An American newspaper,
printed in the Windish language, promulgating American ideas and principles to liberty loving Windish race
Published every Friday
Nájvékse i nájbole raz-
sürjene vendszke novine vu Zdrüseni Drzsélaj, steri vszáki réd vu Ameriki zsivoucsi vendov szlisnoszti szlüzsi.
Szhája vzzáki pétek
AMERICAN WINDISH VOICE
“ENTERED AS SECOND-GLASS MATTER JANUARY 13, 1922, AT THE POST OFFICE AT BETHLEHEM, PA. UNDER THE ACT OF MARCH S, 1879.”
VOL. VII. LEJTNITECSÁJ.
BETHLEHEM, PA. — PITTSBURGH, PA. — BRIDGEPORT, CONN. MÁJUS 27, 1927.
No. 21.
Mayor Yeakle i váraski tanácsnicke na kédniskom gyülejsi
Pfeifle je na oppozicionszkoj sztráni
Bethlehemszki váraski tanacsnieke szo zdaj preminoucsi pondejlek zavrgli Mayor Yeakle-na naprejdávanye na policájsako szlüzsbo gledoucs, kí je steo, naj escse 30 policájov gorivzemejo k-zdajsnyim sésztdeszetim. Pri voutanyi je 4 prouti 1 bilou. Mr. Pheifle je pelao oppozicijo ino je osztro napádo Mayor-a zavolo toga nájbole, ka je zdaj niksa potrejibcsima nej na tou, ka bi vecs policájov trbelo gori jemati, nego naj zdajsnye notri vtála i vu trí sifta naj je raztála, kak tou právda zselej, Kak je zse znáno, vu drzsélszkoj poszlánszkoj hizsi szo zdaj právdo prineszli, stera tou vöpovej, ka vu trétjega razréda várasaj policáji szamo oszen vör szmejo delati na eden dén i szamo vu potrejbnom vrejmeni je lehko na dugso szlüzsbo notri pozovéjo ali tani zadrzsíjo.
Kak sze kázse, váraski tanacsnicke sze zse pá zacsnejo szvajüvati, stero vsze na tou kázse, ka naszkori pá bode odebéranye i zatoga volo zse zdaj trbej voutajoucsim naznánye dati, ka nasi váraski tanacsnicke na szrci noszijo váraske dugoványa i pri vszáksem dugoványi zse eden drüjgo mi malo na nojéte kucséjo.
Mr. Pfeifle právi, ka na nouvi treszeti policájov gorijemánye zdaj nancs nemre gucs bidti, ár za tej potrejbni 35 jezér dollárov zdaj noga naprej zracsunano i tak pa váras nemre vecs dclavcov gorivzéti, ár nema szkém bi je plácso.
LETOSZ NÁJPRVI PIKNIK
Letosz nájprvi piknik de Szlovenszka Evang. Gmajna dála drzsati vu lasztivnom Piknik Parki, zdaj v-nedelo, májusa 29-ga. Prireditelsztvo sze je poszkrbelo za nájbougse razveszeljávanye, za zsmajno jejsztvino i fájno hladno pítvino, ka naj sze vszáki gouszt dobro gorinájde i veszélo csüti. Muzsiko de Erdős Gusztáva i Kanosó Árpád cimbalista povidna ciganszka orchestra obszlüzsávala.	Notrisztoplejnya
kárta 35 centov za persouno. Kí sze scsé veszélo razveszeljávati, tiszti naj príde na té prvi velki i veszéli piknik.
Drzsélszki právdedavec kak bankoszki roupar
Detroit, Mich., máj. 23. — Policáji szo dojprijali Chester A. Good drzsélszkoga poszlánca, kí vu Higland Parki prebíva, pouleg Detroita. Toga goszpouda z-tém potvárjajo, ka je bankoszki roupar. Dvá roupara szta tou vadlüvala, ka je on zgrüntao vö predpravko zsnyima vréd, ka szo vöporau bali Peninsular States Bank. Oviva dvá bandita szo z-Californije pripelali nazáj, kama szta pobegnola, eden je Albert Dobos, drüjgi pa Clarence Reault. Obádvá szta notri szpoznala augusztusa 9-ga i oktobra 26-ga vcinyeno raubanye.
Nede dopüscseno szirouvo szmeteno odávati
Bethlehemszki velki mlejcsarje szo gyülejs meli, na sterom je tao vzéo bealth officer Brader i varaski tanacsník Fred. Kline kak váraski zasztopnicke. Na tom gyülejsi szo od toga meli razprávlenye, ka farmerje szirouvo szmeteno odávajo i zatoga volo falej odá vajo kak pa mlejcsarje kí szvo jo szmetano paszturizálivati morejo. Mlejcsarje tou právijo, ka je szirouva szmetano nej tak zdrava kak pa nyigova, ste ro oni odávajo.
Butztownszki prebivalci szo nej zadovolni z-nouvim trolley szisztemom
Ete keden sze je trolley vozs iya szpremeníla, nej szamo v-Butztoivni, nego po vszej linija, stere pod Lehigli Valley Transit Co. szlísijo, stero szpre mejnye je velko nezadovolnoszt zroküvalo. Vu Butztowni bár lüdjé tou právijo, ka je prvle doszta boukse bíla vozsnya notri vtáljena kak pa zdaj, ár szo nyim zdaj málo káro vkraj vzéli, stera je sla prejk z-Butztowna v-Middletown. Tisz ta mála kára je naprávila vküper prikapcsenoszt med dvöma Eastonszki kárami, stero je trno dobro bilou za poutnike do eti mao. Ali zdaj, gda je tou vkraj zaprejto, je za tiszto lüdsztvo trno bozsno, kí szo do eti mao tou káro vu nüc vzéli. Zdaj napríliko kí scsé tá prejk v-Oakland Park idti, tiszti csi nescse peski idti, te more vu Freemansburgi gori na káro szédszti, stera ide v-Bethlehem i tak sze more okouli Bethlehe ma pelati csi scsé v-Oakland Park ali pa tiszto krajíno prídti. Ali pa csi od tisztec scsé prejk v-Butztown ali Freemamsburg idti, te more 30 do 35 minut csakati tecsász ka drüjga kára príde.
Vu Easton pelajoucsim je rávno tak bozsno. Predetim je vszáki pou vöre lehko sou cslovek vu Easton, zdaj pa szamo vszáko vöro. Vu Allentown káru tüdi na szpremenyeno vrejmen hodi, ali kak dugo tou tak osztáne, je nej znati, ár na toj liniji lüdsztvo tüdi nej zadovolno i more bidti escse kaj szpremeníjo.
Dobro palinko zacsnejo delati za vrásztveni poszeo
Kak zdaj z-Washingtona glászijo, naszkori zacsnejo dobro palinko delati za vrásztveni poszeo i na tou de vláda mejla paszko, naj szamo za té poszeo delajo i nej za bootleggere. General Andrews je zse naznano palinko kühajoucsi fabrikantom, naj sze krédi denejo za tou delo. Vszevküper pét fabrik dobí tou oblászt, ka do palinko kühali i szamo to nájboukso de szlobodno kühati, ár kak je povejdano, tou szamo za betezsníke bode rédjeno.
Za vrásztveni nüc na leto szamo 3,000.000 gallonov palin ke (whiskey) szlobodno naprávijo i tou szamo Bourbon i rye whskey more bidti. Naszkori Konferencijo vküper pozovéjo, gde szi tej fabrikantje — kí do palinko kühali — dobíjo szvojo gordánye na kühanye gledocs.
Charles Lindbergh
Pred oszennájszetimi lejtami — 1909 juliusa 25-ga — je veszéli glász obhodo notri cejli szvejt.
Bleriot, francuski aviatikus je prejk prileto La Manche kanálisa! Cejle sztráni szo píszali od toga velkoga dogotka tisztoga hípa vszáke vékse novine i do nébe szo dícsili “letecsega csloveka”, kí je grcski pripovejtkov fabule, Daedalus-a i Ikarus-a zselejnya szpuno...
Rávno tákse navdüsávanye dopuni zdaj tüdi szvejt, gda je Cbarlie Lindbergh z-New Yorka prejk prileto vu Páris. Naednouk je po cejlom szvejti héresen cslovek grátao té mládi amerikanszki aviatikus, od koga na okrouglom szvejti vezdaj vszáki pripovedáva.
Intereszántno je toga mládoga yankee-a szenzácionszki zsítka bezsáj.
Zapüscsenoga záhoda porodjeník je. Popolnoga ougnya i navdüsávanya. Tipicsen amerikánec. Sztariske szo farmera scseli osznoviti zs-nyega, ali nema volé zemlou obdelávati. Gyásztrbszke perouti csüti vu szebi i vu viszíno sze zselej.
— Aviatikus bodem — ercsé szvojoj materi, gda je vido prvi letécsi masin, i za pár dní kesznej sze je zse vu Texaskoj aviatikuskoj souli z-velkov szkrbnosztjov vcsio — lejtanye.
Cimborástvo, prijátelje, mulatsági, razeszeljávanye nyega jáko ne briga; ne plése, ne pijé, pa niti ne kadí.
Szamo edno náklonoszt má: letejnye. Gda gori odletí na visziki, liki gyásztrb, takse kunsz te dela med oblákami. Po vöraj dugo lejcse szemtá szam jedíni vu lüfti i isztinszke legende gucsíjo od nyega...
Ali nyegov nájvéksi bravur je itak szamo tou bio, gda je od Pacific Oceana do Atlanti Oceána prileto brezi sztanejnya, ka naj escse vu vrejmeni tao lehko vzeme vu New York
— Páriskom borejnyi. Sztári, szküszni aviatikuske szo z-csüdivanyom glédali na nyega, gda je pouleg neszmerni aeroplánov naprej sztoupo té mládi aviatikus, koga szo za “letécsega norca” zváli. Znábidti sze je Goliáth csüdüvao nigda tak, gda je vido mládoga Dávida...
Ali Lindbergh ne csáka doszta, ne rédi szi velkoga rekláma, vnouge medlouvne publikácije, kakda nisteri drüj gi dájo cirkuszko komédijo réditi z-szébe. Napüsztí szvoj máli ednoperoutni aeroplán i odletí na visziki. Szamo je pét sandwich-ov neszao z-szebom — rávno kak Dávid, kí je pét kaméncsekov vzéo za frecso, z-sterimi je obládo Goliátha — i opouto sze je na zdrzni prouti mourji.
