3 2 ČASOPIS SLOVENCEV NA MADŽARSKEM Monošter, 13. januarja 2011  Leto XXI, št. 2 ČASOPIS SLOVENCEV NA MADŽARSKEM Izhaja vsak četrtek Glavna in odgovorna urednica Marijana Sukič Naslov uredništva: H-9970 Monošter, Gárdonyi G. ul. 1.; tel.: 94/380-767; e-mail: porabje@mail.datanet.hu ISSN 1218-7062 Tisk: TISKARNA KLAR d.o.o. Lendavska 1; 9000 Murska Sobota; Slovenija Časopis izhaja z denarno pomočjo Urada RS za Slovence v zamejstvu in po svetu ter Javnega sklada za narodne in etnične manjšine na Madžarskem. Naročnina: za Madžarsko letno 2.600 HUF, za Slovenijo 22 EUR. Za ostale države 52 EUR ali 52 USD. Številka bančnega računa: HU15 1174 7068 2000 1357 0000 0000, SWIFT koda: OTPVHUHB Porabje, 13. januarja 2011 Porabje, 13. januarja 2011 GODILO SE JE V LETU 2010 STR. 2 SLOVENCI V MOSONMAGYARÓVÁRI ZNAUVIČ »ŽIVEJO« STR. 7 Madžarska je prevzela predsedovanje Evropski uniji Zadovolni pohodniki pa organizatori V soboto, 8. januara, so se tis-ti, steri radi ojdijo, že sedmič podali po Pauti po dolaj pa bregaj, stera je ena sama markirana (jelzett) pohodniška paut, ka vodi iz najbole söverne vesi Goričkoga, iz Büdinec, v najmenkšo ves Porabja, v Andovce, pa nazaj. Kak smo že včeni, v Büdincaj so pohodnike (túrázok) čakali z dobrim domanjim pokarajom, pogačami, s küjanim vinom, z vraučim čajom, dapa ka je ešče baukše, z lejpimi rečami, toplim pozdravom. Kauli edenajste vöre se je že vküperzbralo skurok 250 pohodnikov, steri so se po pozdravni gučaj župana občine Šalovci Iztoka Farteka pa organizatora Vendela Židona, napautili prejk po gauški do najbole sövernoga ponta Slovenije, do mejnoga kamna 115. Tau paut je vrejmen tö nej nagajalo organizatorom, istina, ka zavolo toploga vetra den-dva prva je zmrznjena zemla gorodpistila pa je bila paut tü pa tam blatna, dapa zavolo toga se nišče nej taužo. Pri staroj büdinskoj laktanji so si pohodniki malo spočili, kaj pogeli, spili, pa so leko poslüšali büdinske ljudske pevke, stere so s pomoučjau harmonike spravlale v dobro volau pohodnike. Od tec naprej so ojdli že po vogrskoj zemli, dobre pau vöre, pa so že bili v Andovcaj. Andovčani so letos betlehem skrili med boriče, prizor iz betlehemske štalice je trno paso v naravo. Pohodnikom je pa dobro spadnilo, ka so je členi andovskoga društva počakali s sendviči pa pijačov. Na tej postojanki so ob malom Triglavi leko vidli, kak se zida hiša rokodelstva, stera de slüžila kulturi pa de nidila dobre pogoje za tau, ka bi sodelovanje med Büdinci pa Andovci bilau ešče baukšo. Hiša se zida s pomočjauv projekta Saused k sausedi. Pohodnike je po tejm čako ležejši tau poti. Po malom brejgeci na srejdi Andovcaj so prišli na ravno paut pa na asfalt, steri ji je pelo nazaj do cilja, do Vaškoga doma v Büdincaj, gde je že dišalo po pasulji pa klobasaj. Po več kak 12-kilomejtarskoj pauti so bili zavolé lačni, ka so se talejri brž spraznili, ništerne so pa zatok ešče srbeli poplatke, pa so se veselo vrteli na muziko domanjoga ansambla. Po pohodi so bili zadovolni tak pohodniki kak organizatorge, steri so že vsejm dali na znanje, ka je 13. avgustuša pa čakajo v te lejpi tau Goričkoga pa Porabja. M. Sukič S 1. januarjem je Madžarska prevzela predsedovanje Evropski uniji. Madžarski prioriteti predsedovanja sta podonavska regija in integracija Romov. Madžarska želi zagotoviti gladko delovanje unije, katere glavni izziv ostaja tudi v prvi polovici leta 2011 kriza v območju evra. Madžarska kot prva novinka, ki bo predsedovala po uveljavitvi lizbonske pogodbe, bo poskušala do konca izvesti program, ki ga je v predsedujočem triu pripravila skupaj z Belgijo in Španijo. Madžarska pričakuje, da bo Hrvaška med njenim predsedovanjem uspela končati pristopna pogajanja z EU ter odločno podpira vstop Romunije in Bolgarije v schengenski prostor, načrtovan za marec. Svečani prevzem predsedovanja je potekal v madžarskem parlamentu 6. januarja, ko je premier Viktor Orbán prevzel od belgijskega predsednika vlade Yvesa Leterme evropsko zastavo. Viktor Orbán je izpostavil, da mora Evropa ponovno pokazati vrednote, vrline in sposobnosti, saj so jo dolga stoletja delali za uspešno, za zibelko zavidljive civilizacije. Skurok 250 pohodnikov se je napautilo iz Büdinec po Pauti po dolaj pa bregaj Pohodnike so v Andovci počakali členi andovskoga društva s sendviči pa pijačov Godilo se je v letu 2010 Slovenci, Nemci in Madžari – skupaj Proti koncu leta 2010 je bilo nekaj takih dogodkov po naših vaseh, o katerih so nam naši bralci ali priložnostni dopisniki poslali prispevke šele v prvem tednu novega leta. Ker upoštevamo njihova prizadevanja in ker bi bilo škoda, če širša skupnost ne bi bila informirana o teh dogodkih, smo se v uredništvu odločili, da bomo članka objavili tudi če je njuna vsebina časovno odmaknjena. Lep primer sožitja, pričakovanja ter skupnega praznovanja božiča smo preživeli prebivalci Dolnjega Senika. V vasi delujeta dve manjšinski samoupravi, ki se veliko trudita, naj vaščani »uživajo« prednosti tega; organizirata čim bolj privlačne prireditve, prebivalci se pa z veseljem pridružujejo ne glede na njihovo narodnostno pripadnost. In to je tako prav. Moramo spoštovati drug drugega, treba je obiskovati programe drug drugega. 12. decembra smo se zbrali v cerkvi, med mašo so peli povabljeni pevski zbori iz Svetega Martina v Avstriji, Monoštra ter lokalni nemški pevski zbor, po maši je pa bil čudovit božični koncert. Poleg božičnih pesmi smo slišali lepe misli o pripravi ter o pomembnosti praznika. Program je organizirala Nemška manjšinska samouprava. Na četrto nedeljo adventa, 19. decemb-ra po maši, je pa Slovenska manjšinska samouprava priredila »božični zadvečerek«. V kulturnem domu je stalo okrašeno božično drevo, v jaslicah je ležalo detece, na adventnem vencu so gorele štiri sveče. Po maši smo tako čakali vernike, starše, stare starše, vse prebivalce naše vasi na božično prireditev. Program so pripravili učenci DOŠ Jožefa Košiča z Gornjega Senika. Vabilo manjšinske samouprave so z veseljem sprejeli učenci ter tudi njihovi učitelji. Prekrasne božične pesmi, božična igrica, inštrumentali, lepa slovenska beseda, materinska »rejč« mamic, babic... vse to je praznično zvenelo, je segalo nam do srca. Vsi prisotni smo bili zelo ponosni na otroke, še bolj ponosni so bili starši, stari starši, ki so svoje lastne otroke, vnuke videli na odru. Nekateri učenci so ta dan že drugič nastopili, saj so na Gornjem Seniku isti dan pozdravljali starejše ljudi, kljub temu so bili zelo uspešni. Prav tako je lepo uspela šolska prireditev pred božičnimi prazniki, naši učenci pa so nastopili še na gornjeseniški polnočnici. Iskrena hvala učencem ter učiteljem, ki so jih pripravili. Srečni smo, da imamo šolo, kjer se učenci lahko učijo oba jezika, jezik okolja in jezik svojih prednikov, se pravi slovenski in nemški jezik, in tako imamo svoje »otroke«, sovaščane, ki naše praznike lahko olepšajo, lahko nas razveselijo. Starše, bodoče starše pa lepo prosim, naj razmislijo o prednosti, možnosti »male« šole, naj spoštujejo svoje korenine, naj se jih zavedo in naj ostanejo dosledni, naj ne pozabijo teh niti pri svojih otrocih. Slovenska manjšinska samouprava je s povabilom gornjeseniških učencev na božično prireditev želela dati obenem možnost šoli za predstavitev izvenšolskih dejavnosti, za populariziranje šole. Naš namen je pridobiti starše za dvojezično šolo. Učencem ter učiteljem gornjeseniške šole želim še mnogo uspehov! Vsem bralcem časopisa Porabje pa želim v novem letu zdravje, zadovoljstvo, veselje, veliko prireditev in ob njih veliko lepih doživetij tudi v slovenščini in s slovenščino. Ildiko Dončec Treiber predsednica slovenske manjšinske samouprave Dolnji Senik Božič v Sakalovcih Lani decembra sta prvič priredili skupno praznovanje božiča v Sakalovcih vaška samouprava in slovenska manjšinska samouprava, in sicer 18. in 19. decembra. Prireditev sta podprla tudi vaški gostilničar gospod Zoltán Csécsényi in naš sovaščan Bálint Nemeš. Na trgu pred gasilskim domom so fantje in moški postavili vaško božično drevo, katero smo vaščani skupaj okrasili. Rada bi se v imenu obeh samouprav zahvalila vsem, ki ste kaj prinesli na drevo, posebej otroškemu vrtcu Sakalovci in učencem osnovne šole Gornji Senik. Božično jelko nam je podaril gospod Bálint Nemeš, hvala mu! Potem se je program nadeljeval v kulturnem domu, tam nas je najprej pozdravil vaški župan Tomaž Časar, potem so nam predstavili svoj božični program učenci Dvojezične osnovne šole Jožefa Košiča z Gornjega Senika. Učenci so se spet imenitno odrezali, pripravili so zelo lepo in ganljivo prireditev, zato bi se njim in seveda tudi vsem učiteljem zahvalila za trud in bi jim želela še naprej veliko uspehov in vztrajnosti, da bi še dolgo tako dobro opravljali svoje delo. Mi, Sakalovčani, smo seveda bili najbolj ponosni na naše učence, ki obiskujejo šolo na Gornjem Seniku. Po prireditvi se je program nadaljeval na prostem pred božično jelko, kjer je vaščane spet nagovoril župan Tomaž Časar. Prisrčno se jim je zahvalil, da so resno vzeli povabilo in so se v velikem številu udeležili prireditve. To je izraz medsebojnega razumevanja in veselja, da lahko skupaj praznujemo božič. Gospod župan je poudaril tudi to, da želimo ustvariti tradicijo skupnega praznovanja. Po govoru smo vaščane pogostili, pripravili smo pečene klobase in pogače, zraven pa so lahko pili kuhano vino ali čaj, ki sta bila zelo dobrodošla, saj je bilo zunaj zelo zelo mrzlo. Pijačo je prispeval vaški gostilničar Zoltán Csécsényi, klobase pa vaška samouprava. Učence in učitelje z Gornjega Senika je pogostila s picami Slovenska manjšinska samouprava Sakalovci. Rada bi se zahvalila tudi kuharicam vaške kuhinje v Sakalovcih za njihovo delo. Naslednji dan, v nedeljo, 19. decembra smo program nadaljevali v cerkvi. Slovenska manjšinska samouprava Sakalovci je tako kot vsako leto spet postavila pred cerkvijo jaslice (betlehem), ki jih je po sveti maši zvečer blagoslovil župnik Tibor Tóth. Pri maši je sodeloval pevski zbor »Mécses« iz Kőszega, po maši pa so imeli kratek koncert. Po koncertu smo ljudem spet ponudili malo kuhanega vina in so se vaščani lahko pogovarjali, se družili. Rada bi se posebej zahvalila Jožefu Illésu, Tiborju Bokanu, Laciju Nemešu, Tiborju Čerkutiju za njihovo delo pri postavljanju jaslic. Kot že nekaj let smo tudi letos postavljali jaslice v najbolj mrzlem vikendu, in fantom ni bilo prijetno delati zunaj pri temperaturi minus osem stopinj. In za konec še nekaj. Kot veste, je zdaj na čelu naše vasi novo vodstvo, to seveda ni vsem všeč, ampak kot vidite, mi poskušamo delati za Vas in za celo vas, za to, da bi lahko velike praznike praznovali skupaj, da bi se med seboj razumeli in da bi bili enotna skupnost. Seveda delamo tudi napake, ampak če ste z nami in nas podpirate, sprejmemo tudi kritike, saj tako se lahko učimo. Ni nas veliko, ampak če združimo naše moči, lahko veliko dosežemo. Valerija Rogan foto: B. Nemeš Učenci DOŠ Gornji Senik na sakalovskem odru Dvorana kulturnega doma se je dodobra napolnila Beszámoló az Országos Szlovén Önkormányzat Közgyûlésének elmúlt 4 évi tevékenységérõl Bevezető Az Országos Szlovén Önkormányzat 1995-ben alakult meg, az önkormányzat székhelye Felsőszölnökön található. Az önkormányzat jogállását, feladat- és hatáskörét a vonatkozó jogszabályok alapján Szervezeti és Működési Szabályzata a következők szerint határozza meg: Az önkormányzat önálló jogi személy, jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat. Az országos önkormányzat ellátja az általa képviselt kisebbség érdekeinek országos, és ahol nincs területi kisebbségi önkormányzata, területi (megyei, fővárosi) képviseletét, védelmét és támogatását. A kisebbség kulturális autonómiájának megteremtése érdekében intézményeket hozhat létre és összehangolhatja azok működését. Az országos önkormányzati feladat- és hatáskörök az önkormányzat közgyűlését illetik meg. A közgyűlést az elnök képviseli. A közgyűlés szervei: az elnök, két elnökhelyettes, bizottságok és a hivatal. A 2006. október 1-jén megtartott kisebbségi önkormányzati választásokon 11 helyi szlovén kisebbségi önkormányzat megválasztására került sor, melyeket kizárólag a szlovén közösséghez tartozók hozták létre Felsőszölnökön, Apátistvánfalván, Szakonyfaluban, Szentgotthárdon, Kétvölgyön, Orfaluban, Alsószölnökön, Szombathelyen, Budapesten, Mosonmagyaróváron és Székesfehérváron. (A 2010. október 3-i választások eredményeként a nevezett települési kisebbségi önkormányzatok újraválasztásra kerültek.) Az Országos Szlovén Önkormányzat Közgyűlésének – helyi önkormányzati választásokat követő – megválasztására 2007. március 4-én került sor, a szavazati joggal rendelkező elektorok 15 tagú testületet választottak. Az Országos Szlovén Önkormányzat együttműködik a Magyarországi Szlovének Szövetségével, a települési és helyi kisebbségi önkormányzatokkal, nemzetiségi civil szervezetekkel, hazai – és adott esetben – az anyaországi állami szervekkel és intézményrendszerükkel. Együtt munkálkodunk az anyanyelvápolás és oktatás, a kulturális tevékenység, a tájékoztatás, az anyanyelvi egyházi hitélet fejlesztése, gazdasági kapcsolatok élénkítése terén, az intézmények és a közösség fennmaradása érdekében. Az Országos Szlovén Önkormányzat Hivatala előkészíti és végrehajtja az Országos Szlovén Önkormányzat Közgyűlésének és Bizottságainak határozatait, gondoskodik a pénzügyi és jogi szabályozók megfelelő működéséről. I. Nemzetiségi oktatás, nevelés A szlovén anyanyelvi képzés óvodától a felsőfokú oktatásig állami keretek között működik. A szlovén szervezetek részéről komoly munka folyik a szlovén nyelvoktatás elmélyítése érdekében. Az Országos Szlovén Önkormányzat (OSZÖ) a nyelvi identitás kialakulását és elmélyítését szolgáló rendezvények (szavalóverseny, gyereknap) szervezése és támogatása, a szlovén nemzetiségi nyelvoktatás feltételeinek javítása; nyelvi képzések támogatása és a nemzetiségi nyelvoktatás/tanulás fejlődési feltételeinek javítása (továbbképzések, pályázatok) érdekében igyekszik munkálkodni. Az Országos Szlovén Önkormányzat a nemzetiségi óvodai nevelés fejlesztése érdekében finanszírozta a felsőszölnöki nemzetiségi óvónő tanulmányait, óvodatalálkozót szervezett a Rába-vidéki óvodák bevonásával Muraszombatban. Az Országos Szlovén Önkormányzat 2005 óta évenként (a következő intézményekben: Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola és Óvoda, Felsőszölnök; Kéttannyelvű Általános Iskola és Óvoda, Apátistvánfalva; Szentgotthárd és Kistérsége Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (SZKOI); III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium, Szentgotthárd) a szlovén nyelvet tanuló diákokat ösztöndíjjal jutalmazza. Az Országos Szlovén Önkormányzat, a Magyarországi Szlovének Szövetsége és a SZKOI által már két alkalommal megszervezésre került a »Szlovén Nap - Nyílt Nap« elnevezésű rendezvény. Elsődleges célja az volt, hogy a szlovén nyelvtanulásban rejlő lehetőségeket a szervezők megismertessék – alapvetően – a leendő első osztályos gyermekek szüleivel, ösztönözve őket, hogy saját nemzetiségi identitásukat gyermekeikre nézve is átörökítendő feladatnak tekintsék a szlovén nemzetiségi/kétnyelvű oktatás választásával és a kínálkozó alternatívák – pozitív értelemben történő – kihasználásának előtérbe helyezésével. A rendezvény és a szervezők tevékenységének eredményeként a 2009/2010-es nevelési évben megkezdődött a szlovén nemzetiségi oktatás a SZKOI keretei között is. A rendezvény a tájékoztatást szolgálni hivatott színes, kétnyelvű – az Országos Szlovén Önkormányzat által kiadott – »Szlovén nyelv, lehetőség az Ön gyermeke számára« című kézikönyv (szerkesztette: mag. Valerija Perger) révén is elérte célját. Az Országos Szlovén Önkormányzat – a Szlovén Magyar Kisebbségi Vegyes Bizottság X. ülésének az oktatás területére vonatkozó ajánlása alapján – 2008 októberében szakértőt bízott meg a szentgotthárdi iskolákban zajló szlovén nyelvoktatás szakmai értékelésével, mely 2009 májusában elfogadásra került. A szlovén nyelvoktató tanárok munkáját szlovén szaknyelvi tanácsadó (mag. Valerija Perger) is segíti, működésének feltételeit részben – az OSZÖ évenkénti pályázata révén – a Nemzeti Erőforrás Fejlesztési Minisztérium biztosítja. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium anyagi támogatásával – az Országos Szlovén Önkormányzat szervezésében – valósult meg a Rába-vidék két tanítási nyelvű iskoláiban működő pedagógusok 80 órás szaknyelvi továbbképzése. A kisebbségi szaknyelvi továbbképzés koordinátora a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának Szlovén nyelv és irodalom tanszéke, mely a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karával együttműködve biztosította a szaknyelvi továbbképzés elméleti hátterének személyi feltételét. Az anyaországi előadók segítséget nyújtottak, hogy a projektben részt vevő pedagógusok ismerete elmélyüljön, és új perspektívák nyíljanak a kisebbségi szaknyelvi oktatásban, melyet a szlovén nyelvű képzésben részesülő diákok általános iskolai – majd a későbbiekben – közép- és felsőfokú tanulmányaik és munkájuk során kamatoztatni tudnak. A szaknyelvi szókincs és ismeretanyag bővítésén túlmenően a szaknyelvi továbbképzés kiemelten fontos hozadéka, hogy korábbi – mára passzívvá vált – testvériskolai kapcsolat éledt újjá a Rába-vidéki kétnyelvű általános iskolák és a pártosfalvi intézmény között, melynek eredményeként közös konzultációra, szakmai tapasztalatcserére került sor a felsőszölnöki Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola és Óvoda intézményben. Miután az Országos Szlovén Önkormányzat a TÁMOP - 3.4.1.A-08/2 kódszámú pályázati felhívás kapcsán (melynek tárgya a nemzetiségi tankönyv és tananyagfejlesztés) szembesült azzal, hogy a jövőre nézve a nevezett pályázati lehetőség az egyetlen forrás a nemzetiségi oktatás feltételeinek (tankönyvek (fordítás, fejlesztés), segédanyagok, technikai eszközök) javítására, egyeztetett a helyi kétnyelvű oktatási intézményt fenntartó önkormányzattal és országos önkormányzati szinten a magyarországi görög és bolgár kisebbséghez tartozók szervezeteinek képviselőivel. Az Országos Szlovén Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyta, hogy az OSZÖ konzorciumi partnerként részt vegyen a nevezett pályázatban és vállalta a pályázatírás és kivitelezés pályázatba nem tervezhető költségeinek arányos finanszírozását. A projekt kivitelezése megkezdődött és reményeink szerint mielőbb a szlovén nyelvet oktatató intézményekben tanuló diákok kezébe kerülhetnek azok a tankönyvek (Szlovén könyv és munkafüzet 4. osztályosok részére, illetve Szlovén népismeret az 5-6. osztály részére) és tananyag-fejlesztési elemek, melyek pályázatban való megvalósítása az OSZÖ anyagi és tevékenységbeli támogatásával jutott el a projekt szintjéig. A nemzetiségi oktatás megőrzését és fejlesztését szolgáló egyéb intézkedések A Magyar Köztársaság területén élő szlovén nemzeti kisebbség és a Szlovén Köztársaság területén élő magyar nemzeti közösség külön jogainak biztosításáról szóló egyezmény figyelemmel kísérésére összehívott Magyar-Szlovén Kisebbségi Vegyes Bizottság XI. ülése előtt is jelezte és kérte a következők figyelembe vételét az Országos Szlovén Önkormányzat: Az oktatás területén továbbra is kérjük a szlovén nemzetiségű oktatási intézmények működésének kiemelt és időbeni támogatását (mivel a nemzetiségi kiegészítő állami támogatás ütemezése nem megfelelő). II. Nemzetiségi kultúra Az Országos Szlovén Önkormányzat a kulturális élet területén kiemelt fontosságú feladatának tartja a Szlovén Kultúra Napjához méltó rendezvény megszervezését, amelyre minden évben sor került valamelyik nemzetiségi iskola és testvériskolája közreműködésével. Az Országos Szlovén Önkormányzat szervezésében 2008-ban Szentgotthárdon és 2010-ben Felsőszölnökön került sor a Rába-vidéki szlovének és az elszármazott szlovének találkozójára. A 2010. évben ez egybeesett a Kühár Emlékház (Szlovén Tájház) megnyitójával, melynek keretében szlovén nyelvű szentmise bemutatására, kulturális műsor és baráti találkozó lebonyolítására került sor. 2008. évben a Szlovén Vidék Közhasznú Nonprofit Kft. (mint vezető partner) koordinálása mellett pályázat került beadásra a Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében, melynek – OSZÖ általi – célja az egykori felsőszölnöki paplak megvásárlásához szükséges vételárrész finanszírozása és egyéb kapcsolódó tevékenységek megvalósítása volt. A Tájház megvásárlására érdekében a Miniszterelnöki Hivatal és az Országos Szlovén Önkormányzat is komoly anyagi kötelezettséget vállalt. Az Országos Szlovén Önkormányzat az ingatlan megvásárlása és birtokba vétele után kinyilvánította költségvetési szerv (Kühár Emlékház - Szlovén Tájház)) alapítási szándékát és elfogadta a Kühár Emlékház (Szlovén Tájház) – Küharjeva spominska hiša Alapító okiratát. A Szlovén Tájház/Kühár Emlékház a működését múzeumpedagógus- és tájházvezető irányítása alatt megkezdte, és 2010. március 2. óta rendelkezik működési engedéllyel; 2010. szeptember 11-i megnyitása óta kedd, csütörtök és szombati napokon 12-16 óráig (illetve egyeztetés szerint) várja a látogatókat. 