An American newspaper, printed in the Windish language, promulgating American ideas and principles to liberty loving Windish race
Published every friday
Nájvékse i nájbole razsürjene vendszke novine vu Zdrüzseni Drzsélaj, steri vszáki réd vu Ameriki zsivoucsi vendov szlisnoszti szlüzsi.
Szhája vszáki pétek
AMERICAN WINDISH VOICE
“ENTERED AS SECOND-GLASS MATTER JANUARY 13, 1922, AT THE POST OFFICE AT BETHLEHEM, PA. UNDER THE ACT FP MARCH 3, 1879.”
VOL, VU. LEJTNITECSÁJ.
BETHLEHEM, PA. — PITTSBURGH, PA. — BRIDGEPORT, CONN. NOVEMBER 18, 11927.
No. 46.
Brez pára velki Banket bode na csesztitev Dr. Stiegler dühovnika
Bethlehemszke szlovenszke evang. gvajne lüden dühovnik, Dr. Stiegler S. Ernő i nyuva tüvárisica szo zse na hajouvi, steri v-pondejlek pribezsí notri vu new yorski broud. Kakda szmo zvedli, nyuvi vernicke i prijátelje sze csrsztvo priprávlajo, naj ji lepou goriprímlejo, gda sze domou pripelajo.
V-szrejdo, novembra 23-ga vecsér ob 8-moj vöri brez pára velki, lejpi banket prirédijo vu Szlovenszkom Halli na csesztitev. Dr. Stiegler dühovnika i nyuve tüvárisice, na steroga szo pozváni vszi varaski i county csesztnícke, tak zdaj vu szlüzsbi sztojécsi, kak novembra 8-ga odebráni nouvi csesztnicke i batrivno lehko potrdimo, ka je taksega velkoga banketa escse nej bilou vu Szloven szkom Halli, kak té bode.
Té dogotek szveklo poszvedocsi, nakelko znájo bethlehem csarje postenyé dati onomi cslo veki, onomi dühovniki brezi verevadlüványa rázlocska, kí je na tou vrejden i tou szo Dr. Stiegler S. Ernő szlovenszki dühovnik.
Na banketi de Doncsehtz Lajosa povidna velka szlovensz ka banda obszlüzsávala muzsiko. Za vecsérjo nájbougsa jejsztvina i pítvina bode goriobszlüzsávana. Po vecsérji do Dr. Stiegler gouvor drzsali od dományi násztajov i potom sze zacsne plesz.
Fenton je drüjgi policáj kí je sztreljeni bio.
Charles Fenton je te drüjgi policáj od Bethlehemszki policájov, kí je szmrtno oranyeni bio vu szvojoj szlüzsbi. George Schuman, kí je kak policáj vu South Bethlehem imenüvanoj vészi vu szlüzsbi sztao je sztrel jeni bio 1907 leta augusztusa 26-ga, gda je ednoga négera steo doli prijéti. Négera imé je bilou William Handy i kak ga je policáj vido na Birch streeti, zdajsnyi Adams Street, ka sze je nej porédi oponásao, ga je steo doli prijéti, ali néger je revolvo potégno ino je policája sztrejlo.
Nej dugo potisztom, szo négera zgrabili na lumber yardi ino szo ga pred szoud posztavili. Na birovíji szo sze nej dugo müdíli z-tém szoudom i zse szeptembra 12-ga vu onom leti szo négera na szmrt oszoudili na Eastonszkoj birovíji i na prísesztno leto februára 20-ga szo ga obeszili vu dvouri na Eastonszkoj vouzi. Tisztoga hípa je eden szlovenec poiméni Frank Zsampár nazoucsi bio gda je Schuman policáj steo zgrabiti toga négera ino je vido kak je néger sztrejlo policája.
STO SCSÉ CSÁLI SCHWABA PALACSO KÜPITI?
Z-New Yorka glászijo: — Charles M. Schwaba, nasega drágoga ocelnoga mágnása new yorski doum, stero je edna nájlepsa palacsa na Riverside Drive-i, je na odaji. Mr. Schwab 3,000,000 dollárov proszi za palacso z-lotom vréd. Tak právijo real estate agentje, ka je tou isztinszka fálocsa.
Kí zselej tou “fál” palacso dojküpiti od Csáli Schwaba, naj sze pascsi, ár sze táksa dobra prílika rejtko pripeti...
MRTELNOSZTI
Frank Kücsan, kí je v-Highland parki prebívo, je mró vu St. Lukes spitáli ob pou pétoj vöri v-Nedelo popoldnévi od one pozsgánoszti, stere je doubo vu Bethlehem Steel Co. garázsi v-nedelo gojdno oktobra 30-ga.
Leszeni garázs sze je vuzsgo vu sterom je Kücsan kak mechanikus automobil poprávlao i on szám je trno zgoro, prvle kak bi vö odbejzsati mogao. Vcsaszi szo ga vu St. Lukes spitao odpelali gde szo ga vrácsili do nyegove szmrti.
Pokopáliscse je bilou zdaj vszrejdo popoldnévi. Pri szprévodi je zvön rodbine i vnougo drüjgi lüjdi i So. Beth. Ev Betezsne Pomágajoucse Drüstvo tao vzélo z-szvojimi kotrigami, steromi drüstvi je pokojni tüdi kotriga bio.
Bartakovics Alajos 63 lejta sztár szlovenec je preminoucsi petek mrou. Pokojni je rodjeni bio vu sztárom kráji v-Szlovenszkojvészi i duga lejta je bio eti vu Bethlehemi i trno malo szlovencov jeszte kí bi nej poznali Bartakovics Alajosa. Pokopáliscse je bilou zdaj v-pondejlek nov. 14-ga z-velkim táljemányom. Prvo Szlov. Bratovcsine Pomágajocse Drüstvo je z-velkim seregom tao vzélo na szprévodi ár je pokojni duga lejta vörna i redna kotriga bio torni drüstvi. Zsalüjejo: deca z-familijami vréd, kí szo vszi eti v-Ameriki i vnougo szpoznáncov.
DRÁJVER VU VOUZO POSZLÁNI
Pijáne automobil drájvere vu vouzo poslejo na vösztrejznenye. Howard Smith z Doylestown-a je oktobra 30-ga vu Bethlehemi szvojim automobilom bio, ali Flemming policáj ga je doli prijao, ár ga je za pijánoga szpoznao. Od tiszti mao je vu Eastonszkoj vouzi bio ár je nej mogoucsi bio zagvüsenoszt szpraviti za szébe do szouda. Zdaj v-pondejlek nov. 14-ga je bio szoud vu Eastoni, gde ga je Stewart prejdjen birouv oszoudo na $200 pejnezne kastige i 30 dní vouze.
PREMLÁDI GENERÁLIS
Vu Romániji szo za generálisa vöimenüvali miklós oláhszkoga hercega. Te nouvi generális je escse szamo 24 lejt sztar i doszejgamao je leutenant bio vu vojszki. Vu ausztri anszkoj vojszki je tüdi doszta táksi generálisov bilou, vejm szo tüdi zgübili bojno zs-nyimi na posteni.
