Pojilnina plagana v gotovinl Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza ide küldendők : „MURAVIDÉK" szerkesztősége Mutske Sobota, Alexandrova c. : :-: 202. szám. :-: :•: B3 83 83 Postatakarék számla száma 12980. 83 E8 SS Laptulajdonos: KÜHÁR ISTVÁN. Politikai-, gazdasági és társadalmi hetilap. Ara m Din. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldre 18 Din. Amerikaba 20 Din. Hirdetési ár □ cm-ként; szövegközt és nyllttér 150 Dinár, rendes 1.— Din., aprőhlrdetés 0-70 Din. és az illeték. Több. szőrinél engedmény. VII. Évf. Murska Sobota, lg28. julius 1. 4 27. Szám. Temetés. Horvátország fővárosában Zagrebban e hó huszonharmadikán nagy temetés volt. Horvátország mély gyászba borulva temette két szeretett fiát, akiknek a sirjait időnek előtte megásta egy csernagorai szerb. A halottak: Radics Pavle, nemzetgyűlési képviselő, hét gyermekes család apa, — a másik Dr. Baszaricsek Gyúró szintén képviselő, ki csak két árvát hagyott hátra. Mindkét képviselő a horvát paraszt-demokrata koalíció tagja volts a gyilkosuk Racsics Punisa, szintén képviselő, a radikális párt tagja, aki féktelen dühében a parlamentben lelőtte őket. Horvátország két újonnan hantolt sírral lett gazdagabb, amely sírok magukba zárták két derék horvát hazafi földi maradványait, de kívül hagytak egy kérdést, amelyet nem lehet eltemetni ; azt a kérdést, hogy mi lesz ezután Horvátországgal? A kétségeskedő horvát hazafiakon kívül csak egy ember van máma, aki Horvátország sorsát szivében ben viseli, — a Király! Ebben a nehéz helyzetben Horvátország Ő felé tekint bizalommal s íőle várja a jövendője megmentését! Horvátország tudja, hogy a Király nem fogja balsorsában elhagyni ! A két halott horvát hazafi temetése olyan gyászpompával ment végbe, amely már méreteinél őszinte gyászolást eláruló mivol-tánál fogva szívig meghatotta a temetésen jelenvolt száz- és százezreket. A temetés a legmélyebb gyászpompába vont Szeljacski Dómból történt. Itt voltak felravatalozva a halottak, kik mellett horvát parasztok, egyetemi tanulók s szokolisták teljesítették az utolsó diszszolgálatot. A koporsókat vagy százezer ember tekintette meg, kiknek nevében ötszáz koszorút tettek le, melyek között elsők voltak a Király babér koszorúi. A sok búcsúztató beszédek közül legkiemelkedőbb volt Pribi-csevics Szvetozár beszéde, melynek végén rámutatott a nehéz helyzetre s kérte a népet úgy a maga, mint a beteg vezér nevében is, hogy őrizze meg hideg- POLITIKAI ÉLET. Anglia és Törökország között egy barátsági és döntőbi-rásági szerződés megkötésére vonatkozó tárgyalások már előre haladott stádiumban vannak. Törökország nemrég kötött szerződést, — illetve szövetséget Ama-nullah afgán uralkodóval, akinek országa Anglia és Oroszország ázsiai birtokai között fekszik. Azért az angol-török szerződés megkötése nagy fontosságú esemény lesz. A kisantant konferencia megkezdődött Bukarestben. A konferencia kezdetén a három külügyminiszter először is saját országának külpolitikai helyzetéről számolt be. A konferencia egyik legfőbb pontja, hogy Olaszország és Jugoszlávia között jó viszonyt hozzon léke. Azután a konferencia tiltakozott a békeszerződések bárminemű megváltoztatása ellen. Foglalkozott még a konferencia középeurópai gazdasági kérdésekkel s azután feloszlott. Fontosabb döntéseket a konferencia nem hozott. A magyar miniszterelnök nyilatkozata az optáns perről. Bethlen miniszterelnök nagyobb beszédben foglalkozott a népszövetségi tanács legutóbbi ülésének eredményével. A miniszterelnök kijelentette, hogy Magyarország még egyszer fog alkalmat adni a Népszövetségnek arra, hogy ezzel a kérdéssel foglalkoz- zék, mert ez a békeszerződés szerint kötelessége. Ha a Népszövetség nem képes megvédeni azt az álláspontot, avagy nem elég erős arra, — akkor maga alatt vágja a fát. A döntőbírósági eszme a létalapja a Népszövetségnek. Románia feltételei pedig teljesen elfogadatlanok. Franciaországban kormányválság van. A Poincaré kormány meg fog bukni. Poincaré csak a valuta reformot akarja megszavaztatni, azután a parlamentet nyári szabadságra küldi, hogy bukását az őszig elodázhassa. A nemzeti egység kormány többségének és vele eggyütt Poincarénak napjai megvannak számlálva. Poincaré utódja Tardieu lesz, aki a radikális szocialistáktól kezdve a centrum jobbszárnyáig