2010. szeptember 11-én került sor a Kühár Emlékház (Szlovén Tájház) megnyitójára, amely így a szlovén kisebbség egyik legnagyobb szabású kulturális (jelen esetben egyháztörténeti jelentőségű is) rendezvénye volt. Az állandó kiállításról kiállítás-vezető kiadvány került kiadásra (szerkesztette: Mukicsné Kozár Mária). Jelen esetben nem kizárólag kulturális, egyháztörténeti jelentőségű rendezvény lebonyolításáról volt szó, hanem egy olyan kiállítás megnyitásáról, amely reményeink szerint hosszú távon szolgálja majd a nyelvi és kulturális identitás erősítését. A kiállítás a magyarországi szlovénség történeti, egyháztörténeti, néprajzi és egyéb sajátos kulturális értékeit kívánja bemutatni. A környékbeli iskolák tanulói számára szlovén népismereti órák megtartására is lehetőség kínálkozik ezen a kiállítóhelyen. A kutatószobában elhelyezett iratok és könyvek hazai és külföldi kutatók számára tartogatnak értékes adatokat. A Kühár Emlékház megnyitása a szlovén kisebbség egyháztörténeti és néprajzi öröksége megőrzésének, tárgyi megnyilvánulásának kiemelkedően fontos eseménye volt és marad. A rendezvény és maga az intézmény (Kühár Emlékház) állandó kiállításával és működésével – reményeink szerint hosszú időn át – hozzájárul a szlovén anyanyelv megőrzéséhez, a nemzetiségi identitás és az anyaországi kapcsolatok erősítéséhez. Az Országos Szlovén Önkormányzat Közgyűlése, mint az ERFA pénzügyi támogatásával megvalósuló Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007- 2013 »Szomszéd a szomszédhoz« elnevezésű projekt partnere a Kühár Emlékház mint közérdekű muzeális kiállítóhely muzeológusi feladatainak ellátására szerződést kötött a Vas Megyei Múzeumok Igazgatóságával. Ennek keretében elkészült az egyháztörténeti és néprajzi kiállítás forgatókönyve; az egyháztörténeti és néprajzi állandó kiállítás, az állandó kiállítás kétnyelvű (szlovén-magyar) feliratozása és a segédgyűjtemény nyilvántartása. A volt plébánia meglévő bútorzata mellett kiállításra kerültek régi dokumentumok, képek és könyvek, melyek bemutatására álló és fekvő vitrinek – a kutatók számára hozzáférhetővé tett dokumentumok tárolására könyvespolcok és szekrények – beszerzésére került sor. Az Országos Szlovén Önkormányzat lehetőségeihez mérten és a jogszabályi keretek között igyekezett a nemzetiségi oktatást és kultúrát támogatni (kulturális napok, találkozók, rendezvények formájában). A nemzetiségi kultúra megőrzését és fejlesztését szolgáló egyéb intézkedések A Magyar Köztársaság területén élő szlovén nemzeti kisebbség és a Szlovén Köztársaság területén élő magyar nemzeti közösség külön jogainak biztosításáról szóló egyezmény figyelemmel kísérésére összehívott Magyar-Szlovén Kisebbségi Vegyes Bizottság XI. ülése előtt is jelezte és kérte a következők figyelembe vételét az Országos Szlovén Önkormányzat: Kultúra területén (ajánlás- tervezet) Aggályosnak tartjuk a jövőre vonatkozóan a kisebbségi szervezetek pályázati lehetőségeit és a Porabje újság finanszírozását. III. Anyanyelvi egyházi hitélet Az Országos Szlovén Önkormányzat kiemelt feladatának tartja az anyanyelvi egyházi hitélet támogatását, ennek érdekében támogatja az egyházi énekkar működését és támogatta szlovén szentmise és hangverseny szervezését, vegyeskórusok hazai szereplését, a felsőszölnöki templomi orgona felújítását, a szlovén anyanyelvi egyházi hitélet megőrzése és fejlesztése érdekében a celjei püspöki misén való részvételt. Az Országos Szlovén Önkormányzat, mint az ERFA pénzügyi támogatásával megvalósuló Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 »Szomszéd a szomszédhoz« elnevezésű projekt partnere 2011. évben Rába-vidéki énekes/kottáskönyvet jelentet meg 5000 példányban, Poslušajte vsi ljudje címmel, melynek szerkesztője Ciril Kozar. IV. Tájékoztatás 2008. augusztusa óta működik és tájékoztatja az érdeklődőket az Országos Szlovén Önkormányzat tevékenységéről és rendezvényeiről a www.slovenci.hu honlap, melyen információk találhatóak a magyarországi szlovén kisebbség kultúrájáról, oktatásáról, az Országos Szlovén Önkormányzat és a szlovén kisebbségi önkormányzatok működéséről, tevékenységéről. Az Országos Szlovén Önkormányzat és Hivatala a fentiekben említett feladatain túl az aktualitásairól, rendezvényeiről, azok – képanyaggal alátámasztott – megvalósulásáról, az év közbeni eseményekről, pályázatokról is tájékoztatja a honlap látogatóit. Az OSZÖ 2008. év decemberére címert készíttetett, amely a hazai szlovén kisebbség eredetét és egységét kívánja szimbolizálni. »A dombos vidékre utal a halom, melyben ezüstösen jelenik meg a Rába folyó, a mindezekből kinövő fa (gyökereivel, lombozatával) az anyaországhoz való tartozást szimbolizáló formájával a nemzetek (szlovén-magyar) színeiből áll. Felette a középpontban arany színben (Nap) hársfalevél a szlovén nemzet szimbolikus növénye ragyog.« Nemzetiségi média A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek közül a szlovén kisebbségnek önálló földi sugárzású rádiója van. A Szlovén Rádió Kht. alapítója az Országos Szlovén Önkormányzat, a Magyarországi Szlovének Szövetsége és Szentgotthárd-Rábatótfalu Szlovén Kisebbségi Önkormányzata volt 1997-ben. A szentgotthárdi Szlovén Rádió a Szentgotthárd 106,6 MHz + Felsőszölnök 97,7 MHz frekvenciákon sugározza heti 8 órában műsorát 2000. június 23.-a óta. (A maximum heti nyolc órás pályázati kiírás nélküli műsorszolgáltatási jogosultság a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 95 § (5) bekezdése alapján áll fenn akkor, ha a rádió száz százalékos kisebbségi önkormányzati tulajdonban - így 2000 óta az Országos Szlovén Önkormányzat kizárólagos tulajdonában van a rádió - a magyarországi kisebbségek számára nyújt nem nyereségérdekelt rádiózási lehetőséget.) A kisebbségi közszolgálati intézmény éves költségvetésének mintegy a felét biztosítja a Magyar Köztársaság normatív állami támogatás formájában, a többit a Rádió pályázati úton igyekszik előteremteni. A törvényi előírásoknak megfelelően az intézmény 2009. június 23-i hatállyal Szlovén Rádió Közhasznú Nonprofit Kft.-vé alakult. Az Országos Szlovén Önkormányzat igyekszik a rádió működésének jogi feltételeit biztosítani (költségvetés, éves beszámoló elfogadása; Felügyelő Bizottság működtetése, adott esetben pályázatok benyújtása és elszámolása) és lépéseket tesz a rádió költségvetési hátterének biztosítására. Az Országos Szlovén Önkormányzat a 2011. évi költségvetési előkészítő tárgyalások alkalmával ismét jelezte a következőket a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak: »Jelzem, hogy az Országos Szlovén Önkormányzat által létrehozott Kühár Emlékházon kívül az OSZÖ Hivatalának és a szentgotthárdi Szlovén Rádiónak a normatív finanszírozása továbbra sem megoldott (a Szlovén Rádió a 2010. évi működési költségek finanszírozására irányuló pályázata elutasításra került), sőt 2010. évben egyelőre kilátástalan és bizonytalan ezen intézmények fenntartása. Az Országos Szlovén Önkormányzat tulajdonában lévő – idén tíz éves – Szlovén Rádió Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (Radio Monošter) éves költségvetésének 51 %-a biztosított a normatív rendszerből. A Szlovén Rádió működésének pénzügyi feltétele, hogy az eddigi éves normatív állami támogatás legalább 32 millió forint összegre növekedjen, ezért kérjük a folyamatos működéshez – és a heti 24 órás működéshez – szükséges költségek biztosítását.