ÖRSZKA KRAJINA
pszt ven i, po:; iti osni i kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Szhája vszáko nedelo.
irej placsilo: 1 - leta 24., 12., meszecsno 4.. V zviin-tvo 70.. V Ameriko 80 Dinare za edno leto.
Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: 1 /■• évre 24, 1 4 évre 12, I hónapra 4., Külföldre 70 , Amerikába 80 Dinár évente.
Reditelsztvo i opravnistvo Szerkesztöseg és Kiadóhivatal MÁRKISEVCI p. M SOBOTA
Rokopíszi sze eszi posílajo i sze ne vrnéjo. — Kéziratok ideküi-dendők s nem adatnak vissza.
Cejna inseratov za □ cm:
Izjave, posziano, odprta písz-ma 150 , réden veliki 1—.. máli oglász 0 70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt
111
Zgrabte ga!
ejp krívoszodcov, národnoszt
i politika.
Cslovecsanszko obszojenyé moremo aviti taksoj obszoudbi, stera szhája z ra-umlívoga szrdcá. z csís/.toga pogleda i z eresetánoga inislejnya. Tou je poste-yákov szoudba Tej neposténi szoudba, kváraradüvajoucsi szoud, sterim je Boug ;amo za ogrizávanye, za laganye lampe vouro, pa szamo z venkrajivov szoud-ov blátijo drűgoga, csirávno szarni znájo í krivo szoudbo. ali dönok szebéfsztém krívajo, odvrnéjo lűdi szoudbo za nyuve íivice. Tou szo tiszti, steri szo szi példo zéli od varaski touvajov, gda vkrádne , kak nájbole more po ceszti tá bizsí i esi: zgrabte ga, ka naj odvrné od-ébe" policaj szumlívoszt i tak zbizsí.
Skoda je za té presztor, ka ga mo-'mo za~iákse pjszaranye gor ponücati, lezdrzslívo je pa zsé, ka bi sze poednoga — vá csloveka grdosztijo i lazsí, neszrám-oszt i odörjávanya piszáranyi céjlo prejk-urje ravnali moglo. Eden pod szvéto ílo, drűgi pa pod narodnyaka pláscs kriti scséta szebé za poslenoga delati i gda v drűgoga vkej mišico vídivsi kricsi-vu szvojoj tramá nevídita.
Novine szamo od Kiihara, píszárijo tak ak da bi sze okouli toga szvejt obracsao. i míszlite, ka szam jesz tiidi „grehe-ipüsesejnya cedela" ka bi sze oudao!? Csi íte Ví okouli Novin oudali národn.; ideje szvoj bratovszki národ, z pod sifrov A.-podpiszanim i v „Nas Dom" i kri écsíin goszpoudom vréd nemreta prana méne nikaj, ár szam jesz nej követ So, ka bi kaj lehko oudao, ali preobrno, k szte szi vi v toni lehko tál vövzéli. Zdaj szam jesz „nákvéksi magyaron" viipam „mágyarszki i v neszrámnoj lovensesini piszani" liszt vödávati. Sto té krivoszodec i lazslivec csirávno tou rivoszoudbo potrdijo „Novine" 20. mája od„Slov. Krajina" 4 odsztávek :... „Več-rát so prisli tüdi Slovenci od ono stran ure k nam i so se čiiditvali lepoti naga jezika i krasoti nasoj pesmi" ... Zakaj zatn pa te jesz magyaron ? Touvaj vs/.i-driigoga za touvaja má i vam nem-pomágati, csi vasz zdaj vu vkanejnyi ousta csemér mantrá, ka je eden nej iispek, driigi pa nej univerzitetni profesor pousztao, v toj „inteligence zmenküva-pucsoj Jugoszláviji" (vasa mislejnya), stera vain zdaj za toga volo nevidi, za lero szte pa za toga volo v zacsétki elali. I szebé tak scséta kriti, ka ta mené
Hirdetési árak négyzett cm -ként: Nyilttér és hasonlók 150, rendes hirdetés P—., Apró hirdetés 0 70 Din. és az illeték. Többszörinél engedm
za cenfrum posztávlala? Szlabe vere lüdjé da sze v lázsi pláscsa szkrivata, na ineszto ka bi sze - vu znánya pravice -- posztavila pravicsen sztális, tou je hrez méne povedala v öcsi ovim.
Jesz szam .magyaron" - právita vid vá, — záto ka nas sztáriszlovenszki jezik, steri je lejpi i csíszti, „krasen", kultiviram z Mörszkóv Krajinov. Tou ví vszi guesíte, steri szte od drűgi interessov zaszljepljeni. Ali záto, ka tiidi mágyarszki pise té Iíszl? Usztávo (alkotmány) szo Szíovenci i Szrbi naredili, narodni majnsin kontraktus szo delegáti SHS podpiszali, té pa na podlagi tej, do toga pravico inámo. Tüdi i tém trbej znati ravnanye SHS. Szrecsa je edna, ka takse pripoznati i preszouditi je nej na váj dvá zavüpano, nego za tou vrejdne lüdí. Tak sze ne do-szégne národna ideja!
