ORSZKA KRAJINA
Szhája vszáko nedelo.
aprej placsilo: V2 leta 24., 12., meszecsno 4., V zviin-itvo 70., V Ameriko 80 Dinare za edno leto.
érsztveni, politiesni i kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Va évre 24, V4 évre 12, I hónapra 4., Külföldre 70., Amerikába 80 Dinár évente.
Reditelsztvo i opravnistvo Szerkesztőség és Kiadóhivatal MÁRKISEVCI p. M.-SOBOTA
Rokopíszi sze eszi posílajo i sze ne vrnéjo. — Kéziratok idekül-dendők s nem adatnak vissza.

Príslek."
ia
Cejna inseratov za □ cm:
Izjave, poszlano, odprta pisz-ma 150., réden veliki 1-—.. máli oglász 0 70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt.
Hirdetési árak négyzett cm.-ként: Nyilttér és hasonlók 150, rendes hirdetés 1 —., Apró hirdetés 0 70 Din. és az illeték. Többszörinél engedm
Edna prílicsna sztároszlovenszka rejcs, pecialiteta nase prejkmurscsine, steroj — iák vecsim drügim — v drügi szlovenszki izikaj nejga pára. Znamenüje okratseno íjcs „prisziljenec" i právimo na tisztoga, i sze je priszelo, prisao v nas teszni krog, atou pa nigdár nej tak nevarna v szebini, ak sze pa vöpovej. nüca ali míszli. Csi isé eden z drűge vészi cslovik príde v nasö dno vesznico, bojdi szi kupi hrame, ali ze notri prizseni, sze zsé za prišleka ime ifije i sze ga drzsi tá rejcs tak dugo. do-ecs sze neszpremeni tiszte hizse lászt na iyega deco.
I vu toj rejcsi, csi je — kak szmo sé prvlé pravli — rávnocs nej tak nevar-dönok nikaj jeszte taksega, ka dotics lika gene, na nyé szlisajoucs sze razcse-neri. Nej eden mednami je zsé szvedok iBo krejganyi zavolo té rejcsi „prišlek.,, táj gda sze pripeti tou i szlászti na ves-rom gyülejsi. Csi dneszdén zsé rávnocs iej tak, ali pred 15 —20 lejtmi sze je doszta-rát pripetilo od nasi ocsákov, ka ednomi, i sze je prizseno v obcsino i je pri ob-sinszkom deli kaj nacsi steo ravnati, kak lomácsin povouli bilou, szo nyerni tá po-íedali „tj tiho boj, prfsjek nam nede rav-iao.'f Isztina, po taksem je posztála tá rejcs semér za tiszte, ki szo zaisztino prišleki ak, ka sze dnesz zsé za zsaljenyé stima. opraviči pa do toga nemajo jusa, csi sza-no malo veszeljá i csűta májo v lepoti lasega sztároszlovenszkoga jezika, i z ste-oga je rejcs „prišlek" szamo eden doj ítrgnyeni liszt, sztébla pa escse dale zsené j [ejke, té pa doszta táksi lejpi zdravi lisztov.
Dönok pa pslovecsi zsjvci szo brez-nerni. Lejpo, csiszto dugoványe tiidi ka >no vidijo, i vszigdár do nevzmirjenoszti iripelajo doticsnike, ki sze ji voszkejse [ícse tá rejcs i csi rávnocs znájo té rejcsi :namenitoszt i da je nej nevarna, jo za ájnevarnejso podpinejo, ár jo tak za sze-|iicsne čile pred drűgimi tüdi za nevarno lotrdijo i tak zagovornike, poinoucs pri-lobijo Záto je tá rejcs zsé nej szamo pri lotriozsenyeni i naszeljenci imenüvana za isaljenyé, ali za nevarno, nego i pri nasi (íregnáni „szlávci."
Predzádnyi „Nas Dom" sze tüdj pre-ees zagánya z recsámi „slávci" i „prišleki," icsitajoucs té „nevarne" recsi „Mőrszkoj Irajini," csi té recsi v »Nase obcsnorav-lanye" artikulusi „M. K " rávnocs nej pí tzala, szamo da naj bole sziűzsi szvojim lamenjaniin cilom, draszti drűge gori tak bi rávnocs on mogao — pisze -- tiszti ka bi drüge esteti vqsío Nepregnáni ílávci" tüdi razmijo tiszti nas artikulus, záto sze vam okouli „Nas Doma" nej trbej
tak prevecs trüditi za vcsenyé. Zatajiti nern-rete ka szte prišleki prinasz, ár szte sze nej tü rodili, za nevarno rejcs pa szamo tou rejcs „príslek" tiszti szpoznajo, kí szo zráznimi krivicami prouti nasemi národi obtercseni — drügi pa nej.
Prevecs sze kísate okouli „Nas Doma," ali je vam vsze zoubszton. Lehko sze na glavou posztávite, „Mőrszka Krajina" de pa vszeedno piszala tiszto, ka je isztina, i je za vsze nyé reditel odgovoren, nej pa „Nas Dom."
Hiányzik az alap.
Öt éve van, hogy a Szerbek, Horvátok és Szlovénok királysága megalakult. Nemzetek életében az öt éves arasznyi idő nagyon keveset jelent, mégis arra elégnek kellett volna lenni, hogy a három nép közös állami életének alapjához szükséges kezdeményező lépések megtétessenek.
