An American newspaper, printed in the Windish language, promulgating American ideas and prin- ciples to liberty loving Windish race Published every Friday Nájvékse i nájbole raz- sürjene vendsike novine vu Zdrüzseni Drzsélaj, steri vszáki réd vu Ame- riki zsivoucsi vendov szlisnoszti szlüzsi. Szhája vszáki pétek AMERICAN WINDISH VOICE “ENTERED AS SECOND-GLASS MATTER JANUABV 13, 1922, AT THE POST OFFICE AT BETHLEHEM, PA. UNDER THE ACT OF MARCH 3, 1879.” VOL. IV. LEJTNITECSÁJ. BETHLEHEM, PA. — PITTSBURGH, PA. — BRIDGEPORT, CONN. MAJUS 2, 1924. No. 18. Trdno sztojí dale cigár- fabricski delavcov strájk Nikseféle mestrüvanye i zapelávanye nedoszég- ne cíla, ka bi strájk bukno. — Zaman je klifkao Moker Petek prouti union-i i vodite- lom, nyegova nájnovejsa peszaríja je na szve- kloucso prisla. Kardosh L. Péter vu Zád- nyoj Szlobodna Reicsi pá ná- vadno i vszigdár na edno kopi- to bedásztvo píse. Nepresz- tanno vu edno formo ospotáva- nye, ogrizávanye je nyegovo rozsjé, kákse bíne, zroke naprej prineszti, poszvedocsiti nevej, ár nemre. Gda bi na tou mogo odgouvor dati, ka strájkarov vezérje vu kaksem tali zvodjá- vajo, noríjo, na hüdo pout szprávlajo delavce, od koga szo proszili peneze ali sto nyim dao peneze, te sze vöogne toga i naprej prineszé tiszto szoma- ríjo, stero je zse pétsztoupéde- szétpétkrát píszao vu szvojem zamázanom papéri. Meszto toga, ka bi kolicskáj poszve- docso tiszto potvárjanye, z-ste- rim kriví nikáke na ete strájk i organizéjranye gledoucs, na- prej prineszé znouva i znouva drüstvo, sztári kráj, Ivanosz- koga Caszara, kotle, storose itd. Ali nancs pri tom bedászt- vi nevüpa iména vöszpíszati ár bi ovak páli vövidejnye bilou na pár meszecsno vouzo, od steroga sze pa on trno bojí, da je zse probo 4 meszece. Vísesnye je nam odgovárja- ti na nyegovo plüvanye, ár má- mo mí vnozsino-pridátkov prouti nyemi, steri szo doszta pripravnejsi na tou, ka dokrí- jemo toga “goszpodícseka”. Za szmeja volo sze telko szpo- menémo do nyegvoga písza- nya, ka naj szi nikáki míszlijo, jeli je Moker Petek nouri ali ka je zsnyim ? ! Na príliko vu Szlobodna Reicsi od április 18-ga numeri med vecsim píse, ka szo 1919-ga leta Szabó Mi- hálya doli prijali, prej “zavolo nyegovoga norlavoga gucsa ino je trepeto v-kouti, kak siba na voudi”, i nyemi, kak Mok- romi Peteki je trbelo “vözago- várjati” i “brániti” Szabó Mihálya, toga “bolseviki vi- géca”. Ali áprilisa 25-ga pa zse tou píse, ka szo 1919-ga le- ta nej Szabó-ja, nego nyega, goszpon L. P. Kardosh-a pré- jali doli policáji, ár szo tiszto- ga hípa doszta zsenszek záprli i Szabó je te nej scseo bidti ve- zér, szamo zdaj, gda nega ne- prijátelov. Z-toga szo vídi, kak lazse Petek, ár ka vu ednom kédni lazse, tiszto vu drügom kédni pozábi i rávno záto sze zagucsí, zatají szam szebé. Kardosh L. Peter je gori priso, ka zaman píse vu szvo- jem Lázsniki, ka etak zapelá- vajo, pa tak norijo “bolseviki vigécke” cigár-fabricske de- lavce, ár je na nyega niti edna strájkajoucsa zsenszka nej poszlüksala z-recsjouv z-tém mestrüvanvom je Petek bukno. Ali “Repülőgépes Vizes Péter’, je nej szamo z-sajtravimi no- gámi biszter, nego z-norlavov glavouv szi tüdi bisztro zná premislávati ino je edno nouvo taktiko zbrodo vö, Vu Linden Streeti jeszte edna familija, pri steroj je Moker Petek Pri- jaznivi vidoucsi gouszt szko- ron vszáki vecsér, ino stera vertinya tüdi aktiven tao má vu strájki i je hasznovitna ko- triga vu union-i. Tou dvoujo príliko je Moker Kardosh gori- ponücao, ka prej ou zdaj nika velkoga i csüdnoga vöszprávi prouti Bandásom i Szabó-ji pa Éber-i. Vu rejcsi bodoucso zsenszko je vönávcso ino nyej tanácse dao, ka naj k-szebi po- zové union-a engliske organi- zátore, steri nevejo szlovensz- ki i vogrszki, nemrejo precsteti nasi i nyegovi novin, vu tákso formo pa oni vöszkühajo edno taktiko prouti nam i Szabóji pa Éberi. Nevejmo, ka szo nagucsali notri tém engliskim orgauizá- torom, ali gde je pouleg L. P. Kardosh, tou je zse zadoszta zrok na tou, ka szo raszle noure gobe vu tisztom meszti, kak v- lougi grbányi, gda grmí. Tej organizátorje szo pa nej znali, jeli szo moskoga ali zsenszkoga szpoula, jeli szpíjo ali szo pre- büdjeni, nego telko je gvüsno, ka szo sze nej poznali vö z-toga sztálisa ino szo li hodili po ve- cseráj vu Linden Street te- csász, dokécs szo ete preminou- csi pondelek nej vönajsli cejlo mestrüvanye, dokécs szo nej bilí rédno preszvejtseni od cej- loga sztálisa. Na stero je Mr. Gifford tmo zahválen bio ino je med vecsim etak pravo : “L. P. Kardosh sze szigurno bojüje prouti bolsevikom, ali od American Federation of Labor-a organizátorov je nej scseo gori vzéti glásenyé vu szvoje novine. Vu tákso formo je pa on hüdobnyák ali je pa nouri!” Tá peszeríja sze je z-csíszti- la od Mokroga Peteka, ali tou je escse nej vsze, vej príde es- cse vecs. Tüdi je nálezsen na tou, ka naj mí vöszpísemo, ka ka je on kradno. Tou zselejnye nyemi tüdi szpunimo, csi on gli tak zná kak mí, ka je fotografíszko blágo vkradno od tisztoga kejpara, pri ste- rom je nigda delavec bio, ino ka mí tou officiálno po- trdimo, ár duplikát mámo z- tozsbene knige. Ali csi bi on rad vido, ali csi bi stoj drügi rad vido té doku- mentum naj príde vu reditelsz- tvo i mí nyemi pokázsemo. Zdaj pa escse edno pár rej- csi mámo za strájkajoucse zsenszke, stere opomínamo, ka naj neposzlühsajo na kaksekoli falote, naj sze zagvüsajo na tiszte voditele, steri ravnajo ete strájk i organizejranye, ino szo lehko zagvüsane, ka oni vörno szpunyávajo szvoje gori- dánye. Delavkinye ! Vísesnye nam je tajiti tiszto szomaríjo, stero Moker Petek píse, ár tou ví szamé tüdi vídite, zse szte lehko previdle, stere na gyülej- se hodite, ka je vszáka rejcs lázs. Ví szamé vídite, ka tü nega od vadlüványa, od politike, od bolsevizmusa gucsa, szamo od vérsztveno- gaboja, od organizejranya, od union-a: mocsnoga vküp- drzsánya. Zaman píse Moker Petek, ka prej mí zdaj szamo záto kri- csímo za delavce, ka prej do- ber haszek mámo z-strájka. Tou sze tak szkázse, ka je on trno nevoscséni na drügoga, ali mí ga pomérimo, ka nam té strájk ne szprávi escse edne zidíne. Ali mí ne kricsímo sza- mo zdaj za delavce, za organi- zejranye, gda je strájk, tou Petek tüdi zná, ár mí vszigdár od toga písemo, ka sze delavci morejo organizejrati i od orga- nizácije, nyé potrejbcsine szmo zse neszmerno doszta píszali; záto je pa szmejsno Peteki tak navelki lagati, ka ga vcsaszi lehko na rejcsi zgrábi. Gosz- pon Moker Kardosh je eden prouszen, szramoten lazslívec i csi bi sze znábidti stoj najso med szlovencami, steri bi pra- vo, ka on pravico má, tiszti je szlaboga mislejnva, ár csi on glí tákse naprej vzeme, stero sze je zgoudilo, tiszto on tak vözosrajfa, vecs kcoj zmíszli, ka na szlejdnye edno velko be- dásztvo prineszé vö. . Strájkajoucse zsenszke ! Nej je zadoszta, csi te szamo stráj- kale, nego organizejrajte sze ! Csi te prvle organizejrane, prvle gvinate ! Mrtelnoszt Berdén István (328 Polk Street) je po pár kédnov tes- kom betégi v-pondelek vecsér mrou. Pokojni je szplazejrani bio na glávi, od stere rane sze nyemi krv razcsemeríla, ino steromi je doktorszka pomoucs nej pomágala. Pokopáliscse je vcseraj gojdno bilou z-szlo- venszke cérkvi z-velkim tál- jemányom rodbine i poznán- cov. Naj nyemi dá goszpodin Boug miroven pocsinek ! Cigár-fabricski delavcov gyülejs Cigár-fabricski delavci do nájblizsnyi velki gyülejs v-pon- delek, májusa 5-ga drzsali vu Szlovenszkom Halli. Opomína- mo vszáko zsenszko i deklino, stere vu cigár-fabrikaj delajo, naj nazoucsi bodejo na tom gyülejsi, naj poszlühnejo orga- nizátore. Stere szo pa escse nej sztoupile vu union, naj sze nedájo telko trucati, kak kák- sa mála deca, naj sze ne bojíjo tak trno od té organizácije, csi scséjo gvinati strájk i naj ne drzsíjo za spájsz tou znamenito delo. “IGLÓI DIÁKOK ZA STRÁJKARE Vogrszki Önképző Egylet vu krátkom vrejmeni obdrü- gim naprej dá prelejpo zmeny- bo z-peszmami, steroga csíszti haszek sze za strájkajoucse cigar-fabricske delavce obrné. Troustamo sze, ka szlovenci vu velkom racsuni vzemejo tao na tom naprejdávanyi, steri fa- lat je prvo pout prevecs velko povidnoszt doszégno; vszebole sze pa vüpamo toga podpéra- nya, ár nedo szamo edno lejpo zmenybo vidli, nego z-ednim do pomágali na sziromaski zsenszkaj i nyegovoj deci. Od té zmenybe plakáti vu blízsnyi dnévaj prídejo vö. “Vüpazen” - “Remény” Tou je imé tisztoj zmenybi, stero de dnesz vecsér vu Quinn School-i spilala Delavcov Be- tezsnoga Pom. Drüstva zmej- nyaliscsa gárda za strájkajou- cse cigár-fabricske delavce. Vü pamo sze, ka szlovenci vu vel- kom racsuni tao vzemejo na toj zmenybi, ár za pár centov nedo szamo edno lejpo drámo vidli, nego pomágali do tiszte sziromaske zsenszke, stere je cigár-fabrik lásznikov nesz- merna profita lacsna perouv- noszt na street sztirala. Vszá- komi je duzsnoszt podpérati, kí je mogoucsi, tiszto mater, stera je vu nevouli, stera nemre na dén tríkrát salice mlejka i falájcsek krüha dati szvojoj neduzsnoj deci. Ár niscse ne- vej naprej, vu steroj vöri lehko doszégne táksi sors nász tüdi kí escse zdaj delamo ino zmísz- limo szi na tou, ka bi nam tüdi trno dobro szpádnola táksa po- moucs. Delavec more delavca po- mágati, ár od drügoga zaman csákamo pomoucs, nemremo