HRVATSKI MASZKA BÁL
Hrvatsko Delavszko Podporno Drüstvo v-szoboto, nov. 19-ag vecsér velki Maszka Bál pri rédi vu Ukrainszkom Halli, 3rd i Carbon Sts. (Heights). Med nájlepsimi maszkami dvá prájza bodeta vövtálaniva vu zláti. Notrisztoplejnya tiketi cejna za moske 35c, za zsenszke 25 centov.
DOBRI SZO PREJ NOUVI FORDI
Colonel Lindbergh, kí je preminoucsi keden Henry Forda gouszt bio vu Detroiti ino je pri toj príliki vöszprobao eden nouvoga tipusa Ford automobil, steroga je on szám pelao, je za popolnoma dobroga najso ino je vözglászo, ka té nouvi Ford masin trno dober,
KÉDNISKA KRÓNIKA
ZNAMENITOGA DOGOTKA SZE JE NEJ ZGOUDILO
vu politiki vu preminoucsi kédnaj. Odebéranye je nej prineszlo velke szenzácije, koncsimár zdaj, gda ete redí písemo, escse nevejmo trno doszta, szamo telko, ka szo republikánci doubili vecsino vu nájvecs mejsztaj, poszebno vu New Jersey i Michigan drzsélaj, gde demokrátje niti k-rejcsi nemrejo prídti. Csi je pa tou odebéranye prineszlo kakse csüdnosz ti vu steri drzsélaj, ali vu poprejknom politicsnom násztaji, tak te od toga mo prísesztni keden na popolnejsi píszali.
Vu Washingtoni je government kcoj príjao k-mécsenyi, k-naprejpriprávlanyi vu decembri vküper szédevsega kongresszusa.
Vu decembri sze prevrzse, ka csi Pennsylvanije i Illinois drzséle preminoucse leto odebráne szenátore notri püsztíjo vu szenátus i nájbole okouli toga pítanya je dolizavézani government etoga hípa.
Csi tejva dvá szenátora notri püsztíjo, te de meo málo vecsino government, ali csi nyidva nepüsztíjo vu szenátus, te do vu vszákom poglédi radikáliski republikánci kontrolejrali szenátus.
EDNOGA HIPA OKOULI KANDIDÁTOV
tüdi nevoule jesztejo, ár tak vídijo, ka od oni lüjdi, steri szo do eti mao vu rejcs prisli, kak republikánski kandidátje, szamo Hoover má chance v-országi. Ali z-Hooverom sze nescse zglíjati velki kapitális i prouti Hooveri zdaj rávno takse bojüvanye nadaljávajo, kakda szo ednouk csiníli prouti Woodi.
Woodi je tou bíla falinga, ka je szoldacski cslovek bio i pouleg toga posteni ednákoga karaktera. Hooveri je tou falin ga, ka pamet tüdi má. Tou szmo zse vecskntt szpíszali, ka je pamet nej zselno dugoványe pri velkoga kapitálisa kandidáti.
Tak szi míszlijo, ka ob príliki blízsnyega kongreszuskoga vküperszédenya ednoga do eti mao nej szpomínanoga nouvoga szenátora “zdelajo gori” na prezidentski dzsáb, stero telko znamenüjo, ka nisteromi republikánskomi szenátori ober návade velko goridánye podelíjo tekoucso zimou vu szenátusi.
OKOULI PORCIJE PONIZSANYA
jeszte csrsztvo bojüvanye vu Washingtoni, ár pejnezni miniszter vszevküper szamo za 225 millio dollárov zselej ponizsati porcije. Ár je do eti mao vu vszákom leli od 500 millionov vecs bilou notrijemánya, dotícsno prejk osztányeni pejnez, zdaj kapitalistje, ali nájbole pa demokrátski párt zselej velke mére porcijeponízsanye.
Kapitalizmus záto zselej tou, ár vejm velkoga dohotka lüjdi porcijo scséjo ponizsati, demokrátski párt pa záto zselej velke mére porcije ponizsávanye, ár je tou nej mogoucse zdaj vcsiniti.
Tak sztojí násztaj, ka je doszegamao bilou pét-sészt sztoumillio dollárov vísesnyi pejnez, steri je na porcijaj priteklo notri, ali po etom toga nebode,
ár na 1928—29. lejta bozsne cajte csákajo vu Zdrüzseni Drzsélaj.
Tou zná government i znájo demokrátje tüdi, ali govern ment nescse notri szpoznati. Vu neprijétnoj sztávi sze, ali pravice nescsejo ovaditi, ka zakaj nevüpajo za 500 millio dollárov ponizsati porcije dohotka. Demokrátje pa scséjo vösztirati závca z-grmá i priszíliti scséjo na government, ka naj vadlüje notri odkrito tüdi ono zsalosztno sztávo, stero zse tak vszáki zná v-országi. Tou je tou, ka sze náglo priblizsavajo kriticsna lejta ino ka je krizis zse tü na nasem sinyeki.
CSRSZTVO BOJÜVANYE CSÁKAJO POULEG
notrivandranya, ár notrivandrajoucsi csesztnícke tou zselejo, naj sze olezsejsi kvote právda, kongresszus pa escse bole scsé posziguriti tou právdo.
Znábidti za právdenszko szpoznajo oni tühincov eti zdrzsávanye, steri szo vu zádnyi pár lejtaj neprávdenszko prisli v-ország, ár je blüzi trí millio lüjdi nemogoucse deportejrati.
Prouti tomi je nej nemogoucse, ka kvote právdo popolnoma zbrisejo, ali tak zravnajo, ka z-kvotov szamo eti zsivocsi amerikanszki pörgarov familije lehko prídejo notri, vszi drüjgi do pa vözaprejti.
Csi vezdaj eti zdrzsávajoucsi tühincov eti osztányenoszt za právdenszko szpoznajo, te gvüsno notri prineszéjo tühincov regisztrácijo tüdi, ka vu prisesztnoszti naj nemajo nevoule pouleg notrivandrajoucse pravde.
ZAZSIGANI SZTOU PERCENTNI DOMOVINCSARJE
do tou porácsali, ka vu gvüsni pripetjáj naj birovíja porobi od pörgarszke pravice tühinszkoga rojsztva pörgare i nej je nemogoucse, ka právda bode z-toga porácsanya.
Csi tou tak bode, te za isztino nebode vrejdno tühincom pörgarszki papér vövzéti, ár za kaksegakoli zroka volo birovíja jus má vkraj vzéti pörgarszki papér i csloveka dosztakrát noduzsno tüdi pokastigajo, csi nema zadoszta szvedousztva na szvojo obrambo. Rávno tak sze doszta krívcov vöogne od kastige, na stero tüdi doszta példe jeszte.
Brezi velkoga vihéra gvüsno nebode právda z-toga ruzsnoga porácsanya i csi právda posztáne zs-nyega, escse velko pítanye je, csi sze priglíja z-konstitucijov, ár prouti konstituciji je tüdi nemogoucse kaksekoli bejszne právde vu zsítek prineszti. Zdrüzseni Drzsél konstitucijov, kak etoga lejpoga, velkoga országa fundament szo pa nácsisi, doszta bole naprej valon lüdjé posztavili vküper, liki zdajsnyi loski ku-klux klanszki nepremísleni politikuske.
