Poitnlna plagana v gotovini.
Ara 1.2$ Díit.
Kéziratűk, a melyek nem edatnak vissza ide kül-í dendők: „MURAVIDÉK" szerkesztősége "Murska Sobota, Alexandrova c. :-: :-: 202. szám. :-: :-:
£ 88
83
Postatakarék számla száma 12980
A
Laptulajdonos: KÜHÁR ISTVÁN.
Politikai-, gazdasági és társadalmi hetilap,
Magjoíenlk minden vasárnap. Előfizetési ára' negyedévre belföldön 151 Dinár, külföldre 18 Din., Amerikába 20 Din. Hir-1 detésl ár □ cm -ként:1 szövegközt és nyilttér 1-50 Dinár, rendes 1.—| Din., apróhirdetés 0-Í0 Din. és az Illeték. Többszörinél engedmény.
VII. Évf.
Murska Sobota, 1$28. január 22.
4i. Szám.

A háború
törvénytelen.
Amerika ez idő szerinti külügyminisztere kimondotta, hogy minden háború törvénytelen, nemcsak a támadó háború. Rendkívül érdekes ez az amerikai kijelentés, minek kapcsán azt is lehetne kérdezni, hogy hát akkor yolt-e valaha törvényes háború is? Vagy^|volt-e valaha olyan törvény, amely árháborút az emberiségszámára egyenesen előírta?
Nagyon nagy |;kár,? hogy Amerikának csak most jutott eszébe, a háborút törvénytelennek, bűnnek, gonosztettnek nyilvánítani.
A világháború folyamán Amerika úgy gondolkodott, hogy a _ Mború, különösen amely nem az ő területén folyik s amelyet biztos távolságból* szorakozásképen lehet nézni, — egy jó gesefí. Mikor az európai népek háborúra gyilkolták egymást, aki csak kért tőle, mindenkinek száiiított jóféle készpénzért minden kigondolható ördögi szerszámokat, hogy az embermészárlás minél alaposabban, minél sikeresebben menjen végbe Európában.
Ezért aztán megkapta Európának minden aranyát s még ráadásul adósa maradt neki mindenki úey, hogy még beláthatatlan idő fog eltelni addig, míg az európai államok kedves hitelezőjüktől megszabadulnak.
Tehát szállított mindent jó pénzért, de hitelbe semmit, — mikor Európában a rongyos papiros lett az ugy nevezett pénz: akkor Amerika elővette a másik eszét, tovább nem adott semmit;
—	a boltot bezárta. Inkább küldött át hadseregeket, hogy a gyilkolást segítsék mielőbb befejezni, mert attól félt, hogy az európaiak majd annyira kipusztítják egymást, hogy neki nem marad kundsaftja.
Rosszul is kezdett menni Amerikában az üzlet, mert nem volt kinek mit eladni pénzért;
—	lévén az európai arany mind az ő zsebében, — Amerika pedig hitelbe nem dolgozik.
Amerika most azt nézi, mi megy végbe Európában? A sok mindenféle barátsági szerződések;
POLITIKAI ÉLET.
A szentgotthárdi"eset.
A szentgotthárdi fegyvercsempészési ügyében a prágai Reforma|azt írja, hogy a kisantant az ügyből nem akar nem-zetközi*affért$csinálni, nem azért, mintha ehhez joga nem volna, hanem azért, mert azok, akiknek tanuskodniok kellene, hallgatni fognak. A kisantant kormányainak joguk van a^Népszövetség-nél lépéseket tenni a szentgotthárdi eset miatt, még pedig a béke szerződés 143 szakasza alapján, mely a népszövetségi tanácsot felhatalmazza, hogy Magyarország fegyverkezését ellenőrizze. Á vizsgálat akár eredményes lesz ebben az ügyben, akár nem, végleges döntés a kisantant külügyminisztereinek konferenciáján fog eldűlni. S ez február havára van tervezve.
Románia nem kap kölcsönt Angliában.
A román nemzeti bank kormányzója Angliából haza érkezett, a hol az ország számára nagyobb kölcsönt akart felvenni. Az ez ügyben folytatott tárgyalások azonban nem vezettek eredményre, mert Anglia ez idő szerint nem óhajt kölcsönt adni Romániának, hanem csak arra hajlandó, hogy a román banknak folyó számlát nyit. A kölcsön Romániának a gazdasági válság szanálására volna szükséges.
Az Olasz-jugoszláv szerződés határidejének meg-hosszabitása.
Az olasz-jugoszláv barátsági szerződés január 27.-én lejár. Hire jött hogy a felmondási határidőt hat hónapra kölcsöiösen elha-
védő- és dacz szövetségek, paktumok stb. oda viszik a nemzeteket, hopy egyik jobban fegyverkezik, mint a másik. A hadseregek állig fegyverben, — izzó minden, — forr minden, — csak egy szikra, és esetleg éghet a világ.
Mi a teendő most? Ki kell mondani most, hogy nem szabad háborúskodni, mert a háború bün, gonosztett, tehát nern szabad elkövetni, söt aki még gondol is a háborúra, előbb vessen keresztet magára s ismerje el, hogy még a háborúra való gondolással is vétkezett.
Amerika most ilyen értelemben akar az európai országokkal békés paktumokat kötni; de nem megy. Ajánlatát senki sem fogadja el, a kinyújtott kéz után nem kap senki sem!