csakati miloscse od fabrikan- tov, kapitalistov, ár tej nam escse krv vöpocécajo, naj sza- mo vecs millionov profita má- jo na leto, naj nyim obilnejse zíde na lumpanye, kártanye, na zapravlászko zsivlejnye i na veszéle dekle, dokécs mí delav- ci moremo tesko delati za glád- ni lon, ali escse sze za toga mo- remo bojüvati, csi ga dobímo. Szlovenci, neszmimo sze vcsa- szi podati delodávcom, kapita- listom, ár je nyigovo djánye, nyigovo obhodejnye prouti de- lavsztvi vszigdár neszmileno, nepravicsno; oni sze nebrigajo z-tém csi nyigovi delavci sztrá- dajo, vu ronyavom gvanti ho- dijo, ali plácse nyim dönok doli vtrgnejo, csi gli nemajo véksega drügoga vödávanya. Med tém pa blága zsívisa cej- ne nej ka bi sze ponízsale, nego escse sze pozdigávajo. Szlovenci, prídte na tou lej- po zmenybo dnesz vecsér, ár z- tém edno salico mlejka i faláj- csek krüha podelíte tisztoj ne- volnoj deci, steroj mati nemre dati. Nej znati, gda sze obrné kocka i bode vrejmen, gda mo zájenno mí csakali pomoucs od tiszti, stere zdaj mí pomá- gamo. Píszmo z-sztároga krája Szakalovec Postüvana nasa krv, kakti bratje i szesztre tak dalecs od nász vu Ameriki ! Eti sze vam potouzsim z-mojega zsaloszt- noga szrdcá jasz kak Düh Jó- zsef z-Szakalovszkevészi, po hizse iméni Dédlostyi, kak nasi vougri postüjejo nase mládo lüdsztvo eti domá. Tákse bi ví nigdár nej miszlili od vogrszki zsandárov. Ka ví míszlite od té zgodovine, stero vam jasz zdaj eti szpísem : Szeden nasi decskov z-Szakalovec je hodilo na stajerszko Márciusa 15-ga po cuker, steroga szo tüdi szrecsno prejk prineszli na vo- grszko, eden po ednom je pri- szebi meo dvej kili cukra. Ali kak szo prisli na szinik, tam szo sze szrécsali z-ednim vo- grszkim zsandárom, steri je te pojbe zacsno tirati i kak szo bejzsali te je za nyimi sztrejlo, steri sztrláj je Düh Józsefa sziná, poiméni Düh Istvána na szmrt bujo. Toga mládoga pojba, steroga je nyegov zsa- loszten sztaris tak trno zsmet- no gori hráno na szvojem zsmetnom priszlüzsenom krühi do 20 lejt, ino te príde eden dén, gda ga brezi miloscse eden doli sztrlí za nikoj volo. . . Jeli szo szi tou priszlüzsili nasi mládi decski, steri szo sze za vogrszki ország tak zmozs- no bili, krv tocsili i zsítek gori- áldüvali, stere zdaj szkuzami zsalüjejo vu sztárom kráji nye- nyuvi sztariske. Pokojnoga zsalüjejo vu sztá- rom kráji sztariske bratje, i szesztre, poiméni: Düh Lajos, Düh József, Düh Imre, Düh Já- nos, Düh Károly, Düh Kálmán, Düh Mária i Düh Jolán. Vu Ameriki Düh Ferenc z-zsenov. Naj pocsíva vu méri bozsem na veke te neszrecsno obhodécsi Düh István ! Od té neszrecse szmo mí zse vu eti novinaj ednouk glászili, ali zdaj szmo záto familije zse- lejnye tüdi za potrejbno vidli szpuniti, ár szmo tou píszmo notri poszláno doubili. Zdaj szmo tákse glászi dou- bili, ka je té zsandár zaprejti ino je táksa tozsba zdignyena prouti nyemi, ka je prej píjen bio, gda je tou velko zsalosztno delo vcsíno, ka je toga mládoga decska sztrejlo. Odtoga zdaj escse nemremo píszati, ka ka sze zgodí sztém zsandárom, ali kak kaj na glász dobímo, tiszto te zse zglászimo kakso kastigo dobí za tou. Grozna explodácia vu ednoj zapüscsenoj bajci Vu Benwood-i, W. Va., je bajca 125 delavcov pokopala od explodácije. — Med nyimi jeszte sészt vogrszki áldovov tüdi. — Znábidti szlo- venci tüdi jesztejo med nyimi. Vu Wheeling Steel Corpo- ration-a bajci, stera je blüzi Benwood-a, W. Va., sze je grozna explodácia zgodíla, ste- ra je 125 bajcarov pokopala. Tam szhájajoucse novine szo “szenzácio” rédile z-té zsa- losztne katasztrofe, ali na tou edne nepokázsejo, ka za tou vnozsino lüdsztva klanyé koga tézsi podgovornoszt ? Po vecsi informácijaj, stere szo cilou veritne, je Wheeling Steel Co. podgovorna za tou neszrecso, ár szo bajco nej vpe- lali notri z-potrejbnov ventilá- cijov, lüftanyom ino tiszte szla- be ventilátore, steri szo bilí, szo tüdi szamo v-pondejlek gojdno napüsztili, tak ka sze je bajca v-szoboto od poudnéva mao napunila z-nevarnim vo- gelszkim gázom i z-prájom, stero je detonácijo zroküvalo. Té bajce krajína je organi- zejrana bíla prvle, ali delavci szo zapüsztili union, med steri- mi je doszta doszta vogrov tüdi bilou i po táksoj nemáratnosz- ti sze je organizácia razpüsztí- la. Bajca je od tiszti mao brezi unionszkoga kontrolejranya osztála, stero je tou pomejnilo, ka szo bószovje na zdravsztve- no ino obrambno sztávo nej pa- zili, kak pri vszákom pripetjej. Ta neszmerna katasztrófa je cilou ponüdjena bíla, stera je mogla szhájati ino tüdi sze je szpunilo tou. Wheelinga Steel Company- je voditelsztvo escse nancs zdaj nepovej veritnoszt od toga, ka kelko lüdi je slo doli pred neszrecsov na delo. Nevejo sztálnoga racsuna povedati. Ravnitelsztvo tak dá naprej, ka je 114 bajcarov vesznolo od explodácije, ali gucs jeszte, ka je 125 delavcov slo vu zemlé utrobo. Vszáko znamejnye tou dá poszvedocsiti, ka niti edna düsa nej osztála vu zsitki po neszrecsi vu toj szmrtnoj vot- líni, ár vu tisztoj krajíni szo szlovenci tüdi vszigdár delali, csi gli nej vu velkom racsuni, ali tou sze szamo szledi vöpo- kázse. Tiszte stere szo do eti mao vöodkopali, ji nej mogoucse gori szpoznati. Nyigovo tejlo- je zsezsgáno, kak vougelje csarno ino táksa mrtva tejla szo do eti mao 36 odkopali vö ino odkápajo dale. Grozno je tou. Csloveki sze szrdcé zsmicse, gda té sztrasne glászi csté, ka neduzsni delav- cov na sztotine vzeme med szvojim teskim delom, za stero nancs postenoga louna nedobí- jo od tiszti delodávcov, steri nika nedelajo, obilno májo z- vszáke zemelszke dobroute, na tisztoj zémli májo nebésza, gde eden nevolen delavec szamo pe- keo má, nevej, ka je veszélje, szamo tou zná, ka more zsmet- no robiti, trpeti i sztrádati, vu vszákoj minuti more priprávle- ni bidti na grozno szmrt. Ino escse tej právijo, ka szo delav- ci nej dobri, ka szo nej zado- volni, ka sze burkajo. Jeli ne- majo zroka sze burkati ? Bog- me májo zrok na tou. Dokécs de vezdásnyi kapitáliski szisz- tem gori sztao, tecsász sze de- lavsztvo more burkati, bojüva- ti. Bajce ednozadrügim explo- dejrajo. Eden dén 26 mrtvi, drügi dén 100 mrtvi, trétji dén 114 mrtvi ino tak ide tou dale i konca nigdár nega. Na szto- tine je tuzsni dovíc, na jezere zsalosztni szirotícsov, gládne decé, steri szo zgübili szvojega krühpriprávlajoucsega i gda do tej szprévod drzsali, poká- pali szvoje ocséve, szvoje mo- zsé, szvoje brate, szvojo rod- bino, tecsász do nyegovi delo- dávci gvüsno lumpali, sze kár- tali,veszelíli, kak vszigdár. Dokécs de sze kapitaliska deca veszelíla vu vszákoj radoszti, stero nyigove ocsí i lampe zse- lejo, tecsász do sze delavszki szirotícske joukali ino zsalosz- tíli, sztrádali ino gladüvali. Ali vmorci szi naj nemíszli- jo tou, ka bi sze brezi kastiga- nya krmili navekiveke z-delav- szkov krvjouv, bode ednouk racsun dávanye od nyigovi grejhov. “ZALAEGERSZEG” VU ALLENTOWNI Delavszkoga Betezsne Po- mágajoucsega Drüstva zmej- nyaliska gárda Májusa 10-ga, v-szoboto vecsér ob 7-moj vöri vu Vogrszkom Hall-i, 520 Union Street, naprej dá Gábor Andor-a héresno zmejnybo : ZALAEGERSZEG, steri falat je zvön Bethlehema po cejloj Ameriki, gde vougri prebívajo, bio spilani ino je vszepovszédi velki nászhaj i povidnoszt do- szégno. Porácsamo Allentown- szkim szlovencom, naj pogléd- nejo tou zmenybo, gvüsni szmo ka sze vszákomi trno povídi. Ifjusági Kör gyülése A ref. egyház presbitériuma tegnapi ülésén elhatározta, hogy május 4-én vasárnap dél- után 3 órára hivassék össze az Ifjusági Kör rendkivüli gyü- lése, mivel ezalkalommal az egyház előljárósága testületi- leg családjaikkal be kiván lép- ni az Ifjusági körbe rendes ta- gokul. Egyházunk tanácsa tel- jesen átérzi és méltányolja azt a nagyszerü munkát melyet az Ifjusági Kör rövid idő alatt is véghez vitt, azért szándékozik teljes erejével támogatni az ifjuságot. 2. sztrán AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ AMERICAN WINDISH VOICE Bell Telephone 2940 Száko piszmo poslite 512 East Fourth Street, Bethlehem, Pa. SZHAJA VSZÁKI PÉTEK - PUBLISHED EVERY FRIDAY Published by the American Windish Publishing Co., Inc. John Hassai, Secretary. Joseph Korpics, Business Manager. NAPREJPLÁCSATI CEJNA: Na edno leto . . . . . . . . . $2.00 Vogrszko domovino . . . $3.00 SUBSCRIPTION RATES: For one year . . . . . . . . . $2.00 For Hungary . . . . . . . . . $3.00 “Entered as second-class matter January 13, 1922, at the post office at Bethlehem, Pa. under the Act of March 3, 1879.” Május Prvi Bogá pod szlobodnim zrákom millioni ino millioni pozdrávlajo májusa prvi dén, steroga szunce sze na erdé- csi zsarí preglédnoga határa na roubi ino z-obilnov daro- vitnosztjov tori na zémlo szvoj drági zlát. Vüpazni, vere, boja, revolucije za vekivecsen szvétek szo szpelale náro- dov vnozsine májusa prvi dén, steri obejcs potézsenim i vöponücanim ino protejnye modernoga tiváristva roupar- szkim bojnikom. Robni szlugov szvétek je erdécsi má- jus, Spartacusov i Dózsa Györgyov pokolejnya, szvetszki proletárov, steri velko zavéznistvo sze je escse vszigdár zadüsilo vu teoríjov labirintuse, vu marxizmus, vu revi- zionizmus, vu prvi, drügi i trétji internationál, stere escse izdak na drobís raztrga ober takticsni i teoricsni pítany bodoucse stükanye. Májusa, te velki