Poštnina plačana v gotovini. Márkisevci, 1922. november 12.
Lejtnik I.
mimeru 4.
Szhája vszáko nedelo.
Naprej placsilo do nouvogfa leta: )omá	Din. 10.
V	zvtinsztvo Din. 14.
V	Ameriko Din. 17.
Inserati za □ cm. '/s D. I Pri vecskrát popüszt.
ff
ORSZKA IRAJINA
Vépsztveni, poiiticsni i
kulturni ijedni k.
Reditelsztvo i opráv-nistvo v Márkisevci posta M. Sobota.
Cejna za edno numero: na 4 sztráni Din. 1'— na 6 sztráni Din. 1-50
Rokopiszi sze ne vrnéjo.
Jesztejo
üdjé, steri szo vecs-menye bína vcsínoli: kradnoli, robili, escse i liidovinorsztvo vcsínoli i za vsze tou szo tüdi vzéli i za-doubili zaszlüzseno szvojo kastigo. Réd i pravda ne trpi, — nesztni trpeti, ka bi ni-káki tém drügim na nevarnoszt zsiveli. Pouleg vszega toga pa právde trdoszt dö-nok pri etaksi neszrecsni negléda szamo doprineseni csin, nego iscse zroke, nász-taje v-steri szo oni eto, ali ovo vcsínoli i tak tüdi nikeliko lelisenya i iniloscse nájde, stero pri szoudjenyi vszigdár v-mero dene. Csini pa tou záto, ár zná ka je cslovek krhko sztvorjejnye i záto ga pri nyegovoin csinejnyi dosztakrát natúra, prirodna ná-gibnoszt, szükesína — i nej vszigdár hüda náklanoszt i neosznovlenoszt vneszé — nego vecskrát on polózsáj, násztaj v-ste-roin zsivé, — dosztakrát zdrave pámeti docsaszno zmenkanye i escse Boug zná kakse zvönejsnye delo ga je nadignolo na on csin, steroga je zagvüsno prvle szledi ^se szám pocsalüvao. Záto zapravicsno drzsímo, esi toga zablodjenoga i krívoga, kaksté veliki bin je vcsino, nepreprávijo, nego nyerni dopüsztíjo naj zsivé ino sze z.bougsa.
Jeszte povouü táksi neszrecsni, ki szo bár nikse hüdoube nej vcsínili blízsnyitn szvojim i dőnok sze za grejsne imenujejo, steri iména szo z-kusztimi i velikimi píszki szpíszana na csarnoj tábli — bole, kak pa na strik i gaoge dozorjeni hűdodelnikov.
Tej szo tak zváni poiiticsni krivci, steri sze zvön Srbie po cejloj Jugoszlávii „kak nezavüpni" gori szpíszani, drzsíjo.
Nase krajine eden tál sztancsarov je tüdi toga nedúzsen áldov. Csi szo glih nevrejdni; csi bi glih obiászt na tou doszta nebi dála: ali da sze nájdejo lüdjé, ki z-nevoscsénoszti, za volo zadomescsávanya i szvoji szebicsni cílov doszégnenya, odá-vajo, razlácsajo z-gnűszne szkazlivoszti blizsnye szvoje, nepremiszlivsi szi, ka z-tém nej szamo nyim nego i obcsinsztvi doszta skoudijo i krajine vérsztveno dugoványe zadrgávajo. Vzetnino szamo poutnoga líszta zadrzsávanye za példo, steroga táksi ozna-inenyeni nájvecskrát nedobíjo, kaj bi z-vönejsnyega országa, ár sze eti nedobi, otri pripelali k-mlatilnici, k-mlíni, k-zsagi otrejbno pripravo, skér, z sterov bi poszle dela lezsi vszejm nazadovolnoszt odpráv-ali. Jeli je tou nej obcsinszki kvár?!
Csi je tak pri isztinszki grejsniki na-fneszti miloscsa i odpiiscsejnye, kejm bole bi moglo tou bidti pri eti poszlejdnyi? Mogli bi znati, ka szo sze t^j v-drűgom jnásztaji osznávlali i gori raszü, v-drűgoin násztaji szo zsiveli od zíbeli mao notri do paszedbe ete krajine — do denésnyi raz-r szpoznanya. Kém bole bi pri táksi na u menye trbelo dati, ár vszáki razmeti slovek telko more prerazmeti, kaj v-24 li öraj edem národ preobrnouti, od mladoszti ao vtrdjena stímanya naednouk vösztrej-)iti je nemogoucse. Stero dejte sze je dnesz
naroudilo, z-obsztom zselejmo naj vütro zse 20—25 lejt sztaro bode — ono v-tou prvle notri more zrászti. I gviisno je tou, ka je vszáko presziljeno delo száda nerodno.
Tak míszlim ka csi je határ zse defi-nitni i konsolidácia sze je zse dokoncsala, zakoj sze nedá tak szlobodscsina, szlobodno gíbanye vszákomi sztancsári? Zakaj sze prilizávcov i odávcov rejcs tak rada po-szlűhs i, od steri je gviisno ka je nyé vre-tina necsiszta i vecs skoudi, kak haszni. Vérté ini Vi dotícsni faktorje, ka sze z-tém vecs doszégne, kak pa z-odávanya vretine zajímajoucsega naznanenya i trdnim bürokratizmusom.
Z-cdne sztráni sze rejsite vísesnye szkrbí pri iszkanyi krivcev, z-drüge sztráni pa lüdsztvi mirovnoszt, pokoj i zadovolnoszt i zahválnoszt szprávite.
Ne zselte grejsniki szmrti, nego naj sze povriié i zsivé!
Vannak
emberek, kik öltek, gyilkoltak, raboltak, mindezekért bűnhődtek, de a törvény szigora, az emberiség józan esze, a megbocsátás, megkegyelmezéstől vezéreltetve, ezek bün-hődésén is segített, kurtított. Tették pedig azt avval a gondolattal és tudattal, hogy az emberi teremtmény mégis csak gyarló, sok esetben nem is csak a saját ösztönétől vezéreltetve, nem is ily neveltetése folytán követvén el tettét, hanem kapzsiság, féltékenység, szerelem, pillanatnyi elmezavar, vagy veleszületett betegsége folytán. Tehát „nem akarják a bűnösnek a halálát, hanem, hogy megtérjen és éljen".
