Poltnlna plačana v gotovini
Céna — Ara 1*25 Din.
MORSZKA KRAJINA
Vérsztveni, politeisni i kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Lét. V. Évf.
Márkisevci, lg26. december 19.
Broj 51. Szám.
Je vsze mogőcse ?!
Prepis.	Pr. VIII. 65/25-25.
V IMENU NJEQOVEGA VELIČANSTVA KRALJA 1
Okrožno sodišče v Mariboru je vsled naredbe z dne 30. 12. 1925 in 3 1. 1926, s katero je bila določena glavna razprava,"razpravljalo dne 20. 1. 1936 pod predsedstvom viš. dež. sod. Stergerja, v navzočnosti viš. dež. sod, sv. Ouzelja, dež. sod. sv. Serne-ca in dr.TTombaka kot sodnikov in avsk. Stefancioza kot zapisnikarja v prisotnostijJrdržavnega pravdnika dr. Hojnika, njegovega zastopnika zast. dr. Znuderla, obtoženca Štefana K&harja in zagovornika dr. Bergošanoe dr. Ravnika o obtožbi, katero je dvignilo državno pravdništvo v Mariboru in zasebni obtožitelj Ivan Titan, zoper Štefane Ktiharja, roj. 4. 4. 1890 v Mar-kišavcih, srez Murska Sobota, tja prist., evang. poročenega odgovornega urednika Mörske Krajine v Marki-Savcih St. 20, že kaznovanega,""'zaradi čl, 54. tisk. zak. in^ljk-l«. in po predlogu, stavljenem po obtožitelju, naj se kaznuje, dne 20. 1. 1926, razsodilo tako: Štefan Kiihar je kriv, da je
1. v listu Mörska Krajina ,št. 43 s 1. novembra 1925, priobčil v tretjem in 4. stolpcu na prvi strani članek pod naslovom „Je vse mogoče", ki ga je glasom lastnega priznanja sam pisal, v katerem očita skladiščniku na kolodvoru v Murski Soboti Avgustu Tomeju, tedaj javnemu uslužbencu, da pri tehtanju samovoljno in nepraviluo postopa, da se da glede korigiranja teže z njim:} pogajati in da zavisi od njega, koliko^naj je oškodovan eden ali drugi*prodajalec ali kupec in sicer s sledečimi besedami: »Tam sze tak vága, kak sze scsé, kelko naj je kváren eden ali driigi trgovec, odávec ali kiipec, tő je odviszno od váge ali bole od váge ravnajőcsega szkladiscsnika. Zdaj pa nevémo pravzaprav, kaj je ne dobra vága, ali vá-gajőcsi orgán. Znáno nam je szamo telko, da sze te orgán pogájati dá. 1 csi bi delo részan szploh csiszto bilő, ne moremo vervati ka szi te orgán vii-pao dati pogájati i nameszto od váge pokázano težo korigerati za deszet-dvajszeti kilogramov", torej je. obdolženec na način, označen čl. 1 zak. o tisku priobčil neresnico, ki bi utegnila škodovati časti javnega uslužbenca in se je kleveta nanašala nato njegovo svojstvo ;
2. v listu »Morska Krajina« št. 23. z dne 14 junija 1925, priobčil v 4, stolpcu na prvi strani članek pod
naslovom „Je vse' mogoče«,'"ki ga je glasom lastnega"priznanja sam pisal in ki glasi med drugim „Momentanna barva je glavnafreč. Na ja. csi jesz-tejo lüdje, ki pri máloj malenkoszti mogőcse ne krivici, szamo na fárbo preminyávajőcsi zahrptno informácijo szo taki strofani, bojdiszi'disciplinarno ali kazensko: jesztejo pa oni driigi, ki szo nedosztoinoga dela krivdi i zato prijavljeni, te pa ta farba zakrivle, ne zgodi sze nyim nika, ka vecs diplome dobijo."
Nadalje »Eden vucsitel, ki je kak dr'závni urádnik, küpivao i eks-portirao med na'konkurenco trgovcev za stero je tüdi naznanyeni bio, je nameszto strofa pohvalno piszmo dőbo kak dober rojár", tedaj z znamenji, ki se nanj nanašajo na zas. obt. Ivana Titana, le tega dolžil zaničljivih lastnostim, ki bi ga utegnile v mislih ljudi ponižati.
S tem je zgrešil k I. pregrešek klevete zoper čast po čl. 54. zak. o tisku v zvezi s čl. 52. 0(^st. 1. in 34. cit. zak. kjll. progrešek zoper varnost časti po § 491. k. z. ta se obsodi oziraje se na čl. 89 zakona o tisku in § 267 k. z. po čl. 54 t. zak. o tisku z uporabo §§ 266 in 261 k. z. na 800 — osemsto — Din denarne kazni, v slučaju neizterljivosti na 21 dni zapora po § 489 kpr. v povračilo stroškov kaz. postopanja in izvršitve kazni, po tar. post. 193. taks. zak. v plačilo 50 Din takse.
