PoStnlna ptatana v gotovlnf. Ara 1.25 Din. Kéziratuk, a melyek nem adatnak vissza ide küldendők : „MURAVIDÉK" szerkes-tősége Murska Sobota, Alexandrova c. :-: :-: 202. szám. :-: :-: B3 23 88 Postatakarék számla száma 12980. A Laptulajdonos: KÜHÁR ISTVÁN. Politikai-, gazdasági és társadalmi hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldre 18 Din. Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.-ként: szövegközt és nyilttér 150 Dinár, rendes I.— Din., apróhirdetés 0-70 Din. és az Illeték. Többszörinél engedmény. VI. Évf. Blupska Sobota, I927. november 13. 43. Szám. Választások előtt. Kilenc év óta már annyiszor hallottuk e szót — választás, hogy szinte észrevétlenül suhan el fülünk mellett uj meg újbóli felhangzása. Mégis mikor nem a megszokott, hanem igenis a né"-tői már régen óhajtott községi választásokról lévén szó, akkor lehetetlen, hogy a legminimálisabb érzékkel rendelkező egyénben is ne keltsen fel érdeklődést, ha csak egy csekélyke hajlamot is mutat a köz érdekében munkálkodni. A bejövetel óta ez az első eset, hogy a nép saját be-látasa szerint választhatja meg községe ügyeinek intézőit. Első nyilott alkalom, hogy a falu legtöbbjét meg lehet menteni a korrupció sarába merült gerentvi-lágtól s a hatóság nem törődő diktatúrájából kiemelve, a falut a falunak adni vissza. Mindez természetes csak akkor válik valóvá, ha higadt megértéssel, komoly megfontolással állítjuk fel jelöltjeinket, s ha talpig emberekből kerül ki a falu intézősége, a falu kormánya. Vasárnap, vagyis folyó hó 13.-án veszik kezdetüket a községi választások Prekmurjében ott, hol a képviselőválasztások szavazóhelyri vannak. A többi falvakban aszerint lesznek megtartva, ahogy a szavazó urnák felszabadulnak. Az azonban, hogy urnákba lőhessen szavazni, avagy hogy valaki szereplési viszketség-ből állítson jelölt listát, nem helyes. Nem lett mondva ezzel azonban az, hogy az eddigi ge-rent által kénye-kedve szerint összeállított listájával szemben ne állítsanak más listát is, ha azzai a falu érdekébert cselekszenek. Sőt, minden erővel keli törekedni arra, hogy olyan geren-tet, ki eddig káros munkálkodást fejtett ki, kontra listával megbuktassák, de azért ne fajuljon el a választás, ezen a cimen — pár-toskodássá. Ez a választási rendszer nálunk szokatlan. Lehet mondani, hogy jó is, meg rossz is. Jó azért, mert minden osztály juthat képviselethez és mert kicsinyben kezdjük megtanulni a politizálást; rossz pedig azért, mert tekervé- POLITIKAI ÉLET. Németország kancellárja a háborús felelősségről. Marx kanticellár Essenben politikai besrédett mondott, melyben foglalkozott Németország háborús felelősségével. Kijelentette, hogy Németország az erkölcs és a becsület alapján néz szembe ezzel a kérdéssel. Meggyőződése, hogy addig lehetetlen a volt ellenfelek között a teljes kibékülés, amig az európai népcsalád egyik tagja meg van bélyegezve a többiek szemében. Németország becsülettel teljesítette kötelezettségeit, melyeket a békeszerződés reá rótt, s a jövőben is igy fog cselekedni. Németország és a német nép tiltakozik azon feltevés ellen, hogy a háborút ő robbantotta ki, s ezt azért teszi, mert tisztán akar állani a világ szeme előtt. Oroszország részt vesz a genfi leszerelési tárgyaláson. A Népszövetség titkársága táviratott kapott Csicserin külügyi népbiztostól, melyben arról értesít, hogy Szovjetoroszország hajlandó részt venni a leszerelési konferencián s delegátusát elküldi a november 30 ára összehívott előkészítő bizottságba. Népszövetségi körök szerint a szovjet kormány elhatározásának óriási jelentősége van, s most nagy érdeklődéssel várják Genfben, hogy a szovjet kormány kit fog delegálni a leszerelési bizottságba. Spanyolország uj parlaméntje. Spanyolországban alig ült össze a parlament, már az első ülésen erősen megtámadta a kormányt az ellenzék. Szemrehányást tettek a kormánynak, hogy csak a nagy ipart és a munkaadókat védi, a munkásokat azonban nem s a munkások egyesülését akadályozza. Primo de Rivera miniszter elnök cáfolta az ellenzék állításait s arra figyelmeztetett mindenkit, hogy a legfőbb kötelesség a fegyelem megtartása. Ausztriában polgár háborúhoz vezet a Seipel kormány politikája. A szociáldemokrata párt