Po taksem je národ, sferi je pri za-szédbi, v teritoriji denésnye kralj. SHS tü nájdeni i eszi zvézani, — drűgoga jezika, zavrzséni. Tii Ví i k vama szlicsni máte za gúcsati, „piszáriti" ali ka bi po vasi vísesnyi zdignila glász prouti tisztoj nerédnoszti, ka v Jugoszláviji miloscso vzsivajoucsi ruszi májo voutom, tej z vel--l<rvga trüda szprávlenim dinárom pa velko dácso placsüvajoucsi vojvodinszki, ma-gyarszko govorécsi drzsavláni pa nej, — tou nej ka bi píszali. 1 gda tak szamo mí za narod pišemo, dobimo iní „magyaron" na ocsí,
Ja, páver sze prebüdjáva, ali csi isz-tino vö povej, záto vam naj ne nede zsao, ár vidvá tüdi znyega zsivéta. Csi pa za páverszki centrum mené vzemeta. me ve-szelí, vsze na szébe vzemem, dönok sze pa ne presztrásim i v pravici idem dale. Csi pa szam kaj zakrívo, mi je soula bíla, Ví pa escse máte csakali, da Vase poli -ticsne isziinszke krivice v dánom vrejineni vsze na szveklo pridejo. Sztáré poüticsne liszice vsze znájo zakriti, jesz pa nescsem, naj zná szvejt, ka je politika navádna szle-parija, stere csi bi nej prejk sou, bi niti nej znao prerazineti. Delate vszi za pávra kouzso, stero pa szkrívate pod rázne larfe, zdaj- pa ka jesz na szvetlo dávam, szte csemerní i me za odávca, za magyarona máte. Vi kricsiíe na méne, naj szvoje za-krijete. znáte pa, ka szte Vi i k vam pri-szpodobni krivi, — nej je sz. Prouti drzsávi ne rovávim, pravico niicam, cam, dúzsnoszt szpunim, té pa me. nihajte na miri, kak jesz vász niham. Ne szhasz-nita szi pa tak nikaj, ár szam nej pod vainim tútorsztvom.
Előfizetések és hirdetések a Prekmurska tiskarnában is felvétetnek.
Olasz védelem a magyar kisebbségeknek.
Ezen cim alatt a „Bácsmegyei Napló", egy még meg nem erősített római jelentést közöl, a mely szerint Bethlen magyar miniszterelnöknek olasz látogatása alkalmából, az olasz miniszterelnök megígérte volna, hogy Olaszország védelmébe veszi ugy a Jugoszláviához, mint Romániához és Csehszlovákiához csatolt magyar kisebbségeket. Olaszország -- a jelentés szerint — igy is tanújelét akarja adni a szoros barátságnak, mert a kisebbségek gazdasági és politikai támogatása szükségessé vált.
Azok a magyarok, kik lojális állampolgárként helyezkedtek az uj állam keretébe, igazán csak maguk érzik leginkább ennek szükségességét. Hogy bármilyen panaszuk elsirása esetén csak „állam ellenes elemnek" titulálják, az absurdum. Csakhogy az ily nyilatkozatok rendesen csak száraz vigaszok, a segítség, a faktum rendszerint elmarad. A magyarság sokkal megelégedettebben nézne a jövőbe, ha nemcsak az ígérgetések, de a beváltott ígéretek ténye attól a kormánytól jönnének, melynek kötelességtudó, lojális polgárai, alárendeltjei, hol mint egyenrangú teremtményei az Istennek, ö nékiik is élni emberhez illően — joguk van.
A mintaszerű vendéglős egyesület, mely nem felel meg hivatásának.
Egy szak, mely csak hatóság folytonos zaklatásának, van ki léve a mely ellensúlyozni akarja az emelkedő terheket és igazságtalanságokat, ezt csak úgy teheti, ha nem egyenként, hanem tömörülve, szervezkedve, egynöletúen lép fel. Hosszú valyudás után, egyes vendéglősök hosszas unszolása és munkája ulán végre a vendéglősök és kávésosk szakegyesülele megalakult, M. Sobotai járás területére. Bár a legszebb remények gondolatába n történt, — sajnos —- már is, a kezdet kezdetjén csalódás éri egyesület tagjait, a fiatal
Az egyesület jó az egyesület kell. De ne feledkezzünk meg arról, hogy benne dolgozni is kell, hogy szakszer munkával az egyesületnek tekintélyt kell .szerezni s tekintélyei befolyást a hatóságnál, tagjai védelmére. Bárhogy is mondaná valaki, hogy az egyesület még kezdő, azért nem lehet még zokon venni ballépéseit, mulasztásait, azt nem irjuk alá. Az egyesület megalakult, fen-áll, vezetősége szabályszerű kötelességének tegyen eleget, az erkölcsi szabályok felhasználásával.