Vannak aztán emberek, akik nem felebarátjuk ellen követtek el súlyos és aljas bünt, de bűnösöknek neveztetnek, s fekete listán mégis vastagabb betűkkel megírva szerepelnek, mint az a kötelet, akasztófát érdemlő töbszörös gyilkoság vádlotja. Ezek azok az úgynevezett „politikailag megbízhatatlanok", a kik szorosan vett Szerbián kívül Jugoszlávia minden részében nyilván tartatnak.
Szűkebb hazánk lakóinak is bizonyos része ennek az áldozata. Ha nem is ugy van teljesen s ha a hatóságok evvel fel is" hagynának bizonyos mértékben, de vannak emberek kik, ha nem irigységből, — boszu-ból, saját céljaik eléréséért vádolják, gyalázzák aljas alatomossággal felebarátjukat, nem törődve a nép tömegével, a mely az ily árulkodás folytán bemártott egyén kijáró jogainak megvonása folytán a közre is hárulhat. Csak egyet említek s legyen ez az útlevél megvonása, a mely egy közüzem fenntartásához szükséges alkatrésznek idegen földön való beszerzéséhez feltétlen szükséges. Hát ebből nem a köznek van kára ! ?
Ha már a tényleges bűnösöknél, akik ebben nem inaskodjak, van kegyelem, elnézés, élni hagyás, hát az utóbbi „bűnösöknél" nem lehetne? Hisz ezek ebben nevelkedtek, anyatejtől, az iskolától egész a
megszállás koráig, a inai állapot megismeréséig. Tehát hatványozva kell elnézéssel lenni itt, ezeknél, jólehet máskép gondolkodik, mint gondolkodott ezelőtt egy-két évvel.
Azt hiszem, ha a határ definitív, hogy a konsolidáció befejeződött, tehát adassék meg az alkotmány adta szabadság, a szabad mozgás lehetősége minden polgárnak. Evvel többet lehet elérni, mint a besugások által gerjesztett nyers bürokratizmussal.
„Ne kívánják szegény bűnös halálát, hanem, hogy megtérjen és éljen!"
Szobotske Poljsko Gospodárske Banke Gyülejs.
Tek. m. 5-toga dnéva pr. pold. ob 10-toj vöri je drzsála Szobotska P. Q. Banka zvönrédni gyülejs, na sterom szo vu velikom racsúni nazoucsi' bili tálnicsárje i vlozsniki tüdi, nateliko, ka sze je nej szamo tanácsnica nábito napunila, nego doszta sze ji je v-szouszedno hrambo moglo sztísznoti.
Meszto goszpodína grof Batthany Zsigmond predszedníka kí szo nejdomá, je Vértes Sándor podpredszedník pelao gyülejs. Vu odprtnom go-vorejnyi je nakrátci szpoznávao i naprej dao vsze one neodrínyene i neobládane zroke, stere szo tou tak velikoga trousta Banko, stera je v-krátko preminoucsem vrejmeni tak lejpi odraszek i oucvetek mejla — v-vezdásnyo tesko sztávo posz-tavili. Jáko ocsütni zgübícsek nyej je szpravo 1919-toga leta kralüvajoucsi komunizmus, ali toga bi escse nikak prenoszila, csi za tém nebi naszle-düvao táksi polozsáj, steri nyej je odszekao de-lavnoszti zsile i korenyé Za komunizmusa vu velikoj vnozsini notri tekoucse i vu vogrszke Banke vlozseni pejnez nam je za stemplanye domou prineszti nouva nasa vláda nej dopusztíla, za steroga volo nam je li z-g-ori p'ácsanyem mogoucse bilou SHS pejneze szpraviti i neod-ládsana vöplacsila (dácso, szekvesztra i csesztníke) szpuniti, naposzojila i na vlo'zb placsüvanye je jáko malo zislo i tak je nyé cejlo delo zadrgnyeno.
Naznani, kaj té gasze sors z-edne sztráni od denésnyega gyülejsa szkoncsanya, z-drűge sztráni pa od eti dnesz nejnazoucsi bodoucsi tálnicsárov i vlozsnikov sztojí, záto opo :üna i prosi nazoucsi bodoucse, naj szledi pred gyülejs posztávleno posztavo dobro preszámnavsi pouleg szvojega nájbougsega previdejnya prineszéjo szkoncsanye.
Qda je gyülejsa szkoncsanya szpodobnoszt konstatejrana, je gori precsteto ravnitelsztva naznanilo, z-steroga sze je vidilo, ka za volo szlabe vogrszke valute je spargasze vrejdnoszt (stera je vu vogrszki pejnezaj) na teliko szpádnola, ka je cejla glavna suma z-prisztranimi sumami navktíp vesznyena i prvejsi vlozsb niti napolojno nepokríje. Záto je zacsnolo ravnitelsztvo na nazavűpanye t. 1. junius 25-toga gyülejsa z-Slavenszka Bankov poguesávanye zavolo fúzie, z-sterov je na tou pogodbo prišlo, kaj Slavenska prejk vzeme Polo-deljske Banke cejlo vrejdnoszt (aktive) i prottomi vöplácsa prvejsim vlozsnikom do 1919 dec. 31-ga z-notri djáni vlo'zb 50 °/o v SHS valutij nouve vlozsbe pa v-cejloj vrejdnoszti, zvöntoga részvényese poakciaj tüdi 50%-m' honoráliva, ali vsze tou li tak csi od toga gyülejsa za eden mej-szec, sze cejli akciov 3U táli pri Slavenskoj Banki deponerajo: prvejsi vlozsniki pa podpišejo, ka sze z 50°/o-mi zadovolijo.
Ravnitelsztva eto z-Slovenszka Bankov zgod-jeno glíhanye je po vecs delnicsárov k-coj gú-csanyi, gyülejs oszvojo i nameszti nihao.
