An American newspaper, printed in the Windish language, promulgating American ideas and principles to liberty loving Windish race
Published every friday
Nájvékse i nájbole razsürjene vendszke novine vu Zdrüzseni Drzsélaj, steri vszáki réd vu Ameriki zsivoucsi vendov szlisnoszti szlüzsi.
Szhája vszáki pétek
AMERICAN WINDISH VOICE
“ENTERED AS SECOND-GLASS MATTER JANUARY 13, 1922, AT THE POST OFFICE AT BETHLEHEM, PA. UNDER THE ACT OF MARCH 3, 1879.”
VOL. VII. LEJTNITECSÁJ.
BETHLEHEM, PA. — PITTSBURGH, PA. — BRIDGEPORT, CONN. OKTOBER 14, 1927.
No. 41.
DO SZMRTI VOUZA ZA EDEN PINT PALINKE
Michigan drzséle právdedávanszta nakrajivnoszt karakterizejrano pripetjé glászijo z-Lansinga. Toga várasa ednoga Fred Palm iména porgara je birovíja na do szmrti terpécso temlicsko vouzo obszoudila, ár szo szühi detektivje zse ob strtim najsli palinko prinyem.
Michigan drzséle prohibicijo podpérajoucsi právde szklen cilou zabrájene pítvine nücanye ne zpozna za prekacanye, nego za hüdobnoszt ino kak tákse, po hüdobnoszti mertüki szigurno kastiga. Kastigojoucse knige eden drüjgi szklen páli vöpovej, ka grejsnoszti stirikrát vcsinécsega, brezi zgléda, na zádnye grejsnoszti velikoszt, sze z-do szmrti trpécsov vouzov more pokastigati. Záto de mogo Fred Palm szvoj cejli zsítek med drzsélszke vouze sztenámi tá szpunyávati, ár szo eden glazs palinke najsli vu nyegovoj zsebki i stere je nancs nej bilou vecs od ednoga pinta.
Znábidti popüsztíjo na pozdignyenom negibajocse vrejdnoszti sacanyi
Tou vnougo protestejranye stero príde od Bethlehemszki prebiválcov pred varaske csesztnícke zavolo pozdignyeni imánya sacanyi, je tou zroküvalo, ka sze varaski csesztnícke med szebov zse zácsajo stükati. Kak szmo zvedli, varaski csesztnícke szo szkoncsali, ka gor poglédnejo vu várasi vecs mejszt za volo pozdignyenoga sacanye i tou more bidti kaj dönok pomore.
Zdaj, ka je zse znáno, ka csi imánye sacanye tak osztáne, te porcije dragse bodejo, je vnougo prosnyé notri prislo pred varaske csesztníke, vu steri hramov lasztnícke eto ali tou poprávlanye proszijo od várasa, ár csi ednouk porcije dragse boude, te naj za tou prebiválsztvo tüdi kaj dobí. Na té prosnyé gledoucs i Mr. Robert Pfeifle tanacsník tou pravo Mayor-i: “Tí tou lüdsztvo nemres kriviti za tou csinejnye, csi tej zdaj, proszijo vsze, ka je mogoucse dobiti”. Tou je Mr. Pfeifle edno pár krát pravo pri tanácsivanyi.
Trejzov Bál vu Szlovenszkom Halli
Zdaj v-Szoboto vecsér, oktobra 15-ga bode obdrzsáni Szlovenszkoga Drüstva návaden Trejzov Bál. Známo, ka je té bál vszáko leto eden nájvéksi i pájpovidnejsi mulatság i tak míszlimo, ka letosz tüdi nezaosztáne odzaja, kak prvejsi lejt Trejzov Bál, gda do sze nase vrle Trejze páli veszélo razveszeljávale pouleg Donchetz Lajosa povidne szlovenszke bande. Kak szmo zvedli, vszepovszédi velko priprávlanye jeszte na té bál i Trejze sze na tom trüdíjo, naj nyuv bál drzsí rekord med vszejmi drüjgimi bálami i vöpokázsejo, ka one znájo nájvéksi i nájlepsi bál prirediti vu Szlovensz kom Halli. Tiketa cejna po persouni 35 centov.
ZAKAJ JE POTREJBNO BILOU . . .
Porcije do visise i tak tüdi árenda.
Znáno je, ka je Bethlehemsz ki City assesor pred pár kédna mi píszma vöszposzlo vszákomi hizse lasztníki, vu sterom je bilou zgláseno, kelko je nyegova hizsa za viseso cejno gorsacana. Jesztejo hrami, ka do 500 i do 1000 dollárov je na vecs sacani kak predetim, stero tou pomejni, ka do porcije tüdi visise. Csi do pa porcije visise, te de árenda tüdi pozdignyena. I vsze tou rávno zdaj príde, gda tak trno zsmetno ide vszákomi, delavci rávno tak kak trzscom.
Ali da pa kak je eden váraski tanácsnik, Mr. Pfeifle pravo, ka je na tou pozdignyenoszt nancs niksa potrejbcsina nej bíla, ár váras z zdajsnyim notri jemányom lehko vértiva i ka je nej potrejbno na tej $40,000 steri bi notri prisli od té pozdignyene porcije.
Zse zdaj lehko naprej vídimo, ka vu etoj zími de delo szlabo slo i naj zdaj escse porcije pozdignyéne bodejo, stero telko znamenüje ka árenda dragsa bode, tak tou eden velki vdárec bode na delavce i nájmre, csi szi zmíszlimo, ka zdaj zse doszta delavcov jeszte, kí szamo pár dnévov na keden delajo.
Ka zakaj je potrejbno bilou na dragse sacati vsze negíbajoucse vrejdnoszti, tou bi dobro bilou csi bi váraski asseszor nikse razlozsenye dao, csi pa tou nedá ali nemre dati, te je pa nej bíla niksa potrejbcsina na vékse sacanye.
Csi porcijeplacsüvajoucsi tou pozdignenye brezi vsze rejcsi nihájo, te je nej znati, ka ka prineszéjo prísesztne lejta.
1515 STUDENTOV JESZTE VU LEHIGH UNIVERZITÉTI
Lehigh Univerzitét zdaj vu etom leti má nájvecs studentov, csi gli ka je nájem vcsenyá podignyeni bio na $400.00 na leto. Tej studentje szo z-38 drzsél i z-19 tühinszki országov prisli vküper. Nájvecs sze ji priprávla na inzsenersztvo, z-tej studentov vszevküper jeszte 802, drüjgi sze pa vu rázlocsne razréde raztálajo.
Bozsnoga spájsza naszledüvanye
Vmouro je dvá csloveka, ár  szta sze norcsárila zsnyega .
Chicago, Ill., okt. 11. — Zaman, kí nepozna “sense of humor”-a, od tisztoga niscse nemre zseleti, ka naj prerazmi “prakticsen spájsz”.
Koncsimár tou sze je szkázalo vö vu Joseph Zelenka sostara pripetjej. Dvá csloveka, po iméni William Hinz i Charles Sirovatka, szta tou pravla, ka zaspájszata sostara.
Notri szta sla k-nyemi i tou szta pravla, ka szta nyidva prohibicionszkiva detektiva. Naprej szta dalá, ka szta zvedla, ka je Zelenka bootlegger. Nedta ga goriglászila, csi nyima dá pejneze, tak zváni “hush money”.
Ali Zelenka je té spajsz ne prerazmo. Popadno je za nozs i obádvá csloveka je dojszmekno. Obádvá szta na meszti mrlá.
Zelenka szo dojzadrzsali.