kongresszusán feltűnő határozatot fogadtak el. Figyelmeztetik a kormányt, hogy politikájával az osztrák népet két táborra osztja, mert a nagytőkések pénzén mo-narhista tábornokok és áriszto-kraták vezetése alatt faszista alakulatok létesülnek a szociál-demorata párt ellen. Az ilyen versengés polgárháborúhoz vezethet, pedig a szociáldemokrata párt békés eszközökkel igyekszik célját elérni. Angolországban most folytak le a községi választások. Nagy meglepetésre a munkáspárt igen megerősödött s a kormánypárttól sok mandátumot nyertek el. A munkáspárt most kiakarja erőszakolni az országos választásokat is, hogy bebizonyíthassa, hogy a mostani kormánypárt a nép bizalmát már elvesztette. ROVÁS. nyes és rászoktatt a pártosko-dásra, s ha többször adja elő magát az iiy eset; hova tovább a mi parlamentünk a pártoskodá-soktól alacsony nívójára sülyedt tétlenségéig fajulhat a jövő község, s a közügye intézetlenül marad. Mikor a választások küszöbén, a jelölő listák összeállításánál s az urnák előtt golyót a kézben tartunk, fentiekre tekintettel legyünk, mert a kilenc esz- tendő mulasztását csak igy tudjuk helyrehozni. Fontoljuk meg ki az az ember, ki érdemesült arra, hogy a községet ért káoszból elősször kivezetni, másodszor pedig lelkiismeretesen igazgatni tudja, s csak akkor cselekedjünk. Ez legyen tartva szemelött ott, hol vasárnap szavaznak, s igy gondolkodjanak ott, hol a választások későbbi időre szólnak, — csak akkor lesz a falu tényleg a falué. Régi közmondás, hogy „Ebuga-tás nem hallatszik a mennyországba* azért a „Népújság* eféle cikkezésére nem is reagálnánk, még ha annak irói papnevelő és tanítóképző intézetekben tanulták is meg ezt a felebaráti szeretetlenséget, ha cikkezéseikben nem éppen oly hazug módon, rágalmaznának meg holmi irredenta cálzá-sokkal csak azért, hogy a hatóságot tévútra vezessék, s ezzel járó büntetés kapcsán betiltsák a »Muravidéket«, hogy aztán a — most előfizetők nélkül tengődő, csupán a klerikális párttól és a „Srce JezuSovo" naptár, ,Ma-rijin List" és a »Novine« cimü egy-házilag terjesztett lap jövedelmeiből fenntartott — „Népújság" egyedül hirdethesse, a maga nemében páratlanul álló szlovén-klérus politikáját — magyar nyelven. * * * A >Népujság€ körül felsorakozó konclesők nagyon jól tudják, hogy amit írtak a legutóbbi két számban, azért mi őket perelhetnők, mert aljas hazugságként akarják lapunkat államellenesnek be állítani a hatóság előtt, amiért őnekik époly büntetés járna ki, mert hazug rágalmakat írtak, mint járna a mi cikkezőnknek, ha az tényleg ugy volna igaz. Nagyon jól tudjuk azonban azt mi is, hogy az ügy ezen tisztázásához nem folyamodhatunk, mert a ,Népújság" képviselői mentelmi jogainknak köntöse alól mutatják a fügét, mint egykor a trdkovai ember bíróságtól hazamenet mondta: >Hisz' kabátom alatt mutattam fügét a bírónak azért, hogy elítélt." Ahogy a biró nem perelhetett, épugy tni sem perelhetünk, de meg sokkal fontosabb és hasznosabb célt is tűztünk ki magunknak, mint revolver lapokkal perlekedni s különösen olyannal, mely lap nem azért ir magyarul, mert védeni volna hajlandó a magyar kisebbség jogait, hanem, hogy magyar anyanyelvén olthassa a magyarba a laptulajdonosai által kitűzött elvet. Tudjuk azt is, hogy csak rágalmazni és piszkítani tudnak, de magyar községek iskoláiba magyar tanítót adatni még magyarnyelvű lappal sem aka-ródznak, de még agrár földet, sem a magyar kisebbségnek, pedig Önök nagyon ,jól tudják magyarul". * * * A m. szobetai községi választások határidejét december l8.-ára tolták ki, mint hallottuk némi szabálytalanság miatt. Érdekes hogy ezt a szabálytalanságot éppen csak egy párt állítására állapította meg a hatóság. Csodálatos, hogy pártekszponensek még ma is rettegtetnek . . . Támadás vagy kritika? A „Muravidék" egy tisztelt olvasója, akit én egyébként igen nagyon becsülök egy levéllel fordult hozzám, melyben arra kér, hogy ns támadjam az úgynevezett főembereket a lapban, mert ez népszerűtlenné teszi a lapot. Ezzel — a mindenesetre jóindulatú és jóhiszsmü figyelmeztetéssel szemben szerényen megjegyzem, begy eddigi Írásaim egyetlen sora sincs támadó szándékkal irva, — és legke-vésbbé pedig személyek ellen. Legföljebb a napjaiakban