Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza ide küldendők : „MURAVIDÉK" szerkesztősége Murska Sobota,"Alexandrova c. -:: :-: 202. szám. :-: :•:
83 83 88
Postatakarék számla száma 12980.
83 8S 88
Laptulajdonos: KÜHÁR ISTVÁN.
Politikai-, gazdasági és társadalmi hetilap.
Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldre 18 Din. Amerikába 20 Din Hirdetési ár □ cm-ként: szövegközi és nyilttér 1-50 Dinár, rendes 1 — Din., apróhirdetés 0-70 Din. és az Illeték. Többszörinél engedmény.
VII. Evf.
Murska Sobota, lg28. junius ÍO.
24. Szám.
Gazdasági bajok
Soha nem illet volna az emberekre! jobban ama mondás, hogy: sohasem volt úgy, hogy ne szorult volna egyik ember a másik segítségére, mint manapság. Eme igaz mondást már őseink hangoztatták s ime mi épen úgy panaszkodunk, talán még jobban, mint elköltözött apáink. A szegény néprétegek egész Prekmurjéban, sót és egyéb fűszert nem pénzen vásárolnak, hanem tojás, vagy más megfelelő értékért. Nem is szólva a drágább dolgokról, mert az ilyen szükségleteiket nem tudják kifizetni ; az ilyen árukat vagy hitelbe veszik, vagy ha így nem lehetséges, más gazdától kérnek r, kölcsön, várják, mig megjön, az aratás, hogy 'kifizethessék hitelezőiket. Milyen szánalmas képet ád az ilyen vidék! Menjen ki a vidékre, azt látja, hogy a nép legnagyobb része kukoricalisztet vásárol kenyérnek és a legjobb gazdák adósak maradnak az árával.
Egy—két évi rossz termés, egy kis elemi csapás, szerencsétlenség az állattenyésztésben és vége a jó kedvnek, vége a szerencsének, a sorvadás kellemetlen betepsége ütött be az erszényekbe, melynek biztos halál a vége.
A háború utáni időben minden kis bugyellárist a papírpénznek használatos nagy erszények váltották fel; s mily csudálatos, ezen összehajtható nagy erszényekben ma csak apró dinárok^vagy párák foglalnak helyet, ha kinyitják, az aprópénz gurul, de nem is sok felé!
Vannak olyan gazdák is, akik restelik az otthoni kereskedőtől pénz nélkül venni a kenyérnek valót, inkább pár hónapra kérnek hitelbe lisztet s ezeknek azután
A nagy aratás.
Az idei félév végét járja, kánikula napjai felé közeledünk. Vagy mi, létezik még kánikula? Rég el van feledve. Még előttünk a hideg tél réme, a tavasz ismeretlen fogalom, májusi kikelet a fagyosszentek köpönyegéhe takaródzott és a junius dere fagyasztotta meg: még tavasz is alig van. Mégis erőszakkal nőtt
ki a gabona kalásza, hogy gazdája verejtékes munkáját gyümölcsével fizesse meg.
Junius harmadnapján már forrón tűzött a nap, füledt volt a levegő, csak az éjszaka hideg. Már-már hinni véltük, hogy mindaz, ami el volt késve, helyre lesz pótolva, minden élő növény önkénytelenül is nyújtózkodott, je-
egy dinárral drágábban 4 helyett 5 ért számítják kilóját; persze, a szükségben levő egyénen, akit segíteni kellene, lehet száz százalékot keresni! Ezek a szegény emberek hiénái. Ezek mind kicsi dolgok! Hát még a nagyobbak!
Pusztuljon el a gazdának lova vagy tehene, azt visszavenni nem tudja. Bármely szerencsétlenségből omoljon össze a háza, azt visszaépíteni nem tudja. Érjen egy vidéket elemi csapás, ott biztosan a föld legújabb koldusait látjuk.
Es mennyi szerencsétlen spekuláció! Minden ember szeretné, ha saját portáján lehetne, ahol nem parancsol néki a házi úr, ahol nem kell néki rettegnie az örökös béremeléstől és hordo-zóskodástól! Vesz, vagy épít magának egy kis házikót, belemegy adósságba s mit lát ? Évek multával az elértéktelenedett vagyonkát drágán szerezte s munka alkalom nélkül, még a kamatot sem tudja fizetni, nem pedig a tőkét!
Hova lett az emberi számítás, mikor minden erőmegfeszítés hiába való, minden igyekezet irányát veszíti! Az eddigi időjárás nem kecsegteti a gaz-dászt, sem a kertészt; ha pedig ezeknek nem lesz, mit szól akkor az iparos és mit a kereskedő?
Lehet egyetértés a családban, egyletekben, községekben és vidékeken, ha a gazdasági ki-
látások kedvezők, de teremts békét és megelégedést minálunk, ahol a szegénység nehéz éveit éljük.
Keressen most kölcsönt a kis gazda vagy kisiparos, amikor a szegénység ütött tanyát egyszerű portáján.
Ahogy a kéregető koldust elküldik sok küszöbről és sok bezárt ajtókra talál, ép úgy küldik el a jobb jövő reményében adósságba került polgártársainkat a bankárok asztalától. Hova menjünk? Kihez forduljunk anyagi segítségért? A szomszéd, a pénztár stb. mind elutasít! A gazdagnak szívesen adnak!
