabral rože. Kakšni so bili tvoji gibi? 36 21 001-028 Nar_8_2 del.indd 21 2.9.11 8:20 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Gondolkozz, majd válaszolj! a) Egy tüske megszúrja az ujjadat. Rögtön elrántod. Csak akkor tudatosítod, mit tettél, amikor már megtörtént. Milyen mozdulat ez? b) A tenyered élével megütöd az osztálytársad lábát a térdkalácsa alatt. A térde reflexszerűen megnyúlik, és a lábszár hirtelen felemelkedik. Milyen mozdulat ez? b) Váratlanul legyints egyet a kezeddel az osztálytársad szeme előtt, és figyeld meg, mit tesz! Milyen mozdulat ez? cs) Ha ezeket a mozdulatokat úgy végeznénk el, hogy először a tudatosításról információt kapna az agyunk, az ujjunkat például csak hosszabb idő után rántanánk el, és a sérülés mértéke is nagyobb lenne. Milyen lenne ez a mozdulat? d) Édesanyádnak virágot szedtél. Milyen mozdulatokat végeztél? 37 001-028 Nar_8_2 del.indd 21 2.9.11 8:20 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R Možgani so tisti, ki določajo, s katero roko boš pisal. Večina ljudi piše z desno, pri nekaterih opravilih pa uporabljajo tudi levo roko. Katero roko uporabljaš za pisanje? Katero roko uporabljaš za posamezna opravila? S katero nogo brcaš žogo? Pri katerem ušesu držiš telefonsko slušalko? S katerim očesom kukaš skozi ključavnico? POŠKODBE IN OKVARE ŽIVČEVJA Ker se živčne celice ne obnavljajo, so vse poškodbe živčevja zelo nevarne. Centralno živčevje, to so možgani in hrbtenjača, sestavljajo PRETRES mehki in nežni organi. V nevarnosti so pri padcih na glavo, MOŽGANOV – prizadetost pri prometnih nesrečah. Ob teh nesrečah lahko pride do delovanja pretresa možganov ali do preloma lobanjske kosti. možganov. Temu sledi nezavest in nemalokrat tudi smrt. Zelo nevarne so poškodbe hrbtenice. Če se poškoduje hrbtenica, se lahko poškoduje tudi hrbtenjača. Posledica je ohromelost dela telesa. Prelom v vratu lahko privede do ohromelosti celega telesa. Pri taki poškodbi je treba takoj poklicati reševalce. OHROMELOST – nezmožnost premikanja Živci se lahko tudi vnamejo, za kar so različni vzroki. Mišice, določenih delov ki jih vneti živec oživčuje, slabijo in tudi ohromijo. Če se živec telesa. pretrga, ohromi mišica, ki jo ta živec oživčuje. Če si na morju ali ob jezeru, zagotovo veliko plavaš in skačeš v vodo. Pri skokih v vodo pomisli, ali je ta dovolj globoka. Veš, kaj se lahko zgodi, kadar je voda preplitva? Povej še drugim. 38 22 001-028 Nar_8_2 del.indd 22 2.9.11 8:20 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Az agyunk határozza meg azt is, melyik kezünkkel írunk. A legtöbb ember jobb kézzel ír, más munkáknál pedig a bal kezét is használja. Te melyik kezeddel írsz? Melyik kezedet használod más teendők során? Melyik lábaddal rúgod a labdát? Melyik fülednél tartod a telefont? Melyik szemeddel kukucskálsz a kulcslyukon? AZ IDEGRENDSZER SÉRÜLÉSEI ÉS KÁROSODÁSAI Mivel az idegsejtek nem újulnak meg, az idegrendszer minden sérülése nagyon veszélyes lehet. A központi idegrendszert, azaz az agyat és a gerincvelőt puha szervek alkotják. Rájuk nézve nagy veszélyt jelentenek AGYRÁZKÓDÁS – az esések és az autóbalesetek. Ilyenkor agyrázkódást vagy az agyműködés koponyacsonttörést lehet szenvedni. Ezek eszméletvesztéssel, sérülése. nem ritkán halállal végződnek. Nagyon veszélyesek lehetnek a hátgerincsérülések is, mivel a gerincvelő is károsodhat. Ennek következtében lebénulhat a test valamely része. A nyaktörés a teljes test bénulásához vezethet. Az ilyen sérülés esetén mentőt kell hívni. BÉNULÁS – egyes testrészek Az idegek be is gyulladhatnak, aminek különböző okai mozgásképtelen-lehetnek. A begyulladt idegek miatt az izmok gyengülnek és sége. elbénulnak. Ha az ideg elszakad, szintén lebénul az izom. Ha a tengernél vagy tónál vagy, bizonyára sokat úszol, és ugrálsz a vízbe. Ilyenkor mindig figyelni kell arra, elég mély-e a víz. Tudod-e, mi történik, ha sekély vízbe ugrik valaki? Mondd el a többieknek is! 39 001-028 Nar_8_2 del.indd 22 2.9.11 8:20 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA Kako lahko koristimo možganom s hrano in s telesno dejavnostjo? Za pravilno in usklajeno delovanje možganov so pomembni vitamini. Poišči v različnih knjigah ali na svetovnem spletu, kateri vitamini so še posebej pomembni za pravilno delovanje živčevja. Pri poškodbi hrbtenice se lahko poškoduje tudi hrbtenjača, kar lahko povzroči smrt. Imeti moraš dobro znanje iz prve pomoči, da človeku nudiš pravilno pomoč. Kako bi ti ravnal v takem primeru? V pomoč ti bo slika. 40 23 001-028 Nar_8_2 del.indd 23 2.9.11 8:20 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Hogyan teszünk szívességet az agyunknak a táplálkozással és a testmozgással? A szabályos és összehangolt agyműködéshez fontosak a vitaminok. Könyvekben vagy az interneten nézz utána, melyik vitaminok szükségesek az idegrendszer működéséhez! Hátgerincsérüléskor megsérülhet a gerincvelő is, ami akár halálhoz is vezethet. Nagyon fontos, hogy ismerjük az elsősegélynyújtás alapjait, hogy megfelelő segítséget tudjunk nyújtani a sérültnek. Mit tennél, ha valaki hátgerincsérülést szenvedne? Segítségedre lehet a kép. 41 001-028 Nar_8_2 del.indd 23 2.9.11 8:20 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R SKRB ZA ŽIVČEVJE Kot vsak organ tudi živčevje potrebuje določen počitek. Najbolj počiva v spanju. Vsi organi v spanju delujejo počasneje. Med spanjem se iz organov odstranijo snovi, ki povzročajo utrujenost. Mladi potrebujejo od 9 do 10 ur spanja, odrasli od 6 do 7 ur spanja na dan. Sanje pomenijo, da nekatera središča v možganski skorji še vedno delajo. Veliko škodo živčevju povzročajo alkohol, nikotin in mamila. Alkohol omamlja in zavira delovanje možganov, zmanjšuje delovno sposobnost in slabi voljo. Pogosto uživanje alkohola lahko povzroči zasvojenost. Alkoholiki navadno ne škodujejo samo sebi, škodijo tudi svojim najbližjim in družbi. NIKOTIN – strupena snov Kajenje je ena najresnejših nevarnosti za zdravje. Ena izmed v tobaku. škodljivih snovi v cigaretah je nikotin. Nikotin deluje kratek čas spodbudno na možgane, vendar ko občutek ugodja popusti, nastane potreba po ponovnem odmerku nikotina in tako se navadiš. Nikotin je škodljiv zato, ker povzroči krčenje žil in tako zmanjšuje prekrvavitev možganov in drugih organov. Še bolj pa so nevarni katran in druge sestavine v cigaretnem dimu, ki povzročajo pljučnega raka, za katerim v Sloveniji vsako leto zboli okoli 1000 ljudi. 42 24 001-028 Nar_8_2 del.indd 24 2.9.11 8:20 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA HOGYAN TÖRŐDJÜNK AZ IDEGRENDSZERÜNKKEL? Ahogy a legtöbb szervünknek, úgy az idegrendszernek is pihenésre van szüksége. Legjobban alvás közben pihen. Olyankor minden szerv lassabban működik. Alvás közben a testből távoznak a fáradtságot okozó anyagok. A gyerekeknek napi 9–10, a felnőtteknek napi 6–7 óra alvásra van szükségük. Az álmok azt jelentik, hogy az agykéreg egyes központjai még dolgoznak. Az idegrendszerben nagy károkat okoznak az alkohol, a nikotin és a kábítószerek. Az alkohol kábítja és fékezi az agyműködést, csökkenti a munkaképességet, és gyengíti az akaratot. A gyakori alkoholfogyasztás függőséghez vezethet. Az alkoholizmus NIKOTIN – a dohányban levő általában nemcsak az egyénre, hanem a családtagokra és a mérgező anyag. társadalomra is káros hatással van. A dohányzásnak nagyon komoly egészségkárosító hatása van. A cigarettában lévő mérgező anyagok egyike a nikotin. A nikotin rövid ideig serkentően hat az agyra, azonban azt követően fellép a következő adag utáni vágyakozás, ami végül rászokáshoz vezet. A nikotin káros hatása abban nyilvánul meg, hogy érszűkületet okoz, és ezáltal csökkenti az agy és más szervek vérrel való ellátottságát. Még ennél is nagyobb veszélyt jelentenek a cigarettában levő kátrány és más anyagok, amelyek tüdőrákot okoznak. Szlovéniában évente körülbelül 1000 ember betegszik meg tüdőrákban. 43 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA Prav tako imajo velik vpliv na delovanje živčevja tudi mamila. Številna mamila povzročajo prijetna občutja in človeka omamijo, temu sledijo neprijetni občutki in depresija, ki sili k ponovnemu DROGE ali zaužitju mamila in tako povzročijo odvisnost. Daljše jemanje MAMILA – snovi, mamil povzroči spremembe v možganih ter psihično in fizično ki povzročajo propadanje. Odvajanje od zasvojenosti ja zelo težavno. omamljenost. STRES – škodljiv odziv organizma Na delovanje živčnih celic vplivajo tudi pogosti stresi in skrbi na zunanje vplive. vsakdanjega življenja. Si že videl pijanega človeka? Pomisli, kakšna je njegova hoja in govor. Po vsem, kar si se naučil, zdaj najbrž veš, zakaj. Najbrž poznaš tudi kadilce. Ko boš spet z njimi, bodi pozoren na njihovo dihanje in kašelj. Pogovori se s svojimi starši. Vprašaj jih, kaj pomeni izraz stres. Skupaj se pogovorite o življenjskih situacijah, ki vodijo v stres. Razmišljanje zapiši v zvezek. 44 25 001-028 Nar_8_2 del.indd 25 2.9.11 8:20 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA A kábítószer-élvezet is nagyon káros az idegrendszerre. A drogok kezdetben kellemes, mámorító érzést váltanak ki, amit azonban kellemetlen érzések és depresszió követnek. KÁBÍTÓSZ- Ez újabb drogadagot kíván, ami aztán függőséghez vezet. EREK – olyan A huzamosabb kábítószerfogyasztás elváltozásokat idéz elő anyagok, ame- lyek kábultságot az agyban, valamint lelki és testi leépülést okoz. A leszokás okoznak. nagyon nehéz. STRESSZ – a szer- vezet kártékony Az idegsejtek működésére a gyakori stressz és a mindennapi válasza a külső gondok is hatással vannak. hatásokra. Láttál már részeg embert? Jusson eszedbe, milyen a járása és a beszéde! A tanultak alapján már azt is tudod, miért ilyen. Bizonyára ismersz dohányos felnőtteket. Figyeld meg a légzésüket és a köhögésüket! Beszélgess a szüleiddel! Kérdezd meg tőlük, mi a stressz! Beszélgessetek olyan élethelyzetekről, amelyek stresszt okoznak! Jegyezd le a füzetben a gondolatokat! 45 001-028 Nar_8_2 del.indd 25 2.9.11 8:20 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R ALI VEŠ … • da ima odrasel človek približno 75 km živčnih vlaken. Najhitrejša živčna vlakna prenašajo sporočila s hitrostjo 400 km na uro; • da vsaka polobla možganov nadzira delovanje ene polovice telesa. Zaradi prekrižanih živčnih poti v možganih nadzira leva možganska polobla desno polovico telesa in nasprotno; • da živčevje med spanjem le delno počiva, saj se možganska dejavnost nadaljuje kot sanjanje. Kadar spimo osem ur, sanjamo od štiri- do petkrat v obdobjih po 15 do 29 minut; • da možgani vsebujejo 80 odstotkov vode. Zavzemajo približno dva odstotka normalne telesne mase, porabijo pa več kot 20 odstotkov telesne energije? ZA PONOVITEV IN RAZVEDRILO POSKRBI ZA SVOJE ZDRAVJE • Živčevje potrebuje počitek in sprostitev vsak dan – v obdobju pubertete potrebuješ od 8 do 9 ur spanja. Kadar premalo počivamo, smo utrujeni, napeti, razdražljivi, nezbrani. • Pomaga tudi sprehod ali rekreacija. • Živčevju zelo škodujejo alkohol, nikotin in droge, stresi. 46 26 001-028 Nar_8_2 del.indd 26 2.9.11 8:20 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA TUDOD-E... • Hogy egy felnőtt ember testében körülbelül 75 km idegszál van? A leggyorsabb idegszálak 400 km/h-s sebességgel szállítják az formációkat; • Hogy mindegyik agyfélteke a test egyik felét irányítja? Az idegek az agyban kereszteződnek, ezért a jobb félteke a test bal oldalát, a bal pedig a test jobb oldalát irányítja. • Hogy az idegrendszer alvás közben csak részben pihen, mert az agyműködés álmok formájában folytatódik? Nyolc órányi alvás alatt négy vagy öt alkalommal álmodunk, 15-től 29 perc időtartamban. • Hogy az agy 80%-a víz? Az agy a test tömegének körülbelül két százalékát teszi ki, de a test energiájának több mint 20%-át használja el. ISMÉTLÉS ÉS SZÓRAKOZÁS GONDOSKODJ AZ EGÉSZSÉGEDRŐL! • Az idegrendszernek mindennap szüksége van pihenésre. Kamaszkorban 8–9 óra alvásra van szükség. Ha túl keveset alszunk, fáradtak, feszültek, ingerlékenyek és szétszórtak vagyunk. • Pozitív hatása van a sétának és a rekreációnak is. • Az alkohol, a nikotin, a drogok és a stressz nagyban károsítják az idegrendszert. 47 001-028 Nar_8_2 del.indd 26 2.9.11 8:20 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA POŠKODBE IN OKVARE POMOČ • Pri padcih na glavo lahko pride do pretresa • Pri poškodbah hrbtenice možganov ali preloma lobanje, poškodovanca ne premikamo, kadar • poškodbe hrbtenice, pa je to nujno, morajo sodelovati vsaj • vnetje živcev, štirje ljudje, da poškodovanca • pretrgan živec, dodatno ne poškodujejo, • okvare zaradi pretiranega uživanja • pomembna je hitra zdravniška alkohola, nikotina in drog. pomoč. KREPITEV • Počitek, ZGRADBA • telesna dejavnost, Zgrajeno je iz živčnih celic, • prehrana z veliko vitamini ki imajo več krajših in en in minerali. dolg izrastek. Dolg izrastek je živčno vlakno. To se na ŽIVČEVJE koncu cepi v živčne končiče, ki so nakopičeni v hrbtenjači in možganih. DELOVANJE • Dražljaji vzburijo živčne končiče, • sporočilo gre v možgane in nazaj do organa, ki določen gib opravi – ti gibi so zavestni, NALOGE • sporočilo teče v hrbtenjačo in Živčevje skrbi, da poteka delo nazaj do organa – gibi so refleksni. človeškega organizma skladno. VRSTE • Osrednje ali centralno živčevje – hrbtenjača in možgani, • obkrajno ali periferno živčevje poteka po vsem telesu. 48 27 001-028 Nar_8_2 del.indd 27 2.9.11 8:20 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA SÉRÜLÉSEK ÉS KÁROSODÁSOK SEGÍTSÉGNYÚJTÁS A fejre esés: • Hátgerincsérülésnél a sérültet • agyrázkódást vagy koponyatörést, nem mozgatjuk, amennyiben ez • hátgerincsérülést, kikerülhetetlen, a további sérülés • ideggyulladást, elkerülése végett legalább négy • idegszakadást okozhat. személynek kell ebben részt A túlzott alkohol-, nikotin- és vennie, drogfogyasztás károsodást okozhat. • fontos a gyors orvosi ellátás. ERŐSÍTÉSE • Pihenés, FELÉPÍTÉSE • testmozgás, Idegsejtek alkotják, • vitaminokban és amelyeknek több rövid ásványokban gazdag és egy hosszú nyúlványa táplálkozás. van. A hosszú nyúlvány IDEGRENDSZER az idegrost, amely idegvégződésekre ágazódik, ezek a MŰKÖDÉSE gerincvelőben és az • Az ingerek felingerlik az agyban tömörülnek. idegvégződéseket, • az információ az agy felé továbbítódik, majd vissza a szervhez, amely elvégez bizonyos FELADATAI mozdulatot – ezek akaratlagos Az idegrendszer feladata mozdulatok, az emberi szervezet • az információ a gerincvelőbe összehangolt működésének továbbítódik, majd vissza a az irányítása. szervhez – ezek reflexszerű mozdulatok. TÍPUSAI • Központi idegrendszer – az agy és a gerincvelő, • a környéki idegrendszer a test egészében helyezkedik el. 49 001-028 Nar_8_2 del.indd 27 2.9.11 8:20 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R Svoje znanje preveri s kvizom. Uporabi izdelane kartončke s črkami. Pravila ostajajo ista kot pri drugih kvizih v učbeniku. 1. Kaj je naloga živčevja? 6. Različni dražljaji potujejo po živcih: a) Da skrbi samo za delovanje a) v možgane, notranjih organov. b) v hrbtenjačo, b) Da skrbi samo za delovanje kosti c) v možgane ali hrbtenjačo. in mišic. c) Da skrbi, da poteka delo človeškega 7. Kam potujejo sporočila za zavestne organizma skladno. gibe? a) V možgane in hrbtenjačo. 2. Živčevje je zgrajeno iz: b) V možgane. a) živčnih celic, c) V hrbtenjačo. b) kostnih celic, c) mišičnih celic. 8. Kam potujejo sporočila za refleksne gibe? 3. Živčne celice v hrbtenjači in možganih a) V mišice. so: b) V možgane. a) obkrajno ali periferno živčevje, c) V hrbtenjačo. b) osrednje ali centralno živčevje, c) nimajo izraza. 9. Kaj dela veliko škodo živčevju? a) Hrana. 4. Živčne celice, ki potekajo po vsem b) Alkohol. telesu, so: c) Tekočina. a) obkrajno ali periferno živčevje, b) osrednje ali centralno živčevje, 10. Katera izmed naštetih poškodb c) nimajo izraza. je še posebej nevarna za človeka? a) Zlom noge. 5. V lobanjski votlini so: b) Udarnina glave. a) veliki možgani, c) Zlom hrbtenice. b) mali možgani, c) veliki in mali možgani. 50 28 001-028 Nar_8_2 del.indd 28 2.9.11 8:20 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Ellenőrizd kvízzel a tudásodat! Használd az elkészített betűkártyákat! A szabályok azonosak a tankönyv többi kvízével. 1. Mi az idegrendszer feladata? 6. A különböző ingerek: a) A belső szervek működésének a) az agyba továbbítódnak. a biztosítása. b a gerincvelőbe továbbítódnak. b) A csontok és az izmok c) az agyba és a gerincvelőbe működésének a biztosítása. továbbítódnak. c) A szervezet összehangolt működésének a biztosítása. 7. Hova továbbítódnak az akaratlagos mozdulatok információi? 2. Az idegrendszert alkotóelemei: a) Az agyba és a gerincvelőbe. a) az idegsejtek. b) Az agyba. b) a csontsejtek. c) A gerincvelőbe. c) az izomsejtek. 8. Hova továbbítódnak a reflexszerű 3. Az agy és a gerincvelő idegsejtjei mozdulatok információi? alkotják: a) Az izmokba. a) a környéki idegrendszert. b) Az agyba. b) a központi idegrendszert. c) A gerincvelőbe. c) a két idegrendszert együtt. 9. Mi okoz nagy kárt az idegrendszerben? 4. A test egészében futó idegsejtek a) A táplálék. alkotják: b) Az alkohol. a) a környéki idegrendszert. c) A folyadék. b) a központi idegrendszert. c) a két idegrendszert együtt. 10. Melyik alábbi sérülés a legveszélyesebb az emberre? 5. A koponyaüregben van: a) A lábtörés. a) a nagyagy. b) A fejütés. b) a kisagy. c) A gerinctörés. c) a kis- és a nagyagy. 51 001-028 Nar_8_2 del.indd 28 2.9.11 8:20 BIOLOGIJA | NAR NAR AVOSLOVJE • UČBENIK • 8. R JE • UČBENIK • 7. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA 12 ČUTILA 52 29 029-052 Nar_8_2 del.indd 29 2.9.11 8:23 TERMÉSZETTUDOM NARÁN A Y VOSL • OV TaNköNYv • 8. OSZT JE • UČBENIK • 7. R ÁlYa | AZRED | BIOL BIOL ÓGIA OGIJA 12 AZ ÉRZÉKSZERVEK 53 29 029-052 Nar_8_2 del.indd 29 2.9.11 8:23 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R Predstavljaj si, da v rokah držiš tako lepo jabolko. Z očmi bi zaznal barvo in obliko. Če bi ga povohal, bi ugotovil, kako diši. Če bi zagrizel vanj, bi zaznal njegov okus. Z dotikanjem lahko ugotoviš, ali je jabolko hladno ali toplo. S prsti bi ga lahko otipal in ugotovil, kakšna je njegova površina. VLOGA ČUTIL Svet okoli sebe spoznavamo z organi, ki jim pravimo čutila. SPREJEMNIKI – To so sprejemniki na površini telesa. Nanje delujejo vplivi organ ali celica, okolja – dražljaji. To so dotik, svetloba, zvok, temperatura itd. ki sprejema Ključni del čutil so celice, ki jim pravimo čutnice. Vsa čutila dražljaje. so po živcih povezana z možgani. Zaradi tega se zavedamo, kaj se dogaja okoli nas. VRSTE ČUTIL a) ČUTILA V KOŽI Skupaj s sošolcem naredita poskus. Eden naj zapre oči, drugi pa naj njegovo roko polaga na različne predmete. Sošolec z zaprtimi očmi naj pove, česa se je dotaknil. Ugotovita, s katerim čutilom sta ugotavljala lastnosti predmeta, če imata zaprte oči. 54 30 029-052 Nar_8_2 del.indd 30 2.9.11 8:23 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Képzeld el, hogy a kezedben tartasz egy ilyen szép almát! A szemeddel érzékelnéd a színét és alakját. Ha megszagolnád, éreznéd az illatát. Ha beleharapnál, éreznéd az ízét. Érintéssel megtudod, hogy az alma hideg vagy meleg. Az ujjaiddal megtapinthatod, hogy megtudd, milyen a felszíne. AZ ÉRZÉKSZERVEK SZEREPE A körülöttünk lévő világot az érzékszerveinken keresztül ismerjük RECEPTOROK – meg. Ezek a test felszínén lévő receptorok. Hatások, azaz ingerek ingert fogadó érik őket a környezetből. Ezek a következők: érintés, fény, hang, szervek vagy hőmérséklet stb. Az érzékszervek fontos részét képezik az érzékelő sejtek. mirigyeknek nevezett sejtek. Minden érzékszerv idegekkel kapcsolódik az agyhoz. Ezért észleljük, mi történik körülöttünk. AZ ÉRZÉKSZERVEK TÍPUSAI a) A BŐR MINT ÉRZÉKSZERV Az osztálytársaddal végezzétek el a kísérletet! Egyikőtök csukja be a szemét, a másik rakja a kezét különböző tárgyakra. Akinek csukva a szeme, mondja el, miket érintett meg! Találjátok ki, melyik érzék- szervet használtátok a tárgyak tulajdonságainak az azonosításához, amikor a szemetek csukva volt! 55 029-052 Nar_8_2 del.indd 30 2.9.11 8:23 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA Sprejemniki ali dražljaji v koži čutijo tip, pritisk, mraz, vročino in bolečino. Za tip so pomembna tipalna telesca na dlaneh, podplatih, ustnicah, na koncih prstov. S tipanjem spoznamo tudi obliko, velikost, površino itd. Še posebej je tip razvit pri slepih ljudeh. Za vročino, mraz, bolečino so občutljivi živčni končiči v koži. Občutek bolečine povzročajo različni dražljaji – mehanični, električni, kemični … Bolečina je pomemben obrambni mehanizem. Opozarja nas na nevarne spremembe v telesu. Na prstnih blazinicah so čutnice za toploto in mraz. Pripravi tri posode. Prvo napolni s toplo vodo, drugo s hladno in tretjo z ledeno mrzlo vodo. En prst daj v toplo vodo, drugega v ledeno mrzlo vodo. Počakaj minuto. Ali občutiš kakšno razliko? Zdaj potopi oba prsta v posodo s hladno vodo. Ali takoj, ko si prsta potopil v vodo, občutiš razliko? Kaj se zgodi, ko zaznaš, da je temperatura vode drugačna? Kam pride sporočilo o temperaturi vode? 56 31 029-052 Nar_8_2 del.indd 31 2.9.11 8:23 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA A bőrben lévő receptorok érzékelik az érintést, a nyomást, a hideget, a hőt és a fájdalmat. A tapintáshoz a tenyéren, talpon, ajkon és ujjbegyeken lévő tapintótestek fontosak. Az alakot, méretet, területet stb. is tapintással ismerjük meg. A tapintás leginkább a vakoknál fejlődött ki. A bőrben lévő idegvégződések érzékenyek a hőre, a hidegre és a fájdalomra. A fájdalmat különböző ingerek okozzák: mechanikus, elektromos, kémiai stb. A fájdalom fontos védekező mechanizmus. A szervezetben bekövetkező veszélyes változásokra figyelmeztet bennünket. Az ujjbegyekben a hőt és a hideget érzékelő receptorok vannak. Készíts elő három edényt! Az elsőt töltsd teli meleg, a másodikat hideg, a harmadikat pedig jéghideg vízzel! Tedd az egyik ujjadat a meleg vízbe, egy másikat a jéghidegbe! Várj egy percet! Érzel különbséget? Most tedd mindkét ujjadat a hideg vízbe! Rögtön, ahogy belemártottad, éreztél különbséget? Mi történik, amikor megérzed, hogy a víz hőmérséklete különböző? Hova jut el a víz hőmérsékletéről szóló információ? 57 029-052 Nar_8_2 del.indd 31 2.9.11 8:23 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R Kolikšna je normalna telesna temperatura? Kdaj imaš povišano telesno temperaturo? Koliko je to v stopinjah? b) ČUTILO ZA OKUS Čutilo za okus je jezik. Čutnice ali okušalne celice v jeziku zaznajo štiri osnovne okuse – sladko, slano, kislo in grenko. Sladko okušamo na konici jezika, grenko na korenu, kislo in slano pa na robovih jezika. Pri okušanju hrane sodeluje tudi čutilo za voh. Prevroča in premočno začinjena hrana ohromi okušalne celice. GRENKO KISLO SLANO SLADKO 58 32 029-052 Nar_8_2 del.indd 32 2.9.11 8:23 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Milyen a normális testhőmérséklet? Mikor van hőemelkedésed? Hány fok ez? b) ÍZLELŐ ÉRZÉKSZERV Az ízlelés érzékszerve a nyelv. A nyelv érzékszervi vagy ízlelősejtjei észlelik a négy alapvető ízt – édes, sós, savanyú és keserű. Az édeset a nyelv hegyén, a keserűt a gyökerén, a savanyút és sósat a nyelv szélen érezzük. A szaglás is részt vesz az ételek ízlelésében. A túl forró és túl fűszeres ételek megbénítják az ízlelőbimbókat. KESERŰ SAVANYÚ SÓS ÉDES 59 029-052 Nar_8_2 del.indd 32 2.9.11 8:23 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA V hrani prepoznaš veliko okusov in vonjav. Če preizkusiš svoje čutilo za okus, ugotoviš, da niso samo usta tista, ki razpoznavajo različne okuse. Pri tem zelo pomaga tudi nos. Nalij štiri različne vrste sadnega soka v štiri manjše kozarce. Z ruto zaveži sošolcu oči. Sošolec naj poskusi vse sadne sokove. Iz vsakega kozarca naj srkne in pove, kateri sok je ravnokar okusil. Po vsakem okušanju naj si izpere usta z vodo. Potem naj spet poskusi. Tokrat naj si med okušanjem zatisne nos. Zdaj ne more več tako zlahka razlikovati okusov. Z zaprtim nosom je težko ločevati sokove. Vsi so predvsem sladki. Okus prepoznamo tako, da obenem vonjamo in okušamo. Če si prehlajen, hrana nima več pravega okusa. Verjetno imaš zamašen nos. Zdi se, da je hrana izgubila okus, saj je ne moreš vonjati kot takrat, ko si zdrav. 60 33 029-052 Nar_8_2 del.indd 33 2.9.11 8:23 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Az ételben sok ízt és illatot azonosítasz. Ha kipróbálod az ízlelő érzékszervedet, rájössz, hogy nemcsak a szád ismeri fel a különböző ízeket, hanem az orr is segít ebben. Önts négy különböző gyümölcslevet négy kis pohárba! Kösd be az osztálytársad szemét! Az osztálytársad kóstolja meg mindegyik gyümölcslevet! Kortyoljon mindegyik pohárból, és mondja el, melyik gyümölcslevet kóstolta meg! Minden kóstolás után öblítse ki a száját vízzel! Majd újra próbálja meg! Ezúttal fogja be az orrát kóstolás közben! Ebben az esetben nem tudja olyan könnyen megkülönböztetni az ízeket. Csukott orral nehéz megkülönböztetni a szörpöket. Mindegyik édes. Az ízeket egyszerre szaglással és ízleléssel ismerjük fel. Ha megfázol, az ételnek már nem lesz jó íze. Valószínűleg eldugult az orrod. Úgy tűnik, hogy az ételek elvesztették az ízüket, mert nem tudod úgy szagolni azokat, mint amikor egészséges vagy. 61 029-052 Nar_8_2 del.indd 33 2.9.11 8:23 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R Na jeziku imamo okušalne brbončice, ki zaznavajo določene okuse in informacije pošiljajo po živcih v možgane. Preveri: V štirih kozarcih pripravi raztopine s temi sestavinami: • voda in sol, • voda in sladkor, • voda in kis, • voda in pelin. Preriši sliko jezika v KISLO zvezek in z različnimi SLANO barvami določi mesta za posamezen okus. SLADKO GRENKO Odgovori v zvezek. Katere snovi zaznavajo okušalne čutnice? Zakaj grenak okus zaznavamo dalj časa kot druge okuse? Zapiši vsaj tri kombinacije okusov, ki so ti najbolj všeč (če ne gre drugače, se spomni na sladoled, pico in podobno). Okušalne čutnice ali brbončice 62 34 029-052 Nar_8_2 del.indd 34 2.9.11 8:23 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA A nyelvünkön ízlelőbimbók vannak, amelyek bizonyos ízeket érzékelnek, és az idegeken keresztül információkat kül-denek az agyba. Járj utána! Készíts oldatokat ezekből az összetevőkből négy üvegben: • víz és só, • víz és cukor, • víz és ecet, • víz és üröm. SAVANYÚ Rajzold át a füzetbe a KESERŰ képen látható nyelvet, és különböző színekkel SÓS határozd meg az egyes ÉDES ízérzékelések helyét! A válaszokat írd a füzetbe! Melyik anyagokat érzékelik az ízlelőbimbók? Miért érezzük a keserű ízt tovább, mint más ízeket? Írj le legalább három olyan ízkombinációt, amelyet a legjobban kedvelsz (ha semmi nem jut eszedbe, gondolj a fagylaltra, pizzára stb.)! Ízlelőbimbók vagy ízlelő receptorok 63 029-052 Nar_8_2 del.indd 34 2.9.11 8:23 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA c) ČUTILO ZA VOH Katere snovi zaznavajo vohalne čutnice? Čutilo za voh je nos. V zgornjem delu nosne votline so vohalne čutnice, ki zaznajo določene vonje. Čutilo za voh je pomembno, ker se z njim izognemo nekaterim nevarnostim. Pomembno PREBAVNI vlogo ima tudi pri prebavljanju hrane, saj nam vonj vzbuja tek SOKOVI – izločki, ki pomagajo pri in povzroča močnejše izločanje prebavnih sokov. Ob nahodu prebavljanju vohamo slabše. hrane. Sklepaj, kaj se zgodi, če smo dalj časa izpostavljeni močnim vonjavam. Kako te okus in vonj varujeta? 64 35 029-052 Nar_8_2 del.indd 35 2.9.11 8:24 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA c) SZAGLÓ ÉRZÉKSZERV Milyen anyagokat érzékelnek a szaglószervek? A szaglás érzékszerve az orr. Az orrüreg felső részén szaglósejtek vannak, amelyek bizonyos szagokat érzékelnek. A szaglás fontos, hiszen annak köszönhetően elkerülhetők egyes veszélyek. Fontos EMÉSZTŐNEDVEK – szerepet játszik az emésztésben is, mivel a szaglás miatt nagyobb az emésztést segítő nedvek. az étvágyunk, és ez az emésztőnedvek erősebb kiválasztását idézi elő. Amikor megfázunk, kevésbé jól szagolunk. Következtess, mi történik, ha hosszabb ideig erős szagoknak vagyunk kitéve! Hogyan véd bennünket a szaglás és az ízlelés? 