MÖRSZKA KRAJINA Vérszt^eni, politiconi i kulturni tjédnik. Lèt. III. Évf. Märkisevei, I924, Julius 13. Gazdasàgi, politikai és kulturàlis hetilap. Broj 28 Szém. Zemla 1 5 nam je v odrasenoszti ta druga cecätja, krüh, 'zi'vis davajòcsa mati : nam ponovno pl.icsa z 'zltkom za na nyò poüjäni znoj. Zemlé öszvetek sze je zacs-no zdaj: 'zétva je. Kak edno proscsènye je toga jàkoszti punoga pàvra ódba na polà, ki bàr né kri'z v ròki, nego koszò na rami noszécsi ide pròti tam szèr-oplàvim tablam. I tà v jàkoszt zavrèta hvàla je djala nè szamo v toga prvoga nego i tüdi v toga vezdäsnyega csloveka naturo 'zeljo do krüha. krüh kak téla bo'zega szimboliuin: „Vzemite i jète, àr je tò moje tèlo kl je za vàsz däno ..." Sztrsznyeno sztojimo pred vàlajòcsimi tàbiami zita i pšenice, szkem bi obdariti mogla zemla cslovecsi ednolèten trüd i pascsli-voszt. I sztrsznyeno gléda lèko vszàki nè kmet toga pascslivoga i neobtrüdlivoga pàvra delo, koga tèlo je szunce na bruncsano'züfo szpekla, ali ocsi, kak düse gledalo, szo csiszto szvelle, te ze melszki dar od nyega 'zivoti —-puni dvè mocsni rók sze v sznòpje szkicseno vlaga na zemiò. I gda tak v toga poletja nàjvro-cslsem vrèineni céle dnéve znoj kali od szuncsni žarkov pecsivo pàvra kò'zo, gda szi drügi lUdjé po széncajiscsejo odtàvlajòcsi po-csinek: szi preszòdino i premisz-limo k a je pav er i kàksega postenyä je vrèden on té, gda szi neszmiliije mócsi. zdrävja kó'ze, nezboji od szunce pecsiv 'žarkov, negléda szénce odtävn hläd, nego dela pascslivo neob-trüdno naprè naj kemprvlé vne-szé pred vrèmena neszmilenosz-tjov i szhràni tä koma je nakan-jeno i za stero je fze edno leto csakao, — te ednoleten pòv ' Päver, kmet, koga trüd i delo je nè szamo duznoszti klica za szvoje voszkèse — bli'znye, nego i bole za vzdr'zävanye dr-zävnoga sistema, vszè državnikov i za obstoj szaine dr'zàve, je vszega postenyä vrèden, vecs kak ga v'ziva zdaj. Po nyega trüda — deli sze zeleni póle i gda ga zràka mòcs dozori, po nyega znojnatnom trüdi kàple szilje v szklcsene sznopje, i v ocsiscse*-nom zrnyi v nàroda szkladiscsa. Pàver i zemla, szunce i zräk ! Med vszemi pa nàjbole nasa: mati zemla, àr vszi mi i tüdi tak 'zétva je szamo tak mogòcsa csi jeszle 'zivis davajócsa zemla, ki vszem krüh dà. Krüh za stero sze je 'ze telko krvì prelejalo, za stero je história bila i je tó ta znänoszt, stera véksi falat krü-ha more dati csloveki. Miszli sze rodijo i preminéjo, vera, tróst i eldoràdója dóba lèko z szilov letijo prèk nàsz, obte'zitve ali oszvobojenyä oblübe vsze preminéjo: szamo edno osztàne ne-szpremenlivo i vecsna mati ki näsz vzdrzàva : zemla. Amerika zbriszala Vogrszki bojnszki dtig. Zjedmjene dr'zéve szo odptìsztUe 2 million dollàrov dugé. NEW YORK. Zjedinjeni ameriški dr'zäv vläda je odrédila, ka tiszti dvè million dollärov dugä, ki je zjedinjeni dr'zäv térjàtev od vógrov z bojnszke dòbe sze naj zbrise. Tak sesé amerika naprépomoesti szanaciszko vogrszko poszojilo. Ameriški banki szo 7 i pò million dollärov podpiszali z vogrszkoga po-szojila, Anglia pa 7.9 milionov, ki sze do 19. julija more vpläesati pri Anglo Banki. Poszojila garancia pred tubimi bankami sze tak zgodi, ka de täljemä-nye vogrszki kapitaliszticsni szktipin tüdi na IO million zläti koron zagvüsana. Japànszka pròti ameriki. Za volo priszeljeniskoga zàkonasze Japànszka na retorzio pripràvla. TOKIÖ. Med tü kro'zajöcsmi gläszi sze trdi, ka je Japänszki parlament szkleno:. protestèrati pròti ameriskomi priszeljeniskomi zàkoni i zahteva naj sze tiszti zavr'ze, tóje naj sze dovoli priszeljenyé japänszki pörgarov v Ameriko. Szklenjeno je od japänszke vläde poszlati tozadevni ultimätom k ameris-koj vlädi i csi bi ne dovolila, Japäni ka tó primerno retorzio sztirajo vsze ameriške pörgare. Ze pä napàdi na Italijanszkoj meji. Nasi finanesni sztró'znìki aretirani od Italijónov BEOQRÄD. Pri Rakeki na itali-janszkom kräji szo italj. financi aretirali našega finanesnoga szträ'znika i szo ga odpelali v Posztojno. To je äe 24-ti napäd za revan- zo napädeni italij. sztrà'znikov od nasi orjunäsov. Szamö komissijo, ki je pre-iszkävo vodila za prvési dogódek szo italijani tüdi napadnoli, ki je tak szvoje delo nihäti mogla. Ninčičov pogovor z diplomati Ruszije. BEOGRAD. Konferencija mäle antänte v Prägi sze bode zacséla t. m. 14.