Vu vszáko formo bi csasz bio, ka bi sze naj tühinszke národnoszti amerikanszki pörgarje vu edno prouti ku-kluxklanszko organizacijo zdrüzsili i naj bi zdrüzseno sztoupili gori na obrambo szvoje pörgarszke pravice.
(Dale na 4-tom sztráni)
SZMRTNA NESZRECSA
NEDE TRBELO SZPICE ZA CIGARETLINE
Vu Londoni szo gorinajsli tákse cigaretline, k-sterim nede trbelo szpíc i stere szo jáko polübili vu Londoni. Tej nouvi cigaretlinov na ednom konci jeszte eden ténki papérec, v-tisztom vuzsigajoucsi materiál, steri na kolicskáj málo teknenye vuzsgé i od tisztoga sze vuzsgé dohan. Vuzsigajoucsi materál je brezi vszáke neprijétne szagé. Tak szi racsunajo, ka tej nouvi cigaretlinje vu krátkom v-Ameriki tüdi bodejo nücani.
Csrnko Rozália, 57 lejt sztara szlovenszka zsenszka, prebívala je pod 327 Taylor streeti, je mrla vu St. Lukes spitáli ob 4. vöri v-nedelo popoldnévi od oranyenoszti stero je dobíla gda szta dvá masína vküper vdarila na strtom i Taylor streeti kükli v-nedeio gojdno okouli edenájszte vöre. Obá drájvera szta pod $1000 zagvüsenoszti djániva do nadalnoga vöposzlühsanya.
Tá neszrecsa sze je tak zgodila, ka je J. W. Gottwald szvojim masínom vö priso po Taylor streeti i tak je prejk po strtom streeti steo pelati te je John Unterlender, steroga právijo, ka je trno náglo pelo, notri vu Gottwalda masin vdaro. Tou vküper vdárjenye je Gottwalda masin zevszim okou li obrnolo i gori na pejment szünolo, szploj kcoj k-ájriske cérkvi sztubam. Mrs. Csrnko je vu tom vrejmeni sla domou z-szlovenszke rim. kath. cérkvi kama je k-mesi hodila, ino je rávno tam tá prisla, gda szta tejva dvá masína vküper vdarila Grozno je bilou ono videjnye, gda je te eden masin tou sztáro zsenszko pod szébe vdaro. Lüdjé, kí szo tou vidli szo sze vcsaszi pascsili na pomoucs ka naj tou zsenszko vörejsijo i tüdi je vrejmen vzélo dokecs, ka szo té zsmeten masin vkraj djenoli i zsenszko vörejsili. Eden cslovek je z-szvojim masínom sztano ino je zsenszko vu St. Lukes spitao odpelao.
Vu spitáli szo vu zacsétki nej znali kak mocsno je Mrs. Csrnko oranyena, ali szledi gda szo X-Ray kejp vzéli te szte je pokazalo, ka je trno velka oranyenoszt. Priszebnoszt je nej nazáj dobíla, csi gli ka szo vrácsitelje vsze doprineszli, naj jo vu zsítki obdrzsíjo, ali vsze nyigova znanoszt je nej mogoucsa bíla nászhaj doszégnoti i tak je zsenszka od velke oranyenoszti za pét vör potisztom, kak je vu spitao odpelana mrla.
Obá masína szta trno vküper szpotrejtiva bilá odpelaniva vu Zart garage, Northampton i Second Streeti.
Gda sze je tá neszrecsa zgodíla, kak je zse odzgoraj szpíszano, Mrs. Csrnko je domou z-cérkvi sla, vu rokaj je mejla molitveno knigo i csíszlo, stero je mocsno sztísnyeno vu rokaj drzsála, gda szo jo od masína vö odszlobodili.
Pokojna je rodjena bíla v-Márkovci pred 57 lejtami, nyéni niouzs je zse pred vecsi lejtami mrou. Zsalüjejo: jedíni szin John, pri kom je prebívala i nyegova zsena i deca. Pokopá liscse je zdaj v-szrejdo gojdno bilou pri steroj príliki je szv. mesa bíla szlüzsena vu szlov. rim. kath. cérkvi, potom szo pokojno na St. Mihael cintori djáli na vekivecsen pocsinek.
Vu Readingi szo vszi szocialisztje odebráni za varaske poglaváre
Z-Reading, Pa. glászijo: — Na novembra 8-ga obdrzsánom odebéranyi szo vu várasi na vszáko csészt szociáliskoga párta kandidáte odébrali voutajoucsi pörgarje. Nouvi pörgarmester je J. Henry Stump, James H. Maurer, poznánoga delavszkoga vezéra, kí je predszednik Pennsylvania Federation of Labor organizácije, je za varaskoga tanácsnika odebráni. Maurer je zdaj nej dávno priso nazáj z-Ruszczkoga országa z-delavszkov deputácijov, kakda szmo od toga tisztoga hípa píszali.
EXPLODEJRAO JE VU PITTSBURGHI SZVEJTA NÁJVÉKSI GÁZOV TANK
Po nájnovejsem glásenyi je vise 50 mrtvecov. — Nezracsunano oranyeni lüjdi grozno videjnye podelíjo vu napunyeni spitálaj. — Nezgovorno doszta kvára.
V-pondejlek gojdno je North Side Pittsburgh, tak zváni szpoudnyi váras, gde szlovenci tüdi zsivéjo, szkoron popolnoma vu lüfte odleto. Sztrasna explodácia sze je zgodíla na Equitable Gas Company-je presztori, szvejta nájvéksi gázov tank, steri je pét millio kubik fuszov gáza vszebüvao, je doszegamao od neznáno ga zroka explodejrao. Cejli tank je na pou májla visziko odleto vu zrácsino, tam tak da bi sztano, potom je pa táksa detonácia naszledüvala, stero je na 15—20 májlov dalecsíno bilou csüti.
Na tonne zsmécsave ocelni tramouvje i tanka falatje szo kapali z-viszíne na hrame, stere szo popolnoma porüsile, tak da bi papéme skatüle bilé. Vu hramáj, fabrikaj i vu baotaj bodoucse lüdsztvo je z-tála mrtvo, z-tála pa tezsko oranyeno posztanolo. Nistere, vu blizsíni bodoucse lüdí je explodácije sztrasna moucs na falajcske raztrgala i razneszla.