Meg kell állapitanunk, hogy ily tekintetben az egyesület még semmit nem tett. Záróra kihágás, vagy annak meghosszabitása véget még semmi könnyítés, korcsmárosokat érintő egyes tudnivalók sehol sincsenek közölve a tagokkal. Egy hatósági rendelet (szesztilalmi) megvételére az összes korcsmárosok utasítva vannak a hatóságtól. Első eset
volt, hogy egyesületi s mi több választmányi tag meghalt, de nemcsak, hogy az egyesület nem helyezet koszorút a koporsójára, de még hivatalos kiküldöttet sem küldöttet, sem részvétet.
Mint tudjuk, a hatóság kiadott egy akohol-tilalmi rendeletet, mely a szesznek (pálinkának) szombat d. u. 6 órától, hétfő d. e. 11, óráig való kimérését eltiltja. Ezt a rendeletet minden korcsmáros által megvétetni rendelik. Miért nem lép fel ez ellen az egyesület, mikor az egyesület vezetősége olyan kell, hogy legyen, a mely kell, hugy tudja azt, hogy rendeletet a hatóság adja ki, nem pedig, hogy a koicsmáros vegyen magának rendeletet, ha még olyan olcsó is. Nemkülönben talán egész Muravidéken 15 20 korcsmáros sincsen, kinek szeszkimérésre engedély adatott, volna, hát minek akkor megvenni a szesztilalmi rendeletet.
Szakegyesületnek szakszerű vezetőség, meg, fontoltság, hivatalos lapjuk általi állás foglalás és tagok azáltali útbaigazítása, tagok javára való ténykedés, végtisztelet, kedvezmény megadása is kell, nemcsak tétlenkedés és magas diják beszedése, akkor tudni fogjuk miért van egyesület, szervezet. Különben pont a légürben, teher a terhekre.
Szlüzsbena naznanila.
Državna Borza Dela v Murski Soboti
sporoča, da se je zavoda poslužilo od 1. januarja in do 12. maja 1923 10 644 strank in sicer 5317 ddlodajalcev in 5327 delojemalcev. Posredovanj se je izvršilo 1652, uspeh veznaša 3501 in od potovalo je 1794 dalalavcev za polovično ceno po železnici. Iščejo se hlapci, služkinje, kuharice, mesarski, pekovski in küvaSki vajenci. Dela prosijo poljski delavci, kolarski, krojaški in ključ-evnicarski pomočniki.
Nouvo szenye v Bogojini. Pouleg do-szedásnyi dvej szenyi (15. V. i 4. IX.) je minisz-tersztvo dovolilo escse tri zsivinszki in kramarszki szenyov za konye, márho i za drovnijo : za dnéve 15, februar. 20. március, i 15. november. (Okr. glav. štev. 3123.)
Uj jjvásárok Bagonyán. Az eddigi két bagonyai vásár. (15. V. és 4. IX.) melett a kereskedelmi miniszter még három uj nagyvásárt engedélyezett lovak, marhák és apróság részére, kirakodással, még pedig: február 15., március 20. és november 15. napjára. Ezután tehát 5 vásárja lesz Bagonyának. (Ker. főnők 3213 sz. rend.)
Sorozások Muravidék marburgi hadkiegészítőhöz tartozó községekben, következő sorrend szerint tartatnak meg 1923-ban:
Qornja Lendaván: junius 15-én Qornja Lendava, Vidonci, Otovci, Qornji Slaveči, Dolič, Ocinje, Solina, Nuskaova, Rogačevci, Poznanovci.
Junius 16-án.- Kuzdoblanje,'Radovci, Kova-čevci, Motovilci, Dolnji Slaveči, Kramsrovci, Serdica, Sv. Jurij, Kruplivnik, Prosečka vas.
Cankován: junius 18-án Gederovci, Skakovci, Beznovci stari, Krašči, Eukšinci, Pečarovci, Polana, Krog, Tropovci, Murski Petrovci, Lemerje.
i
Junius 19-én Krajna, Cankova, Domajinci, Gerlinci, Večeslavci, Vadarci, Šalamonci, Veščica, Murski Črnči, Sodišinci, Vanča vas.
Junius 20-án Strukovci, Topolovci, Korovci, Ropoča, Gorica, Črnelavci, Satahovci, Petanjci, Borejci, Gradišče, Kupšinci.
