Lét. V. Évf.	Más>kisevci, I926. március 14.	Broj ii. Szám.
PoStnina plačana v gotovini.	C§*m — Ara 1-25 Din.
Gazdasági,, politikai és kulturális hetilap.
Vérsztvení. politi esni I kulturni tjédnik.
Dácsa.
Nigda szo 1 ü d jé 'živeli v ver-vanyi, ka jesztejo comprnice, me-rarje, szkisnyáve i tak daie. Persze, komi dobro ide, szi má vrémen premislávati od neobszto-jécsega dela, ki pa je pun drftgi nevöl i míszü, tiszti pa szamo na hladne obsztojécsa dela má cajt iniszliti, na kakso norijo né.
Denésnyi modernési szvét jiepozna nikakse comprnije, no esi verszke dogme edno pa drűgo escse napréprinásajo, vendar pa moremo pripoznati, ka edna sat-ringa jeszíe escse med nami, zivé v dobröti, preči dobro rejena, i tó je né ta nevidócsa, ali pa szamo od ednoga csloveka vidó-csa, poznána, nego je znána i poznána od vszé nász dácsnikov, tö je ta — dácse szkisnyáva.
Med dácsniki sto bi nebi poznao tő neszmerno sztvár, ki nász diisí kak te nigdasnye sztar-ce szkisnyáva je düsila po nocsi, gda szo sze po trudi na pokoj djáli Sto nebi vervao v tisztoj isztini, ka szkisnyáva je grlila sztarése lüdi z neszmernim sztisz-kávanyom, esi ednők moremo csűtiti i mí modernésa generacija i grlenyé té szkisnyáve. Csirávno ka jo nepoznamo vu tisztoj fan-taszticsnoj obüki, kak nigdasnyi lüdjé ki szo nedislivi bili i nameszto ka bi k zdravniki sli, po olajsilni bal'zam, szo trpeli „szkisnyáve" mantro, ki ji je düsila, grlila, i stero szo za szkisnyávo dr'zali né za te isztinszki beteg, steroga lasztniki szo bili.
Té nasi naprédnicke szo pa vendar szrecsnési bili. Oni szo szaino vervaii v szkisnyávi, po isztini szo jo né vidli i csűtili. Tem neszrécsnési szmo pa mi vezdásnyi lüdjé, gdaté szkisnyáve, te isztinszke szkisnyáve mantro, neszmerno sztiszkávanye öcsivid-no szküsávati, csűtiti moremo.
Prenásati denésnya bremena v formi dácse je te nájzdravési cslovek nemogócsi, tomi nevőlam i te'zkocsam nájbole vajenomi csloveki pa pamet na edem moment tüdi sztáne, gda szi scsé od té denésnyi dácsni nemogócs-noszt premislávati. Zaman nász tröstajo z zákonami zednácseni dávkov, esi sze da mogőcsnoszt dúgoga termina za tiszte krajine gde nega katasztra, niti ga ne-poznajo, ali za deszét lét ga
tisztom escse pridejo v réden capás nametávanya dácse té, gda nam 'ze niti giásza nebőde, odí-derno v váiovje bankrota, zavolo neisztinszke dácse i nyé bremeni.
Korošec je tüdi zdá gúcsao v bud'zetszkoj razprávi odté ne-inogöcsnoszti, ali né je ovado tő, ka je popravici vsze to on za-krivo té, gda je po bojni sö v Beograd i priklücsítvi závezek napravo, né je pa proszo obvéz-noszti, termin za vugodnoszt szlo-venszkoga národa, ki bi bila vugodnoszt tüdi za vsze drüge krajine národe, ki szo bili po mirovnoj pogodbi prikapcsene k denésnyoj nasoj dr'závi. Csi bi
szi tő tisztikrát vözvézao, bi sze zákoni 'ze zednácsiii, zednácsaji je pa né tüdi i té, gda je zatö mogőcsnoszt meo, gda je z célov szvojov klerikálnov armádov na krmili vláde btio. Zdaj krícsati je 'ze prekeszno, prah vu öcsi t'sz-toga iüdsztva trősziti, z steroga zavüpanyom tam kricsí léko, szpunyáva pa velénye szvoji püs-pekov, kak je tő g. Klekl odkrito povedao, nász niká neob-veszelí.
Li sze daie igrajte z národa voiőv, on pa naj trpi te'zke bremeni dácse, kí je denésnyega modernésega Iüdsztva szkisnyáva.
Vasárnap ostromállapot volt Budapesten.
Vasárnap reggeltől késő estig Bu-' ellen lázadásra és a társadalmi rend
dapest ostromállapot képét mutatta Ötezer főnyi rendőrség, vidékről felrendelt csendőrség és katonaság szálta meg a főbb utvonalakat, hogy a Vági-csoport által tervezett tüntetést megakadályozza. Szombat este és vasárnap reggel folytatatták a Vági-párt híveinél a házkutatásokat és vasárnap délig negyvenhatra emelkedett a letartóztatottak száma.
A házkutatások alkalmával sok röpiratot találtak, Dohány Ferenc kocsis angyalföldi lakásán pedig három vörös lobogót foglaltak le, amelyeken a következő felírások voltak: „Harcban a nemzeti munkáspárt! " — „Előre szociálisták !u — „Világ proletárjai egyesüljetek!" r
A rendőrségen egész délelőtt folytak a kihallgatások és letartóztatottak
elleni szövetkezés, valamint hatóság elleni erőszakra valló szövetkezés miatt indul meg az tljárás. Megállapította a rendőrség hogy a Vágiék nagyon élénk agitációt folytattak és abban résztvett egy ismeretlen egyén is, aki az utóbbi napokban gyakran megfordult Vágiék búvóhelyein.
Az Oktagonon, Appanyi-téren és más forgalmas uccakereszteződéseknél nagy rendőri és katonai kirendeltség volt egész nap elhelyezve magasrangu rendőrtisztek parancsnoksága alatt
semmiféle incidensre azonban nem került sor, mert Vági hívei ne kísérelték me a tüntetést.