„Nagy a bajunk, panaszunk, Nem hallja az Isten, Nincs égen, nincs földön, Ki rajtunk segítsen I" Az egyébként jó sorsban élő prekmurjei népre is rájöttek évek óta fokozódottan a nehézség napjai. A jövő perspektívája, sehogy sem gyönyörködtet bennünket, a ködös és felhős időjárás? kétségbe ejt mindnyájunkat.
A jó remény ne hagyjon el bennünket, bizakodjunk a régi közmondásban, hogy a borura mindig derű következett s a szegénységben s nehéz időkben is boldogok lehetünk, ha vágyainkat kevesebbre mérjük, egymásban nem az ellenséget, hanem a jó barátot nézzük és egymást a lehetőség határáig segítjük!
R. F.
léül annak, hogy a gúzsból kiszabadult. A ígabona-tenger hullámzásától felszálló virágporfelhő a tengervíznek sziklához csapdo-sása által finomra porlasztott ködjére emlékeztette az őstermelő született természetbúvárát. A fű mosolyogva hívogatta a neki táperőt adó állatokat, a fák sűrű lombja szállásul ajánlkozott a csicsergő madárkának, de jött junius ötödnapja s az emberek szívszorongva lesték a közelgő komor felhőt, mely rövid pár perccel rá, alig negyed óra alatt, minden reményi megsemmisített, minden örömet búra váltott: megvolt a — nagy aratás.
A vöröses-szürke felhőkből tojásnyi jég hullott egymást érő sűrűségben. Az emberek ijedten menekültek s a menedékhelyről dermedt pózban szemlélték, a természet mindent megsemmisítő haragját. Mintha mind meg any-nyi mérgezett nyíl, fúródna szívükbe, mikor látniok kellett hogy mint veszíti el életét a kevéssel előbb ringó búzakalász, hogy mint oszlik el a régen nem evett puha rozskenyérevés reménye és hogy mint hullik földre a gyümölccsel együtt fiókáját etető madárka.
A gabona tenger hullámzása, virágporának felhőszerű játéka többé nem szórakoztatja a természet gyönyöreit élvező szemlélőt. A gyönyörű kalász szomorúan hajtja fejét a földbe, hova a jég megkínozva kényszerítette. Egy-egy hírmondónak megmaradt fej pedig a kenyérért kiabáló őstermelőt és éhező családját jelképezi, amint bánatos arcvonásáyal csak annyit mond: — „Megvolt a nagy aratás, mi lesz jövőre
Terjessze és olvassa a
„MURAVIDÉK"-et
MOTORKERÉKPÁR	Azonnal kapható
világhírű	Maribori kerületben
Sehmel Armis Ltd. Birmingham A UTOMOBILES MOTOCIKLES, gyártmány a legjobb	MARIBOR, Trg Svobode 6.
b. s. a.
többen nagyon várták az uj termés beérését, hogy a legelső kaszavágást is markon szárithassa meg és kicsépelve azt a malomba vigye. Vajion mit visz most? Üres zsákot, pénz nélkül, vagy uzsorakamatra?! Ezt hatóságilag kell megakadályozni, s kérjük erre képviselőinket is, és arra, hogy állami támogatás utján adassék azoknak, kik legjobban szükségelik al ideiglenes gyors segélyt, kenyér és vetőmag pedig — zsarolók közbejötte nélkül - állami támogatással és olcsó kölcsön formájában nyújtassák. Tagadhatatlanul Ptekmurje ma mégin-kább mint máskor ellátatlan vidék, állami gyors segély nem kés he tik!
POLITIKAI ÉLET.
Olasz-török barátsági szerződést Mussolini olasz miniszterelnök és Suad bég török követ Rómá ban aláírták.
Görögországban megszűnt a kormányválság még pedig úgy, hogy a régi Zaimisz kormány megalakult újra s folytatni fogja azt a politikát, amelyet félben hagyott. Görögországban az olasz-török szerződés megkötését kedvezően fogadták s a görőg-török szerződés megkötése már most tetemesen meg van könnyítve.
A Népszövetség javaslatát, melyet a román-magyar optánsperben hozott, — Románia elutasította. A magyar kormány annak idején magáévá tette a isvaslatot, de most a román elutasítás miatt döntés ismét nem lehet, tehát ez a kérdés továbbra is megmarad megoldatlanul. A román külügyminiszter most fogja megindokolni állásfoglalását ebben az ügyben.
Ruszinszkó panaszainak felülvizsgálására a Népszövetség külön bizottságot fog kiküldeni. A Népszövetség jogosnak találta azokat a panaszokat, melyeket az ukrán nemzeti tanács feliratában előadott. Ruszin-
szkó megalakításakor a csehszlovák kormány bizonyos kötelezettségeket vállalt, amelyeket azonban nem tart t* be s most kérik a Népsiövetíéget, hogy a prágai kormánynál hasson oda, hogy Ígéreteinek tegyen eleget. Ruszinszkó területe önként csatlakozott a csehszlovák köztársasághoz s a prágai kormány akkor megígérte, hogy Ruszinszkó önkormányzatot kap s mivel eme kötelezettségét a csehszlovák kormány nem teljesítette, most elérkezett az ideje, hogy az elkövetet hibákat jóvá tegye. Az Erdős Kárpátok népe várja a bizottság kí-
A csalogány.
Láthatatlan kedves madár, Tőled zeng az egész határ; Rejtek helyed fel nem lelem, Téged hallva, újjul lelkem.
