An American newspaper, printed in the Windish language, promulgating American ideas and principles to liberty loving Windish race Published every Friday Nijvékse i nájbole razsörjene vendrake novine vu Zdrüseni Drzsélaj, steri vszáki réd vu Ameriki zsivoucsi vendov szlisnoszti szlüzsi. Szhája vszáki pétek AMERICAN WINDISH VOICE “ENTERED AS SECOND-GLASS MATTER JANUARY 13, 1922, AT THE POST OFFICE AT BETHLEHEM, PA. UNDER THE ACT OF MARCH 3, 1879.” VOL. VII LEJTNITECSÁJ. BETHLEHEM, PA. — PITTSBURGH, PA. — BRIDGEPORT, CONN. FEBRUÁR 18, 1927. No. 7. Maszka bál vu Szlovenszkom Halli Szlovenszko Drüstvo vu, tekoucsem leti februára, 26-ga, v-szoboto prirédi velki Fasenszki Maszka Bál. Oni, kí poznajo szlovenszkoga drüstva Maszka Bále, tiszti znájo, ka znamenüje tou, csi, vu Szlovenszkom Halli, vu tekoucsem fasenki páli bode drzsáni Maszka Bál: za maszke lejpi prájzi, za gouszte pa jáko veszéli mulatság i tou dvouje má vlecsécsno moucs, stero zagvüsa toga bála dobro szkoncsanye. Máli ogeny v-pondelek vecsér Pondelek vecsér je máli ogeny bio na Broadway i Fiot street kükli, k steromi szo bethlehemszki ognyogaszilci z- velkov szilov sli vö. Ogeny je bio vu Elmer E. Diehl contraktore hrámi, steri je máli lesze- ni hram. Diehl vu tom hrámi kancelajo má i v pondelek vecsér je na máli csasz vöodísao, petrol káhle je pa vuzsgána nihao. Káhle szo sze mocsno szegrela, na stero sze je lesz vuzsgo i plafon je zse zacsno goreti, gda szo tam blizsányi lüdjé ogeny na pamet vzéli. Ognyogaszilci szo na hitroma ogeny pogászili i tak szo vrejdni papérje i plámi nej zgoreli, ár szo tiszti notri bilí djáni vu zselezno kisto. Pijánec je nozs nüco Jos. Cressman pouleg 34 lejt sztar Bethlenemszki prébiválec je v nedelo vu pijánoszti nozs naprej vzéo ino szi je velko rano vrezao na rouki. Tou sze je zgoudilo vu ednom Restauranti na Northampton Heightsi. Tam bodoucsi lüdjé szo vcsaszi telefonejrali i poli cáj Brogan je bio vöposzláni na Heigths, naj toga oranyeno- ga csloveka pod obrambo vzeme. Brogan je mocsno oranye- noga Cressmana na policájszko stácijo odpelo gde je policájszki vracsitel Dr. Stoumen nyemi rane notri zavézo i potisztom szo ga vu vouzo záprli. V-pondelek gojdno je bio na vöposzlühsanyi, gde je tou naprej dao, ka je on tou záto vcsí no, ka szvojo vroucso krv malo vöpüsztí, stera je mocsno zahicana bíla ino ga vszigdár na tou nadigávala, ka naj li pijé. Sztrejzniti sze je nej mogao i tak szi je rokou gorivrezaao. Pokastigani je bio pa $12.50 i szodniki je obecsao, ka vecs nede pijáno pítvino pijo. PALINKO JE KÜHO NAJ SOLÁRIVANYYE PLACSÜJE Pred nisternimi dnévami szo vu Bayonne, N. J. szühi poli cáji doli prijali ednoga Abe Bloom imenüvanoga dvajszeti lejt sztaroga pojba i sztém szo ga obtozseno predfczoud poJ sztavili, ka je koteo meo i pa linko kühao. Abe nancs nej tajio i sztém sze je bráno, ka je on záto palinko küjo, naj szi sztiszti zaszlüzseni pejnez szvo jo soulo placsüje, ár vu gim názium hodi. Abe je student i csi vu souli z-kémiov oprávla, te je znábid ti dobro palinko küjo i tou nye mi escse lehko na haszek bode vu nyegovom zsítki. Z prebránim programom prikapcseni “Batyu Bál” vu Önképző Köri Nikaj nöuvoga bode zdaj v-pondelek, feb. 21-ga vu Önkép ző Köri, ka ja v-Bethlehemi nej bilou. Vogrszki Önképző Kör Velki Batyu Bál pri rédi prikapcseno -z-prebránim künstlarszkim programom, z-gorisztoplenyom Dalárde i z-pleszkim goriprosenyom. Batyu Bála znameni toszt je tou, ka gouszti, navék se familije z-szebom prineszé jo sztrosek vu ednom pünkli csi i pogosztijo szvoje prijátele. Na té bál je tak med vougrami, kak med szlovenami tüdi velko priprávlanyé i vszáko znamejnye na tou kázse, ka Batyu Bál od vszej drüjgi bálov vöpozdigne i nájbole poszrecsi. Tiketi cejna za per souno je szamo 50 cntov. Pridimio vu velkom racsuni, na Önképző Köra bálaj sze vszig dár vszáki dobro, veszélo csüti, tou pout pa cilou za vszákoga eden nepozáben vecsér osztáne. VELKO VÖRUKIVANYE VU SZLOVENSZKI HALL Vütro vecsér, februára 19-ga v-szoboto vélki dogotek bode vu bethlehmszkom Szlovensz kom Halli, 321, E. Packer Ave. Maszka Bál Bethlehemszkoga Vogrszkoga Delavszkoga Douma i bratovsz ki organizácij, na stero veszelico je vszebovszedi velko priprávlanye na táljemánye. Beth delavcov Maszka Báli szo vszigdár velki i dobro poszrecseni bilí, ali eto pout preszégne vszáko csákanye. Med maszkami pét lejpi i velke vrejdnoszti prájzov bode vörazdejljeni, stero sze z-szkrivnim voutanyom zgodí. Pod plész de z-New Yorka Farkas Alberta héresna ciganszka ban da obszlüzsávala muzsiko. Kí sze zaisztino vaszélo scé csütiti, dobro veszeliti na vnougi lejpi i szmejsni maszkáj, tiszti naj tao vzeme na tom báli vüt ro vecsér, feb. l9-ga. PIJÁNI MEXIKÁNERJE VU SZVÁJI V-nedelo popoldnévi obstrtoj vöri szo Bethlehemszki ponaznánye dou bili, ka sze pijáni mekszikáner je na Pierce streeti moscno bíjejo. Od policájsztva szo Brogan policája doli poszlali k-tém mekszikánerom, kí szo ze zse na szrejdi, na streeti bilí i té, kí je revolvo vrokaj meo je na vszákoga revolvo zdigno, kí sze je prouti nyemi priblizsávo. Brogan policáj je z-ednim prílicsnim szkocsájom mekszikánera vu szvoje roké doubo i nyemi revolvo vkraj vzéo. Vcsaszi szo je vküper poubrali i vsze stiri na policájsztvo odpelali. Tam je te pijáni i revolve lasztnik mekszikáner nej meo $500 zagvüsenoszti za szé be djáti i tak je szamo na $12.50 bio pokastigani i do szouda vu Eastonsko vouzo odpelani. Szvája sze je vu hrá mi zgodíla i tam je te pijáni mekszikáner vu plafon sztrejlo. Krugla je szkousz poda sla i szkoron edno zsenszko zahodila, stera je na zgoránjem stouki rávno szvoje malo dejte koupala. Na szrecso sze je nej nyej i nej deteti zvön presztrásenoszti nikaj nej zgoudilo. KÉDNISKA KRÓNIKA VU ZNAMENITI POSZLAJ szo niksega sztopája nej