-ga. Po informäcijaj sze v vlädni krógaj zagotävla ka po szkonesanoj konferenci de reseno pitanye sztälisese mäle an- tänte proti Rusziji i pitanye Beszarabie. Obednim sze polrdjäva, da pride v csesko Ruszki zasztópnik 'Litvinov, szkém sze näjdeta dr. Mnčič i dr. Be-nes na duksi diplomätszki pogovor. Policija v nemskom parlamenti. BERLIN. Komuniszti nemške republike szo obtoženi da szo v zvézi organizäcij kt szo namenjena za razdéranye dr'zäve. Na predlog preiszkovälnoga szodnika je policija zaszédla vsze presz-tore parlamenta i je zacséla preiszkä- vati komuniszticsne poszlance pri steri je nàsla doszta obtezilni piszem. Za-volo toga dogódka je med poszlanci velko razburjanye, komuniszticsni poszlanci szo pa vložili oszter proteszt. Politicsna situacija. BEOGRAD. Pasicsova pót v Bled k kräli je tüdi né prineszla kä nóvoga za politiesno situacijo. Miszlilo sze je i sze tüdi escse zdà trdi ka je Pasics prineszo dovolènye za volilno vlädo, dokecs sze po drùgoj szträni trdi ka klerikälci (1) v vlädo vsztópijo i tak osztäne delavna vläda. Vsze pa kä'ze tó, ka je volitev neizogibna. Je vsze mogòcse!? Interessantno je, ka razmejitev med naso i Vogrsko dr'zävo je szkon-csana, za tö pozväna komissija racplis-csena, ergo je tä meja 'ze defioitivoa, pa dónok med nami escse i zdäj kakedno obszédno sztänye kraltije, mirov-nomi sztänyi je niti szledd nè. Ali csi bi tó blló, té escse i dnesz nè meli gerentov, kak je tö réden càgar ob-szédnoga sztänya. Za volo toga je med prebivälcatni velka nezadovolooszt. Gerenti, ki véksi tao je nè v znänyi szvoje duzooszti, nàjprvlé znäjo szvoje pravice, tO je da znäjo kakso mócs mäjo. Tó pa navékse pretirajo i szi zadovolijo 'zelènyi ne-prijäteli kvär ali csi 'ze szamo csemére ali sztroske, poti napraviti. K* na v vékse szvoj szebiesni haszek nezosztä-ne — je gvüsno. Nigdär sze pa oezvè, pokäzana mócs v obcsinszki hajtek. _ csirävno né momefitlnno. Oda sze na competentni mesztäj tó zv6 i zarazmi, gda de sze znalo tö ka na skodo obesine nisterni gerenti szo 'ze tri—stiri lèta né däli racsuoov od vértiivanya z obesinszkim vérsztvom. Ali je täkse delo mogöcse v zadovolscsino näroda ? Jeli da ne. 1 gda sze tö zarazmi dönok, ka na tom szamo obesiaszke vo-litvi i obcsiaszka autonomia pomore. 1.) Vucsitel ki je tubi, ki sze ne majzlä i je po >informäciji< „neza-neszliv", je pròti visesayoj odrébi i dekrèti od ni'zje obtdszti degredlran lèko za pomo'znoga, 1 ködiskov plä-esov. 2.) Vucsitel ki je znänl „iofor-mätor" je pa pöleg „nezaneszKvoazti" tüdi trgövec z medom léko i csi tttbo valuto brez overenya neszé prék meje, csi nyemi rävno vz«mejo, dobi oazàj i tö visesnya obläszt ne csQje i nevè csirävno nova pragmatika za dr'zävne namescsence naesi prävi, léko ir zi dale, niti obrtnoga Hszta nepotrebttje. 3.) Vucsitel dobro pläesani od dr'zäve, imenüvani od dr'zäve v färno sólo, dobi povszeszili (csi rävno bi né steo) od gmajne pröszto sztanüvanye ogra-esek i escse zemlò za cipike v vréd-noszti letni 6—7000 koron, stero aye-mi nè slo. Rävno tiszta gmajna pa farari szamo tiszto lètno pläeso sesé dati, za stero sumo je tiszti pred boj-nov 80 szräkic léko kfipo, zdaj * pa komaj edno szamo. Tö szo tri prilike, stere szo szamo prinasz mogöcse. A murska-sobotai önk. tüz-oltó egylet 40 éves jubile-umàhoz. Még ilyen äldozatok ärän is az egylet bizony adossägokba keveredett és azokat a kòzség tämogatäsäval és adakozässal 1884 äpriiis l.