Gazdasági, politikák és kulturális hetilap.
Vérsztv nl poiiíiesni i kultur ni íjédnik.
MURAVIDÉK
Szhája vszáko nedelo.
Naprej placsilo:. Va t leta 24., V-t 12., meszecsno 4.. V zviin-sztvo 70., V Ameriko 80 Dinare za edno leto.
Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: 1/t évre 24, 'A évre 12, I hónapra 4., Külföldre 70., Amerikába 80 Dinár évente.
Reditelsztvo i opravnistvo Szerkesztőség és Kiadóhivatal MÁRKISEVCI p. M. SOBOTA
Rok^piszi sze eszi posílaio i sze ne vrnéjo. — Kéziratok idekiit-dendők s nem adatnak vissza.
Cejna inseratov za □ cm:
Izjave, poszlano, odprta pisz-ma 150., réden veliki 1 —., máli oglász 0 70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt
Hirdetési árak négyzett cni.-ként: Nyiittér és hasonlók 150, rendes hirdetés I —., Apróhirdetés 0 70 Din. és az illetélT Többszörinél engedm.
Az igazság nevében
mégis akadt ember, ki végre elszánta magát, hogy azt a sok panaszt, elégedetlenséget szülő és a sajat fekete lelkét a „nacionalista" jeligével takaró elemektől származó terrort, atrocitást egy irásos szigorú rendelettel elnémítsa, lehetetlenné tegye. Akadt ember, s ennek az embernek szerbnek, a mai radikális kormány miniszterének kellett lennie, kinek emberi érzéke, józangondolkodása evvel a tettével még-inkább megbélyegezte a volt Pribicsevics poücáj kormány demokratikus csúfnevét és működését, kinek segítségével erősödtek meg a „nacionalisták" mai működésűkig, mint a demokraták gárdistái, a szlovén nép szégyenére.
A belügyminiszter rendeletet adott ki, nacionalisták ellen, a nemzeti kisebbségek védelmére. A vad erőszaknak többé nem lehet talaja, melyet a „nemzeti eszme föl- j ébresztése" cimen törvénytelenül cselekszik. Az igy működő elemek ki nem nyomozása miatt az illető tisztviselő is el lesz bocsátva, j Ez helyes, ennek igy kell lenni, ez igy rendben van. Egy azonban még kellene a rendeletben. Még azt kellene beleékelni, hogy az a tisztviselő is elveszíti állását, akiről meg lesz állapítva, hogy az ily durva erőszaknak a részese volt. Mert hiába fenyítik meg csak a nyomozóható-
ságokat ha a tettes nem retteg hivatalvesztés, csak a törvény paragrafusai előtt, melynek mindig van kibúvó paragrafusa. Így csak több munkát ad a hatóságnak továbbra is.
Mi itt Mnravidéken eddig csak gondoltuk, hogy valami elválaszt a többi szlovéntól, de ezekután melyeket a szlovén nacionalistáktól mint sztároszloveneceknek el kell türnünk, tényleg nemzeti kisebbségnek érezzük magunkat, mert a sok durva támadás erre kényszerít bennünket, ezt
»y	7
igazolja. Tehát igaza van a belügyminiszternek mikor a rendeletében azt mondja : „ ... az ilyen eljárás nem alkalmas módszer a nemzeti öntudat leiébresztésére.11 Járjanak el az emberekkel szemben ugy, mint azt az emberiség törvénye megkívánja, nem pedig durva erőszakkal, mely csak szitja a felebarát elleni ellenszenvet. „Az ország alkotmánya és törvénye, továbbá nemzetközi szerződések teljes és egyenrangú szabadságot biztosítanak minden kisebbséghez • tartozó áiiampol gárnak" — mondja a rendelet, — tehát mi is megkívánjuk s legyen békesség Megkívánjuk azonban azt is, hogy az az üdvös rendelkezés ne csak papíron legyen meg, de legyen teljes eréllyel foganositva is, hogy igy a hatóságok is megmaradhassanak tekintélyük melett, melyet a „nacionalisták" eddig mintegy a maguk
javára aláásták. A hatóság tekintélyének biztosítása révén pedig follyék a csendes munka ugy, mint folyt eddig a közigazga tási hatóság fejének dicséretére.
Vu iméni pravice
sze je dönok najsao cslovek, kí sze je k-konci odloucso, ka vsza tiszta nezadovol-noszti pritozsbe rojécsa i od szvoje zamá-zane diise sz „nacionalnim" moltojom pokrívajoucsi elementov z liájajoucsi terror i atrocitásé z edinov napíszanov odrédbov znicso, vtiho. Najsao sze je cslovek i je té cslovek szrbijánec, denésnye radíkálszke vláde miniszter mogao bidti, koga cslove csansztvo, trezjnainíszel je sz nyega tem csinejnyom escse bole zapecsatilo bivši Pri -bicsevicsove policáj—vláde „demokratics-no" couno i deloványe, z koga pomocs-jouv szo prisli do tákse moucsí tak zváni „nacionalisti," popravici pa detnokrátszki gárdiszii, na szramoto szlovenszkoga ná-roda.
Miniszter za notránye poszle je naréd-bo dao prouti hüdobam nacionalisztov. na zagovor národní rnénsin. To divje priszil-sztvo vecs nemre m^ti vlage stero je teklo pod iménom „ozsivlejnye národne vej-sztí." Tákse csinécsi elementov nezasz iedoványe, je odpüszt oblásztnoga orgána,
PODL1SZTEK.
Palkó de sze zseno.
