Poštnina piačana v gotovini II. lejtnik
1924. žprilis 20.
	Me	JS2S0C	ssie v€	3P®«Ste novine.	
Podg-ovorni reditel	: LUTIlAR	ADAM v	Piiconci.	Cejria rta leto 20 din., edna ntimera 2 din.	
Pom. reditela : Fliszar Janos		t Kovats	Stevan	Rokopiszi sze v Piiconce majo	posilati.
V	M. Soboti.			Naprejplacsilo g-orivzeme vszakt ev	. diihovnik i
Lasztnik i vodavnik:	Prejkmurszka evangf.		sinvorija.	vucsitel.	
Vilzem i eerkeVno delo.
Gori je sztano! T6 glaszi viizemszki szvetek. jezus 'zive. Ne iscsite toga 'zivocsega med mrtvimi, nego idite i povete, ka pred vami ide i vidili ga bodete! Ne potiije vernikov sereg k-Zveiicsiteii premi-nvenoszti, Krisztusa szv. m. cerkev ne varje pobtTzue szpomenke, nego z-mocsi onoga 'zive, koga je grob ne mogao na veke v-szebe zapreti, ki z mocsjov Szv. Diiha po recsi i sakramentomi szam de!a med nami, pozava, vkupeszpravla, mer, mocs, zvelicsanye i 'zitek vekivecsen   da.
Zato k-toj obladajocsoj recsi ,,Gori je sztano" szama od szebe sze prikapcsiije ona druga obladajocsa recs: Gori sztanemo!" Ja, gori-sztanemo, 'ziveli bomo, — ar Krisztus 'zive. Jezus 'zivč! — po nyem mam nemrtelnoszti viipanye. T6 szpeva krsztsanszka diisa kak szv. herb z-preminocsega vu vezdasnyeoi, vu v(ipanyi prisesztnoszti. Pavel apostol tiidi, gda v I. kor. iiszti n| 15. tali vu Krisztusovom goriszta-nšnyi od gviisnoszti nasega goriszfanšnya zmo'zno szvedosztvo deva: z-etim budenyem dokoncsa szvojo obladno vuzemszko predgo: ,Zato, bratje moji liibleni, sztalni bojdte, negenyeni, obiini vu deli Goszpod-novom vszigdar. znajocsi, ka ne bode zaman delo vase vu Gosz-podni." Luther pa, gda nyegovo diiso tirzne vezdasnyoszti kepi man-trajo i diisa nyegova sze bori z-szkusavanyem, eto recs napise pred szebe: ,,Vivit" — ('zive Jezus) i dale sze viipa, dela i bojiije — ino sze ne oszramoti.
Jeli tak csinimo mi tiidi? . . . Viizemszki szvetek na zasztavi bojaziivo szkuzenye. Szkuzecsi med mrtvimi iscse toga 'zivoga. Na henya vecsno votlo kritizeranye i malenkosztno potikanye, stero szi po-
Sztran 58.
DUSEVNI LISZT
aprilis 20
koj iscse vu toin, ka falingo szamo vu drfigom vidi Na odhaja tu'zna dvojnoszt, stera zato, ka je doszia ne tak, kako bi inoglo bidti, 16 miszll, ka nifi neinre, leh-ko niti neszmi nacsi bidti i iak mocs cera, 'zitek zadavla. Te pa ne 'zive nas Odkti-pitel? Ne nyemi je dana popolna zmc/z-noszt na nebi i na zemii, na vsza na do-bro obrne ? Nezavupamo sze 'ze nyegovoj recsi ?
Gori je sztano! Gorisztanemo! Li kt nyemi, ar On szamo naso prosnyo csaka, on szamo 16 scsč viditi, ka szmo blagosz-lov gotovi prinvem i szamo prinvem isz-kati ino vu znanoszti nase szlaboszti z-verov rznyegovi r6k vzeti. Te gorisztanemo, 'ziveli, delaii i bojuvali- sze bomo i nebo-de zaman nase delo.
Na delo tak, bratje! za naso iubleno cerkev! Vu mocsi nasega Zvelicsitela na-pre nevcagano! Viizen 'zitek nazvesztsava, fzitek dava. Viizcn je gorisztanenya, 'zftka, nevcaganoga dela, obladavnoga boja szve-tek! Na giaszi nas 'zitek, nase delo, nase bojtivanye ttidi, ka je Jezus gorisztano, ka szmo i nii goris^tanoli.
Za P. II
,,Dr'zi,  ka rnass naj ti nlscse
ne vzeme korono tvojo.
(Ozn. Janosa 3.  II.)
Pozdr&v   evang.   bratov v rtorvatszkoj evang. bratom v Prekrnurji
Poszlani po   Dr.   FILIP   POPP   evang.   sinyori v Zagrebi.
Mili evangelicsanszki bratje !
Dokecs je gorisztala sztara ausztrij-szko — vogrszka monarhija, biii szino mi evangeiicsanci v Horvatszkoj i vi v Prek-murji, — i csi szmo glih organizirani bili v ednoj generalnoj matere cerkvi --, itak eden ovorni nepoznani i tiihenci, ar szte vi politicsno szpadali pod kr. vogr-szko viado v Budapesti, mi pa pod kr. hrv. szlav, vlado v Zagrebi. Ali szmo sze vszi szkupno szlo'zili, da bi szvojo milo evangelicsanszko vero i cerkev napre po-magali, zidali i proti vszem napadom ,,nasega sztaroga protivnika", kak to nas velki reformator Luther dobro veli, na vsze sztrane ne zobszton branili i ocsuvali.
Dnesz je nasa, i pa gotovo vasa sztava szploj druga. Vase Prekmurje poli-ticsno szpada v naso novo drzavo SHS., tak szrao zda escse bole, kak prvle cdni na drugoga pritisznyeni,   da sze kak szo-
Podlisztek.
Vsze je dobro, csi je konec dober.
Sfeszt pripovejszt. (z-vogrszkoga poszlovencso Fliszar J.) 4. Zadomesztsavanye.
Nezrecsena szramota je doszegnola nemesko Csuriovo familio. Sztrahsna csrbina je vdarjena na nye postenye. Peter gazda bi najraj bio, csi bi cela szvadba na Berkes Mihalya hi'zo vdarila i fundala jo. Koma szo ga vtolili — nesztanoma je trobo, ka on 'ze poka'ze . . on more prepra-viti to familio. Velka szrecsa je bila, ka je on szamo z-recsami bio glaszen i ne z-csinenyem — ar Bog zna, kaksa pogiibelnoszt bi znala z-toga pridti. Etak pomali, da sze je 'ze povoli vo z-csemero, je pomiro 1 podao nenavadnomi polo-fzšji, naszlednye je escse on zacsao szina Mi-klosa trostati i miriti, na z-pameti piiszti to ca-cavno babico, stera sze tak nesika k-nyemi, ste-ro szo nyemi szilov nasinyek steli zasiti.  Jeszte
vu Zahony veszi povoli deklin i lehko szi pre-bera med nyimi.
No szamo, ka je nyemi lehko giicsao ka-ste, vsze je zaman bilo, ravno tak, da bi grah na szteno liicsao. Ne je bar odgovoro ni dobre, ni hiide recsi, ali z-obraza sze nyemi je vidilo nakanenye zadomesztsavanya za on veliki spot, kaksega je cslovek escse ne dobo. Do ednoga hipa sze je ne szmeo z-hi'ze pokazati, na sze nenajde z-liidmi i necsuje nyih sajnalivanye, ali pa spotarjenye, aii szledi je batrivnesi gratac, cele dni je vu ostarii lumpao i pripravlao sze k-szvojemi hudomi deli.
Z-recsjov, Csuri Miklds sze je vszigdar bole i bole pribli'zavao k-onoj poti, stera na szkvarjenye pela. Vu nesztannom nocsiivanyi, pitvini je te bogse szvoje mocsi zakockao. Ne-delaven, manyiikuvaj6csi cslovek je gratao 'znye-ga. Najbole ga veszelilo, csi je z-kem v-szvajo prisao i dobro ga natelebao. Najbole razbijaszti decsko je bio vu veszi, ki je 'ze ne szamo ed-nok pred prezbiterium bio pozavani, gde je obil-no dobo to szvoje. Ali za vsze to ga je  ze   ne
aprilis 20.
