MÖRSZKA KRAJINA
Vérsztveni, politiesni i kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Szhája vszáko nedelo.
Naprej placsilo: x/a leta 24., p4 12.. meszecsno 4., V zviin-sztvo 70., V Ameriko 80 Dinare za edno leto.
Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: 1/s évre 24, V* évre 12, I hónapra 4., Külföldre 70., Amerikába 80 Dinár évente.
Reditelsztvo i opravnistvo Szerkesztőség és Kiadóhivatal MÁRKISEVCI p. M.-SOBOTA
Rokopiszi sze eszi posílajo i sze ne vrnéjo. — Kéziratok idekül-dendők s nem adatnak vissza.
Cejna inseratov za □ cm:
Izjave, poszlano, odprta pisz-ma I'50.,í réden veliki l—., máli oglász 0 70;0in. i dávek. Pri vecskrát popüszt.
Hirdetési árak négyzett cm.-ként: Nyilttér és hasonlók 150, rendes hirdetés 1—., Apró hirdetés 0 70 Din. és az illeték. Többszörinél engedm
Levél Vas- és*Zalamegye
Főispánjaihoz!
Bár siket fülekre találhat szavunk, mint idegen alattvalóké, de mint kerületüknek közizgatási fejei, egyben a magyar lösszkorinány megbízottai Önökhöz kell, ihogy intézzük ezen levelünket, hogy, inint [egyedül illetékesek, a sok panaszt kormányukhoz juttassák és elejét vegyék, ha egy !kevés kis szociális érzékük is van.
Jóllehet csak helyi közegek nyers voltára, meggondolatlanságára és hetykeségére vall a dolog, mégis bátrak vagyunk megkérdeni Önöktől, van-e tudomásuk arról ások kellemetlenségről, melynek kitéve vannak -- a magyar határhatóság közegei által -Muravidék lakói, kik még ma is dolgaik elintézése végett kell, hogy a magyar határt átlépjék.
Panaszok az egész határmentéről érkeznek, de mint főbb átkelési pont, leginkább a Kotormány-i és Kédics-i határ- és vámőrség rovására, melyek főbb pontjaién a következők :
1.)	Bármilyen ügyben átkelő s rendes útlevéllel és vizummal ellátott egyén a határőrség durva megjegyzései, nagy uri megvárakoztatása nélkül tovább nem ; mehet Ha az illető nem tetszését nyilvánítja, a felelet csak „s . . . rugóm" lehet.
2.)	A határ mostani állapotának köszönhető csak, hogy kettősbirtokosok léteznek, de legkevésbbé oka annak a polgár, kinek istenadta joga, hogy éljen. 1 Mégis most kaszálás ideje elérkeztével még semmi intézkedés nem történt, hogy az idevalósi földmives azt haza is hozhassa a milye termett. Ha emiatt megyen át érdeklődni, is csak ggrombáskodás az ára.
3.)	Például Hodos mindig senye-házi malomba vitte őrleményét, fürészre fürészelni valóját, természetes szabadon. I Ma, a mikor az ő hibáján kivül a határ nehezíti meg ezt a forgalmat, ámbár a két kormánynak kellene ennek rende-zésézől gondoskodnia, ha átviszik is vissza küldik a szegényembert. Nemrégen megtörtént, hogy egy munkával agyon terhelt hodosi földműves fürészelni vitt senyeházára egy cseresznyefát. Reggel 6 órakor az SHS közeg készséggel irta alá ágyában a „határátlépést", mig 7 órakor kotormányra érve az ottani kapitány délig megváratta, inig nem édes álmából felébredt. Visszavíve a deszkát, a kapitány csak ugy engedte kivinni, ha egy deszkát lead az illető. Szegény
. embernek mit volt más tennie, mikor a
kapitány gorombáskodása már a s . , . j rugóm ig terjedt, kénytelen volt egy deszkát leadni, melynek minimális értéke 1 150 Dinár volt, s szomorúan avval el- j távozni.
Ilyen és ehez hasonló esetek egész sorozata szokott lejátszódni leginkább Kotormány és Rédics határhatóságai által, akkor, amikor a mostohaanyának titulált ország hatósága előzékenységet és jóindulatot mutat az ez ügyben jövő emberekkel szemben.
Tudjuk, hogy ott is nehézségekkel küzdenek, hogy vannak ott is bajok, de
hogy a szociális érzék egy oly néppea szemben, mely semminek nem oka, annyirz hiányozzék, nem tételezzük fel. Azért a-ily egyéneket el kell távolítani s helyettesíteni olyanokkal, kiknek van emberi érzél kük s az ily felelős, állásra alkalmasak. Míg ez be nem következik, addig azt sem hisszük el. hogy Magyarország tényleg komolyan gondolkodik is elszakadt magyar kisebbségek védelméről, ha ezekkel, kik többnyire magyar kisebbségek, oly mostohán hánnak el. Külsőre is roszt szint ad ez a magyar rezsimnek.
Kérjük és várjuk ennek jobbraforditását.

Nevoule Prejkmurja.