Palkó, koga szo vu vészi za razbijásztoga inásanya volo Pesznyákov ali Küsznyákov Pali liváli, stero je bár vsze edno, ár tou zse prílicsna ejcs tüdi právi, ka je pesz, ali küsza edne vrejd-hoszli, je gori djao vu szebi, ka de sze zseno. ém bole je namejno tou doprineszti, ár je zse idno leto preteklo, ka sze je nabougso pout po-irno, i pošteno znásao, naj neprávijo tou odnye-, ka je .zsnyim zsíveti nemogoucse, ali ka z-isza nede szlanine.
K-coj sze je tak narihtao, kak sze tou ed-lomi mladozsenci sika, lepou sze je obrio, v-csíszti pant oblejkoa i napout sze vzéo. Kak je do sztá->ga Brnyáka krcsojne prisao, doj szi je szeo na ,men mejé. Rázlocsne míszli szo sze nyerni vrle v-glávj. Ka de? Jeli bi sou, ali nebi sou ? kii sze nyerni nebi bilou bougse nazáj povrnouti ?
Csi bi glih steo, zse nemre vcsiniti. Cejla isz zná, ka v-Nevémbsovce ide Bejloj Juliski bugledi. Vidli szo ga, v-szvétesnyem gvanti vdil-idti po vészi. V-gombno liiknyo potégnyenim ívilnim roubcom, steroga odmeniti scsé z-ednim Igim. Zdaj zse vgányajo domá, jeli de z-szre-iv hodo, ali pa nej ?
Zsmetne míszli nyerni obtezsíjo glavou i no-í. Kapa csi ga pá spot doszégne? Ár sze je zse td trej lejtaj tüdi vrtio okouli Juiiske, ali nyé íémocsna mati nyerni je ednáko naznanila,: ka iri etaksemi lajkosi nedá.
Isztina, ka sze je odtisztoga hípa mao z-bougsao, trejzen, pascslívi grátao i csi sze je glíh gdate namerilo, ka je vise mere v-dobro volo zavdaro, vszigdár ga je nika, liki edni mocsni cü-gli nazáj vleklo i tej ciigli szo nyegovo szrdcé bili. Velka zádeva sze je pritíszkala pred nyegovo nakanejnye nadale v-tom, ka je Juliska od premi-noucse jészeni mao, da nyej je szesztra Naca mrla, pá bogatejša grátala J prouti nyegovomi szir-masvti sze je prestimávala . . . Csi bi kamcsi bár nebi szlü'zbenik bio, te bi ga znábidti vzéla, — ali etak — zdaj . . . Ejh, dönok de sze nyerni vendar nájbougse nazáj domou obrnouti!
Osztro zeléna tráva, erdécsi kökörcsin, steri je zsalosztno doj poviszno glavou szvojo, sousnya-joucse igrice, stere je veter szemtá gíbao i oblák csarno tejnyo na nyé vrgao, szo ga vszi rátali, naj sze nazáj obrné . . .
Li szamo eden máli detelcsni piislícs, steroga je pri nogáj zagledno, kak sze je szunce od obláka vöpokázalo, sze je szmehao z-tej hüdi ta-nácsov. Szunca tráki szo szprevejdno szkákali po toj ditelci, od betva dobetva, steri lisztje sze je szmejécs v-tegüvalo od toploucse i zláti líscs za-doubile, ali zgubila je dz'ündz'ne kaple, stere je rosza nyim darüvala.
Kak Pali gléda tou detelcsno bétovje, neve-doucs edno stiri liszté majoucse- betvo vára: hitro sze doj prigne . . . szrecsa de . . szrecsa . . právi i doj je •vtrgne.
Uprav je edno betvo i stiri lisztéke má. Pa escse. kak szo lejpi, zsamatni, vöosznovleno glíh-ni vszi štirje, ni eden nej ménsi od ovoga, ali pokvarjeni, vszi lejpi osztro zeléni, ponyih bodou-cse málé piknye szo liki zvejzd küsi nanyih ....
Szkrbno je notridjao vu uiáli bankas med szrebrne forintosé tou szrecso i kak sze je znouva gori zgledno, zse je v-ceiloj szvojoj lepouti szíjalo szunce i cejli dóul Krke sze je szmejécs bleszcsio. "Dalecs sze vidi Nevémbcsovszki z-plehom pokriti szveklo sze bliscsécsi törem, steri tak da bi nyerni ponüjao lejpe zsúte zláte niti, stere vküp prikap-csijo i zvézsejo nyegovo i Juliskino vész . .
Zdaj zse bogme nede sou nazáj, da zse szrecso v-bankasi má! Szfücskávajoucs nadaljáva tak pout i pri Bábjoj ostaríji sze szrécsa z-Nevémb-sovszkimi foringási, steri prouti nyerni potüjejo.
—	Kama, Palkó kama? — obercséga — Vszerad znajoucsi Miska.
—	V-Nevémbsovce. — Odgovori Palkó.
—	Vídim ! — Szamo sze pascsi, domá szo — právi i sztáne z-kouli. — Tí Palkó nika mi je v-pamet prišlo. More bidti szi zse csüo, ka szem jasz za hajduka posztávleni, ka k-Szíszvétcom morem notri sztoupiti. Záto, csi bi sze tvoj sors tüdi tak preobrno, kak namenyávas — lehko bi z-áren-de vzéo mojo málo vrejdnoszt.
—	Bogme bi dobro bilou Miska bá . . . szamo, ka k-tomi pejneze trbej — odgovori hitro Palkó.
—	Hm placsüvao bos z-haszkov. Szpoznao szem te, ka szi na nyé volón cslovek. Probao szi zse hüdo i dobro i nej szi sze nazáj v to hüdo pogrouzo. Ráj tebi dam, kak drügomi. V-nedelo prejk pridi i napraviva szi kontraktus.