DUSEVNI LISZT
S?tran 59.
szedje szlo'zimo; szlo'zimo i z-vszemi driigimi evangelicsaiiszkimi bratmi na celoj zemli v-vktipnoirs deianyi za zidanye, raz-preszteranve, napreidenye, cvetje i dalnye blazenstvo miie nase evang, cerkvi. Szlo-'ziti sze nam vrbe i moremo tem bole, ar vszi dobro szkozniijenio, znamo i dofziv-liijemo, ka ,,nas sztar' protivnik" nerad i z-mr'znyov gieda nase bivanye (letezes)! Tti, ravno zn volo potrebnoga szlo'znoga vkup.ielanya na poli verszkom i cerkvenom i da moremo dr'zati i szpunyavati adre-szane recsi *Dr'zi, ka mas, naj ti niscse ne vzeme korono tvojo-, rni evangelicsanci v Horvatszkoj podaino vam bratom v Prekmurji bratinszko ro':6 !
Tak je ,,Dr'zi, ka mas, naj ti niscse nevzeme korono tvojo'*, to opominanye apostola Janosa natn naj vs/.igdar, piaho-cse pred ocsmi! Ali kakda doszegnemo i da nezobszion szpunimo ono opommanye? Na to mamo szamo eden odgovor: ,,Bojdi veren notri do szmrti; i dam ti 'zitka ko-rono" (Ozn. janosa 2, 10.) Ja, verni, trbe i more, da bodemo, ob 1, verni Bogi Goszpodni nasemi, 2, verni Goszpodni jezusi Odkiipiteii nasemi i nyegovomi po nasem Lutheri znčva odkritomi, sztaromi evangeliomi i 3, verni Diihi Bo'zemi, steri je po Lutheri i nvegovoj   reformaciji nam
pregovorio i dnesz escse v nasoj cerkvi ?zive   —
Nasa evang. cerkev ravno v zdavnyem vremeni, v sterom je, kak retko prvle, zavlada':a velka nepobo'znoszt, potrebiije prave, verne i odlocsne krscsane i kotrige; kotrige, stere v celom szvojem rzivienyi nevklekny-.no sztojijo na fundamentomi Krisztusovoga evangeliuma, k-steroga csfsz-toj vretini nasz je ravno nas reformator pripelao. Cerkev nasa potrebiije Voirige, stere szo ne szamo krscsenici i evas^eli-csanci po rodjenyi, ali imeni, nego kotrige, stere szo v-szvojoj krscsanszkoj evang. cerkvi nasle szvoje zavitje, sivoje hi'zno ognyiscse, szvojo domovino. Szveto piszmo nasz na dale vcsi, da „bidti krscsenikom", znameniije: bidti bojuvnikom. Z-toga zhdja, da mi evang. krscsani trbe, da bodemo i verni borci v diihovnom i diisevnom deli. Zato, mili bratje, bojdimo dobri, batrivni, sztalni borci, steri szo mogocsi znasati i obladati vsze zadeve i teskocse i prina-sati i najvekse aldove za szvojo vero.
,.Drzi, ka mas, naj ti niscse n.e vze-me korono tvojo"! To je dnesz vodna recs (jelszo) vsze evange!fcsanov na celom szveti, vodna recs, stera prinesze protes-tantizmi celoga szveta velki plod, a to je ,,Mednarodno     protestanszko     szvetovno
bild vecs szram, ne ga ]e szramoti]o, csi szo szi vu veszi od nyega giicsali i z-prsztom na nyega kazali. Szvojemi hudomi zadomesztsavnnvi je zivo i li na priliko csakao, da je doprinesze.
'Ze }€ proti szprotoletji bilo vremen, na konci marciusa. 'Ze je szkoron dva meszeca preteklo od nezgovornoga zdavanya, kak szo to v-Zahonyi giicsali. Katika je tiidi povoli britki dnevov mela vu tom vremeni. Ocsa jo je pog-nao od doma, pri ednom rodi sze ]e sztisznola. Ali szledi sze je donok domo povrnola, szamo ka je na retci szmela voidti i li szamo k-szoszedi.
Eden vecser, kak od ^zoszeda domo ide, kak sze je na vrata notri obrnola. jo nikak po-padne. Szahszivsa sze szcvili, ali li hitro sze obatrivi i pita :                                                      j
—  Sto je to?                                               |
—  Cn, koga szi vmorila 'zivoga  — odgo- \ vori eden szrnogoren glasz, v-sterom  ]e   Katika ! Csuri Miklosa glasz szpoznala.
—  Jaj! Ka scses z-menom ?
—  Escse i zda tiszto vadluies, kak szi vu cerkvi vadliivala?
—  Jasz nemrem od toga,   csi   te   nemrem poliibiti!
—  Pa escse itak raria mas Veg  Sandora?
—  Escse itak!
—  No te sze pa na zgodi! . . .
Zda sze je csuo priblizavajocsega baktera tu-lecsi glasz. Katika je notri szkocsiia na vrata, Miklčs sze je pa za blfizi bodocse sztare akacie sztčblo potegno. Bakter je ravno pri nyem kri-csao pred vszemi dobro znani versus:
Na poszluhsa vszaka hi'za
Ed'na]szet je vdar'la vora.
Na ogen, blago szkrb mete,            ' .
Od hiidobnyakov sze varte. Ah! Kak je nika sztroszilo Miklosa! Tre-petajocs je gledao gor na nebo, dokecs je bak-ter nadaliavao szvojo pot gori poveszi. Vu szvo-joj motnoj glavi szi je premislavao. V-kaksoj bliszcsecsoj csisztocsi sze szvetijo tam zgora lepe zvezde i gledajo doj na nyega, ki z-grehom nameni vtepszti duso szvojo! Lepe detecse molitvi, pobo'zna cerkevna vcsenya, szo sze nye-
Sztran 60.
DOSEVNI   LISZT
apriiis 20.
driistvo," v-sterom sze vszi naidemo, vszi protestanti szveta, toje: Protestanti Nem-ske, Danszke, Svedszke, Norveske, Fin-landszke, Svajcarszke, Holandszke, Eng-leszke, Livlandszke, Letlanszke, Polszke, Ruszke, Csehoszlovenszke, Ausztrije, Vogr-szke, Erdelja, Jugoszlavije, Italije, te Ame-rike i Ausztralije, — teda bodemo sze vszi v-bratinsztvom zdrii'zenyi vlrdili v-mocs-nom gradi, z-steroga bodemo mogli od biti vsze nepriatelszke napade, gdeste i v-sterojkoli zemli bi sze proti nasoj cerkvi zacsnole. *)
Aii" da csuvanve ,,grada" naszhajno bode, potrebno je, da mi evangelicsanci vu vszoj poedinoj zemli, tak ttidi v SHS. dr'zavi szami delamo na szkupnom funda-mentomi. T6 nase -vkiipno delanye pa more bidti prehodjeno 1, z-verov, kak szo jo ne szamo nas reformafor, nego i vszi nasi ocsaci z-globoke pobo'znoszti vadllivali; 2, z-vupazDoszijov, stera nig-dar ne vcaga, stera, csi   vu   cerkv.   'zftki
*) Prvi fundament za zgoraj imeniivano. ,,Mednar. prot. szvet. drustvo" polo'zen je 23. marca 1923. v Amsz-terdami (Holandszkega), te 24. i 25. tnajusa 1923 v Berlini (Nemska), v novembri 1923. v Stockholmi (Svedszka), te 4. i 5. marca 1924. znovics v Amszterdamj, kama je i pisza-tel eti recsi pozvan. Pridru'zitev protesztanusov z-szkoro vsze imenuvane zemle vecs jc tak rekocs  gotovo delo.
vcs;iszi taki nedoszegne cila, ne merje nego dale 'zive i csloveka nesztanoma blidi i batriije na dalno delanve, i 3., z-lubeznosztjov do onoga, ka v.szakomi evang. krscsenfki more najszvefese bidfi, i to je nyegova cčrkev, stera ga odgaja v veri i tak k-B6gi i Krisztusi vodi. Csi sze to doszegne, ne bode nam de anye zob-szton, nego na diko bo'zo i bia'zenstvo rnile nam cerkvi. Bratje v F^rekmurji! Z radosztjov vam mam naznanitf, da sze 'ze i zviinszki or-szagov evangeJicsanszki szvet zacsne za vasz intereszirati. Dospeio mi je dneva 24. i 25. majusa «923 na gyLi-iesi ,,Evang driistva" v Berlini, o^zobno obrnoti pazko tam nazocsi bodocsi na vase cerkv. sztaiscse. Bio szem szproseni od Dr. Sir Dickinsona, ev. duhovnika v Londoni, tajnika ,,Intern. szvetszkog. driistva za priatelszko deiovanye cerkveo i kotrige ,,Lige naroda" v Genfi, da nye-mi referiram od Vasega cerkvenoga polo-'zaja. Primivsi mojo inforrnacijo, pomino me, da bode l pitanye vers*ki mensin szkoro povoino reseno. Na dale je csaszo-pfsz wEvang. driistva" v Berlini ,,Wart-burg" na moje kcojdelanye 'ze dvakrat prineszao notice od preganyanya ev. cerkvi v Prekmurji. I tak sze szmemo viipati, da ni Vi brafje, neszmite  osztati   pozableni i
mi   vrtila   v-glavi,   stere   je on vrelo jemao vu j vuszta szvoja i rad poszliihsao, od vsza  znajo- | csega i vszavidocsega Boga nebeszkoga. Oh da bi on escse nazaj prvesi mogao   gratati!   Z-ne-du'znov detecsov pametjov i liidi postiivanyem!