A rendőri készültséget ezért este hat órakor megszüntették.
Nincsics Jugoszláv-oiasz együttműködésről tárgyalt Mussolinivei.
Mussolini és Nincsics mult pénteken folytatták a nemzetközi helyzet bírálatát és megvitatták azokat kérdéseket, amelyekben a két erszág szoros együttműködése lehetséges volna.
Nincsics a mutt péntek este a svájci AAontreauxba utazott, ahol családja üdül és március 2-án Fárisba ment, hogy a népszövntségi ülés előtt
Brianddal tanácskozott.
Nincsics elutazása előtt harmadízben is tanácskozott Mussolinivei és állilólag megállapodást kötött vele, hogy amennyiben Austria Németországhoz akar csatlakozni, Olaszország hozzájárul az osztrák köztársaság fölosz-latásához. Az olasz lapok szerint a megállapodás nem határozott hangú.
Je vsze mogőcse ?!
Na nas artikulus, napiszanoga natom meszti dnéva 21. II. 1926. v 8. broji nasega líszta, szmo dőbili szledécsi popravek:
„Ni res, da je proga iz Murske Sobote v Gornjo Radgono daljša ka-morejo napraviti i deszét lét pO I kor pa proga iz G. Radgone v Mur-
sko Soboto, ampak res je, da je oddaljenost v obeh smereh ednaka in pravilno izmerjena.
Ni res, da je vozna karta iz Murske Sobote do Gornje Radgone zaračunana po šestnajst Dinarjev, a ona iz Gornje Radgone v Mursko Soboto po štirinajst dinarjev, ampak res je, da stane direktna vozna
karta tako iz Murske Sobote v G. Radgono, kakor tudi iz Gornje Radgone v Mursko Sobotv štirinajst din.
Ako je pa potnik plačal iz Murske Sobote do Gornje Radgone šestnajst dinarjev, ni zahteval direktne vozne karte do Gornje Radgone, katero bi tudi dobil, ako bi prišel pravočasno k blagajni in zahteval direktno karto."
Načelništvo ž. postaje M. Sobota.
*
* *
—	Kaksa centrála.
—	Szemeniska ali kaksa.
—	Ali, idi k trisztő korátom. Tü je gucs od elektriesne centrále, stero scséjo goszpödje okoli »Novin« v Beltinci gori posztaviti.
—	Ej, ne daj sze vö szmeháti !
—	Na na, ti neverjes, pa sze ti tö szmé vidi.
—	Tő sze mi 'ze nevidi za szmeh, ali té szam sze malo né raz-poeso od szméja, gda szam preminő-cso nedelo czteo v Klekl-novi novinaj, ka — praj — centrálo scséjo delati v Beltinci za elektriesno szvécso.
—	Ja pa tüdi bode, znás !
—	Na na, vem ti pa tüdi verjem szamo ka je moj sészt lét sztár szi nek tak vzeo vö z-té novin, ka té goszpödje ali vküper zmešajo elektriesno centrálo z kaksim szemináriuma centrálov, ali z cérkvenov centrá-lov, ki nyim ravna politicsno delo za püspöke, né pa za národ, ali nevéjo tö ka je tá centrála ve tak v Fal-i odkec dobi vöd tiszti, ki ga naröcsi, ali pa zaistino scséjo kakso elektriesno centrálo naréditi na vetrnice, kak je tö moj sésztleten Stevek klapötec narédo na sztrehi.
—	Ti Tinek szi 'ze pá na frgo-liji. Ali neves ka sze szvét okőliBel-tinec obrácsa i ták Prekmurja szredi-na tüdi tam.
—	Ja, Toncsek, szkoroda ka bi ti vervao, ár je Beltinszka fara né dalecs od Csrensovszke, sze je na-lehci centrum v 'Beltince preszelo, ali od tisztoga hipa, ka szo Csren-sovesarje táksi glász poszlali v Beograda parlament, ka praj z követi neravna tiszto lűdsztvo ki ji je odébrala nego nyiva cérkevna vísesnya obiászt stero v parlamenti zasztőpajo i zago-várjajö, ti vecs nemrem vervati ka bi sze centrum nase krajine v Beltince mogao preszeliti. Vendar pa mi zná-mo csi „Novine" né, ka elektriesna centrála tam jeszte, gde je Fála i od-tisztec mi tak léko kűpimo tök kak mí scsémo. Csi pa té kakso drűgo centrálo míszlijo, te sze pa naj mantrájo, ali naj poglédnejo kaksi lekszikon.
—	V tom pa más tí isztino pa tvoj sészléten szin. Zdaj sze 'ze jesz tüdi morem szmejati i escse ednők precstém té novine, gda me 'zena szvádi.
Földosztás.
— Irta ; PREK MÓRIC. —
A földosztás kérdése igen érdekes, és mindig aktuális Manapság gazdátlan földterület nincsen ; minden hantnak, minden rögnek van törvényes tulajdonosa, gazdája, aki azt birtokában tartja s lehetőleg a legcélravezetőbb gazdálkodás utján hasznosítja. A föld adja az emberiség számára a minden napi kenyeret s mivel sokan vagyunk, nem szabad megengedni, hogy egy talpalatnyi termő föld is meddő maradjon. önkényt előáll a kérdés, hogy — kié legyen a föld ? Kenyeret mindenki eszik, tehát mindenki maga termelje a napi betevő falatját ? ? Ez nem lehetséges. Az embereknek foglalkozási ágak szerinti elosztódása ezt lehetetlenné teszi. Például a gyári munkás az nem művelhet földet sem pedig a hivatalnok stb. Tehát legyen a föld azoké, akik kizárólag annak megművelésével foglalkoznak, a gazdáké, a földmivelőké. Ezek a földbirtokosok, akik kisebb vagy nagyobb gazdaságukban hivatva vannak arra, hogy az emberiség számára a szükséges kenyeret előállítsák. Nagyon természetes dolog, hogy kisgazdaság kevés kenyérmagot, — nagy gazdaság több kenyérmagot produkál. A kicsi gazdaságnak talán nincs fölöslege, a nagynak azonban van, s ebből a fölöslegből jut azután azoknak, akik nem termelnek, lévén mással elfoglalva.