Dalod száll a magas égbe, Megújhodást hoz a szívbe, Kinek lelkéa a bánat ül, Dalod hallva, búja enyhül.
Bánatosak hallgassátok, Mit szólnak a csalogányok? Azt csattogják, énekelik, Télre tavasz következik!
Bármilyen nsgy a te bajod, D„" ha azt a szép dait hallod, Akkor bizzál, van még vigasz, Minden búdra lessz új tavasz 1 RÚZSA FERENC.
HÍREK.
— Ne tartsuk a pénzt odahaza 1 Vérén Mátyás íósnddu goricai gazda k's-sé betegeskedvén, odahaza feküdt az egyik szobában. Ezalatt a szomszéd szobába, — egy a viszonyokkal ismerős, — belopódzott, s kb. 5000 Din. készpénzt elemeit. Ez világos nappal, f. hó 6.-án d. e. történt, mégis a tettes eddig még ismeretlen. Veren hallotta, hogy valaki jár a szobájában, de a fe-
Jégverte el közép Prekmurjét.
Levél és kisebb ág sem maradt a fákon. — Állatok bőgnek az éhségtől, nincs mit adni nekik. — Kenyér, vetőmag és takarmány nélkül maradt sok község. Gyors segély szükséges I
A meleg napokkal beköszöntött junius hava, mely minden jóval kecsegtette a földművest, szomorú képet festett közép Prek-murje mezőire. Ötödikén délután négy óratájt erős viharral jött a jég, mely sokhelyt tojásnyi nagyságú volt pozdorjává verte nemcsak a kalászost, de még a rét füvét is ugy, hogy több községben még az állatok elé sem vihetnek semmit; marha bőg az éhségtől.
A vihar Ausztria felől jött Korovci és Cankován lépte át a határt, mely aztán két helyenként fél kilométeres sávval Bogojináig terjedt s útjában minden növényt elpusztított. Fákról leveleket ágastól tördelte le, a vastRgjég, vetések szalmáját átvagdaSta, ablakokat be tördelte, mezőn talált embereket véresre sebzett s a rétből tarlót csinált,-a vihar több ház tetejét levitte.
Jégpusztitotta sávba esnek a következő községek : 1) az egész határt elverte: Korovci, Cankova, Zenkovci, Strükovci, Puzsavci, Lemerje, Brezovci, Predanovci, Go-rica, Puconci; 2) a határ észak vagy déli része pusztult el: Fuk-slinci, Szkakovci, Krajna, Topo-lovci, Beznovci, Markisavci, Sze-beborci, Martjanci, Nemcsavci, Morávci, Tesanovci. Az 1) alatt jelzett községek kenyér, vetőmag és takarmány nélkül vannak.
Prekmurje alsó vidékét a mezei egerek pusztították el, a középsőt a jég, felső vidék pedig a víztől és fagytól szenvedett, már most késhet — a gyors segély? A' tavalyi rossz termés miatt leg-
Hangulat.
Irta: BORHÁLY.
Verőfényes tavaszi nap ; amikor a méhek egymást kergetik a napfényben, a levegő tavaszi illattal telitett; egy ifjú bandukol lassan, kimért léptekkel az erdő lombosodó, fái alatt. A lombsuttogás, madárdal annyira lebilincseli, hogy nem törődve semmi mással, saját gondolotainak adja át magát. — Szeretné a világot átölelni, minden körülötte levő tárgyon a saját megelégedett jóérzését vissza tükrözve látni. Szeretné, ha ugyanazt az érzést egy személyen, annak lelkében, egész lényén megtestesülve magához ölelhetné, — hogy átönthesse lázongó érzéseit, forrd vérének lüktetését egy hozzá hasonló hangulattal biró személybe. — Gondolataiba mélyedve észre sem vette, hogy már a faluba ért, — ahol pünkösd másnapja lévén,
épen zene mellett tölti kedvét a fiatalság. Eh, talán betérjünk egy pohár sörre, talán lesz némi látni való is.
Ezzel már befelé irányozta lépteit. Barátai örömmel látják jöttét, — a lányok kedvtelve legeltetik szemüket a korcsu, nyúlánk fiatalemberen, akinek napbarnított arcából nyugodtan tekintenek sötét szemei széjjel. A tánc mintha lehűtené kissé, — amint jobban és jobban belemerül, úgy csillapodik nyugtalan vére. Egyszer, csak egyetlen egyszer önti el heves vérhullám az ifjú arcát, amikor Bözsikével a karián egyöntetű iramban kerülik meg a táncteret. Bözsikét is elragadja a tánc heve s kedvesen tesz szemrehányást a későn érkezett fiatalembernek Bálint ígéri, hogy helyre hozza mulasztását s mindiárt lefoglalja a következő táncra Is.
S a zene ritmikus hangjaira szinte eggyé fórnak s nem beszélnek semmit,
csupán szemükben villanik fel egy-egy megértő sugár. — Bálint úgy érzi, h gy megtalálta vágyódó lelke a másik felét, aki megérti az ő megmagyarázhataltm érzéseit. Amikor meg megkapja az engedélyt, hogy haza is kisérheti Bözsikét, — akkor meg épen úgy érzi, hogy ma ő volt a legszerencsésebb halandó. Váláskor a. kézszoritásuk sokkal melegebb, bizalmasabb és sokatmondó volt, amely azt mondta a megértőnek, hogy a szépnek mégsiebb is lehet a folytatása, — mire Bálint dúdolva tért haza pihenőre és boldogon gondolt a kékszalagos fiigyönyökre, melyek mögött Bözsike egy napbarnított fiatalember képével hunyta be szemeit.