Nejga sto bi pomágati steo na nyé túzsnom sorsi.
Nej mogoucse doj szplszati vsze tiszte navoúle, stere szo sze naszlonile na lüdsztvo nase krajine z zacsétkom vezdásnyi granic. Ti edni jajvcsejo, ovi sze za tiszto pri tozsüjejo, ali kon-csno szo vsze edne navoúle, ár prido do pre-membe i ka dnesz toga, vütro zse ovoga navola boú i naszprotno.
Po zaszédbi nase krajine v drzsávo SHS szlišimo. Kakso mestrijo szmo predtém zvrsávali, takso mo tüdi i dnesz. Toú je tüdi znáno, ka szo nasi lüdjé nej bili i szo nej dnesz revolú-cionárnoga mislejnya, ergo kak vszigdár, tüdi i dnesz sze nyim ide szamo za bodoúcsnoszt, za bívoszt i osztáne nadale mirni preglédec tej ne-poszrejdno ga netíkajoúcsi prigod. Dönok pa na-pamet vzeme i zná toú, ka je falinga, da kmetísz-tvo, mestríja i trstvo vúvszem táli zaosztanyüje, csirávno je nyí obdelávanye nájintenzivnejse-
Nasa krajina je z tühini drzsávami obinye-na, stera nam szlobodni obracsáj krátijo na zvü-naj, v znoútra doj pa nemarno zvéz. Po taksem szmo kakedno v klanyi, szarni na szébe niháni. Z vékse je polodelsztvo prinász i csi toú nej dobro podpérano, moro ovi sztáni tüdi csűtiti poszledice, ár voúszko vküper szlísijo.
Moremo napamet vzéti ka je vzrok našemi szlabosztányi. Zseleznico edno mámo stera nász vézse zgornyim krájom, ali da tá tüdi szamo do edne velke neszrecse boú vozila, ár je proga
zsé tak nevarna. Té zgornyi kráj, csi zseleznica nevozi, pa escse bole obcsűti tá navoúla. Na priliko Krplívnik i Hodos je szploj zaprejti od na 32 km. lezsécse M-. Sobote od tisztiga mao, kak je ceszta Somoroúvci — Krplívnik odpádnola, stera je pod drzsávnim szkrbsztvom bíla. Tej lüdjé,szamo edno loúzsno ceszto májo z Domajn-sovec i vbozsnom* vrejmeni nenücavno, stere ja pa doszta krajša od ove bivše. Zakaj sze tá ceszta ne dá popraviti z drzsávnov mocsjoúv i tak napredüvanye toga krája naprej nepomore? Zakaj morejo tej lüdjé telko škode trpeti za volo previszike foringe, stera zhája ztoga, da pri kak-soj vozsnyi, v szlabom vrejmeni okoúli Vidonce morejo voziti blágo. Nej bi lehko toú krátko ceszto za dobro obracsájno ceszto naredili i tak té, zsé itak szrmaski narod naprej pomógli? Ali nejga csloveka pri oblásztaj, ka bi tak refrerao v kompetentní mesztáj ? Miszlimo, ka bi zsé ednoúk dobro biloú kaj delati za toú krajino, ár t zanemárjeni beteg — k szmrti pela ».
Táksa i priszpodobna dela szo nej szamo tá, ali doszta—doszta, stere pa niti vsze naednoúk podípszati nemre. Dabi sze najsli lüdjé, steri bi sze zsé ednoúk rejszan pobrigali za toú naso nanikojidoúcso krajino! Blájzsene |oblászthe volitve gda pridete, stere szte pozváne vsze toú poravnati.
Muravidék bajai.
Nincs ki segíteni akarna szomorú sorsán.
■
Leírhatatlan az a sok baj, mely az uj határ megteremtésével Muravidék lakóira származott. Egyik ezért panaszkodik, mások azért jajgatnak, de végeredményben mindegy a baj, mert idővel kölcsönösen felváltják egymást. A mi ma ennek a baja, az holnap már a másiké is leend viszont.
Az SHS megszállása óta ennek az államnak a kötelékébe tartazunk. A milyen mesterséget akkor folytattunk, olyat fogunk ma is. Tudott dolog az is, hogy a mi népünk nem re-volucionáris természetű, tehát, mint mindig, ma is csak a létért való küzdelemben veszi ki részét
s csendes szemlélője márad az őtet közvetlenül nem érintő eseményeknek. Mindennek dacára észreveszi és tudja azt, rni teözi hiányossá azt, hogy a' vidék földmivelése, ipara, kereskedelme nem ugy haladnak előre, mint az intenzív és szorgos munkájuk révért elvárnák.
Vidékünk először is idegén államokkal határolt, mely szabad forgalmukat kifelé megbénítja, lefelé pedig nincs vasutunk, mely a legolcsóbb fuvar ebben az esetben. Tehát mintegy kelepcében vagyunk. Mindez oka annak, hogy a főfoglalkozási ág, a földmivelés pang, mely aztán — nagyon természetes,— kihatással van a vele szorosan összefügő ipar és kereskedelemre is.