65 029-052 Nar_8_2 del.indd 35 2.9.11 8:24 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R Naredi enako velike kocke iz čebule, krompirja in jabolka. Zaveži si oči in pri poskušanju še zamaši nos. Naj ti sošolec postavi na jezik določeno kocko, ti pa ugotovi, za katero kocko gre. Namig: Če boš vajo pravilno naredil, ne boš ločil čebule od jabolka. Oglej si sliko, naredi v zvezek preglednico in v eno rubriko zapiši, kaj od narisanega diši, v drugo pa, kaj smrdi. 66 36 029-052 Nar_8_2 del.indd 36 2.9.11 8:24 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Vágj egyenlő nagyságú kockákra hagymát, krumplit és almát! Kösd be a szemed, és fogd be az orrod! Az osztálytársad tegyen a nyelvedre egy kockát, és állapítsd meg, mi az! Tipp: ha megfelelően jársz el, nem különbözteted meg a hagymát és az almát. Figyeld meg a képet, és készíts a füzetedben egy táblázatot! Az egyik oszlopba azt írd fel, aminek illata van, a másikba pedig azt, aminek szaga! 67 029-052 Nar_8_2 del.indd 36 2.9.11 8:24 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA Krvavitve iz nosu Nosna sluznica ogreje zrak, ki ga vdihneš skozi nos. Krvaveti lahko začneš že zaradi lažjega udarca. Kako lahko ustaviš krvavitev iz nosu? Prepogni se naprej in si za deset minut zatisni nosnici tik pod nosnim korenom. Tačas dihaj skozi usta. Potem si naslednjih nekaj ur ne briši nosu. Brisanje nosu Naloga nosne sluzi (smrklja) je, da lovi prah in mikroorganizme. Ne vleci ga nazaj v nos, izpihni ga, najbolje v robec. In ne pihaj premočno, ker lahko poškoduješ nosno sluznico, kar lahko povzroči krvavitev. Okužba, ki povzroča prehlad, se lahko razširi v ušesa ali grlo. č) ČUTILO ZA VID Čutilo za vid je oko. Z njim sprejemamo svetlobne dražljaje – ločimo svetlobo od teme, barvo, obliko, velikost, oddaljenost, gibanje Zgradba očesa Oko je zavarovano v očesni votlini. Glavni del očesa je zrklo. V njegovi notranjosti so čutnice za svetlobo. Zrklo je kroglaste oblike. Njegova stena ima tri lupine – zunanjo beločnico, pod njo je žilnica, notranja je mrežnica. Vsaka od teh lupin ima svojo nalogo. Spredaj je beločnica prozorna in izbočena. To je roženica. Pod roženico je šarenica – barvast kolobar, ki ima v sredini odprtino – zenico. Zenica se glede na svetlobo oži ali širi. Za zenico je leča. Leča lomi svetlobo. 68 37 029-052 Nar_8_2 del.indd 37 2.9.11 8:24 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Orrvérzés Az orrnyálkahártya felmelegíti az orron keresztül belélegzett levegőt. Könyebb ütésnél vérezhet az orrod. Hogyan lehet elállítani az orrvérzést? Hajolj előre, és 10 percre nyomd össze az orrlyukadat! Közben lélegezz a szádon keresztül! A következő néhány órában ne fújd ki az orrodat! Az orr törlése Az orrváladék (takony) feladata a por és a mikroorganizmusok megkötése. Ne húzd vissza az orrodba, fújd ki, lehetőleg egy zsebkendőbe! Ne fújd túl erősen, mert megsértheted az orrnyálkahártyát, ami vérzést okozhat! A náthát okozó fertőzés elterjedhet a fülbe vagy a torokba. Cs) A LÁTÁS ÉRZÉKSZERVE A szem a látás érzékszerve. Fényingerek fogadására szolgál – megkülönbözteti a fényt a sötétségtől, a színeket, az alakokat, a méreteket, a távolságot és a mozgást. A szem felépítése A szemet a szemgödör védi. A szem fő része a szemgolyó. A belsejében fényérzékeny sejtek vannak. A szemgolyó gömb alakú. Falát három burok alkotja – a külső ínhártya, alatta az érhártya és a belső recehártya. Mindegyik buroknak megvan a saját feladata. Az ínhártya átlátszó és kidülledt. Ez a szaruhártya. A szaruhártya alatt a szivárványhártya van – színes gyűrű, a közepén nyílással: az a pupilla. A pupilla a fénytől függően összehúzódik vagy kitágul. A pupilla mögött a lencse található. A lencse megtöri a fényt. 69 029-052 Nar_8_2 del.indd 37 2.9.11 8:24 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R Žilnica je polna žil, ki prinašajo hrano za oko. Mrežnica je iz vidnih čutnic. Z njimi so povezane živčne celice, po katerih pride dražljaj do možganov in prenaša sliko. V notranjosti zrkla je prozorna steklovina. ŠARENICA ROŽENICA LEČA ZENICA STEKLOVINA ŽILNICA MREŽNICA BELOČNICA Kako vidimo? Svetlobni žarki pridejo do mrežnice, kjer nastane zmanjšana in obrnjena slika. Jasno in ostro vidimo le takrat, kadar nastane slika točno na mrežnici. V starosti je oko manj prožno in vid se slabša. PROŽNOST – sposobnost ROŽENICA MREŽNICA prilagajanja LEČA in spreminjanja. 5 5 70 38 029-052 Nar_8_2 del.indd 38 2.9.11 8:24 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Az érhártya teli van vénákkal, amelyek táplálják a szemet. A recehártya fényérzékelő receptorokból áll. Hozzájuk kapcsolódnak az idegsejtek, amelyeken keresztül az inger eljut az agyba, és az közvetíti a képet. A szemgolyó belsejében átlátszó üvegtest található. SZIVÁRVÁNYHÁRTYA SZARUHÁRTYA SZEMLENCSE ÜVEGTEST PUPILLA ÉRHÁRTYA RECEHÁRTYA ÍNHÁRTYA Hogyan látunk? A fénysugarak elérik a recehártyát vagy más néven a retinát, ahol kicsinyített és fordított kép keletkezik. Csak akkor látunk tisztán és élesen, ha a kép pontosan a recehártyán keletkezik. Ahogy öreg-RUGALMASSÁG – szünk, a szemünk veszít a rugalmasságából, és a látásunk romlik. alkalmazkodási és változási SZARUHÁRTYA RECEHÁRTYA (RETINA) képesség. SZEMLENCSE 5 5 71 029-052 Nar_8_2 del.indd 38 2.9.11 8:24 029-052 Nar_8_2 del.indd 38 2.9.11 8:24 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA Da si boš vse skupaj lažje predstavljal, napravi naslednji poskus. Dobro si oglej ilustracije in napiši seznam potrebščin in pripomočkov, ki jih potrebuješ. S sošolci preglej seznam in ga po potrebi dopolni. Zdaj se lahko lotiš dela. Veliko uspeha! Potek: 1. Prilepi tkanino na eno 2. S plastelinom pritrdi 3. Prepogni lepenko na stran posode. povečevalno steklo na mizo. pol in izreži polovico lika. To je tvoj model očesa. Zravnaj lepenko. 4. S plastelinom pritrdi 5. Poravnaj sprednji del svetilke z likom in modelom očesa. Prižgi jo. Na lepenko na mizo pred tkanini se pojavi obrnjena slika lika. Premikaj povečevalno steklo naprej povečevalno steklo. in nazaj, dokler slika ni ostra. Povečevalno steklo ukrivi svetlobni obris lika in naredi na tkanini sliko. Tkanina na zadnjem delu posode je kot »mrežnica« v zadnjem delu Ko se na mrežnici naredi slika, očesa, kjer naredi leča sliko. podobna tej, možgani prejmejo sporočilo in vidiš predmet. 72 39 029-052 Nar_8_2 del.indd 39 2.9.11 8:24 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Hogy mindezt könnyebben el tudjad képzelni, végezd el az alábbi kísérletet! Jól figyeld meg a képeket, és írd le, mikre lesz szükséged a kísérlet elvégzéséhez! Az osztálytársaiddal fusd át a jegyzéked, és szükség esetén egészítsd ki! Ezt követően láss munkához! Sok sikert! Folyamat: 1. Az edény egyik oldalára 2. Gyurmával erősítsd 3. Hajtsd félbe a kartonlapot, ragassz egy darab szövetet! rá a nagyítót az asztalra! és vágd ki a figura felét! Ez a szem modellje. Terítsd ki a lapot! 4. Gyurmával erősítsd 5. A lámpa elejét helyezd egy vonalba a figurával és a szemmodellel! a kartonlapot az Kapcsold be a lámpát! A szöveten a figura fordítottan jelenik meg. asztalra a nagyító elé! Mozgasd előre és hátra a nagyítót, amíg nem lesz éles a kép! Az üvegedény a szemgolyódnak Mindkét szemedben felel meg. a nagyítóhoz hasonló lencse van. A nagyító meghajlítja a figura körvonalait, és a szöveten képet alkot. A szövetdarab az edény hátulján olyan, mint a recehártya a Amikor a recehártyán ehhez szemben, ahol a lencse a hasonló kép keletkezik, az agy képet megalkotja. üzenetet kap, és látod a tárgyat. 73 029-052 Nar_8_2 del.indd 39 2.9.11 8:24 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R Sošolcu zaveži oči z ruto, po minuti mu ruto odveži in poglej njegove zenice. Zdaj se zenice spet prilagajajo na svetlobo. Opazuj, kaj se zdaj dogaja z zenicami. Pomožni deli očesa • Veke varujejo oko. • Trepalnice varujejo oko pred tujki. OBRVI • Sluznica omogoča, da veka po očesu VEKE lepo drsi. TREPALNICE • Žleza solznica izloča solze. Solze vlažijo oko. • Obrvi zadržujejo znoj. • Očesne mišice premikajo zrklo. Če te mišice delujejo nepravilno, se pojavi SLUZNICA ŽLEZA SOLZNICA škiljenje. OČESNE MIŠICE (povsod okrog zrkla) Poskrbi za svoje oči! • Beri z vzravnano hrbtenico. Najboljša razdalja od očesa do bralne podlage je od 25 do 35 cm. ŠKILJENJE – nepravilno • Delovni prostor naj bo primerno osvetljen. obračanje zrkla. • Oko obvaruj pred udarci, sunki, prahom in dimom. • Očesu škodi, če se menjavata močna svetloba in tema (kar lahko spoznaš v diskoteki). • Ne glej v sonce, pa tudi v sneg ne! • Če dolgo bereš ali pišeš, poglej v daljavo, da se oko odpočije. • Očesu so nevarni razni drobci – pustimo, da solze sperejo tujek iz očesa. Nevarne so razne tekočine, ki brizgnejo v oči – kisline, živo apno – izpiramo z vodo. Takoj poišči zdravniško pomoč! 74 40 029-052 Nar_8_2 del.indd 40 2.9.11 8:24 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Kösd be az osztálytársad szemét egy sállal, majd egy perc múlva oldd ki, és nézd meg a pupilláit. Most a pupillák újra alkalmazkodnak a fényhez. Figyeld meg, mi történik most a pupillákkal! A szem kiegészítő részei • A szemhéj védi a szemet. • A szempillák védik a szemet az idegen SZEMÖLDÖK testtől. SZEMHÉJ • A nyálkahártya lehetővé teszi, hogy a SZEMPILLÁK szemhéj szépen siklik a szemen. • A könnymirigy könnyeket választ ki. • A könnyek nedvesítik a szemet. • A szemöldök visszatartja az izzadságot. • A szemizmok mozgatják a szemgolyót. NYÁLKAHÁRTYA KÖNNYMIRIGY Ha az izmok helytelenül működnek, SZEMIZMOK kancsalság jelenik meg. (a szemgolyó körül) Vigyázz a szemedre! • Olvass egyenes gerinccel! Legjobb távolság a szemtől az olvasófelületig a 25–35 cm. KANCSALSÁG – a • A munkaterület legyen megfelelően megvilágítva. két szem nem tud • A szemedet védd az ütésektől, portól és füsttől! ugyanabba az • A szemet az erős fény és a sötétség váltakozása károsítja irányba nézni. (amelyről egy diszkóban szerezhetsz tudomást). • Ne nézz a Napba, se a hóba! • Ha sokáig olvasol vagy írsz, nézz a távolba, hogy a szem kipihenhesse magát! • Különböző szilánkok veszélyesek a szemre – hagyd, hogy a könnyek kimossák a szemből az idegen részecskéket! • Különféle folyadékok, amelyek a szembe fröccsennek, veszélyesek – savakat, mészkőt – vízzel öblítsük le. Azonnal fordulj orvoshoz! 75 029-052 Nar_8_2 del.indd 40 2.9.11 8:24 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA Zamiži na levo oko, z desnim očesom opazuj križec na sliki. Nato se počasi približuj sliki. V določeni razdalji pika izgine. Razmisli: • Zakaj je pika izginila? • Zakaj se pika zopet pojavi? • Ali bi izginil tudi križec, če bi ga opazoval z levim očesom? Oglej si slike in ustno odgovori. Ali so črte ravne ali krive? 76 41 029-052 Nar_8_2 del.indd 41 2.9.11 8:24 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Csukd be a bal szemedet, és a jobb szemeddel figyeld a képen látható keresztet! Majd lassan közelíts hozzá! Bizonyos távolságon eltűnik a pont. Gondolkozz! • Miért tűnt el a pont? • Miért jelenik meg újra a pont? • A kereszt is eltűnne, ha a bal szemeddel figyelnéd? Figyeld meg a képeket, és válaszolj szóban! Egyenesek vagy görbék a vonalak? 77 029-052 Nar_8_2 del.indd 41 2.9.11 8:24 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R Ali ima kvadrat ravne stranice? Katera navpična črta je daljša? To so optične prevare. Dokazujejo, da nastaja slika v možganih, in na to vplivajo tudi izkušnje. 78 42 029-052 Nar_8_2 del.indd 42 2.9.11 8:24 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Egyenesek-e a négyzet oldalai? Melyik függőleges vonal a hosszabb? Ezek optikai csalódások. Azt bizonyítják, hogy a kép az agyban keletkezik, és erre a tapasztalataink is hatással vannak. 79 029-052 Nar_8_2 del.indd 42 2.9.11 8:24 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA Kaj vidiš na spodnjih dveh slikah? Napake očesa • Starovidnost: s starostjo se leča ne more več toliko izbočiti, da bi nastala slika na mrežnici, zato človek od blizu ne vidi več ostro. • Daljnovidnost: očesna napaka, zaradi katere je mogoče dobro videti le oddaljene predmete. Ta napaka je prirojena. Potrebna so očala. • Kratkovidnost: je očesna napaka, zaradi katere je mogoče dobro videti le bližnje predmete. Potrebna so očala. • Barvna slepota: je dedna napaka, zaradi katere ljudje ne vidijo vseh barv ali vidijo le v sivi barvi. Popolna barvna slepota je zelo redka. 80 43 029-052 Nar_8_2 del.indd 43 2.9.11 8:24 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Mit látsz az alábbi két képen? Látáshibák • Öregszeműség: a kor előrehaladtával a lencse már nem tud annyira kidudorodni, hogy képet alkosson a recehártyán, így már közelről nem lehet élesen látni. • Távollátás: olyan szemhiba, ami miatt csak a távoli tárgyakat lehet jól látni. Ez a hiba veleszületett. Szemüveg viselése szükséges. • Rövidlátás: olyan szemhiba, ami miatt csak a közeli tárgyakat lehet jól látni. Szemüveg viselése szükséges. • Színvakság: olyan örökletes rendellenesség, ami miatt az emberek képtelenek minden színt látni, vagy mindent szürkeként észlelnek. A teljes színvakság nagyon ritka. 81 029-052 Nar_8_2 del.indd 43 2.9.11 8:24 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R Ena izmed napak v vidu je barvna slepota. Človek, ki ima to napako, ne loči barv. Oglej si sliko in preveri, ali dobro ločiš rdečo in zeleno barvo. Napiši številko, ki jo vidiš. Zapis primerjaj s sošolcem. Se vajin zapis razlikuje? Utemelji. Daljnovidnost in kratkovidnost ter starovidnost so izrazi, ki pomenijo okvaro oči. Povej, kako te okvare popravimo. Si že bil kdaj pri okulistu, zdravniku, ki zdravi oči? Kdaj je prav, da ga obiščeš? 82 44 029-052 Nar_8_2 del.indd 44 2.9.11 8:24 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA A színvakság is látáshiba. Az ebben érintett ember képtelen megkülönböztetni a különböző színeket. Figyeld meg a képet, és ellenőrizd, jól megkülönbözteted-e a zöld és a piros színt! Írd le a számot, amelyet látsz! Nézd meg, mit írt le az osztálytársad! Különbözőt írtatok? Indokold meg! A távollátás, a rövidlátás és az öregszeműség látáshibák. Mondd el, hogyan tudunk rajtuk javítani! Jártál már szemorvosnál? Mikor kell ellátogatni hozzá? 83 029-052 Nar_8_2 del.indd 44 2.9.11 8:24 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OVJE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA d) ČUTILO ZA SLUH IN RAVNOTEŽJE SLUHOVOD NAKOVALCE STREMENCE KLADIVCE SLUŠNI ŽIVEC KOŠČENI POLŽ BOBNIČ UHELJ ZUNANJE SREDNJE NOTRANJE UHO UHO UHO Uho ima tri dele: • Zunanje uho ima uhelj, zunanji sluhovod in bobnič. Uhelj ima nalogo, da usmerja zvočne valove v sluhovod in ta vodi zvočne valove do bobniča. Dlačice in ušesno maslo, ki ga izločajo žleze v sluhovodu, varujejo uho pred tujki in prahom. Bobnič je na koncu sluhovoda. To je mrenica, ki zapira vhod v srednje uho. • Srednje uho je mala votlinica v senčnici. S cevjo je povezano z žrelom. Po tej prihaja v srednje uho zrak iz žrela. Tu so še tri slušne koščice, ki so med seboj gibljive – kladivce, nakovalce in stremence. • Notranje uho je zelo zavit del ušesa. Sestavljeno je iz votlinic, napolnjenih s tekočino. V njih sta kožna mešička in cevke s čutnicami. Delu, kjer so čutnice, pravimo polž. Drugi deli notranjega ušesa so čutilo za ravnotežje. 84 45 029-052 Nar_8_2 del.indd 45 2.9.11 8:24 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA d) A HALLÁS ÉS AZ EGYENSÚLY ÉRZÉKSZERVE HALLÓJÁRAT ÜLLŐ KENGYEL KALAPÁCS HALLÓIDEG CSIGA DOBHÁRTYA FÜLKAGYLÓ KÜLSŐ FÜL KÖZÉPFÜL BELSŐ FÜL A fül három részből áll: • A külső fülhöz a fülkagyló, a külső hallójárat és a dobhártya tartozik. A fülkagyló feladata a hanghullámok hallójáratba való irányítása, amely a hangot a dobhártyába vezeti. A mirigyek által elválasztott szőr és fülvaj a hallójáratban védi a fület az idegen testektől és a portól. A dobhártya a hallójárat végén van. Ez a lebeny zárja a középfül bejáratát. • A középfül egy kis üreg a halántékban. Csővel csatlakoztatva a garathoz. Ezen keresztül lép be a levegő a garatból a középfülbe. Itt van még három egymáshoz képest mozgatható hallócsontocska – a kalapács, az üllő és a kengyel. • A belső fül a fül nagyon ívelt része. Üregekből áll, amelyek folyadékkal vannak töltve. Bőrtüszőket és csöveket tapintókkal tartalmaz. Azt a részt, ahol az érzéksejtek vannak, csigának nevezzük. A belső fül többi része az egyensúly érzékszerve. 85 029-052 Nar_8_2 del.indd 45 2.9.11 8:24 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R Si se že peljal z žičnico ali se potapljal? Si takrat občutil bolečino v ušesu ali imel neprijeten občutek? Kaj si moral storiti, da je neprijeten občutek izginil? Uho je čutilo za sprejemanje zvočnih dražljajev. Zvočni valovi potujejo do slušnih čutnic v notranjem ušesu. Uho je tudi organ za ravnotežje. Kako slišimo? Uhelj prestreže zvočne valove. Ti potujejo do bobniča in ga stresejo, pri tem zanihajo slušne koščice. Stremence zavalovi tekočino v koščenih votlinicah, v katerih je polž. Ko valovi tekočine udarijo na polža, se čutnice zdražijo. Ker so povezane z živčnimi vlakni, se zvoka zavemo. Kadar je polž uničen, človek popolnoma ogluši. Ker človek govora ne sliši, tudi ne govori. V tem primeru je človek gluh in nem. Za take ljudi obstajajo posebni znaki z rokami, da se lahko sporazumevajo. 86 46 029-052 Nar_8_2 del.indd 46 2.9.11 8:24 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Utaztál már felvonóval, vagy búvárkodtál-e? Éreztél olyankor fájdalmat vagy kellemetlen érzést a füledben? Mit tettél, hogy elmúljon? A fül a hallószervünk. A hanghullámok a belső fülben levő hallóreceptorokhoz utaznak. A fül egyensúlyszerv is. Hogyan hallunk? A fülkagyló felfogja a hanghullámokat. Ezek eljutnak a dobhártyához, és megrezgetik azt, megmozgatva a hallócsontocskákat. A kengyel a csontos üregekben lévő folyadékot görgeti, amelyekben a csiga van. Amikor a folyadék hullámai elérik a csigát, irritálódnak az érzéksejtek. Mivel idegrostokhoz kapcsolódnak, érzékeljük a hangokat. Ha a csiga tönkremegy, az ember teljesen megsüketül. Mivel az ember nem hallja a beszédet, nem is beszél. Ebben az esetben az illető süketnéma. Az ilyen emberek számára léteznek speciális kézjelek, hogy kommunikálni tudjanak. 87 029-052 Nar_8_2 del.indd 46 2.9.11 8:24 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA Oglej si sličico in napiši, kaj daje prijeten in kaj neprijeten zvok. S sošolcem se v dvojicah pogovorita o naslednjih trditvah. Izberita nekaj pravilnih in jih prepišita v zvezek. • Zvočni valovi se širijo po zraku. • Uhelj prestreza zvočne valove. • Uho delimo na zunanje, srednje in notranje. • Slušne čutnice so v srednjem ušesu. • V polkrožnih kanalih je čutilo za ravnotežje. 88 47 029-052 Nar_8_2 del.indd 47 2.9.11 8:24 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Figyeld meg a képet, és írd le, mi ad kellemes, és mi kellemetlen hangot! Az osztálytársaddal beszélgessetek az alábbi állításokról! Válasszatok ki néhány helyeset, és írjátok őket a füzetbe! • A hanghullámok a levegőben terjednek. • A fülkagyló felfogja a hanghullámokat. • A fül a külső fülből, a középfülből és a belső fülből áll. • A hallóreceptorok a középfülben találhatók. • A félkörös járatokban vannak az egyensúlyreceptorok. 89 029-052 Nar_8_2 del.indd 47 2.9.11 8:24 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R Naredi preizkus in odgovori na vprašanje. Prijatelju zaveži oči z ruto. Vsakokrat, ko udariš s svinčnikom ob svinčnik, naj pokaže, od kod prihaja zvok. Tiho se premikaj po prostoru in udarjaj s svinčnikom. Vsakokrat opazuj prijatelja, kako natančno je ugotovil, kje si. Nato naj si prijatelj še z roko prekrije eno uho. Ponovno na različnih mestih udari s svinčnikom. Kako si to razlagaš? Vajo ponovi še dvakrat. Enkrat s pokritim desnim ušesom in nato še z levim. Sošolec naj pove, kdaj je najlažje določil smer zvoka. Zakaj? Ob polžu so votlinice, ki zaznavajo položaj in gibanje telesa. To so ravnotežni organi. V katerih primerih človek izgubi ravnotežje? Razmisli in jih naštej nekaj. Hitro se zavrti okoli svoje osi, nato obmiruj. Kaj čutiš? Stoj na eni nogi. Opazuj, kaj počneš, da ohraniš ravnotežje. Enako naredi z zaprtimi očmi. Kako ohranjaš ravnotežje? Katera čutila ti pomagajo pri ohranjevanju ravnotežja? Kaj škoduje ušesu? Nevarni so močni udarci v glavo, prav tako močni poki, ki lahko pretrgajo bobnič. Ob poku ali eksploziji moramo odpreti usta, da na bobnič pritisne iz obeh strani enak zračni pritisk. Zunanji sluhovod čistimo z mlačno vodo, vanj nikoli ne drezamo z ostrimi predmeti. Vnetje iz žrela lahko pride v srednje uho. Takoj je treba poiskati zdravniško pomoč. 90 48 029-052 Nar_8_2 del.indd 48 2.9.11 8:24 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Végezd el az alábbi kísérletet, és válaszolj a kérdésre! A barátod szemét kösd be kendővel! Csendesen sétálj a tanteremben, és ütögess össze két ceruzát. A társad mutassa meg, honnan jön a hang! Mindig figyeld meg, mennyire pontosan határozza meg a helyet! Ezután a társad az egyik fülét is fogja be, úgy ütögesd össze különböző helyeken a két ceruzát! Mit veszel észre? Mivel magyarázod ezt? Még kétszer ismételd meg a gyakorlatot! Egyszer befogott jobb füllel, egyszer befogott ballal! A társad mondja meg, mikor tudta a legkönnyebben megállapítani, honnan jön a hang! Miért? A csiga melletti félkörös járatokban vannak a test helyzetét és mozgását érzékelő receptorok, azaz az egyensúlyszervek. Milyen esetekben veszíti el az ember az egyensúlyát? Gondolkozz, és mondj néhányat! Gyorsan forogj egyet a tengelyed körül, majd állj le! Mit érzel? Állj egy lábon! Figyeld meg, mit teszel, hogy megtartsad az egyensúlyodat! Ugyanezt tedd meg csukott szemmel! Hogyan tartod meg az egyensúlyodat? Melyik szerveid segítenek az egyensúly megtartásában? Mi árt a fülnek? A fejre mért erős ütések veszélyesek, akárcsak a hangos pukkanások, amelyek elszakíthatják a dobhártyát. Robbanáskor nyissuk ki a szánkat, hogy a csigára mindkét oldalról azonos légnyomás kerüljön! A külső hallóvezetéket langyos vízzel tisztítjuk, és sose piszkáljuk éles tárggyal! A garatból a gyulladás a fülre is átterjedhet. Azonnal orvosi segítséget kell kérni. 91 029-052 Nar_8_2 del.indd 48 2.9.11 8:24 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA Razmisli. Petro je bolelo uho. Zdravnica jo je pregledala, potem pa je želela še, naj hodi po črti, kjer se stikajo ploščice parketa. Kaj je hotela zdravnica ugotoviti s takim pregledom? ALI VEŠ … • da so Indijanci na nepreglednem ozemlju, če so želeli vedeti, ali se jim približujejo jezdeci, uho prislonili na zemljo? Zakaj? • da kobilica in muren dobro slišita s slušnim organom na sprednjih nogah; • da netopir, ki je slep, z dobrim sluhom nadomesti vid? Pot najde po zvokih, ki jih oddaja; • da ljudje, ker nimamo veliko naravnih sovražnikov, ne potrebujemo zelo občutljivega sluha, uhlji pa so majhni in nepremični? Stavke ustrezno dopolni, zapiši jih v zvezek. Z nosom … Z jezikom … Z ušesi … Z očmi … S celicami v koži spoznamo … Vsi ti organi se z eno besedo imenujejo … 92 49 029-052 Nar_8_2 del.indd 49 2.9.11 8:24 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Gondolkozz! Petrának fájt a füle. A doktornő megvizsgálta, majd arra kérte, járjon a parketta egyenes vonalán. Mit szeretett volna ezzel ellenőrizni a doktornő? TUDOD-E? • Hogy az indiánok úgy állapították meg, közelednek-e lovasok, hogy a fülüket a földre tapasztották? Miért? • Hogy a szöcske és a tücsök az első lábukon levő hallószervvel hallanak jól? • Hogy a vak denevér a jó hallással pótolja a látását? Az általuk kibocsátott ultrahang segítségével tájékozódnak. • Hogy nekünk embereknek nincs sok természetes ellenségünk, ezért nincs szükségünk nagyon jó hallásra, a fülkagylónk pedig kicsi és mozdulatlan? Pótold megfelelően a mondatokat, és írd őket a füzetbe! Az orrunkkal… A nyelvünkkel… A fülünkkel… A szemünkkel… A bőrünkben található sejtekkel… Ezeket a szerveket … nevezzük. 93 029-052 Nar_8_2 del.indd 49 2.9.11 8:24 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R 1. ČUTILO ZA VID Oko je čutilo za vid. Z njim razlikujemo NALOGE ČUTIL svetlobo od teme, barvo, obliko, S čutili zaznavamo svet okoli sebe. velikost, gibanje … 2. ČUTILO ZA VOH KAJ VPLIVA NA ČUTILA? Nos je čutilo za voh. S čutilom za voh Na čutila vplivajo dražljaji spoznavamo neprijetne in škodljive (zvok, svetloba, temperatura …). snovi v zraku. Pri prebavljanju hrane Nekatera čutila sprejemajo dražljaje s tem čutilom vzbujamo tek. iz bližine (koža, jezik), druga iz daljave (oko, uho, nos). 3. ČUTILO ZA SLUH Uho je čutilo za sluh in ravnotežje. ČUTILA VZDRAŽENJE ČUTIL Deli čutil, na katere ti dražljaji vplivajo, so sprejemniki. 4. KOŽA – NAJVEČJI ORGAN Čutnice imajo sposobnost, Naloge kože: da se vzdražijo. • varuje organe pred poškodbami, Čutila so povezana z živčevjem. • skozi kožo se izločajo razne telesu Vzdraženje se po živcu prenaša škodljive snovi, do središča v možganski skorji. • koža sodeluje pri uravnavanju Tu se vzburjenje spremeni telesne temperature, v občutek. • v koži so pomembna čutila za tip, temperaturo in bolečino. 5. ČUTILO ZA OKUS Jezik je čutilo za okus. Razlikujemo štiri osnovne okuse: sladko, slano, kislo in grenko. 94 50 029-052 Nar_8_2 del.indd 50 2.9.11 8:24 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA AZ ÉRZÉKSZERVEK FELADATA 1. A LÁTÁS ÉRZÉKSZERVE Az érzékszervekkel érzékeljük A szem a látás érzékszerve. a világot. A szemünkkel különböztetjük meg a fényt a sötétségtől, a színeket, alakokat, méretet, mozgást… MI VAN HATÁSSAL AZ 2. A SZAGLÁS ÉRZÉKSZERVE ÉRZÉKSZERVEKRE? A szaglás érzékszerve az orr. Az érzékszervekre az ingerek Vele azonosítjuk a kellemetlen (hang, fény, hőmérséklet…) és káros anyagokat a levegőben. hatnak. Egyes érzékszervek Étkezéskor növeli az étvágyat. (bőr, nyelv) a közelből, másikak (szem, fül, orr) távolról fogadják az ingereket. 3. A HALLÁS ÉRZÉKSZERVE A fül a hallás és az AZ ÉRZÉKESZERVEK egyensúly érzékszerve. AZ ÉRZÉKSZERVEK INGERLÉSE 4. LEGNAGYOBB SZERVÜNK – Az érzékszervek azon részeit, A BŐR amelyekre az ingerek hatnak, A bőr feladatai: receptoroknak nevezzük. • a szervek védelme a Ezek ingerült állapotba sérülésektől, kerülnek. Az érzékszervek • a testre veszélyes anyagok az idegrendszerhez kiválasztása, kapcsolódnak. Az ingerület • a testhőmérséklet szabályozása, az idegen keresztül terjed az • a tapintás, hő és fájdalom agykéregben levő központba. érzékelése. Ott az ingerület érzetté alakul. 5. ÍZLELŐ ÉRZÉKSZERV Az ízlelés érzékszerve a nyelv. Négy alapízt – édes, sós, savanyú és keserű – különböztetünk meg. 95 029-052 Nar_8_2 del.indd 50 2.9.11 8:24 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA ZA PONOVITEV IN RAZVEDRILO Svoje znanje spet preveri s kvizom. Uporabi izdelane kartončke s črkami. Učitelj bo prebral vprašanje in vse tri možne odgovore. Dvigni kartonček s črko pravilnega odgovora. Za vsak pravilen odgovor dobiš 1 točko. Na koncu točke seštej. Zmaga tisti, ki ima največ točk. 1. Kaj je naloga čutil? 5. Zakaj je nosna sluznica močno a) Da nas varujejo pred vročino prekrvavljena? in mrazom. a) Da lažje dihamo. b) Da nam pomagajo spoznavati b) Da bolje vohamo. svet okoli nas. c) Da ogreje zrak, ki ga vdihnemo. c) Da nas opozarjajo na temo. 6. Kje nastane slika pri človeku, ki nima 2. S čim so povezane čutnice? težav z vidom? a) Z žilami. a) Na beločnici. b) Z mišicami. b) Na mrežnici. c) Z možgani. c) Na žilnici. 3. Kje imamo največ tipalnih telesc? 7. Kako pri branju in pisanju skrbimo a) V dlaneh, podplatih, ustnicah, za pravilno delovanje oči? prstih. a) Da smo čim bližje predmetu. b) Na glavi, uhljih, nosu in ustnicah. b) Da smo od predmeta oddaljeni c) Na delu prsnega koša in trebuha. pol metra. c) Da smo od predmeta oddaljeni 4. Kako se imenujejo čutnice na čutilu od 25 do 30 centimetrov. za okus? a) Posebni mešički. b) Tipalna telesca. c) Okušalne brbončice. 96 51 029-052 Nar_8_2 del.indd 51 2.9.11 8:24 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA ISMÉTLÉS ÉS SZÓRAKOZÁS Kvízzel ellenőrizd a tudásodat! Használd az elkészített betűkártyákat! A tanár felolvassa a kérdéseket és mindhárom lehetséges választ. Emeld fel a kártyát a helyes válasz betűjével! Minden helyes válaszért 1 pontot kapsz. A végén add össze a pontokat! Az nyer, akinek a legtöbb pontja van. 1. Mi az érzékszervek feladata? 