Junius 21-én Zenkovci, Beznovci novi, Gornji Črnci. Pužavci, Pertoča, Bodonci, Brezovci, Predanovci, Rankovci, Tišina községek.
G LendavaésCankova községek bírái személyes felelőség terhe mellet utasitattnak, hogy a sorozó-bizottság minden egyes tagja részére megfelefő lakásról, a sorozásnál sükségelt mércéről, helyi-ségről gondoskodjanak. Ugyanekkor lesz megtartva az összeirt fogatok személje is, mely mindig a sorozás elölt eszközöltetik. A sorozás, illetve fogatszemle reggel hét (7) órakor kezdődik, mikor is mindenki pontosan jelenjék meg. (Kerületi főn. 4180/sz. rend.)
Angol vendég M. Sobotában.
Egy keményítő gyár építése kilátásban.
Prekmurjének rég érzett hiánya, hogy a vidéken gyáripar nincs. A vidék lakossága messze idegenbe kénytelen vándorolni, hogy kenyerét megkeresse. Nincs munka alkalom és
TARCA.
i
Akik hamar kijózanodnak.
Irta: ROZWADOWSKl
Penteleynek a drágaköves gyüriik, amelyek mind a tiz ujján ragyogtak, valami keletiesen fényűző vonást adtak. Bolondja volt a régi szép-mivü gyűrűknek és megvolt benne az a hiúság, hogy eoész muzeumát az ujjain viselte, amelyek hosszúak, finoman vékonyak, előkelőek voltak.
Penteley szeretett néha az emberek közé vegyülni, de csak azért, hogy tanulmányozza őket. És a mai nagyvárosi embert leginkább a kávéházban szerette tanulmányozni. Azért járt Penteley kávéházban, különben inkább hajiolt az ember-gyülőletre, mint igen sok ember, aki jó ntódban él, ráér gondolkozni és a pénze révén megismeri az emberek súlyosabb, vagy enyhébb gyarlóságait.
És amikor egyszer Penteley a kávéházban ült, észrevette, hogy egy körülbelül 5 éves, hosszú szőkehaju fiúcska, aki a mamája társaságában volt ott, nem tudja levenni szemét gyűrűs ujjairól. Az apróságnak ugy csillogtak a szemei, mint valami tolvaj szarkának.
Penteley egyet gondolt és a kis fiút, aki nem messze ült tőle, néma jelekkel magához csalogatta. A fiúcska értelmes, bátor gyermek lévén, mégis eleinte gyanakvóan közeledett. Penteley leakasztván óraláncáról egy aranygyűrűt, aranymalacot és átadá a kis fiucskának.
munka lehetőség, mely az embereket ide kösse, pedig az országnak és a vidéknek elsőrendű érdeke, hogy a lakosság otthon szülőföldjén tudja megkeresni kenyerét. Gróf Szapáry László nagybirtokos, kiben mindig meg volt a jó akarat és helyes érzék, hogy kellő időben a nép óhajait és gazdasági szükségletét felismerje, e nehéz viszonyok között is, mikor birtokának nagyrészét az agrárreform velte kezelésbe, elsősorban is arra gondol, hogy a nép baján segítsen. Hatalmas angol összeköttetései révén Londonban egy pénzügyi érdekeltséget hozott össze, melynek figyelmét sikerült ráterelnie a mi vidékünkre. Az angol tőke az egész világon elhelyezést keres és ahol az befektetést talál, annak busás gyümölcseit nem csak az angol tőke élvezi, hanem a lakosság is. Egy keményítő gyár létesítéséről van szó angol érdekeltség bevonásával Murska Sobotában. A vidék talaj viszonyai a keményítő gyártáshoz szükséges nyers anyag elő állítására mindenben meg felelnek. Az eszme már a megvalósítás stádiuma felé közeledik és az angol érdekeltség egyik londoni tagját, egy londoni' gyárost ki is küldte Murska Sobotába, ki itt több napot töltött és megelégedéssel tapasztalta, hogy az eszme megvalósításához szükséges feltételek itt megvannak. Jelentését az angol érdekeltségnek megfogja tenni és hihető, hogy rövid időn belül lerakják a vidék első nagy gyárának alapkövét s remélhetőleg ez a vállalkozási kedv folytatásra is fog találni. Most az érdekelteken és különösen a hatóságon múlik, hogy mekorra jó akaratot és megértést mutatnak egy olyan vállalkozás iránt, mely nem csak az egész vidék de az ország gazdasági fellendülését is van hivatva elő mozdítani. Az ügy részleteire majd ha a kérdés a megoldás stádiumába jut vissza fogunk térni.
