Általános iskolai program HÁZTARTÁSTAN Tanterv 5. osztály: 35 óra 6. osztály 52,5 óra ÖSSZESEN: 87,5 óra Olasz tannyelvű általános iskola 5. osztály: 17,5 óra 6. osztály 17,5 óra ÖSSZESEN: 35 óra Kétnyelvű általános iskola 5. osztály: 17,5 óra 6. osztály 17,5 óra ÖSSZESEN: 35 óra A programot anyagilag részben az Európai Unió az Európai Szociális Alapból, részben a szlovén Oktatásügyi és Sportminisztérium támogatta. A program a Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2007–2013 című program része; fejlesztési prioritás: A humán erőforrás-fejlesztés és az egész életen át tartó tanulás; irányelv: Az oktatási és képzési rendszerek minőségének és hatékonyságának a javítása. Általános iskolai program HÁZTARTÁSTAN Tanterv A tantárgyi bizottság tagjai, szerők: Irena Simčič, az SzK Oktatási Intézete, elnök dr. Verena Koch, Ljubljanai Egyetem, Pedagógiai Kar Majda Gjerek, Beltinci Általános Iskola, Beltinci Milena Mencigar, Radenci Általános Iskola, Radenci Anica Nerad, III. Sz. Muraszombati Általános Iskola, Muraszombat Irena Veg, Mladika Általános Iskola, Ptuj A tantervet szakmailag bírálta: dr. Stojan Kostanjevec, Ljubljanai Egyetem, Pedagógiai Kar Redakciós módosítások: Irena Simčič, a Szlovén Köztársaság Oktatási Intézete Szerkesztette: Alenka Štrukelj Lektorálta: Nataša Purkat, Lektor'ca Magyar nyelvre fordította: Peter Koša A magyar szöveg szaklektora: Renata Horvat A magyar szöveg nyelvi lektora: Annamária Merényi Kiadta: Ministrstvo RS za šolstvo in šport/SzK Oktatási és Sportminisztériuma, Zavod RS za šolstvo/SzK Oktatási Intézete A Minisztérium részéről: dr. Igor Lukšič Az Intézet részéről: mag. Gregor Mohorčič 1., kiegészített online kiadás Ljubljana, 2022 URL hozzáférés: https://www.gov.si/assets/ministrstva/MIZS/Dokumenti/Osnovna-sola/Ucni- nacrti/obvezni/Narodno-mesano-obmocje-Prekmurja/UN_gos_DOS_prevod.pdf ----------------------------------- Kataložni zapis o publikaciji (CIP) pripravili v Narodni in univerzitetni knjižnici v Ljubljani COBISS.SI-ID 129120003 ISBN 978-961-03-0757-0 (Zavod RS za šolstvo, PDF) A háztartástan általános iskolai tantárgy tantervének korszerűsítését a korszerűsítést végző Háztartástani tantárgyi bizottság végezte el. A korszerűsítést a tantárgynak a Szlovén Köztársaság Közoktatási Szaktanácsa 1998. évi 23. ülésén jóváhagyott tantervéből ki ndulva végezte el. A korszerűsített tantervet a Szlovén Köztársaság Közoktatási Szaktanácsa a 2008. évi 114. ülésén hagyta jóvá, a tanterv tartalmi és redakciós módosításait pedig a 2011. február 17-i 140. ülésén vette tudomásul. 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. A TANTÁRGY MEGHATÁROZÁSA .......................................................................................... 4 2. A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJAI ........................................................................................ 5 2.1. Az általános célok megvalósítása során figyelembe veendő alapelvek ................................ 5 3. FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS TARTALMAK ................................................................................. 7 3.1. Modul: Háztartás-gazdaságtan ............................................................................................. 7 3.2. Modul: Textil és öltözködés ................................................................................................ 10 3.3. modul: Lakás és környezet ................................................................................................. 15 3.4. Modul: Étel és táplálkozás .................................................................................................. 16 4. KÖVETELMÉNYEK ................................................................................................................ 19 4.1. A második oktatási-nevelési szakasz követelményei .......................................................... 19 5. MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ ................................................................................................. 24 5.1. A tantárgy céljainak a megvalósítása ................................................................................. 24 5.2. Egyénre szabás és differenciálás ....................................................................................... 25 5.3. Tantárgyközi kapcsolatok ................................................................................................... 25 5.4. A tudás ellenőrzése és értékelése ...................................................................................... 30 5.5. Információtechnológia ........................................................................................................ 31 5.6. Házi feladatok ..................................................................................................................... 32 3 1. A TANTÁRGY MEGHATÁROZÁSA Az általános iskolai háztartástan tantárgy a társadalom- és természettudományok számos tudományágát lefedi. A tantárgy lehetővé teszi az egyén és a család, il etve a háztartások társadalomban betöltött szerepének a megértését. A háztartástan tanítása arra ösztönzi a tanulókat, hogy gondolkodjanak a kor összefüggő problémáiról, és kapcsolódjanak be az egyént, a családot és a társadalmat érintő kérdések megoldásába. A háztartástan keretében a tanulók elsajátítják azokat az ismereteket, készségeket és képességeket, amelyekkel a természetben és a társadalomban található, az alapvető életszükségletek kielégítésére szolgáló erőforrásokat a lehető leggazdaságosabban használhatják fel. A háztartástan tantárgy témakörei az étel, a táplálkozás és az egészség, az ételkészítés, a személyes pénzügyek, a család pénzgazdálkodása, a fogyasztói nevelés, a textil és a ruházat, a lakhatás és a környezetvédelem területek alapvető ismereteinek, készségeinek és képességeinek a tanulók általi megszerzésére irányulnak. Az egyén és a család által kezelt erőforrások ugyanolyan fontosak, mint a nagyobb területre, például a nemzetgazdaságra kiterjedő erőforrások. A szükségletek kielégítésére szolgáló erőforrások a következők: emberi erőforrások, idő, energia, étel és egyéb javak. Az egyén és a társadalom szükségleteinek a kielégítése, amely magába foglalja a fent felsorolt forrásokat, négy oktatási modulban – Háztartás-gazdaságtan, Textíliák és öltözködés, Ételek és