eső republikánus pártokból fog kormánytöbbséget alakítani. Politikai szemle. A politikai érdeklődés most Zagreb felé irányul. A temetés után igen jó hatást váltott ki a paraszt koalíció vezéreinek nyilatkozata, amennyiben nyugalomra és higadtságra intenek. Beo-grádban ma már látják, hogy nemcsak pusztán kormányválságról van szó, nem csak a mostani parlament helyzetéről, a melyet vérüségét, a békét és a rendet. Megható volt, mikor Pribicsevícs beszéde fonalán egy papírlapot vett elő zsebéből, melyre a kórágyán fekvő vezérnek, Radics Istvánnak üzenete volt irva ceruzával. Ebben az üzenetében Radics utal arra az első gondolatra, mely a gyilkosság után megszületett, hogy a nép képviselői Horvátországból és a prekói vidékekről soha se térjenek többé vissza Beográdba a szkupstinába! Azonban, — egy nemzet életében a „soha" szónak nem szabad előfordulnia s e pillanatban épen nem! Azzal végzi üzenetét a beteg vezér, hogy hinni és bízni kell a Királyban, kire igen nehéz feladat vár! Az óriási tömeg tapsviharral és éljenzéssel fogadta Radics István üzenetét. A sok megható búcsúztató beszéd után elindult a mintegy nyolc kilométer hosszú gyászmenet a temetőbe, a legnagyobb rendben. A temetőben volt még több gyászbeszéd is, azután a koporsókat ideiglenesen elhelyezték, mert későbben fogják őket eltemetni a számukra most készülő diszsirhelyekre. A temetés délelőtt tiz órától délután három óráig tartott, mikor is a tömeg rendben és fegyelmezetten vissza ment a városba. A temetési szertartást dr. Bauer Antal zágrebi érsek végezte a kanonokok és a zágrebi papság segédletévei. új választásokkal s más összetételű kormánnyal valahogy el lehetne rendezni, hanem mindenek fölött előtérbe lépett a horvátkérdés, vagyis a prekói tartományoknak Szerbiához való viszonyának kérdése. A királyi kihallgatások napirenden vannak, úgy az eddigi kormáy, — mint az ellenzék vezérei nyernek királyi audienciákat. Vannak, akik már tudni vélik, hogy alakulóban volna egy koncentrációs kormány, amely a választásokat sürgősen bevezetné. A kormány saját sorsa felett még nem határozott, vagyis nem mondott le, a helyzet Beográdban teljesen bizonytalan. A politikai világot nagyon érdekli, hogy a kormány mikor mond le, mert az már kétségtelen, hogy le fog mondani. Horvátországban s a prekói vidékeken általában a nép hangulata Szerbia ellen van. Még csak napok múlva fogunk beljebb látni az új sinek menetirányaiba. Biztosító szövetkezetek jelentősége Prekmur-jéban. Irta: Dr. oec. publ. SIPTÁR ZOLTÁN. Arról a nagy gazdasági csapásról szó ó értesülés, mely osztályrészül jutott Prekmurje szorgalmas népe egyik t°kinté!yes részének a jégverés révén, adja kezembe a tollat, hogy néhány szóval a bisztositás összes ágazatainak rö'id ismertetésével felhívjam a f gyeimet arra, hogy az összetartozan-dóság érzésének megnyilatkozásává' és fejlesztésével az ilyen csapások okvetlenül elkerülhetők és elkerülendők. Amidőn a javak értéke mai gazdasági rendszerünk mellett folyton emelkedik mind a munka, mind az arany értékéhez viszonyítva, akkor a tárgyi javak elpusztulásárai járó veszélyek ellen mindinkább kötelessége a józanul gazdálkodónak védekezni. Ennek egyik módja a kellő óvatosság és a javak rendszeres gondozása ott, ahol ez eredményes lehet. A természeti elemek ellen azonban, emberi mivoltunk gyarlósága következtében, védtkezni ilyen módon nem tudunk. Ha tehát teljesen el nem háríthatjuk az ezek miatt keletkező veszélyeket és javak pusztulását erről az oldalról eg nem akadályozhatjuk, akkor le-tlább kötelességünk a kockázatokat társadalom minél szélesebb körére terjeszteni és azokat megosztani. En-2k elérését célozza a biztosítás intéz-énye, amely mindig ott fejlett a leg-•bban, shol a gazdasági érzék is íjlett és ahol a gazdasági kaltura tagas fokon áll. Az elemi csapások s a gazdasági élet hullámzása miatt rhető veszteségek pótlása most már e a jótékonyság igénybevételével tör-injen, mert ez mindig csak tökéletle-ül sikerülhet és teljesen mások aka- atától függ, azonkívül a kulturember mérzetével (össze nem egyezethető. Aintha csak látnám, hogy milyen fáj-lalmasan f~gják magukat a lendvavi-léki gazdák rászánni arra, hogy a i?gy csapásra segélyt kérjenek távoli alvak népétől, ha ugyan rászánják nagukat. Mennyivel más lenne a helyzet, a