/ /
AJINA
Vérsztveni, politiesiii i \>fl T"n llTTTVTlfT Gazdasági, politikai és
kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
kulturális hetilap.
Szhája vszáko nedelo.
Naprej píacsilo:
leta 24.,
r/i !2., maszecsno 4 . V sviin-sztvo 70., V Ameriko 80 Dinarc za edna leto.
Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: '/2 évre
24, évro 12, I hónapra 4., Külföldre 70., Amerikába 80 Dinár évente.
Reditelsztvo i opravnistvo Szerkesztőség és Kiadóhivatal MÁRKISEVCI p. M.-S080TA
Rok' píszi sze eszi posila^o i sze ne vrnéjo. — Kéziratok idekül-dendők s nem adatnak vissza.
Cejna inseratov za □ cm:
Izjave, posziano, odprta pisz-ma l"50., réden veliki 1—., mali oglász 0 7G Din. i dávek. Pri vecs^rat popüszt.
Hirdetési árak négyzett cm.-ként: Nyiíttér és hasonlók 150, rendes hirdetés 1 —., Apró hirdetés 0 70 Din. és az íileték. Többszörinél engedm.
A rnétely,
meiy eddig csak gazdasági állataink betegségenként volt ismeretes, ma már nem csak ugy ismerjük. Ez tulajdonkép csak egy baciius, mely métely néven mérgezi, sorvasztja áldozatát, ennek rokona a másik [név, melyet háború néven ismerjük.
A háború izgalma, szenvedése, a nélkülözés, gyilkolást ösztön, vad életmód j szülte nemtörődömség a maga teljességében benne van még ma is a már polgári ruhába öltöztetett ember/'ségben, meiy azt mindig inkább az ak£or megszokott ka- í jiandvágy változatosságai felé hajtja, mint a nyugodt becsületes és emberies viselkedésre. Maga a háború szülte átalakulások, uj helyzetek és rendszerek is nagyban hozzájárulnak ehez s magukkal húzva a nép áradatot, iiletve az emberség ebbeli sanyarú helyzetét, egyesek élelmessége ugyanazon az adott alapon kihasználni törekedve, újra és újra bukkan a felszínre egy-egy uj „megváltó", kik e céljuk kérésziül vitelére a legpiszkosabb eszközök használatától sem riadnak vissza. Piszkolják másokat, hogy maguk bűnét avval leplezzék. Mint „próféták *, mások kezdet-közérdekű munkáját konkurenciális hason-eszközzei tönkre tenni, lejáratni akarják, habár ők maguk vannak legtisztább tudatában annak, hogy ezt saját céljaiknak elérése, nem pedig közérdek szempontjából teszik. Ezek is mind a háború mételye-[zettjei.
Ma már az emberiség nyolcvan százalékában nincs szülői, testvéri avagy felebaráti szeretet. Manapság már legtöbben [nem annyira a népjavát áliitják maguk elé mának, mintinkábh a népnek kijáró Ijavakat saját céljaikra fordítják. Fiu szülő Iellen, testvér testvér ellen, felebarát felebarát ellen képes harcolni és viszont. Nemzetiségi és nyelvi harcok, melyeket mindig nagyobbaknak mondják csak azért, hogy az ellene használandó fegyverek élesebbek legyenek, de sohs'em azért, hogy (tényleg kellene, de mert bizonyos elemek érdeke azt ugy kivánja.
Az ily embereket azonban, ha még [ugy is a háború mételyezettei, — annál is linkább el kell Ítélnünk, minél védtelenebb kisebb területén élő 11 e p n e k a kihasználásán dolgozik olyan burkolt formában, hogy a szegény nép észrevétlenül is az o szekértolója, céljainak elérésében saját árára — segédeszköze lesz
Ez a mi vidékünkön is ily formában |!átható és tapasztalható politikai tusa, mely [ha alaposan átgondoljuk nemcsak a polipkai harcokban merül ki, hanem a poli -kának következményeire is, mitől ma-
napság már létünk és jövőnk függ. Hogy a maguk hazugságait igazság formájában állítsák be, a másikat lealacsonyítani törekszenek, ha bármily hazug eszközzel is s erre az egyszerű népet, mint legalkalmasabbnak véltet használják fel, kiben csodálatos mód támogatásra is tatáinak, jóllehet csak azért, hogy ők is táplálhassák megmételyezett idegeiket, ha csak. kis változatossággal is. Igen, csak azért is, de hogy a dolog komoly oldalára gondolnak s vidékünk erőinek nem szétforgácsolódá-sával, hanem központosításával védekeznénk igazaink támadása ellen közösen, arra nincs akarat, mert akkor nem lehetne annyi „próféta".
Ugylátszik a sok vegzálás, elnyomás és meghunyászkodás a mi népünknek még ezután is jobban keli, mint a felemelt fővel való járás „a föld ura" és igazának tudatában.
Boj za pravico.
V parlamenti, pred vezdásnyimi po-csítnicami, je delo z cejlov mocsjoúv slo rávnotak, kak pri vérsztvi gda je vrejmen za szejatev, ali za zsétvo. Premiszlíli szo szi da je nyí plácsa nej zoubszton dána, nego za delo i szo delali, zákon za záko-norn prineszli ednoga dobroga, drügoga pá bozsnoga. Tou je da ali vsze dobre, ali vsze bozsne, ár nega taksega vcsínyenoga dela tüdi i zakona nej steri bi sze vszáko-mi vido ali nej vido.