Mikor a Népszövetség szine előtt egy német ember azt mondotta, hogy módoljanak ki valami egyéb eszközt a háború helyett az egyenetlenségek elintézésére, — arra azt mondták a többiek, hogy biz az igen szép eszme, valóban meg is kellene csinálni, mert igy egy uj világ alakulna! Nó, és mi lett? A világ egy igen szép idcá' al gazdagabb lett, azután maradt minden a régiben!
lasztolták. Most az olasz lapok a hirt erélyesen cáfolják s azt Írják, hogy csak az elhalasztás lehetőségéről voltiaddig szó Beo-grádban a két állam külügyminiszterei között, de végleges megállapodásra még^nem^kerültja sor.
ROVÁS.
Mikor a muszka delegátus igen sok millió ember nevében s óriási nagy hadsereggel a háta megett, azt ajánlotta, hogy pusztítsák el az erősségeket, fegyver helyett kapát, meg kaszát adjanak az emberek kezébe, a hajókkal, a repülőgépekkel kereskedelmet folytassanak, akkor mosolyogtak a beszédjén, azt mondták rá, hogy még nem lehet!
Hát mikor lehet?
Ugy látszik, az emberiségen soha Úrrá nem lesz az a megfontolás, hogy a háború igazi eltörléséről még csak komolyan gondolkodjék is!
A felvetett szép eszmék maradnak a hozzá nem értők, a lajkusok számára, ám azok, kik a népek sorsát intézik, mindig megmaradnak azon az állásponton, hogy mindenki vigyázzon a maga bőrére és taitsa szárazon a puskaporát!
Van-e valahol egy ország, amelyik lemondhat a honvédelem gondolatáról bizva abban, hogy a háborút mindenki bűnnek, gonoszságnak tartja, ennél fogva a háború réme az emberiség éiet programmjából végleg eltűnt?
Mai napság nincsen; — de nem is lesz soha!	Pr. M.
Uj kataszterezés tőrtént a m. szobotai telekkönyvhöz tartozó néhány községben. Tagadhatatlanul, egy rég várt kívánság teljesedett volna be az uj telekkönyv felfektetésével, ha az tényleg meg is történt volna. Igen ám, csakhogy nem úgy történt. Az uj telekkönyvet megnyitották, s következetesen a régi telekkönyvet megszüntették, abba többé semmit bejegyezni nem lehet. Most jön aztán a valódi. A régi telekkönyv érvényét veszítette, de az uj telekkönyvbe sem lehet semmi változást bejegyezni. Miért ? Egyszerűen azért, mert a régi telekköny szerinti változások, egy erre a célra szükséges hivatalnok erő hiányában, nincsenek keresztül írva. Egy hivatalnokerő hiánya miatt hány száz embrnek kell károsodnia és mérgelődnie, mikor az ily fontos ügyébe be sem tekinthet. Igazán ezt a sürgős kérdést, egy hivatalnok kirendelésével, minél hamarább kellene
megoldania a kompetens hatóságnak. * *
•
„Pupilarni d«nar"-nak nevezik az árvaügyi pénzeket. Ezeket a bíróságnak egy teljesen biztos alapon álló intézetnél kell elhelyeznie kamatozásra. Biztos alapon állónak pedig csak a közvagyon által biztosított intézetek vétetnek, például több község vagy város által alakított és fentartott intézet. Miután ilyen Prekmurjéban nem lévén, az itteni bíróságok az ily pénzeket Mariborba, a »Mestna hranilni-nicác-ba (Városi takarék) küldötték. Legutóbb aztán megjelent egy utasi-tás, mely szerint „hol ily intézet nincsen, ott a bíróságok az állami hitelbankba kötelesek az ily pénzeket elhelyezni.* Természetes, ha a rendeletet szóról-szóra akarjuk venni, akkor a mi bíróságainknak is ezt kell cselekedniük, s meg is cselekszik, azaz a pénzt az állami hitelbankba küldik. Miután pedig az utasítást ugy is lehetne magyarázni, hogy a vármegye területén, igenis van ily intézet, a pénzt továbbra is a maribori városi takarékhoz lehetne utalni annál, mert rövidesen M. Szobotának is meg lesz a városi takarékja, mikor magától értető-dó'en úgyis itt kell az ily pénzt elhelyezni, legfó'kép pedig azért, mert a maribori városi takarék már nagyobb összegű kölcsönöket folyósított Prek-murjéba.
Politikai szemle.
r A politikai világot most a de-mokrata párt magatartása érdekli, mely esetleg a kormány összetételében változásokat idézhet elő. Bizonyos radikális körök véleménye szerint a demokratákkal alig lehet együtt működni sokáig, azért a kormány radikális része érintkezést keres az ellenzékkel, különösen a Radics párttal.
A Radics pártbon bomlás mutatkozott, ám ezt sikerült legutóbb o zág-rebbi párt kongresszusán elsimítani, mikor is Radicsnak sikerült az elégedetlenkedőket megnyugtatni.
A parlament plénuma január 20.-án ül össze s akkor azonnal megkezdik az adóegységesítésről szóló törvényjavaslat tárgyalását.
A pénzügyi bizottság sorba tárgyalja le az összes szakminisztériumok költségvetéseit.
Legfontosabb volt a hadügyi költségvetés. Az előbbi költségvetés három milliárd és 900 millió volt, ezt most kétmilliárd 428 millióra csökkentették. Tovább már nem lehet apasztani. A személyi kiadások igy is növekedtek. Megtudjuk a költségvetésből, hogy összesen 95.000 káplár és közkatona, 8854 altiszt és 5323 katonai iskolai növendék van. Egy katona élelmezése naponta 7.60 dinárba kerül.
Nagy figyelmet fordítanak a tüzérség technikai felszerelésére. A Radics pártiak kifogásolták a tárgyalás folyamán, hogy a haditengerészetre keveset fordítanak. A független demokraták szónoka követelte, a szolgálati idő leszállítását.
