Poštnina plačana v gotovini.
MÖRSZKA KRA
Céna — Ara 1-25 Din.
r Vérsztveni, politiesni kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Lét. V. Évf.
Márkisevei, I926. május 2.
Broj IS. Szám.
Csi bi pred szedmimi létmi i dosztakrát escse i dnesz, nisterni goszpődje cslovecsanszko i bra-tinszko posztőpali z Prekmur-szkim národom, i nebi z odür-nitn nasztőpom grajali i zametá-vali nasi lűdi, bi kép denésnye-ga Prekmurja 'ze vendar drügi büő, niti szpomínati na 'zaloszt-no pretekloszt bi nepotrebno bi-16, vzrok nebi najsli.
Zaman dnesz 'ze vsze pé-nezna podpora, rázne drügoga iména podpore, ár vémo tő, ka vsze tiszto poszrédno tüdi nase 'zepke te'zí, csi je posztőpanye
No adress dírehcíje dr'závnr'zeleznic.
Z petnajsztim aprilom t. 1. nam je pedvidévani növi i vugodnési vőzni red. Tőda csi je reszam vugoden za vöszkovzeto Prékmurje, escse bole za szeverno Prékmurje, tö je pa edno veliko pítanye. Csi vzememo z-tiszto-ga pogléda, ka mámo vecs párov vlakov, je dána szamo tiszta vugod-noszt, ka csi edem vlák zamüdimo, szi vszédemo léko v drügoga, ki nasz pa 'ze bode do dóma szpravo.
-ca nas/. riiMuum
[likaj isztine.
Miszlili szmo, ka szo vesz lovecsanszkoga sztvorjenyá szr-I vu nasoj dr'závi z-erjavela. iszlili szmo, ka sze v Sziove-i nenájde vecs csloveka, ki bi űtiti po cslovecsem znao. I o, dönok sze je najsao cslo-k, ki szamo — kak on v utri" pise — pár dnévov ho-cs po Prekmurji, sztíkajőcs sze i našim mérnim, delavnim i pascs-im národom, je naednök pre-io falinge, ki szo vzrok neza-»volsztvi, kultornomi i vérsztve->mi nazadüvanyi, po zaszédbi Iszédmom leti.
Piszca imé, ki je pod imé-m „O razmerah v Prekmurju* „Jutro" od 29-ga t. m. arti-ilos napiszao, nebődemo isz li. Zadosztno je tö, ka je ne-isztranszko, né szköz szkazlívi sál glédajőcs napiszao nakrát-ka szo prilike v Prekmurji cse i dnesz tiszte, kak szo bi-.pred szedmimi létmi^jjda szo Prekmurje pridőcsi goszptrajcr čse „vu vszákom prekmurci adjaröna vidli, szo ga tiszkali ozádje, ne da bi ga pridőbili, ti vrocsekrvne'zov jeszte escse dnesz zadoszta, ki z glavóv :séjo idti szköz zída." „Ti mér-ísi pa, — pise nadale — kí :o ze málo pomérili, pá delajo jzto napáko, ka sze prevecs clányajo v bogatáse, kí pa ítak »majo med masszov národa og-:da i tak z-nőva podkápajo ná->dni ogléd. Pőleg toga niti gu-jati né trbé od tiszti vérsztveni eprilik, steri tálnik more Prek-urszki národ bidti itd."
Vsze tó podpišemo tüdi i mí, r je od konca do krája isztina, 6da escse doszta vecs bi sze üdi daló píszati i szmo tüdi i )iszali mí ino drügi. Na priliko i >d neszmerne dácse, kí sze pred-jisűje na szirmaskoga národa írbet pod bogatásov vodsztvom z-národa dnévnic, bi sze tüdi ioszta léko piszárilo, ár je tö üdi edem glávni vzrokov neza-lovolsztva.
Isztina i jezerokrát isztina je 6, ka cslovecse szrcé veszeli, rékso lübézen má do tisztoga jli'znyega, ki ga v ednoj ali drü-toj nevöli zmore, zagovori, do pzmrti sze z veszélim csűtom szpo-nina na tiszte lüdí, kí szo ga v
lepoznánom kráji gösztolübno fegyverkezési láz különösen az SHS. joripríjali i V nevöli ga pomogli. I államban, amely évről-évre többet költ
nepravilno i necslovecsanszko, — nász neobveszeli. Vérsztvene po-möcsi, idöcsi nam pravic zagvü-sanye, dober tanács, lépa récs, tö szo szredsztva za zadovol-noszt, kí rodijo lübézen do dob rocsinitela. Po táksem posztőpa-nyi pridemo tiidi i v Prekmurji do tiszte récsi, ki sze veli zado-volnoszt, fundament konszolidá-cije. Dokecs szo pa kralüvajöcsa posztöpanya táksa, kak goraj imenüvam píszec prav dobro oméni, i steromi vszi prekmurci pritrditi morejo, tecsasz szplos-noga zadovolsztva néga.