táplálkozás, valamint Lakás és környezet – valósul meg. 4 2. A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJAI A tanulók:  megismerik, megértik, elsajátítják, alkalmazzák és értékelik a helyes, biztonságos és egészségmegőrző táplálkozás jelentőségét, valamint az egészséges és a káros táplálkozási szokások egészségre gyakorolt hatását,  megszokják az egészséges és kulturált táplálkozást, valamint az élelmiszerek helyes és gazdaságos felhasználását,  megtanulják az egyes étkezések tápanyag- és energiaértékét figyelembe véve megtervezni a napi étkezéseket,  képezik magukat a megfelelő háztartási készülékek és eszközök használatára és karbantartására, szem előtt tartva azok biztonságos alkalmazását,  megtanulnak a személyes és a családgazdaságtan, a szükségletek, a kívánságok, a célok, az értékek és a rendelkezésre álló források, valamint a gazdasági propaganda és annak fogyasztókra gyakorolt hatása ismeretén alapuló döntéseket hozni, és értékelni azokat,  képezik magukat az észszerű gazdálkodásra, az anyagi javak, az idő és az energia takarékos felhasználására,  fejlesztik az egészséges, praktikus és esztétikus öltözködés iránti érzéküket,  képezik magukat a lakókörnyezet funkcionális, észszerű, higiénikus, biztonságos és esztétikus, az etnológiai és építészeti sajátosságokat figyelembe vevő kialakításában,  fejlesztik a mindennapi teendők ellátásához szükséges készségeiket, munkaszokásaikat, kitartásukat és pontosságukat. 2.1. Az általános célok megvalósítása során figyelembe veendő alapelvek 1. elv: A nemek közötti egyenlőség Ezt az elvet a tanulóknak a háztartástanórákba való kötelező bevonásával valósítjuk meg. 2. elv: A közös munka egyenlősége Ezt az elvet azzal valósítjuk meg, hogy a feladatokat, a tevékenységeket és a mindennapi gondozással, valamint az (ön)ellátással kapcsolatos, gyakorlatban végzett szórakoztató munkát nem nemek szerint osztjuk fel. 5 3. elv: Gazdaságosság (Takarékosság) Ezt az elvet a források gazdaságos kezelésére való szoktatással valósítjuk meg, ami magába foglalja a választást, a döntéshozatalt és a felelősségvállalást bizonyos körülmények között. 4. elv: Környezettudatosság Ezt az elvet az ember közeli és távoli környezetének a fenntartása és megóvása iránti, valamint az alapvetően szabadon hozzáférhető javak (víz, levegő és föld) iránti felelősség fejlesztésével valósítjuk meg. 5. elv: Ergonómia Ezt az elvet a gyakorlati rész és a készségek oktatása keretében a mozdulatok helyességére, az idő, a felszerelés és a munkaterület felhasználására fordított figyelemmel valósítjuk meg. 6. elv: Erkölcsiség Ezt az elvet a felelősségérzet, az együttélés, az igazságosság, a mások munkájának a tisztelete stb. iránti érzék fejlesztésével valósítjuk meg. 7. elv: Esztétika és kultúra Ezt az elvet a tanulók személyes, valamint az egyéb hazai és iskolai terei esztétikus berendezésére és kiegészítésére irányuló kreatív alkotási képességeinek, az öltözködés keretében a személyes ápoltság iránti esztétikai érzékének, valamint az ételkészítés és - felszolgálás során a színek és a formák összhangja iránti érzéknek a fejlesztésével valósítjuk meg. 6 3. FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS TARTALMAK 5. OSZTÁLY 3.1. Modul: Háztartás-gazdaságtan Az otthon és a család – erőforrás-gazdálkodás FEJLESZTÉSI CÉLOK TARTALMAK A tanulók:  ismerjék a család koncepcióját és értsék 1. Otthon és család: meg, hogy a családtagoknak más-más  miért van szükségünk otthonra és szerepük és feladataik vannak a családra: családban, – hovatartozás  értsék meg a vezeték-és utónév, – biztonság valamint a lakcím jelentőségét, – védelem  interpretálják a hovatartozás, a – fejlődés biztonság, a védelem és a fejlődés  mi az otthon és a család fogalma fogalmait,   mi hasonlatos az otthonhoz ismerjék meg az otthoni balesetek megelőzésének a módját. 2. Szülők és gyermekek:  otthoni teendők  egymásközti viszonyok 3. Otthon is történhetnek balesetek:  esések  égési sérülések  mérgezések  vil ámcsapás  tűzeset Szükségletek FEJLESZTÉSI CÉLOK TARTALMAK A tanulók:  fejlesszék a szükségleteik kielégítése 1. Mire van szükségem: iránti felelősségérzetüket,  alapvető szükségletek, magasabb  határozzák meg a gyermekek, a szintű szükségletek fiatalok, a felnőttek és az idősebbek fizikai, érzelmi, intellektuális és szociális szükségleteit,  fejlesszék a rászorulók és a különleges bánásmódot igénylő emberek iránti segítőkészségüket. 7 Fizikai szükségletek FEJLESZTÉSI CÉLOK TARTALMAK A tanulók: 1. Egészség:  fejlesszék az egészségük iránti  egészségérzet felelősségérzetüket,  fizikai aktivitás és sporttevékenységek  elemezzék az otthon és a család  pihenés, alvás szerepét a jó fizikai közérzet, az  higiénia: egészség, a higiéniai körülmények, a helyes táplálkozás és a balesetvédelem – személyes szempontjából. – családi – közhigiénia 2. Táplálkozás és egészség A szükségletek kielégítésének a forrásai FEJLESZTÉSI CÉLOK TARTALMAK A tanulók: 1. A szükségletek kielégítésére szolgáló  értsék meg, hogy a források források: kulcsfontosságúak a szükségletek  a források korlátozottsága kielégítéséhez,  a források észszerű felhasználása  rendezzék a forrásokat, 2. A család mint forrás és mint a források  tegyenek különbséget a médiában felhasználásának az alapvető szereplő reklámok és az egyéb egysége: információk között, értelmezzék a  szükséglet, il etve szükségletek reklámok és a fogyasztói  kívánságok társadalomban észlelhető jelenségek  célok ösztönözte negatív hatásokat.  források  döntések 3. A források rendelkezésre állása és felhasználása:  idő  energia  étel  pénz  környezet  nyersanyagok 4. Fogyasztás 8 Az idő FEJLESZTÉSI CÉLOK TARTALMAK A tanulók: 1. Idő:  ismételjék át az idővel kapcsolatos  egyéni időgazdálkodás fogalmak meghatározását,  tanulási, il etve munkaidő  értékeljék saját idejük felhasználását,  szabadidő:  határozzák meg a családban a – a háztartásra segítségnyújtásra és a feladatokra szánt – sportra és rekreációra időt, – tanulásra  értékeljék saját szabadidejük – szórakozásra felhasználását. – ünneplésre és különleges alkalmakra  pihenési idő A pénz A pénz egy megegyezésen alapuló csereeszköz, amit az emberek árukért és szolgáltatásokért fogadnak el. Az évszázadok folyamán különböző dolgok töltötték be a pénz szerepét, pl. kagylók, kövek, kések, különböző fémek. Az érmeverésre használt legfontosabb fémek az arany és az ezüst voltak. Általában az érme értéke megegyezett a fémével. Ma általánosan elfogadott, hogy a pénz anyagának az értéke kisebb a pénz értékénél. 