An American newspaper, printed in the Windish language, promulgating American ideas and principles to liberty loving Windish race Published every Friday Nájvékse i nájbole razsürjene vendszke novine vu Zdrüaseni Drzsélaj, steri vszáki réd vu Ameriki zsivoucsi vendov szlisnoszti szlüzsi. Szhája vszáki pétek AMERICAN WINDISH VOICE “ENTERED AS SECOND-GLASS MATTER JANUARY 13, 1922, AT THE POST OFFICE AT BETHLEHEM, PA. UNDER THE ACT OF MARCH 3, 1879.” VOL. VII. LEJTNITECSÁJ. BETHLEHEM, PA. — PITTSBURGH, PA. — BRIDGEPORT, CONN. FEBRUAR 25, 1927. No. 8. L. P. Kardosha, “Szlobodne Reicsi” reditela szo dojprijali Gosztonyi Savings & Trust Co. ga je dao dojprijéti preminoucso szoboto. — Za 5,000 dollárov zagvüsanoszti je do szouda na szloboscsino püscseni. L. P. Kardosh, “Szlobodna Reicsi” titule po kédni szhájajoucsega spotlívoga stamparsz koga vödávnika reditel je preminoucso szoboto zse páli bio dojprijani od Gosztonyi Banka i pred George Bentz aldermana posztávleni, za nyega je Dr. Gallagher zobár polozso doli vönavrzseni bail, stero je 5,000 dollárov i potom szo ga do szodniskoga razprávlanya na szloboscsino püsztili. L. P. Kardosh je z-tém potvárjani, ka je vu szvoji novinaj i z-recjouv zse páli bozsne glászi vörazglászo, nájmre tou, ka té bank bukne i vlozsnicke zgübíjo szvoje pejneze, po sterom je vecs vlozsnikov vö odneszlo szvoje pejneze z-Gosztonyi Banka, prvle kak bi sze ogvüsali, csi je isztina, ka rejszan ná bozsnom fundamenti sztojí té bank ali nej. Ár escse itak jesztejo lüdjé, — nájmre nisterni, — steri sze vcsaszi zoszágajo na tákse brez fundamenta razglásene glászi. Kak je znáno pred nasimi cstejoucsimi, L. P. Kardosh je pouleg táksega csinejnya zse obszojeni bio pred pár lejtami na eastonszkoj szodníji na pejnezno kastige i na plácsanye sztroskov, ali tiszto pout sze je za krívca szpozno, szoud je nej priso pred grand jury i od temlicske vouze sze je odszlobodo gda je od Gosztonyi Banka odpüscsejnye proszo za szvoje krivico. Ali zdaj tou delo nede slo tak gladko szkousz, ár je dugoványe doszta bole tezsávno i tou je zse drüjgo pripetjé vu krátkom cajti. Na etom meszti sze szpomenémo, ka od nase stamparíje, dotícsno kompaníje vu zádnyi kédnaj páli doszta lazslivoszti i bozsníje píse, brezi toga, ka bi mi nyemi kaj pregrejsili ali píszali odnyega. Mí sze bár nika ne brigamo z-tistim, ka on píse i ne drzsímo za vrejdno na nyegovo ospotáványe i lázsi reflektálivati, odgovárjati, ár za vékso duzsnoszt drzsímo od taksi dugovány píszati, z-steroga cstejoucsi kaj zvejo i sze navcsíjo pa szpoznajo rázlocsneféle delavszke sztálise, orszacske, politicsne, násztaje, stero je nyim na véksi haszek, kak bojdikaj i ruzsno ospotáva nye, kak L. P. Kardosh csiní. Eto pout sze szamo od toga szpomenémo, ka szo slovácke prinasz, z-árende bilí, kí szo rávno odnyega prisli k-nam i vu preminoucsem leti szo szamí szvojo stamparíjo zacsnoli, eden masin szo prinasz meli, steroga szo nej ládali dojplacsüvati i tak je tisztoga kompaníja (fabrika) preminoucsi keden nazáj odpelala. L. P. Kardosh jáko dobro zná, ka je té masin nej bio nas i escse szo slovácke doszta duzsni nam na árendi i dejlo delo dobro pozna, on je pa preminoucsi keden dönok tou píszao spotlívo, ka prej NASOJ STAMPARIJI jáko kiszilo more idti, ár zse fabrika vövozi masíne, (nej szamo ednoga: masin, nego ma síne). Tou tüdi more znati L. P. Kardosh, ka na nasi masínaj zse dugo niksega dugá nega, Pa cilou na stamparíji niksega dugá nemamo, szamo na hrámi, steroga trejdnoszt je pa doszta véksa, kak tiszti dug. Sto pa natelko számradno lazse i bozsne glászi nazvesztáva, tiszti more kaszmáto düso meti i tákse csinejnye je nej szamo ruzsnoszti, neposténoszt szamo rozsnost, neposténoszt, nego i nájvéksa hüdobnoszt ! Lekteris v Murszkoj Szoboti Nase szlovenszke krajíne máli metropolis, Murszko Szoboto, je po vnoug dugi lejt teskom priprávlanyi i bojüvanyi dönok doszégnola ona velka szrecsa i postenyé v-tom, ka sze je modernoga naprejidejnya edna mála znamenita iszk ra poszvejtila: v-Murszkoj Szo boti, po nyéni sztrasno blatni, zapüscseni vilicaj zse tüdi lekteriski poszvejtje szvejtijo meszto edno pár nevolni petroliumszki poszvejtov. Nemremo kebzüvati odetec, nakelko szo zdaj zse lepse szobocske vilice, gda zse lekteris szvejti tam, mocsno sze vüpamo, ka dnesz zse nega tak velkoga blata na príliko vu Máloj Kanizsi, Cvetnojvilici, ali vu sterojkoli prisztrannoj vilici, kak pred pár lejtami, gda je vu ázsianszkoj kmici, do koulin vodej i blati bogme nevarno gordánye bilou vnocsi vdiljek prídti — povejmo — od zselezniske stácije do Dobraivoga Hotela. Murszka Szobota je z-lekterisom brezi dvojüvanya z velkom sztopájom naprej prisla vu civilizáciji, ár mí, kí eti v-Ame riki zsivémo i szmo privadjeni k vszákoj prijétnoszti, za jáko velko zaosztányenoszt drzsímo ono sztávo, csi eden váras, — ali naj bode szamo vész — nema lekterisa, szamo blatne, kmicsne vilice. Sto bi sze rad szmehao ? Lejpa spila vu szlov. r. kath. cerkvenom basementi. Szlovenszki r. katholicsansz ki cerkveni pevci ZDAJ V-NEDELO, FEBRUÁRA 27-ga popoldnévi od pou 6. vöri vu cerkvenom basementi naprej dájo edno lejpo i zvönréda szmejsno spilo, na stero sze vszi postüvani szlovenci po etoj pouti pozovéjo. Tiketa cejna za odrascsene 50 centov, za deco 15 centov. Tiszti, ki szo vidli zádnye naprej dávanye cerkevni pevcov, dugo nedo mogli pozábiti ono spilo, ár sze je vszákomi zvönréda tao povidla. Zdaj v-nedelo priszpodobno povidna spila bode naprejdána, z-onim rázlocskom, ka de sze pri toj spili vszáki natelko mogao szmejáti, ka de sze za csrvou drzsao. Kí sze zaisztino veszélo scsé csütiti szlejdnyo fasenszko nedelo i jo za nepozábno djáti, tiszti naj poglédne nasi szlovenszki cerkveni pevcov spilo i sze ogvüsajo, ka tej znájo lejpo i fájno produkálivati. PALMERTON, PA. Palmertonszki Vogrszki Mü kedvelő Kör dvej lejpivi spili naprej da márciusa 1-ga v-tork vecsér ob 7-moj vöri vu Magyar Ház-í.- Naprej bode dáno “Megy a Kérő” i “Bobitás Galamb” potom pa plesz bode. KÉDNISKA KRÓNIKA TISZTA NEVARNOSZT, OD STERE szmo sze zse iszpomenili, vedno bole aktuáliska gracsüje i csi duzse, vsze bole gori príde na tou vszáki trejzno pre mislávajoucsi cslovek. Zdaj sze szploj krátek cajt nász odloucsi od kongresszusa preszta vitvi terminusa, i escse niti ednoga sztopájaszo nej napravili na tou gldoucs, ka bi mexikan szki krizis po mirovnoj pouti rejsili. Med prve szmo szlísili, kí szo onoj potvorjenoszti dáli oberkanye, ka Kellog-a zvönejsnyega minisztera odlásanye ne znamenüje té idea-je od vrzsenye, nego ka naj sze tou pítanye kak nájduzse távlecsé. Od dnéva do dnéva sze bole vökázse konyszka taca i zdaj zse lehko csíszto vídimo, ka Kellog jedino kongresszusa presztavitev csáka, po sterom de popolnoma z-szlobodnov rokouv ládao. Bár je isztina, ka vu isztini nej je zvönejsnyi miniszter tiszti, steri popolnoma na szlobodni ravna országa sors, nego prezident, da pa nikse vüpazni nemrejo meti oni, teri kaj dobroga csákajo csi vcsaszi od Collidge-a. Blízsnyi preminoucsi cajti szo nam pokázali, ka je Coolidge szploj na edno isztom previdejnyi z-Kelloggom, pa escse ka vecs, niti sze na tom ne vrsení, ka bi tou koncsimár natelko zakrívao, kak nyegov