Mikor a világháborúnak ugy ahogy vége lett s a sok fáradt ember hazatért, ki egészségesen, ki megrokkanva, ki nyomorékon, az akkori lezüllött viszonyok között bizony alig-alig tudott igen sok elhelyezkedni, mihez kezdeni ? Fölvetődött tehát az az idea, hogy ezeknek, akik ugy is a haza rögéért küzdöttek, amennyiben rá vannak utalva, részben jutalmul, részben pedig hogy megélhetésüket maguk biztosithassák, földet kellene adni. A kérdés megoldását, mint arra hivatott tényező, az állam vette kezébe. Mint hogy pedig minden egyes birtoktestnek, kicsinek és nagynak egyaránt megvolt a törvényes birtokosa, fölmerült az a probléma, hogy az állam honnétt vegyen a fönt emiitett célra földet ? Máshonnan nagyon természetesen nem lehet, mint a nagybirtokból. Hogy ez
keresztül vihető legyen, tehát a föld tulajdonjogon való birtokolását kellett uj alapokra fektetni, vagyis a földbirtok reformot kellett próbálni. Erre alkalmasnak látszott az a sok nagybirtok, hitbizomány stb., melyek az uj államok
élfyetetlei).
Irta: K- V.
Adorján Ferkó teljes tudatában van hivatásának s ha valaki, ugy ő bizonynyal kifogástalan magánzó volt.
Tehát nem ő-e az, ki legtöbb joggal remélhetett. Ki tehát, ha még ő sem ?
Olyan elbizakodott önérztettel járt kelt a szinfaalk labirintjében, mint a régi jó világban egy Otho a Nero ud-varánal.
Ö hozott bokrétái, bonbon-t, szép szavakat egymaga, sőt még ráadásul dirigált egy rakás claqueurt és megvásárolta az újságírókat is.
Nos, Elvű a CSaei licu) liiarauilai hideg, hiszen mint a zuhatag ugy el-elepte e sok mindennel Adorján. Meg kell kódolnia, akárminnek tulajdonítja is Adorján áldozatkészségét, a mely lehet hízelgés, gyöngédség, szerelem, s nem gyanúsítható jóság, mely jövőjét biztosítja.
megalakulásakor uj elhelyezkedést nyertek, vagyis már most egyik állam keretéből a másikéba mentek át, jóllehel, a birtokok tulajdonosai egy más állam polgárai maradtak. Ezek a nagybirtokok önként látszottak arra a célra kínálkozni, hogy kielégítsék azok igényeit, kiknek földjük egyáltalában nincsen, vagy csak igen kevés. Az állani tehát rátette a kezét ezekre a nagybirtokokra, s több helyen megkezdte a földosztást, néhol pedig csak szekvesz-ter alá helyezte a nagybirtokokat, hogy alkalomadtán, ha már az agrár törvény végleg készen les/, elég földbirtok álljon rendelkezésére.
Hogy minő nagy fontosságá ez a ez a törvény, mekkora megfontolást és körültekintést igényel, kitűnik abból, hogy még mindig nem voltak képesek 6 év alatt ugy megszerkeszteni, hogy reményleni lehetne azt, hogy a hozzáfűzött érdekeket minden irányban ki-
Glászi
Elektrifikacija M. Szobote i Prek-murja. M. Szobota je po szvoji poob-Iáscsenci, szporazumno z obcsinami Ljutomer, Ormoz i G. Radgonya, preminöcsi tjeden z Falszkov elekt-rárnov pogodbo szklenola i podpi-szala za napelávo elektricsnoga toka. Tá pogodba je preci vugodna, gerent M. Szobote g. Benko je pa obednim zavezao drü'zbo elektrarne, ka med trémi mészecami vszáka obcsina M. Szobotske okolice za tö céno léko dobi elektricsen vöd i pod térni po-göjami, tüdi je priskrbljeno, ka vsze obcsine vu tom vremeni brezi vámé léko notri pripelajo za tö napelávo potrében materiái Vesznicsarje, naj-mre v bli'znyoj okölici Szobote, ki napredüvati scséte vérsztveno i kulturno, ponüja sze vam prilika, neza-müdte je. V tomtáli sze obrnite na obcsinszkí urád M. Szoboto za tanács, po sterom edem szküpen gyűlés na-právite, pri steroj priliki naj bode navzőcsi zasztopnik elektrarne, na sterom szi pogucste vsze pogoje. V ednoj liniji le'zécse » bcsine náj bi sze szporazumno pogajale, ár tak falé pride napeláva. Ednök kosta pé-néze, gda sze notri dela vöd, ali po tisztom je szkoroda ksenki poszvét, zahválnoszt decé-decé pa böde ne-zracsunliva.
— Razglas. Državna borza dela v M. Soboti išče večje število gozdnih delavcov za Kr. Šumsko upravo na
Lehet tör is, melybe a madár beleröpül. Mindenre, csak erre nem gondolt Elvira. Nagy kár. Egy színésznőnek mindig vigyázDi kell. Tört láini ojt is, a hol a szerelem gyanútlan arccal, édes szavakkal vagy halgata-gon, csak néha-néha lopva küldött tekintettel lép fel.
A tapasztalatlanság nagyobb művésznőt is legördített már a magas Olymról; ugy, hogy az iszonyú bukás aztán nyakát szegte.
A százkezü ügyelő leereszkedő mosollyal biztatja a türelmetlenkedő Adorján urat, hogy Elvira mindjárt elvégzi a jelenését, s aztán a felvonás végéig nem kell ismét megjelenni. — A z álfalún közt g^y^i^ó, óuUvi^ó. nevetgélő kardalnoknők tiszteletteljes hódolattal állanak félre Adorján ur előtt ki sóvárgó tekintettel nézi a színpadon éneklő művésznőt. A monokliját is felteszi, hogy jobban lásson.
