f r
KRAJINA
Versztveni,: poHtiesni i kulturni tiédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Szhája vszáko nedelo.
Naprej placsilo:
leta 24.,
V-t 12., meszecsno 4., V zvün-Sitvo 70 , V Ameriko 8Ü Dinare za edno leto.
j Megjelenik minden vasár-i nap. Előfizetési ára : V2 évre |24, l/4 évre !2, I hónapra 4., Külföldre 70 , Amerikába 80 Dinár évente.
Reditelsztvo i opravnistvo Szerkesztőség és Kiadóhivatal MÁRKISEVCI p. M.-SOBOTA
Rokr.piszi sze eszi posílafo i sze ne vrnéjo. — Kéziratok idekiil-dendők s nem adatnak vissza.
Cejna inseratov za □ cm:
Izjave, posziano, odprta písz-ma 150 , réden veliki 1— máli ogiász 0 70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt_
Hirdetési árak négyzett cm.-ként: Nyiittér és hasonlók I 50, rendes hirdetés 1-—., Apró hirdetés 070 Din. és az illeték. Többszörinél engedni.
rtejnye na Küzmicsa ouszvetek
i pogléd v-nistere novine.
Na Küztnics Sfevana, prvoga vend sziovenszkoga piszáteia drzsáni 200 lejtni szpoumenka ouszvetek je priliko ponüdo, da Jugoszlávie rázlocsni novin piszátelje sze szpomenéjo z-Prekinurcov jezika. Vsze novine sze z-Küzmicsa pouleg nyegove vrejdnoszti szpomenéjo i konstatejrajo, ka je vendszlovenszkomi jeziki on dao tejlo i v-piszátelsztvo posztavo. Té jezik je med jűzsnimi szlovenszkimi jezíkmi korene zouszebne dou, z-zouszebnimi lasznotami, sztári vendszlovenov jezik. Steri má szvojo koreno vecs szíoulejtno literaturo, steri je prejk jezeroiejt v-szvojoj korenoj sztávi po szvojetnmálom národi, no csi je| od drügi narodov okouli bio zagrajeni, gori obdrzsáni.
Pri toj priliki sze „Slovenskomi Národi" ngvídi, ka je szpoumenk&Jáble napíszek po Küzmicsa i nej po szlovencov
pravpíszi, napíszani, tou právi, ka je z vogrszkimi píszkmi (literami) napíszani; (tak da bi nebi znao, ka mí sz'ovenje vszi i vougri i nájszledi nemei, nadaie francúzi, anglisje, vszi latinszke pís/.ke nücamo) ne-vídi sze nyerni ka je edna deklamátia i peszem vu vorszkom jeziki naprejdána. za steroga volo tak píse: ka szo té szvétek oszkrúnili. Na tou telko odgovorimo „Slovenskomi Národi", ka bi szpoumenek te bio oszkrú-nyeni, csi napíszek nebi v-táksem jeziki i z-táksimi píszki píszani v-steroin i z kaksimi je Küzmics píszao i kaksega mí jucsímo. Ka sze pa dosztájá programma onoga íáia, ka je edna deklamátia i peszem vu vogrszkotn jezi i dán a naprej, odgovorimo, ka je té szvét k evangelicsanszka sinyoría, kak verszka obcsina drzsála i da sinyoríe eden tál z-vogrszki vernikov sztoji, je dúzsno büou tém tüdi nika ponüditi, ár szo z-szlovenszkoga naprejdánya tak uejrazmili nika. Tou pa dobro známo, kaj oni tüdi postűjejo Küzmicsa, kí je nyi-hovim veredományim na materszki jezik doj obrno szv. píszmo i záto szo v-tak lejpom racsúni bili riazoucsi i szveííli Küzmicsa szvétek. Skoda je bilou tak „Slovenskomi Národi" od sovinistva griáno, tak nalehci: z „oszkrúnili" recsjouv ne vrejdno szouditi. Táksa netrplívoszt vecs skoudi, kak haszni szlovensztvi Csi bi vougri tak netrplívi bi!í proti našemi jeziki, ka rníszli S. N. jeli bi on najsao zdaj brate prejk More?
V Mőrszke Krajine v-24-toj numeri sze Halász Pápics Lajos novinar tüdi szpo-mené z-Küzmicsovoga ouszvetka, porácsa i tanácsiva vendszlovenszkim piszátelom
naj sze biízsajo k-szrb-horvatskomi, naj tühinszke recsí odmeníjo ztém jezikom, steri je Jugoszlávie gedro i nájvecs lüdi ga v-drzsáví guesí po sterom de mogoucse doszégnoti jezícsno i tiárodno vjedínanye. Nescse on, píse nadale, ka bi sze prejk-murszki jezik znícso, kak krájnei, kí szo ga na szmrt oszoudili, nedrzsí ga za , gnűsznoga, kak tej. Vrejrnen nihá, da po íejtaj sze té szád dozori i szam od szébe szpádne v-krílo Jüzsne Szlávié
No na tou telko povejmo, csi vszi národje Jugoszlávie: szlovenci, dalmáti, albáni, macedoni, csrnogorci, bosnyáci, ; hercegovinci, bunyeváci szvoje jezike tá- j nihájo i gori vzemejo szrb-horvascsino, ; teda znábidti mo je mí tüdi naszledűvali. Teda sze po vecs sztotinaj jezícsno vjedínanye má szpuniti — a!i szíiov nigdár nej!