dosztno tö, csi tak dú'ze léko pijémo v Murszki Szoboti, i bi sze növi vözni réd tiidi nebi szmeo tak edno-sztávno i venkrajívo naréditi. Csi sze je 'ze z-trgövszkoga sztáliscsa za M. Szoboto delao té növi vözni réd, bi tüdi i za té dober büo, ali escse bőgsi, táksi vözni réd, ki bi navsze sztráni zadovolo prebiválstzvo Prekmurja i tak tüdi i szamo M. Szoboto. Tö bi pa bila tiszta najvéksa vugod-noszt, csi bi pri té tré páraj vlákaj meli tákse zvéze, kí bi nam omogö-csile, ka bi z-Maribora pridőcsi cslo-vek z-szevernoga Prékmurja nebi büo prisziljeni szi iszkati sztanüványe na nöcs v M. Szoboti, nego csi bi po
szvoji oprávleni poszlaj vrácsajöcs sze z-szredíne drzáve ali de'zele na dom pripelao léko i tak szvoje őpra-vice, na priliko v Maribori, v ednom dnévi opravo léko.
Neszmimo pozábiti, ka je Prékmurje tak szödno kak oblásztno na Maribor vézano. Tő bi sze pri szesz-távlanyi nővoga vőznoga réda vpos-tüvati rtioglo témbole, ár zeleznisko {"o^V^fJLj^vmUi mámo, poszle
Maribori. MogŐweTTésC^^'-^UUde tejtr^e-štirje vozovje z !ziví
Je vsze mogőcse ?!
Nisterne obcsine sze escse i dnesz nescsejo poszlü'ziti tiszte vugodnoszti ka bi zaproszile za drzávnoga pisz-monoszca. Tak míszlimo, ka mi z na-sov dácsov nisternim krajinam moremo plácsati piszmonoszce, dokecs mi nes-csemo tő, ka bi tüdi i druge pokrajine nam pomágale placsüvati nase piszmonoszce, nego rájsi dosztakrát zavolo postne zamüjenoszti (na tjeden ednők dvakrat dobijo posto) strófa sztroske noszijo.
'Železniška proga M. Szobota — Hodoš sze z célov mocsjőv poprávla, tőda szamo v tisztoj meri, kak je tő z kreditom dovoljeno. Za nász Prekmur-ce tő tüdi dobro more bidti. Tü pa szamo na edno napako moremo opo-menőti to delo-ravnitele. Csi szmo 'ze z zanemárjenov zeleznicov za norca posztávleni, te sze koncsibár naj na-telko vpostüjemo, ka nász pri popráv-lanyi proge náj escse te nezavérajo, gda na nyivo orát more idti lüdsztvo z 'zivinov. Okőli Püconec sze je naimre 'ze dvakrát zgődilo tő, ka je delovodja (Vorarbeiter) célo rampo dao raztrgati
keszno, bi v interessi našega Prék-murszkoga prebiválsztva bilő, csi bi sze té vőzni réd v teliko korigérao, ka bi z-Hodosa vlák zvézo meo z ránim Ormo'zkim, vecserásnyi ormo'z-ki pa bi naj vozo do Hodosa. Pő-dnesnyi vlák bi léko osztao na Hodos, tak kak je notri posztávleni v növi vőzni réd. Tő bi bilő za Prékmursz-koga vszega prebiválsztva nájvéksa vugodnoszt, za to bi bili vszi zahválni, ár bi té nepotrébni bili iszkati dráge prenocsiscsa i velike zgübe na vré-meni. Tá vugodnoszt sze proszi od direkcije. _
Éles támadás a kisantant ellen a magyar nemzetgyűlésen.
az
A nemzetgyűlés hétfői ülésén foly- | hadseregére. Ha megvizsgáljuk tatták a költségvetés vitáját. Karafiálh | 1925—26. évi fegyverkezéseket, meg
Jenő egységespárti képviselő a vita során beszédet mondott, amelyben feltűnő éles támadást intézett a kisantantállamok ellen.
— Olaszország — mondotta többek közt — kareskedelmi érdekszférába akarja vonni az S. H. S. államot. Ez ellen az orosz törekvés ellen legutóbb Benes akciót indított, miután attól fél, hogy a csehszlovák ipar elveszti a jugoszláv piacot. -A jűgoszláv-olasz szerződés azt mutatja, hogy a két állam eröt vett egymás ellen táplált eddigi ellenszenvén és igyekszik békés uton megoldani a fönálló vitás kérdéseket. Olaszország és az utódállamok erősen fegyverkeznek, Feltűnő a
csati 1 krözítl.-'TO^]^ iféprtrTinw-1-^ sztőpanye, csirávno ka sze je zazávo natő, ka má sészt vör vrémena delati rampo. Csi bi polovico niháli za vo!z-nyo, ár je zadoszta siroka rampa, bi rávnotak léko delali, lüdsztvo pa nebi grajali pri szvojem poszli. Vsze tö sze je pa csinílo brezi toga, ka bi z tábli-cami opázali lüdsztvo nato, ali pa raz-glászili po szőszedni obc3Ínaj naj tam-tá nevozijo.