V	smislu § 39 tisk, zak. z dne 17. 12. 1S62 Zb. drž. zak. št. 6 ex 1863 se ima obsodba, takoj po pravo-močnosti odjaviti v prvi prihodnji številki tednika „Mörske Krajine" na prvi strani kakor ja bil tiskan članek na stroške obtoženca.
Razlogi.
Obtoženec v odgovoru na tožbo prizna, da je pisal inkriminirani članek. Članek očita skladiščniku samovoljnost, nepravilnost in pristranost pri svojem poslovanju. Jasno je, da taka očitanja utegnejo škodovati časti javnega uslužbenca.
V	odgovoru na tožbo hoče obtoženec dokazati, da njegov članek ni žaljiv, ampak namenjen zgolj hladni kritiki, katera ne pomeni klevete. Pripominja, da izvira njegov članek iz pritožb trgovca, kar se dogaja v Murski Soboti, da je pri poedini stranki, pri tehtanju enega vagona 30 in več kg. primankljaja pri teži in da se potem na daljše prigovarjanje, teža kar za 10 ali več kg. korigira, kar pa je nedopustno, in da tehtanje v Murski Soboti, pri čemur noče dolžiti skladiščnika ni povsem v redu, ker je po-
gosto 10 do 80 kg. diference, med težo vagona v Murski Soboti in težo v namembni postaji.
Noče trditi, da, če se navedeni skladiščnik spušča pogajanja, da se da tudi podkupiti, čeravno mu je znano tudi to, da skladiščnik med uradnimi] urami sprejema nagrado od strank.
Ves ta zagovor pa ne more iz-podbiti članku naperjenih očitkov zoper Tomeja. Priča Postajenačelnik Vrančič namreč izjavlja, da je članek zgolj obrekovanje in da se skladiščnik, ki je vesten in pošten drži točno predpisov. Le v par slučajih, kadar se je nakladal več dni kak vagon, je upošteval diferenco vagonske teže v suhem in mokrem stanju, ter popravil težo za 10 kg., kar pa ni bila nikaka nepoštenost, in da se tudi skladiščnik ni s strankami pogajal. Iz pričevanj v odgovoru na tožbo ni s strankami pogajal. Iz pričevanj v odgovoru na tožbo predlaganih prič Kolomana Kel-nerja, Franca Podleska, Rudolfa Baca in Pr. Vlaja dalje izhaja, da skladiščnik ob nobeni priliki ni hotel strank ogoljufati, da je v svoji službi na mestu in da se mu ne more ničesar nepravilnega ečitati, da ni sprejemal v uradnih urah kakih nagrad in podkupnin, ampak so mu trgovci sami dali kot napitnino, kak malenkosten drobiž; da da je v obče navada, da se upošteva diferenca teže suhega in mokrega vagona in da je skladiščnik tozadevno popolnoma pravilno postopal, da pa sicer kljub prigovarjanju ni nikoli korigiral teže, da je vedno korektno in predpisom odgovarjajoče postopal in da ni resnica, da bi protežiral enega pred drugim. Diferenca v teži, da so nastale vsled razlik med decimalno in tirno tehinico.
Tudi sodišče ne najde v postopanju Tomeja nobene samovoljnosti, še manj pa nezakonitosti, Eventuelne razlike v teži vagona med oddajno in membno postajo so možne, temu so krive k večjemu različne tehtnice, nikakor pa ne more zato odgovarjati skladiščnik. Da bi pa ta namenoma korigiral težo pa kakor izhaja iz gornjih izpovedb ni dognano. Ugotovljeno odbijanje teže do 10 kg. pri mokrih vagonih, pa smatra sodišče kot povsem naravno in smotreno, ker ni to na Škodo nobeni stranki, ampak nasprotno v korist, ker bi bila sicer ena ali druga stranka za to težo oškodovana.
Obtoženec se v dokaz samovoljnega postopanja skladiščnika sklicuje tudi na dejstvo, da se ni pustilo tehtati blaga na decimalki. Vendar se je pa tudi ta očitek izkazal kot neutemeljen,
ker je po izpovedi postajenačelnika tehtanje blaga v rasutem stanju na decimalki po predpisih nedopustno.
Sodišču samemu je pa tudi znano, da je nedopustno tudi tehtanje blaga v vrečah na decimalki, kadar se nakladajo celi vagoni.
Ob te]i ugotovitvah so se izkazali očitki v članku kot popolnoma neresnični in neutemeljeni. Na podlagi dokazov pa je razvidno, da vsebuje članek take očitke, ki utegnejo škodovati časti javnega uslužbenca, ker se članku očita temu samovoljnost pristranost, nezikonitost in podkupljivost v službovanju. Namen žalitve pa izhaja iz besedila samega.
Ad, II. Obtoženec prizna, da je napisal omenjeni članek in tudi prizna, da je v drugem odstavku mišljen zasebni obtožitelj in nastopa za svoje trditve, da je obtožitelj krivec nedostojnega dela in da zahrbtno menjava barvo v dokaz resnice. Zanika pa obtoženec da bi bil imel namen žaliti zas. obt. ampak trdi, da je s tem hotel le ščititi trgovske interese.