Hogyne, mikor olyan igéző. Szép romanceot énekel; kezdetben kacérkodva tekint hol jobbra, hol balra, lemo-
elégiti. Nagyon megfontolandó, hogy hol mennyi birtok osztassék fel és kinek mennyi adassék belőle és minőföltételekkel ? Ebben a tekintetben általánosítani nem lehet, mert az igények egy és másik helyen teljesen eltérők lehetnek Például : nem lehet minden esetben megokolt, hogy egy jól kezelt és kifogástalanul felszerelt nagybirtokot feldaraboljunk, mikor esetleg azt a környező körülmények sem ki'ánják. A nagybirtokból csak annyit kellene elvenni, a mennyire föltétlenül szükség van a jogos igények kielégítésére. Könnyelműen nem szabad a földdel bánni, mert ez megboszulja magát s a kárt a köz is megérzi. Lehet valakinek annyi földet adni, hogy éhen halhat mellette, mig a másik sokkal kisebb darabon tisztességesen megtud élni.
(folyt, köv.)
Hírek.
Bledu. Delo se bo oddajalo na licu mesta v nedeljo, 28. marca ob 9 uri, in sicer v 15 partijah. Akordanti, ki na delo reflektirajo, naj se zglasijo dne 24. marca pri podpisanem uradu, kjer sejim naznani podrobnejše podatke. Drž. borza dela v M. Soboti, 12. marca 1926.
— Prijateljem sokolstva ! Sokolsko društvo v Murski Soboti je tekom 5 letnega obstoja v gmotnem oziru že tako daleč napredovalo, da si je že nakupilo stavbišč za lastni dom. Vsestrans ko uspesen razvoj društva v Murski Soboti je mogoč edino le tedaj, ako ima društvo svoj lastni dom. Da ta cilj čimprej dosežemo, se obračamo do vseh prijateljev sokolstva, do vseh onih, ki ljubijo naš narod, našo državo, da po svojih močeh prispevajo k fondu za zgradbo doma. Da ne bodo ostali darovatelji nepoznani poznejšim rodovom, se je odsek za zgradbo društvenega doma odloČil, da ohrani imena da-rovateljev v spominu na sledeči način: 1.) Kdor daruje en kamen po 5000 tin., tega ime se vreže kot ustanovitelja v mramornato
solyog a karmesterre, ki izgatottan veri az ütemeket, aztán a mint a romance mindig inkább andalgó lesz, lassan-lassan mintha öntudatát vesztené el, merengve tekint maga elé, s a végső hung mintha lelket vesztene, elhal ajkain. Fehudui a taps, Elvira magához tér, meghajtja magát és pajzánul kifut.
— Brávó picikém. Ez aztán csinos volt.
De mit jelent ez? Mitba Elvira ma nem volna eléggé hálás az elös-merésért. Kedvetlen, mitha valaki bántotta volna ; kezét nyujtja ugyan, ha nem olyan hidegen, érzéketlenül. Adorján ur nem emlékezik, hogy valami olyat tett volna, a mi sérthetné a művésznőt, s csodálkozik e különös magaviselet felett.
Elviia nagyon sajnálja, bocsánatot kér, de igazán nem tudja okát adni. Talán valami előérzet nehezedett a lelkére, de ő ma olyan nem jól érzi magát.
spominsko ploščo, ki se bo vzidala v notranjosti doma na vidnem mestu ter se bo njegovo ime vzidalo v temeljni kamen. 2.) Kdor daruje kamen po 1000 Din., tega ime se vzida v temeljni kamen ter obenem vpiše v spominsko knjigo, ki se bo v to s^rho otvorila. 3) Kdor daruje najmanj en kamen po 100 Din., tega ime se vpiše v spominsko knjigo. Prijatelji sokolstva žrtvujte po svojih močeh za zvišeno sokolsko stvar. Oni, ki pridejo za nami, Vam bodo hvaležni za Vaše darove. Prihodnji teden se bodo nabirali prispevki po Murski Soboti. Cenjeno občinstvo vljudno prosimo, da prispeva vsak pri svojih močeh. Odbor za zgradbo sokolskega doma v Murski Soboti dne 11 marca 1926. Načelnik Dr. Franjo Farkaš sodnik. Tajnik Leopold Armič geo-meter.
—	Revizija v obcsinszkom urádi v M. Szoboti. Po zádnyi dogodkaj pri hi'znom vértüvanyi M. Szobotskega obcsinszkega urada ki je doszta je-zér dinárov kvára narédilo za obesi-no, je dnesz obsztojécse obcsinszko voditelszlvo nato nagnalo, ka szo od velikoga 'župana z Maribora ednoga racsunszkoga szvetnika (számtanácsos) pioszili doli, ki zdá vsze.racsune od 1920 leta napré revidéra. Kaj táksega bi nisternim vesznicam trbelo posz-lati, ár nerédnoszt vecs mesztáj jeszte, né szamo v M. Szoboti.
—	Jablanove cepike szo 'ze prišle i vecsinoma szo tüdi raztálane za tiszte ki szo je naröcsili. 450 falátov »Bobo-vec« pa »Kanadka« je pa v kopano v ograesek spitala, gde sze bodo tálaié med interessente v poudélek 15. i v szrédo 17-ga t. m. od 9 do 12 vöre za kotrigo drüstva ia céno 14 dinarov za falat, za nekotrige pa po 18 din. falat. Potisztom sze vecs nebodo tálaié, záto zdaj naj vszaki ponüea priiiko ka nebode keszno i zamanszke to'zbe.
—	Szprotolésnyi tecsáj v dr'závni goricaj töda v szadovnyákaj sze bode obdrzao (za nász Prekmurce najpri-licsnese) pri Kapeli (Radainci) od 22. do 31. márca t. 1. Delavni program za tecsáje je szledécsi: 1.) vcsenyé za gojitev amerikanszki i domácsi vrszt trsztja i szadevenoga drevja ; 2 ) zbera
i priprávlanye zemlisesa za gonce i j
Köszöni szépen a virágot, meg a cukorket is ; a virágot majd naza viszi, pohárban megőrzi szépen, — a cukorból most nem kér, mert aztán nem tud énekelni.