isztina, ka bi mí predesztinálivani bili sze k-horvátotn príblizsávati nájprvle, tou nam jezerolejtne tradície, zsnyimi do-tíkanye diktáliva, Isztina, ka szmo z-hor~ váíi i szrbtni bili vu zvézi, dotíkanyi, v-vérsztvenom tíivárisívi jezeroiejt, nas jezik tüdi nájbüzse k-nyihovomi sztoji. V-hor-vatsko i v Slavonio szo hodili nasi ocsáci krűh i pejneze szlűzsit cseresz lejt; doszta sztoujezérk pejnez, doszta sztotin metrov sziija szo od tísztec pripelali vszáko leto; doszta nasi iűdi sze je tá odszelilo j tam má dobrobodoucsnoszt: tam tá i od tisztec je slo trsívo, náirnre zsivíno szmo radi tá hodili köpüvat: konye, jünce. krave, szvinyé. Varozsdin, Zágreb i drűga rnejszta Ziiuony i Zagorje je prednami tak poznano, kak Szobota, Kermedin, Monoster, Rad-gonya, Lendava i Csakovec. Horvátje, szrbi nász tüdi dobro poznajo, véjrn je vu vogrszkom országi doszta szrbov i horvátov zsivelo t zsivé. V-vecs mejsztaj i v-Pesti szrbszka pravosziáv gmajna ieszte — v-bratinsztvi szmo zsiveli zsnyimi. nej szo nász ponizsávali, nas jezik szo nej drzsaii za gnflsznoga-
Proitomi sto je znász kaj znao od krájnszkoga, od Ljubljane, od Primorja? Z-geográfie szmo telko znali, ka jeszte krajnszko, jeszte Primőrje, ali kak szo oni nej znali odnosz, tak szmo mí nika nej znali tüdi od nyíh. Hodili szo bár prinász tak zváni resetárje, poszoudo noszécsi loncsárje, stere szmo mí za stajarcc stí-mali. Trstva sztno tüdi nej meli zsnyimi. Od nász je v Ljubláno niscse nej hodo po blágo. Od nász sze je v-krájnszko niscse nej odszelo. V-stajarszko szamo nikáki. Csi glih v-Europe v-doszta mejsztaj
i v-Ameriki, obszeljeni nasi liidjé jesztejo i vsze povszédik pošteno obsztojíjo — v-Krajnszkom ga nenájdes! Ka bi iszkao tam? Vcséla ne széde na táksi cvejt v-ste-rom nega medü.
Trianonszkoga míra závezek nasz je k-Jugosziávii prikapeso, zdaj szo krájnei vcsaszi vu nász na brate naisli, radi szo sze k-natn pridrűzsilí, ár k-presztrejtomí sztoli oni radi szédejo, tak právijo, ka szo nász gori oszloubodili, po pravici je pa tak, ka szo sze oni od bürokracie osztrá-kov rejsili, mí szmo pa pod osztrászko právdo i ravnanye djáni. Pouleg trianonszkoga záveszka bi sze mí po prvejsi nasi znáni zákonaj mogli ravnati, dokecs drzsáva nenaprávi vu szlovenszkom dűhi zákonov, ali nász dönok po osztrászki ravnajo, steri mí nepoznamo.
Nas jezik za gnűsznoga právijo i szvojega pritiszkávajo na nász, tak szle-píjo szvejt, ka je tou eden jezik, szamo, ka mí pokrajnom guesímo, ali csi znász stoj szlüzsbo, ali csészt proszi, te je to nájprvo, ka právijo: móres z-jezika izpit (ekzámen) djáti. Te je vcsaszi nej eden jezik. Gda oni kaj scséjo, te szmo edni, csi mí kaj scsémo te szmo nej. Táksa je tá bratsina. I csüdűjejo sze, ka ji Prejk-mörci ne noszijo na rokáj. Csi sze v-ed-nom, drűgom táli touzsimo, te szmo rebellisje, magyaroni. Vszáki národ Jugoszlávie szlobodno nüca szvoj jezik, v-souli, v-kancalajaj — nám szlovénom je v-nasoj szlovenszkoj domovini szvojega szloven-szkoga nücati nej szlobodno. Persze tou v-Beográdi nevejo!
Dr. Korošec je v-Celji, kak tou „Morgen" zágrebcske novine pišejo, pravo: mí nasega lejpoga Prejkmurja nikomi ne-püsztímo, ár je tou nasa zsítnica, po szlovenszkom: zsívisa kámra. Z-toga govora, kak szkousz mráka sze vídi nikse szkrivno namenyávanye, stero sze za kuliszami kűha, od steroga mí nevejmo. Naj sze küha, mí mo radi csi sze kaj dobroga szkűha.
Halászaj Pápics odzgoraj imenüvano píszanye dr. Koroseca govorejnye. tak da bi nika malo poszvejtilo, ka nikák drűgi tüdi scsé, ali je pa steo meti lejpo Prejk-murje. Nad tém sze pa necsüdűjmo, vejm Krájnei májo nájménye vrejdnoszti, ka je ono k-Jugoszlávii prikapcseno, v-tomtáli sze nemrejo na zaszlüzsenoszt zezávati. Ka je jugoszlávia nasztánola, za tou szo drűgi tocsili krv. Dr. Korošec escse právi: Nam
ni szrbszkoga, ni horvatskoga ravnanya nej trbej — nam autonomijo trbej. Csüden gucs je tou, nej nyerni trbej onoga hístva, steroga je on navdüseni sztarisína bio.