szokatlanul bátor hang valamint a szatirikus kritikai szellem, ami írásaimból kitűnik, teszi a látszatot. Én még ezt is a legszívesebben elkerülném de, ha rossz hasonlattal is, mégis kimondom : hogy nálam az igazság kimondás olyan szenvedély, mint másnak a pálinka ivás. Az én néző pontom, az emberi-ség egyetemes érdekeinek és a társadalomnak a tökéletesedés felé való fejlődésének alapján áll. Ebből folyik aztán a független véleménynyilvánítás, mely nem támadni akar, csak csupán, nincs tekintettel személyekre, és irányokra, — vagyis független. Éppen azért, mert sem fehér, sem vörös, sem reákciós irány engem nem vezet, nem lehetnek írásaim sem ilyen irányúak. Nem lehet tehát azt mondani, hogy az „Ilyenek vagyunk" cimü versem »vörös vers* — mint szi egy bizonyos úr megíegyezte. — Aki legcsekélyebbet ért az irodalomhoz és ha elolvasta azt a verset, első pillantásra láthatja, hogy abban egy szemernyi politika sincs, és nincsen csoportok, osztályok érdekében megírva, hanom önvallomás és erkölcstanulmányi szatirikus kritika. Az, hogy én önző vagyok és rossz, az egy általános embűri alaptulajdonság — 1 Ha van eredendő bűn, akkor az önzés az! De ha én önző vagyok és rossz és e.it tagadom, ekkor nincs ut a megjavulásra előttem. De ha őszintén beismerem és mások előtt is föltárom, ezzel egy erkölcsi néző oontot állítottam fel, mintegy tudatára ébresztem vele magamat és másokat, hogy ime rossz vagyok az ember'ársFiirnmal szemben, mert — önző vagyok — s csak úgy javulhatok meg, ha ezt fölismerem. Krisztus maga ?em vetette meg a bűnösöket, sőt „velük evett". Vagy a száz juhról szóló gyönyörű példabeszéde, nem-e erre tanít bennünket ? Ecnyit az indexre tett vers lényegéről. Egy verset legkönnyebb félreérterii, még könnyebb a költőt meg nem érteni, A költő gondolatait csak a költő tudja. Ez esetben »Csaló vagyok, (mint a Ti bitetfck)« tételnél is félreértés esete forog fönn. Mert vonatkozásban nem a hit (vallásj van ezzel kapcsolatban, hanem ezzel az van mondva, hogy : Csalódik, ki azt hiszi, hogy én szerény vagyok. Vagyis: Én megcsallak Titeket, a szerénység álarcával helyett: »Celó vagyok, (mint a Ti hitetek)*. Rövid és tömör két cselekményü költői kifejezés, amihez minden költőnek joga van. A mi a főemberek és: papokra vonatkozó tételt illeti, arra nézve szerénykedem alázattal megjegyezni, hogy a legnagyobb tisztelettel vagyok eltelve az Egyház komoly és tisztességes szolgái iránt nem ők tehetnek arról, hogy közöttük is előfordul a „bűnös", az «önző«, „parázna", „Ember"; mert mint föntebb mondtam, az önzés emberi gyengeség, az ember bensejében lévő rossz tulajdonság. Aki nem az, nem veszi magára ! (Nehezen juthat valaki olyan magas erkölcsi fokra, hogy önmagával szemben is beismerje bűnét). Legyen szabad még mentségemre felhozni, hogy egyetlen költő sem keresi az emberek megbecsülését, mikor ő magasabb ideálokért száll sikra. Melyikünk merné tagadni Petőfi, halhatatlan költőnk lángoló hazaszeretetét, melynek szent heve, ha elragadta őt, bizony nem válogatta a szavait. Az „Apostol" cimü költeményében például egy helyen azt mondja »Hol pap emel szót, Ott, az igaszság megfeszítettik.* Ez itt sokkal súlyosabb kitétel, mint az enyém, de még sem akadálya annak, hogy Petőfit az egész világ ns tisztelje, hazája padig nem egy helyen állított neki szobrot. Addig, amig én egyetemes ideálokért küzdők, Petőfi 3 legmezteleaebb osztály harcot hirdette. Az egyik versében; a cimére nem emlékszem igy ir: „Gőgös palota (gazdagok.)" — »Hol vette gazdát ama kincseket? Ott, ahol a héja a kis madarat — S vérén táplálkozik* . . . „Fitogtasd csak gőgös palota, Elorzott kincseidnek fényét, Magvannak már számlálva napjaid.