5. Miért van az orrnyálkahártyában erős a) Megvédenek minket a hőségtől vérkeringés? és hidegtől. a) Hogy könnyebben lélegezzünk. b) Segítenek megismerni a b) Hogy jobb legyen a szaglásunk. körülöttünk lévő világot. c) Hogy a belélegzett levegő c) Emlékeztetnek a sötétre. felmelegítse. 2. Mivel kapcsolódnak az érzéksejtek? 6. Hol alakul ki a kép egy olyan a) Vénákkal. személynél, akinek nincsenek b) Izmokkal. látásproblémái? c) Az aggyal. a) Ínhártyán. b) Recehártyán. 3. Hol van a legtöbb tapintótest? c) Érhártyán. a) A tenyéren, a talpon, az ajkakon, az ujjakon. 7. Hogyan vigyázzunk olvasás és írás b) A fejen, a füleken, az orron és az ajkakon. közben a szem megfelelő c) A mellkas és a has részén. működésére? a) A lehető legközelebb legyünk a 4. Hogy nevezzük az érzéksejteket az tárgyhoz. ízlelő érzékszerven? b) Fél méterre legyünk a tárgytól. a) Különleges mirigyek. c) 25–30 centiméteres távolságban b) Tapintótestek. legyünk a tárgytól. c) Ízlelőbimbók. 97 029-052 Nar_8_2 del.indd 51 2.9.11 8:24 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R 8. Kakšno nalogo ima sluznica na notranji 10. Po čem se prenaša zvočno valovanje strani vek? v srednjem ušesu? a) Omogoča, da veka po očesu lepo a) Po slušnih koščicah, drsi. b) po zraku v srednjem ušesu, b) Omogoča, da nam tečejo solze. c) po tekočini v polžu. c) Omogoča zapiranje vek. 9. Kakšen je pomen zunanjega ušesa? a) Je okras na glavi. b) Prestreza in usmerja zvočne valove. c) Z njim slišimo visoke glasove. ALI VEŠ … • da se spoznavanja in ločevanja okusov učimo vse življenje; • da se morajo snovi v hrani raztopiti, preden jih lahko okusiš; • da imajo mnoge strupene snovi in pokvarjena živila neprijeten vonj okus? Zato jih lahko izpljuneš, še preden bi ti škodovale; • da nastane pri nekaterih boleznih na jeziku bela prevleka in bolnik izgubi tek? Ta prevleka je sestavljena iz odmrlih celic jezika, odstranimo pa jo lahko z limono. Spomladi poznamo vonj sveže preorane zemlje. Zakaj pozneje zemlja ne diši več tako, da bi jo lahko zavohali? Predstavljamo si lahko le tiste okuse, ki jih poznamo ali smo jih sami poskusili. 98 52 029-052 Nar_8_2 del.indd 52 2.9.11 8:24 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA 8. Mi a szerepe a nyálkahártyának 10. Min keresztül terjednek a szemhéj belső oldalán? a hanghullámok a középfülben? a) Lehetővé teszi, hogy a szemhéj a) A hallócsontokon keresztül, a szemen szépen siklik. b) a középfülben lévő levegőn b) Lehetővé teszi, hogy a szemünk keresztül, könnyezzen. c) a csigában lévő folyadékon keresztül. c) Lehetővé teszi a szemhéjak zárását. 9. Mi a külső fül jelentősége? a) Dísz a fejen. b) Felfogja és irányítja a hanghullámokat. c) Magas hangokat hallunk vele. TUDOD-E? • Hogy egész életünk során megtanuljuk felismerni és megkülönböztetni az ízeket? • Hogy az élelmiszerekben lévő anyagoknak fel kell oldódniuk, mielőtt megízlelheted őket? • Hogy sok mérgező anyagnak és a romlott élelmiszernek kellemetlen szaga és íze van? Ezért kiköpheted őket, még mielőtt ártanának neked; • Hogy egyes betegségek fehér bevonatot okoznak a nyelven, és a beteg elveszti az étvágyát? Ez a bevonat halott sejtekből alakul ki a nyelven, amelyek citrommal eltávolíthatók. Tavasszal ismerjük a frissen szántott föld illatát. Később a földnek miért nincsen olyan illata, hogy megszagolhatnánk? Csak azokat az ízeket tudjuk elképzelni, amelyeket ismerünk vagy már kipróbáltunk. 99 029-052 Nar_8_2 del.indd 52 2.9.11 8:24 BIOLOGIJA | NAR NAR AVOSLOVJE • UČBENIK • 8. R JE • UČBENIK • 7. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA ZVOK IN 13 VALOVANJE 100 53 053-068 Nar_8_2 del.indd 53 2.9.11 8:23 TERMÉSZETTUDOM NARÁN A Y VOSL • OV TaNköNYv • 8. OSZT JE • UČBENIK • 7. R ÁlYa | AZRED | BIOL BIOL ÓGIA OGIJA A HANG ÉS 13 A HULLÁMOK 101 53 053-068 Nar_8_2 del.indd 53 2.9.11 8:23 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R ZVOK Ljudje okolico zaznavamo s čutili (oči, ušesa, nos …) na različne načine. Eden izmed najpomembnejših načinov sporazumevanja in zaznavanja je zvok. Zvok, ki je okrog nas, zaznavamo z ušesi. Kakšne zvoke lahko ta trenutek slišiš okrog sebe? Zapri oči in skušaj misliti samo na to, kar slišiš. Ugotovil boš, da je svet poln različnih zvokov. Ljudje in živali smo ustvarjeni tako, da imamo glas, s katerimi lahko delamo zvoke, in ušesa, s katerimi te zvoke slišimo. Z zvoki si izmenjujemo sporočila, slišimo, kaj se dogaja okoli nas. Nekatere zvoke pa prav radi poslušamo. Zvok sirene pa nas lahko opozori na nevarnosti. V vsakdanjem življenju se srečamo z najrazličnejšimi zvoki. Oglej si spodnjo ilustracijo in opiši, kakšen zvok oddajajo narisani predmeti. 102 54 053-068 Nar_8_2 del.indd 54 2.9.11 8:23 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA A HANG A környezetünket az érzékszerveinkkel (szem, fül, orr...) érzékeljük. Az érzékelés és a kommunikáció egyik legfontosabb formája a hang. A körülöttünk keletkező hangot a fülünkkel észleljük. Milyen hangokat hallasz ebben a pillanatban? Hunyd le a szemed, és próbálj csak arra gondolni, amit hallasz! Megállapíthatjuk, hogy számtalan különböző hang létezik. Az emberek és az állatok úgy teremtődtek meg, hogy képesek vagyunk hangokat kiadni, és a fülünkkel hangokat tudunk befogadni. A hang segítségével üzeneteket cserélünk, halljuk, mi történik körülöttünk. Egyes hangokat kimondottan szívesen hallgatunk. A sziréna hangja a veszélyre figyelmeztet bennünket. A mindennapi életben különféle hangokkal találkozunk. Figyeld meg az alábbi illusztrációt, és mondd el, milyen hangokat adnak a rajta látható tárgyak! 103 053-068 Nar_8_2 del.indd 54 2.9.11 8:23 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA NASTANEK ZVOKA Telesa, ki oddajajo zvok, imenujemo zvočila, npr. struna pri kitari. Trese se zvonec pri kolesu, zvočnik v radijskem sprejemniku, tudi naše grlo se trese. Narahlo se primi z dvema prstoma za grlo in zapoj pesem. Čutil boš, kako se ti tresejo glasilke. Telesa, ki oddajajo zvok, se tresejo. Kakšen zvok oddajajo predmeti na spodnjih slikah? Ga znaš oponašati? Znaš oponašati zvok motorja, kadar pelje počasi in kadar pelje hitro? Gasilci na nujni vožnji imajo vključeno sireno. Zakaj? Znaš oponašati zvok sirene? Katera vozila s sirenami še poznaš? Se tudi zvoki siren razlikujejo med seboj? Jih ločiš? 104 55 053-068 Nar_8_2 del.indd 55 2.9.11 8:23 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA A HANG KELETKEZÉSE A hangokat kibocsátó testeket, pl. a gitár húrját hangkeltő testeknek nevezzük. Rezeg a kerékpárcsengő, a rádió hangszórója, és a torkunk is. Fogd meg két ujjaddal a torkodat, és énekelj! Érezni fogod a gégéd rezgését. A hangot kibocsátó testek rezegnek. Milyen hangokat adnak az alábbi képeken látható tárgyak? Tudod őket utánozni? Tudod utánozni a lassan, illetve gyorsan hajtó motort? A tűzoltóautókon sürgősségi helyzetben bekapcsolják a szirénát. Miért? Tudod imitálni a sziréna hangját? Ismersz más, szirénával felszerelt járművet? Vajon különbözik-e a szirénák hangja? Meg tudod őket különböztetni? 105 053-068 Nar_8_2 del.indd 55 2.9.11 8:23 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R Znaš žvižgati kot ptica? Poskusi. Zvonjenja budilke prav gotovo nismo veseli, saj pomeni, da moramo vstati. Kako zvoni tvoja budilka? GLASBILO Citre so bile dolga leta zelo priljubljeno glasbilo. Tudi sam lahko izdelaš zelo podoben instrument, na katerega boš lahko zaigral. 1. Dobro si oglej sliko in v zvezek zapiši, kaj vse potrebuješ za izdelavo glasbila. 2. S sošolci primerjaj seznam pripomočkov in ga po potrebi dopolni. 3. Glasbila ni težko izdelati. Poskusi. 106 56 053-068 Nar_8_2 del.indd 56 2.9.11 8:23 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Tudsz úgy fütyülni, mint a madarak? Próbáld meg! Az ébresztő csörgésének nem örülünk, mert azt jelzi, fel kell kelni. Hogyan csörög a te ébresztőd? HANGSZER A citera hosszú éveken át közkedvelt hangszer volt. Te magad is készíthetsz hasonló hangszert, amelyet meg is szólaltathatsz majd. 1. Figyeld meg jól a képet, és írd a füzetbe, mi mindenre lesz szükséged a hangszer elkészítéséhez! 2. Hasonlítsátok össze az osztálytársakkal a kellékek jegyzékét, és szükség szerint egészítsd ki a sajátodat! 3. Nem nehéz elkészíteni a hangszert. Próbáld meg! 107 053-068 Nar_8_2 del.indd 56 2.9.11 8:23 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA 4. Ko si glasbilo izdelal, zaigraj nanj: • Potegni vsako elastiko in poslušaj njihove zvoke. • Premisli, kako lahko spremeniš zvok. • Elastike malo popusti ali malo bolj napni – poskušaj dobiti najlepši zvok. • Razporedi zvoke po priljubljenosti. • Kateri zvoki so ti bolj všeč? Tisti, ki si jih ustvaril z ožjimi ali s širšimi elastikami? • Ali si znaš izmisliti pesmico in jo zaigrati na svojo harfo? Poskusi. • Izmisli si veselo melodijo. Nato pa še žalostno. Naštej še nekaj glasbil s strunami. ŠIRJENJE ZVOKA Zvok nastane, kadar kakšna stvar zatrese zrak in pri tem povzroči nastanek majhnih valov, ki se širijo navzven. Naredi naslednje poskuse. Potrebuješ boben in mivko. Mivko razporedi v tanki plasti na opno bobna. S prsti nato rahlo udarjaj po bobnu. Kaj opaziš? Zdaj udarjaj močneje. Kaj se dogaja z mivko? Opiši razliko, ko udarjaš na rahlo, in takrat, ko udarjaš močneje. Ali je tudi zvok drugačen? 108 57 053-068 Nar_8_2 del.indd 57 2.9.11 8:23 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA 4. Ha elkészült a hangszered, játssz rajta: • Nyújtsd meg mindegyik gumit, és hallgasd meg a hangjukat! • Gondolkozz, hogyan tudod megváltoztatni a hangot! • Kicsit engedd el a gumikat, majd kicsit feszítsd meg őket – igyekezz minél szebb hangot kapni! • Rangsorold a hangokat kedveltségük szerint! • Melyik hangok tetszenek jobban? Azok, amelyeket szélesebb gumival kapsz, vagy azok, amelyeket szűkkel? • Ki tudsz gondolni egy dallamot, és el tudod játszani a hárfádon? Próbáld meg! • Gondolj ki egy vidám dallamot! Majd egy szomorút! Sorolj fel néhány húros hangszert! A HANG TERJEDÉSE Hang akkor keletkezik, ha valami rezgésbe hozza a levegőt. Ennek során kisebb hullámok keletkeznek, amelyek kifelé terjednek. Végezd el az alábbi kísérleteket! Egy dobra és homokra lesz szükséged. A homokot vékony rétegben simítsd el a dobbőrön! Ezután az ujjaiddal gyengéden ütögesd a dobot! Mit veszel észre? Most erősebben ütögesd! Mi történik a homokkal? Írd le, mi a különbség aközött, amikor gyengéden, és aközött, hogy erősen ütögetsz? A hang is másmilyen? 109 053-068 Nar_8_2 del.indd 57 2.9.11 8:23 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R Za poskus potrebuješ večje vedro, ki ga do polovice napolniš z vodo. Nato vrzi v vodo zviška okrogel kamenček. Nariši, kaj se je zgodilo z vodno gladino. Svojo roko potopi v vodo, pri tem pazi, da bo voda mirna. Nato poprosi sošolca, da v vodi povzroča različne valove. Ker je koža odlično čutilo, boš na koži zlahka zaznal in razlikoval različne valove. Zdaj pa kamenček spusti še na leseno površino, npr. mizo. Kaj slišiš? Je to zvok? Zrak valovi podobno kot prej voda. Tudi v zraku se valovi pomikajo navzven in zelo hitro dosežejo naša ušesa. Naša ušesa in možgani pa sprejemajo te zvočne valove, ki jih slišimo kot zvoke. 110 58 053-068 Nar_8_2 del.indd 58 2.9.11 8:23 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA A kísérlethez egy nagyobb vödörre van szükséged. Félig töltsd meg vízzel! Ezután magasról dobj egy gömbölyű kavicsot a vízbe! Rajzold le, mi történt a víz felszínével! A kezedet merítsd el a vízben, közben ügyelj arra, hogy a víz nyu-godt maradjon! Majd kérd meg az osztálytársadat, hogy a vízben különböző hullámokat idézzen elő! Mivel a bőr kiváló érzékszerv, a segítségével észleled és megkülönbözteted a hullámokat. Ezt követően ejtsd le a kavicsot fafelületre, pl. asztalra! Mit hallasz? Ez hang? A levegő hasonlóan hullámzik, mint korábban a víz. A levegőben is kifelé terjednek a hullámok, ezért nagyon gyorsan elérik a fülünket. A fülünk és az agyunk fogadja ezeket a hanghullámokat, amelyeket hangként hallunk. 111 053-068 Nar_8_2 del.indd 58 2.9.11 8:23 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA VALOVANJE Zvok se širi z valovanjem. Ko plavamo ali plovemo v čolnu, lahko občutimo valove, še posebej če smo v razburkanem morju. Val se nam približa, nas dvigne na svoj hrib, nato pa nas spusti v dolino. Podobno lahko opazujemo, če damo v kad plastičen pokrovček ali plavajočo igračo in vodo razburkamo – ustvarjamo valove. Ko gredo valovi mimo igrače, vidimo, da se premika gor in dol: ko pride do nje hrib, se dvigne, ko pride dolina, se spusti. Tako kot igrača nihajo gor in dol, nihajo tudi deli vode, po kateri potujejo valovi. V zvezek nariši morje, ki valovi. Nato poskusi narisati en sam val. Na tem valu označi hrib in dolino. Svojo risbo primerjaj s sošolčevo. So vajini valovi podobni ali se razlikujejo? 112 59 053-068 Nar_8_2 del.indd 59 2.9.11 8:23 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA HULLÁMOK A hang hullámokkal terjed. Amikor úszunk vagy csónakázunk, érezzük a víz hullámait, főképp, ha erősen hullámzik. A hullám közeledik felénk, felemel (hullámhegy) és leereszt (hullámvölgy) bennünket. Hasonló jelenséget figyelhetünk meg, ha a kádba műanyag dugót vagy úszó játékot teszünk, és a vizet felkavarjuk. Láthatjuk, hogy a játék a hullámok miatt fel-le mozog. Amikor hullámhegy közeledik felé, felemelkedik, amikor viszont hullámvölgy, akkor süllyed. Ahogy fel-le mozog a játék a vízben, úgy rezegnek a víz részei is, amelyekben a hullám terjed. A füzetbe rajzolj egy hullámzó tengert! Azután próbálj csak egy hullámot rajzolni! Jelöld meg rajta a hullámhegyet és a hullámvölgyet! A rajzodat hasonlítsd össze az osztálytársadéval! Hasonlóak vagy különbözőek-e a hullámaitok? 113 053-068 Nar_8_2 del.indd 59 2.9.11 8:23 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R Vsak val je torej sestavljen iz hriba in doline. Hrib je tisti del, kjer je vodna gladina dvignjena, dolina pa tam, kjer je znižana. Natoči si vodo v banjico in počakaj, da se umiri, nato pa vrzi v vodo manjši predmet. Kaj se zgodi? Opiši. V banjico daj predmet, ki ne potone. Opazuj predmet in ustvarjaj valove. Kaj se dogaja s predmetom na gladini vode? VALOVI NA VRVI IN VZMETI Valovi lahko potujejo tudi po vrvi. To lahko preizkusimo tudi sami. Na tla položimo dolgo vrv in jo primemo na enem koncu. Ta konec na hitro zanihamo sem in tja, da nastane val. Ta val nato potuje do konca vrvi. Na del vrvi zaveži barvni trak. Ponovno zanihaj vrv in ustvarjaj valove ter opazuj, kako se trak premika. Opiši. Tudi z vzmetmi lahko ustvarjamo valove. Da bomo lahko dobro opazovali to valovanje, potrebujemo zelo dolgo vijačno vzmet, ki jo poznamo tudi kot igračo. Konec vzmeti zanihamo sem in tja kot vrv. 114 60 053-068 Nar_8_2 del.indd 60 2.9.11 8:23 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Minden hullámot hullámhegy és hullámvölgy alkot. A hullámhegy az a rész, ahol a vízszint megemelkedik, a hullámvölgy pedig az, ahol süllyed. Engedj vizet egy kisebb kádba, várd meg, hogy megnyugszik, majd dobj bele egy kisebb tárgyat! Írd le, mi történik! A kádba tégy olyan tárgyat, amely nem merül el! Figyeld a tárgyat, és idézz elő hullámokat! Mi történik a tárggyal a víz felszínén? HULLÁMOK KÖTÉLEN ÉS RUGÓN A hullámok kötélen is terjednek. Erről magunk is meggyőződhetünk. Helyezzünk a padlóra egy hosszú kötelet, és fogjuk meg az egyik végét! Ezt a végét hirtelen mozdulattal lendítsük ide-oda, hogy hullám keletkezzen! Ez a hullám a kötél másik végéig terjed. A kötélre egy helyen köss színes szalagot! Újra lendítsd meg a kötelet, és figyeld meg, hogyan mozog a szalag! Mondd el! Hullámokat rugókkal is elő tudunk idézni. A hullám jobb megfigyeléséhez egy nagyon hosszú hengeres rugóra van szükségünk. A végét a kötélhez hasonlóan jobbra-balra lendítjük. 115 053-068 Nar_8_2 del.indd 60 2.9.11 8:23 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA SPREJEM ZVOKA Zvočila oddajajo prijetne in neprijetne zvoke za naše uho. Nekateri zvoki so nam znani, nekatere pa slišimo prvič. Koliko zvokov lahko prepoznaš? Prosi sošolca za sodelovanje pri tej igri. Eden od vaju naj si zaveže ruto okrog oči, drugi naj ustvarja različne zvoke. Če imaš zavezane oči, lahko tvoj sošolec na primer praska z nohtom po mizi, dela hrup s krtačo, stresa škatlico z vžigalicami ipd. Tvoja naloga pa je, da poveš, s čim je ustvaril zvok, ki ga boš slišal. Nato zamenjajta vlogi. Kdo od vaju je bil boljši? Zvok se razširja v vse smeri. Zvočila povzročijo s svojim gibanjem tudi gibanje zraka in zrak zaslišimo. Zvok je sredstvo za sporazumevanje med živimi bitji. Odgovori. Kako se sporazumevajo živali? S čim pomagamo ljudem, ki slabo slišijo? Kako pomagamo ljudem, ki sploh ne slišijo? Si že kdaj razmišljal, da tudi rastline ustvarjajo zvoke? 116 61 053-068 Nar_8_2 del.indd 61 2.9.11 8:23 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA A HANG BEFOGADÁSA A hangkeltők a fülünknek kellemes és kellemetlen hangokat bocsátanak ki. Egyes hangokat ismerünk, mások ismeretlenek számunkra. Hány hangot ismersz fel? Ehhez a játékhoz kérd az osztálytársad segítségét! Egyikőtök szemét kössétek be kendővel, a másik különböző hangokat adjon, például körmözze az asztalt, kefével keltsen zajt, rázzon gyufásdobozt! Akinek be van kötve a szeme, annak fel kell ismernie a hangokat! Ezután cseréljetek szerepet! Ki volt az ügyesebb? A hang minden irányban terjed. A hangkeltők a mozgásukkal mozgásba hozzák a levegőt, és meghalljuk azt. A hang az élőlények közötti kommunikáció eszköze. Válaszolj! Hogyan kommunikálnak az állatok? Hogyan segítünk azoknak az embereknek, akik rosszul hallanak? Hogyan segítünk azoknak az embereknek, akik egyáltalán nem hallanak? Gondolkodtál-e már azon, vajon a növények is adnak-e ki hangokat? 117 053-068 Nar_8_2 del.indd 61 2.9.11 8:23 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R Kakšen zvok proizvajajo tvoji čevlji, če hodiš po mehki preprogi? Kaj se spremeni, če hodiš po trdi podlagi? Zdaj pa poskusi zaploskati z rokama. Kakšen zvok nastane pri tem? Kako se zvok spremeni, če si natakneš rokavice? Nekateri ptiči ustvarjajo več različnih tonov, drugega za drugim, da je vse slišati kot zelo lepa pesem. Ali se tudi ptičje petje razlikuje med sabo? Si že kdaj slišal žolno? S kljunom tolče po deblu drevesa, da bi vanj izdolbla luknjo. Po deblu pa udarja tako hitro, da ta zvok slišiš kot brenčanje. ZVOK IN INFORMACIJE S čim ti povzročiš hrup? Te hrup moti? Kateri hrup te najbolj moti? Z ušesi sprejemamo različne informacije iz okolice. Mnogo zvokov za nas ni pomembnih, včasih pa nas zvoki opozarjajo na določene nevarnosti – tem zvokom pravimo opozorilni zvoki. Zvoki so lahko različno glasni. Zelo glasni zvoki lahko poškodujejo naše čutilo za sluh. Na primer ob poku petarde se naš bobnič močno zatrese in lahko se poškoduje. 118 62 053-068 Nar_8_2 del.indd 62 2.9.11 8:23 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Milyen hangot ad a cipőd, ha puha talajon jársz? Mi változik, ha kemény talajon lépdelsz? Most tapsolj egyet a kezeddel! Milyen hang keletkezett? Hogyan változik meg a hang, ha kesztyűt húzol? Egyes madarak különböző énekhangokat bocsátanak ki, ezért olyan, mintha énekelnének. Vajon különböznek-e egymástól az egyes madarak énekei? Hallottál már harkályt? A harkály a csőrével ütögeti a fát, hogy lyukat vájjon bele. Olyan gyors a kopácsolása, hogy zümmögésnek halljuk. A HANG ÉS AZ INFORMÁCIÓK Te mivel okozol zajt? Zavar a zaj? Melyik zaj zavar a legjobban? A fülünkkel különböző információkat gyűjtünk a környezetünkből. Sok olyan hangot hallunk, amely nem fontos számunkra, a veszélyhelyzetet jelző hangok azonban a veszélyre figyelmeztetnek bennünket. A hangok különböző hangosak. A nagyon hangos hangok fülsérülést okozhatnak. Ha petárda robban a közelünkben, a dobhártyánk erőteljesen megrezeg, és megsérülhet. 119 053-068 Nar_8_2 del.indd 62 2.9.11 8:23 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA HRUP Neprijetnim in glasnim zvokom po navadi pravimo HRUP. Kako bi se odzval, če bi videl, da nekdo v tvoji bližini prižiga petardo? Kako bi zavaroval svoj sluh? Zelo škodljivo je, če smo predolgo izpostavljeni velikemu hrupu, recimo hrupni glasbi v diskoteki. Poškodovanega sluha si ne moremo več popraviti. Pokanje petard je lahko nevarno za naša ušesa, saj se lahko poškoduje bobnič. V diskotekah je glasba zelo hrupna, kar poškoduje naš sluh. Tudi vzletanje in pristajanje letal povzroča hrup. Še posebej je najbrž moteč za ljudi, ki živijo blizu letališč. Kako lahko prebivalci v hišah blizu letališča vsaj delno ublažijo hrup, ki nastaja pri vzletih in pristankih letal? 120 63 053-068 Nar_8_2 del.indd 63 2.9.11 8:23 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA A ZAJ A nagyon hangos, kellemetlen hangokat ZAJNAK nevezzük. Mit tennél, ha látnád, hogy valaki a közeledben petárdázik? Hogyan óvnád meg a hallásodat? Nagyon káros lehet, ha hosszabb ideig nagy zajnak, például diszkózenének vagyunk kitéve. A hallássérülést nem lehet helyrehozni. A petárdarobbanástól megsérülhet a dobhártyánk. A diszkó zajos zenéjétől sérülhet a hallásunk. A repülők fel- és leszállása is nagy zajt okoz. Emellett nagyon zavaró a közelben lakó emberekre nézve. Hogyan csökkenthetik a repterek közelében álló házakban élők a repülők fel- és leszállása okozta zajt? 121 053-068 Nar_8_2 del.indd 63 2.9.11 8:23 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R Seveda morajo tudi piloti upoštevati posebna pravila. Nočni poleti so tudi v celoti prepovedani, čedalje več pa je tudi letal, ki niso tako hrupna. Vzlet letala povzroči veliko hrupa Nadzvočno letalo – nad naselji mora zmanjšati predvsem okoliškim prebivalcem. hitrost. Pri takem letenju so tresljaji tako močni, da lahko popokajo šipe na oknih. Najbrž te tudi doma kdaj preseneti kakšen hrup. Spomni se na pralni stroj. Kaj meniš, da je vzrok močnega tresenja pralnega stroja – videti je, kot da bi stroj poskakoval. Pralni stroj – nepravilna razporeditev Tresenje ob vrtanju oziroma ali preveč perila v bobnu pralnega stroja drobljenju betona škodljivo vpliva lahko povzroči močno tresenje in hrup. na telo in povzroča močan hrup. 122 64 053-068 Nar_8_2 del.indd 64 2.9.11 8:23 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA A repülők pilótáinak be kell tartaniuk bizonyos szabályokat. Az éjszakai járatokat betiltották, és egyre több a kisebb zajt csapó repülő. A repülők felszállása főleg a Szuperszonikus repülőgép – a települések felett közelben élőknek okoz nagy zajt. csökkenteni kell a sebességet. Olyan erős rezgést okoz, hogy a házak ablakai megrepednek. Bizonyára otthon is hallottál már kellemetlen zajt. Gondolj a mosógépre! Szerinted mi lehet a mosógép erős rázkódásának az oka? Néha úgy tűnik, mintha ugrálna. A dobba egyenetlenül berakott A betonfúrás okozta rázkódás vagy túl sok ruha erős rázkódást károsan hat a testre, és nagy és zajt okozhat. zajt okoz. 123 053-068 Nar_8_2 del.indd 64 2.9.11 8:23 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA ZAŠČITA PRED HRUPOM Pred hrupom lahko tudi zaščitimo ušesa in tako vsaj delno ublažimo hrup. Seveda z zaščitnimi sredstvi ne zaščitimo celotnega telesa pred tresenjem, ki je prav tako škodljivo. Nekateri delavci, ki delajo Protihrupna ograja na gorenjski avtocesti je v hrupnem okolju, morajo narejena po zgledu kozolcev. Tako je bližnjim obvezno nositi zaščitne prebivalcem avtoceste ublažen hrup, ki nastaja naušnike. pri vožnji različnih prevoznih sredstev. Predvsem v prostorih, kjer se vrti Zelo pogosto nas lahko moti tudi hrup, glasna glasba – diskoteke, ki ga nekateri ustvarjajo v spanju – glasbeni studii, stene največkrat smrčanje. Z zaščitnimi čepki te zvočno zaščitijo. Za to zvočno neprijetne zvoke omilimo. izolacijo iz pene lahko uporabljamo različne materiale. 124 65 053-068 Nar_8_2 del.indd 65 2.9.11 8:23 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA ZAJVÉDELEM A zaj elől meg tudjuk védeni a fülünket, vagy legalább is enyhíthetjük a zajt. A káros rázkódás elől a védőeszközökkel nem tudjuk a teljes testünket megvédeni. A nagy zajban dolgozó A gorenjskói autópálya melletti zajvédő munkások egy részének fal a hagyományos kozolec (szénaszárító) kötelezően fülvédőtokot mintájára készült. A közelben élő lakosokat kell viselnie. védi az autók zajától. Azokban a helyiségekben, ahol Van, akit a közelében alvók horkolása zavar. hangos zene szól, pl. a diszkókban Ezt a zajt füldugóval lehet enyhíteni. a falakat hangszigetelik. A hangszigeteléshez különböző anyagokat használnak, pl. habszivacsot. 125 053-068 Nar_8_2 del.indd 65 2.9.11 8:23 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R ZA PONOVITEV IN RAZVEDRILO NASTANEK ZVOKA Zvok nastane, kadar kakšna stvar zatrese zrak in pri tem povzroči nastanek majhnih valov, ki se širijo navzven. ZVOK Z zvoki si izmenjujemo sporočila in slišimo, kaj se dogaja okoli nas. Nekatere zvoke radi poslušamo. ŠIRJENJE ZVOKA Zvok sirene nas lahko opozori na Zvok se širi z valovanjem. nevarnosti. Vsak val je sestavljen iz Telesa, ki oddajajo zvok, so zvočila. hriba in doline. Telesa, ki oddajajo zvok, se tresejo. ZVOK IN VALOVANJE ZVOK IN INFORMACIJE Z ušesi sprejemamo različne informacije iz okolice. Mnogo zvokov SPREJEM ZVOKA za nas ni pomembnih, včasih pa nas Zvok se razširja v vse smeri. Zvočila zvoki opozarjajo na določene povzročijo s svojim gibanjem tudi nevarnosti – to so opozorilni zvoki. gibanje zraka in zrak slišimo. Neprijetnim in glasnim zvokom po navadi pravimo hrup. Pred hrupom lahko zaščitimo ušesa npr. z naušniki ali protihrupno ograjo. 126 66 053-068 Nar_8_2 del.indd 66 2.9.11 8:23 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA ISMÉTLÉS ÉS SZÓRAKOZÁS HANGKÉPZÉS Hang akkor keletkezik, amikor valami megrezegteti a levegőt. Ezáltal kisebb hullámok keletkeznek, amelyek kifelé terjednek. HANG A hangok segítségével üzeneteket cserélünk egymás közt, és halljuk, mi történik körülöttünk. Egyes A HANG TERJEDÉSE hangokat szívesen hallunk. A hang hullámokkal A sziréna hangja veszélyre terjed. Minden hullám figyelmeztet. A hangot kibocsátó hullámhegyből és testek hangkeltők. A hangkeltő hullámvölgyből áll. testek rezegnek. A HANG ÉS A HULLÁMOK HANG ÉS INFORMÁCIÓK A fülünkkel különböző információkat gyűjtünk a környezetünkből. Sok A HANG BEFOGADÁSA olyan hangot hallunk, amely nem A hang minden irányban fontos számunkra, a veszélyhelyzetet terjed. A hangkeltő testek jelző hangok azonban veszélyre mozgásukkal megrezegtetik figyelmeztetnek bennünket. a levegőt, amit hallunk is. A nagyon hangos, kellemetlen hangokat zajnak nevezzük. A zaj elől a fülvédőtok vagy a zajvédő fal óvja meg a fülünket. 127 053-068 Nar_8_2 del.indd 66 2.9.11 8:23 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA Razmisli in odgovori. • Kako lahko na morju, rekah in jezerih izkoristimo valovanje? • Ali se valovi na vodni gladini odbijejo, ko dosežejo oviro? Opiši, če si to že videl, in napiši, kje. • Ali veš, kako so mornarji včasih pošiljali sporočila. Opiši. • Kakšni valovi nastanejo, ko vržeš v vodo kamen? Po vrvi ali vzmeti si lahko pošiljamo tudi določene znake, za katere se vnaprej dogovorimo, kaj pomenijo, npr. dva močna sunka lahko pomenita DA ali pa DRŽI, trije močni sunki pa NE ali NE DRŽI. Po dva in dva sošolca si lahko postavljata različna vprašanja ali morda celo pripravite kviz z vprašanji, na katere je mogoče odgovoriti samo z DA/NE ali DRŽI/NE DRŽI. Odgovarjajte s pomočjo vrvi ali vzmeti in dogovorjenih znakov. Oglej si sliki, nato odgovori na vprašanja. Kakšen zvok povzroča podiranje dreves z motorno žago? Kaj pa proženje plazu? Kako se lahko hrupu izognemo? Kako se lahko zaščitimo pred hrupom? 