Persze autonomijo scsé krájncom, mí szmo tak nika nej! — Oh nej! — Szmo tüdi nika: Zsívisa tómra! V-tom pravico má dr, Korošec. Víditno keiko zsaioudcov sze eti hráni. Gde bi tej najsli zadovoíscsino zvön nász? I ka szo nam prineszli za vsze tou Na tou bi radi odnyíh doubili válasz. Jeli szo natn vu vérsztvenom, ali v-drűgom dugoványi kákso rekompezátio dáli? Bogtne csi nedte polagali kravi, szamo te jo dojili, zagvíisno vam hitro preszehne! Gde dobijo oni prázni zsaloudci zadovolnoszt, csi Prejkmörszka krava nede dojila? Od toga sze boji dr. Korošec tüdi!
Van erkölcsi törvény,
mely szerint egyesek egyéni nézetét tisztelni kell, mert az az ö egyéni meggyőződése. Van aztán a törvényhozó testü'ett által hozott törvény, mely a szabad szólási jogot biztosítja minden embernek egyformán. Tehát két törvény, melyek egyike a másikát semmiben sem változtatja meg, az az, hogy egyike a másikának támasza, de sohasem olyan j mértéken, mint azok adta jogot némely egyének ! kihasználni vélik.
i
Ha az. ember több lapot átolvas, mindig | talál bennök a mi pikáns, nevetséges, avagy szomorú. Végeredményben azonban akármilyen legyen, csak arra vezethető le, hogy rendesen egy—egy ember rögeszmélye, melyet vagy azért irja, hogy ő maga is nevessen rajta, tehát saját kedvtelésére, vagy idegei élénkebb vibrálásának elő-segiiése, vagy pedig behizeigéséért, nem törődve avval sem ha a népek millióinak, mint Isten általi testvéreinek örökéletükre nyomort szerez is Az ilyen emberek csak a szabadszólás jogának törvényét veszik igénybe, az erkölcsi törvényt sutba vetik, ,nely tulajdonképpen kellene, hogy vezesse, ha tiszta lelkiismeretükre hallgatnának.
Nem lehet csodálkozni, — ez az emberiség j gyengéje. Nem, annál is inkább nem, mert a tanító, aki állásnál fogva az* erkölcs törvényét teljes valódiságában kellene, hogy nevelje a népbe, nem veszi figyelembe az erkölcs törvényét, hogy kívánjuk akkor a neveltjeitől. Ha már itt kezdődik a demoralizáció, akkor annak teljes bekövetkezését rövidesen várhatjuk.
Vegyük kezünkbe a »Naš Dom« juli 28-ki számát ott látni fogunk egy »Peter Domačin« aláirásu vezércikket. A cikkírót ismerjük álnevéről is, ki egy »Prekmurjei« születesü tanító s bár a magyar éra tanítója, mégis erősen exponálja magát a »Bácsmegyei Napló« jul. 8. számában megjelent Prekmurjei vonatkozású cikke miatt, melyből az ugyanazon lap második cikke maga is megállapítja a Prekmurecek „madzáron"-ságát, mint a hogy a cikből tényleg csak az rí ki.
A t. tanitó cikkezését, mint nézetét tiszteletben tartjuk, ezúttal nem bolygatjuk. Csak arra figyelmeztetjük, hogy némely hevesebb vérű »slávok« minden Prekmurecet kivétel nélkül tartják madžaronnak, tehát ne vágja maga alatt a fát, miután kegyed is Prekmurje vére. Vagy mint prekmurec legalább is ne adjon személyével még több jogot a „madíaron"-ság használatára, melynek használatát letűnni a napirendről már minden higgadtabb gondolkozású „sláv"-nál is kezdetét venni látjuk. Bárhogy is úszik az árral, bizton csak mert követeli eksitsenliája, de mint népnevelőt, a morál is vezérelje s inkább húzódjék meg csendben az ily cikkezéssel, ha nem kultur és közhasznú cikkekkíl foglalkozik, a mit Öntől, mint tanítótól szívesen látnók. Más álnévbe se burkolódzék, mert stílusát már régebbről ismerjük s az ily formábani munkája miatt, mely csak vidékünkön már kezdetét vett megértés inegbontója lehet, nevét a nyilvánosságra hozzuk, mely esetleg a kormány figyelmét is felkelti. Ez utóbbit pedig nem kívánjuk, mert örülünk, ha van elég „doma-csin" tanítónk.
HIEEE.
—	Baleset fürdésnél. Lenarsics, márkovei gazdálkodó 17 éves fia többedmagával a közeli patak malomgátjába fürödni ment. Pajkosságból a gyerekek felmásztak a csatorna gerendájára, 1 ahonnan a vizbe ugráltak. Lenarsics fia egy ily i ugrása oly szerencsétlen volt, hogy csontrepedést szenvedett. Folyó hó 1.-én behozták a M.-Sobotai kórházba.
—	Tüz. Julius 24.-én Ivanovcén Fújsz József gazdánál tüz ütött ki, mely az oltás szorgalmas volta dacára is istálóját és gazdasági épületét elhamvasztotta. Biztosítva csak 2500 dinárra volt, mig a felbecsült kár értéke 18.000 dinár. A tüz keletkezésének oka ismeretlen.