(Nadaljávanye pride)
kí je zaszledoványe vodo. Tou je dobro, tou tak more bidti, tak je vrédi. Ali edno bi escse vszebüvati mogla tá narédba. Escse bi notri mogo sztisznoti, ka sze od-püszti z-szlüzsbe vszáki szlüzsbeník, kí tál-nik boude táksega neprijétni i szirouvoga dela. Ár je zoubszton pretejnye zaszledo-válntrn orgánom, csi sze csiniteli nesztrá-sijo od zgühe szlüzsb, nego szamo od zá-kona, steri pa vszigdár má tüdi olajsilni paragraf, i tak nadale rnájo volou do táksega dela i zaposzlávati oblászti.
Mi tü v Prekmurji szmo szi szamo miszlili doszejmao, ka sze v-niksem táli loucsimo od osztali szlovanov, ali potom gnűsznom zainetávanyi, stero pretrpeti moremo kak sztároszlovenci od sztráni szlo-venszki „nacionalisztov" dá trditi, da szmo i mí národna inajnsina i potem tüdi i mí moremo hvalezsni bidti toj ininiszterszkoj narédbi. Tüdi pravico má g miniszter té, gda v szvojoj narédbi právi:,, ... tákse delo je nej pripravno za ohüdjenyé narodne zaveszti," nego naj vszáki posztou-pa z-národom cslovecsanszko i tak. kak zselej tou zákonszka pout, nej necslove-csanszka szirouvoszt, stera obüdjáva szov-rázstvo med lüdmí. „Drzsáve usztáva i zákon, nadale mednarodne pogodbe cejlo i ednáko szlobödscsino zagvüsajo k-vszá-lcoj majnsíni prípádajoucsemi drzsavlá-právi nadale narédba, zatou
72 i
jo tüdi i mí zselejmo i naj boude mir. Tüdi pa zselejmo, naj tá narédba neosztáne szamo na papéri, nego naj boude zvrsena sz cejlov mocsjouv, da tak tüdi oblásztveni prestizs príde nazáj k-szvojoj potrejbi, stero szo „nacionaliszti" doszejmao kakedno za szvoj haszek podkopali, gda szo kak separatna obiászt delali Po táksem zagvü-sanyi oblásztne moucsi i ogléda pa naj te-csé mirno delo, kak doSzejmao eden cajt, nej na málo hválo delovanya vezdásnyega voditela nase politicsne obíászti.
Tízmillió aranykoronát kap Jugoszlávia Budapesten.
A pénzügyminisztérium két inagasrangu tisztviselőjéből és a Norodaa Banka egyik vezetőállásban levő hivatalnokából álló bizottság indul a legközelebbi napokban Budapestre, hogy átvegye azt az aranymennyiséget, a melyet a békeszerződés a régi Osztrák-Magyar Bank aranyfedezetéből Jugoszláviának itélt. Összesen tízmillió aranykoronáról van szó és az átvétel még' ezen a héten megtörténik.
Ezzel a hírrel kapcsolatban a budapesti Jegyintézet a következő felvilágosítást adta ki:
— A megbízottak megérkezésének nincsen semmi olyan jelentősége; ami meglepetést tartalmazna. Az Osztrák-Magyar Bank megmaradt aranykészletének sorsáról már régen döntöttek és pedig ugy, hogy annak egyrészt az utódállamok kapják. Ezt az aranykészletet az Osztrák-Magyar Bank egykori • két főintézeténél őrzik Bécsben és Budapesten és a kiutalásokat mindig a Bécsben székelő likvidációs bizottság eszközli. Ez a bizottság utalványoz időről-időre az utódállamoknak, és pedig ugy a budapesti, mint a bécsi készletből, a szerint, hogy az illető utódállam melyik fővároshoz esik közelebb. Ilyen utalványozás már többször történt és ha hozzánk érkezik az utalvány, akkor a megfelelő aranymennyiséget mi szolgáltatjuk ki. Ebben az esetben is igy fog. történni, amennyiben az emiitett jugoszláviai megbízottak csakugyan megjönnek és amennyiben csakugyan megérkezik Bécsből a likvidáló bizottság utalványa.
Kártérítést kér a magyar kormány a bajai háromszög megszállásáért.
Két évvel ezelőtt Baja és a bajai háromszögnek a SHS. csapatok által történt kiürítése után a magyar kormány kérésére egy nemzetközi bizottság utazott Bajára, hogy felülbecsüljék azokat a károkat, amelyeket a magyar kormány jelentése szerint a szerb királyság csapatai és funkcionáriusai a megszállt területeken okoztak. A bizottságban egy jugoszláv, egy cseh és egy lengyel delegátus is részt vett. Magyar részről, — mint ez most nyilvánosságra került, — a megszállás okozta teljes károkat huszonhatmilliókétszáztizenhat milliárd mai magyar koronára teszik. 1921. augusztusi érték szerint. Ebből a magyar számítás szerint 1 milliárd 405,377.000 magyar korona esik a SHS. királyságtól követelt kártérítésre. Ez az összeg mai magyar koronában több mint 500 milliárd, vagyis — ha egy kis kamatot is számítunk hozzá — kétezertnillió dinár.
Nem valószínű, hogy Magyarország ezt a kis kártérítést hamarosan megkapja, annál kevésbé, mert nem is akarja készpénzben felvenni ezt a kis sumát, hanem csupán a jóvátételi összegben akarja elszámolni.