-ig mégis rendezte. Ilyen adomänyok folytak bè a Fonder biztositó intézettol, a värosi lakössägtol és uj alapitóktól, kik kozé léptek : Hutter József markusóci föld-Jbirtokos örökösei nevében Wiechera Jdzsef gräczi postaliszt, Elsö magyar ^jUtalänos biztositó tärsulat, gróf Széché-nyi Tivadar, gróf Szapäry Géza, gróf Spauer Ivdnné rakicsänyi uradalma. A tiizoltó védszentjének a napjät : Floriän napjät välasztottäk ki az elsö tüzoltdk is ünnepnapjuknak, azaz oly napnak, melyen mise jkeretében a temp-lomban gyülnek össze évenkint häla-adäsra. Sajnos, ez a szokäs azóta el-halvänyodott. • Megszivlelendö hatärozatot hoz-tak ugyancsak az alakuläs évében 1882 äpriiis 27;-én a tiizoltó — egylet és a vàros, mely szerint kOtelezové tették, hogy az utcäk kozepének mindenkor szabadoknak kell lenniök annyira, hogy a tiizoltók véletlen esetbeo is szabadon közlekedhetnek, és pedig még väsärok esetében is, különösen a föuton — (Tiost Aleksandrova cestän, — hol härom1 iränyböl talälkozik az orszägut és ezért ott sätraknak lenni sem szabad, hanem azok csak az utszéleken helyezhetök el és pedig a templom fe-lé é? a lendva-utca felé. (Jó volna ezt ma iS szigorubban betartani !) A müködö tagok névsora több-szörös vältozäson ment ät, mert azokat a gyakorlatokon vaiò pontos részvétel meg alkalmatosäg szerint minositették. Az elsö egyleti szolija Hirschl Mór volt. A iBüködö tagok öhajähoz képes elha-täroztatott az is, hogy az egyleti téli mulatsägok napja lehetöleg a Katalin nap legyeii. " - Az elsö Katalin bäl 1882 nov. !5.-én volt. ' Egy év leforgäsa utän a tiizoltó egyleti élet annyira kimélyitve és oly intensiv lett, hogy 1883-bàn, mikor a ttìzrendészet megyei és orszägos szer-vezése meg kezdödött, egyletünk véle-ménye is kikérve lett. Az egylet akkor kezdett kontaktust keresni a megyei és orszägos szervezetekkel, részt vett mär idegen egyletek tìnnepélyein és szoro-: sabb érintkezésbe lépett a vasmegyei gazdasägi egyesülette! is. Schiebt Pravo S C HI C H T O V O - m i 1 o z znamko „JELEN" je že 60 let znano kot najbolboljse in naj-izdatnejše od vseh vrst pralnega mila. MX ■ Pravo samo z imenom „Schicht" in znamko „Jelen"! Söt az egylet ekkor mär kultur-missiót is vett fel céljai soräba és 1883 februar 4.-én mükedvelöi elöadäs kere-tében szórakoztatta värosunk közönsö-gét fényes erkölcsi és anyagi siker keretében. Részt vett müködö csapatäval a szentgothìlrdi egylet zäszlöavatäsi ünne-pélyén, melyen tapintatos gyakorlatai-val dicséretet aratott. 1883 marcius4. én a parancsnoki tisztet a Mtegyulés hatärozatäbol Ko-1 väcs Käroly veite ät, ki élénk belsö j egyleti életet teremtett, szép felszere-léssel lätta el az egyletet és ki alatt életbe lépett az a rendelet, mely szerint a kozségi lakossäg köteles ttìzvész esetben minden erejével a tüzolto egy-letnek segitségére lenni, iogatot is szolgältatni, e célra igénybe veheti a karhatalmat, az ellenszegülöket pedig a kihägäsi torvény 141. §-a alapjän szabadsäg és pénzbtìntetéssel lehet megfenyiteni. 1883 évi julius 9-én az egylet hivatalosan vett részt a radkersburgi csäszär fogadäson az ottani tüzoltöegylet kérelmére rendfenntartäsi segéd-kezés cöljäböl 42 taggal és ekkor is kivivta maganak a legnagyobb elis-merést. Az ezt követö években különben az egyleti élet mär a rendes mederben folyt le és elöre. Az egylet rendes hi-vatäsänak élt és igen szép eredmé-nyeket ért el egymäs utän nemesak helyben, hanem a szomszéd falvakban felmerült mindenegyes ttìzestnél segély-nyujtäsaival. Az egyleti vezetésében az 1885 ujra vältozäs ällott be, a menyiben az äpriiis 20.-i kozgyulésen az elnöki tiszt-séget lemondäs folytän Götcz Ferencz järäsbirö, a parancsnoki tisztséget Furjäkovics Zsigmond, mig a segéd-tisztséget és jegyzoséget Kirbisch Ferencz tüzoltdk vették ät. Ekkor lett egyleti szolgà Zauneker Antal a ha nyagsägböl és megbizhatatlansägböl elbocsäjtot Hirschl helyébe. Ez év- ben vette kezdetét éjjeli tüzörszolgä-lat is a rendelet szelleme értelmében. Szakszerü kiképzésben is részesUlt az egylet az ör.z folyamän, amennyiben Kardos Sändor nagykanizsai hivatä-sos szaktüzoltö az egylet kérelmére j itt hosszab idöt töltött el és a müködö ; csapatot teljesen felszerelte és ki is j képezte. Az 1885 évi en kirälyi adomäny-képen az egylet 100 frt segélyt ka-pott. A tagok szäma leapadt annyira, hogy megmaradt 54 pärtolo és 34 müködö tag. Meglazult az egyleti élet ért-hetlen okból. mi maga