128 67 053-068 Nar_8_2 del.indd 67 2.9.11 8:23 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Gondolkozz, majd válaszolj! • Hogyan tudjuk a tengeren, a folyókon és tavakon a hasznunkra fordítani a hullámzást? • Vajon a víz felszínén visszaverődik-e a hullám, ha akadálynak ütközik? Mondd el, ha már láttál ilyet, és írd le, hol! • Tudod-e, régen hogyan küldtek egymásnak üzenetet a tengerészek? Mondd el! • Milyen hullámok keletkeznek, ha a vízbe kavicsot dobsz? Kötélen vagy rugón keresztül is küldhetünk egymásnak üzenetet, ha előre megbeszéljük, mi mit jelent. Két erős lendítés jelentheti az IGEN-t, három pedig a NEM-et. Párokban készítsetek kvízkérdéseket, amelyekre csak IGEN-nel és NEM-mel lehet válaszolni! Kötél vagy rugó segítségével válaszoljatok a megbeszélt jelekkel! Figyeld meg a képeket, és válaszolj a kérdésekre! Milyen hangot ad a motorfűrésszel történő fakivágás? És a földcsuszamlás? Hogyan kerülhetjük ki a zajt? Hogyan védekezünk a zaj ellen? 129 053-068 Nar_8_2 del.indd 67 2.9.11 8:23 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R Igrajmo se kviz. Potreboval boš kartončke z odgovori. Pravila ostajajo ista kot pri drugih kvizih v učbeniku. 1. Telesa, ki oddajajo zvok, so: 6. Nekateri delavci, ki delajo v hrupnem a) čutila, okolju, morajo obvezno nositi: b) zvočila, a) zaščitne čevlje, c) senčila. b) zaščitne rokavice, c) zaščitne naušnike. 2. Vsak val je sestavljen iz: a) hriba in doline, 7. Če vidimo, da nekdo blizu nas prižiga b) dveh hribov, petardo: c) dveh dolin. a) se približamo, da bomo bolje slišali, kako poči, 3. Zvok se razširja: b) ostanemo na mestu in ne naredimo a) samo navzgor in navzdol, nič, b) samo levo in desno, c) se čim bolj umaknemo in odpremo c) v vse smeri. usta ali si pokrijemo ušesa. 4. Zvoki, ki nas opozarjajo na določene 8. V vsakdanjem življenju se srečamo: nevarnosti, so: a) z najrazličnejšimi zvoki, a) hrup, b) samo s prijetnimi zvoki, b) opozorilni zvoki, c) samo z neprijetnimi zvoki. c) melodija. 9. Telesa, ki oddajajo zvok, se: 5. Hrup so po navadi: a) svetlikajo, a) prijetni in tihi zvoki, b) tresejo, b) neprijetni in glasni zvoki, c) ohlajajo. c) tihi in neprijetni zvoki. 10. Ljudem, ki slabo slišijo, pomagajo s: a) slušnim aparatom, b) tihim govorjenjem, c) kričanjem na uho. 130 68 053-068 Nar_8_2 del.indd 68 2.9.11 8:23 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Kvízzel ellenőrizd a tudásodat! Használd az elkészített betűkártyákat! A szabályok azonosak a tankönyv többi kvízével. 1. A hangot kibocsátó testek a/az: b) védőkesztyűt kell viselnie. a) érzékszervek. c) fülvédőtokot kell viselnie. b) hangkeltők. c) árnyékolók. 7. Ha azt látjuk, hogy valaki a közelünkben petárdát gyújt meg: 2. Minden hullám: a) közelebb megyünk, hogy jobban a) hegyből és völgyből áll. halljuk a robbanást. b) két völgyből áll. b) a helyünkön maradunk, és nem c) két hegyből áll. csinálunk semmit sem. c) eltávolodunk, és kinyitjuk a 3. A hang: szánkat, vagy letakarjuk a fülünket. a) csak lefelé és felfelé terjed. b) csak jobbra és balra terjed. 8. A mindennapi életben: c) minden irányban terjed. a) különböző hangokkal találkozunk. b) csak kellemes hangokkal 4. Azok a hangok, amelyek veszélyre találkozunk. figyelmeztetnek bennünket: c) csak kellemetlen hangokkal a) a zajok. találkozunk. b) a veszélyt jelző hangok. c) a dallamok. 9. A hangkibocsátó testek: a) fénylenek. 5. A zajt általában: b) rezegnek. a) kellemes és csendes hangok alkotják. c) lehűlnek. b) kellemetlen és hangos hangok alkotják. c) kellemetlen és csendes hangok alkotják. 10. A rosszul halló embereknek úgy segítenek, hogy: 6. A nagy zajban dolgozó munkások egy a) hallókészüléket használnak. részének kötelezően: b) csendesen beszélnek hozzájuk. a) védőcipőt kell viselnie. c) a fülükbe kiabálnak. 131 053-068 Nar_8_2 del.indd 68 2.9.11 8:23 BIOLOGIJA | NAR NAR AVOSLOVJE • UČBENIK • 8. R JE • UČBENIK • 7. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA 14 DIHALA 132 69 069-098 Nar_8_2 del.indd 69 2.9.11 8:26 TERMÉSZETTUDOM NARÁN A Y VOSL • OV TaNköNYv • 8. OSZT JE • UČBENIK • 7. R ÁlYa | AZRED | BIOL BIOL ÓGIA OGIJA 14 A LÉGZŐRENDSZER 133 69 069-098 Nar_8_2 del.indd 69 2.9.11 8:26 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R DIHANJE Živa bitja potrebujejo kisik za življenje. Človek sprejema kisik z zrakom iz okolja. To je vdihavanje, izdihavamo pa zrak, v katerem je veliko ogljikovega dioksida. CO2 O2 Izmenjavanje plinov poteka v pljučih in v celicah. Celice potrebujejo kisik, da lahko iz hrane dobijo energijo. DIHANJE – izmenjava plinov V PL V CELIC JUČIH AH PLJUČNO CELIČNO DIHANJE DIHANJE 134 70 069-098 Nar_8_2 del.indd 70 2.9.11 8:26 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA LÉGZÉS Az élőlényeknek az élethez oxigénre van szükségük. Az ember a levegőn keresztül kap oxigént a környezetéből. Ez a belégzés, a kilégzés pedig a magas szén-dioxid tartalmú levegő kilégzése. CO2 O2 A gázok cseréje a tüdőben és a sejtekben történik. A sejteknek oxigénre van szükségük ahhoz, hogy energiát nyerjenek a táplálékból. LÉGZÉS – gázcsere A TÜDŐBEN A SE JTEKBEN KÜLSŐ BELSŐ LÉGZÉS LÉGZÉS 135 069-098 Nar_8_2 del.indd 70 2.9.11 8:26 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA DIHALNA POT Zrak vstopi v telo skozi nosno ali skozi ustno votlino. Nosna votlina je znotraj pokrita s sluznico in dlačicami. Zrak se v nosni votlini segreje, ovlaži in očisti. Zrak tudi ovohamo. Razmisli, zakaj je dihanje skozi nos bolj zdravo od dihanja skozi usta. Dihalna pot in pljuča NOSNA VOTLINA USTNA VOTLINA ŽRELO GRLO V GRLU STA GLASILKI SAPNIK SAPNICI PLJUČA Iz nosne votline potuje zrak skozi žrelo v sapnik. Za sapnikom je požiralnik. Na vrhu sapnika je poklopec, ki odpira in zapira obe poti. Pri vdihu je poklopec dvignjen in zrak ima prosto pot v sapnik. 136 71 069-098 Nar_8_2 del.indd 71 2.9.11 8:26 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA LÉGUTAK A levegő az orr- vagy a szájüregen keresztül jut a szervezetbe. Az orrüreget belülről nyálkahártya és szőr borítja. Az orrüregben lévő levegő felmelegszik, nedves lesz és megtisztul. A levegőt is szagoljuk. Gondolkozz, miért egészségesebb az orron keresztül lélegezni, mint a szájon át. Légutak és a tüdő ORRÜREG SZÁJÜREG GARAT TOROK A TOROKBAN HANGSZÁLAK VANNAK. LÉGCSŐ FŐHÖRGŐK TÜDŐK Az orrüregből a levegő a garaton keresztül jut a légcsőbe. A légcső mögött a nyelőcső található. A légcső tetején a gégefedő van, amely mindkét útvonalat nyitja és zárja. Belégzéskor a gégefedő megemelkedik, és a levegőnek szabad útja van a légcsőbe. 137 069-098 Nar_8_2 del.indd 71 2.9.11 8:26 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R Razmisli, kdaj se nam hrana zaleti. Zakaj? V začetnem delu sapnika je grlo. V grlu sta dve kožni gubi, to sta glasilki. Ko zrak izdihamo, se glasilki zatreseta in tako nastane glas, ki je potreben za govor. Položi prste na grlo in izgovarjaj posamezne glasove. Kaj opaziš? Sapnik se razcepi v dve sapnici, ki se delita v vedno manjše in tanjše cevke in cevčice. Na koncu teh cevčic so pljučni mešički. Vsak pljučni mešiček je obdan s krvnimi žilicami. Skozi njihove ARTERIJE – žile, stene se izmenjujeta kisik in ogljikov dioksid. ki vodijo iz srca. VENE – žile, ki vodijo v srce. PLJUČNA ARTERIJA KAPILARE – najtanjše žilice, skozi katere poteka izmenjava snovi. PLJUČNA VENA PLJUČNI MEŠIČKI KRVNE KAPILARE 138 72 069-098 Nar_8_2 del.indd 72 2.9.11 8:26 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Gondolkozz, mikor akad fenn az étel a torkunkon! Miért? A gége a légcső kezdeti részén található. A gégében két redő található, ezek a hangszalagok. Kilégzéskor a hangszalagok rezegnek, és így keletkezik a hang, ami a beszédhez szükséges. Tedd az ujjaidat a torkodra, és mondj egyenként hangokat! Mit veszel észre? A légcső két főhörgőre oszlik, amelyek egyre kisebb és vékonyabb csövekre osztódnak. A végeiken tüdőhólyagocskák találhatók. Minden tüdőhólyagocskát erek vesznek körül. ARTÉRIÁK – a A falaikon keresztül cserélődik az oxigén és a szén-dioxid. szívből kiinduló erek. VÉNÁK – a szívhez TÜDŐARTÉRIA vezető erek. KAPILLÁRISOK – a legvékonyabb erek, amelyeken keresz- tül az anyagok cserélődnek. TÜDŐVÉNA TÜDŐHÓLYAGOCSKÁK KAPILLÁRISOK 139 069-098 Nar_8_2 del.indd 72 2.9.11 8:26 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA Pljuča ležijo v prsni votlini. Razdeljena so na levo in desno pljučno krilo. Zaradi položaja srca je levo krilo nekoliko manjše. Pljuča so mehak, spužvast organ, brez mišičnega tkiva. Vsako pljučno krilo pokrivata pljučna in rebrna mrena. Delovanje pljuč lahko prikažeš z modelom pljuč. VDIH IZDIH ZRAČNI BALONČEK GUMIJASTA OPNA MODEL PLJUČ Potrebuješ: • plastenko, • zamašek, • cevko, • dva balona. • Plastenki odreži dno in namesto dna napni balon. V zamašek daj stekleno cevko (lahko je samo ena), nanjo dobro pritrdi balon in ga daj v plastenko. Privij zamašek. • Kaj se spremeni, ko povlečeš za opno (balon)? • Model pljuč nariši v zvezek. Opiši delovanje pljuč. 140 73 069-098 Nar_8_2 del.indd 73 2.9.11 8:26 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA A tüdő a mellüregben található. Ez jobb és bal tüdőfélre oszlik. A szív elhelyezkedése miatt a tüdő bal fele valamennyivel kisebb. A tüdő puha, szivacsos szerv, izomszövet nélkül. Mindkét tüdőszárnyat hártya borítja. A tüdő működésének a bemutatásához használhatsz tüdőmodellt. BELÉGZÉS KILÉGZÉS LÉGBALLON GUMIFEDŐ A TÜDŐ MODELLJE Szükséged van: • műanyag palackra, • dugóra, • csőre • két lufira. • Vágd le a palack alját, és a helyére húzd fel az egyik lufit! A dugóba tegyél üvegcsövet, jól erősítsd hozzá a másik lufit, és zárd le vele a palackot! • Mi változik, ha meghúzod a fedőt (lufit)? • Rajzold le a tüdő modelljét a füzetben! Írd le a tüdő működését! 141 069-098 Nar_8_2 del.indd 73 2.9.11 8:26 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R VDIH IN IZDIH Opazuj prsni koš pri dihanju. Kaj se zgodi, ko vdihneš, in kaj, ko izdihneš? VDIH IZDIH PLJUČA PLJUČA PLJUČA PLJUČA Ko vdihnemo zrak, se prsni koš razširi. To je vdih. Prostornina SESTAVA ZRAKA V NARAVI pljuč in prsnega koša se zmanjša. To je SESTAV iz(dih. A ZRAKA V NARAVI (VDIH) VDIH) DUŠIK DUŠIK Na spodnjih slikah je prikazana sestava vdihanega ŽLAHTNI PLINI ŽLAHTNI PLINI in izdihanega zraka. Primerjaj obe sliki. OGL OGLJIKOV DIOKSID JIKOV DIOKSID Katerega plina je v izdihanem zraku več? KISIK KISIK Katerega plina je manj? Razmisli, zakaj. Svoje ugotovitve zapiši v zvezek. SESTAVA ZRAKA V NARAVI SESTAVA IZDIHANEGA ZRAKA (VDIH) SESTAVA IZDIHANEGA ZRAKA DUŠIK DUŠIK DUŠIK ŽLAHTNI PLINI ŽLAHTNI PLINI ŽLAHTNI PLINI OGLJIKOV DIOKSID OGL OGLJIKOV DIOKSID JIKOV DIOKSID KISIK KISIK KISIK 142 74 SESTAVA IZDIHANEGA ZRAKA 069-098 Nar_8_2 del.indd 74 2.9.11 8:26 DUŠIK ŽLAHTNI PLINI OGLJIKOV DIOKSID KISIK TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA BELÉGZÉS ÉS KILÉGZÉS Figyeld meg a mellkasodat légzés közben! Mi történik belégzéskor, és mi kilélegzéskor? BELÉGZÉS KILÉGZÉS TÜDŐ TÜDŐ TÜDŐ TÜDŐ Amikor a levegőt belélegezzük, mellkasunk kitágul. Ez a SESTA SEST V A A ZR VA ZRAK AKA V NAR A V NARAVI AVI belégzés. A tüdő és a mellkas térfoga ((VDIH) VDIH) ta csökken. Ez a kilégzés. DUŠIK DUŠIK Az alábbi képeken a belélegzett és kilélegzett levegő ŽLAHTNI PLINI ŽLAHTNI PLINI összetétele látható. Hasonlítsd össze a két képet! OGL OGLJIKOV DIOKSID JIKOV DIOKSID Melyik gázból van több a kilélegzett levegőben? KISIK KISIK Melyik gázból van kevesebb? Gondolkozz, miért! Megállapításaidat írd a füzetbe! A LEVEGŐ ÖSSZETÉTELE A TERMÉSZETBEN A KILÉLEGZETT LEVEGŐ SESTAVA IZDIHANEGA ZRAKA (BELÉGZÉS) ÖSSZETÉTELE DUŠIK NITROGÉN NITROGÉN ŽLAHTNI PLINI NEMESGÁZOK NEMESGÁZOK OGLJIKOV DIOKSID SZÉN-DIOXID SZÉN-DIOXID KISIK OXIGÉN OXIGÉN 143 SESTAVA IZDIHANEGA ZRAKA 069-098 Nar_8_2 del.indd 74 2.9.11 8:26 DUŠIK ŽLAHTNI PLINI OGLJIKOV DIOKSID KISIK BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA Odrasel človek vdihne od 16- do 18-krat v minuti. Ob večjih naporih dihamo hitreje in pljuča sprejmejo več zraka. Zmogljivost pljuč ali vitalno kapaciteto merimo s količino KAPACITETA – izdihanega zraka. Vitalna kapaciteta je največja pri športnikih. sposobnost Za razvoj dihalnih mišic so zelo pomembne dihalne vaje in veliko pljuč, da sprejme gibanja na svežem zraku. določeno količino zraka. SPIROMETER – KOLIČINA ZRAKA (v litrih), priprava za KI SE IZMENJA V PLJUČIH V 1 MINUTI PRI RAZLIČNIH AKTIVNOSTIH merjenje količine zraka. AK 60 60 L AR 50 52 L I Z 40 43 L 30 33 L LITR 20 22 L od 16 L 10 do 4,7 L 20 L spanje in počitek hoja kolesarjenjehoja po stopnicahplavanje planinarjenjeveslanje AKTIVNOSTI V grafu si oglej, koliko zraka potrebujemo pri določenih dejavnostih. V zvezek napiši tiste dejavnosti, s katerimi bi se najraje ukvarjal in večajo zmogljivost pljuč. Prosi učitelja športne vzgoje za spirometer. Po njegovih navodilih si s sošolci izmerite vitalno kapaciteto – ugotovite, koliko zraka vdihnete. Zapišite vse meritve in jih primerjajte. 144 75 069-098 Nar_8_2 del.indd 75 2.9.11 8:26 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Egy felnőtt percenként 16–18 belégzést végez el. Nagyobb erőfeszítésnél gyorsabban lélegzünk, és a tüdőnk több levegőt fogad be. A tüdőkapacitást vagy vitálkapacitást a kilélegzett KAPACITÁS – a levegő mennyiségével mérjük. A vitálkapacitás a sportolóknál tüdő bizonyos a legmagasabb. A légzőizmok fejlesztéséhez nagyon fontosak a mennyiségű légzőgyakorlatok és a sok mozgás a szabadban. levegőbefogadá- sának a képessége. SPIROMÉTER – a LEVEGŐMENNYISÉG (LITERBEN), levegő mennyisé- AMELY A TÜDŐBEN 1 PERC ALATT KICSERÉLŐDIK KÜLÖNBÖZŐ TEVÉKENYSÉGEKNÉL gének a mérésére szolgáló eszköz. 60 60 L 50 52 L 40 43 L 30 33 L LITEREKBEN 20 22 L od 16-tól 16 L 20 10 do 4,7 L 20 L L-ig VEGŐ TEVÉKENYSÉG LE és ás és zés séta ozás ez A úszás alv ev pár pihenés ék lépcső ker hegymászás Nézd meg a grafikonon, mennyi levegőre van szükségünk bizonyos tevékenységekhez! A füzetedbe írd le azokat a tevékenységeket, amelyeket szívesen végeznél, és egyben növelik a tüdőkapacitást! Kérj a testnevelő tanárodtól egy spirométert! Az utasítása alapján az osztálytársaiddal mérjétek meg a vitálkapacitásaitokat, azaz állapítsátok meg, mennyi levegőt lélegeztek be! A méréseket jegyezzétek fel, és hasonlítsátok össze! 145 069-098 Nar_8_2 del.indd 75 2.9.11 8:26 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R SKRB ZA ZDRAVJE Obolenja dihalnih poti povzročajo motnje v dihanju. Najpogostejši je nahod, pogosta so tudi vnetja žrela, grla in sapnika. Pri tem se pojavi kašelj, s katerim izločamo odvečno sluz, ki se nabira v sapniku. Težave blažimo z zeliščnimi čaji in sirupi ter z uživanjem vitamina C (limone, kivi, kislo zelje). Upoštevamo navodila zdravnika. Mnogi imajo težave zaradi preobčutljivosti na hišni ali cvetni prah. Bolezni, kot so astma, pljučnica in tuberkuloza, zdravi zdravnik. Razmisli in opiši nekaj primerov, ki lahko povzročijo okužbe dihalnih poti. Kajenje je zdravju škodljiva razvada. Tobačni dim vsebuje več kot 1000 različnih škodljivih spojin. Med temi sta tudi: • katran – vsebuje več spojin, ki povzročajo raka, • nikotin – strupena snov, ki povzroča zasvojenost. V tobačnem dimu so tudi strupeni plini, eden takšnih je ogljikov monoksid. Pljuča nekadilca Pljuča kadilca 146 76 069-098 Nar_8_2 del.indd 76 2.9.11 8:26 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA EGÉSZSÉGVÉDELEM A légúti betegségek légzési problémákat okoznak. A leggyakoribb a megfázás, de a torok, a gége és a légcső gyulladása is gyakori. Ez köhögést okoz, amivel eltávolítjuk a légcsőben felhalmozódó felesleges váladékot. Gyógyteák, szörpök, valamint C-vitamin (citrom, kivi, savanyú káposzta) fogyasztásával enyhítjük a problémákat. Kövessük az orvos utasításait! Sok ember túlérzékeny a házi porra és a virágporra. Az olyan betegségeket, mint az asztma, a tüdőgyulladás és a tuberkulózis, orvos kezeli. Gondolkozz, és írj le néhány példát arra, mik okozhatnak légúti fertőzéseket! A dohányzás az egészségre káros szokás. A dohányfüst több mint 1 000 különböző káros vegyületet tartalmaz. Ezek közé tartozik: • a kátrány, amely számos rákkeltő vegyületet tartalmaz, • a nikotin, amely függőséget okozó mérgező anyag. A dohányfüst mérgező gázokat is tartalmaz, amelyek közül az egyik a szén-monoxid. Egy egészséges ember tüdeje Egy dohányos ember tüdeje 147 069-098 Nar_8_2 del.indd 76 2.9.11 8:26 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA Primerjaj zgornji sliki, o svojih ugotovitvah se pogovori s sošolci. S sošolci pripravite plakat o škodljivosti kajenja. Razloži, kako vpliva cigaretni dim na dihala. Opiši posledice. Izračunaj, koliko bi te stalo na leto, če na dan pokadiš 20 cigaret. Kaj lahko kupiš s tem denarjem? POSKRBI ZA SVOJE ZDRAVJE • Čim več se gibaj na svežem zraku. • Ukvarjaj se s športom. • Razmisli, kako bi ti in tvoja družina lahko vplivali na zmanjšanje onesnaženja zraka. • Dihaj skozi nos, in ne skozi usta. • Ne uničuj si zdravja s kajenjem! • S starši se pogovarjaj o škodljivosti kajenja. Če kadijo, jih prosi, naj ne kadijo v zaprtem prostoru ob tvoji navzočnosti. ZADUŠITVE IN UMETNO DIHANJE Do zadušitve pride, če zrak zaradi neke ovire ne more v pljuča. Vzroki za zadušitev: • tujek v dihalih, • zadušitve z vodo, • zastrupitve z ogljikovim monoksidom. 148 77 069-098 Nar_8_2 del.indd 77 2.9.11 8:26 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Hasonlítsd össze az előző oldal alján levő két képet, és a megállapításaidat vitasd meg az osztálytársaiddal! Az osztálytársaiddal készítsetek plakátot a dohányzás veszélyeiről! Magyarázd el, milyen hatása van a cigarettafüstnek a légzőrendszerre! Ismertesd a következményeket! Számítsd ki, mennyibe kerülne évente, ha naponta 20 szál cigarettát szívnál el! Mit tudnál venni ebből a pénzből? GONDOSKODJ AZ EGÉSZSÉGEDRŐL! • Minél többet mozogj a friss levegőn! • Gondolkozz, családoddal mit tehetnél a levegőszennyezés csökkentése érdekében! • Az orrodon, és ne a szádon keresztül lélegezz! • Az egészségedet ne tedd tönkre dohányzással! • Szüleiddel beszélgessetek a dohányzás veszélyeiről! • Ha dohányoznak, kérd meg őket, ne dohányozzanak beltérben a te jelenlétedben! FULLADÁS ÉS MESTERSÉGES LÉLEGEZTETÉS Fulladás akkor következik be, amikor a levegő elzáródás miatt nem tud bejutni a tüdőbe. A fulladás okai: • idegen test a légutakban, • vízbe fulladás, • szén-monoxid-mérgezés. 149 069-098 Nar_8_2 del.indd 77 2.9.11 8:26 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R PRVA POMOČ • Tujek čim prej odstranimo in dihalne poti očistimo. Čiščenje ustne votline • Tudi vodo najprej odstranimo iz dihal. • Nezavestnemu, ki ne diha, pomagamo z umetnim dihanjem. Umetno dihanje Glavo mu upognemo nazaj, z eno roko primemo čelo, z drugo primemo brado in odpremo usta. Dihalna pot mora biti prosta. Globoko vdihnemo in vpihnemo poškodovancu skozi usta. Po vpihu poškodovancu zapremo usta. To ponovimo od 16- do 20-krat. 150 78 069-098 Nar_8_2 del.indd 78 2.9.11 8:26 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS • Az idegen testet a lehető leghamarabb eltávolítjuk, és a légutakat megtisztítjuk. A szájüreg tisztítása • A vizet is először eltávolítjuk a légutakból. • Mesterséges lélegeztetéssel segítjük az eszméletlen, nem lélegző személyt. Mesterséges lélegeztetés A fejét hátra hajtjuk, egyik kezünkkel a homlokát, a másikkal az állát fogjuk, és kinyitjuk a száját. A légutat szabaddá kell tennünk. Mély levegőt veszünk, és azt a sérült szájába fújjuk. Fújás után bezárjuk a sérült száját. Ezt 16–20 alkalommal megismételjük. 151 069-098 Nar_8_2 del.indd 78 2.9.11 8:26 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA Umetno dihanje lahko izvaja le tisti, ki se je tega naučil. • Največ zastrupitev s plini je z ogljikovim monoksidom. Zastrupljenca čim prej odnesemo iz prostora in prostor prezračimo. Pri reševanju moramo uporabiti masko. • Dihalne poti dražijo tudi kemikalije, ki pridejo z dihanjem v dihala. Najbolje je, da si na nos in usta položimo vlažno krpo in se umaknemo iz prostora. Zakaj je lahko tudi vdihavanje hlapov lepil (uho lepilo), lakov in razredčil nevarno? ČIST ZRAK – POGOJ ZA ZDRAVJE Človekovo zdravje je zelo odvisno tudi od čistega zraka. V zraku sta ves čas kisik in ogljikov dioksid, mnogokrat pa je v zraku tudi veliko škodljivih plinov, kot sta ogljikov monoksid in žveplov dioksid. Za čim boljši zrak so pomembne zelene rastline. Kadar smo veliko v zaprtih prostorih, je treba veliko prezračevati, tudi pozimi. Pomembno je tudi gibanje v naravi, še posebej v gozdu. Razmisli, kako preživljaš prosti čas. Si veliko v zaprtih prostorih, posedaš pred televizorjem? Izkoristi čim več prostega časa za gibanje na svežem zraku. Skupaj s starši načrtuj pohod na bližnje vzpetine. 152 79 069-098 Nar_8_2 del.indd 79 2.9.11 8:26 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Mesterséges lélegeztetést csak az adhat, aki megtanulta helyesen végezni. • A legtöbb gázmérgezést szén-monoxid okozza. A mérgezett személyt a lehető leggyorsabban el kell távolítani a helyiségből, a helyiséget pedig ki kell szellőztetni. A mentéshez maszkot kell viselnünk. • A légutakat a légzés során a légutakba kerülő vegyi anyagok is irritálják. A legjobb, ha nedves ruhát teszünk az orrunkra és szánkra, és kimegyünk a szobából. Miért lehet veszélyes a ragasztók (uhu ragasztó), lakkok és hígítók gőzének a belélegzése? TISZTA LEVEGŐ – AZ EGÉSZSÉG FELTÉTELE Az ember egészsége nagymértékben függ a tiszta levegőtől is. A levegőben állandóan jelen van oxigén és szén-dioxid, és gyakran olyan káros gázok is, mint például a szén-monoxid és a kén-dioxid. A zöld növények fontosak a minél jobb levegő érdekében. Ha sokat vagyunk bent, akkor télen is sokat kell szellőztetni. A természetben, különösen az erdőben való testmozgás is fontos. Gondolkozz, mivel töltöd a szabadidődet! Sok időt töltesz bent, a tévé előtt? Használd ki a szabadidődet arra, hogy a lehető legtöbbet mozogj a szabadban! Szüleiddel tervezz kirándulást a közeli hegyekbe! 153 069-098 Nar_8_2 del.indd 79 2.9.11 8:26 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R ZA PONOVITEV IN RAZVEDRILO Ob miselnem vzorcu ponovi pridobljeno znanje. S sošolcem delajta v paru. Sestavi tri vprašanja, sošolec naj odgovori nanje. Nato odgovori na vprašanja, ki ti jih bo zastavil sošolec. KAJ JE DIHANJE? K DIHALOM SPADAJO: Živa bitja potrebujejo za življenje kisik. Človek • nosna votlina, sprejema kisik z zrakom iz okolja. To sprejemanje • ustna votlina, zraka je vdihavanje, izdihavamo pa zrak, v katerem • žrelo, je veliko ogljikovega dioksida. Izmenjavanje • grlo, plinov v organizmu imenujemo dihanje. • sapnik, • sapnici, Sapnik se razcepi v dve sapnici, ki se delita v čedalje • pljuča. manjše in tanjše cevke in cevčice. Na koncu teh cevčic so pljučni mehurčki. Vsak pljučni mehurček je obdan s krvnimi žilicami. Skozi njihove stene SKRB ZA ZDRAVJE se izmenjujeta kisik in ogljikov dioksid. • Čim več se gibaj na svežem Ko zrak vstopi v pljuča, doseže pljučne mehurčke zraku. in plini iz njih prehajajo v kri. • Ukvarjaj se s športom. • Razmisli, kako bi ti in tvoja družina lahko vplivali na zmanjšanje onesnaženja zraka. • Dihaj skozi nos, ne skozi usta. • Ne zadržuj se v zakajenih ZADUŠITVE IN UMETNO DIHALA prostorih! DIHANJE • Ne uničuj si zdravja s kajenjem! Vzroki za zadušitev: • tujek v dihalih, BOLEZNI DIHAL: • zadušitve z vodo, • nahod, • zadušitve z ogljikovim • vnetje grla, žrela in sapnika, monoksidom. • astma, • pljučnica, • tuberkuloza, • pljučni rak. 154 80 069-098 Nar_8_2 del.indd 80 2.9.11 8:26 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA ISMÉTLÉS ÉS SZÓRAKOZÁS A gondolattérkép segítségével ismételd át a tanultakat! Párban dolgozzatok! Tegyél fel három kérdést az osztálytársadnak, majd ő tegyen fel neked hármat! MI A LÉGZÉS? A LÉGZŐSZERVEK: Az élőlényeknek az élethez oxigénre van • orrüreg, szükségük. Az ember a levegőn keresztül • szájüreg, kap oxigént a környezetéből. Ez a belégzés, • gége, a kilégzés pedig a magas szén-dioxid • torok, tartalmú levegő kilégzése. A gázok ilyen • gégecső, nemű cseréjét légzésnek nevezzük. • főhörgők, A légcső két főhörgőre oszlik, amelyek • tüdő. egyre kisebb és vékonyabb csövekre tagolódnak. A végeiken tüdőhólyagocskák találhatók. Minden tüdőhólyagocskát ÓVJUK AZ erek vesznek körül. A falaikon keresztül EGÉSZSÉGÜNKET! cserélődik az oxigén és a szén-dioxid. • Minél többet mozogj a Amikor a levegő belép a tüdőbe, eléri a friss levegőn! tüdőhólyagocskákat, amelyekből a gázok a • Sportolj! vérbe áramlanak. • Gondolkozz, csalá- doddal mit tehetnél a levegőszennyezés csökkentése érdekében! LÉGZŐSZERVEK • Az orrodon, és ne a szádon keresztül lélegezz! FULLADÁSOK • Ne tartózkodj dohány- ÉS MESTERSÉGES A LÉGZŐSZERVEK füstös helyiségben! LÉLEGEZTETÉS BETEGSÉGEI • Ne tedd tönkre A fulladás okai: • megfázás, az egészségedet • idegen test a • torok-, gége- és dohányzással! légutakban, légcsőgyulladás, • vízbe fulladás, • asztma, • szén-monoxid- • tuberkulózis, mérgezés. • tüdőrák. 155 069-098 Nar_8_2 del.indd 80 2.9.11 8:26 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA Izvedli bomo kviz in tako ponovili svoje znanje. Uporabi že izdelane kartončke za odgovore. Učitelj bo prebral vprašanje in vse tri možne odgovore. Dvigni kartonček s črko pravilnega odgovora. Za vsak pravilen odgovor dobiš 1 točko. Na koncu točke seštej. Zmaga tisti, ki ima največ točk. 1. Katera sestavina zraka se porablja pri 4. Kaj se dogaja z zrakom v nosni votlini? dihanju? a) Se zadrži. a) Dušik. b) Se očisti, ogreje in ovlaži. b) Ogljikov dioksid. c) Sploh ne vstopa skozi nosno votlino. c) Kisik. 5. Žrelo je del dveh organskih sistemov. 2. Kateri plin prehaja iz krvi v pljuča Katerih? in od tam iz telesa? a) Izločal in prebavil. a) Kisik. b) Prebavil in dihal. b) Dušik. c) Dihal in obtočil. c) Ogljikov dioksid. 6. Pljučni mehurčki so obdani s krvnimi 3. Našteti so deli dihalne poti. Kakšno žilicami. Kakšen je njihov pomen? je pravilno zaporedje? a) Žilice mehurčke varujejo. a) Nosna votlina, sapnici, sapnik, b) Žilice omogočajo izmenjavo plinov. žrelo, pljučni mehurčki. c) Krvne žilice dajejo mehurčkom b) Nosna votlina, pljučni mehurčki, obliko. sapnici, sapnik, žrelo. c) Nosna votlina, žrelo, sapnik, 7. Pri kateri osebi bi pričakovali največjo sapnici, pljučni mehurčki. pljučno kapaciteto? a) Pri otroku. b) Pri športnem plavalcu. c) Pri debeluhu srednjih let. 156 81 069-098 Nar_8_2 del.indd 81 2.9.11 8:26 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Kvízzel ellenőrizd a tudásodat! Használd az elkészített betűkártyákat! A tanár felolvassa a kérdéseket és mindhárom lehetséges választ. Emeld fel a kártyát a helyes válasz betűjével! Minden helyes válaszért 1 pontot kapsz. A végén add össze a pontokat! Az nyer, akinek a legtöbb pontja van. 1. A levegő melyik összetevője fogy 5. A gége két szervrendszerhez tartozik. a légzés során? Melyik kettőhöz? a) A nitrogén. a) A kiválasztó szervrendszerhez b) A szén-dioxid. és az emésztőrendszerhez. c) Az oxigén. b) Az emésztőrendszerhez és a légzőszervekhez. 2. Melyik gáz áramlik a vérből a tüdőbe, c) A légzőszervekhez és onnét a testbe? és a vérkeringéshez. a) Az oxigén. b) A nitrogén. 6. A tüdőhólyagocskákat vérerek veszik c) A szén-dioxid. körül. Mi ezeknek a jelentősége? a) Az erecskék védik a hólyagocskákat. 3. Melyik a légutak helyes sorrendje? b) Az erecskék teszik lehetővé a) Orrüreg, főhörgők, gégecső, gége, a gázcserét. tüdőhólyagocskák. c) Az erecskék adják a hólyagocskák b) Orrüreg, tüdőhólyagocskák, alakját. főhörgők, gégecső, gége. c) Orrüreg, gége, gégecső, főhörgők, 7. Melyik személynek lehet a legnagyobb tüdőhólyagocskák. tüdőkapacitása? a) A gyermeknek. 4. Mi történik a levegővel az orrüregben? b) A sportúszónak. a) Ott marad. c) A középkorú kövér embernek. b) Megtisztul, felmelegszik és megnedvesedik. c) Egyáltalán nem lép be az orrüregbe. 157 069-098 Nar_8_2 del.indd 81 2.9.11 8:26 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R 8. Zakaj se virusi, ki povzročajo prehlad, 10. Umetno dihanje dajemo: hitro širijo? a) nezavestnemu, ki diha, a) Ker je bolezen nevarna. b) osebi, ki se ji je zaletelo, b) Prehlad ni nalezljiv. c) nezavestnemu, ki ne diha. c) Zaradi načina okužbe. 9. Zakaj je gnojna angina nevarna? a) Ker zelo boli. b) Ker je neozdravljiva. c) Ker lahko pusti trajne posledice. 15 158 82 069-098 Nar_8_2 del.indd 82 2.9.11 8:26 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA 8. Miért terjednek gyorsan a megfázást 10. Mesterséges lélegeztetésben okozó vírusok? részesítjük: a) Mert a betegség veszélyes. a) az eszméletlen, de lélegző személyt, b) Mert a megfázás nem ragályos. b) azt, akinek valami a torkában c) A fertőzés módja miatt. ragadt, c) az eszméletlen, nem lélegző 9. Miért veszélyes a gennyes személyt. mandulagyulladás? a) Mert nagy fájdalommal jár. b) Mert gyógyíthatatlan. c) Mert szövődményeket okozhat. 