Mi szeretnél! lenni?
Kinek virágozzék, virágos árvácska ? Kinek nyílladozzék a fürtös juharfa?
leségére gondolt, mivel elég bátran mcígott a szobában.
Amerikaiak! Lapunk terjesztésével, előfizetési dijai telvételével Zakócs István é3 Fiiszár Lajos vannak megbízva Bethlehamben. Előfizetési dij egy évre jelenleg Dollár: 1.60.
—	Élő fáklya. Krajna é3 Cankova közti osztrák határról jövőt csempészt pillantott meg a finánc, ki a csempészt megállásra szólította. A csempész nem állt meg, mire a finánc rálőtt. A golyó a csempész hátizsákját fúrta át, mitől a baane levő »Pojazer« gyufa meggyulladt s csakhamar lángot fogott az egész hátizsák, mellyel most már mintegy égő fáklya szaladt a csempész. Kapott-e égési s*bekot, nem tudni, mert ellógott.
—	Egészségügyi kiállítás Murska So-botában A ljubljanai állami egészségügyi intézet junius hó 17.* tőlj24.-éig a mur-ska-sobotai gimnázium tornatermében egészségügyi kiállítást r»ndez. Kiállításra kerül, többféle betegségnek okozója valamint az egészséges és a beteg ottl hon. Kiváló ormosok tartanak előadásokat a iöcetkező bategségekről a trachoma, tubsrkolóíis, himlő, snriahról, az alkoholizmusról, az egészségről és a testápolásról. Prekmurje összes lakcs-ságát, iskoláit és hivatalait felkérjük, hogy tekintsék meg ezt a nagyfontosságú kiállítást. A községek vezetőségei és az iskolák igazgatói jelentsék be jun. 10,-éig a murska-sobütaí Sreski pog-lavárnál azoknak a számát, akik a kiállítást meg akarják nézni, hogy a látogatásokat kellőképen rendezni tudjak.
—	Meghívó. A áalovci önk. tűzoltó egylet felszerelése javára 1928. junius hó 10.-én d. u. 2 órai kezdettel aŐte-{anec-fé!e vendéglőben és kerthelyiségében nyári TÁNCMULATSÁGOT rendez, melyre a n. é, közönséget ezúton is tisztelettel megaivja az egyesület.
—	Ló forgalmi tilalom. A beog.-ádi földmivelésügyi minisztérium vet. br. 6321. 28. V. 1929. közhírré teszi, hogy a magyar kormány Budapesten az itteni vidék ló/aioak be- és átvitelét te-nyészbénaság miatt betiltotta. Ezen tilalom a magyarországi határszéli forgalomra is kiterjedt.
Mindkettő csak egynek a szegény legénynek,
Akire manapság a lányok nem néznek.
Ezt mondja az egyik : minek is néznélek ?
Te benned örömet a lányok nem lelnek;
Manapság a szegényt nem is óhaj-tozzák,
Pénz nélküli legényt nem is kell, hogy lássák.
A régi becsület de hamar elmullott 1
Az igaz szeretet csütörtököt mondott.
Hát még a szerelem I Jóbb róla nem szólni,
Mert ilyet sehol sem lehet ma találni.
Régi tilalomfa — szeretet, szerelem,
Jobb, ha messze vagytok, távozzatok tőlem ;
Az érdek világot nem tudom már néznif
Jobb szeretnék újra szegény legény lenni!
RÚZSA FERENC.
—	Pénzt találták'mári 1927.-ben egyik vásár alkalmával, amelyet a murszka-szobofai elöljáróságnak átadtak megőrzés és tulajdonosának felkeresése céljából. Aki pénzt elvesztett, az jelentkezzék.
—	Ágatanovics Raniszláv a parlament alelnöke hirtelen elhunyt. Temetése elsején veit Beográdban nagy részvéttel, Temetésén megjelent a kormány több tagja és sok képviselő. Az elhunyt alelnök a demokrata párthoz tartozott. Az elhunyt tartalékos alezredes volt s mint ilyen, tagja volt a hadseregnek.
—	Bulgáriába írányitott két vagon hadianyagot foglaltak le a beográdi állomáson. A vagonok Olaszországból érkeztek, Bulgáriába voltak iráayítva s a fuvarlevelek szerint naraocsot tartalmaztak. A vizsgálat megállapította, hogy a vagonokban hadianyag, főleg bombák és kézi gránátok vannak.
—	Lukács György volt magyar népbiztost, akit Kua Béla ügyéből kifolyólag szintén Bécsben letartóztattflk, most szabadlábra helyezték, de nam szabad neki Bécsből távoznia.
—	Saját fiát fogta el egy budapesti detektív. Budapesten a füucca 44. sz. alatti házban Masznyák Péterné 70 éves asszony ellen rablótámadást követtek el, de a tetteseknek rabolniok nem sikerölt, mert valaki elzavarta őket. A nyomozás folyamán érdekes fordulat történt. Nagy Mihály detektív jelentette e főnökénél, hogy a trafikos-nő támadóit elfogta. Az egyik tettes pedig az ő saját fia Nagy Sáodor, harmadosztályú tanitó képezdei növendék, aki rossz társaságba keseredett s néhány nappal előbb hazulról eltűnt. Mikor ismét előkerült, apja vallatóra fogta s igy vallotta be, hogy két társával ő követte el a betörést. Ez alapon hamar megkerült a másik tettes is, míg a harmadikat keresik. A rendőrség elismerésben részesítítte a kötelességtudó detektívet.