Így elzárva, magunkra maradva, mint egy kicsi gyarmat vagyunk, kik támogatást sehonnan nem kapunk. Még ha gondoskodna az állam jó utakról, valamelyest csak segítene rajtunk, de biz' ez sem történik. A mi utaink voltak, azaz csak voltak jók, ma már azok i's tönkrementek. Egy vasutunk van, mely a felső vidékkel fentartja az érintkezést, de az is £sak addig, mig az alépítmény tönkrementek miatt egy nagy szerencsétlenség ennek is véget nem vet. Az egyedüli kiút reménye is befellegzett, a megkezdett M. Sobota—Ormož-i vasút építését is beszüntették. .. (Állítólag) No és akkor . . . ?
Ha valvmi keveset is törődnének velünk, legalább az utakra fordítanának egy kis gondot, de ezt sem. Egy példa, mely legjobban igazolja állításunkat: Hodos, Krplivnik M. Sobotától 32 km.-nyire esik. Az egyedüli jó és rövid utja, mely Szomoróc eleste előtt meg volt hiányzik. Van még egy erdei utja, de rossz idő esetén közlekedésre alkalmatlan, ha vonat nem . közlekedik, a mi megszokot, ezt az utat nekik 10 km kerülővel Vidonci felé vezető megyei uton kell megtenniök. Mennyivel drágítja ez meg a fuvart, mennyi időrablást idéz elő s evvel .a gazdasági termény árainak visszaesést, mely maga után rántja az ipar és kereskedelem pangását.
Ha a határ azt a rövidke utat, — mely állami kezelés alatt volt (Szomoróc—Krplivnik) — elszakította, miért nem csinált az állani abból a még rövidebb Domanjševci—Krplivnik erdei útból egy rendes közlekedési utat, az úgyis szegényes vidék előmozdítására. Vagy nincs ember a hatóságoknál, ki erről referálna iltetékes helyen ? Tatán mégis jó volna már valamit tenni e vidék javáért, mert „az elhanyagolt betegség — halálhoz vezet".
A prekmurjei vasutak.
A huszadik század culturájának aligha van nagyobb szégyenfoltja, mint a két prekmurjei vasút, amelynek kizöldült töltésén megrozsdásodtak a sinek, mert nincsen rajtuk közlekedés. Egészen bizonyos, hogy a civilizált világon egymagában álió, példa nélkül való eset ez! Meglevő vasutakat, melyek 100,000 életrevaló, üzleti érzékkel bőven megáldott ember által lakott vidéket kapcsolnak be a világ forgalomba egyszerűen üzemen kívül hagynak (mert az a »forgalom« ami hetenkint háromszor — de épen nem biztosan — Murska Sobota és Hodos között van csak paródiája a vasúti közlekedésnek) s egykedvű közömbösséggel nézik azt a borzasztó küzdelmet amit ez a vasulhoz szokott vidék a közlekedési eszközök hiánya folytán legelemibb szükségleteinek megszerzésért folytat, holott minden nehézség nélkül meglehetne nyitíii a közlekedés legegyszerűbb útját: a kész vasutat, ez nemcsak közgazdasági absurdum, de valósággal kultur botrány. És valószínűleg olyan botránya a haladás századának, amelyről azok az illetékes tényezők, melyek a népek boldogulásának, fejlődésének mai őrei, semmit sem tudnak. Mert ha azok a különböző nem-
zetközi fórumok, amelyek most a népek jólétére vigyáznak, tudnának arról, hogy itt két — nagy részbep a nép pénzén épült üzemen kivül levő vasút van —, lehetetlen, hogy ne tiltakoznának ezen állapot fenntartása ellen.
Tenni kell tehát arról, hogy ezek az illetékesek tudomást vegyenek erről a dologról. Egy népgyűlés, amelyen Prekmurje joggal elkeseredett népe imponáló sokasággal meghozott határozatával a vasúti összeköttetések létesítését követelné, tán nem lenne hiába való munka különösen akkor nem ha e népgyűlés határozatait panas? formájában eljuttatná a népszövetséghez, az interparlamentáris conferentiához vagy más ilyen a népek földi üdvösségén munkálkodó egyesülethez.
*
* *
Hetenkint háromszor közlekedik a vonat Murska Sobota és Hodos között. Hétfőn, szerdán és szombaton. Az eléggé nagyszámú helyi forgalmon kivül ezeket a vonatokat használják azok is, akik elég elszántak s neki vágnak egy Magyarországba való utazás fáradalmainak. A három utazási nap közül azonban csak a szombat délután az, amikor közvetlen vonatösszeköttetést lehet kapni Dávidházán Körmend illetve Szombathely és Budapest felé. Vájjon nem lehetne valahogy megcsinálni azt, hogy ez a helyi közlekedés kedden csütörtökön és szombaton legyen, amiáltal mégis megvolna a lehetősége annak, hogy hetenként háromszor volna közvetlen csatlakozás Magyarország felé. IJetenként háromszor!! Ez csak nem túlságos kívánság az Urnák 1923-ik esztendejében? Annál kevésbbé mert ennek a mi vasutunknak igazán mindegy, hogy hétfő és szerda helyett kedden és csütörtökön megy. Ez nincs kötve semmiféle csatlakozáshoz. Talán meglehetne ezt is csinálni, ha valaki megmozgatná. Tán a polgármester ur — mint egyedül hivatott representansa a városnak megtehetné ézt egy hivatalos átirattal. Meg kell próbálni. Ártani nem árthat, legfeljebb nem használ.