Kak szmo zsé vu nasern preminoucsem líszti naznanili, je tüdi za ednoga táksega zákona volo vesz drzsávno namescsansztvo trétjega auguszta v sztrájk sztoupilo na doubo stiridvajszeti vör. Nyim sze nevídi zákon, kmeti sze pa vidi, prineseni od nove placse: Oni szo ztein sztrájkom protesz-tirali za volo vu novotn, zákoni odmerjeni tnáli plács, kmet sze pa veszelí, ár de menye porcije. Ergo tüdi i té je ednim dober drűgim bozsen.
Donok ka je pravica je pravica. Nis-terne csesztnike bi trbelo plácsati dobro i tou tiszte, steri bi sztem tüdi dácsoplacsil-ci na dobrouto bili kak neodviszni i tak praviesni.
Poglednimo szamo na priliko ednoga právoga szodnika ki je nej szamo zvrsitel nájvazsnejse drzsávne moucsi, nego i obed-nim zemelszki namesztnik nebeszke pravico-szlűzsbe. Nyega csíszta velikoszt obládati more vsze drűge, da tak vszi z-poniznosz-tjov naj glédamo na nyega, na nedotekli-voga, na praviesnoga, na od venkrajivoszti, nágibnoszti zse odsztoupivsega. Tou naj ga loucsi od profami vszákdenesnyi lüdi, stero
je pa szamo tak mogoucse csi sze z dobrov plácsov, tou jereálno za neodvisznoga dene, ki de tak na nyega visziko csészt giz-dávi, domá zadovolen veszeti, vu szod-niszkom sztolci gvtisen, od tezsávtníszii i bojaznoszti, mánie i szkrivnoszti oddaljen,
Isztina je, ka bi nepotrejbno bilou tri i pet i szedem birouvov za eden szoud, doszta bi bougse bilou nameszto doszti eden i toga dobro plesati, da bi tak od vsze odvisznoszti i sztrankarsztva odsztrányeni praviesno mogao szouditi i steroga velka zna noszt, nenavörnoszt i moráia moucs doszégne szedásnyi trej szodnikov. Naj bou-de trdi grád, v sterom sze sztere vszej napadov moucs vláda i sztrankarszka, po-liticsni mottojov i prtlivi elementov. Tak de konesno tiidi zadovolen vszáki kmet, csi-ravno boude vsze tou zsnyega tezski dáV-kov zhájalo.
Pritoin strájki pa szo nej vszi praviesno napovedali strajka, mogoucse tiidi szamo za szolidárnoszti volo szo csinili. Kak i v kakso formo bi mogao te kmet, szirmák páver strájkati, csi zse med toga vrejmena prinesenimi zákonmi priszilno delo, sészt-krátno porcijo predisujejo i zráven toga escse (prinasz) bozsen pouv. Tou sze zná, ka pri pávraj tou escse nejde tak nalehci, k tomi mocsno organizácijo i dúgo vrejmen trbej. Ali csi bi sze v krátkom tou zgoditi moglo i bi tüdi opravieseno bilou, míszlimo ka bi tou büo te isztinszki „ Boj za pravico!"
Huszárje.
(Národna peszem.)
Z-daleke tühine Huszárje jahsijo, Huszárje idejo Na nase krajtne.
Huszárje, huszárje Ví lejpi vojnici! Nad vami, zélnici, Sze dűsa radüje.
Bije v-prszaj szrdce I okou nemigne, Hej, vase korine Szo lescsécse szunce.
Kak lepou plavajo I menténye vasi, Geto vojnik jahsi I konyi plésejo!
Hej, li té zsítek je Zsítek za mladénca Vze drűgo je szenca Ka te szvejt csüdüje.
Zábta tak pojbára, Ocsa ino mati I Nemrem sze zdrzsati, Ident za huszára.

Kényszermunka
vagy kuluk rövid ismertetése.
Az utóbbi időben sokat halottunk kulukról, azaz az ebből kifolyó sopánkodásról és szidalmazásokról, de hogy tulajdonképen miből is áll és mire kötelezi az egyeseket ez a törvény, azt még az egyes képviselőink saját lapjai is szégyenlik megírni, kik mellette szavaztak. Hogy egy kis képet alkothassunk magunknak, kivonatosan mi hozzuk az alábbiakban. Ez tulajdonkép függeléke az útjavítási kényszermunka törvénynek.
Az útjavítási munkáknál minden állampolgárnak, illetve adófizetőnek, résztvenni kötelessége. Minden egyes kötelezett azonban ez alól mentesítheti magát avval, hogy fizeti pénzzel, illetve helyettesíti magát más munkással, aki 18 évnél nem fiatalabb és 50 évnél nem idősebb. A pénzbeli megváltás adóalapon vettetik ki, melynek alapösszege kézierőnél 20 Din., egy fogatos erőért 50 Din., autóért 100 Din. Személyek, kik 100—300 Din. egyenes adót fizetnek, munkakötelezettségük, illetve ennek megváltása kétszeresen számíttatik. Vagyis vagy adnak két munkást vagy fizetnek 40 Dinárt. Ha az egyenes adójuk 300—500 Din., három munkás vagy 60 Din., 500—1000 Din. egy. adónál négyszerest, 1000—10.000 Dinárnál tízszerest, 10.000—50.000 Din. egy. adónál húszszoros munkást, illetve az alapösszegnek a húszszoros megváltási összegét köteles fizetni s igy tovább.