—	Hodoš—M.-Sobota öt óra vonattal. Néha nagyot szoktak mondani arra a mi drágalátos egyetlen vasutunkra, de ez az eset valódi, tény. Vasárnap, julius 29.-én külön vonat vitte j az édes-kevés vendéget Hodošra az ott megtartott »Jugoslovanska Matica« javára rendezett
mulatságára. Az onnan való indulás ideje es fél 9 órakor volt. Fél kilenc órakor a vonat i is indult s az öt km. távolságú Salovcira po« tosan(!) be is érkezett 10 órakor, honnan elindulv a következő állomásnélküli Peskovcin a nyi pályán megállt, (ha az utasok egynéhánya nem száll és nem tolja, már előbb is megaka volna) a mozdony elment Macskovcéra vízi inni(l), az utasok pedig Petrovcéra bort ino Nagy nehezen elindulva onnan, a 25 kilométere utat 5 és egy negyed óra alatt megtéve, három negyed 2 órakor M.-Sobotába befutott. A ross nyelvek azt mondják, hogy a vasúti személyze nél volt a gőz, a kazánnak pedig hiányzott. A pedig azt mondjuk, hogy ez a lokomotív eg nagy javítást igényel s addig egymás mozdom nyal kellene helyettesíteni, mely máshol van k javítva nem itt M.-Sobotában.
—	Nászút balkézről. Ugylátszik az egyi sikertelen kaland ujabb és ujabb kalandra ösz tönzi az orosz menekülteket. Legújabban is ké orosz katona, akik Vogler K roly urnái mint ko csisok teljesítettek szolgálatot Cankován juliui 29 .-én beállítanak gazdájukhoz s avval az érvM léssel mondják fel szolgálatukat, hogy „miutá az összes itteni oroszok elmennek a bécsi köz pontba, hát ők is velük tartanak". A dolog azon ban egészen máskép állott. A két orosz, névle Mizaretcki és Spilka egyedül mentek át Ausztri ába. Azaz, hogy nem egyedül, mert két leán névleg Wolf és Fiiszár már tul a határon várta rájuk csomó pénzzel, melyet szülői házukni összeszedhettek s igy mindannyian folytatfák ul jukat az ámor bölcsőjébe.	1
—- Az ellopott jókedvgerjesztő. Julius h< 9.-én Szukics József tesanóci lakós muzsikus zárórával beszüntetett zenélés után hazafelé tartott. Miután keresete javarészét az, itóka képezte a sok szesz hatása alatt Koudila Ferenc seló korcsmáros előtt elaludt, vele volt 3000 dini értékű harmonikája is. Jót aludva 2—3 óratáj arra ébredt fel, hogy a harmunikáját valaki el emelte. A tettest keresik.
—	Hivatalos lapból. Motoros jármüvek tuj lajdonosai, tekintet ei a sok rendetlenségre felhivatnak, hogy (autó, moforcikfe) jármüveik«
legkésőbb augusztus végéig a tartományi kor mány belügyi osztályához a következő adatok kai jelentsék be: I. pont/S címe a tulajdonosnak] 2. nyilvániartásí szám (Sl.); 3. gyári jele; 4. motoí száma. Kik ezt elmulasztják, ellenük az eljárás rnegtétetik. (iii Ö j.) — Postatarifák julius 4.-éve felemelteitek a következő'-ép: postafiók havidiji 10 és 15 dinárra; elzárható postatáskák 10 di nárra; bélyeg-díj külföldre (rendes levél és zártlevelezőlap) 3 dinárra és a levelezőlap L50 din,
—	Vadászjegyek 1923. augusztus hó l.-tő 1924. december 31.-ig adatnak ki s fizetni kel értük: erdőőri jegye.íért 21 25 Din. tartomány: vadászalapdijat, a bélyegdij elengedve. Rendet vadászok jegyéért 21-25 Din. vadászalap-dij ét 42-50 Din. bélyeg-díj, tehát összesen 63*75 Dini Egy kutyával 77-95 Din. (Hl. 68.)	*
Szirotna rozsica.
Szirotinszka rouzsica Na püsztni mesztáj leca, Zsgána od szunca tráka Ino vrocsega práha
Od lűdi osztávleno, Zsédno, lacsno, zábleno, Nebozse, na tom szpári Jo trák naszmrt popári.
Nej, nej! — ide deklícska Krmit mláde szlavicska, Kim je protivna szila Verno mater vkrajvzéla.
Vára líce rouzsice I opádne ji szrdce: »Nebozse szirotíca, Kak blejda szo ti líca! Vu zséji te trák vmorí, Steri z-plámnom zsgé, gorí,
Csákaj eden máli csasz, Preci te otávim jasz«.
Bezsí deklícska, bezsí, V-rokflj vrcsicsek drzsí, Hitro zájmle z-vretine, Lejpe csíszte i hladne, Polejé szíiho zemlo I szmrti obráni nyo. •
Rozsíca sze napijé, Otávi i pá eveté I nyé balzsamna szaga De vnogim düse vlaga.
Nagy-Fekete Pál
utolsó csataja (vagy: milyen a nyár
Hogy ráköszöntöntt a nagy orosz síkságra
A kalászos nyár:
Aratott biz' ottan
Nagy-Fekete Pál.
S hogy egy menyecskével
— ruszka volt a szentem —
5H
Együtt aratott:
Egy nevető képű kisfiút kapott. Ja, ilyen a nyár . . . Okumlált is ezen Nagy-Fekete Pál
Nagy Fekete Pálné hajló kalász volt . . . — Muszkával együtt ő nem aratott De hát: jaj a nyár Már ilyen a nyár ! S egy nevető kicsit biz' ő is kapott.
Megjött egyszer titkon Nagy-Fekete Pál Hazahajtotta a tiszamenti nyár. Megállt az ajtóban . . . gyerek sirt belül -Marcon-', nagy teste dühbe merevül: »Megölöm a ringyót, kölykét is . . . meg Hej! De furcsa dolog történt meg vele : Pici piros képű gyerek szállt felé On nnan a Don mellől az övé ... az övé S érzéssel a szive, ugy tele lett, Bement szép csendben és összecsókolta A fattyú gyereket.