—	A Prpics-féle rablóbanda hat tagját halálra ítélték. Az ítélet hat rabló ra halálról szól s az Ítélet még azt is kimondja, hogy az elitélteket minő sorrendben kell felakasztani. Elősször Szmojver Franjot-, azután Krkics Ibrahimot-, Krmpotics Máriánt-, Brdarics Nikolát-, Vrbanac Mijóí- és végül Prpics Pavlét fogják kivégezni. Az elitéltek közül négyen belenyugodtak az Ítéletbe, ketten semmiségi panaszt jelentettek be. Négy vádlottat és három asszony a törvényszék felmentett. Hozott még a törvényszék egy élethossziglani-, egy tizenöt évre szóló-, és egy öt évi fegyházra szóló Ítéletet is. A királyi ügyész az összes büntetésekbe belenyugodott.
—	Kun Béla kiadatását megtagadta a bécsi tartományi törvényszék azzal indokolva, hogy azok a bűncselekmények, melyekkel a magyar hatóságok terhelik Kun Bélát, mind politikai .bűncselekmények s igy a kiadatás megtagadható. Az osztrák területen elkövetett bűncselekményekért a napokban vonják felelősségre Kun Bélát.
—	Károlyi Mihály gróf perujitása. Károlyi Mihály gróf, volt magyar köztársasági elnök 1924-bsn egy vegyes
biróság Ítélete alapján hazaárulás bűne miatt birtokait elvesztette Magyarországon. A hetvenezer holdat kitevő birtok legnagyobb része a kincstárnak jutott, n;íg egy részt a hitbizományi örökösök kapták, de a végleges felosztás még nem történt meg. Károlyi gróf most ügyvédje : Nagy Vince dr. útján szegény jogon újra perelni akar birtokaiért s már is kérvényt adott be s hirszerint nagy fontossági nemzetközi okiratokkal igyekszik bebizonyítani, hogy ő hazaárulást nem kövétatt el. A szegényjog megítélésére a kérelem felett a napokban fog dönteni a törvényszék.
—	Szerencsétlenségek a tengeren. A
>Presipoat Qarfied" és a »K«rshaw« íjsvü amerikai gőzhajók a Marta3 szigetek meliütt összeütköztök. A Kersaw elsülyedt, legénysége megmenekült. A »Graintoii« 6042. tonnás angol gőzös útban Vanbuvertől—Hamburg felé Sant Thomasoál sziklába ütközött és elsülyedt. A japán tengerparton Kohaido vidékén szélvihar következtében négyszáz halá«z életét vesztette.
—	Az állami anyakönyvvezetóst bevezetik az egész országban. Korosec Aoton belügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett be a képviselőházhoz, a névhasználatról s arról hogy minden családi eseuiényt, születés-, házasság-, halálesetet a^yaköayvbe kel! bevezetni. Az anyakönyvvezető egy állampolgári jegyzéket fog vezetni.
—	Apagyilkosfiu. Djulaves községben Szeketa Pero tizennégy éves fiu fejszével agyonvágta részeges, házsártos, veszekedő apját, ki a gyenge test alkatú fiút ütötte, verte, kinozta. Igy történt legutóbb is, és a fiu önvédelemből apját a fejszével agyonvágta. A gyerek öaként jelentkezett.
—	Az angol és ír kommunistákat szovjet pénzen akarják felfegyverezni s erre inost rájöttek az angol hatóságok. Most az angol rendőrség ez an-angliai orosz intézményeket, kereskedelmi vállalatokat, bőnkokat a legszigorúbb rendőri ellenőrzés alá vétette.
—	Egy gimnázista leány a Tiszába ugrott, mert elbukott az osztály vizsgán s azt a szégyent nem birta elviselni. Szasajka Irma, egy menekült orozz ezredes leánya Szentán a Tisza hídjáról ugrott a vizbe, de nagy nehezen kimentették s a kórházba vitték. Állapota súlyos, de nem életveszélyes.
—	A lugkő- szóda- szabad forgalma ellen mozgalom iti-du!t meg. A Szerb-Orvos egyesület legutóbbi ülésén dr. Palícs-né Szántó Olga magyar orvosnő előadást tartott a „Mérges alka-liák által okozott szembetegségek" címmel. Kifejtette, hogy igen sok bajnak, szerencsétlenségnek oka ott keresendő, hogy a lugkőhöz mindenki könyen hozzá férhet. A hatóságoknak tehát meg kellene szüntetniük a lugkő szabad forgalmát.
—	Hercegovina éhező gyermekei. A Narodna ZaStita elnöke nemrégiben tért vissza herce-govinai útjáról, hol az éhező vidékek sorsát tanulmányozta. Hozott magával egy növény gyűjte-
ményt, a melyben bernuiatja, hogy oít kenyér helyett mit eszik a nép. Az elnök valóban megdöbbentő állapotokról számol be. Hozott magával ötven éhező gyermeket is, kiket részint magán uton, részint hivatalosan helyeztek el. A gyermekek kiéhezve és lesoványodva jöttek Hercegovinából, hogy jobb körülmények közé jutva megmentessenek a további nyomorgástól.