Községi elöljáró határozza meg évről-évre adó és vagyoni állapot szerint, hogy ki mennyi munkást vagy fogatot köteles adni. K< a munkát megváltani akarja, azt már az összeírásnál kell bejelenteni. Senki nem köteles saját járási kerületén kivül teljesíteni munkát. Az ily munkás csak könnyű útjavítási földmunkára alkalmazható, a nehezebb az állampénztárból fedezendő. Az ily munkák az útépítési és rendőri hatóságok felügyeletével történnek. Megváltási összegek a pénzügyi ker. hatóság pénztárában kezeltetik s az illető kerület — amely befizette —- útjavításaira tartatik fenn, mint fedezet. Diákok, katonák, állami hivatalnokok s a munkaképtelen szegények nem vétetnek fel a kimutatásba.
Harding Amerika elnöke meghalt.
Tüdőgyulladás áldozata lett.
Harding amerikai elnök f. hó 3.-án tüdőgyulladás következtében meghalt. Halálhíre váratlanul jött, mert az utolsó hírek szerint betegsége javulást mutatott.
Még mielőtt a választás ideje elérkezett volna, az Egyesült Államok elnöki székére, Harding az eddigi elnököt betegsége az ágyba döntötte s a halál, mely egyébként nem válogatós s nem osztályozza az embereket sem kor, sem gazdagságuk vagy pedig tekintély szerint, az amerikai elnöknél is a saját egyenes utján menve, eloltotta annak is élete lángját.
Harding származásra nézve Skót, vallása budhista, kinek apja orvos s még ma is él, a 19. században vándoroltak be Amerikába. Harding 1865-ben született, iskolái elvégzése után tanitó volt, mely azonban nem volt Ínyére s tovább tanulta a jogot, minekutánna ujságiró volt és poli-
tikus lett. Kétszer kormányzó, aztán képviselő, mig 1921-ben elnökké választották meg köztársasági programmal. Az ö megválasztásával bekövetkezett a demokrácia teljes bukása.
Harding halálával Európa politikájára is uj fordulatok ideje érkezett el. Hogy ki lesz utódja az teljesen mellékes, a fő az, hogy Harding megkezdett és tervezett politikáját fogja-e tovább folytatni vagy nem; ennél láttuk legjobban, hogy a jelszó csak az volt »Amerika amerikaiaknak«. Amerika fősúlyt mindig arra fektetelt, hogyan fogja a háború gyümölcseit a maga javára megszerezni. Temérdek pénz, melyet hitelezett Európa államainak, nem tudta elveszíteni, mert első gondja
annak behajtása volt, ami rövidesen megtérül.
*
Harding halálával megüresedett elnöki széket ideiglenesen, azaz az uj választások megtörténtéig az eddigi alelnök Colli dge vette át.
Kun Béla megakarta buktatni Lenint és Trockijt.
Elrendelték elfogatását és letartóztatását
Egyes jelentések szerint a moszkvai cseka leleplezett egy összesküvést, amely Lenint és Trockijt megbuktassa és a népbiztosok tanácsa helyett egy tizenkéttagu direktóriumot ültessen, mely nemzetközi kommunistákból állana, Kun Béla és pétervári vöröshadsereg legfőbb parancsnokának vezetésevei.
Állítólag Kun Béla egy uj radikális-kommunista pártot alakított, mert Lenin politikája nem felel meg neki. Az uj kormány kell, hogy szigorúan kommunista szellemben vezesse az országot.
Az összeesküvés oly jól volt megszervezve, hogy csak jelre vártak s Lenint és Trockijt letar-
- Állítólag Ukrajnába menekült.
tóztatják, erre azonban rájöttek, mire kiadták a parancsot, hogy ugy Kun Bélát, mint a pétervári főparancsnokot letartóztassák s törvényszék elé állítsák. Ezt hívei megtudva, neki tudtul adták mire Kun Béla elmenekült s állítólag valahol ukrajnai párthivatalnál rejtőzik. Ellenben másik társát és az uj párt hiveit mind letartóztatták.
A nemezis Kun Bélát is, ugylátszik elérte s a végső bukását épen azon a fronton kell elszenvednie, ahol kezdte. Neki nem volt elég, hogy romlásba sodorta saját szülőhazáját, hanem azt a szegény népet is tönkre akarná tenni, akinek vendége, akiből ma él.
Triglavski breg zahtevajo Italiani.
Sztaliscse nase vlade. — Neutralno razszodiscse ?
Italianszka vojszka je zaszedla Triglavszki breg pri Itaiianszkoj meji, zavolo steroga je med politicsnimi krougi velko razburjanye. Szlüzsbeno sze szledecse naznánya:
Pítanye meje na bregi Triglave je telko nej szporazumnyeno med naso i Italijanszko vládov. ár je po odlocsitvi té meje nej szvetio povej-dana vszaka pika té linie, za volo steroga
PODLISZTEK.
Divatavrág.
Tak sze právi ka nega vragá, pá drügi prá-vijo, ka jeszte. Jasz tüdi tak právim, ka jeszte, úr csi bi ga nebi bilou, lüdjé ga nebi od zacsétka szvejta mao naprejnoszili. Odkoj pa szvejt gucsí, v-tisztom nika pravice jeszte.
Jeszte vrág csi glih nej v-táksem kejpi, kak ga doj málajo, vem bi sze ga te vszáki cslovek bojao i nebi sze dao po nyem zvoditi. Zse od prvoga pára lűdi známo, ka nyidva je prisztoupo, i prejk cejloga cslovecsansztva zsítki vszepovszédik gde je kaj dobra bilou, ali sze kázalo, te hűdi je preci tam grátao i nyé zadüsiti nakano.