*
* *
De menjünk egy kicsit a humor birodalmába is, amit annál könnyebben cselekedhetünk, mert hisz a Sobota—Hodosi vasúti forgalom ugy is oda tartozik. Valamikor, amikor még körmend— muraszombati vasútnak hivták ezt a mi tótsági vicinálisunkat, sok jó és kevésbbé jó viccet csinálták rája, mért sok minden vicinaliáda esett meg vele. Olyasmiről azonban, ami a mult héten történt meg, nem tud eddig a krónika. Ugy esett az eset, hogy a mult hét szerdáján 45 perez késéssel indult el a vasút s vigan kocogott egy darabig. Ha hízelegni akarnánk neki azt mondanánk, hogy robogott, de fájdalom azt a küzdelmes előre haladást csak igen mérsékelt robogásnak lehet minősíteni. Ez a mérsékelt tempo is mindig gyengébb lett mig végre egészen végelgyengült s amikor már kb. másfél órás késéssel Salra beván-szorgott véglegesen be adta a kulcsot. Hát kérem nevetni tessék: elfogyott a szén. Elfogyott nem azért, mert Murában nem lett volna elég, hanem mert keveset raktak fel a masinára. Ha elfogyott a szén füts fával, zengték kórusban a vasutasok s neki álltak Sal állomáson fát vágni. Négy vasutas serényen fürészelt és hasogatott. Azután vállukra véve a felvágott hasábokat mentek fűteni. És egy félóra múlva elindult a gőzös. Hiába nevettek az utasok mégis megérkezett Hodosra. Igaz, hogy Vs4 helyett 6 órakor. De ott volt. Operettbe való dolog ez s nagyon lehetne rajta kacagni ha nem volna olyan végtelenül szomorú.
Drzsáva more tiszto csiniti, ka je hasznovito, cslovek tiszto, ka je lejpo.
Ma ugy érzem...
Ma ugy érzem, e szép őszi napon, Mintha nem is közelegne a tél. Ma ugy érzem, e lágy őszi szélben : Egy elmúlt tavasz emléke regél . . .
És ugy érzem, lágy susogó hangján, Mintha rólam, mintha hozzám szólna... . . . Pacsirta dal, egy szép május napján, Sajgó szivembe zengne, zsibongna.
És ugy érzem — ah — meghatott igen Mély susogása; hisz hull a könnyem...! Most e ragyogó őszi időben . . . Eszembe jutott első szerelmem.
De tudom, ez csak csalfa pillanat, — Az a tavasz többé vissza nem tér; Oh tudom, elszállt az akácillat S most száraz ágakon csillog a dér.
Tudom eljő a rideg valóság, Ó tudom beáll — a fagyasztó tél S ha már hull a hó, belepi a tájt S ha már sivitva száguld a szél: Akkor egy álmatlan fehér éjjelen, Elsiratom az „utolsó" szerelmem!
1915. XII. 9.
Krajcsics Lászk
GLÁSZI. — HÍREK.
Szamomorsztvo. Skrilec Ivan 79 lejt sztár Márkisevszki polodelec szi je t. m. 12,-toga z ednim revolverszkim golombisom szkon-csao szvoj nevolécsi zsítek. Revolverco szi je k cservej sztiszno i prouti plűesam gor sztrejlo, pri sterom sze szrakica obezsgála i golumbis notri vu nyem osztao. Za pou vöre je szmrt nasztöűpila, "sterö ssi je za roto' zsé íreztlrzslH voga dúgoga betega iszkao. Da hüdodelszstva nej dognáno, je obiászt dála dovolejnye za pokop.
Vlom. Verbán Liza Dolinszke prebiválkinye hrambo szo neznáni csinitelje preminoucsi tje-den notri vdrli i szo tam nájdene zsivljenszke dugoványa, v vrejdnoszti 4000 Din odnesžH.; Csinítele zsandárje iscsejo.