* Erre egész joggal rá lehetne mondani, hogy „vörös" költemény Az mégsem ez, mert Petőfi hazájának boldcguiását, a jobbágyok és a szegényak felszabadulásában látta. Azt pedig senki sem állíthatja, hogy Ö mm volt ;ó hazafi. Minek vesztegessünk annyi szót; Krisztus is az egys?erü halászok és a szegény emberek pártján volt. Hogyan, hogy az ő tanításai és parancsai 2000 é/ múlva sincsenek végrehajtva ? Ez ellen fakadnak ki a költők, nem pedig a szegény alsó papság elien. akik ugyan csaK felsőbb rendeletre cselekszenek. Egy felvilágosúit költő, amikor papot említ, soha sem gondol a falusi lelkészre, aki silány jövedelme mellett esőben, hóban, • sárban fáradoz a hi-vek lelki szükségleteinek kielégítéséra, hanern K'iszíus felelős helytartóira és a magasabb papságra, kik életmódban nagyou eltávolodtak a Krisztusi egyszerűségtől és nem valami fényes erkölcsi múlttal dicsekedhetnek. Ha már ennyire mentünk, röviden idejegyzek egypár legujabbkori örvendetes tényt, ami azt bizonyítja, hogy a haladás alól szerencsére senki sem kivétel, sem személyek, sem ía-íézmények, sőt sokszor hittételek sem, de legkevésbbé dogmák. Ime az alábbi legfrissebb bizonyíték : Bécsben Píffl bíboros hercegérsek védnöksége alatt álió Leo Társaság kiadásában, Kari Handlos kanonok, a bécsi papi szemináriám főszerkesztésében megjelenő, Seelsorger (Lelkész) című folyóirat, melyoek szerkesztőségi helyisége Bécsben a Stefansplatzon a bíboros hercegérseki palotában van, legújabb számának 313-ik oldalán ezt irja: >A negyedik rend (legalsóbb néposztály) a maga eszméivel az egész vonalon előnyotiiulásban van, s ne_m igazságtalaoúl! . . . « Á folyóirat 304-ik lapján ez áll : »A vidéki papnak is meg kellene szabadítani magát a nagy parasztok és osztályuk gondolkodásától és mindenekelőtt vissza kellene vonulni a politikától. A lelkészi hivatás gyakorlása a politikai üzletekkel egyszerűen összeférhetetlen. A lelkészi hivatás lényegéhez tartozik, hogy a pártok minden juhának utána járjon, az-az mindegyikkel keresse és föntartsa az összeköttetést, mindenkiben ébressze az — Önzetlen szeretetet.* Aki ezt cselekszi, az ellen nincs is panasz ! Legyen elég egyelőre ennyi, pedig még nagyon sok megszívlelésre méltó dolgot közöl ez a lap. De miután engem a legmesszebbmenő jóindulat vezet a jó emberek iránt, befejezem ezzel mondanivalóimat, abban a reményben, hogy meg leszek értve; de nem elitélve ! KRAJCSICS LÁSZLÓ. Amikor még sirni tudtam. Sírtam itt is, ott is Isten tudja hányszor Falevél hulláskor. Sirtam kicsi madár Kicsi temetésén, Nagy, nagy erdő szélén. Sirtam mikor nagy volt Szivem, lelkem gyásza; Cigánymuzsikára. Sirtam oltár előtt Tárt síroknak szélén Jó papok beszédjén. Hol vagy boldog idő, Amikor még tudtam . . . Sirni! . . . sirni tudtam ? Murska Sobota, 1^27. okt. 31. KECSKÉS LÁSZLÓ. --mmammm- Politikai szemle. A ^kormányzó pártok között a viszony megjavúlt, mert a miniszterelnök siet a demokratáknak a kívánságait teljesíteni. A demokrata pári kívánságára a szombori kerüietben négy magyar jegyzőt is kineveztek. A pénzügyminiszter takarékossági szempontból a képviselői napidíjak leszállítását tervezi s ehhez a szándékához erősen ragaszkodik is. A háromszáz dináros alapot kétszáz dinárra akarja csökkenteni, miáltal az állam tizenkét millió dinárt takarítana meg. Sőt még a bizottsági tígok napidíjait is csökkenteni akarja, hugy a megtakarítás még több legyen. Az ellenzék (bbe olyan formán lenae hajlandó bele menni, hogy a minisztériumok számát is csökkentsék, azonkívül pedig a miniszterek fizetése is tetemesen száüítessék le. Ezzel a miniszter a közvéleményből ki akarja küszöbölni azt a felfogást, hogy a takarékosságot mindig a kis tisztviselőknél kezdik ; — tehát a legmagasabb állami funkcionáriusok illetményeit is redukálni kell. Az ellenzéki pártok most ujabban a demokrata blo'sk helyett egy munkablokkot akarnak létesíteni, a melybe befogadnának kivétel nélkül mindenkit, aki a komoly parlamenti munkának barátja. A parlamentet tizedikéig elnapolták s ez elnök tizedikére a külügyi interpellációk tárgyalását tűzte ki. Az ellenzéki pártvezérek, úgymint Pribicsevics, Radics é3 Jovfino-vics az egymás közötti érintkezést folyton fenntartják, sőt Pribicsevics kijelentette, hogy ő és Radics a mi- niszterelnök elien ujabb vádindítványt fognak beadni, és egészen uj adatokat fognak felhozni a miniszterelnök ellen. Minthogy a skupstina ülései ujabban [különösen a Radics párt viselkedése miatt elég zajos, sző volt róla, hogy a házszabályokat szigorítani kellene. Radics erre kijelentette, hogy ha a házszabályokat megváltoztatják, ők kilépnek a parlamentből s passzív resistenciát fognak folytatni. Az adminisztrációs birottság legutolsó ülésén elhatározták, hegy az elhalt képviselő után