Hadzsics .Steván tábornok hadügyminiszter válaszában elismerte az ellenzék tárgyilagos bírálatát s a többek között kijelentette,* hogy a katonai körök állandóan törekednek arra, hogy a szolgálati időt megrövidíthessék, ám e kérdést alaposan tanulmányozni kell.
Kijelentette a hadügyminiszter hogy nekünk nincsenek háborúi szán-
dékaink, mert tudjuk, hogy nagy szükségünk Tan a békére és épen mi volnánk azok, a kik legjobban örülnénk annak, ha a háborút törvényen kivül lehetne helyezni. Azonban a honvédelemre felkészülve kell lennünk. A hadsereg
——-----——11
létszáma most nem is egy százaléka az ország lakosságának, háború esetére azonban legalább másfélmillió emberre van szükség.
A pénzügyi bizottság a költségvetést elfogadta.
Borús az ég . ..
Borús az ég fölöttem, Nappal is homály van Csak úgy mint a szivemben
—	Odakint hideg van — Megfagyasztja a bánat
—	Angyalom utánad, Az én szivem világos Tavaszt már nem várhat 1
Télre fordult itt az idő Fegyos idők iárnak A szivembe bús emiékek Kisértani járnak Hessegetem el-el őket Végre el is mennek ; Ámde a régiek helyett Mindig ujak jönnek! SAS
HÍREK.
1HHIH
—	Örömhír a királyi családban. Beográdi jelentés szerint, f. hó 19.-én reggel 1 óra 6 perckor Mária királyné egy fiu gyermeknek adott életet. Ez a királyi pár második gyermeke. Ugy a királyné, mint az újszülött teljesen egészségesek.
—	Elhalálozás. Régi jó ismerősünk Kemény Markó helybeli mészáros, nyueodt, csendes, jóságos felesége Hirschl Sarolta f. hó 14.-én elhunyt. Temetést igen nagy részvét mellett 15.-én délután volt. A szertartás alkalmával, szerb és német nyelven, a helybeli közszeretetnek! örvendő Dr. Róth ur rabbi óly magas röptű, szivettépő, nagyon hatásos beszédet mondott, hogy a különféle vallású hallgatóságnál könynélküli szem nem volt látható. Amidőn az ^általunk , is tisztelve szeretett halottnak, nyugodalmas, békés túlvilági életet kivánunk, igaz szivü részvétünket fejezzük ki a gyászoló családnak és annak nagyon tisztelt rokonságának, amiért
Összeomlott vágyak.
Én szeretlek, te pedig csak nevetsz rajtam, Ha könnyezni látsz, örülsz fu!ó kacajban. Mint vad pogány a bálványt, ugy imádlak én És te kigúnyolsz, itt hagysz engem könnyedén.
9
Én itt vagyok lenn, te ott fenn a béretstőn, Én odáig vágyom, te feljebb merengőn . . . S amaz fel tovább — ki tudja hová, merre? Honnan bukása lesz szörnyű mélységekbe . . .
Ugy véied, az élet ábránd csak és álom S álmaidban rohansz végtelen határon . . . Hogy ragyogsz fénylő csillagokkal, azt hiszed S várnak rád reszkető karokkal ezerek . . .
Akik hinni tudnak, mindazok boldogok, Összezúzott szívvel, én hinni nem tudok . . . Fénylő ég nem dérit sugarakat énrám, Komor nagy felhőknek haladok csak nyomán . . .
Nem is veszek bucsut, ugy megyek előled: Hiába hívnálak úgyis, vissza téged. S akkor jövök vissza, téged látni újra: Mikor majd itt leszel te is porba hullva . . .
Óh,
mily gyermek leszek akkor felvidulva, Hogy itt látlak velem, oly sok idő múlva . . . Kéj lesz gyönyörködnöm szenvedéseidben, Mint ahogy te tetted, valamikor régen . . .
Te a kezed nyugtod s rabom leszel nékem, Mint én neked hajdan, ugy te nekem éppen. De én feljebb szállok, futok te előled — Én
is ugy otthagylak s kacagok feletted!
Te leszel csalódott, te mensz bucsu nélkül, De te nem róhatod fel ezt nekem vétkül. Szivem elfásult már, úgyse szeretnélek: Mit érne úgyis, hogy: csak szánnálak téged! . . .
GÁLOSSY JÓZSEF.
Szereleni
— Novella. —
Irta: QÁLOSSY JÓZSEF.
(Folytatás.)
' : Ugy fájt neki ez az ének, megtudta érteni, hogy Luigi szenved. Miért nem jön ido? Hozzá szeretne menni, de hogyan találja meg ?
Paolóval, egy másik gondolással találkozott, azt megszólította:
—	Paotó, beszéltél Luigivel?
Beszéltem, de délelőtt.
—	Miért marad oly sokáig a tengeren?
—	Nem tudom 'Fiametta, lehet, hogy még tud keresni.
—	Paoló, legyél olyan jó, evezz hozzá, te könnyebben megtalálod és mond meg neki, hogy itt várom már .régen. Arra, amerre a gitár szól, megtalálod.
—	Jól van Fiametta, nem tagadom meg a kívánságodat.
Paoló elment és remegő, habos hullámtaréj maradt utána. Luigit köny-nyen megtalálta a gitár zenéje által a gondolák között. Az ülésnek támaszkodott Luigi. az eget nézte és ugy Játszodt.
Annyira elmerült, hogy nem vette észre Paoló gondoláját, csak annak hangja téritette őt magához:
—	Luigi.
Luigi gitárján megszakadt a dallam.
„Most ért oda" — suttogta Fiametta, midőn elmosódtak a gitár hangjai a szabad tengeren.