Ober Oceána burkajoucsega válovja sze je nyemi jezero i jezero nevarnoszti protüvalo. Ali on szi je szamo na szvojo mater miszlo, stera vu ednom málom Michiganszkom várasi kak vucsitelca deco vcsi...
Za 33 vör je vu Páris priso, gda je tá priso, szamo je telko pravo: “Here we are” — Eti szmo !
Potom vövtégne szvoje obdrevényene telovne kotrige i na tühoma sze poszmejáva, tak dabi sze nika nej zgodilo...
Zaisztino ideáliski decsko je, kí je nej szamo nouvi i sztári szvejt obmouszto prejk, nego példo podelí Ameriki i Europi v-tom, ka csidna je prísesztnoszt.
Nej je zapüscseni, pijáni, na lumparíjo naklonyeni cslovek, steri dobre nászhaje zná doszégnoti, nego kí je batriven zdrzen i má vödrzsanye na tisz to, stero je dobro, lejpo i plemenito.
Na tákso mladézen je potrejbno dnesz Ameriki, Europi i cejlomi szvejti, kak je Lindbergh !
635 füntov zsmetne zsenszke 130 füntov zsmeten mouzs
Wichita, Kas., máj. 24. — Edna 635 füntov zsmécsave Mrs. Gertrude Stringer iména zsenszka, stera je nájbole debela zsenszika na szvejti, sze je omouzsila vcseraj z-130 füntov zsmécsavnim William B. Tabor om, cirkuszkim szlüzsbeníkom. Mrs. Tabor je Morris & Castle cirkusza “debela zsenszka” bíla, kí szi je z-debeloucse kázanyom szlüzsila krüh.
VMORJENI ZA VOLO LINDBERGHA NÁRODNOSZTI
New York, N. Y. — Vu Brooklyni vu ednom restauranti szo tüdi gucs meli odtoga, ka od kaksi sztarisov szhája Lindbergh té héresen aviátor, kí je zdaj preminoucso nedelo brezi gorhejnyanya z-New Yorka v-Páris leto z-szvojim letécsim masínom. Rejcs za recsjouv i Joseph Hand 45 lejt sztar cslovek je tak neszrecsno szmeknyeni bio na szrdci, ka je za pár minut tam na meszti mrou. Hand i Sidney Levene szta sze pouleg toga  stükala, ka od kaksi sztarisov je Lindbergh i gda szta sze nej mogla zglíjati, te je Sidney mozs vöpotégno i Hand-a je szmekno. Sidney-a szo szledi policáji zgrabili i vu vouzo záprli.
Ednoga odnorjenoga csloveka grozno csinejnye
Vu ednoj máloj Michiganszkoj vészi, vu Bathi je eden nouri cslovek, Andrew Kehoe, kí je rávno solszki pejneznik bio, pbeminoucsi keden z-ekrazitom vu lüfte püszto lejpo velko nouvo soulo, vu steroj groznoj neszrecsi je vszevküper 44 decé pretrpelo sztrasno szmrt med nyimi trijé vucsitelje tüdi. Vu Bath-i nega hrama, pri sterom nebi zsalüvali i sze nebi joukali.
Sztrasna povouden sze li povéksáva vu juzsni drzsélaj
Vu juzsni drzsélaj znouva more pobegnoti 100,000 prebiválcov na zrendelüvanye Hoovera trzstvenoga minisztera, pred groznov povoudenjov, ste ra novejse i novejse krajíne poplavüje. Tou grozno neszrecso vu krátkom vrejmeni vszi britko obcsütimo i cilou zse zdaj poznamo na zelenyej i raz locsni pripouvkaj, steri cejna sze je naednouk pozdignola i z-doszta fajte sze zse nemre dobiti.
Zrejli paradájz sze je na palinko obrno
$50,000 vrejdne palinke szo najsli szühi detektívje vu ednom wagoni
Philadelphia, Pa. — Szühi detektívje szo pá dobro lovino meli zdaj v-pondejlek, gda szo na Philadelphiszkoj stáciji edno káro pod szvojo obrambo vzéli i gori vrtgnoli. Napísz ná toj kári je bio, ka je prej zrejli paradájsz vnyej naklajeni. Gda szo gorivrtgnoli, te szo rejszan najsli lejpi paradájsz, ali csi szo dale iszkali paradájsz je zmenkao i lejpe kiste szo naprej prisle, vu steri je vu vszákoj dvanájszet glazsov te najbougse palinke bilou notri szpakivano. Vszevküper szo 268 kístov najsli tam i na vszákoj kísti je gori bilou szpíszano: “Paradajz” (Tomato) Tá kára je májusa 16-ga bíla poszlána z-Gillette, Florida i kak z-paradájzom naklajena je bíla poszlána vu Philadejphijo. Szü hi detektívje szo pítivno vu federálno zidíno dáli odpelati, preiszkávanye szo pa zacsnoli za tisztimi kí szo poszlali i pá komi je bilou poszláno.
Rekord potrejvsa vrocsína vu Californiji
Z-Los Angelesa glászijo: — Vu Juzsnoj-Californiji je od 35 lejt mao nej bilou tákse vrocsíne vu májusi, kak je vu preminoucsi dnévaj mantrála prebiválsztvo. Vu Los Angelesi je na 98 grádusov szkocso barometer, vu Redlansi i San Bernardinoji pa je 105 grádusov kázao hicni mertük.
100 DOLLÁROV JE
POKASTIGANI BIO
Street department prelomlence pregánya
Doszta táksi lüjdi jeszte, kí tou segou májo, ka vecs nakládajo na truck kak je pa dopüseseno. Do eti mao szo szamo opomínali tákse truck dráj vere ali pa lasztníke, liki da szo na tou nikaj nej dáli, zdaj policájsztvo pázi na tákse lüdí, kí vecs nakládajo kak je pa dopüceseno i tákse vcsaszi prejk dájo policájszkomi szodníki. Zdaj v-tork popoldnévi szo Ray Werkheisera policáji doli prijali na Vineyard streeti i gda szo nyegov truck doli zvágali, te sze je pokázalo, ka 4,500 füntov vecs má naklajeno kak bi pa szmeo. Plácso je $100 i sztroske. Sztou dollárov je nájménsa kastiga za prejk mére naklajeni truck. Dobro bode vu znánye vzéti nasim szlovencom, kí trucke májo, naj ne nakládajo prejk réda, ár zdaj vu etom vrejmeni sztou dollárov za tákso kastiganye völücsiti je trno doszta. Highway departmenta lüdje tüdi szlejdijo za táksi truckosami, kí prejk réda nakládajo i zdaj eden za drüjgim prídejo té kastige, zatoga volo, ár sze trno doszta neszrecse godí od prejk réda naklajeni truckov. Zdaj nej dávno je V-Goplay vészi eden velki truck prejk sou po mousz ti i té truck je tüdi prejkréda bio naklajeni, steri je mouszt tak pokváro, ka szo ga mogli doli zaprejti za popravek, stero ga je zsmeten truck zroküvao.
Pravico má fiskális pítvino réditi vu szvojem hrami
Vszákomi je právdeládno i morálna pravica, ka za szébe i za szvoji prijátelov nüc lehko domá alkoholno pítvtno rédi.
Z-Kansas City-a glászijo — United States Circuit Court of Appeals je preminoucsi keden vu ednom jáko znamenitom du goványi prineszo szoud. V-tom, ka csi stoj má právdeládno pra vico i morálisko pravico vu szvojem doumi alkoholno pítvi no réditi, za szébe i za szvoje gouszte nüc.
Bartos Ferenca Nebraskoga fiskálisa je Bar Association (fiskáliska kamara) nej dávno na trí lejta zabránila od fiskáliskoga prakszisa, z-na tou valon zezávanyom, ka je zbantüvao právdo, ár sze je notri poszvedocsilo, ka szo vu nyegovoj peovnici 150 gallonov doma naprávlenoga söra najsli.
Prouti szoudi je Bartos na birovíji protestálivao, stera je fiskáliske kamare szoud zdaj znicsila ino je vözglászila, ka vszáki má právdeládno i morálisko pravico domá za szébe i za szvoji gousztov nüc pítvino rediti.
NAJ SZE PÁZIJO TISZTI, STERI DEKLE ZOVÉJO NA AUTOMOBIL PO RIDE-I.
American Automobil Association-a opomínanye.
Z-Washingtona glászijo: — American Automobil Association iména drüstvo je objávlenye dalou vö, vu storom konstatejra, ka tiszti lüdjé, steri mláde dekle vu automobil napelávajo, ka nyim ride dájo kseniki, vu velkom táli kcoj prihájajo k-razsürjávanyi grejsnoszti i vszáke féle bozsníje vu Zdrüzseni Drzsélaj. Ár vszáki táksi mládi cslovek, steri nepoznáno mládo deklo zové na ride, neprisztojno nakanejnye má, stero szo dogotki zse dosztakrát szpravicsali.
Po ednom “survey”-i 70 percentov tiszti mládi amerikanszki deklin, stere szo na bozsno pout sztoupilo, szo sze vu isztini te poskálile doli z-postene pouti, gda szo nagibne bilé tákse rájdanye vzéti od mládi pojbov.
American Automobil Association opomína auto lásztnike, ka naj poszlühnejo na  szvojo szociálisko i cslovecsanszko düsnovejszt, ino ár szo lásztnic ke automobila, záto sze neszmijo szpozábiti od dobre návade, morála i posténoszti.
Vogrin vu lekteriskom sztouci
Vu Columbus, O. juniusa 10-ga vmoríjo vu lekteriskom sztouci Varga Györgya, kí je szvojo burdosko vertinyo, Szabó Anno vmouro, za stero ga je szoudnistvo na szmrt obszou dilo. Vu Columbuskoj drzsélszkoj vouzi csáka Varga na szvoj szoudni dén z-dvema drüjgima vmorcoma, na steriva priszpodoben sors csáka. Vszi trijé juniusa 10-ga prídejo vu lekteris ki sztolec, tak ka csi sze vmejsz káksa szpremenba ne pripeti.