Tak je 1 V-doszta formo sze on szkazsüje, doszta prilike náide po steroj, szvoje cíle doszég-noti, namenyávanye doprineszti scsé. Po steroj ednákoga náturnoga zsítka lüdí zmejsa, na gye-lino zapela, od szvojega prousztoga znásanya odvrné, z-braszklave, gvüsne pouti na szkliszko : zapela, na stero, kí szo ednouk zavdarili, hotécs letijo vu prepaszt pogübelnoszti i szkravjejnye, gde szo vecs szvoje dobrobodoucsnosztí gori náidti nej szpodobni, ár do konca prídti nigdár nemrejo i vszigdár bole i bole véksa nezadovolnoszt, vékse zselejnye obtezsl nyih blodécsi zsítek i sztávo.
Eto pout scsém nika od divata píszati, ali szibojdi od nosnye gvanta, od oblekávanya — od steroga zagvüsno, kak je tou nej dávno eden doli-
nec pravo, lehko právimo : »Ka sze je vrág szpravo v-nyega«. Nateliko sze je premejnilo vu obleká-vanyi, kam vísisega, kam nisisega réda, lüdsztvo, glédajmo bár ali moški, ali zsenszki szpoul, tak da bi vszi komidiáske pousztali. Prvejsa, pripravna, prouszta oblejka szu je na cifraszte cote preme-níla, z-sterimi veter plahocse i szmeh pobüdí vu vszákoga razmetoga csloveka vüsztaj, steri je v-prvejsoj postenoj oblejki nakeliko teliko národ-noszti tüdi naisao. I tou je tém bole nevarno ár szo sze z-divatom vréd tüdi lüdjé szpremejnili, tak vu dűsi, kak vu znásanyi i zsalosztno lehko vad-lűjemo, ka nej na dober, nego na hűdi kraj.
Divata vrág hodi med nami, poszmeháva sze nam, ponuja nam szvojo partejko, stero mi gledamo, glédamo — i k-koncovi pozselejmo.
Edna deklina sze vzeme z-vészi, vsteroj je escse divata zlo nej hodilo, szamo ednodvakrat na szenyi, gde je escse nejdoszta skoudilo i kak szlüzsbenica pride v-váras, z-szebom prineszé szvoj prouszti vesznicski gvant, steri je bár nejcifraszti, ali tém bole potrpécsi i pripraven. Rávno táksi kaksega je nyéna babica noszila i noszi dnesz dén nyéna mati i ocsa, steroga szo szami pripravili, szamí preli, len konouple szami szejali, na predivo otrli i szetkati dáli pri szouszedí, kí je tkálec. Ták-sega hizsnoga plátna sztáré szkrblive zsenszke vecs trout v-ladaj mája, steroga vszáko nit szo szvojimi prsztámí szprcle i szpravile. Z-szebom je prineszla krepke, tople i podkováne csízme, sterimi je isztina malo glaszno skrofala po cementnom flaszteri — ali zvöntoga szo hvále vrejdno pošteno i
szprávlena obütel bi'é. Prineszla je z-szebam na glavou roubec. viaszé szi je lepou v dvej kiti i v-té nakonci fal pántlik szpiejtala, ár domá vu vészi vsze dekline tak noszijo. Má lepou k-tejlí sztojécsi laiblin. Tákso szem jo vido v-prvom mejszejci, v-steroj oblejki je zadoszta stoutno vöká/ala, escse szem jo ednouk pohválo za tou, ka tak postüje vesznicsko nosnyo.
Teklo je vrejmen i za máli csasz zse nenoszi vecs, ta vesznicska dekiina csizme. Zagvüsno szo sze poplatje znücali ?
Oh nej! Gori jo je poiszkao te divatni vra-gícs vu oszobi s/.ouszedove hízsne szlüzsbenice, stera sze je zse po voraskom v-cifraszte divatno zasite cote oblekávala i etak nyej je právila :
»Csüjes ti Juliska, vrzsí zse ednouk tá té grde skroíajoucse, kuszti poplatov csrejvle. Rávno szi táksa v-nyí, kak eden vesznicski medved. Vidiš eti vu várasi sze nasika v-táksi grobianszki csrej-vlaj hoditi.«
Tak je gücsao spotlívo divata vrág k-Juli.ski. Spotárno je gúcsao k-nyej. Ona sze je od té spotne rejcsi zoszágala i zácsalo jo je szram nosziti szvoje dobre csrejvle.
Potom sze je notri szkrio te hűdi v-goszpé íájne ináie puncsike, stere szo szveklo szive bilé, mele szo zsnyoure, víszike, vouszke peté, na petáj gumi gori zabitoga, da szo nejrogátale, na vousz-kom goubcseci pa másiin zvézanoga, rávno ták-sega, kaksega mládi goszpocski mladénci na sinyeki pod brádov noszijo i etak je pravo Juliski: (Nadaljávanye príde.)
zdaj Italijáni Triglav zaszvojiti scséjo, Po odlo-csítvi je Triglav nas, nescsemo pa konflikta i záto püsztlmo celo dugoványe pred neutrálno komiszijo za odlocsítev.
Tak nalehci príde do konilikta med szouszid-nimi drzsávnimi csi szi zsé konflikt poiszkati scséjo. Nameszto míra escse nemirnoszt! ?