jégbiztosítást kötöttek volna a gaz-Iák. Mindenkinek a kára legnagyobb-észt megtérülne, önérzete nem cstr-julna, nem lennének hosszú ideig íyugtalan napjaik amiatt, hogy sikerül-e jgyáltalán valamiképen pótolni a jég Utal tönkre tett javak értékét? Soha *em volna szabad elfelejteni a gazdának, hogy jégverésnek minden évben ki van téve a mezőgazdasági termelés, még ha a legöregebb gazdák sem emlékeznek nagyobb jégverésre. Áll ez különösen az Alpok nyúlványai alatt elterülő vidékekre, amilyen Prek-murje is. A biztosítási dijak nagyság* a müveit és gazdaságilag előrelátó gazdánál neai szabad hogy szerepet játszón, különösen, ha bizonyos szervezeteknek önkéntes létesítése következtében a biztosítási dijak jelentéke- nyen mérsékelhetők. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy biztosítás kötése nélkül is mindenki biztosítja gazdaságát a veszélyek ellen, mert a veszély bekövetkezése esetén egyszerre maga viseli az egész kárt. Nem célszerűbb tehát évről-éere előrelátó gazdasági tevékenységgel a veszélyek esetére tartalékolni ? Hiszen a biztosítás semmi egyéb. Azonban emellett lehetővé teszi a veszteségeknek a legnagyobb teiületek és tömegek között való megosztását. Az előbb említett önkéntesen létesítendő szervek fénnénék a prekmurjei adottságok mellett a biztosítási közösségek, esetleg biztosítási szövetkezetek, mely utóbbiak azonban nem lennének maguk a kár valóságos hordozói, hanem egész biztosítási anyagukat teljesen viszontbiztosítanák. I yen szervezetek létesítésével a kár-biztosítás és esetleg az életbiztosítás összes ágazataiban is a ma szokásos díjtételeknél sukkal olcsóbbak mellett vclna lvhetséges az egyjs gazdálkodó egyedekre a biztositások megkötése. Az emiitett szervezetek mégala-elakitásával ugyanis a szerzési költségek olcsóbbak lennének, azonkívül a nagy kapitalista biztosító társaság egyszerre nagyobb biztosítási anyaghoz jutván a kisgazdabiztositásoknál jelenleg szokásos dijaknál lényegesen olcsóbban vállalná az egész anyag kockázatát. Ne felejtsük ugyanis el, h gy a társaságra néive a költségek tekintetében mindegy, hogy egy munkálattal 10 hold, vagy 1000 hold jégbiztosítását veszi át, vagy pedig 200 házét 2 helyett. A jelzett előnyök eiérése kedvéért tehát a prekmurjei viszonyok mellet legalább 2—4 községnek kellene egy biztosítási szövetkezetet alkotnia oly alapszabállyal, hogy az igaztóság jogosított az összes tagek javára az általuk bejelentett földterületekre, építményekre és egyéb javakra jégbiztosítást, illetőleg tűzbiztosítást kötni a közgyűlés által elfogadott biztosítási feltételekkel és ugyancsak a közgyűlés által kijelölt nagy biztosító társaságnál. A biztosító társaság kijelölésénél az egyes tagok a biztosítandó javak biztosítási értékének bizonyos arányában bírnának szavazati joggal. Még egyszer nyomatékosan hangsúlyozni kivánom, hogy ezek a szövetkezetek nem lennének valóságos biztosító szövntkezetek, mert csak az anyag összegyűjtését végeznék és az (gyes tagokkal való érintkezést, hogy igy az ügyviteli kött&égeknek a biztosító társaságra nézve való csökkentésével a biztosítási dijak lényegesen mérsékelhetők legyenek. A kockázatokat ezeknek a szövetkezeteknek azért nem szabad vállalniuk, mert kis területről volnának a tagjai és igy a kiegyenlítődés nem lenne meg, ami pedig minden biztositásnál igen lényeges szempont, ha azt biztosnak akarjuk látni. Az ilyen szö /etkezeteknél az ügyviteli teendőket egyes intelligens gazdáknak évenként felváltva ön-zentlenül és ellenszolgáltatás néikül kellene ellátni a köz érdekében. Ezeknek munkája révén volnának az emiitett megtakarítások elérhetők melyek bizony hatalmas össz»?grkre rúgnának és nem csekély jelentőségűek lennének lassanként egész Prekmurje közgazdaságában. Ne felejtsük ugyanis el, hogy a modern kapitalista biztosító nagyvállalat egy lépést sem tesz ingyen. Mindennek ára benne van az általános GÁLOSSY: Kísérlet a temetőben. A németfalvai tiszteletesnek pöre volt egy szintén faluja-beli gazdável. És mivel nem volt biztos, pőrének ránézve sikeres kimenetelével s még félt az esetleges börtönbüntetéstől is, ez annyira elkeserítette az öreg papot, hogy — felakasztotta megát. A papot hívőinek nagy részvéte mellett eltemették s lassan feledték is. Pár hóoap muba azonban újra sokat beszéltek róla: azt beszélték, : bogy éjszakánként sírjánál kisértet jár, ott gyertyát gyújt es négy sóhajtások közben újra eltűnik. A hír hamarosan szárnyra kelt és pár nap múlva nem-] csak a községben, hanem ez egész vi-I déken tudták a rendkívüli esetet. Ter-] mészetes, hogy ezt csak a babonásabb , természetűek hitték el ; a világosabb nézetüek csak kételkedtek ebben, vagy 1 egyáltalán nem hitték. 