Zvezd bliscsecsa neba ga je k-szebi vlekla. Tak sze nyemi je vidlo, da bi niksi nebeszki glasz zacsuto, steroga je prineszao vlaki veter. Te veter je nesztanoma veksi posztanyiivao i naszlednye z-besznecsov, kak vihčr vderjao. Ali to je ze ne bio vecs nebeszki glasz, nego szto-jezero vragov troblenye, steri szo vszi okoli Mik-losa vuh vderjali i z-besznocsov trobili.
Hahaha! Ospotali szo me, oszmejali, v-szra-moto posztavili. Meni tebe ne trbš, drugoga mam rada, do groba de ti na glavi te spot.
T6 nemrem prenosziti,   morem   szi   zado- j mesztsanve szpraviti — pravi zburkano vu szebi Mikl6s i nika liicsi na Berkes Mihalya delavnico.
Okoli polnocsi nikse csudno pokanye, prascsanve zbiidi z-szna Berkes Mihaiya. Gori szkocsi i k-obloki be'zi i szkoro bi znak szpad-
no, ka je zagledno. Delavnica, stera je na dvo-riscsi szama obszebi sztala, je v-ednom ognyi bila. Tam je nyegovo odlicsno delo, nvegovo ime, vecs meszecov triidavnoga dela szad, te. lepi oltar goszpodnov, steri je 'ze szploj zga-tovleni bio, szamo ravno escse nikeliko szled-nyega gladjenva nyemi je ptrebno bilo dati. — Braniti je steo', ali ne je mogao, ar sze je ne mogao k-coj pribli zati k-gorecsoj hrambi. Vu dvojnoszti bodocsi szi je kecsko szkiibao. Pla-men tak da bi ga na szrdcej 'zgao, sze je po-mali 'ze dotikao nisterni talov oltara, potom sze ga je prijao i vdiljek be:zao ta po lepo vozre-zani i osznovleni napravaj.
Med tem szo vescsarje vkiip szpribe'zali i neredno brez cila szemtš vkrfz drkali. Zen-szke javkale, moski szo ne znali, zakoj bi pri-jali. Pa ravno zda bi trbelo ednoga zdrznoga csloveka, ki bi v-roke prijao pelanye ognya gasenye, steri je 'ze prek vdaro na Simon Gyorgya hi'zo i odnut doj do Bodon Antaia naszlparnice. Szrecsa, ka je ta hramba z-ciglom bila pokrita, ar ovak Bog zna, gde bi sze sztavo.  Celo nocs
aprilis 20.
DOSEVNI LISZT
Sdran 61,
osztavieni tam v szeverno-zahodnom koti nase dfzave, nego evang. szvet zve za Vasz i vecs bode znao za Vaso bfvoszt. V toj viipaznoszti Vasz pozdravlamo i damo Vam bratinszko roko i Vasz po-zavamo na szlo'zno, vjedinano delanye vu toj v»;ri, da nam bode po miloscsi bo'zoj mogčcse s?punyavati i obdr'zati opomina-nye apostolovo: nDr'zi, ka nias; naj ti niscse ne vzeme korono tvojo!" Tak naj bode S
(Vu evang. sz.veti dobro poznanoga vreloga, modroga i neobtriidnoga Zagrebszkoga sitr/ora verebratinszko pozdravianye, batrivanye i do tega mao za voio nasi intereszov vcsinyene sztopaje z-gen!ivim szrdcom zahvalimo! Proti nam vtegnyeno priatelszko roko k-tern z-veksov radosztjov primleno, ar od 5 let mao nam je je tak niscse ne ponudo. Na isztom fundamentomi sztojecsi, za Bo'ze kralevsztvo delajocsi, szmo edni i edni rnoremo bidti, naj zdrzimo, ka mamo ! Reditelsztvo.)
uclas.
Fiszao : Všradi A., poszlovencso Fliszšr Jšnos.
Grobi szo sze odpcrali, Sztince, zvezde potemneli, Cerkvi S2tena sze pocsila I zemla z-meszta genola. Na szrednyem kri'zi razpeti,
je niscse ne megno. Te sztari diihovnik je tiidi tam hodo med farnikmi i szvojimi krotkimi trostajocsimi recsami potihsavao nyih szrdc bo-iecse rane. Li Berkes Mihaly sze je ne dao potrostati. Ar je' tiszto, stero bi nyemi prvese ime, postenye znova potrdilo, ognyi na porob szpadnolo.
(Nadaljavanye   pride.)
Kiipte, ar je tu szenye pred dverami; szpravlajte notri, dokecs szija szunce i je lepo vrejmen; niicajte Bo'zo miloscso i Rčcs, dokecs jeszte. kr naj zna to vszaki: Bo'za Recs i railoscsa je ploja, stera nepride 'ze ta nazaj, gde je ednok bila. (Luthera govor.)
Med vdarjenimi ranami: - Szin Bozi szi etak zdehne: ,,Ocsa moj" ! Szpunilo sze jeu! Tarn na Golgolhe bre'zfni, Aled nezakopani csont'mi, Na stere tak pre'zalosztno Szfja szunce, — vr'ze tgnyo! Steri glob'ke ocsi volle Szo oda*vca prekunole : ,,Boj pi-eklčti, zakunveni 'Sknrjoth Judas tuk vtepeni. Bojdi od vszš preganj-ani Neszmileno zavrzeni" !
Celo te:o :znyim trpecse Meszta naidti nindri nemre, V-gMvi nyemi oh kak sirmi, Szrebro sze nyemi v.e mrzi!
—   Brezi cila hodi — blodi Eszi i la gori-doli; Vmoriscsa breg okolivrat
Je okro'zo vecs, kak dvakrat: Vszigddr sze aaza povrno Na Jezusa krrza meszto; Zaman sze ga tak ogible, Znova p^ li k-nyemi pride.
—   Messidsa kiis ga pecse, Krvi cena, — to szebro !zge, Stero v-prigiscsi sztiszkava, Nyemi duso, szrdce vmaVja.
—  Csi bi z-tem nevolnim szrebrom Szi mogao mir szpraviti on, — Zitek bi rad ta dao za nye,
Csi bi dobo mir, postenv^. Oh csi bi rnogao zvra'csiti, Krvno meszto cvekov szkriti!
Kmicsi sze okoli nyega. Szrdce sze 'mi sztrahsno briga; Zemla sze za"csa trosziti, Den sze na nocs premeniti. — I kak b!6di v-gosztoj kmici, Sze potekne tam na sztrmci, Vkiiper szpa*dne na pecsini — Neve, gde jeszte i hodi ? Gori sze zgledne na n^bo, Stera je tak kmicsna grozno : Z-nebe szpa"dne edno kaplo Vrocse krvf, 'mi na glavo. Gor sze zbiidi, zdranfa z-ta"mna,
Sztran  62
DUSEVNI LISZT
apriiis 20.
Od zhoda sze do zahoda
Bliszka, — lecse grmnszka sztrela.
—  Gor' szi zdehne: ,,Oh   niili   Bog! Odpuszti mi li zda. ednok" I
Ino, kak sze zgledne gori, Ober nyega on kri:z sztoji, Koga odao, na nyem viszi, 'Znyega rane sze krv cedi. Szkocsi, — bezi, kak zvirina Prčk po csontaj, griida kamna — Po Golgoth' brega   zreberji V-kmicsnoj nocsi szam jediai.