—	A bánáti méregkeverő asszony. Az egész Déibánátban nagy izgalmat keltett az „Iland-zsaö községbeli méregkeverő asz-szony, aki titkos szereivel már sok emberéletet kioltott. Baba Anajka a nevek, ilencven éves és foglalkozására nézve — mint ő maga mondja — varázslónő. A borzalmas tömeges mérgezés miatt eddig már kilenc embert tartóztattak le, kikre az a gyanú, hozzátartozóikat ez asszony módszerével megmérgezték s akik az eseteket nem is tagadják, csak az asszony tagad, ki a mérgeket adta. Azt állitja, hogy ő csak Isten segítségével gyógyított s ő az embereket teljesen kigyógyította. Ez a boszorkány jó családból való, s valamikor nevelőintézetben is nevelték s nagyon ravaszul és kitérő módon válaszol a hozzá intézett kérdésekre s igen vigyázva védekezik.
—	Mérges gáz ölt meg ti-zeneegy embert Hamburgban, a súlyosan sebesültek száma pedig kilencven. Egy gyárban a mérges gázokat tartalmazó hordók valahogyan megsérültek s a kiömlő gáz, amere csak haladt, pusztította az embereket. Egy lakodalmas menetből három embert ölt meg. Végre tűzoltóknak sikerült a hordókat viz alá sülyeszteni, azonkívül az eső is megeredt s igy lett vége a nagy bajnak. A szörnyű mérges gázt festék gyártásnál használták.
—	Napoleonnak egy sapkáját adták el Párisban egy árverésen a napokban. Hiteles okmány igazolta, hogy a sapka valóban Napoleoné volt annak idején. A sapkáért 37.500 frankot adtak.
—	A Duna hullámaiban szült. Magyarországon Tököl községben a Duna partján egy asszony fűteni való rőzsét szedett. Megsebezte kezét a rőzse-szedés közben s elment a Dunához, hogy a sebet kimossa. Az asszony áldott állapotban volt s már közel volt szülési idejéhez. Kézmosás közben egyensúlyt vesztett, a vizbe esett s a hullámok elsodorták. Segélyt kérő sikoltozásait végre meghallották az emberek s a már eszméletét vesztett asszonyt kimentették a hullámokból. Akkor látták, hogy az asz-szony vergődése közben kis fiút szült, ki azonban a vízben meg-fuladt. Az asszonyt sikerült életre hozni.
—	Virágcserepet akart csinálni Va'jevóban egy ember talált gránátból. Ez azonban a kezében fetrobb.int, őtet megölte, két fiát pedig igen súlyosan megsebesítette.
—	A „Bremen" repülőgép nem tud eltávozni Greenly Island-ról, mert felszállás után kis magasságban a motor megállt s a gép leesett, újra megrongálódott. Senkinek baja nem esett. Most Németországból egy ugyan olyan gép fog érkezni Amerikába s Köhl kapitány és társa azon fognak visszatérni Európába.
—	A rákbetegség szérumát fedezte fel Polsek Jan celjei — szlovéniai tanitó, ki már husz év óía folytat gyógyászati kutatásokat. Sikerült neki olyan szert előállítania, amely biztosan gyógyítja (Nem hiszem. Szeri-.) a rákos betegségek minden fajtáját. A rák gyógyszerét Abjininnek nevezte el.
—	Az eltűnt léghajó. A léghajó — az Italia — mely tudoraányos kutatások céljából az északi sarkra ment, ugy látszik, végképen elveszett tizenhat utasával — kilenc tudós férfi és hét matrózával. — Május huszonötödikén tiz óra huszonhét perckor érkezett az Itáliáról az utolsó hír, azóta megszűnt minden értesítés-adás. Pedig a léghajón két tartalékos táviró gép is volt, de ugy látszik, egysem működhetett tovább, A benzin készlet biztos, hogy már rég elfogott, de ennivaló az volt hőven több mint husz napra való. Vannak, akik abban reménykednek, hogy a vihar sodorta el a léghajót valamely rémes tájra s ott talán megélhetnek az utasok, azónban gyenge a remény. Jégtörő hajókkal, repülőgépekkel, kutya szánokkal, fóka és prémesailatokra vadászó emberek keresik a szerencsétlen utasokat, kiknek sorsáért most az egész világ nagyrészvéttel aggódik.
Iznonje se da,
da je na prodaj v jako dobrem mestu v Őtrigovskoj fari ena dobta in lepa hifia z celim gospo-darskim poslopjem. K hiái spada ok reg 20 cralov dobre oratje zeníle, travniki, Sume z stojeőimi drevési, vélik sadovniak i vélik prostor za sajenie goric, vse to je v enetn falati skupaj. Proda-jajo ss tudi isto tam konji, kra-ve, svinje, plugi, brana, kola i vse gospodarska orodja. Proda se skupaj ali tudi posebej, kupci se lahko zglasiio za podrobnejáe pcdaíke vsaki dan pri
ALBERT KODBA
gostilniíarju STRIGOVA	Medjimurje.
I
TORMA.
i
Féri a feleségéhez:
„Tudod-e, hogy a minapi telefon beszélgetésed alkalmával nagyon megsértettél egy valakit I Azt mondtad neki, hogy marhal"
„Jaj 1 Istenem, hát, fiacskám én azt hittem, hogy teveled beszélek!*
Jó tanács.