—	Te vagy, Paoló ? Mit akarsz ? — kérdezte a megsxóllitott.
—	Fiametta küldött hozzád, azt mondta, régen vár reád, jöjj ki hozzá a Szent Márk térre.
—	Paoló, sajnálom a fáradságodat, hogy ide jöttél. Ha kimensz, mond meg neki, hogy nem megyek. — Oly jő itt lenni a hullámok ölén, hallgatni a habok susogását, innen nézni a csillagos eget és az ezernyi fénnyel ragyogó Velencét. Ezek mindig ilyenek maradnak, nem csalnak meg, mint ő és nekem jobb hallgatni a gitárom hangját, mely igazabb az ő szavainál. Megmondod Paoló ?
—	Szívesen, Luigi.
—	Köszönöm testvér.
Paoló a fele uton járt, Luigi mégis követni kezdte őt. Mire kiért, Paoló már nem volt ott, csak Fiametta, aki a sötétlő tengert nézte és halkan zokogott. Ki tudja miért? Talán maga
sem tudta. Tudta, hogy megcsalta Luigit, sajnálta őt, de ugy érezt«, hogy »>gy különös, ellenállhatatlan kényszernek engedve, még jobban megfogja csalni.
A szerelem elnérő, a szerelem mindent megbocsát. És Luigi nem is volt benne bizonyos, ha a lány e 'digi érzelmei mogváitoztak-e ? Ott állottak egymás előtt és az arcuk vele lángolt a velencei est kápráztató fényével ...
—	Sirsz, Fiametta? — kérdezte, bánkódva az iménti szavai után.
A lány kezét nyújtotta, szoritása lágy volt és meleg.
—	Vigyél a tengerre, Luigi — kérte az ifjút.
—	Mit akarsz ott, Fiamettám?
—	Oda vágyom veled . . .
—	Eiöbb mond meg, hogy miért sirtál ?
—	Megbántottál.
—	Fiametta, tegnap nem hoztál virágot, ma se látok nálad. — Nem érek meg ennyit ?
—	Luigi, a szép elfogyott, hitványát nem akartam neked . . .
Fiametta megcsókolta Luigi homlokát, azután a gondolára lépett.
—	Ha adni akarsz, gyere utánam — suttogta halkan.
Luigi csodálkozva és a boldogság édes mámorában érezve magát, ctt állott a parton. — Hát igy itélte meg e lányt? A könnyek ... a csők . . . ah! mind mást beszélnek . . .
Kezeit kitárta, mintha a csodás Velencét akarná forró szivére ölelni azzal a lánnyal együtt s pár siető lépéssel ő is a gondolán volt.
Ab, de szép volt az az éjszaka 1 Óh, hogyan tündökölt velence és a csillagos ég 1 A tenger szerelmet regél s csókok végtelen sorát a déli fuvalom . . .
Csak szeretni határtalanul, az izzó szenvedélyek viharával, ezért érdemes élni — ez a boldogság 1
VII.
Luigi gondolája halkan csobogott Fiametta lakása előtt. A lány most nem ébredt fel a gitár zenéjére, aludt az édes és Lui$ nem akarta felkeltetni : hadd álmodjon róla és a szerelemről . . .
A Qiardino publico-ra ment, ott már ébredőben volt az élet. Paolót is ott találta, aki beszédbe elegyedett vele.
— Luigi, mondanék neked valamit — kezdte — nem azért, hogy igaz, mert én nem tudom, csak figyelmeztetni akarlak . . . (Folyt, köf.)
a megmásíthatatlan teimészetnek nagy ereje Saroltájukat, anyjukat, nagymamájukat elvitte meleg családi és rokoni körükből és ezért nékik mérhetetlen fájdalmat okozott.
—	Kereskedők és iparosok! Kereskedők egyesülete és ez egyesített ipartestület, M. Szobota járás részére, együttes hivatalos napot tartanak kedden, ftmz 1928. jrnuár 24 -én és pedig: 8 órakor d.~ e. a Gorcsán-féle korcsmában Krizse?cic, déli 12 órakor a Marsak-féle korcsmában Q. L?nd»ván és d. u. 3 órakor a Koblencer-íélt korcsmában Sr. Jurjén. Ezeken a hivatalos napokon tárgyaltainak az adók, ugyancsak felvétetnek bárminemű panaszok, azért fontos minden kereskedő és iparosra, hegy a jelzett időben és helyen megjelenjék.