miniszter. NEJ JE CSÜDNO, CSI VU KONGRESSZUSI tüdi zaoblácseno vídijo nász taj, nájmre ka government vszáko príliko goriponüca, ka naj od znameniti zvönejsnye politicsni dugovány odvrné pazko. Poredno právd-porácsa nyov scsé government vu 69-ga kongesszusa tekáji szkousz priszíliti, stero vsze té eden cil szlüzsijo. Frazier szenátor je zdaj ráv no za prípravno vido tou príliko, ka naj resolucijo predlozsi notri szenátusi, stere po razmejnyi naj prezident nede mogao poszlati bojnszki hajouvov na mexikanszke vodé, dokecs je kongresszus nej vküper. Re solucia pokázse na tou, ka je bojne napovejdanya pravica vu razmejnyi Konstitucije kon preminoucsi caj ti szo zadoszta péld priszlüzsili na tou, ka szo sze kastigajou cse expedicije, kaksa bi edna nouva mexikanszka expedicia bíla, vszigdár za skodlíve po- szvedocsile. PREZIDENTA TOU PORÁCSANYE persze nezavezsüjejo doli, da pa neszmerno odgovornoszt znamenüje vu onom pripetjej, csi bi sze prezident dönok prou ti posztavo resoluciji. Brezi dvojüvanya je zsenátus nej z-táksov neszmernov vecsinov szpréjao Robinson szenátora poznáno resoluzcijo, stera je na mirovno glíjanye priszílila vládo (stero je persze do dnésnyega dnéva escse nej zacsnola), szprímle tou porácsanye tüdi i edno pout príliko dá prezidenti na tou tüdi, ka naj ne iscse vöogíbanya, stero direktno szkoncsáva, csi zvönejsnya politike násztaja razlozsenye sze rejszan szamo z-rozsjom lehko resí. Vu tom pripetjej prezident more zouszeben kongresszus ki gyülejg vküper pozvati. Vu vszákom táli je zamerkanya vrejdno, ka szi szenátus tüdi racsuna na tou, ka prezident za nyevim hrbtom naminyáva nikaj csiniti. Well, tak míszlimo, ka szenátus zse dobro pozna nasega prezidenta. PO TREJ LEJTAJ ZDAJ NAEDNOUK na farmeraj tüdi scséjo po mágati nasi politikuske, ár szo náglo naprej vzéli McNary— Haugen-ovo právde porácsa nye, stero pri etoj príliki vu drüjgoj formi vídi szvekloucso. Vu kongresszuski krougaj je nájvékso szenzácijo pobüdilo té právde porácsanye naprej jemánye, ár escse pred 2—3 kédnami szi niscse niti miszliti nej vüpao od toga. Zse szmo szpíszali, ka sze Coolidge vu vszáko formo proba odszloboditi od Dawes-a podprezidenta i edno pout szmo zamerkali, ka vu krátkom cajti Dawes tüdi vu akcijo sztoupi. Rávno sze je tak zgoudilo. Toga právde -porácsanya náglo naprejjemánye je jedíno Dawe sove roké delo bilou. Dawes podprezident je bio tiszti, komi sze je poszrecsilo zglíjingo sztvoriti med dvema naszprotnima táboroma, pa escse kcoj tákso zglíjingo, stero toga právde porácsanya po kongreszusi valon szprejétev zagvüsa. Bethlehemszki Community Chest Na v-tork drzsánom gyülejsi szo Bethlehemszki Community Chest direktorje- z-véksega tála z-prísesztni kampányom oprávlali. Budget komiszia je szvoje glasenyé naprej dála, vu sterom je $135,000 naprej zra csunano na 1927 leta kampány. Tou sumo morejo Community Chesta delavci vküper szpraviti na prísesztnom kampányi, stero sze zacsne áprila 25-ga v-pondejlek. Mr. Robert E. Wilbur de predszednik tomi kampányi i zse zdaj sze mocsno priprávla, ka naj vsze vrédi má na tiszto vrejmen, gda sze kampány zacsne. Edno drüjgo glasenyé je tüdi na tom gyülejsi bilou naprej dáno, stero tou scsé vöpovedati, ka do eti mao bodoucsi Bthlehem Girls Club naj sze gor raztála i meszto nyega naj sze nasztávi Young Women Christian Association i naj sze tá organizácija notri vu bud get vzeme. Komiszija je trno gvüsna, ka de Young Womens Christian Association doszta bole na véksi haszek kak pa Girls Club, ár doszta vecs zsen szek i deklin notri sztoupi kak vu zdajsnyi deklipszki Club pa tüdi bole hasznavitno delo lehko vscsiní. Tou sze je za dobro spoznalo o szkoncsalo naj sze tou drüstvo nasztávi. Pejnezno vöpokázanye je zdaj v-januári kázalo, ka je od 1926 lejtnoga kampánya do eti mao vszevküper notri plá csano $96,765.93. Lajnszki kam pány sze je zacsno lajnszko leto juniusa 1-ga i do zdaj notri plácsena suma vszevküper vözadene 78.2% od cejle goriponüdjene summe. Rávno vu tom vrejmeni je szledécse vödávanye bilou: Visiting Nurse Asso ciation, $7500.01; St. Lukes Hospital, $37,125.00; Salvation Army, $2839.09; Bethlehem Girls Club, $1500.02; Family Welfare Association $16,335.79 Day Nursery, $3750.02 Childrens Home, $4125.01; Childrens Aid Siciety $1687.50; Boy Scouts, $5576.37; Kampány sztroski, $135,98 adminisztrácia, $5550.08; Vszevküper je vödáno bilou $86,124.87. Escse ednôk Deklinszko Szenye ! Zdaj v-Nedelo, Februára 27-ga vecsér vu Önképző Köri Vogrszki Önképző Kör na poprejkno zselejnye obdrüjgim naprej dá “Deklinszko Szenye” iména poviden operette zdaj v-Nedelo, Februára 27-ga vecsér ob 8.15 vöri. Tá spila je obprvim Februára 6-ga bíla naprejdána z-táksov nezgovornov povidnosztjov, preciznim spilanyom, ka je publikum vecskrát gorisztanovsi ploszkao spilarom. Vszáki, kí je navzoucsi bio prvo pout na tom naprejdávanyi, zná poszvedocsiti “Deklinszkoga Szenya” zvönrédno poszrecsenoszt. Po spili cejli keden szo od drüjgoga nancs nej gucsali doszta vu fabrikaj i vszepovszédi, gde je pár moskov ali zsenszek vküper szprislo, kak szamo od Deklinszkoga Szenya. Tiszte vnou ge lejpe peszmi szo vszákomi vu vühaj osztale i nisce ji nemre pozábidti, tiszti Duette, Sextett, Dszilolo, Matrozki i Csuporni pleszi szö iszinszko vu extazis szpravili navzoucsi bívsi publikum; tiszti lejpi oblejcsi, gvanti, komicsni i tragikomedicsni szkázi szo szploj zabajali liidsztvo pouleg zvönrédne povidnoszti. Tou spilo, stero vu véksem táli znouvics scséjo viditi, kí szo jo Februára 6-ga vidli i vu velkoj vnozsini scséjo poglédnoti tiszti tüdi, steri szo je escse nej vidli, ali csüli szo od drüjgi, kakse fájno naprejdávanye je bilou Deklinszkoga Szenya, je Önképző Köra vodi- telsztvo tak szkoncsalo zádnyo nedelo na gyülejsi, ka naj szpu nijo bethlénemszki szlovenov i vougrov poprejkno zselejnye, zdaj v-Nedelo vecsér ob 8,15 vöri esce ednouk naprej dájo té operette. Deklinszkoga Szenya Stari (zvejzde), glávni spilarje szo vu véksem táli szlovenci i za toga volo je vrejdno i sze sika, naj szlovenci kak vu nájvék sem racsuni tao vzemejo na tom naprejdávanyi ino sze ogvüsajo, ka znájo produkálivati szlovenci — vu vogrszkoj spili. Glávni spilarje szo szledécsi: Polgár Eszti, Polgár Rózsi, Bocskor Olga, Pock Irmuska, Kvochák János, Fuisz Tóni, Novák Jóska Hassay Ferenc, Polgár Sándor, Szilveszter István, Kolzsi Lajos, Kühár Kálmán. Nadale velki kouros, matrozki inaske, matrozke itd. Spilo je notri návcso Heltay Miklós. Ticketi szi naj vazáki naprej küpi, ár vszáka naprejküplena tiket je 25 centov FALEJSA. I sto szi naprej szprávi tiket, tiszti szi bougse meszto zagvü sa. Dobíjo sze pri hizsniki Czug Jánosi vu Önképző Köri (513 Atlantic St) Telephone 1490; nadale pri vszej spilaraj i vu reditelsztvi Am. Szlovencov Glásza. Prídimo na tou parádisko naprejdávanye vu velkom racsuni i szpravimo szi eden nepozáben vecsér ! Vnozsino lüjdi poglédne Auto Show Nancs bozsno vrejmen nemre presztaviti lüdstvo vu tom, ka bi nej poglednolo té lejpi Auto Show, steri zdaj jesz te vu Bethlehemszkom Coliseumi pouleg E. P. Wilbur Trust Co., banka. Té Autó Show sze je zacsno preminoucso szoboto i szkoncsa sze zdaj eto príseszt no szoboto februára 26-ga. Kak je