Dobro uro imeti je želja vsakega človeka,! ker vsaki ve, kako je neugodno, ako se neve nigdari pravega časa. Znana tvrdka ur H. SUTTNER LJUBI LJANA št. 866 Slovenija, zahvaljuje svoj doberl glas resničnosti, da vsaka njena ura ima! natančni in trajni stroj. Kdor kupi pri Suttnerjuj uro je siguren da poseduje najboljši stroj, ter si s tem jezo in popravilo. Krasni cenik tvrdkel Suttner vsebuje še veliko izbiro tudi razne drugel zlatine in srebrine ter drugih slicnih potrebščin, j
Národnoszt v kavárnk Vadlüványe csi stoji vu szebi drzsi i tiho dela vu tisztom, — je dt ber vernik. Zaman je szkazslivi, tou je szar zvünejsnya précimba. Rávno tou lehko povejr na národnoszt. Mér, postenyé, do drűgoga bli2 nyega, pravicsno posztoupanye i cslovecsanszt vuvszem táli, touje sztopáj do konszololidácije edne oglédne drzsáve, do národnoszti. Nej pre tepávanye, zvünszke szkazlivoszti, té szamo] znamejnye dájo do toga, ka sze za nyírni ka drügoga szkriva, stero je rávno tomi naszproutr Niháti iüsztvo, ár je szamo té szloboscsine dovolnoszt pripela do tisztoga, ka je za nyé i za drzsávno potrejbno. Zakaj szo pa té taks dela, kak szo sze godila 9-toga t. m. v Kavarni Kemény? Míszlite ka je ta dela pripelajo do-toga? Oh nej! Moutite sze goszpoudje. Tü pride nezadovolnoszt, vasoj szlobodno csinejnyi národa miszel do takse szlobode i tak razbur-kanye. Sto de kriv sze tomi ? Vi! I kracsise de vlejkao te szlabejsi, krivili te pa Iüsztvo. Csi
\
lici
scséte národnoszt toriti med sterimi escse trbej, lé szi nácsise prilike nájdite, pretepávanye pa szamo za htidobnyákov delo stímamo, steri Dámén je rávnocs naszprouten. G. Hrašovec ne- j tvárte nasi lüdi, bole osztante drügocs domá v j Maribori.
Oszébni glász. Mariborszkoga nadspána na- 1 besztívsi vicespan Dr. V. Pfeiffer sze je med tóüzsbenim potoványom t. m. 14. i 15-ga v í. Soboti midilo, odkécz sze je z automobilom, szpremsztvi g. Lipovšeka i Benko trgovca pelao na krajino. Javna zahvala Odbor udruženja voj. invali-lov, vdov in sirot v Murski Soboti •»se tem po-Dtn najiskrenejše zahvaljuje gosp. dr. Šomenu, . Škrilecu, J. Benko, G. Hartnerju, J. Nemecu, Ostererju, dr, Bolču, trg. Ascher in sin, trg. ürst & in, br. Brumen, br Kühar, Kr. Hirschl.
Peterka, J. Kardos, S. Heimer, J. Heimer, "rekmurskoj Tiskarki, G. Dittrich, Cőr, J. Halmoš, L Trautman, J. Nádat, G. Legenštein, J. Benkič, Smodiš, L. Hirschl, J. Kološa, R. Rupnik, I. jdanič, M. Zaplatič, A. Hirschl, Király, J. Antauer, [ Jelov§ek, Al. Olajoš, P. Flisar, S. Hoffman, Ireis, gdč. Wolfartovi, gdč. Karaš, Kolu, jug. sester v M. Soboti, posebno gdč. Ježovnikovi, iencema Skerlak in Pollak, ter vsem, ki so mštvo vu na ta ali oni način pripomogli k dobremu izidu veselice dne 3. junija 1923.
ODBOR.
Darovi Jugoslovenski Matici. Osobje kr. po-jskega oddelka v Murski Soboti je izročilo jirko iz meseca maja v znesku Din 73. in nekaj kolekov; lz Dobrovnika prijeli smo čisti do-biiek od igre v znesku Din 100. Plemenitim darovalcem se podružnica iskreno zahvaljuje.!
Sokolsko društvo" v M. Soboti ima dne 8. 1923 v parku grofa Szapary svoj društven nastop združen z veliko vrtno veselico. Zdravo! Odbor.
Murstar- Sobota. Ravnateljstvo meščanske iole se najsrčneje zahvaljuje gospodoma Ostererju, elovšeku in gosp. Jonaš iz Predanovec za brez-llačne vozove, ki so jih dali na razpolago izletnikom olščanske šole o priliki šolskega izleta dne 9. jun. . in podružnici « Jugoslovanske Matice ». Gornyi .endavi za brezplačno prepustitev dvorane in gle-ališkega odra.	v
Murska Sobota. V dneh od 24. VI. do nedelje julija t. 1. je v risalnici drž. meščanske šole v Soboti razstava risb in ženskih ročnih del (női lézimunka) meščansko šolskih učencev in učenk. Ipozarjamo posebno na krasna ženska ročna dela. ikor: prliče, blazine, perilo (srajce, hlače) brisače, »mizne preproge, i. t. d., ki so bila pohvaljena merodajnih oblasti: Starši in prijatelji mladine Iglejte si to razstavo, da se prepričate o uspehih tešč. šole na tem polju. Vstop je prost. Tudi bliž-ije šole v okolici imajo lepo priliko, da si ogledajo bzstavo.
Drž. meščanska šola v M. Soboti. Vpisovanje í vrši 29. 30 VI. in 1. VII. v ravnateljevi pisarni.
nadstropjem). V prvi razred se sprejmejo učenci b učenke, ki so obiskovali osnovno šolo — 5. šol. kto l dobrim uspehom.