GLASZI. — HIXtiESK.
—	Oszebni glász Q. Ruzsics János bívsi notar na Tisini szo imeniivani za zacsasznoga upravitela pri okr. dávcsnoj oblászti v M. Soboti. Qratulíramo!
—	Blíszk je vúzsgo v pétek t. m. 3. pouleg Stridove v Ciganyscseki leszeno hizso kmeta Ftatz Jánosa, slera je vesz do práha zgorejla. Na dobro szrecso je vti nyej niscse nej sztanyüvao i tak vékse neszrecse sze je nej zgoudilo.
—	Neszrecsa. Donsa József, sztarejsi nas priátel je po ceszti mirno sou, gda naednouk z dvoriscsa kmeta Banko Viktora pribizsí vö nyega mládi zsrebec, steri je tak brszno szrmák sztarca, ka nyerni je nogou potro. Pripelali szo ga v spitál v M. Soboto.
—	Ráni zacsétek. Zsena Üt rosa Jozsefa z málé kanizse v M. Soboti je v omári szhránjene mela 800 Dollárov odsteroga klücse je zgiibila. Nyé 14 lejtni s?.in je za té dolláré znao pa csije rávno klücse on najsao ii je nej materi lá dao, nego dolláré vsze vő vzéo i zsnyimi odísao. Oda omár gori vtrgnejo té szo vidli ka szo dollárje tüdi zs-nyim odísli. Iscsejo ga na vsze kraje tüdi i zsandárje ga iscsejo.
—	V politicsnem zráki je mir. — pocsitnice szo do 20. szeptembra. Szamo niki v Beogradi osztáli poszlanci drzsijo gor zvézé z pocsívajou-csimi. — Miniszterje szo tüdi nisterni odísli, ti osztáli, steri szo bole puni dela i namesztüjejo odidoucse, májo szamo vcsászi tanácsivanye.
-	Kralj Alexander I. je szvojov tüvárisicov na letoviscsi v Bledi. Kralíca je po razglaszi szliizs-beni novin i po konstatiranyi treh zdrávníkov zsé ouszmi meszec noszécsa, vu tom sztáni pa zdrava.
Kralá Alexandra je voditelsztvo Ljubljanszkoga elikoga szenya za patrónusa proszilo, stero je prejkvzeöo i oblübo da pri zacs^tka szvecsanoszti de tam.
—	Radics bode nouvi liszt vödávao i toga v grszkom jeziki, steri de zsé te drűgi tjeden z-hájao v Zágrábi. Reditel bode Lukacs.
-	Nemska nevola je zsé véksa od szirmaskoga csloveka. Valuta páda, drágocsa je velka, lüdsztvo nezadovolno i sze burka. Za kakso malenkoszt
nougo pejnez trbej tak, da zsé dr/sávna banka prisziljena po 10 i 50 millión márk vrejdnoszt papirnatni pejnez vödávati. Eden dollár je v nemcsiji 2 millión márk vrejden.
-	Brezplačno vidiranje potnih listov v Argentino.
Generalni konzulat republike Argentin v Beogradi jávla, da bode v bodoucse brezplacsno vidiral iselejcse poutne liste zseljencem, ki potujejo v . ali 3. razredu republike argentnno. (Okr, glav. /76.)
—	Važno za izseljence v Ziedinjsne države Ameriške. Izselteniški pooblaščenec kraljevine Srbov, Hrvatov in Slovencev v New Jorku (naslov 443. West 22. nd Street, New Joik N. j.) javlja, da je njegov urad v zvezi z društvom „New Jar Travellers Aid Society"", ki gre novo-došlim izseljencem s svojimi zastopn.krni na roko in jim daie informacije. Zastopniki tega društva vršijo svojo službo na železniških postajah in lukah, tudi na Ellis Islaadu. Izseljenci, ki potujejo v New jork ali preko, se npozarjaio, da v slučajo potrebe vprašajo na železniški
postaji ali luki ali pa na Ellis Islandu samem po tes zastopnikih (Guide or the Sravallers Aid Socitey), ki jim bodejo dali potrebne informacije. — Izseljenci, ki potujejo v Pensivanijo se opozarjajo na drpavni urad za nameščenje v Fila- i delfiji (State Employment Service), ki ima na- I logo, da najde izseljencem iz naše kraljevine namestitev v raznih panogah poljedelstva in i industrije. Potrebne informacije v tem pogledu daje naš izšeljeniški pooblaščenec v New Jorku.
—	Személyi hir. Ruzsics János volt tišinai jegyző, jelenleg adóügyi hatóság tisztviselője, adóügyi intézőnek neveztetett ki. Ennek a kinevezésnek mindnyájan csak őszinte örömünket fejezhetjük ki.
—	Villámcsapás F. hó 3.-án, amikor minálunk \ is erős vihart várt mindenki, lent a muraközben veszedelmessé vált, Stridón Cigausček nevű hegyen i több helyen a villám is lecsapott, hol többek között Fiatc Jánas gazda egy fából épült házát fel- | gyújtotta, mely porrá égett. Szerencsére lakatlan volt és igy emberéletben nem esett kár.
