PoSin?na plagana v gotovlal. Kéziratok, í. melyek nem adatnék v;s?ze ide küldendők : „MURAVIDÉK" szerkes tősége Murska Sobota, Aíexandruva c. :-: :-: 202, szám. : : :-: B3 83 SS Postatakarék számla száma 12980. rg sTss Laptulajdonos: K Ü H Á R ISTVÁN. gazdasági és társadalmi hetilap, Ara 1.25 Din. Megjelenik minden vasárnap, Előfizetési ára negyedévre belföldön !5 Dinár, külföldre 18 Din. Amerikába 20 Din. iilr dstési ár □ cm.-ként: szövegközt és nyilttér 150 Dinár, rendes 1.— Din., apróhirdetés 000 Din. és az Illeték. Többszörinél engedmény. VI. Evf. Murska Sobota, december 4> 46. Szám. Mégis egy lépés a helyes gondolkozás felé. Már-már azt hitte ugye, hogy a nemzeti kisebbségben lévőknek el keli végleg veszni a többség karmain, koldusbotra kell jutniok és végleg kiveszni. A tettek és a jelek valóbon ilyen perspektívákat adtak. Ámde most 8—9 év után amikor azok egy nagy részét már a végleges bé'Szükség van a barátságra, a többség és a kisebbség közötte. „Az erszág konszolidálása csakis a kisebbségekkel való teljes megegyezéssel lehetséges. Csakis egy megegyezés biztosithatja azt a nyugalmat, melyre az országnak feltétlenül szüksége van". .Ebből a szempontból kiindulva nemcsak a törvények utján, hanem viselkedésünkkel is bizonyságot fogunk tenni arról, hogy feltétlen barátságot akarunk a kisebbséggel kötni". (Igy kellett volna 8-9 év előtt gondolkozni, de nemcsak a románoknak, . . . mennyi fájó szivet kellett volna már akkor enyhíteni! Hány ilyen martaléknak odadobott halt meg azóta 1) »Hogy történtek hibák ? Ez meglehet*. (Itt nem teljes a beismerés ; pedig ez már bizalmatlanságot szül.) „Objektív megállapítással ezt el kell ismernem. De ezt is meg kell állapitanom, hogy mindkét oldalon kölcsönösen történtek hibák". (Keressék a magját, hogy miért és mifélék voltak a hibák? Érthető, hogy észnélkül és szótlanul senki sem fogja odaadni vagyonát (földosztás), hivatalát (állásfosztások), szabadságát (meg nem mondott letartőztatási okok). A görény megjelenése, ha nem is akar támadni, a veszélyt sejtő állat pld.: baromfi védekező állásba helyezkedik, ellenkezni fog. Ez az ellenkezés nem a baromfi hibája I Ez természetes következménye minden már külsőleg észrevehető vagy gyanítható kegyetlen fellépésnek. Uram 1 Rossz volt a politikájuk, 8 évig nem értettek hozzá ? Nem tudták csak most, hogy amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten? Nem tudtak a kinzó kilakoltatások, lakás rekvirálások helyett egy-egy városban pár nagy házat építeni? Mitt kellett törődni azzal a semmi értelmű aprósággal (vagy tán szemfényvesztegetéssel, hogy a határ megállapító bizottság lássa a >nagy lelkesedést* ?), hogy csak magyarul és németül voltak a címerek a házakon .... csak románul szabad lenni 1 No meg azzal a »csak románul beszéljetekc-kel ? Mi hasznot hozott a románoknak, hogy a magyarul vagy németül érthetően beszélő román hivatalnok felsőbb parancsra vagy nyakasságból a román nyelvet nem értövei is csat románul akart beszélni ? Kérem a tisztelt pártatlanul gondolkozó a világot ismerő Olvasót: Nem-e kínzás ez? Nem-e az elmaradottságnak biztos jele? Nem-e egy barátságos együttlétnek kerékkötője az ilyen tettek és kívánságok ? Az ilyen fanatikus soviniszták a harctérre valók, de nem egy nemzeti kisebbség szeretetének elnyerésére. Román vezető uraim ! Messze el vannak maradva, a helyes politikai célt elérni kiváaó „emberekkel való bánásmód" ismeretétől 1 Katonai szekerek, bakkancsok, menték, olvasó terem berendezések magyar német könyvek, hangszerek elvételével, megfélemlítésekkel, terrorral soha ezt a célt, ami önöknek kellett volna akkor és kell, mint látják ma, elérni nem lehet. Hagytak volna mindenkit és mindent a maga helyén, a