a hátra maradottaknak temetési költség cimén húszezer dinárt fognak kifizetni. A mult hét izgalmas események után Radics abban bizakodik, hogy a miniszterelnök ellen benyújtandó vád-indítványa egyszer mégÍ3 majd többséget nyer. Különben azzal fenyege-tődzik, hogy a házszabály szigorító javaslattal szemben cb3lrukcióval fognak élni az ellenzékben, ő m«,ga nyolc nap és nyolc éjjeles beszédett fog mondani s ha a kormány megvalósítja a szándékát, akknr a Száfán inneni képviselők ott hagyják a parlamentet. Mert mindig kevés. A napokban egy cillag lehullt, A legszebb csillag volt; Istenem! Most tudom, miért mered reám A mennybolt közönnyel, hidegen. Tűnő csillag, tünő szerelem, Őszi bánat, őszi temetés. Mennyi tövis, mennyi fájdalom, Mennyi, mennyi könny,... mégis ire^és. Budapest, 1926. sxept. 18. KECSKÉS LÁSZLÓ. — Őfelsége vadászatai. Őfelsége a király most állandóan Beográdban tartózkodik s innen szokott vadász kirándulásokat tenni. Legutóbb is Vukicsevics Velja miniszterelnök és Szu-menkovics Míodrág erdőügyi minisxte-ter kíséretében utazott Kupiaovora és Vínkovcire vadászatra. Azután Őielséga Blédbe fog utazni kíséretével s ott f.ig két napon át vadászni. — A murska-sobotai vámhivatalt annak ellenére, hogy a laká? viszonyok nem a legjobbak, mégis kihelyezték Ge-derovoira. — Garázdálkodnak a zsebmetszők. A mostani őszi vásárokon feltüoö a sok zsebmetszés. Dolnja Lendaván, az utolsó őszi vásár alkalmával Szlavic István TuraiSőei egyént felkérte valaki, hogy váltson neki pénzt. Szlavic erszényét eiövéve, megmutatta pénzét, de váltani nem lehetett. Később tapasztalta sajnosaa, az arszényből négyezer dinárja tűnt el. A mostani utolsó belticcei vásáron óly szemérmetlenül loptak különösen eszonyoktól, hogy a károsúlttak száma s ez ellopott összeg nagysága est bizonyítiáí, hagy egy szakértő, enyveí kezű társaság működött a tolongásban. — Házitolvaj. Zvér Antal lipai illetőségű volt kocsis meglopta murska- sobotábaa döbbeni gazdáját. A lopásra hamar rájöttek s a csendőrség Ad-riáncon letartóztatta, azután pedig átadta a dclnja-lendavai járásbíróságnak. — Verekedő járásbiró. A dolnja-lendavai járásbíróságnak egy k bírája Franj Zavasník, a napokban hivatalos kiküldetése alkalmából súlyos botrányt okozott a gomilicai korcsmában. A járásbiró dolga végeztével többekkel borozott a korcsmában, majd széles jó kedvében dalolni és verekedni kezdstt. Korén István renkócí tyukászt is társaságába vitte a balsors, őtet is a földhöz verte s boxerével véresre csapkodta a fejét. Korén pert indít sértője ellen. A járásbiró még azt az egyént is megverte, aki a lépcsőn biciklijével eggyütt levezette. A korcsmából való távozása után a csendőrjárör az irattáskáját előkerítette, de a faluból való végleges távozása előtt még az éjjeli őrökkel is volt afférja. Az éjszakát állítólag egy baltelken töltötte a szabadban. — Ugyan ez ;a járásbiró pofozott meg a legutolsó képviselő választáskor egy [szavazót Turniiéén, hol mint választási elnök működött. Ennek az ügynek msgánlapra tartozó részét 750 dinárral elintéite, a hivatalos részről nem tudunk. Úgy értesültek az esetnél jelen voltak, hogy az ügynek bírósági folytatása lesz. — Személyi hir. Az általános tisztelettel é? szeretettel elhalmozott ő-szinte barátunkat Berlot Antal vámhí-vatalnok urat, aki víg kedélyével sokszor a legnyomOttabb hangulatot is derűsre változtatta, igaz sajnálatunkra áthelyezték Beográdbe. Ismét egy nemesen és igazságosan gondolkozó jó lelkű hivatalnokkal kevesebb van M. Soboíán. — Rettenetes orkán dühöngött Angliában és Írországban. Anglia és Írország között két napon át rettenetes orkán dühöngött, meiy a két Ország között az összeköttetést is megszakította. Dublin városban sok ház beomlott s a romok alatt sok sebesült van. Qalvay kikötő városban a hullámok ötven holttestet sodortak a partra, minden valószínűség szerint hajótörötteket. Más helyeken is nagy károkat okozott a vihar. — Rómában megünnepelték a fasis-mus ötödik évfordulóját. Rómában nagy katonai ünnepségek keretében ünnepelték meg a fasismus ötödik évfordulóját. Mussolini nagy beszédett intézett a katonasághoz, melyben kifejtette, hogy Olaszországot úgy befelé, mint kifelé mindenkivel szemben megfogják