.Doktor ur, kérem 1 Adjon tanácsot! Mit csináljak a férjemmel, egész éjszakán át beszél álmában ?«
>Hát engedje csak egyszer napközben szóhoz jutni őtet s akkor él-szaka majd minden esetre hallgatói fog.c
Ószinte kérdés.
»Ejnye, barátocskám, de helyes felöltód van !
»Mond csak egész őszintén, volt valaki a boltban amikor vetted?"
Kevés a feje.
»Fiacskám, miért nézel a kezedre, mikor azt kérdem tőled: menynyi öt meg öt? Azt már a fejeddel is ki kellene számolnod:*
»Apukám, de nekem nincs ám tiz fejem I«
Fürdőben.
»Kérek fürdőjegyet!*
»Egyet, vagy talán egy tucatot tetszik parancsolni?*
„Hát mit akar maga? Azt gondolja, hogy én még tizenkét évig fogok élni?"
Háztartás.
Légypiszkos buturok tisztítása. Politirozott bútorokról könnyű szerrel eltávolíthatjuk a légypiszkot, ha kis posztó darabra pár csepp petróleumot öntünk s ezzel dörzsöljük át a légypiszkos bútort, amely igen szép fényt kap «zen eljárás által. Egy rész szalmiákszesz és két rész viz keveréke is leviszi a légypiszkot.
Hűtés jég nélkül. Ha ebédhez ▼agy vacsorához hideg itallal akarunk szolgálni s hirtelen nem tudunk jeget keríteni, tegyük az italt tartalmazó palackot hűvös léghuzamos helyre s borítsunk reá hidegvízbe mártott vastag konyharuhát. Ha a kendő száradn; kezd, újra vizbe kell mártani. Ez az eljárás igen kellemes hűvösséget ad az italnak.
Rossz szagú hus. Megtörténik, hogy nyáron az olyan húsnak is kellemetlen szaga van, amely egyáltalán nincsen megromolva, Ezen ugy segíthetünk, hogy a hust forró kamillateával jól megmossuk, azután tiszte hideg vizzel leöblítjük. Ugyanilyen módon távolíthatjuk el a vadhús sajátságos szagát is, melyet sokan' nem szeretnek.
Konyhamérleg — mérleg nélkül Ha nincsen konyha mérlegünk akkor jegyezzük meg magunknak, hogy: 1 lecsapott evőkanál liszt 1 deka, 1 lecsapott evőkanál zsemlyemorzsa 1 deka, 1 lecsapott evőkanál só 3 deka, 1 lecsapott evőkanál cukor P/2 deka, 1 le-
csapott evőkanál kakaó 3 deka, 1 te-tejes kanál vaj vagy zsir 4 deka, 1 te-tejes kanál liszt 21/2 deka, 1 tetejes kanál cukor 3V& deka, 1 tetejes kanál dara 3Va deka, 1 tetejes kanál rizs 3 deka, 1 liter víznek a súlya 1 kilogramm.
GAZDÁLKODÁS.
f
Ésszerűen javítsuk a puhább utainkat.
A keréken közlekedők (szekér, kocsi, autó és biciklisek) unszolására muszáj néhány sort írnom. Bocsánat érte I
Ha (a főutat kivéve) biciklin vagy szekéren valamerre kiszáll, irja fel izgalmait és az ég és a füld között a szabadban pld a csernelovci, preda-novei, szkakovei uton egy-egy 7* méter mélységű vizet lebocsájíó, az uttestet keresztirányban szelő eresz előtt tett kifejezéseit, ha addig nyeltét, melyet minden eresznél kétszer* megharapja, még használatra alkalmasnak véli, azt fogja találni, hogy kezdetben megelégszik a csillagok mozgositásával, mert leszedi őket; azonban jóérzése ellenére holmi sistergő istennyila és menykő hullásokkal is fogja disziteni annak fejét, aki a rossz úttal rosztbrátlivá pacskoltatta kényes részét és amelynek gyógyításához a hűvös ülöfürdők ajánl-tatnak.
Az uttestek és utak (felszínek) hibáinak felesleges felsorolása helyett becses figyelmét felhívják általam a gépjük törött ülőfürdőzők, hogy a sok mindenféle tudni valón felül mire kell ügyelni az útjavítások alkalmával.
Kívánatos, hogy az ut kemény felszíne 1/4 (a puhább V3) hengerszerüen domború legyen, hogy arról a nedvességek azonnal, maguktól lefolyhassanak. A keménysége és szilárdsága rendes szekérkerék talpszélesség mellett 5—6 métermázsa (tehén birásu) legyen. Mindezt elérjük a mi utainkon, ha évenként 2-szer husz centiméter, vastagságú kavics réteget terítünk az úttest középő harmadára. Később ez módosul. az ut használata szerint; többet és többször kavicsozunk. Az ökölnél nagyobb kavicsot az úttest középvonalára helyezzük. Az ut széleit avagy, ha előzőleg az árkokba sok kavics került, az árkokból kiemelt földet is lapátoljuk a kavicsrétegre, hogy az egyes kavics darabok jobban rögzítve legyenek. Minden kavics előbb-utóbb, de biztosan az árokba kerül. Igyekezzünk az ut két oldalán járni a könnyebb já-rómüvekkel. Csak a magasan rakott és súlyos szekerek haladjanak az ut közepén, j\z ut ezáltaj domború és kemény lesz, nem kell esö után eresze-ketjkaparni.	NEMES
KÖZGAZDASÁG.