Ha arról lehetne is ma vitatkozni, hogy milyen volt a nép hangulata az 1918. év utolsó hónapjában, az azonban kétségtelen, hogy a lelkesedés hullámai magasra csaptak fel s legalább az intell igentia, valamint a politikai pártok vezérei hajlandók voltak arra, hogy a szétesett monarchiának a szerbek, horvátok és szlovének által lakott területei szorosabb kapcsolatba kerüljenek a szerb királysággal.
1918 nov. 25-én a horvát nemzetgyűlés elhatározta ezen területeknek a szerb királysággal és Montenegróval való egyesülését s nem érdektelen ma azon politikusok névsorát elolvasni, kik e határozat végrehajtására kiküldettek. Sokan vannak ezek között, akik kiábrándultak, egyrészük egészen apathikussá lett és a másik rész pedig elkeseredetten harcol a saját alkotása ellen.
Öt év telt el a közös állam megalakulása óta s az egyes népek között ma nagyobb az ellentét, mint valaha volt,
Egy magában véve jelentéktelen eset szomorúan jellemzi ezt a helyzetet. X zág-rebi nagykereskedő a Morgen cimü tekintélyes közgazdasági napilap szerkesztőségében eredeti okiratokkal bizonyította be, hogy a beográdi bíróságok nem hajtják végre a zagrebi bíróságok ítéleteit s azzal indokolják, hogy a közös királyság többi részének bíróságai sem hajtják végre az ő ítéleteiket s hogy az SHS királyság egyes államai között semmiféle jogsegély nincs!
Mit jelent ez gyakorlatilag? Azelőtt — amikor Zagreb még a volt monarchiához tartozott — ilyen esetben a horvát vagy dalmát bíróságok a külügyminisztérium j
utján a beográdi osztrák-magyar követséghez fordultak, amely a szerb küigyminisz-terium közvetítésével eljuttatta a megkeresést a szerbiai bíróságokhoz. De most ki a csodához forduljanak a horvát, dalmát vagy slovén bíróságok?! Természetes dolog, hogy ez tarthatatlan állapot Hisz ma már ezrekre megy azoknak az SHS alattvalóknak száma, akik Beogradban és Szerbiában laknak és nem szerbek. Ezeknek annyi ügyes-bajos dolguk van, hogy a hatóságok egymásközti érintkezése napirenden levő dolog. Azonkívül igen élénk kereskedelem fejlődött ki az egyes államterületek lakosai .között s most egyszerre kitudódik, hogy a közös állami lét legelső alapjai nincsenek még lerakva!
Mi, ugylátszik, állami létünk kiépítését nem a fundamentum lerakásánál kezdtük, hanem fontosabbnak tartottuk mindjárt a bokréta ünnepnél kezdeni, amelynek díszes lobogóját elneveztük .„alkotmánynak" s voltak naiv lelkek, akik abban a hitben ringatták magukat, hogy azért, mert az alkotmány okmány paragrafusai oly szépen hangzanak, most már kész a birodalom épülete! Fájdalom, ez nem igy van! Nem rekriminálunk és nem panaszkodunk, csak megállapítjuk, hogy ebben az első öt esztendőben nagyon kevés eredményre jutottunk s ezt a szomorú tényt akarva — nem akarva, Beogradban is el kell ismerni.
De pesszimizmusra még nincs ok. Hibát elkövetni még nem helyrehozhatatlan szerencsétlenség. A baj akkor kezdődik, ha a hibát nem akarjuk elismerni. Az a körülmény, hogy a beográdi közgazdasági ténvezők kezdik észre venni a hibákat, reményt ad a javulásra.
Az elkövetett hibákat orvosolni, a mulasztásokat pótolni kell s mindezt meg is lehet tenni, ha az 1918. évi novemberi napok lelkesedésével, szeretetével fogunk a munkához. Elvégre nem lehetetlenség, hogy három oly annyira közös érdekű nép, mint a szerb, horvát és szlovén, egy közös államot alkosson, azonban ennek a fő felfeltétele, hogy mind a három nép egyforma jogokat élvezzen s mind a háromnak ugyanazon kötelezettségei legyenek, mert csak igy lesznek egyformán megelégedettek is.
Doszta je dugoványa, stero bi tá lücsili, csi bi sze nej bojali, ka je sto drűgi gor szpoberé.
Jesztejo lüdjé, steri míszlijo ka je nyí szvet-szko bogásztvo obednim pamet i prestimanoszt, poisztini je pa szamo gízdoszti noroszt, stero nájbole drügi lüdjé znájo preszouditi,
Sztrán 2.
morszka krajina -muravidék
-M
9. december 1923.
Kálvárija ednoga Prejkrnurca na Magyarszkom.
Necslovecsanszko delo vogrszki zsandárov
—	Z zsgányom rouk, z obesávanyom, z iglouv pod nojéte itd. szo steli na vadlü-vanye priszíliti ednoga nekrívoga Prejk-
murca.
Kak vszáka leto, tüdi i zdaj je sou nas delaven národ szi krüh szlüzsit na vogrszko. Oda szo szi zaslűzsek vezdaj domou szprávlali, je
—	szezná — Gornja Lendavszka krajina szvoje szilje szkouz Szt.-Gotthárdszke vámé szprávlala. Tü szo sze zbrále vsze sziljevozécsa kolija za zacarinjejnye. Medtém pa je pri carinárnici szlü-zsécsi financ pravo, ka je nyerni bankas szvalüo vu sterom je bilou 30 Din, 3 Dolláré i 400.000 vogrszki koron. Méncso szo vrgli na delavce, naj-bole pa na delavca Fartek Stevana z Trdkove. Na velko prosnyo szo ove kolija odpüsztili, szamo Farteka nej, tomi szo szilje tam sztavili. Po dugom csákányi je Fartek pítao, gda lehko príde po szvoje szilje. Odgovor je büo ka naj vütro pride.