—	Halálozás! Némethy János nyugalmazott tanító, kántor, hatvannyolez éves korában meghalt TurniiCén f. hó 12. én. !Az elhunyt még a régi gárdából maradt itt s a változáskor nyugalomba ment mint tanító, csak a kántorságot tartotta meg. ' Mint tanitó negyven évig működött TurniiCén. Egy egész generációt nevelt és tanított kitttnö eredménnyel. Egyike volt az akkor idők legkitűnőbb tanítóinak s mint ilyen többször részesült anyagiéi erkölcsi elismerésben. Abban az időben különösen a magyarosítás terén ért el nagy eredményt s ezért Zala Tármegye nemesi pénztára többször részesítette tekintélyes pénzbeli jutalomban, az egyházi főhatóság pedig igazgatói ranggal tüntette ki. Turniiőe községben állandóan tegja volt a községi képviseletnek választás révén, azonkívül többször volt megyebizottsági tag is. Nagy családja egész tanitó dinasztia volt. Elhalt neie is mint tanitó hosszú évekig dolgozott mellette, a?oa-kivül bárom fia és egy leánya működik tanítói pályán, két lánya pedig megszerezi? ez ÓFÓnői oklevelet. — Némethy János egy nsgy multu családnak 'Tolt a folytatása TurniSííén, ho! elődei már rég "műit idők óta mint tanitó mesterek működtek. Nagy tísztclst-nek, szeretetnek ét közmegbecsülésnek volt ritka részese s ez kifejezésre jutott temetésén, mert a „Turniiőe'-i fára népe oly fényes, nagy 'gyászolás-sal megható végtisztességet adott negyvennyolc évig működött kántorának, aminő csak ritka embernek jut osztályrészül. — Sok, nagyon sok idő fog elmúlni, míg Turniiíén elfelejtik a jó, öreg „Goszpod Skolnikot", — mert igen sokan, fiatalok éi idősebbek csak nagy szeretettel és hálával gondolnak szeretett tanítójukra. Nagy és kedves emlékét több ezer ember fogja lelkében megőrizni egész életén át 1 — Temetése e hó 14. én délelőtt Tolt Turniiíén, fényes dísszel és a környék intelligenciájának is n«gy részvételével 1 Az isteni Mester adjon örök nyugodalmat neki I
—	Milyen a politikai községek beosztása? Dolnja Lendava járásban: (vestagnyomásu nevek a politikai, (zár* jelben) levők pedig a hozzáosztott kataszteri községi neveket jelentik). D. Letldava (D. Lsndava Banuta, Dol-
ga vas, Mostje); Beltinci (Beltinci, GsnCani, Iiakovcí, Melinci, Odranci); Bogojina (Bogojina, Bukovnica, Fi-Wci, Ivanci, Strehovci); Nedeljica (Nedeljica, Mala Polana, Velika Pökne); Centiba (Centiba, Dolina pri L»ndavl, Peteiovci, Pince); Crenáovci (Creniovci, Dolnja Blstrica, Gornja Bi^tricw, Srednja Bistricí, Trnje, Éiíki); Dobrovnik (Dobrovnik, Gentercvci, Kfimotci, Radmoíanci, Éitkavci); Ga-berje (Gaberje, Spodnli Lskoí, Gor-nji LakoS, Hatlza, Kspca, Kot); Ko-bilje (Kobilje, Motvarjevci); Turnis-ce (Turniiee, Qomilice, Lipa, Renko*-ci). — Murszka Szobota járás: Ba-k0VCÍ (Bakom, Krog, Satehovci); Bodonci (Bodonci, No*i Btznovci, Poznanovci, Puzavci, Stari Beznovci, Strukovci. Vadarci, Zenkovci); Can-kova (Cr.nkova. Domajincí, Qornji Crnci, Korovci, Kraíői, Skakovci, To-polovci); Bokraci (Bokraői, Dolina, Krnci, Kükeí); Gornji Petrovci (Gor-njl Petrovci, Boreía, Adrijanci, Luco-va, Otovci, Stanjevci, Sulinci); Do-majnsovei (Domajníovci, SrediSőe); Fokovci (Fokovcí, Andrejci, Ivanovcí, Selo, Voléja öomila); Gornja Lendava (Gornja Lendava, Dolnji Slave-Ci, Kovaíovci, Kruplirnik, Radovci, Vi-donci); Hodoí (HodeS, Krplivnik. Salovci); Kancovci (KanCovci, Lon-őarovei, Ratkovci); Krizevci (Krizev-ci, KoSarovci, Panovcí, Peskovci); Kuz-doblanje (Kuzdoblanje, Doliő, Gornji SlaveCi, Matjaiovcí, Trdkova); Mackovci (Maikovci, Dankovci, Kus-tanovei, Proseőkavas); Markovci (Markovci, Cepinci, Neradnovcí, Ze-navlje); Martjanci (Martjanci, Luka-Sevci, Mlajtinci, Moravci, Noriici, Se-beborci, Teisnovci); Murska Sobota (Murska Sobota, Cernelavci, Nemőavci, Rakiían, Vcíőica); Prosenjakovci (Prosenjakovci, Berkovci, CikeCkavBS, Ivajnicívci, Porda§cnci); Puconci (Pu-conci, Brezovci, Gönc*, Lereería, Mar-klgsrcí, Polane, Predano'ci, V*neő«); Rankovci (l^snkovci, Bor*jci, G-íde-rovei, KríjtiF, Kupiinci, SodíSinci, Van-iavas); Sv. Jurij (Sv. Jurij, Krama-rovei, Roga?.ovci, Nuskova); Sotiíia (Sctins, Ociuje. Srdici); Tisina (Tiit-na, Grodiiíe, Murski Crnci, M. Petrovci, Petajnci, Troporc); Veliki Do-lenci (Veliki Dolenci, Mali Dolenci, Budipci).
— Egy merénylő macedón asszony. Délszerbiában egy ujebb politikai merénylet történt. A merénylő ezúttal egy asszony, neve Buljeva Mara, egy te-tovoi származású macedón nő. A merénylet nappal, délelőtt 11 órakor történt, az áldozat pedig Prelics Velimir, a szkopljei főispán jogi referense. A hivatalnok nyugodtan haladt Szkopljé ben az utcán, a nő pedig hátulról követte. Egyszer csak hátulról lövöldözni kezdett Prelicsre, kit több golyó el is talált és a hivatalnok összeesett. A merénylő nő erre öngyilkosságot akart elkövatni, de a járókelők ebben megakadályozták. Prelics sebesülése oly súlyos, hogy nem biznak életbenmaradásához. A merénylő nő a macedón komité tagja, sokáig volt Bulgáriában s a merényletet azért követte el Prelics ellen, mert ő volt az, aki a
bolgár diákok "szervezetét leleplezte s ellenük a vizsgálatott vezelte. Már régóta leselkedett a hivfltalnokra, de senki sem gondolta, hogy nő létére mit forral, hisz még alig 25 éves. A merénylet nagy felháborodást keltett, mert már azt hitték, hogy a hatóságok véget vetettek a macedón komiték tevékenységén-k, da úgy látszik, hogy ezek most röket alkalmazónk és bérelnek fel a msrányldek 'fégrehaitására.