utän vonta az elnök lemondäsät. Az egylet elnök nélkiil maradt az egész évben, mert tisztségét senki sem akarta välalni. Csak az 1886 évi 7. én megtartott közgyü-lésnek sikerült ujra Agustich Pongrä-czot megnyerni az ügyek élére, ki a tisztséget ideiglenesen a kozérdek ha-täsa alatt elfogadta, bar a veztést magät Furjäkovics Zsigmond parncsnok nak adta ältal. Az egyleti élet meglazuläsänak okait felfednünk nem sikerült. Csak egy jellegz"tes tünet van megörökitve. Ebben az idöben jelenlette Riluper József szertärnok, hogy voltak egyesek a värosban, kik az egyleti életet azaz ruhäzatot profanizältäk, mint ilyent emliti fel Rothgans itteni lakós häzalöt, ki ilyen ruhäban szemtelenkedett kére-getni és körüljärni. Természetesen Szi-goru hatösägi fellépcs és buntetés lett ennek a kovetkezménye meg elzäräs, azonkivül hatösägi rendelet adatott ki, hogy tiizoltói egyenruhät csak tüzoltök viselhetnek, ezek pedig arcképes iga-zolvännyal lettek ellätva. A valódi ok pedig ugy lätszik a mosioha tämogatäsban rejlett, mert,a müködö tagok toväbb is éltek szorgal-masan hivatäsuknak. Ezt tükrözi vissza az a felhiväs, amely az 1888 évi épr. 8.-i kozgytìlésbol lett a kozònséghez kibocsäjlva és amely egyebek között ezeket tartalmazza : „Egyesiiletünk rendeltetése nemesak a ttìzvész, hanem minden elemi csapäsban, legyen az ärviz, avagy foldrengés, megóvni az egyeseket, hasznära lenni az egész kozségnek) befolyni a vagyonosodäs elömozditä-säban az ältal, hogy a fekvó érték megsemmistìlését megakadälyozni, e szerint kö»vetve az adözäsi képessége, fenntartani, erösiteni törekszik. (Folyt. köv.) Az oroszorszägi magyar bolsevistäk kongresszusa Fegyveres forradalmat akarnak szitani Magyarorszógban. BÜDAPEST1 jelentés. A „Magyar-säg" mngszerezte a moszkvai magyar; bolsevistäk kongresszusänak jegyzö-konyvét. A kongressžus Szamuelli-gyäszünoeppel kezdödött, halälärol egy felvonäsos szindarabot adtäk elö. A magyar bolsevikiknek az a szändökuk, hogy 2000 agitätort küldenek Magyar-orszägba hogy magukhoz ragadjäk a szakszervezeteket és szträjkokkal elö-készitsék a fegyveres forradalmat. A katonasägot kiakarjäk irtani. A bolse- vikik föleg a törpebirtokosok és a sze-gény földmivesek között agitälnänak. A kongressžus megällapitotta, hogy a magyar hadifoglyok és a magyar vörös katonäk hangulata kedvezötlen a bolsevistäkra, mert haza vägyödnak. Raab szerint vezetöjüket ät lehetne adni a csekänak. A kongresszuson Kun Béla elnökölt és Pogäny-Jö-zsef ismertette a magyar ällapotokat. A föszövivö Rudnyänszki volt. Izjava M. Arcibaševa*) • (v procesu Konradi) Znameniti pisatelj M. Arcibašev kateremu se je nedavno posrečilo istrgatì sé iz sovjetske Rusije, poslal je lauzanskemu sodišču v zadevi procesa Konradi svojo izjavo. ' ; Isključno radi znamenitosti, katero predstavlja ta izjava, jo priobčimo ,v popolnosti : Jaz, ruski pisatelj, kateri svojo domovino iskreno in prav tako kot pravo mater ljubim, smatral sem svojim dolžnostmi, nje- ne zavreči v letih težke bede. Radi tega sem ostal celih šest let v Rusiji, ne glede na nevarnosti in pomanjkanja in pred *) BÄr szmo ile prijatelje taksi edno-sztrànszki politiesni piszäo i venkràjivi ' szodb csi szmo v isztinszki tamosnyi razmeraj laiki, dtinok pa är je izjava od ednoga nàjbogsi ruszki piszateiov pred szodnijov dàna, i kak reizan intereszantvo za vpogtéd v 'zivlenye R. näroda, är csirävno ne vsze nikelko isz-tine pa 'ze jeszte vu nyem, zàt j ga v celoti prine«zémo. V Prekmurscsini pa zàto ne, naj ne predrtlgacsimo niedne reesi, nego naj osz-tàne originalen. mojimi očmi j e prošla vsa epbpelja j boljševizma z svojim nespametnim začetkom in nesramnim koncem. Pri časti pisatelja in človeka prisegam : Ne pripadajoč nobeni politični stranki, brez premoženja, služeč si kruha lastnim trudom, nastopim z pričevanjem pfoti boljševikom, ne ra-1 čunajoč na nobeno osebno korist in govorim čisto resnico. Ta resnica je odvratna in grozna, i Boj, ki se je v Rusiji vodil dolgo, zelo dolgo proti absolutizmu zapustil je pogubnosno nasledstvo : mnogošte- ! vilne