V dokaz nedostojnega dela navaja obtoženec, da je zas. obtožitelj leta 1924. izvažal v Nemško Avstrijo med in sicer prosto carine. Nedostojno da je to delo vsled tega ker bi zas. obtožitelj kot učitelj, tedaj kot državni uradnik ne smel trgovati s konkurenco trgovcem, ter da je oškodoval tudi državo za carino, ker je izvažal kupljen med kot lasten pridelek. Na to dejanje, da se nanaša tudi pasus, da zahrbtno menjava barvo ker je dal drž. oblastvu pri. izvoru napačne informacije.
Dokaz resnice pa se obtožencu ni posrečil in so se vsi očitki izkazali kot popolnoma neutemljeni.
Po podatkih preiskave je ugotovljeno, da je zas. obt. v letu 1925 dvakrat izvažal med in sicer spomladi in jeseni 1924, kar izhaja iz pričevanja Ivana Titana, brata zas. obtožitelja, ki je za slednjega med izvažal. Po navedbah zas. obt. in pričevanja Jožefa Bertalamiča in Jožefa Titana pa je dalje ugotovljeno, daje bil večji del izvoženega medu lasten pridelek zas. obt. ostanek pa kupljen od sorodnikov in najožjih znancev.
•V tem dejanju, t. j. v izvažanju pa sodišče ne vidi nobenega dostojnega dejanja, ker pač ne gre zaščita trgovca tako daleč, da bi ne smeli pridelovalci medu le tega sami izvažati in vtakniti dobiček, ki bi ga sicer imeli trgovci, sami v žep. Tudi ne gre odrekati zas. obt. pravice da izvaža sam od drugih čebelarjev kupljeni med ker s tem ni delal nobene konkurence trgovcem, ker ni trgoval z dobičkom
kakor trdi to obtoženec. Zasebni obto-žitelj to sam zanika in tudi nobena priča ne more tega potrditi.
Da je ta očitek neosnovan. pa izhaja tuPi dejstvo, da je ovadba obtoženca na politično oblastvo postala brezuspešna.
Neosnovan je tudi očitek, da bi bil zas. obtožitelj na goljufiv način kupljen med izvažal kot lasten pridelek carine prosto.
Obtoženec ne samo, da tega ni mogel dokazati, ampak je ta očitek neverjeten že vsled tege, ker glasom poročila carinarnice v Murski Soboti leta 1924 sploh ni obstojala carina na izvoz medu, vsled česar tudi ni zas. obtožitelj vzroka, da bi dajal carinski oblasti kake lažnjive navedbe.
Kar se tiče očitka tihotapljenja jugoslovanske valute kar zatrjuje obtoženec v svojem zagovoru v dokaz nedostojnega dejanja, sodni dvor v tej okolnosti tudi, ako bi bila resnična, ne najde nobonega nedostojnega dejanja, ker uvažanje naše valute ni protizakonito, ampak je nasprotno še koristno ; a neresnižnost tega očitka je dognana tudi po dopisu carinske oblasti v Radgoni, ki zanika, da bi se bil zasebnemu obtožitelju zaplenil kdaj kak denar.
S tem je odvrženo tudi nasprotno pričevanje Štefana Titana.
Po teh ugotovitvah je jasno, da so očitki v omenjanem članku popolnoma neosnavaoi in neresnični. Članek je za zas. obt. vsekakor žaljiv, ker se dolžl v nje le-tega nečednih mahinacij deloma tudi kaznjivega postopanja. Namen žalitve pa izhaja iz besedila samega.
Predlog na zaslišanje prič o temi da je zasebni obtožitelj spremenil svoje politično prepričanja, je s dišče kot nepotrebno zavrnilo, ker smatra sodni dvor na podlagi zagovora obtoženca in pa iz zveze besedila, za verjetno, da je obtoženec z besedami, da zasebni obtožitelj barvo izpreminjajoč zahrbtno informira, mislil na gori omenjene manipulacije pri izvažanju medu, ne pa politižno prepričauje zas. obtožitelja.
Krivdorek je tedaj v celoti utemeljen.
Pri odmeri kazni se je smatralo kot olajšilno popolno priznanje in dober glas, kot obtežilao stik in pov-ratek.
Z ozirom na prevladajoče olaj-šilne okolnosti je sodišče uporabilo določilo § 266 k. z. in z ozirom t na octoženčev poklic tudi § 261. k. z. ter je zaporno kazen spremenij v denarno, primerno obtoženčevim premoženjskim prilikam.
Ostali izreki sodbe se opirajo ná gori citiranih zakonitih določilih.
Okrožno sodišče v Mariboru, odd. VIII., dne 20. I. 1926.
STEFANCIOSA 1. r. STERGER 1. r.
t NIKOLA PASICS.
(1845 - 1926.)
Jugoszláv politika nesztora, a radikális párt megalapítója és lelke, a volt Szerbia s legutóbb Jugoszlávia legnagyobb államfér-fia, Pasics Nikolaj f. hó 10-én d. e. háromnegyed kilenc órakor politikai pályafutását örökre befejezte, az élők sorából elköltözött, életének nyoicvankettedik évében.