preminoucso szoboto i vnedelo bozsno vrejmen bilou, szo toga vöposztávlenya csesztnícke tak miszlili, ka malo lüjdi príde vküper. Ali kak je zdaj zse vödáno i vöpokázano, eden frtao vecs lüjdi je bilou vu tom bozsnom vrejmeni na tom vöposztávlenyi kak pa gda koli pred etim vu prvejsi lejtaj. I kak je nadale vödáno, ka szo tej poglédajoucsi lüdjé nej bilí vszi automobil lasztnícke, nego drüjgi, kí escse nemajo automo od prvejsi lejt povidnoszt ji tá pripela, ka naj sze veszelíjo vu tej lejpi nouvi automobilaj, steri szo zdaj tam vöposztávleni. Pa esce nikaj drüjgo jeszte od prvejsi vöposz távlanyaj, stero je nájbole znamenito. Doszta vecs automobilov küpijo vu etom leti, kak pa gda sté pred etim i doszta vecs zsenszek príde na glédenya kak predetim gdakoli. Vszáki tiszti, kí tou lejpo vöposztávlenye scsé viditi leh ko ide glédat esce zdaj v pétek i szoboto, ticketi pa lehko do bí od trzscov i vnougim szo pa domou bilé poszláne. Maszka bál vu Szlovenszkom Halli Szlovenszko Drüstvo vu tekoucsem leti februára 26-ga, v-szoboto prirédi velki Fasen szki Maszka Bál. Oni, kí poznajo szlovenszkoga drüstva Maszka Bále, tiszti znájo, ka znamenüje tou, csi vu Szlovenszkom Halli, vu tekoucsem fa senki pali bode drzsáni Maszka Bál: za maszke lejpi prájzi, za gouszte pa jáko vésreli mulatság i tou dvouje má vlecsécsno moucs, stero zagvüsa toga bála dobro szkoncsanye. CHARLES GOSZTONYI DOMOU PRIDE Charles Gosztonyi, Gosztonyi Savings & Trust Co. banka pejneznik je feb. 15-ga odísao nazáj vu Ameriko, v-Bremeni je szeo gori na München ha jouv, steri dnesz v-pétek feb. 25-ga príde c New Yorski broud. Pétreszeti dnévov sze je poszto Los. Angeles, Cal. — Carl S. Robinson, je péttrészeti dnévov gláddajoucsi sztrájk szrecs no szkousz szpravo i gda je vö sou z-voze je vsze brezi pomocs vö sou odnet. Malo sze je poznalo na nyem, ka je szlab i 41 füntov lezsejsi kak pa gda je notri vu vouzo sou pred ednim mejszecom, ali on je zátó dönok brezi vsze pomoucsi povrgo vouzo gda je nyegovo vrejmen doli priteklo. Robinson je zatoga volo vu glá dajoucsi strájk zacsno, naj z-tém protestejra, prouti nepravicsnomi szoudi, ár szo nyega z-tém touzsili pred policájsz ko birovíjov, ka je obracsáj gorzadrzsao, gda je tákse novi ne vötálao, stere szo prouti mi litárizmusi píszale. AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ AMERICAN WINDISH VOICE SZHAJA VSZÁKI PÉTEK - PUBLISHED EVERY FRIDAY Editor Alex Kardos, reditel Published by the American Windish Publishing Co., Inc. John Hassai, Secretary. Joseph Korpics, Business Manager. 512 East Fourth Street, Bethlehem, Pa. Telephone 2940 NAPREJPLACSILA CEJNA: Na cejlo leto . . . . . . . . . . . $2.00 V Jugoszlávijo . . . . . . . . . $3.00 SUBSCRIPTION RATES: For one year . . . . . . . . . . $2.00 For Jugoslavia ........ $3.00 “Entered as second-class matter January 13, 1922, at the post office at Bethlehem, Pa. under the Act of March 3, 1879.” Reakcionárov kralüvanye vu Ameriki Netrplívoszti i neznanoszti z-neobtrüjdanim vödrzsányom sze rívajo naprej szlobodne rejcsi i szlobodne míszli protivnícke vu Zdrüzseni Drzsélaj. Szvoje z-neznanoszti porodjene ideále bi radi z-divjim fanatizmusom priszílili na vszákoga vu etom országi, nájbole pa persze doszégne tou notriprivandrajoucse delavsztvo. Po amerikanszkoj konstituciji zagvüsane pörgarszke szloboscsine scséjo szporédoma znicsiti, ka naj na meszto tiszti szvoje lasztivne bloudne ideále posztávijo i priszílijo za obvézano, duzsno právdo. Komaj jeszte dén, ka od táksi právde-porácsanyov nebi csüli, stere escse i szrejdnyi vrsztov induizicionszke právdedávajoucse pope presztoupijo i je oszramotíjo z-szvojimi cílami i neszrámnosztami. Edno nájbole poznáno právde-porácsanye, stero bi “jákoszti” malo zbesznyéni zbornicke na Zdrüzseni Drzsél cejlo prebiválsztvo zaduzseno radi notri prineszli, je antievolucionszka právda. Tennessee Supreme Court-a edno zádnye szkoncsanye, stero antievolucionszke právde popolno právdeládnoszt je vu Tennessee drzséli potrdilo i vu valánoszti obdrzsalo, je z-novejsov nagíbajoucsov mocsjouv szlüzsilo za nyé. Nakrátci potom szo vu Missouri drzséli predlozsili notri antievolucionszke právde-porácsanye, ali v-toj drzséli je szramotno buknola, vídi sze, ka szo tam malo bole kulturni lüdjé. Pouleg Tennessee drzséle žse vu Kentucky drzséli tüdi právda zabráni evolucionszke teorije vcsenyé i doszta drüjgi juzsni i szrejdnyi-záhodni drzsél sze priprávla tiszto notri vpelati. Ali da sze pa “Biblije” verni zbornicke, navdüseni junácke i “Bryan Leagers” nezadovolijo z-tém, ka naj szamo znanoszt i preszvetloscsenyé prezsenéjo vö z-amerikanszki soul i z-zsivlejnya. Prouti personszke szloboscsine nájbole znamenitim i potrejbnim ino po právdenásztavi zagvüsenim pravicam nadaljávajo escse tüdi neszmileno bojüvanye. Komaj jeszte edna drzséla vu Zdrüzseni Drzsélaj, gde eden vu právdedávajoucsega poszlánca szpodobo zakriti ku-klu-klanszki vezér, bigottsztva i netrplívoszti apostol z-káksim, na amerikanszkoga lüdsztva poprejkno intelligencijo szramotni pri pokrívajoucsim právde-porácsanyom zse nebi sztoupo naprej. Tak csi Missouri drzséla má szvojega z-kamenoga vrszta valon moska: Jackson, ki je “opicsno právdo” scseo na Biblije mentüvanye notri prineszti, na prílika North Carolina sze tüdi lehko na segavi zezáva na szvojega fundamentáliskoga poszlánca, na Haywooda, ki bi rad mladéncov zalüblenye po právdi regulejrao. Oregon drzséla tüdi neosztáne odzaja na presztori tákse féle právdedávansztva, tam je nájmre eden poszlánec táksega razmejnya právde-porácsanye predlozso notri, stera bi cigaretlinov fabrikante zabránila od toga, ka bi vu szvoji glasüvanyaj lejpi, fess mládi lüjdi kejpe nücali. Vu Kansasi szo nej dávno dáli notri edno právde-porácsanye, stera mince páj-a rédjenye scsé prepovedati. Eden new yorski právdedávajoucsi bácsi pa tou zselej, ka naj vu beauty parloraj szamo zdrave i odloucsenoga znásanya zsenszke dobíjo szlüzsbo. Vu Indiani sze eden Gilbert iména poszlánec od farmerov szkrbí po ocsinszkoj szmilenoszti. Gilbert je ono právde-porácsanye predlozso notri, ka naj farmere z-práv dov priszílijo na tou, ka pred szvojim hramom bodoucsa vráta zaprejte drzsíjo. Vu New Hapshire-i eden poszlánec ono právdo scsé notri prineszti, ka vu hotelaj bodoucse posztele szamo szeden fuszov duge szmejo bidti (posztele süríno ne odloucsi právda!). I tak ide nadale tá lista. Od nemogocsnejsi bole nemogocsne i od szmejsni bole szmejsne právde-porácsanya pouvajo vu nezgovornoj vnozsini tiszti lüdjé, stere je lüdsztva odebéranye na právdedávanya visziko znanoszt i moudroszt pozselüvajoucsi csészt posztavilo i steri djá- nya dvojüvanye vözaprejto poszvedocsijo notri rávno toga naszprotnoszt. Reakcionárszki i fundamentáliski vidmov té voditele bolí, ka amerikanszka konstitucija gvüsne szloboscsine zagvüsa országa pörgarom i neszrámno, nyé na zmozsnoszt szpravévse lüdsztvo odávajoucs, zacsnejo bojüvanye prouti tisztim. Reakcionárszkoga bojüvanya gedrnoszt szamo organizejrano prouti posztávlanye, kak Civil Liberties Union i liberáliski novin preszvetno delo lehko zbíje doli i lücsí nyuve ideále na priszlüzseno meszto: med szrejdnyega vrszta inkvizicijov i compernic zsganyá