Rejcs je zdigno med vecsimi gosp. Koder král. notáros, spargasze znouva vöimenüvani Seg-vester, ki je zprijaznívimi recsmí naprejdávao govorécsi: kaj kak velke znamitoszti szo spargasze pri krajine vérsztveni prílikaj. Záto csi
mejsttne spargasze nemajo prílikeliidém napomoucs bidti, to« cejli vérsztveni zsítek zasztávla. Za toga volo' sze vsze má doprineszti naj sze lüdi vüpa-zen pá k-spargaszam povrné, ár je tou jáko skodlívo, ka dokecs nikáki szvoje pejneze domá szkrito brezi haszka sztiszkávajo, tecsasz ti drügi nemreio dobiti pomoucsi, ár szo spargasze prázne. On kák Poljodelszke spargasze komisár, pozna nyé tésko sztávo, i szam bi sze radüvao, esi bi mogoucše bilou glavno summo podignoti i nyou znouva na pete posztaviti. Ali da je privezdásnyi razmeraj tou doprineszti mogoucse nej bilou, drűge pouti nenájdemo, kak sze z-ednov véksov Bankov vjedínati, fuzionálni, ár ovak v-krédo pride, steroga hipa delnicsárje nika, vlozsniki pa komaj 20—30'Vo-tov dobijo.
Govorio je escse spargasze pravdenik goszp. dr. Sömen L. i vö je oznano, ka esi znábidti bi tii nazoucsi nejbodoucsi delnicsárje na povejdano vrejmen szvoji aktio nebi deponejrali i prvejsi vlozsniki sze za 50 %-tov vözglíliati nebi šteli i tak fúzió zasztavili: tak ravnitelsztvo naduzse podgovornoszti nevzeme na szébe i vsze one kváre, steri bi z-toga zhájali na ove odebíje, steri szo tou zasztavili.
Da je vecs naprejdávanya nej bilou, je gyü-lejs szklenyeni.
Na nász, kí vu szpoutnenki mámo prvejsi etaksi gyülejsov veszéli tekáj — je zdaj on pre-vecs oumoren i zsaloszten glász bio za nász. Z vposzlejdnyi lejtaj drzsáni gytilejsov je znáno, ka je ravnitelsztvo vsze mogoucsno doprineszlo za fúzie volo. Da szmo z-vogrszkoga nasi pejnez domou szpraviti nejmogli i ka naj szvoje poszle naduzse odprávlati moremo, szmo k-vládi prosnyou dáli notri, naj nam dopiiszti pejneze domou pri-neszti i szledi doj postemplati privoli, ali nam pa naj dá brez interesno poszojilo. Na vsze tá szmo do eti rnao ni odgovora nej doubili. Telko sze brigajo za nász! Vogrszka v-ahita je medtém vszigdár doj sla i na telko szpádnola, ka^ dneszdén komaj Vio-tao SHS korone zaneszé. Csi bi tou i naoupak bilou, (stero csi rávno nezselejmo) bi nas Bank dnesz vnogo vrejdnoszti meo, ali zdaj je pa nanikoj mogao prídti i szvojo neodvisenoszt zgü-biti. Troustamo sze záto, kaj kak Slavenszke B. podrlizsnica pá znouva k-moucsi pride i nadaljá-vala bode krajine nase vérsztvene dugoványa z-prvejsov delavnosztjouv. Porácsamo Slavenskoj Banki, esi sze fuzia doprineszé naj kak podrüzs-nica nihá nyé prvejse imé, tálnicsárom pa na szrdcé bi radi zavézali to porácsanye, naj nevze-mejo meszto szvoji részvényov gotove pejneze gori, nego znouva vödáne részvénye i tak duzse osztánejo szvoje násztave verne kotrige.
A Muraszombati Mezőgazdasági Bank közgyűlése.
Folyó hó 5-én délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tartott nagyszámú résztvevők jelenlétében a Muraszombati Mezőgazdasági Bank. A tanácstarem zsúfolásig megtelt annyira, hogy némelyek az üzlethelyiségbe is szorultak.
Qróf Batthyány Zsigmond elnök távollétében a gyűlést Vértes Sándor alelnök vezette, aki megnyitó beszédében röviden ismertette azokat az el nem hárítható és leküzdhetetlen okokat, a melyek ezt a nagy reményekre jogosított s a közelmúltban virágzásnak indult intézetet a mai súlyos helyzetbe sodorta. Nagyon érzékeny kárt és veszteséget okozott neki 1919-ben a kommunizmus, de ezt még kiheverte volna, ha oly tények nem következtek volna máma, melyek teljes tétlenségre szorították. A kommunizmus alatt pénztárában be-özönlött s a magyar bankokban elhelyezett nagy mennyiségű pénzét a kormány nem engedte lebélyegzésre hazahozni, s e miatt csak nagy ráfizetéssel szerezhetett annyi SHS pénzt amely időről időre fedezte a legszükségesebb betétkifizetéseket, de kihelyezésre, kölcsönzésekre nem igen jutott s igy az intézet rendes vérkeringése megakadt.
Hangsúlyozva, hogy az intézet jövő sorsa elsősorban ennek a közgyűlésnek a határozatától s másodsorban a gyűlésen jelen nem levő részvényesek jóakaratától függ, kérte a jelenlevőket, hogy az igazgatóság felolvasandó előterjesztését jól megfontolva, a legjobb belátásuk szerint hozzanak határozatot.
A közgyűlés határozatképességének megállapítása után felolvastatott az igazgatóság jelentésemely szerint a magyar valuta nagyfokú leromlása miatt az intézet vagyona — mivel legnagyobb része a magyar bankokban fekszik — annyira le-
apadt, hogy az alaptőke összes tartalékával együtt elveszett s a régi betéteknek alig felét fedezi. Azért tehát a folyó évi jun. 25-iki közgyűlés utasítása folytán a SÍavenska bankával tárgyalásokba bocsátkozott az igazgatóság fúzió tárgyában s vele oly megegyezésre jutott, hogy a Slavenska banka átveszi a Mezőgazdasági bank összes aktíváit s annak ellenében kifizeti a régi betétesek 1919 dec. 1-i betétállományának 50 " o-t SHS valutában, az uj betéteket pedig teljes egészben, illetőleg az egész vagyont a betéteseknek juttatja, a részvényeseket pedig részvényeik név értékének 50 "/o-vaS honorálja, de azon féltétel mellett, hogy az összes részvények 3 4 része ezen gyűlés napjától számítva egy hónapon belül nála letétbe helyeztetik, a régi betétesek pedig egyenkint külön-külön nyilatkozatot irnak alá arról, hogy 50%-kal megelégesznek.