szimbolum, szi nemre obszvojiti vö nikseféle politicsna ali tiváristvena frakcija etoga szvej- ta. Május je nej bolsevikov, trudovikov, narodnikov, or- todox marxistov ali neorevizionistov lasztiven, zouszedni, privilegizejrani, vu privátno lásztnoszt vzéti i na drügo- ga prejk nej püsztévsi szvétek: május je nász vszej, de- lajoucsi, nezadovolni, vüpajoucsi, vernikov i na boj goto- vi lüdi szvéti obejcs; szvétesnya szenya je májusa dén, stera moucs, vüpazen i bátrivnoszt vlejé vu nász ino dá vörvati z-nami, ka té rejszan szlejdnyi bode. Z-csákánom ali z-prelicov, z-hamrom ali perom teremo szvojo pout vu zsítki, obcsütimo millionov szrdcá bítje i csüjemo alárm, steri sze düs z-globocsíne tere gori vu viszíno. Bojüvajoucsim vnozsinam, stere evolucije zagvüsa- nosztjov sze gíblejo naprej po zgodovinszkoj pouti, je momentno sztanejnye zserjávi május, ver sacrum, szvéto szprotolejtje. Historije osznávlanye nemre popascsiti i nemre zadrzsávati; zsivlejnye ide, ide po szvojoj pouti naprej ino z-szrdcouv z-obládnov mocsjouv vövdárjeno revolucionárno peszem nemre zamucsati vecs. Millioni térgyajo szvoje juse, millioni povejo májusa prvoga, ka je zsítek nyigov, ka nemre vkraj vzéti od nyí lüfta, szuncs- no szvekloucso, lepoto, szloboscsino, ka je toga robsztva szlüzsensztvo szamo docsaszno, szamo momentno, escse rávno szamo eden krátek cajt lehko drzsí, ka szloboscsine dén sze nemre müditi dugo, ár millioni scséjo ino millioni zselejo i stero million pa million lüdi scsé mocsno, zsele- joucse, nepopüsztécse scsé, tiszto nemre zaosztáti, tiszto more naszledüvati, z-táksov gvüsnosztjov, kakda szunca gori prídenye naszledüje na kmicsno noucs. Vu 1791-om leti sze je genola na revolucionárszko pout vnozsina, pro- letáriátus i edna králeszka gláva je szpádnola doli te vel- ke pouti na prvoj stáciji. Ino od tiszti mao na májuski szvétek sze szpomenéjo tej millioni szvojo molitev, szvoje nezadüsécse zselejnye za vekivecsnim májusom i za veki- vecsnim szprotolejtjom. Térgyati i térgyati trbej tou lepso prísesztnoszt, té vekivecsen május, tak trbej térgyati, tak trbej szvetiti, té májuski dén, kakda ednoga versusa ponávlajoucsi ref- rén právi cslovek znouva pa znouva. Z-odkritov glavouv, z-odprejtimi ramami prouti nyemi trbej szvetüvati má- jusov dén te nas dén, kak grojnszka sztrelba naj letí nasa revolucionárszka peszem prouti onomi Dnévi, steri vu edno z-varí szvejta potézsene, szvejta pregnáne vöponü- cane lüdí. A MAGYAR EV. REF. EGYHÁZ HAVI SZÁMADÁSA Ápr. Bevételek : Perselypénzek és adományokból . . . . . . . . . . . . . . . . . $174.85 Árvalánykaj szinmü jövedelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119.35 Kovács György főgoudnok gyüjtése tags dij . . . . . . . . . 19.50 Jány András és Jerábek István tan. gyüjt . . . . . . . . . . . . . 18.00 Kojsza István pénztárnok gyüjtése . . . . . . . . . . . . . . . . . 16.75 Nagy Emil lelkész gyüjtése tags. dij . . . . . . . . . . . . . . . 38,50 Áprilisi összes bevétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . $386.95 Mult havi maradvány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .504, 20 Összes készpénz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 891.15 Kiadások : Lelkész fizetése május hóra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41.66 Telephone bérlet május hóra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.75 Templomi villanyért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1-00 Husvéti körlevelek szétküldése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.50 Összes kiadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . $47.91 Áprilisi készpénz maradvány. . . . . . . . . . . . . . . . $843.24 L. P. KARDOSH JE PROUSZEN LAZSLÍVEC I ZAPELÁVEC ! Delavszkoga Párta Vogrszka Szekcija je prepísz poszlála cigár-fabricski delavcov union-a vel- komi gyülejsi. — Strájkarje ednoglaszno oszoudijo Mokroga Peteka blázno znásanye prouti strájkajoucsi delavcov voditelom. L. P. Kardosh-a je edna z-dvanájszet kotríg sztojécsa komiszija obiszkala gori za onoga cíla volo, ka naj vöpoprávi szvoje lázslívo píszanye vu Szlobodna Reicsi, ali tou je nej scseo szpuniti. Kak je znáno L. P. Kardosh je vu Szlobodna Reicsi vszáki keden tou píszo, ka szo prej cigár-fabricski delavcov vodi- telje i organizátorje bolseviki vigécke, kí szamo delavce za- pelávajo, vu nevolo szprávla- jo, szebi pa zsebke napunyáva- jo z-delavszkimi penezi, na szlejdnye ji pa tü povrzsejo vu nevouli i odszkocsijo. Tou je táksa lázs i zapelávanye, ka od toga véksega drasztenya nancs nej trbej prouti delavszt- vi, ka naj sze vkraj drzsíjo zsenszke i dekline od toga nasz távlenoga union-a. Nájbole na grbionszki i nájvékse lázsi pí- se L. P. Kardosh prouti Szabó Mihályi ino Éber Lászlóji, csi gli szta rávno nyidva zacsnola organizejranya zsmetno delo, csi gli szta nyidva pouzvala eszi union- na engliske organizátore i csi gli szta nyidva nájvecs doszégnola z-agitáciov za union, ali L. P. Kardosh je dönok tak namála doli, kak nájvékse svindlare i zape- lávce. Tou tüdi píse Moker Petek, ka szta sze nyidva, kak Szabó i Éber, szamá posztavila za ve- zére delavcom. Tou je tüdi szramotna lázs, rávno nyidva szo proszili gori delavci náj- obprvim, ka naj nyim na po- moucs bodeta, tanácse dávata i nancs nej trbej szveklejse példe nam naprej prineszti, kak tou ka na vszákom gyülejsi stráj- kajoucse zsenszke z-burnim poukanyom i navdüsávanyom pozdrávlajo i szvetüjejo tejva dvá csloveka, steriva sze dosz- ta mantráta za tou, ka naj na delavce bougsi cajti prídejo, naj zaosztányene vu kmici bo- doucse delavce preszvejtita ino steri toga pozványa zsmetno, podgovornoszti puno goridá- nye szpunyávajo, szo szamo hvále i prestímanya vrejdni, nej ospotáyanya potvárjanya. Dobro známo, ka L. P. Kar- dosh számradno lazse, gda tákse píse, on je nevoscséni drügomi ino példe, vnozsino példe nam szveklo poszvedocsi- jo, ka je, on prouti vszákoj akciji, kajstécs sze zacsinya vu Bethlehemi med delavszt- vom, pri sterom je on nej pouleg kak vezér. Vzemimo naprej szamo edno nájzádnye pripetjé, Szlo- venszki Pörgarov Politicsen Klub, kelko i ka je piszo prouti tomi szpráviscsi ino tak csiní zdaj tüdi prouti cigár-fabrics- ki delavcov union-i. L. P. Kar- dosh sze z-tém zgovárja vö, ka on ne píse prouti strájki, prou- ti union-i, prouti delavcoim, szamo prouti nisternim vezé- rom. V-tom isztino má, i nancs ga niscse ne krivi z-tém, ali zadoszta je tou, ka prouti vezérom, nájmre prouti táksim vezérom blázne lázsi i ogrizá- vanye píse, steri nájvecs hasz- ka vcsinijo za delavce ino za organizácijo. Tou pa vszáko- ga pametnoga delavca bole bantüje, kak pa csi bi nyega ogrizávao i ospotávao, ár de- lavci tak májo zadoszta nepri- játelov i csi sze eden Moker Petek kcoj zracsuna ali nej, tou je vszedno na nyigovom sztálisi. Ali nacsi sze more gori pri- jéti táksi napád, gda edne no- vine potvárjajo i ogrizávajo delavcov voditele nekrivicsno, brezi zroka, szamo záto, ka sze nyigov obráz véndar nevídi Mokromi Peteki. Mí nemo brá- nili nikoga, ár naj sze bráni szaksi szebé, kak sze more ino tou sze je tüdi zgoudilo pri ste- roj príliki sze je vöpokázalo, ka Moker Petek szramotno lazse, ka L. P. Kardosh nekrivicsno potvárja, ogrizáva tákse lüdi, steri szo nej vrejdni toga i k-sterim sze delavci od prvoga do szlejdnyega szigurno drzsíjo, on bi pa rad vkraj odvrno od nyí. Zdaj pa notri pokázsemo tiszti prepísz, steroga je Delavszkoga Párta Vogrsz- ka Szekcija poszlála cigár-fa- bricski delavcov union-a velko- mi gyülejsi, na sterom je bio gori precsteti. Té prepísz od rejcsi do rejcsi na nas jezik obrnyeni sze etak glászi : New York, ápr. 23, 1924. Cigar Makers Inter. Union of America, Local Beth. Pa. Szlovenszki Hal Postüvani velki gyülejs ! Lübléne delavkinye ! Pozdrávlamo vsze strájka- joucse cigár-fabricske prole- táre ! Z-trdnov vernosztjov ino ogvüsanyom vörjemo, ka té boj, steroga szmo mí tüdi i nas bethlehemszki pártovszki razréd z-popolnov mocsjouv podpérali ino vu organizejra- nya broud prineszli — sze z- gvinanyom szkoncsa. Dráge delavkinye ! Doszta je nasi neprijátelov nej szamo vu boji, nego te tüdi, gda dela- mo ino sze zsojimo za nas vszákdenésnyi krüh. Ne szto- jíjo szamo nasi delodávci zou- csi z-onov gedrnosztjov, ka naj szi eden véksi falájcsek krüha szprávimo, nego tiszti nájem- nicke i szlüzsbenicke tüdi, ste- ri nász kak “Szlobodna Reics” tüdi ogrizávajo na zapouved bószov. “Szlobodna Reics” vu ápri- lisa l8-oj numeri dugi ártiku- lus píse, vu sterom za “bolse- viske vigéce” titulejra, Éber László-ja i Szabó Mihálva, ste- riva szta vu tom bojüvanyi záto delala, ka naj vász obrá- nita od bítja i zvodjenya, od zapelávanya, stero szo Kardos L. Péterje i Berkovitsje nami- nyávali prouti vam. Od nikoga szta niti eden cent nej proszila, nej doubila i k-penezam szta nej szégnola. Nancs szo nyidva sztroske nej povrnoli do eti mao ino Sz. Reics dönok tákse lázsi vüpa píszati, ka “szvoje zsebke szi napunita i potom tü povrzseta strájkare, gda szta ji vu nevo- lo szpravila.” Tou ogrizáva- nye Delavszki Párt nemre niháti brezi rejcsi. Záto na tou proszimo velki gyülejs i nouvo organizácijo, ka naj nam postenyé obránite zoucsi z-Szlobodnov Reios-jov i protestejrajte prouti tomi, ka bi