30 éven alólíaknak
jogát egy ujabb rendelet eltiltotta, azért az ilyenek mielőbb szolgálják be fegyverüket az engedéllyel együtt. Kivételes esetekben ezek is azért megkaphatják fegyver engedélyt; ha pedig nem kapnák, beszolgáltatott fegyverüket eladhatják, mely azonban mindaddig a ker. főnökségnél marad.
Az anya mindezt alig vette észre, aki egy csomó más nő társaságában ült és beszélgetett. Ezen nők többnyire anyák voltak és a családias kávéházból valóságos gyermekkertet varázsoltak. Zajosan kifújták kicsinyeik orrát, vagy anyásan megpaskolták kacsóikat, ha piszkos dolgokhoz nyúltak a kicsinyek. Az asszonyok az apró-cseprő házi bajaikról, gondjaikról beszélgettek azzal a szaporaszavu, de semmitmondó módon, amelyet köznapi társalgásnak szoknak nevezni. Leplezetlenül nagyokat ásítottak, mint akik nem tartják már nagyon mulatságosnak az életet. Néha egy-egy merengőbb szemű asszony átnézett valamelyik fiatalemberre; talán régi álmai felé révedezett, de a dolognak nem volt folytatása. Az anyák általában otthomasan viselkedtek, gyermekeiket hangosan dorgálták. Néha felkelt egyik-másik és feltűnő sietséggel igyekeztek kicsinyeikkel egy bizonyos irány felé. Penteley lopva nézegette, az anyákat és elgondolkozott.
Amikor a kisgyermek, akit Penteley megajándékozott átadta az anyjának az aranymalacot, a fiatal asszony elpirult. Kisfiára nézett és hangosan, hogy mindenki hallhassa, mondta neki: — Lulu, vidd vissza a bácsinak az arany malacot.
Lulu engedelmesen, bár savanyu arccal sietett vissza a bácsihoz és nyujtá feléje az arany malacot.
Tedd csak el, fiam, — szólt hozzá Penteley hangosan, hogy mindenki hallhassa, tedd el emlékül, a malac szerencsét fog hozni neked.
Visszaküldte a gyermeket és ugy tett, mintha újságolvasásba merülne. Az anyák közt valóságos
pánik támadt. Suttogtak, tanácskoztak. Penteley sejtette, hogy mi lesz a nagy haditanács vége. Mindjárt hallotta is a határozatot: — Menj, Lulu, hamar a bácsihoz és mond hangosan, szépen, »köszönöm«. —
Lulu szótfogadott, az ajándék el volt fogadva.
Kis idő múlva egy férfi érkezett az asszonyok táborába és amint Penteley előtt elment, köszönt neki. Amint az asszonyokhoz ért, ezek rácsaptak mohón, mert tudni szerették volna, hogy ki volt voltakép a jókedvű adakozó, aki Lulut megajándékozta.
A férfi, aki Penteleyt ismerte; nagyon furcsa magyarázatot adhatott az asszonyoknak, mert azok minduntalan feléje tekintgettek. Bizonyára elmondta nekik, hogy gazdag ember.
Penteley mintha hallotta is volna halkan e szót, amely azután következett: És nagy »Don Jüan«. Az anyák azontúl azzal a babonás, tisztelő tekintettel tekintgettek Penteley felé, amit a bűn és gazdagság képei váltanak ki szerény kispolgárok feleségeiből.
És ezek alatt a pillantások alatt Penteley ugy érezte magát, mint akit befödnek jótékony titkok. Hiszen Penteley alapjában véve nyárspolgár szeretett volna lenni, házasodni, gyermekeket nevelni, talán falun is élni. Átkozta az idegeit, amelyek gyakran megkívánták a zenét, má-momort, tobzódást és mindig elhatározta, hogy egyszer csak- véget vet ezeknek az emésztő, költ séges .dolgoknak.
(Folyt, köv.)
GLÁSZI.
HÍREK.
Necslovecsansztva dokáz.
Idpüsztiti scséjo nase delavce od dela nouve zseležnice M. Sobota—Ormož.
Nemogoucsno nam je vörvati, ali z kompe-intne sztráni szmo tou zvedli, ka na toj zse-snici, stera má námen naso vérsztveno zadü-eno krajino oszloboditi í na rédni capás pridati, tüdi i našim netrüdavnim delavcom szlüzs iti, odpovedati scséjo delo vszém delavcom za Dszlani pri zidanyi nouve proge M. Sobota— Unož. Vzrok je: „menkanye denára" (»nima are«)!