A igazgatóságnak ezen jelentését és a Slavenska bankával történt megegyezését több részvényes pártoló felszólalása után a közgyűlés tudomásul vette egyhangúlag határozattá emelte.
Többek között felszólalt az intézet kormánybiztosa, Koder Anton kir. közjegyző is, aki szép szavakban ecsetelte, hogy takarékpénztárak minő jótékony befolyást gyakorolhatnak a közgazdaságra s ha a helybeli takarékpénztárak nem képesek a vidék viszonyainak megfelelő működést kifejteni s szükségszerű pénzforgalmat létesíteni, az a közgazdaságra nagyon hátrányosan hat, azért minden módon azon kell lennünk, hogy a takarékpénztárak iránt a nép bizalmát felköltsük, mert bizony nagyon káros dolog az, hogy az egyik ember kama-tozatlanul otthon tartsa a pénzét, mig az arra szoruló másik ember nem tudja hovaforduljon kölcsönért.
Mint a Mezőgazdasági Bank kormánybiztosa jól ismeri annak jelenlegi súlyos anyagi viszonyait s maga is örült volna, ha alaptőké emeléssel lehetett volna újra talpra állítani. Alivei azonban a jelen körülmények között ez nem sikerült, más megoldás nem lehet, mint egy nagyobb pénzintézettel fuzionálni, mert különben csődbe juthat, mely esetben a részvényesek semmit, a betétesek meg alig valamit kaphatnak.
Felszólalt az intézet ügyésze Dr. Sőmen Lajos is, hangoztatva azt, hogy ha netán a gyűlésen most jelen nem levő részvényesek az által, hogy részvényeiket be nem szolgáltatnák s a régi betétesek az által, hogy régi betétjeik 50 °/0-át teljes kielégítésül el nem fogadnák, sikertelenné tenék a gyűlés által tervbe vett fúziót, az igazgatóság továbbra nem vállalhat felelősséget a történendőkért.
Több felszólalás nem történt s a gyűlés befejezést nyert.
Mireánk akiknek emlékezetében van a Bank régebbi gyűléseinek vig lefolyása, ennek a nagyon komoly és szomorú hangot mutató lefolyása lehangoltan hatott. Az utóbbi években tartott közgyűlésekből tudjuk, hogy az igazgatóság minden lehetőt elkövetett az intézet sanálása érdekében. Mivel a magyar bankokban elhelyezett pénz a lebélyegzéskor hazahozható nem volt, hogy működését folytathassa és a pénzforgalmat kellő mértékben fenntarthassa, folyamodott a kormányhoz, hogy nyújtson segítséget a pénz behozatalához s utóbélyegzést engedélyezzen, vagy pedig adjon kamatmentes, vagy olcsó kamatra kölcsönt. Még csak felelettt sem kapott. A magyar valuta meg folyton rosszabbodott s most már annyira jutott, hogy egy magyar korona alig tizedrészét éri az SHS koronának. Ha ez megfordítva történt volna
—	mit ugyan nem kívánunk, — a Bank ma nagy vagyonnal rendelkezne, igy pedig tönkre kellett mennie s kénytelen önállóságát feláldozni. Reméljük azonban, hogy mint a Slavenska banka fiókja újra erőhöz jut s folytathatja vidékünk közgazdaságának javára közismert régi működését. Ajánljuk a Slavenska bankának — ha megtörténik a fúzió
—	hagyja meg mint fiókjának jelenlegi elnevezését a részvényeseknek pedig, hogy beadandó részvé nyeikért ne készpénzt, hanem részvényeket követeljenek s továbbra is hivei maradjanak saját alkotásuknak.
Sziüzsbena naznanila.
Granicsní obracsáj.
Za granicsno zouno (pas) sze racsűna zouna 10 km. na obej sztráni mejé, med pogodbov sz-klenyenima drzsávoma (Ausztrija—Jugoszlávia). — Szporázumno tevi drísávi, na poszamezsni krajínaj csi je lokálna potrejba, szmejta tou zouno povéksati.
Od vszáke dácse za notri, ali vöpelanye szo prouszti: szenou, szlama, tráva za krmo, lisztje za násztelo i vsze drüga násztelca, friski szád i zelenyá, mlejko szládko i kiszilo, zsivinszka krv, drva, leszeno i kameno vougelje, kamen vápno, ilojca i vszáke vrszte navadna zemla, pepéo, navaden i naprávleni gnoj, drozsdzsé od kvaszá, od-pádki krüh, prouszto pecsenye i mela do 5 kg. meszou pa do 2 kg. csi sze té dugoványa ne pri-vázsajo po posti, gotova vrásztva, stere v-toj zourii (pasi) prebivalci gyemléjo po recepti vracsi-tela z-szouszidne vrásztvicsnice (apoteke), rédne vrasztvene dugoványa, stere sze v-vrásztvicsnicaj szloboudno odávajo ; polodelszke i vérsztvene dugoványa i skér, stera sze na poprávek neszé, szilgye, olijovo szeménye i lejsz, stero sze od v toj zouni prebivajoucsi lüdi prinása za toga volo, da je v gorizdelanom sztáni nazáj pripellajo, vrejcsa, lagvi i kíste v steri sze vsze tá prvle omenyena dugoványa prevázsajo i tou pune pri tá i prázni nazáj pelanyi, zsivína za volo pasé, ali vrácsenya, váganya ali za delo. Tou tüdi valá za polszke pripráve i skéri.
Da pa náj sze nezgodi riezvejsztna odaja, pri nisterni dugovánvaj li trbej carinszko kaucijo.
V sürsemrázumi vzéti dvojnilasztniki májo pravico za szébe i za szvoje rodbinszke kotrige, tüdi za drzsino goniti zsivíno na paso i na delo i prinásati polszke priprave i ské;ri brezi carine.