1 Voltak azonban egyesek, akik fi-I gyelték éjszaka a temetőt és ezek is i állították, hogy valaki jár a temetőben, akárki, vagy akármi is ez, mert vilá-I gosságot láttak kigyúlni a pap sírja körül. Oda menni azonban n^m mertek, mert féltek a kísértettől. Ez a rendkívüli eset amilyen izgalomba hozta, ép olyan kíváncsivá tette a falu népeit. Többen megbeszél ték, hogy le3be állanak és történjen bármi, de megfogják a kísértetet. Azonban több este hiába várták, mert a kisértet elmaradt és nem akart újra megjelenni. Igy az emberek megúaták a kisértet-várást és többé nem vigyázták. Egy este egy falubeli legény: Tóth Sándor, ismét világosságot látott a temetőben. A legény vakmerő eltökéltséggel sietett a temető fülé, hogyha már meg nem is fogja, de legalább megoézhasse közelről a temető félelmes vendégét. Nem láthatott semmit, mert mire a temető közelébe ért, a kisértet már akkora eltűnt. Tólh megállott és merően nézett a kísérteties magányban eibujt sötét sírhalmok közé. Ott minden csendes és sehol egy teremtett lélek sincsen. Hiába várt, nem jött oda kisérteni a temető éjjeli látogatója. Megunta a várást, hazament. Másnap este újból figyelte a temetőt. Már vagy két óra hoszszáig figyelt, de a kisértet nem akart megjelenni. Türelme fogytáa volt és félbe skartn szakítani e figyelést, amikor hirtelen Jellobbanó világosság támadt Midőn ezt észrevette, rohant a temető felé és körülbelül száz lépésnyi távolban megállott, onnan lopva, óvatosan közeledett. — Egy szál gyertya ctt égett a pap keresztjén. Tóth belépett a temetőbe a sírhalmok közé; ebben a pillanatban elaludt a gyertya és teljes sötétség támadt, utána hosszú, halk sóhajtás. A legéay t stéa félelmes borzongás futytt végig és egy percig merev dermettségben állott ott. Azután a visszefordulásra — futásra gondolt. Mégis maradt, egy különö? ösztön nem engedte, hegy hátráljon. »Eh, mit . .. meg csak nem esz, ha maga az eleven ördüg is«, — mormogta magában, aztán ú ra közeledett. Tizenöt lépésre lehetett a pep sirhelmához, amikor hirtelen egy fehér lepelbe burkolt alak jelent meg az alacsony ráccsal körülkerített sir egyik oldalánál. Ekkor Tóthnak ereiben majdnem jéggé fagyott a vér;kalnpíát meg kellet fognia mert úgy érezte, mintha azt egy alvilági lehelet elakarná vinni a fejéről. De az erŐ3 ösztön nem engedett, hajtotta a közeledésre és félig öatudat-lanul megállott a rács másik oldaláról a kísértettel szemben. Jó ideig állottak igy egymással szemben, Tólh egész testében reszketett és nem birt tovább mozdulni. Nagysokára a kisértet mozogni kezdett, — Jaj most . . . talán végem van ... — gondolta az erős legény. Da . . . megkönnyebbült: a fehér lepelbe burkolt magas alak elkezdett lassan hátrálni. — Úgy, hát te is félsz? — gondolta Tóth és valamivel bárabb lett. Elkezdte követni a hátráló kísértetet, de megfogni mégsem merte. A kisértet meg-megállctt; ekkor megállott Tóth is, de amikor az megindult, újra követte. A temető szélére értek és ott a kisértett megállott, többé nem akart hátrálni. Egy ideig csak állott, aztán előre kezdett menni, Tóth felé. Mo«t a legény kezdett hátrálni,, meg-meg állt, de a kísértet csak követte. Hátrálás közben egyszer csak neki ütközött valaminek : a megdöbbenésben borzasztó díjtételekben. Ha csökkentjük tehát a vállalat költségeit, önmagunknak használunk, mert kellő energiával a dijakban okvetlenül mérsékléseket tudunk elérni mind magunk, mind a köz javára. A szövetkezetek egyes tagjaira mindezek következtében azért háram-lanának nagy előnyök, mert kis gazdasági egyedek közös erővel lépnének fel és emellett a cél érdekében az önzetlenül elvégzett munka tekintélyes részének megtakarításával a készpénzben fizetendő munkaérték a legkisebbre csökkene. Ha Prekmurje felismerné a szövetkezésnek mind a fagyasztásban, mind az értékesítésben való nagy jelentőségét és a szükséges intézményeket létrehívná a saját erejéből, igen nsgy fejlődésnek