saját hivatalában, állásában, fizették volna azonnal a hivatatalnokokat, ha tudnak románul, ha nem. Közelítették volna meg őket és a bennlakókat fehér kenyérrel a kezükben idősebb nyugodtabb vérmérsékletű intelligens ember ismerő emberekkel, akik a kisebbség nyelvén beszéltek volna a bennlakókkal; mennyire másképen ment volna minden, vagyis magától ment volna, akkor nem kellene ma »biza!omfól«, „lojalitásról" beszélgetni, azt »kérní* (mert „kívánni", már hibás politika) akkor egyáltalán „nemzeti kisebbségek" nem lennének, e kifejezés ismeretien fogalom lenne . . .) Aztán igy folytatja Duca : > Voltak hibák a mi részünkről az kétségtelen, de voltak hibák ez önök részéről is és most is vannak,* (kutassák fel a magját, hogy miért? é3 meglássák az adjon Isten milyen voltában rejlik.) >ezért kénytelen vagyok leszögezni, hogy hibás taktika (?) az, mikor minket a kissebb-ségek azzal vádolnak, hogy szándékosan visszük mellék vágáoyra a kisebbségi kérdést.* (Szabad humánus embereknél az ilyen létkérdést 8 évig félre tenni ? Hányszor kellett volna a „müveit Európának" aki mesterségesen létesítette e megkínzanrió kisebbséget 8 év óta behatóan megtárgyaló! és se gíteni rajtuk? A lapok többször hozták most és no most lesz segítve a hibájukon kívül bajba került káros családapákon, tanulni vágyó gyermekein. Mindannyiszor levonatott a napirendről. Ez okvetlenül szándékosan történt I) ,Á mi szándékunkat a kisebbségek tapasztalhatták abban a szabadságban, melyben mi őket részesítettük és abban a módban, ahogy velük mindig tárgyaltunk az iskolakérdésről, az egyházi kérdésről és egyéb'ügyekről. Törvényeinkben nem létezik egyetlen szó sem, egyetlen szakasz sem, hogy mi a kisebbséggel barátságban, testvériessen nem kívánnunk bánni. Hogy még vannak és lesznek kérdések, melyek megoldásra várnak, az természetes. Egyesek a törvényes úthoz vannak kötve, mások a pénzügyi helyzettől függnek, ezt is elismerjük. De még egyszer leszögezem, hogy nem lehet reánk bizonyítani azt, hogy szándékosan nem foglalkozunk a kisebbségi kérdéssel." (Ha a kisebbséget elejétől fogra úgy akarták volna ellátni, ahogy azt az igazság és a rend, a felebaráti szeretet, a huroánosság megkívánja, akkor nem szabadna lenni ma, 8 év után, olyan családapának és más embernek, akitől a kenyerét adó állását, hivatalát, ok nélkül elvették, a megélhetést teljesen lehetetlenné tették, és ennek qnasi ellenértéke gyanánt, hor-ribilel havi 30 dinár értékű lei összeget adnak, nyugdíj cimén.) Azután igy folytatja: »Kérdem itt, mit jelentett Hans Ottó Rothnak és Willer Józsefnek egyik mondata, amellyel azt állították, hogy a kisebbségi kérdés máig is megoldatlanul maradt és igazságtalanul maradt megoldatlanul? Uraim I Amiüt látják mi önöktől csak két dolgot akarank: lojalitást és bizalmat." (Miniszter Ürl Ehhez más emberek kellettek volna akkor. 8 év előtt, és most is, vezetőknek. Olyanok, akik a bennlakókkal megszerettetik magukat, akik a bennlakók állásait el nem veszik, akik nem utasítják ki a bennlakókat, akik uem csinálnak cév-vegyelemzést, nem fejtenek ki terrort, akik panaszra nem adnak alkalmat, ekik a bennlakókat meghagyják nyelvükben, vallásukban, szokásaikban, muzsikájukban, akik a bennlakók segítségére jöttek volna és nyelvre és vallásra való tekintet nélkül a legigazságosabban vezették, tanították volna a reaktívált hivatalnokokat is kellő megértéssel, jóakarattal, l-l a hivatalos nyelvet ismerő segéderő beillesztésével, akkor a verkli zökkenés nélkül ment volna és mindenki megelégedett lett voloa, akkor ma nem kellene kérai bizalmat és lojalitást és félni ettől, ha szavazásra kerül a sor, korteskedni kell. A jó bornak nem kell cégér!) Duca igy végzi mea culpáját: „Szeretném