Pasics Szerbiának Kossuth Lajosa, Jugoszláviának pedig Tisza István-ja volt. Mint fiatal Svájcban végzett mérnök kerülvén hazajába, látva Obrenovics dinasztiai a népre káros uralmat, csakhamar a politikához fogott, s mert politikájának népuralmi színezete volt, csakhamar bezáratták. Kiszabadulása után még erösebben fogott a politikához, s a szenvedő nép körében, az egyszerű szerb parasztság kebeléből megalakította a radikális országos párt, ma oly erös pártját. Evvel a pártjával szabadította fel Pasics a szerb parasztot a dinasztia önkényes uralmától s ezért Pasicsot mindmáig úgyszólván imádta a szerb parasztsága és pör népe.
Vas természetű, erősakaratu és praktikus politikus volt Pasics egész életén át. Hivei, kik rajongva sorakozta zászlája alá odaadó és szótfogadó testőrei voltak, követtek bármikor és bárhová. Mintegy szimbólum állott pártja elén Pasics egész halála utolsó perceig. A politika legutóbbi iz-
galmai erőltették meg megöregedett idegeit és agyát úgyannyira, hogy kiiencedikén este agyszélütés következtében a politika munkaasztalától kidőlt, többé egy szot sem ejtett ki, s már tizedikén reggel bekövetkezett a végzet, az ősz öreg politikai vezér megdalt.
Pasics midvégig a régi szerb politikát fqlytatta. Nemegyszer párthíveivel emiatt volt összeüt-küzése, mert azok a mai kornak megfelelően akarták irányítani a párt politikáját, de Pasics energiája, konzervatív berendezkedése ezt mindig ellensúlyozta. Jo-vanovics, a párt másik vezére is ntobbi időben emiatt vált ki a pártból önálló radikális klubba mig az utolso napokban újra visszatért a pártba. Jovanovics higgadtabb, megegyezésesebb, engedékenyebb és modernebb gondolkodású politikus, mely a párt politikáját demokratikus alapon ohajtotta vezetni, azért minden ellenpártban is szívélyesen látták ot, mint a politika vezérét. Ez adja a legtöbb esélyt arra, hogy a jövő vezére Jovanovics leszen. Ezzel az aktussal Jugoszlávia bel és külpolitikája egy uj fejezethez közeleg, melyért a nép és a nemzet mai és jövő generációja csak annyit fog köszönhetni, mint a régi szerbia s az eddigi Jugoszlávia Pasicsnak, kinek neve halhatatlan betűkkel lesz beleírva a nemzet történelmébe.
Ka bőde z krcsmenimi taksami?
Dobro je znáno vszákomi, tüdi merodájnim faktoram, ka je pred pár létami vérsztveni sztá-lis prőti denésnyemi kaj vréden büo. Tak kmet, kak trgővec i máli obrtnik je bógsi obracsáj de-lao, z nikaksim haszkom je csi né zadovolen büo. ali nezadovo-len tüdi né. Vszeedno szi je tisz-toga cajta le'zé privőscso napitek vina za okrepitev szvojega téla, bojdiszi delavec ali krnet, urádnik ali trgóvec, kak szi to privőscsi léko dnesz. Csi lübimo pravico i pripoznati scsémo od-kritoszrcsno, je v tisztom vréme-ni obracsáj v krcsmi v vszákoj takerkocs dober büo. Ergo je ne „szirmastva znák" bila puna krcsma, nego "je dneszne, prázna, znák szirmastva.
Rávno gda szo krcsme náj-bógse obracsáje delale, te je prisao te neszrécsen takszni zákon. Né szamo krcsme je vdaro kakednod zemlő, ali nazadoványi céloga tr'ztva vzrok trbé v tom zákoni iszkati. Vendar pa tak krivicsno je niti eden sztan né
doszégno, kak rávno krcsmár-szkoga.
Kak nam je znáno je té zákon dolőcso létne taksa za krcs-márszko obrt. Vendar pa tő né na edno leto, nego na vecs lét. Csi bi sze med térni létami obracsáj povísao, sze urádoma poviša i taksza. 'Zalibőg, tó je tüdi nikelko krcsmárov csűtiti moglo. Csi bi sze pa obracsáj poni'zao, sze na krcsmára pr.osnyo poni-'za taksza, csi je otemeljeno. Vendar pa, kak nam je znáno, sze tő ne doszégnolo, csirávno je szkoraj vszáki krcsmár pros-nyo vlo'zo, kolekován') z 25 D,
V denésnyoj velikoj vérszt-venoj krízi, gda vszáko trztvo nazadűje, szmo részam prevecs radovédni, ali bi sze zní'zanye tocsilni taksz zvrsilo na haszek krcsmárov po právoj dűsnoj vézti „urádoma", kak sze je zgódilo povisanye — urádoma. Míszlimo, ka csi lanszko leto z velikimi sztroskami szo prosnye zavrgli, bi preci namesztno bilő z brez sztroskami v vugodnoszt naréditi,
ki nyerni po pravici ide. Vérszt-vena kriza je, nepozábimo tő, tocsi sze preci-preci menye, záto vezdaj gda sze približava vré-men za placsüvanye taksz, opo-mínamo kompetentne faktoré na tő potrébo.