Adorján ur most még jobban csudálkozik. Nem emlékszik, hogy eddig a művésznő félt volna a cukortól..
—	Legalább egy darabkát, kis szivem
—	Jól van, de csak egyet.
—	Igy ni. Ne lássa már haragudni kezdtem, de most kibékített.
Őszintén szólva azonban Adorján ur nem békült ki egeszen. A művésznő keblén egy rózsa virított, mely nem tünt el onnan, hogy az övénok adjon helyet, a cukorkát is mintha a szinpa-1 don egy kis gyermeknek adta volna oda — óh itt valaminek történni kellett. Meg kell tudnia, kogy ki az a vakmerő, ki mellette elsőbbségre merészel concurrálni.
szadoveno drevje; 3.) pripráva materi-ála za ceplenyé trszta i szadovenoga drevja; 4.) ceplenyé i prakticsno zvrsá-vanyaraz licsni form ceplénya, po steri formaj sze cepi trsztje i drevje ; 5 ) sza-jénye trsztja i szadovenoga drevja na sztálno meszto, i nyi oszkrba v prvi létaj; 6.) obrezávanye i gnojitev trsztja i drevja korone; 7.) od peronospore, oidija i grozdnoga zavijácsa i bojiiva-nya proti tem skodlivcom; 8.) zatirá-vanye smarnice delevára itd. i precep-lénye szadovenoga drevja. — Vszáki táljemálec tecsája dobi krvarteo i dnévno 10 dinárov, pripomocsek za hráno. Zvőn toga pa dobi tüdi nakon-ci tecsája, dobri vucsenci, cepilno skér. Tecsáji szo namenjeni za kmetske i vancarszke decske (negledöcs na sztaroszt), tüdi pa sze léko vcsijo drűgi interessenti, te pa szamo na lasztne sztroske. Prigiasziti sze je do 18-ga marca pri szreszki kmetijszki refarenti (glavarsztvo) oszebno ali piszmeno, ali pa v našem reditelsztvi.
— Heimer Oszkár je szvo' zobni atelier premesztil v Hart-nerovo hiso.
—	Földmives iskola Raki-csánban biztosítva. Mint értesültünk, az állami költségvetésbe 600 000 Din tudatott be, mint első részlete a rakicsáni földmives iskolának szükséges földte-rüttett kisajátítási összegére, egyúttal a kastély megváltására is. Ebben lesz elhelyezve az annyira szükséges (különösen Murszká-nak tejellátására) földmives iskola, mely evvel az összeggel már biztosítva van.
—	A dolnja-lendavai Mussolini. A dolnja lendavai polgári iskola igazgatója az evangelikus valásu tanulók hittan könyveit elkobozta, mert azok magyar nyelven vannak irva. Az igazgatónak ezen erőszakos eljárása -melyet talán „hazafias" felbuz-
nulmányozzák a vicinális vasutak átvételének lehetőségét arra vonatkozólag, hogy a vicinális vonalak az állam megváltsa. Ez főképp azért van, hogy a folyamatban lévő vasúti tarifák leszállítását a vicinális vasutak megvál-tássával egyöntetűvé tegyék. Miniszterközi külön bizottság tanulmányozza a vicinális vasutaknak járó tartozásokat, mely bizottság munkájával hamarosan végezni akar, minekután a helyiérdekű vasutak tulajdonosaival megkezdődnek a közvetlen tárgyalások.
—	Helyzet a tojás piacon. Az árak a szembetűnő tulprodukció miatt tovább estek. Vásár'ási árak a tojásnak az ország különböző részeiben drb.-ként 75—85 para között mozog, némely helyen azonban 50 páráért is kapható. Országunkból Svájc és Németországba van nagyobb kivitel, de általánosságban nagyobb a kinálat mint a kereslet, azért az árak is kedvük szerint állapítják meg. Eme két államba 145- 155 svájci frankért kell el egy láda tojás (Egy svájci frank 10 Din. 96 para).
—	Gazdasági konferenciát hivtak össze a novisadi gazdasági körök f. hó 21-ére, melyen más iigyek mellett állást foglalnak a mielőbbi adótörvény egységesítése mellett. Ugylátszik ezek sem biznak eléggé az uj egységes adótörvényjavaslat egészseges voltában.
—	Uj szeszmérési szabályrendeletet terveznek a belügyminisztériumban, mely szabályozni fogja annak kimárési lehetőséget korcsmában és kereskedésekben. Eszerint a kimérési engedély elérhetésére az illető község lakosságának száma is mérvadó lesz. Ezt a tervet a vendőglős egyesületeknek is támogatni kellene.
—	Uj gerent. Balažič István Beltinci eddigi gerentjét a főispán ebbeli állásától felmentette és helyébe gerentté Baligács István nevezett ki gerentté.
—	Véglegesített tanítói állásokra kiirt pályázatok Prekmurjéban : Brezovci, Kuzdoblana, M. Szobota, Szerdica és Dolnya Bisztrica. Mindaz öt iskolánál igazgató tonitói állás van üresedésben, melyre a kérvényeket márc. 31. kell az illetékes járási tanfelügyelőségnél benyújtani.