napravili preminoucsi keden vu politiki, stero je vszäki pazécsi cslovek lehko naprej vido i csa kao. Csi gli ka je szenátus ednoglaszno szpréjao ono poznáno szkoncsanye, stero mexikangzkoga pítanya po mirovnoj pouti valon rejsenye dene za goridánye prezidenti i zvönejsnyemi miniszteri, ak sze vidi, ka prilozsne sztranke nema jo nakanejnya tomi zravnanyi povouli vcsiniti. Na ciszto sze zagvüsno vídi ono szounmenye ka je zvönejsnyi minisiter glí jingo zvézao z-prezidentom, ste romi cio je tou, naj sze toga pítanya dugoványe kák li nájbole nadale odlása. Vu onom pripetjej, csi kongresszus razodíde i poszebnoga vküper szé danye nede, tá politika popolnoma doszégne szvoj cio. OKOULI BEJLE HIZSE DRÜGE NOUVOSZTI NEGA, szamo tou, ka je prezident vöposzlühno eden tucat delegá cije, stero nindri nika ne znamenüje i ka je gori szeo na eden nouvi Lincoln automobil, steroga szo zdaj küpili za Bejlo Hizso (nevtajeno, ka vu Bejloj Hizsi tüdi sparajo) i dao sze je odpelati od Bejle Hizse vu na dvá blocka dalecs sztojécsi Continental Memorial Hall, gde je z-tém obdarüvao na nyega csákajoucse, ka je z-ednim dugsim gouvorom sztoupo naprej. Jáko je pazke vrejden násztaj tou, ka sze vu zádnyi cajtaj zgája, ka prezident bole pogousztoma vösztoupi z-odkritimi speechami, kak predetim. Ali da bi pa doszta bougse bilou, csi bi po sztári potáj bodo. Vu tom nájzádnyem gou vori, steromi je glávna nit bíla vojszka goripriprávlenoszt military preparedness—pravico dá vszém tisztim, steri za militárisko ino imperiálisko oznamejnijo Amerike zdajsnyo politiko. Trno je spájszno toga accorda z-mirüj zselejnyom dokoncsanye, ali da pa od nasega prezidenta sze moremo za dovoliti z-telikájsim tüdi. Nika je nej povedo vecs, kak kelko lehko csákamo odnyega i nika vecs nemo csakali odnyega vu prísesztnoszti, gda vise 30 rádionszki stácionov vu zmenkanyi bougsega z-ednim Coolidg-ovim gouvorom dopunijo szvoj program. PREMINOUCSI KEDEN SZE JE VU KONGRESSZUSI dvouje tákse delo zgoudilo, od steroga sze je nam vrejdno szpomenouti, edno je La Guar dia, new yorskoga congressma na porácsanye, kí zselej edno ga federálnoga birouva odpüsz titev, steri je vküpperiszéganye mreszo z-szvojimi spiclinami na notri zapelanye prohibici onszke právde prelomleníkom i stere je potom obszoudo tüdi. Mí nevörjemo, ka bi vu rej csi bodoucse porácsanye do szégnolo káksi nászhaj. Notri poszvedocseno delo je, ka szo vu Virginiji za palinko kühanye mejszta vu New Yorki pa pítvino odávajoucse saloone drzsali gori, na federálni pejnezaj, vláda je zapelávala lüdsztvo na prelomlenye szühe právde, ka naj potom má prí liko kastigati. Szüha besznoucsa, stera pár jezero gzpolojna norcov zselej- nye namesztüje, jetak nisziko pogrozíla ednoga tak velkoga országa drzsélszko ravnansztvo, ka za szploj posteno delo drzsíjo té methodus. Rávno vu tou formo bi lehko rátali na vmoursstvo tüdi, ka naj bi potom lehko veszili. DRÜJGI, TÜDI ZNAMENITI DOGOTEK JE TOU, ka szo preminoucsi keden notri predlozsili rádio právde porácsanye. Nevtajeno, ka gda v-etom országi na jezere jeszte jo rádio stácije vu funkciji, je potrejbno na nikse regule, stero zagvüsanye podelí prouti morebitnim zmeslingam. Ali da pa vu rejcsi bodoucse porá csanye doszta dale ide i nika drüjgo nescse, kak popolnoma zepnoti rádio stácije. Vu porácsanyi sztojí, ka po liticsni gouvorje sze vu prísesztnoszti tüdi lehko gucsíjo szkousz rádioja. Ali tou gvüsno szamo na republikánski i de mokrátski párt szlísi, szociális ki i drüjgi liberáliski párti na tou nede meli dovoléjnya. Tühíhec nemre bidti rádio stácije voditel, pa nej glávni delnicsar i escse menye lásztnik. Vöpovej zvöntoga porácsanye, ka vu potrejbnom pripetjej, med bojnov i drüjgimi nevarnimi násztajami prezident pravico má vu federálne vláde lásztnoszt vzéti vsze stácije. Edne razsürjene engliske novine, Louisville Morning Post, zamerkajo na potrejbno pripet jé” i na “drüjge nevarne násztaje”, ka vu tej recsáj jáko doszta gyálnoszti jeszte, ka potrejbno pripetjé eden bajcarszki strájk tüdi lehko znamenüje i nevaren násztaj pa je lehko edno notri masejranye vu Mexiko. No persze, pouleg niksega krívoga zroka pod réd náprávlenyem na puritánszki rádio tüdi lakat denejo. Brezi imánya sze nemre ozseniti vu Kansas drzséli Nouvo právdeporácsanye pred kansaskov legislaturov. — Mla dozsenec koncsimár 1,000 dollárov pejnez more meti v-banki Topeka, Kas, feb. 15. — Kansas drzséla je poprejkno od toga poznána, ka z-doszta fêle právdami sze vrsení zasztá vlati tou, ka bi pörgarje tak zsiveli, kak scséjo. Pred legislaturo szo edno porácsanye zdaj znouva notri predlozsili. Csi tou porácsanye legislature obej hizsi za dobro szpoznajo i je governor podpíse, tou de telko znamenüvalo, ka sze vu Kansasi nedo mogli zseniti tiszti mladénci, steri nikseféle imánya nedo mogli povedati za szvoje. Porácsanye vöpovej, ka zsenidveno dovolejenye sze szamo onim lehko vödá, steri poszvedocsiti znájo ka nikseféle dugá nemajo i ka v-banki koncsimár 1,000 dolláröv prisparani pejnez májo, ali pa za táksi zne szek, ali ober toga bodoucso vrejdnoszt májo. Butler James, eden frankfurtszki farmer je zgrüntao vö tou porácsanye. Tak právi, ka szo nyega vu toj míszli jedíno lüjdi lübézni nász taji vodili, ár zná, ka po kaksi zsmécsavaj morejo szkousz idti mladénci vu prvom leti. Za pét millio dollárov vrejdnoszti pítvine szo v-mlako vlejali Buffalskoga federálnoga birou va szigurno zravnanye. — Dosz tim sze je mílilo, ka szo fájno palinko völejvali. Buffalo,,feb. 16.