(1918)	Halász P.
-e« . a
Lajos
—	A parlament munkája szünetel, a nyári szünet megkezdődött. Radics letartóztatása ügyében nem tárgyaltak, azaz az összhorvát pártok ; válságának eldőléséig elhalasztották. A részleges kormányválság nem következett be, csak — bár Pasics ellenezte Markovii igazságügyi miniszter vállott ki.
—	Rokkantak, hadiözvegyek és szegények figyelmébe! A tagok értesíttetnek, hogy a tagsági igazolványok elkészültek s azokat alulírott hivatalnál már átvehetik. Miután azok fényképpel lesznek ellátva, egyúttal hozon minden tag magával fényképet is 6 cm. széles és 9 cm. hosszúságban. Figyelmeztetjük a tagokat, hogy saját érdekükben felhívásunknak tegyenek eleget, hogy az esetleges következményektől mentesek legyenek. Rokkant Egyesület M.-Sobotai fiókja.
- Konferencia Sinajában. A kisantant államai Bratinau elnöklete alatt tanácskoztak, melynek főtárgyai voltak: Magyarország kölcsönügye, melyet csak támogatják ha annak felhasználását a kisantant is ellenőrizheti s azt sem irredenta propogandára, sem pedig fegyverkezésre fel nem használják. Magyar és bolgár kérdések tárgyalása. Egységes politika megállapítása és elfogadása a Balkánon. Benes cseh külügyminisztert jelölték a népszövetségbe tagnak. Az esetleges — kilátásba levő — Olasz—Bolgár—Német-Ausztria—Magyar szövetség ellen minden erővel dolgoznak.
—	Kereskedők, kik küllőidre utaznak bevásárlásokat eszközölni, ezután tízezer franknak megfelelő idegen fizetési eszközt vihetnek magukkal előzetes engedély alapján.
—	Tilos a külföldi középiskolák látogatása. A közoktatásügyi minisztérium rendeletet adott ki, mellyel megtiltja a külföldi középiskoláknak előzetes miniszteri engedély nélkül való látogatását. Akik e rendelet ellen vétenek, azoknak külföldön szerzett bizonyítványait érvénytelennek minősitik és azonkívül a szülőket is megbüntetik.
—	Egy pohár vizhez — határátlépési bizonyítvány. Az SHS—Magyar határ Katymár-nál Puhl József katymári lakos földjén húzódott keresztül. Maga a tanyaépület SHS területen volt, de a tanya kútja magyar területen maradt. A tanyabeliek csak határátlépési igazolvánnyal mehettek a kúthoz vízért. A napokban egy bizottság szállt ki a helyszínre és hosszas tárgyalás után Puhl József tanyáját és 130 hold földjét átcsatolták Magyarországhoz.
—	Fontos amerikai kivándorlóknak. Az SHS
királyság New-York-i kivándorlási meghatalmazotja (cim; 443. West 22. nd Street, New York N. 1.) értesít, hogy hivatala összeköttetésben van az »New York Travellers Aid Society« nevü egyesülettel, mely az újonnan érkező (Jugoszláviából) ; kivándolóknak — ügynökségei révén — mindenben \ kezére jár és útbaigazítást ád. Az egyesület ügy- i nökségei minden vasút-, és hajó állomáson úgyszintén Ellis Islandon teljesítenek szolgálatot. Kivándoriók kik New Yorkba vagy ezen keresztül jönnek Amerikába, szükség esetén ezeken a helyeken érdeklődjenek az egyesület (Quide vft the Travellers Aid Sosiety) ügynökségnél, melyek a szükséges információt megadják. — Kivándorlók pedig kik Pensilvániába mennek figyelmeztettnek az állami munkásközvetitő hivatalra (State Employ-ment Service) Filadelfiában, mely utasítva van az SHS kivándorlók elhelyezésére. Szükséges infor- j mációkat a mi kivándorlási meghatalmazotunk is j megadja New Yorkban. (Okr. glav.: 1/75.)
—	Le az örömkönnyekkel. Lapunk szerkesztőjét | a M. Sobotai járásbíróság 3 napi elzárásra Ítélte, ; mert a választás napján (a mikor is tiltva van) plakátokat szóratott. Töröljék le örömkönnyeiket kik tapsoltak ehez, mert a maribori törvényszék tanácsa az igazságnak megfelelően eme büntetést j megsemmisítette s pézbüntetést szabott rá.
—	24 órai sztrájk. F. hó 3-án az összes vasutasok és állami közalkalmazottak 24 órai sztrájkba léptek, mely M. Sobotára is kiterjedt. Az összes közhivatalok zárva voltak. A sztrájk tüntetés az uj pragmatikk ellen. Vajon ha egyszer a paraszt sztrájkolna mi volna !?
—	Na lübézno pout szo odísli pri g Vogler Károlyi na Cankovi szfüzsécsi ruszki emigianti Nireretcki i Špiika z dvema lubicoma, kak iz Walf i Fliszar kmetekimi cserámi, stere szo zsé naprej odisle z pejnezami v Austrijo i tam na j lubeseke csakab. Óh veszéle dűsice!
—	Harmunike je vkradno niki neznanec od i Síukics József Harmunikása z Tesanovec 9. j julija v noesi 2 do 3 vöre, gda je té pred g. K o u d i 1 a Ferenc v Seli od doszta ponüeanoga alkohola zászpao. Harmunike szo 300 D vrejdne. Csinitela isesejo zsandárje.
—	Ogen. Julija 24. v Ivanovci pri Fújsz József kmeti je ogen vövdaro steri je znieso stale i kinetsko j hrambo vu vrednoszti 18.000 Din. Szakolejrano i je szamo na 2600 Dinárov bilou. Zrok ognyi je neznani.