Tou sze godilo nov. 23.-ga, Fartek ide domou, da sze na drűgi dén kém ranej povrné po szvoj zsé itak tezsko csákani zaszlűzsek. Ali zdaj sze zacsne Farteka tűzsen sors, stero bi k historije kamena vrejmeni büo priszpodoben.
Fartek Stevan sze povrné na drűgi dén nazáj i sze zglászi pri obmejnoj sztrázsi zsandárov z Alsószölnöki. Ár je pa prizadeti financ zsé popíszao Farteka, szo ga zsandári vcsaszi prijali. Persze na pítanye, csi je on vkradno finance bankas, kak nekrívec, je tajüo. Ali zdaj szo té zacsnoli zsandárje to divjo delo.
Zsandárje szo Farteka zvézali i gnali v loug. Tü sze je mogao züti, i szo ga z bikacsé-kom tak bili po podplataj, da 'naj ovádi, ka je niti nej mogao idti. Zdaj szo ga gnali v vesko hizso. Tam szo vpécs mocsno zakurili i vteknoli Farteka roké napécs i sz-leszom gor tezsiii nyerni tak zsgáli. Potein szo ga za roké na tram obe-szili. Ár je medtem omedlo, brezvejszten pousztao, szo ga doj pűsztili, z vodouv doi polejali, tak obűdili. Gda je k szebi prisao, szo ga znou'vics obeszili, po nági podplataj bili, doj pűsztiii i z iglouv pod nojéte szmícali, da bi naj ovado. Ár je nej, csi je nej kriv büo, szo ga znouvics za roké gor obeszili, zsandárje pa szpát odisli. Gda szo sze zbüdili i poglednoli Farteka, sze je evek v trámj pod terhom Farteka podávsi, je Fartek
brezvejszten lezsao natle. Zdaj szo ga pá omácali i prisziljávali na vadlüvanye. Kak nekrivec je nej mogao vadlüvati, szo ga odegnoli v loug i po szkrivni potáj odposzlali domou,' prepovedali nyerni sze kázati, „ár ovak csi ga zgrábijo, ga escse bole zbijejo".
Tak sze je szirmák cslovek nikak domou szpravo i tüdi taki sou k zdravniki v Gornjo Lendavo, kí je vsze tá dugoványe, barbarszka dela na tejli Farteka szpoznao i ogotovo. Delo je taki preíkdáno szodniji v M. Soboti, — ki je poszlalo vsze na drzsávno pravdnístvo (ügyészség) v Maribor, stero de nadalnye sztopáje narédilo.
Komentára k tomi barbárszkomi deli i po sztoupanyi vogrszki zsandárov nam príkapcsiti nej trbej, ár sze dugoványe szamou zadoszta dá obszouditi.
Známo, ka zaszlüzsena kázen zsandárov nezosztáne, ali tou je nej zadoszta. Opozoriti moremo nase competentne faktoré, ka sze naj v bodoucse poszkrbí za nasi lűdi delomogoucsnoszt v nasoj drzsávi, na nasi zemliscsaj, — ár ji je zadoszta i tak sze našemi lüdsztvi nede trbelo po szkrivni poíaj tam sztepati, gdé je ne postüjejo. Csi sze nemo brigali zatou i nej postüvali nas národ szamí tak, ka bi ga do dela pripomogli, ki je pa toga prevecs potrejben, nemremo csakati, ka bi ga v tühini bole postüvali. Neszrámno, necslovecsanszko delo je té dogoudek, ali tak naj boude prvi i szlejdnyi. Zselejmo pa energiesno posztoupanye prouti krivdi.
A magyar kölcsön a népszövetség előtt.
A népszövetség pénzügyi bizottsága meghallgatta Saller és Áveroll Budapestről visszatért megbízottak jelentéseit magyarországi tanulmányaik eredményéről. Hír szerint a népszövetségi delegátusokkal utazó magyar megbízottak nagyobb ösz-szeget kérnek, mint amehnyjt a népszövetség I pénzügyi bizottsága szükségesnek vél Magyarország gazdasági újjáépítésére.
A bizottság, mely fontolóra vette a magyar inegbizottak kérését, a magyar kölcsönt nem idegen kormányok szavatolásával, hanem pusztán bizonyos magyar javak biztositékára akarja megadni. Valószínűleg a jövő héten folytatja a bizottság tárgyalásait, amelynek állítólag Magyarországra nezve kedvező kilátásokkal indulnak meg. A köl-csönügy részleteit a most kiküldött albizottságok veszik tárgyalás alá, amelyek előreláthatólag két heien beliil végeznek munkájukkal, amikor aztán a pénzügyi bizottság véglegesen letárgyalja a kölcsönkér dési.
A jugoszláv-román határkiigazi tás mérlege.

Zsombolya város átadása kérdésének kap csán dr. Nincsics külügyminiszter a határkiigazi-tásról szólván, odanyilatkozík, hogy a Zsombolyáén kapott két község, Módos és Párkány, mert ezeknek lakossága horvát és szerb, jelentékeny nyereség nemzeti szempontból. Nem lesz érdektelen népszámlálási adatokkal erre a nemzeti nyereségre rá világítani.