Bolečine? V obrazu? V udih? Poskusite iravi Fellerjev ElzafluiJ ! Vi se bodete čudili! )oj)rodejem pri drgnenji celega telesa in kot kos-netikum za kožo, zobe in negovanje ust 1 Veliko točnejši in boljši kakor francosko žganje ter čes !5 let priljubljen ! S pakovanjem in poštnino 3 Ivojnate ali 1 špecijalna steklenica 24 dinarjev ; 36 dvojnatih ali 12 špecijalnih steklenic 208 din. s 5% doplatka razpošilje : lekarnar EUGEN V. FELLER, STUB1CA DONJÁ, Centrala št. Elzatrg 305 Hrvatsko.
Dr. Skrilecz Mihály kitüntetése.
Közkórházunk jeles igazgató, főorvosát, Őfelsége a király, a közegészségügy terén szerzett érdemeinek elismerésüel a Szent Száva rend IV. osztályú keresztjével tüntette ki. Ennek, a már korábban adományozott kitüntetésnek ünnepélyes átadása csüiörtökön, e hó 14-én ment végbe a közkórház házi ünnepségének keretében. A korház irodahelyiségében összejött az egész személyzet s megjelentek ott Dr. Qlancsnik és Dr. Brandieu orvosokon kivül Kováts István ág. ev. esperes, Dr. Sőmen Lajos polgármester, Dr. Cifrák János és Dr. Pintér Miklós ügyvédek. A rendjelet Dr. Pfeiffer Vilmos, a Szlovéniai kerületi főispán Mariborban székelő helyettese — aki Lipovsek Gáspár ker. kapitány társaságában jelent meg az ünnepségen — szép beszéd kíséretében tűzte fel a kitüntetett igazgató főorvos mellére, aki néhány őszinte keresetlen szóval mondott köszönetet a kitüntetésért. Dr. Skrilecz Mihály — a messze földön ismert nevü jeles műtő orvos — ezt a kitüntetést nem kereste. Hiúság, hamis becsvágy s a felfelé való hajlongás ismeretlen fogalmak előtte. Ezúttal igazi érdemek s egy férfias egyéniség kapta meg az őt megillető elismerést s épen ezért ennek a kitüntetésnek jelentősége van, amelyre még visszatérünk.
Öngyílkoskág. Skrilec Iván. 79 éves Márkusházai földmives, e hó 12.-én d. u. 2 órakor revolverrel agyonlőtte nagát. A lövés közvetlen a köldökhöz szorított revolverből gyomrát átfúrva a tüdőbe ment, hol a golyó bent is maradt. Halála fél óra múlva bekövetkezett. Tettét kibírhatatlan régi tüdőbetegsége miatt követte el. Miután a csendőrség megállapította, hogy bűntény nem forog fenn, rendes eltemetéséhez az engedély megadatott, mely e hó 12-én meg is történt.
Az agrárreform M. Sobotai kerületi hivatalának, e hó 15.-én be kellene olvadnia a Mariboriba, ehelyet azonban kapott a hivatal 14.-én egy leíratott, a mely szerint összes személyzete az állam hivatalától el van bocsájtva. Valyon ezután hol fognak reformálni agrária nélkül? .. .
Kávéházi botrány. Szombaton, e hó 9-én a Kemény kávéházban zeneestély volt. Mint mindig, akkor is a cigány, hogy zenéje unalmassá ne váljék, változatosság kedvéért, de mert ehez joga is van, játszódott egy magyar mulatót. A szintén ott lévő Orjuna vitézek — kik a nemzeti eszmét igy gondolják istápolni, —, egyik maribori vendégükkel az élén, névleg Dr. Hrašovec maribori ügyvéd, szódavízzel szew-' közt fröccsentették a primást, mire kikeltek a magyar zene ellen, hegedűjét is összetörték. Ezen a kávéházi vendégek megbotránkozva, már tettlegeségre került volna a sor, ha a sorozó-bizottság jelenlévő tisztjei nem vették volna észre, hogy az ügyvéd revolver után nyúlt s hamarosan véget nem vetek a további kellemetlenségnek. Állítólag csendőrségi fedezettel biztosították hazamenetelüket az orjunisták, a mi még nagyobb elégedetlenséget szült a nép között. A hatósság, ha az iy izgága elemek ellen nem tud fellépni, mellette sohase lépjen fel, mert „tiltott gyümölcs a legédesebb", — csak növelheti a nép zúgolódását, élégedetlenségét s szülője lehet ily esetek elfajulásának, ami esetleg zavargásokká növekedik. Ki lesz ezért a felelős?!
Állami rendőrség hivatala M. Sobota, mely eddig a városházában székelt, áthelyeztetett az az okrajno glavarstvo ([ker. főnökség] komiszári) hivatal épületébe. Útlevelek és határátlépési igazolványok ügyében tehát az érdekeltek ezután oda forduljanak.