—	Kazaltüz. F. hó 9-én este fél 8 óra tájban kigyuladt Cipót József polo-
azt a jogot, hogy a környékbeli falvak is abban az árban és feltételekkel kaphassák meg a vezetéket illetve áramot mint azt Szobota kapja, amennyiben három hónapon belül a községek azt kívánnák. A községeknek egyúttal az a kedvezményük is megvan, hogy a bevezettetéshez szükéges anyagot is ezen időn belül vámmentesen hozathatják be ausztriából, a murszkaival egyben. Minden haladni akaró embernek fel kell ismernie a villany nagy értékét és olcsóságát ugy a világítás mint gazdasági és ipari téren tehát remélni véljük, hogy még falu sem fog akadni mely ezt az alkalmat meg ne ragadná. Kulturális és gazdasági haladásunknak ez is csak egy jelentős lépése lészen. Közelebb eső falvak azért már most, távolabbiak pedig ha nincsen elegendő enyagi erejük később feltétlenül kell hogy bevezette-sék. Felvilágosításért az érdekelt falvak forduljanak a m. szobotai községi hivatalhoz s a tárgyalásokhoz haladéktalanul gyűljenek össze. A modern gazdálkodásnak is ez egy íőfeltétele.
ÓDDÁVAM:
VESZEK
1 drb. lisztszitát (cilindert) 4 méter hosszút és 1 méter széleset. Ajánlatokat az ár állapotának megjelölésével kérem „\70DNI TT7LIN v Fü-cinci" küldeni.
Üzlethelyiségnek
és irodának
való helyiség kiadó a főutcában, Bővebbet özv Dr. GEIGERNÉ-nál Murska Sobota.
dulásában követet el.szerényvéle-I nai gazdálkodó szalmakazalja. A szal-
ményünk szerint jogtalan. Ezek a hittankönyvek magasztos célt szolgálnak, tehát, ha azok a tanuló anyanyelvén vannak irva, akkor békében hagyandók. Ilyenek után ne csodálkozzék senki azon, hogy egyesek Prekmurjének Horvátországhoz való cSatoltatását óhajtják!
— A volt Herceg Esterházy erdők tűzifája. Híre járt annak, hogy a volt h. Esterházy dolnja-lendavai uradalomhoz tartozó erdőségekből kitermelt tűzifát a mostani tulajdonos, a zág-rebi Janekovícs cég Prekmurjéből el akarná szállítani. Mivel most Medjimurje is kevés tűzifa felett rendelkezik, ezért mozgalom indult meg oly célból, hogy az itt termelt tűzifa elszállítása megaka dályoztassék. E célból Dr. Sla-vic prjlogi ügyvéd egy monstre kérvényt nyuott be sürgősen az erdőügyi minisztériumhoz, melyet a dolnja-lendavai körzethez tartozó községek lakósai írtak alá, kérve azt, hogy az itteni tűzifádnak vasúton való elszállítása ne engedtessék meg.
— Vicinális vasutak állami átvétele. Vasutügyi minisztériumban ta-
rna leégett ugyan, de mert hamarosan vetlek észre, a neki feszitett munkának köszönhető, hogy a tüz tovább nem terjedt. A tüz gyujtogatásból eredt.
— Pucinci ev. közgyűlés, melynek napirendjére a gyülekezet mult évi zárszámadása volt kitűzve f. hó il-ére, nem volt megtartva, illetve az egyház alkotmányának 39. és 43. §§-ai alapján, és 23. § jogán a gyülekezetnek egyik tagja indítványára a közgyűlésének többsége a gyűlés felfüggesztését határozta el s a kövekező közgyűlés napirendjére felügyelő vállasztást rendelte el, mindaddig zárszámadások nem tarthatók meg, mert felügyelő nélkül nem látja eléggé megvédve a gyülekezet tagjait.
—	Heimer Oszkár fogászati műtermét a Hartner féle házba helyezte át.
—	Kösségi számadások felülvizsgálására egész 1920 évig visszamenőleg a maribori főispántól egy számtanácsos érkezett M. Szobotába, mely az utóbbi időkben napfényre jött sikasz-tásokkal kapcsolatban vált szükségessé. Több vidéki községre is ráférne egy ilyen szerény revizijó.
—	Villanyvilágítás ügye M. Szobotá-ban düllőre jutott. Hétfőn irták alá a megbízottak azt a szerződést a Fali villamosmüvei, mely egész Prekmurjéra elegendő árámot szolgáltata volna kiépítését biztosítja. M. Szobota kiküldöttei egyúttal kibiztosították maguknak
Blanye late, stafline, váp-no, cement, kaktüdi vsze-féle koleniálno i specerij-szko blágo najfalésoj céni -: :-: oddáva :-: :-
HEIMER SAMU
v MURSZKI SZOBOTI
(na vögli, kak sze na 'zeleznico ide.) Kolodvorszka vilica.
Szaholje iszabolice
kí znajo šivati ali nevéjo k-coj rezati, ali pa vszi drügi(e) ki sze sivanya i k-coj rézanya navcsiti isztinszko scséjo, sze po nájmodernésem szisztemi, naj sze priglászijo pri: RÁJBAR LACI i ERZSI v Nemcsavci p Martjanci, kí szta po vecs létnoj prakszi vezdaj prisla z-Grádca. Pla-csilo po dogovori.
mumij. jmh1m3-.
Fizetőpincér
D. Lendava legforgalmasabb vendéglőiében azonnal felvétetik. Jelentkezni lehet:
KÚHÁR ISTVÁNÁL Márkisevci.
% - ! 25 rázni Norvéski márk za [JhZ, Din. 8.—, 50 rázni Törszki pa za Din. 20.— Vszáki kűpec dobi veliki cénik k-senki. IZIDOR STEINER najsztarésa trgovina z márkami (stemplinami) BROD n/S.
VÉES2STVENO.
Nas szadovnyák.
Krváva vűs.
Krváva vűs je edna ménsa vűs, kí napádne vecsínoma nase jablane, li narécoma napádne tüdi grüske, szlíve i kitiné. Tá skodlíva sztvár je v nasoj kroglini — 'zalosztno — prevecs mocs-no razširjena i narédi našemi szadov-nyákov — lasztníkom obcsűtno skodo. Vszáki cslovek jo gotovo pozná. Na veji, kaktüdi na ranaj sztéble zapázi-mo léko ménso ali vékso bélo kosz-matino. Csi tö koszmatino rédno pre-glédnemo, nájdemo kak prosző debelo erdécskasztoerjáve sztvarí, kí na szvo-jem zádnyem táli noszijo tenko, bélo vuno. Tö szo krváve vűsi. Csi je med prsztámi razmo!zd!zímo, poká'ze sze er-décskaszto krvávi szaft i odtoga sze imenüje nyi imé.