hinni és* ezt őszintén megmondom, hogy a lojalitást tapasztaltuk már az önök részéről. Kérem önöket, hogy legyenek hozzánk bizalommal is. Ha eit a bizfilmat is megkapjuk, a lojalitás a bizalommal párosulva önmagától megfogja oldani a kisebbségi kérdést." (Jó uram I Ez igaz. Gondoskodjék arról, hogy a 3 féle nyugdíjazási mód (tudom is én törvény, v. rendelet) töröltessék. Adják vissza mindenkinek a hivatalát, a kenyerét, tegyék abba az anyagi helyzetbe, amelyben volt. Adjanak a friss hivatalnok melié pár évre segítséget, aki a nyelvet ismeri, aki bevezeti az eddig megfosztotta! az ujabbi dolgokba, térítse meg az eddig okozott károkat. Adjon 8—10 éven át ingyenes tanítást a hivatalos nyelv elsajátítására. Adjon a 8 év óta anyagi jó helyzetüktől megfosztott szülők gyermekeinek módot tanulmányaik folytatására. Adjon ki minden törvényt, rendeletet ó'y nyelven Í3, (szerb, szlovén, magyar, német, vend stb.) hogy azt mindenki megérthesse. Adjon a magyarnak magyar, a németnek német, a románnak román, a vendnek vend iskolát, egyesületeket, öaképző-és zene köröket, stb. Adja meg mindenkinek azt, amit szive és az igazság kiván, akkor 8- 10 év múlva mindenki tud a hivatalos nyelven beszélni, mindenki bizalommal és szeretettel lesz az uj hazája és s bevándorolt idegenek iránt. Persze, hogy ez áldozatokkal jár. Nem lehet ingyen vagy éppen nagy megadóztatással vagy megaláztatással bizalmat gerjeszteni, sze etetet ébreszteni egy akaratán kivül, más fennhatósága alá kényszerített terület lakóiban, a bennlakókban. Próbálja meg, mert nem tárhatja meg, mig mindezek kihalnak. Ha van jó lelke, ezek tengődését nem nézheti tovább. KRAJCSICS LÁSZLÓ. gőtét erdő. Sötét ez az erdő: (eltévedtem ber.ne) Talán csak meghalni jövök ki belőle? Errefelé, nálunk; sok az éhes farkas, Mert kevés a bárány, >pásztoris ludas* Az öreg számadó, egykedvűen nézi, Betyár a jószágot, a hogyan fecsérli. Elaggctt a gazda: akié az erdő, Senki se hallgat rá, itt minden veszendő! Ebben az erdőben elárvultan járok, Elment, ki velem volt, s nem jön, [kire várok. A nagy, Mindentudó feleljen meg érte Azért, ki a sorsot imigyen rátnmérte: Nappal ezer tövis sebzi föl az arcom I Farkas üvöltésre ébredek, ha alszom. Csak£csupáa tengődök, „gyökérín* és [, vízen" A hust a farkasok eleszik előlem I Talán ki se birnám igy én már sokáig De gyérül az erdő: s amott; már világlik Fejszét ésffürészet hoztak az emberek : — Ki fogják; irtani ezt a rengeteget I Élet cél. Ha a bor és vér frigyre lépnek . . . A szerelmes apa bűnhődik. A pokol fejedelme az apa vérét méreggel keveri, ez gyilkot lövel, Az anya vérébe ... és az újszülött bűnhődik . . . ! Lább3l sem léphet a földre, Már szárnyakkal száll a menybe, Mert idő előtt jött; Mert holtan jött a földre — Igy lett angyal belőle!) Ha azért vagyunk a földön, Hogy az urat megismerjük: Vajion akik az anya méhből mennek [az égbe Azok, mikor ismerik meg az Urat ? HÍREK. — Puconci. Nálunk az utóbbi hetek elég élénken teltek el. Eltekintve attól, hogy az elmúlt vasárnap korcsma megnyitó mulatsága egy kis vidámsággal megfűszerezte az élet keserű, voltát, forgalom, községi vátesztások, gazdasági tanfolyamok stb , mely ismét, mint rég«n, központi jelleget ölt: változatossá teszik az életet Puconcin. F. hó 13.-án kellett volna a választásoknak lefolynia, ck1 miután csak egy radikális lista volt, a választás elmaradt. Az egyetlen lista jelöltjei Kühár István Jákob, Kühár Ferenc Goszlar, Pavlics 1 án, Mőrec Iván ifj., Ssocsics István, Frankó Ferenc kovács és Kühár Sándor volt bíró lettek mint képviselőtestületi tagok megerősítve. Rá egy héfre, 20.