2. sztrán
AMERIKÁNSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
AMERICAN WlNDISH VOICE
SZHÁJA VSZÁKI PÉTEK - PUBLISHED EVERY FRIDAY
Editor Alex Kardos, reditel
Published by the American Windish Publishing Co., Inc. John Hassai, Secretary. Joseph Korpics, Business Manager. 512 East Fourth Street, Bethlehem, Pa.
Telephone 2940
NAPREJPLACSILA CEJNA:
Na cejlo leto . . . . . . . . . . . $2.00
V Jugoszlávijo . . . . . . . . . $3.00
SUBSCRIPTION RATES:
For one year . . . . . . . . . . $2.00
For Jugoslavia . . . . . . . . $3.00
“Entered as second-class matter January 13, 1922, at the post office at Bethlehem, Pa. under the Act of March 3, 1879.”
MARY PICKFORD
VU STRAND TEÁTERI
Prísesztno szrejdo Juniusa 1-ga de vu Strand Teáteri 809 E. 4-th Street Bethlehemi eden jáko poviden i lüsen kejp spi-lani, vu sterom glávno spilo Mary Pickford spila. Filma imé je “Lübeznívi lampás” i v-Bethlehemi zdaj obprvim bode spilani. Csi sze scséte szmeháti i joukati tak te neszmite zamüditi ete lejpi kejp poglédnoti.
NAZNÁNYE
Strand Teátera voditelsztvo poetoj pouti naznánye dá vszém szlovenom, ka vu Junius Julius i Augusztus mejszeci vu Strand Teáteri szamo po Szobotaj bode spilano. Vszákdén szamo te, gda káksi importéjrani kejp bode spilani i tiszto sze te zse naprej vu novinaj zglászi.
Eden 17 lejt sztar pojbár sze je ozseno z-szvojov 15 lejtnov právov szesztrov
Med lübeznívoga zsivlejnya csüdami je tüdi nej vszákdenés nye pripetjé tiszta zgodba, od stere glász dá new yorsko policájsztvo.
Escse drouvna deca szta bilá Oscar Greenberg i Mollie Greenberg, gda szta sze pouleg edne sztariske szvaje nyidva tüdi razloucsila eden od drüj goga. Gda je potom pred dvema letoma nyidva páli vküper prineszo sors, zse szta sze nej poznala.
Vu nyidva düsi je bratinszka i szesatrinszka lübézen popolnoma nepoznána bíla, meszto toga szta dén za dnévom betezsaszto vlecsécsnoszt csütila eden za drüjgoga. Preminoucsi keden szta pa odszkocsila od sztariskoga douma i 17 lejtni Oscar je z-szvojov 15 lejtnov szesztrov, Millie-ovom vu szkrivnosziti vu hizsni zákon sztoupo pred new yorskim matrikul szpelávcom. Mládi krvni hizsni pár szi je zouszebno prebiváliscse vzéo vö i zacsnola szta familmszko zsivlejnye.
Sztariske szo po velkoj tezskoucsi najsli gori nyidva, ali szamo z-policájszkov pomocsjouv szo bilí mogoucsi nyidva razloucsiti. Na policájszko szpi távanye szta sze z-tém bránila, ka nepresztojno lübézen csütita eden do drüjgoga.
Tou grejsno histvo je persze brez valánoszti i oblászt sze szkrbí od toga, ka naj sze tiva zalübleniva deteta vecs nevídita eden drüjgoga.
KELKO LÜDSZTVA BODE VU 2227-OM LETI ?
Statisztikuske szo vözracsunali, ka vu 2227-om leti glí devét billio prebiválcov bode na szvejti. I escse nikáki jesztejo, steri sze od toga bojíjo, ka automobilszka indusztria eden szaturácionszki punkt doszégne i ne bode zadoszta lüjdi, kí bi tiszte küpüvali.
Zakaj ne prídejo vu temlico bogáti grejsnicke?
Harry Sinclair-a, poznánoga olijovoga kralá, koga je nájvisisa szodníja zavolo oszramotanoga vözglásenya na Szenátus gledoucs, na 30 dnévno vouzo obszoudila, ali té millionár je escse itak na szloboscsini.
Tiszti dén, gda bi szvojo temlicsko kastigo mogao zacsnoti Mr. Sinclair, sze je nyegov fiskális priglászo na szodníji, gde je tou dao za zrok, ka Sinclair na velke znamenitoszti direktorszki gyülejsaj more navzoucsi bidti i za toga volo je nyegove kastige presztavitev proszo.
Szodníja je persze szpunila tou prosnyou i zdaj je zse vszáki lehko ogvüsani, ka Sinclair za krátek cajt vu vouzo príde, ali szamo ka tecsasz novejsi znameniti direktorszki gyülejsi prídejo vmejsz, i tou de sze vleklo tak dugo, kak dugo de sze Sinclairi vidlo, znábidti do nyegove szmrti, csi gli de 99 lejt zsívo.
SZEDEN CENTOV EDEN GALLON GAZOLINA
Naj sze záto niscse ne veszelí naprej, ka — csi glí té glász csiszta isztina — mo sze zdaj fál vozili, ár eden gallon gazolina je szamo vu Iowa drzséli 7 centov, gde gazolin kompaníje vu velkom boji szto jíjo med szebom i dokecs de té boj trpo, tecsász do szrecsni automobiloske, ka ji rájdenye nede doszta kostalo.
POHISTVO NA ODAJO
Vu trno dobrom sztáni trí hízs i za künyo pohistvo je za volo szelítvi trno fál na odajo. Lehko poglédnete vu  kédni vszáki vecsér ód 6 do 9. vöre, v-szoboto od 12 do 7 vecsér. V-nedelo predpoldnévom do 12. vöre, 1023 E. Mechanic Street, Bethlehem, Second floor.
Lehigh Valley Exchange Kancelaja
401 E. 4th St. Bethlehem, Pa.

Na odajo má szledécse  yrejdnoszti:
Na Prospect Heightsi, gde kára sztáne z-4 hízs sztojécsi Bungalow, lekteris poszvejt jeszte. Tüdi drüjge potrejbcsine zidíne. Stiri i pou lota notri poszajeno z-drevjom i goricami. Zavolo domoupotüvanya sze trno fál odá.
Zidani hram, 8 hics trno dober hram lot je 47x72 v-Bethlehemi.
Dupliski hram na 321 Polk Streeti z-garázsom tmo fál sze odá.
Stiri lote v-Butztowni za trno nisziko cejno.
Zidani hram 6 hizs, steam heat lot je 45x150 vu Seidersville pouleg Wydnora.
Mejte Pazko na Lehigh Valley Exchange Co. glasüvanye.
Z-KOJ SZHÁJA WALL  STREETA DIVIDEND
Federálne oblászti logárszki department sze je k-kongreszijsi obrno, ka naj prineszé právdo prouti edne zselezniske kompaníje zemlé norbi.
Tou potrdjáva logárszki department, ka Northern Pacific zselezniska kompania sészt mil lio i oszemsztou jezero akerov zemlé nepravicsno drzsí vu szvojoj lásztnoszti i ka tou nazáj hodi országi.
Gda szo tou zseleznico rédili, je oblübo government, ka de podpérao kompaníjo.
Prilozsnoszt je bíla országi, ka naj sze naprávi Northern Pacific i bilou je zadoszta zemlé, ka naj z-tisztov podpérajo kompaníjo.
Isztina je bár, ka je szamo 70 millio dollárov kostala cejla zselezniska pout i tou je  tüdi isztina, ka szo za 250 millio dol lárov vrejdnoszti zemlé dáli nyim za “podporo”, ali logárszke oblászti sze z-tém ne brigajo.
Oni sze szamo na tou zezávajo, ka po razrnejnyi darüvanya bi kompania duzsna bíla ono zemlou vu peti lejtaj gorirazdeliti i za dvá pa pou dollára odati tiszto po akeri naszeljeníkom.
Vejm je tüdi razdelíla cejlo zemlou zselezniska kompanía, tak, ka je zseleznice rédjenya sztroske zse dávno nazáj dobíla i minoulo je zse trno dávno tiszti pét lejt tüdi, ali blüzi szeden millio akerov zemlé escse itak drzsíj tá zselezniska kompania, ka naj sze nyéna vrejdnoszt pozdigáva.
Cstejouiosi szi zidaj lehko premislávajo na tom malo, ka z-koj rédijo tü millione, sztoumillione i jezeromillione na Wall Streeti.
Zglíjali szo sze z-govern-
mentom, ka “podpérajo” édno zseleznice rédjenye. Szedemdeszét millio dollárov kostajo sztroski zseleznica rédjenya i goripriprávlanye.
Na tou nasztávijo edno tálnicsársztvo, korporácijo, povej mo z-200 millio dollárszkim fundáncionszkim kapitálisom i delnice (share, részvénye) za dráge pejneze odájo publikumi.
Poszojilo vzemejo gori blüzi do 100 millio dollárov i poszojilne obligácije odájo publikumi.
Podporo dobíjo od governmenta, steri do 250 millionov podpéra szedemdeszét millonszko firmo.
I ober toga je dvakrat, vu l875-om leti i vu 1996 leti Receiver-a trbelo szodníji vöposzlati, ka naj obráni firmo od bankrupcije, buknenya.
Ali prouti tomi vezdaj májo escse vu szvojoj lásztnoszti szeden millio akerov zemlé, stero bi pred pétdeszetimi lejtami duzsni bilí odati farmerom.
Záto szo jo nej oudali, ár po governmenta valon zglíjanyi bi jo tisztoga hípa za dvá i pou dollára oudali, ali dnesz je pa 15 dollárov vrejden vszáki jedi ni aker té szedem millio akerszke zemlé. Vszevküper je vrejdna escse prejk osztányena zemla 100 millio dollárov.
United States Forest Service zdaj na tou proszi congreszszus, ka naj tou nepravicsno zadrzsáno zemlou vzemejo vkraj vcsaszi od Northern Pacific zselezniske kompanije.
Vüpali bi sze sztaviti z-nasimi cstejoucsimi, ka congressus pred trejmi lejtami niti nede razprávlao tou prosnyou i potisztom tüdi ne vzemejo nazáj od zseleznice tou zemlou, ár dobro poznamo, kak delajo nasi právdedávci vu Washingtoni, nyim je szamo tiszto szilno
dugoványe, stero prouti delavsztvi szlísi za haszek kapitalistom, fabrikantom i bankárom, vejm tákse delo vcsaszi naprej vzemejo naednouk resíjo.