Vu prvi szekundaj szo szi lüdjé tak miszlili, ka sze je okouli Alleghey Rivera grozno zemlégíbanye zgoudilo. Szamo te szo sze zdrznoli zaisztino vu sztrasnom doubi, gda szo vidli, ka cslovecsega tejla falatje, zse lezje i glazsojne letíjo na vsze kráje. Vu blizsíni explodácije niti znamejnya nega onim zidínam, stere szo tam sztalé, cej li streeti szo porüseni vu okroglini gázovoga tanka. Po neszrecsi je zsenszek i decé z-sztrasnim krícsanyom i joukanyom bíla napunyena zrácsina, cslovecsa krv je vu járkaj tekla vö z-porüsov i vu vecs mejsz taj je ogen vövdaro i vnougo mrtvecov je na papéo zgorelo. Znábidti nigdár nenájdejo vö, ka kelko lüjdi je szpadnolo na áldov vu toj brez példe velkoj katesztrofi, stera je groznejsa bíla od vszej ovi, stere sze ete híp tak pogousztoma zgájajo vu etom országi.
Nej szmo doubili do eti mao niksega glásza z-Pittsburgka, jeli szlovenszki áldovje tüdi jesztejo pri toj neszrecsi, niti ne vüpamo szi miszliti na tou, ka bi szlovenci tüdi mártirje bilí toj katasztrofi. Bojazno csákamo vszáko vöro na novejse glászi od té neszrecse.
2. sztrán
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
AMERICAN WINDISH VOICE
SZHÁJA VSZÁKI PÉTEK - PUBLISHED EVERY FRIDAY Editor Alex Kardos, reditel
Published by the American Windish Publishing Co., Inc. John Hassai, Secretary. Joseph Korpics, Business Manager. 512 East Fourth Street, Bethlehem, Pa.
Telephone 2940
NAPREJPLACSILA CEJNA:
Na cejlo leto . . . . . . . . . . . $2.00
V Jugoszlávijo . . . . . . . . . $3.00
SUBSCRIPTION RATES:
For one year . . . . . . . . . . $2.00
For Jugoslavia . . . . . . . . $3.00
“Entered as second-class matter January 13, 1922, at the post office at Bethlehem, Pa. under the Act of March 3, 1879.”
Csrsztvo priprávlanye na Greenstein Károlya szvetüvanye
Na ono poprejkno veszélje, ka je Greenstein Károly odebráni za aldermana vu 5-om wardi, nyegovi voutarje, prijátelje i postüvajoucsi na nyegovo csesztitev velki szvetüvajoucsi vecsér prirédijo Novembra 20-ga, v-Nedelo vecsér vu Vogrszkom Dal és Önképző Köri, steroga drüstva je Greenstein Csáli eden nájsztarejsi i vören kotriga i csesztník.
Vu Greenstein Károlya persouni mo privandrajoucsi politicsno obládnoszt szvetüvali.
Tou obládnoszt, gvinanye za nepozábno scsémo djáti, ár je tou velke znamenitoszti dogotek vu nasem politicsnom i drüstvenom zsivlejnyi.
Príliko scsémo podeliti vszém onim, kí szo sze za tou plemenito obládnoszt trüdíli, bojüvali ka naj szvojega szrdcá z-vszákov toploucsov szvetü jejo ono díko, z-stere k- kvszákomi szvetloucse tráki jus mámo.
Naj príde ha tou szvetüvanye vszáki, nej szamo oni szlovenci, kí v-tom wardi prebívajo, nego vszi, kí z-nami csütijo i sze borijo za privandrarov pravice.
Toga szvetüvanya vecsér nema zouszedni prireditelov. Pod
Önképző Kora obrambov je vszáki kotriga prireditelsztvi, kí je voutao, ali kajstécs delao za obládnoszt Greenstein Károlya.
Nebode banketa, nego pri presztrejti sztolaj szpijémo edno-dvej salici teja, stero za notrisztoplejnya cejno ksenki dobímo, stero do nam lejpe mláde dekle vöobszlüzsávale. Potom pa naszledüje plesz, k-steromi de muzsiko Iván Dezső ja povidna banda obszlüzsávala.
Notrisztoplejnya tiketi cejna 50 centov bode po persoum. Tej vszákomi ksenki.
“Budapesta Nevolnyácke” vu Strand Theáteri
Kossuth Szobora motike szekája szvétka i Berkó D. Gézo zádnye pouti filmi bodejo notripokázani Nov. 21. i 22-ga, v-pondejlek i tork.
Prebráni vogrszki program dá bethlehemszki Strand Theátre Novembra 21-ga i 22-ga, v-pondejlek i v-tork. Na té dní pokázse notri vogrszkoga film fabrikálivanya nájlepsi i nájbougsi film, steroga imé je ‘‘Budapesta Nevolnyácke” vu seszti tálaj, edna zdrzna lübéznoszti dráma. Toga povidnoga filma vszebina je z-vogrszkoga glávnoga várasa zsivlejnya vzé ta, kejpi szo vu Budapesti bilí gorivzéti i tak vszáki glédajoucsi de príliko meo Budapesta vnouge lepote viditi.
Vu fiimi nájbougsi vogrszki künstlarje spilajo, filma napíszi szo vogrszki. Zvön toga prelejpoga kejpa bodeta dvá drüjgiva kejpa tüdi notripokázaniva, eden je gorivzéti od onoga lejpoga velkoga szvetüvanya, stero je bilou obdrzsáva no ob príliki new yorskoga Kossuth Szobora fundamenta motike szekája, Nadale pa od Berkó D. Géza, Amerikai Magyar Népszave náglo vöpreminoucsega reditela velkoga pokopálíscsa film.
Na tou isztinszko szenzácionszko naprejdávanye je notrisztoplejnya cejna szamo 35 centov, za deco 15 centov.
PROHIBICIA NA VOGRSZKOM
Vogrszki parlament je preminoucsi keden szprijao edno porácsanye, po sterom je prepovejdano od 18 lejt sztaroszti mlájsim alkoholno pítvino odávati. Kakda szo tou vu právdo szpelali, vcsaszi szo edno drüjgo porácsanye tüdi potrdili i vu zsítek prineszli, stero zrendelüje, vszáki táksi presztorov, gde sze pítvina odáva, od szobote do pondelka szigurno zaprejto drzsati vu cejlom országi.
Tákse forme prohibicionszka právda bi v-Ameriki tüdi prípravna bíla, meszto zdajsnye nemogocsne szühe právde, pouleg stere je ország po officiálnom popolnoma szühi, vu isztini je pa popolnoma moker, na stero sze lehko povej, ka je z-leszá zselezen potács.
NAZNÁNYE ONIM, KI ZSELEJO TAO VZÉTI NA BANKETI!
Po etoj pouti naznanimo vszém onim postüvanim szlovencom, kí zselejo tao vzéti na onom banketi, steri bode drzsáni na csesztitev Dr. Stiegler S. Ernő farari novembra 23-ga ve csér ob 8-moj vöri vu Slovenszkom Halli, ino escse szo nej kupili tiketi, ali szo nej doubili pozványe, naj sze zglászijo vu farofi nájkesznej do novembra 20-ga.
Tou je záto potrejbno naprej notri zglásziti, ár szamo za telico lüjdi bode meszto goridrzsá no i vecsérja szprávlena, kelko person bode notri zgláseno, doticsno kelko tiketov bode naprejdáno.
Z-postüvanyem
Prireditelsztvo.