G. Lendavszko imánya intenzivno vönücanye
Q. Weiss opotekara izjava o prisesztnom goszpodáranyi.
V predzádnyoj numeri nasega líszta szmo nakrátko zsé omejnoli, ka je gr. Batthyány Bélo lászt, Gornje Lendavszki imánye g. Weiss C. Gusztáv Q. Lendavszko opotekar z-árende vzeo. Ka sze tícse nadaljnoga námena o árendi, ár je za Prejkmurje edno vázsno nakanejnye, kak z obcsno goszpodárszkoga tak z szocial-noga sztálísa gledoucs, szmo sze obrnoli na g. opotekara Weissa i szmo ji proszili pozitivne informacije, stere v szledécsem priobcsimo.
—	Csi taka bi Beogradszka vláda g. Weissa sz g. grofom zvézano pogodbo nameszti nihála, tou je potrdila i nyerni imánye, tou je zemliscse v celouti prepiisztíla, bi g. Weiss povolen büo szposztaviti: edno kemicsno-oljnato, lejsz prede-lávno i edno szádakonzeryno fabriko. V kemicsno-oljnátoj fabriki bi nájprvlé terpentinszkí oli dao delati, za stero je piám zsé popolnoma gotov. Tou podjétja (üzem) bi tüdi zsé záto doszta vrejdnoszti melo za naso krajino, ár zatou pot-rejbno szürovi matríál bi sze v prvoj vrsztí z Prejkmurszki logouv preszkrbo. V Prejkmurji je doszta zatou potrejbnoga borovoga leszá, steri je doszehmao za-táksi poszel escse nej büo vöponücani.
—	Zavcsenimi delovoditelami namenyáva nase lüdsztvo v szürovoga matriála pobéranye vpelati, sz-sterim bi nase lüdsztvo k ednoj nouvoj dohoudka — vretini prišlo. Za tou delo bi sze te menye delazmozsne mocsí, kak sztarci i deca tüdi lehko gorponücale tak, ka bi szi vértovje, ti grüntdalajoucsi escse izdak szvoje delo tá lehk > oprávlali, dokecs bi ti szlabejsi z matriála nabéranyom szlüzsili, vérta pa k ednomi, doszehmao zgüblenomi dohoudki pripomogli.
—	Tá trditev, ka bi za, k-terpentíni potrej-bne szmolepobéranya volo ranjeni bour skodo trpo na szvojem zrászti, je neopravicsena. Znan-sztvena preiszkáva je dokázala, — stere szo dúgi cajt ti modri delali, -- ka je na drejva kakovoszt nejskodlívo, tüdi nej na '.rász, csi sze tou v rédni turnusaj i na za tou prípravnom
lejszi dela. Csi do pa vértovje ednoukjjvidli, kakse dohoudke prineszé tou, do escse tiszti zacséli zaszajüvati drevje, kí májo zemlou za drűgi pouv neprípravno, i tak kmet za szébe dohoudek, za krajino pa kulturo sztvori.
— Odglédajoucs ergo od tisztoga, kakso vrednoszt má naprejposztávlanye táksega blága, stero szmo doszehmao z drűgi drzsáv bili pri-sziljeni notriszprávlati, je nakanejnye g. Weissa tüdi drüge olja producerati, stero polejtaj nouvi i nouvi^dohoudkov — vretino odpré za prebi-válsztvo nase krajine. Medté szlisi v prvoj vrszti Borsmentha (Mentha piperita) oli. Po vecsletni szkűsnyaj sze je zagvüsao, ka klíma nase krajine je prevecs prijétna za pouvanye'angliske menthe, ár je tüdi za szvoje opoteke potreboucso za-dosztno i v dobroj* vrszti pripouvao.
Velke vrejdnosztíje tüdi poszebno za G-Lendavo g. Weissa "tiszto nakanejnye, stere sze tícsejo tamosnyi sztanoványszki mizerij. Tak má míszel, da bi za obcsino prevecs potrejbno drügo soulo, za zdravnika i drüge potrejbne privátna sztanoványa, nadale za eventuelno v G. Lendavi sze szposztávlene okrajna oblásztna sztanoványa preszkrbo, stere szo vsze v prvoj vrszti za G. Xendavszko okolico vázsna.
Tá szo ta vpoprecsne informácije, stere szo nam g. Weiss dáli. Kak sze z cejloga vídi, je vola do právoga i hasznovitoga dela isztin-szka. I gda vidimo ka sze nájde eden cslovek, kí szi je oszvojo cíl za dobrobit národa nase krajine, miszlimo, da de i vláda na tom, ka-odobri tiszto pogodbo stero je g. Weiss v náj-bougsem námeni zvezao, i do ga ti di oblászti podpérale té, gda naso indusztrijszko zaosztá-nyenoszt tam i te scsé naprejpomocsti, gda za to vöponücanye proseno imánye sze na drzsávni, tou je na nas racsun szamo z deficitom .szkleple. Tém bole pa, csi escse preszoudimo tou, ka — kak szmo zvedli — tüdi vpelati scsé pouvanye plemenjászte zsivíne. Zatou bi oblásztam pri- ^ poroucsali, pomoucs g. Weissi, szouszednye vesznice pa dabi protivnoszti nej delale prouti tisztorni, ki tou ocsiveszno nam vszem, v prvoj vrszti pa okoulici G. Lendave je szamoj v dobrobit.