Csrsztvo bojüvanye vu 5-om wardi za aldermanszko csészt
Goszpon Anton Wolst, real estate kancelaje lásztník je vu zádnyem odebéranyi tüdi tao vzéo za aldermanszke csészti kandidácijo vu 5-om wardi, ali z-té kandidácije je vöbukno, z-ovimi 5 kandidátami vréd.
Mr. Wolst je kak vogrszki kandidat sztoupo gori za aldermana na nájzádnyem predodebéranyi, vüpavsi, ka do ga vougri i szlovenci vu popolnoj meri podpérali i na nyega voutali, ali da sze je pa v-tom troustanyi vkano. Za tou csészt med szedmi kandidátaj szo trijé vougri bilí, eden talián, eden polák i dvá ájrisa. Nominácijo szta doubila J. D. Keleher na demokrátskoj tikeri i Frank Eppinger na republikánskoj tiketi. Tezádnyi je vszvküper szamo 26 voutomov doubo, ali da je pa on doubo nájvecs voutomov na republikánskoga párta tiketi, tak je on grátao officiálni kandidát za aldermana vu 5-tom wardi zoucsi Keleherom.
Tretji vogrszki kandidát je bio Greenstein Károly, kí je 186 voutomov doubo i té velki racsun ocsividno poszvedocsi, ka 5-ga warda vogrszki i szlovenszki prebiválci nyega zselejo za aldermana. I nepozábimo, ka tiszti pörgarje, steri szo na talianszkoga kandidáta, Buchina voutali, nadale  na Bankowski polacskoga i McCarthy ájriskoga kandidáta dali voutom i steri voutomov je nej doszta menye od 200, do na novemberszkom generálnom odebéranyi vu véksem racsuni na Greensteima voutali, ár rávno tej pörgarje szo nájbole nadigávali Greensteina, naj znouva gori sztoupi i zdaj do nyega podpérali z-cejlov mocsjouv.
Tak je na poprejkno zselejnye Greenstein Károly privolo v-tou, ka znouva tao vzeme vu odebéranyi, stero je goszpon Wolsta trno szvadilo, kí je na tom previdejnyi, csi zse ednouk on nemre bidti vogrszki alderman, te naj driijgi vogrin tüdi nebode. Preminoucsi keden je té goszpoud edno píszmo poszlo notri vu reditelsztvo nasi vogrszki novin. “Bethlekemi Hiradó”-ja, vn sterom tou pise, ka 5-ti ward má kandidáte i nezselej drüjgoga, nego vszákoga duzsnoszt je tiszte podpérati.
Nescsemo mí na dugi oprávlati z-tém píszmom, ár je Wolst doubo i escse dobí odgovor na szvoje píszmo vu tiszti novi naj, k-sterim sze je on obrno, ali telko zamerkamo, ka je nej korrektno, posteno delo, ka te cslovek csiní. Vogrszki pörgarov i vogrszki novin duzsnoszt je tou, naj szvoje národnoszti kandidáta podpéra i z-tém vöpokázsejo szvojo politicsno moucs i vküpdrzsánye i bojdikaj cslovek je tiszti, ka prouti tomi odkrito vösztoupi i prouti dela. Cilou nej je lejpo delo od goszpon Woslta, kí je tüdi kak vogrszki kandidát sztoupo gori za aldermanszko csészt i nye ga szmo mí rávno tak podpérali, kak ove vogrszke kandidáte i csi bi sze tak zgoudilo, ka bi on doubo telko voutomov, kak Greenstein  i té pa telko kak Wolst ino naj bi na példo zdaj on bio kandidát meszto Greensteina, mí bi nyega rávno tak podpérali, kak Greesteina, nej za nyegove persoune volo, nego záto, ka je vogrin i tiszti vogrszki pa szlovenszki prebivál-
ci, steri nevejo dobro engliski, szi lehko zgucsíjo zsnyim, csi májo kákse delo ali tozsbo pri svájeri, csi je táksi cslovek odebráni, ka naj nyim nede trbelo tumacse zvati na pomoucs i tisztim escse extra placsüvati sztroske.
Mí szmo ogvüsani od toga, ka do szlovenszki pörgarje znouva na Greensteina voutali, kí szo na primary electioni na nyega voutali i vszákoga zagvüsamo, ka z-tém dobro vcsiníjo. Csi de Csáti odebráni, vszáki szlovenec de batrivno lehko sou k-nyemi za kaksikoli tanácsov volo, on je nej gizdávi i nede sze nedüvao na offici, nede grbionszki  z-tozsbeními sztrankami, nego po právdi pri jaznívo oprávi szvojo duzsnoszt. Vogrszki szkoron vszáki szlovenec zná i tumacsa tüdi nede trbelo nikomi..
Zakaj nepouvajo maka vu Zdrüzseni Drzsélaj ?
Vu Zdrüzseni Drzsélaj trno doszta maka nücajo i nájbole z-Europe privandrajoucse vertinye, za toga volo szmo vecskrát zvedávali od ednoga i drü goga farmera, ka zakaj nepouvajo eti maka ? Na nasa zve dávanya szo szkoron vszepovszédi tou odgovorili;  ka je mak eti nej blágo i niti ne zraszté zadoszta velko nyegovo zrnye, záto ga pa te nescsejo pouvati.
Prouti tomi pa offfciálno vöpokázanye od importejrano ga blága ton poszvedocsi, ka med vnougim dvüjgim blágom vecs jezér tonnov  maka pripelajo notri vszáko leto z-Hollandije, Francuskoga i Spanyolszkoga országa. Cilou hollandski drouven mak i francuski szívi mak je iszkaven.
Europinci, nájmre szlovenszke i vogrszke vertinye eti tüdi rade rédijo makove rétase i drüjge féle tesztou, stero vszáki rad pojej. Ár je mak psenicsne zone nárasz, tak míszlimo, ka bi sze vöplácsalo, csi bi ga nisteri farmerje, steri za nyega prípravno zemlou májo, zacsnoli pouvati. Csi sze poszrecsi, velke pejneze lehko napravijo.
Opomínanye vu sztárom kráji bodoucsim nasim cstejoucsim!
Z-postüvanyom gori opomenémo vsze one vu sztároj domovini bodoucse “Am. Szlovencov Glásza” cstejoucse, sterim je zse na té novine naprejplacsilo dolipriteklo, naj sze poszkrbíjo za tou, ka naj na nyé nyigovi blízsnyi, ali prijátelje eti v-Ameriki naprej plácsajo, ár ovak szmo prisziljeni zaosztányenim narocsníkom novin posílanye presztaviti.
Tak proszimo one postüvane szlovence tüdi eti vu Ameriki, steri szo na nase novine naprejplácsali za szvoje blízsnye, ali prijátele vu sztári kráj, ka naj eto naso prtisnyou vu znánye vzemejo i po mogocsnoszti szpunijo.
Osztánemo z-bratovszkim pozdravlejnyom
Am. Szlovencov Glásza voditelsztvo.
Mládi lejt zsenídev je prepovejdjena
Predetim sze je vu Pennsylvanie drzséli szploj mládi lejt cslovek lehko ozseno, ali zdaj, ka je nouva právda zse vu valá noszti je tou vecs nej mogoucse. Nizse 16 lejt mládi lüdjé sze vecs nemrejo ozseniti. Tou sze je zdaj obprvim pokázalo v-Allentowni, gda je eden mládi pár, zdaj tou preminoucso szoboto proszit priso dovoljenoszt za zsenídev. Ni szneja, stera je tou právla, ka je 15 lejt sztara i ni mladozsenec, kí je pravo, ka je 21 lejt sztar, szta od té nouve právde nikaj nej znala i trno szta sze csüdivala, gda szo nyim tou pravli, ka nizse 16 lejt sztaroszti dekli na nemre k-mouzsi idti vu Pennsylvania drzséli. Iména szo nej vödáli i tou zdaj niscse nemre znati, ka sto je bio té mládi pár.