—	Az uj gabonatermés nálunk muravidéken jóval alulmaradt a tavalyinak, mig az általános termést Jugoszláviában 30'Vo-al jobbnak mondja a földmivelésügyi min. jelentése. A jelentés szerint (?): Horvátországban: 4,450.000 q buza, 694.000 q árpa, 400.000 q rozs s igy ! tovább a többi országrészek jelentése. A lapok | ebből megállapítani vélik, hogy a kivitel nagy lesz, az országban magában pedig a gabona j ára alacsony. Igazán ideje volna rnár, hogy j a gabona olcsó legyen, de a míg az iparcikk j ára folytonosan emelkedik, trifailba a bánya- I munkás 50%-os béremelés miatt sztrájkol, a gyógyszer ára 100%-kal felemeltetik s az adót 500%-kal felsrófolják, aligha fogja a gazda olcsó áron a sok éhes és drága gyomrot kielégíteni. Miért nem kezdhetné meg a sok kapitalista gyártulajdonos, ki munkanélkül élvezi a nagy hasznot. Egy évig igazán megtehetnék s az iparcik árát alacsonyabbra engedhetnék, ami maga után vonna mindent.
—	A korai kezdet. Ütrosa. János Murska So-bota-i (Kiskanizsa-u.) gazda felesége elveszítette szekrénye kulcsát, hiába kereste, sehol sem tudta megtalálni. Jobbanmondva a 14 éves fia megtalálta, de az anyának nem szólt, mert tudta, hogy a szekrényben 800 Dollár van elrejtve. F. hó 3.-án a gyerek eltűnt s mikor a szekrényt feltörték, csodálkozva látták, hogy vele együtt eltiint a 800 Dollár is. Mindjárt jelentést tettek a csendőrségnél, mely keresi az eltüntet.
—	Martjanci. Dacára a nagy egymásutánban rendezett sok mulatságnak, talán egyike sem sikerült olyan jól, mint az 5.-én Vezérnél megtartott tűzoltó mulatság. Szép idő, pontos és jó kiszolgálás csak emelte most is a mulatság nivóját, miért is a jókedv sokáig együlttartotta a sok vendéget.
—	Argentínába szóló útlevelek díjmentes látta-i mozása. Beogradban székelő Argentina főkonzulátusa értesít, hogy a jövőben díjmentesen fogj láttamozni azon kivándorlók útleveleit, kik a vagy III. osztályban utaznak Argentinia köztársaságba. (Okr. glav. 1/76.)
—	M.-Sobota -D.-Lendavá i autóbusz forgalmat ahelyett, hogy Cankova és Sv. Jüri-felé is kiterjesztenék, a hírek szerint a közeljövőben be akarják szüntetni. Ja, biztos nem jövedelmezett a társaságnak napi ezer koronát tisztán, alább pedig ők nem adják, bárhogy is kárára van ennek a vidéknek. — ?
| — Norsinci. F. hó 2.-án Donosa József ács munkás az ntcán haladva gondolatokba merül. Ahogy Bankó Viktor gazda portájához ér, erős j iramban szalad ki az udvarból Bankó fiatal menye, ;
amely az öregember mellett egyet rúgott sszigénv Donosa lábát eltörte. Behozták a Murska Sobotai-kórházba.
—	Politikailag minden csendes csak a Beogradban időző néhány képviselő tartja fenn az összeköttetést a vidékre és üdülésre ment többi képviselővel. — Néhány minister távollétébben csak helyettesítéssel megbízottak és a munkával túlterheltettek vannak Beogradban, kik összeülnek néha tanácskozásra. Legutóbb is a vasutassztrájk foglalkoztatta őket, kik ellen a sztrájk miatt vizsgálatot indítottak s mozgositották őket kik most mint katonák kötelesek teljesíteni szolgálatot. (1094 évi Tisza-forma).
—	Muravidéket a varasdi törvényszékhez csatolják. »Bácsmegyei Napló« ezen cim alatt a következő érdekes cikket hozza : »Jogszolgáltatási tekintetben az egész országban a legnagyobb zűrzavar a Muravidéken van. A Muravidék egy részén épugy, mint a Vajdaságban a régi magyar törvények vannak érvényben, más részen pedig a régi osztrák törvények paragrafusai alapján szolgáltatják az igazságot. Azok a járásbíróságok, amelyeken a magyar magánjogi törvények vannak életben, a zombori törvényszék joghatósága alá tartoznak. Mozt azzal a a tervvel foglalkoznak, hogy ezeket a járásbíróságokat a varasdi törvényszékhez osztják be. Ez az intézkedés az eddigi kháoszt még csak növelné, horvátországban a magyar törvényeknek csak egy része volt életben. Ha tehét a muraközi járásbíróságokat a varasdi törvényszékhez csatolják, az esetben a járásbíróság más türvények szerint hoz ítéletet s a törvénszék a feiebbezést ismét más törvények szerint intézi el.« Ehez csak annyi megjegyzésünk van, hogy sajnos nélkül mindegy mert az ut is egyformán drága és hoz.szu ha Varasd ha Maribor az nekünk kijáró magyar törvény használata pedig ott félig van meg, amitt meg félig sem.
—	Harmincnyolc miliió mozdonyok javítására.
A minisztertanács a közlekedésügyi minisztérium indítványára 38 mitló dinárt szavazott, meg mozdonyok javítására, amelyek már a Magyar Államvasutak gépgyárában vannak javítás végett. Vajon fog-e kerülni egy mozdony ebből a sokból is a mi vonalunkra páratlan M. Sobota—Hodosira ?