Moker Petek i nyegove novi- ne, nase vöposzlánce za ponüd- jávajoucse “vigéce” i za kák- se prisévse-odhájajoucse lüdí szkázse vö . Mí szmo sze nej szamí imenüvali vö za stráj- karszke voditele, nego ví, de- lavkinye szte prisle k-nam po- moucs proszit. Zdaj zse mámo organizáci- jo. Ta organizácija de sztála, ár more obsztáti ino nikseféle napád jo nemre znicsiti. Ali rávno te trbej, ka nase csíszto nakanejnye i nase posteno delo tüdi pripoznate ino obránite nase nemesztnike od nicseszni i bojdikaj napádov i ogrizáva- nya. Naj idejo vu komisziji pétdeszét ino naj razlozsijo Sz. Reics rediteli, ka Éber ne- odneszé peneze za nikoj i Sza- bó Mihály trno dobro delo szkoncsáva, za stero szte zado- volni. Mí szmo organizejrati scseli strájkare: tou sze je zgoudilo ! Organizácija sztojí ino de gvi- nala. Obládanya k-vözbojüva- nyi de tam Uj Előre, tak tüdi Delavszkoga Párta podpéra- nye tüdi. Z- delavszkim pozdrav1ejnyom Delavszkoga Párta Vogrszke Szekcije Szpunyávajoucsa Komiszija. Gda je Szabó gori precsteo te prepísz, strájkajoucse zsen- szke szo z-burnim poukanyom za dobro szpoznale vu vszákom tali. Potom je szledécse szkon- csávanye dao naprej SZKONCSÁVANYA PORÁCSANYE. Vu Bethlehemi strájkajou- cse cigár-fabricske zsenszke na globoki oszoudijo tiszto pod- zemelszko delo, stero Szlobod- na Reics csiní prouti strájka- joucsim i tej voditelom, prouti Szobó i Éber delavcom. (Dale na 5-om sztráni) O’REILLY’S Gda Ví Scséte Dober Kvalitét i Moudo za Szprotolej- snyi Gvant, Té Ví Gvüsno prídete k-O’Reilly-i Idte okouli prvle i poglenite vu drügi baotaj — i potem prídte k- O’Reilly-i i té te vidli rázlocsek — vu kvalitéti — pa tüdi vu moudaj. — Cejno te pa vidli na vszákom gvanti z-steroga lehko szamí oszou dite csi isztino gucsímo ali nej. Na jezere mámo nájnovejse szprotolejsnye gvante vu vszeféle moudaj. Pa tüdi vszáki gvant vam ga- rantejramo, ka te zadovolni zsnyim. $18 $20 $25 do $55 Pojbinszki Gvanti z-dvoujimi Lacsami $8.50 do $22.50 Speciálna odaja vu vszej $3. i $4. méhki moski kolaposaj — vsze velkoszti $2.55 vszáki The E.O’Reailly Co. THIRD & NEW STS. BETHLEHEM, PA. CHICAGO, ILL. Naznánye Naznánye dam vszém szlo- venszkim zsenszkam, ka bi jasz trno rada bíla, csi bi szlovensz- ke zsenszke mené goripoiszka- le, za stero bi niti ednoj nej zsao bilou. Jasz delam zsen- szke midere, kakti: Corsette, stere naprávim nájbougse za zsenszke, pa nájbole za tákse zsenszke stere krizsecz ali hr- bet bolí. Nej je potrejbno kmeni prídti, nego telefonej- rajte i jasz prídem kvasemi doumi, gde vam lehko mero vzemem kak velkoga de vam trbelo. Zovite gori vgojdno pred 9 vörov ali pa vecsér po 6 vöri na eto numero: Lavnda- le 9638 Mrs A. H. Beauchamp 4148 W. 22nd Street Ghicago, I11. Za delo garantéram. SZTÁBLANO POSZOJILO prvo ali drügo vu vszáksem vrejmeni dámo GRÜNTALASZNOSZT Mí küpimo nli odámo Grüntalásznoszt FEKETE & SON 2319-21 West Chicago Avenue, pouleg Western Avenue Chicago, I11. Telephone Seley 6050 Vu preminoucsi 20 lejtaj szmo nase dugováuye pri Küpüvanyi Sztáblenoga poszojila, Grüntalásznoszti, vu zvönnejsnye országe peneze i sifkárte posílanye znájvéksov zadovolscsinov szpunili vszákomi. Vszákomi onomi, steri scsé szvojo rodbino z-Prokmurja, z Bátnta, z-Bácske, z-Szlavonie ali z-Vogrszkoga eszi szpraviti, mí szprávimo vsze potrejbne píszma za tou potrejbcsino brezi vsze sztroskov. PENEZPOSILANYE Mí dolláre posílamo vu Prek- murje, Bánát, Bácska, Szla- vonio i na Vogrszko. Gvüsenoszti-Kiste Mí z árende dávamo Ogvüsa- noszti kiste za $3.00 i vise na leto AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ 3. sztrán VELKA AKCIJA ZA STRÁJKA- JOUCSE DELAVCE Amerikanszkoga Delavszkoga Párta Vognszka Szek- cija sze je z-ednim goripozványom obrnoula k-vszém vu Ameriki zsivoucsim vogrszkim i szlovenszkim delavcom za onoga cíla volo, ka naj pomágajo, podpérajo bethle- hemszki cigár-fabricski delavcov strájk i organizejranye. Z-ednim szo ánkuse razposzlali, ka naj darüjejo za té cíl, ka sze ete strájk neszmi zgübiti, ete strájk more gvinani bidti ! Ino ka organizejranya delo naj hitrej, bole na gvüs- nom capási ide naprej ino vu véksoj meri, za toga volo na dugsi cajt eszi príde Éber László z-New Yorka, ka naj na pomoucs bode organizátoríom. Mí tou akcijo z-radosztjouv pozdrávlamo i podpéramo med dopüscsenim határom. Csi bár vu vidmaj szo velki rázlocski med nami ino imenüvanim Delavszkim Pár- tom, ali mí nyim neodvrzsemo nasega podpéranya vu onom táli, ka sze jedíno delavcov vérsztvenoga organi- zejnanya dosztája, gde nega niksega politicsnoga dela pouleg, ino je delavsztvi na haszek za njegovo lepso prí- sesztjnoszt. Delavszkoga Párta goripozványe je szledécse ino po- rácsamo tou vu znánye vzéti, kí vu velkoj Ameriki prebí- vajo : Pomágajmo na obládnoszt bethlehemszki boj! K-vszém pártovszkim szekcijam, bratovszkim organizá- cijam i Uj Előre-ja k-vszákomi cstejoucsemi ! Delavci ! Tiváriske ! Vecs kak jezero szlovenszki i vogrszki cigár-fabricski de- lavcov je djálo doj delo vu bethlehemszki cigár-fabrikaj. Bó- szovje szo ponízsali plácse ino tákse dela sztáve szo scseli gori- drzsati, ka proletárszke zsenszke, matere i zsene szo zgübile szvoj dom, nej szo bilé szvoje decé obravnitelkinye i nej je zíslo vrejmen na tou, ka bi drzsinszki zsítek mogle zsiveti. Bethlehemszke cigár-fabrike szo pomali dale povejnoti delavszki zsenszek sztotine, szpotrli szo neodrascseni detecsi deklin zsítek ino za robsztva szluge szo djáli szkrbne szlo- venszke i vogrszke delavne zsenszke ! Tou sztávo szo nej ládale zse cigár-fabricske zsenszke. Tiszte szo djále doj delo, stere szo pred pár lejtami za prve sla nazáj na fabrikantov rejcs i obejcs podpéravsi. Vkanile szo sze ino szo sze ogvüsale, ka je jedino szamo edna mocsna delavszka organizácija, eden union szpodoben nyigove szlís- noszti obrániti. Strájk sztojí. Delavszke zsenszke vküpdrzsíjo vüpajo sze vu gvinanyi, csi gli na vsze sztráne sze vrseníjo nyigov boj buknoti dati bószovje i nyigovi nájemnicke. Nasztavili szmo za nyí organizácijo ino dnesz szo zse bethlehemszke cigár-fa- bricske zsenszke vu onion organizejrane. Ali ta, organizácija je nej zadoszta na tou, ka bi vezdásnyi boj na obládanye pri- pelala. Tou trbej, ka tiszti, steri szo organizejrali té zsenszke, naj tüdi pri nyí osztánejo do obládanya. Nemajo voditela strájkarje ! Cigar Makers Intemational Union-a organizátorje ne gu- csíjo nej szlovenszki, pa nej vogrszki i nemrejo sze direktno dotíkati z-delavcami. Tou nemámo pelanye rázno razpüsztí boj ino záto je nas párt szkoncsao, ka sztálnoga organizátora posle strájkarov organizejranye i boja na obládnoszt pomága- nye. Pomágajmo na obládnoszt bethlehemszki boj ! Delavszkoga Párta Vogrszke Szekcije centrálna Szkoncsá- vajoucsa komiszia goripozové vszáko pártovszko szekcijo, bratovszke organizácije i szimpatizejrajoucse, ka naj kak náj- hitrej szprávijo vküper eden fond za organizejranye, z-sterim lehko bethlehemszki delavszki zsenszek boj vu gvüsen broud pripelamo. Moremo organizejrati nej szamo bethlehemszke, nego pert-amboyszke new-hrunswicske, allentownszke, philadel- phijszke i drügi várasov cigár-fahricske delavce, ka naj z-tém na obládnoszt pomoremo bethlehemszke. Szkoncsávajoucsa Komiszia goripozové akcije kotrige, párta i bratovszki organizácij ino Uj Előre vernike, ka naj na vörazposzláni pobéranszki árkusaj darüjejo na organizejransz- ki fond i naj prihájajo kcoj k-tomi, ka naj nas organizátor vszáko moucs na bethlekemszkioga boja obládnoszti podpéra- nye vküp centralizejra. Delavszkoga Párta Vogrszka Szekcija je pozvála na zsítek bethlehemszko organizácijo. Ta organizácija sztojí ino sze bojüje, ali ka naj obláda tüdi, k-tomi je trno potrejbno, ka naj nas organizátor i stamp té boj pela, vodi ! Nemremo zavüpati na nikoga jezero delavszki zsenszek sors, nemremo sze podla- gati na bószov dobro nágibnoszt i nyigovi prijátelov podpéra- nye. Delavci morejo dati pomoucs k-boji ! Amerike szlovensz- ki i vogrszki proletárje ! Sztoupite kcoj bethlehemszkomi stráj- ki z-vasim podpéranyom, ka tak naj eden trdi kapitaliski grád pomorete notri vzéti. Vszáko darüvanye sze naj vu Del. Párta Vogr. Szekcije Centrálno Kancelajo : Hajnal Döme 33 First Street, New York posle. Z-bratovszkim pozdrávom : Delavszkoga Párta Vogrszke Szekcije Szkoncsávajoucsa Komiszia. VOGRSZKA PIÁNE i POPEJVKE SOULA Bethlehemszkim szlovencom z-postenyom naz- nánye dam, ka v-Bethlehemi v-blüznoj prísesztnoszti PIÁNE I POPEJVKE SOULO zacsnem. Vu akadéminszkom methodusi vcsim i vszáki 6-ti meszec z-obdrzsánim koncertom poszve- docsijo moji solárje od nyegovoga naprejidejnya, Glászite sze na mojem prebiváliscsi: 710 E. 4th Street, Bethlehem, Pa. LAMPRECHT MICI Orszacske Vogrszke Král. Igroteakadémije egzáj- mena diplomejrana piáne i popejvke tanárkinya. Devetnájszet Speciálnoszti za 19c VU NASOJ GROSZERSZKOJ BAOTI EDNA NEJ PROFITERSZKA ODAJA. NASA ZGÜBIJCSKA ODAJA Lux za gvant pranyé — 2 pkg. za . . . . . . . . . . . 19c Jello — 2 pkg. za . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19c Odprejti Cocoa — 2 fünta za . . . . . . . . . . . . . . 19c Cambellova zsupa — 2 bakszi za . . . . . . . . . 19c Nájbougsi csaren prpeo — 1 fünt za . . . . . . . . . 19c York State grahj — 2 fünta za . . . . . . . . . . . . . . 