Neiscsemo zroka, tüdi nej — pri tom roki r— gde szo zmenkali pejnezi, ali edno loremo pripoznati, ali szo zmenkali pri drzsávi, li pri podjednikaj (vállalkozó) je neszrámno tcslovecsansztvo . Ali tak mámo toust po takem, ka de tá zseleznica rejszan odszlobodjenyé ase vérsztvene zadüsenoszti! Ali szi tak more las delavec zagvüsati krüha szlüzs tiidi pri rzsávi ? Csi bi delavci tou znali, bi szi po-izkali drűgo delo, kama do pa zdaj sli i sto yim tou škodo povrné, csi je tak isztina. Prouti iksemi apeliramo na nase poszlance, naj pre-itijo tou necslovecsansztvo !
Zselezne dvajszeti fillerszke pejneze
je postno, ministersztvo z narédbov br. 26.809 od 4. V. 1923. prepovedala szprejéti na postaj, steri je pa doszegamao zednácseni biio z nouvimi 5 parami. Morebitne pritozsbe toj narédbi naj sze poslejo general, inspekt. min. Financ v Beograd. (Pritozsbe od pojedini nede, ár té nedo mogle misi zgriszti, ali zsalosztno je, ka sze takse narédbe tüdi lehko vödájo. Csi stoj vérsz-tvo herba, dúg tiidi more placsüvati - ! Red.)
Angliski goúszt v M. Soboti. Té dni
sze je tü midüo eden angliski fabrikant, steri je poglédno imánye grofa Szapáryja, i naso krajino szploj, csi tak kabi prilicsna bila vú nyé legi i noúvi za materiái, potreben za fabriko stérke. Tomi goszpoúdi sze je vsze povidlo i kak sze je izjávo, v krátkem de posztávlena tá fabrika v M. Soboti na imányi gr. Szaparyja.— Edno sztáro zselejnye bi sze sztém szpúnilo na radoszt nase krajine i nyé národa, szamo naj tüdi i oblászti májo dobrovolou do zvrsítvi toga na-kanenya.
Szociológia a gyakorlatban. Bár hihetetlenül, de mértékadó körökből ugy értesülünk, g\ a M. Sobota- Ormoži újonnan épülő va-sutivonal munkáját „elfogyott a fedezet" („nima e«) cim alatt be akarják szüntetni s a munkásokat elbocsátani. Nem keressük hol a hiba, de az már mégis nem emberséges eljárás. Hogy gondolhatunk hát arra, hogy rövidesen megme-iküldünk gazdasági összeroppanásunk elől ? ki kárpótolja azt a munkást, ki itt vélte meg-eresni egész évi kenyerét s elszalasztott más lunkaalkalmat? Ez nem socialis érzék, ez nem emokrácía ! Mielőtt ez ténnyé válnék, felhívjuk rre t. képviselőink figyelmét!
Borkiállítás M. Sobotaban. Megbízható elyről értesülünk, hogy a legközelebbi hetek-ien a Luttembergi borászati kerület szőllős-[azdái M. Sobotában borkiállítást rendeznek. A iállitás célja e borvidék borainak vidékünkül való megismertetése, mely eddig job-lára magyar borvidékekhez volt szokva.
A korcsmai verekedés ára. Mint annakidején megírtuk, Kolossáné fia Könnye tišinai akós, az ottani korcsmában súlyosan megszur-egy Serüga János nevü gazdalegényt. Ezen lettéért a maribori törvényszék hat havi börtönre Ítélte Könnyét. Megfellebezte.
Bleer csoport a dollárkölcsön folyósítását felmondta. A hír pénzügyi körökből ered, de megerősitésre vár.
Vinszko vöposztávlanye. Naznánye nam je prišlo, ka Ljutomerszkoga okraja goricsni vértovje v krátkom notri scséjo pokázati szvoje vinszke pripouve. Záto v M. Soboti, za naso krajino vsze vrszte pripouvkov za kosto vö-posztávijo, naj sze zsnyimi i mi szpoznamo. Zaisztino dobra miszel, ár nasa, szploj ta zgo-íánya krajina escse nej tak vajena na té go-ricsne krajine, tak sze pa dá szpoznatí gdé i kakse vino raszté.
Ka je z Bleerovimi dollári. Tak sze csiije med financsnimi lüdmí, ka je Bleerova szkiipina odpovedala dollárszko poszojilo nasoj drzsávi.
Politika.
Radics párt vasárnapra kiküldte „kortes útra" egyes embereit, többek között Ivica Radič, Dr. Pernar, Čižmešija és Malačič, kik Krizevcén, Bodoncon, Puconcon, Dobronokon és Beltincén tartottak gyűléseket, szervezésre való felhívással. Radics párt 21-én tartotta Zágrebben nagygyűlését, mely a megszokott formák közt folyt le. Külömbség csak annyi volt, hogy Radics beszédje a kormánnyal szemben engedékenyebb volt. A párt és a kormány között a megegyezés lehetősége több mint valószínű. — A parlament újra munkába lépett, mely azonba csak a mandátumok igazolásának vitája körül merül ki; érdemleges tárgyalásokra nem tudnak rátérni. — A megtámadott demokrata listákat nem semmisitik, meg csak a megtámadott kerületek jelöltjeit. — Protič és Pašič kibékültek s Protič be fog lépni radik. pártba. — Kik két kerületben lettek megválasztva, nyilatkozniok kellett, melyik mandátumot tartják meg. Korošec a inarburgit tartja meg. — Házelnök még nincs megválasztva, azonban .rövidesen ennek is meg kell történnie.