— Hazel federálni okrouzsni birouv je vu preminoucsi dnévaj ono zravnanye dao vö, ka vu officiálni szkladárnicaj gori znaklajeno, od bootleggerov konfiskáliva no pítvino trbej notri vlejáti vu Erie Lake. Tou sze je vcseraj szpunilo, na nájvékso zsaloszt onim, sterim vszáka pijacsa bolí, stera ne tecsé doli po nyuvom guti. Ka bolezen kaksa velka je mogla bidti, tou nika ne szpravicsa bole od toga, ka szo szamo za pét millio dollárov vrejd noszti palinke, sompánije, vína i söra vlejali vu Erie jezera vodou. Tou tragédijo je jáko doszta lüjdi glédalo, nikákim szo szku zé tekle vu zsaloszti, ka “neszmileni” officiálni lüdjé brezi sajnálivanya völejvajo tákso fájno, drágo, importejrano pítvino. Ali záto je nej bilou nik seféle zmeslinge. Trno je potrejbno engliski znati vu szlobodnoj Ameriki New York, feb. 15. — Vu ednoj baoti na East 82nd Streeti, gde jabocsnico mejrijo, vcseraj vecsér szo sze notri posztavili stirje banditje i szo oberkli vu presztori zdrzsávajoucse trí gouszte i vérta, ka naj gori drzsíjo roké. Carl Raydl, eden gonszt je nej razmo engliski i tak je nej znau szpuniti zapouvedi. Eden bandita je tou miszlo, ka nescse bougati, popadno je za revolvo i doli ga je sztrejlo. Banditje szo vöporobili szvoje áldove i potom szo pobegnoli. VUDNÉ JE KOUDIS BIO — VNOCSI PA GAVALLÉR New York, feb. 16 — Detek tivje szo doli zadrzsáli Micha el Weymeret-a, koga szo za toga volo zglászili gori, ka vudné koudiva, vnocsi pa vu odloucseni klubaj zaprávla pejneze, kak vu frakk oblecse ni gentleman. Wevmeret je 36 lejt sztar i vu Hotel Pennsyl vania drzsí lejpo, drágo prebi váliscse Tam je djao doli szvojo leszeno nogou i sze je preoblejko vu elegánski vecsér ni gvant ino je sou na Broad way lumpat i plészat. MOTOROV STATISZTIKA Vu Zdrüzseni Drzsélaj na vszákoga pétoga csloveka szpádne eden automobil — Nis terni májo po vecs masínov — nikáki ednoga nej. DVANÁJSZET LEJT VOUZE ZA KOKOUSI KRÁDJENYE Oswego, N. Y. — Eden Donald Jock iména cslovek z-Wa tertown-a je na okroglinszkoj szodniji na dvanájszet lejt vou ze bio obszodjeni ár je szedendeszétpét kokousi vkradno. Tou velko kastigo je záto dou bo, ár je pred etim zse dvakrat bio tozseni za tákse touvajije volo. Sztrasen zemlotrousz v-Jugoszláviji Jugoszlávijo je drüjgi grozen bozsi zlak scsukno v-pon dejlek. Preminoucse leto szo velke povoudmi poplavile velke krajíne i znicsile cejli pouv, zdaj je páli zemlétrousz napravo nezgovorno kvára. Doszta várasov i veszníc je porüseni vu Boszniji, Hercgoviniji, Dal máciji i vu drüjgi krajínaj. Mostar váras je popolnoma porüseni. Po prvi glászaj je escse nej konstatejrano, kelko lüjdi je szpadnolo na áldov, ali telko je gvüsno, ka vecs sztotin mrtvecov jeszte. Materiálni kvár je pa nepreracsunani. CHICAGO, ILL. NAZNANOSZT Prvo Chicago-szko Vogrszko Szlovenszko Betezsne Pomágajoucse Drüstvo Chicago, Ill. Nasztávleno je vu Chicago-i 1920 leta, Novembra 14-ga, szvoje rédne gyülejse obdrzsáva vszáki mejszec prvi tork vecsér ob 8 vöri vu Národnom Halli, 1802 S. Rosine Ave. Chicago, I11. Tou odzgoraj imenüvano Drüstvo rédni kotríg má 145 i gotovi pejnez má 5,901 dollár. Notrisztoplejnya cejna vu tou Drüstvo je: od 16 lejt do 25-ti $1.50, od 25, do 35 $2.50, od 35 do 45 $3.50. Na tou Drüstvo plácsa za Betezsno pomoucs 6 kédnov, na keden 10 dollárov, ino 7 kédnov na keden 5 dollárov. Mrtelnoszti plácsa 200 dollárov, eden Lemozin i Drüstva Vejnec. Za tou kotriga plácsa 1 dollár na mejszecsno placsilo. Tak postüvani Szlovenje glédajte, ka bodete kotrige to mi goriidoucsemi Drüstvi kak nájprvle, za stero szebi i vasoj familiji haszek vcsiníte, stero je nej vecs kak réd ino duzsnoszt za postene Szlovene. Toga odzgoraj imenüvanoga Drüstva csesztnícke szo: Károll Gáspár predszednik; Ballek István podszednik; Kozár Terézia 2-gi podszednik; Horváth Ballás szekriter; kí vsze Drüstvene knige szpeláva. Atresz je 5841 S. Shilds Ave. pri kom sze nouve kotrige tüdi lehko glászijo, tak tüdi pri sterojkoli rédnoj kotrigi. Németh Ferencz Peneznik; Németh József penezni titkár; Mike Novák notáros. Trusti szo: Kálmán Zsilavecz, Alouis Lázár, Markl István. Racsunov pazitelje szo: Horváth István, Ballek János, Tallaber János. Dveripazitel Balazsicz Mihály. Drüstva pa zitel Jakics István. Doktor je: Dr. A. C. Halmos, 441 Fuller ton Parkway Telephone Diver sey 1739. Po stiri mejszecsnom iszkanyi je najso delo, ali vu zsítek ga je kostalo Chicago, feb. 15. — Od stiri mejszecov mao je zaman hodo za delom, nej ga je doubo nindri 30 lejt sztar E. M; Applegate, pa bi trno rad pedo prinesao szvojoj zseni. Vcseraj je nevedocs doubo delo pri zidáraj. Ali komaj je delao dvej vöri, csige kosara, vu steroj je gori scseo prídti na trétji stok, sze je doli vtrgnola i Applega te je z-groznov szmrtjouv vö premíno. AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ AMERICAN WINDISH VOICE SZHAJA VSZÁKI PÉTEK - PUBLISHED EVERY FRIDAY Editor Alex Kardos, reditel Published by the American Windish Publishing Co., Inc. John Hassai, Secretary. Joseph Korpics, Business Manager. 512 East Fourth Street, Bethlehem, Pa. Telephone 2940 NAPREJPLACSILA CEJNA: Na cejlo leto . . . . . . . . . . . $2.00 V Jugoszlávijo . . . . . . . . . $3.00 SUBSCRIPTION RATES: For one year . . . . . . . . . . $2.00 For Jugoslavia . . . . . . . . $3.00 “Entered as second-class matter January 13, 1922, at the post office at Bethlehem, Pa. under the Act of March 3, 1879.” Coolidge i trétji terminus Coolidge prezident ne bode na 1928-ga leta odebéranyaj perzidentkandidát, je zglászo vö N. M. Butler, Columbia University-a predszednik, na Riverside Republikánskoga Párta gyülejsi. Ne bode Coolidge obtrétjim tüdi prezident-kandidát, ár je on “trejznoga rázuma” politikus, no zse pa trejzna rázum tou diktáliva, ka naj zse zadosz ta dvojno republikánsko obládnoszt ne szprávi vu nevarnoszt escse z-ednim táksim nakanejnyom tüdi, ka csi je lehko stoj szkousz terminusov tü di prezident Zdrüzsenim Drzsé lam. ? Csi Republikánszki Párt znouva scsé prezidenta vu Bejlo Hizso szpraviti vu 1928-om leti, te tiszti prezident-kandidát sze more