« Nemzetiségi televízió műsor Az Országos Szlovén Önkormányzat közgyűlése tiltakozott az MTV vezetésének azon intézkedése ellen, hogy 2010. január 1-től befagyasztásra kerüljön a nemzetiségi műsorok, így a »Slovenski utrinki« című szlovén nyelvű kéthetente jelentkező magazinműsor gyártása is. Az OSZÖ Közgyűlése egyben felkérte a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosát, hogy indítson vizsgálatot a kisebbségi jogok érvényesülése szempontjából visszás helyzet kivizsgálására, ugyanis a Magyar Televíziónak közszolgálati műsorszolgáltatóként törvényi kötelezettsége a kisebbségi műsorok készítése. A nemzetiségi magazinműsor (újonnan szerkesztett és archív felvételekkel) továbbra is tájékoztatja a nézőket a szlovén nemzetiség mindennapjairól. V. A gazdasági élet fellendítése érdekében tett kísérlet Az Országos Szlovén Önkormányzat Közgyűlése a 2009. évi munkatervében célul tűzte ki egy Gazdasági Fórum megszervezését a Rába-vidék gazdasági életének fellendítése céljából, ennek érdekében kétoldalú (magyar-szlovén) tanácskozás/fórum megszervezésére és lebonyolítására került sor, amely a térség jelenlegi helyzetéből (geográfiai, demográfiai, szociális) kiindulva adottságait (tradicionálisan szlovén nemzetiség lakta, egyedülálló természeti adottságokkal rendelkező vidék) bemutatva kereste a továbblépés lehetőségét. Mivel a szlovén közösség célja a vidék gazdasági életének fejlesztése, fellendítése, ennek érdekében különböző szakterületek szakemberei tartottak előadást, amely a gazdaságfejlesztést hivatott szolgálni. Az OSZÖ úgy véli, hogy a tanácskozás pozitív folyamatot indított el, az együttműködések és a gazdasági kapcsolatok megélénkülnek és a fórumnak lesz folytatása. Az OSZÖ javasolta, hogy a Magyar-Szlovén Kisebbségi Vegyes Bizottság ülésein kiemelt napirendi pontként szerepeljen a Rába-vidék gazdasági fejlesztésének kérdése. VI. Kapcsolattartás, politikai jelenlét Együttműködési megállapodás aláírására került sor a Vas Megyei Önkormányzat Közgyűlése, az OSZÖ és a MSZSZ között, illetve a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, az OSZÖ és a MSZSZ között. Az OSZÖ részt vett a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fórumának létrehozásában. 2008. szeptember 9-én látogatást tett az OSZÖ Hivatalában a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa. A Szlovén Köztársaság Budapesti Nagykövetének őexc. Darja Bavdaž Kuret asszonynak Rába-vidéki hivatalos látogatása során felkereste az OSZÖ- t is. Az OSZÖ Hivatalában egyeztető megbeszélések zajlottak a XI. Magyar-Szlovén Vegyes Bizottsági ülés jegyzőkönyv-tervezetének tárgyában a Társtitkárok részvételével. Magyar Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága, valamint a Külügyi és Határon túli Magyarok Bizottsága felkereste a Szlovén Tájházat (Kühár Emlékház). A magyar-szlovén Kisebbségi Vegyes Bizottság XI. ülésének 7. számú ajánlása alapján megalakult a magyar-szlovén munkacsoport, melynek I. ülése Felsőszölnökön zajlott azzal a céllal, hogy a kétnyelvű területen dolgozó önkormányzati ügyintézők továbbképzése megvalósuljon. A felmérés, illetve jelentkezés alapján 20 fő venne részt a továbbképzésen. Az Országos Szlovén Önkormányzat a MSZSZ–szel, a helyi kisebbségi önkormányzatokkal és a hazai és anyaországi politikai szervezetekkel igyekezett megfelelő kapcsolatot ápolni. Az OSZÖ Hivatala a kisebbségi önkormányzatokat és képviselőiket minden őket érintő változásról (pénzügyi, jogi, választási) igyekezett tájékoztatni. Az Országos Szlovén Önkormányzat – Oktatási és Kulturális Bizottsága bevonásával – tiltakozott a szentgotthárdi Játékvár Óvoda Tótfalusi úti tagóvodájának megszüntetésével kapcsolatban; javaslatokat fogalmazott meg az 1992-ben létrejött Államközi (Szlovén–Magyar) megállapodással kapcsolatban. Az OSZÖ részt vesz NKA-n belül létrejött a »Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Kultúrája« szakmai kollégiumban. A Külügyminisztérium II. Európai Főosztályán egyeztetést folytatott a magyar-szlovén vonatkozású összekötő utakról, illetve a Felsőszölnök-Kétvölgy öszszekötő útról. VII. Jelölések, elismerések Az OSZÖ – 2008 után – a 2009. évben ismét Kisebbségekért Díjra jelölte a 70 éves Pável Ágoston Vegyeskart (a jelölés eredménnyel járt, a nevezett Vegyeskar 2009. decemberében a Kisebbségek Napja alkalmából vehette át – megosztva – a Kisebbségekért Díjat). Az Országos Szlovén Önkormányzat alapvető feladata továbbra is a szlovén nyelv, kultúra és nemzetiségi identitás megőrzése és átörökítése. Az Országos Szlovén Önkormányzatnak nem állnak rendelkezésére olyan jogi és pénzügyi szabályozók, amelyekkel hatékony munkát tudna végezni a gazdaságfejlesztés érdekében, továbbá a térségben bizonyos előírások miatt nem is valósulhat meg aktív gazdaságfejlesztés, azonban úgy véljük – és mindez megerősítésre került a szlovén köztársasági elnök 2010. november 10-i hivatalos magyarországi látogatása alkalmával is – hogy a szlovén közösség stratégiai célja és – nem túlzóan – fennmaradásának egyik kulcskérdése a vidék gazdasági életének fejlesztése, fellendítése. Cél, hogy a politikai és gazdasági területen munkálkodó szakemberek egyaránt felismerjék a téma fontosságát és konkrét, gyakorlati lépéseket tegyenek annak érdekében, hogy a szlovén kisebbség társadalmi létének gazdasági bázisa kialakuljon és a megélhetés esélyének lehetőségét kínálja a lakosság – elsősorban a felnövekvő nemzedék – számára. Ropos Márton elnök Országos Szlovén Önkormányzat Az Országos Szlovén Önkormányzat ösztöndíjjal jutalmazza azokat a tanulókat és diákokat, akik rendszeresen tanulják a szlovén nyelvet. Az ösztöndíjat többnyire ünnepélyes keretek között vehetik át a tanulók az OSZÖ elnökétől, Ropos Mártontól A TÁMOP pályázat sajtótájékoztatója Rendezvény a Szlovén Kultúra Napja alkalmából A Rába-vidéki szlovének országos találkozóját 2010-ben az OSZÖ rendezte A találkozó résztvevői a rendezvénysátorban A Savaria Múzeum munkatársai a néprajzi kiállítás rendezése közben a Kühár emlékházban Az OSZÖ által rendezett gazdasági fórum elnöksége Slovenci v Mosonmagyaróvári znauvič »živejo« Tau nej slobaudno delati! Pismo iz Sobote V starom leti med svetki, 28. decembra, smo se po dugom časi pa leko srečali s Porabskimi Slovenci pa njivimi držinami, steri živejo v Mosonmagyaróvári pa v okaulici. Za tau se je najbola trau Vendel Bočkor, steri je z Gorejnjoga Senika prišo v Mosonmagyaróvár, gde