-án ült össze az uj képviselőtestület, hogy bíráját megválassza. Községibirónsk egyhangúlag Kühár István Jákob, géptulajdonos lett megválasztva. Az uj képviselőtestületbe az első űlésról lemaradt Kühár Sándor volt biró helyébe Kühár Kálmán B;ncák első helyettes hivatott be. Az eskütétel már megtörtént, a hivatal átvétel a legközelebbi napokban lesz. — Földmives gazdasz-szonyi tanfolyam is itt végzi hálada-tos r.yolc hetes munkáját. A komoly résztvevők csak hálával emlékeznek meg erről az intézményről, a felnőtt egyének, ;tkik annak pregrammját figyelemmel kisérik, szorgos tevékenykedés látnak, ugy nyilatkoznak, hogy a falu jő-ő gazdasszonyainak csak ily tanfolyamból szabadna kikerüiniök. Vannak lányok, kik a tanfolyam látogatóit gúnyos szavakkal illetik, de ez csak hiányzó műveltség bizonyítéka, s jele annak, hogy rájuk méginkább ráférne eme tanfolyam látogatása. — Gazdasági tanfolypm szerdán nyilrtt meg, mely a serdiiltebb földmives fiatalság gazdasági oktatását van hivatva előmozdítani. Tanácsos lenne, hogy a szülők ne mulasszák el fiakat mind a tanfolyamra küldeni. A már a mult évben kérvényezett postánkra való te- i lefon bevezetés rövid időn belül kezdetét veszi. Az erre szükséges összeg már a póstaigazgatósághoz beküldetett." A beszerelés a Maribcr-R'gasev-cei vonal kiépítése előtt fog meg történni. — Gazdasági egyesület m. szobotai fiókja, a tagsági dijak beszedésére, már széjjel küldte megbiz ttainak a tagnévjegyzékeket és nyugtákat, melynek kapcsán felszólítja őket, hogy a tagsági dijakat f. év dec. 15.-ig nz .egyesüld fiókjához juttassák. — Legújabb! megáliaprdás szerint, az egyesületi központ az egyl. fíók'ának raktárába különféle gazdasági gépeket ad, melyek az egyesület tagjainak kedvezményes áron fognak eladatni. — A m. szobotai gimnázium 5. osztálya f. év december 5.-én, 7. osztálya pedig 1928. január l.-jével, mint nyilvános jogú magán osztályok, megnyílnak. Minden tanuld tehát, ki tanulmányát csakis az 5. osztály beszüntetése miatt hagyta ebba, mert máshová iskolába menni tehetsége nem volt, — jelentkezzék a gimnázium igazgatóságánál felvételre. Éppúgy azok is, kik a 7. osztály beszüntetése miatt voltak kénytelenek más intézetnél beiratkozni- A jövő félévi tanulmányaikat itt folytathatják, ha kellő időben jelentkeznek. Költségmegtakarítást tekintetbe véve, a m. szobotai gimnáziumnak főgimnáziummá való kifejlesztése, Prekmurjének sokat jelent. Természetes, egyelőre a gimnázium e két osztályának fenntartása a szülök s az adakozó közönségre vár, ami remélhetőleg nem fog nagy akadályokra találni, mert figyelembe vesz-szük M. Szobota ielen köitségvetésé-Rdományozotí lő.000 dináros tételét, amihez egész biztosan szép summával fognak járulni még a kereskedők, iparosok korcsmárosok és külömböző kultur egyesületek adományai, mely-lyel aztán a tanítás znvartalanul f->g haladhatni az iskola év végéig. — M. Szobota — vámhivatal nélkül. Ismeretes, hegy a pénzügyminiszter, a m. szobótai vámhivatalt beszüntette, s hivatalaokait más vámhivatalokhoz osztotta be. Az elvámolás ezután Ausztriából jövő II -od resdii árukra Gederovcin, Cankován illetve R'^ga-Sovcin, I.-rendü áru'fera (selyem, szövött és vegyészi) pedig Mariborban Magyarországból jövőre pedig Kotori, illet/e Zagrebban lesz. Nesze Prek-murec, most járj pár nspig árud után-Ha kétszáz dinárodba kerül az áru, ötszázat vígan elkölthetsz utazásra, vagy pedig más vámtétel szerint nyirbálnak meg. — Dramatiőni odsek Sok. dr. v Murski Soboti, ponivi na splcáno zel-jo na praznik 8. decembra 1927. z zaSetkom ob pol 3 uri popeldne v dvorani gospoda D ttricb-a „REVÍEK ANDREJÍEK" ljudska igra s petjem v 5. dejanjih, ki se je prvií igrala v Murski Soboti dne 27. X. 1»27. z velikim uspehom. Igra „Revíek And- * rejCek je ze precej stara in povsod zelo priljubljena. Ima tudi