Sertésjárvány Mint majd minden nyáron, ugy ezúttal is több helyről érkeznek hírek, hogy a sertések elhullanak. Még eddig nincs megállapítva a járvány mivolta, de bizonyos, hogy valami vész. Azért nem tudjuk eléggé hangsúlyozni, hogy a gazdák oltassák be sertéseiket. Hogy olcsóbban történhessék, beszéljenek össze többen s egyszerre hozassák ki az állatorvost. De ne akkor mikor már késő.
Politika.
A parlament munkája rendesen folyik. — A kormány nyilatkozott, melyek között Jovanovics minister a blokkal való megegyezés lehetőségét hangoztatta, mely a centralisták között nagy elégedetlenséget szült. Pasics már ezt cáfolni akarva, az egységes álláspont mellett beszélt. Mindenütt hiányzott azonban a külügyi helyzetről való nyilatkozat, melyet a vita során az egyes pártok szónokai ki erőszakolták ugy, hogy Nincsics külügymin. kénytelen volt későbbre gondolt külügyi expuzéját elmondani. Az expozé javarésze Magyarország ellen irányult, mely ugy felhevítette az egyes képviselőket, hogy közbekiáltások egész sorozata, francia módra, Magyarország megszállását követelte — A parlament munkájában rövid szünet állott be az albizottságok törvényelőkészítő munkája miatt. — Rendkívüli hitelt a ház megszavazta általánosságban, részletekben pedig most folyik. Ezután jön a hivatalnokok fizetés-rendezésől szóló törvény tárgyalása. — Pasics és Jovanovics beszédére Radics nyilatkozott, melyben a centralizmus ellen, de a király személye mellett foglalt állást. A blokk vezérei. Zágrebben tárgyaltak a kormány nyilatkozatok utánni állásfoglalásuk felett. Radiqs reméli még most is a megegyezést, a mi azonban a jelek szerint már ki van zárva.
Trzsne cejne. Kereskedelmi árak.
Blágo — Áru.
K
100 kg. Pšenica—Buza . . .
Zsito—Rozs ... . >
Ovesz—Zab.....»
Kukorca—Tengeri . . » Proszou—Köles . . .. • Hajdijna—-Hajdina . . . Graoka—Bükköny . . . Otroubi (psen )—Korpa (buza) Szenou—Széna . . . ,
Graj—Bab.....
> » Krumpise—Burgonya . . I kg. Lenovo sz.—Lenmag . . . » » Detelcsno sz.—Lóhermag
III.
>	»
»	>
>	»
>	>
»	»
i	>
>	>
»	i
>	>
1700-1400-1400-1400-1200-1200-2000' 1150 300-1600-340-
II. I.
» »
> »
■ i
» >
i » > »
» » > »
Bikovje Telice Krave Teoci Szvinyé Mászt l-a— Zsirl-ö. Zmoucsaj--Vaj ,
I —Bika S —Üsző 0-' —Tehén H —Borjú i —Sertés
a 32 — 42 — 54 1 32 >; 25
3
V)
>o ■3
42-— 54 30 -35-57-63-95—100-» 200-» 140-
Spej—Szalona....... 160-
Belice—Tojás ...,.» 4-
Pejnezi
1 Dollár. . . . = 100 Kor. Budapest -100 Kor. Becs . . =
1 lira.....=
Zürichben 100 Dinar
Pénz.
= Kj 360
■50
17--605
Egy jó karban levő
motor-bicikli
(LAURINT CLEMENT) gyártmányú eladó. Bővebbet Prekmurska Tiskarnában Murska Sobota
Gazdálkodás
A visszamaradt magzat-burkokróí.
Irta: Nemes Miklós volt állami királyi állatorvos M. Sobotán.
Visszamaradt magzatburkokról akkor beszélünk, ha azok a magzat megszületése (vagy ami gyakoribb) elvetélése után, rövid időre, el nem távolodnak a méh-bői. — Rendes viszonyok között, lónál a csikózás után fél órán belül, tehénnél a/ elles, borjuzás után hat órán belül, juh-, kecske-, sertés-, és kutyánál a bárányzás, fiadzás, malacozás illetőleg kölykezés után három órán belül szokta a méh a burkokat, —* az úgynevezett „ utófájdalmak * tartama alatt, magából kitolni. Ha ezen időn belül a burkok el nem hagyják a méhet, akkor azok nagyon gyorsan, órárólórára, (különösen, ha valaki a nem csíramentes kezével belenyúlt a tehénbe, hogy a borjutk isegitse). bomlásnak rothadásnak indulnak. A rothadás közben képződő csípős és mérgező anyagok, nemcsak fizikailag támadják meg magát a méhet, amelynek nyálkahártyájában, sőt az alatta levő izomálló-mányban és az ezt fedő érzékeny hashártyán is elég nagy fájdalommal járó gyuladást okoznak, aminek következménye az egyre fokozódó erőlködés, hanem ezen rothadásos termékek, a rothadásnak különféle 'baktériumai szerint vegyileg is mérgező hatást fejtenek ki, ami általános rosszullétet, izomremegést, egyes, különösen a csánkizüietek gyuladá-sát, étvágytalanságot, bélsárpanyást, később hasmenést, szivgyengeséget, gázt avagy hőcsökkenést, kérődzésszünetelést és még sok más tünetet okoz, melyeket csakis a gondos és jól képzett állatorvos a töbféle vizsgáló eszközével tud felismerni.