„Sokol" tő jc národno drüstvo, ki má námen gojiti lüdsztvo i v prvoj vrszti mladino v szlovanszkom národ-nom dűhi. Ka prőti toj ideji niscse ni-kaj nemre meti, tő sze szamő odszé-be razmi, ka vecs vpostüvati moremo vszáko tákso idejo. Vendar pa moremo pripoznati, ka je tő vszeedno pri-vátno drüstvo. Csiili szmo pa, i vendar dobro sze informérali, ka je na-menjávano v škodo dr'záve i tak prebiválsztva dácsnistva, naj bi sze dr-'závna osznovna sola v M. Szoboti odszelila na fundus, naküplenoga od szokolszkoga drüstva, na g. Benka parceli, za stero je dáno bluzi 60 jezero dinárov, i bi naj dr'z osznovno sőlo z vesz hrambov i velikim fundu-som, v vrédnoszti okőli 300 jezero dinárov, dála dr'záva szokolszkomi drüst-vi, brez uadplacsila. Csi sze tö részam tak scsé zgoditi, te je tö vecs kak korupcija, dácsnikam na škodo. Orel je tüdi národno drüstvo, ka pa té naj dobijo ? Mednyimi je szamo politicsna razlika v teliko, ka v prvoj szo liberalci v drügój pa klerikálci vdrü'zeni, obé pa privátni i ne drzávne organi-zácije, za stero niedna dr'záva i dács-
állapithatjuk, hogy Lengyelország 450, Csehszlovákia 300, Jugoszlavia 200, Románia 100, Magyarország 80, Aust-ria pedig 50 millió aranykoronát fcrdit fegyverkezésekre. A kisantant általában nagyaráuyu készülődéseket tesz és ezt a magyar kormánynak figyelembe kell vennie. Az SHS. állam pénzügyminisztere, amikor a hadügyi költségvetés összegének nagysága miatt megtámadták, azt válaszolta, hogy Magyarország, Bulgária és Görögország épp ugy költségvetésének egynegyedét fordítja hadügyi kiadásokra, mint Jugoszlevia. Ez az állítás — mondotta Rarafiáth — nem felel meg a valóságnak, mert a középeurópai államok közül Magyarország az, mely a legkevesebbet fordit! niki škode trpeti neszniijo, kakstécs hadseregére.	I postüvati obé moremo.

Takarékpénztári mérlegek.
Sajnos nem a mienkről és nem is Jugoszláv Bankokról lesz szó. Azok közül itt még egy sem volt betekinthető.
Azonban mégis Jugoszláv Bank — az első Horvát Takarékpénztár — ,Prva Horvatska Banka" Zagreb egyik magyar összeköttetésének a .Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület" -nek 1925 évi pengő mérlege és zárszámadása az a mi éppen ezen összeköttetése miatt reánk nézve is tanulságos.
Az igazgatóság a részvényeseknek a tavalyi 70.000 koronával szemben 100,000 korona osztalékot ad, a mi a részvények óriási árfolyama mellett nagyon is mérsékelt, — de hogy a viszonyokhoz mérten milyen nagy, akkor tűnik ki, ha tekintetbe vesz-szük, hogy a szintén hatalmas „Hazai Bank" 800 koronát, „A magyar országos központi Takarékpénztár" 12,000 koronát és a „Kereskedelmi Bank" is csak 50,000 koronát ad.
Az a kevés de mégis nagy jelentőségi részvényenként 100000 korona osztalék eleven példája a puritán magyar jellem óvatos, szilárd alkotó képességének. Fáy András szelleme őrködik az utódok felett.
Mind három intézet jelentéséből az tűnik ki, hogy a kezelésük alatt álló óriási vagyon felett rendkívüli óvatossággal intéz-gondoskodnak, hogy készpénz készletük is könnyen forgatható értékeik kellő arányban álljon betét állományaikkal más részt mint főként a Pesti Hazainál tfáditióként gyakoroltatik saját vagyonuk egy részét a nagy értékű Budapesti házaikba és ingatlanaikba fektetik.
Ezzel biztosítják a betevőiket és szereznek maguknak döntő befolyást a sociális alakulatoknál.
Példa erre a két intézet, a Prva Hrvatska Banka és a Pesti Hazai. Ezek igazgatósága sem a világ háborúban sem áz után nem bontották fel összekötetésüket. Ez tűnik ki a Pesti Hazainak mostani jelentése azon tételéből, hogy vagyonanak egy része arany dollár értékű jelzálog levél köl-csönökbe fektetve külföldön lett elhelyezve.
Időszerű volna, ha a Prekmurska banka d. d. prej Muraszombati Takarékpénztár, figyelembe venné ezen intézetek jelentéseiben foglalt jelenségeket, ep-pen a nationaiismus szempontjából.
De nehogy közgazdasági cikkünk a napi politika sivár talajára lépjen, megmaradunk a takarékpénztári mérlegek tanulmányozása mellett.
Egy uj, csak 15 éves injézet rA Földhitelbank" pengő mérlegéről szólok egv pár sorban.