kadre profesionalnih revolucionarjev, katerim so se izsušili možgani v zaduhlih revolucijonarnih kleteh, odgojeni v duhu utopnih idej, neusmiljene borbe in nepomirljivega sovraštva. Ti ljudje niso bili stvaranja sposobni. Znali so se samo borit in rušit kakor vojska za kondotjera, tako je bila tudi njim revolucija »reson d'étére.t Za mirno svaranje jim ni mesta, raditega so rajše poglobili revolucijo ter žrtvovali zaklade svojega naroda nespametnim izmišljijam svetovnega revlucijonarnega požarja. Z močjo deraagoških besed, premeteno izrabivši utrujenost vojaške množice, izkoristivši kmetsko pohlepnost za zemljo in uporniško razpoloženje delavcev, so oni zgrabili v Rusiji oblast v svoje roke. Naspretno z splošno razširjenim mišljenjem jaz trdim, da boljševizem ni bil neizbežna pojava — psihoza mas — ki naj je obvzela ves ruski narod. Jaz zatrjujem, da ni bil krvavi prevrat dne 7. novembra 1917 izraz volje naroda. Nisem bil namreč jaz sam temveč mi vsi smo biti priče one stekle agitacije, ki se ni pred ničemer zaustavila in katero so bolševiki tekom 8 mescev vodili v armadi in med delavsko množico z namenom povzročiti ustajo. In dasiravno so jim bila dopušteno vsa sredstva od najnesramnejše demagogije pa do očitega podkupovanya dasiravo so si boljš-Viki prizadevali z vsemi silami, probuditi med r»arodom zverinske instinkte, dasiravno so se zatekli k pomoči zločinskih izmečkov člo- veče družbe, dasiravno so oblivali z zlobnim obrekovanjem vse drugomi-sleč, dasiravno so prepričevali temno, nerazumno ljudstvo, da mu zamorejo samo oni — komunisti — dati miru, kruha in prostost, kljub temu se jim je posrečilo povzročiti eksplozijo še le z največjimi napori in občutljivimi neuspehi. Vendar ta eksplozija ni eksplozija gnjeva naroda, kakor to zastonj trdijo boljševiki. Vsled zmešnjave in pasivnosti večine boljših slojev, jeN bil izvršen prevrat z primerom neznatnimi tolpami nahujskanih vojakov in delavcev, z pomočjo sovražnikovih agentov, dezerterov in zločincev. Pač pa se je volja ogromne večine slojev ruskega naroda dovolj očividno pokazala v tej krvavi borbi, katera se je začela proti boljševikom takoj, z prvim dnem njihovega vladanja. Vso rusko časnikarstvo brez razlike strank in struj nastopilo je proti njim. Intiligen-cija je strahom odskočila od nesramnih demagogov in uzrpatorjev. ! 1 (Dalje) QLÀSZI — HIREK — Ognyi. Kiszeläk Stevan vèrta szlämov pokrite nabijance sztreha v Üornyoj Lendavi je junija 22.-ga z neznänoga zroka dolzgorèla. Kvära je cca 3000 Din. — Brunec Matjä'z kmet v Dekiežovji je t. m. 9. v noesi ob 1 i vöri neszrecsen poesinek meo po obtrüdjenom zétvénszkom deli. Ne-znäni neprijätel szi je zbrao prvoga szna priliko i vu'zgao v pärmi szkla-jeno szenó, na stero je zgoréla Brüneca vesz vérsztvena i sztanüvanye hramba, szenò, nikelko sznopja, kóla, pliigi, masini itd. Skoda sze ceni na blüzi 6—700 jezero koron. — Tolvajija. Preminócsi tjeden szo sli dekležovszki koszei oköli pónócsi koszit, gda szo napamet vzéli putara z krosnyami na hrbti. Koszec eden je tüdi pütar i szi je miszlo: »jesz csi idem za kokósi ali bilicami po ceszti odim.€ Té pütarje szo pa na trävnikaj szumnivi bili, zäto szo je koszei z ko-szami okóli vzéli i k zandärom gnali, gdé sze je zvedlo ka szo kokoši v Dekiežovji szpokradnoli. Posztòpanye pròti nyim sze je zecsélo. — V mär-kisevci rävno pri tiszti hi'zaj, kak preminöcsi tjeden szo vnoesi od VII. 9. na 10.-ga pä odneszli 2—2 kokòsi i 2 pis-cseti. Interessando ka sze godi tö rävno pred veszelicov na »Hidvégi« i pred szenyom v „Püconci" gda pènsze trbè ! Qucsijo szi pa, ka nikäkomi v moesnoj zétvi dobro szpädne kürecsa zupa i pohani piscsanci. (?) — Veliki 'zupan g. dr. Pirkmajer v szprevodsztvi täjnika je 7.-ga julija sie v M. Soboti müdivsi vecs deputä-cij szprijao na szrèzkom poglavärsztvi stere je z nàjvéksov ltìbéznosztjov posz-lilhno i potröstao. V szpremsztvi szrez-koga pogl. g. Lipovseka je popódné- vi obis kao Hodos, Rogasovce, Q. Lendavo i Cankovo. Vecsér je pri Dobrai na nyega postenyé velki banketi büo z steroga szo szi vsze korpo-räcie tao vzéle. 