Étlap a milliók országából
Németországban, a milliárdok országában már millió márka a pénzegység Milliókban szá-. mólnak az emberek, milliókat adnak a villamosjegyért és mindenütt az a fölirás olvasható: az árak milliókban értendők. Az éttermekben is súlyos milliókba kerül egyszerű ebéd, sőt milliókat kell letenni a sótartó alá is borravalónak Az egyik berlini étterem étlapja, a mai németországi pénzviszonyoknak megfelelően, a következő hatalmas számokat tárja az étkezni akaró vendég elé:
r
Étlap
Kendelet értelmében egy vendégnek csak egy adag húsétellel szolgálhatunk. (Az ételek árai milliókban értendők.) — Kérjük a vendégeket, hogy az ételekhez bort is rendeljenek. — A számlákhoz tiz százalékot hozzászámítunk a kiszolgáló személyzet számára.
Leves 7 (millió) — egv adag hal 55. Adag sült burgonyával 128 — egy kovászos ugorka 4, egy fejes saláta 4, vegyes saláta 5, ugorka vagy paradicsom saláta 7. Adag tészta 28, adag sajt 9. Egy őszibarack 8, fekete kávé cukorral 9, természetesen millió.
Az ebédhez az étlap szerint bor is kötelező, ami ujabb 36 milliót jelent. Egy ebéd tehát 368 millió márkába kerül a borravaló nélkül. Háromszázhatvannyolc millió. Nem is olyan sok, alig kétszáz dinár.
GLAS Z I.
H1REK,
-	Znouva liibezni idil. Té dni je zsnadarmerija ibvescsena bila, ka je sz K ü z m a Ferenc Vuče-jimilanszkoga vérta 17 lejtnov hcserjouv Kocet
mládi grofoszki logár v Mačkouvci odszkocso. sandárje szo sli tá i szo to lubico rejszan pri-em najsli, stero szo ocsi escse tiszti dén nazáj rekdáli. Koceta szo nej aretirali, ár sze je szpra-icsao (?) sz lübice piszmom.
—	Postni glászi. — Postno tarifo za pakete de i 15. oktobrom podignyena i tou: do 3 kg. de belo plácsati 8 Dinárov, do 5 kg. 15, do 10 kg. 15, do 15 kg. 40, do 25 kg,-ov 50 Dinárov. — i 1. oktobrom je postno vozsnyo z M. Sobote v l Lendavo száma drzs. posta prevzéla za stero i dobila dvá nouviva autóbusza. Obednim je pre-léla oszebni obracsáj steri do D. Lendave 51 D. itáne i je tak 9 Din. cenejši.
-	Ponocsni gouszti. T. m. 9. v nocsi szo štirje iradniki z M. Sobote pri Durics Iván grofosz-
n logára hizsí v Rankovci sztanoli i szo zacséli
10	okni ropászati tak, ka szo nyerni okna zlomili, hirics sze zbüdí i od presztrásenoszti razcsemér-:ni bizsi vö zgrabivsi eden bot i zacsno pá on jmiti, ali zdaj zsé po tej goszpoudov glaváj. Med |imi je Sz. dávcsnoga urádnika preči nalománo, k da sze je mogao podati v spitao. Zsandárje ízo delo priglászili.
—	Nouve 100 dinárszke banke sze delajo v trancuszke banke stampariji, Doszedásnye szrbszke kronszke v obracsáji bodoucse 100 dinárszke Janke more Národna banka po nouvom bancsnom iákoni z obracsája vzéti i nameszto tej pridejo té louvi,
—	Jugoszlávia — Ausztria de v szrdini oktobra Maribori konferenco mejla za volo pogovora za
sszobni obracsáj med dvema drzsávoma.
-	Szvinszka cejna v Bécsi je bila t. m. 9.-toga ia debele szvinyé za kg. zsivi 24.000—27.500 aK. ta mesznate pa za kg. 24.000 — 28.000 aK. Za eden iinár sze je té doubilo 825—829 aK- Tak je kos-lalo v Bécsi 30 —34 Va Dináror na zsivo vágo.
—	Márka kak nájbozsnejsi pejnez. Preminoucsi jeden je nemška márka pod bolseviskoga rubela »rejdnoszt szpádnola i je tak dnesz márka szvetá
jszlabejsi pejnez.
—	Szenye v M. Soboti de 15.-toga oktokra v pondelek, stero je doszejmao vszigdár mocsno bilou.
—	Poszlancov plácso. szo od 180 Dinárov dnév-, na 300 Dinárov podignoli. Szrbszke kmetske
partáje poszlanci szo zatoga volo povrgli gyülejs ír zsé pretercsenoga kmeta pá znouvimi brememni ercsití — szo prouti.
—	Krsztsenyé presztolonaszlednika S20 z ednim toévom dale porínoli i tak de 21.-toga t. m. ob-Irzsáno. Tou pa záto ár — na podlagi usztáve — k more parlamentno zaszédanye 20.-toga okt. lacsnoti, i tak bi poszlanci i minisztri nebi inogli lavzoucsi bidti pri krszta ceremonijaj. Pál hercega taroka tüdi té dén boude.
-	Grozna neszrecsa v Bolgariji. Szoldácje v Jjemalj várasi szo sze vcsili gránáté lücsati, nej so pa bili dobro zavarvani prouti granátáv gázi,
11	szo prišli iz explozije granátov.^Pri tom je osz-Ipilo 20 szoldákov, dosztin je pa ocsi pokvárilo.
- Postai hirek. A postai csomagok tarifáját a iövetkezőkép emelték fel okt. 15-étől kezdődőleg: kg.-ig 8 Din, 5 kg.-ig 16 Din, 10 kg-ig 25 Din, i) kg.-ig 40 Din, 25 kg.-ig 50 Din. a viteldíj. — Postaautó forgalmat vezettek be okt. 1-től kezdő-löleg, mely ugy a pósta mint a személyforgalmat iogja lebonyolítani M. Sobota és D. Lendava között. Az eddigi autóbusz forgalmat ezután ez ja helyettesíteni, amely jóval olcsóbb is.