vse last-nosti, da se vsakemu priljubi in prikupi. B^gato dejanje, resni prizori, kotnií-ne scene za zabavo in smeh, m'ada Ijubezen, trplenje starih onemoglih hlapcov, malo mesCsoske epizode, petje in pouk v nepresiljeni besedi, vse to dela igro priljubljeno. Dejanjá se da osredotoíiti v sledefe prvine: Ljubezni domaőe hőere „Mariőke" s hlapcem »France<-tom se opira oőe „Hrastar* gre celo tako daleő, da pozene »Mariíko< po noői — med bliskom in gromom — íz htáe — na-zsdnje pa le privoli, primoran po sili razmer — v zakón. Sestra „Mariiké" lepa »Ana«, ki je porcőena z gostiinlöarjem „Kcrbarjem", se pa zaljubi v mestnega ákrica „Dornika" ; „MariCka" hoőe pornagati sestri, vza-me greh »Ane« na se in trpi po ne-dolínem. „Janezon Zlobec" bi rad poroöil ,Msri£ko" in „Ano", a mu povsod izpodleti. „Revőek Andrej-Cek" je pa zunanja vez med vsem, kar se dogaja. Poleg teh prvin imamo §e epizode (bebastega »Janezat, za-spane „Nosanke", divjega lovea i. t. d. vse kakor v zivljenju — tako, da je dejanje igre res zelo bogato in da pride mladi in stari, veseli in zalosni svet pri njej na svoj raíun. Oseb nastopa v igri 21 ; deianja so slede-Ca: 1. dej. pred hiáo zupana Hras-tarj.a; 2. dej. na preji pri Hrastar-ju; 3. dej. v gostilni pri >Kcrbar;u« ; 4. dej. kot prvo; 5. dej. na planini pri „Hudem breznu". — Da si bodo mogli ogledati to lepő igro tudi oko-liísni, smo se odloíili, da igramo isto popoline in sicer pri zelo zniíanih cenah. Vstopnice se dobijo od 3. decembra 1927. naprej v trgovini g. Höhri (poleg Prekmurske banké). — Az országos főrabbi Dr. Alkalay Murska Sobotára iön. December 11.-én az SHS. királyság országos főrabbija Dr. Alkalay Izsák M. Sobotára jön az itteni izr. hitközség és a rabbi látogatására. A nagy vendég hivatali minőségben jelenik meg és a hatóságok küldöttségeit fogadja. Az izraelita egyházfő fogadására nagy előkészületek folynak a hitközségben. December 8.-án a főrabbi Varazd vendéga, ahol nagy ünnepségek lesznek. Az illustris egyházfő, látogatása nagy kitüntetés az itteni egyházra nézve. — Pernár Drt. megütötiék a parlamentbea. A múltkoriban a parlamentnek zajos ülése volt, mert a beogradi rendőrségi fogházban uralkodó állapotot tették szóvá a képviselők. A heves vihar közben a radikális és demokrata képviselők közül többen rátámadtak a Radics párti Drljevicsre s eközben Dr. Pernárt valaki véletlenül megütötte. Dr. Pernár ezért megharagudott s az illetőt nagy mérgesen kikergette a parlament tanácskozó terméből. — Merénylet a bécsi polgármester ellen. Szombaton délután Seitz dr. bécsi polgármester ellen revolveres merényletet követtek el. A polgármester egy korcsolya pálya megnyitására jött, s mikor autóiába beszállt, Strobinger Richárd huszonhárom éves elektrotechnikus a német néppárt tagja háromszor rálőtt revolverrel. A gólyok célt tévesztettek, a merénylőt a rendőrség letartóztatta. — Mozisztrájk az egész országban. E hó 28-án az ország összes mozijaiban szünet volt. »Az elviselhetetlen adóterhek miatt zárvm. Ez a felirás fogadta a közönséget. Ha ennek sem lesz hatása, akkor végleg lezárják a mozikat, mert a tulajdonosok a terheket fizetni nem bírják. — Két repülőgép összeütközött. Szp-rajeióbdl jelentik: Raji vra, a második repülő ezred repülőterén gyakorist volt. Vagy kétszáz méter magasságban két repülőgép a pilóták vigyázatlansága folytán összeütkilzött s a gépek felrobbantak s egyetlen lángtengerré váltak, A gépek pár perc alatt elégtek. A két pilóta: Normolt hadnagy és egy közlegény azonnal meghaltak, míg Qavramovics őrmester és egy mechanikus oly súlyos sebeket szenvedtek, hogy felgyógyulásukhoz semmi remény nincsen. — Szerelmi dráma három halottal. Nem régen Grscianicá-ba került egy csinos