védelmezni. Az ünnepség azonban fél— benszakcdt, mert közbea érkezett egy vasúti szerencsétlenség hire. Ugyanis Bari városban egy ott álló személyvonalba bele rohant egy expreszvonat, minek kö ;etkeztében a személyvonat kocsijai teljesen összetörtek. A vasúti szerencsétlenségnek hat halott és nyolcvan súlyosan sebesült áldozata van, kik közül harmincnak állapota válságos. — Merénylet a görög köztársaság elnöke ellen. Konduriotisz tengernagy, görög köztársasági elnök ellen merényletet követtek el. Az elnök úgyszintén szárnysegéde is megsebesült. A merénylőt elfogták s a rendőrségre kisérték, ahol kiderült, hogy egy néma egyén. Zsebében anarchista nyomtatványokat találtak, valamint sok kommunista iratot. Az okozott sérülések nem súlyosak, mindazonáltal a merénylet a fővárosban, Athénben nagy izgalmat okoz'tt. — Árviz Északamerikában. Az Egyesült Államok északkeleti országaiban óriási árviz pusztít. Wcrmouth állam csaknem teljesen viz alatt van, Massa-chusett, New Yersegés Connecticut államokban fs sok város és község van viz alatt. Az elárasztott területeken az összes gyárakban megszűnt a munka s a munka nélküliek száma igen nagy. A lakosság minden felé kétségbeesetten menekül. — Ujabb merénylet Stipben. Október 6.-án merényletnek áldozatul esett Stipben Kovacsevics Mihajló tábornok s már is egy ujabb véres merénylet hozza lázba Dél Szerbiát. A stipi hidnál lelőtték öl lövéssel Qavrilovics Misát és ennek fiát Risztát. Mindketten azonnal meghaltad. A lakosság Stipben a merénylet hírére, mely este fél tizkor tőrtént, annyira megijedt, hogy bezárkózott házaiba, mert azt hitték, hogy betörtek a bolgár komitácsik. A rendőrségnek az a feltevése, hogy a két Riszticset boszuból lövette le Protoge-rov komitácai vezér bandája, mely Risztics vejével Pancsa Mihajlóva! ellenséges viszonyban állott. Pancsa Mihajló volt az, aki a Kovacsevics tábornok elleni merényletet szervezte. — Felfedezták Dsingisz Kán sirját. KcszrMov orosz régész husz évi kutatás után felfedezte a Qóbi sivatagban Karakloto város környékén Dsingisz Kán sirját. Karaklota városa ma már szintén elpusztult, de a sirt azért sikerült megtalálni. A lelt koporsó szin ezüstből van és benne hetvennyolc, legnagyobb részt aranyból való koronát találtak, mely valószínűleg a Kán által leigázott fejedelmek koronái lehettek. — Olaszországba szökött a zágrebi hivatal szolga. Blazsics Róbert hivatalszolga, ki a Msutner cég részére háromszázötvenezer dinárt beszedett s azt elsikkasztotta, átszökött Olaszországba. Susákig autóval utazett, onnan csempészek átsegítették a határon. Azután Trieszten át Milánó felé vette útját, fiumei bűntársait az clasz rendőrség letartóztatta, őtet tovább nyomozzák. Mivel a sikkasztó szolga olasz állam polgár, letartóztatása esetén az olasz bíróság elé fogják állítani. — A macedón komite ismét küldött merénylőket Jugoszláviába. Stipből óly hirek érkeznek, hogy a macedón komite ujabb merényleteket tervez. Megbizhaió hirek szerint két tag: Blan-C3ev Gorgye és Csirkov Cvetkó ko-mitácsik kereskedői útlevéllel jöttek át a határon, hegy merényleteket kövessenek el és már előre is halálra vannak ítélve, ha a gyilkosságokat nem fogják végrehajtani. A két Qavriloví-csot is azért lőtték agyon, mert nem hajtották végre a komite parancsát. — Hálaünnep Amerikában. Coolidge elnök proklaroációt intézett a néphez, melyben felszólítja, hogy a véres háború befejezésének évfordulóján hála- ünnepeket rendezzenek és ímádkozza-zannk a béke fennmaradásáért. — Merénylet a csehszlovák hadügyminiszter felesége ellen. Kailsbád és Prága között az uton rálőttek Udrzal csehszlovák hadügyminiszter autójára, melyben nem a miniszter, henem á felesége ült. A golyó szerencsére nem sértett. A mesénylő a sötétben eltűnt, s eddig még nem siktrült elfogni. — Szombathelyiek a ÍVIafalda hajón. A szerencsétlen Principesszu Mafalda hejón összesen 1259 ember volt. Megmenekült 945 személy, h;ányzík 314. Ezeket végleg elveszettnek lehet tekinteni. A személyzetből megmenekült ] 1 tiszt és 231 matróz ; 9 tiszt és 37 matróz meghalt. Volt a hajónak három szombathelyi utasa is. Tóth Károly, szombathelyi fiatal ember, akiről eddig nincs hir; továbbá Stróbl Frigyes és testvére, kik Buenos Airesből már értesítették hozzá tartozóikat, hogy szerencsében megmenekültek. Iscem ppidnega mlinarja ozenjenegfl, za veőji mlin v Prekmurju, za delo na procente. Stanovanje v hi§i. Izvé se v Prekmurskl tiskarnl v Murski Soboti. ík i ital o! = v MURSKI SOBOTI = pBilHBIIDlIIHIIHl ö v MRhPi rr» 1 Q ___ I V NEDELJO 13. novembra popoldne ob 3, zvefer c b 8 uri ioPüTOlfü i^m □UBOVCfl" | MANÓN LESCAUT g I Divna drarna ljubavrte strasti ! 