19c 2-in i Shoe polisb, vsze fárbe — 2 bakszi za . . . 19c California breszkvi — 1 baksza za . . . . . . . . . . 19c California Apricots — 1 baksza za . . . . . . . . . . 19c Mustard — 2-12c glazsi za . . . . . . . . . . . . . . . . 19c V-bakszaj szirup. — 2-12c baksze za . . . . . . . . 19c Soapine — 3-8c falatje za . . . . . . . . . . . . . . . . . 19c Octagon zsájfa — 3-8c falatje za . . . . . . . . . . . . 19c Skat za roké zsájfa — 3 baksze . . . . . . . . . . . . . 19c Wool zsájfa — 3-8c falatje za . . . . . . . . . . . . . . 19c Tomatoes — 2-12c baksze za . . . . . . . . . . . . . . 19c Kellog’s Corn Flakes — 2 pkg. za . . . . . . . . . . 19c Walter Baker’s Csokoládé — 2 fünta za . . . . . 19c PRIDTE RANO —— PRIDTE VECSKRÁT Poslite vase szouszide tüdi. — Küpte szi vsze ka vam je potrejbno pri DEGNAN’S THIRD & TAYLOR STS. BETHLEHEM, PA. HIZSE ZA VÖDATI Prinasz sze hizse vödájo, na kédne ali na meszece. Fájn notri szprávlene hi- zse, elekrik i gáz poszvejt. PRACZKO i NÉMETH 311 E. 3rd Street Bethlehem, Pa. ZA ODAJO Buick Seden za 7 lüdi vu prvi klász posztávi sze trno fál odá. Za odpotüvanya volo. 925 Delavare Avenue Apartment B. Bethlehem, Pa. Reditelsztva odgovori Neimenüvani Steelton, Pa. Brezi podpísza píszma nevze- memo vu znánye. Skoda, kí ví escse tou nevejte. Drügi zrok je pa tou, ka mí ne- vejmo poszvedocsiti, csi je tiszto isztina, stero ví píse- te, ár mí szamí nevejmo, ví sze pa tüdi bojíte podpíszati. Pos- lite Durbints Sógori, tiszti za pár dollárov z-radosztjov notri dene. D. F., Chicago, Ill. Nezamer- te nam, ka je na vase píszmo szamo zdaj priso réd, ár samo telko piszala meli vu prvejsi kédnaj, ka szmo nej bilí mo- goucsi prvle vu novine djáti. S. J. Huber, Pittsburgh, Pa. Vaso prosnyou szmo doubili preminoucsi keden, ali ovo pi- szalo je dvá dní szledi prislo, tak je za preminoucsi keden zamüdilo, ete keden je na réd prislo. G A R A G E sze z-árende dá, gde dvá masí- na presztorno meszto máta. Zglászite sze lehko vu Am. Szlov. Glász Stampariji. 512 East 4th Street. T YPEWRITER steri má vogrszke litere sze za fál cejno odá. Zvedáva sze lehko vu Am. Szlov. Glász Stampariji. 512 F. 4th Street. Vu Prekmurji zselez- nico rédijo . . . Vu Prekmurji zse blüzi dvej leti rédijo edno zseleznico od Mőrszke Szobote do Ormozsa, stera linija je szploj krátka, ali dönok jo nikak nemrejo zgoto- viti i kak sze kázse, escse dosz- ta lejt miné do tiszti mao, gda do sze nasi “prekmurcsarje” vozili po toj zseleznici. Ka je tomi zrok, ka sze tá zseleznica nemre zgotoviti, sze zlebka vö- nájde. Gda sze priprávlajo na odebéranye, te na vládi bodou- csi párt tou zseleznico szebi za propagando ponüca gori vu Prekmurji. Vsze obecsáva táksega hípa prilozsen párt, ka naj liidsztvo na nyí dá vouto- me, ár oni med vecsim zselez- nico szprávijo Prekmurcsa- rom, tüdi szo jo zacsnoli delati, ali kak je odebéranye minonlo, naednouk szamo tou pravijo, ka “nima pare” (nega penez) za Prekmurszko zseleznico i sztojí delo do drügoga odebé- ranya. Letosz páli namejnijo nouvo odebéranye drzsati i pri toj príliki páli eden drügi párt vu boj vzeme tou zselezni- co, obecsávali do, ka oni zgo- tovijo zse zacsnyeno zseleznis- ko pout, stero je prvejsi párt nej scseo zgotoviti ino tej do tisztomi párti v-ocsí metali pred lüdsztvom, ka szo tiszti nej szpunili, ka szo obecsali, zdaj naj na nyí dájo voutome. Ino znábidti páli zacsnejo delo na pár kédnov pred i med ode- béranyom, ali gda sze tou szkoncsa, znouva naprej sztou- pijo z-touv recsjouv, ka “nima pare”. I Boug zná, kak dugo de sze tou vleklo, Prekmurje pa li brezi zseleznice osztáne. Tou sze tüdi lehko szpíse na díko i hválo nase “odszlobo- dítvi” od vogrszkoga “jár- ma”, ár med tema dvema nega niksega rázlocska. Potem pa naj gucsí szledé- csi ártikulus, steroga je “Mőrszka Krajina” píszala vu ednoj zádnyoj numeri, steri páli szveklo poszvejti prek- murszko vérsztveno sztávo pri- kapcseno z-touv zseleznicov: Naša zseleznica, stero szi mí za szvojo drzsímo záto, ár de nam jedína resitev z-zadüseno- ga vérsztvenoga sztálisa, je ta nouva zacsnyena M. Sobota — Ormozs. Telko sze pa gucsí od nyé, i tou szlaboga, ka nász Prejkmurce zse — szamo gucs od nyé — v-sztráhoto posztá- vla, záto nemremo tüdi i mí zamucsati, brezi rejcsi mímo püsztiti té gucse, ka bi pár rejcsi nej vmejsz povedali. Nevejmo ali je kaj isztina vtom- kak sze gucsí, ka vláda nescse dati kredita za nadalnyo delo, ali szo pa tej gucsi szamo politicsni manövri. Mí to zád- nye bi radi vervali, nikak pa nej te prve isztinoszti. Dönok pa bodemo priprávleni na gu- csa prvo isztino i szi zavzemi- (Dale na 4-tom sztráni) BELL PHONE 1839-W VÖR POPRÁYLANYE SPECIALISZT DAVID SPILBERG VÖRAR i ZLATÁR 407 EAST THIRD ST. BETHLEHEM, PA. Naznánye! Mí z-postenyom naznanimo Bethlehem i okroglíne prebiválcom, ka szmo oud- prli meszto za MOON Motor Care odá- vanye pod 415 E. 4th St. Bethlehem, Pa. Mí bi vam radi pokázali kak tej nouvi MOON masíni idejo. Dajte nam znati ali pa prídte k-nam i mí vam szrdcá radi pokázsemo masínov prílicsnoszt Clauss & Neumeyer EDWARD J. McGOVERN Mgr. MOON MOTOR CARS. 415 E. Fourth Street Bethlehem, Pa. SZPROTOLESNYEGA BLÁGA ODÁVANYE 285 Oblejcsov vu vszej fárbaj i vili- koszt gori do 52½ odáno bode 25% nizse od sztálne cejne kak je zamer- kano. Vsze cejne do dobro vöszpíszane. Vsze nasi kolaposje do odáni za $3.45 do $4.85 Vrejdni szo do $7.00 GOODMAN’S 16 E. 3rd Street Bethlehem, Pa. 4 sztrán AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ Vu Prekmurji zseleznico rédijo.... (Dale od 3-ga sztrána.) mo sztális, kakse poszledice bi mejla tá krivica, csi bi delo hejnyati moglo. Právijo ka kredita nega, “nima pare.” Tou verjemo i verjemo szamo zavolo toga, ár szmo vu gvüsnom znányi, ka vértovje escse zdaj morejo pla- csüvati dácso od tiszte zemlé, stera nyim je odvzéta, razrej- zana od k-streki potrejbne zemlé te, gda zse blüzi dvej leti niksega haszka nemajo od zemlé. Tüdi i razlasztítev ne príde. Szamo ka je tou nej za- doszta povedati “nima pare”. Preszouditi moremo dugová- nye z-drügov pámetjov. Tüdi je gucs od edne krajíne, stera od csasza obszédbe vérsztveno na nikoj ide i rávno záto, ár je — kak eden záton v-morji od vodé obvzéti — Prekmurje od- rejzano od vszej krájov gde bi zhoud bio z-té vérsztvene za- düsenoszti. Prekmurje je polodelszka krajína, brez industrije.Trgovi no razvíjati szamo razvito po- lodelsztvo dá. Ka nam pa po- mága razvito polodelsztvo, csi vsze pocejni moremo odati, indusztriszko blágo pa drágo küpiti i vsze tou szamo záto, ár szmo odrejzani od vszej cveté- csi krajín, ár nemamo jedíno cenejso vozsnyo tou je zselez- nico. Záto moremo odati 100 kg. psenice 130—150 K. falej i 100 kg. kamenoga vogelja tel- ko dragse küpiti itd. Tak idemo mí na nikoj, tou je nasa vérsztvena heptika. I gda szmo miszlili sze zse tou leto resiti z-toga, z-zseleznicov M. Sobota—Ormozs, nasz v- csüdno bojazen posztávi zse szamo míszel na tou, ka bi za nyé delo kredita nebi bilou. Tou zavlecsüvanye ne pripela na dobro. Csi dácse plácsati za drügo leto nemo mogli — mí nemo krívi. Znáimo pa, ka za drüge bole nepotrejbne cíle jeszte “para”, tüdi i za tou more bidti, tou je szamo od competentni faktorov odvísz- no. Tüdi verjemo da de tak. Vszigdár dobro i frisko SZOUDO i dober SZELCER sze primeni dobí kelko koli potrebüjete. Tüdi vozsnyou prejk zemem, kak eti domá vu vá- rasi, ali pa na dalésnyo pout. Szeljenye ali pa kakso drügo zsmetno vozsnyou vam szpunim vu kaksem stécs vrejmeni. FRANK BANKO 806 E. Fourth Street Bethlehem, Pa. Boll Telephone 1609 13990 ZADOVOLNI VLOZSNIKOV MÁMO. Sztoga racsuna na vszáki stiri prebi- válcov eden vlozsnik szpádne i tou trno szveklo poszvedocsi, ka vöobszlüzsáva- nye, prijaznívoszt i nasi vlozsnikov za- gvüsanye je trno pripoznano. PREBIVÁLCOV DOSZTOJNOSZT nas bank vszigdár vu voditelszkom pozványi szpeláva Po vlozsbaj trétji percent interesa plácsamo Bethlehem National Bank Prejk od Market House 3-ji i Adams Sts. kükeo Ete bank je vrejden i rad vzeme vase vlozsbe Notrivlozsbeni penez suma je vecs kak sészt million dollárov. E. P. WILBUR TRUST CO. FOURTH STREET and BROADWAY Vejka od Glávnoga Banka 606 W. Broad Street Tou je Nájvéksi Bank vu Bethlehemi 3% interesa plácsa na sparavnoszt polozseni penezaj Gucsímo tüdi tühinszke jezike (Pítajte za Mr. Bartosa ali pa Mr. Gasda.) Ne odlásajte csi scséte za szvojo rodbino ali prijátele pravice i sífkárte poszlati, naj vu nouvoj kvoti vöprídejo, ár po toj kvoti doszta menye lüdi püsztijo v-Ameriko. Prídte vu nas Bank i mí vam dámo vsze preszvetlos- csenyé stero vam je potrejbno k-tomi deli. Sífkárte odávamo na vsze linije i pravico vam tüdi szprávimo. NA INTERES POLOZSENI PENEZ PLÁCSAMO 3% INTERESA. MI MÁMO PENEZE NOTRIPOLOZSENE od PENNSYLVANIA DRZSÉL VLÁDE NORTHAMPTON VARMEGYŐV VLÁDE CITY OF BETH. — VARASKE VLÁDE CITY OF BETH. — SOLSZKE VLÁDE Gosztonyi Savings & Trust Co. Third and Pierce Streets BETHLEHEM, S. S., PA. V-KOROUNAJ ali V-DOLLÁRAJ nájhitrej i nájbole rédno, brezi szaksega dojpotégne- nya plácsamo vö penezeposí- lanye tam prejk. Za vlozsbe 4 percentov inte- resa plácsamo. Sifkárte odávamo na szakse linije. KISS EMIL BANKOSZKAHIZSA 133 Second Ave. New York Jedini zasztopnik