Nagybirtokok, hitbizományok megszerzése, parcellázás utján való eladása és igy a kisbirtokoknak olyan kezékbe való elhelyezése a célja — a kik legalkal-
masabbak a sociális célok megvalósítására. De az el nem adhatott birtok részeken maga a bank intenzív, módem gazdálkodást folytat.
Kimutatása szerint 195,161 kat. hold birtokot mentett fel a lekötöttség alól, parcellázta, s ennek folytán azt érte el, hogy a vagyona ma nagyobb, mint a háborút megelőző években volt. Emelkedése körülbeiül 32 százalékkal gyarapította saját vagyonát — a mint jelentése szól: „saját és nacionizált birtokunk területe 37 000 hold. Parcellázása mellett maga is ipar szerint működő nagybirtokos. — C^talékul 10000 koronát ad.
A volt .,Muraszombati Takarékpénztár" üzletköre megengedte alapszabá'yszerüleg a most fel sorolt pénzintézetek bármelyikének üzletköre folyósítását. Kicsinyben működött de tul élte vagyonának megmentése, betevői érdekének teljes megóvása mellett a háborús évek, a kommunisták zsarolásait és ma mint „Prekmurska banka d. d. prej Muraszombati TakaréSpénztár újjáalakulva folytatja tevénykeségét.
Várjuk, — és el is várjuk mérlegének mielőbbi közzétételét.
bánni, megáilapiija azonban, hogy pen Locarnó miatt nincs benne s mi veszedelem és dicséri a birodalmi kormányt, hogy nem en| te magát a locarnói politikától el teni. A Matin ugy vélekedik, hog Népszövetség számára nagyon ni lesz, vagy talán egészen leheteti) válik, hogy felvegyen tagjai közé olyan államot, amely előzetesen szerződik és megakadályozza a 1 szövetséget abban, hogy Oroszor ellen esetleg erös rendszabályo léphessen föl.
A német-orosz szerződés miatt a hatalmak diplomáciai tárgyalásokat folytattnak.
A párisi sajtó részletesen foglalkozik a német-orosz szerződéssel. Az Echo de Paris azt irja, hogy a
* VfeffffISre zá g1"^^
állandó tr<g helyet fog foglalni a Népszövetség tanácsában, vétójával meg fog akadályozni Oroszország ellen bármiféle megtorló rendelkezést, hiszen a tanács tartozik egyhangúlag határozni, tehát a Népszövetség Oroszországgal szemben tehetetlené válik.
A Petit Párisién azt irja, hogy a szerződés nyilvánosságra jutása után azonnal diplomáciai tárgyalások indultak meg Páris, Brüsszel,
Róma, Varsó és a Népszövetség főtitkársága között.
Tyrell angol külügyi helyettes
j-t.----.....i. nvuucu íwiiittuui rí.;^,,.
érkezett. Az Echo de Paris szerint már megkezdődött az eszmecsere a francia és az angol kormány között a német-orosz szerződésről.
A baloldali sajtó nyugodtan itéli meg és ártatlannak tartja az uj biztonsági szerződést. Azt a Quotidien elismeri, hogy az egyezmény gátat emelt a Népszövetség és Oroszor.-zág közé és hogy a Népszövetség ennek a szerződésnek következtében kénytelen lesz Oroszországgal csinyján
Ismét R. R. korm;
van kilátásban. Mintha már láttuk volna, hogy ez a vesz dés, Pasics és Radics közt, simítása akar lenni egy pár a nak és panamának, alkalon hosszú parlamenri szünet n duzogás elhallgattatására. Mii ami más látszatot akart kel csak humbug, színjáték, kuli mögött a személyek más k tárnak a szemlélő elé.
Sok idő tellett bele, mig sics Jovanoviccsal kibékült, hogy nem békült ki, mert bi veszélyes vetélytársat véli f dezni, Radicsnak is sok idő kett hogy t meghunyászkodj s ma újból cáfoljon mindent azelőtt mondott, s magasz Pasicsot, Uzonovicsot stb., azelőtt sárga földig lehordot
Na de mindez csak po| cirkuszi játéka, mely magátó vissza ismét a régi kerékvág s Pasics is, Radics is tová is pártvezérek maradnak.
Ccalíhogy a nóp nem él. Bizalmát a nép azért fek beléjük, hogy a magas po már egyszer javukért is vé zenek érdemes munkát, nem dig politikai sakhuzásokkal taktikákkai a nép kárára sz teljen a szorgos munka, a leges konsolidáció munkája, után a nép küzdelemteljes na ban oly annyira sóhajtozik,
Az élfyetetlei).
Irta: K. V.
(Folytatás.)
—	Tudtam, hogy itt foglak találni nyomorult I Meghalsz I
Még fel se emelhette a pisztolyt, hogy elkövesse a végzetes lépést, s Elvira felszökött helyéből s keblére borult.
—	Őt véded ? kérdé Aurél a gondolattól is iszonyodva.
—	Nem Aurél! Téged szeretlek 1
Egyetlen vágya van most csak. Ölelő karjával, szerető pillantással űzni el a gondot, bánatot, kétségbe-esét annak az ifjúnak a homlokáról. Oh, mily undorral gondol most azokra, kik azt a bánatot oda ültették. Ám lássák, irigyeljék, s aztáji, ha kedvök tartja, hát akár foraljanak bo-szut is.