5 u 6 őinova po g 1 a s o v i t o j Z operi i romanu Abé Prevosta. U gl. ulogama: LYA DE PUTTI 5 VLADIMÍR GAJDAROV. iiMimumi m I i £ VSTOPNINA: Gornje loze = 12 Din., spodnje loze 10 Din., in II. prostor 5 Din. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH. iiihiiihbii KERESKEDELEM. Áru: LJUBLJANA november 11. 100 kg. Buza Din. 290—305 Rozs > 300— Zab » 225— Kukorica » 200—225 Köles > 225— Hajdina » 350— Széna » 50—60 Bab cseres.* 450 -500 vegyes bab > 350— Krumpli » 75—100 Lenmag » 370—380 > > Lóhermag » 1800- -1900 BENKO: november 11. 1 kg. III. II. 1. príma Bika )>; 7 — 8 — 9 — 10-— Üsző 1 7- 7-50 8-50 9-— Tehén 12 Borjú j 4.— 5 — 7-— 8-— —.— —.— 10-— 12-- Sertés 17 — 1750 Zsir I-a 23 — 28-— Vaj 30- Szalonna — •— 24 — Tojás 1 drb. . . 1.50 Pénz. Dollár . . . . = Din. 56 70 Pengő Budapest . = » 10.— Schil. Bécs . — > 7 99 Kor. Praga . . — » 16 7 Lira.....= » 2-46 Zürichben 100 Din = 9.135 sfrk. ismaHEiHiEMsimmiHi Sto nüca fájno, elegantno i I fái mosko obleko na mero (mérték után) naj pride k BENKO STEFAN I í i krojaci v M. SOBOTO Zvezna ulica. Ki izdelüje vszáke vrszte obieke po nisziki ceni v szvo-jój modernoj krojaskoj de- lavnici. _ Dobro delo! Dobro blágo! | Rédno vöobszlüzsávanye! A Konnersreuthi csoda, A bajorországi Pfalz egy kicsi fa'ujában Konnersreuthban egy uj csodának tanúi az emberek. Ebben a faluban lakik egy egyszerű paraszt leány, aki most harminc éves lehet s ez a leány minden pénteken önkívületbe esik, testén megjelennek azok a sebhelyek, melyeket Jézus testén láttak annak idejében, amikor keresztre feszitették, ezek a sebek véreznek. A leány szemeiből könny helyett vér folyik végig a két arcán s fel-fel töredező szenvedő hangjai elárulják, hogv végig szenvedi mindazon kinokaí, amelyeket az embernél a keresztre feszítés borzalmai válthatnak ki. A német újságok erről a csodás dologról már sokat iríak s az egész világot bejárta már ennek a tüneménynek a hire. Eleinte csak a kis falu lakosai tudtak róla, később a környék, majd egyszerre mint a futó tüz terjedt az messze vidékekre s kezdett özönleni a nép oly tömegekben, hogy néha a zarándokok rohama veszélyeztette még annak a háznak épségét is, hol ez a csodás leányzó, Neumann Terézia lakik. Szükséges volt tehát a leányt lakásáról a tágasabb és erősebb falusi lelkész lakba költöztetni s a látogatók ezrei most ott vonulnak el előtte hosszú szakadatlannak látozó sorokban. A csoda hire fölköltette természetesen ugy a világi, mint az egyházi hatóságok figyelmét, majd orvosok, természet tudósok, keleti nyelvészek, theologusok jöttek s mindnyájan igyekeztek, hogy a saját szempontjukból magyarázva, megfelejthessék ezt a csodálatos jelenséget. Amit tehát erről a csodáról a világ tud, az nem falusi men-de-monda, hanem előkelő tudosok megállapítása, akik a való tényleges dolgokat maguk látták és megfigyelték, Előkelő angol utazók látogatták meg a csodát s meggyőződtek saját tapasztalataik utján a való tényállásról, persze nem hittek benne ezek a hideg angolok, de végre ők is megerősítették. Azt mondták rá ők, hogy ez „hisztéria". Nem ez a leány az első, kinek testén megjelent a keresztre feszítés öt, véres seb helye, hanem itt még az az érdekes, hogy ez a parasztleány végig szenvedi Jézus kínszenvedését a tövis koszorúval való megkoronáztatástól a meghalásig, miközben arcán végig csepegnek a homlokán kiserkedt vér-könnyek s szemeiből könny helyett vér folyik. Azután ez az egyszerű parasztleány, ki csak németül tud beszélni, azt is csak az otthoni falusi formában, mikor ebbe az önkívületbe esik olyan szavakat mond, amelyeket senki sem ért meg. Végre jöttek tudós tanárok, egyetemi professzorok, kik megállapították, hogy a leány régi zsidónyelven s?