9 FEJLESZTÉSI CÉLOK TARTALMAK A tanulók: 1. A pénz formái:  ismerkedjenek meg a pénz különböző  érmék és bankjegyek formáival és a különböző fizetési  számlapénz módokkal, 2. A pénz szerepei:  különböztessék meg a bevételeket és  a kiadásokat, csereeszköz   értelmezzék a pénz funkcióit, értékőrző  készítsenek személyes pénzügyi  értékegység tervet kiadásaikhoz (pl. a tanulók  fizetési eszköz öltözékeire, lábbelijeire stb.), 3. Fizetési módok:  fejlesszék ki a pénzhez való  készpénzes fizetés viszonyukat.  részletfizetés  halasztott fizetés (bankkártya)  kombinált hitelezési módok 4. A családi költségvetés kialakítása; Háztartási költségvetés:  bevételek – jövedelem  kiadások – költségek  a bevételek és a kiadások folyamatos nyomon követése  családi költségvetés 5. A gyermekek és a pénz:  zsebpénz 6. Megtakarítás:  kötvények  kölcsönös alapok  letét 3.2. Modul: Textil és öltözködés A háztartástanórákon a tanulók alapvető ismereteket szereznek a textilipari nyersanyagokról és a textíliákról. Ezt a tudást alkalmazzák a ruházatuk kiválasztásánál, ápolásánál és karbantartásánál, valamint tantárgyközi szinten összekapcsolják a természetismerettel és a technikával. A textíliák és a ruházat gazdasági és ökológiai szempontjai mellett az esztétikai szempontok és a ruházat különböző alkalmakra való alkalmassága is kiemelt szerepet kap. A tanulók ruházattal és lábbelivel kapcsolatos tapasztalatai alapján bevezetjük a fogyasztói ismeretek alapjait: választás és vásárlás, a vásárlás megtervezése, a beszállítók, a vásárlás helye, a reklámok és a fogyasztóvédelem, a textiltermékek ápolása és karbantartása. A választható fejlesztési célokat és tartalmakat dőlt betűs írás jelöli. A tanár önálló szakmai döntéseket hoz a választás kapcsán, és mindeközben figyelembe kell vennie a tanulók sajátosságait és érdeklődési körüket. 10 Textilipari nyersanyagok FEJLESZTÉSI CÉLOK TARTALMAK A tanulók:  tudjanak különbséget tenni a 1. Textilszálak: természetes és a mesterséges szálak  természetesek: növényi eredetűek, között, állati eredetűek  különböztessék és nevezzék meg a  mesterségesek: feldolgozott növényi és az állati eredetű szálakat, anyagokból készülnek valamint a feldolgozott anyagokból készült mesterséges szálakat,  ellenőrzéssel különböztessék meg a szálak tulajdonságait,  készítsék el és egészítsék ki A textilipari nyersanyagoktól a textiláruig című gyűjteményt. Szövetek, kötött anyagok és rostok A textilipari nyersanyagokat még nem lehet felhasználni. A textilgyárakban számos lépés után sík felületű textiltermékeket, vagyis anyagot nyernek ki belőlük, amelyeket szövetekre, kötött anyagokra és rostokra oszthatók fel. FEJLESZTÉSI CÉLOK TARTALMAK A tanulók:  tudják, hogy szövetet kézi vagy 1. A rostok mechanikai feldolgozása: modern szövőgépen történő  szövés szövéssel készítünk,  kötés  ismerjék a szövések alapjait,  rostok készítése:  tegyenek különbséget a szövet, a – fonal és formák kötött anyag és a rost között, – szövések  készítsenek gyakorlati terméket. 2. Kézi és gépi kötés Az anyagok nemesítése FEJLESZTÉSI CÉLOK TARTALMAK A tanulók: 1. Az anyagok nemesítése  ismerjék az anyag nemesítésének a 2. Az anyag tulajdonságai: fogalmát,  küllem és tapintás  végezzenek egyszerű kísérleteket az  gyűrődés- és zsugorodás-állóság anyag tulajdonságaival kapcsolatban.  kopásál óság  moshatóság  nedvszívó képesség  vízállóság Az anyagok fajtái és rendeltetése Manapság sokkal több anyagot használunk, mint elődeink a múltban. Az anyagokat 11 öltözékekként és kiegészítőkként, háztartási használatra és személyes higiéniai célokra, ágyneműként és lakberendezési célokra alkalmazzuk. FEJLESZTÉSI CÉLOK TARTALMAK A tanulók: 1. Az anyagok fajtái; anyag:  ismerjék az anyagok fajtáit,  alsóneműhöz  rendezzék rendeltetésük szerint a  ruhákhoz és kiegészítőkhöz textilmintákat,  háztartási felhasználásra  egészítsék ki a textilminta-  személyes higiéniára gyűjteményüket, és határozzák meg az  ágyneműhöz anyagok és a nyersanyagok  rendeltetését és tulajdonságait. lakberendezésre Ruhák FEJLESZTÉSI CÉLOK TARTALMAK A tanulók:  ismerjék meg a ruhák jelentőségét, 1. Ruhák és jelentőségül:   ismerjék – rendezzék a ruhákat, alsónemű   felsőruha ismerjék fel a ruhák formáit, rendeltetését és tulajdonságait,  nyári ruha   téli ruha ismerjék meg a különböző  eseményekhez sportruha a szín, minta, anyagfajta és szabás szerinti legmegfelelőbb öltözékeket. Beszállítók Az időszűke, a bevételek korlátozottsága és a nagy választék miatt vásárlásainkat különböző módon bonyolítjuk le. 12 FEJLESZTÉSI CÉLOK TARTALMAK A tanulók: 1. Üzletek:  ismerjék fel a különböző üzlettípusokat,  diszkont:  értelmezzék a különböző vásárlási ‒ gyári üzlet formák előnyeit és hátrányait, ‒ olcsóbb üzlet  ismerjék meg a fogyasztóvédelem  szerepét. katalógus általi kínálat és értékesítés  televíziós értékesítés  otthoni értékesítés  automaták segítségével történő értékesítés  alkalmi értékesítés 2. Fogyasztói jogok:  a fogyasztó védelme  a fogyasztó fogalma  fogyasztóvédelem  a fogyasztóvédelem célja  a fogyasztóvédelem elvei  az állam és a fogyasztói szervezetek szerepe Reklámok és fogyasztóvédelem A termékek és a szolgáltatások nem képesek magukat eladni, a piacra juttatásukról a reklámszakma gondoskodik. FEJLESZTÉSI CÉLOK TARTALMAK A tanulók: 1. Reklámok besorolása:  hasonlítsák össze a reklámozás és  tájékoztató a reklámok különböző fajtáit,  ajánló  tudják kiolvasni a reklámüzenet lényegét,  összehasonlító  ismerjék fel a tájékoztató, a 2. A reklámok haszna félrevezető és az információkkal 3. A reklámok hatása túlzsúfolt reklámokat, 4. Fogyasztói tudatosság  kövessék kritikusan a reklámüzeneteket, 5. A gyermekek és a reklámok  fontolják meg, szükségük van-e a felkínált termékre,  fogalmazzák meg egy termék vagy szolgáltatás reklámját. 