Glászi—Hirek.
Párgovorénye.
Stevan: Dobro zdrávje Miska, csi szi kaj bole zdrav, kak zádnyics.
Miska: Gda szem pa te né büo?
Stevan: Zádnyics, gda szi z-kur-tesije prisao, te szi ga preci meo 1
Miska: Vezdaj vecs nemo kurtas, pa nemo meo prilike piti.
Stevan: Ka pa te b«s ?
Miska : Nikaj doszta kandidátni liszt jeszte na vidéki, pa szem záto na köpködő tér prisao, ka naj vfdim csi részam tak iscsejo kandidáte, léko jasz tüdi na réd pridem, ka mo kandidát.
Stevan : Ja persze, te bi mogao za szvoje piti, ergo rájsi nebos püo, kak pa kurtas pa za drügo pijés.
Miska : Próba — szrecsa.
Stevan: Ka kaj novoga ovacsi ?
Miska: Meni szo szamo té vá-lasztáske növi, drügo nevem.
Stevan : Ka pa znás, ka sze je dogodilo Fűcskarovomi Franceki v M. Szoboti v dőbi elektricsne razszvet-láve ?
Miska: Né, nevem. Vem escse .
nega v M. Szoboti elektr. poszvéta.
Stevan: O ja, !ze jeszte. Pa znás, elektricsni poszvét má, i gda sze je zbüdo, nyerni poszvét trbelo. Persze vajeni je na lampas ali szvecso büo, iszkao je spice, ka bi lampas vázgao ne je najso. Te je pá zacsno !zepno elektricsni lampas iszkati, tüdi ga né najso Persze niti pripravo ga je né, ár prirokaj má taszter za elektricsni lampas, i szi vu'zgé tisztoga léko.
Miska: Ka je pa te tő kak si sztá-ri indasnyi cslovek ?
Stevan :~A vrábleca, eden trgővec. Pa gda szta z 'zenov goriprisla natő, ka léko elektriko vu'zgéta, te szi je mő'z prőti 'zeni zgucsao : „Znás ti zena, za kaksegastécs nőroga pávra je pa ne elektrika."
Miska : Nazádnye de té tüdi na sztolec sztőpo pa pihao na elektricsno grüsko, gda ga vgasznoti scsé, kak Göre Gábor v Budapesti.
Stevan : Ka pa drügo nővoga.
Miska : Lüdje sze to!zijo, ka pri cajti pridejo na 'zelezniske posztáje, ár vlák ednok tak, drügőcs tak pride, pa te v mrzli csakalnicaj zmra'züvati morejo ár niscse ne köri tam.
—	„Distol,« prőti metiiljavoszti 'živine je obiászt cenése priszkrbeia. Doszémao je kostala edna kapszula 14 Din odszémao pa kosta 10 80 D. Ki metüljavoj 'zivíni szo 'ze probali tő zdravilo, je dokázano valálo i je 'živina taki zacsnola rédno jeszti.
—	Drévo je bujlo. Pri treblenyé v Vučoj Gomili v lőgi uprave gr. Sza-pary-ja je edna bükev szpádnola na
Ino 'zenszko, ki je bíla od te'zke kvi takerkőcs razmázana i na-eszti mrtvp.
— Püconci. Nasi ogengaszilcov mla-na sze 'ze v vszákom szlobodnom emeni nikaj vcsi. Komaj vezdaj, a ze dobro znájo, sze je zvedlo, sze vcsijo nikso igro „Tri točki," d vodstvom ge. Vrtačičove. Na, )li mo pa 6. januarja ka szo sze vcsili, gda v zvezi gaszilszke ve-elice bode tá predsztáva.
JOŽA WEISS
IN
FRANJO TRAUTMANN
ZAROČENA
ROGAŠEVCI M. SOBOTA
PREKMURJE, Brez drugega posebnega obvestila.
— Pri oblásztni volitvaj, né kak pri
írlamentárni, Radicsevci i Slovenski teti (Pucelj) neidejo na ednoj liszti. idi v Prekmurji bodo meli Radi-
fvci szvojo i szlovenszki kmeti ojo. Naimre je vlo'zena ze liszta oblásztne volitve zádnye partáje, re liszté je g. Hartner.