Bár csak az 1910. évi népszámlálás adatai állnak rendelkezésre, mindazonáltal az azóta történi esetleges változások semmiesetre sem lehetnek jelentékenyek. A számadatok a következő eredményre vezetnek:
Romániához csatoltatnak:
Ostern 407 ház, 1981 német.
Csene 586 ház, 1031 német, 1700 szerb.
Újvár 517 ház, 1656 német.
Kécsa 169 ház, £20 szerb, 598 horvát.
Öregfalu 184 ház, 1443 román.
Zsombolya 1905 ház, 10852 német.
Jugoszláviának jut:
Módos 845 ház, 2700 német, 600 magya 1500 szerb, 720 bolgár.
Párkány 610 ház, 2127 német, 268 magyar 1124 szerb.
Mokrin 780 ház, 1633 német, 885 magya 6833 szerb.
Klári 590 ház, 3286' szerb.
Megjegyzendő, hogy a két utóbbi község, Klári és Mokrin már a békeszerződés alapján az SHS államhoz tartozik, dacára annak, hogy dr. Nincsics külügyminiszter a zsombolyai kérdés kapcsán ezt mint uj szerzeményt jelentette. Ezen adatok szerint:
Az SHS királyság elveszít :
15520 németet, 1920 szerbet, 598 horvátot, 1443 románt.
Nyer pedig :
4827 németet, 868 magyart, 2624 szerbet, 720 bolgárt.
A 2624 főnyi szerb nyereséggel szemben áll 2518 főnyi szláv nemzetiségű (1920 szerb és 598 horvát) veszteség. A tiszta nyereség tehát csak 106 szláv nemzetiségű lélek, amelynek ellenében elveszik egy nagy virágzó iparral és kereskedelemire! biró \áros.

Egy kissé lul drága ajándék
az uj illetéktörvény.
m.
Az uj illetékrendelet értelmében arra nézve, hogy adás-vételi illeték fizetése szempontjából mi tekintendő ingatlannak és mi ingónak Bánát, Bácska és Baranya területén, arra vonatkozólag a Horvát és Szlavonorseágban érvényes általános polgári törvény 293—299. §-ban foglalt intézkedések lesznek mérvadók.
Szóbeli adás-vevési szerződések, amelyknek fenállása a felek valami másbeli ténykedése (kijelentés, kihallgatás, megerősítés stb.) által megerősítve nincsenek, nem esnek ezen illeték fizetése alá.
Az adás-vételi illetéket minden befejezett és aláirt szerződés után fizetni kell még abban az esetben is, ha a szerződés nem volna realizálható és az az illeték-szerződés keresztülvihetetlensége esetén vissza nem adható.
Ha azonban az adás-vevési szerződés joghatálya valamely állami vagy autonóm más hatóság előzetes jóváhagyásától függ és ez a jóváhagyást megtagadja, az érdekelt felek kérelmére az illeték visszafizetendő.
Minden befejezett adás-vevési szerződés a megkötéstől számított 15 nap alatt bejelentendő es ugyanazon határidő alatt a fenti iiléték le is fizetendő, vagy pedig a megkötés alkalmával
bélyegjegyekben a szerződésen lerovandó és felülbélyegzendő. Aki ezt tenni elmulasztja, a rendes illetéken felül annak háromszorosával, mint büntetéssel, sújtandó
Abban a/ esetben, ha élők közötti ingatlan átruházás, rés/ben kifizetéssel,- részben ajándékozás cimén eszközöltetik, az átruházási illeték a teljes becsérték után azon díjjegyzék tétel alapján vettetik ki az illeték, amelyik szerint nagyobb az illeték.
Ha ingó és ingatlan vagyon egy szerződésben adatik el, pontosan meg kell jelölni ugy az ingók, mint az ingatlanok becsértékét. Ha ez nem történik, az egész vétel ingatlan vételnek minősíttetik és az illeték az előirt tétel alapján fizetendő. A mennyiben ingatlan eladással kapcsolatosan ingóság is eladódik, mint az ingatlan kiegészítő része és a szerződésben" ez kitüntetve nincs, a rendes illetéken kivül az eladó és vevő büntetés fejében ezen illeték háromszorosát tartozik megfizetni. Ezen díjjegyzék szabályainak életbelépése napján mindazon fennálló törvényes intézkedések, melyek ezekkel ellentétben állanak, hatályukat vesztik. '
Illetékeg yenérték. Az illetékegyenértéket fizetni tartoznak: 1. A patriarchai, érseki, püspöki, kanonoki, plébánosi stb. vagyontárgyak, továbbá egyházi és szent alapítványok és alapok, a kolostorok, világi és egyházi községek, szövetkezetek, pénzintézetek, társulatok és más szövetségek, amelyeknek tagjai az alaptőkében nem
részesednek, évenként fizetnek az ingatlan vagyon forgalmi értéke után 0 40/o-ot. 2. A részvénytársaságok és más társulatok, amelyeknek tagjai részesednek az alaptőke valamelyik részében, fizetnek évenként az ingatlan vagyon forgalmi értéke után 0 2"/o-ot és ha ezen utóbbi társulatok ingatlanok vételével és eladásával is foglalkoznak 0'2°/o helyett 0-4%-ot fizetnek. 3. Tiszta induszt riális társulatok csak OT"/o-ot fizetnek.