odkrito prouti szühocsi posztaviti, ár ovak od szimpaticsni demokrátski “mokri” príde notri nikák za prezidenta. Vö je zglászo te héresen zná nec, ka 18-ti právdedosztávek nema meszta vu konstituciji i trbej vkraj zbrisati szüho právdo. Csi vam je potrejbno na lejpe korine za Gosztüvanye za Krsktitje za Kincsanye i vsze drüjge potrejbcsine ? Prídte knam, prinasz dobíte lejpe, dobre i fál i vcsaszi. T. M. HOGAN KORINAR 331 South New Street Bethlehem, Pa. Telephone 3209 Michael Palásthy 827 E. 4th Street BETHLEHEM, PA. Oprávlam vszeféle lekterisko delo z-garantéranyom Primeni sze dobijo nájbougsi globi v-poszvejte i szaksa lekteriska náprava, stero sze pri hrámi i biznici nüca. PODPÉRAJTE tiszte store, steri glasüjejo v-nasi novinaj! STRAND THEATRE Szvéte Genovéve Zgodovina Zdaj príseszten pondejlek i tork feb. 21 i 22-ga bode spilani té zsaloszen kejp vu Strand Theateri na strtom streeti. Té kejp je zaisztino vu spili pun zsaloszti i malo lüjdi jeszte, kí bi nej csüli od Szvéte Genovéve zgodovino. Té kejp zdráven z-talianszkoga országa príde, ali txtus je na englisko tüdi doli obrnyeni, ka naj ga vszáki lehko prerazmi. Kí szo zse csüli kaj od Szvéte Genovéve, tiszti zagvüsno prídejo glé dat té kejp, ár zse znájo kak je pripoveszt lejpa. Kí szo pa nej csüli ali vidli tou spilo, tiszti pa rávno zatoga volo prídejo, naj vídijo té szrcászmikajoucsi zsaloszen kejp. Notrisztoplejnye odrascsenim 35 centov za deco pa 20 centov. KRÁTKI GLÁSZI Philadelphia, Pa. — Edna expedicija je bíla vöposzlána z-Pennsylvania Univerzitéta, ste roj je tou bilou goridánye, ka naj za indasnyimi szlejdi szlejdijo Vu Babyloni. Te expedicije kotrige zdaj tou glászijo, ka szo dekle zse pred 3000 lejti pred Krisztusovim rojsztvom nej bilé zadovolne z-szvojov lepotov, ár szo zse tisztoga hípa tüdi vszefelé pudere i kréme nücale, stero sze sztoga dá viditi, ka szo tákse indasnye tégline najsli vu steri je krém za líca i edno drüjgo za zsenszki obráz notri bilou, med nyigvi kopanyom pouleg Ur várasa vu Babyloni. Pittsburgh, Pa. — Pennsylvania Retail Clothers and Furnishers Association je zdaj ete keden trí dnévno konvencijo drzsalo vu tom várasi. John Bullock z-Belefonte je prezident toj organizáciji. Londonszki glászi právijo, ka szo lüdjé molitvene knige nigdár nej tak radi küpüvali kak zdaj etoga hípa, edna nouve vödáne molitvene knige. Vu tej molitveni knigaj je tou szpíszano, ka je zsenszka nej duzsna vörnoszt obecsati mozsévi gda sze zdávata. Té knige záto nájbole zsenszke küpüjejo. Bethlehemszkoga Vogrszkoga Delavszkoga Douma Drüstvo z-Delavcov Betezsno Pom. i Osznávlajoucsim Drüstvom prikapcseno 1927 Februára 19-ga, v Szoboto vecsér ob 7. vöri. vu Szlovenszkom Halli VELKI MASZKA BÁL prirédi, na steroga vsze postüvane szlovene pozové Prireditelsztvo. Pét lejpi prájzov bode vörazdeljeni med maszkami, stero z-szkrivnim voutanyom bode obszojeno Tiketi naprejküplene 40 centov, pri gaszi 50 centov. Igrala de FARKAS ALBERTA ciganszka banda MRTELNOSZT Vu sztárom kráji z-Dankoszke vészi poprejkno poznáni Szapács Ferencz szo po krátkom betégi Januára 25-ga mrli vu 63 lejt sztaroszti. Nyuva zsena, Szapács Franciska szo zse edno leto pokojni. Decé szvoje szta pokojniva nika nej méla, ali zsalüjejo pokojnoga brat i naveszta, szvák i szesztra, Trejzika, z-sterov szo vküper zsiveli i sze vcsakali szvoje dugo sztaroszt vu nájlepsoj mirovcsini vu ednoj hizsi. Nájbole ji pa zsalüjejo szesztrina deca szvojega vrloga pokojnoga vüjca i vüno, Rozika i Mike Németh eti v-Ameriki, Ferenc i János vu sztárom kráji. Nepozábleno bode nyuvomi szmilenomi szrdci, stero szta szkázala do nász, decé, ka szta v-cejlom dugom zsítki mela za nász verno i lübavno szrdcé, ka niti právi sztariske nemrejo bidti bole verni k-szvojoj deci. Mí szmo tüdi bilí pokojnima z-szrdcá verni vu nyuvom zsítki i z-szrdcá zsalüjemo nyuvo vöpremenyenoszt. Szprévod je bio Januára 27-ga, pri sterom szo velka rodbina, botrína, szouszidje, prijátelje i znánci z-dalecsa tao vzéli. Vszi poprejk zselejmo pokoj nima miroven vekivecsen pocsinek ! Rozika Németh i cejla rodbina AMERIKANSZKI GOTOVIPENEZ DOLLÁRE plácsamo vö tam prejk vu steromkoli várasi ali vészi, brezi dolipotégnyenoszti, po posti ali pa po telegráfi. SIFKÁRTE odávamo na stero koli linijo, za právo cejno. ZA VLOZSBE 4-ti percent interesa placsüjemo. KISS EMIL Bankhizsa Fourth Ave. at 9th Street New York Zdaj szi lehko küpite na LEHKO DOLIPLACSÜVANYE Gyémánt prsztanke, zláte vöre, zsenszke na rokou vöre práve elgin vöre za moske, za jejsztvino szrebrno skér, stero je vsze garanterano. Na sztejno vöre goszli, locsece itd. M. FINKELSTEIN 319½ E. THIRD STREET BETHLEHEM, PA. — Odprejto po vecseráj — ZDAJ JE VREJMEN ZA TOU Naj szi küpite za zsir preso, za kolbászi nadejvati masin, nozse itd. Tüdi trzsimo fájno blágo za sör delati, ribase za zelje ribati, i vsze drüjgo blágo. FRÁSZ PÉTER poprejkno poznáni szlovenec vász vöobszlüzsi gda prídete notri vu Nolan--Concilio HARDWARE COMPANY 232 E. 3rd Street, Beth., Pa. Telephone 3094 Pislívi cslovek sze je nej szkázao Dvá négera szta vu New York prisla z-ednim málim málim truckom i kak szta na South Ferry-ji prejk prisla, szta naglajüvala okouli, tak da bi koga iszkala. Eden szühi detektív je pa rávno tam pouleg bio ino je nyidva píto, ka ka naglajüjeta. Gda szta tou pravla, ka ednoga pislívoga cloveka glédata, steri bi nyidva csakati mogao i nyima nadalno gordávanye dao. Na szpi távanye detektíva, szta négera pravla, ka tou pohistvo, stero szta na trucki mela — moreta tomi pislívami prejk dati, ár szta nyedva tou z-Washington, D. C. Amerike glávnoga várasa pripelala. Detektiv je négere sztruckom vu eden garázs opouto sztém tanácsom, ka naj tam pocsákata, lehko more bidti te pislívi príde. Szledi szi je detektiv zmiszlo, ka dobro