Stucsek Mi-la nevü pincér leány. Csakhamar sok udvarlója akadt, többek között Popo Avram kereskedő és Gradacsevics Izmaii banktisztviselő. A két férfi féltékenykedett a leány miatt s emiatt véres kimenetelű szerencsétlenség történt a három egyén között. A leány egy alkalommal az utcán a banktisztviselővel sétált, mindőn előttük termett Popo Avram, ki féltékenységében szóváltásba elegyedett velük. Ennek folyamán Popo revolvert rántott elő, lelőtte a leányt és ellenfelét, majd ön magát lőtte agyon. Mind hárman azonnal meghaltak. — Egy örült közkatona rálőtt alhadnagyára. Budapesten a Lehel utcai utász laktanyában egy őrült közkstona az emeleti ablakhói háromszor iőtt az udvaron levő alhadnagyán-). Mkor látta, hogy lövései nem találtak, magát lőtte agyon. — Lelőttek két csendőrt. Mult számunkban megírtuk, hogy a bihácsi fogházból megszökött négy halálra itélt fegyenc. Azóta erdőkben kóborolnak e rablók s onnan járnak be a falvakba maguknak élelmet rabolni. Igy behatoltak Majkics Japra községben Grubor Jován tanitóhoz, a házból minden pénzt és értéktárgyat, valamint élelmiszert elvittek a tanítót és családját megverték. Majd este a községben rájukakadt egy csendőrjárőr. A haramiák közül egy jelentkezett a börtön igazgatóságánál. Ezt ismét vasra verték és lezárták. A többieket erős csendőr osztagok üldözik. — Véletlenül agyon lőtte a barátját. Szél György 19 éves műegyetemi hallgató Budapesten vendégül látta barátját Szécsi Gyula gépészmérnököt, ki vele egykorú volt. Egy revolvert nézegettek, amely Szél kezében véletlenül elsült és Szécsi hasába fúródott a golyó, Szécsit kórházba vitték, Szélt a rendőrség- vette őrizetbe. Megáltapitást nyert, hogy balesetről van szó. I n N0| pnmi jK I | v MURSKI SOBOTI = piiBHIIHIimBl -j. V NEDELJO 4. decembra | popoldne ob 3, zveőer cb 8 uri g iVjestice i I | inkvizicijej | Film kakvoga ne pamti film- ! Z ska povijest! Jedini i prvi 5 Isvoje vrsti! Sudjeluje 401 najistaknutujih glumaca | 1 svijeta. = g^Il^SIIB^IIHHIIBESg | VSTOPNINA: Gornje loze S 12 Din., spodnje loze 10 Din. in II. prostor 5 Din. s Lastnik kina GUSTAV DITTRICH. II I J — Risztics újból megkísérli az 0ceá"n átrepülését. Dessaból irják: Risztics János magyar pilóta, aki a Junkers müvek szolgálatában áll, ismét megkísérli az Óceán átrepülését. Ezen okból elutazott az Azori szigetekre, hogy a Lohse pilótával ott veszteglő Junkers repülőgéppel felkészüljön az óceáni útra. Hogy mikor indulnak el, még nem bizonyos. — Acélházak. Berlinből irják: A bo-huni acél müvek berendezkednek acélházak nagy arányú építkezésére. Most készülnek 3-4-5 szobás acélházak, a melyeknek ára 6-8 illetve 10000 márka lesz. Mostf 1500 acélházat öntenek. — Földkörül repülőgépen. Kopenhá-gábói irják: Ben Balchen híres norvég repülő, aki Byrd kapitányt északsarki utján, majd oceáai repülésén kisérte, a jövő évben körül akarja repülni a földet. Már most keresi a leszállási helyeket s úgy számítja, hogy tizenegy nap alatt megteszi utiát — Rendszeres légi forgalom Newyork és London között. Newyorkból írják : Egy _ amerikai társaság rendes légi expréss forgalmat akar létesíteni Newyork és London között. A repülőgépek az utat harmincöt óra alatt tennék meg nyolc leszállással. Ugy tervezik, hogy az óceánon hat hajó állomá-sozaa arányos távolságokban S a repülőgépek ezeken megszakíthatnák ut-jukat. Ebhez a tervhez sok reményt fűznek és teljes sikert várrak. — Gyermekrontó iskolaigazgató. "Szörnyű váddal terhelve állott a sombori törvényszék előtt Dobrievics Mihály, a Kulai polgári leányiskola igazgatója. Azzal volt vádolva, h>gy a reá bizott leány növendékeket erkölcsileg megrontotta s ezt a rettentő bünt számos eset-tentő büat sőámos esetben követte el. Negyvenegy deákleány vonult fel a tárgyalásra, flkik szemébe mondták az igazgatónak a szörnyű vádat. Az igazgató azzal védekezett, hogy ő politikai hajsza áldozat r, mivel ő valódi szerb nemzetiségű. A törvényszék semmiféle mentőkörülrréayt nem tudott találni s ez igazgatót a legnagyobb büntetéssel tizenkét évi fegyházzal és tiz évi hivatal vesztéssel sújtotta. Vádlott az elnök kérdésére mosolyogva kijelentette: *fe-lebbezek a királyig.