Az illetékegyenérték kivetése ötévenkint történik és fizetendő évnegyedenként előre.
Az első kivetési ciklus most kivételesen 1924 január 1-től 1925 december 31-ig tart. A rendes 5 évi kivetési ciklus 1926. évi január hó l-én fogja kezdetét venni. Uj kivetés esetén, amig az befejezve nincs, a régi kivetés alapján teljesitendők a befizetések. Az esetleges változások a változás bekövetkeztétől számított 30 nap alatt bejelentendők. Ha a bejelentés kellő időben történik, a változást már a következő évnegyedtől kezdve figyelembe veendő, ha nem, akkor az illetékegyenérték csökkenését az egész cikluson át nem veszik figyelembe, az emelkedést azonban igen, s az illeték kétszeresét, mint büntetést kell befizetni.
(Folyt, köv.)
Düsa sze za sztára porodi, — ali sze pomladi. Tou je zsítka komédia. Tejlo sz;e za mládo, — ali obsztárí. Tou je zsitka tragédia.

GLASZI.
IIIIliJESH.-
—	Carinarszki glászi. Gg. Keresztúr/ Kálmán ml. carinárszki szlüzsbeink v M. Soboti je pre-mescsen na Hodos, Pisker Simon z Beograda i Kahvedzič Derviš z Siraievoja v M. Sobota.
—	Nouva telefonszka centrála je po dopiszi postne direkcije dovoljena v Martjance. Kak pride zatou potreben matrial, s/.e delo, touje da szpo-sztávítev centrale vcsaszi zacsne.
—	Renoverana zselezniska garnitura je prišla nov. 23.-ga na progo M. Sobota - Hodoš. Sztoji z ednoga lokomotiva, eden pak vagon, eden sz stirami kabini II. ki. i tri III. ki. wagoni, dva wagona III. ki. pa escse prideta. Sztáro garnituro szo odpelali na popravilo v B.-pest t. m. 4.-ga
—	Po nouvoj odrédbi, de vlák pri vszákom Szo-bocskom, Püconszkom i Hodoskom szenyi rédno vozo. -
—	Mlin sze vtoupo. Magdics Ignáca mőrszki mlin v G. Bisztrici sze je predkrátkim vtoupo z vu nyem bivšim ca 16 q sziljom. Kvára je blüzi 180 jezero koron.
—	December I., je szvétek na szpoumenek vjedinjenya troiménoga národa szrbov, horvátov i szlovencov, ki je za národni szvétek imenüvani. V M. Soboti i v D. Lendavi szo vszej urádaj i cérkvaj primerno poszvétili.
—	„Moral Mőrszke Krajine." Pod tem iménom je nej na telko »M. K.,« kak bole nyé r^ditela, v „Novine" i .,Nas Dom" lisztáj, po detecsoj piszávi i po szramotnoj grdobiji oszebno napádao Titán Janes Rankovszki postár i Cernelavszki »pintis«, na stero je niti odgovor dati nej vrejdno. Napádao me záto, ár szam nyega, kak táksega med líszta glászi vüpao djászti, tou je szodníszko obszoudbo, stera je nyega obtercsila. Odgovor na grde napáda po zákoni nyemi dá obprvim szodníja, ob drugim pa jesz, naj szi vsze dokáze
—	prouti nyemi — vküper szprávlm. Vsze jáv-noszt ga je pa zsé itak obszoudila.
—	Vámhivatali hirek. K e r e s z t u r i Kálmán ifj. murskasobotai vámhivatali koncipicnt vámügyi kirendeltség vezetőjének Hodosra, Pisker Simon Beográdból és Kalivedžič Dervis pedig Sarejevóból a murskasobotai vámhivatalba helyeztettek át.
—	Uj telefonközpont. A Martjanciak régebbi kívánsága végre teljesedésbe ment. A postaigazgatóság leirata értelmében a martjanci központ engedélyezve van, melynek felállítása a legrövidebb idő alatt, mihelyst az anyag megérkezik, megtörténik.
A vonat m *r vigan pöfög t. i. a Hodos — M.-Sobotai, mert nov. hó 23-án végre megérkezett Budapestről a teljesen átrenovált mozdony és 1 csomag-, 1 négy fülkés II. oszt. és 3 III. osztályú személykocsi modernül felszerelve. Most az üzem pontos; még 2 111. oszt. kocsi jönni fog, az öreg szerelvényt pedig folyó hó 4 én, a mozdonyt is, javításra átvitték. Egy ujabb rendelkezés folytán, minden murskasobotai, pucinci és hodosi vásár alkalmával rendes vonat járat lesz.
—	Rózsa Kálmán temetési költségeire adakoztak még: A murskasobotai rokkant szervezet 200 dinár, Fiiszár József asztalosmester 100 dinár. Cseh és Gáspár 20 dinár, Eberl Róza 15 dinár, Flegár Iván harangozó, Rituper Alajos, Sagadin őrnagy, Siftár Lajos ]0 —10 dinár. Lapunk mult számában az eddigi gyűjtés eredményét tévesen közöltük, mert a pénzbeli adományok összege nem 1822- 0 dinárt, hanem 1552-50 dinárt tett ki. Hozzáadva a fentebb kimutatott ujabb adományokat, a pénzgyüjtés eddigi eredménye 1927*50 dinár. Ezen nemesszivü adományokért, valamint Babics uradalmi felügyelő urnák a koszorúk köttetéseért, Antauer József urnák a ravatal oda és vissza szállításáért, Horváth Géza uinak a küldött 100 klgr. búzáért, Hoyer István urnák egy szép csokorért, Jónás János urnák a koszorúk szallag feliratáért, Osterer Károly urnák a halottas kocsi fogatáért és Rúzsa Ferencné úrnőnek a küldött élelmi szerekért hálás köszönetet mond özv. Rózsa Kálmánné.