ól, és külö-sen gyakran kiáltozza a „galap-pa* szót, ami annyit jelent azon a nyelven, hogy „áruló". A másik szintén igen fontos jelenség ínég Neumann Teréziánál az is, hogy már két hónap óta semmiféle táplálékot, vagy eledelt nem vesz magához azon a kis szent ostyán kívül, amit naponta a falu papja nyújt neki minden reggel a szent áldozásnál. Azért nem látni, hogy egészségi állapota rosszabbodott volna, vagy testsúlyából veszített volna. Pedig az a rettenetes ideg küzdelem, amit mindé!) pénteken lefolytat, óriási megpróbáltatásnak teszi őt ki. Öt hét óta apácák vannak mellette, ezek is bizonyítják, hogy nem táplálkozik. Most ujabban orvosi ellenőrzés alatt áll, s ha ezek is megállapítják, hogy nem táplálkozik, hát akkor aligha lehet majd a dolgot hisztériával magyarázni. Nevezetes orvosok, egyetemi tanárok, orientálista nyelvészek által felvett jegyzőkönyvek bizonyítják ezt a csodás tényt. A Konnersreuthi csoda valóban megrázó látvány s a kis lelkészlak, melynek egyik szobájában Neumann Terézia minden pénteken 'égig szenvedi a kálvária minden kínját, állandóan tömve van látogatókkal. Rendőrök fáradoznak azon, hogy a folyton özönlő tömeget némileg rendben tarthassák. Legfeljebb egy és féi percig lehet időzni a szoba küszöbön, ahol Terézia szenved. Ajkai görcsösen összeszorítva, ar-tikulálatlan hangokat bocsátanak ki, halott halvány arcán vér pa-tagzik végig. Mellette ül egy imádkozó, ráncos képű paraszt asszony, az ő édes anyja. Eny-nyit láthat a látogató. Mikor a szenvedés már a legmagasabb fokban van s elkövetkezik mintegy a meghalás, akkor a kii szoba ajtaját bezárják s más nem marad ott, csak a tudományos ellenőrzők. Pr. M. Szerkesztői üzenet. R. A. T. Mivel a szedéssel a nyomda két nap alatt nem tud elkészülni, K úr pedig azt kivánja, hogy péntek este már postára kerüljön a lap, hogy a vidékiek és a külföldiek vasárnapra kézhez kaphassák, nem tehetünk egyebet, minthogy kedden délelőtt meneszd a kéziratokat. — Mindenkor hiányos postadíj bélyegzés miatt rá kell fizetni leveleidre és azért kérem szíves figyelmedet arra, hogy 20 grammig 1.— Din., 40 grammig 1-50 Din., 60 grammig 2-— Din, 80 grammig 2-50 Din. postadíj iár és igy tovább minden 20 gramm többlet után 50 - 50 parával told meg az í dináros alapdíjat. Üdvözöl. »»s 11 ti » . f f ® van raja ha közeledik is a zord tél, jól felöltözve azért nem fázik meg. Mtsés olcsón, a legjobb kelmével, sikkesen és gyorsan pedig egyedül csak egy cégnél öltözheti fel magát, s ez MÁJER ISTVÁN férfiszabó MURSKA SOBOTA Regedel ui Fürst bolt mögött, Tekintse meg üzletét vétel-kényszer nélkül. Most érkeztek meg a legfinomabb szövetmaradékok, melyeket bámulatos olcsón számítom meg ruhának. Diák sapkák, kész férfi és fiu ruhák a legolcsóbb árban kaphatók. H -------—íÍÉÉÍIÍÉÜ3I! |j Jobb, szebb, ol- |j ücsőbb és tartósabbE M SG359 1 1 bútort kaphat kézimunkából, mint gyári munkából. Bámulatos olcsón, ízléses kivitelben, legmodernebb bútor állandóan raktáron. Megtekinthető minden téteikényszer nélkül NEMEC JÁNOS kereskedésében és a készítőnél, i gFiiszár Józsefi miiasztalosnól Murska Sobotán. »jj Nem kell gyári bútor, ez « szebb, olcsóbb és tartósabb ! Kész érc, kemény- és puha fa « koporsók állandóan raktáron. H SZNEJÉ i MLADO'ZENCI! Prvíe kak szi szpoküpüjete Vase potrebsesine za 'zénitev poglednite v tr-govino A. KIRÁLY M. Sobota, glávni trg, gde je velika záloga i zhéra v ko-rinaj vencov, slarov za szneie, strum-fle iü vsze drobno blágo kaj 3ze pri tej prilikaj fiiica. Veíika záloga 'zenszki krscsákov i rázao traletno i drobno blágo. Szolidna posztre'zba 1 fiiszike ceiiS 1 A. KIRÁLY trg. KlofcuUi perilotn in kratkim blagom MURSKA SOBOTA , Glávni trg. Bergerova hisa Vsakovrstne sirove köze k u p u j e po najvisji dnevni ceni Franc Trautmann Murska Sobota Cerkvena ulica 191. I 1 ALLANDOAN | KAPHATÓK: 5zaiona kg-ja Din 24'- Zsir „ „ 23-28 Háj „ „ 26.- Tőpörtő, kolbász stb. stb. BEN KO mészárszékben | mURSKA 50B0TA. | 1928. évre naptárak megérkeztek minden nyelven. Kapható IZIDOR HAHN könyvkereskedésében MURSKA SOBOTA. vaskereskedő, URSKA WT árusít bámulatos olcsó áron: tűzhelyeket, kályhákat, mezőgazdasági gépeket, Urania írógépeket, Kayser varógépeket házi valamint ipari célokra. Fényes darabos kőszén állandóan raktáron.