Vogrszke Trzstvene Banke vu Pesti. Jedini zasztopnik Vog. Kr Áll. Zseleznice Kárte-Kancelája. TRZSTVENA PONÜDBA Meszárnica i Groszerszka baota zidínov ali brezi zidíne, kcoj jeszte garács za 4 masíne. Trzstva sze naprávi na leto do $15,500. Trno dobra prílika za taksega csloveka, steri zná gu- csati engliski, vogrszki i szlo- venszki. Zglászte sze na Highland Park Meat Marketi, street ká- ro trbej vzéti na South Bethle- hem Car liniji, stera pela vu Allentown, Pa. SZLOVENCI ! Primeni dobíte vszigdár rokou vöre, prsztanke vüha- nice i vsze drügo zláto i szrebrno poszoudo. M. FINKELSTEIN dobro BLÁGO, kakti na 319½ E. 3rd Street Bethlehem, Pa. Nájnovejse moude 88 Nout PLAYER PIANO $450.00 Brezi interesa Mí szmo szi tak vönapravili z-fabrikov, ka edno pár velke vrejdnoszti Player Piáne vö z- odámo za $150.00 nizse kak je pa rédna cejna. Mí tak míszlimo, ka ví dobro znáte, ka Goodenough-a garantér k-száksemi blági hodi. Jeli je te zse Instrument, Rolle, ali pa kakoli drügo. Lehki terminus sze tüdi dá komikoli, csi je potrejbno GOODENOUGH PIANO CO. 534 MAIN STREET BETHLEHEM, PA. Telefonerajte numero 812 i mí nas automobil po vász poslemo. Vogrszka piáne soula 710 East Fourth Street Miss Lamprecht Mici je zse vu bethlehemi, naj szvoje so- láre prejk vzeme ino je zacsne vcsiti, steri szo sze do eti mao dáli notri szpíszati vu nyéno Piáne i Popejvke soulo. Nyéno prebiváliscse i soule meszto je pod 710 numerov vu strtom streeti vise Dr. Silver- man zobára kancelaje, gde zdaj zse vszáki dén i vszáko vöro na szlüzsbo sztojí onim, steri nyéno vö navcseno zna- noszt vu nüc vzemejo ino do tá sli knyej vu soulo sze vcsít popejvat ino piáno igrat. Zdaj jeszte dobra prílika za vsze tákse lüdí, kak mláde tak sztáre, steri sze scséjo vcsi- ti na piáno igrati pa tüdi po- pejvati, ár je tou ednouk gvüs- no ka vu zavcsene roké príde- jo tiszti, steri do k Miss. Lam- precht v-soulo hodili. Zdaj je zse eti med nami v- Bethlehemi i eti osztáne naj sze doszta lüdém notri poszve- docsi tou, kak je pripravno, csi jeszte dober zavcseni skol- nik, steri dobro zná na piáno igrati, vcsiti pa tüdi popej- vati navcsiti. Gvüsen je pa vszáki lehko, ka za szvoje plá- csane peneze obilno nazáj do- bí szvoj tao vu vcsenyej. KORINE Nájlepse korine za gosztü- vanye, ali za kaksi koli drü- gi poszeo szamo prinasz leh- ko dobíte za to nájnizsiso cejno i vu nájkratsisem vrej- meni. Prídte notri, gda do vam na korine potrejbcsina. T. M. HOGAN KORINAR 331 South New Street Bethlehem, Pa. Telephone 1879-R JOSEPH CZOPOTH szlovenszki storos 4th & Polk Street kükeo BETHLEHEM, PA Primeni dobíte za nájned- nejso cejno vszeflé Szproto- lejsnye i Letosnye Plátno i lejpe Firhange na oukna. Tak tüdi vszefelé blágo za Moske, kakti Szrakice tak szpoudnyi Gvant i dobre Strunfe. Zavüpavnicke “ Amerikanszki Szlovencov Glász” Reditelsztvo, szposte- nyom naznánye dá cstejocsim, ka, ki szi té szlovenszke novine scsé zapovedati, naj szi je sza- mo pri nasi “Zavüpavnikaj” zapovej i naprej plácsa. Ali ki bi je Zavüpavnikom nej mogocsi bio plácsati, on naj nam notri posle vu Reditelszt- vo. Opominamo nase szlovence, naj vszigdár proszijo odpiszek (nyugto) od onoga steromi za té szlovenszke novine plácsate i poglednite csi na tisztom od- piszki steroga dobite bode tej novin imé: “ Amerikanszki Szlovencov Glász”. Csi bi pa na tom odpiszki toga iména nej bilo, tak te odnász novin tüdi nemrete csakati, ár mi tákse vu znánye nevzémemo, stero mi niti naznánye nedo- bimo. Mi szamo onim poslemo novine i nyim nyigovo plá- csano sumo vu réd zememo, ki do meli tákse odpiszke pokázati, steri szo od Ame- rikanszki Szlovencov, Glász novin szhájajocsi. Amerikanszki Szlovencov Glász novin Zavüpavnikov iména: Bethlehem, Pa. Bölecz András Pittsburgh, Pa. Markos István Simon István 940 Vista St. Newark, N. J. Erbert István 15 Wall St. Steelton, Pa. Kamplin József 583 4th Street Allentown, Pa. Péter Farkas 514 N. Jordan St. New Brunswick, N. J. Louis Koszár 199 Hamilton St. Palmerton, Pa. Doncsecz Jozsef Elizabeth, N. J. Gombotz Ferencz Bridgeport, Conn. Tkálecz István 92 Pine Street Akron, Ohio. Jos. Kalamár Chicago, Ill. Mike Novák 1913 W. 13th Street Szlovenec naj ne bode brezi szlovenszki novin ! KÜNYSZKI KASZLINI LÉDNI KASZLINJE Eto szo nájbougsi Lédni Kaszlinje (Refrigerator) ár dugo drzsíjo léd i nej szo drági. Prídte i pogled- no zdaj gda ji escse na prebéranye mámo. DECINSZKE KOULICA Decinszke Koulica vu vel- kom prebéranyi vu doszta rázlocsni formaj ino fár- baj. Csi je poglédnete vcsaszi sze vam povidijo. Goodman Furniture Co. 305 E. 3rd St., Bethlehem, Pa. AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ 5 sztrán NAZNÁNYE Bethlehemszkim szlovencom szpostenyom naznánye dam, ka szam ZOBÁRO KANCELAJO oudpro, gde szlovencom vszigdár na szlüzsbo sztojim. Od nájprednyejsega vöobszlüzsávanya i nájfinejsega dela sze naprej zagvüsam szlovenszke podpérajoucse. Dr. LOUIS C. ZIEGLER 307 East Fourth Street Bethlehem, Pa. OBVARVAJTE DECINSZKI POGLÉD z-sterov prílikov szle- di doszta nevol lehko rejsite dejte. Pojeb ali deklícska zdobri zglíjanimi ocsálami vu právom vrejmeni sze lezsej vcsí, lezsej spila, jej i szpí boug- se ino je zdravejse dejte. Mí szamí brüszimo glazsojne THOMAS P. CULHANE O. D. OPTIKÁR 107 West Fourth Street Bethlehem, Pa. (So. Side) NÁJDITE SZE ZVASIMI SZPOZNÁNCI VU NEW MERCHANTS HOTELI BETHLEHEM, PA. (4th & New Streets, South Side.) Nájboukse vöobszlüzsávanye. — Primejrna cejna W. E. HOCH, Lásztník. ZA PRANYÉ MASINJE Künszkaposzouda, vszefelé zácsinba, okajeno meszou i vsze KA JE PRI HRÁMI POTREJBNO sze primeni tao fál dobí küpiti. Za prati masinje i poszouda sze ZDAJ za speciálno cejno odájo. Joseph Zrinszki 409 East 4th Street Bethlehem, Pa. J. Louis Bolich Pogrobnik i Balzsamérar 10 E. 4th Street 733 E. 4th Street Phone 803 Phone 1161 Primeni dobíte vszigdár nájhitrejse vöobszlüzsávanye Gda te vu potrejbcsini szemo prídte kmeni i zadovolni te zmojim vöobszlüzsávanyom. Vu potrejbnom vrejmeni eden ton vogelja million dnévov i noucsi odvrné — Nase vogelje je za obrambo prouti mrazi. Ví escse pomlite kaksa nevola je bíla za vogelje lajnszko zimou, — jeli de kaj bougse vu etom leti tou ni eden nevej. Zakaj bi szi vzéli nepotrejbno pripetjé ? Edno pár tonov NASEGA VOGELJA vu vasoj zemenici vász obráni od mraza i od nevar- noszti vu zími, ino vam kram priátelszko naprávi. Eden ton od NASEGA VOGELJA je vecs vrejdno kak pa millon fiintov vrásztva. BETHLEHEM COAL CO. Third & Monroe Street — Phone 882 L. P. Kardosh je prouszen lazs- lívec i zapelávec (Dale od 2-ga sztrána) Ogvüsane szo od toga, ka imenüvani delavci neszebicsno, jedino za strájkare prilozsnoszt szkoncsávajo ino szo szkoncsá- vali szvoje trüdno delo, ino nyigovo csinejnye je nej ma- teriálna szlísnoszt, nego de- lavsztvo vküpnoszti prilozs- noszt vodila. Rávno záto, zoucsi z-szvojov delavnosztjov sze znájvéksov vüpaznosztjov znásajo. Na tom velkom gyülejsi na- zoucsi bodoucsi blüzi 500 zsen- szki delavcov szkoncsa, ka ko- miszijo posle k-Kardosh L. Péteri, ino ga goripozové, ka naj szvoje lazslíve, ogrizáva- joucse ártikuluse vöpoprávi. Bayuk Bros., General Cigar Co., “44” Cigar Co., La Palina Cigar Co. organizejrani delavci i strájkarje. Nazoucsi bodoucse szo edno- glaszno za szvoje szpoznale tou szkoncsávanya porácsanye ino szo z-velkim navdüsávanyom demostrejrale kre Szabó Mi- hálya. Nej konca i duzsine je bilou poukanyi i z-nogámi dünkanyi, gda je Szabó gori precsteo szle- décse szkoncsávanya porácsa nye, stero szo vu velkom racsu- ni poszlüsávci ednoglaszno szprejéli. So. Bethlehem 1924 ápr. 24 SZKONCSÁVANYA PORÁCSANYE Mí, Bayuk. Bros.,. General Cigar Co. i “44” Cigar Co.-e delavci szmo vu znánye vzéli, ka imenüvane kompanije szo nej nágibne do eti mao valáne plácse vöplácsati, nego drzsí- jo sze k-tomi, ka plácse doli vrejzsejo. Vözglászimo, ka szmo mí szamo za prvejse plácse i pou- leg oszen vör delanja vrejmen nágibni vu delo nazáj idti, ino kre strájka mo tecsász vödrzsa li, dokécs nase térgyanye ime- nüvane kompanije ne szpunijo. Bayuk Bros., General Cigar Co., “44” Cigar Co. strájkajoucsi delavci. Potem sze je odebrála komi- szija — kak sze je szkoncsalo —, stere gordánye je bilou gori obiszkati Kardosh L. Pétera, stera je sztála z-dvanáj- szet kotríg, zmejsano z-vo- grszkimi i szlovenszkimi zsen- szkami, dotícsno z-deklinami. Komiszia szi je tak zravnala, ka ga v-Szoboto, áprila 26-ga obiscse gori. Na té dén ga je nej bilou domá. Obdrügim je v-pondelek, 28-ga hodila tá, zdaj je domá bio. Od te komi- szije edna kotriga je tüdi na té dén drzsánom gyülejsi na- prej dála, ka ka szo szkoncsali, stero sze je etak godílo : “Kardosh L. Péter je vu deputáciji prisévse zsenszke prijaznívo szpréjo gori, gda szo notri sztoupile ino vcsaszi edna delavszka zsenszka na- prej dá nyemi, vu kaksem posz- li i ka scséjo. Ali Petek je “nejmi” grátao, pozábo je vogrszki jezik i nej je scseo odgovárjati vo- grszki. Na stero ga edna zsenszka vcsaszi píta, ka kak szi je szpravo tou lejpo vogrszko imé i kak vüpa tákse lagati. Vsze zaman, Petek nedá odgovora. Zdaj pa zacsne edna engliski gucsati zsnyim, potem je zse prisziljeni bio odgovárjati. Zacsno je klifkati, ka on ne píse prouti delavcom i strájki, szamo prouti