az útját rakná le. Nagyon lényeges a szövetkezés az ottani viszonyok mellett különösen azért, mert az egész terület a gazdasági, élet minden területén csak kis gazdasági egyedekkel van tele néhány nagyobb jellegű kereskedelmi és ipari vállalkozás leszámításával. Kár és jégbiztosítások terén az általam felvetett szervek kiépítésével és helyes vezetése mellett a biztosítási dijak legalább 20-307o-kal csökkenthetők lehetnének minden egyéb feltétel azonossága mellett. Kellő statisztikai adatok hiányában nem tudom, hogy pénzértékben kifejezve mennyi lenne a megtakarítás az egész területre, de nézetem szerint oly magas, hogy mindenkinek kötelessége lenne az ilyen mozgalmat pártolni. Legyen a nagy csapás, amely Prekmurie legszorgalmasabb községeinek osztályrészül jutott, egy gazdasági fellendülést és a jobb jö»őt szolgáló intézmények megteremtésének megindítója. erő "el ölelte magához, — csak egy sirkő volt pedig az, egy mozdulatlan hideg kő, mely forró, hozzá ért arcát lehűtötte kissé. — No, innen tovább nem megyek, bár legyél az ördögök fejedelme, akkor sem 1 — gondolta szilárdan eltökélve Tótb. A kisértet még közeledett, de amikor tátta, hogy ellenfele többé nem hajlandó hátrálni, — megállott. Igy nézték egymást jó ideig. Egyszer csak a fehér alak kemény férfi hangon rákiáltott a fekete alakra : — Ki az? — Tóth megkönnyebült: tehát ember amaz is. — Ki vagy te, szólj, mert mindjárt keresztül szúrlak I — kiáltott visz-sza, mostmár vakmerően. PeJig kezében még egy fadarab se volt, nem olyan, amivel a kísértetet megszúrhatta volna. — Hát te vagy Sándor ? És szurkálni akarsz? A kisértet megismerte Tóthot, de viszont Tóth is megismerte a kísértetet. — Hej, vén gazember, hát mit komédiáz itten? Bizony megérdemelné az akasztófát I Most aztán, mivel a kisértet nem menekülhetett el, fehér leplét lerántotta és a két férfi együtt ballagott haza. Igy tudták meg, hogy az éjszakai kisértet, a temető vendége nem más, mint a papnak volt haragosa és pörös fele. Aki előrehaledott kora dacára nem restelte csupán kedvtelésből és azért, hogy a népet bolonddá tegye, a — kisértetesdit játszani. HIREK. — Ilusztris vendége volt a m. szo-botai és puconci evang. gyülekezetnek az áldott és jó lelkű Dr. Popp Fülöp méltóságos úr ev. püspök személyében, ki m. hó 28.-án M. Sz b tába érkezett. A templom előtti téren ünnepélyesen fogadták. Nemsokára diszgyülés tartatott, este a Dobrai vendéglőben pedig bankett lelt tiszteletére rendezve. 29.-én Puconcin végezte hivatalos teendőit. Ugyanekkor lett átnyújtva Luthár Ádám úr nagytlszteletü lelkésznek a püspök úr őméltóságával küldött királyi kitüntetés. — Elhalálozás. Vámosi Saáry József járásunk nyugalmazott ítélő táblabírója junius 28.-áo reggel fél négy órakor itthagyott bennünket, élőket, szenvedőket és a nem élők boldog országában örökös nyugalomra hajtotta a sok gond. sok fájdalom nyomta deres fajét. Járásunkban éevk hosz-szu sora óta, mint vezető járásbiró, buzgón és lelkiismeretesen végezte a teendőit és mindenkor megtalálta azt az utat, amely ugy a hivatalában, mint kint a társas életben az általános kölcsönös tisztelethez és a meleg felebaráti szeretethez vezetett. Nyugodjék békában 1 A kedves családja, kihez hosz-szu (30 éves) együttlétünk nemcsak mint ismerőt, hanem mint jóbarát fűzött bennünket, fogadja őszinte szivünk részvéinyilatkozatát. — Egyházi hir. Kolencz Ferenc go-milicai illetőségű újmisés papot a maribori püspök a st. tamás-i plébániára ; Bakán István turniscsei újmisést pedig a st. ruperti plébániára helyezte káp-láni minőségben. Mindkét fiatal pap prekmurjei, tehát érthető a meglepetés, hogy a szomszédos volt Steier vidéken nyertek alkalmazást. Egyelőre minden megjegyzés nélkül közöljük ezt a rövid hírt, mert e mai időt nem tartjuk alkalmasnak arra, hogy bővebben foglalkozzunk az egyházi főható ság ezen intézkedésével. — A ljubljanai színház dráma osztályának vendégszereplése Murszka Szo-botán. A ljubijáaai szinhár dráma-osztályának tagjai Muraszombatban a D tt-rich féle kinő helyiségeiben 3 szinelő-adást rendeznek : szinre kerül: junius 30. napján Louis Verneuil 3 felvonásos komédiája »Sestriéna iz Var§ave«, vasárnap julius 1. napján Nicodemi 3 falvonásos komédiája »Zora, dan in noő«, juliun 2.