Poljskim delavcem, ki
bili leta 1925. z g. Kerecom & okrožju Kneževo Drž. iinanja 8elje* in so pelali domo sil je plačali za isto znovič foringo M. Soboti in v Pucincih se iznanja ka so penezi od želez-zniške direkcije v Ljubljani pod . 7e623 z dne 20. 9. 1926 na-ij povrnjeni. Peneze ima razdeli delavcem tisti, ki je od njih obiro, tak oni, ki so v Murskoj oboti imeli na ime Ivan Hari eliko Selo, a pobiro. je Štefan eček iz Tešanovcev, ki je plačo sega 2111 Din. 20 p. tistikrat, t dano zdaj nazaj 2000 Din., 11.20 Din. je doj potegnjeno, agon v Pucincih na ime Štefan ološa, ki je te vkiip pobro i lačo 1711 Din. 80 p., je dano azaj 1600 Din. 111.80 Din. je idi dojpotegnjeno. Peneze do-ijo samo tisti delavci šteri so ! v istinj sami plačali štere ima-i Štefan Peček v Tešanovcih a Štefan Kološa iz Gorice opi-ane zato naj se tisti delavci glasijo pri goraj imenüvanima de dobijo svoje peneze nazaj, a ej v puni meri ar nikaj de fa-lo naj se zato ne svajiljejo ne-o naj radi bodo, ka se je zdaj tom časi za svetke bar to do-ilo nazaj.
— Lovszko Drüstvo naj
pomené lovce, naj malo milüje-o szrne i fazune, ovak sze ne-odo mogli nazaj szpóvati. — akupnine poszküsziti zni'zati pri elikom 'zupán i za od 25-50%-v, primerno škodi od popláve.
PREKMURSKA BANKA D. D.
(SZTARA GASZA) Z^^ MURSKA SOBOTA. ^^^ZZI
53. ÜZLETÉV.
saját házába.
Befizetett alaptőke Tarlalék alapok Összbetétállomány Évi összforgalom
kb.
Din Din Din Din
1,250.000.-40.000.-14,000.000.-600.000.000,—
UJEVTOL KEZDVE A BETETEKET
6—7—8 °|0-al
betét összeg nagysága szerint kamatoztatja és fizeti a betétek
után járó összes adókat. Veszünk és eladunk külföldi pénznemeket, mint Dollárt stb. leg-
jutányosabb napi áron. Mindennemű bel és külföldi pénzátutalást díjmentesen teljesitiink. Az előnyős feltételek és olcsó kamat mellett kölcsönöket bekeb-lezésre és nyilt hiteleket kezességre.

iimiürani
I KANADA I
i
í
|
í i i i
POLJSKI DELAVCI
POLJEDELSKE DRUŽINE
SLUŽKINJE !!!???
Potovanje v pomladi 1927. v Kanado od konca februarja do začetka aprila po nad vse udobnih, dobrih in brzih parnikih.

ess;
ii.ii * wt<,
Dobra hrana in lepe kabine v tretjem razredu.
Zastopstvo za Slovenijo: J. O. ZIDAR Ljubljana Dunajska cesta 31. — Pojasnila tudi pri g. IVANU FORJAN, trgovcu, Lipovci.
i
i i i
— Beltinci. Mescsanszko šolo bi radi meli nasi pa szo edni zatő bili edni pa prőti, tak je tá miszeo zapádnola. Pa sze té tő'zijo prőti centralizmi.
— »Distol« nevü málymétely elleni orvosságot z hatóság|az**eddigi 14 Din darabonkénti ár helyett 10 Din 80 páráért szerezte es boczátja a gazdák rendelkezésére. Hatása az orvosságnak egy-két adagolás után jelentkezik.
—	Gazdasági egyesület
tagjai tagsági dijaikat e hó végéig fizessék.
—	„Néplap" és „Nase Novine" egyesítve van, mint értesülünk, s a jövőben úgy fog megjelenni, vend és magyar nyelven, mint „Mőrszka Krajina."
—	Hamis csöd miatt letartoztattak Horváth kész férfiruha kereskedőt M. Sobotában.
—	Kisiklott egy vasutko-csi Ljutomeren, e hó 17-én mely miatt a M. Szobotába jövő 9 órai vonatnak háromnegyed órai késése volt. Oka, a személyzet figyelmetlensége.
—	Uj nyomda „Panonija" G. Radgonából M. Szobotába költözött, hol működését már megkezdte.
—	„Dober Pajdás" nevü vend naptár már megjelent.
—	Jugosšlavia - Itália között Albánia miatt még mindig feszült a helyzet. Itália ugyan megegyezéses ajánlattal állt elő, de kogy keresztülvihető lesz-e, az kérdés.
—	Olaszok ismét megtámadták a Francia határőröket. Ily kirohanásokért voit kénytelen mozgositani a francia kormány, mint nyiltan be is ismerte.
—	Király születésnapját, dec. 17-én a m. szobotai hatóságok is ünnepélyesen megülték.
SPORT.
SLUŽBENO: Poživljajo se vsi, kateri imajo še od klubove-ga inventarja kaj pri sebi, da takoj oddajo klubovemu gospodarju (hotelir Bacz) zaradi predaje inventarja. — Odbor.
HIVATALOS: Felhivatnak mindazok, akik még bármiféle felszerelésüket nem adták le, hogy ezt a klub szertárosánál (Bácz szállodás) mielőbb adják le. — Vezetőség.
JJ
i
uri I
ÍV MURSKI SOBOTI =
BSHimiHilll
V NEDELJO 19. decembra popoldne ob 3. zvečer ob 8 uri
j Ljubili/ no motorú j
■ 6 zabavnih činova športu i o flirtu.