Az új adótörvény. Egy nemrég megjelent statisztika szerint az ország földadója országrészek szerint a következőképen oszlik meg: Szerbia: Macedóniával és Montenegróval az ország területének 42 százaléka ; ezen a területen 3.900.000 hektár föld után 450 millió földadót fognak fizetni. Horvátország; az ország területének
15 százaléka, — 3740 000 hektár után 607 millió dinár földadót f:zet. B sznia és Hercegovina; az állam területének 20 százaléka ; — 2 500.000 hektár főid után 375 millió dinár földadót fizst. Vajdaság — a Szerémséggel : pz állam területének 11 százaléka és 2.310 000 hektár föld u!án a legtöbb föladót, 1.524 millió dinárt fog fizetni. Szlovénia, az állam területének hat — 6 — százaléka, 1.550.000 hektár után 250 millió dinár földadót fog fizetni. Dalmácia, az állam területének 5 százaléka; 1.250.000 hektár föld után 60 millió dinár adót fizet. Az ország 15.250.000 bektár földje után 266 millió dinár földadó esik az új adótörvény alapián. Látható tehát, hc-gy ebből a Vajdaság, vagyis az ország területének 11 százaléka egy milliárd és 524 millió dinárt, — vagyis az egész ország földadójának a felét fizeti.
Szerkesztő üzenete.
R. A. T. Alkalmazkodás végett értesítelek, hogy az olasz konfliktusrój szóló cikkezés min. rend.-re megtiltatott. Ödv.
Ifj. I. D. P. Felvilágosító soraimért tessék kérem alkalmilag valakit kozzám küldeni. Tevékenységét továbbra is szépen kérem.
KERESKEDELEM.
Áru:
LJUBLJANA, junius 8.
100	kg.	Buza Din.	365—
»	»	Rozs >	360—
»	>	Zab >	300—
»	>	Kukorica »	325—
»	»	Köles >	300—
»	»	Hajdina »	275 —
»	»	Széna »	50—65
»	>	Bab cseres.»	450 -500
»	»	vegyes bab»	350—
»	»	Krumpli »	75—100
»	»	Lenmag »	370—380
»	»	Lóhermag »	2200—2600
M. SOBOTA junius 8.
1 kg. III. II.	I.
Bika 7-— 8-—	9 5Ö
Üsző [1 6 - 7-—	8 50
Tehén jS 3.- 4 -	5'-Borju j —.— — —- 12 —
Sertés......13 50
Zsir I-a .....22-—
Vaj
príma 10--
9--6 — 12-50 14 50 26 — 35-45 23-—
Szalonna.....25
Tojás 1 drb.....
Pénz
Dollár .... — Din.	56 70
Pengő Budapest . = >	10.—
Schil. Bécs . — »	7-99
Kor. Praga . . — »	1 67
Líra.....= »	2-46
Zürichben 100 Din — 9.135 sfrk.
Prodam
malo rabljeni Sivalni stroj »Mundlos« No 111. VpraSati v §oli, M >áíanci.
Prodti se posBstvo.
Poleg Radgonske ceste nej da-leő od M. Sobnte, z vso íívinov kompletno ina z posejanov zem-lov. Okoli 77a plügov samo za dale delati. Hiza, átale, tüdi kompletno vse zidano, stoji samo 4 leta. Cena 160 jezero Din. Hiza je spesobna za vsakovrst-no trgovino. Vei se zve v PREK-MURSKI TISKARNI v M. Soboti.
Árverési hirdetmény.
Községi vendéglő Salovcin 1928. évi julius hó 1.-én d. u. 2 órakor a helyszínén nyilvános árverésen 1929. jtnuár 1.-től 1931. december 31.-ig terjfdő időre bérbe adatik. Kikiáltási ár 6000 Din. Árverési feltételek megtekinthetők a községbirónál.
Őalovci 1928. május 20. Községi elöljáróság.
Pincérinasnak
egy jobb házból való inas azonnal felvétetik TÜRK vendéglőben Murszka Szobota.
!„pucH"!
■ Biciklik I 1 Motorkerékpárok |
I kedvező fizetési félté-1 _ tellek mellett kaphatók I
jNemecz Jánosi
I" vas és gépkereskedésben I Mupska Sobota. J
Vsakovrstne sirove in svinjske köze
k u p u j e
po najvisji dnevni ceni
Franc Trautmann
Murska Sobota
Cerkvena ulica 191.
SZNEJÉ i MLADO'ZENCI!
Prvle kak szí szpoküpüjete Vase potrebsesine za 'zénitev poglednite v trgovino A. KIRÁLY M. Sobota, glávni trg, gde je velika záloga i zbéra v ko-rinaj vencov, slarov za szneje, strum-fle in vsze drobno blágo kaj sze pri tej prilikaj nüca.
Velika záloga 'zenszki krscsákov i rázno traletno i drobno blágo. Szolidna posztre'zba ! Niszike céne !
A. KIRÁLY
trg. Klobuki perilom in kratkim blagom MURSKA SOBOTA.
■IIIHBIIMIB
I REMENJE ZA MAŐINE
llll
i
REMENJE ZA MA$INE
ma na zalogi remenje za ma§ine vsaké mere, cd najboISe fabrike remenja po originainí fabriíki cenaj
I
i
g öt efan Holzmanl
trgovina z ledrom
Iv MURSKI SOBOTI Lcndavska cesta 57.
MHIHIIH1IIH