159 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA 15 PREBAVILA 160 83 069-098 Nar_8_2 del.indd 83 2.9.11 8:26 TERMÉSZETTUDOM NARA ÁNY VOSLOV • JE • TaN köNYv UČBENIK • • 8. OSZT 8. R ÁlYa AZRED | | BIOL BIOL ÓGIA OGIJA 15 AZ EMÉSZTŐRENDSZER 161 83 069-098 Nar_8_2 del.indd 83 2.9.11 8:26 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R HRANA JE VIR SNOVI IN ENERGIJE Kaj najraje ješ? Razmisli, kaj se dogaja z zaužito hrano v telesu. Človek za svoje delovanje potrebuje energijo. Energijo dobi s hrano. Hrana, ki jo uživa človek, je živalskega in rastlinskega ENERGIJA – izvora. Vsebovati mora ogljikove hidrate, maščobe, beljakovine, sposobnost pa tudi vitamine in minerale. Nepogrešljiva je voda. Vse te telesa, da opravi hranilne snovi uporabi telo kot gradivo za rast in obnovo celic delo. ali za energijo. Razmisli, kaj ti pomeni hrana. Zakaj ješ? Kaj vpliva na tvojo prehrano? O tem se pogovarjaj s sošolcem. Svoje ugotovitve predstavita vsem sošolcem. Vrste hrane in naloge BELJAKOVINE MAŠČOBE VRSTE HRANE IN NJENE NALOGE OBNOVA VIR TKIV ENERGIJE DRUGE NALOGE MINERALNE OGLJIKOVI SOLI HIDRATI VODA VITAMINI 162 84 069-098 Nar_8_2 del.indd 84 2.9.11 8:26 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA A TÁPLÁLÉK ANYAG- ÉS ENERGIAFORRÁS Mit szeretsz leginkább enni? Gondolkozz, mi történik az elfogyasztott étellel a szervezetedben! Az embernek a működéshez energiára van szüksége. Az energiát az ételből kapja. Az ember által fogyasztott étel állati és növényi eredetű. Szénhidrátokat, zsírokat, fehérjéket kell tartalmaznia, ENERGIA - valamint vitaminokat és ásványi anyagokat. A víz nélkülözhetetlen. a szervezet Mindezeket a tápanyagokat a szervezet a sejtek növekedéséhez és munkavégző képessége. megújulásához, illetve energiaként használja fel. Gondolkozz, mit jelent számodra az étel! Miért eszel? Mi befolyásolja az étrendedet? Beszélgess erről az osztálytársaddal! Megállapításaitokat mutassátok be az osztálytársaknak! Tápanyagok és feladataik FEHÉRJÉK TÁPANYAGOK ÉS ZSÍROK FELADATAIK A SZÖVET ENERGIA- MEGÚJU- FORRÁS LÁSA MÁS FELADATOK ÁSVÁNYI ANYAGOK SZÉNHIDRÁTOK VÍZ VITAMINOK 163 069-098 Nar_8_2 del.indd 84 2.9.11 8:26 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA Zdrava prehrana mora biti uravnotežena. Sestavljena mora biti tako, da vsebuje živila iz vseh skupin. Količina hrane, ki jo posameznik potrebuje, je odvisna od porabljene energije. Ekološka prehrana je uživanje hrane, pridelane na naraven način, brez škropiv in drugih dodatkov. Z ekološko pridelanimi živili vnašamo v telo manj škodljivih snovi. MAŠČOBE, Živila iz te skupine SLADKORJI uživaj zmerno. MLEKO IN MLEČNI Živila iz te skupine naj IZDELKI, MESO bodo manj mastna. ZELENJAVA, SADJE V prehrani naj bo čim več živil iz teh skupin. ŠKROBNA ŽIVILA Dobro si oglej prehransko piramido. Razmisli, kakšna je tvoja prehrana. Zapiši vse, kar si pojedel prejšnji dan. V katero skupino bi lahko uvrstil največ živil? Sestavi uravnotežen jedilnik. S sošolcem primerjajta jedilnika. 164 85 069-098 Nar_8_2 del.indd 85 2.9.11 8:26 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Az egészséges táplálkozásnak kiegyensúlyozottnak kell lennie. Úgy kell összeállítani, hogy minden csoportból tartalmazzon élelmiszereket. Az egyén táplálékszükséglete az elfogyasztott energia mennyiségétől függ. A biotáplálkozás olyan élelmiszer fogyasztását jelenti, amelyet természetes módon, permetszerek és egyéb adalékanyagok nélkül termesztenek. A bioélelmiszerekkel kevesebb káros anyagot juttatunk a szervezetünkbe. ZSÍR, CUKOR Ezeket az élelmiszereket mértékkel fogyaszd! TEJ, TEJTERMÉKEK, Ezek az élelmiszerek alacsonyabb HÚS zsírtartalmúak legyenek! ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS Az étrendedben a lehető legtöbb legyen ezekből! KEMÉNYÍTŐ TARTALMÚ ÉLELMISZEREK Jól nézd meg a táplálkozási piramist! Gondolkozz, milyen a te étrended! Írj le mindent, amit előző nap ettél! Melyik ételcsoportba tudnád besorolni a legtöbb élelmiszert? Állíts össze egy kiegyensúlyozott menüt! Hasonlítsd össze az étrendet az osztálytársadéval! 165 069-098 Nar_8_2 del.indd 85 2.9.11 8:26 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R POSKRBI ZA SVOJE ZDRAVJE • Jej raznovrstno hrano. • Vzdržuj primerno telesno težo. • Izbiraj živila, ki vsebujejo malo maščob. • Jej veliko sadja, zelenjave in žitnih izdelkov. • Uporabljaj malo sladkorja. • V tvoji prehrani naj bodo le zmerne količine soli. • Odrasli naj uživajo čim manj alkohola. NEKAJ KORISTNIH NASVETOV: • Vzemi si čas za hrano, ne jej med hojo. • Vsak zalogaj dobro prežveči. • Privošči si zajtrk. • Večkrat na dan jej sadje. • Ne pozabi na vlaknine (fižol, leča, polnozrnat kruh, zelenjava). Vlaknine uravnavajo in pospešujejo prebavo. • Pij vodo ali naravne sokove. PREBAVNI ORGANI IN PREBAVNE ŽLEZE Da je hrana uporabna kot vir energije, se mora razgraditi ENCIMI – v tako majhne delce, da lahko potujejo s krvjo po telesu. zapleteno grajene Ta proces imenujemo prebavljanje. Hrana se razkraja in spojine, specifične beljakovine, utekočini v prebavilih. Pri tem sodelujejo encimi, ki vsebujejo ki spreminjajo snovi, s katerimi se hrana razgradi. Encimi nastanejo v organih, zaužito hrano. ki jih imenujemo prebavne žleze. 166 86 069-098 Nar_8_2 del.indd 86 2.9.11 8:26 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA GONDOSKODJ AZ EGÉSZSÉGEDRŐL! • Fogyassz változatos ételeket! • Tartsd fenn a megfelelő testsúlyt! • Válassz alacsony zsírtartalmú ételeket! • Fogyassz sok gyümölcsöt, zöldséget és gabonaféléket! • Kevés cukrot használj! • Az étrended csak mérsékelt mennyiségű sót tartalmazzon! • A felnőtteknek a lehető legkevesebb alkoholt kell fogyasztaniuk. NÉHÁNY HASZNOS TANÁCS: • Szánj időt az étkezésre, ne egyél járás közben! • Minden falatot jól rágj meg! • Reggelizz! • Naponta többször fogyassz gyümölcsöt! • Ne feledkezz meg a rostokról (bab, lencse, teljes kiőrlésű kenyér, zöldségek)! A rostok szabályozzák és felgyorsítják az emésztést. • Igyál vizet vagy természetes gyümölcsleveket! EMÉSZTŐSZERVEK ÉS EMÉSZTŐMIRIGYEK ENZIMEK Ahhoz, hogy a táplálék energiaforrásként hasznosuljon, kicsi – komplex részecskékre kell lebomlania, hogy a vérrel el tudjon terjedni vegyületek, a testben. Ezt a folyamatot emésztésnek nevezzük. Az ételek specifikus lebomlanak és elfolyósodnak az emésztőrendszerben. fehérjék, amelyek megváltoztatják Ez magában foglalja az enzimeket, amelyek olyan anyagokat az elfogyasztott tartalmaznak, amelyek lebontják az ételeket. Az enzimek az ételt. emésztőmirigyeknek nevezett szervekben keletkeznek. 167 069-098 Nar_8_2 del.indd 86 2.9.11 8:26 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA PREBAVILA SESTAVLJAJO PREBA PREBA CE ŽLEZE V VNA VNE • USTNA VOTLINA Z JEZIKOM IN ZOBMI • USTNE SLINAVKE • ŽRELO • ŽLEZE V ŽELODČNI STENI • POŽIRALNIK • JETRA • ŽELODEC • TREBUŠNA SLINAVKA • TANKO ČREVO Z DVANAJSTNIKOM • ŽLEZE V STENI TANKEGA ČREVESA • DEBELO ČREVO Opazuj sliko prebavil. Na kateri strani so jetra? Kaj pa želodec in trebušna slinavka? Pokaži na sebi, kje ležijo jetra, želodec, trebušna slinavka, slepič. ŽRELO USTNA VOTLINA SAPNIKOV POKLOPEC POŽIRALNIK JETRA ŽELODEC ŽOLČ DVANAJSTNIK TREBUŠNA SLINAVKA DEBELO ČREVO TANKO ČREVO DANKA Naštej vse dele prebavne poti. 168 87 069-098 Nar_8_2 del.indd 87 2.9.11 8:26 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA AZ EMÉSZTŐRENDSZER FELÉPÍTÉSE CSŐ EMÉSZT MIRIGY EMÉSZT EK Ő- Ő- • SZÁJÜREG NYELVVEL ÉS • NYÁLMIRIGYEK FOGAKKAL • MIRIGYEK A • GARAT GYOMORFALBAN • NYELŐCSŐ • MÁJ • GYOMOR • HASNYÁLMIRIGY • VÉKONYBÉL A PATKÓBÉLLEL • MIRIGYEK A VÉKONYBÉL • VASTAGBÉL FALÁBAN Figyeld meg az emésztőrendszert! Melyik oldalon van a máj? Mi a helyzet a gyomorral és a hasnyálmiriggyel? Mutasd meg magadon, hol található a máj, a gyomor, a hasnyálmirigy és a vakbél! SZÁJÜREG GARAT GÉGEFEDŐ NYELŐCSŐ MÁJ GYOMOR EPE PATKÓBÉL HASNYÁLMIRIGY VASTAGBÉL VÉKONYBÉL VÉGBÉL Sorold fel az emésztőrendszer részeit! 169 069-098 Nar_8_2 del.indd 87 2.9.11 8:26 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R PREBAVA HRANE PREBAVLJANJE HRANE V USTIH Usta so začetek prebavne poti. V ustih hrana ne ostane dolgo, a se vseeno pomembno spremeni. Zobje jo drobijo, meljejo in žvečijo, jezik jo potiska sem in tja. Ustna slina, ki jo izločajo žleze slinavke, hrano ovlaži in deloma razgradi. Ko je hrana dovolj zmehčana, jo jezik potisne skozi žrelo v požiralnik. Razmisli, kaj bi bilo, če ne bi imeli poklopca. Iz kakšnih mišic je zgrajen požiralnik? Požiralnik je cev in poteka skozi prsno votlino. Mišice v steni požiralnika potiskajo hrano navzdol proti želodcu. Sapnikov poklopec skrbi, da hrana pri požiranju ne zaide v sapnik, mehko nebo pa zapre pot v nosno votlino. Če se smejemo, govorimo ali skačemo, kadar jemo, se nam lahko zaleti. USTNA VOTLINA MEHKO NEBO ZOBJE ŽRELO JEZIK SAPNIKOV POKLOPEC POŽIRALNIK SAPNIK 170 88 069-098 Nar_8_2 del.indd 88 2.9.11 8:26 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA AZ ÉTEL EMÉSZTÉSE AZ ÉTEL EMÉSZTÉSE A SZÁJBAN A száj az emésztőrendszer eleje. Az étel nem marad sokáig a szájban, mégis jelentősen megváltozik. A fogak összezúzzák, őrlik és megrágják, a nyelv pedig ide-oda tolja. A nyálmirigyek által elválasztott nyál nedvesíti és részben lebontja az ételt. Amikor az étel elég puha, a nyelv lenyomja lefelé a torkon és a nyelőcsőbe. Gondolkozz, mi lenne, ha nem lenne gégefedőnk? Milyen izmokból áll a nyelőcső? A nyelőcső a mellüregen keresztül halad. A falában lévő izmok lenyomják az ételt a gyomor felé. A gégefedő biztosítja, hogy lenyeléskor az étel ne kerüljön a légcsőbe, a lágy szájpadlás pedig lezárja az orrüreget. Ha evés közben nevetünk, beszélünk vagy ugrálunk, félrenyelünk. LÁGY SZÁJÜREG SZÁJPADLÁS FOGAK GARAT NYELV GÉGEFEDŐ NYELŐCSŐ LÉGCSŐ 171 069-098 Nar_8_2 del.indd 88 2.9.11 8:26 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA Napravi naslednji poskus: košček kruha žveči tako dolgo, da se popolnoma raztopi. Opazuj, kako se spremeni okus. Ugotovitve zapiši v zvezek. Kje se začne hrana prebavljati? Kakšno nalogo ima jezik? ZOBJE Človek ima stalne in mlečne zobe. Otroku zrastejo najprej mlečni zobje, ki začnejo izpadati okoli 6. leta starosti. Za mlečnimi zrastejo stalni zobje. Teh je 32. Imamo štiri vrste zob – sekalce, podočnike, ličnike in kočnike. Zadnji kočnik je modrostni zob in zraste zelo pozno ali pa sploh ne. ZGRADBA ZOBA Vsak zob ima eno ali več korenin in krono. Zobna korenina je v čeljustni jamici zraščena v čeljust, zobna krona pa je del zoba, ki ga vidimo. Zobno krono prekriva najtrša snov v našem telesu, ki jo imenujemo sklenina. Pod sklenino je zobovina. V sredini zoba je votlina, v kateri so žile in živci. To je zobna pulpa. Sluznico, ki pokriva čeljust, imenujemo dlesen. SKLENINA ZOBOVINA ZOBNA KRONA ZOBNA PULPA DLESEN ZOBNA KORENINA 172 89 069-098 Nar_8_2 del.indd 89 2.9.11 8:26 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Végezd el a következő kísérletet: rágj egy darab kenyeret addig, amíg teljesen fel nem bomlik! Figyeld meg, hogyan változik az íze! Megállapításaidat írd a füzetbe! Hol kezdődik az étel emésztése? Mi a nyelv szerepe? FOGAK Az embernek állandó és tejfogai vannak. A gyermeknek először tejfogai nőnek, amelyek 6 éves kora körül kezdenek kiesni. A tejfogak után állandó fogak nőnek. Ezekből 32 van. Négyféle fogunk van – metszőfogak, szemfogak, kisörlők, nagyörlők, az utolsó nagyörlő a bölcsességfog, ami későn vagy egyáltalán nem nő ki. A FOG FELÉPÍTÉSE Minden fognak egy vagy több gyökere és koronája van. A foggyökér az állkapocsüregen keresztül az állkapocsban van, a fogkorona a fognak az a része, amelyet látunk. A fogkoronát testünk legkeményebb anyaga, az úgynevezett zománc borítja. A zománc alatt dentin található. A fog közepén egy üreg található, amelyben vénák és idegek találhatók. Ez a fogbél. Az állkapcsot borító nyálkahártyát ínynek nevezzük. ZOMÁNC DENTIN FOGKORONA FOGBÉL ÍNY FOGGYÖKÉR 173 069-098 Nar_8_2 del.indd 89 2.9.11 8:26 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R Razmisli, zakaj moramo hrano dobro prežvečiti. Kako imenujemo vrhnjo plast zoba? Kaj poškoduje sklenino? BOLEZNI IN NEGA ZOB Ker zobe tako zelo potrebujemo, jih moramo stalno negovati. Zaradi nerednega umivanja zob nastanejo zobne obloge. Če se zobne obloge razširijo med dlesen in zob, pride do bolezni dlesni, ki se imenuje parodontoza in lahko povzroči izpadanje zob. Zelo razširjena je zobna gniloba ali karies. Ostanki hrane KARIES – zobna gniloba, ostanejo na zobeh. Če zob ne čistimo redno, se na teh ostankih najpogostejše naselijo bakterije, ki izločajo kislino. Ta razjeda sklenino obolenje zob. in zobovino, na zobu nastane luknjica. Včasih zobje ne rastejo pravilno. To lahko popravimo z zobnim aparatom. Če imaš aparat, ga moraš redno nositi. Zakaj nastanejo zobne obloge? Kako preprečimo zobno gnilobo? Preveri, kdaj si nazadnje obiskal zobozdravnika. KAJ PA ZDRAVJE? • Sladka hrana škoduje zobem. Izogibaj se sladki hrani. • Kadar ješ sladko, si dobro umij zobe. • Redno, po vsakem obroku, si pravilno umij zobe. • Jej veliko svežega sadja in zelenjave. Ne pozabi na jabolka. Pravilno čiščenje • Uporabljaj zobno pasto s fluorom, ki utrjuje zobno sklenino. zob • Ne pozabi na zobozdravnika, obišči ga vsakih šest mesecev. 174 90 069-098 Nar_8_2 del.indd 90 2.9.11 8:26 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Gondolkozz, miért kell jól megrágni az ételt! Hogy nevezzük a fog felső rétegét? Mi károsítja a zománcot? FOGBETEGSÉGEK ÉS FOGÁPOLÁS Mivel a fogainkra nagy szükségünk van, folyamatosan gondoskodnunk kell róluk. Ha rendszertelenül mosunk fogat, lepedék képződik rajtuk. Ha a lepedék a fogíny és a fog között terjed el, fogínybetegség, az úgynevezett paradontózis alakul ki, és ez fogvesztést okozhat. A fogszuvasodás nagyon gyakori. Az ételmaradékok a fogakon FOGSZUVASODÁS – rothadás, a maradnak. Ha nem mosunk rendszeresen fogat, a savtermelő leggyakoribb baktériumok megtelepednek ezeken a törmelékeken. Ez roncsolja fogbetegség. a zománcot és a dentint, és a fogban lyuk keletkezik. Néha a fogak nem nőnek megfelelően. Ez fogszabályozóval korrigálható. Ha fogszabályzód van, akkor azt rendszeresen kell viselned. Miért keletkezik foglepedék? Hogyan előzzük meg a fogszuvasodást? Ellenőrizd, mikor jártál utolján fogorvosnál! MI A HELYZET AZ EGÉSZSÉGGEL? • Az édes ételek ártanak a fogaknak. Kerüld az édes ételeket! • Ha édeset eszel, alaposan mosd meg a fogadat! • Rendszeresen, minden étkezés után helyesen moss fogat! • Fogyassz sok friss gyümölcsöt és zöldséget! Ne feledkezz meg az almáról! • Használj fluoridos fogkrémet, amely erősíti a fogzománcot! Helyes fogmosás • Ne felejts el félévente fogorvoshoz menni! 175 069-098 Nar_8_2 del.indd 90 2.9.11 8:26 069-098 Nar_8_2 del.indd 90 2.9.11 8:26 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA Vprašaj starše, kdaj ti je zrasel prvi zob. Napiši spis, kako si izgubil prvi zob. Če se sam ne spomniš, naj ti pomagajo starši. Razmisli, katera hrana škoduje zobem. Naštej nekaj živil, ki škodujejo zobem. ŽELODEC IN PREBAVA Želodec je razširjen del prebavne cevi. Leži na levi strani v trebušni votlini. Zunanja podoba želodca Prerez želodca Zgrajen je iz gladkih mišic, ki se krčijo in sproščajo. Notranjost prekriva sluznica, v kateri so žleze, ki izločajo sluz, kislino in prebavne encime. Iz teh izločkov nastaja prebavna tekočina, ki jo imenujemo želodčni sok. Mišice v steni želodca s krčenjem pomešajo hrano s prebavnim sokom. Kislina uničuje bakterije in parazite v hrani in omogoči delovanje prebavnih encimov. Hrana ostane v želodcu od dve do pet ur. Tekočina, ki jo popijemo, se v želodcu ne ustavlja, temveč teče naprej. 176 91 069-098 Nar_8_2 del.indd 91 2.9.11 8:26 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Kérdezd meg szüleidet, mikor nőtt ki az első fogad! Írjál fogalmazást arról, hogyan vesztetted el az első fogadat! Ha nem emlékszel, kérd meg a szüleidet, hogy segítsenek! Gondolkozz, melyik ételek ártanak a fogaknak! Soroljon fel néhány olyan ételt, amelyek károsak a fogakra! A GYOMOR ÉS AZ EMÉSZTÉS A gyomor az emésztőcső kiterjesztett része. A hasüreg bal oldalán helyezkedik el. A gyomor külseje A gyomor metszete A gyomor simaizmokból áll, amelyek összehúzódnak és elernyednek. A belsejét nyálkahártya borítja, amelyben mirigyek vannak. Ezek nyálkát, savat és emésztőenzimeket bocsátanak ki, amelyekből gyomornedv keletkezik. A gyomorfalban levő izmok az összehúzódással összekeverik a táplálékot a gyomornedvvel. A sav megsemmisíti az ételben található baktériumokat és élősködőket, valamint lehetővé teszi az emésztőenzimek működését. Az étel kettőtől öt órán keresztül marad a gyomorban. Az elfogyasztott folyadék nem áll meg a gyomorban, hanem tovább folyik. 177 069-098 Nar_8_2 del.indd 91 2.9.11 8:26 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R Zakaj se mleko v želodcu sesiri? Nekatera živila se v želodcu zadržijo več časa, pravimo, da je to težka hrana. Katera živila štejemo med težko hrano? PREBAVA V ČREVESU TANKO ČREVO Delno prebavljena hrana iz želodca prehaja v tanko črevo. Pri odraslem človeku je dolgo okoli pet metrov. Začetek tankega črevesa je dvanajstnik. Vanj se zlivajo žolč iz jeter in prebavni sokovi trebušne slinavke. Žolč je potreben za prebavo maščob. Sokovi trebušne slinavke in črevesni prebavni sok vsebujejo snovi, ki dokončno prebavijo sladkor, škrob, beljakovine in maščobe. Črevesne resice v tankem črevesu skrbijo, Slepič da se prebavljena hrana vsrka v kri in limfo. DEBELO ČREVO Vsa hrana se v tankem črevesu ne razgradi, to so balastne snovi, SLEPIČ – pri ki so pomembne za gibanje črevesja in ugodno vplivajo na človeku je to prebavo. Debelo črevo se začne s slepim črevesom, ki ima zakrnel organ, izrastek – slepič. V debelem črevesu ni prebavnih sokov. ki se lahko vname. Bolečino Glavna naloga debelega črevesa je, da vsrkava vodo. Bakterije čutimo v desnem spodnjem delu v debelem črevesu razkrajajo neprebavljeno hrano, ki se zgosti trebuha. Potrebna in potuje do danke, ki se konča z zadnjično odprtino. Iztrebljanje je operacija. zavestno nadzorujemo. Pomembno je vsakodnevno iztrebljanje. 178 92 069-098 Nar_8_2 del.indd 92 2.9.11 8:26 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Miért avasodik a tej a gyomorban? Egyes élelmiszerek hosszabb ideig tartózkodnak a gyomorban, ezeket nehéz ételeknek nevezzük. Melyik élelmiszereket soroljuk közéjük? EMÉSZTÉS A BÉLBEN VÉKONYBÉL A részben megemésztett táplálék a gyomorból a vékonybélbe kerül. A felnőtt ember vékonybele körülbelül öt méter hosszú. A kezdeti szakasza a patkóbél. Belé ürül a májból az epe és a hasnyálmirigy nedve. Az epére a zsírok emésztéséhez van szükség. A hasnyálmirigy nedvei és a bél emésztőnedve olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek véglegesen megemésztik a cukrot, a keményítőt, a fehérjéket és a zsírokat. A vékonybélben levő bélbolyhok biztosítják, Vakbél hogy a megemésztett tápanyag felszívódjon a vérbe és a nyirokba. VASTAGBÉL A vékonybélből a nem megemésztett táplálék után visszamaradó salakanyag egy bizonyos idő elteltével a vastagbélbe továbbítódik. VAKBÉL – Ezek az anyagok a belek működéséhez fontosak, és kedvező hatással az embernél csökevényes vannak az emésztésre. A vastagbél a vakbéllel kezdődik, amelynek nyúlvány, amely egy nyúlványa van. A vastagbélben nincsenek emésztőnedvek. begyulladhat. A fájdalom a has A vastagbél fő feladata a víz felszívódása. A vastagbélben található jobb alsó felében baktériumok lebontják a meg nem emésztett táplálékot, amely jelenik meg. Műtét sűrűsödik, és a végbél felé nyomódik. A végbél a végbélnyílásban szükséges. végződik. A székelést akaratunkkal ellenőrizzük. Fontos, hogy mindennapos legyen. 179 069-098 Nar_8_2 del.indd 92 2.9.11 8:26 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA Katere snovi v hrani so pomembne za dobro prebavo? Opiši, kaj se dogaja s tvojo malico, ko jo poješ? Bodi pozoren na vse dele prebavne poti. Vsako leto umre za lakoto na svetu več kot 20 milijonov ljudi. Kako ti ravnaš s hrano? Kako lahko varčujemo s hrano? Katere žleze izločajo svoje sokove v dvanajstnik? Kam se vsrka prebavljena hrana? Kakšna je naloga črevesja? JETRA DELOVANJE JETER Jetra so največja žleza v človeškem telesu. Ležijo pod prepono na desni strani trebušne votline. JETRA ŽOLČNIK DVANAJSTNIK 180 93 069-098 Nar_8_2 del.indd 93 2.9.11 8:26 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA A táplálékban levő anyagok közül melyek fontosak a jó emésztéshez? Mondd el, mi történik a tízóraiddal, amikor elfogyasztod! Jusson eszedbe az emésztőcsatorna valamennyi része! Évente több mint 20 millió ember hal meg éhínségben. Te hogyan bánsz az étellel? Hogyan lehet vele takarékoskodni? Melyik mirigyek választják ki a nedveiket a patkóbélbe? Hova szívódik fel a megemésztett táplálék? Mi a bél feladata? A MÁJ A MÁJ MŰKÖDÉSE A máj az emberi szervezet legnagyobb mirigye. A hasüreg jobb oldalán, a rekeszizom alatt helyezkedik el. MÁJ EPEHÓLYAG PATKÓBÉL 181 069-098 Nar_8_2 del.indd 93 2.9.11 8:26 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R NALOGE JETER • Celice jeter proizvajajo grenko snov – žolč. • Kri s sprejeto hrano teče najprej skozi jetra in se tu prečisti. Jetra razstrupijo vse škodljive snovi (konzervansi, dodatki, zdravila). Nekatere snovi predelajo, druge skladiščijo in nekatere izločijo. • Tu nastaja sečnina, ki se z urinom izloči iz telesa. • Okužbe in okvare jeter so vzrok obolenj, kot so ciroza, zlatenica … Razmisli, kako alkohol deluje na jetra. OKUŽBE IN ZASTRUPITVE S HRANO OKUŽBE S HRANO Povzročitelji raznih bolezni in različni črevesni zajedavci (gliste, podančice) lahko pridejo v telo s hrano. Pri preprečevanju teh bolezni je najpomembnejša higiena pri pripravi hrane in njenem ZAJEDAVEC – uživanju. Če pride v želodec hrana, ki je strupena ali želodcu ne rastlinski ali živalski ustreza, se je želodec znebi z bljuvanjem skozi požiralnik in usta. organizem, ki živi Čeprav je bljuvanje ali bruhanje neprijetno, je zelo pomemben na škodo drugega. obrambni pojav telesa. Veliko želodčnih bolezni zdravimo z dieto. ZASTRUPITVE S HRANO Tudi zastrupitve s hrano niso redke. Predvsem moramo biti pozorni, da ne jemo pokvarjenega mesa, mesnih izdelkov, zlasti konzerv rib in starih mlečnih izdelkov. 182 94 069-098 Nar_8_2 del.indd 94 2.9.11 8:26 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA A MÁJ FELADATAI • A máj sejtjei keserű anyagot – epét termelnek. • A tápanyagokat felvett vér először a májon folyik át, amely kiszűri belőle a méreganyagokat. A máj valamennyi káros anyagot (tartósítószerek, ételkiegészítők, gyógyszerek) méregtelenít. Némelyeket átdolgozza, másokat raktározza vagy kiválasztja. • A májban keletkezik a karbamid, amely a vizelettel együtt választódik ki. • A máj fertőzései, illetve károsodásai betegségeket okoznak, például májgyulladást, májzsugort stb. Gondolkozz, milyen hatással lehet az alkohol a májra! ÉTELFERTŐZÉSEK ÉS -MÉRGEZÉSEK ÉTELFERTŐZÉSEK A testbe a táplálékkal különböző betegségek kórokozói és a bélben élősködő paraziták (férgek) kerülhetnek. Ezek ellen úgy tudunk védekezni, hogy megfelelő higiéniai körülmények között készítjük és fogyasztjuk az ételt. Ha a gyomorba mérgezett vagy ÉLŐSKÖDŐ – növényi vagy állati a gyomornak nem megfelelő étel kerül, a gyomor azt a nyelőcsőn organizmus, amely és a szájon keresztül kihányja. A hányás vagy öklendezés egy másik faj nagyon kellemetlen, de fontos védekező mechanizmus. Több kárára él. gyomorpanaszt is diétával gyógyítunk. ÉTELMÉRGEZÉSEK Az ételmérgezések sem ritkák. Leginkább arra vigyázzunk, hogy ne fogyasszunk romlott húst, hústerméket, halkonzervet vagy lejárt szavatosságú tejet! 183 069-098 Nar_8_2 del.indd 94 2.9.11 8:26 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA Konzerve z izbočenim pokrovom ali dnom so najverjetneje pokvarjene. Nevarne so tudi zastrupitve z gobami in z alkoholom. Znaki zastrupitev s hrano so: slabost, bljuvanje, krči, težko dihanje in hiter srčni utrip. V takih primerih poiščemo zdravniško pomoč. Ti je že bilo kdaj slabo? Kako si se počutil? Kako si ravnal, da bi ti bilo bolje? Si zaradi slabosti že kdaj obiskal zdravnika? Je zdravnik ugotovil vzroke tvojega počutja? PREHRANSKE BOLEZNI Anoreksija – bolezen, pri kateri nekdo zaradi strahu pred debelostjo pretirano zavrača hrano, to pa privede do močne izgube telesne mase in lahko povzroči smrt. Bulimija – bolezen, pri kateri bolnik pretirano potrebo po hrani uravnava z bruhanjem. Debelost – o debelosti govorimo, kadar je telesna masa čezmerno povečana, odvečna hrana se kopiči v podkožnem maščobnem tkivu. Vzroka sta lahko premalo gibanja in nepravilna prehrana. 184 95 069-098 Nar_8_2 del.indd 95 2.9.11 8:26 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA A megemelkedett tetejű vagy aljú konzervek nagy valószínűséggel romlottak. Nagy veszélyt jelent a gomba- és az alkoholmérgezés is. Az ételmérgezés tünetei: rosszullét, hányás, görcs, nehéz légzés, gyors szívverés. Ezekben az esetekben forduljunk orvoshoz! Éreztél már valaha rosszullétet? Hogyan érezted magad? Mi tettél, hogy jobban légy? Voltál valaha orvosnál rosszullét miatt? Megállapította a rosszulléted okát? TÁPLÁLKOZÁSI ZAVAROK Anorexia – a beteg a kövérségtől való félelemből elutasítja az ételt, ami erős testsúlycsökkenéshez, akár halálhoz is vezethet. Bulimia – a betegre falási rohamok törnek, amit hányással akar ellensúlyozni. Elhízás – a szervezet zsírraktározása olyan mértékű, hogy az káros lehet az egészségre. Fő oka a mozgáshiány és a helytelen táplálkozás. 185 069-098 Nar_8_2 del.indd 95 2.9.11 8:26 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R ZA PONOVITEV IN RAZVEDRILO K PREBAVILOM SPADAJO: 1. prebavna cev: 2. prebavne žleze: • ustna votlina z jezikom in zobmi, • ustne slinavke, • žrelo, • žleze v želodčni steni, • požiralnik, • jetra, • želodec, • trebušna slinavka, • tanko črevo z dvanajstnikom, • žleze v steni tankega črevesa. • debelo črevo. OKUŽBE, ZASTRUPITVE NALOGE PREBAVIL S HRANO Hrana se razkraja in Pri preprečevanju okužb je utekočinja v prebavilih. najpomembnejša higiena pri Pri tem sodelujejo snovi – PREBAVILA pripravi hrane in njenem uživanju. fermenti, ki povzročajo, da se snovi začnejo kemično Znaki zastrupitev s hrano so: razkrajati. Ti nastanejo v slabost, bljuvanje, krči, težko organih, ki jih imenujemo dihanje ter hiter srčni utrip. prebavne žleze. V takih primerih poiščemo zdravniško pomoč. PREBAVNA POT PREHRANSKE BOLEZNI V ustih hrano zgrizemo in zmeljemo. V ustih hrana Anoreksija – zaradi strahu pred ne ostane dolgo, vendar se pomembno spremeni. debelostjo pretirano zavračanje Zobje jo drobijo in žvečijo, pri čemer jo potiska hrane, to pa privede do močne sem in tja mišičnat jezik; ustna slina, ki priteka izgube telesne mase in lahko iz ustnih slinavk, pa jo ovlaži, da postane spolzka, povzroči smrt. in jo deloma raztopi. Bulimija – stradanje se izmenjuje Zmleto pogoltnemo in zdrsne po požiralniku v s pretirano potrebo po hrani, želodec, kjer se meša in razgrajuje. Od tu potuje prenajedanjem in bruhanjem. v tanko črevo, kjer se dokončno razgradi. Hranilne Debelost – telesna masa je snovi se vsrkajo v kri in ta jih raznosi po telesu. čezmerno povečana, odvečna hrana Nerazgrajena hrana gre v debelo črevo in se tam se kopiči v podkožnem maščobnem zgosti. Ostane blato, ki ga iztrebimo skozi tkivu. Vzrok je lahko premalo zadnjično odprtino. gibanja in nepravilna prehrana. 