U glavnoj ulozi: | LEE PARRY.	|
Die Motor Braut.
LiiHimmi cl
S VSTOPNINA : Gornje ložei
I" 12 Din., spodnje lože 10 Din., ■ in II. prostor 5 Dinarjev.
I
j^l
Lastnik kina USTAV D I T T R I C H.
imiHiiMi
HJ
NAZNANJE.
Občine katere imajo na ve-leposestvu grofa Szapary nakazane drva in les od okr. agr. urada v Mariboru se pozivljejo naj pridejo dne 22. t. m. v šu-mo Vučjo Gomilo ker dobijo nakazana drva in les. Ako se ne javijo ta dan v šumi reflektanti ne dobijo drv.
VELEPOSESTVO.
Vsáki práznik, nedelo, četvr-tek in soboto koncert. Svira ciganska godba BARANYA.
Minden ünnep- és vasárnap úgyszintén szombaton és csütörtökön koncert. Játszik BARANYA.
VELIKA MnnlSr NAGY-
ka varna IflBOIIC kávéház
Z-hája vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm: med textom i izjave i poszlano 1-50 Din rekláme 1— mali oglaszi 0-70 Din. i dárek. Pri vecskrát popüszt.
Rökopíszi, kf sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze posflajo:
Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina
Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők:
M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
M Á R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. Postni csekovni racsun broj 12980. :— | —: Postatakarék számla száma 12980.
Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.-ként: szövegközt és nyilttér 150, rendes 1-—, apróhirdetés 0-70 Din és az illeték-Többszörinél engedmény,
GAZDÁJLKODÁS.
A csikós hátú buza légy.
A korai buza és rozs vetésekben sok helyt tapasztalhatták a gazdák, hogy a már szépen kikelt vetés egyszerre csak megakad fejlődésében, sőt kezd tü-netezni, végtére egészen elfogy és kipusztul. Ennek a körülménynek oka a csikós hátú buza légy, a mely sokfelé okoz jelentékeny károkat.
Ez a buza légy ősszel és tavasszal is csinál károkat. Tavaszi kártétele azonban nem számot tevő. ősszel a légy kis lárvája a levelen lecsúszva, a fiatal levél tövében húzódik meg, a mely azután rendellenesen fejlődik, a kis hagyma alakúvá lesz. E megvastagodott tőben azután megtalálható a lárva, a mely az egész telet e helyen húzza ki, hacsak teljesen le nem rágja a vztést. A ko-a tavasszal rajzó kis légy citrom sárga és hátán fekete-barnás sávokkal bin Tavaszi rajzáskor csak a gyenge késői vagy a tavaszi buza vetéseket támadja meg, s lárvái nem rágják át a szárr, hanem a levél hüvely alatt csatornát rágnak, minek után a kalász hasban marad, hüvelyéből nem bújik ki; a szárban megtámadott bütyök feltűnően megvastagodik, s a megvastagodott száron mindig meg van a rágott csatorna, a mely a lárva szennyes barnás ürülékével van tele.
Védekezni ellene csak a késő vetésnél lehet, s igy csalogató vetéselcet lehet alkalmazni aug. közepén éppen ugy, mint a hesseni légy ellen. Ősszel pedig ott, a hol jelentékenyebb kárt okozott, nincs más mód mint kiszántani a búzát vagy a rozsot s újra vetni. Természetes azonban, hogy az ilyen későn vetett buza vagy rozs még akkor is gyengén fog fejlődni, ha a talajban nagyobb mennyiségű tápláló áll rendelkezésére. Az ilyen késői vetéstől eredményt csak az esetben várhatunk, ha vetés előtt a talajt bőven elláttuk szuperfoszfáttal, tavasszal pedig február végén vagy március elején kat. holdanként 40—50 kg. chilisalétromot alkalmazunk fejtrá-gyáui.
A trágya alászántása. A trágyának a talajban, hogy a növény gyökerei az abban levő táuanyagokat hajszálgyökereikkel felszívhassák — előbb el kell
korhadnia és fel kell oldódnia. A korhadáshoz szükséges: levegő nedvesség és melegség, mivel e három tényező nélkül a korha-dás^meg nem indul s a trágya elszenesedik s ezt a növény gyökere felhasználni nem tudja. Ha tehát a kellő mélységnél mélyebbre szántjuk alá a trágyát, akkor a levegő hozzá nem férhet, se pedig a viz s igy nem is indul korhadásnak s fel nem homlik, mig ha tulsekélyen kerül a talajba, kiszárad s akkor a nedvességhiány miatt nem korhad el. Az alászántás mélysége attól függ, milyen természetű a talaj, mivel a levegő az agyag-talajba nehezebben hatol be, mint a homoktalajba; ezért a homoktalajon az alászántásnak mélyebben kell történie, mint az agyagtalajon, ahol a nedvesség többnyire nem hiányzik, de annál nagyobb hiány van levegőben. Még arra is ügyelni kell, hogy az agyagtalajon való trágyaszántásnál a talaj ne legyen nyirkos, mert az még sekély szántás esetén is elzárja a lévegőnek a ta-lájba ldendő behatolását. Általában azj mondhatjuk, hogy a homoktalajon a trágya alászántásá-nak a mélysége lehet 10—20 cm. — 4—5 coll, az anyagtalajon ellenben 8—12 cm. — 3—4 és fél coll.