voditelom, Sza- bó-i, Éberi itd. na stero vu kourosi kricsijo, ka je tou ráv- no zadoszta, csi prouti vezérom píse, stere one lübijo, postüje- jo i steri nyí vodijo, vcsíjo. Na tou je Petek v-tákse csémere priso, ka je zacsno blejáti ko- miszije med szlovenszkimi ko- trigami z-etaksimi recsámi : “Ví gyünci, ví szomárje, csi nevejte moji novin csteti, te szte tak velki norci !” Ali gucsoje escse tákse recsí na strájkare, stere nemrejo presz- táti stamparszke fárbe, sto bi rad znao, naj píta té komiszije sterokoli kotrigo. Na szlejdnye je pa vözglászo, ka on ták- sim. . . . (Tü je zvönréda bláz- ne, prouszne recsí i preklinya- nye nücao.) vigécom itd. nik- sega popravka nede píszao ino je vösztirao cejlo csuporo. Ino zsenszke szo tüdi lepou sle vö, nej záto, ka bi sze ga bojale, nego ka naj na bougsi lüft prí- dejo.” Tou je dála naprej, ka szo opravile i dokécs je ta zsensz- ka tou gucsala, nazoucsi bo- doucse zsenszke szo sze szme- jále i csemeríle na Mokroga Peteka i vmejsz krícsale etak- se recsí : “Pfuj !”, “Szvinya. grda !”, “Le vele !” itd. Z-to- ga szi zdaj tüdi lehko példo vzemejo nej szamo strájkajou- cse zsenszke, nego poprejk vszáki szlovenec, ka sto je Moker Petek, ka je za sztvári tou vu cslovecsem kejpi. Gda ga stoj naprej jemlé, ka naj poszvedocsi tiszto, ka píse ali naj poprávi vö, te nyim pravi, ka szo gyünci, szomárje, norci, steri nevojo nyegove novine precsteti. — Linden Street : tou je vas vrli Petek ! SZLABO VÍNO I PÍVA Csi duzse, vszebole sze povéksáva tiszti poszláncov racsun, steri szo vu znányi toga, ka je prohibicianszka právda vu vezdásnyoj formi neobdrzséesa. Po ednom washingtonszkom glásenyi 59 poszláncov rejcs zdigne pouleg dovoljenya szlaboga vína i píve. Persze trno je nemogocsno, ka zoucsi vszá- koga politicsnoga boja szvoj cil doszégnejo, ár szo szühe prilozsnoszti escse prevecs mocsne vu Ameriki, ali tak tüdi trbej záto za potrostá- vajoucsi prikáz zglédnoti njigovo pametno gíbanye. Nej je dobra tiszta práv- da, stera sze neracsuna z- cslovecsov naturov. Ino prohibicionszkoj právdi je rávno tou nájvékse zmenka- nye, ka cslovecso naturo zvön pazke povrzse. Vu lázslívoszt sztira tákse tüdi, steri szo ovak sztanovitni bilí, za právde prelomlence naprávi tákse tüdi, steri szo do eti mao vszigdár postü- vali právde. Stero tou pítanye escse bole za zsalosztno formáli- va, tou je tiszti násztaj, ka med pozvánimi szühimi je tüdi trno doszta táksi lüdi, steri na szébe gledoucs ne- drzsíjo za duzsnoszt prohi- bicionszko právdo notri zdr- zsati. Vodou predgajo, ali víno, tém vise Whisky pijé- jo. Ráj whisky, kak víno. Ino toga prikáza náturno naszledüvanye je tou, ka vu Ameriki zse na millione szégne právde prelomlencov racsun. (Dale na 6-tom sztráni) Csi lübite zsmajno jejsztvino tou szamo vu “Petöfi Restaurant”-i 429 E. 4th Street, dobite Zouszedni sztoli za zsenszke Cejna je nájrednejsa. Rédno vöobszlüzsávanye Kosta sze dobí poprejk plá- csano na cejli mejszec za nájrednejso cejno TÓTH MARGIT LÁSZTKINYA Michael Palásthy 827 E. 4th Street BETHLEHEM, PA. Oprávlam vszeféle lekte- risko delo z-garantéranyom Primeni sze dobijo nájbougsi globi v-poszvejte i szaksa lekteriska náprava, stero sze pri hrámi i biznici nüca. PODPÉRAJTE tiszte store steri glasüjejo v-nasi novinaj Jedíni trzsci Aunt Polly i divatni Stout Obüteli za Zsenszke. — Nega tak velke ali tak mále nouge, ka bi mí nej mogoucsi bilí Obüteo dati. Velikoszt: 2½ do 12 numere sürki i vouszki. M. E. Kreidler i Szinovje NÁJPOSTENEJSA OBÜTELI BAOTA 17 East Third Street BETHLEHEM, PA. SPECIÁLNO Vszigdár ospícseni klabájsz- je (Ever Sharp Pencils) i nájbougsa za píszanye péra sze zdaj dobíjo trno fá. Cejna je püscsena ⅓ Vszáki, kí je potrejben na dobre péra i klabájsze, naj szi zdaj küpi. Lehigh Stationary Company, Inc 14 West Fourth Street Bethlehem, Pa. (So. Side) 224 — Vözosvicas csloveka, — kamarás prijátel: za tákso sumo bi sze nakano na koj. — Más kakse vözgucsanye ? — Mam ! Csi bi sze Aladár nej zselo pod tvoje ocsinszke perouti, k-tesztouvi bi sze obrno. — Rávno tou nevörjem, — pojeb páver scsé bidti vu vármegyővszkoj hizsi, dokécs sze pred tesz- touvom za ne odvísenoga prikazsüje. Tou z-tesz- tovni rejcsi razmim. Glávno pítanye je tou, csi moj szin má postenyá sze doszégajoucsi dug, z-sterim ga lehko sztísznemo ? — Zavüpaj na méne, vu steroj vöri zselejs, vu moji rokaj mam píszmo. — Pétdeszétjezér rajnski primeni tüdi gotovi sztojí, goszpon drzsélszki komiszár. — Preporácsam ti mojo szlüzsbo, goszpon fő- ispán. Vütro predpodnévom pri Aladári bodem, tí pa boj tak prijaznívi sze domá zdrzsávati; ár jasz goszpodícsi od sészt vör zdihávanya vecs ne niham. — Troustas sze, sztára csonta ? — Píjem szam od veszeljá, prijátel. Na mojo sztaroszt, znás, jasz bi nikaj, — prekléto navolécse je kelnarov “Herr von”-e poszlühsati. — Oh. csi bi moj szin telko amibicije meo, szkázala bi sze Hegyfalussyova zvejzda. — Mirovno lehko szpís, prijátel, — riba sze lüjcsa, csi vu voudi lovíjo za nyou. Vej vözgrábimo na szübo, zgrabim ga, kak ürgyeca: vütro etaksega hípa de vu mojoj prgíscsi, Kérgessy je nej sou vö z-hizse, — bojo sze sziro- mák, ka bi ga stoj escse ednouk za “Herr von”-a titulejrao ! 221 vrszt nájvecs nasi ocsévje, ino dokécs szmo sze mí bojüvali z-szouszidnim pogánom, za tou je juzsna i szeverna Europa civilizácije blagoszlov vzsívala. Tiszti prestímani, kí szo z-nanosztvenoga zselejnya sli vu zvönejsnye országe, ka naj sze dobroga na- vosíjo, z-szramotov szo prisli nazáj domou z-onov z-nanosztjov, ka Vogrszki ország za medvecski or- szág imenüjejo, gde velki goszpodje prebívajo i cslo- vecse forme divjácsina, stere za stirideszét forínto- sov je szlobodno bujti. Zatajécsi je bio szvejt, ino hvála Bougi, k-nesz- memoszti z-vrejdnim premocsüvanyom szmo za sti- rideszét lejt szkousz doprineszli csüdo, ka szmo szkoncsali razdelitev ino vu edne vrejdnoszti jusi szmo bratovje grátali. Na szvojo díko segavi Fran- cuski ország je z-jusom ládajoucse bukno, — jus je vu tiszti grob szpadno, vu steroga szo pravicsne szünoli. Vogrszki plemenitás je na gizdávi povedo doli, ino z-tém je poszvedocso notri, ka je nájbole vrejden bio na tiszti odícseni ideál, ka je on lehko bráno krsztsansztvo prouti pogánszkoj csrejdi. Vu tak velkom pörgarszkom boji pokorno szpomenémo, ka je právdo edne familije kotriga bránila, — familije je bíla díka, ino ka je drügi vrejmena na oltár nájdebelejsi falat djao gori. Kamarás je pred Kérgessy-ovom prebiváliscsom sztavo kocsüj, ino sze je pascso notri, ka naj tanácse proszi od Kérgessy-a. Te sztári cimbora je z-velkov prijaznívosztjov szpréjao szvojega gouszta. Sztarec je na rejtki sztoupo ni tou prebiváiliscse. — Bisztre pámeti pajdás, k-tebi szam priso po dober tanács, más escse kaj vu szvojoj pislívoj glávi ? 6 sztrán AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ ZAHVÁLNOSZT Vöpokázanye oni darüvnikov iména, steri szo dobrovolno darúvali vu sztári kráj na Gornyo Szlávecsko cérkev. Küzmits József ledicsen, Szerdice . . . . . . $5.00 Szkledár Ferenc z-zsenov, Szerdice . . . . . . 5.00 Váletz János, Szerdice . . . . . . . . . . . . . . . . 5.00 Rogan Ferenc z-zsenov, Szotina . . . . . . . . 5.00 Huber Györgya zsena z-decov, G. Szlávecs 5.00 Czelec Ferenc z-zsenov, Vlecséslavce . . . . 5.00 Szkledár Mihály z-zsenov, Szerdice . . . . . . 5.00 Huber György, Gornye Szlávecse . . . . . . . 5.00 Huber István z-zsenov, Gornye Szlávecse 5.00 Novak Alajos z-zsenov, Küstanovci . . . . 3.00 Sebjanits János z-zsenov Martinye . . . . . . 3.00 Szukits Károly z-zsenov, z-Dolícsov . . . . . 3.00 Huber Alajos ledicsen, Gornye Szlávecse . . 3.00 Bertalanics József z-zsenov, Nuszkova . . 2.00 Bertalanics Anton z-zsenov Nuszkova . . . . 2.00 Simko Imre z-zsenov, Rogasovci . . . . . . . . 2.00 Mihálics István z-zsenov, Gerécsovci . . . . 2.00 Gaber István z-zsenov, Szerdice . . . . . . . . 2.00 Rájber József, Gonya Lendava (Grád) . . 2.00 Felkár József z-zsenov, Sztáyvovci . . . . . . 2.00 Bájzek Terézia z-familijov, Sülinci . . . . . . 2.00 Kozár János ledicsen, Borecse . . . . . . . . . . 2.00 Kozár Alajos z-zsenov Borecse . . . . . . . . . 2.00 Zottar József z-zsenov, Grics . . . . . . . . . . 2.00 Sulits János z-zsenov, Gornyi Szinik . . . . 2.00 Török György z-familijov, Gornyi Szinik 2.00 Szukits Ferencz z-zsenov, Martinye . . . . 2.00 Szvétecz János z-zsenov, Trtkova . . . . . . 2.00 Lábritz Mária z-familiov, Gornyi Szinik . . 2.00 Szukits István z-zsenov, Martinye . . . . . . 2.00 Szkledár József z-zsenov, Szerdice . . . . . . 2.00 Kocsár Ferencz, Szotine . . . . . . . . . . . . . . . 2.00 Huber Terézia ledicsna, Gornye Szlávecse 2.00 Bokán Ferenc z-zsenov, Vidonci . . . . . . . . 1.00 Kozár Lörinc z-zsenov, Martinye . . . . . . . . 1.00 Szukits Ferenc z-zsenov, Martinye . . . . . . 1.00 Horváth Imre z-zsenov, Gornyi Szinik . . . . 1.00 Sáfrá Ádam, Sztányovci . . . . . . . . . . . . . . . . 1.00 Mesics István ledicsen, Maránovci . . . . . . 1.00 Bájzek István z-zsenov, Gornyi Szinik . . 1.00 Felkár Sándor z-zsenov, Sztányovci . . . . . . 1.00 Simon István z-zsenov, Neránovci . . . . . . . . 1.00 Gaber Ferenc ledicsen, Szerdice . . . . . . . . 1.00 Kertsmár István ledicsen, Norsinci . . . . . . 