•— Minisztériumok redukcióját 19-ről 14-re határozta el a kormány, amely határozat szerint éppen a két fölösleges miniszteri tárcát, — a szociálpolitikai és agrárreform, szüntetnék meg.
—	Képviselők napidiját a parlament egyik ülésén 180 Dinárról 300 Dinárra emelték fel. Mielőtt ezt eldöntötték, a szerb földmüvespárt tagjai tüntetőleg kivonultak a parlamentből, igy adva nem tetszésüknek tanújelét, mely törvény az amúgy is túlterhelt kisgazdát még jobbár, sulytja.
—	Márka a legrosszabb pénz. Németország pénze, a márka, a napokban alábbszálott a bol-seviki rubel értékénél s igy ma a világ legkevesebbet érő pénze.
—	Ismét leányszöktetés. Ma-holnap Muravidék a szerelmi idilek hazája lesz. Rövid időn belül már vagy ötödik eset adja magát elő, hogy leányt szöktetnek (ha nem a leányok szöknek a férfiakhoz!?) A napokban is a csendőrség feljelentést kapott, hogy Küzma Ferenc Vučja Qomila-i gazdálkodó 17 éves leányát Kocet Mačkovci-i fiatal uradalmi erdőőr megszöktette (könnyű a békát vi^be ugratni!) A csendőrség kiment a helyszínére s a leányt I visszavitte apjának, Kocetet azonban nem tartóztatta le, miután a leány egy levelével igazolta (?) magát.
—	Uj 100 dináros bankjegyek. Francia bank nyomdájában nyomják az uj 100 dináros bankjegyeket. Az eddigi szerb és korona jelzéssel ellátott s forgalomban levő bankjegyeket az uj banktörvény alapján ki kell cserélni.
—	Jugoszláv-Osztrák konferenciát fognak megtartani október közepén Mariborban, hogy rendezzék a két állam közti személy forgalmat.
—	A sertésárak Bécsben. F. hó 9-ki vásáron kg-ként élősúlyban ezek voltak: kövér sertés 24000—27500 oszt. K. húsos 24-28000 o.K. Egy dinár akkor 825 - 829 o. K- volt, tehát igy 1 kg. élősulyu sertés 30—34 és fél Din volt.
—	Éjjeli látogatók. F. -hó 9.-én éjjel Durics Iván uradalmi erdőőr Rankovci-i lakós házánál négy M. sobotai hivatalnok (!) megállt s annyira döngették háza ablakát, hogy üvegtábláit beverték. A Szegény falusi ijedtében bőszülten szalad ki s egy bottal végig döngette őket is; köztük egy Sz. adóhivatalnokot véresre verte, kit súlyos sérüléseivel a kórházban ápolják. Csendőrség jelentést tett.
—	Billiárdverseny M. Sobotában. Legenstein Qéza kávéházában a rendes évi billiárdverseny november hó 5-én veszi kezdetét. Mindazok kik a mérkőzésen részt akarnak venni, jelentsék be Legenstein urnák, legkésőbb november hó l-ig.
—	A parlament első ülésszaka befejezést nyert. A hosszú nyári szimet után uj szünet következet be, amely f. hó 20.-án kezdődik meg újból az uj ülésszakkal.
—	A trónörökös keresztelőjét egy nappal kitolták, tehát e hó 21.-én lesz megtartva"azért, mert alkotmány szerint a parlamentnek okt. 20.-án a rendes ülésezést meg kel kezdenie s így a miniszterek és képviselők nem jelenhetnék meg az ünnepélyen. Ugyanaznap lesz Pál herceg kézfogója is.
—	A »Terézvásár« M. Sobotában, mint ren- j desen, okt. 15-én azaz hétfőn lesz megtartva.
—	Radics-párti képviselők az eddigi passivitást felhagyni készülnek. Igy a politika mindjárt más helyzetbe lesz állítódva. — A hírhedt centralisták is sutba vetették a revizioellenességet s paktálni kezdtek a föderalistákkal, csakhogy megbuktathassák a mai kormányt, hogy újra ők fogják kézbe a gyeplőt, de sehogyan sem tud sikerülni nekik.
Hirdetések „Mőrszka Krajina"-ban
Vsoboto zvečer s vira ciganska godba
^ ,v Murski - Soboti
V soboto 13. okt. ob 8 zvečer, v nedelj. 14. okt. popold. 3, zvečer 8 uri:
BAJAZZO
Drama u 5 činova po motivima leonca-
valove opere U glav. ulozi: O L A F FÖNNS
Vstopnina:
Gornje lože 8-— Dinár, spodnje lože 7-— Din, in II. prostor 3 — D.
Lastnik kina GUSTAV DITTRICH
Bei der Samstag-Abendvorstellung- Koncert der Zig-einerkapelle. (Baranja)
Na debelo !
Na drouvno!
Naznányam
postüvanomi obcsinsztvi, ka szam oudrpo
trgovino z vinom
na debelo i drouvno i sze dobi vszáke-O féle vino po nájfalejsoj cejni. O
VEREN STEVAN, MÁRKISAVCI.
Trzsne cejne. Kereskedelmi árak. Blágo — Áru.
100	kg.	Pšenica—Buza . . .
»	»	Zsito—Rozs
»	>	Ovesz—Zab ....
»	»	Kukorca—Tengeri
»	»	Proszou—Köles . . ..
»	»	Hajdijna—Hajdina . .