—	Horvátországban letartoztatták Radics hiveit. Lukač, virivoticai faluban letartóztatták a község legöregebb polgárát, Simeta Györgyöt, mert házában a Radics-pártí emberek meg nem engedett összejövetelt tartottak. Ugyancsak letartóztatták a község egyik előljáró-tagját, Podravec földművest, mert a község elöljáróit arra akarta rábírni, hogy tagadják meg a hűségeskü letételét. Turanovac, viroviticai községben egy köztársasági zászlót koboztak el. Mikolics Rudolfi t és társait, kiket Osi-jek re szállítottak be, mert a dáljaí pályaudvaron hangosan éltették Radicsot, most erős kíséret mellett lekísérték Zagrebba, ahol az ottani államügyészség elkészíti eilenük a vádiratot. A most lezajlott osijeki sorozások lilán hét újonc mámoros fővel éltette Radicsot. Letartóztatták őket.
—	Lefoglalták a düsseldorfi német birodalmi bankot. A német Birodalmi Bank düsseldorfi fiókjának igazgatóságához julius 23.-án a francia katonai parancsnokság felszólítást intézett, hogy három napon belül hatvan milliárd márkát fizessenek a megszálló hatóságoknak. Mivel a bank a felszólításnak nem tett eleget, a parancsnokló tábornok elrendelte az intézet kót igazgatójának és föpénztárnokának kiutasítását. A bank helyiségeit pedig lepecsételték és működését beszüntették.
Hirdetések „Mőrszka Krajina"-ban
sikerrel járnak.
Gazdálkodás
az pedig mieiött kezével összekeveri a moslékot a Xrzsne cejíie. Kereskedelmi árak.
darával, a korpával, nem mossa meg a kezét, tehát	»sa ^	i
k5 aSCJ ö Jh^T* 12..
Sertéstenyésztőnek néhány fontosabb tudnivalója a sertésorbáncról.
Irta Nemes Miklós, volt járási m. kir. állatorvos M.-Sobotán (Folytatás)
Ezek ismerete mellett az a kérdés merül fel, mire kell figyelni a sertéstenyésztőnek és a sertéshizlalónak ? (hogy az orbánctól a tömeges elhullástól megkíméltessék)?
1)	Arra, hogy évenként legalább egyszer, a melegebb idő beállta előtt, amikor a sertések még teljesen egészségesek orbánc ellen kellően beoltassanak.
2)	Ha a szomszéd községben sertésorbáncos megbetegedések vannak és az oltástól számított 6 hónap lejáróban van, újra oltatni ajánlatos.
3)	Ha a sertések között az oltás dacára orbáncos megbetegedés lenne, — bár az nagyon ritka, de a fentiek szerint nem lehetetlen, a beteget azonnal gyógyító szrrummal oltsuk.
4)	A sertéseket ne kényeztessük el. Szoktassuk őket a hö- és időváltozásokhoz, esőhöz, fagyhoz, erős, napsugárhoz, hideg szélhez, meleg ételhez, mozgáshoz, jólakáshoz, koplaláshoz Eresszük ki őket a legelőre, a makkos erdőbe Ott lehetnek éjjel-nappal. Tul sokat ne etessük őket, inkább legyenek mindig kissé éhesek. — Az elkényesztetett, tul tömött, állandóan szomja, mozgás hiánya miatt eltunyult sertések, nagyon hajlamosak mindenféle betegségre. — Persze most az edzésnél csak a növendék sertésekre gondolok és nem a hízókra. — A túlságos elhízás beteges állapot, amelyet marhánál, ludnál, sertésnél megkívánunk.
5)	A hízókat nem tágas, sötét helyen tartsuk, hogy az oxydáció minél kissebb legyen, a zsíranyagok el ne égjenek, hanem lerakódjanak az állat testében. Az észszerű hizlalás valódi tudomány, mert nem mindenik állat hizlalható egyforma módon. Majd erről máskor irok. Annyit még hevenyében, hogy a kanokat és nőstényeket állatorvossal heréltessük illetőleg miskároltassuk ki — mert 30—35%-al kevesebb hizlaló eledel szükséges a teljes kihizásig és felülrá az ivartalanitott sertés husa, zsirja nem kellemetlen »sertésszagu« és finomabb, porhanyóbb, Ízletesebb még ha idős j is. A szalonnának kiolvasztható zsirja több, mint a nem ivartalanitott-é a töpörtő sem olyan szívós kötó'szövetes.
6)	A konyhából kikerült ételmaradékokat, tányér — tál — és evőeszköz mosogató vizet forralatlanul adhatjuk, de ha sertéshús nyersen lett a konyhába hozva, azzal ugy bánjunk mint a méreggel. Azt a vizet amelyet a nyers hns le-öblitésére használtunk, a nyers hus feldarabolására szükséges deszkának, késnek, kéznek tisztítására használtunk, ne öntsük sterilizálás nélkül a moslékos sajtárba vagy az udvarra, csatornába, hanem igyekezzünk minden cseppjét egy fazékban összeönteni és azt azon módon legalább 10 percig forralni.
7)	Ne engedjük a sertéskereskedőket, a herélöket, a cigányokat a sertéseinkhez, mert azok keze, cipője fertőző anyagokkal szennyezezett. — A herélést bizzuk az állatorvosra. — A cigányok kiássák az eltemetett, orbáncban elhullott sertéseket, azok keze befertözi az ajt ókilincseket, melyeket a sertés etetőnek is meg kell fogni,
megfertőzi a moslékot.
Mit hogyan keil végezni, ha egy betegsertést kényszerítve vagyunk leölni?