8.-ga ob 8 vöri sze je v szprevodsztvi g. Lipovšeka odpelao v D. Lendavo na szlü'zbeni obiszk. — Imenüvanye. V de'zélno pridob-ninszko (keresetadó) komissijo je za kotrigo do 31. dee. 1931. imenüvani g. teh Franc tr'zec v M. Soboti. — Minimalna tarifa z Vógri je po zacsasznoj pogodbi, julija. 8.-ga tüdi i prinasz v zitek sztòpila. Pod tom sze razmi, ka od z Vogrszkoga pripelano-ga blaga to najnisiso carino trbè pläesati. ————. — Személyi hir. Maribori kerületünk iöispänja dr. Pirkmajer titkärja kisé-retében f. hó 7.-én a kerületi fonoksé-gen M. Sobotàban idözött. itt idozése alkalmäbol kuldottségeket fogadott. Dél-utän folyamän Lipovšek järäsi fönök ur kiséretében G. Lendava, Rogaševci, Cankova és Hodosra tett hivatalos kl-ränduläst 8.-än reggel 8 órakor D. Lendavära utazott. — Templomrablàs. F. ho 6. és 7. j közti 0jszakän eddig ismeretlen tettesek betörtek črenšovci tem plomba^ s eira-1 boltäk a monstraneiät, (szentségtartó,) s az äldoztatö kelyhet. A tettesek a sek-restye ajtó felfeszitése utän jutottak be a templomba, s az ajtó feszitéshez a templomból hoztak egy keresztet is. A kis ostyäk a temetóben voitak elszórva, még a szentségtartóból hiänyzö nagy ostya részét mäsnap a Žižka-i uton talältäk meg. A rablók csalatkoztak, m«rt rettenetes bünük anyagilag keve-set eredményezet. A nyqjnozäs meg-indult, — Korcsma bérbeatkis. P. hó 6-än adta bérbe 3 évre Turniščei kOzség két korcsmäjät. Az egyiknek évi bére 332.000 kor., bérli: Faflik, a mäsik! 301.000 korona, bérli Gerenč0r. A két j häz tehät jövedelmez a kozség-nek évenként 639 ezer koronät, vagyis na-ponta cirka 1730 koronät. (Tehät le az alkohotlal, vagy fel???) — Nagy foldrengés Àzsiàban Lon-donból jelentik : Az angol és szäraz-földi földrengösjehö-ällomäsok India, Turkesztän, Afganisztän, Észak-Tibet kornyékérol, toväbbä Portorico és a nyugatindiai szigetek kornyékérol heves foldrengést jelentenek. — Kinevezés. Flegär Ivän murska-sobotai Lvélhordó, ki eddig segéd-szolgai minoségben volt alkalmazva a postänäl, a Ijublanai posta és tävirda ügyi igazgatösäg dekretuma értelmében definitiv (végleges) szolgävä Iett kine-vezve s egyszersmind a megérdemelt magasabb fizetési osztälyba sorozva. — Négy napig nem temettek el egy halottat. Mihók Jänos vrbicai fóldmun-käs kisgyermeke ezelött hat héttel sulyos égési sebeket szenvedett. A gyönge szervezetü gyerek julius 1-én belehalt sebeibe. A beeskereki ugyész-ség ebben az ügyben vizsgälatot indi-toit és a holttestet addig nem engedték eltemetni, amig a kirendelt orvosi bi-zottsäg meg nem ejtette a vizsgälatot. A szülök erre koporsóba tették a holttestet, bezärtäk a szobäba és elmentek aratni. Négy napig nem jött ki a bi-zottsäg és a kis halott négy napig a szülök lakäsän volt felravatalozva. — A Nizza—bécsi express balesete. A Nizza—bécsi luxusvonat Vezine kö-zelében Voltri és Arenzano ällomäsok között összeütközött egy tehervonattal. A luxusvonat föszakäcsa sulyosan, a vonatszemélyzet néhàny mäs tagja pedig könnyen megsebesiilt. Az utasok mind sértetlenek maradtak. A vasut-vonalat rövid idön belül helyrehoztäk. — A papa megsebesiilt. Römäbol jelentik, hogy a päpät, miközben lak-osztälya szobäin äthaladt, egy léghu-zain kòvetkeztében hirtelen becsapódott ajtó megsebesitette. — A szovjet C8apatokat koncenträi a besszaràbiai hatäron. A lapok megerö-sitik azokat a hireket, amelyek arról szämolnak be, hogy a szovjet csapa-tokat koncenträi a besszaräbiai hatäron. Az a vélemény, hogy a csapatkoncent-räcioval Oroszorszäg a kisäntänt prä-gai konferenciäjära akar nyomäst gy8korolni. — Beltinci. Augusztus 12-én lesz öt ève, hogy a prekmurjei onkéntesek a jugoszläv csapatokkal egyesülve Prek-murjét Jugoszläviähoz csatoltäk. E nap megtìnneplése celjäböl az ünnep eloestélyén az Onkéntesek Szovetsége a bratonci-i Horväth Päl elnóksége alatt Belatincon rövid összejövetelt tart, amelyen megjelennek a maribori, ljub-Ijanai és a zägräbi dobrovoljäcok is. 12-én lesz pedig ünnepi mise az elesett hosokért, ezutän ünnepi beszéd s végUl délutàn széleskoru népmulatsag. — Az orosz hadsereg létszàma fél- millió. Moszkväbol jelentik : Trockij ki-jelentette, ho^y Oroszorszäg hadserege téves becsléseickel szemben összesen 562.967 ember. Ezt a tetszämot csök-kenteni akarjäk. — A Dol. lendavai järäsi fönök (srezki poglavar) az idei évben a következö hivatalos napokat fogja megtartani : Beltincén : julius 12, 13; aug. 9, 10; szept. 