-- Éhínség a Vajdaságban. Szomorú hir jön a gazdag Bácska, Bánáti és Vajda*ági földröl. A földnélküliek s a városok szegényei éhínség elpít állanak. Különösen jajgyermekei szenved nek sokat a nyomorúság mhtt.
—'Amerika és Anglia között rendes |égi forgalom lesz.tAngliában már épül állam költségén a R. 100. kormányozható léghajó, mellyel megkezdik a rendes személy és póstajáratot Anglia és Amerika közütt. Tudnivaló, hogy most igen nagy'a verseny Anglia és Amerika között. Tudnivaló, hogy most igen n»gy a verseny Anglia és Németország között, hogy, a légi forgalmat a két világrész, Amerika és Európa közőt megvalósítsák. Az angol léghajó julius vagy augusztusban indul első próba útjára, Londonból, Newyorkba és onnan vissza, azután Kanadába. Az irány az időjárástól függ, hogy déli vagy északi irányban fog-e történni az átkelés. A léghajó a legnagyobb kényelemmel less berendezve. Egy négy ágyas kabin'80:font, egy két ágyas 100 font, egy egy ágyas 120 font Sterlingbe fog kerülni. Ha a próbaút sikerül. akkor még nagyobb léghajót fognak építeni, amelyen esetleg 100 utas ís elfér. Az ut Amerikába 58 óriág, visszafelé 38 óráig fng tartani.
—	Az elsülyedt tenger alattjáró. Az amerikai partok mellett elsülysdt tenger slflttjáró hsióból nyolc búvár eddig harminckét áldozatot hozott felszínre. A halál okául valamennyinél gáz-mérgnzésí állapítottak meg.
—	A kinai kommunista rémuralom áldozatai. Aagol. újságok ielsntéssi szerint a kinai két hónap'g tartó kom-rnu&iíta mészárlások ?latt körülbelül százezer embert öltek meg, néhól tö. megtsén a bgálíatiasabb módon darabokra vagdalták az embereket. Sok helyen a szónoki emelvényeket levágott ember fejekkel díszítették. A kom. munisták áldozatai elsősorban nagybirtokosok és kereskedők voltak.
—	A halott főnyereménye Barcelonában meghalt nemrég egy ember. Felöltöztették ünneplő ruhájába s el akarták temetni. Amint a koporsó födelét rá akarták zárni, valaki észrevette, hogy ruhája zsebéből egy papir áll ki. Ezt kivették a zsebből s átadták az özvegynek, hogy tegye el. A temetés után kitűnt, hogy a zsebben egy sorsjegy volt, mely főnyereményt nyert. Az özvegy most dutgazdag lett a nyeremény folytán.
—	Berlinben levegőbe repült egy villa- Borzalmas robbanás történt Berlin főváros villa negyedében. Egy kísérleti laboratórium robbant fel, melynek három halottja ét több súlyos sebesült áldozata van. A villa egy egészségügyi tanácsosé volt s a megmaradt
pincében annyi robbanó szert találtak, hogy ha még az is felrobbant volna, akkor zz egész villa negyedet, Orüne-valdot elpusztította ,'volna. — Érdekes, hügy a mai béke világban mennyi robbanó szer pusztít, hol itt, hol ott ?
—	Berlinben lefejeztek egy kéjgyilkost. A plöuenseei fogház udvarán a hóhér lefejezte Böttcher Miksát, a halálra ítélt kéjgyilkost, aki Lambsdorff orosz grófnőt megfojtotta és kirabolta. Azután egy iskolás leányt is megkerített s azt is megölte. Kérelmét p.öre "megújítása iráat a törvényszék elutasította s sz ítéletet nyomban végre hajtották rajta. A hóhér egy csapásra levágta a fejét.
—	Csehszlovák-magyar döntőbíróság. Január 24. én ül össze a csehszlovákmagyar döntőbíróság, amely az első földbirtok pert fogja tárgyalni. Ugyanis Hadik gróf elvett birtokaiért pert indított a Csehszlovák állam ellen s most első izben lesz ily nemű tárgyalás Lausannebaa.
—	Bánya katasztrófa Amerikában. As Illinois állambeli West Frankfurtban bánya robbanás történt s kilencvenöt bányász a beomlott bányában rakedt Hosszú és megfeszített mentési munkálatok után sikerfiit hatvan bányászt kimenteni még élve. Eddig tizenkét halottat hoztak ki.
—	A rómániai antiszemita diákok feldúltak egy zsidó temetőt. Piatra Neam tubuys-moan zsidólakosságu városban az antiszemita diákok teljesen van-dál módra feldúltak a zsidó temetőben vagy hatvan sirt. A temető feldu'ását csak reggel vették észre s a hatóságok vizsgálatot indítottak, melynek során kitűnt, hogy a diákok vagy 50-en lehettek. Az izgalom az egész városban nagy.
|v MURSKISOBOTI = |ii«iihiimih|
S v NEDELJO 22. januara n popoldne ob 3, zveCer c b 8 uri S
Casanoval
I Monumentalni vele-|
I= film u 2 dijela. |
Dio II.
= IVAN M02UHIN. g |hii«imimib
S VSTOPNINA: Gornje loze S 12 Din., spodnje loze 10 Din., in II. prostor 5 Din.
I
Lastnik kina GUSTAV DITTRICH.
ummummu
-i
Az 1927[28, évi pénzügyi törvény és a magántulajdon.