FLIT
DESTROYS
Moths, Roaches Bedbugs, Flies
Other Household Insects
STRAND
(Pred etim “Diana”) BETHLEHEM, PA.
Lepou predelani Mozi
Spila vecsér od 7. i 9. vöre
KÉDNISKl PROGRAM
Pondejlek
popoldnévi i vecsér:
DOUGLAS FAIRBANKS ‘‘AMERIKANSZKI KRAO’’
Szrejdo:	
MARY PICKFORD vu
“LÜBEZNIVOM LAMPASI”
Zonite
For Cuts and Wounds
Prevent infection! Treat every cut, wound or scratch with this powerful non-poisonous antiseptic. Zonite actually kills germs. Helps to heal, too.
ANTON WOLST

Real Estate, Insurace i Notary Public kancelaja

815 E. 4th STREET, BETHLEHEM, PA.
Phone 3486
Zavüpnik: BALOGH ISTVÁN
Hrame küpüjemo i odávamo, tak rávno farme i hizsne fundose.
Prinasz lehko notri meníte hram za farmo ali farmo za liram. Vsze potrejbno piszalo pravdenszko i pravicsno oprávimo. Ognya i auto  szekolácije agentssztvo.
Obrnite sze zvüpaznosztjov knam, stero je v-Bethlehemi nájsztarejsa i nájbole pripoznana kancelaja. Mortgage na hrame ali farme szprávimo. Rédno i prijaznívo vöobszlüzsávanye. Tanács ksenki!
50 MILLIONSZKI “BIZNISZ”
Na tom kejpi sze vídita dvá bogátiva amerikanszkiva businessmana, steriva szta zdaj kak bizniskiva tivárisa na zglíjanye sztoupila. Nyidva V-küpno imánye na 50 millio dollárov sacajo.
OGNYA ZNAMEJNYA NA SOUTH SIDE-I
7 St. Lukes Hospital
12	Broadway & Fiot
13	Alaska & Sioux
14	Antorio & Itaska
15	Five Points
16	Fourth & Cherokee
17	P & R Station
18	Cherokee & Freytag
19	Wyandotte & Fiot Av
23	Packer Av & Montclair
24	Second & Northampton
25	Broadway & Broadhead A
26	Summit & Carlton
31	Packer Av & Adams
32	Fourth & New
33	Third & Taylor
34	Fifth & Taylor
35	Third & Adams
36	Fourth & Webster
37	Third & New
41	Fifth & Fillmore
42	Fifth & Atlantic
43	Third & Pierce
44	Fourth & Buchanan
45	Seventh & Atlantic,
46	Buchanan & Selfridge
47	Fourth & Fillmore
48	Evans & Monroe
49	Pierce & Thomas
51	Third & Cherry
52	Fourth & Cemetery 53 Fourth & Hays 54 Third & Hobart
55	Pfeifle & Hays
56	Sixth & Ridge
57	Mechanic & Hill
58	Fourth & Hobart
312	Fourth Williams
313	Eigth & Brinker
314	Third & Bessemer
315	Fourth & Diamond
316	Hellertown Av & Coke Works Road
321	Coke Works Office
322	Hellertown Av & Crest Av.
Trém vcsiníte dobroto : szebi, glasüvajoucsemi i nam, csi sze pri küpüvanyi szpomenéte, ka szte storosov glasenyé vu nasi novinaj csteli.
SOUTHAMPTON
Smart shoes made of supple, imported leather... extremely durable... always in good taste. Priced moderately at $7.50 to $10.00 the pair.
PAUL ALEXY
209 E. 3rd Street	Bethlehem, Pa.
CROSSETT
‟MAKES LIFE’S WALK EASY”
Odprla sze je

NOUVA KANCELAJA

REAL ESTATE, SIFKÁRT ODAJA PEJNEZ POSILANYE,
VSZEFELÉ SZEKULÁCIJE itd.
Prídte notri i poglednite nász
Lehigh Valley Exchange Co.
401 E. 4th STREET, BETHLEHEM, PA.
AMERIKANSZKI SZLOVENCO V GLÁSZ
Bethlehem National Banka
PÉT LEJTNA OBLEJTNICA
vu szvojoj nouvoj zidíni
Ob etoj príliki zahválnoszt povejmo nasim vlozsnikom i nyíh vnougi prijátelom za podpéranye, dobrovolnoszt i za tiszto vküper delavnoszt, od steroga je etapejnezárnica lehko posztála
Te Nájvéksi Bank vu Bethlehemi
Bank	Vlozsbe Rezervna Suma
Bethlehem National Bank .. $7,036,473.42 $8,291,421.56
Naszl. Nájvéksi Bank v-Bethlehemi $5,787,440.22	$6,877,954.11
INO
Tretji Nájvéksi Bank vu Zhodnoj-Pennsylvániji
(zvön Philadelphije)
Bank	Vlozsbe Rezervna Suma
Allentown National Bank .......... $8,763,760.01	$12,590,017.05
Easton Trust Company  ............ 7,500,002.95	9,034,379.55
Bethlehem National Bank ....... 7,036,473.42	8,291,421.56
Nasi Ravnajoucsi Direktorje
szo zebráni z-odlocseni trzstveni lüjdi, kí gyülejs drzsíjo vszáki tork gojdno
i
Nasa Exekválivajoucsa Komiszija gyülejs má vszáki csetrtek popoldnévi
steri goridánye je szpelávanye paziti i vísesnye pejneze vöpousziditi. Ka naj szo vlozsnicke zagvüsani i naj kak nájvéksi haszek májo, tej lüdjé pejneze vu gvüsne mejszta poszoudijo i vödájo, pa na vszáko poszojilo pszko májo.
1927 márciusa 23-ga nase szlejdnye vöpokázanye je eto bilou:—
Gotovi pejnez v-banki  . . . . . . . . . . . . . . . . . $ 149,066,42
Gotovi pejnez vlozseno v-Philadelphiji
i New York banki ............................... 78,412.51
Gotovi pejneze vlozseno vu Federal banki
v-Philadelphiji ...................... 326,234.64
Vszevküper gotovi pejnez......... $ 553,713.59
VLOZSNA SUMMA
United States Liberty Loan Bonds
vszefelé ............................... $1,321,663.09
(Vecs vrejdni kak gotovi pejnezi ár od $3 do $12. interesa noszijo.)
Bethlehem várasa Bondi (15 féle vödánye) $241,735.00 Federal Land Bank, Drzsélszki i drüjgi
vládni hondi 55 féle vödánye ......... $643,505.00
Zseleznepouti részvényi 67 rázlocsni .... $728,580.50 Public Utilities 69 féle kompaníjaj ......	831,540.50
Indusztrial részvény L 51 féle kompaníjaj 444,624.62 Részvényi, med nyinii Fed. Res. Bank részv. 50,248.20
Vszevküper ........................ $2,977,665.46
POSZOJlLA
141 poszojil na edno leto mortgage
vrejtlnoszti 50% vrejdne .............. $1,117,833.17
429 na vrejdnoszt gori z-táblano ........... 616,877,17
331 poszojil na bonde i részvénye .......... 401,576.98
1010 ”dobrosztanejnyom podpísakom ..... 819,842.31
151 U. S. szoldacska fud. zagvüsana . . . . . 16,374.00
9 poszojil od magazínov zagvüsanoszti ...	5,161.83
Vszevküper............................ $2,977,665.46
Vszevküper gotovi pejnez vlozsno .. $ 7,793,275.91 Vszevküper prinasz vlozseni pejnez 7,036,473.42
Csi pazlívo poglédnemo té racsune, te sze nam pokázse, ka nasi csesztnícke i direktroje pazlívo noszijo szkrb na tou, ka naj vszigdár povouli gotovi pejnez sztojí krédi i tüdi naj vlozsni pejnezje bodejo vu gvüsni mejsztaj vise kak dvej millio dollárov vu Vláda, Drzsél szki Okroglínszki i Váraski Bondaj
Vise dvej millio dollárov je vlozseno vu rázlocsni Zseleznipotáj, Public Utilities i pri trzstvení kompaníjaj, stere szo vsze gvüsne vrejdnoszti.
Nasi vöposzojeni trí million dollárov je vsze vu dobro meszto raztálano i vise kak dvej millio je polozseno vu Mortgage, Judgemen vekszline i drüjge vrejdnoszti.
Vsze mortgage poszojile morejo nazáj plácsane bidti vu EDNOM LETI i vsze drüjge poszojile vu SESZTI MEJSZECAJ.
Zvön zgorányi racsunov vaso pazko obrnéano na nase velke summe.
Kapitális ................ $300,000.00
Rezervna summa ......... 500,000.00
Neraztálani dobícsek ...	91,225.49
Vu preminoucsi peti lejtaj je Bethlehem National Bank nezgovomo naprej priso, nej szamo pri vlozsnikaj, nego tüdi pri vlozsbaj.
Vlozsnikov racsun:	Vlozsbe:
1922—	9,929  ............ $ 3,985,260.90
1923—	11,349  ............ 4,727.840.00
1924— 13,353 ............ 5,816,704.69
1925— 14,429 ............ 6,306,885.08
1926—	14,992  ............ 6,664,919.90
1927—	16,004  ............ 7,036,473.42
Vu preminoucsi peti lejtaj szmo nasi vlozsnikom interes plácsali:
Szkoro trí fertále millioina dollárov
Vlozsnikom plácsani interes:
1922	......................................   $104,022.91
1923	......................................    136,334.92
1924	...............................  160,409.14
1925	............................... 165,261.77
1926	................................ 172,233.90
1927	.......................................... ?
$ 738,262.64
Dividenda plácsano tálnicsarom:
1922	......................$36,000.00
1923	....................   36,000.00
1924	....................... 36,000.00
1925	...................... 36,000.00
1926	.....................  48,000.00
$ 192,000.00
CHRISTMAS SAVING CLUB
Nas Christmas Saving Club je nasztávleni bio 1922 leta i od tiszti mao sze vszigdár povnozsáva. Tou spara nye je trno prípravno i hasznovito nej szamo za vlozsenoga, nego na trzsce tüdi.
Kotríg racsun:	Vlozseni pejnez summa
1922— 1097 ................ $ 27,029.91
1923— 1463 ................ 51,360.73
1924—1849 .................. 76,284.10
1925— 2350 ................ 104,250.23
1926— 2452 ................ 111,476.50
1927— 2785  ............... ?