Na birovíji szo nyim té tanács dáli, ka naj birouva pítajo tanács, ár po nouvoj právdi szamo birouv má oblászt dati dovoljenoszt na zsenídev táksim, kí szo nizse 16 lejt sztaroszti.
Vecs rojsztva kak mrtelnoszti v Bethlehemi
Bethlehemszki matrikul szpelávec je zdaj vödao szvoje mejszecsno gasenyé od szeptembra mejszeca vu sterom je szledécse vöpokázano: Vu szeptemberi je rojsztva bilou 116, z-toga je pojbov 59, deklicsk pa 57. Lajnszko leto vu szeptemberi je rojsztva bilo 98, stero tou pokázse, ka sze je vu etom leti vu szeptember mejszeci 18 decé vecs naroudilo kak lajnszko leto. Mrtelnoszti je v-szeptember mejszeca bilou 21, lajnszko leto je pa vu szeptember mejszeci 43 mrtelnoszti bilou, stero tou pokázse, ka je vu etom leti 22 menye mrtelnoszti bilou, kak lajnszko leto.
Wilsona szo med szvetszkov bojnov vmoriti scseli z-bombov
Edna szenzácionszka razkritev. — New Yorske Trzstvene Kamare zasztoupnik za potrejb no drzsí tühincov regisztrácijo.
New York, okt. 11, — Pred State Crime Commissionom je vcseraj John B. Trevor, vu zavüpanyi drzsélszke Trzstvene Kamare ino je naprejdávao szvoje argumentume na tou gle doucs, ka zakaj drzsí za potrejb no tou, ka naj tühince vu etom országi regisztrejrajo, csi je mér ali pa bojna.
Med naprejdávanyom szvoji argumentumov, je edno szenzácionszko i do eti mao vu szkriv noszti drzsáno vmorsztva nakanejnye prineszo na szvekloszt. Vmorsztvi bi Woodrow Wilson pokojni prezident mogao bidti áldov, csi té napád nebi djáli na nemogocsnoga policije i vojszki detektivje.
Vu bojnszkom vrejmeni szo nemci z-bombov scseli vmoriti prezidenta, je pravo Trevor. Toga napáda predpravke podrouvnoma nemre prineszti na szvekloucso, ár szo tisztoga napáda nakanejnya sztrtki vu Kongresszusa piszmárnici. Telko zselej szamo potrditi, ka je predpravko eden nemec ovado vö, kí je tisztoga hípa k-nyemi
priso, kak new yorske okroglinszke vojszke policije ednomi prejdnyemi csloveki. Té nemec je regisztrejrani bio. Po nyegovoj informáciji szo znicsi li vmoursztva nakanejnye, ali krívci szo pobegnoli, ár szo nej bilí regisztrejrani.
KAK SZE LEHKO OGENY PRESZTÁVI
Ete cejli keden od oktobra 10-ga do 15-ga v-Bethlehemi obdrzsávamo tak imenüvani “Fire Prevention Week” gda sze deci vu soláj i vu novinaj pa odrascsenim raztolmacsi, kak sze lehko ogeny presztávi, k-steromi je drüjgo nikaj nej potrejbno, kak szamo tou, naj pazlívi bodemo.
Nájvecs ognya sze po nepazlívoszti zgodíj, ali pa tak, ka papérje, cote, ali drüjgo szmétje jeszte na küp zlücsano tam, gde sze trno na lehci ogen zacsne.
Vnougo opomínanye jeszte vu tisztom papéri, stero je zdaj ete keden solszka deca vu soláj dobíla i csi vsze notri zdrzsínio, stero je tam naprej píszano, te szmo lehko gvüsni, ka ogeny trno na lehci presztávimo. Med vecsim eto jeszte szpíszano:
Ne nihájmo szmétje vu peovnici, delavnici ali vu drüjgom meszti vu hrámi. Steri hram je csíszti od szmétja, tam sze trno na rejci ogeny zacsna.
Ne csinímo tou, ka bi szmétje zsgáli pouleg hrama, plotá, ali gdekoli indri pri hrámi, pa deci tüdi nedopüsztite tou csiniti.
Ne drzsimo pepéo vu leszeni kistaj, ali pa ka bi ga k-coj szipávali k-leszenoj sztejni. Pepéo moremo vu koszitrenoj poszoudi drzsati.
Ne szpremenyávajte elektricne drote, brezi toga, ka bi elektricsári nej pokázali, csi je tou dobro ali nej.
Nepovesávajte  elektricsne zsnyoure na zselezni cvek.
Ne dopüsztite tou, ka bi z-káhl rour szkousz sou leszene sztejne, ali trno blüzi sztejne.
Ne zamüdite pod sparhet ali káhle djáti plej i okouli sztejne gde szo káhle ali sparhet trno pouleg sztené.
Ne zamüdte sparhet, káhle i roure z-csisztiti od szaj, nájmre ednouk vu vszákom leti.
Ne prikapcsite vküper gázove káhle z-gumi cejvov, ár je tiszto nevarno.
Ne nücajte gazoline ali benzin gda gvant csísztite pouleg ognya ali poszvejta. Nücajte tákso csíscsenye, stero sze ne vuzsgé.
Ne nücajte petrol ali benzin na pomali gorécsi ogeny, ár z-tém szebi doszta kvára lehko vcsiníte. Petrol ali benzin je nej valon gor na ogeny lejvati.
Ne odpüsztsávajte zmrzsnye ne cejvi z-tém, ka bi gorécso szkalo ali na lejsz gori zaszükane cote zsgáli i z-tém bi scseli otopiti. Z-tém je nájbougse tak csiniti, csi ceví z-cotami notri povíjemo i to toplo vodou gorivlejémo na zmrzsnyene civí, ali pa spenglara prizovémo.
Ne dopüsztite ka bi sze deca z-szpícami spilala. Drzsite szpice vu zselezni skatülaj.
Ne idite notri vu gvantnico ali omár z-vuzsgáno szpico ali szvejcsov.
Ne pozábite ka je tou vszigdár nevarno, ka csi gorécsi cigár ali cigaretlin tá lücsímo. Prvle kak ga tá lücsímo moremo ga vgasziti.
2. sztrán
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
AMERICAN WINDISH VOICE
SZHAJA VSZÁKI PÉTEK - PUBLISHED EVERY FRIDAY Editor Alex Kardos, reditel
Published by the American Windish Publishing Co., Inc. John Hassai, Secretary. Joseph Korpics, Business Manager. 512 East Fourth Street, Bethlehem, Pa.
Telephone 2940
NAPREJPLACSILA CEJNA:
Na cejlo leto . . . . . . . . . . . $2.00
V Jugoszlávijo . . . . . . . . . $3.00
SUBSCRIPTION RATES:
For one year . . . . . . . . . . $2.00
For Jugoslavia . . . . . . . . $3.00
“Entered as second-class matter January 13, 1922, at the post office at Bethlehem, Pa. under the Act of March 3, 1879.”
Zsalosztna spila z-právdov
Vu prohibicionszke právde notrizdrzsánya neprijétnom deli szmo zse doszta spájszni i zsalosztni dogotkov lehko poszküszili. Ali vsze do eti mao zgodjene dogotke nazáj poríne ednoga Michiganszkoga birouva szoud, po sterom szoudi szo ednoga Fred Palm iména pörgara z-Lansinga, na cejli zsítek vu temlico záprili, ár szo ga zse obstrtim zahodili na tom, ka je prelomo szüho právdo.