V voszkejsem rázumi v-réti dvojnilasztniki (steriin grünte meja prevszecsé) pouleg zse popí-szani dugovány escse tüdi szmejo prinásati szemen za szejanye, polszke i loucsne nárasze tou je pouv.
Vszáki dvojnolasztnik (steri v-dvöma drzsávoma máio griint) more meti pouleg rédne iszkaz-nice tüdi iszkaznico od prisztojne carinárnice z sterim sze potrdi, ka je isztina dvojnolasztnik (rodbina, drzsína), steri pa mcore videjrani bidti od oblászti drűge drzsáve.
Prebiválcóm obej drzsáv, v-toj 10 km-szkoj zouni, szamo rédno legitimacijo Irbej z-fotografijov. Z-sztem sze mérno lehko giblejo po pri drűge drzsáve zemlej, té zoune, ali potrdjena more bidti od ove oblászti tüdi, vö jo pa dá okr. glavársztvo ali k-tomi podrejeni komiszáriát. Tá iszkáznica valá 6 mejszecov i csi pretecsé sze podúzsa.
Z-sztarejsimi idoucsa pod 12 let sztara decaj csi szo na sztarejsega iszkáznici zamerkani, nyim nej terbej zaszebno iszkáznico. Pri betégi i szmrti szo poszebne lehkote!
Gdé je tou potrejbno, obláiszti lehko dovolijo vracsitelom, koismitom i babicam, tüdi mestrom szvojga pozványa delo z-vrsá vati v drügom tál té zoune.
Hivatalos kivonatok.
Községi titkárok (tajnik) állásai a közel jövőben megszűnnek, mert ezek fizetésére nincs megfelelő hitel (fedezet.)
Hadügyminiszter Vasic tábornok lemondott, mert a ministertanács nem hagyta jóvá az általa hadicélra követelt összeget. Utódja Pešič Péter tábornok lett.
Kerületi főispánok kinevezésére az előmunkálatok kezdetét vettek s minden párt élénk mozgalmat indit saját embereinek belehelyezése végett.
Határforgalom.
Határközi sávnak tekinttetik az a sáv, mely a két szerződéses állam (Ausztria—Jugoszlávija] határától 10 km-nyire nyúlik idle-oda. — Helyi-érdekből, az egyes érdekelt 'vidékek hatóságai, közös megegyezéssel ezt a zónát kiterjeszthetik, i
Be- vagy kiviteli adóktól mentesek a követ] kezök : széna, szalma, fű, falomb, friss gyümölcs! friss zöldség, friss és savanyu tej, állati vér, tüa fa, fa és kőszén, kő, homok, mész, agyag ég általános szükségletü mindenfajta közönséges föld, hamu, rendes és műtrágya, élesztő (gyári), hulla] dékok, kenyér, közönséges sütemény és liszt 5 kgj hús 2 kg.-ig, ha ezen tárgyak nem postán hozatj nak, kész orvosságok, melyet e zónában lakói orvosi rendelés alapján a szomszédos gyógyszer] tárból hoznak, rendes gyógyszerek, a melyek a gyógyszertárakban szabadon árusittatnak, földmive lési, gazdasági és más eszközök,, eszközök, amelyei javítás céljából vitetnek; gabona, olajos magvai és fa, melyeket e zónában lakók viszik azon cél ból, hogy azt feldolgozott állapotban visszahozzák zsákok, hordók és egyebek, a melyek az előb emiitett tárgyak szállítására szolgálnak és pedi megtöltve odamenetnél és kiürítve a visszajövetr.^íl állatok, melyek legeltetés, gyógyítás, mérlegléi vagy ideiglenesen csak munkáltatás céljából vitet] nek át. Ugyanez érvényes a gazdasági eszközökre és gépekre is.
Hogy mégis ezzel visszaélés netörténjék, lémely tárgyaknál vámbiztosíték kell.
A tágértelemben vett kettősbirtokosoknak negvan engedve a saját, éppúgy családtagjai és íselédsége által állatokat hajtani legelőre és mun-ára, úgyszintén földmivelési tárgyakat és eszkö-öket átvinni minden vám nélkül.
A szűkebb értelemben vett kettősbirtokosokiak (akiknek birtokát a határ választja el) a fentiek nellett még megengedtetik, hogy vetőmagok ugy-izintén mezei és erdei terményeiket szabadon lordhatják
Minden kettősbirtokosnak, a határforgalmi gazolványán kivül, el kell, hogy látva legyen még iz illetékes vámhivatal igazolványával, a mely gazolja, hogy kettősbirtokos (családtag, cselédség) i amelynek láttamozva kell lennie a másik szerző-léses állam vámhivatala által is.
Mind a két állam határközi lakóinak (a 10 ;m-es zónában), a határátlépésre csak közönséges ényképes igazolvány szükséges, a melyei a másik Illám e zónájában szabadon mozoghatnak. Eme gazolványt az okrajno glavársztvo illetve a határozottság adja ki s a szomszédos (szerződéses) fiiam illetékes hatósága láttamozza. Az igazolvány 6 hónapig érvényes s ennek lejártával meg-losszabitható.
Felnőttek kíséretében lévő és az igazolványra ávezetett 12 éven aluli gyerekek részére nem kell ölön igazolvány. Betegség vagy halál esetében ;iilönös könnyítések vannak!
Hol a helyiérdek követeli, a hatóságok megfedhetik az orvosoknak, állatorvosoknak és a lábaknak, úgyszintén iparosoknak hivatásos mükö-lésiiket a zóna másik részében is.
OLÁSZI. — HÍREK.
Personszka. Grof Szápáry László lasztnik izobocskoga imánya, londonszki vogorszki vei ki joszlanik, na pogléd i v-rédszprávlanyé griinta je [■szprevájanyé nyegvoga fiskálisa, dr. Hajósa i idnoga beogradszkoga oficera na pár dnévno übivanye v M. Soboto prisao.