13 A bevásárlások megtervezése FEJLESZTÉSI CÉLOK TARTALMAK A tanulók: 1. A vásárlások megtervezése;  ismerjék meg a vásárlások tervezett – terven kívüli vásárlások megtervezésének a jelentőségét, 2. A vásárlások időbeosztása  ismerkedjenek meg a vásárlások megtervezésének a módjával. A textiltermékek kiválasztása és megvásárlása FEJLESZTÉSI CÉLOK TARTALMAK A tanulók: 1. Személyi alapöltözékek  indokolják meg a ruhák iránti 2. Megfontolt vásárlás: szükségleteiket és kívánságaikat,  vásárlási információk  tudják értékelni a divatvásárlásokat,  a szövet, kötött anyag összetétele  sajátítsák el a megfontolt vásárlás  a szövet tulajdonságai modelljét, 3. A textiltermékek ápolását és  ismerjék az ápolásra és karbantartásra karbantartását jelölő szimbólumok vonatkozó szimbólumokat, valamint tudják leolvasni a címkén szereplő adatokat. A textiltermékek ápolása és karbantartása FEJLESZTÉSI CÉLOK TARTALMAK A tanulók:  a címkén szereplő szimbólumok alapján 1. Mosás és szárítás: ismételjék meg a ruhák karbantartására  mosási útmutató szolgáló jelek jelentését,  mosógép  rendezzék a ruhákat színmegőrzés  mosószerek szerint,  mosás  határozzák meg az egyes ruhák mosási  hőfokát, a mosás hőfoka   vitassák meg a reklámüzeneteket és a környezetbarát mosószerek mosószerek minőségét,  ruhafacsarás  tartsák karban saját öltözéküket.  ruhaszárítás 2. Vasalás:  vasalási útmutató  vasaló  vasalóasztal/vasalódeszka 14 Lábbeli FEJLESZTÉSI CÉLOK TARTALMAK A tanulók:  indokolják meg az egészséges lábbeli 1. Lábbeli jelentőségét, 2. A lábbelik karbantartása  vásárláskor válasszanak a rendeltetésnek megfelelő lábbelianyagot,  indokolják meg a lábbeli karbantartásának a jelentőségét. 6. OSZTÁLY 3.3. modul: Lakás és környezet Környezettudatos fogyasztó FEJLESZTÉSI CÉLOK TARTALMAK A tanulók:  gondolkodjanak a helyes 1. Helyes hulladékgazdálkodás hul adékgazdálkodásról, 2. Takarékos energiahasználat  ismerjék meg a helyes 3. Környezetszennyezés: hul adékgazdálkodást,  zöld vásárlás  ismerjék a környezetszennyezés okait,  környezettudatos tisztítás  ismerjék a környezettudatos tisztítást.  tesztek  növényvédőszerek a mindennapi életünkben  jobb levegő az otthonunkban és a környezetünkben Termelés FEJLESZTÉSI CÉLOK TARTALMAK A tanulók:  magyarázzák el a termelés és a 1. Termelés és fogyasztás fogyasztás fogalmát,  amit a termékekről tudnunk kell  keressenek információkat a termékekről  amit a szolgáltatásokról tudnunk kell és a szolgáltatásokról,  szolgáltatások:  tanuljanak a fogyasztás környezeti ‒ személyes szolgáltatások hatásairól, és elemezzék, milyen módon ‒ közüzemi (kommunális) szolgáltatások tudnának hozzájárulni a környezet állapotának a javításához – ‒ telekommunikációs szolgáltatások fejlesszenek ki környezettudatos viselkedési mintát, ‒ egyéb (pénzügyi, szellemi,  tanácsadói) szolgáltatások fejlesszenek ki kritikus és felelősségteljes viszonyt 2. A fogyasztó és kötelezettségei a fogyasztói társadalommal szemben, 15  mutassák be saját településük szolgáltatóüzemeit. 3.4. Modul: Étel és táplálkozás Étel és táplálkozás Az ember jó szellemi és fizikai jólétének egyik feltétele az egészséges táplálkozás. A megfelelő napi táplálékbevitel kielégíti a növekedéshez, a fejlődéshez és a létfontosságú funkciók ellátásához szükséges tápanyag- és energiaszükségletet. Ezek a szükségletek az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásokban szerepelnek. Elemzéssel megál apíthatjuk, hogy étrendünk milyen mértékben követi ezeket. A tápanyagok hiánya és túlzott mennyisége az egészségi állapot romlásához vezet. FEJLESZTÉSI CÉLOK TARTALMAK A tanulók:  értsék meg az egészséges táplálkozásra 1. Étel vonatkozó ajánlásokat, 2. Táplálkozás:   értelmezzék a táplálkozási szokásokat, kiegyensúlyozott   egészséges ismerjék meg az egyes táplálkozási  módokat, biztonságos   egészségmegőrző elemezzék az ember tápérték- és energiaszükségleteit,  készítsenek reklámanyagot – plakátot, cikket az iskolai újságban, bejátszást az iskolai rádióban – az iskolai étkeztetésről. Az élelmiszerek megjelölése Az élelmiszereken szereplő jelölések megértése fontos része a vásárlási döntéseknek. Az élelmiszerek címkéjén szereplő adatok meghatározzák az élelmiszer minőségét, a szavatossági idejét és a minősége megőrzésének az időtartamát. Az élelmiszerek összetételéről szóló szöveg segítségével a fogyasztó megfelelő élelmiszereket választhat magának. A csomagoláson lévő jelek az élelmiszer minőségét vagy márkáját is jelölhetik. 16 FEJLESZTÉSI CÉLOK TARTALMAK A tanulók:  értsék a címkékről leolvasott 1. Címkék információkat,  a címkéken feltüntetett információk  tegyenek különbséget a minőségjelek  szavatossági idő között, 2. Minőségjelek  ismerjék a márkajel fogalmát,  márkajelek  tervezzenek meg egy minőségjel- és  minőségjelek márkagyűjteményt, valamint folyamatosan frissítsék azt. Táplálkozási higiénia Az élelmiszerekkel történő munka során tudatában kell lennünk annak, hogy azok az összetételükből kifolyólag számos mikroorganizmus számára megfelelő táptalajt képeznek. Hogy megakadályozzuk ezeknek a táplálékba jutását, kifejlődését és elszaporodását, nem csak az élelmiszerek minőségére, hanem a munkamódszerekre is oda kell figyelnünk, amelyekkel gyakran megelőzhetjük az élelmiszerek megfertőződését, következésképpen pedig megakadályozhatjuk a fertőzött ételt elfogyasztó emberek megbetegedését. FEJLESZTÉSI CÉLOK TARTALMAK A tanulók:  értsék az élelmiszerek helyes 1. Higiénia az élelmiszerekkel történő munka tárolásának a jelentőségét, során  2. Élelmiszerek vásárlása és tárolása értsék az élelmiszerekkel történő megfelelő munkamódszerek 3. Higiénia az ételkészítés során jelentőségét, 4. Az élelmiszerek megfertőződése:  ismerjék fel az ételmérgezés jeleit és az  mikroorganizmusok alapvető intézkedéseket ilyen  megfertőződés esetekben.  ételmérgezés Az élelmiszerek mechanikai és hőkezelése Az élelmiszereket a legtöbb esetben – a gyümölcsök és a zöldségek kivételével – hőkezeléssel készítjük elő fogyasztásra. A hőmérsékletváltoztatással, valamint a víz és a zsiradékok hozzáadásával befolyásoljuk az előkészítendő élelmiszerek és ételek fizikai, vegyi és érzékszervi tulajdonságait. Az élelmiszer-feldolgozás helyesen megválasztott módja magasabb tápértéket biztosít, az ételek helyes elkészítési és tálalási módja pedig jobb érzékszervi tulajdonságokat eredményez. 