—  Ah, nikak nezaosztane
Pred kim be'zi, 'znvim vred ide, — Sztrahsna groza ga obide, — Vszigddr v-včkso mrezo pride.
—  Bezi, — be:zi, brez pocsinka. Vnemar, brezi vszega cila . . . Z-vrocsov glavov v-kamen vda*ri:
En »jaj« . .. szpddne .. . zlak ga vda*ri!
Telo mir m& . . . a, ne dusa! . . . Ona duze be'zi grehsna! Ta* pred vra"ta k-nebesz Bogi, Bodocsa vu velkoj moki: „0/2/ puszti me notri, ocsa, Ti vekivecsna milosztsa: Odpuszti, ka szem odala Szina tvojga jedinoga"!
—  »Sto szi ti, grehsni szin ? ka ma*s? Na   csujem«! . . . ,,'Skarjoth   Judds" ! . . . Ah 1 groza zide po neb", . . . Zvezde kdplo, — sztrahsno   grmi! . . . . . . Hozanna henya . . . ali szam Bog vopove szvoj szod zda tam!
. . . Htida diisa sze presztrdhsi Ino od tisztec vkra bezi . . .
—  Be'zi; — be'zi, — tecsasz be'zi, dokecs k-pekli nepribezi: »Odprite mi! velki greh mam, Na. vzemen lon, ar dobro znam, Vredna szem kastige vecsne; Nega od mene veksega
Na szveti etom gvesnika«!
»Sto szi? .. szkvarjenya nov' sztancsar?.
Dusa ercse : M'Skarjdth Jud^s" !
Plamtšn henya . . . >jaj« . .' . obnemi,
Mantra tiidi v-en' megnenyi.
Croza obhodi pekel zda:
»Nej te trbe! li idi vkra!
Idi odtec prekunyen szin, — Pekei je malo za tvoj bin" !
*         *
Z-nebesz, z-pekla voszfrana, Blodi, 'iskarjdtha dusa, Ni vu nebi, ni na zemli, Nemre ona meszta naidti.
—  Blodi, kak tenya mediava, Kak edna nocsna szkiisnyava! . Tii pa Oolgothe pripra*vla, Nevolo i mantre szpravla.
Kak duh pokvarjeni hodi, Szkitajocsa sze med liidi, Ar na etoj grehsnoj zemli, Golgothe jeszto zda tiidi, — Gde sze vszako dobro, szveto Zen^ vmarjat cseszto ono, — Na bicsiivanye, krfz, kak zna*s : Je pregnan vsza^ki Messids! . .
—  Judas je med nami vszigdaV, Nepreide, neveszne nigdar,
Ki dneszdčn tiidi oda"va, Nediiznim Golgotho szprdvla!
A   prekmurjei   evangelikus egyhaz es  a  diak-otthon. *)
Legutobbi idoben nemcsak elobeszedben, hanem a helybeli sajtoban is igen sok szo esett arrdl, hogy a beallt viszonyok miatt az itteni evang. egyhaz veszelyben van s ha a viszonyok nem valtoznak, megsemmisiilese biztosnak ve-heto. Gyeriilnek az egyhaz tamaszos oszlopai: az evang. lelkeszek es tanitčk. Mar ket gyiile-kezet lelkesz nelkiil van s mig elobb nemcsak minden evang. felekezeti iskola volt ellatva kellS szamban evang. tanitokkal, hanem az allami iskolakban is oly helyen, ahol tčbbsegben van az evang. valiasu lakossdg, mindeniitt evang. vallasu tanitč alkalmaztatott, tobb taneros isko-laknal pedig, barmily csekely szamban volt is kepviselve az evang. lakčssag, az egyik tanero-nek evang. vallasunak kellett lenni, hogy igy lehetov^ tetessek az ev. vallasu tanuldk hitokta-tasa;   most  azonban   mar  nemcsak  az allami,
*) Tekintettel az ugy nagy fontoss^gara, melyet ez a ktval6 cikk erint, kOzoljuk magyar nyelven is, hogy az esperesačghez tartozo hdrom magyar gyulekezet hivei is meg6rtsčk. — Szerk.
apriiis 20.
DUSEVNI LISZT
Sztran 63.
hanem az evang.   feJekezeti   iskolak   sincsenek j ellatva kello szamu evang. tanitokka).                  !
E ket jelensegben a prekmurjei evang. ! egyhazra nezve csakugyan komolv vcszely rejlik: rpasztor nelkiil elvesz a nyaj." Itt a tizenkettedik ora, hogy errol ne csak beszeljiink es irjunk, hanem er5s elhatarozassal, vas akarattal es lankadatlan, kitarto munkassaggal lepjiink a tettek mezejere ! Gondoskodjunk kel!6 szamu ev. j lelkeszrol es tanitorol! Itt azonban egy nagy kerdojel all elottiink. Hajlandok-e tehetosebb gazdalkodoink, kereskedoink es iparosaink, akik kepesek lennenek a mai tanittatas borzaszt6 nagy koltsegeit elviselni, lateiner palyara adni gyermekeiket, amikor ezen a palyan csak nyo-morusagot latnak, mig 6k gyermekeiknek a mezfigazdasagi, kereskedoi es iparos palyan sokkal jobb jovot biztosithatnak ? Ezt alig re-melhetjiik. Gyermekeikkel ugyan elvegeztetik a kozepiskola, vagy polgariiskola negy osztalyat, hogy az altalanos miiveltseget elsajatithassak s a szellemileg halado vilagtol el ne maradja-nak, de arra, hogy gyermeket hivatalnoki palya-ra adja, mar most csak a legritkabb esetben hatarozza el magat valaki.
Hogyan segithetiink tehat azon, hogy Prekmurje nepe kapjon sajat verebol szarmazott nemcsak elegendo szamban lelkeszeket es tani-lokat, lianem vilagi hivatalnokokat is ?
A szegenyebb nepreteg fiaibol kell nevel-niink ezen allasokra szellemi tehetsegben kivalo egyeneket! Csak az elemi iskolak tehetnenek tanubizonysagot arrol, hogy mennyi kitiino te-hetsegnek kell szunnyadnia ervenvesuletleniil csak azert, mivel nem volt anyagi eszkoze ahhoz, hogy kikepeztessek s azt a tarsadalom szamara sok hasznuan gyiim6Ics6ztesse. Szegeny ember, aki kiizd a megelhetessel, szivesen engedne gyermeket hivatalnoki palyara, de nincs neki hozza anyagi ereje, hogy kitanittassa. Itt tehat eloall a tarsadalom kotelessege, hogy a kiv^lo szellemi tehetseggel megaldott gyermekeket fel-karolja s kikepeztesse. Fentebb emlitett okoknal fogva kiilonosen egyhazunkra harul ez a kote-lesseg. E szempontbol a prekmurjei evang. egyhaz minden tagjanak figyelme iranyul]on a mar tervbevett »diak-otthon« felč!
Mintha a Vegzet is ugy akarta volna, mintha a Gondviseles maga sugallta volna egyhazunk hii fianak, aldott emlekezetu Kuhar Ferencnek, hogy hazat, szereny hajlekat, melyhez |
szep telek is tartojik, hasonlo celra az eyang. egyhaznak adomanyozza. Ez legyen az alapja egy oly emberbarati intezetnek, mely idovel a prekmurjei evang. egyhaz vedo angyalava fej-15dik ki s sirnboluma lesz az evang. egyhaz aldozatkeszsegenek es emberszeretetenek.
Feladata lesz a Deak-otthonnak elsosorban a legkivalobb szelleiri tehetseggel bird, evang. vallasu vagyontalan tanuloknak, akik lelkeszi, tanit6i es koztisztviseloi palyšra kesziilnek, ingyen lakast, elelmezest es segelyt nyu]tani, hogy a helybeli kozepiskolat elvegezhessek s utana szakiskolakban is folytathassak tanulma-nyaikat. Igy nyerhet a prekmurjei evang. egyhaz idovel elegendo szamban lelkeszeket, tanitokat, nemktilonbenakozhivatalok tisztviseloket. Ezekbol valnak majd, mint az egyhaz volt gyamoltjaibol, annak legnagyobb tamogatoi, az egyhaz szellemi epiiletenek legerosebb pillerei.