-án irodelmi estélyi rendez, töredékekkel »Veronika DesiniCkec-ből (O. 2upaníiő tói), »Hamlet« (Shak-spearetól), és »Smrt mejke Jngoviőa* (I. Vojnoviő-tól). Kezdete mindenkor este 8 órakor. Az előadások művészi vezetését Rogoz Zvonimirúr e ljubljánai nemzeti szinház renderője eszközli. Mivel a nevezett tagok Tendégszereplése mindeddig művészies civón állott, az ezidei előadások iránt nagy érdeklődés mutatkozik. Belépő jegyek a Jonás-féle kereskedésben kaphatók. — A gornya-radgonai takarékpénztár ügyvezetője eltűnt Nagy f Itünéít keltett junius i6.-áa Qornja R«idgonában, h gy váratlanul megjelent az SLS párt ^dnőksége alatt működő takarékpénz- tárban Ljublanából egy kiküldött revizor a takarékpénztár állásának megvizsgálására. A rákövetkező éjszakán pedig eltűnt a városból AlojziJ Nen-d&uer, a takarékpénztár ügyvezetője. Távozása f-lől az a hir terjedt el, hogy S álcba vagy Törökországba utazott Austrián át. A megindított vizsgáiét tnegállap totta, hogy a takarékpénztár pénzéből 1.500 000 dinár hiányzik, amit az ügyvezető az általa két év óta folytatott fakereskedésbs fektetett be. Qornya Radgonában az eset nagy konsteráociót keltett, mert a klerikális párti Nendauerbcn vakon bíztak az emberek, s most attól tartanak, hogy bukásával sok szegény ember veszti el betétjét a takarékpénztárnál, Az esetet annak a körülménynek lehet tulajdonítani, hogy Nendauer hivatalos állásával —• mint tartományi képviselő — úgyszólván terrorizálta a közönséget s az ügyeket teljesen ellenőrzés nélkül intézte. LENKE DITTRICH JERNEJ AMBROÍlC jegyesek — zaroőena Murska; Sobota Dobrova (Brez posebnega obvestila.) (Minden külön értesítés helyett). — Óriási viharok Araerikában. Okla-hama, Kansas és Missuri államokban az Unió délirészében rettentő viharok dűltük. A kár számtalan millió dollárra rug s több mint báromezer ember van hajlék nélkül. A szörnyű vihar következtében vizáradás is keletkezett, mely nagy kiterjedésű vidéket tett teljesen tönkre. — Agyonütötte a kereszt. A ternesmegyei Gutenboun községben nemrég kijavították a templomtornyát s most uj keresztet akartak b'nni a toronyra. A keresztet kötéléi fel is húzták már ötvenkét méter magasságra s ép akkor, mikor már elhelyezni akarták, a kereszt leesett s sz alant álló hét éve? M'cbelbach György nevü fiúcska fejére esett, ki azonnal meghalt. — A német oceánrepülők visszaaérkeztek h az áj u kba. A Kolumbus óceánjáró gőzösön Köhl kapitánv, Hünefeld báró és Fritzmauritz őrnagy visszaérkeztek Amerikából, ahova repülőgépen mentek az Óceánon át. A hajó Bremerhavenben kötött ki, ahol az utasokat nagy ünnepélyességgel üdvözölték a német kormány részéről is. A kiköfőoen az összes hajók sziréna búgássa! fogadták s Kolumbust, mely felett a kikötéskor repülőgépek szálldogáltak. A hivatalos fogadtatás a hajó szalonjában folyt le. — Károly volt romáo trónörökös házasságát a bukaresti legfőbb törvényszék felbontotta. Helena htreegnő és Károly trón- önörkös persze személyesen nem jelentek meg a tárgyaláson, hanem ügyvédeikkel képviseltették magukat. Az öt tagból álló bíróság rövid tanácskozás után kimondotta a válást. Az ítélet öt napon belül megfelebbezhető. — Milánóban afasisták in-zuláltak egy angol diplomáciai futárt, akit megrohantak és kegyetlenül bántalmazták. Az angol nagykövet, aki épen Milánóban tartózkodott, erélyesen közbelépett s hivatalosan elégtételt követelt a rendőrfőnöktől s követelte a bűnösök szigorú megbüntetését, ami meg is történt. — Az élső. pilóta nő, aki átrepülte az Óceánt Amerikából Európába. Miss Ear-heart amerikai pilótanő, Stultz pi-lótanő és és Gordou mechanikus huszonkét óra alatt repülték át az Óceánt s csak egy óráig volt szép idejük, a többi idő alatt zuhogó eső s havas szél volt. Szerencse, hogy a szél hátukba fujt és igy sietette az utazást. A utasok Uj Fundlandról indultak és Angolországban, Dél Walesban a Valenicia kikötő előtt a nyilt tengeren szállottak le. Most egész Angliában ünneplik a bátor pilótanőt és társait. — Hatvany Lajos báró súlyosan megbetegedett a kórházban. A budapesti Kúria most tárgyalja báró Hatvany Lajos nem-zetgyalázási pőrét. Hatvany Lajos báró a fogházban most súlyosan megbetegedett, erős gyomor vérzést kapott, mely miatt sürgős és állandó orvosi ápolásra van szüksége. Az igazságügy miniszter ezt valószínűleg megfogja engedni. — A német birodalmi bank nem adta meg