—	Marhazárlat M. Sobotában A napokban M -Sobotában is fellépett a száj- és körömfájás betegség, a mi miatt a legszigorúbb zárlat elrendeltetett. Hasított körmű állatok ki- vagy áthajtása tilos.
—	Elsiilyedt malom. Magdié Ignác gornji-bist-ricei molnár malma a napokban nagyobb meny-nyiségü gabonával elsülyedt. A kár 45000 dinár.
—	Aki önmagán töjti k hosszúját A D. Lend-vához közel eső Čentiba községben Lőrinc József gazdálkodo a minap összeszólalkozott egyik szomszédjával. A vita hevében a feldühödött ember éktelen káromkodás közben bicskájával mellbe szúrta magát. A bosszúját saj it magán kitöltő gazda sérülései súlyosak.
—	Értékleveleket is lehet küldeni Magyarországba. A postaügyi minisztérium rendelete a4apján december elsejétől kezdve Magyarországba is lehet értékleveleket (pénzesleveleket) küldeni. Egy egy ilyen értéklevél feltüntetett értéke az ötszáz dinárt meg nem haladhatja, j Ezzel egyidőben a budapesti posta vezérigazgatóság is megengedte értékleveleknek Magyarországból a SHS királyságba való szállítását, legfeljebb húszezer magyar korona értékben.
—	Rendőri krónika. Az elmúlt héten D. Lenda-ván három helyen garázdálkodtak a tolvajok: Reichenfeld Henrik mészárostól 20 klgr. szalon- i nát és öt libát vittek el, Blau Henrik kereskedőtől 5 libát, legutóbb pedig Sever Marica dohányárudájába törtek be. A rendőrség megindította a nyomozást a libahúsra éhes tolvajok után.
Midi
primeroma tUfnjenem potplatu *jf\ilmcB kavčukov potpetnik in pot plah
Értesítés.
Értesítem a nagy érd. közönséget, hogy M. Sobotán a „Péterka"-féle vendéglővel szemben
női divat ária szalont
nyitottam. Készitek legmodernebb kivitelben női ruhákat a legalacsonyabb napi ár mellett.
Állandóan raktáron tartok kész gyermek, női ruhákat és fehérneműt
ALOJZIJA JERIČ, varrónő.
r
Ugyanott elvállalom mindenféle JF női k. a lapok.
elkészítését a legalacsonyabb napi árak mellett.
Janka Števančec, kalapszalon
<
Pejnezi — Pénz.
1 Dollár. . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . .
I Ura.....
Zürichben 100 Dinar
Kj 340 — • = » 1 '88 = » —-50 = » 1716 6.47 sfrk.
KINO
v Murski - Soboti
Do 16 lejt star mladežen ni dovoljeno !
Samo v nedeljo večer ob 8 uri:
Kralj Žena
Društvena drama u 6 činova
Der Frauenkönig
Vstopnina:
Gornje lože 10 — Dinár, spodnje lože 8-— Din, in 11. prostor 3 — D.
Lastnik kina GUSTAV DITTRICH
Pazite!
Pazitei
Preszelitev!
Naznánye sze dá p. obcsinsztvi, ka sze je „PREKMURSZK A T 1SZKARN A"
(Stamparija) „Trgovina sz papérom i knigarmi" i „Knigoveznica" preszelila v szvoje lásztne hrame pri „Sztároj íjaszi" na Alexandrovoj vilici, gdé sze vsze té vrszte potreibsesine po popuscsenoj cejni dobijo.
..PREKMURSKA TISKARNA i KNJIGARNA"
v Murski Soboti.
jjCENENO ČEŠKO PERJE, j
t:n kg. sivega opuljenega perja 65 Din. na ~ poi belo 8U Din, belo 90 Din, boljše 1U0 m 120 Din, mehko jak puh 150 in 180 Din, boljša vrsta 225 Din. Pošiljatve carine prosto proti povzetju, od 200 Din naprej poštnine prosto. Blago se tudi zamenja in nevšeče v /.ame nazaj. Naročila samo na BENEDIKT SACHSEL, LOBEZ it. 141. kod Pilzna, Češkoslovaška e pošiljke grede iz Češkoslovaške v Jugoslavij krog 14 dai.
vaška slavijo I
Trzsne cejne. Kereskedelmi árak.
Blágo — Áru.
100 kg. Pšenica—Buza ....			K	1200-—
»	»	Zsito—Rozs ...	»	1000-—
»	»	Ovesz—Zab.....	>	900-—
»	»	Kukorca—Tengeri	i	900-—
»	>	Proszou—Köles . . ..	>	1000 —
>	»	Hajdijna—Hajdina . . .	»	900-—
»	»	Graoka—Bükköny . . .	»	—•—
>		Otroubi(psen ) — Korpa (buza	1»	700-—
»	»	Szenou—Széna ,	>	400-—
»	>	Graj—Bab , . . . .	i	2200-—
>	»	Krumpise—Burgonya . .	>	300'—
1 kg. Lenovo sz.—Lenmag .			»	20-—
> » Detelcsno sz.—Lóhermag
> »
» >
» > » » > » » > > >
Bikovje S —Bika Telice Š —Üsző Krave —Tehén Teoci « —Borjú Szvinyé ^ —Sertés Mászt I-a— Zsirl-ö. Zmoucsaj- -Vaj , . Spej—Szalona . . Belice—Tojás ...,.» Az árak egész vonalon lemenőben.