TRUST DEPARTMENT
\
Pred pár lejtami je právda bíla naprávlena, stera je dopüsztíla National Bankom Fiduciary Department, mí szmo tou proszili i tüdi szmo doubili i tak zdaj mámo obiászt bidti kak napríliko:
Executor,
Co-Executor,
Administrator,
Testamentary Trustee,
Co-Trustee,
Guardian of Estates of Infants,
Committee of Property of Incompetents, Trustee Under Voluntary Trusts.
Etoga hípa mí mámo 67 Tutorsztva,
stera summa vözadene $207,609,33
Gda te scseli testamális réditi, ali kakse drüjgo zavüpano delo nasztavrti nasi csesztnícke i nas fiskális, ali na z-vasim fiskálisom prídte knam i nasi csesztnícke do na vaso szlüzsbo.
Gda
Mí Vász scsémo szlüzsiti
Ví na check knige scséte pejneze polozsiti Ví na interes pejneze scséte dati Ví scséte safe kiste vzéti Ví scséte hram küpiti Ví scséte vrejdne papére küpiti Ví tiszte scséte odati Ví scséte pejneze poszlati vu sterikoli váras ali ország
Ví scséte vase pejneze notri szkollektati od koga koli.
Mí szmo vrejdni vaso vüpazen
Nasi 16,000 vlozsnikov (steri szo vszáki strti cslovek v-Bethlehemi) szo zadoszta szvedocsansztvo na tou, ka sze vu nasi csesztníkaj i delavcaj vrejdno zavüpati. Vszáki cslovek od deteta do sztároga csloveka lehko prinesz pejneze notri polozsi od $1. vise i lehko je ogvüsani, ka de vszáki prijaznívo vöobszlüzseni.
BETHLEHEM NATIONAL BANK
THIRD & ADAMS STREETS
Prejk od Marketa na kükli
Csesztnícke:
Adam Brinker,.....................President
Charles P. Hoffman...........Vice-President
Philip J. Byrne....................Cashier
Fred. T. Beckel...............Asst. Cashier
Adward F. Fehnel........... ....  Trust Officer
Russell C. Mauch ..................Attorney
Ravnitelje:
Adam Blinker,	Jacob Greup,
Philip J. Byrne,	Charles P. Hoffman,
Samuel L. Caum,	Robert Pfeifle.
Charles E. Drumbor,	Walter A. Schrempel,
Egyenként ezek a hivatalnokok és tisztviselők önnek szívesen állnak rendelkezésére.
Szlüzsbenícke:
Ambrose J. Walker.	Russel F. Brunner,
Herbert D. Cless,	Peter S. Green,
Patrick F. Byrne,	John D. Vehinger,
Asher S. Kichline,	Paul H. Marsteller,
Alfred Himmelwright, Jr. Merritt R. Mills, Fred. C. Rosewarne,	John M. Bruno,
John F. Stein,	Kathryn C. Doyle,
Wilson Miller,	Frank H. Pedrick,
Charles D. Miller,	John Ponik.
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV OLÁSZ
3. sztrán
Szvetszke neszmernoszti
Na szvejti je nájvéksi váras London bio z-7 i pou millio prebiválcanii. Ali med bojnov je London doszta zgübo z-prebiválsztva. New York pa je doubo i tak je mogoucse New York dnesz szvejta nájvéksi varas.
Woolworth zidína je nájvéksi i nájvisisi hrani na szvejti. Na 55 stokov visziki i od vilice do sztreje je 792 fuszov visziki.
Pacific oceán je nájvékse mourje. Szkoron tríkrát tak velko je, kak Atlanti oceán, prejk steroga sze mí vu Europo vozimo. Yecs kak 10,000 májlov je sürko. 70 millio kvadrat májlov velikoszti má, stero je vecs, kak szvejta szühe zemlé vszevküper.  punkt je 31,614 fuszov globoko.
Mississippi, z-Missourijom vréd je szvejta nájdugsi river (tekoucsa voda). Ali nájvéksi river  je Amazon, vu Juzsnoj-Ameriki, steri je nakonci, gde notri tecsé vu mourje, je 15 májlov süki i odtéc mao gori na 750 májlov dalecs je vszepoviszédi globsi od 180 fuszov.
“Liberty Statue” je nájvéksi szobor na szvejti. Od szpodine temena mao do fákle temena je 151 fuszov visziki. Ali Buddhe szedécsi szobor vu Japáni bi visisi bio, csi bi sztao. Szedecski je tüdi visisi, kak edna na stiri stoke zidína. Ocsi szó eden yard sürke.
Nájvéksi vöterni mlin je vu Californiji. Nyegovoga törma viszikoszt je 120 fuszov viszika. Csvetéro vöternice pa 164 fuszov koulivratni okroug píse.
Nájvéksi gyémánt szo  vu Juzsnoj-Ameriki najsli. 3,251 karátni je bio i nyegova zsmécsava je vise kak eden i pou fünta bíla. Nyegovo cejno szo na 2,500,000 dollárov sacali. szledi szo ga na dvouje vszekli. Eden drüjgi gyémánt je 960 karátni bio.
Nájvéksa vöra je vu Jersey-i ober Colgate and Co. fabrike. Minute kázajoucsi cajgar je 20 fuszov dugi.
Szvejta nájvékse drevje vu Californiji jesztejo. Od tej je nájvékse 450 fuszov visziko i sztéble koulivratna méra je 40 fuszov pri zémli.
Vu Francuskom országi jeszte szvejta nájvéksa knizsár nica (Library, könyvtár). Vu Páriskoj knizsárnici 2 millio 600,000 zvézkov kníg jeszte. Vu  angolszkom muzeumi 1 millio 900,000 zvézkov kníg jeszte.
Himalaya brezsina je nájvisisa na szvejti, stere nájvisisi punkt, Everet vréjek je 29,000 fuszov, tou je 5 i pou májlov visziki. Na nyégov témen je cslovek escse nej priso. Lüft je vu onoj viszikoszti tak rejtek, ka bi zsívo szvtvorjejnye tam nebi osztalo vu zsítki.
Ár szo Ausztrálijo za kontinens szpoznali, szvejta nájvéksi záton je Grönland grátao. Znánci tou potrdjávajo, ka na tom zátoni zadoszta ledüj jeszte na tou, ka bi cejle Zdrüzsene Drzséle notri lehko pokrili z-tisztim eden fertao májla kusztim lédom.
Chicagoszke meszárnice szo nájvékse na szvejti. Tej meszárnic vilice vu duzsíni 20 májlov zadenejo. Napádajoucsi kompanyov je 50 májlov. Naednouk 20,000 rozséne máre 20,000 birk i 120,000 szviny lehko drzsíjo vu tej meszárnicaj. Té meszárnice szo vise 100 millio dollárov kostale.
Nájvéksega csloveka csontna váza je Dublinszkom muzeumi 8 fuszov i 6 colov je viszika. 8 fuszov visziki je bio Bates kapitán, z-Kentucky drzséle i Nova Scotianszka Swann Anna je preszégnola 8 fuszov.
Vu Kentucky drzséli bodoucso podzémnico (barlang) drzsíjo szvejta za nájvékso podzémnico. Nyéna duzsína je 9 májlov. Vnozsino ríverov, votlínov, kupolov, jezerov i vodé szpadájov má. Proutiglász river, steri na trífertále májla tecsé na dugi vu podzémnici i potom mine vu zémli. Vu tom ríveri ribe nemajo oucsi.
Szvejta nájvéksa bajca je pri Krakko (Galicia) várasi, tou je edna szouli bajca. Nájglobsa bajca je edna Michiganszka medinszka bajca. Szkoron je dvá májla globoka.
Szvejta nájvéksi naturne (prignice) znanoszti muzeum vu New Yorki jeszte.
Vu Salt Lake City-i, Utah drzséli je nájvéksa cérkev na cejlom szvejti, vu steroj 120,-000 lüjdi má meszto.
Michael Palásthy
827 E. 4th Street BETHLEHEM, PA.
Oprávlam vszeféle lekterisko delo z-garantéranyom Primeni sze dobijo nájbougsi globi v-poszvejte i szaksa lekteriska náprava, stero sze pri hrámi i biznici nüca.
An Amazing Success
Feen.a.mint
The Chewing LAXATIVE
Chew It Like Chewing Gum
A pleasure to use. Very efficient. Children love it. No taste but that of sweet mint. The most popular laxative because it’s a “satisfier.” 15c and 25c. Sold by
SZLOVENEC neszmi brezi szlovenszki novin bidti. Plácsajte naprej na nase novine!
MRTELNOSZT
Steve Kojak je mró zdaj májusa 25-ga 1927 na nyegovom doumi 568 Hillside Ave., po szvojem dugom betégi. Za szebov je povrgao zseno Mary Kojak, troje decé: Mary 8. Louis 4 i William 2 leti sztar. Pokopáliscse bode zdaj v-szoboto májusa 28-ga predpoldnévom ob 9.vöri z-pokojnoga dou ma, szv. mésa bode szlüzsena vu Rim. Kath. Szlovenszkoj Cerkvi po sterom ga na St. Michael cintori denejo na vekivecsen pocsinek. Kotriga je bio Prvo Szlov. Brat Pom. Drüstvi, pri Maternom drüstvi v-Bethlehem, Pa. i Drüstva Szv. Jozsefa 168 vejki K. S. K. Jednota.	Gajdos.
Gde nega elektrike, tam Maytag gazolin motor lehko nüca.
Mí Vam POSZOUDIMO
—ete masin na prísesztno pranyé. Perite zsnyim eden keden na nasi sztroskaj. I vidli te, kak hitrej i lezsej Maytag peré — kelko de vas gvant csisztejsi, Telefonerajte nam naj vam ednoga pripelamo.
Lehigh Supply Co.
434 Main St. Phone 793-J BETHLEHEM, PA.
SZVÉTEK VU MOTOR FABRIKI
Paterson, N. J. — Pouleg szedemsztou delavcov, kí delajo vu Wright Aeronautical kompaníje fabriki szo zdaj v-
pondejlek szvétek meli za volo toga, ár je Charles Lindberghovoga letécsega masína motor vu toj fabriki bio naprávleni. Vszi delavci szo z-zásztavami vu rokaj po várasi masejrali, banda je igrala na ono veszél-
noszt, ka szo oni bilí tiszti szrecsni delavci, kí szo táksi dober motor napravili, ka je Lindbergh z- New Yorka vu Páris priso z-szvojim letécsim masínom “Spirit of St. Louis”-om.