‘‘Vitai Air” Zobé szkübémo brezbolezni
Zaisztino! DR. GOULD
Sze Vám Zavüpamo!
15 cvetécsi kancelaj 2 Zobára Nurse
CEJNE
Dobri zobouvje . . . $ 7.50 Gold Plate mocsni $12.50 Zláta korouna $5.00, vise Zadelávanye . . $1.00 vise
DR. GOULD
4th & New Streets
(Vise Peoples Banka
Odprejto v-gojdno, poldné, vnocsi.
Oblejcste Sze Gori Na THANKSGIVING
ASKIN’S sze zavüpa vu Vam!
Plácsajte kak te plácso vdáblali
Velka Odaja
od vszej Moski i Zsenszki kaputov.
$16.95 i $22.50 i vise.
ASKIN’S
26 E. THIRD STREET, BETHLEHEM, PA.
Baota odprejta do 9. vöre vszáki vecsér
ODSELIMO SZE INAM!
Küpite Zdaj
Vsze nase player piáne i fonográfe trno po niszikoj cejni vöodámo za volo szeljenya
Vsze prve vrszti piáne tak odámo, ka lehko od $100 do $300 pejnez prisparate na vszákoj.
Fonográfe odámo od $5.00 vise Terminus vám dámo kak de sze vám paszalo.
Columbia
Hensinger Music Store
25 W. BROAD STREET
(Pouleg New Streeta)
Pét Dnévna Speciálnoszt!
5 falátov posztelna pohistvo

$35.00 zdajsnya cejna
$24.95
Winerof sparhet, szívi, zsuti i szejre fárbe $150.
$119.50
9x12 Congoleum kárpet rédna cejna $14.00 zdaj
$9.95
VAS KREDIT JE PRINAS ZDOBER
NANCS ZÁDAV NEPROSZIMO, CSI SZTE NAS RÉDEN KÜPEC

Goodman Furniture Co.
522-24 E. 3rd Street Bethlehem, Pa.
(Pouleg Gosztonyi Banka)
Dvá Vogrszkiva Dnéva Bodeta vu Bethlehemi!
Vu
Strand Theatri
809 E. 4th STREET
1927 Novembra 21. i 22-ga
Pondejlek i Tork vecsér ob 7 i 9 vöri zacsétkom Reinitz József notri pokázse:
TRNO POVIDEN KEJP
BUDAPESTINSZKI NEVOLNYÁCKE
vu seszti tálaj zalüblena dráma
Vogrszki napíszi	Povidnoszt
Vogrszki spilarje	Lepota
Vogrszki film	
Vsze kejpi szo v-Budapesti bilí vzéti
Tak tüdi escse notri pokázano bode od
Kossuth Szobora fundamenta motike szekája szvétka gori vzéti kejpi
Berko D. Géza Zádnya Pôt
vzéti kejpi od neszmerno velkoga szprévoda vszáki tao sze lehko vídi.
Cejne: za odrascsene 35 centov, za deco 15 centov
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
Rávno Zdaj Szmo Doubili Eden Vagon Player Pianov
Eti je vrejmem naj szi vöpreberéte za vaso familio bozsicsen dár. Med vszejmi dárami je szamo Cable-Nelson player piána nájbole prílicsna. Tou je táksi dár, steri zadovolnoszt prineszé.
Player piano je nájbole hasznoviten instrument vu vszákom doumi, ár mládomi lüdsztvi dá priliko na goszlarszko vcsenyé, sztarejsim pa veszélje szprávi záto je pa tüdi tak razsürjena, ka jo szkoron vu vszákom doumi lehko nájdemo. — Vasa deca sze domá sztávi, csi te meli tou piáno i nede vam po ceszti drkala.
$
5
Zádav vám zagvüsa edno piáno i gda te krédi te vám jo domou posztávimo. KSENKI DOBITE ETO SZLEDÉCSE: 12 rollov, duplisko sztolico i zsamatno pokrivalo.
Cejna je trno niszika, tak ka za zse lehko küpite tou piáno i csi te betezsni ali brezi dela vu tisztom vrejmeni nete placsüvali.
Vaso sztáro piáno, rádio ali fonográf mejnite notri i mí vám lejpo summo notri szpoznamo.

Pouleg dvejsztoujezero Cable-Nelson piánov jeszte vu nüci
PHILLIPS
MUSIC STORE
26 E. THIRD STREET, BETHLEHEM, PA. — Odprejto po vecseráj —
Zdaj Sze Poszkrbite
za
Fájno Zelje, Bejlo Repo, Tücsne Szvinyé i fájne szühe Drva. — Vsze tou dobíte pri
JOHN TEMLIN -I R. F. D. 3 Box No. 264	Bethlehem, Pa.
Zglászite sze vu reditelsztvi :
512 E, 4th Street, — Bethlehem, Pa. — Phone: 2940
JOHN NOVÁK
SZLOVENSZKI KONTRAKTOR
Gorivzeme vszefelé zidárszko i tislarszko delo, popravek i nouve hrame delanye. Stere szi lehko tak
dáte napraviti kak de sze vam vidlo. — Csi scéte nouvi hram delati, ali esi popravek máte, proszite nyegovo cejno.
Zdaj sze tmo fájne drva dobíjo prinyem i falej kak gde koli indri.
811 Bastian St. Phone 3454-R Bethlehem, Pa.
Od koga je doubo pejneze Fall bívsi miniszter ?
Z-Waskingtona glászijo: — Fall-Sinclair féle tozsbe razprávlanye je k-intereszántnomi obracsáji prislo. Na vadlüvanye szo oberkali M. T. Everett-a, Albert B. Fall bivsega minisztera zeta i nyegovoga partnera, z-sterim vküpno láda edno velko grüntno imánye doli na juzsnom.
Everett bi mogao na ono pítanye odgovor dati, ka od koga je doubo 230,500 dollárov vrejd noszti Liberty Bonde, eden mejszec potisztom, ka je Fall,
kak znotrejsnyi miniszter prejk dao Teapot Dome olijovoga me zőva koncesszijo Sinclairovomi társasági.
Everett je vözglászo, ka na tou pítanye on nedá odgovora.
Tou zatajenye — právijo tozsci — od vszega bole szveklo gucsíj.
Governmenta zasztoupnicke persze tou právijo, ka té neszmemo summo vözneszécse bojnszke obligácije je Sinclair záto dao Falli, ka naj szvojo “zahválnoszt poszvedocsi zoucsi nyemi”. Tou z-drüjgov recs jouv telko znamenüje, ka je z-touv summov podmíto Sinclair Fall minisztera, ka naj koncesz szijo dobí.
Fall je persze záto dao prejk Liberty Bonde szvojemi zeti, ka naj potvornoszt odvrné od szébe — právijo právdenícke.
BOLE SZMRT, KAK PA OCSÁLE!
Vu Philadelphiji sze je z-gázom vmoríla edna Lillian Nelson iména 16 lejt sztara deklina, ár je ocsále mogla nosziti. ‘‘Ocsále mi ospotajo obráz i ráj sze vmorim, ali ocsále nemo noszila” — právla dekla, prvle kak je gázovo cejv vu lampe vzéla. Mati je za spájsz vzéla nyéni gucs, szamo te sze je zdrznola, gda je vu deklinszko bizso sztoupila i je hcsér mrtvo najsla.