Kis feje lehanyatlik Aurél keblére, ki hevvel, szerelemmel csókolja meg homlokát hosszan — nagyon hosszan.
Adorján megüt-ődik nem a várt, jeleneten; hirtelen alig tud szóhoz jutni. — Tudománya egy percre mintha cserbe hagyná, mert nem tudja, boszankodjék-e, vagy pedig emberségre tanitsa a merénylőt. Végre uralkodik magán, nyugodt lesz, s felkacag,
— Pompás! hatásos jelenet!
Aurélolyt érzékenyen csipte meg a kigyó, hogy szinte felsziszeg a fáj-dalamtól, mikor e tolakodó arcot azzal a kihívó, fitymáló modorral ismét maga előtt látja. Boszut követelve jelent meg előtte, mindazon sérelemet mit ez az ember ellene elkövetett. .. Mintha egy szikra érintette volna hirtelen átkarolta egyik kezével Elvirát, jobbjával pedig ajtót mutatót, Adorjánnak.
De Adorján ur nem azon emberek közé tartózik, a kiknek ha ajtót mutatnak, kalapjukat veszik s szon-tyorodva, meghunyászkodva eltávoznak. Ő elébb leszámol, van egy-két komoly szava is ahoz, a ki elég merész ajtót mutatni neki ; elég érthetően siet tudtára adni a pökhendi ko-
médiásnak, hogy csak a hely iránti tisztelete tartja vissza őt attól, hogy kellő módon felfricskázza. Ha nem egy haszontalan, tollatlan gyerkőccel állna szemközt, ugy tudná, hogy mit kell tennie, de Adorján Ferkó nem kelhet sikra minden ringy-rongy ko-midiásal, a ki útjába áll, s a kit ő eltapos mint egy férget. Leszámolt. Ehez az ifjú úrhoz nincs több szava. De van Elvirához. Tovább ő nem várhat. Vagy, vagy! íme felajánlja neki szivét és e r s z é n yét; fogadja el I
De Elvira, mintha oltalmat ke resne, szorosan simult Aurél ölelő karjaiba.
— íme válaszom ! felelte lassan, de elég érthetően.
Adorján ur meg sem ütődött. Egy finom gavallért az ilyen helyzetek készen találnak. Az a hires sar-casticus mosoly, lenéző tekintet elfoglalja arcán helyét. Udvariasan meghajtja magát, egyet suhint lovigoslóto-rával a levegőbe s bucsuzoul csak egy szót dob oda. Egyetlen egy szót; hanem abban az egy szóban benne
van Elvira egész jövője, sorsa, lása, s az a kétségbeejtő he mely az örvénybe taszítja. Adorj nem durva ember, nem ildom még csak egy gyenge haragot mutat. Nyájasan, gyöngéden, fin lebben el az a szó, és mégis hat, mint a tű szúrása : megvére
Csak ezt az egy szót m< Adorján, ur, hogy :
— Élhetetlen !
És ettől a naptól kezdve Ef művészete csorbát szenvedett, a lag fénye homályosodni kezdett, h ja, mind mondták, napról-a gyengébb lett, — játékában nem elegantia, chic, könnyüség, kifeji — Ah, nem is színésznő!
És Elvirának kezébe kellett nie a vándorbotot, s menni más a hol jobban megbecsülték -valaki ott is rá nem sütötte, a bé get, hogy: élhetetlen!
állandó pártoskodás, személyes viaskodást már megsokaltuk, s amennyire ez a veszekedés az állam lakóságára ártalmas, annyit árt az egyes pártoknak, mert a végén a nép egyik pártnak sem fog hinni.
Ugyan meddig fog ez még tartani ? Vájjon mennyibe kerül az államnak egy-egy a parlament által hozott törvénye ? S a folytonos minister nyugdíjazásokkal mennyi pénzt fecsérelnek el ? S gondolják még vájjon, hogy a nép sokáig fogja azt birni adóval ? Bizony nem, s a nép egyszer csak megelégeli. Ezzel számolni kell a vezéreknek.
Blászi—Hireh.
—	f Kuzmits Kálmán Pü-conszki krcsmár, je po dugom betegüvanyi na plűcsaj dnéva 27-ga aprila v Budapesti v Erzsébet szanatóriumi vmrő. Nyega mrtvo télo sze domó szprávi i na Püconszkom pokopáliscsi dene na vecsni pokoj.
—	Sálovci. Nasi ogengaszilci bodo v Stefanéca krcsmi 24.-ga maja pleszno veszelico obdr'zá-vali, za stero szo predpriprave velike. Privóscsimo nyim v iszti-ni ednők sze tüdi i veszeliti, csi 'ze telkokrát sze morejo mantrati okoli ognyov, kí szo szkoroda vszáki tjeden okőli nász.