186 96 069-098 Nar_8_2 del.indd 96 2.9.11 8:26 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA ISMÉTLÉS ÉS SZÓRAKOZÁS AZ EMÉSZTŐRENDSZERHEZ TARTOZNAK: 1. az emésztőszervek: 2. az emésztőmirigyek: • szájüreg a nyelvvel és a fogakkal, • nyálmirigy a szájüregben, • garat, • gyomorfal mirigyei, • nyelőcső, • máj, • gyomor, • hasnyálmirigy, • vékonybél a patkóbéllel, • mirigyek a vékonybél falában. • vastagbél. AZ EMÉSZTŐRENDSZER ÉTELFERTŐZÉSEK FELADATAI ÉS - MÉRGEZÉSEK A táplálék az Az ételfertőzések ellen úgy emésztőrendszerben bomlik tudunk védekezni, hogy le és folyósodik el. Ebben az AZ EMÉSZTŐ- megfelelő higiéniai körül- enzimek segítenek, amelyek mények között készítjük és RENDSZER elindítják az anyagok kémiai fogyasztjuk az ételt. bomlását. Az enzimek az Az ételmérgezés tünetei: emésztőmirigyeknek nevezett rosszullét, hányás, görcs, szervekben keletkeznek. nehéz légzés, gyors szív- verés. Ezekben az esetek- ben forduljunk orvoshoz! AZ EMÉSZTÉS ÚTJA A szájban történik az étel rágása és őrlése. Az étel nem marad sokáig a szájban, mégis jelentősen TÁPLÁLKOZÁSI ZAVAROK megváltozik. A fogak összezúzzák és megrágják, Anorexia – a beteg a kövérségtől miközben az izmos nyelv ide-oda tologatja. A való félelemből elutasítja az ételt, nyálmirigyek által kiválasztott nyál nedvesíti és ami erős testsúlycsökkenéshez, részben lebontja az ételt. akár halálhoz is vezethet. A megrágott ételt lenyeljük, és a nyelőcsőn Bulimia – éhezés, erőteljes falási keresztül a gyomorba jut, ahol keveredik rohamok és hányás váltják és bomlik. Onnét a vékonybélbe kerül, egymást. ahol befejeződik a bomlása. A tápanyagok Elhízás – a szervezet zsírraktározása felszívódnak a vérbe, amely a testbe szállítja őket. olyan mértékű, hogy az káros A meg nem emésztett táplálék a vastagbélbe lehet az egészségre. Fő oka a kerül, és ott székletté sűrűsödik. A széklet a mozgáshiány és a helytelen végbélnyíláson keresztül távozik. táplálkozás. 187 069-098 Nar_8_2 del.indd 96 2.9.11 8:26 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA Na vrsti je kviz. Uporabi že izdelane kartončke za odgovore. Učitelj bo prebral vprašanje in vse tri možne odgovore. Dvigni kartonček s črko pravilnega odgovora. Za vsak pravilen odgovor dobiš 1 točko. Na koncu točke seštej. Zmaga tisti, ki ima največ točk. 1. Kaj bi izbral za zdrav zajtrk? 5. Kako dolgo ostane hrana v želodcu? a) Žita. a) Pol ure. b) Sadje. b) Se ne zadržuje. c) Čips. c) 2–6 ur. 2. Zakaj se živa bitja prehranjujejo? 6. V dvanajstnik se izliva: a) Zaradi potrebe po energiji. a) ustna slina, b) Zaradi potrebe po kisiku. b) želodčna kislina, c) Da jim ni dolgčas. c) žolč in sokovi trebušne slinavke. 3. Vsakič, ko jemo, naj bi hrano dobro 7. Kje nastaja žolč? prežvečili. Zakaj? a) V trebušni slinavki. a) Zaradi boljšega okusa. b) V jetrih. b) Ker tako zahtevajo pravila lepega c) V žolčniku. vedenja, c) Da se pomeša s slino in se začne 8. Kje se hrana dokončno prebavi? razgrajevati. a) V želodcu. b) V tankem črevesu. 4. Razgradnjo hrane omogočajo: c) V debelem črevesu. a) prebavni sokovi, b) rdeče krvne celice, c) nekateri sladkorji. 188 97 069-098 Nar_8_2 del.indd 97 2.9.11 8:26 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Eljött az ideje egy kvíznek. Használd az elkészített betűkártyákat! A tanár felolvassa a kérdéseket és mindhárom lehetséges választ. Emeld fel a kártyát a helyes válasz betűjével! Minden helyes válaszért 1 pontot kapsz. A végén add össze a pontokat! Az nyer, akinek a legtöbb pontja van. 1. Mit választanál egy egészséges 5. Mennyi ideig marad a táplálék a reggelihez? gyomorban? a) Gabonaféléket. a) Fél óráig. b) Gyümölcsöt. b) Semeddig sem. c) Csipszet. c) 2–5 óráig. 2. Miért táplálkoznak az élőlények? 6. A patkóbélbe választódik ki: a) Mert energiára van szükségük. a) a nyál. b) Mert oxigénre van szükségük. b) a hasnyál. c) Hogy ne unatkozzanak. c) az epe és a hasnyálmirigy nedvei. 3. Miért kell mindig jól megrágni az ételt? 7. Hol termelődik az epe? a) Úgy jobb az íze. a) A hasnyálmirigyben. b) Mert így illik. b) A májban. c) Hogy összekeveredjen a nyállal, c) Az epehólyagban. és kezdjen lebomlani. 8. Hol fejeződik be a táplálék emésztése? 4. A táplálék lebontását ezek teszik a) A gyomorban. lehetővé: b) A vékonybélben. a) az emésztőnedvek. c) A vastagbélben. b) a vörösvérsejtek. c) egyes cukrok. 189 069-098 Nar_8_2 del.indd 97 2.9.11 8:26 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R 9. Prebavljena hrana se vsrka 10. Kaj je najpomembnejše za v kri v resicah: preprečevanje okužb? a) V debelem črevesu. a) Higiena pri pripravi hrane in njenem b) V tankem črevesu. uživanju. c) V danki. b) Barva in velikost posode za pripravo hrane. c) Tega ni mogoče preprečiti. ALI VEŠ … • da povprečno težak človek v vsem svojem življenju poje približno 30.000 kg hrane, to pa je enako masi šestih slonov; • da je tanko črevo dolgo približno 5 m, pokriva pa ga 4–5 milijonov laskom podobnih izrastkov – resic; • da preden tisto, kar zaužiješ, pride do konca prebavne poti, lahko traja dan ali dva? 190 98 069-098 Nar_8_2 del.indd 98 2.9.11 8:26 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA 9. A megemésztett táplálék az alábbi 10. Mi a legfontosabb az ételfertőzések helyen szívódik fel a vérbe: megelőzésében? a) a vastagbélben. a) Hogy megfelelő higiéniai b) a vékonybélben. körülmények között készítjük c) a végbélben. és fogyasztjuk az ételt. b) Az edény színe és nagysága. c) Semmivel sem lehet megelőzni. TUDOD-E? • Hogy egy átlagos testsúlyú ember élete során körülbelül 30 000 kg ételt fogyaszt el, ami hat elefánt tömegének felel meg? • Hogy a vékonybél körülbelül 5 m hosszú, és 4–5 millió kitüremkedés, úgynevezett bélbolyhok vannak rajta? • Hogy az, amit megeszel, akár egy vagy két napig is az emésztőcsatornában tartózkodhat? 191 069-098 Nar_8_2 del.indd 98 2.9.11 8:26 BIOLOGIJA | NAR NAR AVOSLOVJE • UČBENIK • 8. R JE • UČBENIK • 7. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA KRVNA 16 OBTOČILA 192 99 099-128 Nar_8_2 del.indd 99 2.9.11 8:28 TERMÉSZETTUDOM NARÁN A Y VOSL • OV TaNköNYv • 8. OSZT JE • UČBENIK • 7. R ÁlYa | AZRED | BIOL BIOL ÓGIA OGIJA 16 VÉRKERINGÉS 193 99 099-128 Nar_8_2 del.indd 99 2.9.11 8:28 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R Kaj spada po tvojem mnenju h krvnim obtočilom? Si se že kdaj poškodoval? Ti je tekla kri? Zakaj, meniš, se je ustavila? Si že kdaj poslušal svoje srce? Si opazil, da tvoje srce ne bije vedno enako hitro? Kako pride hrana do vseh celic našega telesa? Vsi deli telesa, vse celice potrebujejo hranilne snovi in kisik za svoje delovanje. Pri delovanju celic nastajajo odpadne snovi in snovi, ki jih potrebujejo drugi deli telesa. Vse te snovi raznaša kri. V črevesju pobira hranilne snovi, v pljučih kisik, odpadne snovi odlaga v pljučih, ledvicah in znojnicah. SRCE Srce je kot motor, ki poganja kri po telesu. Primerjamo ga lahko z avtomobilskim motorjem. KRVNA OBTOČILA ŽILE KRI Žile bi lahko primerjali s cestami. Za kri bi lahko rekli, da je kot So kot pot, po kateri teče kri. prometno sredstvo (avto, kamion ...), ki celicam dovaža potrebne snovi, nepotrebne pa odvaža. Kri je prometno sredstvo, ki celicam prinaša potrebne snovi, nepotrebne pa odnaša. Žile so pot, po katerih teče, srce pa motor, ki to kri poganja. 194 100 099-128 Nar_8_2 del.indd 100 2.9.11 8:28 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Mi tartozik szerinted a vérkeringéshez? Megsérültél már valaha? Folyt a véred? Mit gondolsz, miért állt el? Meghallgattad már a szívedet? Észrevetted, hogy nem ver mindig egyforma gyorsan? Hogyan jutnak el a tápanyagok a testünk sejtjeihez? A test valamennyi részének, minden sejtjének tápanyagokra és oxigénre van szükségük a működéshez. A sejtműködés közben salakanyagok keletkeznek, valamint olyan anyagok, amelyekre más testrészeknek van szükségük. Mindezeket az anyagokat a vér szállítja. A bélrendszerben felszívja a tápanyagokat, a tüdőben pedig az oxigént. A salakanyagokat a tüdőben, a vesében és a verejtékmirigyekben adja le. A szív olyan, mint a motor, a SZÍV vért hajtja a testben. Az autó motorjához hasonlíthatjuk. VÉRKERINGÉS EREK VÉR Az ereket az utakhoz A vérről elmondható, hogy olyan hasonlíthatnánk. közlekedési eszköz (autó, kamion ...), Olyanok, mint az út, amely a sejtekhez elszállítja a szükséges amelyen a vér folyik. anyagokat, a szükségteleneket pedig eltávolítja onnan. A vér az a közlekedési eszköz, amely a szükséges anyagokat a sejtekhez juttatja, a nem szükségeseket pedig eltávolítja. A vénák azok a csatornák, amelyeken keresztül áramlik, a szív pedig a motor, amely hajtja. 195 099-128 Nar_8_2 del.indd 100 2.9.11 8:28 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA KRI Kri je rdeča tekočina, nekoliko slana in lepljiva. V človeškem telesu je približno 5–6 litrov krvi. Njen tekoči del se imenuje krvna plazma in je rumenkaste barve. V krvni plazmi plavajo krvna telesca: • rdeča krvna telesca ali eritrociti, • bela krvna telesca ali levkociti • krvne ploščice ali trombociti. SESTAVA KRVI KRI JE SESTAVLJENA IZ KRVNE PLAZME IN KRVNIH TELESC. KRVNA PLAZMA KRVNA TELESCA vsebuje vodo, beljakovine, rdeča in bela telesca sladkor, maščobe, encime, ter krvne ploščice sol in hormone Če pustimo kri, da nekaj časa stoji, se začnejo krvna telesca usedati na dno. 196 101 099-128 Nar_8_2 del.indd 101 2.9.11 8:28 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA A VÉR A vér vörös színű folyadék, enyhén sós és ragacsos. Az emberi testben körülbelül 5–6 liter vér van. A folyékony részét vérplazmának nevezzük, és sárgás színű. A vérplazmában úsznak a vérsejtek: • a vörösvérsejtek vagy eritrociták, • a fehérvérsejtek vagy laukociták, • a vérlemezkék vagy trombociták. A VÉR ÖSSZETÉTELE A VÉR VÉRPLAZMÁBÓL ÉS VÉRSEJTEKBŐL ÁLL. VÉRPLAZMA VÉRSEJTEK Vizet, fehérjéket, cukrot, zsírokat, Vörös- és fehérvérsejtek, valamint enzimeket, sót és hormonokat vérlemezkék. tartalmaz. Ha egy ideig állni hagyjuk a vért, az aljára leülepednek a vérsejtek. 197 099-128 Nar_8_2 del.indd 101 2.9.11 8:28 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R KRVNA TELESCA RDEČA BELA KRVNA TELESCA KRVNA TELESCA KRVNE PLOŠČICE prenašajo kisik po telesu. varujejo naše telo pred strjujejo kri. tujki in mikrobi. V zvezek nariši epruveto s krvjo in pobarvaj. Napiši, kako imenujemo tekoči del krvi in kaj so trdni delci. Kako se imenuje tekočina, v kateri plavajo krvničke? Zakaj ne izkrvavimo, ko se s šivanko zbodemo v prst? Po žilah kroži kri, ki je sestavljena iz krvničk. Oglej si sliko, tabelo preriši v zvezek in zapiši naloge posameznih krvničk. Ne vpisuj v učbenik! Rdeče krvničke – Bele krvničke – Krvne ploščice – ERITROCITI LEVKOCITI TROMBOCITI 198 102 099-128 Nar_8_2 del.indd 102 2.9.11 8:28 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA VÉRSEJTEK VÖRÖS VÉRSEJTEK FEHÉR VÉRSEJTEK VÉRLEMEZKÉK Az oxigént szállítják Az idegen anyagoktól A vért megalvasztják. a testben. és a mikrobáktól védik a testet. Rajzolj a füzetbe egy kémcsőt vérrel, és színezd ki! Írd le, hogyan nevezzük a vér folyékony részét, és mik a szilárd részek! Hogy nevezzük a folyadékot, amelyben a vérsejtek úsznak? Miért nem vérzünk el, amikor tűvel megszórjuk az ujjunkat? Az erekben vér kering, amelyben vérsejtek vannak. Figyeld meg a képet, másold át a táblázatot a füzetbe, és írd be az egyes vérsejtek feladatát! A tankönyvbe ne írj! Vörösvérsejtek – Fehérvérsejtek – Vérlemezkék – ERITROCITÁK LEUKOCITÁK TROMBOCITÁK 199 099-128 Nar_8_2 del.indd 102 2.9.11 8:28 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA NALOGE NALOGE NALOGE ERITROCITOV LEVKOCITOV TROMBOCITOV Vsi ljudje nimajo enake krvi, ampak ločimo štiri glavne krvne skupine: A, B, AB in 0. TRANSFUZIJA – Kri je nepogrešljiva tekočina. Če človek izgubi 50 odstotkov krvi, dajanje krvi je izkrvavitev smrtna. Kri lahko nadomestimo s transfuzijo. prejemniku krvi v žilo. Ob nesrečah ali operacijah izgubi človek veliko krvi in takrat lahko dobi kri zdravega človeka, ki ima isto krvno skupino. Zdravemu organizmu ne škoduje, če mu vzamejo kri, saj se kri obnavlja. Kri dobijo od zdravih ljudi na krvodajalskih akcijah. Krvodajalec je lahko tisti, ki: • je star od 18 do 65 let, • tehta več kot 50 kg, • je zdrav. Krvodajalstvo je človekoljubno, saj tako lahko nekomu rešimo življenje! Rdeča krvna telesca Krvna plazma 200 103 099-128 Nar_8_2 del.indd 103 2.9.11 8:28 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA AZ ERITROCITÁK A LEUKOCITÁK A TROMBOCITÁK FELADATAI FELADATAI FELADATAI Az embereknek nem egyforma a vérük. Négy alapvető vércsoportot különböztetünk meg: A, B, AB és 0. A vér létfontosságú testnedv. Ha az ember a vérének az 50%-át TRANSZFÚZIÓ (VÉRÁTÖMLESZ- elveszíti, a vérzés halálos. Az elvesztett vért transzfúzióval TÉS) – vér beadása pótolhatjuk. az érbe. Balesetek és műtétek során sok vért veszítünk. Ilyenkor a beteg egy egészséges embertől vett azonos vércsoportú vért kaphat. Az egészséges szervezetnek nem árt a véradás, mivel a vér megújul. A véradási akciókon egészséges személyek adhatnak vért. Véradó az lehet, aki: • 18 és 65 év közötti, • 50 kilogrammnál nehezebb, • egészséges. A véradás emberbaráti tevékenység, hisz életet is menthetünk vele. Vörös vérsejtek Vérplazma 201 099-128 Nar_8_2 del.indd 103 2.9.11 8:28 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R Pozanimaj se, katera je tvoja krvna skupina. Zapiši jo v zvezek. Nato o krvni skupini povprašaj še starše in si podatek zapiši. Krvodajalci na svoj način pomagajo ljudem. Darujejo jim svojo kri. Zagotovo tudi ti poznaš koga, ki je krvodajalec. Povprašaj ga, zakaj daruje kri, koliko krvi mu lahko odvzamejo naenkrat, kako pogosto lahko daruje kri. SRCE ZGRADBA IN DELOVANJE SRCA DESNI PREDDVOR DESNI PREKAT LEVI PREDDVOR LEVI PREKAT Srce potiska kri po žilah. Leži v prsni votlini, na levi strani med obema pljučnima kriloma. Je votla mišica, ki je progasta, a deluje brez naše volje in zavesti. 202 104 099-128 Nar_8_2 del.indd 104 2.9.11 8:28 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Érdeklődd meg, melyik vércsoportba tartozol! Írd a füzetedbe! Aztán a szüleidtől kérdezd meg, milyen az ő vércsoportjuk! Ezt is jegyezd le! A véradók vért adnak, hogy másokon segítsenek. Bizonyára te is ismersz véradó személyt. Kérdezd meg, miért ad vért, milyen gyakran, és egy alkalommal mennyi vért vehetnek tőle! A SZÍV A SZÍV FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE JOBB PITVAR JOBB KAMRA BAL PITVAR BAL KAMRA A szív pumpálja a vért az erekben. A mellkas bal oldali részében fekszik, a két tüdőszárny között. Üreges, harántcsíkolt izom, amely akaratunktól függetlenül működik. 203 099-128 Nar_8_2 del.indd 104 2.9.11 8:28 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA Srce je po dolgem razdeljeno v desno in levo polovico. Vsako polovico razdelijo zaklopke v zgornji preddvor in spodnji prekat. Srčne zaklopke se odpirajo samo navzdol, s tem pa lahko kri teče samo v eni smeri, iz preddvora v prekat. Ker je srce mišica, se krči. Najprej se stisneta preddvora, potisneta kri v prekata, nato se stisneta prekata in potisneta kri v žile. Sledi kratek počitek. V levi polovici je kri polna kisika in je svetlo rdeča – to je arterijska kri. V desni polovici je temnejša kri, ki prenaša ogljikov dioksid – to je venozna kri. ZGORNJI PREDDVOR SRČNA ZAKLOPKA SPODNJI PREKAT Prerez srca 204 105 099-128 Nar_8_2 del.indd 105 2.9.11 8:28 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA A szív hosszában jobb és bal részre osztható. A szívbillentyűk mindkét részt felső pitvarra és alsó kamrára osztják. A szívbillentyűk csak lefelé nyílnak, ami azt jelenti, hogy a vér csak egy irányban, a pitvarból a kamrába áramolhat. Mivel a szív izom, képes összehúzódni. Először a két pitvar húzódik össze, és a vér a kamrákba nyomul. Ezután a kamrák húzódnak össze, és a vért az erekbe pumpálják. Ezt rövid szünet követi. A szív bal felében oxigéndús vér van, amely világospiros – ez az artériás vér. A szív jobb felében sötétebb vér van, amely a széndioxidot szállítja – ez a vénás vér. FELSŐ PITVAR SZÍVBILLENTYŰ ALSÓ KAMRA A szív metszete 205 099-128 Nar_8_2 del.indd 105 2.9.11 8:28 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R Srce deluje kot črpalka in kot tlačilka. Primerjaj njegovo delovanje z delovanjem injekcijske brizgalke. Pomoči nastavek za iglo v tekočino in »širi« prostor v brizgalki tako, da dvigaš bat. S katero fazo srčnega utripa se ujema dogajanje? Utemelji. Po tem krči prostor v brizgalki tako, da potiskaš bat navzdol. Katero fazo srčnega utripa posnemaš zdaj? Utemelji, zakaj. 206 106 099-128 Nar_8_2 del.indd 106 2.9.11 8:28 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA A szív a szivattyúhoz és a pumpához hasonló módon működik. Hasonlítsd össze a működését az injekció működésével! Az injekciós tűt mártsd folyadékba, majd úgy növeld a fecskendőhengerben a térfogatot, hogy húzd fel a dugattyúrudat! A szívműködés melyik fázisának felel meg ez? Indokold meg! Ezt követően úgy csökkentsd a fecskendőhengerben a térfogatot, hogy nyomd le a dugattyúrudat! A szívműködés melyik fázisát utánzod ezzel? Indokold meg! 207 099-128 Nar_8_2 del.indd 106 2.9.11 8:28 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA KRVNE ŽILE V telesu imamo tri vrste žil. • Odvodnice ali arterije so žile, ki odvajajo kri iz srca po telesu. Pritisk krvi v njih je tolikšen, da pri poškodbi kri iz njih brizga. • Dovodnice ali vene so žile, ki vodijo kri v srce. Kri pri poškodbah iz njih teče počasneje. • Kapilare ali lasnice so najtanjše žilice skozi katere poteka izmenjava snovi. Arterije in vene se na koncih cepijo v kapilare. V telesnih kapilarah se izmenjujejo snovi. Kisik in hranilne snovi gredo v celice, iz celic pa gredo v kri neuporabne snovi. V pljučnih kapilarah sprejme kri kisik, odda pa ogljikov dioksid. ARTERIJA VENA KAPILARE Žile S čim lahko okrepiš svoje srce? Razmisli in zapiši, kako lahko sami vplivamo na zdravje srca in ožilja: • s prehrano, • z gibanjem. Če imaš pri odgovorih težave, jih poišči v knjižnici ali na svetovnem spletu. 208 107 099-128 Nar_8_2 del.indd 107 2.9.11 8:28 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA VÉREREK A testünkben háromféle ér található. • Az ütőerek vagy artériák a szívből vezetik a vért a testbe. Olyan magas bennük a nyomás, hogy sérülés esetén sugárban fröcsköl belőlük a vér. • A gyűjtőerek vagy vénák a szív felé vezetik a vért. Sérülés esetén lassabban folyik belőlük a vér. • A kapillárisok vagy hajszálerek a legvékonyabb erek, amelyeken keresztül a vér és a szövet közti anyagcsere megy végbe. Az artériák és a vénák hajszálerekre oszlanak. Ezeken keresztül szállítódik az oxigén és egyéb tápanyag a sejtekbe, a sejtekből pedig rajtuk keresztül kerülnek a vérbe a salakanyagok. • A tüdő kapillárisrendszere oxigént vesz fel, és széndioxidot ad le. ARTÉRIA VÉNA KAPILLÁRISOK Erek Hogyan erősítheted a szívedet? Gondolkozz, majd írd le, hogyan befolyásolhatjuk a szívünk és érrendszerünk egészségét: • a táplálkozással, • a mozgással! Ha nem tudsz válaszolni, látogass el a könyvtárba vagy a világhálóra! 209 099-128 Nar_8_2 del.indd 107 2.9.11 8:28 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R KRVNI OBTOK IN IZMENJAVA SNOVI Kri po telesu kroži. Njeno pot skozi ožilje in srce imenujemo KRVNI OBTOK. V človeškem telesu kroži v dveh zankah: skozi telo in skozi pljuča. Pot krvi po telesu imenujemo krvni MALI KRVNI OBTOK: obtok. srce–pljuča–srce KAPILARE Mali ali pljučni krvni obtok se začne v desnem prekatu. Po pljučni arteriji potuje kri v pljuča. V pljučih kri odda ogljikov dioksid in sprejme kisik. Kri, obogatena s kisikom, se po pljučni veni vrne v levi preddvor srca. Telesni ali sistemski krvni obtok se začne v levem prekatu in po arterijah nosi kisik v vse dele telesa. Iz celic sprejme ogljikov dioksid in se po venah vrača TELESNA nazaj v srce. Vrne se v desni preddvor. KAPILARE VELIKI KRVNI OBTOK: srce–tkivo–srce 210 108 099-128 Nar_8_2 del.indd 108 2.9.11 8:28 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA A VÉRKERINGÉS ÉS AZ ANYAGCSERE A vér kering a testben. Az ereken és a szíven át tartó útját VÉRKERINGÉSNEK nevezzük. A testünkben két körben áramlik: a kis vérkör a tüdőn, a nagy vérkör a testen keresztül. A vér útját a testben vérkeringésnek KIS VÉRKÖR nevezzük. szív – tüdő – szív KAPILLÁRISOK A kis vérkör a jobb kamrából indul. A vér a tüdőartérián át a tüdőbe áramlik, ahol széndioxidot ad le, és oxigént vesz fel. TÜDŐ- TÜDŐ- Az oxigéndús vér a tüdőartérián át a szív ARTÉRIA VÉNA bal pitvarába áramlik. A nagy vagy más néven szisztémás vérkör a bal kamrából indul. A vér az artériákon át szállítja az oxigént a test minden részébe. A sejtekből felveszi a széndioxidot, és a vénákon át a szívbe TEST- tér vissza, a jobb pitvarba. VÉNA AORTA KAPILLÁRISOK NAGY VÉRKÖR szív – szövet – szív 211 099-128 Nar_8_2 del.indd 108 2.9.11 8:28 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA UTRIPANJE SRCA IN KRVNI TLAK Srce se odraslemu človeku stisne od 60- do 80-krat v minuti. To je srčni utrip. Na hitrost srčnega utripa vplivajo starost, zunanja temperatura, telesna dejavnost, razburjenje itd. Ko srce potisne kri v žile, pritisne kri na stene žil. Ker so stene elastične, se pritisku uprejo. Kri pritiska na steno žile z neko silo, ki jo imenujemo krvni tlak. Krvni tlak lahko merimo. Višji tlak je v arterijah, v venah pa je tlak zelo nizek. Ugotovi, kakšen srčni utrip imaš. Prstne blazinice desne roke položi na levo zapestje pod palcem. Preštej število utripov na minuto. Preriši preglednico v zvezek in jo izpolni. Ne izpolnjuj preglednice v učbeniku. DEJAVNOSTI SRČNI UTRIP MIROVANJE POČEPI TEK Kdaj je bila srčna frekvenca najvišja? S čim lahko okrepiš svoje srce? 212 109 099-128 Nar_8_2 del.indd 109 2.9.11 8:28 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA SZÍVVERÉS ÉS VÉRNYOMÁS A felnőtt ember szíve percenkénti 60–80-szor ver. Ez a pulzus. A pulzus szaporaságára hatással van az életkor, a kinti hőmérséklet, a fizikai tevékenység stb. Amikor a szív a vért az erekbe pumpálja, azt az érfalakhoz nyomja. Mivel az érfalak rugalmasak, ellenállnak a nyomásnak. A vérnek az erek falára kifejtett nyomását vérnyomásnak nevezzük. A vérnyomást meg tudjuk mérni. Az artériákban magasabb, a vénákban nagyon alacsony a nyomás. Állapítsd meg a pulzusodat! A jobb kezed ujjbegyeit helyezd a bal csuklódra, a nagyujj alá! Számold meg, hányat ver a szíved egy perc alatt! Az alábbi táblázatot másold át a füzetbe, és töltsd ki! A tankönyvben levőt hagyd üresen! TEVÉKENYSÉG PULZUS NYUGALMI ÁLLAPOT GUGGOLÁS FUTÁS Mikor volt a szívfrekvencia a legmagasabb? Mivel tudod erősíteni a szívedet? 213 099-128 Nar_8_2 del.indd 109 2.9.11 8:28 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R Zdravniki uporabljajo stetoskop za poslušanje bitja srca in delovanja pljuč. Če imaš dva plastična lijaka in kos gumijaste ali plastične cevi, lahko izdelaš preprost stetoskop. Spoji lijaka s cevjo (kot kaže slika). En lijak položi na sošolčeve prsi, drugega pa na svoje uho. Slišiš sošolčevo bitje srca? Zvok potuje po cevi do tvojega ušesa. Stetoskop lahko uporabiš za poslušanje drugih mirnih zvokov, tiktakanje ure … Dobro si poglej spodnje besedilo. Najbrž opaziš, da nekatere besede manjkajo in jih bo treba dopolniti. Da bo delo lažje, najdeš manjkajoče besede pod besedilom v okvirju. Dopolnjeno besedilo prepiši v zvezek, v učbenik pa ne vpisuj ničesar. Odvodnice imenujemo tudi ______________. Njihova naloga je, da prenašajo po telesu _______________ ______________. Kri v arterijah je __________________ _________, ker je napolnjena s kisikom. Pri poškodbi kri iz arterij ______________. Dovodnice ali ____________ odnašajo iz telesa___________ ________________. Kri teče____________. Najmanjše žilice so______________. Skozi te se ____________ _____________. kapilare brizga vene arterije ogljikov dioksid svetlordeče barve hranilne snovi izmenjavajo snovi počasneje 214 110 099-128 Nar_8_2 del.indd 110 2.9.11 8:28 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Az orvosok sztetoszkóppal hallgatják meg a szívverést és a szív működését. Két műanyag tölcsérből és egy műanyag vagy gumicsőből magad is készíthetsz egyszerű sztetoszkópot. A két tölcsért a képen látható módon kösd össze a csővel! Az egyik tölcsért helyezd az osztálytársad mellére, a másikat a füledhez! Hallod a társad szívverését? A hang a csövön át utazik a füledig. Sztetoszkóppal más egyenletes hangokat is meghallgathatsz, például az óra tiktakolását. Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget! Néhány szó hiányzik belőle, a te feladatod, hogy pótold őket. A szöveg alatti keretekben találod őket. A kiegészített szöveget írd be a füzetedbe! A tankönyvbe ne írj! Az ütőereket ____________________ is nevezzük. A feladatuk a _____________________ szállítása a testben. Az artériákban a vér _______________ _________________ , mert oxigénben gazdag. Sérüléskor az artériákból ___________________ a vér. A gyűjtőerek vagy _________________ a _________________ szállítják a testből. Bennük a vér ___________________ folyik. A legvékonyabb erek a ____________________________. Rajtuk keresztül megy végbe az _____________________. hajszálerek fröcsköl vénák artériáknak széndioxidot világospiros színű tápanyagok anyagcsere lassabban 215 099-128 Nar_8_2 del.indd 110 2.9.11 8:28 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA BOLEZNI SRCA IN OŽILJA Od dela srca je odvisno delo vsega telesa, zato ga moramo krepiti kot vsako mišico z gibanjem, s koristnim delom in z zabavo. Mlad človek s kajenjem in uživanjem alkoholnih pijač ogroža zdravje srca. Tudi mnoge nalezljive bolezni lahko okvarijo srce. Slabokrvnost je obolenje, ko človek nima dovolj železa. Razmisli, kako lahko železo nadomestimo. VZROKI OBOLENJA SRCA: • nič ali premalo gibanja, • nepravilna prehrana – premastna, enostranska, v prevelikih količinah, • čezmerna telesna teža, • kajenje, alkohol, • stresi, zaskrbljenost, jeza in druge duševne stiske, • preutrujenost, premalo spanja. Na notranjo stran arterij se pri nezdravem načinu življenja lepi maščobna snov – holesterol. Arterije se s tem ožijo, kri se počasneje pretaka. Nastajajo lahko tudi krvni strdki, ki lahko žilo zamašijo. Če krvni strdek zamaši možgansko žilo, pride do možganske kapi. Trombozo v srčni arteriji pa imenujemo infarkt ali srčna kap. 216 111 099-128 Nar_8_2 del.indd 111 2.9.11 8:28 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK A szív működésétől függ a test egészének a működése, ezért az izmokhoz hasonlóan mozgással, hasznos munkával és szórakozással kell erősítenünk. A fiatalok néha dohányzással és alkoholfogyasztással veszélyeztetik a szívük egészségét. A szívet számos ragályos betegség is károsíthatja. A vérszegénység azt jelenti, hogy a szervezetben kevés a vas. Gondolkozz, hogyan tudnánk pótolni! A SZÍVMEGBETEGEDÉS OKAI: • mozgáshiány, • túltápláltság, helytelen, egyoldalú táplálkozás, például túl zsíros ételek fogyasztása, • megnövekedett testsúly, • dohányzás, alkoholfogyasztás, • stressz, aggódás, düh és más lelki bajok, • kimerültség, alváshiány. Az egészségtelen életmód esetén az artériák belső falára zsírszerű anyag, úgynevezett koleszterin rakódik le. Emiatt az artériák szűkülnek, és a vér lassabban áramlik bennük. Vérrögök keletkezhetnek, amitől az ér elzárulhat. Az agyérben keletkező vérrög stroke-ot (szélütést) okozhat. A szívartériában csökkenő vérellátás pedig infarktushoz vagy szélütéshez vezethet. 217 099-128 Nar_8_2 del.indd 111 2.9.11 8:28 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R ZDRAVA ARTERIJA ARTERIJA, DELOMA ZAMAŠENA Z MAŠČOBNO OBLOGO. MOČNO ZAMAŠENA ARTERIJA, PRETOK KRVI JE ZMANJŠAN. Pri gospodinjstvu ste zagotovo govorili o zdravi prehrani. Ali imaš ti pravilno in zdravo prehrano? Ali so hamburger, ocvrt krompir, čips … zdrava hrana? Kakšne posledice ima takšna hrana za tvoj krvni obtok? V zvezek napiši jedilnik za en dan, pri tem upoštevaj načela zdrave prehrane. BOLEZNI KRVI • Slabokrvnost ali anemija je bolezen, pri kateri je v krvi premalo rdečih krvničk. Najpogosteje je vzrok pomanjkanje železa, so pa tudi drugi vzroki. • Levkemija je huda bolezen, pri kateri se zelo poveča število levkocitov. • Hemofilija je dedna bolezen krvi. Pri tej bolezni se kri ne strjuje, ker v krvi ni nekaterih za strjevanje krvi potrebnih beljakovin. Ker se kri ne strjuje, se krvavenje ne ustavi in bolniki lahko izkrvavijo že zaradi majhne ranice. 