Masodsorban befogadja a Deak-otthon, amennyiben a hely es anyagi allapot megengedi, vagyonos es kevesbbč vagyonos sziildk gyerme-keit teljes es kedvezmenyes fizetes mellett, sfit mas valJdsu sziildk gyermekeit is. At kell tehat alakitani azt a szereny kis hazat s annyira meg-nagyobbitani, hogy sok-sok tanulbt legyen ke-pes befogadni, akiknek majdan nemcsak meg-felelo lakast, elelmezest, hanem szigoru, lehe-t61eg szakszerii feliigyeletet is nyujt, ahova bar-mely sziilo a legnagyobb bizalommal es teljes megnyugvassal helyezhesse gyermeket!
A Deak-otthon megnyitasat nagyon siirgos-nek tartom, mindenesetre mar a jov5 tanev ele-jere. Harom-negy tanulo befogadasara jelenlegi alakjaban is alkalmas lenne. Megnagyobbitasa-hoz, illetčleg epitesehez szukseges osszegre es fenntartasi alapra pedig haladektalanul meg kell inditani a gyiijtčst. Nagy, igen nagy osszegre, milli6kra van sziikseg. De ne veszitsiik el bizal-munkat! Eros akarat es tantorithatlan s lanka-datlan kitartas csodakat kepes mivelni. Egyha-zunk hiveiben meg van a kello aldozatkeszseg. Bizonyitja azt a legutobbi ket ev; mikor ez a videk evang. lakossdga milliokat forditott haran-gok beszerzesere. Csak apolni keil a vallas-erkolcsi erziiletet, az aldozatkeszseg onmagatol fejlodik es fokozodik. A vallas-erkolcsos ember onmagat erzi megjutalmazva, mikor masokkal jot tesz es gyamolitasra szorulo szegenyebb embertarsait segelyezi.
Sztran 64
DOSEVNI  LISZT
iprilis 20.
Nemcsak penzbeli, 'hanem tennenvbeli adomanvokat is keli gyujteni. Nem hiszem, hogy egyhazunk hivei kozoit akadna egyetlenegy gazda is, aki evi termesebol egy-ket liter gabonat, 3 gazd-asszony, aki egy-ket tojast ne ndna e humanus szent celra. Az osszeszedest bizonyara oromest vegzik s a hiveket adakozasra lelkesitik a min-den fiok-hitkozsegben vaiasztott gondnokok es felesegeik. Az ogesz esperessegben 6ss7.egyiilt tennenybeli adomanvok a sziikseges mennyiseg-ben a Deak-otlhonban elhelvezett tanulok elei-mezesere, a felesk^ pedig penzertekben a fenn-tartasi alapra "fordittatik.
Ne tssek a prekmurjei' evang. esperesseg kozsegeiben sem nyilvanos mulatsag, sem lako-dalom. sem paszita, sfit meg gyasz-szertartas sem, (niint ez uiobbi esetekben dicseretrerneiioan izraelila tesivereinknel szokasban van mindig a szegenyek szamara konyoradomanyokat gyiijteni) ne muljek el egy iiyen alkalom sem, ahol akar vigalom, akar szornorusag kozepette meg nem emlekeznenek a Deak-otthonrol s barmily cse-kely -adomanyt ne gviijtenenek szarnara!
Gviilekezeteink eSobb ¦ kotelesek voltak a soproni ev. iskolak fenntartasara bizonyos meg-hatarozott osszeget fizetni, neni lehetne-e most ezt az osszegei a mai viszonyoknak megfelelo ertekaranyban a Dedk-otthonra forditani ? Hi-szen ez itt ugyanolyan celt szolgalna, amilyent ott szolgalt. E felett az esperessegi gyii!es van hivatva hatarozni s rernelhetoleg kedvezoen fogia ezt a keidest clintezni.
Tekintettel arra, hogy aDiakotthon azallam szempontiabo! is eletbevago kozerdeket fog szolgalni, biztosnak veheto, hogy a kormanvnal allando evi allamsegeivt is lehet kieszkozolni. EJekinietben bizonyara nagv segitsegiinkre lcsz az esperesseg agilis fe]iigyeloje, akinek befolya-sos korokkel nagy osszekottetesi vannak.   .
Az itt elosorolt forrasokbol lehetne fedez-ni a Diak-otthon fenntartasanak evenkinti koltse-geit. Oriasi osszegre van azonban sziiksegiink epiiletenek kello mžrtekben valo kiterjesztesere, illetve felepitesere, tovabba annak az alapnaic elotereratesere,, melynek kamatjaibol lehetne a Diak-otthon gyarnoltjainak, vagvontalan tanuloi-nak a helybeli gimnazium elvegzese utan a szakiskolakban valo tovabb tanittatasa, hogy elethivatasukra teljesen elkesziilhessenek.
Azt is elo lehet teremteni. Amerikai hitsor-sosaink, verbeli testvereink, akik eddig   minden
sziiksegunkben oly nagy mertekben voltak segit-segunkre, bizonvara ebben is a legnagyobb szivesseggel fognak sietni — s mivel czuttal igen nagy es eie«bevago dologrčl van szo — meg nagyobb   aldozalkeszseg.;?!   segitsegiinkre.
Ezzel meg niindig nem mertilt ki a mi torekvesiink es farado/dsitnk a gvujtesben. For-duljunk joi megindokolt kervenyeinkkel azon allamok: protestans hiveihez, atnelveknek a penz-valutaja magasan ali, igy az Eszakamcrikai Egyesultallamok, Anglia, Schvvcic, Holiandia, Sclivedorszag, Norvegia, Dania es Csehsiova-kiab-!n levo protestans egyhazak legfobb elol-jarosagaihoz, atTielyek aztan korlevelekben fel-hivjak a fennhatčsaguk ala tartozo gyiilekezelek figyelmet a mi szorult helvzetiinkre es megindit-jak a segely — adomanyok gvujteset. Ettoi igen nagy sikert varhatunk, mert tekintettel a nagy valuta kiiliribozetre az aranylag kisebb adoma-nyok is iit nagv osszegeket tesznek ki.
Elmulaszthatlanul sziiksegesnek tartom, hogy a legkozelebb tartando esperessegi gyii!es a targysorozataba vegve fel a Diak-otthon iigyet is s kiildjon ki egy bizottsagot, amelynek feladata legven a gyiijtest a legrovidebb ido alatt megin-d tani, e targvban a kervenvekct elkesziteni es illetekes helyekre elkiiideni, a Diak-otthon sza-balyait es hazirendjet megszerkeszteni, annak szakszerii vezeteset felugyeletevel eilenorizni, a tarsadalomnak a Diak-otthon iranti erdeklodeset ebrentartani es eleszteni stb. Ezen bizottsag szereny velemenyen szerint nehanv taggal kie-gesziive az esperesseg   tisztviseloibol    allhatna.
Ha miadnyajan eros akarattal, tantorithatat-lan es lankadatlan buzgalommal tamogatjuk a Diak-otthont, az csakhamar oly hatalmas inteze-tte fcilodik, amely biiszkesege lehet Prekmurje-nek s nemcsak az evang. tanulokat reszesitheti aldasos jotekonysagaban, hanem azt mas vallasu tanulokra is kiterjesztheti. Ugy legyen !
A prekmurjei evang. egyhaz, egy szeveny tngja.
Zekaj podperarn i strim ,,DUsevni Liszt?"
Ar je vu vezdasnyem cati to jedini lfszt, steri evangelicsanszke vernike opoti, krepi i da-lesnyer vere brate bliizi k-en ovomi szpravla 1
At podperanye i razsirjavanve toga iiszta je vszakoga csloveka, steri szvojo cerkev lubi, diVznoszt i prilo'znoszt!
Ar je to nas liszt i nyega podperanye od driigoga nemre csakati!
dprilis 20.
DUSEVNI LISZT
Sztran 65.
Ponizna prosnya ednoga ¦ evangeiicsanca.
K prekmurszkim po!)o'znim evang.  zenszkam i devojkam.
,,Cseri Jeruzalemszke! nejocst; sze nnd menom, nego nad szebom sze jocsto i nad szinmi vasimi " (Luk. XXIII. 28.)
Z-temi recsmi sze obrno te na Goigoto ido-csi Zvelicsitel k-tim pobo'znim Jeru'zalemszkim 'zenszkam, stere szo ga med britkimi szkuzami na to szlednyo pot szprevajale.