G. Petrovci. Nase fare lüdjé preci doszta opravka májo pri okro'znom szodiscsi v Maribori, nisternl pri velkom zupáni, krcs-márje pa za vinom na gorícsni krajaj, tő je dobro znáno. Nevé-mo pa, ka zakaj szo növi vőzni réd né tak narédili, ka bi nam gornyi vesznie lüdem nebi trbelo hameszto ednoga dnéva dvé nő-Csi osztáti vöni (edno v Maribori edno pa v M. Szoboti). Ali szmo mí részan na vsze sztráni tak prevecs zavr'zeni od vszé sztráni, szamo pri dácsi né.
— Pregléd ino prepisz 'živine ino vozőv. Zvedili szmo od szoldacski oblasztev, da sze bo Ietosz vršilo po vszé dr'závi pőleg rédnoga nábora (rekruto-vanya) tüdi i popiszávanye ino pregledüvanye 'zivíne, vozőv, automobilov ino drügi prevőzni szredsztev. Tő popiszávanye bő-do zvrsile poszebne komiszije, neodviszno od náborni, i bődo delale po dvé ali tri komiszije v vszem vojnem okro'zji. Szoldaska oblasztva szo preszkrbela vsze potrébno, da sze lüdsztvi olajsa té popisz da ne bő melo preve-likoga truda z doványom 'zivíne na pregléd ino zavole toga ne bő zavézano pri szvojem rédnom deli na pőli ino indri. Pregléd sze bő vrso na vecs kráji, kí szo razdeljeni tak, da sze bő na nyí preglédala vesz 'zívina ino vozővi z-bli'znye okőlice v ed-
nom dnévi ino sze bőde lehko escse tiszti dén vrnoli na szvoj dom. Da bi sze pa pregléd zvr-so tocsno v récH ino keiiko mogőcse hitro, sze 'zígoranye ne bő vršilo. Rávnotak sze ne bő vršila revizija 'zivíne in prevőzni szredsztev, nego szamo pregléd ino popisz zavolo evidence. Pri-porőcsamo prizadetim, da szprá-vijo szvojo 'zivíno ino vozőve na pregléd taki, kak pridejo na vrszto. Vszi oni, kí sze bődo pregrešili v szvojo j dú'znoszti ino ne bődo prignali szvojo 'zivíno ino vozőv na pregléd pra-vocsaszno, bodejo strofani po osztrom szoldacskom zákoni i pőleg toga bődo mogli naknád-no prignati szvojo zívíno ino vozőve brezi olajsáv, v meszto, gde je komanda vojnega okro zja.
— Küpovanye in oddaja kolekov. Növi financsni zákon je vpelao növi predpísz, da sze koleki in kolkovni papérje ne szmejo drügod küpovati, kak szamo pri pooblascsenci odda-jalcih (n. pr. trafikanti) ino dr-'zavni blagajna (davčnih uradi). Ravno tak morejo tüdi pooblas-eseni oddajálci koleke ino kol-kovne papére (n. pr. menice, vekszline, tovorne liszté) küpiti szamo pri državni blagajnaj ali pri pooblaseseni oddajalci. Sto drűgod küpűje ali sto oddava taksne vrédnosti, brezi da je za-tő pooblaseseni sze strofa z zneszkom 10 do 500 dinarov. Csi sto prevecs küplene koleke ali kolkovne papére ne nücá, je lehko zamenya za gotov pénez pri davesnem uradi. Té novi predpisz, da sze koleki od privatnikov szploh ne szmejo küpiti, scsé onemogoesiti ali kon-csi ote'zkőcsiti obracsáj falzifi-katov. Povracsila v koleki polo-'zenih taks bő v bodocse zvrsá-vala finanesna uprava v gotovini. — Finanesna direkcija.
—	f Kuzmits Kálmán puconci vendéglős hoszszas betegeskedése után f. hó 27.-én Budapesten az Erzsébet szanatóriumban meghalt. Hült tetemét családja hazahozatja, hol temetése szombaton d. u. helyeztetiK'örök nyugalomra.
—	Magánosoktól bélyeget venni tilos, a legújabb rendelet szerint. Kinek okmány bélyege fennmarad váltsa be az adóhivatalban. Bélyeget csak az erre jogosított személyek árusíthatják, ki mástól vesz, 10—100 Din. büntetést fizet.
—	Lósorozás lesz tartva, függetlenül a rendes évi lószem-létől, a legközelebbi időben, melyet a katonai hatóság fogja megejteni. Mindenki köteles lovát szerszámot és szekeret a kijelölt helyre elhozni, különben később a katonai parancs-
nokság székhelyére lesz köteles elvinni. Lebélyegzés nem lesz.
—	Černelavci önk. tűzoltó egylet mulatságát junius 6.-án tartja meg a Szocsics féle vendéglőben, sálovcei pedig május 24 én a Stefanécnál.
—	Németország-Oroszország közt fegyverbarátsági szerződés készül, mely a nagyantant államait, különösen pedig Franciaországot annyira izgatja, hogy minden lépésre el van szánva, ami ezt ellensúlyozhatná.