III. II. I
i 48-— 54-— 58
0	48-— 54--58 £, 26-— 34-— 44 g 66-70
1	85-90 '. , » 180
. . » 160 . . » 160 , . » 8
A hadikölcsönök beváltása.
A „Der Morgen" cikke.
Lapunk utolsó előtti számában egy cikket adtunk közre a zagrebi Morgen nyomán, mely a hadikölcsönök beváltásának kérdésével foglalkozott. Nevezett lap visszatér e fontos és annyi prek-murjei embert érdeklő közleményre s mult vasárnapi számában a következőket irja :
Nemrégiben szóvátettük a hadikölcsön kártalanításának kérdését s utaltunk arra, hogy a békeszerződések valamennyi utódállamnak, tehát Jugoszláviának is kötelességévé tették a hadikölcsön kötvények tulajdonosainak kártalanítását. Megírtuk, hogy az SHS királyság kivételével valamennyi utódállam többé-kevésbbé megfelelt ennek a kötelezettségének. Nálunk azonban nem történik semmi. Egy képviselő a pénzügyi bizottságban meginterpellálta a minisztert, hogy a költségvetésbe miért nincs semmiféle összeg sem felvéve a hadikölcsönök beváltására, mire a pénzügyminiszter azt felelte, hogy a szükséges adatok még nincsenek összegyűjtve. A háború befejezése utáni öt teljes esztendő nem volt elég az illetékes köröknek ezen adatok összegyűjtésére! De minek is, hisz Szerbiában nincsenek hadikölcsön jegyzők. A szerbiánokat — amint az egykori szerb királyság lakosait nevezik — épen nem érdekli, hogy a hadikölcsön kötvény tulajdonosokat kártalanítsák, nekik a nagy nemzetközi jelentőséggel bíró béke-Okmány ez irányú rendelkezéseihez semmi közük, az SHS királyságnak — mely egy törzshöz tartozó három nemzet nevét viseli — többi alattvalója pedig csak másodosztályú állampolgár! Ezek csak várjanak. Velük szemben valamely kő-teleze'tséget teljesíteni még nagyon ráér az áilam. Ök nem »honalapítók«, ellenkezőleg »megbízhatatlanok«. Van tehát elég ok tőlük valamely jogot megtagadni mindaddig, amig lehet.
Csehszlovákiában a cseheken kivül tótok is laknak, akik ugyancsak küzdenek autonómiájukért, németek és magyarok is, akiknek viselkedését az államalkotó néppel szemben aligha lehetne a mi magyarjaink és németjeink viselkedésével összehasonlítani. És a Csehszlovák állam ennek dacára teljesítette ezen polgáraival szemben is a békeszerződésnek a hadikölcsön kártalanítására vonatkozó rendelkezéseit. Teljesítette pedig a népszövetség interventiójára, amelyhez a hadikölcsön kötvény tulajdonosok jogos igényeik kielégítése céljából fordultak. A tót névnek az északi szlávok testvériesüléséböl keletkezett köztársaságban ugyanazon jelentősége van, mint amely jelentőségének kellene a horvát és szlovén névnek lennie a mi hármas nevű királyságunkban. Egyébként a Csehszlovák köztársaságban sok minden máskép van, mint nálunk, de összehasonlításokat tenni annál is inkább hálátlan dolog, mert tudvalevőleg minden hasonlat sántit, különösen ebben az esetben, ben, mert hisz a csehek maguk is érdekeltek voltak a hadikölcsönnél, ami hogy mégis a sántító hasonlatnál maradjunk — a mi „csehjeink"-re nézve nem áll meg.
Az önfentartási ösztön szükségképpeni megnyilvánulása az önvédelem, ami végszükségben mint jog általán el van ismerve.
Cikkünk elején emiitett múltkori közleményünk a hadikölcsönjegyzők sűrű soraiban általános viszhangra talált s akadt hang, amely a hadikölcsönkötvények tulajdonosainak egy oly egyesületbe való tömörülését hirdeti, amely a
szükséges kezdeményező lépéseket a népszövetségnél megtehetné, Csehszlovákiában senkinek, még a legsovinisztább lapnak sem jujott eszébe megtámadni azokat, akik a népszövetség segítségét kérték. Ez a segítségkérés ugyanis semmiesetre sem jelenti azt, hogy valamely idegen testület kéretik fel egy állam belügyeibe való beavatkozásra. Mert ez a belügy nemzetközi szerződésekkel van rendezve s nemzetközi testület Kzervez-tetett azon célból, hogy a szerződések betartását ellenőrizze. Senkinek sem lehet rosz néven vennie ha egy nemzetközi szerződéssel részére biztosított jogot, e szerződés ellenőrzésére hivatott nemzetközi intézménynél keres akkor, amikor a nemzetközi szerződés által kötelezett fél részéről semmi sem történik jogának érvényesítése tekintetében. Ez az önvédelem.