z-mrzlívosztjov i zavrzsenosstjov szpomínana gorizamerkanya. AMERIKANSZKI GOTOVIPENEZ DOLLÁRE plácsamo vö tam prejk vu steromkoli várasi ali vészi, brezi dolipotégnyenoszti, po posti ali pa po telegráfi. SIFKÁRTE odávamo na stero koli linijo, za právo cejno. ZA VLOZSBE 4-ti percent interesa placsüjemo. KISS EMIL Bankhizsa Fourth Ave. at 9th Street New York Csi vam je potrejbno NA LEJPE KORINE za Gosztüvanye za Krsztitje za Kincsanye i vsze drüjge potrejbcsine ? Prídte knam, prinasz dobíte lejpe, dobre i fál i vcsaszi. T. M. HOGAN KORINAR 331 South N ew Street Bethlehem, Pa. Telephone 3209 SZLOVENCI! Gda de vám potrejbno na pohistvo, káhle ali kakoli pri hrámi, prídte k Miller Bácsi-ji ali pa telfonerajte na eto numero 3609 pri nyem je vsze trno fál . L. MLEER 723 E. 4th STREET Bethlehem, Pa. Zdaj szi lehko küpite na LEHKO DOLIPLACSÜVANYE Gyémánt prsztanke, zláte vöre, zsenszke na rokou vöre práve elgin vöre za moske, za jejsztvino szrebrno skér, stero je vsze garanterano. Na sztejno vöre, goszli, locsece itd. M. FINKELSTEIN 319½ E. THIRD STREET BETHLEHEM, PA. — Odprejto po vecseráj — ZDAJ JE VREJMEN ZA TOU Naj szi küpite za zsir preso, za kolbászi nadejvati masin, nozse itd. Tüdi trzsimo fájno blágo za sör delati, ribase za zelje ribati, i vsze drüjgo blágo. FRÁSZ PÉTER poprejkno poznani szlovenec vász vöobszlüzsi gda prídete notri vu Nolan--Concilio HARDWARE COMPANY 232 E. 3rd Street, Beth., Pa. Telephone 3094 Tühincov porcije placsüvanya duzsnoszt Za kelikájsim dohotkom trbej porcijo plácsati? — Sto szo mentüvani od porcije? Ednoga tühinca porcije pla csüvanya duzsnoszt je vu tou formo odloucsena, ka csi je do tícsen sztálen sztancsar etoga országa ali szamo prejk potüvajoucsi. Eti zsivoucsi tühínec rávno vu táksoj meri dobí porcijszko mentüvanye, ali má pravico vu popüsztki za szvojov decov, kak Zdrüzseni Drisél pörgar. Té popüsztek, privilegium je 1,500 dollárov za neozsenyene persoune, 3,500 dollárov za ozsenyene persoune, steri z- zsenouv ali z-mozsom, zsivé i zvöntoga 400 dollárov za vszá ko dejte szvoje. Vu tou formo eden neozsenyeni clovek $1,500, eden ozsenyeni pa $3,500 lejkó racsuna doli z-szvoje ga vküpnoga dohotka. Csi eden neozsenyeni cslovek, kak familije goridrzsécsi sze szkrbí za blizsánye i dela neszpodob ne familijszke kotrige, ali deco, steri szo esce nej szpunili notri l8 lejtno sztaroszt, tak za vszáko tákso vödrzsáno persouno 400 dollárov popüsztka májo dovoljeno. Tákse dela-ne szpodobne persoune szo lehko nej szamo telovni i düsevni betezsnícke, nego sztarci tüdi. Dohotka porcija sze od csísz toga dohotka racsuna, zrecs jouv z-vküpnoga dohotka trbej doliracsunati gvüsna vödavanya, kak trstveno vödávanye, zgübícske i porcije. Na porcije notrivadlüvanye je duzsen vszáki neozsenyeni cslovek, steri je sztancsar etoga országa i 1926-ga leta csíszti dohotek je preszégno 1,500 dollárov, ali koga vküpni dohotek je doszégno 5,000 dollárov i vszáka ozsenyena persouna, ko ga csíszti dohotek 3,500 dollárov, ali vküpni dohotek 5,000 dollárov doszégne. Na príliko: Ednoga ozsenyenoga, z dvojm detetom familije csíszti dohotek je vu 1926-om leti doszégno 5,000 dol lárov. Z toga doliracsunavsi za lasztiven i za decov hodécsi popüsztek, osztáne 700 dollárov, od steroga eden i pou per centa vözadene $10.50, z-toga novejsi 25 percentov sze doli racsuna i tak je porcija, stero plácsati more, szamo $7.87 zadene vö. Porcijszke árkuse do 15-ga márciusa trbej vöszpuniti i notri poszlati. Na prisziljeno delo szo obszoudjeni, ár szo zatájili szvoj dohotek. Kí szo scseli znoriti government z-tém, ka szo doli zatájili szvoj dohotek. — Sziguren szoud vu Ohio drzséli. Jesztejo nisterni “bizniski lüdjé”, steri szi tak racsunajo, ka oblászti tüdi lehko gdakoli znorijo. Szvojega dohotka porcijo dojzatajíjo, ali rávno te dobre profite rédijo, velke pejneze szlüzsijo nad küpüvajoucsimi, ali zoucsi drzséli nikse duzsnoszti ne csütijo. Paul Jones federálni birouv je stiri bussinessmane vu Day- ton-szko (Ohio)) priszilnoga dela hizso poszlo, ár szo za 36,000 dollárov hamisnoga dohotka notrivadlüvanyc zglászili. Irene Nungesser, namesztni federálni právdenik je prejk vecs mejszecov pod pazko vzéla tej csvetéro trzscov porcijsz ko pítanye, dokecs je csíszte i neprevrzsene dokáze szprávila. Dan W. Dettlebach & E. W. Livensparger, Income Tax Ser Vice Company-e kotrige zavolo na 1922-ga leta szlisécse kamis no dácsno notrivadlüvanye do pét mejszecov szpunyávali vu Dayton-szkoga prisziljenoga dela hizsi. 36,000 dollárov bi mogli plácsati kak dohotka porcijo Uncle Sam-i i tou duzsnoszt szo zamüdili szpüniti. William J. Curn, bogáti businessman z-Steubenville, O., je za hamisno porcije notrivad lüvaonye 4 mejszecov doubo, ár je 32,000 dollárov duzsen vládi. Louis Krellburg, theáton szki manager z-Akron O. de pa 140 dní szpunyávo tam kak ovi, ár je 230 dollárov porcije zatájo doli. Oblászti znoriti je nevarno delo! Michael Palásthy 827 E. 4th Street BETHLEHEM, PA. Oprávlam vszeféle lekterisko delo z-garantéranyom Primeni sze dobijo nájbougse globi v-poszvejte szaksa lekteriska náprava, stero sze pri hrámi i biznici nüca. Trém vcsiníte dobroto: szebi, glasüvajoucsemi i nam, csi sze pri küpüvanyi szpomenéte, ka szte storosov glasenyé vu nasi novinaj csteli. PLAYER PIÁNO z-sterov ksenki dobíte 12 rol lov, dupl. sztolico i pokrivalo Szamo dvej piáni mámo za tou nisziko cejno, stere na hitroma lehko odámo, záto pa prídte notri escse dnesz vecsér. Ne zamüdte tou dobro príliko. VASA DECA SCSÉ INO NYIM POTREJBNA PIÁNA Vszáko dejte naj dobí goszlarszko vcsenyé. Vszáki doum naj má piáno. .Piáne zsítek i veszélje prineszéjo vu hram. Ona pojbe i deklicske vkraj drzsí od streetov. Pítajte vasega szouszeda kí má piáno csi je tou nej tak. Trí lejta csasz máte na dol placsüvanye. Csi te betezsni ali brezi dela, te vam je nej potrejbno placsüvati. PHILLIPS MUSIC STORE 24 E. THIRD STREET, BETHLEHEM, PA. — Odprejto po vecseráj $295.00 ZDRÁVJE, PRILICSNOSZT i CSISZTOUCSO za to nájfalejso cejno Dajte szi notri napraviti CALORIC szisztem vlazsnoga lüfta szegrejvajoucsi boiler. PITAJTE L. N. CROUTHAMEL 916 MAIN STREET, BETHLEHEM, PA. Mí vszefelé poprávlanye zgotávlamo. JOHN NOVÁK SZLOVENSZKI KONTRAKTOR Gorivzeme vszefelé zidárszko i tislarszko delo, popravek i nouve hrame delanye. Stere szi lehko tak dáte napraviti kak de sze vam vidlo. Csi scséte nouvi hram delati, ali csi popravek máte, proszite-nyegovo cejno. Zdaj sze trno fájne drva dobíjo prinyem i falej kak gde koli indri. 