American
Windish Pulibshing Co. Inc.
“AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZA” STAMPARIJA
NÁJMODERNEJSA I NÁJLEPSA STAMPARIJA
VU BETHLEHEMI, STERA JE GORIPRIPRÁV-
LENA Z-VNOUGIMI MODERNIMI MASINAMI
I Z-VSZÁKEFÉLE SKERJOUV PA LITERAMI.
VSZÁKOGA JEZIKA STAMPARSZKO DELO, TAK
TÜDI KNIGVÉZANYE NÁJLEPSE I NÁJBOUGSE
OPRÁVLAMO ZA NÁJRÉDNEJSO CEJNO
Bethlehema ino kroglinszki várasov vszej szlovenszki, vogrszki i drügi drüstvov, organizácij i rázlocsni szprávises stamparszko delo sze prinasz zgotávla, vszém na popolno zadovolnoszt.
V-nasoj stampariji sze szledécse novine stampajo: Am. Szlovencov Glász, Bethlehemi Hiradó, vszáki keden, ino Havi Közlöny vszáki meszec szhájajo. — Gorivzememo vszeféle málo i velko delo.
512 E. Fourth Street	Bethlehem, Pa.
Bell Telephone 2940
Szlejdnyi pár dnévov od té velke vöodaje
Szamo escse pár dnévov i tá szlejdnya prílika miné, gda bi lehko fál, za
trno znizsano cejno küpili dober fonográv piáno ali pa rádio. Ne csákajte!

SZPRAVITE VASOJ DECI NIKSO IGROUTO Pinána de deco bole pri doumi drzsála. Placsüvali te kak te mogoucsi!
NOUVI COLUMBIA FONOGRÁF ZDAJ
$69.50
$79.50
$89.50
PREJDNYOSZT ZA VASO ZAGVÜSANOSZT!
1.	Isztinszko i pravicsno garantéranye. Zadovolscsino dobíte i placsüvanye na vas termén.
2.	Szlobodno notri menite gdakoli vu seszti mejszecaj i vszáki plácsani dollár sze
vam zracsuna.

3.	Csi bi pa betezsni ali brezi dela bilí, tecsász nete placsüvali, dokecs	mo-
goucsi.
Csi notri meníte zdajsnyo vaso piáno, fonográf ali orgole, za tiszto vam primejrno summo zracisunamo. Prídte Dnesz—Necsákajte !
PLAYER PIÁNO
(na 88 glászov metal tubing)
Dobro naprávlena i garantérana.
245
i vise
25
REKORDOV KSENKI
Z-vszákim Nouvim Fonográfom
Phillips Music Store
24 E. Third Street	Bethlehem, Pa.
Odprejto po vecseráj
KSENKI
Z-VSZÁKOV PIÁNOV
12 ROLLOV Duplisko sztolico Zsamatno pokrivalo
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
5. sztrán
NOUVE
SZPROTOLEJSNYE MOUDE SZO ETI
Sznajszna obütel vszáki szezon véksi presztor zalézse. Mí vam pri tom na lehko pomoucs bodemo, csi zdaj k-nam prídate cipele küpüvat i ka te zadovolni zsnyimi od toga vász zse zdaj ogvüsamo.
Prinasz dobite vszigdár nájnovejse moude i nájbougse cipele.
W. E. Kreidler & Sons
17 E. THIRD STREET, BETHLEHEM, PA.
SZLOVENCI!
Gda de vám potrejbno na pohistvo, káhle ali kakoli pri hrámi, prídte k Miller Bácsi-ji ali telefonerajte na eto numero 3609 pri nyem je vsze trno fál .
L. MILLER 723 E. 4th STREET Bethlehem, Pa.
Zdaj szi lehko küpite na
LEHKO
DOLIPLACÜVANYE

Gyémánt prsztanke, zláte vöre, zsenszke na rokou vöre práve elgin vöre za moske, za jejsztvino szrebrno skér, stero je vsze garanterano. Na sztejno vöre, goszli, locsece itd.
M. FINKELSTEIN
319½ E. THIRD STREET ETHLEHEM, PA.
— Odprejto po vecseráj —
Zdaj ednouk szmo zahodili te velki prosperitás
Od trí-stiri lejt mao právijo, kricsíjo, troubijo indusztrijszki mágnáske, bankárje, velki kontraktorje i rázlocsni kapitalisztje, ka je tü prosperitás i csi duzse vszebole véksi bodo. Tak velki, ka ovi drüjgi szvetovje, zse kak Europa Ázsia itd. do sze csüdivali obor nyega i od nevoscsénoszti de je guta mantrála... Ali prouti onomi velkomi naglasüvanyi je amerikanszko lüdsztvo nej vörvalo vu prosperitási, ár sze je lüdsztva na velkoj vnozsini nej daó viditi ali obcsütiti. No, gde je pa te, csi rejszan jeszte, szo pravli ti dvojüvajoucsi. Pokázsite nam ga, ali pa vö poslite expedicijo na nyegovo gori iszkanye.
Ali zdaj je notri poszvedocseno cejlo delo i tej brbraski dvojüvajoucsi naj zamuknejo, prav povejdano: naj zaprejte drzsíjo szvoje lampe, ár tak je, tü je te grozno velki prosperitás, notri poszvedocseno je tü. Bár szamo malo eszi pazite. Dobro trbej paziti! Tiszti naj tüdi pázijo, steri nika nemajo za jeszti valon.
Pred pár lejtami je “szamo” 132 táksi amerikancov bilou, steri dohotek je doszégno edno millio dollárov na leto ( ali nej ka bi stoj tak razmo, ka szo tej 132 vszi vküper meli edno millio dollárov dohotka, nego eden po ednom), pri nájzádnyem dohotka notrivadlüvanyi sze je pa zse vöszkázalo, ka je vu preminoucsem leti 207 amerikancov melo-edno millio dollárov lejtnoga dohotka. I tou velke novine tak pozdrávlajo, kak brez példe velkoga prosperitása znamejnye. Kí bí sze vu prosperitási dvojüvao, tiszti naj opíta számé té 207 millionáre, ka csi jeszte prosperitás, ali ga nega. Tou do pravli, ka persze ka jeszte pros peritás, pa escse kak velki ! I naj opítajo toga nájbole szlaboga mislejnya dvojüvajoucsega, ka gde je tiszti brez példe velki prosperitás i escse on de tüdi znao povedati, ka
gde je... Pri tiszti 207 amerikancaj je, steri edno millio dollárov dohotka májo na leto. No vidite, skoda van je bilou vcsaszi vu cágloszt szpádnoti, ár sze je pocajti dönok poszrecsilo  vöposzlejditi, ka gde je prosperitás.
No da pa národen prosperitás je tou ? Tou je vragá! Po bojni szo sze vu onoj nevolnoj Ausztriji nikáki prevecs obogatili, ali stero je nej tou znamenüvalo, ka sze Ausztria prosperáliva. Nateliko je nej tou znamenüvalo, ka csi národov zvéza nebi vmejsz sztoupila, Ausztria bi buknola, naveke bi jo doli zbriszali z-mappe.
Vu Aemriki delo tak sztojí, ka edno millio trno bogáti i nezgovorno bogáti lüjdi plácsa cejloga országa income texa 95 percentov sztou millio lüjdi pa pláesa vise osztányeni pét percentov. Jeli je tou zdrav i právi prosperitás na cejli národ gledoucs, ali pa je nej ? Nadale: prebiválsztva 82 millio lüjdi nema telko dohotka, ka bi porcijo mogli plácsati, persze záto, ka nemajo niksega dohotka, radi szo leliko, ka szi telko zaszlüzsijo, ka sze od dnéva tá hránijo.
NA ODAJO
Malo pücano pohistvo küpüjem i odavam. Prídte ali telefonejrajte 3105. DAVID F. REIS, 24 W. 3rd St. Bethlehem, Pa. Strte dveri od Ross Store. Odprejto vecsér.
AMERIKANSZKI GOTOVIPENEZ D OL L Á R E
plácsamo vö tam prejk vu steromkoli várasi ali vészi, brezi dolipotégnyenoszti, po posti ali pa po telegráfi.
SIFKÁRTE odávimo na stero koli linijo, za právo cejno.
ZA VLOZSBE 4-ti percent interesa placsüjemo.
KISS EMIL Bankhisa

Fourth Ave. at 9th Street New York
Posteni szlovenec nede csteo ksenki novin, nego naprejplácsa na nyé. Ali csi ji nescse plácsati, naj je nevzeme prejk.
JOE CHAH
MOSKI  I ZSENSZKI SZABOU
Nouve gvante delam za $25.00 i vise Popravek, pejglanye i pucanye za trno pimejrno cejno.
Telephone: Granger 2134-W 2446 St. CLAIR AVE. CLEVELAND, OHIO.
Telefonje
591
1032-J
2451-R
Regisztrérani Plumberje
THOS. B. BRIODY, Jr.

Plumbing & Heating
324 TAYLOR STREET, BETHLEHEM, PA.
Trno sze nam dopádne ka mámo zadovolne kosztimere, tej szo nasi nájbougsi glasüvajoucsi.
Nase delo i blágo je popolnoma Garantérano.
Bethlehem National Bank
Prejk od Market House
VREJDNOSZT ...........$8,000,000
Kapitális i vecsina ..... $800,000
Bethlehem National Bank
THIRD AND ADAMS STREET Odprejto v-Szoboto od 7 do 9.
NÁJVISISE SZODNIJE ZNAMENITO SZKONCSANYE
Zdrüzseni Drzsél Nájvisisa Szodníja je za právdeládno glászila vö Californije drzséle ono právdo, stero szo prouti amerikanszkoga organizejrano ga govermenta prevrzsnye nakanécsim pártom,  szpráviscsam, novinam i privátnim lüdém prineszli. Tá právda je takzváni syndicalism act, na podlagi steroga sze vu Californiji lehko vu vouzo zapré tiszti, kí je kotriga Workers (Communist) Party-i, Kommunistkomi párti.