A vért, bélsarat, vizeletet el ne csepegtessük! A beleket egy az udvar vagy kert félreeső helyén ásott mélyebb gödör felett tisztítsuk. A bélsárt, vizeletet, epét és esetleg a fölere cseppentett vért az alatta lévő főiddel, az ólban maradt ürülékkel, a vályúban hagyott elleséggel és az alomszalmával együtt mind ebbe a gödörbe temessük. Ha a sertés kicsi és pár nap alatt elfogyasztható, feltéve, hogy a meghívott állatorvos a hust emberi eledelül alkalmasnak mondja, (a tanfolyamot végzett husvizsgáló ebez nem ért és annak tilos elbírálni az orbánc betegségre gyanús, közfogyasztásra szánt sertés húsát), főzzünk meg az egészet tormáshusnak. E/. által a bacillusok mind elpusztulnak. — Ha nagyobb a kényszerölt sertés, akkor azonnal pácolni is utána füstölni kell, különben hamar romlik. Jegyezzük meg, hogy a beteg állat husa hamarább romlik, mint az egész-séges-é. Pácolásnál, füstölésnél a fődolog, hogy a húsdarabok minél kissebbek legyenek, hogy a sós lé, a füst, jól átjárhassa őket..
A szalonnát nem szabad másra, csak a zsírjának kiolvasztására használni, általában az ilyen kényszerűit sertésből semmit ne együnk nyersen,
előzetes sütés, főzés nélkül.
A tömény konyhasóoldat 8 hét alatt pusztítja el az orbánc bacillusokat. A sóié ereje nagyobb, mert 8 nap alatt öli meg őket. — Ámde az olyan sőlében, amelyben orbáncos hus van, még 7 hét múlva is van fertőzésre képes orbánc bacillus. — A besózott hus belső közepe, a szokásos feldarabolás mellett, 4 hónap múlva is tartalmaz még elő és még hozzá fertőzésre is képes orbánc bacillusokat.
A füstöléssel, ha az 2 hétig folytonosan és erélyesen tart 2 fél kg-ot meg nem haladó besózott husdarabokban, az orbánc bacillusokat el lehet ölni.
(Folyt, köv.)
ED STAR L S
Antwerpen—New-York
s čuvenimi belgijskimi parobrodi „BElGENLAND"
najnovejši, največji in najhitrejši barobiod Red Star Linije
Največja udobnost, najmodernejša urejenost v kabinoh in tretjen razredu. IZVRSTNA HRANA. Vsa pojasnila dajajo brezplačno zastopstva RED STAR LINE:
BEOGRAD, Karadjordjeva ulica broj 91. ZAGREB, Trg I. broj 16. LJUBLJANA, Marijin trg št 2. GRUŽ, Obala.
BITOLJ, Bankarska ulica broj 12.

100 kg. Pšenica — Buza » » Zsito—Rozs .
> » Ovesz—Zab.....
» » Kukorca—Tengeri s » Proszou—Köles . . .. » » Hajdiina—Hajdina » » Ciraoka—Bükköny . . » » Otioubi (psen) Korpa (buza) » » Szenou—Széna . . . ,
» » Graj- Bab.....
j » Krumpi.se Burgonya . 1 kg. Lenovo sz. -Lenmag . . . » » Detelcsno sz -Lóhermag
III.
K i
»	»
»	>
>	>
»	■»
»	»
»	»
»	»
•s 40-I 40-
Bikovje S —Bika Telice g - Üsző Krave 0- Tehén >; 26' Teoci § Borju Szvinyé -g Sertés Mászt l-a—'" Zsirl-ő.	»
Zmouc.-aj--Vaj ,....»
Spej—Szalona.....»
Belice Tojás ...,.»
1500 1300 1300 1400 1200 1200 2000 1000 300 1600 340
II. 1
45 — 50-— 45- 50-— 30 - 40-— 54—60-— 85—90-— » 180-— » 140 — 160-— 4-—
M<
CA i
glászi.
Mindenkinek figyelmébe ! Mindennap lehet kapni fagylaiiot és friss süteményeket, özv. Nóvák Szidónia cukrászdájában Murska Sobota.
Naznánye! Vszáki dén dobi ledica (fagylalt) i
frisko szpecsenyé vu Novak Szidonei cukrárnic v Murski Soboti.
Előfizetések és hirdetések a murska tiskarnában is felvétetnek.
Prek-
d
CMPE/?
/
- . %
i nnrnursi nr*	r /
Sze lehko naroucsi pr'
v FÚJSZ JANEC OTTOVCI P O 21 i s ziko j
4
eejai
DOBRO VINO
v peovnici gr. Szapáry prevzeto L. za 19 koron óddá na veliko
Kühár Stevan
(VIa - kisav ci
idBM&aaaBKniMBsai—c

•131=8 5« i 1 Dollár. . . . 100 Kor. Budapest
Pénz
Ki 370 2
i 00 Kor. Becs . . ----- » — 50
I lira..... » 17-—-
Zürichben 100 Dinar 5 90
Hirdetések „Mőrszka Krajitia"-ban
sikerrel járnak.
HÜAMILNIOA v MURSKI í
Prej — Ezelőtt
MURASZOMBATI TAKARÉKPÉNZTAR _ _ (SZTARA GASZfl)
Z VRSÁVA VSZE BANCSNE DUOOVÁNYA. MINDEN BANKSZAKMÁBA VÁGÓ ÜGYET LEBONYOLÍT. V ZVÉZI	ÉRDEKKÖZÖSSÉGBEN
Z-„JADRANSKA BANKA B E O G R AD"-AL