bode té truck szpreglédnoti, ka tejva csarniva pelata. Rejszan je tá sou vu garázs i gda je vido, ka nikso sztáro pohistvo nanyem jeszte, je zácsao szedeliscse gorpobérati, gde je na nájvékso szasenoszt puno glazsov najso puni z-dobrim viszkijom. Eescse eden foliski pod je tüdi bio na tom trucki, gde je tüdi puno glazsov bilou. Vszevküper je 836 1/3 kvartov dobre palinke bilou szranyeno na tom trucki. Tej négerje, kí szo szvoje imé pravli John Lyon i Cubie Wase, szta pravla, ka je nyidva eden cslovek z-Alexandrie, Va. draséle gori vzeo, naj tou pohistvo vu New York odpelata i ka de je te pislívi pri Ferry-ji csakao. Vszáki je $1,000 zagvüsenoszti mogo za szébe djáti. SZLOVENEC neszmi brezi szlovenszki novin bidti. Plácsajte naprej na nase novine! OGNYA ZNAMEJNYA NA SOUTH SIDE-I 7 St. Lukes Hospital 12 Broadway & Fiot 13 Alaska & Sioux 14 Antorio & Itaska 15 Five Points 16 Fourth & Cherokee 17 P & R Station 18 Cherokee & Freytag 19 Wyandotte & Fiot Av 23 Packer Av & Montclair 24 Second & Northampton 25 Broadway & Broadhead A 26 Summit & Carlton 31 Packer Av & Adams 32 Fourth & New 33 Third & Taylor 34 Fifth & Taylor 35 Third & Adams 36 Fourth & Webster 37 Third & New 41 Fifth & Fillmore 42 Fifth & Atlantic 43 Third & Pierce 44 Fourth & Buchanan 45 Seventh & Atlantic 46 Buchanan & Selfridge 47 Fourth & Fillmore 48 Evans & Monroe 49 Pierce & Thomas 51 Third & Cherry 52 Fourth & Cemetery 53 Fourth & Hays 54 Third & Hobart 55 Pfeifle & Hays 56 Sixth & Ridge 57 Mechanic & Hill 58 Fourth & Hobart 312 Fourth Williams 313 Eigth & Brinker 314 Third & Bessemer 315 Fourth & Diamond 316 Hellertown Av & Coke Works Road 321 Coke Works Office 322 Hellertown Av & Crest Av. AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLASZ szo jedíne szlovenszke novine, stere szo nájbole razsürjene med Szlovencami po cejloj Ameriki. Záto szo pa nájbougse novine za vszákeféle glasüvanye. SMEDLEY BUTLER JE SZPREMEJNO SZVOJE PREVIDEJNYE OD PROHIBICIJE. Brig. Gen. Smedley D. Butler, kí je v-Philadelphiji bio director of Public Safety, je vu preminouosem kédni gouvor drzsao vu Okland, Californiji, vu sterom je od Volstead právde meo naprejdávanye. Od pro hibicije sze je Mr. Butler, te szühi, tak szpoumeno ka szi je on od té právde szvoje previ dejnye premejno i tak víd, ka je ta právda nej za notri zdrzsa ti, ár bogátci prejdnyoszt dobi jo od nyé, sziromákom prou ti dela. On je zdaj zse tüdi na tom previdejnyi, ka bi dobro bilou na Volstead právdi pre mémbo napraviti. Escse vszáki lehko dobro nazáj poumli ka osztro je Mr. Butler Volstead právde prelomlence preganyao vu Philadelphiji. PLAYER PIÁNO z-sterov ksenki dobíte 12 rol lov, dupl. sztolico i pokrivalo Szamo dvej piáni mámo za ton nisziko cejno, stere na hitroma lehko odámo, záto pa prídte notri escse dnesz vecsér. Ne zamüdte tou dobro príliko. VASA DECA SCSÉ INO NYIM POTREJBNA PIÁNA Vszáko dejte naj dobí goszlarszko vcsenyé. Vszáki doum naj má piáno. Piáne zsítek i veszélje prineszéjo vu hram. Ona pojbe i deklicske vkraj drzsí od streetov. Pítajte vasega szouszeda ki má piáno, csi je tou nej tak. Trí lejta csasz máte na dol placsüvanye. Csi te betezsni ali brezi dela, te vam je nej potrejbno placsüvati. PHILUPS MUSIC STORE 24 E. THIRD STREET, BETHLEHEM, Pa. — Odprejto po vecseráj $295.00 1542 Zdaj Je Vrejmen rávno prípravno i cejne szo niszike csi zdaj zapovete KRIZS delanye za vase pokojne i prinasz tou nájbougse delo lehko dobíte, ár nájmodernejse mímo notri szprávleno naso delavnico. P. C. WEIL I SIN 222 W. UNION STREET, BETHLEHEM, ZA ZDRÁVJE, PRILICSNOSZT i CSISZTOUCSO za to nájfalejso cejno Dajte szi notri napraviti CALORIC szisztem vlazsnoga lüfta szegrejvajoucsi boiler. PITAJTE L. N. CROUTHAMEL 916 MAIN STREET, BETHLEHEM, PA. Mí vszefelé poprávlanye zgotávlamo. JOHN NOVÁK SZLOVENSZKI KONTRAKTOR Gori vzeme vszefelé zidárszko i tislarszko delo, popravek i nouve hrame delanye. Stere szi lehko tak dáte napraviti kak de sze vam vidlo. Csi scséte nouvi hram delati, ali csi popravek máte, proszite nyegovo cejno. Zdaj sze trno fájne drva dobíjo prinyem i falej kak gde koli indri. 811 Bastian Street, Bethlehem, Pa. Kakkoli sürke ali vouszke nogé máte vi, prinasz jesztejo za vász cipeli. Naprávleni szo z-ocelnim springom, steri drzsíjo kak koli zsmetno zsenszko gori. Numere gori do 11 M. E. KREIDLER’S SONS 17 E. 3rd St., Bethlehem, Pa. AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ Histvenoga násztaja drzsélszko podpéranye Vu onom cajti zsivémo, gda drzséla vszigdár vecs násztav vzeme vu szvojo podporo. Politicsni lüdjé z-tém szpunyávajo szvojega vrejmena véksi tao dneszdén, ka obecsávajo i vcsá szi isztinszko podporo podelíjo vtí tou formo, ka rázlocsne féle priviligiume szprávíjo szkoron vu vszáko oupravice kategorijo szlisécsim: fabrikan tom, farmerom i tak nadale. Zdaj pa Dr. Paul Douglas, chicagoskoga vszevucseliscsa vérsztvenoga razréda prejdnyik sztoupi naprej z-onov pro pozícijov, ka naj ozsenyene lüdí privátne firme i drzséla vu prejdnyoszti drzsíjo ober ledicsni, ka naj visiso plácso dájo nyim pri tiszti. Tou porácsanye je nej szamo kak originálna i na preváganye vrejdna míszel, zadoszta vugodno, nego i kak z-vezdásnyimi amerikanszki politikusov vidmami popolnoma priglí jajoucse porácsanye hvále vrejdno. Tá zdajsnya právdedávansz ka vidma pa je nej drüjgo, kak szloboscsine pokastiganye. Za ozsenyene lüdí valon vék se plácse bi po pravici neozse nyeni lüjdi pokastiganye zna menüvalo. Z-recsjouv tiszti pokastiganye, steri od histveni jármov rejseno szloboscsino vzsívajo. Porácsanya szprejétev i na právdenszko moucs zdignenye bi neozsenyene lüdí z-tisztimi posztavili vu eden razréd, steri persongzko szloboscsino z-Volstead právde naprejpíszanyom nemrejo vküper priglíjati. Zdajsnya amerikanszka vid ma i