Tou szkonosanye je dvá obszojenca appelácije razprávlanye prineszlo vu zsítek, po sterom je Nájvisisa Szodníja tak szkoncsala.
Vu Californiji sze je pred devetimi lejtami pridrüjzsila k-kommunistkomi párti edna Charlotta Anita Witney iména califomiska klubszka lady,, stera je bratánica Federálne Nájvisise Szodníje ednomi bívsemi birouvi, hcsí San Francisco várasa ednoga nájbogatejsega i nájbole prestímanoga csloveka, Wellesley Univerzitéta bívsa poszlühsávkinya, tiváristveni morálni szoudec i szuffragettni voditel. Na párti gyülejsi sze je molila, ka naj vözbrísejo z-pártovszke konstitucije tiszti punkt, steri vöpovej, ka po revolucije pouti, z-
rozsjom zbíje vö z-Washingtona government. Pártovszki gyülejs je doli zvoutao Miss Wkitney-a, odvrgli szo ono predláganye nyéno, ka naj sze amerikanszkoga lüdsztva po politicsnoj pouti valon z-ogvüsanyom vrseníjo szvoj cio, amerikanszkoga szovjetskoga governmenta nasztavitev doszégnoti.
Té gyülejs szo prvle, kak bi sze dokoncsao okouli zagrádili oblásztni lüdjé i szpolouvili szo navzoucsi bodoucse, med nyimi Miss Whitney-a tüdi.
Birovíja je jo za k-kommunistkomi párti valon pridrüzsenye od ednoga leta do 14 lejt trpécse vouze obszoudila tou odloucseno delo. Persze z-rokámi-nogámi sze je bojüvala prouti toga szouda szpunyávanyi, ali po devét lejtnom teskom bojüvanyi je tou grátao konec, ka more idti notri vu vouzo.
Notri de mogao idti vu vouzo eden William Burns iména I. W. W. agitátor tüdi, na koga tüdi szlísi Nájvisisa Szodníje szkoncsanye.
Znamenito vu tom szkoncsanyi je tou, ka drzsél prouti komnunistom ali I. W. W. organizácije kotrigam prinesena ali prineszéna právda je zdaj zse právdeládna.
TRNO VELKO
dobroto vcsiníte, drági szlovenci, csi sze v-storaj szpomenéte, ka szte vu nasi novinaj csteli glasüvanye.
NAZNÁNYE!
Szpostenyomm naznanim vszém szlovencom, ka jasz szvojo mestríjo neodszelim, nego dale osztánem na szvojem meszti, gde vszigdár na szlüzsbo sztojim mojim kosztimerom
FRANK MAGYARITS, SOUSTAR.
1187 E. Fourth Street,	Bethlehem, Pa.
JOHN K O U S Z
SZLOVENSZKI KONTRAKTOR
Zgotávlam vszefelé nouvo i sztáro tislarszko, zidárszko i pleszterszko delo. — Csi máte tákse delo dajte meni znati i jasz vam dam rédno cejno. na tou delo.
1035 MECHANIC ST, BETHLEHEM, PA. Telephone 227-R-1
Zavüpavnicke
“ Amerikanszki Szlovencov Glász” Reditelsztvo, szpostenyom naznánye dá cstejocsim ka, ki szi té szlovenszke novine scsé zapovedati, naj szi je szamo pri nasi “Zavüpavnikaj” zapovej i naprej plácsa. Ali ki bi je Zavüpavnikom nej mogocsi bio plácsati, on naj nám notri posle vu Reditelsztvo.
Opominamo nase szlovence, naj vszigdár proszijo odpiszek (nyugto) od onoga steromi za té szlovenszke novine plácsate i poglednite csi na tisztom odpiszki steroga dobite bode tej novin ime: “Amerikanszki Szlovencov Glász”. Csi bi pa na tom odpiszki toga iména nej bilo, tak te odnász novin tüdi nemrete csakati, ár mi tákse vu znánye nevzémemo, stero mi niti naznánye nedobimo. Mi szamo onim poslemo novine i nyim nyigovo plácsano sumo vu réd zememo, ki do meli tákse odpiszke pokázati, steri szo od Amerikanszki Szlovencov, Glász novin szhájajocsi.
Amerikanszki Szlovencov Glász novin Zavüpavnikov iména:
Bethlehem, Pa.
Gergár Péter Kutos István
Pittsburgh, Pa.
Markos István Bridgeport, Conn.
Mike Benko 272 Spruce Street,
Newark, N. J.
Pocsics István
Allentown, Pa.
Kozell József 521 Jute Street
New Brunswick, N. J
Joseph Doncsecz 254 Hamilton Street Palmerton, Pa.
Doncsecz Jozsef
Elizabeth, N. J.
John Mihalich 352 Porth Ave.
Chicago, El.
Mike Novák 1913 W. 13th Street
Balazsic Mihály Steelton, Pa.
Stephen Grábar 540 So. 4th Street
Cleveland, Ohio.
Mr. Anton Chrnko
4520 Finn Avenue
Plácsajte naprej na nase novine, csi szte zaosztányeni !
13
Kak sze zovés ?
—	Daróczy Mihály.
—	Gde szi sze narôdo?
—	V-Párisi.
Goszp. Gábel je sercávao z-ocsmí mater, csi tak, ka sze csüdüjejo, i zdaj zse je naprê zézvao toga trétjega decska:
—	Ka ti imé?
—	Kotányi Gyüri.
—	Gde szi sze pa tí narôdo ?
—	V-San-Franciski.
—	Dojde? — szkricsí Gábel goszpon zadovolno. — Zdaj lehko idete! Csi bi edne piknye nebi bilô popíszano moja goszpá, stero sze je godilo, z-eti trê vognszki pojbárov rodjenya mêszt bi nalehci bilô zavaditi, ka sze je tü velko delo moglo zgoditi. Revulucia je nê hênyala moja goszpá, nego sze szamo nadaljáva vu matrikulaj i vszepovszéd. Szamo jo trbê znati, viditi z-osztrimi ocsmí. Tô szo pregnáni szinôvje domovine. Tákse kollekcije sze vecs nenájde, za tou jasz dober sztojím!
— Vszegavêcs je tô intereszántno, ali zdaj pa zse vzemimo naprê Paliva delo, ár szem jasz zatoga volo prisla na nyihovo szilno píszmo.
—	Isztina, isztina — odgovori Gábel goszpon dugo kôzjo keco szi gladivgi. — Tô
16
ja, ka je vsze tô té fulko narédo. Tak morejo previditi plemen, goszpá, ka mojemi brati satiszfakcio (szpravicsanye) trbê.
Na lübléne nase materé obrázi sze je escse szladtek szmêh szkázao na té tozsbé. Pali sze je trucaszto vkraj zgledno i veliko nemáratnoszt kázajôcsi, glédao szôszedove hizse sztrêho, po steroj szta sze dvê píszanivi mácski segavo posetávale i nemármo vtegüvale. Jasz szem vsze z-nevoscsénosztjov poszlühsao, nebi dao tá za doszta, csi bi tô vnôgo pesztvíjo jasz vcsíno. Ár sze tô tak z-detecse hizse obloka glédajôcs, za jáko lêpo vídi.
—	No, csi je tak, te szamo li dajte satiszfakcio gaszp. professzori, záto ka za gobo gleda krüha béo.
—	Gvüsno ka dobí.
—	Drüjgo kaj nevém, pojba vküpszpakivam i domô ga odpelam. Lehko de zsívo domá tüdi.
—	Hm — odgovorí Gábel goszpon szmehécs, — escse je tô pítanye, csi de ga szlobodno domô pelati?
—	Kak naj tô razmim? — pítajo mati sztiszkávajôcs.
—	Náj pojbe vöposlejo, — odgovorí on pomali, — tô je med stiri ocsí valon.
Mati szo sze k-nama obrnoli.
—	Idta pojbára i poglednita malo okôli vu
6. sztrán
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
LE JPE KORINE POTREBÜJETE?
Jesztejo prinasz vszefelé nájlepse korine z-steri szi lehko preberéte i na zselejnye vám je domou pripelamo
Lejpi dár za vszáko príliko
SZO LEJPE KORINE ! T. M. HOGAN
KORINARA 331 South New Street Bethlehem, Pa.
Telephone 3209
FRÁSZ PÉTER
poprejkno poznáni szlovenec Vász vöobszlüzsi, gda prídete vu
NOLAN-CONCILIO ZSELEZNO BAOTO
Trzsimo vszefelé szemen za ogradeseke, lopate, grable i vszáko skér, stera je vu ogradcseki potrejbna. Z-sztároga krája motike itd. — Primejma Cejna —
Nolan--Concilio
HARDWARE COMPANY
232 E. 3rd Street, Beth., Pa.
Telephone 3094
VSZÁKI SZTARIS NAJ SZPOZNA SZVOJE DEJTE
Ka zroküje deteta nörvizmus ? — Szramezslívoszt, bojaznoszti neszmernoszti i lagoje szenye naszledüvanya. — Pszichologicsne probe
Düsevne zsmécsave, nörvicsni szkázi, kak szramezslívoszt, bojaznoszt, nemirovnoszt, nesznenoszt, bozsna szenya, stero nájvecs sztarisov niti ne vzeme za oumorno pri deli, — csi dugsi csasz zroküjejo bantüvanye, dejte vu kesznejsoj sztaroszti zlehka nevarno mozgouvno bantüvanye pridobí. Táksi szkázi i detecse nemirovnoszti sze lehko odvrnéjo, dotícsno zasztávijo.
Navékse vszáko dejte je tákse — je pravo eden béresen professzor — ali csi je násztaj zvönréden i sze z-mocsnim nász ladom prikazsüje i nesztanoma nadaljáva, gvüsno je znamejnye, ka dejte vu düsevnoj falingi trpí. Dejte more telovno i düsevno zdravo, blájzseno i veszélo more bidti i csi je nej tak, vcsaszi moremo na tom bidti, naj sze té falinge poprávijo.
Zmécsave sze dosztakrát vu dományem ali solszkom osznávlanyi szkrívle. Znábidti prejk
mére szigurnoszt kralüje, znábidti prejk mére doszta káranya i bantüvanya trpí dejte. Znábidti szo dejte nej dáli vu prípraven razréd i záto zgübí volou i szamo zadrzsávanye. Znábidti je náturno, ár kákse telovno bantüvanye csüti, kak zobouv bolecsíno, ali oucsi i zsívcov bantüvanye. Zvön vsze ga toga znati moremo, ka jesztejo jáko obcsütna i fájne düse deca, stere je nej mogoucse po prousznom i grbionszkom osznávlati z-vnozsinov vréd.