17 FEJLESZTÉSI CÉLOK TARTALMAK A tanulók: 1. Élelmiszerek:  rendezzék tápanyagok szerint az  gabona és gabonatermékek élelmiszereket,  zsírtartalmú élelmiszerek  állítsanak össze megfelelő étlapot  cukor különböző étkezésekre és különböző  tojás alkalmakra,  hal  értelmezzék a táp- és védőanyagok  tej és tejtermékek mechanikai és hőkezelés során  hús és hústermékek bekövetkező változásait,  gyümölcs és zöldség  elemezzék az elkészítés során 2. Tápanyagok: felhasznált élelmiszerek tulajdonságait,  védőanyagok  munkájuk során tudják használni a  víz recepteskönyveket, recepteket, 3. Alapvető konyhai eljárások:  sajátítsák el az ételkészítés és -  főzés felszolgálás készségeit,  sütés  az ételkészítés során a higiéniai  rántás minimum elve szerint szervezzék meg  párolás a munkájukat, 4. Ételkóstolás  ismerjék az élelmiszer-feldolgozásra 5. Az ételek érzékszervi tulajdonságai: és ételkészítésre szolgáló  kinézet berendezéseket és segédeszközöket,  illat  ismerjék a főző és tálalóedényeket,  íz valamint az evőeszközöket,  állag  készítsenek terítékeket különböző alkalmakra,  sajátítsák el a megfelelő étkezési magatartást. 18 4. KÖVETELMÉNYEK Az oktatási-nevelési munka megtervezése során, valamint a tanórák megfelelő módszertani kivitelezésével a tanár a tartalmakat és módszertani megközelítéseket úgy alakítsa ki, hogy a tanulók teljesítsék a követelményeket. Ezek a tanterv általános és fejlesztési célkitűzéseiből és tartalmaiból erednek. A követelmények, amelyeket a tanulók eltérő mértékben és különböző taxonómiai szinteken érnek el, az egyes modulok leírásában szerepelnek, a minimális követelményeket félkövér betűk jelölik. 4.1. A második oktatási-nevelési szakasz követelményei HÁZTARTÁS-GAZDASÁGTAN modul A megtárgyalt tananyag után a tanuló:  tudjon különbséget tenni az otthon és a család között,  soroljon fel lehetséges otthoni baleseteket, értelmezze és a mindennapi életben tudja használni a biztonsági utasításokat,  ismerje és határozza meg az gyermekek, a fiatalok, a felnőttek és az idősebbek érzelmi, intellektuális és szociális szükségleteit,  ismerje és értse a fizikai, a szociális és az érzelmi szükségleteket,  ismerje és értse az egészség és az egészséges szokások jelentőségét,  ismerje és értse a táplálkozás egészségben betöltött szerepét,  magyarázza meg a személyes, a családi és a közhigiénia jelentőségét,  ismerje a szükségletek kielégítésére szolgáló forrásokat,  sorolja fel a szükségletek kielégítésére szolgáló forrásokat, és mutassa be jelentőségüket,  döntsön észszerűen a források felhasználásáról,  értse meg a források korlátozottságát és a források felhasználásának az észszerűségét,  a fogyasztást értelmezze a szükségletek kielégítéseként,  tegyen különbséget a tanulási idő, a munkaidő, a szabadidő, a pihenőidő és az ünneplésre szánt idő között,  készítsen tervet a munkafeladatok ellátására, és értékelje a munka megszervezésének a jelentőségét,  az érme, a bankjegy, a számlapénz és a lakossági bankszámla fogalmain keresztül ismerkedjen meg a különböző fizetési módokkal és a pénz különböző formáival, 19  ismerje a pénz formáit,  tudja, hogy a pénznek különböző funkciói vannak,  tegyen különbséget a bevételek és a kiadások között,  ismerje a készpénzes és a nem készpénzes fizetési módot,  ismerje és értelmezze a pénz különböző szerepeit: csereeszköz, értékőrző, értékegység fizetési eszköz, részvény,  készítsen éves pénzügyi költségtervet (pl. a tanuló lábbelijére, öltözékére), valamint tegyen különbséget a bevételek és a kiadások között,  értékelje a takarékoskodás jelentőségét, valamint fejlessze ki a pénzzel kapcsolatos látásmódját és az ahhoz való viszonyulását. TEXTIL ÉS ÖLTÖZKÖDÉS modul A megtárgyalt tananyag után a tanuló:  különböztesse meg a természetes és a mesterséges szálakat,  sorolja fel és értékelje a növényi és az állati eredetű, valamint a mesterséges szálakat,  különböztesse meg érzékszerveivel a szálakat: tapintás, látás,  különböztesse meg az alapvető szövéseket, és alkalmazza őket a gyakorlati termék elkészítése során,  készítsen mintamappát,  ismerje a ruhadarabokat rendeltetésük szerint,  ismerje a ruhák formáját, rendeltetését és tulajdonságait,  tegyen különbséget a különböző alkalmakkor viselt ruhák között,  tudjon javasolni megfelelő színű, mintájú, anyagú és szabású ruhát valaki számára,  vázoljon egy saját ruhamodellt egy kiválasztott eseményhez,  indokolja meg az egészséges lábbeli jelentőségét,  ismerje a lábbelik fajtáit és rendeltetését az egészséget figyelembe véve,  értékelje a lábbeliknek szolgáló anyagokat,  tudja karbantartani a lábbeliket,  ismerje a megfelelő öltözék iránti szükségleteit,  tudjon észszerűen vásárolni, legyen képes megítélni a divatvásárlást,  ismerje a ruhák címkéjén feltüntetett utasítások szerinti karbantartást,  ismerje a ruhacímkét, és tudja róla leolvasni az alapvető adatokat, 20  határozza meg a vásárlástervezés jelentőségét és módját,  tudja, hogy a vásárlásokat meg kell tervezni,  különböztesse meg az üzletek típusait,  értelmezze a különböző bevásárlási formák előnyeit és hátrányait,  határozza meg a fogyasztóvédelem jelentőségét,  ismerje a fogyasztói jogok szerepét,  ismerje a reklám alapvető üzenetét, illetve tudja felismerni azt,  értékelje a reklámokat, tudja kritikusan szemlélni őket,  tudja mérlegelni a felkínált termék szükségességét,  értse meg ruhák ápolására és karbantartására vonatkozó jelek és szimbólumok jelentését,  ismerje a ruhák karbantartására vonatkozó alapvető szimbólumokat,  tudja szín, textilnyersanyag és rendeltetés szerint osztályozni a ruhákat mosás előtt, és tudja meghatározni a mosás hőmérsékletét,  értse meg a ruhák karbantartására vonatkozó jeleket,  ismerje és különböztesse meg a különböző mosószereket, és azok környezeti hatását. ÉTEL ÉS TÁPLÁLKOZÁS modul A megtárgyalt tananyag után a tanuló:  értse meg a táplálkozás és az egészség közötti kapcsolatot,  tudja, hogy az egészséghez és a jó fizikai közérzethez fontos az egészséges táplálkozás,  magyarázza meg az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás fogalmait,  tekintetbe véve az ember testi aktivitását, nemét és korát írja le az emberi tápanyag- (sorolja fel a tápanyagokat) és energiaszükségleteket,  számítsa ki és hasonlítsa össze a fizikailag aktív, valamint a pihenésben lévő ember energiaszükségleteit,  ismerje az orvosi, kulturális vagy egyéb okból eltérő táplálkozásmódokat,  ismerje az élelmiszereket a tápanyagok alapján, és tudja őket tápérték szerint is besorolni,  ismerje az élelmiszereket tápanyagértékük alapján, és tudja kategorizálni őket a fehérjében, a szénhidrátban és a zsírokban gazdag ételek közé,  ismertesse az védőanyagokat és sorolja fel azokat az élelmiszereket, amelyek a leggazdagabbak ezekben,  magyarázza meg a védőanyagok jelentőségét, 21  ismertesse az egyes élelmiszerek tárolási módját,  indokolja meg az egyes élelmiszerek helyes tárolási módját,  ismerje az alapvető konyhai