Krváva vüs sze pa naszeli tüdi na korenyé tak globoko, kak globoko má mőcs prihájati zadoszta zráka (lűf-ta.) Na mlajšem korenyé sze odnyí narédijo kak graj debele gombé (frunte.)
Krváva vűs sze szilno hitro raz-mo'záva í naprávi od szprotolétja do jeszeni do sészt i escse vecs za-rodov. Tö sze razmi, ž-edne szprotolésnye vü-zi sze brezi oplojenyá zarédi na milijone za-lege i je potáksem né csüda, csi je drevje vcsászi malokané bélo odnyí.
Krvávo vüs nájle'zé preprávimo v jeszén, po zimi ali na szprotolétje, gda je né lísztja na drevji, ovak pa tüdi célo leto. Vszáki 14 dni, ali kon-csibár ednök v mészeci poglednimo szádno drevje. Vűsi gnezdo, kí szo bélo prevlecsene, razmá'zemo z v pet-roli, v arborin ali v spiritusz namocse-nov cotov i je tak vnicsimo, Odcsiszt-sena gnézda naj sze namá'ze z kö'zov od szlanine (speja), ka zasztavi, da bi sze vűsi na tiszto meszto znöva na-szelile. Csi szo sze pa vűsi na korenyé naszelile, je potrébno drevje do korenyá odkopati, vűsi vöposztrügati i na korenyé tobácsni práh ali vápneni práh potrösziti ('zívoga vápna).
V növésem vremeni sze pröti kr-vávim vűsam, pröti ráznim göszancam i drügim skodlivcam celö priporácsa 'ze goraj navédení „arborin", steroga zdeláva fabrika „Chemotechna" v Ljubljani, i sze dobi tüdi potom „Kmetij-szke drü'zbe". Drévje more predvszem persze osznaj'ziti od majora, lisája, sztároga lüpinya i szkőrje, obrezati vsze szűho i pregöszto véje i vsze vkiiper sze'zgati. Natő namá'zemo z pripravnim omötom sztéble i debelése véke z mocsnésov ráztopninov „arbo-rina" ; na pét litrov vodé sze vzeme 1 kg. arborina. Rávnotak Vze namá-!zejo vsze rakove i druge rane. Dobro je, csi sze pár tjénov keszné, ali pa na szprotolétje robövje té krászt znö-vics do 'zívoga fino obré'zejo, z cílom, da rane le'zé zacélijo.
Odraseno visziko drevje nameszto mázanya škropimo z razrédcsenim ar-borinom z zatö pripravnov skropilni-cov, kakse mámo za gorice škropiti, szamo z podugsanov za tö pripravnov cevjöv. Té škropilnice pa moremo po nücanyi preči dobro ocsisztiti, ár bi je I ovak arborinp rezrizao.

Z-hája vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlnno 1-50 Din rekláme 1— mali oglaszi 0-7u Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt.
Rökopfszi, kl sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide
posílajo:	i	küldendők:
Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina j M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
M Á R K I S E V C 1 br. 20. posta MUKSKA SOBOTA. —: Postni esekovni racsun broj 12980. :— | —: Postatakarék számla száma 12980. :—
Megjelen'k minden vasánuip Előfizetési ára negyedévre belföldön I'" Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm. ként: szövegközt és nyiltiér 150, rendes 1-—, aprohudetés 0-70" Din és az illeték-Többszörinél engedmény.
Zdaj, prvlé kak drevje v mézgo príde je zádnyi csasz, ka drevje ob-varvlemo pred telkovrsztnimi skodlivci. Tó pa témbole, ár tüdi escse i dnesz valá tiszti zákon po stesom sze obsző-di vszáki szadjár, ki té vüsí nezadoszt-no priprávla.
Telko sze je 'ze píszalo ino gú-csalo od krváve vtisi i drügi skodlív-cov szadovenoga drévja, vendar pa ne-böde odvecs, csi ponovno opomínamo nase szadjáre na nájpotrebnésa i szil-nésa dela v szadovnyáki z vezdás-nyem szprotolésnyem vrémeni.
Grüske.
Szolnograska ali kak jo tüdi imenüjejo salzburgovka je rana létasnya grűska. Zori augusz-ta do szredíne szeptembra. Prinász je povszédi dobro poznána, najdemo jo tüdi v najmrzlési legaj i zemláj. Pogősztoma vídiino veliko sztáro drevje z velikov, vi-szikov i piramidálnov korönov. Je prilüblena i dobra. V cepics-nyekáj dela lepe i rávne sztéble, ki netrpijo od mraza. Gledőcs na lego je né prebrána szórta. Szád je zamázane erjavorudécse fárbe, imá celó 'zápnaszto, po-raztopno mesző, prav dobroga 'zmaja. Pobérati moremo szád pár dní prvlé, kak bi popolnoma dozoro. Nalehci sze óddá i raz- j posíla.
Dobra Lujza ali tüdi av-ranka je létasnya grüska. Zori sze oktobra mészeca. Tó celó dobro szorto je imenüvao nyéni odgojiteo Len g ural z-Avra'za po szyojoj zeni „dobra Lujza." Drevo raszté v mladoszti,ce!ő krepko i rávno i dela lepo sztéblo i vi-sziko, vószko korónov. Cvetje je neobcsütlívo. Gledócs na lego i zemlő je né prebrána, tüdi pri na szeverni sztrán obrnyeni szte-náj dobro raszté, ali tüdi v mrzli legaj i v vszé zemláj stero szo né preszűke. V vMsi legaj, na bre'znom, je escse edina szórta, ki sze r^obro obneszé. Poszebno dobro rodi, rano i rédno. Podú-govászto belícsnaszti szád je szrédnye velikoszti ali veliki. Kő-'za je gladka, rumenkasztozeléna, na szuncsevnoj sztráni pa rudé-cse razmázana Meszó je celó fino, popolnoma raztoplívo, pre-'zupnatno, celó prijétnoga zmaja. Pobérati je preči rano moremo. Dr'zí sze kakse stiri tjedne.