Na koj je 'ze napre opominao szvoje vucse-nike, gda je 'znyimi na (6 sz!ednyo pot sztano v Jerirzalem, tak sze je tiidi do szlednye litere zgodilo. Protivnicke szo ga zgrabili, ospotali, zbi-csuvali, na szmrt obszodili, potom pa :zmeten kri'z na nyega polo'ziii. Szam na szvoji plecsa je tnogao neszti na Goigoto iiszti kri'z, na sterom szo ga zmed razbojnikami rdzpili. Nisterokrat je vkiip szpadno na poti pod nyega velikov :zmecsavov. Vnogo liidsztva ga je szprevajalo na to szlednvo pot, zrned nyimi te pobo'zne Jeru'za"lemszke zen-szke, stere vidocse nyegove grozne i velike moke, britko szo sze jokale. Zalosztile szo sze, gda szo vidile 'zmeten sors toga pravicsnoga, »ki je greha nL csinio i vu steroga viisztaj sze je jalnoszt ne o^sla" de zda donok na kri'zi zmed razbojnikami mogao szvoj nedu'zen   zitek dokoncsati.
Jezus pa vidocsi britke szkuze i zajokane ocsi nyihove, z-etov prosnvov sze je k-nyim obr-no: .,Cseri Jeru;zalenis>ike ! nejocste sze nad me-^oom, nego jocste sze nad szebom i nad szinmi vasimi." Z-tem je pogled ti pobo'zni 'zenszek do szvojega zaloszlnoga sorsa na izraelszkoga liid-sztva escse :zalosztnesi sors v 'zmetneso priseszt-ooszt steo obrnoti, opominajocsi je, na sze nad tem 'zalosztijo ino sze pascsijo od toga priseszt-noga trplenya szvoj narod escse pri cati oszlo-4boditi. — T6 je csinio 'ze prvle tiidi, gda sze je v Jeru'za*lem priblizdvao i jocsecs erkao: >da bi tf poznalo i escse vu etom tvojem dnevi, stera «zlisijo k meri tvojemi.« (Luk. XIX. 42.)
wCseri, Jeru'zalemszke! nejdcste sze nad menom," a^r jasz, csi r^vno po teskoj poti, k Ocsi idem k-onomi, ki je mene poszlao. Ali »jocste sze nad szebom i oad szinmi vasimi.« Ka bode z-yLsz, csi nede privasz toga prdvoga voja i vucsi-tela ? Nede tisztoga, steri bi vasz na pobo'znoszt opomfnao, i na bo'zo recs vcsio ? Ka bode zva'sz, j
csi sze nepovrnete ? Ka bode z dece vase ? Razi-dejo, kak ovce brezi pasztera, zablodijo vu pogii-belnoszt i kastigo pridejo.
Jezus sze k-tim pobo!znim 'zenszkam obrno, csi ravno zmed onimi, ki szo ga szprevdjali, je lehko vecs moskoga szpola liidi bilo, ali to 'zen-szko szrdce je bole csiitčcse, vu nyem sze ogen vere hitre vu'/ge, zen^zko szrdce je vernese, ba-trivnese, stero nedvoji, nevcaga tak hitro, kak te batriven i gizdavi moski. Ovo vu toj 'zmetnoj vo-ri szo vucsenicke Jezusa zatajili, osztaviM i raz-be'zali, ali te pobo'zne 'zensz-ke csi ravno zmed britkimi szkuzami, szo ga szprevajale na to szied-nyo pot. Tam sztojijo one szledi pod nyegovim kri'zoni i vu toj viizenszkoj nocsi szo tiidi one szamo sze viipale  k  tomi dragomi grrobi  pribii'za'va!i.
K tem poboznim zenszkam szc je obrno, te na Golgoto na to grozno szmrt idocsi Zvelicsitel i nyd proszi: »Cseri, Jeruzaletnszke' ne jocste sze nad menom nego nad szebom sze jocste i nad szinmi  vasimi.«
Eto posztno vržmen, zmed nami ttidi vnoge pobo'zne krs/tsenice diihovne ocsi na Golgoto obrne i ne s/amo edne ocsi sze z-britkirni szku-zami napunijo, gda vidijo nedu'zno trplenye toga pravicsnoga. Ali k lk ednok te na Golgoto idocsi Zveiicsitei je crkao tem pobo'zairn diisam. »Cseri, Jertrzaiemszke! ne jocste sze nad menom,« jeli bi ne lehko tak erkao i ieli bi ne lehko na to opcminao i proszo nase Prekmurszke ezang. po-bo'zne cseri tiidi ? »Cseri Prekmurszke! nejocste sze nad menom, nego jocste sze nad szebom i szinmi vasim;.« Ka bode z vdsz, z dece i verni-kov vasi, steri pomaii vszi brezi diihovni vojov i paszterov o.sztanejo! Evang vucsitelov ze szkoro nemate i pomali diihovnikov tiidi nebodete meli. Dve fafi szta 'ze na szirotinsztvo prfsle, sterivi kak te nevolen Laza> v tegujeta roke szvoje, proti tim szrecsnesim, i molita sze za 16 diihovno drob-tinye, stero doli kdple z sztola nyihovoga. Ka bode zvasz, csi po kratkom csaszi vi tiidi na te :zaloszten sors pridete ? Csi nebodete meii sto bi okrszlo deco vaso, nedte meli, sto bi je vcsio na pobo'znoszt i bogdbojazen, na liibezen proti Bogi i bli'znyemi, nedte meli, sto bi vam bo'zo recs gla*szo, nedte meli, sto bi vam Goszpodnovo szv. vecserjo %oobszlii'za'vao, oe, sto bi va*sz trostao vu nevoli i sto bi ta szprevodo vase lublene na to szlednye meszto tihoga pocsinka? Sto zod, jeli nepridete naszkori na tiszti sors, kak nigda   pred
Sztran 66.
DOSEVNI   LISZT
aprilis 20.
poidrgov sztotinov nasi ocsacke, kf szone-meli ni edne cerkvi, 3—4 dni szo dalecs potiivati mogli v Somogyvarmegyov vu Surd, csi szo bo:zo recs posziiihsati i z-Goszpodnovov s?.\\ vecserjov 'zi-veti steli. Aii ni na to pot sztopiti nedte mogli, ar jo zaprejo pred vami dneszden ie vnoge   granice.
Cerkvi te meli, zvone, slere S2te szi zdai 'zmetnim triidom szpravili titdi, ali te zvonovje po caiti nedelni i szvetesnvi den nemi grdtaio, zob-sztom do va'sz zvali v bo'zo hi'zo, csi nedte meii, sto bi vLsz vcsio i vam bo'zo recs giaszo.
Mi prekmurszki evangelicsanci szmo !ze pred . bojnov ne meli zadoszta diikovnikov i vucsitelov, driige narodnoszti szo prisle k-nam, steri szo sze nas ie/ik na'vcsi!i i tsk nase csrede voii i pasder-je grafali. Ali poeiom z viinszki orszagov zob-sztom csakamo diihovnike i vucsiteie, ar zaprejo pred nyimi pot nase granice. - - I sto bi 'zeio eszi k-nam pri.dti, gde do duhovnicke mogli poetom pri vojszki szlu:ziti i c^i (rbe, escse vu bojno idti, i gde drzava na diihovnike szamo delo i bremen deva, podpore nyim pa dati nescse.
Zagviisno 'zmetna je nasa vezda'snya sztava t escse 'zalosztnesa nasa prisesztnos?t! Evang. cerkev v Prekrnurji je 'ze dalecs prisla na Golgo-te tfcskoj poti, i csi nye nevolo escse dugo na pamet nevzememo, i csi mo sze escse dugo miidili nve z-cele mocsi na pomocs sztano i, teda ne csu-diivamo sze, csi mi tiidi na tiszti sors prfdemo, kak odnok to izraelszko liidsztvo, stcroga orsz^g je opiisztseni, Jeru!zčUem 1 cerkev porlisena, gde je ne osztao kamen na kdmni, narod steri je britke szkuze i opominaiocso recs Jezusovo ne steo bo-gati,ie raztepeni i raztorjeni po celom sirokom szveti. Ka manio tak csiniti ? Z-vkiiperdja'nimi rckdmi zobsztom csdkamo, z-temi sze od nase nevoie neoszlobodimo. Nasa lepa peszem nam veli: nPre-biidte sze ino csiijte, zov^jo vdsz vasi bratovje." Na delo zdto! Szkrbimo sze, na eti zmed szebom szi goriszhra'nimo i vonavcsiti damo prisesztoe vucsitele i dtihovnike, stcri szo z nase krvi krv, steri eti ma*jo szvoj do.n, szvoje sztarise, eti po- j csfvajo nyihovi ocsaki i stere szto i jezero zrokov k oasoj zemli prikapcsi. Na te cil szmo gori posz-tavili v Murszki Szoboti evang. sdiacski dom," v sterorn dobre pdmeti, szirmasko deco scsdmo za vucsitele i diihovnike vonavcsiti dati.