1.00 Kiszilák Mihály z-zsenov, Dolicsi . . . . . . . . 1.00 Ruzsics József z-zsenov, Nuszkova . . . . . . 1.00 Váletz Ferenc z-zsenov, Nuszkova . . . . . . 1.00 Horváth Ferenc, Gornyi Szinik . . . . . . . . . . 1.00 Markos István, z-zsenov, Vérica . . . . . . . . 1.00 Braunstein Ferenc z-zsenov, Gornyi Szinik 1.00 Lábritz Károly z-zsenov, Gornyi Szinik . . 1.00 Veber Mátyás z-familijov, Gornyi Szinik 1.00 Bunderla István z-zsenov, Matyásevce .... 1.00 Kertsmár István z-zsenov, Petrovci .... 1.00 Kovács Mátyás z-zsenov, Gornya Lendava 1.00 Huber Ferenc ledicsen, Gornye Szlávecse 1.00 Horváth Ferenc z-zsenov, Gornyi Szinik . . 1.00 James Henring rodjeni Pitts. Mantckester 1.00 Joseph Zimmerman rodjeni Pitts. W. Etna 1.00 Szvétec József z-zsenov, Trtkova . . . . . . . 1.00 Kozár Ferenc z-zsenov, Martinye . . . . . . 1.00 Rogán József ledicse, Trtkova . . . . . . . . . . 1.00 Inasics Rozi z-familijov, Trtkova . . . . . . . 1.00 Bédek Károly z-zsenov, Borecse . . . . . . . 1.00 Zsohár Ferenc z-zsenov, Dolicsi . . . . . . . 1.00 Andrási István ledicsen, Martinye . . . . . . 1.00 Vidonya Kristina z-familijov, Rogacsevci 1.00 Christman Károly z-zsenov, Trtkova . . . . 1.00 Christman József z-zsenov, Trtkova . . . . . . 1.00 Fártek Sándor ledicsen, Trtkova . . . . . . . . 1.00 Kardos János z-zsenov, Kükecsko . . . . . . 1.00 Rogan István sztári, Szotine . . . . . . . . . . . . 1.00 Embersits Ferenc z-zsenov, Trtkova . . . . . 1.00 Weiner János z-zsenov, Martinye . . . . . . .50 Bájzek Vendel ledicsen, Gornyi Szinik . . .50 Kozár János z-zsenov, Martinye . . . . . . . . .50 Szukits Vendel z-zsenov, Martinye . . . . . . .50 Mőrecz Károly ledicsen, Puconci . . . . . . . ..50 Vszevküper $139.50 Tak zdaj vszi darüvnicke prímlite lejpo zahválnoszt vu nájnom i tak tüdi vu Gornyi Szlávecskoj fari iméni. Nadale pa proszim vsze tiszte postene szlo- vene, do steri szva nej mogla prídti i gori nájd- ti, nájmre vu drügi várasaj prebivajoucsim, ka eta mála sziromaska fara vsze amerikanszke szlovene na pomoucs zové i od vász pomoucs zselej, záto, ár je moucs szlaba, ali szila je pa velka. Záto pa csi steri má szmilenoszt i je mo- goucsi darüvati, gdakoli lehko posle na ete szpodi napíszani Atresz: Steve J. Huber 1419 Spring Garden Ave. N. S. Pittsburgh, Pa. Zdaj escse ednouk povejva lejpo zahválnoszt darüvnikom i osztáneva z-pozdravlejnyom Novák Alajos, Huber István. Speciálnoszti po Vüzmi $1.25 Mocsni dományi förtoji... 98c $1.25 i $1.50 Deklinszki 8—14 i 2—6 oblejcsi 98c $1.50 Pojbinszki za pranyé gvanti.98c $12.00 i $13.50 Zsenszki Kaputje.$9.35 Dupliske Security (erdécse) ali Merchants (szíve Stempline dobíte, csi eto glásenyé notri prineszéte. BRONK’S 833 E. Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa. Dobro blágo i niszika cejna Cigár-fabricski delavci! Csi nescsete za gládno plácso delati, morete sze organi- zejrati ! Z nemáratnoszt- jov nigdár nedoszégnete cíla ! GDA DE VAM POTREJBCSINA NA POHISTVO, KÁRPETE ali KÁHLE prídte kmeni i vidli te, ka te zadovolni, kak zblágom tak z-cejnov HARRY KRUPP 843 E. Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa. Phone, Cedar : 4135-M 222 — Dvajszti lejt mo mlájsi vcsaszi, lübléni prijá- teltel, ka sze neszpozábis z-méne. — Volou bi meo na réd povedati nájmre od mlá- di lejt pripetjé, ka naj ti dobro volou szprávim, po- beri sze vküper sztári. — Razmim, — Hegyfalussyovi na készno szvojo sztaroszt, kak vözgorejna lapica, escse ednouk ple- mén vrzse, prvle kak vözaszpí, — kákse pripetjé scsés ? — Vej na szlejdnyi del, — escse je odzaja vrá- gometíja, ficko, — prvle nikaj csednoga. — Pune vüja mam, moj drági, szedi szi doli, — gucsi pokorno, v-kom szi sze zadrgno ? — Goszpoud szam bio vu cejlom mojem zsítki, goszpodszko je bilou cejlo moje pokolejnye, ino doszégnem, ka de moj szin páverszki apostol. — No, nej szploj, prijátel, — zamerka Kérgessy, — szíva krv ne gráta zeléna, gvüsno lehko povém, ka tvoj szin z-árendásovi penez ne trosi, ino ka szam vu blízsnyem na tákseféle cílao, na tou je tak szko- cso, ka csi bi v-hizsi bilí, vö bi vdaro plafon. — Tou pa jasz povém, ka nyegov dohotek na polovico ponízsam, ino goszpodics dvá konya lehko vöodprezsé z-stiraj. — Hohó !... tou je debeli spájsz. — I trno oumoren. — Nepozábi prijátel, ka je tvoj szin Hegyfa- lussy, koga nemres szünoti tesztouvi na sinyek, ka ga naj meszto tébe vödrzsí; ár do sze z-tébe szmejá- li vö — Pravi Kérgessy, na szvoje zavézanye misz- lévsi. Na tom sztráni bi Kérgessy glaszno troubo. — Sto bi sze szmejao ? 223 — Obprvim sztári árendás; ár bi tou pravo, ka szi szvojega szinü na sinyek posztiszno tisztomi, steroga brat je nyemi vu vüja dao vcepiti birkecse bobinke. . . Poumlis, tou je neprijéten spájsz bio. — Ka pa obdrügim ? — Obdrügim bi pa Aladár lehko meo káksi pos- teni dug, steroga bi vöplácsati nej mogao, ino z-toga bi bíla cifraszta klajfa, od steroga bi na prvom sto- ki csüdne spájsze csüo. — Tiszti posteni dug bi prejk vzeo. — Gratulejram ti sztarec, — vu ednoj sumi rávno pétdeszét jezér rajnski. — Szpravi szi vroké, vcsaszi vöplácsam tebi, ali zgvüsnim vözvézanyom, csi scsés pomágati. — Nálezsno csákam tvoje vözvézanye. — Odeberé szi goszpodics med ocsom ali tesztou- vom. Naznánye bi nyemi dao, ka z-politicsnim baka- sztrejlanyom hejnya, — ino té nyegvomi tesztouvi odíde vola politizejrati, — potem dácsno pítanye vu nasem vármegyővi, za tém pa vu szouszedni várme- győvaj bukne. — Tak bi ti notri gvinao tej pétdeszét jezér rajnski na csíszti, ár korteski cejnik escse vecs kosta. — Pridátek tüdi má, prijátel, precsti eto písz- mo, főispánszki sztolec i szkrivnoga tanácsníka rang vu zsebki mam. — Skoda, ka je escse edno píszmo nej píszao kancellár. — Z-recsjouv escse me zagvüsao, ka csi tou dácsno pítanye sze mi poszrecsi znicsiti, titulo ali csészt szi lehko odeberém, na príliko: ednoga drzsél- szkoga komiszára szlüzsba bi sze vcsaszi szpráznila: tak sze vídi ? Pittsburgh, Pa. i Krajína Zavüpavnik: Markos István 940 Vista Street, N. S. Pittsburgh, Pa. Szlabo víno i píva (Dale od 5-ga sztrána.) Csi bi vu politikusaj rej- szan prípravna sztanovi- toszt bíla, te bi bátrivno i zdrzno lehko pokázali na tiszto organizejrano szkaz- lívoszt, stero je prohibicion- szka právda z-amerikanszki lüdi millionov vöpokázala. Ali véndar je véksega pres- tímanya vrejdna szkazlí- voszt, kak pa edna liberális- ka pítvinszka právda ? Jeli je vrejden véksega prestí- manya táksi cslovek, steri právde z-prelomlenyom pijé whisky, kak pa tiszti cslo- vek, steri szi dopüsztí po postenejsoj právdi vcsászi szlabo víno ali pívo vzsívati ? Szamozvodnoszt je tou potrdjávati, ka sze je piján- cov racsun ponízsao vu Zdrüzseni Drzsélaj od tiszti mao , kak je prohibicionszka právda vu zsítek sztoupila. Statiszticsni pridátki, biro- víszki protokollje, policájsz- ki centrálov vöpokázanye prouti povejo tomi potrdjá- vanyi. Tiszta právda, stera szlabo víno i pívo dovoli, na doszta véksi haszek bi bilou Ameriki, kak pa sztou per- centna prohibiciszka práv- da. Telephone Cedar. 8131-B N O V Y ’ S CAFÉ & RESTAURANT Cor. Madison and Peralto Sts. Pittsburgh, Pa. Postüvani Szlovenci ! Sztavite sze pri John-i na kükli, ár tam dobíte nájbougso jejsztvino i pítvino. Vszáki szlovenec bo- de z-nájlepsim postenyom vö- obszlüzseni John J. Chapman, lásznik. Vi dobite primeni kü- piti vszákse féle nájbokse Cigáre i Cigaretline, steri szo sztoga nájboksega do- hána naprávleni. Jasz tr- zsim to nájprednyejse blá- go, naprebéranye vu vszáksem iméni. Tüdi vu toj nájlepsoj posztávi decinszko spilo dobite primeni küpiti. FRANK EMBERSITS 923 Chestnut Street N. S. Pittsburgh, Pa. Primeni dobite naj bokse blágo za rédno cejno. Pridte vu S. M A L L I N , Vörarszko bauto. 729 E. Ohio Street, N. S. BITTSBURGH. PA. Szprotolejsnye Odpéranye ! Vszefelé Moske i Pojbinszke Szprotolejsnye Gvante mámo vu nájnovejsi moudaj i formaj Moske Gvante Szpodjen Gvant Moske Zgornyekapute Sapke Szrakice Zsidene Strunfe Kolapose Pojbinszke Gvante Holsztike Pojbov dezsdzs Pláscse Mí szmo vam vszigdár krédi pokázati nase blágo Jeli mo meli szrecso vász videti ? Joseph Patz MOSKOV I POJBOV BAOTA 829 East Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa. Dupliske Erdécse ali Szíve Stempline dobíte z-etim glasenyom T. N. HOFFSTOT. Szednik GEORGE G. SCHMIDT, Peneznik T. W. FRIEND, Podszednik H. J. C. BREKER, Podpeneznik Penezna Vrejdnoszt $200.000.00 Cejlo Imánye $350,000.00 NATIONAL BANK OF AMERICA 709-711 East Ohio Street Pittsburgh, Pa. Safe Deposit Box-e sze dobijo z-Árende 4% Interesa plácsa na sparavnoj sumi PEOPLE MEAT MARKET JOSEPH FELKÁR, Lásztnik. Szlovenci, ki szi scsé dobro frisko meszou küpiti, on sze naj obrné vu mojo mesznico, gde sze dobi szákse féle frisko meszou za rédno cejno. 849-851 E. Ohio St., N. S. Pittsburgh, Pa. Telefon Cedar 9529 Vszigdár dobro i rédno bodete vöobszlüzseni, csi prídete vu moj Hotel, ár primeni dobíte tou náj- boukso blágo za nájrednejso cejno. Horvatski i Szlovenszki Hotel Matt. J. Bestic, lásztnik 834 E. OHIO STREET N. S. PITTSBURGH, PA, Naznánye dam vszém szlovencom, komi de potrejbno na Pogrobnika, on sze naj obrné kmeni, gde dobi naj bole postenejse vö obszlüzsenye JOSEPH A. PAPPERT, Pogrobnik. 711 Lockhart Street, N. S. PITTSBURGH, PA.