* — Világ körül utazó német turisták halála. Két német turista Btuchtálból elindult a Dunán (gy kis kaucsukcsó-nakon, világ körüli útra. Konstanráoá! a Fekete tenger partján megtalálták most holttesteiket. Valószínű, hogy a nagy viharban a csónak felborult s ők a tengerben lelték halálukat. — Noviszádon vissza akarják helyezn' a nyugdíjas tisztviselőket- Noviszádon az uj tiszviselő választáskor fd akarják használni az alkalmat arra, hogy a nyugdíjazott munkabíró tisztviselőket vissza helyezik állásaikba. Ezek a tisztviselők javarészben politikai okokból lettek nyugdíjazva s ió része kipróbált munkaerő. Noviszad város évente másfélmillió dinárt költ nyugdíjra s igy ez a nagy teher tétel is csökkenne, viszont a város ismét kitűnő munkaerőkhöz jutna. — Védekezés a spanyolnátha ellen. Dr. Besarovics karlsbádban élő jugo-goszláv orvos feltalált egy szert, mely kitűnő védő szer a spanyolnátha ellen. Dr. Besarovics felfedezését a világ összes államaiban Griposan név alatt védjegyeztette. Az orvos most itthon van Jugoszláviában s előadásokat tart e védő anyagról. Már sok orvostanár kipróbálta e szert s más járványos betegségek : mint sarlach, difteria, kanyaró, járványos agyhártya gyuladás esetében is kitűnőnek találták. A szer egy orrkenőcs, mely az orr nyákhártyáit fertőtleníti s meggátolja az orron át való megbetegedést. — Egy titkos Óceán repülő. Newyork-ból irják: Halfax táján egy repülőgépet láttak szállni Amerika felé. Mivel most semmiféle repülő kísérletről nincs híradás, igy az a vélemény, hogy valamely pilóta titokban, meglepetésszerűen akarja átrepülni az cceáat. Most kíváncsian várják Amerikában a esemény kifejlődését. — Nagy földrengés Dél-Amerikában. Sanjagóból jelentik: Sanjagóban, Val-paraisoban és Chile egé3z északi részében erős földrengés volt, mely némely helyen tizenöt percig is tartott. A kár egyébként nagy, de emberélet pusztulásáról eddig nem tudósítanak. — Hajókatasztrófa Bombái előtt. A Tukaran gőzös, mely parti forgalmat teljesített, Bombái táján (Indiában) a nagy viharban elsülyedt. Hír szerint százhatvanöt ember elpusztult s csak heten menekültek meg. GAZDÁLKODÁS. Jugoszláv-osztrák kereskedelmi tárgyalások. Az osztrák kereskedelmi delegáció tagjai Beográdba érkeztek s a külügyminisztériumban hosszasan tanácskoztak a jugoszláv delegáció tagjaival. A két ország kiküldöttjei az uj kereskedelmi szerződést fogják, kidolgozni. A két delegáció a legteljesebb egyetértésben dolgozik s remélhetőleg rövid idő alatt elkészítik a szerződést. Jugoszláv-magyar megegyezés. Budapesten befejeződtek azok a tárgyalások, amelyek Jugoszlávia és Magyarország között folytak a magán és közbetételek kicserélésének ügyében. — Jugoszláv részről kijelentették, hogy a magyarok minden tekintetben a legnagyobb előzékenységet tanúsították s a tárgyalások ugy a magán-, mint a közbetétek kiszolgáltatására, valamint a me- gyei vagyon és adósságok felosztására vonatkozóan eredményesen fejeződtek be. A Siavenska Banka pasz-szivja. A zágrebi törvényszéknél mint csődbíróságnál három-ezerkérszáztiz hitelező jelentkezett kétszázmillió követeléssel. A prioritási — elsőbbségi jogot — élvezők száma csekély és ez az összeg csak 6 és fél milliót tenne ki. A második csoport követelése százhuszonkiiencmillió dinár, ezekre