811 Bastian Street, Bethlehem, Pa. phone 1542 Zdaj Je Vrejmen rávno prípravno i cjene szo niszike csi zdaj zapovete KRIZS delanye za vase pokojne i prinasz tou nájbougse delo lehko dobíte, ár nájmodemejse mámo notri szprávleno naso delavnico. P. C. WEIL I SIN 222 W. UNION STREET, BETHLEHEM, PA. Dományi za dományega, podpérajte nase novine! AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ STRAND (Pred etim “Diana”) BETHLEHEM, PA. Lepou predelani Mozi Spila vecsér od 7. i 9. vöre Február 27-ga zacsétkom V Nedelo popoldnévi i vecsér: “NÁVADNA VILICA” Pondejlek: “JEZUSA ZSIVLEJNYE i SZMRT” Tork i szrejdo: Márciusa 1-ga i 2-ga. vecsér ob ½7 i ½9 vöri zacsétkom eti v Bethlehemi oprvim Mátyás Kralá Lübézen “LEJPE ILONKE TRAGÉDIA” Vörösmarthy Mihály-a Ballada na filmi vu stiraj tálaj Vecs kak edno jezero spilarov ! Csetertek: TOM MIX “TE NÁJDJENI KINCS” Pétek: SALLY IRÉN i MARY Szobota: “POGÜBLENA POUT” Vu Brez Elektrika Hrámi Maytag lehko nücate zsnyegovim zouszednim motorom. Csi ga vöszprobate szamo te te znali kelko je mogoucssi zaprati. Té masin hitrej, csisztej i lezsej peré kak sterikoli drüjgi masin Dugo lejt trpécse csedno gornájdjenye je tou. Szprobajte ga ednouk vu vasem hrámi ksenki. Probajte ednouk sztejm prati, prvle kak bi drüjgi masin küjpili. Lehigh Supply Co. 434 MAIN STREET BETHLEHEM, PA. Ovado je touvajsztvo, ka je burdosove pejneze bobérao Pojba szo vu vouzo poszlali do szouda. Michael Beaky 17 lejt sztar decsko, koga mati na Coke Works krajíni prebíva i burdose drzsí, je zdaj v pondejlek vu policájszke roké priso i policájszki szoudnik Mr. Seeds ga je vu eastonszko vouzo poszlo do velkoga szouda. Pojba mati je száma prisla na policájsztvo ino je proszila, naj nyénoga sziná pokastigajo, ár nyemi dober tanács nescse gorivzéti i poszlülmoti. Mrs. Beaky je Alderman Seedsi pravla, ka je ona vsze mogocse vcsinila, ka naj nyéni szin pejneze nazáj dá ali pa naj povej, kama je djao one pejneze, stere je burdosom vöszpoubrao, ali on je vsze tajio i pobougso sze je záto dönok nej. Thomas Morgan, konstábler je priso po pojba ino ga je doli prijao i tüdi je na tou szpravo toga pojba, ka je nyemi lepou vöovado, gde je pejneze szkrio. Te pojeb je konstáblera nazáj za hram pelao i tam pri szouszedovom garázsi je pod sznejgom pejneze meo pokopane. Po toj pouti szo zdaj $25.00 dönok burdoso mlehko nazáj dáli ár je telko bilou nájdjeno. Gda szo ga pred alderman Seeds-a posztavili, tam sze je pojeb za krivicsnoga szpozno i tak szo ga do velkoga szouda vu eastonszko vouzo záprli. VALET Razor sharpens itself An Amazing Success Feen۔a۔mint The Chewing LAXATIVE Chew It Like Chewing Gum A pleasure to use. Very efficient. Children love it. No taste but that of sweet mint. The most popular laxative because it’s a “satisfier.” 15c and 25c. Sold by FLIT DESTROYS Moths,Roaches Bedbugs,Flies Other Household Insects AIRPLANE SZPOTREJTI, PILOT NEORANYENI T. P. Nelson, je potüvao z-St. Louisa vu Chicago i vu velkoj meglej je zgübo szvojo pout, na stero je prisziljeni bio sze doli püsztiti pouleg Hinsdale, Ill. Perouti szo sze letécsemi masini vkraj potrle odtoga drejva. Pilot je nej oranyeni bio, ali masin je mocsno vküper szpotrejti, kak sze na kejpi vídi. O D GOSZTONYI SAVINGS & TRUST CO.-je szo nepravicsni glászi bilí vörazgláseni, steri szo k-Bethlehem Bankers Association-i tüdi prisli. Tej glászi szo brezi fundamenta ino szo szamo na kvár Gosztonyi Banki. Bankers Association (Bankárszko Drüstvo) po etoj pouti vözglászi, ka ono vöpokázanye, stero je Gosztonyi Savings & Trust Co. pred krátkim cajtom notrí poszlála Pennsylvania State Banking Departmenti, tou szvedocsi, ka Gosztonyi Bank szploj na sztálnoj podlagi sztojí. Tou poszvedocsimo: BANKERS ASSOCIATION OF BETHLEHEM. BETHLEHEM NATIONAL BANK. BETHLEHEM TRUST COMPANY. E. P. WLBUR TRUST COMPANY. FIRST NATIONAL BANK. LEHIGH YALLEY NATIONAL BANK. PODPISZEK KOTRIG. 4 sztrán AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ Zanjim szo bejzsali, na nyemi pejneze tá dájo Tühinci szo svicali dokecs szo donyega pri bejzsali. Philadelphia, Pa. — Carrol z-Germantown-a, je szvoj zsépni robcsek vö z-zsepke potégno tecsász, ka je na street káro csakao od ednoj vöri popolnoucsi i z-robcsekom vrét je pejneze tüdi vöpotégno, stero je nancs nej na pamet vzéo. Carrol sze je nej mogo vcsakati, ka bi kára prisla i tak sze je peski na pout vzéo ino je prouti doumi sou. Za edno malo je pa ovárao, ka dvá csloveka mocsno za nyim sztápata. Escse hitrej je zacsno idti. Tiva tühinca pa li zanyim, tak ka je Carrol zse naszlejdnye zacsno bejzsati. Gda je pribejzso do szedenájsztoga streeta i Erie Avenue tam je Applegate iména policája zagledno ino sze je nyemi zacsno touzsiti, ka dvá csloveka zanyim ideta ino ga scséta gorsztaviti. Tejva tühinca pa vszebole prouti nye mi i policáji ideta i gda szta zse do nyidva prisla te je te eden prouti Carroli szkrcsao: “Eto je tvoja mosnya, stera je tebi vöszpádnola, gda szi rob- csek vövzéo. “Mí szmo zse tak miszlili, ka te nigdár nedojdemo.” Tou sze znankar tüdi tüdi trno rejtko namejri, ka bi zgüblene pejneze stoj po etaksoj pouti nazáj doubo. For Cuts and Wounds Prevent infection! Treat every cut, wound or scratch with this powerful non-poisonous antiseptic. Zonite actually kills germs. Helps to heal, too. PRISESZTNA DOCSASSZNA BEJLA HIZSA Patterson palacsa, stera sztojí na Dupont okrougi na szrdíni vu Washingtoni gde szo te nájlepse zidíne. Tá palacsa je bíla vöodebrána od Coolidge prezidenta kak za nyegovo docsaszno Bejlo Hizso, ár do Bejlo Hizso zse márciusa zacsnoli poprávlati i kak racsunajo, 120 dní zgotovijo popravek na nyej. Ete hram, steri med nájlepse hrame szlísi vu Washingtoni je zozídati dao pokojni Robert W. Patterson, kí je duge lejta reditel bio Chicago Tribune novinam. NOUVI RUM PLOUDEJOUCSI HAJOUVI, KI SZO Z-GINGER ALE-OM BILIJ KRSCSENI Eti sze dájo videti nisterni rum ploudejoucsi hajouvje stere szo zdaj na vodou püsztili vu Camden, N. J. Ka ví míszlite szkém szo je krsztili? z-Ginger Ale-om, ár szo tej hajouvje vu szühoj szlüzsbi i zatoga volo morejo szühi bidti, csi gli szo vszigdár vu voudi MARINARJE SZE PELAJO Z-SAN DIEGO-A NA DALECSEN ZHOD Zdrüzseni drzsél marinarje sze vkraj pelajo z-San Diego-a na Chaumont transzport hajouvi prouti Honolulu-i i Guam-i pa csi de potrejbno vcsaszi idejo vu Khinézko. Vu okroglíni je nyigov zapovednik, Colonel Hill. KESZNO JE PRISLA POMOUCS Kelko neszrecs sze je zse zgoudilo gda szo persoune petrol gori lejvale na zserjávo vou gelje vu sparheti, ali záto escse i dnesz dén jeszte lüdsztvo, stero ton nevarno spilo nadaljáva. Tak je tüdi stirideszét-dvej leti sztara Mrs. Nora Haring, dovica i devétere decé mati vcsiníla zdaj té preminoucse dní, gda je petrolszko kantlo vzéla ino je na szlab gorécsi ogen gor vlejála. Kak je petrol na zserjávo vougelje prislo, tak vcsaszi je vplamén vdaro i vu Mrs. Haring rokáj drzsécsa kantla je explodejrala. Nyéna 13.lejt sztara hcsí sze je nyej na pomoucs pascsila ino je gorécsi gvant doli z-materé trgala, ali nej je doszta haszka vcsiníla szvojoj materi, nego szamo i ona je tüdi pozsgána posztála po rokáj. Tá zsenszka je z-szvojim gorécsim gvantom na street bejzsala. Szouszedje i policájszki prejdnyik Green, szo prisli nyej na pomoucs, kí szo gorécsi gvant pogászili i zsenszko szo vcsaszi vu eastonszki spitao dáli odpe lati, gde je tüdi mrla. Künya je tüdi zacsnola goreti ali tisz to szo szouszedje tüdi pogászi- li. Tá neszrecsna zseszka je vu Wilson vészi prebívala stero je pouleg eastona i zse pár lejt je dovica. Zdaj je devétero decé brezi sztarisov osztalo. PRINASZ ZDAJ JESZTE SZTOLNA CIPELNA ODAJA ZA 98c Tej cipeli szo predetim bilí po $5.00 i escse vise. Jesztejo do 8 numere i tou szo vszi nasi dobri rédni cipeli. M. E. Kreidler & Sons 17 E. THIRD STREET, BETHLEHEM, PA. GOODMAN ̓ S ZSENSZKOGA GVANTA BAOTA JE ZSE ZACSNOLA SZVOJO I SZE NADALJÁVA DOKECS BLÁGO BODE Fájno blágo