Pri toj príliki nam na pamet pride pokojnoga Harding prezidenta edna prílicsna rejcs, stero je pravo vu szvojem vrejmeni: “Ravnansztvo je vu szvojem doubi jáko prouszno delo”. Tak sze vídi, ka je tou isztina, ár ovak bi neverjétno bilou, ka bi tiszti, sterim v-rokáj sze právde kastigajoucsa moucs nájde, brezi vszáke bojaznoszti od toga, ka bi ji pekla düsnevejszt, vöpovedali táksi szoud, steri je Fred Palm pörgara na cejli zsítek vu vouzo poszlo.
Michiganszka prohibicionszka právda je bole szigurna od Volstead-právde. Nezabráni szamo pítvine rédjenye, odávanye i vozsnyou, nego za právde prelomlenca oznácsi tisztoga tüdi, pri kom pítvino nájdejo. Pred ednim mejszecom szo vu Michigan drzséli — new yorske Baumes-féle právde dühi pripravno — vu zsítek prineszli prohibicionszki “criminal law”, steroga bívatek je tou, ka koga obstrtim zahodijo na prelomlenyi szühe právde, tisztoga nazáj szpádnyenoga, cilou za nezvrácsenoga “krívca” trbej oznácsiti. Ino ár je tou, tak je pa te jedíno razlozsenye do szmrti trpécse vouze kastiga.
Detroit, Michigan drzséle nájvéksi város, sze med vecsém z-tém rad zvisáva, prestimáva, ka je Zdrüzseni Drzsél nájbole “moker” váras. Z-toga je tak ocsividno ono ogvüsanye, ka k-Fred Palmi szpodobni “grejsnicke” na sztoujezere zsivéjo vu Henry Forda várasi. Pítamo, csi tiszte tüdi zgrábijo, rávno tiszti sors csáka na nyé, vu kaksem je Fred Palm doubo tao od birouva?
Kama bi je zapérali? Gde szo tiszte temlice, vouze, gde bi meszto meli vszi tiszti, steri szo vu prohibicionszke právde prelomlenyi “nazáj szpádnyeni krivci?”
Edni amerikanszki novin “pameten” reditel z-tém pripetjom prikapcseno, na razlozsenye dugoványa, tou porácsa, ka ár trno doszta jeszte “nazáj szpádnyeni krívcov’, doszta csednejse bi bilou, csi bi je vu lekteriski sztolec poszlali, kak pa tou, ka je z-do szmrti trpécsov vouzov kastigajo. Isztinszka “vrajzsa” idea je tou i koncsimár je natelko oumorna, kak ona sztáva, stera sze poprejkno vu tom pítanyi szkázse z-michiganszkov právdov prikapcseno.
Natúre zburkanye i cslovek
Zdaj ka je vu St. Louisi znouva neszmerno znicsávanye, porüsávanye napravo grozen tornádo, páli jeszte prí lika na tou, ka szi lüdjé vküper denejo roké na molitev, prouti nébi sze zglédnejo i tou právijo: vídis vídis, ka prouti vszákomi modernomi vözbrodjenyi dönok kelikáj nevarnoszti nalecsé vö natura neobrambnoga csloveka!
Ali sztanimo na edno megnenye i preglednimo, vardejvajmo tou delo, csi zaisztino tak doszta naturne nevarnoszti protüje csloveka?
Gvüsno, San Francisco váras je porüsilo zemlégíbanye. Od toga escse i dnesz gucsíjo, ár je rejtko pripetjé tak velko i grozno zemlégíbanye, kak je tiszto bilou. Cilou rejtko pripetjé je, ka bi telko lüjdi szpadnolo na áldov, kak vu San Franciscoji.
Ali opítajmo bár ednoga meteorologusa, vcsaszi nam povej, ka sze trno pogousztoma zgájajo táksa neszmerna zemlégíbanya, kakse je San Francisce bilou i tiszta nemajo nikse áldove, ár sze navékse na mourja dne zgájajo.
Na vszáki táksi velki vihér, kaksi je preminoucsi keden pét minut besznéo vu St. Lousi, koncsimár sztou, rávno táksi vihérov szpádne, steri nej pét minut, nego vecs vör dugo trpíjo — navékse ober mourja, gde vu cslovecsem zsítki nenaprávijo kvára.
Na vszáko tákso povouden, kaksa je nájzádnyics Mississippi povouden bíla, jezero szpádne vu Afriki i Juzsnoj-Ameriki, na táksi presztoraj, gde ne prebívajo lüdjé.
Na vszáko tákse vulkánszko ognyeno vövdárjenye, kakse je tiszto bilou, stero je tisztoga hípa znicsilo Pompei
i Herculenum, jezero szpádne táksi, pred sterimi szamo te ne pobegnejo lüdjé, csi szo zadoszta nouri k-tomi, ka naj tam osztánejo pred lávov i sze je neognejo vö.
Ali prouti tomi pa nej trbej drüjgo, szamo tou, ka naj poglédnemo notri vu trzstvenoga minisztersztva edno nej dávno vödáno glásenyé, stero od toga obracsuna, ka vu preminoucsem leti kelko lüjdi szo podvozili na szmrt automobilje; nej trbej drüjgo, szamo tou, ka naj poglédnemo notri vu právdenszkoga minisztresztva edno nej dávno vödáno glásenyé, stero od toga dá racsun, ka vu preminoucsem leti kelko lüjdi je szpadnolo vmoursztvi na áldov; nej trbej drügo, szamo poglednimo notri vu znotrejsnyega minisztersztva edno nej dávno vödáno glásenyé, stero od toga dá racsun, ka vu preminoucsem leti kelko lüjdi je szpadnolo na áldov indusztriálszkim neszrecsam, ka naj konstatejramo: csloveki je nej natura, nego szám cslovek nájvéksi, nájbole grozen protivnik!
Britko Zadomesztsávanye vu Strandi
Dnesz v-pétek okt. 14-ga eden právi ruszoszki film bode notri pokazani vu Strand teáteri na strtom streeti pod 809 numerov. Toga kejpa imé je ‘‘Britko zadomesztsávanye” steri cárszke familije vöpriprávlanye zgodovino notri pokázse.
Napád prouti edne mládi lejt hercegojce, stero vu sziberijo prezsenéjo. Szeden britki lejt szpunyáva vu szibériji po sterom nazáj príde vu ruszoszki gláven váras i tam vsze mogoucse doprineszé naj szvoje csemére vöszpuni. Szkoro je neverjétno tiszto csinejnye, stero tam dokonca zsené. Té kejp morete poglednoti csi scséte kaj vrejdnoga videti.
STRAND
(Pred etim ‘‘Diana”) BETHLEHEM, PA.
Lepou predelani Mozi
Spila vscsér od 7. i 9. vöre
KÉDNISKI PROGRAM
Pétek, Okt. 14:
“BRITKA ZADOMESZTSÁVANYE” Szoboto, Okt. 15: “ZHODEN VIHÉR” Szrejdo, Okt. 19: “ROUPARSZKA
ZSELEZNICA” Csetrtek, Okt. 20: “ZAPELANA ZSENSZKA” Pétek, Okt. 21:
“BOJÜVANYE”
Z-ÁRENDE DATI
Edna 68 akerov farma je z rende za vödati. Dvá májla od Bethlehema, Jeszte elektrika i tekoucsa voda na farmi. Zglászite sze primeni:
ALEX KALINYÁK
521 E. 3rd St. Bethlehem, Pa.
(41)
Naznánye!