Ustanovili občili zbor podružnice družbe sv. širila in Metoda v Murski Soboti se vrši v szoboto 1. nov. 1922. v hotelu Dobraj ob Va 8 uri zvečer, 'ridite vsi za blagor jugoslovanske revne dece 1
Nasztavilni gyiilejske. T. m. 8. ob 10 vöri »red poudnévom sze je nasztavilo Krcsmárszko i ;avárnarszko driistvo za szoudni kraj M. Sobota, )oszta kresmárov sze je vkiip szpravilo i szo z leszeljom odobrávali tou delo i nasztavitev. — Po loudnévi ob 1 vöri sze je pa definitivno nasztavilo iPrekmurszko lovszko driistvo«. Odebráni szo iredszednik : Vezér József, podpredszednik : Benkó |ózsef, pejneznik : Vlaj Ferenc, szekreter: Skrinya Ivan, kotrige tanács szo pa: Pondelek Stevan' z Lűcove, Hržič August, Jelovšek Franc.
Gospodu poštnemu šefu. Bodte tak prijazni i opozorte pismonošilca Fekonyo na nyegovo dolžnosti. Te prijatel namreč neve to, da on vsakemu adresatu more pismo ali novine dostaviti, ne da bi za radi oddaljenosti, iz namarnosti pusto pri županu. Tudi je nedopustno, da bi on ljudstvo nagibal nato, da si rajši naj košček kruha kupi kot novine naroči. Nase ludstvo kruha ima zadosti potrebuje pa tudi novine. Fekonya pa naj gre domo kruh jest, če mu je delo preveč, imamo mi pridne domačine, keri se svojega reda strogo držijo in naj prido za nyim te.
Narodna szkupscsinaje 6. t. m. ponovno zaesnola szvoje rédne gyiilejse obdrzsávati. — V krátkom sze predlozsi zákon za szakolejranye zsivíne i Iszakolejranye szejanya, zákon za agrarno reformo; *üdi zavedba volitev v oblasztne i okrajne parlamente.
Po postnoj nakaznici doszejmao szamo 2000 Din. lehko poszlao, zdaj pa je dopüseseno 5000 Din. posilati.
Vilmos bivši nemški caszar sze je 5. t. m.
zdao v Doorni (Hollandia) z-sznejov Reuss, z do-Vicov Schönaich Carolath. Excaszar je sztar 63 leta, zsena pa 34. Po zdávanyi vcsaszi je dao zseno koroniivati za preiszko kralico.
Tisza szpomínaszvétek szo szvetili v Buda- l pesti v-zbiidlivi vogri 1. t. m. na sterom szta szi tao vzéla tüdi drzsávni ravnitel Horthy i József herceg.
Zsivíno i meszou vövoziti je szamo v Qederovci, G. Radgonya, Cankova, — Rogasevci.
Osebne novice z Murske Sobote g. Franc Kovča, dosedanji sodni predstojnik, je imenüvan za sodnega -svetnika, dalje so imenovani gg. dr. Mak, dr. Krvina, Ivane in Farkas definitivnem sodnikom. Čestitamo!
Bujo je 3. nov. vecsér Lainscsek Stevan, Gorza Stevana sztrejmi motikimni v-szekáji, fokovci krumpise szo kopali zapojili, i szo sze sz-posz-vadili.
Neszrecsa. Balazsics Miska, kmécki szin je pomágao pri mlatilnom mastni delati, medtem nyerni je kolou lejvo rokou notri zgrabilo i zmouzs-dzsilo. Pripelani je v spitao v M. Soboto.
Neszrécsna vouzsnya. Kutos Stevan kopinár z-Veščice, sze je pelao z-Predanovec domou, ár je dober »gseft« napravo, je prevecs pogledno tüdi v kupico. Medtem je konya preganyao i szpadno z-kou tak neszrecsno, da szi je vesz tejlo rano. Poutniki szo ga najsli lezseesega na szamoga nyánoga i pripe'ali szo ga v spitao v M. Szoboto.
Trafika je 50—60 "/o podragsana na vsze vrszte. Ali je tou „boj proti drágocsi". ?
Obcsinszki tajnikov vecs nede, v krátkom sze razpüsztijo ár za tej placsüvanye drzsáva ne dá kredita.
Ministre vojszke general Vasic je odsztoupo, ár nyerni je ministerszki tanács nej dovolo pokritja za vojszko priprave. Naszlednik je general Peter Pešič.
Grcskoga kralá Konstantina vláda pred szo-disese pozové, kak kiívca za zanícsanya greske arinádie. Da je pa král nej v domovini i csi tak ka ne pride k-civilnoj szodniji, ga obszoudi szoldacska szodnija.
Okro'zni glávniispánov vöimeniivanye je k-zacsétki prišlo ino sze opaziije med partájami mocsno gíbanye, da vszáka szvojega csloveka naj zadobi.
Touvajija. Pri Pocák Stevani v Lončarovci szo nejznáni touvaji vkradnoli za 18.000 kron vrejdnoszti gvanta. — V cigléncaj g. Vogler Ká-rolya v Puconci je nejznáni touvaj v kradno velki remen v vrednoszti 23000 kron. Od Korošec Ane v Sülinci szo 26. okt. nejpoznani touvaji, med trganyem dvér dolláré proszili, ár pa ji nej mej la, szo vdrli notri,-i odneszli za 1550 koron vrednoszti gvanta.
Skér za delanye zseleznice, od Ormoža v Lötmerk, szo zsé zacsnoli voziti. Ali na Szoboto tiidi réd pride.
Gda decski id ejo v dríígo vész. Preminoucso szoboto vecsér sze je vecs domácsi decskov nabrálo pri osterjási Matyas Zsöksi v Satahovcih v Prek-murji, pri sterom szo zsgáli. Gda szo decski zse keszno vnocsi sli proti szvojemi doumi ji je naednok napádlo okoli 15 decskov szoszedne vészi Krog-a, steri szo meli vszi koleke. Zacsnolo sze je bíjtje, bilou je vecs med nyimi ranyeni, Kumin János je med tem doubo tak mocsen vdárec na glávo, ka szo ga mogli pelati v spitao v Mursko Soboto. Gda je Zsöks zacsiio lármo na ceszti, jé vö na sztoupo prag glédat, med tem ga je nisterni med decskami tiidi szégno z szkolom, ali nej mocsno. Té lüsne Kroske decske zse zsandárje iscsejö.