eljárásokat,  ismerje a főző- és tálalóedényeket,  tudjon bánni az evő- és főzőeszközökkel,  magyarázza meg az alapvető főzési eljárásokat,  magyarázza meg az élelmiszerben az elkészítés során végbemenő változásokat,  sorolja fel és magyarázza meg az élelmiszerek és az ételek érzékszervi tulajdonságait,  ismerje az alapvető terítéket,  helyesen terítsen meg különböző étkezésekhez,  ismerje a helyes étkezési magatartást,  értelmezze a jó táplálkozási szokásokat,  nevezze meg az élelmiszerek fizikai, vegyi és biológiai tartósítási folyamatai közötti különbségeket,  nevezze meg az egyes háztartási tartósítási folyamatok előnyeit és hátrányait,  sorolja fel a tartósított élelmiszereket, és tudja előkészíteni őket a fogyasztásra,  ismerje az élelmiszerekkel történő munka alapvető higiéniáját,  ismerje az élelmiszerekkel történő nem higiénikus munka következményeit,  magyarázza meg a higiénia jelentőségét az élelmiszerekkel történő munka során,  írja le az élelmiszerek romlásának a jeleit (hús, kenyér, tejtermékek, gyümölcs, zöldség),  sorolja fel az ételmérgezés jeleit,  ismerje az élelmiszerek nem megfelelő lejárati idejének a következményeit,  olvassa ki az élelmiszercímkék alapvető információit,  sorolja fel az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett egyes adatokat, és magyarázza meg őket,  magyarázza meg a minőségjelek jelentőségét,  ismerje a jó táplálkozási szokásokat,  a tápanyag- és energiaszükségletek alapján, valamint az egészséges táplálkozás elveinek a figyelembevételével tudjon egy egésznapos étrendet összeállítani. 22 ÉLET ÉS KÖRNYEZET, valamint LAKÁS modul A megtárgyalt tananyag után a tanuló:  ismerje és tudja alkalmazni a lakás karbantartására és ápolására szolgáló tisztítószereket és segédeszközöket,  legyen tudatában a környezetszennyezés következményeinek,  értse meg a tisztítószerek környezetre gyakorolt hatását,  különböztesse meg a fogyasztás és a termelés fogalmát,  ismerje a termelés különböző fajtáit,  mutassa be a települése szolgáltatóüzemeit. 23 5. MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ 5.1. A tantárgy céljainak a megvalósítása A háztartástan tanítása és tanulása általános pedagógiai elveken és speciális didaktikai módszereken alapul. Cél, hogy az általános didaktikai elvek esetében a gyakorlati munka és a készségfejlesztés módszerei, a problémaalapú tanulás, a projektmunka és a terepmunka (látogatások és kirándulások) módszerei kapjanak hangsúlyos szerepet. A háztartástan tanítása a szemléletesség elvén alapul, melynek során az új tudást kifejező példával vagy szemléletes ismeretközléssel (karikatúra, kép, fénykép, videó stb.) kell alátámasztani. A tanítás során a tevékenységeket úgy kell megtervezni, hogy a tanulók a foglalkozások keretében sajátítsák el, majd ellenőrizzék tudásukat. Ennek során a tanulók szerveződjenek párokba vagy kisebb (3–5 fős) csoportokba. A tanulók végezzenek különböző tevékenységeket: készítsenek plakátokat, alakítsanak ki gyűjteményeket, leírással, vázlat szerkesztésével, rajzolással mutassák be az elképzeléseiket (pl. szoba, lakás, ház berendezése, divatötletek, ünneplés, ajándékozás stb.). A tanulók a munkájuk során szokjanak hozzá a más élő források felhasználásához is, szerezzenek információkat a családtagjaiktól, ismerőseiktől, akik így közvetíteni tudják számukra a szokásokról, ünnepekről, öltözködési módokról, oktatásról, táplálkozásról szóló tudásukat, valamint a szellemes történeteket, vicceket, élcelődéseket és, rigmusokat és a hasonlókat. A megszerzett adatok és tudás felhasználásával készítsenek rövid jegyzeteket, és ennek segítségével képezzék magukat az észrevételeik kulcsszavak segítségével történő lejegyzetelésében. Az egyéb gyakorlati tevékenységek közé sorolandók a konkrét tesztek is (ételek elkészítése és felszolgálása, textiltermékek előál ítása, ápolása és karbantartása stb.), valamint a háztartási eszközökkel, berendezésekkel és gépekkel történő munka. A háztartástanórák befejezése előtt javasolt a kulcstartalmak összefoglalása és a tanulók ösztönzése, hogy mutassák be szóban az általuk elvégzett munkát és a megállapításaikat. A tanítás kivitelezése kapcsán a módszertani szempontból színesebb tanórák ösztönzése érdekében még néhány javaslattal szolgálunk:  az egyes témák vagy problémák megtárgyalása során célszerű az ötletvihar (brainstorming), a körbeszélgetés és a zsongó csoportmunka módszereit alkalmazni,  a műhelyfoglalkozások termékeinek és eredményeinek a bemutatása során különböző segédeszközök, pl. bemutatótáblák, poszterek, kartotéklapok alkalmazhatók,  az ételek elkészítésének és felszolgálásának, a munkafolyamat egyes részeinek, il etve a 24 teendőknek a bemutatása is a műhelyfoglalkozások kivitelezési részét képezheti,  a tanulók használják a források széles palettáját, például újságokat, szórólapokat és brosúrákat, e-anyagokat,  a tanórákba integrálható a fényképezés, felvételkészítés (hang és kép), valamint TV-adás megszerkesztése is. 5.2. Egyénre szabás és differenciálás A tantárgy keretében a tanulók képességeit, készségeit figyelembe véve a tervezés, a szervezés és kivitelezés, valamint az ellenőrzés és értékelés terén érvényesítjük a differenciálást. Külön odafigyelünk a specifikus csoportokra és egyénekre; a nevelő-oktató munka alapját a Szlovén Köztársaság Közoktatási Szaktanácsa által elfogadott következő koncepciók, irányelvek és utasítások jelentik:  A tehetséges tanulók felfedezése és a velük való munka,1  Tanulási nehézségek az általános iskolában: a munka koncepciója, 2  Az egyes tanulási területeken hátrányos helyzetű gyerekek: utasítás az általános iskolai program módosított kivitelezésére további szakértői támogatással,3  Irányelvek a külföldi gyerekek oktatásához az óvodákban és iskolákban.4 5.3. Tantárgyközi kapcsolatok Az általános iskolai háztartástan tantárgy moduljai keretében megtárgyalandó négy terület alapját az egyén és a családok alapvető életszükségleteinek a kielégítéséhez rendelkezésre álló források menedzsmentje alkotja. A háztartástan tantárgy a modulok keretében lefedi a társadalom- és a természettudomány területét. Az háztartástanórák keretében kivitelezett tevékenységeknek közvetlenül kapcsolódniuk kell a tanulók lakókörnyezetéhez. A háztartástan közvetlenül – multi- és interdiszciplinárisan – valamennyi kötelező tantárgyhoz, valamint a tantárgyközi tartalmakhoz is, például az egészségügyi, a környezeti és a multikulturális neveléshez stb. is kapcsolódik. Ezek az összeköttetések lehetnek vertikálisak, horizontálisak, részlegesek vagy átfogóak. A sikeres és hatékony tantárgyközi kapcsolatok megteremtéséhez nagyon fontos az iskola valamennyi pedagógusának a szakmai együttműködése, de egyaránt lényeges a tantárgyközi kapcsolatoknak a munkaközösségek 1 Elfogadva az SZK Közoktatási Tanácsa 1999. február 11-i 25. ülésén. 