Nistera deca szo pouleg nature nej dobri vucsenicke i z-szlabov popádnyenosztjov láda jo, ali szo vu zrászi zaosztanoli odzaja. Vcsászi tou vucsitelne vzeme vu pazko i tak míszli, ka je dejte nemámo ali vtraglí vo. Po pszichologicsnoj opazki sze lehko konstatejra, csi je dejte szamo nemámo, ali je vu osznávlanyi zaosztányeno. Solszko delo trbej, ka naj prípravno bode nyegovoj düsevnoj szpodobnoszti. Vcsászi tákse zaosztányeno dejte szledi vöpoprávi, stero je zgübilo, ali navékse jáko pomali naprejide jo dokonca, Jesztejo deca, z-steri nigdár nebodejo dobri vucsenicke, stere vcsenyé ne briga i glí csi szi szledi millione szprávijo na bizniskom presztori, nigdár nedo mogli Eisteinovo teorijo zapopádnoti.
Drüjga deca, steri sze nemrejo vu szvoj zsítek z-lehkoutov notri priglíjati, szo z-nörviznoga, nátornoga típusa valon, steri szo nemogocsni mirovno szedeti na ednom meszti, steri szo nemogocsni obsztáti, ka nebi gucsali k-szvojemi pajdási, steri szo prebráni vu hráni, jejsztvini i vu drüjgi dugoványaj tüdi, tej szo navékse prejk mére aktivni, nyuvo kebzüvanye je jáko bogáto i
dosztakrát cstéjo nemirovne, szenzácionszke histerije. Med nyimi znábidti jeszte doszta, steri sze za muzsiko, ali za poétizmus bole navdüsávajo kak nájvecs decé. Dosztakrát szo nemogocsni zaszpati po ednoj mozijovoj spili. Potom je mogoucse tou tüdi, ka náturnoszt, nörvizmus telovna falinga zroküje. Nájmre pri velki familijaj sze pripeti, ka velka rabuka, szvája-praszka za nörvizno naprávi dejte. Táksega hípa je csedno szlabi nörvov deteta násztaje ali társaság szpreminiti.
Sztarisam zíde znamenito goridánye, ka naj tákse falinge vu právom csaszi, kak nájprvle odvrnéjo. Csi je dejte vecs lejt vu táksi diisevni bantüvanyaj, cejli nyegov zsítek plácsa za tou, pa zgodí sze escse tüdi, ka nevaren nörvni beteg vzeme nanyem moucs. Z-rédnim, lübézni popolnim osznávlanyom sze té falinge vsze lehko vöpreprávijo.
JOHN NOVÁK
SZLOVENSZKI KONTRAKTOR
Gorivzeme vszefele zidárszko i tislarszko delo, popravek i nouve hrame delanye. Stere szi lehko tak dáte napraviti kak de sze vam vidlo. Csi scséte nouvi hram delati, ali csi popravek mate, proszite nyegovo cejno.
Zdaj sze trno fájne drva dobíjo prinyem i falej kak gde koli indri.
811 Bastian St. Phone 658-R Bethlehem, Pa.
Phone 1542
Zdaj Je Vrejmen
rávno prípravno i cejne szo niszike csi zdaj zapovete
KRIZS
delanye za vase pokojne i prinasz tou nájbougse delo leliko dobíte, ár nájmodernejse mámo notri szprávleno naso delavnico.

P. C. WEIL I SIN
222 W. UNION STREET, BETHLEHEM, PA.
Naznánye dam vszéin szlovencom, komi de potrejbno na Pogrobnika, on sze naj obrné kmeni, gde dobi náj bole postenejse vö obszlüzsenye
JOSEPH A. PAPPERT, Pogrobnik.
711 Lockhart Street, N. S. PITTSBURGH, PA.
NORTH SIDE HARDWARE CO.
Prinász sze dobi  száksa zselezna potrejbcsina, kakti: Sparhetje, Lampaske i száka potrejbcsina za Automobile.
855—857 East Ohio Street, N. Pittsburgh, Pa. Bell Phone 2508 Cedar.
14
vam je edno cêlo prôszto pripetjé. Palia vö z-sôle pozsenéjo.
Tak da bi grunszka sztréla trêscsila doli vu toj rêcsi.
—	Ka je vesíno? — pitajo mati nemirovno.
—	Bole bi nam tô trbelo pítati proszim ji ponízno, ka je nê csinio: tere, razbíja dokoj szégne, kama príde. Vílic sztancsarov obloke notri zslücsa. Vcsaszi de tü glázsar z-racsuni, mogôcse je zse eti gder vönê na dvoriscsi. Trszcov táble v-nocsi doj poberé i vö odmení, csizmára cajgar vö obêszi pri szabôli i nyegovoga na ôpak. Konfuzie dela med mestri. Bubola Stevan sloszar kuma sze je edno gojdno na tô prebüdo, ka je on Mladanec Martin, csrepnyár. Po vecseráj drot vtégne prejk po vilici i pôtnici káplejo, kak grüske. Cêli váras je zburkani odnyega , proszim ji ponízno. Eti prêk od trojsztvenoga sztebra edna sztára szlaboga pogléda mamica dohan odáva pri vrátaj. Pali sztári pleh na okrôglo vö zoszêka i za tiszto küpüje dohan. Szirôta sztaríca míszli, ka szo szrebrni szekszarje. Zse ji za edno krüsno krbülo má.. Tiszte do tüdi oni mogli plemenita goszpá vöodmeniti. I kak sze zná, tô poszlêdnye delo je zse nê szamo prôszta sála, tô je zse presztôp právde?
—	Dobro je, goszp. Gábel prijátel — vsze-
15
cséjo nazáj mati, — pojbár szamo tô csiní, kak caszar.
—Prav, májo, — tô bi ga escse nebi prineszlo na teliko v-mrézse, ali eto ednôk, ka sze naj leckie ogne, ár bi ga pítali, je mojemi brati professzori brez podpíszka píszmo píszao, v-sterom ga opomína ka na drüjgi dén popoldnévi med trétjov i strtov vörov razbojnici vde réjo nadnyega. Sziromák brat je sztrázsare nájao i domá med velikov sztrahôtov sztrázso. Szamô sze odszébe razmi, ka je vcsenyá vere nê drzsao.
—	Tak nyemi trbê, zakoj sze je dao zape-
lati!
—	Hja vê, csi bi szamo tô biló ji proszim ponizno. Za toga volo bi escse nebi szeo vküper sedes. Ali glávno je, ka je mojega brato, kí je prirodo písza profeszor, znanoszti reputácio ocsrbino pernahájder. Edno gobo je naválao z-méhkocse krüha, — kak vrági nyemi tákse napamet pride! Gori jo je djao na omár, dokecs sze neposzühsí i piszníva gráta. Potom jo tá neszé professzori brati mojemi, ka jo je na Szittya brêgi najsao. Brati je tô prav prislo, ár vu cêlom szvojem zsítki sztáre indasnye prekamnyene gobe zgánya, eden môder ártikulos je odtoga píszao, liki od rêtkoga csüdnoga nádjenya — vö je dao na szvojem sztroski nastampati i te sze je vöszklüvala hunzfotarí-
Pittsburgh, Pa. i Krajina
Zavüpavnik: Markos István
940 Vista Street,	Tel. Cedar 3584-M	N. S. Pittsburgh, Pa.
JOHN WALLETZ
810 CHESTNUT ST. N. S. PITTSBURGH, PA SZLOVENSZKI MESZÁR
Frisko i Okajeno Meszou vu vszákom vrejmeni lehko küpite.
Tüdi vsze groszerszko blágo
F. N. HOFFSTOT. Szednik  GEORGE G. SCHMIDT, Peneznik T. W. FRIEND, Podszednik H. J. C. BREKER, Podpeneznik
Fenezna Vrejdnoszt $200.000.00  Cejlo Imánye $350,000.00
NATIONAL BANK OF AMERICA
709-711 East Ohio Street	Pittsburgh, Pa.
Safe Deposit Box-e sze dobijo z-Árende 4% Interesa plácsa na sparavnoj sumi
Telephone Cedar 9163
JOE’S HOTEL
Primeni dobÍte vszigdár vszefelé dobro jejsztvino ino pítvino. Tüdi lejpe hizse mam za vödati
Oda te na tou potrejbni prídte k-meni i jasz vász posteno vöobszlüzsim.
JOSEPH GOJTAN, lasztník.
817 Chestnut Street, N. S. Pittsburgh, Pa.
Szlovenec naj ne bode brezi szlovenszki novin !
GDA DE VAM POTREJBCSINA NA
POHISTVO, KÁRPETE ali KÁHLE
prídte kmeni i vidli te, ka te zadovolni, kak zblágom tak z-cejnov
HARRY KRUPP
843 E. Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa.
Phone Cedar: 5752-W
Vszefelé Rádio-je prinesz dobíte za nisziko cejno.
Primeni dobite náj bokse blágo za rédno cejno. Pridte vu S. M A L L I N , Vörarszko bauto.
729 E. Ohio Street,	N. S. PITTSBURGH, PA.
Telefon Cedar 9529
Vszigdár dobro i rédno bodete vöobszlüzseni, csi prídete vu moj Hotel, ár primeni dobíte tou nájboukso blágo za nájrednejso cejno.
Horvatski i Szlovenszki Hotel
Matt. J. Bestic, lásztnik 834 E. OHIO STREET N. S. PITTSBURGH, PA.
PODPÉRAJTE tiszte store, steri glasüjejo v-nasi novinaj!
Velko Prebéranye Na
Szprotolejsnyem Blági

Nase szprotolejanye blágo szmo zse notri doubili. Za moske i pojbe Gvant je krédi i csáka na vász gda prídete ino ga poglédnete.
MOSKI GVANTI
POJBOV GVANTI
KOLAPOSJE
HOLSZTIKJE
SZRAKICE
Dájte nam príliko naj vász lehko vöobszlüzsávamo.
Joseph Patz
“MOSKOV i POJBOV BAOTA”
829 East Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa.
Prineszte eto glasenyé notri knám i dobíte dupliske Trading Stempline