že dugo lejt živé s svojo držinov. Vendini pa ešče dobri par lidam je fejs falilo, ka je vekši tau taum živeči Slovencov v zadnji lejtaj nej melo prilike se srečati, nej doma med seov pa nej v Porabji. Zatok si je gora djau, ka de on sam tü probo pomagati na tejm. Zatau se je glaso za člena predsedstva (elnökség) Slovenske zveze lani djeseni na volitvaj, gda ga je djilejš izvolo tü. Včasik na prvom djilejši predsedstva je tapravo, ka je boli, ka si želijo, kakšno pomauč prosijo od Slovenske zveze, aj svojo slovenstvo leko goradržijo pa čütijo. Na zvezi smo gora spoznali (že dosta prvin) sami tü, če tadale na samon njamo té lidi, ji leko vcejlak zdjibimo Porabski Slovenci. Zgončali smo se za datum, Vendel nam je poslo atrejse, mi smo pa na Zvezi pripravili pa vörazposlali pozvanje na Veseli slovenski večer pa ešče drüge potrejbne informacije tü. V torek, 28. decembra, smo se malo za obedom veselo napautili porabski pa gorički nastopajoči z kombijom, vrejmen nam je tü na rokau šlau, etak smo fejs pred cajtom prišli v tisto restavracijo, stero je zrikto za program Vendel Bočkor. On, kak dober gazda, je z nami vred tü rano prišo, vsakšoga lepau pozdravo pa ponöjvo, kak smo Slovenci k toma vcuj navčeni. Kaulek pete vöre je začnilo prihajati lüstvo, s sterimi smo se po dugom časi pa lepau leko pozdravlali pa pogučavali, z nisternimi zdaj oprvin. Z nami vred je prišlo skur petdeset, s toga so dober tau mladi pa mlajši. Veseli slovenski večer je s spoznanimi domanjimi nautami pozdravo Stanko Črnko iz Čepinec s svojo bandov, gda so se pri drügi nauti že nisterni vrtili na srteli. No, tau je slovenska krv, slovenska natura! Po pozdravi Lacija Kovača, Vendela Bočkora pa mojom s strani Slovenske zveze smo ji porabski gledališčniki podarili z veselimi igrami v porabskoj maternoj rejči, Branko Pintarič s svojo pravljicov v knjigaj, Stanko Črnko s svojo fejs dobro bandov pa s karažnimi prejkmurskimi nautami. Veseli pajdaši so zatok zašpilali samo kratko igro z naslovom Na avtobusi, ka so za velko nej mogli meti fraj vse igralce, ranč zatau je Duo Fodor špilo dvej kratki igri, Čisto pa zamazano pa Kaulekvrat. Gvüšna sem, ka smo fejs dobro naprajli za té lidi. Bili so dobre volé, lepau so vzeli cejli program, redno so se nam radüvali. Po prog-rami se je Zveza brigala za pogostitev, domanje ženske so pa spekle dobre pokaraje. Dobra vola je nej sfalila cejli večer, dočas nam je vöra nej kazala čas za domau se napautiti. Srečni smo bili vsi vküper, za tau si želimo titi tadale po tauj pauti. Plane za letos že mamo z Vendelom, steri je začno delati že na tejm, aj v Mosonmagyaróvári pa kaulak toga varaša živeči Slovenci tü leko majo svojo slovensko dröjštvo. Če majo par tašni lidij, steri do vodili lidij, ji vküper držali, do meli brigo za vse taum živeče Slovence pa do tau z döjšov delali, slovenska materna rejč pa kultura znauvič vöocveté. Najbola pa tak, če dvej organizacije vküper primeta, kak smo se tau zgončali vküper s predsednikom slovenske samouprave Lacinom Brašičom pa členom predsedstva Slovenske zveze Vendelom Bočkorom. Z enim se želim zavaliti prejk novin tü vsejm lidam, steri so z dobre volé vzeli našo pozvanje, vsejm porabskim pa goričkim nastopajočim za veseli program, posaba pa Vendeli Bočkori, ka se je vzeu za delo za Slovence v Mosonmagyaróvári. Klara Fodor Liblene moje, dragi moji, pomalek več nemo smeu pisati v té naše pa vaše novine. Na, tak vögleda! Vej pa vsikši den zvejm, ka več nej sloboudno delati. Od toga, kak zazranka več nej slobaudno kaj krepkoga spiti, sam že davnik piso. Pa od toga tö, kak več ne smejmo v krčmaj kaditi ranč tak. Depa geste eške vsefele drugoga. Leko stoj povej, ka sam nauri grato, depa slüžbo meti je nej več slobaudno. Na, vsikši den vse bole tak vövidi, ka baukše doma biti, kak pa delat odti. Za pošteno delo se vse menje prislüži ali pa sploj nika nej. Tak, ka je rejsan baukše doma biti pa čakati, ka nikšne pejneze za srmake dobiš vsikši mejsec. Takšo ranč od toga guči, ka je delati nej slobaudno, če škeš kaj za gesti pa za žitek meti. Leko, ka za kakši čas nede več slobaudno živeti. Sto vej, če mo eške sploj meli s koga živeti. Tadale je več nej slobaudno broditi s svojo glavau. Nej, tau nikak nej slobaudno delati! Šteri s svojo glavau brodi pa tau na glas vöpovej, leko trno lagvo obodi. Skur tak, kak je bilau v tisti časaj, prva kak smo demokracijo dobili. Če steri od naši prejdnji kaj naoupak naredi, ali pa po domanje povedano, vkradne, se tau nikak tak ne smej povedati. Baug ne daj, nej slobaudno! Če steri na nikoj deje cejlo fabriko, un pa si napuni žepke, je un nika nej vkradno. Če stoj tau povej, ga brž na birovijo gor zglasi. Tam pa bogati srmak tumači, ka je un nika nej vzeu. Un nej, drugi so kradnoli, un pa zdaj mora gor plačati. Un je nika nej kradno, tau so drugi tak naprajli, kak bi un kradno. Gda pa se steri pita, što pa so tisti drugi, je znauva nej dobro. Tau tö nej slobaudno pitati! Nikak nej! Ka če steri tau pita, brž gorplača, ka dela politični konstrukt. Pa po tejm birov osaudi toga, ka dela politični konstrukt, ka je lopovi po istini pravo, ka lopov. Té navejkši lopov pa nika. Kak bi se nika nej zgudilo. Tak, vidite! Nika nej slobaudno po istini gučati, pa s svojo glavau, ka zatoga volo leko brezi nje ostanete. Moram pa prajti, ka sam se ge od toga dosta navčo pri mojoj tašči Regini, trno čednoj ženski. Una meni tau ne dopisti, ka bi po svoje brodo. Če si dopistim takšo delo, ka po svoje brodim, je nika nej dobro gé. »Takšo samo manjacke pa takši tanjani lidge leko brodijo. Samo takši lidge, kak si ti gé,« mi vej zabrüsiti, gda neškem razmeti, zakoj trbej vsikši den nut v njene grede ojditi. Nika je nej slobaudno ovak broditi, ka bi kakšen den nej trbelo. Tou nej slobaudno delati! Miki Slovenci v Mosonmagyaróvári pa okaulici so lepau vtjüpprišli Vendel Bočkor, steri si trno prizadeva, da bi v Mosonmagyaróvári tö meli slovensko dröjštvo Nove knjige PETEK, 14.01.2011, I. SPORED TVS 6.15 KULTURA, 6.20 ODMEVI, 7.00 POROČILA, DOBRO JUTRO, 10.10 BISERGORA: KDO JE PRIJATELJ, LUTK. NAN., 10.25 MARTINA IN PTIČJE STRAŠILO, 10.35 RISANKA, 10.45 VES ČAS NA SPLETU, DOK. FILM, 11.00 ENAJSTA ŠOLA: PARLAMENT, 11.30 TO BO MOJ POKLIC: MIZAR, 12.20 UGRIZNIMO ZNANOST, 12.45 MINUTE ZA JEZIK, 13.00 POROČILA, ŠPORT, VREME, 13.20 TURBULENCA, 14.25 SLOVENSKI UTRINKI, 15.00 POROČILA, 15.10 MOSTOVI – HIDAK, 15.45 PRIHAJA NODI, RIS., 16.00 IZ POPOTNE TORBE: LEPI OD GLAVE DO PETA, 16.20 ŠOLA EINSTEIN, NEMŠ. NAN., 17.00 NOVICE, SLOVENSKA KRONIKA, ŠPORT, VREME, 17.25 POSEBNA PONUDBA, 18.00 DUHOVNI UTRIP, 18.25 DANICA, RIS., 18.30 PRI SLONOVIH, RIS., 19.00 DNEVNIK, VREME, ŠPORT, 19.50 EKOUTRINKI, 20.00 MOJI, TVOJI, NAJINI, DRUŽ. NAN., 20.30 NOČ MODRIJANOV 2010, 22.00 ODMEVI, KULTURA, ŠPORT, VREME, 23.05 POLNOČNI KLUB: GREMO NA JUG, 0.15 DUHOVNI UTRIP, 0.35 DNEVNIK, 1.10 DNEVNIK SLOVENCEV V ITALIJI, 1.35 INFOKANAL PETEK, 14.01.2011, II. SPORED TVS 6.30 INFOKANAL, 10.00 TV PRODAJA, 10.20 WENGEN: SV. POKAL