za polojno cejne Tou zvönrédno príliko vöpönücajte, ár tákse vecs nede. Goodman̓s 16-18 E. Third Street, Bethlehem,Pa. American Windish Publishing Co. Inc. “AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZA” STAMPARIJA NÁJMODERNEJSA I NÁJLEPSA STAMPARIJA VU BETHLEHEMI, STERA JE GORIPRIPRÁV- LENA Z-VNOUGIMI MODERNIMI MASINAMI I Z-VSZÁKEFÉLE SKERJOUV PA LITERAMI. VSZÁKOGA JEZIKA STAMPARSZKO DELO, TAK TÜDI KNIGVÉZANYE NÁJLEPSE I NÁJBOUGSE OPRÁVLAMO ZA NÁJRÉDNEJSO CEJNO Bethlehema ino kroglinszki várasov vszej szlovenszki, vogrszki i drügi drüstvov, organizácij i rázlocsni szpráviscs stamparszko delo sze prinasz zgotávla, vszém na popolno zadovolnoszt. V-nasoj stampariji sze szledécse novine stampajo: Am. Szlovencov Glász, Bethlehemi Hiradó, vszáki keden, ino Havi Közlöny vszáki meszec szhájajo. — Gorivzememo vszeféle málo i velko delo. 512 E. Fourth Street Bethlehem, Pa. Bell Telephone 2940 AMERIKANSZKI SZLOENCOV GLÁSZ 5. sztráN Vu Bejloj Hizsi je vszigdár Bozsics Za prezidenta leta vszáki dén szprídejo senki vu vszeféle szpremembi Zdrüzsene Drzséle májo edno meszto, gde vszáki dén jeszte koledni szvétek, ár vu právoj isztini vszáki dén szprídejo vszeféle senki: tou meszto je Bejla Hizsa vu WasHingtoni, i té senke prezident dobí. Toga szvétesnyega násztaja zacsinyatel je nej prezident, ciloU naszprotno, trno nazáj zadrzsáva nyega vu deli, ali da sze pa rávno tak nemre toga vöognoti, kak od toga nej, ka bi washingtonszke poglédajoucse nebi püszto pred szébe. Csi stoj sajnáliva tou, ka szamo ed nouk szpádne na leto koledni szvétek, ali rojsztni dén, ali drüjgi senkov tálajoucsa prílika, tiszti je zaisztino lehko nevoscséni prezidenti, kí priblízs no 2,000 senkov dobí na leto. Jeszte dén, gda szamo edno dvá, ali nisterni dén na tucate szprídejo dári. Tej senkov vnozsina je zvönréda szpremenlíva. Od zsíve sztvári doli (ali gori) do lepou notri z-orámanoga versusa. Csi szamo tou szpomenémo, ka je prezident v-ednom leti doubo kenguru-ja (zsívoga), gvant, palico, bongilárise, kejpe, szühe szlive, spile, skér, cigáre, te szmo niti sztotino tála nej povedali gori z-tiszte vnozsino féle. Eden za tou drzsáni cseszt ník vu cejlom leti drüjgo nika ne dela, kak notri szpeláva, tá szkláda senke i zahválna píszma píse prisztojnim vu zavüpanyi prezidenta, na papéri Bejle Hizse. Coolidge ne vzeme vszákeféle senka. Csi Bejla Hizsa szoumni, ka posílajoucsi glasüvanye, rekláma i drüjge prakticsne, cíle má z-tisztim prikap cseno te, sze senk z-postüványom nazáj odposle. Preminou cso jeszén je Coolidge nej vzéo od szvoje lasztivne rojsztne drzséle, Vermonta edne nouveféle jabocsen pástétom, ár szi je na tou racsunao, ka goriponücajo z-“jejmo vecs jábok” kédnom prikapcseno, na publikácijo. Senkov koncsmíár polovica z-kníg sztojí. Nisterne vödáv ci, drüjge autorje (szprávitel je, piszátelje) poslejo notri, ali táksi, sterim szo sze knige jáko povidle i prezidenti tüdi poslejo edne lepou notri zvézane, ka naj sze nyim on tüdi “veszelí”. Ali k-tomi trno malo cajta má. Na leto pár tucatov lepou notri z-orámani versusov ali merálni prílicsni gou vorov dobí, persze od obcsütne düse dámov. Dobí doszta fotográfijov, med nyimi na nyego- vo imé okrsztsene decé fotográ fije i rázlocsneféle kejpe. Szád, groszeri, dománye szpráve vszáki keden na vrsáje szpríde prezidenti od nyegovi vernikov. Na Thanksgiving Day i Koledne szvétke je gláven senk pura. Vcsászi pou tucata dobí, z-nájvéksi falátov. Na lasztivne szpráve gizdáve vertinye notriszküjano, lekvár pástétom (pie), pocukrani szád poslejo prezidenti, farmer je sze pa z-nájbougsimi pripouvkami mujszkajo nyemi. Csi edna-edna historia vöpríde od prezidenta, vckaszi dobí prílicsen senk. Ednouk je tou porácsao solszkoj deci, nej remen, nego hozentráger noszijo, ár je tiszto doszta bole zdra vo. Na drüjgi dén je sészt tuca tov hozentrogerov doubo. Gda je vu Vermonti na vakáciji bio i je szvoje indasnye szpoumenke zselo ponouviti, je koszio szenou, na trétji dén szo nyemi szploj nouve grable i pár overallov poslali. Gda szo tou píszale odnyega novine, ka na ocsévnoj farmi radi z-skerjouv brabrá, vrta, zsága, dubé, — nikák nyemi je vcsaszi zsago, szveder prelico i drüjgo skér poszlo. Ár senki i poglédajoucsi nepretrgnyeni prihájajo vu Bejlo Hizso, ravnansztva kolou more trno dobro bidti namázano, ka naj sze gladko obrácsa. Brezi, dent more opraviti szvoje officiálne poszle, deputácije szprímlati, dnévno vecskrát pred fo tográfszki masin sztánoti, z-balkoni ali z-sztub gouvore drzsati, z-poglédajoucsimi vroké szégati, z szvojim kabinetom tanácsivati i pouleg toga szi cajt vtrgnoti na obedni i vecsér ni mao, na pocsinek i na telovno vádbo. Prouti tomi sze prezidenta dnévno zsivlejnye dönok takou zglíjano, tak gladko tekoucse vídi, ka nájvecs lüjdi niti ne szoumni, ka po kaksi mantraj ide szkousz prezidenta vszáki dén. DRVA! DRVA! Dobre szühe drva i csresnyo ve drva sze dobíjo pri John Temlin-i i domou k-hrámi pri pelamo. Zvedávajte vu stamparíji 512 E. 4th St. Bethlehem, Pa. VÖPOROBLENI NOUCSNI DELAVCI Pittsburgh, Pa. — Stirje mládi lüdjé szo notri prisli vu Island Hotel v-Pittsburghi ino szo tam bodoucsega noucsnoga managera, ednoga vöobszlüzsá vajoucsega i dvá gosztá vöporobili. AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ szo jedíne szlovenszke novine, stere szo nájbole razsürjene med Szlovencami po cejloj Ameriki. Záto szo pa nájbougse novine za vszákeféle glasüvanje, Telefonje 591 1032-J 2451-R Regisztrérani Plumberje THOS. B. BRIODY, Jr. Plumbing & Heating 324 TAYLOR STREET, BETHLEHEM, PA. Trno sze nam dopádne ka mámo zadovolne kosztimere, tej szo nasi nájbougsi glasüvajoucsi. Nase delo i blágo je popolnoma Garantérano. TYPEWRITER je nájlepsi dár za POJBAM ALI DEKLAM Mí mámo nisterne, steri cejna je niszika kak $20.00 tecsász ka mo sztej meli. 1 leto garantejramo za nyé PENNSYLYANIA TYPEWRITER CO. 22 So. Sixth Street, Allentown, Pa. OZSENYENI VU NÁPOLYI Illinoiszka i Virginszka familije szo sze zdrüzsile vu Nápolyi, v-Talianszkom, gda szta sze Miss Elizabeth Davis Stevenson z-Bloomington, Ill. i Ernest Linwood Ives z-Norfolk, Va. tam hizsni zákon zvézala... Lewis Green Stevenson, bívsi Illinois drzséle drzsélszki szekritár.. je navzoucsi bio pri zdávanyi. Mr. Ives je prvi szekriter pri Amerikanszkom velkom követi vu Konstantinápolyi, v-Törszkomországi. Nas 1927 Bozsicsen Klub Je Zdaj Odprejti Plácsajte 10c, 25c, 50c, $1. $5. ali vecs na keden szkousz 50 kednov i dvá kedna pred prísesztnim bozsícsom dobíte vase pejneze z-3% interesom domou poszláno csi te rédno placsüvali.. Preberite szi Klub k-steromi ví scséte szlísiti Eto je nasega Bozsicsnoga Kluba Rekord: Racsun vlozsbeníkov Summa 1920 . . . . . . . . . . . . . . 427 $ 16,506.53 1921 . . . . . . . . . . . . . . 683 18,910.53 1922 . . . . . . . . . . . . . . 1097 27,029.91 1923 . . . . . . . . . . . . . . 1463 51,360.73 1924 . . . . . . . . . . . . . . 1849 76,284,10 1925 . . . . . . . . . . . . . . 2350 104,250.00 1926 . . . . . . . . . . . . . . 