—	Pri koupanyi je 16 lejtni szin márkovszkoga vérta Lenarsicsa pri mlini z gátovoga tramá v voudo szkákao i med tém tak neszrécsno, ka nyerni je na nougi csonla poucsila. Pripelali szo ga v spitao v M. Soboto. Sztarisje pazte deco.
—	Jugoslovanska Matica na Hodosi, je pri g.
Bencseci v nedelo 29 julija veszelico obdrzsála. Vozo je tiidi poszebni vlak, steri sze je pa nikak nej zplácsao, kak tüdi száma veszelica nej, ár sze ji je szladko malo gousztov pripelalo. Csűdno je. ka rávno tiszti goszpouJov je niednoga nej büou viditi, kí sze nájbole inlátijo v prszi, da szo dobri narodnyáki (Orjünci) i gda bi reszan tou vfditi inog!i — ji nejga. Vidli szmo pa zatou vecs »magyarounov« med nyimi tüdi g. Lipovsek okr. glavára i drüge nájvecs pa prekmureov. Z nacionálnim rnottojim blatiti drűge — je lehko, ali za nacionalizem dobro csiniti nej? Ja mi poznamo tákse touvaie tüdi, steri navöke csíszlo no-szijo vu rokáj I
—	„Nevaren bot" ! Eden mladénics v M. Soboti navádno sz-szebov noszi eden falácsitsek leszko- j voga boilcsa, steroga szi je vu tíhi minutaj szam 1 zdelao ga za jahácskoga. Pred »nikákimic sze je j pa té bot tak nevaren vido, ka szo ga té dní z-zsandárom preiszkati dáli, csi je nej kaj skodli- i voga vu nyein. Ja, csi Boug scsé motika tüdi sztrlí!
—	D. Lendava. Verizsníszki faktor je ednomi krcsinári pá vino zapecsato. Ne vídi sze nyemi — tak sze csüje — zakaj je po 17 koron küpo, po 32 pa po 36 pa tocsi. Isztina je pa tak, k h. j je té k res m, ír toga vina escse niti ne j tocso, n egr> edno drügo. 1 glejte, dönok je ovo zapecsato, stero je nej tocso. (Ja zagvüsati sze scsé té goszpoud, naj tiszto vino, — gda na esep pride — zagvüsno po fái cejni pije, Tou pa ja nevej kelko eden kresmár rezsija i dávka má, tou pa ka po zákoni 25 Vu szlobodno zaszlüzsi. Csi sze glászi szodniji more prevzéti, té goszpoud pa naj má ednouk viizem ! Red.)
—	24 vör sztrájka szo zapovedalí vszi zselez- I niesari i drzsnávni szlüzsbeniki t. m. 3.-ga. Tiidi v M, Soboti szo té dén vsze kancalaje zaprejte bile. Ka bi bilou csi bi ednouk pávri sztrájkali! ?
—	Invalidom vdovam in sirotam. Naznanja se
vsem članom, da so članske knjižnice zgntovljene, katere bodo mogle bili slikov obvidirane. Zato se prosijo člani naj svoje slike (kejpe) si správijo in pošljejo do koneca mejseca avgusta dotičnoj podružnici. Slike se imajo posljati v meri 6 cm širini in 9 cm. dužine. Opozarjamo pa vse članstvo, da naj na lastnih interesov temu pozivu zorabita stariji, ker, v slučajih bodo meli pri pokojninah posledice.	« *
—	Poszláno. Doubili szmo* szledécse píszmo, stero gledoucs na vu nyej szpíszani interesanten dogoutek i dogotitka obesni interess v nyé celouti
prineszémo. Glászi sze etak : „Visziko postüvano Reditelsztvo! Podpíszani proszim postüvano Redi-telsztvo, naj naszledüvajoucsi ártikulus v c. liszti priobesi. Julia 20. v rédnoj policíjszkoj vöri za-péram moj lokál, gda szam odzvüna veliko lármo opazo. Ár sze v tkásem hipi oszobno szkazsüvati, szam sza zagrájko sztoupívsi poszliJhsao, pri sterom szem sze zagvüsao, ka dávcsni eksekutor legitimira moje gouszte i nyé iména gori píse. Med gouszti eden je nej steo povedati iména, toga je pa te izvrsilec popadno za grlice i ga zpcsao sztepati tak, ka szirmáki zgláve sapka szpádnola. Na velko lármo pride eden zsandár i policaj tüdi na lice meszta kí szta toga „izvršbo« szklenyávajoucsega eksekutora na podgovornoszt pouzvala, kí sze sztém ekskuzérao da je on po-oblascseni od visesnye oblászti za tou, da mojo oszebnoszt i kavarno kontroléra. Oda szam szam sze informiraood toga neisztini i navadnoszti lázsi, szem poutom orozsníkov narédo potrejbne szto-páje. M. Sobota. 25. jul. 1923. Boros Benő kavarnár.
—	Posetni vlak Ljubljana—Pragaa-Ljubljana organizira Urad Ljubljanskega velesejma. Izlet bi se vršil v prvi polovici septembra, tako da udeleženci obiščejo praški jesenski velesejem. Po Jugoslaviji in v Avstriji bi bila polovična vožnja, po ozemlju Čehoslov. rep. pa za 33% znižana. Za potne olajšave, prenočišča in pre-hranz bo poskrbljeno. Prosimo posebno Trgovske in obrtniške zbornice ter druga strokovna udruženja naše države, da opozarjajo v svojem okolišu na ta izlet trgovce, obrtnike in industrijalce. Kdor želi sodelovati, naj se prijavi Uradu Ljubljanskega velesejma v Ljubljani.