V ALPSKEM SMUČANJU, SUPERKOMBINACIJA (M), 11.40 GLASNIK, 12.05 EVROPSKI MAGAZIN, 12.40 ČRNO BELI ČASI, 12.55 Z GLAVO NA ZABAVO: RUDI & THE COOL VIBES, 13.20 MAGAZIN V ALPSKEM SMUČANJU, 13.50 WENGEN: SV. POKAL V ALPSKEM SMUČANJU, SUPERKOMBINACIJA (M), 14.40 SV. POKAL V BIATLONU, SPRINT (M), 16.05 UNIVERZA, 16.30 CIRCOM REGIONAL, 16.55 MINUTE ZA ..., 17.25 MOSTOVI – HIDAK, 18.00 NA LEPŠE, 18.25 PISAVE, 19.00 KONCERT, 20.00 PRAVA IDEJA!, 20.30 POTI Z VZHODA, DOK. SER., 21.20 KINGDOM, ANG. NAD., 22.10 RESNIČNE ZGODBE, DOK. SER., 23.00 SPAL BOM, KO BOM MRTEV, AM. FILM, 0.40 VRNITEV, GRŠKI FILM, 2.20 ZABAVNI INFOKANAL * * * SOBOTA, 15.01.2011, I. SPORED TVS 6.05 KULTURA, 6.15 ODMEVI, 7.00 LEPI OD GLAVE DO PETA, 7.20 MRAVLJA IN MUREN, LUTK. PREDSTAVA; ZAJČEK BINE, LUTK. NAN.; RIBIČ PEPE: O ZVEZDAH NA NEBU IN V FILMU, OTR. NAD., KULTURNI BRLOG; ČRTKOVA GALERIJA, 9.05 IZGUBLJENI ZAKLAD TEMPLJARJEV 3, DAN. FILM, 10.40 POLNOČNI KLUB: GREMO NA JUG!, 11.55 TEDNIK, 13.00 POROČILA, ŠPORT, VREME, 13.15 GLASBENI SPOMINI Z BORISOM KOPITARJEM, 14.00 VEDOŽELJNA RITA, ANG. FILM, 15.55 SOBOTNO POPOLDNE, 15.55 O ŽIVALIH IN LJUDEH, 16.15 ZDRAVJE, USODA, ALTERNATIVA, 17.00 POROČILA, ŠPORT, VREME, 17.15 SOBOTNO POPOLDNE, 17.15 NA VRTU, 17.40 SOBOTNA IZMENA, 17.55 Z DAMIJANOM, 18.20 SOBOTNA IZMENA, 18.25 OZARE, 18.35 KUŽIDOL, RIS., 18.40 FIFI IN CVETLIČNIKI, RIS., 19.00 DNEVNIK, UTRIP, VREME, ŠPORT, 20.00 SLOVENSKI AVTO LETA 2011, 21.05 SMARAGDNA REKA, DOK. FILM, 22.05 POROČILA, KULTURA, ŠPORT, VREME, 22.45 GANDŽA, AM. NAD., 23.10 GANDŽA, AM. NAD., 23.40 SLOVENSKI MAGAZIN, MOZAIČNA ODDAJA, 0.05 SODELAVKA, ANG. NAD., 0.50 DNEVNIK, 1.15 DNEVNIK SLOVENCEV V ITALIJI, 1.40 INFOKANAL SOBOTA, 15.01.2011, II. SPORED TVS 6.10 ZABAVNI INFOKANAL, 7.20 SKOZI ČAS, 7.30 POSEBNA PONUDBA, 7.55 POTI Z VZHODA, DOK SERIJA, 8.55 SV. POKAL V NORDIJSKEM SMUČANJU,SMUČARSKI SKOKI, 9.50 MARIBOR: SV. POKAL V ALPSKEM SMUČANJU – STUDIO, 10.05 SV. POKAL V NORDIJSKEM SMUČANJU, 10.40 SV. POKAL V ALPSKEM SMUČANJU, 14.45 SV. POKAL V BIATLONU, SPRINT (Ž), 16.00 SV. POKAL V NORDIJSKEM SMUČANJU: SMUČARSKI TEK - SPRINT (M IN Ž) PROSTO, 17.30 SRCE POLETJA, AM. FILM, 20.00 CELJE: FUTSAL - FINALNI TURNIR PRVOLIGAŠEV, 21.45 MAJHNO MESTO, AM. FILM, 23.10 POSLEDNJA SODBA, NEMŠ. SER., 0.45 ZABAVNI INFOKANAL * * * NEDELJA, 16.01.2011, I. SPORED TVS 7.00 ŽIV ŽAV: PAJKOLINA IN PRIJATELJI S PRISOJ, RIS. NAN.; BOŽIČKOV VAJENČEK, RIS.; KLJUKEC S STREHE, RIS., 9.50 ŠPORT ŠPAS, 10.20 ANIMALIJA: IGIJEV POGLED NA SVET, RIS., 10.50 NA OBISKU, 11.15 OZARE, 11.20 OBZORJA DUHA, 12.00 LJUDJE IN ZEMLJA, 13.00 POROČILA, ŠPORT, VREME, 13.15 NOČ MODRIJANOV 2010, POSNETEK KONCERTA, 14.30 ALPE-DONAVA-JADRAN, 15.00 NLP S TJAŠO ŽELEZNIK, 15.05 NA NAŠI ZEMLJI Z MARJANO GRČMAN, 15.15 PROFIL TEDNA Z MAŠO KLJUN, 15.40 VEČNO Z LORELLO FLEGO, 15.50 PORTNI GOST Z ANŽETOM BAŠLJEM, 16.10 NEDELJSKO OKO, 16.20 NAGLAS!, 16.40 SVETOVNO S KARMEN ŠVEGL, 17.00 POROČILA, ŠPORT, VREME, 17.15 NLP S TJAŠO ŽELEZNIK, 18.10 PRVI IN DRUGI, 18.30 ZAKAJ? ZATO!, RIS., 18.35 ČARLI IN LOLA, RIS., 19.00 DNEVNIK, ZRCALO TEDNA, VREME, ŠPORT, 20.00 LE VIE EN ROSE, VEČER ŠANSONOV 2010, 22.00 DRUŽINSKE ZGODBE: DRUŽINI DORNIG IN KAVČIČ, 22.55 POROČILA, KULTURA, ŠPORT, VREME, 23.35 USODNA NOČ, FR. SER., 1.10 DNEVNIK, 1.30 DNEVNIK SLOVENCEV V ITALIJI, 2.00 INFOKANAL NEDELJA, 16.01.2011, II. SPORED TVS 6.30 ZABAVNI INFOKANAL, 7.40 SKOZI ČAS, 7.50 GLOBUS, 8.20 MALE SIVE CELICE, KVIZ, 9.10 SV. POKAL V ALPSKEM SMUČANJU, 11.20 POMAGAJMO SI, 11.55 MARIBOR: SV. POKAL V ALPSKEM SMUČANJU, 13.10 SV. POKAL V ALPSKEM SMUČANJU, SLALOM (M), 14.05 LIBEREC: SV. POKAL V NORDIJSKEM SMUČANJU, 15.10 SVETOVNI POKAL V BIATLONU, 16.15 SV. POKAL V NORDIJSKEM SMUČANJU, 17.45 SV. POKAL V BIATLONU, 18.35 SLOVENSKI AVTO LETA 2011, 19.50 ŽREBANJE LOTA, 20.15 ZAKLADI CIVILIZACIJE, DOK. SER., 21.05 TESS IZ RODOVINE D’URBERVILLOV, ANG. NAD., 22.05 NA UTRIP SRCA, 22.10 SOOČENJE Z AGRIPINO, DOK. ODD., 23.05 ZDRAVNIČIN DNEVNIK, NEMŠ. NAD., 23.50 BOŽIČ, AM.-KAN. FILM, 1.30 INFOKANAL * * * PONEDELJEK, 17.01.2011, I. SPORED TVS 6.25 UTRIP, 6.35 ZRCALO TEDNA, 7.00 POROČILA, DOBRO JUTRO,10.10 VIPO - PUSTOLOVŠČINE LETEČEGA PSA, RIS., 10.20 FIFI IN CVETLIČNIKI: ČOKOLADNO PRESENEČENJE, RIS., 10.35 ŠPORT ŠPAS, 11.05 ŠOLA EINSTEIN, NEMŠ, NAN., 11.30 IZGANJALCI VESOLJCEV: IGRALCI, RIS., 11.55 LJUDJE IN ZEMLJA, 13.00 POROČILA, ŠPORT, VREME, 13.20 POGLEDI SLOVENIJE, 15.00 POROČILA, 15.10 DOBER DAN, KOROŠKA, 15.45 MALA LOKOMOTIVA, RIS., 16.10 J.W. GRIMM: PALČEK, OTR. ODD., 16.25 RIBIČ PEPE: O ZVEZDAH NA NEBU IN V FILMU, OTR. NAD., 17.00 NOVICE, SLOVENSKA KRONIKA, ŠPORT, VREME, 17.30 ŽELEZNA ZAVESA - TRAK ŽIVLJENJA, DOK. ODD., 18.25 ŽREBANJE 3X3 PLUS 6, 18.35 RISANKA, 19.00 DNEVNIK, VREME, ŠPORT, 20.00 TEDNIK, 21.00 STUDIO CITY, 22.00 ODMEVI, KULTURA, ŠPORT, VREME, 23.00 GLOBUS, 23.35 GLASBENI VEČER, 1.00 DNEVNIK, 1.35 DNEVNIK SLOVENCEV V ITALIJI, 2.05 INFOKANAL PONEDELJEK, 17.01.2011, II. SPORED TVS 6.30 INFOKANAL, 10.00 DOBRO JUTRO, 12.45 SOBOTNO POPOLDNE, 15.00 NA OBISKU, 15.50 PISAVE, 16.15 SLOVENSKI UTRINKI, 16.40 POSEBNA PONUDBA, 17.05 TO BO MOJ POKLIC: POLAGALEC KERAMIČNIH OBLOG, 17.30 UMAZANI PLES, AM. NAD., 18.00 ALPE- DONAVA-JADRAN, 18.30 PRVI IN DRUGI, 19.00 Z GLAVO NA ZABAVO, 19.25 UNIVERZA, 20.00 KONCERT - LEONARD COHEN: LIVE 2010, 20.50 ČUDOVITI SVET ALBERTA KAHNA: EVROPA NA ROBU BREZNA, DOK. SER., 21.45 BLEŠČICA, ODDAJA O MODI, 22.15 VOJČEK, NEMŠ. FILM, 23.35 NENAVADNO PRIJATELJSTVO, AM. FILM, 1.25 ZABAVNI INFOKANAL * * * TOREK, 18.01.2011, I. SPORED TVS 6.15 KULTURA, 6.20 ODMEVI, 7.00 POROČILA, DOBRO JUTRO, 10.10 ZLATI PRAH: TRIJE BRATJE IN VILA, 10.15 SREČNI METULJ: ROŽNI POGOVORI, 10.25 STORŽKOVO POPOLDNE, OTR. SER., 10.40 RIBIČ PEPE: DALJNA AVSTRALIJA, 10.55 J.W. GRIMM: PALČEK, OTR. ODD., 11.10 ODDAJA ZA OTROKE, 11.55 DRUŽINSKE ZGODBE, 13.00 POROČILA, ŠPORT, VREME, 13.20 GLOBUS, 14.00 DUHOVNI UTRIP, 14.20 OBZORJA DUHA, 15.00 POROČILA, 15.10 MOSTOVI – HIDAK, 15.45 PAJKOLINA IN PRIJATELJI S PRISOJ, RIS., 16.10 ZLATKO ZAKLADKO: MUZEJ NA STARI GORI, 16.25 ŠOLA NA SONČAVI, ČEŠK. NAN., 17.00 NOVICE, SLOVENSKA KRONIKA, ŠPORT, VREME, 17.30 DREVESA PRIPOVEDUJEJO: LIPA, DOK. SER., 18.00 UGRIZNIMO ZNANOST, 18.20 MINUTE ZA JEZIK, 18.25 ŽREBANJE ASTRA, 19.00 DNEVNIK, VREME, ŠPORT, 20.00 PRI PEARSONOVIH, AM. NAN., 20.25 OSMI DAN, 21.00 MEDNARODNA OBZORJA: NEMČIJA, 22.00 ODMEVI, KULTURA, ŠPORT, VREME, 23.00 PRAVA IDEJA!, 23.30 ČUDOVITI SVET ALBERTA KAHNA, DOK. SER., 0.20 DREVESA PRIPOVEDUJEJO: LIPA, DOK. SER., 0.50 DNEVNIK, 1.25 DNEVNIK SLOVENCEV V ITALIJI 1.50 INFOKANAL TOREK, 18.01.2011, II. SPORED TVS 6.30 INFOKANAL, 10.00 DOBRO JUTRO, 12.30 NLP, 15.15 GLASBENI SPOMINI Z BORISOM KOPITARJEM, 16.05 NA LEPŠE, 16.30 DOBER DAN, KOROŠKA, 17.00 GLASNIK, 17.25 MOSTOVI – HIDAK, 17.55 ZAKLADI CIVILIZACIJE, DOK. SER., 18.55 IMPRO TV: VIOLETA TOMOČ IN BOŠTJAN GOMBAČ, 19.20 TRANZISTOR, 20.00 KNJIGA MENE BRIGA, 20.30 BABILON.TV.: STAROST/MLADOST, 20.50 DEDIŠČINA EVROPE: IGRALEC NA SREČO, RUSKI FILM, 