Tudott dolrg, hogy az államháztartást illetőleg, minden évben szoktak pénzügyi törvényt alkotni. Az itteni szokás szerint azonban ez a pénzügyi törvény sok egyébre is kiterjeszkedik, egyes minisztériumoknak felhatalmazásokat ád és más törvényeket is magában foglal. Megtörtént ez az idén is, de a többi között szerepel — a 69. § alatt — egy égbekiáltó igazságtalanság.
Az idézett törvény eme 69. §-sa t. i. előirja ezt, hogy a határtól ötven kilométeren belül birtokot venni avegy eladni csak a belügy- é$ hadügyminiszter engedélye alapján szabad. Az eddigi pénzügyi törvény is tartalmazott ilyen rendelkezést, de azzal a külömb-Séggel, hogy ezt csak az idegen állampolgárokra vonatkoztatta, ami államvédelmi szempontból érthető. Nem szabad azonban törvényerőre emelkednie ennek a javaslatnak ilyen formában, mely mélyen sérti a magántulajdon szentségét, s namcsak kerületünk, hanem egész Szlovénia, nemkülömben Horvátország, Baranya és a Vajdaság felső része is érzékenyen sújtva van.
Tegyük fel, hogy ez a törvényjavaslat törvénnyé emelkedne, lássuk milyen súlyos következményekkel járna a már úgyis teljes pangásnak indult mezőgazdaságra.
A mai mezőgazdák pénztelensége általánosan tudott. Már alig 30%-a, mely kölcsönhöz ne folyamodna. Olcsó kölcsönt kapni ma már nyomós protekciót kiván, de ha a nevezett szakasz törvényerőre emelkedne, még a mainál drágább kamatra is bajosan lehetne kölcsönt kapni. Ez magától értetődő is, mert kötött birtokra egy intézett sem mer adni hitelt. Ez pedig a mai gazdasági válságban a gazdát egyenesen a dobra kergetné. Do közgazdasági szempontból is kárcs következményekkel járna, mert az egy«s szolid bankok és hitelszövetkezetek eddigi áldásos működését megbénítaná, s csak uiabb alkalmat nyúttana az uzsorának és a spakulációuak. Habár a miniszteri engedély megszerzése tán nem is ütközne túlnagy nehézségbe, de már maga a tudat, hogy erre szükség van, a birtokforgalmat gátolná, nehézségekkel küzdő és birtokát értékesíteni akaró gazdát az ily rendelkezés megfossza az eladás lehetőségétől, s módot ád az ügyvédek ujabb konjuk-turájára, gazdák költségeskedésre és politikai protekció szerzésre, mely a gazdák ujabb gúzsbakötését jelentené.
Csodálatos jelenség, hogy az ország lakóinak 85%-át kitevő gazdatársadalom, mely az ország össztermelésének 65%-át állítja elő gazdasági termény alakjában, sehol és senkinél nem talál védelemre. Lehet, hogy a szerbiai viszonyok államérdekből ezt .diktálják, de hát hol vannak a szlovéniai képviselőink, hogy ez ellen nem tiltakoznak, mikor a mi viszonyaink mást követelnek. A vajdasági képviselők már bejelentették az ezen § elleni tiltakozásukat, s mi felkérjük pártállásra való tekintet nélkül ország-, vármegyei és községi képviselőinket, nemkülönben gazdasági és közgazdasági intézményeinket, hogy haladéktalanul jelentsék be tiltakozásukat a pénzügyi törvény ily értelmű szövegezésének törvényesítése ellen.
Ez az újévi ajándék, a megígért adócsökkentés és olcsó mezőgazdasági hit®l fejében' bizony borzalmas csapás volna a már is válságban levő mezőgazdaságra; s itt látszik meg legjobban, hogy a gazdák ne fiskálisokra,
Zahvala.
Po smrti nepozabne sopro-ge, matere, sestrr, ta§őe in sta-re matere, je od naSe strani ne-mcgoce nebrojne izraze dobro-dejne ljubezni in soíutja pose-bej zahvaliti.
Zato prosimo vse sorodni' ke, prijatelje in znance, ki so s prisrínimi besedami in udeleíbo pri pogrebu soíutno teáili na§a po telkem udarcu usode razbol-jenega srca naj tem potom prej-mejo naSo zahvalo.
Éalujoía druzina Kemény.
Köszönetnyilvánítás.
A felejthetetlen feleség, édes anya, testvér, anyóo és nagyanyánk elhalálozása alkaliráfisl lehetetlen részünkről e számtalan jóleső szeretet és együttérzés megnyilvánulását egyenként megköszönni.
Ezért kérjük mindazon rokont, barátot és jóismsrőst akik szívélyes soraikkal és e temetésen való megjelenésükkel e súlyos sorscsapástól megtört szivünk fájdalmát részvétükkel enyhítették fogadják ezúton hálás köszönetünket.
A gyászoló Kemény család.
KERESKEDELEM.
Áru:
LJUBLJANA január 20.
100 kg.
> > > » » » » > > > >
Búza Din. Rozs > Zab	>
Kukorica » Köles i Hajdina > Széna » Bab cseres.* vegyes bab » Krumpli > Lenmag » Lóhermag >
305—315 305— 225— 200—225 225— 250— 50-65 450—50o 350-75—100 370—380 1800—1900
BENKO: január 20.
1 kg.	III.	II.
Bika )>. 7 -	8-
Üsző i=	7—	7-50	8-50
2	4.—	5--	7--
Tehén j
tanárokra és és irni-olvasni ne tudókra bizzák *orsuk intézését, hanem igenis müveit és élettapasztalattal rendelkező olyan gazdákra, kiknek egy és ugyanaz a fájdalmuk.