»	»	Graoka—Bükköny . .
»	»	Otroubi (psen ) —Korpa (buza)
»	»	Szenou—Széna . . . ,
» » Krumpise—Burgonya . 1 kg. Lenovo sz.—Lenmag . . » » Detelcsno sz.—Lóhermag
K	1300
»	1100
h	1100
»	1100
	1200
ti	2000
»	900
h	400
n	2400
»	300
J	22
»	—
»	»
»	»
»	>
»	»
»	»
D	»
»	»
»	I
Bikovje f —Bika Telice g —Üsző Krave 0- —Tehén Teocí jü —Borju Szvinyé ^ —Sertés Mászt I-a— Zsirl-ő. Zmoucsaj--Vaj , . Spej-Belice
III. II. I
| 45'—55-—60 O 45-_ 55--60
i 28-
40--50 65-74 80-90 » 216 » 140
Szalona.....» 176
Tojás ...,.» 7
Fejnezi
1 Dollár. . . . = 100 Kor. Budapest = 100 Kor. Becs , .
1 lira.....
Zürichben 100 Dinar
Pénz.
= Kj 339 — = » I -88 » —-49 = » 15-68 6-55
sikerrel járnak.
Egy
teljesen jókarban lévő gázfelszerelés és asztalok eladók. — Megtudható Prekmurszka Tiszkarnában.
Gazdálkodás
A veszettség.
Irta: Nemes Miklós állatorvos^ M. Sobotán.
A kutyáknak többféle rendeltetésük van: fényűzési, vadászási, halászási, őrzési, vontatási, keresési, szórakozási (cirkuszi kutyák). Mindenikhez 1—2 eb elegendő. A mészáros ebek ma már teljesen feleslegesek. Ujabbi, valamire való, jó érzésű és tisztaságot kedvelő mészárosok oly tiszták, fehérek, mintha cukrászok. Az ilyen csiszoltabb izlésü emberek, sem maguk mellett, sem a vágóhídon, még kevésbé a mészárszékben, meg nem tűrik a bűzös, bolhás mészáros Kutyákat; nékik az ilyen véreb ma már nem szükséges. — Manapság csak a harmadrangú mészárosok használják a kutyákat az állatok kínzására, lefogására. — Nagyobb városokban nemcsak a borjut, sertést, stb. apró állatot, hanem a 8—10 mázsás hizott ökröket is szekéren szállítják a vágóhidra. — Nem kell azoknak kutya. — Kényesebb vendéglőkbe, cukrászdákba, kereskedésekbe nem bocsátják be még a finnyás, parfümös ölebeket sem, — ha csak ölben nem tartatnak állandóan. —
A veszettséget a legborzasztóbb betegségekhez kell beosztani, amely az állatok között előfordul és persze az embert is megbetegíti és elpusztitja annak okozója. Az »ebdüh« nevét azért kapta, mert az ebek között leggyakrabban jelentkezik. 100 veszett állat közül 80 -90 kutya, 6—8 macska van. A többi fennmaradt számot, ló, szarvasmarha, ember, róka, farkas, sertés, nyúl, majom képviseli. Nagy általánosságban lehet mondani, hogy a veszettség kizárólag veszett állatok marása következtében fellépő agybetegség, amely izgatottsággal, harapási vágy-gyal, későbben bénulásos jelenségekkel járó öntudat zavarában nyilvánul.
Krisztus születése előtt 400 esztendővel már Aristoteles felismerte a veszettségnek ragadós természetét. E betegség keletkezésére nézve azt hitték, hogy az ivóviz hiánya, forró étel, a nagy hőség, a nemi ingerület ki nem elégitése, erős kedély izgalmak okozzák a betegséget. A veszett állatok nyálának fertőző voltát csak Krisztus születése után 1804-ben vették észre. Ez a felfedezés olyan riadalmat okozott az emberek között, hogy a szerelmesek csak egy papírlap közbehelyezésével mertek csókolózni. (Das war zum megveszni!) Ma tudjuk, hogy a betegség nem igy terjed. (Talán azért hagyták el a papírlapot?) Azt is tudjuk, hogy a veszettség mindenütt előfordul a földön, e csillagon amelyen vagyunk. - Régebben a veszettség heves járványok alakjában dühöngött az egyes országokban úgyannyira, hogy az emberek, állatok százával elhaltak, de az orvosok és állatorvosok fáradságos munkájukkal, melyet legtöbbször nem szívesen fogadott a tudatlan nép (még ma sem), mégis sikerült megfékezni a bajt. — A teljes kiirtás a jövő feladata
A betegség okozója legnagyobb mennyiségben és s legnagyobb koncentrációban (leg-töményebben) a beteg állat (ember) agyában és nyálában, kisebb mennyiségben a könyrnirigyben, a hasnyálmirigyben, a tőgyben, valamint a fertőzés (harapás) helyével összefüggő idegekben van. - A vérben és a húsban izomban, soha nem volt kimutatható e ragály.