—	Kitüntetés. Kik visszaemlékeznek Muravidék első megszállására, bizonyára ismerős előttük e név E. Jurišič kapitány. Az akkor szabadcsapatok vezetője volt, ki a magyar csapatok támadása folytán veszítette el a kezét M. Sobotán harc közben. Ma a Splití rokkant egyesület elnöke s e minőségében érte a magas kitüntetés Medji-murje és Prekmurje felszabadításánál szerzett érdemei elismeréseért. A kitüntetés « Harc a felszabadításért és egyesülésért* nevet viselő érdem érme.
^»■■■■■■■■■MII■■■
a
Szamo sze vu velikoj meri odáva I
Naznánye!
Naznanimo postüvanim nasim sztran-kam, ka do etiga mao v-Sztrtikovci pod Siftár Károlya firmov agentnazavűpnoszti pelano trstvo v-Murszko Soboto (v-Ber-gerov hram predenemo) gde de pod
BRATA SIFTÁR
firmov nadale pelano.
Vu szkladárnici bomo drzsali vu velikoj meri vszákedoubi
TEXTIL,- LAK-TENO I KRÁTKO BLAGO
po nájnízsisoj dnévnoj cejni.
Proszimo nadale postüvane nase sztranke, da nasz i poetom toga obdarüjejo z-vü-paznosztjov.
Z-postüvanyeni
Brata Siftár
Gazdálkodás
Sertéstenyésztőnek néhány fontosabb tudnivalója a sertésorbáncról.
Irta Nemes Miklós, volt járási m. kir. állatorvos M.-Soboián
A betegség tünetei 2—5 napi lappangás után lépnek fel és pedig hirtelen: Fáradtság, súlyos láz, gyengeség, ingadozó farmozgás, szemhéjduzzadás, étvágytalanság, hányás, 2 napon belül világos vörös, nem fájós, gyakran összefolyó pettyek, foltok a bőrön, melyek később sötétebbek, kékesek, rozsdavörösek lesznek. Gyakran alattuk a bőr elhal. leválik. Eleinte szorulás, később hasmenés látható, nem ritkán véres bélsárral. A légzés nehezített, néha szörtyögő, fuldokló. Az elhullási százalék 90-ig mehet és pedig a betegség első tüneteitől számított 5 napon belül. Néha a bacillusok mérgei oly erősek, hogy 24 órán belül elhal a beteg, vörös foltok keletkezése nélkül. E tüneteket a sertéstulajdonosok jól ismerni vélik, mégis igen sokszor összetévesztik az orbánchoz nagyon hasonló kórságokkal 1) a bélférgességgel, 2) a vérömléses szeptikémiával, 3) a sertés-pestissel, 4) a malacok hurutos tüdőgyulladásával, 5) a malacok paratifuszával. És ez nem is csoda. A betegségek nem fejlődnek mindig olyan szépen és jellemzően ki, ahogy azokat leirjuk. Egyik-másik tünet gyengébb vagy teljesen elmarad. Igen sokszor mikroszkópos vizsgálatok, bacillustenyésztés, állatoltások. gondos boncolások (nemcsak egyetlenegy hulla boncolása !) az állatok korának gondos mérlegelése, egészségi és takarmányozási ártalmak, elpettyhüsödés stb. mélyreható megfigyelése és megfontolása szükséges még az állatorvosnak is, hogy a többféle, néha egészen egyforma tünetü betegségeket megkülömböztetni lehessen egymástól.
Kétségtelen, hogy a leggyakoribb sertés-járványokat az orbánc okozza és ezért a tudósok különféle oltási módszerekkel igyekeznek az orbánc ellen küzdnni. Mindenik oltás célja a sertést 6— 9 hónapig, sőt — 12 napi időközben kétszeres oltással — egy évig olyan tulajdonságokkal felruházni, amelyek szerint a köznapi közepes nagyságú és erősségű fertőzést (az állatokba került nem tulerős és nem túlságosan sok orbánc bacil-lusokat) az állat sejtjei és nedvei elpusztítsák, föloldják, megegyék. Ezt az ellenálló képességet, az edzésnek ezt a nemét nevezik immunosságnak.
A sertések természete, de a bacillusok megbetegítő képessége nem egyforma. Az egyes vidékek szerinti fajok, nevelési módok, gondozások, továbbá a talaj, a levegő, a viz, mind és minden befolyással van a betegség keletkezésére. Vannak helyek, ahol a sertések észrevétlenül megbetegednek orbáncban, de kigyógyulnak és többé nem fertőzhetők eredményesen. Senki sem vette észre, hogy »átvészeltek«. Az oltásnak ugyanaz a célja. Qyengén megbetegítjük őket, hogy átvészeljenek. De mert a megbetegités mérvétől függ az immu-nosság nagysága, ereje, érthető, hogy az erősebb természetű sertést, ha sablonosan oltjuk avagy ha a fertőzés a közepesnél erősebb, akkor bizony az oltott sertés is megbetegedhetik orbáncban. Az meg természetes, hogy más ragadós betegség ellen ez az oltás nem védhet I Mégis vannak emberek, akik azt hiszik, hogy az orbánc ellen oltott sertésnek elhullani egyáltalán nem lehet, semmiféle más betegség meg nem támadhatja, sőt a kés is nehezebben fogja a nyakát; az ebadta tudós oltóanyagának I — Hogyan lehet ilyen merészen gondolkozni ?