STRAND
(Pred etim “Diana”) BETHLEHEM, PA.
Lepou predelani Mozi
Spila vecsér od 7. i 9. vöre
KÉDNISKI PROGRAM
NOVEMBER 21-ga i 22-ga Pondejlek i Tork “BUDABESTA
NEVOLNYÁCKE” Szrejdo:
“TE DRÜJGI SZVEJT” Csetrtek:
Hvádávanya Dén Charlie Chaplin “CARMEN” ino
“ZA STÜKAMI” Popoldnévi ob 2.15 Vecsér pa 7 i 9. vöri. bode spilano.
Pétek:
“DIVJA ZSENSZKA” Szoboto:
“KLANTIVAJOUCSI” ino
“OGNYAVIHÉR”
Z-ÁRENDE DATI
Eden pét te drüjgi pa stiri hizse hram je z-árende dati. Jeszte vszepovszédi koupanca i fájna cementana zemenica, elektrik i gáz. Zglászite sze na eto numero: 729 E. 7th Street, Bethlehem, Pa.
ISCSEMO !
Iscsemo edno deklo za hizsno delo. Nej trbej kühati ni prati. Trno dober doum za posteno deklo. Zglászi sze naj na ete átresz: S. Perkin, 523 Chew Street, Allentown, Pa.
Bethlehem National Bank
Prejk od Market House
PRINASZ PEJNEZE MÁ VLOZSENE
U. S. Government Pennsylvania drzsála Northampton County Bethlehem Váras
CEJLA VREJDNOSZT ...... $8,500.000
VLOZSBE ........................... $7,000,000
Bethlehem National Bank
THIRD AND ADAMS STREET Odprejto v-Szoboto od 7 do 9.
JOHN KOUSZ
SZLOVENSZKI KONTRAKTOR

Zgotávlam vszefelé nouvo i sztáro tislarszko, zidárszko i pleszterszko delo. — Csi máte tákse delo dajte meni znati i jasz vam dam rédno cejno na tou delo.
1035 MECHANIC ST., BETHLEHEM, PA. Telephone 227-R-1
Phone 1542
Zdaj Je Vrejmen
rávno prípravno i cejne szo niszike csi zdaj zapovete
KRIZS

delanve za vase pokojne i prinasz tou nájbougse delo lehko dobite, ár nájmodernejse mámo notri szprávleno naso delavnico.
P. C. WEIL I SIN
222 W. UNION STREET, BETHLEHEM, PA.
LEJPE KORINE POTREBÜJETE?
Jesztejo prinasz vszefelé nájlepse korine z-steri szi lehko preberéte i na zselejnye vám je domou pripelamo
Lejpi dár za vseáko príliko SZO LKJPE KORINE !
T. M. HOGAN
KORINAR 331 South New Street Bethlehem, Pa.
Telephone 3209
VELKO
dobroto vcsiníte, drági szlovenci, csi sze v-storaj szpomenéte, ka szte vu nasi novinaj csteli glasüvanye.
NOUVE JESZÉNSZKE
MOUDE SZO ETI

Sznajzsna obütel vszáki szezon véksi presztor zalézse. Mí vam pri tom na lehko pomouos bodemo, csi zdaj k-nam prídate cipele küpüvat i ka te zadovolni zsnyimi od toga vász zse zdaj ogvüsamo.
Prinasz dobíte vszigdár nájnovejse moude i nájbougse cipele.
M. E. Kreidler & Sons
17 E. THIRD STREET, BETHLEHEM, PA.
Zdaj szi lehko küpite na
LEHKO DOLIPLACSÜVANYE
Gyémánt prsztanke, zláte vöre, zsenszke na rokou vöre práve elgin vöre za moske, za jejsztvino szrebrno skér, stero je vsze garanterano. Na sztejno vöre, goszli, locsece itd.
M. FINKELSTEIN
319½ E. THIRD STREET ETHLEHEM, PA.
— Odprejto po vecseráj —
113
vôli, szrdcá rad, vêm z-tê pétdvajszeti fillêrov edna cêla oszlica bank bode. Tô de tak ta nájbôgsa zsétva. Nedá ji tak tá k-senki. Ár sze lutria ednôk tüdi za posteno násztavo pokázse.
Viste, kaksi szirmák je bio pesztyánszki zsidov i dneszdén do kôlin brozsdzsi, rova vu zláti i szrebri. Na lutrijaj je je dôbo. Te duge vészi span tüdi lutríji má hváliti nezmerjeno bogásztvo. Na kulimászi, tak právijo, tüdi jeszte eden páver, z-koga dvoriscsa dvanájszet párov güncév hodi vö, trôjo zidíno má vészi i stirisztô lancov zemlé vu határi. I vsze tô je nyemi lutrija pripomogla.
Oh, kak lêpa násztava je lutríja. Bôg nyemi düsi dobro dáj, sto je jo vözbrodo.
Pod kosavov ovcsenov hôbov li szamo blagoszlávlajôcse rêcsi rasztéjo na onoga szpômenek, kí je lutríje vözbrodo. Cseden, dober cslovek je mogao bidti, lübo je sziromáka, gda je tákso násztavo pozdigno, gde nocsesnye szenye na banke odmeníjo vö.
Lutríjo je Nyívelicsansztva caszar zbrodo vö, kí teliko pênez má, ka je nalehci raszipáva; szenszke knige je pa  zagvüsno niksi szvéti prorok szkonponálivao i napíszao. Blagoszlovleno bojdi nyí szpômenek!
Ovcsena kôzsa hôba ne bobri vecs. Nê je nateliko szpametna, ka bi pregledávala, ka
116
—	Jasz bi szi jo rad za zseno vzéo. — modrüje te obsitos huszár.
—	Znam, ka bi vam vö szpüsztíla ocsí i vö zbíla zabé porédi. Vszejkla je na nyega Örzsa mati osztro, stera odnikoga rada nevzeme gori, csi sze v-nyéni gucs mêsa i brbra.
—	No ednôk nepovém, ka bi nej. — Odgovorí huszár krotko, ár je tô edno isztina, ka bár kaksté batriven vitéz je bio Mákos bácsi, telko kurázsie sze je dönok nê najslo pod nyegovim vôszkim bluzom, ka bi z-Örzse mamov jezikom na “front” idti, ali pa li szamo “parírati” vüpao.