Ami e betegségokozó életerejét illeti fontos tudni, hogy a veszet kutya agya, ha az a kiszáradástól és a rothadástól meg lesz védve, szoba hőmérsékletnél, de erős hidegben is, hónapokon át veszélyes marad. A folyékony nyál 24 óra múlva még fertőz, de a beszáradás hamar elöli a benne lévő veszettségokozót. A veszett nyúl gerincvelője szárítva, por alakban, 15 nap alatt hatástalanná lesz. — A magasabb melegséget nem birja átélni ez a láthatatlanul picike, kórságot okozó gomba. + 52—58° C melegség fél óra alatt elöli. A na;y hideget igen egészségesen elviseli, mert a — 35° C hideget
alkalmazva, alig van reá hatással. Érdekes, hogy a rothadást sokáig kibírja, mert a 44 napig elásott veszet kutya agya, még fertőző! — Ezerszeresen felhígított szublimát és az epe, pár perc alatt elöli. — A gyomor nedve 20" C melegben, 4—5 óra alatt semmisíti meg, a megbetegítő hatását. A nyálnak fertőző ereje nem egyforma. Legfertőzőbb a veszettség kitörése utáni órától az állat haláláig. Azon túl ismét gyengül a nyál megbetegítő ereje. Kisebb mértékben a veszettség első tüneteinek fellépése előttgíi—8 nappal is ragályoz a nyál.
Nem minden harapás viszi " bele a sebbe az idegekhez, a veszetséggel telt nyálat és ezért a veszett állatok marása után a megmartak felénél lehet csak a betegség kitörését tapas -talni. Sok sebből a kifolyó vér mossa ki a ragályt. Egyeseknél a nagy szőrzet, a ruha törli le harapás közben a fogról a veszélyes nyálat.
A veszettséget kivétel nélkül mindenik állat megkaphatja. Legkevésbé fogékony a baromfi. Közben megemlítem, hogy ha „állatot" i^ok, akkor az »embert« is, — egészen természetesen, — beleértsék. Miszen az is az állatvilágba tartozó alak ; senki ne botránkozzék meg azon 1 Mégis, — a gyengébbek kedvéért, — senki ne mondja a másiknak, — még tréfából sem, hogy: „Te állat," mert ezt az emberiség oda magyarázza, hogy az „sértő kifejezés." Az emberi állatok törvényt is csináltak maguknak, amely szerint megbüntetik azt, aki ezt a szent igazságot valakinek megmeri mondani. Ez éppen olyan emberi gyengeség, mint a keresztényeknél, ha azt mondják: „Te keresztény."-- Hátha keresztény, vagy zsidó, vagy mohamedán, akkor valóban keresztény zsidó vagy mohamedán! Mi van ezen bosszankodni való ?
(Folyt, köv.)
ár—*
Naznányam
vAzem mojim p. znancom i prijátelom, da szam v lásztnoj hizsi v Soteska vilici oudpro
trgovino sz mešanim blágom,
melov, krátkim i kolonialnim blágom za
stero sze priporoucsam sz-szolidnimi cejnami i sz natanesnov dvorbov.
Üzleti értesítés!
Igen tisztelt ismerőseimet és jóakaróimat értesítem, hogy saját házamban Soteska (Szűk) uccában
vegyes kereskedést nyitottam,
liszt-, rövid- és gyarmat áruval, melyért szíves pártfogásukat kérem, a szolid és pontos kiszolgálásról eleve biztosítom. Murska Sobota, 1923. X. 14.
• Matjias Debelak
trgovec — kereskedő.
Házeladás. A majdnem uj B r e i n e r-féle ház Hodoson, a benne lévő jó forgalmú üzlettel más vállalkozás miatt eladó. Bővebbet a tulajdonosnál.
Óddá sze na Hodosi szkoro nouva hisa z dobroidoucsov trgovi-nov zavolo drűgoga poszla. Vecs pri lászt-niki: B r e i n e r Samu Hodos.
K odaji po niszikoj Eladó olcsón egy jó-cejni eden dober klavir. karban levő zongora.
Vecs: — Bővebbet: ČEH és GÁSPÁR nagytrafikban — vel. trafika Murska Sobota.
AMERICAN LINE
Ustanovljena 187i.
Redna potniška plovba.
H A ivl B U R G —
NEW YORK
z parobrodi na dva in tri vijake
„Mongolia" 13639 t. „Kronland" 12222 t. „Minnekahda" 17221. t.
lzvanredno urejene in tretji razred. Izvrstna hrana.
Pojasn ia dajajo brezplačno zastopstva A M E R C A N LINE
Beograd. Karadjordjeva ulica br. 91. Zagreb, Trg I. br. 16, Ljubljana, .Varijin trg 2. Gruž, Obala.
Bitolj, Bankarska ul>ca br 12
,ManChuria"13639 t. .Finland" 12222 t.
Novoszt! Naznányam Újdonság !
postüvanomi obcsinsztvi, ka szam oudpro razodajálnico za vszákovrsztno marmorno grobovno kaménve (krízse) prejk kath. cérkvi v Z e 1 k o-vom hrámi v Mutska Soboti
J O S E F MOČNIK
KÖ FARAGÓMESTER
MURSKA SOBOTA
Értesítem a n. érdemű közönséget, hogy Murska Sobotá-ban a Z e I k o-féle házban (kath. templom átellenében) S1RKÖ raktárt létesítettem, ahol is legolcsóbb napiáron minden minőségű és kivitelű sírkövek állandóan kaphatók.
Hirdessen a
Mőrszka Krajiná-ban
mert hirdetései eredménnyel járnak

-NCIMPE*
Cjl'	w	/j

sze lehko noroucsi pri	/t
V FÚJSZ JANEC OTTOVC\ ^ P o niezikoi ce n 1
HRANILNICA v
Prej -
MUEB1I SOBOTI
Ezelőtt
MURASZOMBATI TAKARÉKPÉNZTÁR
(SZTÁRAGASZA)
Z VRSÁVA VSZE B A N C S N A DUGOVÁNYA MINDEN BANKSZAKMÁBA VAGÓ ÜGYET LEBONYOLÍT, v ZÉZI	ÉRDEKKÖZÖSSÉGBEN
Z-JADRANSKA BANKA B E O G R A D"-A L