13, 14; okt 11 , 12; nov. 15, 16; dee. 13, 14 ; Dobrovnikon Topläk Ivän vendéglojében : jul. 26, aug. 23, szept. 27, okt. 25, nov. 29, és december 29-én. A järäsi fonokség székhelyén Dol. Lendavän a hivatalos öräk a felek részére minden kedden és pénteken vannak 9-12 0<äig. — A bikak dijazàsa az 1924 ik évben befejezve. Az idei évben az egész järäs tertìletén a legszebb bikäi Nedelica kozségnek voitak. Ezutän jött Tesanov-ci, Moravci, Vadarci, Brezovci és a Dol. Lendava körüli kòzségek összesen 28 bika volt dijazva. Jutalomképen 10461 dinär Iett kiosztva. A hatosägo-kon felül a jutalom dijakhoz hozzäjä- rultak még a következök. Beoko József, M. Sobota 500, Vogler Käroly, Cankova 500 és a ouskovai kiviteli vägohid 1500 dinärral, amelyért ezuton lesz kifejezve nyilvänos h4Ia (Srezko poglavarstvo v M. Soboti, št. 145/21 vet ) A londoni entente-konferencia. Az »Evening Standard« közli, hogy Olaszorszäg kétségtelenM hiva-talosan beleegyezését fogja adni a Londonban julius ^6-än kezdödö szòvetségkòzi konferenciàn vaiò rész-vételére. A konferenciàn valöszinüleg Mussolini fogja képviselni Olaszor-szàgot. A meghivó hatalom Angolorszàg és a tanäeskozäsokon Macdonald fog elnökölni. Németorszàgot csak akkor hivjàk meg a konferenciàn vaiò részvételre, miutàn a Dawes-jelentés alkalmazà-sàról megtòrtént az eld0ntés. Németorszàgot ezutän fogjäk felszólitani, hogy a keresztülvitel módozatai felett Németorszàg részvétele. vaiò tanäeskozäsokban vaiò részvételre küldje ki képviselCit. Az Egyesült àllamok nem hivatalos megfigyelöt küld ki. A konfe-rencia idején Hughes àllamtitlcàr màs ügyböl folyóan Londonban fog idözni ; felkérik tehàt hogy az Európai szö-vetségesek konferenciàjànak aiésén vegyen részt. Mint Brüsselböl jelentik, a belga kormäny késznek nyilatkozott a konferenciàn vaiò részvételre, hogy kése-delem nélkiil végrehajthassàk a szak-értói tervezetet. Japàn szintén résztvesz az érté-kezleten. Vàlsàgban — Romània kilép, ha nem kap Tizennegyedikén kezdödik a kfs-antant prägai konferenciäja. A romän kormäny hosszas tanäeskozäs utän el-hatärozta, hogy a konfereneiän szövet-ségeseit hatärozott nyilatkozattételre fogjB felszólitani, hogy szòvegezzék le magatartäsukat egy orosz-romän kon-fliktus esetére. A beogrädi romän követ ugyanis nyomatékosan hangoztatta kor-mänya elött, hogy Jugoszlävia egy a kisantant. segitséget Oroszorszäg eilen. — orosz-romän konfliktus esetén semmi-esetre sem nyujtanak segitséget Romrf-niänak. Csehszlovàkia ily iränyu maga-tartäsa pedig mint ismeretes, sohsem volt kedvezö Romäniära. A prägai ta-näeskozäson tehät nem lesz meglepetés, ha Romania bejeleuti a kisantantból vaiò kilépését, ami természetesen a kisantant felbomläsät jelenti. ì . » • ■<' t'r- • JullsL Kérelem. 1924. évi jul. hó 10-én'reggel 5 óra utän a vasuti utcäban levo 350. szärnu häzambol kiszakitvän magät a läneokböl megszököt Rolf nevü sótétbarna 2 éves lompos farkas-kutyäm. Ki tud róla vagy nyomra vezet vagy haza hozza, illö jutalorn-ban részesul. Or. Brandieu Silvyus-né. Prošnja. Dne 10-ga jul. 1924 zjutraj okolik 5 ure je iz moje v kolodvorski ulici stojéie hiže št. 350. moj volčji temnorujavi hosmati 2 leti star pes, potem koje raztergal lance, odbejžal. Kdor zna za njega, ali mi ga prenese na moj dom, bom ga primerno obdarila. Edita dr. Brandieu-ova. ELADÓ j éves valódi farkas-kutya. Bövebbet LEGENSTElN-féle kävöhäzban. KECSKE fiatai, fejös megvételre ke-restetik. Bövebbet a Prekmurska Tis-karnäbän. Trztvo. Kereskedelem. . 