—	Ví bi tak vsze pomali eszi znoszili k-Icigi. — podmetáva nadale Örzsa mati. — No ali gde szem povrgla ? — Hja. Ta lêpa goszpodicsina je sztánola pri mojem zglávniki erkôcsa: “nebojte sze me, sztára mamica, nê szem jasz prikazen. Zakunyena králeszka csí szem: ocsa szo me kunôli, zakaj szem nyim szkrite kincse zvrtala gori. Hodte z-menom Örzsa mati, vam je odkríjem. Just záto li! naj sze razpôcsi sto me je kuno”. Tak je bilo od rêcsi do rêcsi. Naj me razcsêsejo vucké, csi je nê isztina. Potom sze mi je tak vidlo, da bi gori sztánola, králeszka csí me je za rokô prijéla i odpelala vu eden veliki lôg, gde je v-brlogaj bio szkriti on veliki kincs. Szrebro, zláto v-zselezni lagvi. “Precstite mati lagve”
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
Michael Palásthy
827 E. 4th Street BETHLEHEM, PA.
Oprávlam vszeféle lekterisko delo z-garantéranyom Primeni sze dobijo nájbougsi globi v-poszvejte i szaksa lekteriska náprava, stero sze pri hrámi i biznici nüca.
SZLOVENCI!
Gda de vám potrejbno na pohistvo, káhle ali kakoli pri hrámi, prídte k Miller Bácsi-ji ali pa telefonerajte na eto numero 3609 pri nyem je vsze tmo fál .
L. MILLER 723 E. 4th STREET BETHLEHEM, PA
Naznánye!
Vszém postüvanim Szlovenom naznánye dámo, ka naso baoto szmo prejk odszelili
  na
319 E. THIRD STREET
(vu prvejsi Pearl Bank) Bethlehem, Pa.
NOLAN--CONCILIO
HARWARE CO.
AMERIKANSZKI  GOTOVIPENEZ DOLLÁRE


SIFKÁRTE odávamo na stero koli linijo, za právo cejno.
ZA VLOZSBE 4-ti percent interesa placsüjemo.
KISS EMIL Bankhizsa
Fourth Ave. at 9th Street New York
Plácsajte naprej na nase novine, csi szte zaosztányeni !
KÉDNISKA KRÓNIKA
(Dale od 1-ga sztrána.)
SZLOVENSZKI JEZIK JE TRNO SZIROMASKI
pouleg engliskoga jezika i tak nenájdemo recsí, z-sterimi bi washingtonszko panamistko tozsbo po vrejdnoszti oznácsiti mogoucsi bilí.
Sinclair — Fall tozsbe razprávlanya szramotna szenzácia je dén za dnévom bole z-ogvüsajoucsov mocsjouv poszvedocsila, ka je bogátomi csloveki vsze szlobodno v-etom országi, i csi je zse neszpodoben stoj edno obhodejnye zasztaviti, koncsimár lehko do deszét lejt tá odlása szouda vöpovejdanye, csi má pejneze.
Pred pár kédni szmo zse szpíszali, ka nemamo doszta vüpanya, ka bi krívce pokastigali, ár zse mámo privadjenoszt k-tomi, ka v-Ameriki tak szoudijo krívce, kak z-pejnezi ládajo. I v-etom szmo sze — zsalosztno — nej vkanili.
Vö sze je zvedlo vu Washingtoni, ka sztou millione poraubajoucsi panamisztje szo scseli podmítiti jury-a kotrige i zdaj eden krívec za drüjgim zatají vadlüvanye pred Grand Juryom.
Burns detektivszke kancelaje voditel je vadlüvanye zatájo, olijov caszar i nyegov szekretár szta vadlüvanye zatájila i tak právdensztvo — vejm bomo zse vidli — nika nede mogoucse vcsiniti prouti svindlarom.
ESCSE JE TOU SZRECSA, KA JE BIROUV
na január predjao nouvo razprávlanye, gda kongresszus nazoucsi bode vu Washingtoni. Tiszti szenátor je, kí szo olijovo svindlaríjo na szvekloucso prineszli, do sze szkrbeli za tou, ka naj nebode popolnoma zamucsana ta panama.
Szamo od toga jeszte escse lehko rejcs, ka Fall bívsi miniszter betézsnoszt zglászi notri i po tom iméni dobí novej se odlásanye od birovíje i znouva predenejo razprávlanye na ono vrejmen, gda de ország z-prezidenta odebéranyom bizi.
Nega zse dávno niksega dvojüvanya v-tom, ka szo kradnoli, norili, svindlali, vejm je Supreme Court vsze tou vöpovedo, ka szo oli nazáj obszoudili országi, ali kí szo vsze tou vcsínoli, tiszti szo dnesz na szlobodnom i sztráj szmo, ka
na szloboscsini osztánejo.
Odszlobodíjo sze od kastige tej goszpodje tüdi, kakda sze je rejso od vouze Mr. Daugherty, Harding-Coolidge kabinetov panamistki právdenszki miniszter.
Zdaj tou scséjo, ka naj oblászti konfiskálivajo tiszte szenzácionszke knige, stere je od Harding bívsega prezidenta vödála nyegova bívsa luba.
Kníg vödávajoucsa dáma tou potrdjáva, ka nezákonszko dejte ((deklino) má od bívsega prezidenta i escse sze je tisz toga hípa poroudilo, gda je Harding szenátor bio.
Intereszántno, ka Amerike publikum, steri z-táksov szkazlívosztjov priszíli jákoszt, dobre návade na csloveka, vu sztoujezero falátaj küpüje té klajfarszki knige.
Csi vu Europi stoj nezákonszko dotíkanye ali nazákonszko dejte má, v-tiszto sze szamo familia, ali blízsnya rodbina má návado vmesávati, ali eti notri glédajo dnesz-vütro csolveki vu mozgé, ali záto od hotlivoszti, ruzsnoszti rávno tak radi csüjejo, liki vu sztároj domovini.
Tej kníg znábidti nedo mogli konfiskálivati, szamo telko sze lehko zgodí, ka Hardinga nisteri zslájta tozsbo zacsne prouti kníg vödávajoucsoj zsenszki, csi szi tak míszli, ka potrdjávanya neisztinoszt zná poszvedocsiti.
ORSZÁGA VU TÜVÁRISTVENOM
i vérsztvenom zsivlejnyi je edna nájbole zsalosztna szenzácionszka New Englandska povouden bíla, steroj je nistero sztou lüjdi szpadnolo na áldov i pouleg stere je na deszét jezére lüjdi posztanolo brezi douma.
Mississippi povouden je brezi dvojüvanya neprimejrno véksa katasztrófa bíla, vu cslovecsem zsítki i vu dollárszkoj vrejdnoszti, ali tiszte neszrecse doteknyeni szo niti polovico nej trpeli telko, liki vu New Englandi.
Vu juzsni drzsél toploucsi je brez doumsztvo doszta lezsej bilou pretrpeti, liki szeverni drzsél vu zimszkom mrázi i ráv no záto je tü bole szilno potrejbno na pomoucs.
Prvi racsunov szepzácionszki pridátki szo escse nej veritni i nej je znati, ka kelko kvára bode, ali brezi dvojüvanya sztou millioni bodejo vövzéti z-trzstvenoga biznisza, ka naj porüse hitro nazáj posztávijo.
Kelko plácse má eden cseh-szlovacski miniszter ?