Vszém pöstüvanim Szlovenom naznánye dámo, ka naso baoto zdajsnyega 232 E. 3rd Street meszta 1-ga Novembra prejk odszelimo na
319 E. THIRD STREET
(vu prvejsi Pearl Bank) Bethlehem, Pa.
NOLAN--CONCILIO
HARWARE CO.
Plácsajte naprej na nase novine, csi szte zaosztányeni!
Vmouro je zseno, ka naj jo odszlobodí od mantre
Eden mouzs, steri je szpuno zsené zádnye zselejnye. — Pred trplejnyom vu szmrti.
Minneapolis, okt, 12. — Adolph Dyplina je szpuno szvoje tesko betezsne zsené zádnye zselejnye. Vmouro jo. Zsenszka sze je vszigdár molila nyemi, ka naj jo buje, ár mrejti scsé, odszloboditi sze scsé od mantre. Trno je betezsna bíla nevolna zsenszka.
Adolph Dyplina je naprej vzéo edno olouvno cejv i z-tisztov je vmouro zseno i potom je notri vadlüvao szvoj bin pred oblásztnimi lüdmí.
Dyplina je naprej dao, ka je nyegova zsena zse dugo csasza bíla tesko betezsna i táksi beteg je mejla, ka je z-nepretrplívov boleznosztjov hodo. Zsenszka sze je vszigdár sztarala i vszigdár sze je molila mozsívi, ka naj jo vmorí, resí od mantre.
— Nej szem mogao dale gledati nyéno trplejnye — je pravo mouzs — nej szem mogao dale prouti sztáti nyénoj molbi i vcsíno szem, na stero me je proszila.
Dyplina je mrtvo tejlo vu koupanco odneszo, gde je lepou na csíszto zéprao, potom je nazáj odneszo vu posztelo. Na tou je pouzvao pogrobnika, steromi je notri zglászo, ka je nyegova zsena ‘‘po dugom trplejnyi” vöpreminoula.
Potom je pa sou na policijo i gori je glászo szám szebé.
PRELEJPE I ZSELNE SZO NÁJNOVEJSAGA MODELA SKRINYE
Gyálni lüdjé szo pogrobnicke: za zselno naprávijo escse i nájbole nezselno dugoványe: szmrt. — Pasztelszke fárbe skrinye.
Z-Chicage glászijo: — Undertakerov orszacsko drüstvo je preminoucsi csetrtek oudprlo szvojo konvencijo vu Chicagi i z-tém vréd skrinye vöposztávlenye. Zaisztino, lehko sze konstatejra od tej skriny, ka szmrt lüsna more bidti, koncsimár za tiszte, steri mrtvo tejlo vu tákse skrinye príde, kakse szo vöposztavili.
Vu pasztelszki fárbaj “drzsáne” skrinye jesztejo na vöposztávlenyi, Prelejpe fárbe, z-plüsom, szvilom i vattov szo podmetane, vankiske szo lepou na cifraszti vönaslingani — no tak pa vszáki volou dobí szvojo glavou gori nagnoti na eden táksi lübléni lejpi vankis.
Konvencije predszedmk, J. H. Matthews, je z-isztinszkimi poéticsnimi recsmí razlázsao pred novinpiszátelmi zdajsnye ga pokopáliscsa lepote i vö je zglászo, ka szo do vekoma pregnali one prouszne csarne baksze, stere szo inda za skrinye imenüvali i stere szo szmrti vszáko csarno groznoszt pobüd jávale vu zsalüvajoucsi szrcaj. Zsalüvajoucsi poetomtöga tüdi volou dobíjo kcoj lézsti k-mrtveci, tákse gusztuske rédijo moderne skrinye.
SZLOVENCI !
Gda de vám potrejbno na pohistvo, káhle ali kakoli pri hrámi, prídte k Miller Bácsi-ji ali pa telefonenajte na eto numero 3609 pri nyem je vsze trno fál .
L. MILLER 723 E. 4th STREET BETHLEHEM, PA
Michael Palásthy
827 E. 4th Street BETHLEHEM, PA.
Oprávlam vszeféle lekterisko delo z-garantéranyom Primeni sze dobijo nájbougsi globi v-poszvejte i szaksa lekteriska náprava, stero sze
pri hrámi i biznici nüca.
Dományi za dományega, podpérajte nase novine!
Mí Vzememo Sztáro Piáno
KAK EDEN TAO NA doliplacsüvanye za edno nouvo Cable-Nelson piáno. Csi máte edno sztáro stiri kükláto ali pa posztávleno piáno, stera je vám nej doszta vrejdna, tou prinasz lehko za hasznovito vcsiníte. Mejnite notri za edno nouvo CABLE-NELSON piáno i vasa familija de vzsívala dobro igrouto. Pouleg 200,000 lüjdi nüca té náprave piáne.
Prídte notri i poszlühnite Cable-Nelson Piáno Igrati.
Nájvéksi popüsztek vám dámo za vaso sztáro piáno TRNO LEHKO DOLIPLACSÜVANYE ‘‘Jedíni Cable-Nelson Piánov trzsci vu várasi”
PHILLIPS MUSIC STORE
24 E. 3rd STREET, BETHLEHEM, PA — Odprejto po vecseráj —
PERITE EDEN KEDEN KSENKI !
Vac- A-taP
Nej trbej Olaj nücati	Nega remenov
ZADOVOLNOSZT JE GARANTÉRANA Odávamo je na lehko doliplacsüvanye
Thomas B. Briody, Jr.
324 TAYLOR STREET, BETHLEHEM, PA. Phone 591
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
3. sztrán
Lehigh Food Product Co.
310 SO. NEW STREET, BETHLEHEM, PA.
SPECIÁLNO
GORPOZVÁNYE!

Vu szkladárnici drzsímo vsze eto blágo kakti : MALÁTO
LAGVI
 MÉO
KAMENOPOSZOUDO PRESE, VINO PRESATI (Nájbogsa náprava)
ZDAJ SZE JE ODPRLA
Nouva Gvantna Pucanye Baota gde szi za
$1.00
lehko dáte gvant z-csisztiti.
Proszimo vász„ kaksikoli gvant máte prineszte ga knam i ogvüsamo vász, ka te znasim delom i z-cejnov zadovolni.
E. LADACSI
309 PERRY STREET BETHLEHEM, PA. (Prejk od vogrszke r. k. cérkvi)
GORIVZEMEM
edno deklino za dománye delo. Mála familija. Zglászi sze naj naj na ete átreszf: Mrs. A. Refowich 434 Seneca St. Bethlehem, Pa.
Eagle Brand has raised more healthy babies than all other infant foods combined.
EAGLE BRAND
CONDENSED MILK
FLIT
DESTROYS
Moths,Roaches Bedbugs,Flies
Other Household Insects
SZIVE PRÁVDE I NYUVO NEKRAJIVO RAZLÁZSANYE
Nedelszki szívi právd nemogocsna, z-cslovecsov naturov vu niksem táli neracsunavsa pszichologia na vnougo spájszni kommentárov dá príliko.
Zájenno isztina je tou tüdi, ka szo inda té szíve nedelszke právde jáko szigurno vzéli i jaj je bilou tisztim, kí szo je prelomili.
Nisteri drzsél szíve právde sze vu doszta poglédaj ne glíjajo edna z-drüjgov. Ka je vu ednoj drzséli szlobodno, tiszto je vu drüjgoj drzséli nej szlobodno. Tou je tou, ka je vu ednoj drzséli za dobro szpoznano, tiszto je vu drügoj drzséli neszpoznano za dobro.
Isztina je tou tüdi, ka szíve právde vu véksem táli dnesz zse ne zdrzsíjo notri, ali da pa escse itak jesztejo drzséle, stere vu gvüsnom táli escse i dnesz scséjo szigurno notrizdrzsati té indasnye kmicsne právde.