vádba je tou, ka obádvá, prouti szühoj právdi pregresécsega i neozsenyenoga trbej pokastigati záto, ár szo vu naprejpiszanyi i vu zavézanyi nej vervali, tiszto szo nej zdrzsali notri, stero je duzsnoszt csiniti, ár szo po officiálnom za orthodoxe vözgláseni. Záto, csi ednoga vu szlobos csini vervajoucsega, nájmre prouti prohibiciji pregresécsega, vu temlico zapréjo, te drüjgoga tüdi, doszta ospotávajou csega, sziromaskoga csloveka, koncsimár bi ga radi vu mate- riálna zavrzsenoszt szpravili zoucsi ozsenyenimi lüdmí, sterim za rávno tiszto delo, pouleg iszte szpodobnoszti bi radi vék so plácso zagvüsali z-mocsjouv szmogome právde priszil nosztjov. Bár je nevtajeno, ka té vidme vu právde prinesenye bi zsenidvi naprej pomoglo, ali dönok z-rávno onim premíslenyom nedrzsimo za pravicsnoszt, kak prohibicionszko právdo. Lüdsztvo je nej mogoucse z-právdov na táksi dugovány csinejnye ali nej csinejnye pri siliti, stera z-personszke szlobodscsine nájbole znamenitimi pravicami vküper szpádnejo. SZLOVENCI! Gda dE vám potrejbno na pohistvo, káhle ali kakoli pri hrámi, prídte k Miller Bácsi-ji ali pa telefonerajte na eto numero 3609 pri nyem je vsze trno fál . L. MILLER 723 E. 4th STREET Bethlehem, Pa. TYPEWRITER je nájlepsi dár za POJBAM ALI DEKLAM Mí mámo nisterne, steri cejna je niszika kak $20.00 tecsász ka mo sztej meli. 1 leto garantejramo za nyé PENN SYLVANIA TYPEWRITER CO. 22 So. Sixth Street Allentown, Pa. GOODMAN’S Dobro szpoznána Zsenszkoga Gvanta Baota de vö z-trzstva sla i zatoga volo prirédi príseszten keden, zacsne sze v-Csetrtek, Februára 24-ga Na odajo príde $50,000 vrejdno blágo Vszáki falat more odáni bidti. Goodman’s ZSENSZKOGA GVANTA BAOTA 16-18 E. Third Street, Bethlehem, Pa. No, zdaj zse je lehko blájzseni Vogrszki ország ! Z-indasnyov, szrejdnyega vrszta parádijov i ceremonijov szo oudprli vogrszkoga parlamenta obejdvej hizsi. Tak poszlánci, kak plemenitáske (főrendek) szo vküper bilí, gda je Horthy governor vu preminyeni Ausztrianszki Vogrszki marinarov admiráliski uniformis oblecseni, gori precs to szvoj “trounoski gouvor”. Poszlánci i plemenitáske szo jáko cifraszto, z-szrejdnyega valon videjnye podelili z-szvo- jov lescsécsov oküncsanov vogrszkov oblejkov. Zvönejsnyi diplomátje szo z-szvojov oküncsanov oblejkov tüdi cirkuszko videjnye podelíli. Cejla odpéranya ceremonia je z-indasnyov parádijov bíla szkonesávana, csi glí ország vu velkom sziromastvi i globokoj zsaloszti gecsí. Kak sze vídi vogrszka goszpoda je zadovolna z-vezdásnyov sztávov tüdi. Notri sze priglíjajo vu neszpremejnyeno deklarálivane sztálise i páli indasnyi parlamentski cirkusz spilajo Niti edna europszka drzséla nema telko politikusov, právdedávcov, kak neszrécsen, z-jezero ran krvávivsi csonklavi Vogrszki ország... Telefonje 591 1032-J 2451-R Regisztrérani Plumberje THOS. B. BRIODY, Jr. Plumbing & Heating 324 TAYLOR STREET, BETHLEHEM, PA. Trno sze nam dopádne ka mámo zadvolne kosztimere, tej szo nasi nájbougsi glasüvajoucsi. Nase delo i blágo je popolnoma Garantérano. Nas 1927 Bozsicsen Klub Je Zdaj Odprejti Plácsajte 10c, 25c, 50c, $1. $5. ali vecs na keden szkousz 50 kednov i dvá kedna pred prísesztnim bozsícsom dobíte vase pejneze z-3% interesom domou poszláno csi te rédno placsüvali.. Preberite szi Klub k-steromi ví scséte szlísiti Eto je nasega Bozsicsnoga Kluba Rekord: Racsun vlozsbeníkov Summa 1920 . . . . . . . . . . . . . . 427 $ 16,506.53 1921 . . . . . . . . . . . . . . 683 18,910.53 1922 . . . . . . . . . . . . . .1097 27,029.91 1923 . . . . . . . . . . . . . .1463 51,360.73 1924 . . . . . . . . . . . . . . 1849 76,284,10 1925 . . . . . . . . . . . . . . 2350 104,250.00 1926 . . . . . . . . . . . . . . 2452 111,476.50 Nikaj nouvoga dobí vszako dejte stero szi prinasz vlozsi pejneze za bozsicsen Klub Bethlehem National Bank Prejk od Market House Third and Adams Sts. Odprejto v-Szoboto od 7 do 9. EDISON JE 80 LEJT SZTAR Zádnyi pondejlek je obszvetüvao Thomas Alva Edison 80-to rojsztno oblejtnico. Nega táksega csloveka na szvejti, koga bi natelko poznali vszepovszédi po velkom szvejti, kak Edisona. Té prakticsen znánec je dnesz tüdi, vu oszemdeszét lejt noj sztaroszti, szploj frissek i csrsztev. Rad dela. Malo szpíj, doszta sze sécse. Malo meditáliva, premisláva, brodi, doszta csiní. Nyegova fantázija je vöpovejdano technicske opouti. Nej je klaszicsne osznovlenoszti cslovek, nego technike popolen cslovek. Záto je tipicsen i dönok zseniáliski cslovek amerikanszke civilizácije. Cslovecsansztvo je nezgovorno z-velkov hválov duzsno Edisoni. Za lepsega, prijétnejsega i bole intereszántnoga je napravo od vnougo sztráni cslovecsi zsítek. Pouleg toga nezracsunano indusztrijszki vrsztov nyegovim gorinájdjenyam má zahváliti szvojo bívoszt. Nezracsunano lüjdi nyegovim originálnim gedrnosztam lehko zahváli za szvoje bogásztvo. Edisona lehko vu isztini za csüdnoga csloveka imenüjemo. Neverjétno, ka na kak doszta sztráni je szégnola nyegova technicsna zavádjenoszt. Csi ednouk szpísejo etoga vrszta legendo, v-tiszto gvüsno notri prikapcsijo Edisona imé. Ár brezi nyega bi gvüsno nepopolna bíla tá legenda. Brezi nyega bi jáko zmenkana bíla tá historia. Bio je tiszti cajt, gda je laboratoriumov, technicski i kemicsni poszküszov prvoszt Nemski ország pelao. Vu teoriji je escse itak prvoszt Nemsko ga országa, ali vu prakszisi je zse Zdrüzseni Drzsél. I ka je tou tak, z-toga nájvéksi tao Edisona dosztája prestímanye. Edison je vezdásnyega vrszta odloucsenik. Technicsne civilizácije velikoszt. Táksi cslovek je, koga bi preminoucsote krónikáske i poétje niti nebi mogli kebzüvati. Edison je eden nájkrepsi szteber modeme civilizácije ! Trém vcsiníte dobroto : szebi, glasüvajoucsemi i nam, csi sze pri küpüvanyi szpomenéte, ka szte storosov glasenyé vu nasi novinaj csteli. STRAND (Pred etim “Diana”) BETHLEHEM, PA. Lepou predelani Mozi Spila vecsér od 7. i 9. vöre Február 21-ga zacsétkom Pondejlek i Tork: Direk z-Talianszkoga országa “SZVÉTE GENOVÉVE ZGODOVINA” Szrejdo: “TE NESZPAMENEN” Csetertek: DOUGLAS FAIRBANKS “TE ZDRZEN BOJAZLIVI” Pétek: COLLEEN MOORE “CINDERELLA” Szobota: JOHNNY HINES “TE BARNASZTI KALAP” Málo dejte szo najsli vu cérkvi Policáj ga za szvojega vzéo Vu New Yorki na Amsterdam i 96. streeti na kükli sztojí Holy Name cérkev, gde szo v-tork gojdno vu ednoj sztolici edno málo dejte najsli policáji. Policáj Frank Miehle je rávno tam mímo sou i na detecsi jocs je notri vu cérkev sou. Dejte je v-sztolici najso, stero je lepou toplo bilo oblecseno i káksi dvá kedna sztara deklicska more bidti. Dejte je odneszo na farov i Father John Farelly je dejte okrszto na Frances Miehle imé, ár je policáj pravo, ka on dejte za szvoje vzeme. Te policáj je zse pét lejt ozsenyeni i decé nika nema z-szvojov zsenov i záto je tou lejpo dejte za szvoje vzéo. Vcsaszi je glazs i mlejko küpo deteti ino je szvoj dár domou neszo szvojoj zseni. On prebíva pod 367 Wadswort Ave. New York. DRVA! DRVA! Dobre szühe drva i csresnyove drva sze dobíjo pri John Temlin-i i domou k-hrámi pripelamo. Zvedávajte vu stamparíji 512 E. 4th St. Bethlehem, Pa. 292 Nê je odgovoríla vecs edne rêcsi — nego sze je britko zácsala jôkati. Eden vrtél vetra je prisao od Brána kraja, sztepao, je fêszt tô sztáro, prhlávo drêvo, stero je pokorno nyê naglavô na gvant torilo blêdo erdécse cvêtje, more bidti zdaj obszlêdnyim, stero je nyê v-nyéni sztári dnévi prineszti escse mogôcse bilô. 289 — No szamo naj povêjo brezi zadrzsávanya! — V-pamet mi je szpadnolo, ka oni nika májo na moji kôli. — Na nyuvi kôlaj? — Ka csi oni nemíszlijo i z-kém bi mené za blájzsenoga vcsínoli. Plébánus je obê rokê tá ponüdo. — Kajsté szi náj bode na szvêti — nyihovo de. Niti pô minute je nê trbelo, zse szta pri grüski bilá. — Etam ni, sztojíjo moja kôla! Edno erdécso szuncsevnico je zagledno, pod nyôv eden máli szlameni krscsák, z-bêlim margarêtnim cvêtjem i malo nizse eden lêpi zsenszki obráz. Vsze je poznáno bilô prednyim, szuncsevnica, krscsák, margarêtne rôzse, obráz. Sztrôszo sze je tak da bi sze nyemi szenyalo, gori je szkrícsao popadnovsi fiskálisa rokô: — Szvéti Bôg, moja Veronika! Prokátor sze krotko szmehao, glavô nag- novsi predplébánusom roké szi je proszécs v-küper djao. — Ali pa bole nyihova Veronika je, popravo plébánus prvêse recsí — csi tak, ka ona tüdi privoli. AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ Rátajocsa zsenszka kvára povrnejnye plácsa odrátanoga mozsá zseni. Vu razpitanszki tozsbaj je sztára návada, ka tiszti mouzs, steri zavolo zsené nevarnoszti proszi odlocsenya vöpovejdanye, kvára povrnejnye proszi od tisztoga moska, z-sterim je zsena nevarnoszt vcsiníla. Ta tozsbena návada je natelko privadjena, ka birovíje májo takszo, ka kelko obszodijo po iméni ednoga taksega kvára povrnejnya — vu pazko vzévsi mozsá szlüzs i rátavca materiálne násztaje. Vu preminouicsi kédnaj je Hell new brunswicki birouv obrno rázsen. Mrs. Jessie Pepper je razpítanya tozsbo zdignola prouti mozsévi, Horance Pepperi. — Mouzs me je znoro — sze je touzsila — i za toga volo proszim, naj me odloucsijo odnyega. Nyegoyo nevarnoszt poszvedocsiti znam. Mrs. Baker je bíla nyegova luba. Razpítanye proszévsa zsensz ka je pred birouva djála szvedousztva, — píszma — z-steri sze je brezi dvojnoszti vöpokázalo, ka je nyéni mouzs pogousztoma poglajüvao na prebiváliscse Mrs. Bakera, ednoga fiskálisa zsené i tam je bogme nedosztojna, prbuti právdi dela csinio. — Ali da pa jasz nebom zadovolna szamo z-razpítanyom — je nadaljávala Mrs. Pepper. — Jasz kvára povmejnye tüdi térgyam od Mrs. Bakera. Právda meni pravico dá na tou. Mozsá právdenszki zasztopnik je na tou zamerkao, ka Mrs. Pepper velko zselejnye má. Ár csi razpítanye pouleg mozsá falinge vöpovejo, Mr. Pepper de tak duzsen nyej gvüsno summo placsüvati na mejszec. — Ví sze pa nezadovolite z-telikájsim — je nadaljávao fiskális — nego od dvej sztráni bi radi dáli plácsati szebi “tou delo”. Mrs. Pepper je razburjeno szkoucsila gori z-szvojega meszta: — Toga sze vöproszim... Jasz szamo tiszto térgyam, na stero po právdi pravico mam, gda od Mrs. Bakera kvára povrnejnye proszim. Tá zsenszka sze je szkousz dugi lejt pajdásivala z-mojim mozsom. Csi bi osztroga jezika scséla bidti, bi tou povejdala, ka je dugo lejta vzsívala tiszte histvene prijét- noszti, steri vzsívanye je jedíno za nyou bilou gori drzsáno i je nyou dosztájalo. Tou bi tüdi lehko povejdala, ka je tá dáma krádnola... Vkrádnola je tiszto, stero je pred Bougom i cslovekom moje bilou. Te pa ka bi jasz nej mejla pravice k-tomi, ka bi jasz za vkrádjenoga blága cejno nazáj térgyala?... Birouv je tü vmejsz pravo, ka pri tom nega gucsa od teoríje, nego odprávde. Právda brezi dvojüvanya pravico dá k-tomi, ka naj od histvo prelomnévsega mozsá kvára povrnejnye proszijo. — Mrs. Baker—je szkrícsao birouv—ne tájite, ka szte Mr. Peppera prijátelca bilí. Kvára povrnejnya zselejnye je vu tou formo prouti nyemi brezi dvoj noszti pravicsno. Ali trbej poszvejtiti toga pítanya drüjgo sztrán tüdi. Má mozsá Mrs. Baker ? Peppera fiskális je gorisztano i pravi, ka má. — Vküper zsivé z-szvojim mozsom ? — je pítao birouv. — Yes, — sze je zglászo odgovor. — Vküpno imánye máta, vküpno vértivanye pelata ? — Yes. Birouv je po krátkom mislejnyi etak pravo: — No zdaj denimo gori, ka birovíja vöpovej kvára povrnejnye, Mrs. Baker, lehko szi racsunamo na tou, ka sze namejri táksi mouzs tüdi, kí szvo joj zseni nej szamo gvanta bile, nego escse i “tákse” bile tüdi vöplácsa. Birovija je nej szpoznala tou argumentálivanye. Odloucsila je bár kvára povrnejnye zoucsi Mrs. Bakerom tüdi, ali szamo vu onom pripetjej, csi