218 112 099-128 Nar_8_2 del.indd 112 2.9.11 8:28 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA EGÉSZSÉGES ARTÉRIA RÉSZBEN MESZES ARTÉRIA ERŐSEN MESZES ARTÉRIA Háztartástannál bizonyára tanultatok az egészséges táplálkozásról. Te egészségesen táplálkozol? Vajon a hamburger, a hasábburgonya, a csipsz... egészséges-e? Milyen hatásai lehetnek az ilyen táplálkozásnak a szervezetedben? A füzetbe írd le egy napi étrendet! Vedd figyelembe az egészséges táplálkozás elveit! VÉRBETEGSÉGEK • Vérszegénység vagy anémia az a betegség, amikor a keringő vérben kevés a vörösvérsejt. Leggyakoribb oka a vashiány, de lehet más is. • A leukémia vagy fehérvérűség súlyos betegség, amelynél nagyon megnő a fehérvérsejtek száma. • A hemofília vagy vérzékenység öröklődő betegség. Abban nyilvánul meg, hogy nem alvad meg a vér, mivel nincsenek benne meg az ehhez szükséges fehérjék. Mivel a vérzés nem áll el, a beteg már egy kisebb seb miatt is elvérezhet. 219 099-128 Nar_8_2 del.indd 112 2.9.11 8:28 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA Aids je še neozdravljiva bolezen, ki jo povzroča virus. Bolezen okvari obrambni sistem organizma, zato se bolnik ne more braniti pred številnimi okužbami tako kot zdravi ljudje. Bolezen se prenaša s telesnimi tekočinami. Naštej, s katerimi. Ne pozabi na zaščito pred to boleznijo. RANE IN KRVAVITVE Izguba večje količine krvi je lahko smrtno nevarna, zato je pri krvavitvah zelo pomembna prva pomoč. Če je pretrgana večja arterija, brizga iz nje svetlordeča kri. Iz prerezane vene enakomerno teče temnordeča kri. Pri poškodbah manjših žil se krvavitev kmalu sama ustavi. Krvavitev iz arterije Krvavitev iz vene Kapilarna krvavitev 220 113 099-128 Nar_8_2 del.indd 113 2.9.11 8:28 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Az AIDS gyógyíthatatlan betegség, amelyet vírus okoz. A betegség folytán leromlik az immunrendszer, ezért a beteg nem tud védekezni a fertőzések ellen úgy, mint az egészséges emberek. A betegség testnedvekkel terjed. Sorold fel, melyekkel! Ne feledkezzünk meg az AIDS elleni védekezésről! SEBEK ÉS VÉRZÉSEK A nagyobb mennyiségű vérveszteség halálos kimenetelű is lehet, ezért fontos, hogy tudjunk elsősegélyt nyújtani. Ha nagyobb artéria sérül, világospiros vér fröcsköl a sebből. Véna esetében egyenletesen folyik a sötétpiros vér. A kisebb erek sérülése okozta vérzés magától elmúlik. Artériás vérzés Vénás vérzés Kapilláris vérzés 221 099-128 Nar_8_2 del.indd 113 2.9.11 8:28 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R Prva pomoč: Arterijsko krvavitev ustavimo tako, da stisnemo arterijo. Stisnemo jo h kosti med srcem in mestom krvavitve. Nato hitro poiščemo zdravniško pomoč. Manjše krvavitve ustavimo, če rano trdno povežemo. Rano moramo vedno obvezati sterilno – brezkužno ali z zlikanimi platnenimi krpami. Tako preprečimo, da bi se rane okužile. Ustavitev krvavitve Ustavitev Ustavljanje kapilarne iz arterije krvavitve iz vene krvavitve Pri poškodbah ranimo žile, zato iz njih začne odtekati kri. Opiši, kakšno prvo pomoč bi dali pri: • arterijski krvavitvi, pri kateri kri brizga, • venski krvavitvi, pri kateri kri teče počasneje, • kapilarni krvavitvi, pri kateri se kri počasi zbira v kapljice. Kaj uporabimo, če nimamo sterilne gaze? 222 114 099-128 Nar_8_2 del.indd 114 2.9.11 8:28 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Elsősegély: Az artériás vérzést az artériára kifejtett nyomással állítjuk el. A szív és a vérzés helye között a csonthoz szorítjuk. Ezután gyorsan orvosi segítséget hívunk. A kisebb vérzéseket úgy állítjuk el, hogy a sebet szorosan bekötjük steril kötszerrel vagy kivasalt vászonronggyal. Ezzel megakadályozzuk a seb elfertőződését. Artériás vérzés Vénás vérzés Kapilláris vérzés elállítása elállítása elállítása Sérüléskor megsérülnek az erek, ezért vér folyik belőlük. Mondd el, hogyan nyújtanál elsősegélyt: • artériás vérzésnél, ahol sugárban távozik a vér, • vénás vérzésnél, ahol lassabban folyik a vér, • kapilláris vérzésnél, ahol a vér csak cseppekben jelentkezik! Mit használunk, ha nincs steril gézünk? 223 099-128 Nar_8_2 del.indd 114 2.9.11 8:28 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA LIMFA IN LIMFNE ŽILE LIMFNI VOZLI NA VRATU Limfa je posebna telesna tekočina, ki pomaga pri prenosu hranilnih snovi in kisika iz krvi LIMFNI VOZLI PRIŽELJC v celice. Je rumenkasta. POD PAZDUHO VRANICA Limfa izhaja iz krvi skozi stene krvnih kapilar LIMFNA ŽILA in se razliva med celicami. Nato se zbira v limfnih kapilarah, potuje po večjih limfnih žilah in se vrača v kri z izlivanjem v veliko telesno veno. DIMELJSKI LIMFNI VOZLI Limfne žile vodijo skozi bezgavke ali limfne vozle, ki limfo očistijo in precedijo. Tako ostanejo v bezgavkah vsi mikrobi. V bezgavkah, v vranici in kostnem mozgu nastajajo tudi nekatere vrste belih krvnih telesc ( limfociti), ki sestavljajo človekov obrambni ali imunski sistem. Zanje je značilno, da prepoznajo vse tujke in ustvarijo protitelesa. Naše telo tako premaguje okužbe. Pri obrambi telesa sodelujejo limfa in bezgavke. Bezgavke so limfni organi. Otipamo jih lahko na treh delih telesa. Pomisli in zapiši, kje in zakaj prav tam. Pisno odgovori na naslednja vprašanja. Nalogo naredi v zvezek. S čim je obogatena kri, ki se pretaka skozi levi del srca? S čim je obogatena kri, ki se pretaka skozi desni del srca? Kakšna je naloga srčnih zaklopk? Kako deluje srce – z našo voljo ali brez naše volje? 224 115 099-128 Nar_8_2 del.indd 115 2.9.11 8:28 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA A NYIROK ÉS A NYIROKEREK NYAKI A nyirok testfolyadék, amely segíti a tápanyagok és az NYIROKCSOMÓK oxigén szállítását a vérből a sejtbe. Sárgás színű. CSECSEMŐMIRIGY HÓNALJI NYIROKCSOMÓK A nyirok a kapillárisok falán keresztül jut ki a vérből, és ömlik szét a sejtek közti hézagokban. Ezután az LÉP összegyűlt szövetnedvet a nyirokkapillárisok NYIROKÉR veszik fel, és a nagyobb nyirokereken át, a testvénán keresztül a vérbe kerül. LÁGYÉKI NYIROKCSOMÓK A nyirokerek a nyirokcsomókon át vezetnek, amelyek tisztítják és szűrik a nyirkot. Így az összes mikroba a nyirokcsomókban marad. A nyirokcsomókban, a lépben és a csontvelőben bizonyos fajta fehér vérsejtek (limfociták) is termelődnek, amelyek a védekező vagy immunrendszert alkotják. Jellemző rájuk, hogy minden idegen testet felismernek, és megalkotják az antitesteket. A testünk így küzd a fertőzések ellen. A test immunrendszerében a nyirok és a nyirokcsomók vesznek részt. A nyirokcsomók nyirokszervek. A test három részén tapinthatjuk ki őket. Gondolkozz, majd írd le, hol, és miért éppen ott! A füzetedben írásban válaszolj az alábbi kérdésekre! Miben gazdag a vér, amely a szív bal részében áramlik? Miben gazdag a vér, amely a szív jobb részében áramlik? Mi a szívbillentyűk feladata? Hogyan működik a szív – akaratlagosan vagy akaratunktól függetlenül? 225 099-128 Nar_8_2 del.indd 115 2.9.11 8:28 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R POSKRBI ZA SVOJE ZDRAVJE! • Če človek nima dovolj železa, postane slabokrven. VRANICA – limfni • Potrebne količine železa si zagotoviš s pravilno prehrano organ, ki iz krvi (meso, jetra, stročnice, špinača, radič, regrat …). prestreza tujke • Pomembno je tudi gibanje, predvsem na višji nadmorski in jih uničuje. višini. 226 116 099-128 Nar_8_2 del.indd 116 2.9.11 8:28 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA GONDOSKODJ AZ EGÉSZSÉGEDRŐL! • Ha a testünkből hiányzik a vas, vérszegények leszünk. LÉP – nyirokszerv, • A szükséges vasmennyiséget megfelelő táplálkozással (hús, amely a vérben máj, hüvelyesek, spenót, radicchio saláta, gyermekláncfű…) felfogja és biztosítjuk. megsemmisíti az • Fontos a mozgás is, főképp magasan a tengerszint felett. idegen testeket. 227 099-128 Nar_8_2 del.indd 116 2.9.11 8:28 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA ALI VEŠ … • da rdeče krvne celice nastajajo v rdečem kostnem mozgu? Rdečo barvo jim daje hemoglobin, ki vsebuje železo in se veže s kisikom. Človek ima od 4,5 do 5 milijonov rdečih krvničk na mm3 krvi. Rdeče krvne celice se stalno obnavljajo – vsakih 120 dni se obnovijo vse celice; • da so bela krvna telesca večja od rdečih? Lahko spreminjajo obliko in se prerinejo skozi stene kapilar. Pomikajo se proti mikrobom, jih obkrožijo in požrejo. Lahko pa tvorijo protitelesa za določeno bolezen in tako ne zboliš več za njo ali pa le v lažji obliki; • da krvavitev odnaša iz ranice umazanijo in mikrobe? Zberejo se trombociti in zaprejo pot rdečim krvničkam. Nastane krasta, pod njo raste nova koža. Nato krasta odpade. 228 117 099-128 Nar_8_2 del.indd 117 2.9.11 8:29 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA TUDOD-E? • Hogy a vörösvérsejtek a vörös csontvelőben képződnek? Színüket a hemoglobin adja, amely vasat tartalmaz, és megköti az oxigént. Az emberi vérben 4,5–5 millió vörösvérsejt van mm3-ként. A vörös vérsejtek állandóan megújulnak – 120 naponta minden sejt megújul. • Hogy a fehérvérsejtek nagyobbak a vöröseknél? Meg tudják változtatni az alakjukat, és ezáltal áthatolnak a kapillárisok falain. A mikrobák felé haladnak, körülveszik és felfalják őket. Képesek antitesteket termelni, ezáltal megvédenek bennünket egyes betegségektől. • Hogy a vérzés a sebből a szennyeződést és a mikrobákat szállítja el? Összegyűlnek a trombociták, és elállják a vörösvérsejtek útját. Var képződik, és alatta új bőr nő. Később a var leesik. 229 099-128 Nar_8_2 del.indd 117 2.9.11 8:29 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R ZA PONOVITEV IN RAZVEDRILO NALOGE KRVOŽILJA KRI IN KRVNE CELICE Vsi telesni organi za svoje delo potrebujejo energijo, • rdeča krvna telesca ali eritrociti ki jo dobijo iz krvi. Ta jemlje hranilne snovi iz – prenašajo kisik po telesu prebavil, kisik pa iz pljuč. Hkrati pa kri iz celic odvaja • bela krvna telesca ali levkociti odpadni material. To so nepotrebne snovi, ki jih – varujejo telo pred tujki, odlaga v pljučih, v znojnicah kože in v ledvicah. mikrobi • krvne ploščice ali trombociti – strjujejo kri • krvna plazma H KRVOŽILJU SPADAJO: • srce, • kri (krvne celice, ŽILE krvna plazma), • arterije ali odvodnice • žile (arterije, vene, • vene ali dovodnice kapilare). KRVOŽILJE • kapilare ali lasnice BOLEZNI SRCE • tromboza (krvni strdki) Srce potiska kri po žilah. • arteroskleroza (ožanje Leži v prsni votlini, na levi arterij) strani med obema pljučnima • anemija kriloma. Je votla progasta • slabokrvnost mišica, ki deluje brez naše • levkemija volje in zavesti. • hemofilija PRVA POMOČ PRI KRVAVITVAH • Manjše krvavitve trdno povežemo KRVAVITVE s čisto gazo in povojem, • arterijska • pri večjih krvavitvah pritisnemo • venska na arterijo in takoj poiščemo • kapilarna zdravniško pomoč. 230 118 099-128 Nar_8_2 del.indd 118 2.9.11 8:29 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA ISMÉTLÉS ÉS SZÓRAKOZÁS A VÉRKERINGÉS FELADATAI VÉR ÉS VÉRSEJTEK A szerveinknek a működéshez energiára van • vörösvérsejtek vagy eritrociták szükségük, amelyet a vérből kapnak. A vér - az oxigént szállítják a testben a tápanyagokat az emésztőszervekből, az • fehérvérsejtek vagy leukociták oxigént a tüdőből veszi fel. Egyúttal a vér a - megvédik a testet az idegen sejtekből elszállítja a salakanyagokat. anyagoktól és a fertőzéstől Ezeket a felesleges anyagokat a tüdőben, a • vérlemezkék vagy trombociták bőr verejtékmirigyeiben és a vesében adja le. - alvasztják a vért • vérplazma A VÉRKERINGÉSHEZ EREK TARTOZNAK: • artériák vagy • a szív, ütőerek • a vér (vérsejtek, • vénák vagy vérplazma), VÉRKERINGÉS gyűjtőerek • az erek (artériák, • kapillárisok vagy vénák, kapillárisok). hajszálerek A SZÍV BETEGSÉGEK A szív a vért pumpálja az • trombózis (vérrögök), erekben. A mellkas bal • érszűkület, oldali részében fekszik, • vérszegénység, a két tüdőszárny között. • leukémia, Üreges, harántcsíkolt • vérzékenység izom, amely akaratunktól függetlenül működik. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS VÉRZÉSKOR • A kisebb vérzéseket úgy állítjuk el, hogy a sebet szorosan bekötjük steril kötszerrel vagy gézzel, VÉRZÉSEK • az erősebb vérzést az artériára kifejtett • artériás nyomással állítjuk el, és gyorsan orvosi • vénás segítséget hívunk. • kapilláris 231 099-128 Nar_8_2 del.indd 118 2.9.11 8:29 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA Spet boš potreboval kartončke za kviz. Pravila so ista kot pri vseh prejšnjih kvizih. 1. Kakšne barve je krvna plazma? 6. Kaj preprečuje pretok krvi iz prekata a) Rdečkasta. nazaj v preddvor, ko se prekat stisne? b) Brezbarvna. a) Delovanje srčne mišice, c) Rumenkasta. b) Srčne zaklopke, c) Kri teče tudi iz prekata v preddvor. 2. Virusi povzročijo vnetje. Katere krvne celice se borijo proti njim? 7. Človekov krvni obtok je: a) Levkociti. a) sklenjen, b) Trombociti. b) nesklenjen, c) Eritrociti. c) delno sklenjen. 3. Človek se je ranil, kri teče in se strjuje. 8. Boštjan je pretekel 800 m. Katera krvna telesca strjujejo kri? Maja mu je izmerila srčni utrip pred a) Levkociti. tekom in po njem. Kaj je ugotovila? b) Rdeča krvna telesca. a) Srčni utrip pred tekom je bil hitrejši. c) Krvne ploščice. b) Srčna utripa sta bila enaka. c) Srčni utrip je bil po teku hitrejši. 4. V kateri del srca priteka kri? a) V oba preddvora. 9. Kdaj srce počiva? b) V levi preddvor. a) Med spanjem. c) V desni prekat. b) Nikoli. c) Kratek čas med srčnimi utripi. 5. Kakšne barve je kri, polna kisika? a) Svetlordeča. 10. V bezgavkah nastajajo krvne celice, b) Temnordeča. ki prepoznavajo tujke in ustvarijo c) Rumenkasta. protitelesa. To so: a) rdeče krvne celice, b) trombociti, c) levkociti. 232 119 099-128 Nar_8_2 del.indd 119 2.9.11 8:29 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Kvízzel ellenőrizd a tudásodat! Használd az elkészített betűkártyákat! A szabályok azonosak a tankönyv többi kvízével. 1. Milyen színű a vérplazma? b) A szívbillentyűk. a) Vöröses. c) A vér a kamrából a pitvarba is b) Színtelen. áramlik. c) Sárgás. 7. Az emberi vérkeringés: 2. A vírusok gyulladást okoznak. a) zárt rendszer. Melyik vérsejtek harcolnak ellenük? b) nyílt rendszer. a) A leukociták. c) részben zárt rendszer. b) A trombociták. c) Az eritrociták. 8. Boštjan 800 métert futott. Maja a futás előtt és után is megmérte a pulzusát. 3. Valaki megsérült, vérzik, és alvad a vére. Mit állapíthatott meg? Melyik vértestek okozzák az alvadást? a) Futás előtt gyorsabb volt a pulzus. a) A leukociták. b) A két pulzus egyforma volt. b) A vörösvérsejtek. c) Futás után gyorsabb volt a pulzus. c) A vérlemezkék. 9. Mikor pihen a szív? 4. A szív melyik részébe áramlik a vér? a) Alvás közben. a) Mindkét pitvarba. b) Soha. b) A bal pitvarba. c) Rövid ideig a szívverések között. c) A jobb kamrába. 10. A nyirokcsomókban olyan vérsejtek 5. Milyen színű az oxigéndús vér? képződnek, amelyek felismerik az a) Világospiros. idegen anyagokat, és antitesteket b) Sötétpiros. termelnek. Ezek a: c) Sárga. a) vörösvérsejtek. b) trombociták. 6. Mi akadályozza meg a vér c) leukociták. visszaáramlását a kamrából a pitvarba, amikor a kamra összehúzódik? a) A szívizom működése. 233 099-128 Nar_8_2 del.indd 119 2.9.11 8:29 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA 17 IZLOČALA 234 121 099-128 Nar_8_2 del.indd 121 2.9.11 8:29 TERMÉSZETTUDOM NARA ÁNY VOSLOV • JE • TaN köNYv UČBENIK • • 8. OSZT 8. R ÁlYa AZRED | | BIOL BIOL ÓGIA OGIJA A KIVÁLASZTÓ 17 SZERVRENDSZER 235 121 099-128 Nar_8_2 del.indd 121 2.9.11 8:29 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R ZGRADBA IN DELOVANJE IZLOČAL Si se že vprašal, kam se izgubi vsa voda, ki si jo popil. Nekaj se je izloči skozi kožo. Kaj pa druga? V telesu vsak dan nastajajo odpadne snovi. Telo mora vse te snovi in odvečno vodo iz telesa izločiti. Izločala so organi, ki iz telesa odvajajo nepotrebne snovi. Med te spadajo par ledvic, dva sečevoda, sečni mehur in sečnica. Te organe imenujemo tudi sečila. LEDVICI SEČEVODA SEČNI MEHUR SEČNICA LEDVICE Ledvici sta parni organ in ležita v trebušni votlini ob hrbtenici. Imata značilno obliko. Sestavljeni sta iz ledvične skorje in sredice. V ledvični skorji so ledvična telesca, iz katerih vodijo sečne cevke, ki se izlivajo v ledvični meh ali kotanjo, iz katere izhaja sečevod. 236 122 099-128 Nar_8_2 del.indd 122 2.9.11 8:29 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA A KIVÁLASZTÓ SZERVRENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE Gondolkodtál-e már azon, hova tűnik az a sok víz, amit megiszol? Egy része a bőrödön keresztül választódik ki. Mi a helyzet a többivel? A testünkben naponta keletkeznek salakanyagok. A szervezetnek ezeket és a felesleges vizet ki kell ürítenie. A kiválasztó szervrendszer az a szervrendszer, amely eltávolítja a szervezetből a felesleges anyagokat. Hozzá tartozik a két vese, a két húgyvezeték, a húgyhólyag és a húgycső. Ezeket a szerveket húgyutaknak is nevezzük. KÉT VESE HÚGYVEZETÉK HÚGYCSŐ VESE A vese páros szerv, és a hasüregben, a gerinc mellett helyezkedik el. Jellegzetes alakja van. Egy vesekéregből és egy vesevelőből áll. A vesekéregben vesetestecskék találhatók, amelyekből vesecsatornák erednek, ezek a vesemedencébe szivárognak, ahonnan a húgyvezeték ered. 237 099-128 Nar_8_2 del.indd 122 2.9.11 8:29 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA SEČEVOD CEDILCE SEČNA CEVKA LEDVIČNI MEH ZBIRALCE LEDVIČNA SREDICA LEDVIČNA VENA LEDVIČNA SKORJA S CEDILCI NEFRON Po ledvični arteriji priteka kri v ledvice. V ledvičnih telescih, ki delujejo kot cedilca, se kri skozi stene kapilar precedi. Prečiščena kri po ledvični veni odteka iz ledvic in se vrača nazaj v telo. Prepričaj se sam, kako deluje ledvično telesce. Plastični lijak postavi v stekleno posodo z ožjim vratom. V lijak postavi stožčasto zavito papirnato brisačo. V drugo stekleno posodo nalij vodo in vanjo nadrobi koščke krede. Počakaj, da postane voda motna. To vodo počasi vlivaj na cedilo in opazuj razliko med vodo v prvi stekleni posodi in v posodi, v katero je postavljen lijak. Kaj si opazil? Podobno se kri precedi v ledvičnem telescu. Krvne celice in beljakovine (zdrobljena kreda) ostanejo v krvi. V tekočini, ki se precedi, pa so voda, odvečne snovi in tudi za telo nujno potrebne snovi. Ledvice iz te tekočine prečrpajo nazaj v kri vodo in vse snovi, ki jih telo potrebuje, preostanek pa odteče po sečnih cevkah kot seč. Odvečna voda, soli in sečnina se stekajo v sečne cevke. Tako nastane seč ali urin, ki po sečevodu teče v sečni mehur. 238 123 099-128 Nar_8_2 del.indd 123 2.9.11 8:29 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA HÚGYVEZETÉK HAJSZÁLÉR- VESECSATORNA GOMOLYAG VESEMEDENCE GYŰJTŐCSŐ VESEVELŐ VESEKÉREG VESEVÉNA NEFRON A vér a veseartérián keresztül áramlik a vesébe. A szűrőként működő vesetestecskékben a vér a kapillárisok falán keresztül szűrődik. A megtisztított vér a vesékből a vesevénán keresztül áramlik vissza a szervezetbe. Győződj meg magad arról, hogyan működik a vesetestecske! Egy műanyag tölcsért állíts egy szűkebb szájú üvegedénybe! A tölcsérbe tegyél egy kúp formára összehajtott papírtörlőt! Egy másik üvegedénybe tölts vizet, és zúzz bele krétadarabkákat! Várd meg, hogy a víz zavarossá váljon! Majd ezt a vizet lassan öntsd át a tölcséren keresztül a másik edénybe, és figyeld a két edényben levő víz közti különbséget! Mit veszel észre? Hasonlóan szűrődik át a vér a vesetestecskében. A vérsejtek és a fehérjék (krétadarabok) a vérben maradnak. Az átszűrt folyadékot víz, felesleges anyagok, valamint a test számára szükséges anyagok alkotják. A vese ebből a folyadékból visszapumpálja a vérbe a vizet és a test számára szükséges anyagokat, a maradék pedig a vesecsatornákon keresztül vizelet formájában távozik. A felesleges víz, sók és karbamid a vesecsatornákba ömlenek. Így keletkezik a vizelet, amely a húgyvezetéken keresztül a húgyhólyagba folyik. 239 099-128 Nar_8_2 del.indd 123 2.9.11 8:29 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R Ženska izločala od sečnega mehurja naprej Moška izločala od sečnega mehurja naprej Oglej si zgornji sliki. Ugotovi, kakšna je razlika med moško in žensko sečnico. Ugotovitev utemelji. Sečni mehur leži v spodnjem delu trebušne votline. Je iz gladkih, prožnih mišic. Urin se v njem nabere in iz njega izteka po sečnici iz telesa. Na koncu sečnega mehurja je krožna mišica, s katero uravnavamo odvajanje seča. Kadar se ta mišica vname, odvajanje seča težje nadzorujemo. Odgovori. Zakaj je treba uživati veliko tekočine? Imenuj nekaj živil z večjo količino tekočin. Pogovori se s sošolcem in razmislita. Zakaj se takoj, ko nas začne tiščati, ne polulamo? Zakaj mali otroci ne nadzorujejo izločanja seča? Kako veš, da je sečni mehur povezan tudi z možgani? V zvezek zapiši nekaj škodljivih snovi, ki lahko vplivajo na obolenja ledvic. 240 124 099-128 Nar_8_2 del.indd 124 2.9.11 8:29 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA A női kiválasztó szervrendszer a húgyhólyagtól kezdődően A férfi kiválasztó szervrendszer a húgyhólyagtól kezdődően Figyeld meg a két fenti képet! Állapítsd meg, mi a különbség a férfi és női húgycső között! Indokold meg a megállapításodat! A húgyhólyag a hasüreg alsó felében fekszik. Rugalmas simaizom alkotja. A vizeletet gyűjti, amely a húgycsövön keresztül hagyja el a testet. A húgyhólyag végén körkörös izom található, amellyel a vizeletürítést ellenőrizzük. Ha az ez izom begyullad, nehezebben kontrolláljuk a vizeletürítést. Válaszolj! Miért kell sok folyadékot inni? Sorolj fel néhány nagyobb mennyiségű vizet tartalmazó élelmiszert! Beszélgess az osztálytársaddal az alábbiakról! Miért nem pisilünk be rögtön, ahogy pisilnünk kell? Miért nem tudják a csecsemők és kicsi gyerekek ellenőrizni a vizeletürítést? Honnan tudod, hogy a húgyhólyag kapcsolatban van az aggyal? Írj a füzetbe néhány anyagot, amely vesebetegségeket idézhet elő! 241 099-128 Nar_8_2 del.indd 124 2.9.11 8:29 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA Voda s škodljivimi snovmi se zbira v ledvičnih čašicah in odteka v ledvični meh, od tod pa v sečni mehur. BOLEZNI IZLOČAL Razmisli, zakaj nam sedenje na hladnih stopnicah lahko škoduje. Ledvicam škodujeta pretirano slana hrana in uživanje alkohola. Škodujejo jim tudi nepravilno oblačenje, pitje gaziranih pijač, močne začimbe, uživanje mamil. Posledica je lahko vnetje. Vnetje ledvic je tudi posledica nekaterih nalezljivih bolezni, kot so škrlatinka, davica, angina. Pri obolenjih ledvic je lahko seč moten, ga je več ali manj, pri odvajanju seča pa lahko čutimo bolečine. Obolenje ledvic lahko zanesljivo ugotovijo le s preiskavo krvi in urina. Zdravnik za zdravljenje bolezni izločal je urolog. Za zdravo delovanje ledvic je potrebna pravilna prehrana, predvsem pa uživanje dovolj tekočine – vode. Za zdravljenje obolenj ledvic je potrebna posebna dieta, ki vsebuje nič ali zelo malo soli in začimb. Če obolenja ledvic ne zdravimo, je ogroženo življenje človeka, ker se lahko zastrupi. Danes je mogoča presaditev ledvice ali čiščenje krvi s posebnimi aparati. Postopek imenujemo dializa. Povej, kako skrbimo za ledvice z oblačenjem. Ob tem pomisli na mraz, veter in mokra oblačila. Poišči čim več vzrokov, zaradi katerih morajo bolniki čakati na presaditev ledvice tudi več let. 242 125 099-128 Nar_8_2 del.indd 125 2.9.11 8:29 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA A víz és a káros anyagok a vesekelyhekben gyűlnek össze, és a vesemedencén keresztül a húgyhólyagba távoznak. A KIVÁLASZTÓ SZERVRENDSZER BETEGSÉGEI Gondolkozz, miért lehet káros a hideg lépcsőn való üldögélés! A túl sós ételek és az alkoholfogyasztás károsítja a vesét. Emellett a nem megfelelő öltözet, a szénsavas italok fogyasztása, az erős fűszerek és a drogfogyasztás is ártanak neki, ugyanis begyulladhat tőlük. A vesegyulladás egyes fertőző betegségek, például a skarlát, a diftéria vagy a mandulagyulladás következménye is lehet. A vesebetegségekre jellemző a zavaros, csökkent vagy megnövekedett mennyiségű vizelet, a fájó vizelés. A vesebetegségeket csak a vér- és vizeletvizsgálat mutatja ki biztosan. A vesebetegségek gyógyításával urológus szakorvos foglalkozik. Az egészséges veseműködés érdekében egészségesen kell táplálkozni, és elegendő folyadékot, főleg vizet kell inni. A vesebetegségek gyógyítása diétás étkezéssel jár, amely kevés vagy semmi sót és fűszert sem tartalmaz. Ha a vesebetegségeket nem gyógyítjuk, a beteg életveszélyes állapotba kerülhet, hiszen a szervezete elmérgeződhet. Napjainkban már végeznek veseátültetést vagy vértisztítást különleges műszerekkel. Az utóbbi eljárás neve dialízis. Mondd el, hogyan óvjuk az öltözködéssel a vesénket! Gondolj a hidegre, szélre és a nedves ruhára! Sorold fel, miért várhatnak a betegek több évet is a veseátültetésre! 243 099-128 Nar_8_2 del.indd 125 2.9.11 8:29 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R ZA PONOVITEV IN RAZVEDRILO LEDVICI NALOGE IZLOČAL Ledvici sta parni organ. Sestavljeni sta iz V vseh živih celicah našega skorje in sredice. Iz ledvične kotanje izhaja telesa se razkrajajo snovi, sečevod. ki so prišle vanje s krvjo. Iz skorje potekajo v sredico cevčice, skozi Razkrojnine, ki pri tem katere se iz krvi precedijo neuporabne snovi nastajajo, so odveč ali celo (voda, sol ...). Tako nastane seč ali urin, ki po škodljive. sečevodu teče v sečni mehur. Izločala so organi, ki iz telesa odvajajo nepotrebne snovi. KAJ ŠKODUJE LEDVICAM? IZLOČALA • Slana hrana, • pitje gaziranih pijač, • uživanje alkohola, NALOGE IZLOČAL • uživanje mamil, V vseh živih celicah našega telesa • nepravilno (pomanjkljivo) se razkrajajo snovi, ki so prišle oblačenje. vanje s krvjo. Razkrojnine, ki pri tem nastajajo, so odveč ali celo škodljive. ZDRAVLJENJE BOLEZNI LEDVIC Izločala so organi, ki iz telesa • Potrebna je posebna dieta, ki odvajajo nepotrebne snovi. vsebuje malo ali nič soli in začimb, • dializa (čiščenje krvi s posebnim aparatom), • v primeru odpovedi ledvic je K IZLOČALOM SPADAJO: potrebna presaditev ledvic. • ledvici, • sečevod, • sečni mehur, BOLEZNI • sečnica. Vnetje ledvic je lahko posledica nekaterih nalezljivih bolezni, kot so škrlatinka, davica, angina. Pri obolenjih ledvic je seč moten in ga je manj, pri odvajanju seča pa čutimo bolečine. 244 126 099-128 Nar_8_2 del.indd 126 2.9.11 8:29 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA ISMÉTLÉS ÉS SZÓRAKOZÁS A KIVÁLASZTÓ VESE SZERVRENDSZER A vese páros szerv. Egy-egy vesekéregből és egy-FELADATAI egy vesevelőből áll. A vesemedencéből indul a A testünk minden élő húgyvezeték. sejtjében lebomlanak A vesekéregből vesecsatornák erednek a belsőbe, az anyagok, amelyek amelyeken keresztül átszűrődnek a felesleges a vérrel kerültek oda. anyagok (víz, só…). Így keletkezik a vizelet, amely a Eközben felesleges húgyvezetéken keresztül a húgyhólyagba kerül. vagy akár káros bomlástermékek keletkeznek. MI ÁRT A VESÉNEK? A kiválasztó • Sós ételek, KIVÁLASZTÓ szervrendszer • szénsavas italok SZERVRENDSZER eltávolítja a fogyasztása, szervezetből a • alkoholfogyasztás, felesleges anyagokat. • drogfogyasztás, • helytelen (hiányos) ruházat. A VESEBETEGSÉGEK GYÓGYÍTÁSA • Különleges diétás táplálkozás, amely kevés vagy semmi sót és fűszert sem A KIVÁLASZTÓ tartalmaz, SZERVRENDSZERHEZ • dialízis, TARTOZIK: • veseelégtelenség esetén veseátültetés. • a vese, • a húgyvezeték, • a húgyhólyag, BETEGSÉGEK • a húgycső. A vesegyulladás egyes fertőző betegségek, például a skarlát, a diftéria és a mandulagyulladás következménye is lehet. A vesebetegségekre jellemző a zavaros, csökkent vagy megnövekedett mennyiségű vizelet, a fájó vizelés. 245 099-128 Nar_8_2 del.indd 126 2.9.11 8:29 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA Izvedli bomo kviz in tako ponovili svoje znanje. Uporabi že izdelane kartončke za odgovore. Učitelj bo prebral vprašanje in vse tri možne odgovore. Dvigni kartonček s črko pravilnega odgovora. Za vsak pravilen odgovor dobiš 1 točko. Na koncu točke seštej. Zmaga tisti, ki ima največ točk. 1. Kaj so izločala? 5. Kateri del sečil je povezan a) Organi, ki prenašajo nepotrebne z zunanjostjo? snovi. a) Sečevod. b) Organi, ki iz telesa odvajajo b) Sečnica. nepotrebne snovi. c) Ledvica. c) Organi, ki prenašajo hrano in kisik. 6. Ali lahko izločanje seča zavestno 2. K izločalom spadajo: uravnavamo? a) žile, srce, kri, a) Ne. b) ledvici, sečevod,mehur, b) Da,vendar seča ne moremo dolgo c) jetra, želodec, trebušna slinavka. zadrževati. c) Da, vendar samo pri majhnih 3. Kaj izločajo sečila? otrocih. a) Znoj. b) Seč. 7. Ali lahko pretirano uživanje alkohola c) Loj. vpliva na ledvice? a) Da, 4. V katerem delu ledvice se zbira b) Ne, ker ledvice nimajo veze nastali seč? s prebavili, a) V ledvični sredici, c) Da, vendar samo, če pijemo med b) V ledvični kotanji, uriniranjem. c) V ledvični skorji. 