FERRUM D.D.ZAGREB
nove parne
MLATILNICE
Gőzcséplőgépek
v zalogi pri
Nemec János trgovci
Murska-Sobota. POZVÁNYE.
Nemsavszko ogengaszilno drűstvo pozové vsze priátele i znance na
PLESNO VESELICO
stera de obdrzsána vu vsze j prosztoraj na nouvo zidanoj krcsmi g. Ilorvátha z zacsétkom podoldnévi ob 2 vöri.
I julija 1923.
DRUŠTVO.
Gazdákodás
Gömbölyű fak köbtartalma.
Manapság már mindeki az egyedüli helyes mértékrendszerre tér át s a midőn már a többivel jobbára mindenki megismerkedett, nem lesz fölösleges, az annyira szükségessé vált gömbölyű fák köbtartalmának kiszámításáról (egyzerü módon) is megemlékezni, miután minden gazdának nem áll rendelkezésére a köböző. vagy kubikoló táblázat könyve.
Vegyünk példának egy 5 méter hosszú 40 cm vastag rönköt. Kiszámmitva ennek köbbtartalma 0628 m3 (kublkméter) Hogyan számítjuk ki ezt egyszerűen könyv nélkül? Először is tudnuk kel, hogy ez a 40 cm vastagság a fa, vagy rönk köb-vastagsága, melyet e vastagságnál (40 cm) ugy kaptuk, hogy a rönk egyik végét lemértük, az 50 cm volt, a másik végén pedig 30cm; tehát 50+30=80, ennek a fele 40. ez a középátmérő. A köbtartalom képlete kétszeres sugár szorzata a Ludolf féle számmal, (3 14) szorozva folyóméterrel. Mi a sugár? Sugár az, mely a kör megrajzolásánál pl. a körző nyílásának két szárnyát köti össze. Vagyis a gömbölyű fánál, mint ennél a 40 cm átmérejünél a sugár, az átmerőnek a fele, azaz 20 cm, tehát a képlet ez volna 0 20x3 14x500 az eredmény = 0 628 m3. Azaz 5 méter hosszú 40 cm. vastag fa köbtartalmának egyszerű kiszámi:ása ez:
0 20x0 20 méter
00400x3 14 (Ludolf szám)
01600 0400 01200
(kulcs szám)
0-125600x500 m hossz.
az eredmény 0 62800000 ma azaz valamivel több, mint fél kubik. Ez a 3 14-es szám ez kulcsszám, mely minden ily számitásnál használandó. Itt mert a vastagság 40 cm, a sugár 20 cm, a sugár 20 cm, vagyis 0 20 (nulla egész 20 század méter), ha 30 cm vastag ott 15 cm a sugár melyet szorzunk önönmagával és igy tovább.
Vszáka evangellcsanszka famílija naj esté i podpéra Düsevni lisztl
KINO
M urski Soboti.
V nedeljo 27. május zvečer v 8. in popoldne ob 3. uri.
Za letošnji sezon zadnja predstava
Nitko ne zna ... I ?
Drama u 6 činova. U glavnoj ulozi: Johannes Riemann.
Niemand weiss es!
Novi sezon se ZAČNE 1. september.
VSTOPNINA: Gornje in spodnje lože 28 K, Reservirani prostor 24 K, H. prostor 8 K.
Lastnik kina GUSTAV DITTRICH.

Ah! te bolečine!"
Fellerjevega pravega Elzafluida in so bolečine.
Drgnenja s Fellerjevim Elzafluidom je prava dobrodejnost! Umivanje s Fellerjevim Elzafluidom jača mišičevje in živce! Deluje antiseptično in osvežnjoče I Prežene nahod in naredi neobčutljivega proti mrzlemu zraku! Za oči in ušesa! Zobe in glavo! Za vrat in usta! Za hrbet in ude! Za celo telo izvrstno hišno sredstvo in kosmetikum. Fellerjev Elzafluid je veliko močnejši in izdatnejši kakor francosko žganje.
En poskus zadostuje, da tudi vi rečete:
To je najboljše kar sem kedaj okušal
Skupaj s pakovanjem in poštnino stane :
3 dvojnate ali 1 špecijalni steklenica	24 Din.