zsenszka lasztivno zouszedno vrejdnoszt tüdi má. Kvára povrnejnye sze szamo zsnyénoga lasztivnoga imánya lehko plácsa. Peppera zseno szo persze odloucsili od mozsá. AUTOMOBILSZKI TOUVAJ JE SZRECSNO ODBEJZSO Harrisbung, Pa. — Drzsélszki policáji iscsejo ednoga automobil touvaja, kí je zvkrádjenim masínom z-ednim drüjgim vküper vdaro i te je dönok odszkocso. Po vküper vdárjenoszti je te vkrádjeni masín doli odleto vu Susquehanna tekoucso vodou i tam sze je na lédi sztavo. Delo sze je pa etak zgoudilo. Vcsaszi potisztom, kak sze je tá neszreesa zgodíla, je dr zsélszki policáj Thompson tá priso ino je toga vkrádjenoga masína soföra dolipríjao ino pod szvojo obrambo vzéo. Ali te soför szi je nikaj zmiszlo ino je tomi drzsélszkomi policáji sztráhotnim obrázom naznánye dao, ka je eden cslovek pod tisztim masínom steri je doli odleto po brejgi. Thompson je vcsaszi szvojega vlovleníka tam bodoucsim lüdém prejk dao ino je rejszan doli sao k-tomi na ledej bodoucsemi masíni. Komaj je priso do masína, te sze je zse te szpameten soför ovim zrouk sztrgo ino je odbejzso. Zdaj ga z-velkim aparátusom iscsejo. Plácsajte naprej na : “Amerikanszki Szlovencov Glász” Pittsburgh, Pa. i Krajína Zavüpavnik: Markos István 940 Vista Street, Tel. Cedar 3584-M N. S. Pittsburgh, Pa. JOHN WALLETZ 810 CHESTNUT ST. N. S. PITSBURGH, PA SZLOVENSZKI MESZÁR Frisko i Okajeno Meszou vu vszákom vrejmeni lehko küpite. Tüdi vsze groszerszko blágo NORTH SIDE HARDWARE CO. Prinász sze dobi száksa zselezna potrejbcsina, kakti: Sparhetje, Lampaske i száka potrejbcsina za Automobile. 855—857 East Ohio Street, N. S. Pittsburgh, Pa. Bell Phone 2508 Cedar. Telephone Cedar 9163 JOE’S HOTEL Primeni dobíte vszigdár vszefelé dobro jejsztvino ino pítvino. Tüdi lejpe hizse mam za vödati Gda te na tou potrejbni prídte k-meni i jasz vász posteno vöobszlüzsim. JOSEPH GOJTAN, lasztník. 817 Chestnut Street, N. S. Pittsburgh, Pa. Naznánye dam vszém szlovencom, komi de potrejbno na Pogrobnika, on sze naj obrné kmeni, gde dobi náj bole postenejse vö obszlüzsenyé JOSEPH A. PAPPERT, Pogrobnik. 711 Lockhart Street, N. S. PITTSBURGH, PA. GDA DE VAM POTREJBCSINA NA POHISTVO, KÁRPETE ali KÁHLE prídte kmeni vidli te, ka te zadovolni, kak zblágom tak z-cejnov HARRY KRUPP 843 E. Ohio Street N. S. Ptttsburgh, Pa. Phone Cedar: 5752-W 290 Zdaj je zse Venonika tüdi szpoznala blato, doj je szkocsila z-kocsüja, pred nyega bêzsavsa, veszélo kricsécsa: — Tü szem. Nika mi je nê. Doszta szi sze sztarao zaméne jeli bár ? Csi bi tí vido nase konye. Ali escse ka vsze sze je nê zgôdilo. Madáme Kriszbay szem tüdi pripelao. Plébános jo je obíno. Veszelio sze je ka od nyegove neszrecse nika nevej (Da je vrli cslovek té Wibra, ka je jo nê zoszagao.) — Dobro je, dobro düsa moja vsze mi szpovês eden zadrüjgim. Ali Veronika bi vsze rada naednôk szpovêdala, kak szo je konyi vmeszti, kak sze je kocsüj szpotro v-Bábaszéki, navühnico, Mravucsánovo vecsérjo, denésnyo potüvanye i. t. v. i. t. vecs. Plébánus, je pomali zácsao razmeti cêloga dela zdrzsétek, i szhájanye edno z-toga ovoga. — Ka pa postüvanomi nájditeli szi kaj dála ? Necsákano pítanye je jo malo zvrnolo, tiho je grátala, tak da bi v-edno okôlivrat brnécse kocé stoj eden dremel potiszno. — Nê — nê. kak tô míszlis? — odgovoríla je szremezslívo. Vê sze tô nebi pripravilo i on je nê zselo nika. 291 — Csüdüjem sze, ár je mené zse sztérjao. — Nemogôcse — szahszivsa sze Veronika, z-ednim okom na Gyuria glédajôcsa. (Nikse csüdno szômnenye sze nyê je vu szrdci pobüdilo.) — I ka je proszo? — prádene z-pokritim glászom. — On je bogme doszta, proszo. — Doszta? — právi, oblêdivsa. — Náhvünico proszi nazáj, stero je najsao z-lasztníkom vréd, — právi ôszvetno. I jasz szem nyemi jo zse tá dao ! Veronika je nagnola glavô, tak da bi sze nyê pri sinyeki vlomila, obráz sze nyê je zsa- rio, prszi podigávale, nôsznica gíbala...... Jaj olénka sze vcsaszi potere ! — Tak nika neodgovorís? Jeli szem dobro vcsíno, ka szem te táobecsao? Ka ? Odgôvori Veronika ! Gyuri je tüdi blizse sztôpo, pomali, z-nebatrivnim glászom je jo proszo ! — Verona Goszpodicsina, li szamo edno rêcs zselém! Szremezslívo je nazáj sztôpala pod prhlávo grüsko, stere edna odvihéra vlomnyena vêka je szkoron do zémle doj víszila i na nikeliko jo je zakríla. — Jaj, da me je tak szram právi namali — tak me je szram...... T. N. HOFFSTOT, Szednik GEORGE G. SCHMIDT, Peneznik T. W. FRIEND, Podszednik H. J. C. BREKER, Podpeneznik Penezna Vrejdnoszt $200.000.00 Cejlo Imánye $350,000.00 NATIONAL BANK OF AMERICA 709-711 East Ohio Street Pittsburgh, Pa. Safe Deposit Box-e sze dobijo z-Árende 4% Interesa plácsa na sparavnoj sumi Primeni dobite náj bokse blágo za rédno cejno. Pridte vu S. MALLIN, Vörarszko bauto. 729 E. Ohio Street, N. S. PTTTSBURGH, PA. Telefon Cedar 9529 Vszigdár dobro i rédno bodete vöobszlüzseni, csi prídete vu moj Hotel, ár primeni dobíte tou nájboukso blágo za nájrednejso cejno. Horvatski i Szlovenszki Hotel Matt. J. Bestic, lásztnik 834 E. OHIO STREET N. S. PITTSBURGH, PA. Z-etoga blága sterikoli na doliplacsüvanye Dobre Vöre $8.00 i vise Dobre Vöre zsenszkam i moskom garantérane $12.00 Garanterana 25 lejt Krason Co. je zavüpana vörarszka baota. — Vsze je 14 kt. csíszti zlát. — Mi sze vu vász zavüpamo. THE KRASON CO. 837 E. Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa. (Med Madison i Chestnut streeto) Fájno Zimszko Blágo! Nase zimszko blágo szmo zse notri doubili. Za moske i pojbe Gvant je krédi i csáka na vász gda prídete ino ga poglédnete. MOSKI GVANTI POJBOV GVANTI KOLAPOSJE HOLSZTIKJE SZRAKICE Dájte nam prÍliko naj vász lehko vöobszlüzsávamo. Joseph Patz “MOSKOV i POJBOV BAOTA” 829 East Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa. Prineszte eto glasenyé notri knám i dobíte dupliske Trading Stempline