Az oltásokat általában eleddig sablonosan végezték az állatorvosok, azaz a sertésekbe bele fecskendezték a megállapított középmennyiségü oltóanyagot. Kevés állatorvos oltott individuálisan vagyis olyformán, hogy a gyengébb sertésnek kevesebb, az erősebbnek több anyagot adott volna. Ámde, hogy ezt pontosan elvégezhessük, jól kell ismerni az oltóanyagot. Az oltóanyagok nem egyformák, mert az oltóanyag készítéshez felhasznált baktériumtörzsek nem ugyanazok. Azt is tudni kell, hogy a fél évesnél idősebb mongolicát és más
magyar fajtákat, úgyszintén korra való tekintet nélkül az angol és az angol kereszteződésü sertéseket a Pasteur (Pásztőr)-féle oltási módszer szerint nem tanácsos oltani, hanem szérummal kombinálva, keverve, vagy külön a tenyészetet és külön a szérumot oltva vagy a szerűm utáni tenyészet-oltást néhány napra végezzük csak. Másképen lesz a szerűm és az orbánc-tenyészet alkalmazva, ha már van megbetegedett vagy fertőzésre gyanús srrtés. Szóval, ha lelkiismeretesen akarunk oltani, még az ilyen egyszerű oltásnak is megvan a csinja-binja. Ennyit a tartós védő-oltásról. Van az ezektől egészen különálló oltás, a gyógy itó-oltás. Ezt akkor kell alkalmazni, ha a sertés orbáncban megbetegedett. Ez esetben csak gyógyitó-szerumot használunk egymagában. Ez más szérum, mint amit a védőoltáshoz használunk ; ez utóbbi vagyis a gyógyitó-szerum, sokkal erősebb.
nemécz jános
vaskereskedő
M.U.R.S K.A S.O.B.O.T.A,
Nagy raktár:
ÉPÜLETVASALÁS TÁBLAÜVEG VARRÓGÉP SORVETŐGÉP és
GŐZCSÉPLŐGÉPEKBEN
tN CIMPfi*
..	®ze lehko naroucsi pr1
V FÚJSZ JANEC OTTOVC1 Po nissgikoj eejnil
DOBRO VÍNO
v peovnici gr. Szapáry prevzeto L. za 19 koron óddá na veliko
Kühár Stevan
Markisavci
FERRUM D. D. ZAGREB
nove parne
LNSCA Gőzcséplőgépek
v zalogi pri
Nemec János trgovci
Murska-Sobota.
Előfizetések és hirdetések a Prekmurska tiskarnában is felvétetnek.
r
CAN LINE
Ustanovljena i87i
___
Redna potniška 1 1 11	plovba.
HAMBURG —
NEW YORK
z parobrodi na dva in tri vijake
„Mongolia" 13639 t. „Kronland" 12222 t.
„Maiichuria" 13639 t. „Finland" 12222 t.
I
„Minnekahda" 1722J t.
Izvanredno urejene in tretji razred, izvrstna hrana.
Pojasnila dajajo brezplačno zastopstva AMERICAN LINE
Beograd. Karadjordjeva ulica br. 91. Zagreb, Trg t. br. 16. Ljubljana, Marijin trg 2. Gruž, Obala.
Bitolj, Bankarska ul ca br 12
Máli glászi.
Mindenkinek figyelmébe ! Mindennap lehet kapni fagylaltot és
friss süteményeket, özv. Nóvák Szidónia cukrászdájában Murska Sobota.
Naznánye! Vszáki dén dobi ledica (fagylalt) i f ris ko szpecsenyé vu Nóvák Szidonei cukrára® v Murski Soboti.
Trzsne cejne. Kereskedelmi árak.
Biágo Áru. 100 kg. Pšenica—Buza . . . . |\ » » Zsito—Rozs ...	»
» ' Ovesz—Zab . . » » Kukorca—Tengeri » » Proszou—Köles . » » Hajdijna—Hajdina » » Graoka—Bükköny » » Otroubi (psen ) Korpa (buza * » Szenou—Széna . . » » Graj—Bab . . .
>	» Krumpise—Burgonya 1 kg. Lenovo sz.—Lenmag .
>	> Detelcsno sz.—Lóhermag . »
HI. II.
—Bika —Üsző Tehén Borjú ■Serlés - Zsirl-ő. -Vaj , .
1600-— 1300 — 1400 — 1400-— 1200 — 12-00-— 2000 -1000-— 300-— 1600'— 340'—'(
I.

Bikovje Te lice Krave Teoci Szvinyé Mászt 1-a Zmoucsaj
•5 40-| 40->; 26'
I
Spej—Szalona Belice Tojás
— 45' — 50-— 45-— 50-— -30 - 40 — 54 - 60-— 85—90-— » 180-— » 140-— » 160 — 4 —
Pejneasi - Pénz. I Dollár. . .	Ki 370 --
100 Kor. Budapest -= * 2 — 100 Kor. Becs . . » — 50
1 iira.....= » 17-—-
Zürichben 100 Dinar 5-.i0
Hirdetések „Mőrszka Krajina"-ban
sikerrel járnak.
HRANILNICA
MURASZOMB
v MURSKI SOBOTI
Prej — Ezelőtt ATI TAKARÉKPÉNZTÁR (SZTÁRA GASZA)
Z VRSÁVA VSZE BANCSNE DUGOVÁNYA. MINDEN BANKSZAKMÁBA VÁGÓ ÜGYET LEBONYOLÍT. V ZVÉZI	ÉRDEKKÖZÖSSÉGBEN
Z „JADR AiMSKA BANKA BEOGRAD"-AL