246 127 099-128 Nar_8_2 del.indd 127 2.9.11 8:29 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Kvízzel ellenőrizd a tudásodat! Használd az elkészített betűkártyákat! A tanár felolvassa a kérdéseket és mindhárom lehetséges választ. Emeld fel a kártyát a helyes válasz betűjével! Minden helyes válaszért 1 pontot kapsz. A végén add össze a pontokat! Az nyer, akinek a legtöbb pontja van. 1. Mik a kiválasztó szervek? 5. A kiválasztó szervrendszer melyik a) Azok a szervek, amelyek a felesleges része érintkezik a külvilággal? anyagokat szállítják. a) A húgyvezeték. b) Azok a szervek, amelyek eltávolítják a b) A húgycső. testből a felesleges anyagokat. c) A vese. c) Azok a szervek, amelyek a táplálékot és az oxigént szállítják. 6. Tudjuk-e akaratunkkal szabályozni vizelést? 2. A kiválasztó szervekhez tartoznak: a) Nem. a) az erek, a szív, a vér. b Igen, de nem tudjuk sokáig b) a vese, a húgyvezeték, a húgyhólyag. visszatartani a vizeletet. c) a máj, a gyomor, a hasnyálmirigy. c) Igen, de csak a kisebb gyermekek. 3. Mit választanak ki a vizeletürítő szervek? 7. Hatással van-e a túlzott a) Izzadságot. alkoholfogyasztás a veseműködésre? b) Vizeletet. a) Igen. c) Faggyút. b) Nem, mert a vese nincs kapcsolatban az emésztőszervekkel. 4. A vese melyik részében gyűlik össze c) Igen, de csak akkor, ha vizelés a vizelet? közben iszunk. a) A vesevelőben. b) A vesemedencében. c) A vesekéregben. 247 099-128 Nar_8_2 del.indd 127 2.9.11 8:29 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R 8. Ledvicam škoduje: 10. Kakšne so posledice odpovedi ledvic? a) zelenjava in sadje, a) Glavobol in kihanje. b) preslana hrana in alkohol, b) Izguba apetita. c) vsakodnevna telovadba. c) Zastrupitev organizma. 9. Dializa je: a) posebna dieta, b) čiščenje krvi s posebnim aparatom, c) bolezen ledvic. 248 128 099-128 Nar_8_2 del.indd 128 2.9.11 8:29 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA 8. A vesékre károsan hat: 10. Mi a veseelégtelenség következménye? a) a zöldség és a gyümölcs. a) Fejfájás és tüsszögés. b) a túl sós ételek és az alkohol. b) Étvágytalanság. c) a napi torna. c) A szervezet elmérgeződése. 9. A dialízis: a) különleges diéta. b) vértisztítás különleges műszerekkel. c) vesebetegség. 249 BIOLOGIJA | NAR NAR AVOSLOVJE • UČBENIK • 8. R JE • UČBENIK • 7. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA HORMONSKE 18 ŽLEZE 250 129 129-144 Nar_8_2 del.indd 129 2.9.11 8:29 TERMÉSZETTUDOM NARÁN A Y VOSL • OV TaNköNYv • 8. OSZT JE • UČBENIK • 7. R ÁlYa | AZRED | BIOL BIOL ÓGIA OGIJA BELSŐ ELVÁLASZTÁSÚ 18 MIRIGYEK 251 129 129-144 Nar_8_2 del.indd 129 2.9.11 8:29 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R HORMONSKE ŽLEZE Za pravilno delovanje vseh organov skrbi živčevje, pri usklajenem delovanju pa sodelujejo tudi hormoni. To so snovi, ki nastajajo v hormonskih žlezah ali v žlezah z notranjim izločanjem. Žleze so organi, ki proizvajajo in izločajo snovi in jih pošiljajo po telesu. Hormonske žleze izločajo hormone v kri in kri jih raznaša po telesu. Za pravilno delovanje organizma je potrebna že zelo majhna količina hormonov. Hormon vsake teh žlez ima določen vpliv na dogajanje v telesu. Nekateri hormoni pospešujejo, drugi zavirajo delo organov. Če žleza izloča preveč ali premalo hormona, organi ne delujejo pravilno, kar povzroči bolezni in motnje. Vse hormonske žleze skupaj so težke le 10 dekagramov, a so odločilne za življenje organizma. Nekatere hormone znajo ljudje že umetno izdelati, zato je mogoče zdraviti že mnoge bolezni, ki se pojavijo zaradi nepravilnega delovanja hormonov. RAZDELITEV HORMONSKIH ŽLEZ GLEDE NA VPLIV Hormonske žleze lahko glede na vpliv, ki jih imajo hormoni, razvrstimo v tri skupine. HORMONSKE ŽLEZE TELESNO PRESNOVO RAST IN SPOLNOST DELOVANJE VSEH URAVNAVAJO: URAVNAVAJO: DRUGIH ŽLEZ URAVNAVA • ščitnica • češarika • obščitnica • hipofiza alI možganski • priželjc • trebušna slinavka podvesek • spolne žleze • nadledvični žlezi 252 130 129-144 Nar_8_2 del.indd 130 2.9.11 8:29 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA BELSŐ ELVÁLASZTÁSÚ MIRIGYEK Az idegrendszer felelős az összes szerv megfelelő működéséért, és a hormonok is részt vesznek az összehangolt működésükben. Ezek az anyagok a hormonális vagy belső elválasztású mirigyekben keletkeznek, vagy kiválasztás közben. A belső elválasztású mirigyek szervek, amelyek anyagokat termelnek és választanak ki, majd elküldik őket az egész testbe. A mirigyek hormonokat választanak ki a vérbe, a vér pedig szétszórja őket a testben. A szervezet megfelelő működéséhez nagyon kevés mennyiségű hormonra van szükség. A mirigyekből származó hormonok hatással vannak arra, ami a szervezetben történik. Egyes hormonok serkentik, mások gátolják a szervek működését. Ha a mirigy túl sok vagy túl kevés hormont termel, a szervek nem működnek megfelelően, ami betegségekhez és rendellenességekhez vezet. Az összes belső elválasztású mirigy együtt mindössze 10 dekagrammot nyom, de ezek létfontosságúak a szervezet életében. Egyes hormonokat mesterségesen is elő lehet állítani, így már sok betegség kezelhető, amelyek a hormonok hibás működése miatt jelentkezik. A BELSŐ ELVÁLASZTÁSÚ MIRIGYEK FELOSZTÁSA HATÁSUK SZERINT A belső elválasztású mirigyeket a hormonok hatásától függően három csoportba soroljuk. BELSŐ ELVÁLASZTÁSÚ MIRIGYEK A SZERVEZET A NÖVEKEDÉST ÉS A AZ ÖSSZES TÖBBI ANYAGCSERÉJÉT HORMONTERMELÉST MIRIGY MŰKÖDÉSÉT SZABÁLYOZZA SZABÁLYOZZA SZABÁLYOZZA • pajzsmirigy • tobozmirigy • hipofízis vagy agyalapi • mellékpajzsmirigy • csecsemőmirigy mirigy • hasnyálmirigy • ivarmirigy • mellékvesék 253 129-144 Nar_8_2 del.indd 130 2.9.11 8:29 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA HIPOFIZA – najpomembnejša hormonska žleza, ki nadzoruje ali spodbuja delovanje vseh preostalih žlez. Izloča rastni hormon, ki vpliva na delovanje spolnih žlez. Nepravilno delovanje hipofize vpliva na rast in razvoj človeka. ŠČITNICA – izloča hormon, ki uravnava rast in razvoj. OBŠČITNICA – vpliva Hormoni ščitnice pospešujejo razgradnjo hrane. Za na količino kalcija in pravilno delovanje ščitnice je nujno potreben jod. fosforja v krvi. Pri povečani ščitnici govorimo o golšavosti. PRIŽELJC – močneje deluje v otroštvu, nato pa vse manj. Pomaga pri obrambi telesa pred tujki. NADLEDVIČNI ŽLEZI – pokrivata ledvici in izločata več hormonov, tudi adrenalin, ki ob naporih ali stresu telo oskrbi z energijo. TREBUŠNA SLINAVKA – je prebavna in hormonska žleza. Izloča hormon inzulin, ki uravnava količino sladkorja v krvi. Če je inzulina premalo, se pojavi sladkorna bolezen. JAJČNIKI (pri ženskah) – MODA (pri moških) izločajo spolni hormon, ki – izločajo hormon, ki uravnava zorenje jajčec, vpliva vpliva na razvoj in zorenje na spolno dozorevanje, razvoj semenčic, sodeluje pri zunanjih spolnih znakov (prsi, dozorevanju (poraščenost, višina, barva glasu). glas, rast brade in brkov). 254 131 129-144 Nar_8_2 del.indd 131 2.9.11 8:29 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA HIPOFÍZIS – a legfontosabb hormonmirigy, amely szabályozza vagy serkenti az összes többi mirigy működését. Növekedési hormont termel, amely hat a nemi mirigyek működésére. A helytelen hipofízis működése befolyásolja az emberi növekedést és fejlődést. PAJZSMIRIGY – olyan hormont termel, amely szabályozza a növekedést és fejlődést. A pajzsmirigyhormonok felgyorsítják a táplálék MELLÉKPAJZSMIRIGY lebontását. A jód elengedhetetlen a pajzsmirigy – befolyásolja a megfelelő működéséhez. Ha a pajzsmirigy kálcium és foszfor megnagyobbodik, golyva jelenik meg. tartalmát a vérben. CSECSEMŐMIRIGY – gyerekkorban erőteljesebben működik, majd egyre kevésbé. Segít a szervezet idegen testek elleni védekezésében. MELLÉKVESE – a vesét fedi, több hormont termel, beleértve az adrenalint is, amely a testet érő erőfeszítés vagy stressz során energiával látja el a szervezetet. HASNYÁLMIRIGY – külső és belső elválasztású mirigy. Inzulinhormont termel, amely szabályozza a vércukorszintet. Ha kevés az inzulin, cukorbetegség jelenik meg. PETEFÉSZEK (nőknél) HERE (férfiaknál) – olyan – nemi hormont termel, hormont termel, amely hat amely szabályozza a petesejt a hímivarsejtek fejlődésére, érését, hat a külső nemi részt vesz az érésnél jellegzetességek fejlődésére (szőrösödés, hang, szakáll (mellek, magasság, hangszín). és bajusz növekedése). 255 129-144 Nar_8_2 del.indd 131 2.9.11 8:29 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R ZA PONOVITEV IN RAZVEDRILO HORMONSKE ŽLEZE HORMONSKE ŽLEZE, KI HORMONSKE ŽLEZE, HORMONSKA ŽLEZA, URAVNAVAJO TELESNO KI URAVNAVAJO RAST KI URAVNAVA DELOVANJE PRESNOVO: IN SPOLNOST VSEH DRUGIH ŽLEZ • ščitnica, • češarika, • hipofiza ali možganski • obščitnica, • priželjc, podvesek. • trebušna slinavka, • spolne žleze. • nadledvični žlezi. NEPRAVILNO DELOVANJE ŽLEZ KAJ SO ŽLEZE? Če žleza izloča preveč ali Žleze so organi, ki premalo hormona, organi proizvajajo snovi ne delujejo pravilno, (hormone …) in jih kar privede do bolezni pošiljajo po telesu. in motenj. HORMONSKE ŽLEZE ZDRAVLJENJE KAJ SO ŽLEZE? Nekatere hormone znamo Žleze so organi, ki že umetno izdelati, zato je proizvajajo snovi mogoče zdraviti že mnoge (hormone …) in jih bolezni, ki se pojavijo zaradi pošiljajo po telesu. nepravilnega delovanja hormonov. KAJ SO HORMONI? NALOGE HORMONSKIH ŽLEZ To so snovi, ki nastajajo Hormonske žleze izločajo hormone v kri in kri jih v hormonskih žlezah raznaša po telesu. Za pravilno delovanje organizma ali v žlezah z notranjim je potrebna že zelo majhna količina hormonov. izločanjem. Hormon vsake teh žlez ima določen vpliv na dogajanje v telesu. Nekateri hormoni pospešujejo, drugi zavirajo delo organov. 256 132 129-144 Nar_8_2 del.indd 132 2.9.11 8:29 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA ISMÉTLÉS ÉS SZÓRAKOZÁS BELSŐ ELVÁLASZTÁSÚ MIRIGYEK BELSŐ ELVÁLASZTÁSÚ BELSŐ ELVÁLASZTÁSÚ BELSŐ ELVÁLASZTÁSÚ MIRIGYEK, AMELYEK MIRIGYEK, AMELYEK A MIRIGYEK, AMELYEK A SZABÁLYOZZÁK A NÖVEKEDÉST ÉS A ÖSSZES TÖBBI MIRIGY SZERVEZET ANYAGCSERÉJÉT HORMONTERMELÉST MŰKÖDÉSÉT • pajzsmirigy SZABÁLYOZZÁK SZABÁLYOZZÁK • mellékpajzsmirigy • tobozmirigy • hipofízis vagy agyalapi • hasnyálmirigy • csecsemőmirigy mirigy • mellékvesék • ivarmirigy A MIRIGYEK HELYTELEN MŰKÖDÉSE MIK A Ha egy mirigy túl sok vagy MIRIGYEK? túl kevés hormont választ ki, A mirigyek olyan a szervek nem működnek szervek, amelyek megfelelően, ami betegségekhez anyagokat BELSŐ és rendellenességekhez vezet. (hormonokat…) ELVÁLASZTÁSÚ termelnek, és MIRIGYEK elküldik őket az KEZELÉS egész testben. Egyes hormonokat már mester- ségesen is elő lehet állítani, így számos, a hormonok hibás működése által okozott betegség már kezelhető. MIK A HORMONOK? Ezek olyan A BELSŐ ELVÁLASZTÁSÚ MIRIGYEK FELADATAI anyagok, A belső elválasztású mirigyek hormonokat választanak amelyek a belső ki a vérben, és a vér szétterjeszti őket az egész elválasztású testben. A szervezet megfelelő működéséhez nagyon mirigyekben kis mennyiségű hormonra van szükség. Az egyes vagy az endokrin mirigyekből származó hormonok meghatározott hatással mirigyekben vannak arra, mi történik a szervezetben. Egyes hormonok termelődnek. serkentik, mások gátolják a szervek működését. 257 129-144 Nar_8_2 del.indd 132 2.9.11 8:29 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA Izvedli bomo kviz in tako ponovili svoje znanje. Uporabi že izdelane kartončke za odgovore. Pravila so ista. 1. Kaj izločajo hormonske žleze? 6. Hipofiza vpliva na delovanje drugih a) Znoj. žlez, med drugim na: b) Hormone. a) jetra, ledvice, c) Kri. b) spolne žleze in ščitnico, c) ustne slinavke in znojnice. 2. Žleze z notranjim izločanjem so povezane: 7. Katera žleza za svoje delovanje a) z mišicami, potrebuje jod? b) s krvnimi žilicami, a) Hipofiza. c) s hrustancem. b) Ščitnica. c) Nadledvične žleze. 3. Hormoni se po telesu širijo: a) s krvjo, 8. Katera žleza proizvaja inzulin? b) z levkociti, a) Trebušna slinavka. c) po živcih. b) Nadledvične žleze. c) Spolne žleze. 4. V kakšnih količinah delujejo hormoni? a) V velikih količinah. 9. Katere žleze so različne pri moških in b) V zelo majhnih količinah. pri ženskah? c) Odvisno od vrste hormona. a) Ščitnica. b) Spolne žleze. 5. Hipofiza leži: c) Priželjc. a) v prsnem košu, b) v trebušni votlini, 10. Katera od naštetih žlez je hormonska c) pod možgani. in prebavna žleza? a) Ščitnica. b) Nadledvična žleza. c) Trebušna slinavka. 258 133 129-144 Nar_8_2 del.indd 133 2.9.11 8:29 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Egy kvízzel fogjuk ellenőrizni a tudásunkat. Használd a már elkészített válaszkártyákat! A szabályok ugyanazok. 1. Mit választanak ki a belső kiválasztású 6. Az agyalapi mirigy befolyásolja más mirigyek? mirigyek működését, többek között a) Verejtékmirigyet. az alábbiakat: b) Hormont. a) a máj, a vesék, c) Vért. b) az ivarmirigyek és a pajzsmirigy, c) a szájnyál- és a verejtékmirigyek. 2. A belső elválasztású mirigyek kapcsolatban állnak: 7. Melyik mirigynek van szüksége a) az izmokkal, jódra a működéséhez? b) az erekkel, a) Hipofízis. c) a porccal. b) Pajzsmirigy. c) Mellékvese. 3. A hormonok az egész testben … terjednek. a) vérrel 8. Melyik mirigy termel inzulint? b) fehérvérsejttel a) A hasnyálmirigy. c) idegek által b) A mellékvese. c) Az ivarmirigyek. 4. Milyen mennyiségben működnek a hormonok? 9. Melyik mirigyek különböznek a) Nagy mennyiségben. a férfiaknál és nőknél? b) Nagyon kis mennyiségben. a) Pajzsmirigy. c) A hormon típusától függ. b) Ivarmirigyek. c) Csecsemőmirigy. 5. Az agyalapi mirigy … fekszik. a) a mellkasban 10. Az alábbiak közül melyik hormon b) a hasüregben és egyben emésztőmirigy is? c) az agy alatt a) Pajzsmirigy. b) Mellékvese. c) Hasnyálmirigy. 259 129-144 Nar_8_2 del.indd 133 2.9.11 8:29 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA 19 SPOLOVILA 260 135 129-144 Nar_8_2 del.indd 135 2.9.11 8:29 TERMÉSZETTUDOM NARA ÁNY VOSLOV • JE • TaN köNYv UČBENIK • • 8. OSZT 8. R ÁlYa AZRED | | BIOL BIOL ÓGIA OGIJA 19 NEMI SZERVEK 261 135 129-144 Nar_8_2 del.indd 135 2.9.11 8:29 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R RAZMNOŽEVANJE Živa bitja ohranjajo svojo vrsto z razmnoževanjem. Enocelične rastline in živali se razmnožujejo tako, da se njihovo telo, to je celica, razdeli v dve novi, mladi celici. Nastaneta dva nova organizma. Razmnožujejo se lahko z brsti, poganjki. Take načine imenujemo nespolno razmnoževanje. Večina rastlin in višje razvitih živali se razmnožuje spolno. Nov osebek se razvije iz posebnih celic – to so spolne celice. PUBERTETA V otroštvu med spoloma na zunaj ni vidnih razlik. Med 10. in 16. letom starosti pa je obdobje velikih sprememb. Ta čas imenujemo obdobje odraščanja ali puberteta. Te spremembe se začnejo dogajati zaradi delovanja spolnih hormonov. Tako se deklice spreminjajo v ženske in fantje v moške. Odraščanje poteka pri vsakem posamezniku drugače. Razmisli, kakšne spremembe opažaš pri sebi. Se je spremenilo tudi tvoje obnašanje? 262 136 129-144 Nar_8_2 del.indd 136 2.9.11 8:29 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA SZAPORODÁS Az élőlények szaporodással tartják fenn fajukat. Az egysejtű növények és állatok úgy szaporodnak, hogy testük, sejtjük két új fiatal sejtre osztódik. Két új élőlény jön létre. Rügyekkel, hajtásokkal szaporodhatnak. Ezt ivartalan szaporodásnak nevezzük. A legtöbb növény és magasabb rendű állat ivarosan szaporodik. Egy új organizmus két különleges sejtből fejlődik ki, ezeket nemi sejteknek nevezzük. KAMASZKOR Gyermekkorban nincsenek külsőleg látható különbségek a nemek közt. A 10 és 16 év közötti kor a nagy változások időszaka. Ezt az időszakot a felnőtté válás időszakának vagy kamaszkornak nevezzük. Ezeket a változásokat a nemi hormonok hatása váltja ki. Így lesz a lányokból nő, a fiúkból pedig férfi. A felnőtté válás egyénenként másként történik. Gondolkozz, milyen változásokat veszel észre magadon? A viselkedésed is változott? 263 129-144 Nar_8_2 del.indd 136 2.9.11 8:29 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA Pri fantih se začne puberteta okoli 12. leta. Pojavi se poraščenost telesa, spreminja se glas, krepijo se mišice. V tem obdobju je rast hitrejša in neenakomerna, tudi spolni organi zrastejo. V modih začnejo dozorevati moške spolne celice – semenčice. Prvi semenski izliv je znak, da je fant spolno zrel. Prvi izlivi so nenadzorovani in se lahko zgodijo med spanjem, to imenujemo nočni izliv semena ali mokre sanje. Pri deklicah se začne razvoj nekoliko prej. Telo se začne spreminjati, boki in stegna se zaoblijo, začne se rast dojk, pojavijo se dlačice, koža se spreminja, lahko nastanejo akne. V jajčnikih začnejo dozorevati jajčeca. Prva menstruacija je znak, da je dekle spolno dozorelo. 264 137 129-144 Nar_8_2 del.indd 137 2.9.11 8:29 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA A fiúknál a kamaszkor 12 éves kor körül kezdődik. A testszőrzet nőni kezd, változik a hang, az izmok megerősödnek. Ebben az időszakban a növekedés gyorsabb és egyenetlenebb, valamint a nemi szervek is megnőnek. A herékben a hímnemű ivarsejtek – spermiumok kezdenek érni. Az első magömlés annak a jele, hogy a fiú nemi érett. Az első magömlések ellenőrizetlenek, és alvás közben történhetnek, ezt éjszakai ondóürítésnek vagy nedves álmoknak nevezzük. A lányoknál a fejlődés valamivel korábban kezdődik. A test elkezd változni, a csípő és a combok gömbölyödnek, a mellek nőni kezdenek, szőrszálak jelennek meg, a bőr megváltozik, pattanások jöhetnek elő. A petefészekben petesejtek kezdenek érni. Az első menstruáció annak a jele, hogy lány elérte a nemi érettséget. 265 129-144 Nar_8_2 del.indd 137 2.9.11 8:29 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R Razlike med spoloma, ki se začnejo pojavljati v času odraščanja zaradi delovanja hormonov. MOŠKI ŽENSKA • NIŽJI GLAS • VIŠJI GLAS • ADAMOVO JABOLKO • OZKA MEDENICA • ŠIROKA MEDENICA • ŠIROKA RAMENA • PRSI • PORAŠČENOST • NEPORAŠČENOST OBRAZA OBRAZA • PORAŠČENOST • PORAŠČENOST SPOLOVIL SPOLOVIL • VEČJA MIŠIČNA MOČ • MANJŠA MIŠIČNA MOČ Ali so naštete vse razlike med spoloma? Kako se spremenijo čustva, vedenje? Ali se spremenijo medsebojni odnosi med fanti in dekleti? MOŠKI SPOLNI ORGANI V moških spolnih organih(v modih) nastajajo moške spolne celice – semenčice. Semenčice so med najmanjšimi celicami. Imajo glavico in repek, ki jim omogoča hitro premikanje. Skozi vso zrelo dobo moškega nastaja v modih na milijone semenčic. Semenčica plavajo v tekočini, ki nastaja v drugih spolnih žlezah. Tekočino s semenčicami imenujemo seme ali sperma. 266 138 129-144 Nar_8_2 del.indd 138 2.9.11 8:29 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA A nemek közti különbségek, amelyek a hormonok miatt a kamaszkorban kezdenek megjelenni. FÉRFI NŐ • MÉLYEBB HANG • MAGASABB HANG • ÁDÁMCSUTKA • SZŰK MEDENCE • SZÉLES MEDENCE • SZÉLES VÁLLAK • MELLEK • ARCSZŐRZET • ARCSZŐRTELENSÉG • SZEMÉREMSZŐR- • SZEMÉREMSZŐR- ZET ZET • MEGNÖVEKEDETT • CSÖKKENT IZOMERŐ IZOMERŐ Minden nemek közti különbséget felsoroltunk? Hogyan változnak az érzelmek, a viselkedés? Változnak-e a fiúk és a lányok közötti kapcsolatok? FÉRFI NEMI SZERVEK A férfi nemi sejtek – a spermiumok – a férfi nemi szervekben (herékben) termelődnek. Az ondósejtek a legkisebb sejtek közé tartoznak. Fejük és farkuk van, ami lehetővé teszi számukra a gyors mozgást. A férfi felnőttkorban több millió ondósejt termelődik a herékben. Az ondósejtek más nemi mirigyekben termelődő folyadékban úsznak. A spermiumot tartalmazó folyadékot spermának nevezzük. 267 129-144 Nar_8_2 del.indd 138 2.9.11 8:29 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OV JE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA SEČEVOD SEČNI MEHUR SEMENOVOD SEMENJAK OBSEČNICA ALI PROSTATA SPOLNI UD ALI PENIS OBMODNIK MODO Higiena spolnih organov je zelo pomembna. Kako pogosto si umivamo spolovila? Kakšna sredstva potrebujemo za umivanje? ŽENSKI SPOLNI ORGANI V ženskih spolnih organih se razvijajo jajčeca in po oploditvi varujejo in hranijo zarodek, ki se razvija v otroka. Jajčeca nastajajo v jajčnikih. Približno vsak mesec dozori eno jajčece, ki je veliko kakšen milimeter. JAJCEVOD JAJČNIK MATERNICA SEČEVOD SEČNI MEHUR ŠČEGETAVČEK NOŽNICA MALE VELIKE SRAMNE USTNICE SRAMNE USTNICE 268 139 129-144 Nar_8_2 del.indd 139 2.9.11 8:29 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA HÚGYVEZETÉK HÚGYHÓLYAG ONDÓVEZETÉK ONDÓHÓLYAG DÜLMIRIGY VAGY PROSZTATA HÍMVESSZŐ VAGY PÉNISZ MELLÉKHERE HERE Az intim higiénia nagyon fontos. Milyen gyakran mossuk meg a nemi szervünket? Milyen termékekre van szükségünk a mosásához? NŐI NEMI SZERVEK A női nemi szervekben petesejtek fejlődnek ki, és a megtermékenyítés után védik és táplálják az embriót, amelyből a csecsemő fejlődik ki. A petesejtek a petefészkekben képződnek. Havonta körülbelül egy petesejt érik meg, amely közel egy milliméteres. PETEVEZETÉK PETEFÉSZEK MÉH HÚGYVEZETÉK HÚGYHÓLYAG CSIKLÓ HÜVELY NAGYAJKAK KISAJKAK 269 129-144 Nar_8_2 del.indd 139 2.9.11 8:29 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R Zakaj je še posebej pomembna higiena ob menstruaciji? Na koliko časa menjavamo spodnje perilo? Na kaj pazimo pri uporabi stranišč? ŠE NEKAJ KORISTNIH NASVETOV • Redno se prhaj. Uporabljaj blaga mila. • Med menstruacijo lahko opravljaš vse običajne dejavnosti. Zapomni si, da menstruacija ni bolezen. Poskrbi za redno menjavo vložkov. V tem času je povečano tudi potenje. Redno se umivaj in po želji uporabi dezodorant. • Redno vodi menstrualni koledarček. Dobiš ga v lekarni ali pri ginekologu. • Če imaš akne, moraš paziti na prehrano. Izogibaj se začinjeni hrani in sladkarijam. 270 140 129-144 Nar_8_2 del.indd 140 2.9.11 8:29 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Miért különösen fontos a higiénia menstruáció alatt? Milyen gyakran cserélünk alsóneműt? Mire kell figyelnünk WC-használatkor? NÉHÁNY TOVÁBBI HASZNOS TIPP • Rendszeresen zuhanyozz! Használj enyhe szappant! • A menstruáció alatt minden szokásos tevékenységet elvégezhetsz. Ne feledd, a menstruáció nem betegség! Gondoskodj a betétek rendszeres cseréjéről! Az izzadás is fokozódik ebben az időszakban. • Rendszeresen vezess menstruációs naplót! Gyógyszertárban és nőgyógyásznál kapható. • Ha pattanásos vagy, figyelned kell az étrendedre. Kerüld a fűszeres ételeket és az édességeket! 271 129-144 Nar_8_2 del.indd 140 2.9.11 8:29 BIOLOGIJA | NAR NARA AVOSL VOSLOV OVJE JE • • UČBENIK UČBENIK • • 8. R 8. R AZRED AZRED | BIOLOGIJA ZA PONOVITEV IN RAZVEDRILO KAJ JE OBDOBJE ODRAŠČANJA ALI PUBERTETA RAZMNOŽEVANJE? V otroštvu med spoloma na zunaj ni vidnih Živa bitja ohranjajo svojo razlik. Čas med 10. in 16. letom imenujemo vrsto z razmnoževanjem. obdobje odraščanja ali puberteta. Spremembe se začno dogajati zaradi delovanja spolnih hormonov. Tako se deklice spreminjajo v ženske in fantje v moške. KAJ JE RAZMNOŽEVANJE? Živa bitja ohranjajo svojo vrsto z ŽENSKI SPOLNI ORGANI razmnoževanjem. V ženskih spolnih organih se razvijajo jajčeca in po oploditvi varujejo in hranijo NESPOLNO zarodek, ki se razvija v otroka. SPOLNI RAZMNOŽEVANJE ORGANI Enocelične rastline in živali se razmnožujejo tako, da se njihovo telo, MOŠKI SPOLNI ORGANI to je celica, deli v dve V moških spolnih organih novi celici. Rastline se nastajajo moške spolne celice lahko razmnožujejo z – semenčice. brsti, poganjki. SPOLNO RAZMNOŽEVANJE RAZVOJ ČLOVEŠKEGA BITJA Večina rastlin, višje razvitih živali Spermiji, ki so z izlivom prišli v nožnico, plavajo in človek se razmnožuje spolno. naprej proti jajcevodu. Če na poti sreča zrelo Nov osebek se razvije iz posebnih jajčece, pride do združitve. To je oploditev, začne celic – to so spolne celice. se razvoj novega bitja. Po oploditvi potuje jajčece do maternice, kjer se ugnezdi, začne se nosečnost. 272 141 129-144 Nar_8_2 del.indd 141 2.9.11 8:29 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA ISMÉTLÉS ÉS SZÓRAKOZÁS MI A SZAPORODÁS? A FELNŐTTÉ VÁLÁS KORSZAKA VAGY Az élőlények a A PUBERTÁSKOR szaporodással tartják Gyermekkorban nincsenek külsőleg látható fenn fajukat. különbségek a nemek közt. A 10 és 16 éves kor közötti időszakot a felnőtté válás korszakának vagy pubertáskornak nevezik. A változások a nemi hormonok hatására jelennek meg. Így a lányok nőkké, a fiúk férfiakká változnak. NŐI NEMI SZERVEK IVARTALAN A női nemi szervekben SZAPORODÁS petesejtek fejlődnek ki, Az egysejtű növények és és a megtermékenyítés állatok úgy szaporodnak, után védik és táplálják hogy testük, sejtjük NEMI az embriót, amelyből a két új fiatal sejtre csecsemő fejlődik ki. SZERVEK osztódik. A növények rügyekkel, hajtásokkal szaporodhatnak. FÉRFI NEMI SZERVEK A férfi nemi szervekben hímivarsejtek – spermiumok termelődnek. AZ EMBER FEJLŐDÉSE IVAROS SZAPORODÁS A hüvelybe ejakulációval bejutott spermiumok A legtöbb növény, tovább úsznak a petevezeték felé. Ha útközben magasabb rendű állat és az érett petesejttel találkozik, egyesülés következik ember ivarosan szaporodik. be. Ez a megtermékenyítés, amellyel elkezdődik Egy új organizmus két egy új lény fejlődése. A megtermékenyítés után különleges sejtből fejlődik a petesejt a méhbe utazik, ahol beágyazódik, és ki, ezek a nemi sejtek. megkezdődik a terhesség. 273 129-144 Nar_8_2 del.indd 141 2.9.11 8:29 BIOLOGIJA BIOLOGIJA | | NAR NARAVOSL A OV VOSL JE OV • UČBENIK • 8. RAZRED JE • UČBENIK • 8. R Izvedli bomo kviz in tako ponovili svoje znanje. Uporabi že izdelane kartončke za odgovore. Pravila so ista. 1. Kako se razmnožujejo višje razvite 6. Dekle je spolno dozorelo, ko: živali in človek? a) se pojavi poraščenost, a) Z delitvijo. b) dobi prvo menstruacijo, b) Spolno. c) ji zrastejo dojke in se zaoblijo boki. c) Spolno in nespolno. 7. Kaj nastaja v modih? 2. Puberteta je: a) Jajčeca. a) obdobje otroštva, b) Semenčice. b) obdobje odraslosti, c) Levkociti. c) obdobje odraščanja. 8. Jajčeca nastajajo v: 3. Fantje se od deklet razlikujejo po: a) maternici, a) velikosti čevljev, b) jajčnikih, b) dolžini las, c) jajcevodu. c) telesnih razlikah. 9. Kaj je oploditev? 4. Spremembe se začnejo dogajati a) Spolni odnos. zaradi delovanja: b) Združitev jajčeca in semenčice. a) spolnih hormonov, c) Izliv semena. b) živčevja, c) inzulina. 10. Pri katerem spolu sta izvodili sečil in spolovil skupni? 5. Fant je spolno dozorel, ko: a) Pri moških. a) ima prvi nočni izliv semena b) Pri ženskah. in spremeni glas, c) Pri obeh. b) vstopa v osnovno šolo in dobi nove čevlje, c) naredi kolesarski izpit in se vpiše h košarki. 274 142 129-144 Nar_8_2 del.indd 142 2.9.11 8:29 TERMÉSZETTUDOMÁNY • TaNköNYv • 8. OSZTÁlYa | BIOLÓGIA Egy kvízzel fogjuk ellenőrizni a tudásunkat. Használd a már elkészített válaszkártyákat! A szabályok ugyanazok. 1. Hogyan szaporodnak a magasabb 6. Egy lány akkor éri el a nemi rendű állatok és az emberek? érettséget, ha: a) Osztódással. a) bekövetkezik a szőrösödés. b) Ivarosan. b) megjön az első menstruációja. c) Ivarosan és ivartalanul. c) nőnek a mellei, és kerekedik a csípője. 2. A pubertáskor: a) a gyermekkor időszaka; b) a felnőttkor időszaka; 7. Mik képződnek a herében? c) a felnőtté válás időszaka. a) Petesejtek. b) Hímivarsejtek. 3. A fiúk a lányoktól .... különböznek. c) Fehérvérsejtek. a) cipőméretben b) hajhosszban 8. A petesejtek a/az … képződnek. c) fizika különbségekben a) anyaméhben b) petefészkekben 4. A változások a/az … működése miatt c) petevezetékben kezdődnek el. a) nemi hormonok 9. Mi az a megtermékenyülés? b) idegrendszer a) Közösülés. c) inzulin b) A petesejt és a spermium egyesülése. 5. Egy fiú akkor éri el a nemi érettséget, ha: c) A sperma ürítése. a) első alkalommal történik éjszakai ondóürítés, és megváltoztatja a hangját. 10. Melyik nemnél közösek a b) belép az általános iskolába, és új húgycső- és a nemi szervi csatornák? cipőt kap. a) Férfiaknál. c) sikeresen leteszi a kerékpárvizsgát, b) Nőknél. és beiratkozik kosárlabdázni. c) Mindkettőnél. 275 129-144 Nar_8_2 del.indd 142 2.9.11 8:29 Milena Britovšek, Magda Gavriloska, mag. Aleksander Vališer Naravoslovje 8 Természettudomány 8