Vu 1794-oin leti szo szpravili valánoszt naszlejdnye vu szvojoj popolnoj szigumoszti tém szívim právdam vu Pennsylvania drzséli. Vu velkom táli szo té szíve právde vu Pennsylvaniji escse i dnesz itak vu valánoszti. Ali csi bi vu popolnoszti vu valányi sztalé, tou bi telko znamenüvalo, ka bi vu etoj drzséli v-nedelo nebi szmeli odávati vrásztva, novin, cigáre, szodo, ice cream itd. Gazolin stácije nebi szmeli odprejte drzsati. Vu automobil bi szamo szmeo szedeti, kí sze scsé v-cérkev pelati.
Prouti tomi Connecticut drzséle pörgar v-nedelo vnougo táksega dela szlobodno oprávla, stero je vu Pennsylvaniji zabránjeno. Csi drzséle prebiválsztvo tak scsé — i szvo je zselejnye po voutanyi prevrzse — te Connecticutszki pör gar v-nedelo lehko ide na koncert, na bál, vu theáter itd., stero je vu Pennsylvaniji szigurno zabránjeno. Ali Connecticutszka právda “liberáliska’ tüdi zná bidti, ár po nedelaj poudné od edne vecsér do sészte vöre dopüsztí sztrejlanye.
Jesztejo drzséle, gde szívo právdo escse i dnesz itak za oumorno vzemejo. Na príliko South Carolina drzséle governor je rávno vu preminoucsi
kédnaj zabráno nedelszko razveszeljávanye, spile. V-toj drzséli je zdaj prepovejdano — kakda inda — golf spilati, trafiko, novine odávati. Zseleznisko vozsnyou szamo vu onom pripetjej dovolijo, csi zsívis ali szád scséjo pelati szkousz drzséle, ali poutnike vu cérkev pelajo.
Massachusetts drzséle szíva právda tüdi zabráni golf spilo. Banda szamo cérkevne noute szlobodno igra. Pek odzvüna szvoje baote neszmi krüha ali szpecsenyé odávati. Vu Maine drzséli je technicsko neprávdenszko baoto odprejti v-nedelo, ali pa jedíno z-luxusa, razveszeljávanya sze pelati na traini. Vu New Hampshire-i je v-nedelo jedíno vrásztvo, krüh i mlejko szlobodno odávati, právda szigurno zabráni vszáko delo, poprejkno vszáke fajte szvetszkoga douba delavnoszt. Spilati, sport navájati je nej szlobodno.
New York drzséle szíva právda szledécse zabráni v-nedelo:	sztrejlanye, gyajanye,
labdanye, trzstveno delavnoszt, fizicsno delo. Szamo zsívis, trafiko i szpodobno blágo je szlobodno odávati. “Local ordinance” dovoli baseball, koncerte, theátrov odpéranye itd.
Persze tej právd razlázsanye je zadoszto liberálisko. Csi bi originalno szívo právdo
notri zdrzsali vu New York drzséli, te bi na príliko Coney Island, ali Bronx Park i drüjga szpodobna mejszta szploj nacsi vövidle i velka tühocsa bi bíla tam po nedelaj.
Jesztejo drzséle, gda po szkoncsanyi drzsélszke szodníje je baseball dovoljeni v-nedelo. Ali da pa jesztejo tákse drzséle tüdi, stere nedovolijo v-nedelo baseball spilati. Vu Missouri je birovíja tak szkon-
csala, ka je nej “game”, tak je pa te dopüscseni, zájenno vu Tennessee drzséli ga za “game” szpozna birovíja, za toga volo je pa zabránjeni. Tak razlázsajo právdo vu Ameriki, vu ednoj drzséli etak, vu drüjgoj pa tak, glí naszprotno edno ovoj, na stero lehko povejmo, ka je z-leszá zselezen potács.
Na szpodobno násztaji sztojí Nebraska drzséla. Vu South Dakoti dopüsztíjo filme kázati
v-nedelo, ali vu New Jersey-i, Pennsylvaniji, Oklahomi, Texa si, Mississippiji i Kentuckyi je v-nedelo zabránjeno. Vu Indiana drzséli cigáre i cigaretline ne drzsíjo “zsítka potreboucso”, za toga volo právda nedopüsztí tisztoga odajo v-nedelo. Baseball je zse szlobodno spilati. Ali na piknik idti v-nedelo je po právdi szigurno zabránjeno i kí tou prelomi, tisztoga pokastigajo.
LOT ZA ODAJO ALI Z-ÁRENDE
25x90 fündos na lejpom meszti na odajo ali z-árende. Zglászite sze v-kédni szamo vecsér, v-szoboto popoldnevi i v-nedelo cejli dén pri Miss Mary Tribolet 321 Van Buren St. Bethlehem, Pa.
LINDSEY NA OGENY MECSE VADLÜVANYE
Ben. B. Lindsey, bívsi birrouv na Juvenile courti v Denver várasi, vsze tákse papére zsgé gde je pouleg pétjezér zsenszek i deklin vadlüvanye gorzamerkano bilou.
ETAKSO SZRAKICO LEHKO KŰPITE ZA
$
2
“Refowich Special”
Rávno tákso  fárbo goler dobÍte kak je szrakica ali pa zgolejrom gotova.
Té szo escse vecs vrejdne; ali prinasz je tak, ka szamo na blágo glédamo naj tou dobro bode. Té vsze drüjge szrakice “preobládajo”.
ODPREJTO Petek Szoboto Pondejlek Vecsér
Refowich’s
Nájvéksa Gvantna Baota v Bethlehemi
Zacsnola Sze Je Odaja Pri
KRESGE HOME FURNISHING CO.
Na Fourth & New Streetov kükli, vu Bethlehem, Pa.
Za $100,000 Blága Vöodaja Zavolo Sészte Oblejtnice
Velko Navdüsávanye Za Tou Odajo!
ODAJA SZE VŰTRO ZACSNE I CEJLI OV KEDEN BODE
Jezero jezér dllárov vrejdno nájfinejse pohistvo sze zdaj po TRNO NISZIKOJ CEJNI NA ODAJO PRIDE. Zdaj vu szezona zacsétki, gda je vám potrejbno na fájno blágo, zdaj dámo vám té popüsztne cejne, naj szi dollár na dolláre prisparate.
Cejlo Nase $100,000 Vrejdnoszti Blága Príde Na Odajo

CEJLE NASE SZTOUJEZERE DOLLÁROV BLÁGO PRIDE NA ODAJO.
Na vszákom falati je gori cejna i tak nisziko zamerkano, ka szi ví doszta
lehko prisparate.
Küpte zdaj i prisparate pejneze na szledécsem blági:
PREJDNYE HIZSE POHISTVO OBEJDNE HIZSE POHISTVO SZPANYÁ HIZSE POHISTVO OBEJDNE HIZSE SZTOUCI VELKI SZEDECSKI SZTOUCI POSZTÁVNYEKI ---SZTOLI
SZTOJÉCSI POSZVEJTJE BRIDGE POSZVEJTJE PRESZTRALE -- KÁRPETJE LINOLEUM -- CONGOLEUM HIZSNE KÁHLE SPARHETJE--KÜNYSZKI KASZLINJE
Nepozábte ete átresz:
Kresge Home Furnishing Co.
4th and New Streets	Bethlehem, Pa.
4 sztrán
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
Askin-a $1,000,000 Odaja
KSENKI
EDEN KORBEO GROSZERI BLÁGA z-vszákim küpüvalom, Csi za 20 dollárov, ali vise té summe blága küpite.