közreműködését a román lei stabilizáciájához, mert a román kormány nem teljesítette a német bankárok kívánságait. — Hercegovinában és Dal-máciánan földrengés pusztított, mely a lakosságot igen megrémítette, mert attól tartottak, hogy megismétlődnek a görögországi vagy a bulgáriai események. — Élet mentő asszony Pa-lics Mshályné obilicsevoi asszony a Tisza partján foglalatoskodva meghallotta, hogy a viz sodrában egy hét éves fiúcska küzd az el-merüléssel. Egy másik kis pajtása kiakarta menteni, miközben az asszony bátran a vizbe vetette magát ruhástól s a két fiút megmentette a biztos haláltól. Palicsnét bátor életmentéséért a járási főszolgabíró kitüntetésre ajánlott a királyhoz. — Albániában olasz katonai repülő állomást létesítettek az északkeleti határon Goldbojz község mellett. Az állomás huszonöt repülőgépnek ad heiyet. — Hetvenöt emeletes ház épül Csikágóban. 1930. ápri- ■■II II IIHIIH lisra lesz készen, negyvenöt millió dollárba fog kerülni. Lesz benne egy nagy szálloda is ezer szobával, azonkívül ezerkétszáz autógarázs, a tetőn pedig két hatalmas nyilt uszoda lesz. A felhőkarcoló frontja a Michigan tóra néz. — Damaszkusz városának ősrégi városrésze majdnem egészen elégett. A tüz két napon át tartott, mert az utcák itt oly szűkek, hogy nem lehetett a tűzhöz férkőzni. Elégett több mint száz ház, sok nagy bazár és szálloda. Tizenkét ember a tűzbe veszett s hatvan súlyosan megsebesült. — Stokholm mellet egy gyorsvonat beleszaladt a szembe jövő mozdonyba. Eddig husz halottról és sok sebesültekről van hir, mert ugy a pálya, mint a táviró és telefon vezeték meg-megszakítása miatt pontos hirek még nincsenek. A mentési munkálatok még folynak. — A Fekete tengeren egy gőzhajó megmentett egy postarepülőgépet, amely Pireus és Konstantinápoly között teljesített szolgálatot. A repülőgépen négy utas volt s már két nap óta vergődtek a tengeren. A Barbu Stir-bei gőzös kapitánya megmentette őket. — Kellog, az Egyesült Államok külügyminisztere egy u j békepaktum jegyzéken dolgozik, melynek végeredménye az lenne, hogy Európában a biztonság érzését a szerződések és a koncessiok annyira megerősítenék, hogy akkor majd egyetlen hatalom sem szegülhetne szembe a világ lelki ismeretével, amidőn a békeszerződések kézzelfogható igazságtalanságok revíziója felmerül. — Mexikóban, Xatapaxa környékén egy rablóbanda felrobbantott egy vasúti hidat s éjszaka itt egy személyvonat, mely nem vette észre a bajt, — lezuhant ötven méter magasságról. Eddig százhúsz halottat szedtek ki a romok alól, de igen sok a súlyos sebesült is. A postakocsiban nagyobb összegű állami pénz volt, azt a rablók elvitték, valamint az utasokat is kifosztották. Eladó egy két hengeres lánchajtásos 2 sebességű motorkerékpár igen sok tartalék alkatrésszel. Bővebbet: NEMES állatorvosnál M. Sobota. Eladó jó karban levő félfedeles hintó, ugyan ott egy egyes kicsi hintó. A h ntok adómentesek, bővebbet MARKO KÉMÉNYNÉL Murska Sobota. KÖZGAZDASÁG. A dinár arany paritáson. A Narodna Banka julius nyolcadiki évi közgyűlésén m*g fogja tárgyalni a Na-rodna Banka statutjának megváltoztatását s az alapszabályok oly értelmében lesznek megváltoztatva, hogy kimondják a papírpénznek aranypénz re való kötelező beváltását, mint Olaszországban. A javaslat szerint száz papir dinár 2 649.188 gramm tisz ta aranynyal lesz egyenértékű. Terméskilátások a bánáti vidékeken. Ha már minket meg ís látogatott a csapás, amely nerrcsak a kenyerünk jó résrét, de még a vetőmagunkat is elvitte, szolgáljon r.émi vigasztalásul, hogy a Bánátbó' érkező termés jelentések eddig még a legjobbak közé sorolhatók. A Bánát legtöbb járásában búzából és rozsból sz idén rekord termésre S7ámítanak, % zab jól mutat, a kapás növények és sz ip:ri-célokra szolgáló növények szintén jól fejlődnek. Megemlítésre méltó még, hogy ezeken a vidékeken még készletek ís elég szép mennyiségben vannak. Gyümölcs elég jól mutatkozik, de a szilva termővidékeken a pusztító rovarok a szilvában sok kárt tettek Amerikai arany Európában. Ame kából mostanában nemkevesebb,raiut ötezer millió dollár értékű arany jött át Európába. Az európai államok pénzügyének rendezése az egymást követtő valuta stábillzációk követ keztében megindult. Amerikában az arany exportálása. Ez a rettentően nagy összeg még amerikai méretekben is