2452 111,476.50 Nikaj nouvoga dobí vszáko dejte stero szi prinasz vlozsi pejneze za bozsicsen Klub Bethlehem National Bank Prejk od Market House Third and Adams Sts. Odprejto v-Szoboto od 7 do 9. Henry Ford temlico porácsa bojno zroküvajoucsim Vu preminoucsi kédnaj szo doszta oprávlale novine Henry Forda z onim vözglásenyom, ka: “Csi bi vu vouzo záprli edno pár od tiszti, steri vu bojno scséjo zapelati ete ország z nagimi szouszidami, te bi naednouk bíla razlozsena tá zsmetna probléma. Pejnezni zmozsnici scséjo bojno. Na nyé gledoucs pejnez jeszte vu bojni.” Nakelko je isztina Forda tou vözglásenye, natelko je nemogoucsno tou, ka bi bojno zroküvajoucse pejnezne glavácse vu temlico záprli. Ár poglednimo bár: po nasem znányi Ford tüdi med pejnezne lüdí slísi, tém vise on je kak szvejta nájbogatejsi cslovek poznáni. Tak pa te csi od toga jeszte rejcs, ka bi pejnezne lüdí vu temlico trbelo záprejti, te bi Mr. Henry Ford tüdi za gatre vu tiszto lüknyo priso, stero szvojim cimborásom zselej. Isztina, Ford szebé ne racsuna med one, steri bojno scséjo z-Mexikov i z drüjgimi szouszed nimi drzsélami, ali tou je szamo záto, ka on nevedoucs ne rédi na oliji i na medinszki bajcaj szvoji millionov. No, vejm bí naj meo on tüdi vecs véksi automobilszki fabrik vu Mexiki ino bi rédila szamo mexikanszka vláda právdenszke zasztávke nyegovomi tam bodouosemi raubanyi, ka csi nebi on tüdi krícsao z-olijovimi barounami vréd prouti Mexiki i csi nebi draszto na bojno országa lüdsztvo. Ka sze bojne zroküványa zasztavitev, bojne szkoncsanye dosztája, tiszto sze nemre z-tém doszégnoti, ka nisterne ka pitaliste vu temlico denejo, nego kapitaliskoga vszamogoucsega i nezmerjenoga kralüvanya prevrzsenoszt. Szamo odnorjenci szi tak míszlijo, ka ka pitalistje, steri prilozsnoszt ali szledi pozselej bojno, szamí sze bé dájo zaprejti. Ali csi bi trejz no prebiválsztvo, stero vu velkoj vecsini z-sziromaskoga delavsztva sztojí, na tákso moucs i zmozsnoszt prislo, ka bi mogocsno bilou kapitaliste vu temlico zaprejti, gda tiszti bojno scséjo, te bi z-onov zmozsnoszt jov szpodobno bilou na tou tüdi, ka bi ete ország brezi kapitálistov ravnali i nigdár nebi bilou vecs bojne. Zavüpavnicke “Amerikanszki Szlovencov Glász” Reditelsztvo, szpostenyom naznánye dá cstejocsim ka, ki szi té szlovenszke novine scsé zapovedati, naj szi je szamo pri nasi “Zavüpavnikaj” zapovej i naprej plácsa. Ali ki bi je Zavüpavnikom nej mogocsi bio plácsati, on naj nám notri posle vu Reditelsztvo. Opominamo nase szlovence, naj vszigdár proszijo odpiszek (nyugto) od onoga steromi za té szlovenszke novine plácsate i poglednite csi na tisztom odpiszki steroga dobite bode tej novin imé: “Amerikanszki Szlovencov Glász”. Csi bi pa na tom odpiszki toga iména nej bilo, tak te odnász novin tüdi nemrete csakati, ár mi tákse vu znánye nevzémemo, stero mi niti naznánye nedobimo. Mi szamo onim poslemo novine i nyim nyigovo plácsano sumo vu réd zememo, ki do meli tákse odpiszke pokázati, steri szo od Amerikanszki Szlovencov, Glász novin szhájajocsi. Amerikanszki Szlovencov Glász novin Zavnpavnikov iména: Bethlehem, Pa. Gergár Péter Kutos István Pittsburgh, Pa. Markos István Bridgeport, Conn. Mike Benko 272 Spruce Street, Newark, N. J. Pocsics István Allentown, Pa. Kozell József 521 Jute Street New Brunswick, N. J Joseph Doncsecz 254 Hamilton Street Palmerton, Pa. Doncsecz Jozsef Elizabeth, N. J. John Mihalich 352 Porth Ave. Chicago, Ill. Mike Novák 1913 W. 13th Street Balazsic Mihály Steelton, Pa. Stephen Grábar 540 So. 4th Street Cleveland, Ohio. Mr. Anton Chrnko 4520 Finn Avenue PODPÉRAJTE tiszte store, steri glasüjejo v-nasi novinaj! 296 tí mláda devojka znála, kak bogatomi csloveki dás szvojo rokô! Tá míszel ga je obhodila i szkrivomá sze je veszelio, liki eden v-krívi gvant oblecseni králevszki szin: kak de veszéla, gda vsze tô zvê! Prêk kopanyice bregá jezika, steri liki eden pregrád széga notri vu dôl, naednôk, hip-hup naprê szkocsi Glogovo z-szvojimi málimi hizsicami. — Domá szmo odgovorí Veronika. — V-steri kraj je farov? — Na ovom konci vészi. — Náj mi povêjo gde sze trbê na lêvo, ali na právo obrnôti. Dobro je, dobro goszpon kocsis, zdaj szamo naj ednáko zsenéjo. Levendule dís vdári vö naceszto. Porédi sze szkazsüjejo dobro poznáni ogradcsecje, velke szuncsevnice, na sztrmecskaj dugi piszkri szühsít zdêvani, na drogáj vö szpovisznyeni bêli gvant, pred z-síbja szpletenimi vrátami sze mála deca za konye drzsíjo, vu dvoriscsi zserbé szkácse i cinka z-cseglicsom. Tak sze vídi da bi prázna bíla vész, sto láda z-rokámi je vszáki na pôti, zsenszke szo pa za nyimi odneszle jeszti. Li szamo na pred forme deca, kak inda bilí za Majzsik vucsitela mladoszti; bêloga, brnásztoga obráza, dugi — 293 TRIJÉ VOGLI Madáme tam szedí na kôlaj, nevê nika odnikoj, szamo obcsüti, ka je lacsna. Na nyéno szkrb zavüpana bakfiska je doj z-kôl szkocsila, odbêzsala je, i na ednoga dugi gvant majôcsega mozskoga sinyek sze je obinôla, nika szi zgovárjajo tam pod drêvom, od steroga ona nika nevê, szamo vídi osztre ocsí i ka z-rokami gesztikolálivajo. Ta mála bakfiska potom bisztno nazáj ide, csrsztvo szkákajôcsa, liki eden ágnecsec, erdécsa, liki rôzsa, v-ramo opászana z-mladéncom, steri je vcseraj návüh nico najsao. Vsze tô je tak necsákano, z-csüdnim tálom nasztanolo. Kocsüja náred podvézsejo, konye znôva gori szhámajo, naprezséjo, tecsasz nyê te dugi gvant majôcsi môzs, kí je Veronike brat posepne: “Nyihova vucseníka je sznêha posztánola” Bôg drági, gda i gde ? Zdaj tam pod grüskov! Oh madáme Kriszbay, obcsütim, ka bi oni zdaj na tô mogli omedleti, z-tála, kak fina goszpá od tê zgodotkov, z-tála pa záto, ár szo 6. sztrán AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ STEELTON, PA. Nouva varaska hizsa vu Steelton, Pa. — Od nasega glaszitela. — Nájvékse i nájbole potrejb no delo sze je szkoncsalo vu Steelton, Pa. málom várasi, stero meszto má blüzi 14,000 sztancsarov. Toga máloga várasa naprejidejnye, pokrepsávanye sze notriprivandrajoucsim má zahváliti. Od dvej leti mou sze té váras po voutanyi vszigdár tá obrné, kama privandrajoucsi národje scséjo, na Steeltona ravnansztvo i naprejidejnye gledoucs. Front Street je z-cimentani od krája do krája. Nouvi sztojécsi lampaske szo posztávleni gori, steri dájo szvekloucso vnocsi. Zdaj js páli nouvi City Hall (varaska hizsa) posztávleni, stero je jáko lejpa i velka zidína, na popolno lepoto na szredí ni várasa med Front i 2nd Streetom. Tou fájno delo sze je dokoncsalo Februára 1-ga. Várasa csesztnícke szo szkoncsali na gyülejsi, ka sze nouvi City Hall na eden odloucseni dén more z-parádijov poszvetiti. Potom szo vszém organizejranim drüstvam naznánye dáli, ka naj poslejo ednoga ali dvá csesztníka na varaski gyülejs. Poszvecsüvanye varaske hizse z-velkov parádijov pri- kapcseno je Februára 5-ga bilou obdrzsáno. Parádia je cilou lejpa bíla, vsze drüstva i rázlocsneféle organizácije szo vörukivale z-szvojimi zásztavami szamo “kekszarje” nej. Vu toj parádiji szo tao vzélí visise raz réda szlovenszki solárje tüdi, lepou okincseno goriszprávleni i nájlepsi szo bilí. Sznejg je sou, ali parádija je prouti tomi záto dönok trno lejpa bíla, dosz ta band je igralo. Vu parádiji je rukivalo blüzi 3,000 lüjdi. Szlovencov bi záto lehko vecs bilou navzoucsi za národnoga postenyá volo. Ali nisterni szo tak pravli, ka szo nej nouri, ka bi po sznejgi hodili! Ráj szo kokukali po streetaj! Pouleg tákse