ASKIN’S
26 E. THIRD STREET, BETHLEHEM, PA. Odprejto vecsér
ODPREJTA VUDNÉ I VNOCSI
ZAISZTINO!
DR. GOULD MÁ VŰFAZEN VU VÁM
$
7
.50
i vise
KÉDNISNO PLACSÜVANYE (Na Zselejnye)
“VITAL AIR” Z-Zsivávajoucsim vetrom zobé szkübémo brezi bolecsíne. Mi lehko VÁSZ ali VASE zobé szpát denemo. Nájnizsise cejne zobárnica vu krajíni!
Brezbolezni DR. GOULD
S. W. Cor. 4th Street,	Bethlehem, Pa.
(Vise Peoples Banka)
PRIDTE GDAKOLI
Polovico sume je zse notri plácsano vu Community Chest
Na rédnom mejszecsnom gyülejsi, steroga szo Bethlehem Community Chest csesztnícke drzsali vcseraj popoldnévi je Mr. A. H. Buck eto szledécse glaslenyé notri dao od onoga dela, stero Day Nursary szpunyáva :
“Day Nursary szvoje dveri odpré vszáko gojdno ob 6:30, naj szprímle tiszto deco, stere tam pazijo — jeszte ji okouli pétdeszét. Tiszta deca, stera je zse solszki lejt, tiszta hodi vu public ali fárne soule, tiszta deca pa, stera je nizse sészt lejt sztaroszti, na Day Nursary meszti dobí kindergarten vcsenyé, stero je trno na velki kaszek toj deci. Vcsíjo sze szpejvanye, drüjge spile i dela, pa tüdi od zdravsztvenoga sztálisa.
Obed je szkrblívo i rédno vküper paprávleni, steroga deca tam dobíjo i vsze jejsztvina sze notri küjpi od ednoga Day Nursery direktora, kí pazlívoszt noszi na tou, ka naj szamo zdrava jejsztvina príde deci na sztol. Vö je pokázano, ka csi je dejte dvá kedna vu tom meszti, te je zse zsmetnejse pri vági, stero je trno dobro znamejnye.
Popoldnévi sze deca vönej spila vszigdár, gda je tou mogoucse, ti ménsi pa morejo malo szpát idti, stero nyim trno dobro szpádne.
Vecsér od pou sésztoj sztarisje ali pa stoj drüjgi po deco prídejo, ár vnocsi domou szpát hodijo.
Gda edno dejte notri príde na nouvo vu Day Nursery, tam ga vrácsitel popoldnoma zvizitejra ali pa na kednésno klini-
ko odpelajo tákse dejte vu St. Lukes spitao. Csi je te zse vönájdjeno, ka deteti operácijo trbej, tiszto sze vcsaszi vcsiní i rávno tak zobárszko delo. Tou nancs niscse nemre tajiti, ka bi tou nej na velko pomoucs bilou deci.
Nadale je tüdi za tou poszkrbleno, ka naj deca kákse delo oprávlajo, gda je li mogoucse, deco na delo vcsíjo, ka naj domá hasznovita bode. Vu Day Nursery jeszte edna direktorca, stera je kindergarten vucsitel i ona deco na doszta dobroga vcsí.
Tou jasz szám poszvedocsim i tüdi je vszém znano, kí szo vu vezálicsi z-Day Nursery doumon, ka szo direktorje vszi aktivni lüdjé, steri na rázlocsne féle vcsenyé pazko májo kakti: dománye delo, gvantanye, csisz toucso, rédno jejsztvino deci, zdravsztvene znanoszt razsürjávati med decov itd;”
Fináncsno vöpokázanye je szeptembra 30-ga kázalo ka je $69,761.98 notri plácsano bilou na 1927 Community Chest darüvanye: Tou je 53 %-te od cej-
le obecsane summe i tou lehko sze zamerka, ka je tou trno lejpo delo od Betlehemszki prebiválcov, gda sze tak szkrbíjo za szirmasko lüdsztvo.
Vödávanye je bilou od Juniusa 1-ga do Szept. 30-ga szledécse: St. Lukes spitao, $19,375.00; Family Welfare Ass. $9,375.00; Childrens Home, $5,000.00; Visiting Nurse Ass. $4,645.88; Boy Scouts, $2,916 65; Y.W.C.A. i Girls Club. $1,974.98; Day Nursery, $1,958 .38; Salvation Army, $1,666.69; Childrens Aid Society, $937.50; Adminisztration $2,999.95; Campaign expense. $172.65.
Prezident Yeakle je szpelávao gyülejs na sterom szo szledécsi direktorje vzéli tao: — A. H. Buck, Phillip J. Byrne, Dr. W. L. Estes, R. K. Laros, H. S. Snyder i Mrs. John Taylor.
VELKO
dobroto vcsiníte, drági szlovenci, csi sze v-storaj szpomenéte, ka szte vu nasi novinaj csteli glasüvanye.
AMERIKANSZKI VÖZASZLÜZSENI SZOLDÁCKE V PÁRISI
Ete kejp, steri je zdaj priso z Párisa, notri pokázse Amerikanszke vözaszlüzsene szoldáke. kak mímo masejrajo onoga groba, gde je Francuski nepoznani szoldák pokopani.
HAJOUV STERI JE KORINE PELO NA MOURJE
“Nasa lübézen ide z korinami” — tak szí je miszlo jezero i jezero lüjdi, kí szo vu San Francisco-i na broudi tak vzéli pri onom szlobod jemányi, steri je bio obdrzsáni za tiszte aviátore, kí szo szmrt gori vzéli na onoj pouti, gda szo z-letécsi masíni sli vu Honolulu. Tej vnougo vejncov szo szedensztou májlov vkraj od San Francisco-ja vu mourje z-torili na tisztom meszti, odkéc szo nájobszlejdnyim glász doubili z Dallas Spirit letécsega masína.
INSPECTOR GENERAL
Col. William C. Rivers, kí je zdaj averzséro gda je za inspektor general-a bio odebráni pri szoldákaj ino z-tém je tüdi vékso sarzsijo doubo ár je zdaj major general poszto. On na-
ZDRÜZSENI DRZSÉL HAJOUV DELAJO VU KHINÉZIJI
Khinézki delavci z-velkov szílov delajo na Amerikanszkom marinarszkom hajouvi vu Shanghai, steroga do amerikanszki marinarje nücali na khinézkoj voudi.
American
Windish Publishing Co. Inc

“AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZA” STAMPARIJA
NÁJMODERNEJSA I NÁJLEPSA STAMPARIJA VU BETHLEHEMI, STERA JE GORIPRIPRÁVLENA Z-VNOUGIMI MODERNIMI MASINAMI I Z-VSZÁKEFÉLE SKERJOUV PA LITERAMI. VSZÁKOGA JEZIKA STAMPARSZKO DELO, TAK TUDI KNIGVÉZANYE NÁJLEPSE I NÁJBOUGSE OPRÁVLAMO ZA NÁJRÉDNEJSO CEJNO
Bethlehema ino kroglinszki várasov vszej szlovenszki, vogrszki i drügi drüstvov, organizácij i rázlocsni szpráviscs stamparszko delo sze prinasz zgotávla, vszém na popolno zadovolnoszt.
V-nasoj stampariji sze szledécse novine stampajo: Am. Szlovencov Glász, Bethlehemi Hiradó, vszáki keden, ino Havi Közlöny vszáki meszec szhájajo. — Gorivzememo vszeféle málo i velko delo.
512 E. Fourth Street	Bethlehem, Pa.
Bell Telephone 2940
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
5. sztrán
BRIDGEPORTSZKIM SZLOVENOM!