2 Elfogadva az SZK Közoktatási Tanácsa 2007. október 11-i 106. ülésén. 3 Elfogadva az SZK Közoktatási Tanácsa 2003. április 17-i 57. ülésén. 4 Elfogadva az SZK Közoktatási Tanácsa 2009. június 18-i 123. ülésén. 25 keretében és elsősorban az egész iskola szintjén történő megtervezése. A javasolt témakörök a háztartástan és a többi tantárgy oktatói számára lehetővé teszik a tantárgyközi kapcsolatok könnyebb és hatékonyabb megvalósítását. Az osztályok és a tantárgyak helyett a javasolt tevékenységeket és a tanulók megfelelő életkorát tüntettük fel. TÉMAKÖR: Étel és táplálkozás A tanulók megfelelő Tevékenységek Tartalmak TÉMA életkora Élelmiszertermelés 6 éves  élelmiszerfeldolgozó üzemek/gyárak  az élelmiszerek és -vásárlás kortól felkeresése, jellemzői és  az élelmiszerek nyomon követése az rendeltetése, előállítástól a boltok polcai g,  az élelmiszerek  élelmiszer-elemzés, elkészítése és  ismerkedés az adalékanyagokkal, tartósítása;  élelmiszerkészítés,  a családi bevásárlólista áttekintése és elemzése; Génmódosított 14 éves  adatok keresése és elemzése a  tudásanyag a élelmiszerek kortól génmódosított élelmiszerekről, génmódosított  az ilyen termékek jelölésének az elemzése, termékek  összehasonlító elemzés; származásáról és előállítási folyamatáról,  különböző szervezetek jelentései; Kiegyensúlyozott 6 éves  adatgyűjtés a táplálkozási szokásainkról,  a kiegyensúlyozott táplálkozás kortól  a táplálkozási szokások összehasonlítása, táplálkozás fogalma,  receptgyűjtés a kiegyensúlyozott  táplálkozási piramis, táplálkozáshoz,  az étel egészségre és  az ételfajták ismerete az életminőségre élelmiszercsoportok alapján, gyakorolt hatása;  az étel és az érzékszervek; Jelölés 6 éves  különböző jelölések (címkék)  jelölés: hogyan és kortól gyűjtése, osztályozása, elemzése stb. miért történik; Higiéniai 6 éves  különböző áruházak és éttermek stb.  az élelmiszerek szabványok az kortól felkeresése, valamint az étel tartósítására és ételkészítés során előkészítésének és feldolgozásának feldolgozására a megfigyelése; vonatkozó előírások; A reggeli kiemelt 6 éves  a reggelink elemzése,  reggeli. szerepe a jó kortól  egészséges reggelireceptek. közérzetben 26 TÉMAKÖR: Reklámozás és a média A tanulók megfelelő Tevékenységek Tartalmak TÉMA életkora Reklámozás és 10 éves  az információközlés és a reklám közötti  a médiumok története médiumok kortól különbségtétel megtanulása, és fejlődése,  ugyanazon hír különböző médiumokban  alapmédiumok: rádió, történő bemutatásának az elemzése, TV, nyomtatott média,  a reklámoknak szentelt idő mérése a világháló, különböző programokon;  reklámszabályok,  a reklámok fajtái,  a fogyasztói jogok és a médiumok; Az álmok 10  reklámelemzés,  a reklámozásban értékesítése éves  reklámalkotás; használt eszközök és kortól elemek; Reklámátverés 14  reklámkészítés nyomon követése az  reklámkelepcék, és megtévesztés éves elejétől a végéig,  a reklámtörvények kortól  példák keresése a félrevezetésre: a tiszteletben tartása reklám és a valódi termék összehasonlítása; Márkák 8 éves  a leginkább reklámozott márkák elemzése,  a márka koncepciója, kortól  márka fejlődésének elemzése egy  a márkák nyilvános meghatározott időtartamban, arculata,  gondolkodás a márkák megjelenésének  reklámozás és sport; okairól a sport területén; A nyomtatott 12 éves  reklámok elemzése különböző fajta  a reklámplakátok médiában kortól újságokban és folyóiratokban (divat-, története és fejlődése, megjelenő sportlapokban stb.),  a nyomtatott médiában reklámok  iskolai újságok; használatos technikák, elemzése elemek A rádióban és 12 éves  TV- és rádióadók elemzése,  a rádió- és a televízióban kortól  rádiós és televíziós reklámok elemzése: nyelv, tévéreklámok története, megjelenő hang, hangzás, időtartam stb., fejlődése, reklámok  rádió- vagy televízióadó, reklámügynökség  a rádió- és a elemzése felkeresése, tévéreklámokban  iskolarádió; alkalmazott technikák, elemek; Új 12 éves  a világhálón történő reklámozás és az  az internetes reklámeszközök kortól internetes reklámozási módok (önmaguktól reklámozás története megjelenő reklámablakok stb.) kutatása, és fejlődése,  reklámozás a tévésorozatokban és a  az internetes rádióadásokban; reklámokban alkalmazott technikák és elemek; Reklámozás a 12 éves  reklámtartalmak és képek elemzése az ifjúsági  a fiatalság ábrázolása a gyermek- és kortól folyóiratokban; reklámokban. ifjúsági folyóiratokban 27 Reklámozás a 10 éves  a sporteseményeken megjelenő reklámok sportban kortól elemzése,  a különböző termékeket reklámozó ismert személyiségek listájának az összeállítása,  a sportban reklámozott márkák listájának az összeállítása. TÉMAKÖR: Egészség és biztonság A tanulók megfelelő Tevékenységek Tartalmak TÉMA életkora Veszélyes 8 éves kortól  a veszélyes termékeket jelölő szimbólumok  a veszélyes termékek termékek megismerése, megjelölése,  az egyes termékek biztonságosságának a  a termékek tesztelésére szolgáló egyszerű kísérletek veszélyességére kivitelezése, figyelmeztető  különböző veszélyes termékek szimbólumok, biztonságosságának és jelölésének az  biztonsági szelepek és összehasonlító elemzése (biztonsági szelepek más segédeszközök; és más segédeszközök, figyelmeztető feliratok, szimbólumok stb.); Munka és 6 éves kortól  az otthoni balesetek és azok okainak a  otthoni és a szabadidős szabadidős felderítése, tevékenységek tevékenység  biztonsági útmutató készítése; helyszíneinek a során keletkező biztonsági előírásai; balesetek A termékek, 12 éves  látogatás a termékbiztonsággal foglalkozó  termékbiztonsági áruk és kortól hivatalokban, és az ott zajló folyamatok ellenőrzés, szolgáltatások megfigyelése,  sürgősségi biztonsága  látogatás egy kórházban vagy egy segélyszolgálatok. egészségügyi központban a veszélyes termékek okozta balesetek megismerése céljából. 