István gazda
KÖZGAZDASÁG.
* _
J^ A dohányárusok jutalékát leszállították az eddigi öt százalék helyett négyre. Az állami monopol vezérigazgatósága december 23.-án kelt 37.830 számú rendeletével a kis tözsdéseknek a dohány cikkek árusításáért járó eddigi százalék jutalékát négy százalékra szállította le. A rendelet január elsején lépett életbe. A rendelet, amely a kis trafikosok körében élénk visszatetszést keltett — a továbbiakban úgy intézkedik, hogy a cigaretta papírok árusítása után hat százalék, míg a gyufa után öt százalékos kedvezményt ad az árusítóknak. A trafikosokat a rendelet érzékenyen sújtja.
A trafikosok most sztrájkba készülnek. A dohányárusok szövet *ége elhatározta, hogy január hónap első felében rendkívüli gyűlést hív össze, melyen határozati javaslatot terjesztenek elő és kimondják az áita-láaos sztrájkot, amely két napig feg tartani. A tiltakozó sztrájk ufán egy hónapi időt adnak a kormánynak, hogy a rendeletet vonja vissza és adó könnyítéseket adjon a doháoyárusok-nak, — ellenkező esetben vissza adják engedélyüket és általános sztrájkba lépnek mindaddig, amig kívánságaikat teljesítik.
A minisztertanács megállapította az adó kulcsokat. Minden adó kulcs progresszív lesz, csak a járadékadó é nem. A földadó minimá-1 lis kulcsa 12%, és emelkedik 22%- ig-A vállalatok és foglalkozások adója 6, 8 és 10%. A házadó minimális adó kulcsa szintén 12%. A tisztviselők között nem lesz különbség, t. i. államj vegy magán tisztviselő Itt a makszi-mális adó kulcs 9o/o.
A Mura szabályozása. A földművelésügyi minisztérium törvény javaslatot készített a sürgős folyamszabályozási munkálatokról és törvény javaslatot a miniszter tanács elé ter-
jeszjette. A törvényjavaslat felhatalmazza a földmivelésügyi minisztert, a a folyókon, igy a Murán is folyam szabályozási munkálatokra, hogy ezáltal a vízlefolyást és az áradásokat megakadályozza. A törvény Javaslat 500 millió dinár kölcsön felvételére ad felhatalmazást s ebből az összegből a Mura folyó szabályozására 40 millió, a Dráva szabályozásárn 45 millió dinár van előirányozva.
Az üzletzárást az egész országban egységesen rendezik. A szociál politikai minisztériumban már elkészítették a kormányrendeletet mely az egész országban egységesíteni fogja az üzletek zárását és nyitását, valamint a munkaidőt. A kormányrendelet kiterjed azokra az üzletekre is, ahol segéd munkaerő nem dolgozik. A kormány már február elsején életbe akar-je léptetni a rendeletet.
Hány bank van Jugoszláviában. A kereskedelmi minisztérium hivatalos adatai szerint Jugoszláviában 703 pénzintézet van. 1.863.201.000 din. befizetett alaptőkével; 593.162.000tartalék alappal, továbbá 7.474.278.000 dinár betéttel. A folyó számlák összes passzívuma 3.862.608.000 dinár.
Mozi gépészeknek vizsgáz-níok kell. A kereskedelmi és iparügyi minisztérium 5258—1927 sz. a. rendelete szerint mezitulajdonosok csak vizsgázott gépészeket alkalmazhatnak.
I. príma
9— 10-—
9-—
u— /-— 8-—
Borjuj —.--.— 10-—	12-
Sertés......17.50
Zsír I-a ..... 23 —	28 —
Vaj..............80._
Szalonna.....—•__24'_
Tojás 1 drb..........1.50
Pénz.
1 Dollár . . . . = Din. 56 70 1 Pengő Budapest . = > 10.— 1 Schil. Bécs . = » 7-99 1 Kor. Praga . . — » 167
1 Líra.....= > 2*46
Zürichben 100 Din = 9.135 sfrk.
Vsakovrstne sirove in svinjske köze
k u p u j e
po najviéji dnevni ceni
Franc Trautmann
Murska Sobota
Cerkvena ulica 191.
Egy elsőrangú
primhegedü elhalálozás miatt eladó. Érdeklődni lehet BAKÓ KÁROLY tanítónál Strukovcin.
|HIH ■IIHIII
I Nagyban! Kicsinyben 11
I— Varrógépek
írógépek — Kerékpárok és
I —Alkatrészek valamint Gummik
^ ló és szolid kivitelben kaphatók I
[Nemecz Jánosi
vaskereskedésében | Murska Sobota
I ÁLLANDÓAN |
KAPHATÓK:
Szalona kg-ja Din 24-Zsir „ „ 23-28 Háj „ „ 26.-Tőpörtó, kolbász stb. stb.
BEN KO mészárszékben | TT7UR5KA 50B0TA J
ta. I
imJ
SZNEJÉ i MLADO'ZENCI!
Prvle kak szí szpoküpüjete Vase potrebsesine za 'zénitev poglednite ▼ tr-govino A. KIRÁLY M. Sobota, glávni trg, gde je velika záloga i zbéra v korina] vencov, slarov za sznejt, strum-fle in vsze drobno blágo kaj ize pri te] prilikaj nfica.
Velika záloga zenszki krscsákov i rázno traletno i drobno blágo.
Szolidna posztre'zba! Niszike céne 1
A. KIRÁLY
trg. Klobuki perilom in kratkim blagom
MURSKA SOBOTA. Qlávni trg.	Bergerova hisa
t