—	Slavenska Banka likvidál. Mint jói értesülünk, a Slavenska banka, a nép pénzének 50°/o-ával megrakottan, mint betétjeiből-a Mezőgazdasági bank átvételével levont, távozik M. Szobotából. Hartner Géza a Prekmurska banka főrészvényesé tárgyal Zagrebban a főintézettel, hogy likvidálja és uj bankot ültessen ennek heiyébe.
Szebeborci. A helybeli önk. tűzoltóság junius 6-án szinielöadással egybekötött táncmulatságot rendez. Szinrekerül „Sítári in mladi" cimii négy felvonásos népszínmű. Szives megjelenésre felkéri a n. é. közönséget a
Rendezőség.
LEGÚJABB.
Lapzártakor értesülünk az uj kormány megalakulásáról. Mint előrelátható volt, a megegyezés politikája és^ kormánya marad. Dr. Nikič, Šnperina, dr. Krajač, Pavle Radič radiépártiak, mert az első két disidens kibékült Radič-csal, lettek ministerek, Radič István helyébe Pucelj Iván lett mi-nisternek kinevezve, de födmive-lésügyinek. Többi tárcák a radikálisod maradtak, csupán alállam-titkár lett négy radiépárti közötük dr. Pernar is és Košutič Radič veje. A kormány ideiglenes mig Pašič újból neki nem fog. — Jovanovič Ljubát, a radikális párt másik vezérét, az ismert afférból kifolyólag a radikális pártból kizárták, kit 27 képviselő követett.
Kereskedők
vigyázat!!
Egy újonnan épült modern ház üzlethelyiséggel, üzleti berendezéssel és lakással jutányos áron eladó. Vevők jelentkeze-nek: GERENCSÉR JÓZSEF kereskedőnél DOBROVNIKON.
KINO
v Murski Soboti.
V NEDELJO 2. maja popoldne ob 3, zvečer ob 8 uri
Nasjeo - i odsjeo na neboderu
Komedija u 7 činova.
U glavnoj ulozi:
Harold Lloyd
Ausgerechnet Wolkenkratzer
VSTOPNINA: Gornje lože 12 Din., spodnje lože 10 D., in II. prost 5 D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH.
I
Trztvo. Kereskedelem. Blágo — Áru.
LJUBLJANA: april. 30.
100 kg. Pšenica—Buza Din. 315—345 'Zito—Rozs » 200—225 Ovesz—Zab » 167— Kukorica	140—
Proszö—Köles » 210— Hajdina	» 260—
Szenő—Széna » 7250 Qraj—Bab csres.» 300 — zmésan—vegyes bab 200— Krumpli	» 76—
Len. sz.—Lenmag* 500— Det. sz.—Lóherm. » 2550-2800
BENKO: april. 30.
Biköv. Telice Krave Teoci
1 kg.
III. II. I. prima Bika ) 6-- 7-— 8-— 8-50 ®Üsző 3 5-— 6'— 7-— 7-50 "Tehén .o 1-50 3 — 5-- 6'— 9-50 10- — 13 — 13 50 . 22 — 30-— 30-. 25-— 0.75
Borjú \ v Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmöcsaj—Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb.
Mlinarszki vajenec
mocsnési i dobroga ob-násanya sze gorvzeme:
MLIN PÜCONCI
egy erősebb és szorgalmas fiút molnár inas-:—: nak felvesz. :—:
Pénezi — Pénz.
1 Dollár . . . .	= D.	5676
100 Kor. Budapest .	= >	0.079
1 Schil. Becs .	= »	8-02
1 Kor. Praga . .	= »	1'684
1 lira.....= »	2-27
Zürichben 100 Din = 9.115 sfrk.
KEGLISCSE
sze odpré 2-ga maja pri :
v
C e r n j a v i č restauracio
kuglizója május 2-án megnyillik.
Z-hája vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v domovini : 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano 1'50 Din rekláme I-— mali oglaszi 0-70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt.
Rőkopíszi, kí sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide
posílajo:	i	küldendők:
Reditelszlvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina J M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
M Á R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Kostni csekovni racsun broj 12980. :— | —: Postatakarék számla száma 12980. :—
Megjelenik minden vasárntip Előfizetési ára negyedévre belföldön l"> Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár ]_ i cm -ként: szövegközt és nyilttér 150, rendes 1-—, apróhirdetés 0'70" Din és az illeték-Többszörinél engedmény.
GAZDÁLKODÁS
Németország termés átlagai.
Hogy a német gazda sokkalta jobban gazdálkodik mint mi, azt váltig bizonyítja az a körülmény, hogy Németországban kalászosokból is 4-6 q-val aratnak többet holdanként mint hazánkban. Ennek a körülménynek az oka nem az éghajlati különbségekben, nem is egyedül a talajnak jobb megmunkálásában található fel, hanem főleg abban, hogy a német gazda sokkalta jobban trágyázza földjét mint mi, s ennek következtében a növények által szükségelt tápláló anyagokat egyensúlyban tartják, s igy nagyobb terméseket ér el.