28 TÉMAKÖR: Környezettudatos fogyasztás A tanulók megfelelő Tevékenységek Tartalmak TÉMA életkora Környezettudatos 12 éves  a források túlhasználatának a  a fogyasztói társadalom fogyasztás kortól következményeiről szóló filmek megtekintése, hatása a környezetre,  egy a környezet iránti felelősség- és  környezetvédelmi tiszteletteljes viszonyt ösztönző ún. mozgalmak, környezetvédő ügynökség megalapítása újrahasznosítás, újbóli (projektmunka keretében), felhasználás és  környezetvédő szervezetek felkeresése, mennyiségcsökkentés, valamint beszélgetés az közreműködőkkel,  ökológiai jelölés,  információgyűjtés és az ún. zöld márkák  környezetvédelmi elemzése, előírások,  vásárlási irányelvek kidolgozása a  fenntartható környezetkímélő kritériumok fogyasztás; figyelembevételével,  egyszerű kísérletek kivitelezése (pl. savas eső, színek, környezetszennyezők); Csomagolás 6 éves kortól  a csomagolások és a kiszerelések  az üveg, a papír, a megismerése, műanyag, a  szelektív hulladékgyűjtés, fémdobozok  információgyűjtés a műanyagról; megismerése,  tisztázása annak, mi tartozik a szemeteskukába; Mennyiségcsök- 6 éves kortól  újrahasznosító üzemek és gyárak felkeresése,  újrahasznosítás, újbóli kentés, újbóli  növények, fák, ültetése a kertben stb., felhasználás és felhasználás és  papír-újrahasznosítás, mennyiségcsökkentés. újrahasznosítás  játékok és más eszközök készítése hulladékból,  víztakarékosság,  komposzt előállítása szerves anyagokból,  hulladékgócpontok (a város, az iskola és a környék nagy zaj-, szemét- stb. szennyezésnek kitett részeinek a meghatározása),  a községi hulladékkezelő felkeresése és beszélgetés a felelős személyekkel; Az ökológiai 12 éves  a fogyasztás következményeinek a felmérése kritériumok kortól a hazai térségben, figyelembevéte-  az ökológiai/környezetvédelmi kritériumok lével történő figyelembevételével történő vásárlás. termékvásárlás 29 5.4. A tudás ellenőrzése és értékelése A háztartástan keretében az órákat integrált és kreatív folyamatként kel ene megtervezni, amely nem csak az előre elkészített tartalmak, tudás és folyamatok tanítóról tanulóra való történő átvitelét foglalja magába, hanem a tanulókat az önálló információszerzésre és a tudásuk értékelésére, elsajátítására, megszilárdítására és bővítésére képezi. Ez azt jelenti, hogy a tartalmak megismerése során a tanulók tudjanak és merjenek önállóan többek között kérdéseket feltenni, kutatni, kísérletezni, kapcsolatokat keresni, kritikusan mérlegelni és a törvényszerűségeket felfedezni. Az tudás ellenőrzése, valamint értékelése a tanítás fontos és szerves része. Az értékelés egyszerre méri a tudásszintek elérését és a tanulók előrehaladását az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításában, ami visszajelzést ad a tanulónak, a tanárnak és a szülőknek, egyúttal pedig és ösztönzi az aktív, kreatív munkát. A tanítási folyamatnak a tudás ellenőrzése és értékelése során megállapítandó egyes fő elemei az alábbiak is:  a tartalom megértése,  a tudás új körülmények között történő felhasználásának a képessége,  a tudás különböző szempontok szerinti elemzése,  új módon történő kapcsolatteremtés,  kritikus értékelés,  megfigyelési, összehasonlítási és osztályozási képesség,  következtetés és a következtetések indoklása,  kísérletezés,  hibaelemzés,  prognózis,  modelltervezés,  termékek,  különböző problémákkal és azok megoldásával történő foglalkozás. Ehhez hozzátartozik:  a forráskeresés és -használat képessége,  az ötlet bemutatásának a képessége,  a környezettel való együttműködés stb. 30 A tanár az osztályzattal a tanterv szerinti célok és követelmények elérését értékeli. Az ismeretek, folyamatok, készségek és kompetenciák elérésének a szintjét a tanár ötfokozatú skálán történő leírással adja meg. A kritériumok az egyes modulok keretében leírt célokból és a követelményekből erednek. A háztartástan értékelésének a módjai a következők:  gyakorlati munka vagy termék,  kísérlet,  szóbeli osztályozás,  írásbeli osztályozás,  projektmunka,  szemináriumi dolgozat. 5.5. Információtechnológia A modern didaktikai megközelítésekkel összhangban az oktatási folyamat minden szakaszában szükség van az információs technológia (IT) használatára. Az IT használata az oktatási folyamatban az eszközök és információforrások széles palettáját kínálja, amelyek közvetlenül az osztályteremben vagy kiegészítő tanítási és tanulási anyagként egyaránt felhasználhatók. A háztartástanórák megtartása során az IT és a számítógépek használatát – ahol csak lehetőségek és az észszerűség határain belül – be kell építeni a nevelési-oktatási folyamatba. A számítógép mint tanítási eszköz fontos a pedagógiai szempontból hatékonyabb folyamatok, valamint a háztartástani célok és követelmények jobb elérése érdekében. Az IT háztartástanban való alkalmazásának előnye, hogy bizonyos esetekben jobban és világosabban szemléltetheti a tananyag bizonyos elemeit, így helyettesítheti a költséges gyakorlati kísérleteket vagy bemutatókat. Az IT használata a háztartástanban mind tartalmi, mind didaktikai-módszertani szempontból korlátlan. Az IT alkalmazását magába foglaló tanóratípusok a következők lehetnek:  bevezető órák,  új tananyagot tárgyaló órák,  a tananyagot kiegészítő órák,  ismétlő, gyakoroltató és tananyagrögzítő órák,  kombinált órák,  a tudás ellenőrzésére és értékelésére szolgáló órák. 31 Ahhoz, hogy a nevelési-oktatási folyamat hatékonyabb, a tanulók számára pedig szemléletesebb legyen, a tanárnak a háztartástanórák kivitelezése során a következő esetekben javasoljuk IT alkalmazását:  különböző eszközökkel történő bemutató (interaktív tábla, elektronikus vetítés stb.),  különböző alkalmazások használata (oktató játékok),  háztartástan tanítására készült didaktikai programok (a gazdaságtan, a textil, a táplálkozás, az élet és a környezet, valamint a fogyasztói nevelés területéről),  különböző információk és források, pl. enciklopédiák és más interaktív anyagok használata CD-ROM-ról vagy a világhálóról,  DVD-s vagy online oktató felvételek,  e-tananyagok (e-tankönyvek, e-folyóiratok, didaktikai e-anyagok),  különböző információk használata a tematikus honlapokon,  digitális fényképezőgép/kamera stb. használata. 5.6. Házi feladatok A háztartástant oktató tanár ítélje meg, hogy a házi feladat milyen célok, valamint tartalmak elérése szempontjából észszerű és hasznos a tanulók számára. A tanárnak a leckéhez és a tartalomhoz közvetlenül kapcsolódó házi feladatokat kell adnia. A tanulók a házi feladatokat a rendszeres iskolai munka után önállóan végezzék el. 32