A pince penészességének a túlságos nyirkosság és a szelőztetés hiánya az oka. Ha a talajviz magasan jár, akkor gyüj-tőárkot, gödröt kell ásatni a pincében s abból a vizet gyakorta kimeregetni. A második fontos dolog a bőséges szellőztetés. Ezért, ha kicsi vagy kevés az ablak, nagyobbat és többet kell vágatni. Végül igen erősen ké-nezni kell a pincét nemcsak, ugy, hogy a kéngőz szaga épen hogy megérződjék. A hordók gondos letörüigetése szintén szükséges, esetleg ezt gyakrabban is el kell végezni. A boraxxal való fertőtlenítés, amit ajánlottak, nem sokat segít, mert egyrészt igen csekély a fertőtlenítő hatása, másrészt igen drága, mert csak a töményoldat ad némi eredményt. A borax alkalmazása azonkívül azért sem ajánlatos, mert a dongán átivódva borsav juthat a borba, amit pedig a bortörvény szigorúan büntet. Eset leg meg lehet próbálni a hor dóknak időszakonként mésztejje való bemeszelését, de a szóda oldat erre a célra nem alkalmas
HIRDESSEN A
Mörszha Krajiná-ban
Trztvo. Kereskedelem.
Blágo — Áru.
LJUBLJANA dec. 16.
Pšenica—Buza Din. 300—305 'Zito—Rozs » 205— O vesz—Zab » 175 — Kukorica	» 185—
Prosző—Köles » 250 — Hajdina	» 262—
Szenő -Széna > 75-95 Graj—Bab csres. >	275
zmésan—vegyes bab 100 — Krumpli	> 100-150
Len. sz.—Lenmag > 370—380 Det. sz.—Lóherm.» 2100'2500
BENKO: dec. 16. 1
Biköv. Telice Krave Teoci
kg-Bika ) §Üsző 3
S Tehén j2 Borjú r Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmőcsaj—Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb.
III.
7--7-— 3 —
II. 8--8-
I. prima
-	8 50 9-—
-	8-509 •—
_ 7-_
9-50 10-50 14— 15'-22-— 28-— 30-25'— 1.25
Pé nézi — Pénz
1 Dollár ...'.'■= D. 56 — 100 Kor. Budapest . = » 0.0797 1 Schil. Becs . = » 7r99 1 Kor. Praga . . — > 1 67
1 lira.....= » 2'46
Zürichben 100 Din = 9.12 sfrk
régi
magyar regények
kapható
I. HAHN könyvkereskedésében Murska Sobota.
Hamburg-Amerikai vonal
Utasok szállítása a legmodernebb gőzhajókkal: Hamburgbólf az Északamerikai Egyesült államokba Hamburgból—Kubába Hamburgból - Mexicóba Hamburgból — Argentiniába Hamburgból—Braziliába Hamburgból—Uruguayba.
mindennemű útbaigazítást azonnal és díjtalanul ad Vezértigynőkség 5. H. 5. részére
J. G. Draskovic, Zagreb,
„B 2" cesta br. 3.,'."úgyszintén a flokok: Beograd, Balkanska u. 25, Ljubljana, Kolodvorska u. 30., nemkűtónbon Sušak, Split, TTletkovIč, Gruž, Makarska, Cetlnje, Veliki Bečkerek, Pančevo, Osljek, Sombor, Subo-tlca, Novi Sad, BltolJ és Dolnja Lendaván.
Óddá sze hi'za
v M. Szoboti posztávlena leta 1922., i
i
moderna, z vszémi za málo familijo potrébnimi lokáli. Mesetar j« ssc hono-/ rérajo. Zvé sze : PREKMURSKA TISKARNÁBAN megtudható feltételek mellett M. Sobotában egy 1922-ben épült csinos, kisebb család részére minden mellékhelyiségei berendezett ház eladó. — Közvetítők"dijaztatnak
-
n
i
ír
u
IIHBIim MIIII
nwi«» >■ HH.I
magyar =
"TI
m
J
naptárok
megérkeztek =— s
IIIHIIHH II MIIHHIIMIIHB f
I. HAHN könyvkereskedésébe I I
MURSKA SOBOTA.
n ■«iHiii i«imiH IIÉMS

K odaji je
v Murski Soboti
lepa zidana hi'za, obsztojécsa z 4 szobe, kühnya, spájz i mala klet, velki ograd za zelenjavo i szadovnim drev-jom. — Pozvediti pri
Eladó
Murszka Szobotában
szép családi ház, mely áll 4 szoba, konyha, éléskamra és kis pincéből. A házhoz szép nagy veteményes kert sok gyümölcsfával tartozik. — Érdeklődni lehet
trgovci CZ1POTH VIKTOR kereskedőnél
Murska Sobota.
■ ■ ■	n	i ■ ■■ m. ■ ■