Viljamovka (Vilmos-körte) je rána létasnya grüska. Zorí sze od konca auguszta do prve dni szeptembra. Gledócs nyé lege i zemlé ne 'zeié doszta, raszté po-vszédik. Rodi prav rano, celo obilvo rédno. Poszebno je dobra za preceplávanye sztári drev.
Próti fuzikládiji je né obcsütlíva. Szád je veliki, rumenkasztozeléne köze, kí je keszné szvetloruména, vcsászi nikelko rudecskaszti, pi-kaszti i erjasztoflekaszti. Celó raztoplívo i szafticsno mesző je poszebno fínoga, disécsega 'zmaja. Berimo szád po málotn taki, kak posztáne kő'za rumenkaszta, da sze dr'zí vecs tjédnov; keszné pobráni pa posztáne meinátni. Májo je za nájbőgsa ráne grüske, i je za nasztolni nüc nájpri-mernési.
Lépi Boskop ali tüdi Bos-kovka je jeszenszka grüska. Zorí sze od oktobra do novembra. Roditi zaesne za máli cajt i bogato. Dobro raszté tüdi i v ve-terni legaj i celó v szűhoj zemli. Veliki, ali prevecs veliki, do tik-vene velikoszti, szád je szvetlo-rumeni, erjaszti fino piknyaszti. Belo meszo je szafticsno, raztoplívo (olvadó), szladko ino prijét-no disécse. Tá szórta je imenitna za nasztolni szád i za trgo vino.
Francuska (napoleonova) maszlenka (Napoleon-vajkörte) je jeszenszka grűska. Zori oktobra do novembra. Raszté v vszá-koj zemlé, poszebno pa na top-loj legi v závitji. V cvéti je neobcsütlívo, r odi pa celő obilno. Szrédnye 'veliki szád znaesilne zvoncsaszte forme, je rumenkasz-tozeléni, brezi rdecsice, jáko er-jasztopikuszti Bélo meszó je fino, celo zupnatno i zacsinyenoga dobroga 'zmaja.
(Nadaljávanje pride.)
Trztvo. Kereskedelem. Biágo — Áru
LJUBLJANA: marc. 12.
100 kg. Pšenica—Buza Din.		300-
> >	'Žito—Rozs >	200—
> >	Ovesz—Zab »	180—
> »	Kukorica	150—
> >	Proszö—Köles »	215-
i h	Hajdina >	260 —
> >	Szenő—Széna *	7250
> »	Graj—Bab csres. >	300-
> i	zmésan—vegyes bab	200—
» >	Krumpli »	80-
> »	Len. sz.—Lenmag »	500—
VELEPOSESTVO
grofa SZAPARY ima v Vuč-ji Gomili lepa, kalana čista drva za oddati. Bukova drva stanejo v šumi na mestu 100 din. reci eden sto dinarjev gozdne mere.
» Det. sz.— L.óherm. » 25Ö0-2800
BENKO: marc. 12.
Bikov. Telice Krave Teoci
1 kg.
Bika
II. I. prima
7-- 7-50 8'- 8-50
S Üsző {3 T— 7'50 8 - 8 50
S Tehén ho 1 -50 3 — 5* - 6 — Borju ) v 7 — 9-50 11" Szvinyé—Sertés	14 - 16-
Mászt I-a— Zsirl-a. . . 28 — 35"— Zmőcsaj—Vaj , . . .	30 —
Spé—Szalona .... — • 25'— Belice—Tojás 1 drb. . .	0.75
Makulatura papir
(régi újság)
olcsón kapható I. H A H h papírkereskedésében M. Sobota
Pénezi
1 Dollár . . . 100 Kor. Budapest 1 Schil. Becs 1 Kor. Praga . 1 lira . . . .
Pénz
D.
56-30 0.078 8-— 1-68
2 27
Zürichben 100 Din 9.155 sfrk.
Vsáki práznik, nedelo, četvr tek in soboto koncert. Svir; ciganska godba BARANYA.
Minden iinnep- és vasárna úgyszintén szombaton és csütőr tökön koncert. Játszik BARANYA
VELIKA Mnnlír NAGY-
kavarna IIHJUIIIkávéhá;
KIN0
v Murski Soboti.
V NEDELJO 14. márciusa popoldne ob 3, zvečer ob 8 uri
STRAHOTE MORA
Drama u 6 činova. Tvornica: EMELKA —FILM MÜNCHEN.
U glavnoj ulozi:
CART de VOGT i HELENA MAKOVSKA.
Die Schrecken des Meeres.
VSTOPNINA: Gornje lože 12 Din., spodnje lože 10 D., in II. prost 5 D. Lastnik kina GUSTAV D1TTRICH.
LEGJOBB
regények
magyar nyelvben már használt állapotban, rendkívüli olcsó áron kaphatók.
Családok
részére szórakozásnak
Uj idők
es
BORSSZEM mm
kapható : I. HAHN
papírkereskedésében MURSKA SOBOTA.
LEGÚJABB
Párisi és Bécsi kalapmodelok k lapujdonságok nagy választékba állandóan raktáron. Gyászkalapo rendelésre 24 ora alatt elkészü nek. Míndenemü kalap alakítást elválaltatnak. Filz kalapok IC Din-tői, bársony kalapok l(j Din.-tői kezdve kaphatok. Ugya ott nagy választék kötények, h risnyák, míndenemü kötőt á gyermekek és felnötek részér pipere és rövid áru czikek nagy v lasztékban a legolcsobb napi áro
A. Király
trg. z klobuki, perilom i krátkim blág<
M SOBOTA (Berger-féle há:
Szolid Pontos Iti árak! szolgálás
Ü3SII	miinii	■III
		
HIRDESSEN A
„Mőrszka Krajiná-bai