Kéziratok, amelyek nem adatnak vissza ide küldendők: „MURAVIDÉK" szerkesztősége Murska Sobota, Alexandrova c. 16. szám. Postatakarék számla száma 12980. Kiadó-tulajdonos: KÜHÁR ISTVÁN. IX. Évff. Murska Sobota, 1930. junius 15. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 dinár, külföldre 18 Din. Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.-ként: szövegközt és nyilttér 1*50 dinár, rendes 1 — Din., apróhirdetés 0'70 Din. és az illeték. Többszörinél engedmény. 24. Szám. A kínai éhínség. Három kinai tartományból közölnek jelentéseket legújabban, 'de ezek is épen elégségesek arra, hogy az ember megborzadjon annak a szörnyűséges nyomorúságnak atapasztalatára, amely ebben a három szerencsétlen tartományban jelenleg uralkodik. Egy misszionárius hozott hirt mostanában arról, hogy milyen a helyzet Sanszi, Senszki és Kanszá tartományokban. Ennek a nagy nyomornak az okai a rossz termés, a komplikált katonai helyzet és a mohamedánok felkelése. Ezen az éhségsujtotta területen fekvő városokban naponta legalább is kétszáz ember hal éhen. Senszi tartományból Kan-szába vezető ut tele van éhenhalt emberek holttesteivel*. Ezek a szerencsétlenek Kanszába próbáltak menekülni, hogy ott találjanak élelmet, de útközben ezrével haltak el. Talált a misszionárius egy napon ötven olyan holttestet, melyet a farkasok meg a kutyák marcangoltak szét. Az emberevés nagy mértékben terjed. Éhező parasztok egy esetben agyon vertek harminc kinai katonát s elfogyasztották őket. A keresztény hittéritők minden módon segitik a nyomorgókat, sajnos azonban, kellő eszközök hiányában a mentés bizony nem igen eredményes. A keresztény misszióknak pedig harminc tagja a tifusz járványnak esett áldozatul. A nagy nyomor következtében újra lábra kapott a gyermekvásár, a szülők eladják gyermekeiket, mert nem tudnak nekik élelmet adni. Azt mondja a hirt-hozó misszionárius, hogyha nem érkezik gyors segély, akkor rövid időn belül egy millió embernek kell elpusztulnia Kanszában. A mult évben Sanszi tartományban három millió dollárt adtak ki az éhezők támogatására, mig Sensziben ugyan erre a célra két millió dollárt, melyből otthon a tartományban alig csak százezer dollár jött össze. De bármily nagyok is ezek az ösz-szegek, némely vidéken nem sokat lehetett segíteni, mert az éhínséghez még rendkívül kemény tél 1 is járult. Három éve már — vagyis 1927.-től 1930.-ig katasztrófálisan rossz volt a termés. És ezeken Politikai hirek. Uj törvény a kényszermunkáról. Megjelent az uj törvény, ameiy a kényszermunkák teljesítéséről és lerovásáról tartalmaz intézkedést. Minden természeti és jogi személy,' ha adófizető, kényszermunkára rendelhető. A kényszermunkára kötelezettek ott rendelhetők ki, ahol állandó lakásuk van, illetve, ahol adót fizetnek. Minden természeti vagy jogi személy csak egy helyen tartozik kényszer munkát teljesíteni. Megállapítja a törvény, hogy a jogi személyek, részvénytársaságok, szövetkezetek, társaságok a kényszermunkát hogyan és hol teljesítsék. — Megjelent még egy törvény, mely a köz-utakról és a közlekedési intézményekről szóló eddigi törvényeket, — tekintettel a katonai jármüvekre — módosítja, illetve bizonyos korlátozásokkal látja el. Ausztria és Olaszország. Megszűnt a vízumkényszer Ausztria és Olaszország között junius elsejétől kezdődőleg. A két ország polgárai egyik országból a másikba közönséges útleveleikkel teljesen szabadon közlekedhetnek. Az osztrák szövetségi kancellár Dr. Schober elfogadta a magyar kormány meghívását s még junius vége előtt látogatást tesz Budapesten. Magyarország. Junius 4.-én mullott tíz éve, hogy a trianoni békét aláírták a hatalmak. Ezen alkalomból Magyarországon mindenütt nagy manifesztációk voltak a békeszerződések megváltoztatása érdekében s ezeken a mamfeszíációkon nemcsak egyes körök, egyes pártok, — hanem osztatlanul egész Magyarország részt vett. Ez a nap az egész országban gyásznap volt. Délben mindenütt minden munka, minden forgalom, üzlet stb. tíz percre megállott. A főünnepség a kép- az Ínséges területeken folyik a háború, holott ha béke lenne, a Sárga folyó völgyébe egy alagút vezetésével annyi öntözhető termő földet lehetne nyerni, hogy az éhínség veszedelme egyszerre el lenne hárítva. Sanszi tartományban egyes vidékeken oly szigorú tél volt, hogy a legutóbbi negyven év alatt nem volt még ehez hasonló eset. A hőmérő tizenkét fokkal hidegebbet mutatott, mint aminőt a lefolyt négy év alatt feljegyeztek. Legsúlyosabb a helyzet Senszi tartományban, mely a Wei folyó völgyében fekszik. A tartománynak 1929-ben hat millió la-kósa volt, de ebből két millió éhen halt. S a helyzetből arra kell következtetni, hogy még az idei év vége előtt jóval, talán augusztusig még két milliónak kell éhen halnia, mert kívülről segíteni lehetetlen, mert szállításról beszélni sem lehet. Állat nincs, levágták és megették mind, a szekereket pedig összevágták és elégették, elfűtöt-ték. Ahol kapni valamelyes élelmiszert, az tizszer drágább, mint máskor. Egy tonna szén száztiz kinai dollár, a faszén pedig százkilencven dollár. Megtörtént, hogy a tanulói-? f ' -f* B •: ■!! - mányuton levő megbízott egy nyolcszáz főnyi lakosságú faluba érkezett, ahol már három hónap óta nem láttak kenyeret. Amint itt megkezdték a kenyérkiosztást, a kiéhezett és a sok nyomoru-ságtól és szenvedéstől félig megőrült emberek olyan állatias-sággal rohanták meg a kocsikat, hogy a katonáknak korbácsveréssel kellett megfékezni az embereket, — különben a rendes kiosztás lehetetlen lett volna. Ilyen borzalmak vannak a szerencsétlen Kinában, mig Amerikának az a baja, hogy tul sok a kenyérnek valója! Kell ennél förtelmesebb háború? Pr. M. Európában meg a diplomás emberek megölik magukat és családjukat, mert nemzetiségi okokból az országok megfosztották őket — az embertársaikat — kenyerüktől, állásuktól; de kártérítésükről önmagukból kiindulólag nem gondoskodnak, hja még rendes nyugdíjról sem. Éheznek és ezért öngyilkosok lesznek az emberek ezrei, mert nem tudnak kenyérhez ju