Hogy ez igy van, azt bizonyítja egyrészt az a körülmény, hogy Németországnak állat állománya aránylag legalább lVü-szer olyan nagy mint más országé, tehát 172-2-szer annyi istálló trágyát termel és használ fel mint mi. E mellett még rengeteg műtrágyát is fogyaszt, 13-szor annyit mint mi. Felhasznál ugyanis Németország országos átlagban hektáronként 11 arany márka értékű műtrágyát, holott Magyarország ugyancsak hektáronként csupán 32 arany fillér ára műtrágyát használ föl. Miután a német gazda pedig jól tudja azt, hogy az istálló trágyában, adjon abból bármenyit is földjének, nem ad vissza talajának annyi foszfort, mint a mennyit onnét a növények elvontak, következésképen főleg foszfor tartalmú műtrágyákat tartalmaz, a melyeknek használata Németországban minden fogalmat meghaladólag emelkedik évről-évre.
Hazánkban is a megélhetési viszonyok minden irányban olyan drágák, hogy a gazdának minden tudását és szorgalmát egyesítenie kell abból a célból, hogy nagyobb termés átlagokat érjen el, különben nem tud meg küzdeni a folyton dráguló élet viszonyokkal, a melyek előbb-utóbb el-söprik. Többet kell termelni, nagyobb termés átlagokat kell elérni, s ez csak ugy lehetséges, ha talajunk tápláló anyagát egyensúlyban tartjuk, ha az istálló trágyából hiányzó foszfor mennyiséget műtrágyák alakjában adjuk meg talajunknak.
KÖZGAZDASÁG.
Jugoszlávia buzakivitele. A
földmivelésügyi minisztérium statisztikai adatai szerint Jugoszláviából az 1925. év folyamán 16.990 vagon búzát szállítottak ki a külföldre 501.2 millió dinár értékben, 1926 január havában exportáltak 2.089 vagon búzát 62.2 millió dinár értékben, február hónapban pedig 1.739 vagon búzát 53.2 millió dinár értékben. Jugoszlávia burgonyakivitele 1925. évben 6,513.743 kg. volt 7,558.083 dinár értékben.

LEGÚJABB
Párisi és Bécsi kalapmodelok ka-lapujdonságok nagy választékban állandóan raktáron. Gyászkalapok rendelésre 24 óra alatt elkészülnek. Míndenemü kalap alakitások elválaltatnak. Filz kalapok 100 Din-tői, bársony kalapok 160 Din.-tői kezdve kaphatok. Ugyan ott nagy választék kötények, harisnyák, mindenemíi kötöt áru gyermekek és felnötek részére, pipere és rövid áru czikek nagy választékban a legolcsobb napi áron
A. Király
trg. z klobuki, perilom i krátkim blágom
M. SOBOTA (Berger-féle ház).
Szolid Pontos ki-árak T szolgálás!
III
llll
illl
III
r
■ SENO, -
ISuperfosfát, Portland-Ce- I _ ment, Papir za zid, Papír za ■ j pokriv, Karbolineutn, Ter, ■ I Kovačko vogelje, Steinkol, I 1 Drva, Les — se dobi pri
VIKTOR CZIPOTj
trgovci
= v MURSKI SOBOTI, j nummiHiinl
I
Vsáki práznik, nedelo, četvr-tek in soboto koncert. Svira ciganska godba baranya.
Minden ünnep- és vasárnap úgyszintén szombaton és csütörtökön koncert. Játszik baranya.
VELIKA Mnnlin NAGY'
kavarna lílBÜIIl kávéház

II
MOS
Makulatúra papír
(régi újság)
olcsón kapható I. H A H N papírkereskedésében M. Sobota.


Razglas.
Naznanja se vsem poštovanim trgov-com in odavcom, da se na letne dneve:
6. maja, 6. augusta in 11. novembra
veliko kramarsko in živinsko senje zopet obdrži v občini' MARTJANCIH. Pristojbina za živino in kramarsko mesto se ne-bode pobirala. Za veliko udeležbo vsi cenjeni trgovci i kramarji se povabijo.
I
i I
1
I
Najlepšo priliko Vam nudi za ŠPARANJE
PREKMURSKI) POSOJILNICA 1
iT v MURSKI SOBOTI	S
ki daja najvišji intereš na
VLOGE!	1
ter jih sprejema v Cerkveni ulici (pisarna g. dr. Škerlaka)
in v izraelski župniji, (židovski farov) Tu je penez varno naložen in se lahko vsaki

dan dvigne.
IIIHIIHII

J
olcsó árak FIGYELEM!!! jó munka
Kerékpár és fegyvertulajdónosok I
Ha bárminemű javításra van szükségük ugy forduljanak bizalommal:
E. CERVÉK
Mechanikus fegyvermester műhelyébe
murska sobota
Qlávni trg Cipót röföskereskedö ur udvarában.
Szakmába vágó mindennemű munkát a legjutányossab-ban vállalom.
U J! Kerépár vázak emailirozása (J J |
A összes kerékpár alkatrészek állandón raktáron, használt jó karban lévő kerékpárok kaphatók. Régi vázákat, hasnzált kerékpárokat a legmagasabb árban veszek. A n. é. közönség becses pártfogását kéri
E. ČERVEK
HIRDESSEN a
MŐRSZKA KRAJINÁ-ban