megdöbbentően horribilis. Ebből a sok aranyból egyedül Angliába egy-száztízennyolc millió dollár aranyat hoztak be. Az arany behozatal még most sem szűnt meg, különösen Anglia még most is hozza be az aranyat változatlanul. Legutóbb a londoni Midlandsbank maga ujabb tízmillió dollár aranyat hozott be Amerikából. Nekünk még sem adnak? A Jugoszláv sörgyárak vám védelme. Az ipartestületek központi vezetősége memorandumot fog átadnia a krrmánynak, melyben feltárja a jugoszláv sörgyárak súlyos helyzetét s a kormánytól szigorú vámvédelmet kér sörgyártás számára. Az ipirnak ezen ágazata Jugoszláviában nem bírja ki szigorú vámvédelem nélkül az idegen konkurenciát. A többi curópsi államok, különösen pedig Csehszlovákia sörgyártása veszélyezteti a ju-go«z'áv sörgyártás helyzetét, amely rrár annyira nehéz a sok súlyos meg. terhelteié', adó, illeték, termelési költségek stb. mifitt, h^>gy gy rs segítség nélkül nemsokára katasztrófálissá vál-hatik. Csehszlovákia nem engedi be a jugoszláv burgonyát. Január havában a Csehszlovák földművelésügyi minisztérium megtiltotta a külföldi burgonya behozatalát. A tibl m alól előbb kivették Magyarországot, Hollandiát és Ausztriát, később Németországot, meg Olaszországot. A noviszádi kereskedelmi kamara tiltakozott a beográdi cseh szlovák követségen, hogy a jugoszláv burgonyát nem engedik be Csehszlovákiába. A csehszlovák követség most Kihívta a noviszádi kereskedelmi kamarát, h gy a csehszlovák hatóságok miért nem engedik be a jugoszláv burgonyát? A kamara most válaszolt erre. Tiltakozik a jugoszláv burgonyának Cseh- szlovákiából való kitiltása ellen s azzal fenyegeti meg a csehszlovák követséget, hogy aktiót indít oly irányba, hogyha cseh-szlovák részről ezt a tilalmat a jugoszláv burgonyával szen.ben fenntartják továbbra is, akkor kieszközli, hogy Csehszlovákia semmi féli árut ne tudjon értékesíteni Jugoszláviában. KERESKEDELEM. Ár a: LJUBLJANA, junius 21. 100 kg. Buza Din. Rozs > Zab » Kukorica » Köles » Hajdina > Széna » Bab cseres.* vegyes bab » Krumpli » Lenmag > Lóhermag » M. SOBOTA junius 27. 1 kg. Bika j > Üsző [I Tehén \S Borjú i Sertés . . Zsir I-a Vaj . . . Szalonna Tojás 1 drb. III. II. 7— 8-— 6-- 1— 3.— 4 — 365-360-300-325— 300-275-50-65 450 - 500 350-75-100 370-380 2200 - 2600 I. príma 950 10- 850 5'-12 — 9 — 6-12 50 13 50 14-50 22— 26 — 35 45 25-— 23-— 1-— Pénz. Dollár . . . . = Pengő Budapest . -Schil. Bécs Kor. Praga . . - Lira.....= Zürichben 100 Din = Din. 56-70 » 10.-: » 7-99 » 167 2-46 9.135 sfrk- i I i REMENJE ZA MASlNE REMENJE ZA MAŐ1NE ma na talngi remenje za me§ine ssake mere, cd najb^lSe fabrike remenja po origiaalni fabriöti ceűHj Stefan HoIzmán trgovina z ledrom V MURSKI SOBOTI L-nda sfeo cest-i 57 llll I I I i Rádiók Rádióalkatrészek Lámpák, Battériák Puch Biciklik Motorkerékpárok jutányossan kaphatók I I i iNemecz János) Ivas és gépkereskedésben j Murska Sobota. | Vsakovrstne sirove in svinjske köze k u p u j e po najviáji dnevni ceni Franc Trautmann Murska Sobota Cerkvena ulica 191. Maticne knjige za obei ne se dobijo pri IZIDOR HAHN trgovina z papirjem v MURSKI SOBOTI. ÉRTESÍTÉS. Értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy Murska Sobotá-ban a HARTNER féle házban, postával szemben a mai napon CUKRÁZDÁT j nyitottam. Készitek elsőrendű süteményeket, tortákat, külömböző teasüteményeket, készletben tartok mindenféle bonbonokat és minden nap friss fagylaltot. Kérem a n. érdemű ve/ő közönség szíves pártfogását STANKO JARC cukrász MURSKA SOBOTA Lendavska cesta. PREKMURSKA POSOJILNICA r. z. z o z. v MURSKI SOBOTI PoStni őek. raőun Stev. 12628. Vabilo na II. izredni cbfni zb:r, ki se bode vr§il dne 8. julija 1928. ob 10 uri v posojilniSkem prost^ru s sledeőim dnavnim redom : Sprememba pravil §§ 6 in 34 Naőelstvo. ÜÜIiHülKSIHII^II^gg^lgi^ta 1 V KANADO z hí i i 1 Med 20. j unitom i 5. augustom za | polsfte delouce, sliizkinje, drüzine polodelcov. I I Samo 4 dni na odpretom morji. NajhitrejSa i najbogSa zveza prek Hamburga, Antverpena, Cherbourga z gla-sovitimi parobrodi na dvojne vijake. Odhod vsakSo nedelo. Informacije glede vozni cen, vizuma, prtlage, predpi-sov zavolo vseljavanja v Kanado i v Zdrüiene driave davle fl i CANADIAN PACIFIC zastopstvo za SLOVENIJO 1 lOSIPZIDAR (IX) Ljubljana 1 jj WILSONOVA (Dunajska) cesta 31. |