modríje edno pár lüjdi sze je doszta szlovenov ouzdalees drzsalo od parádije, z-sterim csinejnyom szo szamo telko doszégnoli, ka szmo mí szlovenci dojpoglédnyeni pred drüjge národnoszti privandrajoucsimi. Po parádiji tiszti vecsér je vecs govorníkov gucsalo, z-pre bránimi recsámi szo razlozsili Steelton várasa naprejidejnye i povéksávanye, steri gouvori szo na rádio bilí dojdáni i po-szlüsani po cejloj velkoj Ameriki. Glávni govorník je bio V. W. Reynders z-New Yorka, nig dasnyi prejdnyi council Steeltona, steri sze je obcsüdo vu szvojem gouvori, kak je mogou cse bilou tomi málomi várasi natelko naprej prídti vu tom krátkom cajti, od steri mao je on odíso z-Steeltona; z-lejpim pozdrávom je zahválnoszt povedo vszém sztancsarom. Za tém je priso právi govorník, fiskális z-Harrisburga, E. E. Beidleman, steri bi po pravici denésnyi governor mogo bidti Pennsylvanije. Beidleman je dugi i lejpi gouvor drzsao, vu zacsétki je pozdráv lao vsze drüstva eszi privandra joucsi národov i za isztino je tém hvála zá cejlo napréjidejnye Steeltona, Szpoumeno sze je med vecsim od Steelton High School-a, od Football team-a, ka szo preminoucsivi dvej leti Penn State Championship doubilí, záto, ka szo tü naszeljeni tühinszki sztarisov decski zsilavi i odnyi spila nájvecs vu game-i, stero je velko postenyé tak málomi várasi. Té govorník je zsézsgao “kekszare”, ka je isztino vöpovedo. Potom je escse doszta govornőkov gucsalo i naprejdávanya bilou, stero sze je z-povidnosztjov szkoncsalo vu High Sohool Auditoriumi. Plácsajte naprej na : “Amerikanszki Szlovencov Glász” Pittsburgh, Pa. i Krajina Zavüpavnik: Markos István 940 Vista Street, Tel. Cedar 3584-M N. S. Pittsburgh, Pa. SZLOVENCI ! Podpérajte tiszte baotose, steri nász szlovene podpérajo Tou szo tiszti, steri vu szlovenszki novinaj glasüjejo. Tou szo tiszti stori, stere nam nej potrejbno zouszedno porácsati, ár vu Pittsburghi zsivoucsi nasi bratje szamí dobro znájo, ka vu tej glasüvajoucsi storaj za rédno cejno dobro blágo dobijo i szaksega szlovena prijaznívo vöobszlüzsávajo. JOHN WALLETZ 810 CHESTNUT ST. N. S. PITTSBURGH, PA SZLOVENSZKI MESZÁR Frisko i Okajeno Meszou vu vszákom vrejmeni lehko küpite. Tüdi vsze groszerszko blágo F. N. HOFFSTOT, Szednik GEORGE G. SCHMIDT, Peneznik T. W. FRIEND, Podszednik H. J. C. BREEER, Podpeneznik Penezna Vrejdnoszt $200.000.00 Cejlo Imánye $350,000.00 NATIONAL BANK OF AMERICA 709-711 East Ohio Street Pittsburgh, Pa. Safe Deposit Box-e sze dobijo z-Árende 4% Interesa plácsa na sparavnoj sumi Primeni dobite náj bokse blágo za rédno cejno. Pridte vu S. M A L L IN , Vörarszko bauto. 729 E. Ohio Street, N. S. PITTSBURGH, PA. Telephone Cedar 9163 JOE’S HOTEL Primeni dobite vszigdár vszefelé dobro jejsztvino ino pítvino. Tüdi lejpe hizse mam za vödati Gda te na tou potrejbni prídte k-meni i i jasz vász posteno vöobszlüzsim. JOSEPH G O J T A N, lasztník. 817 Chestnut Street, N. S. Pittsburgh Pa. Telefon Cedar 9529 Vszigdár dobro i rédno bodete vöobszlüroeni, csi prídete vu moj Hotel, ár primeni dobíte tou nájboukso blágo za nájrednejso cejno. Horvatski i Szlovenszki Hotel Matt. J. Bestic, lásztnik 834 E. OHIO STREET N. S. PITTSBURGH, PA. ZAK---KORINAR 540 E. OHIO STREET, NORTH SIDE PITTSBURGH, PA. Razmi k-vküperposztávlenyi — vszigdár prve vrszte delo Narocsite szi zdráven od nász Popüsztek za gotove peneze ZAK KORINAR Nezapovedávajte szi pri agentaj, nego ZDRÁVEN ODNÁSZ Za pokopáliscse korine szi szamí zapovejte prinasz. Teléphone’s v Baoti Fairfax 6273 Cedar 9202 Prebiváliscsa Telepohone Fairfax 7994 Naznánye dam vszém szlovencom, komi de potrejbno na Pogrobnika, on sze naj obrné kmeni, gde dobi náj bole postenejse vö obszlüzsenyé JOSEPH A. PAPPERT, Pogrobnik. 711 Lockhart Street, N. S. PITTSBITRGH, PA. GDA DE VAM POTREJBCSINA NA POHISTVO, KÁRPETE ali KÁHLE pridte kmeni i vidli te, ka te zadovolni, kak zblágom tak z-cejnov HARRY KRUPP 843 E. Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa. Phone Cedar: 5752-W 294 med etakse nepopolne lüdí prisli, ali da je odkolonoski glázsek globoko v-kufri v-gvant djáni, de dönok bôgse nê omedleti, zadoszta je, csi sze vu dühi zburkajo. Drêvo je isztina jáko lêpo dugoványe za flirt, za lübeznívo omiljávanye naimre po mêszeca szvekloszti vecseráj, ali k-zarocsenyi hizsnikov sze (naimre vu románaj) lepô notri obravnani salon prisztája. Devojka vöbezsí na dveri, csi je szremezslíva, ali doli poklekne za roditelov blagoszlov, csi je ne szremezslíva, — ali pod drêvom kama naj poklekne? To je malo nenávâdno! Pod drêvom! Od nezákonszkoga histva májo segô praviti: “Pod drêvom szta sze zdaj”. — Kaksi spot ! Ka bodo lüdjé pravli? Ka szta sze pod drêvom zarôcsila! Tô zatajiti nede mogôcse. Z-vszém tém sze je szamo madáme Kriszba y brigala. Veronika rávno nê. Proti tomi szi je na tô míszlila, ka eden lêpi dén sze vöpríde z-obráznimi knigami i tô sztáro drêvo naszpômenek ovekivecsi. Medtém je kocsüj tekao, tekao. Kocsis je peski sô, ár je nê bilô meszta, Gyuri je szam v-rôke prijao cügle i Veronika je k-nyemi mogla szêdszti, kak tô jukker-goszpodicsine segô májo. Bôg moj, ka bodo vu vészi gucsali, csi do jo tak vidli sze pelati! 295 Pomali szo sze vöodmotali z-te polojno makove glavice, gde sze nagôszti premenyávajo sztêszki, grabe, rüsécse votlíne, odszpodi v-dôli sze pá znôva vu skrílevkaj dokoncsavse. Bjela vodé potok povszédi z-kocsüjom vréd bezsí, liki eden ciganjszki purdé. Eti zdaj zse po dobroj pôti sze friskej pelajo, potácske lepô frníjo i Gyuri malo bole naráji püsztí cügle, vu düsi szi premisláva od zgo- dotkov... Csi je vsze tô nê szamo szenya? Nê, nê, vêm pri nyem szedí Veronika i odzajaj goszpon Bélyi János plébános szi zgovárja z-madáme Kriszbayom, z-szlabov francuscsinov. Tô vsze je ázvetlo, nê je szenya. Stero zná i z-ednim vídi. Csi je gli bole nevervano od ednoga romána, dönok je tak. Vcseraj etaksega hípa je escse nê znao, csi jeszte na szvêti Bélyi Veronika. Csüdno! Premislávati szi je zácsao, kaksi je bio szvêt brezi Veronike? Nezapopádnyeno, ka je vcseraj etaksega hípa niti nê miszlo, ka bi nyemi kaj falílo. Kak je tô mogôcse? Ali tê nôri potácske szo tak brneli, da szi je vcserányi sztan nê bio szpodo- ben vküpposztaviti...... Vsze tô je csüda ! Edna legenda (dezsdzsévnice) szpotrla sze je, ali drüjga je nasztánola meszto nyé. Néba i zemla szta sze nyemi ponüdile za prókátora naj k-szvojoj őrocsíni príde. Néba nyemi je szen poszlála, zemlé prepád pa szrecso: Hej da bi Z-etoga blága sterikoli na doliplacsüvanye Dobre Vöre $8.00 i vise Dobre Vöre zsenszkam i moskom garantérane $12.00 Garanterana 25 lejt Krason Co. je zavüpana vörarszka baota. Vsze je 14 kt. csíszti zlát. — Mí sze vu vász zavüpamo. THE KRASON CO. 837 E. Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa. (Med Madison i Chestnut streeto) Fájno Zimszko Blágo ! Nase zimszko blágo szmo zse notri doubili. Za moske i pojbe Gvant je krédi i csáka na vász gda prídete ino ga poglédnete. MOSKI GVANTI POJBOV GVANTI KOLAPOSJE HOLSZTIKJE SZRAKICE Dájte nam príliko naj vász lehko vöobszlüzsávamo. Joseph Patz “MOSKOV i POJBOV BAOTA” 829 East Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa. Prineszte eto glasenyé notri knám i dobite dupliske Trading Stempline