Gvüsno, ka med szlovenami tou niscse nevej, ka Checho-Slovakije glávni csesztnícke kelko plácse májo. Tak na példo miniszterszki predszednik má 160,000, zvönejsnyi miniszter 150,000, ovi miniszterje pa po ednom 100.000 cseh-szlovecs ki koron plácse na leto.
100 jezero cseh-szlovecski koron vözadene blüzi 30,000 amerikanszki dollárov, za stero plácso je vrejdno csehszki miniszter bidti, cilou csi znájo, ka je tá szlüzsba z-szlobodnim krádnenyom vküper prikapcsena.
JOHN WALLETZ
810 CHESTNUT ST. N. S. PITTSBURGH, PA SZLOVENSZKI MESZÁR
Frisko i Okajeno Meszou vu vszákom vrejmeni lehko küpite.
Tüdi vsze groszerszko blágo
Naznánye dam vszém szlovencom, komi de potrejbno na Pogrobnika, on sze naj obrné kmeni, gde dobi náj bole postenejse vö obszlüzsenye
JOSEPH A. PAPPERT, Pogrobnik.
711 Lockhart Street, N. S. PITTSBURGH, PA.
Dományi za dományega, podpérajte nase novine!
114
pod nyôv jeszte, negléda köpenka podmetálja. zadovoli sze, ka má köpenyeg i lêpa je nyega matêrija i bárson! Sto bi tak dalecs zbrodjávao, ka ona visisa szkrbnoszt, ta odícsena drzsávna zmozsnoszt — bi sze zadovolila z-tém ka bi szamo na to vidôcso vrêdnoszt dácso navrgla — nego na ta nevidôcsa, na szenye szmejécs tüdi navrzse — po lutríji.
Örzsa mati sze je v-gojdno rano gori zbafnyála z-posztelé, prêk je skrofala k-Icig Zsidovi na edno kupico palinke i dokecs on tô drágo pítvino sznen natocsi, tecsasz Örzsa mati odpré szvoj klepôtec i frisko edno za drüjgim klepecse, kak “pojáca” komediás, gda pantlike ponüja.
— Jaj düsa moja Icig szôszed, da sze mi
je nicô csüdno szenyalo...... nevêm jeli notri
jeszte v-szenszki knigaj, ali nê?
Medtém sze napuni ostaríja z-rédnimi ütrásnyimi gôsztmi. Cesztar na pôverdunga “csemerike” sztôpi notri. Marci csárdás eden “klázli zsalôdesni kaplic” proszi. Kata neveszta, Örzsina szesztra z-ovoga konca vészi eden napitek “zsegnyene” vedé zselê, Mákos Tomás obsitos huszár, kí nateliko pozna eto cêlo okrôglo zemlô, kak szvojo dlan na edno porcio “snapsza” príde na raport. Te bôsz Miska, goríc pasztér, sze je pa za edno malo
115
“gugyia” potrüdo doli z-na brêgi sztojécse szvoje vancaríje.
Icig szôszed szi zmene szvoje erdecsaszte ocsí, natocsi vszákomi pôleg zselénya, z-onoga velikoga glazsa, steroga Mákos Tomás vszáko gojdno med gláve gíbanyem csüdiivajôcs gléda, nesztanoma gucsí, csi ga goszpodin Bôg escse ednôk nateliko pomore, ka szi on znôva gori zvézse szvojo indasnyo fájno száblo — isten ucse — tecsasz jo nedene doli dokecs král nyívelicsansztva v-ednom zapecsácsenom píszmi vönedá, ka té glász potomtoga naj ni vecs, ni menye nebode, kak je “akkurát” eden maszlin. Ár je on táksi cslovek, ka obecsa, tiszto tüdi kaksté bode doprineszé. Csi sze on ednôk zbrcne szvojov nigdasnyov száblov, tecsasz de sze bojüvao prôti vszém potentátom, dokecs vö nezbojüje ete právi “recht”.
Örzsa mati trnok klumne z-sztárov glavôv, “tô bi bogme nebi bilô nika hüdoga”! potom pa nadale slefecse, ka je v-szna országi vidila.
— Escse itak tak da bi mi mravlé lazile
po hrbti... Csüjte lüdjé moje düse: escse mi
je itak predocsámi...edna kraszno lêpa gosz-
podicsina, z-dvema bêlima perôtoma, gláva sze nyê je szvêtila, kak szunce, dvê okê szta bilê, kak karbunkulus, vüszta erdécsi gyémant, zobjé pa z-csísztoga zláta.
Pittsburgh, Pa. i Krajina
Zavüpavnik: Markos István
940 Vista Street,	Tel. Cedar 4933-J.	N. S. Pittsburgh, Pa.
F N. HOFFSTOT, Szednik	GEORGE G. SCHMIDT, Peneznik
T. W. FRIEND, Podszednik H. J. C. BREKER, Podpeneznik
Penezna Vrejdnoszt $200.000.00	Cejlo Imánye $350,000.00
NATIONAL BANK OF AMERICA
709-711 East Ohio Street Pittsburgh, Pa.
Safe Deposit Box-e sze dobijo z-Árende 4% Interesa plácsa na sparavnoj sumi
Telephone Cedar 9163
JOE’S HOTEL
Primeni dobíte vszigdár vszefelé dobro jejsztvino ino pítvino. Tüdi lejpe hizse mam za vödati
Gda te na tou potrejbni prídte k-meni i jasz vász posteno vöobszlüzsim.
JOSEPH GOJTAN, lasztník.
817 Chestnut Street, N. S. Pittsburgh, Pa.
Szlovenec naj ne bode brezi szlovenszki novin !
GDA DE VAM POTREJBCSINA NA
POHISTVO, KÁRPETE ali KÁHLE
prídte kmeni i vidli te, ka te zadovolni, kak zblágom tak z-cejnov
HARRY KRUPP
843 E. Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa.
Phone Cedar: 5752-W
Vszefelé Rádio-je prinesz dobíte za nisziko cejno.
Primeni dobite náj bokse blágo za rédno cejno. Pridte vu
S. M A L L I N , Vörarszko bauto.
729 E. Ohio Street,	N. S. PITTSBURGH, PA.
Telefon Cedar 9529
Vszigdár dobro i rédno bodete vöobszlüzseni, csi prídete vu moj Hotel, ár primeni dobíte tou nájboukso blágo za nájrednejso cejno.
Horvatski i Szlovenszki Hotel
Matt, J. Bestic, lásztnik
834 E. OHIO STREET N. S. PITTSBURGH, PA.
PODPÉRAJTE tiszte store, steri glasüjejo v-nasi novinaj!
Nájnovejse Jeszénszko Blágo

Nase JESZÉNSZKO blágo szmo zse notri doubili. Za moske i pojbe Gvant je krédi i csáka na vász gda prídete ino ga poglédnete.
MOSKI GVANTI
POJBOV GVANTI
KOLAPOSJE
HOLSZTIKJE
SZRAKICE
Dájte nam príliko naj vász lehko vöobszlüzsávamo.
Joseph Patz
“MOSKOV i POJBOV BAOTA”
829 East Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa.
Prineszte eto glasenyé notri knám i dobíte dupliske Trading Stempline