Szirotinszke fare ! stere :ze nemate  diihovni-kov i vucsitelov: podperate te wdlacski dom," na kak na prvle nyč nazaj dobile! Vi szrecsnese fa re pa, stere escse te csasz voje m^te, podperate te
dom, na znvega, gda va\sz vezda"soyi voji oszMvijo, nove dobite. — Mi evangelicsanci szamo na Gosz-podnoga Bogd i na szebe sze mamo nakloniti, zviin toga v-denesoyem vremeni doszta pomocsi od driigoga nemamo csakati — Isztina, jesztejo evang. orszagi, ali nyi prebivalci dnesz den sza-mo te neszrecsne nemske evang. brate poma*gajo steri szo od nasz escse doszta v-veksoi nevoli.
Isztina, cil je veliki i mi szmo szlabi! Ali neszpozabimo sze, ka z bo'zov pomocsjov i ver-nim szrdcom szo vszamogocsa ! Mravle, vcsele szo liidi ma^le, szlabe, ali gda vsze vkiiper delajo, donok kak doszta blagoszlova vkiipszrdvijo. Gde jeszte tiszti evang. krscsenik, steri bi ne steo nis-terno drobtfno za prekinurszfce evang. cerkvi lep-so priseszlnoszt alduvati ? Z-tem nepndemo na szirmastvo i nasa deca tudi od gidda nepreide. Ali jeli szo ze prvle vasi ocsaki tiidi ne aldiivali na te szvdti cil vere ? Jeii je ne vszdka fara pri-neszla od !eta do lefa szvojo d^cso na evang. visesnye solev Soproni!
Tak na bode po etom iiidi! Vszaka fara, csi drugo ne, tiszto sziljecse, ka nye od leta do leta vise osztanittje, na na »diacski dom* aldtije. Gde jeszte tiszta evang. fara, st°ra bi ne voscsila fa-lacsek kruha dati tisztomi csloveki, steri de mo-gocse ednok duga leta na dobro vcsio ny^no deco?
Jezus je na szvojoj sz!ždnyoj poti ^Cseri JeruVaiemszke" opominao na nyihovo prisesztno nevolo i ztem proszo, na sze pascsijo szvoj na*-rod, szvoie szini, dokecs je escse ne keszno, od nyL oszloboditi. Tak proszim zda jasz tiidi nase: ,,Cseri" prekmurszke, — pobo'zne matere, cvet^-cse devojke: csi lubite naso vero, csi posttijete orok nasi ocs^kov, csi scsete na poetoin tiidi 'zi-ve i gorisztoji evang. vera i cerkev v Prekmurji, teda hodte nam na pomocs i pomagajte nam, na sze ze v jeszen odpre evang. »diacski dom« v M. Soboti, dr od toga viszi 'zitek i szmrt prekmur-szke evang. cerkvi. Pom^gate nam, na nas ndrod tiidi nepride na tiszti sors, liki steri je Jezusa recs i prosnyo bogati ne steo.
Kak csiijemo, v Murski Soboti evang. 'zen-szko drtistvo, stero je 'ze do etoga mao na ,,ev. diacski dom" najvecs aldiivalo, je dokoncsalo, ka po etom vsze szvoie dohodke, escse te szled-n^i 'zukavec de na te szveti cil aldiivalo.
»Cseri« Prekmurszki ! nedajte sze od nyf oszramotiti; nasziediijte !epo, hvale vredno peldo nyihovo! V jeszen, csi toga csasz pride, naj vsza^ka hi'za, vszdka    evang.    familia,   ne   szamo
apriHs 20.
DUSEVNI LISZT
Sztran 67.
nisterni dinar, nego nisterno drobtino 'zivisa tiidi na \6 szveti cii aldiije. Vcsinmo mi tudi, ka ie mogocse, naj mi tiidi na Jeru'zalemszki szinov 'zaloszten sors nepridemo. Delajmo za naso vero i cerkev i neszpozabimo sze ka brezi szejatvi nega 'zčtve, brezi trtida nega blagoszlova. Na 16 nasz opomina Pavel apostol tiidi, gda etak veli: ,,To dobro pa csinecsi neobtrtidmo. Ar vu szvojem vremeni bomo 'zcii obilno csi dobro csiniti nehe- nyamo. Zato, dokecs csasz mdmo, zevszemi dobro csinmo; najbole pa zdoma*nyimi vere nase !" (Gol. .VI. 9—10).
ocsm  mah
Pobo'zni zvecsarek v Piiconci. Apriia 13-ga dneva, na cvetno nedelo, po poldnevi ob 2-oj vori vu cerkvi pobozni zvecsarek bode drzni. Z-lepim redovekom, z-darta*rdszkimi peszmami, z-deklamacijami, z-napreda"vanyem od stirisztoietne evang. peszmi itv. Vszdki je z-lubeanosztjov poz-va*ni. —
— Poziv. Szobotsko evang. 'zenszko drii'ztvo t. 1. aprila 13-ga drieva (na cvetno nedelo) po poldnšvi ob 5-toj vori vu Dittrihovom mozi-i na predanye bode drzalo. Stero bode sztalo: z-'zivi obra"zk (podob) obrazivanye, igre i dekla-mdciov napredavanya. Vsztopnina je 20 —15 i 10 Din. Csiszti dobicsek sze na Deaski Dom obrne. Karte sze napse pri Kardos J. dobijo. Visziko postiivano obcsinsztvo sze po etoj poti pozove i na podperanye proszi                       Ravnitelsztvo
Evangelicsanszke peszrnsne knige stirisztoletnico po celom Nemskom orszagi ma-jusa 18., na nedelo Cantate, poszvetijo. Ovak pa vesz leto predge, katekizacije oszvetki, gmajnszki i familszki vecserje, napredavanya, szpiszi vu novinaj itv. te cio bodo szliizsili, naj evangelicsanszke cerkvi zahvalnoszt za blagosz-lov cerkevne peszmi escse vu toj najmensoj gmajni tiidi vč)poka'zejo.
500 evang decč brez evang vucsitela. Szamo vu ednoj fari, G. Petrovszkoj, |e bliizi 500 evang. dece dnesz brez evang. vucsitela. Vu toj fari zdaj 'ze niti ednoga evang. vncsitela nemamo, dokecs szmo ji prvle 5—6 meli. Bili szo evang. vucsitelje v. G. Petrovszkoj farnoj-, Adrijanszkoj-, Siilinszkoj-, Sztanyovszkoj- i Že~ navljszkoj drzavnoj soli.  Sto   zna,   ka   vucsitel
szvoj karakter — i bojdi te vu vadiuvanszkom sztiani li ^dobra mlacsnoszt«, ali indiferentizmus-, kak naiehci i vonezbriszano ta prite'zi vu diiso gingavoga deteta, tiszti tiidi zarazmi, kaksa ne-varnoszt sze proti naso] cerkvi vu tom zmen-kanyi evangelicsanszki vucsitelov.
Marciusa 5-gn je minolo 250 let iomi, ka szo pred krvno szodiscse v-Po'zon pozvaii 715 prctestanski diihovnikov i vucsitelov, z-sieri, nisterne szo szledi za galerobe odali. Szpomemno szo z toga tem bole, ar sze zno-vics kmicsni oblaki tormijo obri nasz.
Vere vršloszt. Kak csujemo moravszka e^ang. gmajna je szvojega dlihovnika placso k-vremeni priinerno podignoJa, tak da vu veziias-nyoj dragocsi neue prisziljeni z-'zivlenya s/krbmi sze tesko bojiivati i z-cela de szvojemi diihov-nonii pozvanyi lehko szhVzo. Veszeli nasz etaksa vreioszt vernikcv. Z-szrdca pozdravlamo morav-szke vrele gmajnare.