12 dvojnatih » 4 špecijalne »	84 »
24 » » 8 » •»	146 »
36 » »12 » >	208 »
Na te cene se računa sedaj 5% doplatka. Adresirati natančno: EUGEN V. FELLER, lekarnar, STUB1CA DONJA, Elzatrg 305.	Hrvatsko.
Trzsne cejne. Kereskedelmi árak. Blágo — Áru
100 kg. Pšenica—Buza ....		K	1700-—
> >	Zsito—Rozs . . .	3>	1400'—
» »	Ovesz—Zab.....		1400'—
» »	Kukorca—Tengeri	»	i 400-—
> >	Proszou—Köles . . ..	»	1200 —
» »	Hajdijna—Hajdina	»	1200-—
» »	Graoka—Bükköny . . .		2000'—
» »	Otroubi (psen ) —Korpa (buza;	1 »	1150-—
» »	Szenou—Széna .	»	600-—
» »	Graj—Bab.....	J	1600'—
> >	Krumpise—Burgonya	S>	340 —
1 kg. Lenovo sz.—Lenmag . » » Detelcsno sz.—Lóhermag
» >
» » » >
» » » > » »
» »
j> »
Bikovje Telice Krave Teoci Szvinyé Mászt I-a— Zsirl-ö. Zmoucsaj- -Vaj , . Spej—Szalona . . Belice ^-Tojás . .
| —Bika S —Üsző 0- —Tehén « —Borjú —Sertés
■Ö 52 52 >.34
III. II.
- 62'-- 62---42-64-100
I.
74-— 74-— 52 — -72-—
-105-.......
200-— 140-160-— 4- —
Pejnezi
1 Dollár. . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . . 1 lira ....
Pénz
Kj 374
720
- » —-53 = » ' 18-— Zürichben 100 Dinar 5-80
Figyelem!	Figyelem !
Értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy a raktáromom lévő első osztályú „Vitrea" Cseh táblaüveget m2 mélyen leszállított áro 90 dinárárt adom. Nagy raktárt tartok továbbá porcelán edényekben kocsma üvegekben, amelyet különössen a kocsmárosoknak figyelmébe. A nagyérdemű közönség érdeklődését várva maradok kiváló tisztelettel
IVAN MARKO VIČ
üveg és porcelán kereskedő DOLNJA LENDAVÁN.
NORDDEUTC.HER LLOYD, BREMEN.
(SEVERONEMŠKI LLOYD.) Vsem Amerikancem najboljpoznano parobrodno društvo. Glavno zastopstvo za Jugoslavijo: HRV. SLAV. GOSPODARSKO DRUŠTVO V ZAGREBU. Brzojavi: NORDLLOYD ZAGREB.
Poslovnica v Zagrebu:
Viator konačište, pri državnog kolodvoru.
Podružnica v Beogradu :
Obiličev venac 10.
Podružnica v Ljubljani :
Eduard Tavčar, Miklošičeva-ulica.
Podružnica v Vel. Bečkereki:
Johann Graf, Cara Dušana ulica.
HRANILNICA v MURSKI SOBOTI
P R E j
MURASZOMBATI TAKARÉKPÉNZTÁR
(STARA GASZA)
JE FEBRUARA 18-TOGA V ZVEZO SZTO-PILA Z J A D R A N S Z KOV BANKOV V BELGRÁDI, ZA STEROGA VOLU PREJK VZEME I NAJKULANTNEJ SZTUPANJA ~VSZE B A N C S N E, ALI PENEŽ¥E~"POSZLE.
HRANILNICA v MURSKI SOBOTI
EZELŐTT
MURASZOMBATI TAKARÉKPÉNZTÁR
(Ó TAKARÉK)
F. É FEBRUÁR HÓ 18-án A JADRANSKA BANKÁ-VAL BEOGRAD, SZOROSABB ÉRDEKKÖZÖSSÉGET LÉTESiSETT ÉS ENNEK FOLYTÁN ELVÁLLALHAT ÉS LEBONYOLÍTHAT MINDENNEMŰ. A BANKSZAKMÁBA IS VÁGÓ MEGBÍZÁSOKAT.	:-:
Nájbogsi Portland-Cement Papér za sztrého Izolérpapér za zid Beton za mokre peovnice Superfoszfát (műtrágya) Steinkohl Vogelje za kovácsé Drva vszake vrszte
sze dobi po dnévnoj ceni pri
Czipoth Viktor
trgovina z leszom, drvami in premogom Murska Sobota, Prekmurje. -10—9
j
Modern fényképészet.
Budapesten fényképészeti tanfolyamot elvégezve újból megnyitottam atyám fényképészeti műtermét és kérem-a közönség nagybecsű támogatását
Prahics Katica
M. Sobota.
Fotografera, poveksa kejpe, dela kejpe za izkaznice