Személyi hir. Gróf Szápáry László muraszombati nagybirtokos, londoni magyar nagykövet, birtokainak megtekintése és rendezése miatt ügyésze, dr. Hajós és egy beográdi alezredes kíséretében pár napi tartózkodásra f. hó 7-én Muraszombatba érkezett.
Tisza emlékünnepet tartottak Budapesten e hó 1-én az ébredő magyarok, melyen résztvettek Horthy kormányzó és József főherceg is.
Alakuló gyűlések. F. hó 8-án d. e. 10 órakor megalakult a Vendéglősök és kávésok egyesülete, a muraszombati járásbíróság területére. Szép számmal egybegyiik korcsmáros lelkesedéssel hozta meg a hatázozatot. -•- ü. ti. 1 órakor számos vadász jelenlétével véglegesen megalakult a »Prek-murjei vadász egyesület". Elnök: Vezér József, alelnök: Benkó József, pénztárnok: Vlaj Ferenc, jegyző : Skrinya Ivan, tanácstagok pedig : Pondelek István, Hržič August erdőmérnök és Jelovšek Ferenc uradalmi kormánybiztos lettek.
Vilmos volt német császár esküvője f. hó 5-én volt megtartva Doornban Reuss, Schönaich-Carolaht özvegyével. Az excsászár 63 éves, a menyasszony 34 éves. Eskü vö után feleségét porosz királynévá koronáztatta.
Szerencsétlenség. Balazsics Mihály, gazda fia Deklezsinről, cséplőgépnél segédkezve, a kerekek bekapták a balkezét s megmorzsolták. Behozták M. Sobotai kórházbá.
Vasút építési eszközök és anyag szállítása megkezdődött Ormož— Ljutomeri vonalra. Vájjon Muraszombatig való építésre kerül- e egyszer a sor ?
Szerencsétlen kocsizás Kutosa István tyukász Veščica-i lakos Rónafőről haza tartva s a jó üzlet után mélyen nézett a pohár fenekébe a lovakra nagyott ütögetve lefot dult s a szekérről oly szerencsétlenül esett, hogy egész testén nehéz sérüléseket szenvedett. Utasok találtak rá s behozták a kórházba.
Betörések. Korošec Anna Sülonci-i lakóstól okt. 26. a betörök ajtót feszegetve dollárt követeltek, amikor ezt a szegény asszony nem adhatta az ajtót feltörték és elvitték 1 550 kor. értékű holmiját.
Dohány drágulás. A dohánynemü ára 50—60°/o megdrágult. Hát ez a »drágaság elleni harc?«
Gyilkosság 3. XI. este krumpliásásról ittasan hazamenő Lainscsek József és Gorza István összevesztek Lainscsek háromszor ugy vágta kapaéllel fejbe Gorzát, hogy a helyszínén meghalt. A tettest bezártak. Mindkettő Fokovci-i lakós.
Lopások. Pocák Istvánnál Lončarovcin ismeretlen tettesek elloptak 18.000 kor. értékű ruhaneműt. — Vogler Károly Puconci téglagyárából ismeretlen tettesek elloptak 23.000 korona értékű főszijat.
Tizenegyéves anya. A Zagraber Tagblatt közlése szerint a zagrebi pályaudvar előcsarnokában egy tizenegyé ves leány tűnt fel az utasoknak, aki egy csecsemőt hordozott a karján, A leány a kér-dezősködésekre kijelentette, hogy tavaly elcsábították és egy élő gyermeknek adott életet. Mivel a fiatal anya teljesen pénz nélkül volt, a jószívű ulasok gyűjtést rögtönöztek, ugy, hogy a leány elutazhatott haza, Boszniába. A lap szerint a tizenegyéves anyát egyetlen zagrebi jótékony intézőt sem vetle pártfogásábá. Figyelmébe ajánljuk mindenkinek. (Szerk.)
A rokkantak sürgetik a rokkanttörvényt. A
százas rokkant-bizottság f. hó 6-án ismét felkereste Pasics miniszterelnököt és követelte a rokkantkérdés mielőbbi megoldását. A miniszterelnök a kormányválságra való hivatkozással kijelentette, hogy egyelőre nem tehet eleget a rokkantak követeléseinek. A rokkantak ugyanakkor meglátogatták a szociálpolitikai minisztert is, aki megígérte, hogy egy-két napon belül a törvényelőkészítő-bizottság elé viszi ügyüket.
Postautalványon az eddig megengedett 2000 Din. helyett 5000 Din. lehet küldeni.
Állat és hus kivitele csak Gederovci, Gornja Radgona, Cankova és Rogasevcin, mint egészségügyi állomásokon keresztül van megengedve.
Országgyűlés rendes gyülésezése f. hó 6-án megkezdődött. Rövidesen be lesz terjesztve az állatbiztosítási, gabonabiztositási és agrárreform törvényjavaslat, úgyszintén a megye- és járásbizottsági választásokra vonatkozó rendelkezések.
Konstantin görög királyt a görög hadsereg tönkretétele miatt bíróság elé állítják. Ha vonakodnék megjelenni, a távollévő királyt a hadbíróság fogja elitélni.
Mikor a legények elmennek más faluba. Mult
szombaton este több Szatahóci legény jöt egybe Zsöks Mátyás vendéglőjében, ahol pálinkafőzés volt. Midőn késő éjjel hazafelé mennek egyszere csak, körülbelül egy 15 legény a szomszéd Korong faluból mindegyik hatalmas bottal a kezében megtámadja őket. Megkezdődött a harc, melyben több kisebb-nagyobb sebesülés történt, közben az egyik ugy vágta fejbe Kumin Jánost, hogy azonnal fölfordult és nehéz sebbel szállították be a Muraszombati kórházba, ahol kezelés alá vették. Midőn Zsöks meghallota az utcáról a lármát, kilépett és gyönyörködött a harcban, de az egyik korongi legénynek sehogy sem tets/ett a műkedvelő nézése és szintén megtapogatta botjával a fejét, de azért az ütésnek komoly következménye nincs. A virtus-kodó legényeket a csendőrség keresi.