9lfllS»U,: : >, at Blägo — Aru. » » 100 kg. Pšenica—Buza Din. ^300 » » 'Zito—Rozs » —225 » » Ovesz—Zab » —250 » » Kukorica -i-250 » » ProszÓ—Köles > «-360 » » Hajdina > —,255 » » Szenó—Széna » 50—15 » » Graj—Bab csres. » -^550 » » zmésan—vegyes bab —400 » » Krumpli > 75—100 » > Len. sz.—Lenmag » »t.--» » Det. sz.—Lòherm. » ! • * • I kg. III. II. I. prima 13- 14-- 15-16 — tU- 12- 13-14--| 6 - 8-- 1Ì--T2-5 « 12*—' 15»— Szvinyé—Sertès 19-— 20+~ Mäszt I-a— Zsirl-a. , ; , » 42*50 Zmócsaj--Vaj ,....» 40 — Spé—Szalona .... » 32$0 Belice-Tojäs 1 drb. . . » 1-— i. : > ■ Bikóv. Tel ice Krave Teoci Bika SÜszö S Tehón Borju B i r t o k b é r b e a d ä s. Sebeborcin kb. 45 hold szäntö és kaszälö kb. 25 hold erdö-nek lombgytìjtàsével, laköhäz, a szukséges gazdasägi épfiletekkel, felszereléssel és ällatällomännyal bérbe adatik. Bövebb felvilägo-sitäst nyujt : TOPLAK JÓZSEF kereskedö Dolnja Lendavän. Z-ärendedävanye vérsztva. V Sebeborci z okòli 45 plügov orätjö zemlé i trävnikov ob-sztojécse vérsztvo, z 25 plügov logä sztele grablänyom, z sztanii-vanya hl'zov i vérsztvenov hrambov, z inventälom i zivinov sze za dogovorjeno céno i dóbo z ärende dä. — Vecs sze zvè pri • TOPLAK JÓZSEF trzeci v DOLNJOJ LENDAVI. Z-hAja vszàko nedelo. — Napréplacsilo za: 1 leto 47, pò 24 irtao 12 Din. Zvün SHS., 70 Din v Ameriko 80 Din lètno. Céna anonc z« Q cm : med textom. i izjave i poszlano 1-50 Din reklàme 1 — mali ogaszi 0-70 Din i ddvek. Pri veeskrät popüszt. Ròkopiszi, kf sze ne szhrànijo i ne vrnéjo sze posdajO : Reditelsztto i o'prävnistvo Mörszka Krajina Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide "küldendök : M. Krajina szerkeszt>ség v. kiadóhivatal MÄRK1SEVC1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. Postni csekovni racsun broi 12980. :—j — : Postatakarék szàmla szärna 12980. Megjelenik minden vosärnap. F.iofizetési Ära.: 1 évre 47, félévre 24, negvedévre 12 Dinàr. Külfßidre 70, Amerikàba 80"Din évente. Hlrde-tési àe : cm.-ként : S7övegközt és nyilttér 1 50, rendes 1'—, aproh 'tìetés 0'70 Din és az illeték. Ttjtibszórinél engedmény. Gazdàlkodàs — A tej. Irta Nantes Miklós àllatorvos, Murska Sobota. Érthetetlen, hogy a gazdaasszo-nyok és a gazdäk között sokan vannak, akik a tejhez és annak hdzi kezeléséhez nem értcnek. Az uri asszonyokat nem is cmlitem ; pedig éppen az utóbbiak között màr sokan vannak, akik a tojds-boz, a kolbdszféleségekhez és azok kezeléséhez, a hushoz, liszthez, gyümölcs-böz, väszonhoz, kelméhez, söt a cipö in ugodna hoja, ter nizka cena. Zahtevajte edino le »Palma«. K oddaji je dvä kat. pltiga neobteresene logojce, pri glävnoj ceszti vAndrej- szkom ha-tàri. Vecs sze pozvé pri CSÀSZÀR kmeti v Ivanovci p. Fokovci. Legujabb Pàrlsì és Bécsi kalap mode-lok, kalap ujdonsó gok nagy vélaszték-1 ! ban raktóron ! ! Mindennemü kalap-alakitäsok elvälaltat-nak. Gyäszkalapok 24 óràn belül rende-1 é s r e elkészUlnek. Harisnyàk, bluzok.Nöi és gyermek kotények, nöi fehérnemu, függö-nyök, fàtyolok, pipe-recikkek legolcsóbb beszerzési forràsa. Noikalap 120 Din-tól kezdve kapható. A. KIRALY trgovina M SOBOTA FÒ-tér Berger féle häz. pivo v vfsztaj : Dvojno màrcsno (märciusi sör), Porter csarno i Leiàk (zuto) po nisziki rédni cènaj. V szkladiscsi vszigdär prèk 100 Hektolitrov! Garantirana friska piva ! Zdravo i 'zérno 1 i i L i I Sport aiitóhoGSiii, legujabb alakitäsu hatuléses nagyon keveset hasznältak, villanyvilàgitàssal, összes kellékekkel modernül felsze-relve helyszüke miatt jutà-— : nyos àron eladók. i— : Cim a kiadóban^ Elofizetések és hirdetéiek „Mörszka Krajlnàra" felvétetnek Erdossy Barnabés papir és jàtékàru iizletében M. Sobutàban a róm. kathollkus templom mellett. ODAJIJE ena nova hiša. —- Stoji 3 sobe, 1 kuhinja, 1 štala, 1 klet. Svin-ski hlevi, velko dvorišče in lepi vrt Fundušaje 340 ki2. — Zvej se lehko pri NOVAK FRANCI zidarskem podj. Mmski Soboti. interesu pazite, da dobite vedno davno preizkušeni »Pravi : FRANCKOV : kavni pridatek« y zaboj* čkih in ne kako ponaredbo. — Na novi, rjavo-modrorbeli etiketi se posebno jasno izražajo glavni znaki, a to so: ime »Franck» in »kavni mlinček«, — »Pravi :FRANCK: z mlinčkom« zboljšuje in počenjuje vsako kavo!