22.25 BRANE RONČEL IZZA ODRA, 23.55 KDO BO KOGA?, AM. FILM, 1.40 ZABAVNI INFOKANAL * * * SREDA, 19.01.2011, I. SPORED TVS 6.10 KULTURA, 6.15 ODMEVI, 7.00 POROČILA, DOBRO JUTRO, 10.10 PIKA NOGAVIČKA, RIS., 10.35 ZLATKO ZAKLADKO: MUZEJ NA STARI GORI, 10.50 ŠOLA NA SONČAVI, ČEŠK. NAN., 11.15 DREVESA PRIPOVEDUJEJO: LIPA, DOK. SER., 11.50 MEDNARODNA OBZORJA: NEMČIJA, 13.00 POROČILA, ŠPORT, VREME, 13.20 TEDNIK, 14.25 NA OBISKU, 15.00 POROČILA, 15.10 MOSTOVI – HIDAK, 15.45 MAKS IN RUBI, RIS., 15.55 MILAN: MILAN SE NE DA, RIS., 16.00 KRAVICA KATKA, RIS., 16.10 POD KLOBUKOM, 17.00 NOVICE, SLOVENSKA KRONIKA, ŠPORT, VREME, 17.30 TURBULENCA, 19.00 DNEVNIK, VREME, ŠPORT, 20.00 STREGEL SEM ANGLEŠKEMU KRALJU, ČEŠKI FILM, 22.00 ODMEVI, KULTURA, ŠPORT, VREME, 23.05 SVETO IN SVET: LAIKI V KATOLIŠKI CERKVI, 0.20 TURBULENCA, 1.10 DNEVNIK, 1.50 DNEVNIK SLOVENCEV V ITALIJI, 2.15 INFOKANAL SREDA, 19.01.2011, II. SPORED TVS 6.30 INFOKANAL, 10.00 DOBRO JUTRO, 12.30 LE VIE EN ROSE, VEČER ŠANSONOV 2010, 14.30 BLEŠČICA, ODDAJA O MODI, 15.00 TRANZISTOR, 15.35 IMPRO TV: VIOLETA TOMOČ IN BOŠTJAN GOMBAČ, 16.00 KNJIGA MENE BRIGA, 16.20 OSMI DAN, 16.50 BABILON.TV.: STAROST/MLADOST, 17.10 MOSTOVI – HIDAK, 17.40 ČRNO BELI ČASI, 18.00 ŽELEZNA ZAVESA - TRAK ŽIVLJENJA, DOK. ODD., 18.55 KONCERT - KORN: UNPLUGGED, 19.50 ŽREBANJE LOTA, 20.00 KO POP SREČA KLASIKO, DOK. ODD., 22.00 MOJA MALA VAS, ČEŠK. FILM, 23.35 SLOVENSKA JAZZ SCENA: BIG BAND RTV SLOVENIJA, ERNIE WATTS IN MICHAEL ABENE, 0.40 ZABAVNI INFOKANAL * * * ČETRTEK, 20.01.2011, I. SPORED TVS 6.15 KULTURA, 6.20 ODMEVI, 7.00 POROČILA, DOBRO JUTRO, 10.10 TELEBAJSKI, OTR. NAN., 10.35 POD KLOBUKOM, 11.15 SPREHODI V NARAVO: DREVO POZIMI, ODDAJA ZA OTROKE, 11.35 SVETO IN SVET: LAIKI V KATOLIŠKI CERKVI, 13.00 POROČILA, ŠPORT, VREME, 13.20 STUDIO CITY, 14.25 MOJI, TVOJI, NAJINI, DRUŽ. NAN., 15.00 POROČILA, 15.10 MOSTOVI – HIDAK, 15.45 PRIHAJA NODI: ŠKRATA MED NAMI, RIS., 15.55 FIFI IN CVETLIČNIKI, RIS., 16.05 ŽIVLJENJE BREZ OČKA, DOK. FILM, 16.20 ENAJSTA ŠOLA: OPEKA, ODDAJA ZA RADOVEDNEŽE, 17.00 NOVICE, SLOVENSKA KRONIKA, ŠPORT, VREME, 17.30 RESNIČNE ZGODBE, DOK. SER., 18.20 MINUTE ZA JEZIK, 18.25 ŽREBANJE DETELJICE, 18.35RISANKA, 19.00 DNEVNIK, VREME, ŠPORT, 20.00 POGLEDI SLOVENIJE, 21.30 NA LEPŠE, 22.00 ODMEVI, KULTURA, ŠPORT, VREME, 23.00 OPUS, 23.30 HENRIK IBSEN: PEER GYNT, TV PRIREDBA PREDSTAVE SNG DRAMA MARIBOR, 1.00 GLOBUS, 1.30 DNEVNIK, 2.05 DNEVNIK SLOVENCEV V ITALIJI, 2.30 INFOKANAL ČETRTEK, 20.01.2011, II. SPORED TVS 6.30 INFOKANAL, 10.00 DOBRO JUTRO, 12.45 GLASBENA ODDAJA, 13.15 SLOVENSKA JAZZ SCENA: BIG BAND RTV SLOVENIJA, ERNIE WATTS IN MICHAEL ABENE, 14.15 ZAKLADI CIVILIZACIJE, DOK. SER., 15.10 DREVESA PRIPOVEDUJEJO: LIPA, DOK. SER., 15.40 UGRIZNIMO ZNANOST, 16.00 EVROPSKI MAGAZIN, 16.30 KRAJI IN OBIČAJI, 17.00 MOSTOVI – HIDAK, 17.30 TO BO MOJ POKLIC: POLAGALEC KERAMIČNIH OBLOG, 18.00 MALA DORRITOVA, ANG. NAD., 19.00 KONCERT – JOSS STONE: LIVE AT MONTREUX, 20.00 LANDRU, MORILEC ŽENSK, FRANCOSKI FILM, 21.35 LJUBICE, ANG. NAD., 22.25 PROFESOR, IT. NAD., 0.00 VPRAŠAJ PRAH, AM. FILM, 2.00 ZABAVNI INFOKANAL BOSA POJDIVA, DEKLE, OBSOREJ Ustanova dr. Šiftarjeva fundacija je proti koncu lanskega leta – kot sem v Porabju na kratko že pisal – izdala Drugi Šiftarjev zbornik pod naslovom pesmi Karla Destovnika Kajuha Bosa pojdiva, dek-le, obsorej. Prvi zbornik Pravo – narod – kultura je leta 2001 izdala mariborska univerza tudi v sodelovanju z Ustanovo dr. Šiftarjevo fundacijo. Urednica Alenka Leskovic: »Drugi Šiftarjev zbornik je namenjen predvsem osvetlitvi problematike, s katero se je dr. Vanek Šiftar ukvarjal kot pravnik, politik, humanist, raziskovalec in naravovarstvenik, če omenimo samo nekatera številnih področij, na katerih so ostale njegove sledi.« Prispevki so razdeljeni v dva dela, v prvem so zapisi in spomini na dr. Vaneka Šiftarja, v drugem delu pa so zbrani teksti avtorjev z različnih področij. Zbornik začenjajo Jambori spominov - govor pesnika, akademika Toneta Pavčka na proslavi v Vrtu spominov in tovarištva na Petanjcih 7. maja 2010. V izjemnem tekstu, kakršnega so sposobni redki avtorji, je Tone Pavček ob primerjavi med obrobnima Belo krajino in Prekmurjem tudi povedal oziroma zapisal: »Obrobje, ki je lahko središčnost, pa ni edina skupna poteza naših dveh pokrajin. Zaznamuje ju prav tako mejnost, kar pa ne pomeni, da ostaja zgolj pri svojem, pomeni prav nasprotno odprtost, sogovornost, strpnost.« Vanek Šiftar - Vizionar bodočnosti na temeljih preteklosti, je naslovil svoje razmišljanje Šime Ivanjko. Avtor, kolega s pravne fakultete v Mariboru, katere soustanovitelj je bil tudi Vanek Šiftar, naniza več zanimivih, ob strokovnih tudi političnih sporočil, s katerimi ponazori Šiftarjevo intelektialno in človeško širino: »Ostal mi je v spominu kot preprost kmečki človek visoke inteligence, vprežen v vse pore takratnega obdobja, v katerem smo bili prepričani, da se odpirajo možnosti za nove vizije in za svobodno oblikovanje družbenih odnosov po meri človeka.« O Vaneku Šiftarju piše tudi Ivan Justin: »Zavzemal se je za kulturno in znanstveno sodelovanje s tujino, posebno s sosednjimi državami; bil je med ustanovitelji Mednarodnega kulturnozgodovinskega simpozija Modinci, Panonskega raziskovalnega centra na Gradiščanskem...« Franc Kuzmič predstavlja Vaneka Šiftarja kot urednika; Mitja Novak opisuje razvoj študija prava v Mariboru od obdobja dr. Vaneka Šiftarja do danes; v zapisu Čas drsi čez zobata kolesa pa je prikazano prijateljevanje Vaneka Šiftarja s pokojnima kiparjem Francem in ljudsko pisateljico Mileno Šaruga z Melov pri Radgoni. Akademik dr. Anton Vratuša je nanizal vrsto dejavnosti Vaneka Šiftarja, vključno z vsebinsko zasnovo Ustanove dr. Šiftarjeve fundacije. Prvi del zbornika zaključuje prispevek Jožeta Vugrinca Inštitut za Rome (Ideja dr. Vaneka Šiftarja o romskem inštitutu v Prekmurju). Drugi del začenja Bernard Goršak z obsežnim tekstom Razmišljanje o velikem človeku. Sledijo: Božo Grafenauer – Teritorialne členitve na občine na Slovenskem; Cvetka Hedžet Toth – Nicolai Hartman – Ateizem kot etika in vrednota; Vera Klopčič – Smeri razvoja in možnosti dograjevanja pravnega varstva romske skupnosti v Sloveniji; Rajko Knez – Mednarodno, evropsko in nacionalno varstvo pravic – stik treh sistemov; Etelka Korpič Horvat – Možnost uresničevanja fleksibilnega zaposlovanja v Sloveniji; Irena Kumer – Literarni natečaj Sprehajal sem se po Vrtu spominov in tovarištva; Janez Malačič – Sodobne demokgrafske razmere in izzivi prebivalstvene politike: Slovenija v Evropi in svetu; Mitja Novak – Delovno pravo-kako naprej?; Franc Pernek – Pravila za sestavo davčnih pogodb in davčna suverenost pri neposredni obdavčitvi v Evropski uniji; Dušan Plut – Prekmurje in Bela krajina – geografske vzporednice; Ernest Ružič – Panonski prostor – vse bolj privid iz preteklosti?; Darja Senčur Peček – Delovni čas kot element fleksibilnosti v delovnem pravu in Cvetka Sreš – Trg dela v Pomurju po stečaju Mure. Ernest Ružič