Zimszka tkálcsina po ceni. Okrajno glavar-sztvo v M. Soboti pod 8926/1. min. 30. X. 1922. z-dánov odrédbov naznani szirmaskejsemi prebi-valsztvi, ka je poszlalo vszakomi rihtari formo od falejse zimszke tkálcsine (szövet), stero szi vszáki lehko poglédne i za szvojo potrebsesino ali za fatnilijo küpi ali naroucsi po z-rtizsanoj ceni pri »Ljudska poskrbovalnica« Ljubljana Turjaški trg 1. ali pri podriizsnici »Ljudska preskrbovalnica« Maribor, Gospod ka ulica 20. vsze tou brezi po-szredovanya okr. glavarstvo, li vszaki za szébe. Blágo je numererano z-num. I. i II., I. kvaliteta kosta 60 Din., II. pa 48 Din. na meszti Ljubljana ali Maribor. Z-vszake vrszte gyeszte 10 000 metrov. Rihtar more potrditi vszákomi, ka za szvojo potreboucso küpi i nej za odajo.
Olcsó téli szövet. A kerületi főnökség 8926/1. szám alatt 30. X. 1922 kelt rendeletével értesiti a kevésbbé tehetséges közönséget, hogy minden községi hivatalhoz küldött két téli szövetmintát, a melyből saját vagy családja és cselédsége részére megveheti vagy megrendelheti leszállított árban, de a k. főnökség további közvetítése nélkül tetszése szerint »Ljudska preskrbovalnica z. o. z.« Ljubljana, Turjaški trg. 1. vagy ennek fiókjánál „Ljudska preskrbovalnica« Maribor, Gospodarska ulica 20. Községbiró igazolványa szükséges, a melyben igazoltatik, hogy saját vagy családja szükségletére s nem kereskedésre veszi. A mintát mindenki megtekintheti a bírónál, a mely cseh áru, s számozva van I. és II. számmal; az I. számú szövet ára 60 Dinár a II-é 48 Dinár helyt Ljubljana vagy Maribor. Mindenikből 10.000 méter van. ----—- .
Svarim
vsakogar, naj ne kupi od Jožefa Časar-ja v Ivanovcih st. 45. grunta, ki ga ta pro- j daja, ker bo vsakdo, ki bi kupil to posestvo, imel z menoj pravde.
EVA ČASAR roj Krančič I, r.
Figyelmeztetek
mindenkit, hogy Császár Józseftől, Ivanoci községben, ne vegye meg az általa eladandó földeket, mert mindenkinek általam támad ügye a bíróságnál.
CSÁSZÁR IVÁNNÉ, 22—1	szül. Krancsics.
100
Trzsne cejne. Kereskedelmi árak.
1922. nov. 10.
Blágo — Áru.
kg. Pšenica—Búza"* . » Zsito—Rozs . » Ovesz—Zab . » Kukorca—Tengeri » Proszou—Köles . » Hajdijna—Hajdina » Graoka—Bükköny » Otroubi (psen )—Korpa (buza) » Szenou—Széna . . . , » Graj—Bab ...
Krumpise—Burgonya . Lenovo sz. — Lenmag . Deteicsno sz.—Lóhermag Bikovje g —Bika S —Üsző o —Tehén § —Borjú S —Serlés Mászt I-a—Zsir I-ő. Zmoucsaj--Vaj , . Bilica—Tojás . . .
1 kg
Telice Krave Teoci Szvinyé
1250-1250-1200-800'-900-950" 1300-800-800-1400--400-23-120-23-30-23-30-13-20-38-41-53-58-120-110-3
Pejnezi —
1 Dollár. . . „ 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . .
Pénz.
Kj
240 -10"-
•33
k| Klaniea sze odprla
i po dnévnoj cejni küpű-jem szvinyé, teocei máro.
JOSIP BENKO.

A vágóhíd megnyílt
s napi árért veszek sertést, borjut és marhát.
BENKÓ JÓZSEF.
15—3
Prekmurska posojilnica
r. z. z. o. z.
MURSKA SOBOTA Šolska ul. 233. poule osterjása Benka.
Plácsa interes na hranilne vlozsbe po
6° w o
Dá poszojila na vknyizsbo. v porokosztvo in na vrednosztne papire. 13—3
Sipger
Si i}ger
ii)asíi)i za sívarjye
Amerikanszki Singer masini za sívanye
sze dobijo za Prekmurje v trgovini
RATA RUMEN f*
MURSKA SOBOTA, Cerlkv ena ulica 192. M (Pouleg birovije.)
Dobijo sze tiidi Singer iglé, o'i, konci, nado-mesztilni deli itd. (Za sívanye masini za szaboule, sujsztre i za familijo.)
Odávle sze na ráte (24 mesecov). Singer šivalni masini Bourne & Co. New-York.
4—4
Steinkol esaren pa erjavi
Bükovo vogelje za kovácsé Drva vszáke vrszte
Portland cement sze dobi po fái cejni pri
CZIPOTH VI KTOR-i
trgovina z leszom drvami in premogom v MURSKI SOBOTI
21—1
Máji glászi,
Brivec
Konrád Donko pouleg Turkove ostrije v M. Soboti. — Vödela zsenszke kite, csi pri neszéte viaszé, vsze po nájfalejsoj cejni
Vörar 2
Pa vel Flíszár potile;
Turkove ostarije v M Soboti. Poprávla vörf po nájménsoj cejni, p i tüd:i odávle batrije za lektriesne lampase.
Dobra posztrezsba!
Cement portland Vápno Blanye Traverze
Petrolejom
Szo!
Rizs
Csokoládi

iNajrxiénse cejne! ^
Masini za mlatiti i vszefelé driigi poljszki tnasini.
Lopate	Káva	Mandlni
Cveki	Cuker	Tee
Rasoje	Szvinszka rnászt	Rum
Vszefelé	mela Kvasz	Karbid
kak vszefelé driigo zselezno i specerijsko blágo.
v
Ceh & Gáspár
v MURSKI SOBOTI (Berger Vilmosa hrámi, kak je prvle zadruga bila).
Dobro I )láox)!
Fái l )láox) i
8—4