Dr'zavne sole i kat. szvetki. Nedo-vedno szrno zvedili, ka vu vecsi dr'zavni solaj, gde szo vucsitelje r. kat. vere, deca pa do c0— 90 procentov evang. vere, sze ne drzi vcsenye na razlocsni veksi-mensi, - - zveksega 'ze tiidi od szamoga rimpapo tazbriszani-, rim. kat. szve-tesnyi dnevaj. T6 je velika krivica za naso deco. Za ednoga csloveka voio s/.e neszmi 60—70 dece z-sole odpiisztiti i tak indirekte na r. kat. szvetkov zdr'zavanye oporninati. Prvese vogrszko zrendeliivanye je vu tom tali szledecse bilo : Na one dneve, steri szo od miniszteriurna vere i vcsenya ednoj, ali drugoj cerkvi za szvetke szpoznani, k-isztoj cerkvi >;zlisec3im vucsencom je dopusztseno z-sole voosztati, ali drugoga vadliivanya deca szo durzni vu solo idti. Donok, csi bi v-tisztoj soli vucsencov 70°/u, ali vise iszte vere bilo, stera ravno szvetek ma, te sze lehko da pocsinek celoi soli, doticsno celonii zlocsi. Drzavni vucsitel je du'zen na szvetek szvoje cerkvi tiidi vcsiti, zvon csi bi celi zlocs poleg zgoraayega bio odpiisztseni. — Civilni koniisariat za Prekmurje v M. Soboti dne 30. jan. št. 388/s., je tiidi naznano vszem solszkim vodsztvom v Prekmurji poka proszte dneve. V-tom naznanili eden punktum szledecse veli: »Den reformacijszkega szvetka, to je 31. okto-ber, je za evangelicsanszke vucsence brezpo-gojno, za evangelicsanszke vucsitele pa te vcsenya proszt, csi szo vszi vucsenci nyegovoga zlocsa evangelicsani, csi   pa   hodi|o   v-nyegov
Sztran   68
DUSEVNI LISZT
apriiis 20.
zlocs tiidi vucsenci driige vere, teda te vu-csencov ne szme piisztiti brez vcsenya. Z toga szhaja viceversa, ka na r. kat. szvetek je du'zen r. kat. vucsitel (nolens-volens) evang. vucsence vcsiti. Nai sze pa to tiidi godi, goripozovemo pazko na to tak g. okr. sols. nadzormka, kak krajni solszki sztolec, doncsno prizadeti rodi-telov! --
Bokracsanci 'ze dorna majo zrendeliivani zvon. Na viizeinszki pondelek popoldnevi sze da prek szvojemi pobcrznomi pozvanyi.
Szamovolni dari na goridr'zšnye i raz-sirj&vanve Diisevnoga Liszta. Pintarics Ste-van Martjanci o Din, Ullen Janos   Mar+janci   8 Din., Sbiill Ferenc   Rankovci   ~>   Din.,   Andrecs Ferenc Szodisinci 5 Din., ml.   Vlaj   Stevan   Le-merje 5 Din., Sebjanics Franciska Brezovci 3 D. Stefan Kovacs, Graz 10. Din.; -   Eti   potrdiije-mo, ka szmo januara 28,-ga z-South-Bethlehema 2500 Din.   dobili, stera sunia je z-szledecsi da-rov vkiiperprisla: Podleszek Ferenc   1*5   Novak Jo'zef,   Novak   Janos,   Kucsan   Sandor,   Luthar | J6:zef, Siplics Lajos, Kiicsan Sandor, Grof Mik- j los, Dr. Stiegler Erno, Temlin Ivan, Cselak Fe- j renc, Maiacsics Ferenc,   Kovacs   Karoiy,   Kutos j Klari, Polgar Sandor, Katona Lajos, Baller Ka- | roly 1—1 dolar; vecs ii je dariivalo po 10 cen- | ti 8.80 dolarov; vszevkiip tak 29-30 dolarov. — I Radi bi nadaljavali! — Szrdcsna hvala!              |
Na podpornico (gyamintezet) je dano of-fertoriuma pri Bodonszki zvonov poszvetsiivanyi 866 dinarov; pri Szobotski zvonov poszvetsiiva-nyi 226 dinarov; z-Hodosa 138*87 Din., i na »Diacski dom« z-Hodosa 171*70 Din Velika hvala daritelom!                                                   j
Amerikanszko piszmo. Z-South-Bethle- j hema szo podgovorni reditel etoga liszta szle- I decse lepo, trostajocse, batrivajocse piszmo do-bili, stero eti z-cela napredamo. wVisziko Postii-vani Goszpon Farar! Nyuvo decembra 7-ga piszano piszmo szam v-roke ddbo i tiidi nyuv senk, steroga szo nama poszlali, kak meni i Szmodis Janosi. Za te nyuv dar nyim globoko szrcsno zahvalnoszt ddva. Dar szva z-veszel]om goriprijala, kak eden szpomin od nyih. — Na-dale mene proszijo, gbszpon Farar, ka na Dii-sevni Liszt Driistva kotrigam poracsam. Jasz to szrdca rad vcsinim i ne szamo vcsinim, nego szam 'ze csinio do tega mao tudi, ka szem mogocsi bio za nyega vcsiniti. Ali zda na nyu-
vo prosnyo szme pa escse pa vekso volo dobo med driistva kotrige ga razsirjavati i ne szamo med kotrige, nego vszaksemi liitheranszkoini bra-ti i szesztri, stere poznam. Zaka nebi to csinio te, gda takse cile, kakse Diisevni liszt ma i szlirzi lutheranszkim krscsenikom, bi du'znoszt bila szaksoj lutheranszkoj dtisi podperati i ne szamo podperati, nego i med brate i szesztre razsirjavati tiidi. 1 jasz pa io na pre szpiszano moje obecsanye mo probao, ka je szpunim, kak naj vecs placsnikov szpravim za Diisevni liszt. Zda pa osztanem z-mojim globokim szrdcsnim pozdravlenyom do nyih vu, So. Bethlehemi 1924- febr. 5. Kousz Jiinos.
Palerom i deiavcem. Okrajno glavarsztvo v Murski Soboii naroča vsem paiirjem, da mo-rajo vsi delavci, ki odhajajo na sezonsko delo v Belje, pred odhodom vlaka iz železniške pos-taje Dolnja Lendava pokazati železniškemu uradniku v Dolnji Lendavi potrdilo dr. Josip Briinne4a_občinskega zdravnika v Dolnji Len-davi, da so prosti trahoma. Brez^toga potrdila je vsakemu delevcu vstop v" vlalT prepovedan. Za pregled posameznih delavskih skupin glede trahoma plača dotični palir občinskemu zdrav-niku dr. Josipu Briinnerju 100—150 Din. Palirji se opozarjajo, da bodo vsi delavci, ki so oku-čeni s trahomom, zavrnjeni.
V-Csehoszlovakiji na Po'zonszkom (Bra-tiszlava) vszeucsiliscsi evang. nerkev theol. fa-kultas dobi, na sterom vu nemskom i magvar-szkom jeziki do tiidi drzana napredavanya.
XI. Pius rimpapa, kak sze glaszi, 1925. leta majus meszeca nikso bulo nakanuje vodati (zna bidti tazbrise coelibat, to je junastvo popev, ali mogocse, ka »na radoszt« popev zapove, ka szamo moskoga szakacsa szmejo dr'zati.
V-New-Jorki, v Ameriki, methodisti na 24 stokov veliko cerkev nakanijo zidati dati. Vu szpodnyih presztoraj bi med driigim internatus bio, pa escse kopaliscse tiidi. (Prakticsno : od telovne i diisevne necsisztocse bi sze naednok mogocse bilo odszloboditi tu). T6 bi bila nLj-veksa cerkev na szveti, i nye zidanye bi kostalo tak po Amerikanszkom bluzi 15 milijonov do-larov. —
Macdonald, te veliki voditel delavcov i zdaj 'zč Anglije miniszterszki predszednik, kak z-zavupne vretine sze glaszi, naj raj cste Biblio.
Neszrecse. Velika bajcarszka neszrecsa sze je pripetila v Ameriki vu ednoj bajci, v-steroj je bil6 175 bajcarov za volo ekszplozije. Ma bidti szo vszi bajcarje tu od 'zitka prisli.— Grozen viher je divjao v Atlanskom Oceani, steri je vecs oszob vmoro orano. — Katastro-falne povodni jesztejo v Szrednyoj Europi, na Portugalszkom i Spanyolszkom.
Stampano v »Prekmurski Tiskarni" v M. Soboti.