csak az első csoport kielégítése után kerül a sor. A szakértők megállapították, hogy a bukást a Tibovljei Szénbánya Részvénytársaság és a bécsi Zentral-europáische Landerbank okozták s azért ezeket 60 milliót kitevő követelésükkel a törvényszék el is utasította. A jövő évi állami kölség-vetés. A pénzügyminiszter beterjesztette az 1928-29 évre szóló pénzügyi törvényt és költségvetés, továbbá az adóegységesítési törvény javaslatot — Az idei költségvetés 288 millió dinárral nagyobb a tavalyinál s a deficit 210 dinár. Ebből 173 millió dinár azon összeg, melyet az önkormányzatoknak utalnak ki a rajuk bízott állami funciók elvégzéséért. — A pénzügyi törvénynek van egy függeléke, mely szerint az állam területén a határtól ötven kilométer méiysében csak a hadügyi és belügyi mininiszte-riumok engedélyével lehet földbirtokot vásárolni. Az uj adótörvény. Az uj adótörvény 1928 január elsején fog életbe lépni. Az adók egyszerűsítve lesznek ugyan, de leszállítva nem lesznek. Minden eddigi adómenttesség megszűnik s 1928 január elsejétől újból kell az megkérni. Három féle egyenes adó van: I. Föld és ház adó; I. Vállalat, üzlet, foglalkozás utáni adó; III. Jááradék és kamatjövedelm adó. Az adó kötelezettség általános. | Jobb, szebb, ol- f |=csóbb és tartósabb= bútort kaphat kézimunkából, H _ mint gyári munkából. Bámu- ™ g..................... 1 Fiiszár Józsefi müeszifílosnál bútort kaphat kézimunkából, mint gyári munkából. Bámulatos olcsón, ízléses kivitelben, legmodernebb bútor állandóan raktáron. Megtekinthető minden vételkényszer nélkül NEMEC JÁNOS kereskedésében és a készítőnél, rnüeszí&losnát 5 Murska Sobotán. Ü Nem kell gyári bútor, ez szebb, olcsóbb és tartósabb ! Kész érc, kemény- és puha fa koporsók álhndóan raktáron. IIIBHilHil I I I i KERESKEDELEM. ÁF1£ S LJUBLJANA december 2. 100 kg. Buza Dia. 29Ü—305 » > Rozs > 300— > » Zab » 225— » » Kukorica > 200—225 * » Köles > 225— » » Hajdina » 850— > > Széna * 50—60 » » Bab cseres.» 450 — 500 t » vegyes bab» 350— i » Krumpli » 75—100 » » Lenmag » 370—380 » » Lóhermag » 1800—1900 BENKO: december 2. 1 kg. ML II. I- prima Bika 7-— 8"— 9 - 10 — Üsző 1 7-— 7-50 8-50 91— Tehén [S 4.— 5 — V- 8 - Borju j —.--.— 10-— 12 - Sertés......17— 1750 Zsír I-a ..........23-— 28 - Vaj..............30- — Szalonna.....—*— 24-— Tojás 1 drb..........1.50 Pénz. 1 Dollár . . . . = Din. 56 70 1 Pengő Budapest . = » 10.— 1 Schil. Bécs . — » 7-9* 1 Kor. Praga . . = » 16. 1 Líra.....= » 2-46 Zürichben 100 Din = 9)35 sírk. Vsakovrsíne sirove köze p u j e po najvisji dnevni ceni Franc Trautmann Murska Sobota ™ Cerkvena ulica 191. | SZNEjÉ i MLADO'ZENCI! Prvle kak szí szpoküpüjete Vase potrebsesine za 'zénitev poglednite v tr-govino A. KIRÁLY M. Sobota, glávni trg, gde je velika záloga i zbéra v ko-rinaj vencov, slarov za szneie, strumfle in vsze drobno biágo kaj sze pri tej prilikaj nüca. Velika záloga 'zenszki krscsákov i rázno traletno i drobno biágo. Szolidna pasztre'zba I Niszike céne I A. KIRÁLY trg. Klobuki perilom in kratkim blagom MURSKA SOBOTA Qlávni trg. Bergerova hisa Iscem pridnega mlinapja. ozenjeuege, za veőji mlin v Prekmurju, za delo na pnjeente. Stanovanje v hi5i. Izvé se v Prekrourskl tlskarni v Murski Soboti. ALLANDÖAN g KAPHATÓK: Szabna kg-ja Din 24-Zsir „ „ 23-28 Háj „ „ 26.-Tőpörtő, kolbász stb. stb. 1 BEN KO mészárszékben I ÍT7URSKA SOBOTA. I vaskereskedő, MURSKA SOBOTA IK8T árusit bámulatos olcsó áron: tűzhelyeket, kályhákat, mezőgazdasági gépeket, Urania Írógépeket, Kayser varógépeket házi valamint ipari célokra. Fényes darabos kőszén állandóan raktáron. 1927, december 6, (Mikulás). Nasr ufékokba3„Yermek Erdösy Barnabás papirJLÍáték üzle" MURSKA SOBOTA a róm. kath. temp !orn mellett.