Ezek a különféle bomlási termékek ugyanis beivódnak a méh falába, ahol az annak állományát is képező nyirok és vérerekkel kerülnek a legszorosabb érintkezésbe. Ezekben az erekben áramló nedvek a mérgeket a test minden részébe viszik; így tehát a z állat minden legkisebb sejtjébe belesodortatnak a mérkező nedvek. Különösebben nem is említem, hogy az idegek utján és terjedhetnek mérgek, bomlási és megbetegítő folyamatok.
Az állatok egész teste sok sok milliárdnyi u n sejtből áll. Ezeket csakis erősen nagyító műszerekkel, mikroszkóppal lehet meglátni; kivételt képeznek a petesejtek és a tojások, amelyeket szabad szemmel is láthatunk.
Ezek a sejtek a testből kimetszve egy ideig egymagukban is életre képesek, különösen, ha tápláló nedvekbe tétetnek és az ürülékeiktől, melyek mindig az illető sejtekre mérgezők, megtisztíttatnak. A sejtek nemcsak külső alakjukra más és más formájúak, de a. testük állománya, az életmódjuk, a táplálkozásuk sem egyforma. A tápláló nedvekből más anyagokat vesz magába az agyban levő idegsejt, mást a csontséjt, de másképen táplálkozik egyazon szerv különféle sejtje is, ezt különösen lehet látni a börőn az alsóbb és a felsőbb rétegekben levő sejteknél, a megbetegedésük alkalmával.
(Folyt, köv.)
Kje Vi kupujete ?
Ure, verižice, prstane, rinčice, zapestnice, zlatnino i srebrnino, nakit in različne slične potrebščine ?
Že 20 let znana odpošiljalna tvrtka ur H. SUTTNER je uredila svoje poslovanje zelo dobro za svoje odjemalce, tako da more vsak vrniti predmet, katerega ne želi obdržavati, a za oni denar se mu pošlje vsaki drugi zaželjeni predmet. Nimate tedaj nika: ke rizike in morete lahko priti do dobre, zanesljivo ure, katera vam prihrani popravke in jezo; ravno tako vam pošlje vsaki drugi predmet od zlata, srebra ali kovine v najlepši in najboljši izredbi. Tu najdete vse kar iščete za sebe ali za darila. Zahtevajte ilustrovani krasni cenik, za katerega vam je treba poslati samo 2 dinarja:
Odpošiljalni tvrtki za ure
H. SUTTNER, LJUBLJANA št. 866. Slovenija.
FERRUM D. D. ZAGREB
nove parne '
MLATILNICE
Gőzcséplőgépek
v zalogi pri
Nemec János trgovci
Murska-jSobota.
Furnire
vseh vrst so v zalogi pri „Produktivni zadrugi mizarskih mojstrov v Mariboru" Grojški trg 3.
— Po skrajno nizki cenah! —
Z dovoljenjem lastnika grofa Szaparyja in kompetentnega ministrstva se prod^ gozd z lepami drvami in gozd že vsekar v občini Mlajtinei, travnik v občili Pueonei, travnik, njiva in gozd v občini Vaneča. Poizvediti se da pi podpisanama odvetnika.
Dr. LAJOS SŐMEN, Dr. SÁNDOR VALY Murska-Sobota.
NEMEGZ JÁNOS
vaskereskedő
M.U.R.S.K.A S.O.B.O. T. A.
Nagy raktár:
ÉPÜLETVASALÁS TÁBLAÜyEG VARRÓGÉP SORVETŐGÉP és
GŐZ CSÉPLŐGÉPEKBEN
eovnice I
Nájbogsi Portland-Cement Papér za sztrého Izolérpapér za zid Beton za mokre peovnice Superfoszfát (műtrágya} Steinkohl
Vogel je za kovácsé Drva vszake vrszté
sze dobi po dnévnoj ceni pri
Czipoth Viktor
trgovina z leszom, drvami in premogom 3 Murska' Sobota, Prekmurje. 40—9 Í
J
Előfizetések és hirdetések a Prek^ murska tiskarnában is felvétetnek.
NAJVEČJE TRANSPORTNO PODJETJE SVETA
EURÓPA, CANADA, AMERIKA.
Samo 4 dni na odprtem morju. Najhitrejša in najboljša zveza preko HAMBURGA Antwerpena in Cherburga z glasovitimi* „EMPRESS" parobrodi na dvostroke vijake. Odhod vsaki teden. Nadalnje pojasnila glede voznih cen, odhoda, potniškega vizuma prtljage, predpisov useljevanja U Kanado in Zjedinjene države daje Agencija:
C A N A D I A N PACIFIC, - ZAGREB — Jurišičeva ulica broj 30