Az a rengeteg levél, amit mi ezzel a kérdéssel kapcsolatban számos helyről kaptunk, annak bizonyítéka, hogy a dolog igen sok embert érdekel, és abból a nagy érdeklődésből következik, hogy a hadikölcsönkötvény tulajdonosok érdekeit védő egyesület megalakítása bizonyosra vehető.
A lovak patáiba szoruló ragadós hóról.
Irta: Nemes Miklós állatorvos, M. Sobotán.
Mielőtt leirom azokat a bajokat, melyeket a patába szoruló hó okozni szokott, mielőtt elmondanám az ellene való védekezést, a közleményeimet figyelemmel és élvezettel olvasó és ismereteinek »tárházát« bővitö, álnév aláirásu levél ismeretlen írójához van néhány őszinte szavam :
Kedves Öcsém I Levelének tartalmát helytállónak nevezném, ha nem lenne a közleményeimből kiérezhető hogy azok főleg az olyan gazdák számára Írattak, akiknek kézépiskolai ismeretük nincsen, vagy a nevezett iskolát csak félig végezték. Huszonöt éves ittlétem óta — és ezt elismerheti Ön is, hogy — megtanultam azt a beszédet, amellyel legjobban tudom magamat velük megértetni. Igy tehát a stílusomat ne kifogásolja. Örüljünk, hogy egyáltalán magyar irást láthatunk még. Közel állunk a »prekmurjei nyelvzavarhoz !« A szép stilus, a jó irály manapság igazán csak élvezeti cikk, éppenség mint Önnél a helyesírás. Nélkülözhető I A beszédnek (Írásnak) legfőbb kelléke, hogy érthető legyen. A rendeltetésének az a kabát is megfelelő, amelyik végig gombolható és bátul csattnélküli. Csakis ezért nem lobbantom a szemére különösebben, pedig még nem régen bizony nagyon lealacsonyították azt, aki nem tudott ortografice írni. A levelét éppen ugy megértettem, aminthogy megértettem volna, ha »Helyben«-! kis »h«-val, »anyit« két „n"-nel irta volna. Igy a stílussal. Ami a tartalmat illeti, azt hiszem igaz és nem téves dolgokat írtam. Egyébként bárkinek módjában áll nézeteimet megcáfolni, helyesbíteni vagy az ellenkezőjét bizonyítani. Amennyiben az Ön nézetei helyesebbek, meggyőzőbbek lesznek, szívesen fogok csatlakozni azokhoz. A nézetek, tapasztalatok mindenben változnak. Vihar-ágyuztunk. A török nők eltakarták arcukat. Stb.
Összefoglalva a magam ügyeit: Az olyanoknak is szabad beszélni és irni, akik nem »szónokok« és nem »irók«. Csinálja Ön jobban! Vagy legyen segítségemre I
(Folyt, köv.)
Értesítés !
Tisztelettel értesítem a n. érd. gazda közönséget, hogy M. Sobotában a Benkics (volt Halbart) féle korcsmában minden hét hétfő és szombatján kötélfonásra szánt kender és len kócot átveszek, úgyszintén a kész fonott árut át fogom adni. Ugyanitt veszem át az eladandó kender és lenkócot a legmagasabb napi áron.
Tisztelettel
TEMLIN MIHÁLY, kötélgyártó Beltinci (Prektn.)

Na debelo!
Na drouvno1
Nsnányam
postüvanomi obcsinsztvi, ka szam oudrpo
trgovino z vinom
na debelo i drouvno i sze dobi vszáke-O féle vino po nájfalejsoj cejni. O
VEREN STEVAN, MÁRKISAVC1.
Legmagasabb áron
veszek mindennemű gazdasági terményt gabonát, takarmányt, gubacsot gyümölcsöt, anyarozsot, gyógyfüveket és gombákat Gyógyfügyüjtésre vonatkozó felvilágosítással készséggel szolgálok. — Eladok mindennemű gazdasági cikket, műtrágyát (csehországi lóherjegyü) thomaslakot, csontlisztet, szuperfos/-fátot, meszet, trágyát stb. Levélhivásra bárhová megyek.
LJUDEVIT J. RÖSSLER
Hodos 53.
Po najvišjoj ceni
kűpim vszákovrszten kmetski pripou-vek kak szilje, krmo, jáboka, szlive, zdravilne i gobe. Za nabéranye gob i travine potrejbne podatke radevoule dam. Odávam vszevrsztne kmetske pot-rejbscsince i gnojila (thomsalak, super-fosfát). Na piszmeno pozványe pridem.
LJUDEVIT J. RÖSSLER
Hodos 53.
Hirdessen a
Mőrszka Krajiná-ban
mert hirdetései eredménnyel járnak
FLISZAR PAVEL vörar
v M. SOBOTI (Pri Türk krcsmi) Dobijo sze vszákevrszte vöre po niszikoj cejni i vöre sze poprávlajo sz ednoletnov garancijov.Dobijo sze ,,Batrije"i,,Kaménye!" Küpi zlét i szrebro!
HRANILNICA v
Prej —
MURSKI
Ezelőtt
MURASZOMBATI TAKARÉKPÉ .._(SZTÁRAGASZA) _
SOBOTI
N Z T A R
Z VRSÁVA VSZE BANCSNA dugoványa MINDEN BANKSZAKMÁBA VÁGÓ ügyet LEBONYOLÍT. V ZVÉZl	ÉRDEKKÖZÖSSÉGBEN
Z-JADRANSKA BANKA BEOGRAD"-AL