Gdakoli te potrebüvali kaksekoli POHISTVO, nezpozábte sze z-vasega prijátela
BREIMER SÁMUEL-a 336 Hancock Ave. Bridgeport, Conn.
Trno rad vam dam pohistvo na doli placsüvanye tüdi.
Szlovenec naj ne bode brezi szlovenszki novin !
HOTELA PRESZELJENYE
NAGY LÁSZLÓ hotelalasztník je vu lásztnoszti bodoucsi Hotel na 501 E. 3rd STREET BETHLEHEM, PA. vu Scott-house odszelo. Proszi nadale prijátelov i poznáncov podpéranye.
Eto bode poetomtoga szlovencov vküper nájdjenya meszto.
B. KAPLAN
PERUTNE ZSIVÁZNI TRZSTVO 331 E. Mechahic Street, Bethlehem, Pa.
Postüvani Szlovenci szo prinasz vszigdár z-odloucsenov prijaznívosztjov obszlüzsávani. Na tou velko pazko obrnémo, naj vszáki bode zadovolen.
Nájlepsi píscsanci, kokousi i vszeféle peroutne sztvaríne mámo na prebéranye. Na zselejnye je zarejzsemo i z-csísztimo tüdi.
Velko prebéranye! — Primejrne cejne!
JOHN KOUSZ
SZLOVENSZKI KONTRAKTOR
Zgotávlam vszefelé nouvo i sztáro tislarszko, zidárszko i pleszterszko delo. — Csi máte tákse delo dajte meni znati i jasz vam dam rédno cejno.
na tou delo.
1035 MECHANIC ST., BETHLEHEM, PA. Telephone 227-R-1
Bethlehem National Bank
Prejk od Market House
PRINASZ PEJNEZE MÁ VLOZSENE
U. S. Government Pennsylvania drzsála Northampton County Bethlehem Váras
CEJLA VREJDNOSZT ...... $8,500.000 VLOZSBE ........................... $7,000,000
Bethlehem National Bank
THIRD AND ADAMS STREET Odprejto v-Szoboto od 7 do 9.
JOHN NOVÁK
SZLOVENSZKI KONTRAKTOR
Gorivzeme vszefelé zidárszko i tislarszko delo, popravek i nouve hrame delanye. Stere szi lehko tak dáte napraviti kak de sze vam vidlo. Csi scséte nouvi hram delati, ali csi poravek máte, proszite nyegovo cejno.
Zdaj sze trno fájne drva dobíjo prinyem i falej kak gde koli indri.
811 Bastian St. Phone 3454-R Bethlehem, Pa.
NATURNE KATASZTROFE VU ZDRÜZSENI DRZSÉLAJ
Nájzádnyi St. Loüis-ki tornádo, steromi je vise 80 lüjdi szpadnolo na áldov i gde je vise 1000 lüjdi oranyeni, pa blüzi 75 millio dollárov kvára napravo, je z-ednim novejsim pridátkom prihájao k-coj k-onoj zsalosztnoj listi, stera vu Zdrüzseni Drzsélaj vu zádnyi 30 lejtaj zgodjene naturne katasztrofe vöpokázse. Zvön Ázsije, na cejlom szvejti nindri nej sze je zgoudilo telko naturne neszrecse primejrno vu tak krátkom vrejmeni, kak rávno vu Zdrüzseni Drzsélaj.
Tou listo 1896-ga leta májusa 27-ga zgodjeni St. Louis-ki i E. St. Louiski tornádo odpré, vu sterom je blüzi 350 lüjdi mrlou i vecs jezér je oranyeni bilou.
1900 szeptembra 8-ga je vu Galveston, Texasi znicsávao grozen orkán, vu sterom je 6,000 lüjdi szpadnolo na áldov i doszta jezér je posztanolo oranyeni. Vu cslovecsem zsítki doszégnyene zgübe rekord tá neszrecsa drzsí gori.
1905 májusa 11-ga je Snyder, Oklahoma, váras znicso tornádo szkoron popolnoma.
1908 áprilisa 24-ga je vu Mississippi, Alabama i Lousiana drzsél várasaj znicsávao tor nádo, gde je 500 lüjdi zgübilo zsítek.
1913-ga leta na vüzenszko nedelo, je vu Omaha, Neb. várasi znicsávao eden sztrasne moucsi tornádo, vu sterom je 140 lüjdi zgübilo zsítek, 350 je posztanolo oranyeni po vihéri i 2500 lüjdi je grátalo brezi douma.
1917 májusa 31-ga je vu Missouri i Illinois drzsélaj 67 lüjdi zgübilo zsítek i 200 je bilou oranyeni vu tornádoji.
1921 áprilisa 10-ga je vu Texarkana, Tex. várasi bio eden tornádo, vu sterom je 76 lüjdi prejslo i neszracsunano je posztanolo oranyeni.
1924	juniusa 28-ga je Lorain i Sandusky, Ohio várasaj znicsávao eden sztrasen tornádo, gde je 100 lüjdi zgübilo zsítek, 3000 je posztanolo oranyeni i 4000 grátalo brezi douma.
1925	márciusa 18-ga je vu South Illinoisi, Tennessee i Kentucky drzsélaj 800 lüjdi zgübilo zsítek, 3000 oranyeni i 4000 je brezi douma posztanolo.
1926	szeptembra 19-ga je vu Floridi znicsávao eden grozen orkán, vu sterom je 400 lüjdi zgübilo zsítek, 3000 je bilou
oranyeni, 38,000 je posztanolo brezi douma i steri je 150 millio dollárov kvára napravo.
1927 májusa 9-ga je vu Poplar Bluff, Mo. 100 lüjdi mrlou i doszta je posztanolo oranyeni, gda je velki vihér znicsávao vu várasi.
Vu San Francisco-vom zemlégíbanyi 1906-ga leta je 500 lüjdi zgübilo zsítek; kvára je za 400 millio dollárov bilou.
Ka naj csiní farmer z-sztárimi zavrzsenimi masínami ?
Edne farmerszke novine doli opíse eden szopoutni masin steroga zse 24 lejt nüca lásztnik. Ali ne trpí vszáki masin tak dugo. Komaj jeszte táksa farma, gde nebi bilou v-hüti, nájvecskrát pa vönej na dézsdzsi ednoga-ednoga vöobszlüzse noga szejátnoga, zsétvenszkoga, orátjega, ali drüjgoga masína. Varaski cslovek odá szvoj auto, kakstécs je sztári tiszti. Ali ka naj csiní farmer z-tejmi masínami? Tak sze vídi, ka réd príde naszlejdnye na té obsitoske masne tüdi, ár je zse szhájao prvi glász vu edni farmerszki novinaj, steri tou právi, ka presztáre zavrzsene masíne naj ne lücsíjo vu szmétje, nego naj szpíse átresz i dobí za nyé 3 ali 5 dollárov. Tou je tüdi nikaj, nájmre csi szi zmísz limo, ka je rávno sztoukrát telko dao za nyé vért.
Kak je gáz nevaren
Chicago, Ill. — Mrs. Rose Young, stiritreszeti lejt sztara mláda zsenszka je obed kühala, med stérim szi je malo doli szejla ino je zadrejmala. Zsupa je pa prejk szkípila ino je gáz vgaszíla, steroga csemér je zdaj te Mrs. Young k-szebi pridühávala. Nyéni ocsa je nyou zse mrtvo najsao, gda je domou priso.
Vcsaszi szo po vracsitela i ognyogaszilce poszlali,. Vrácsitel je zsenszko zsé za mrtvo najso, ali ognyogaszilci szo nej popüsztili, nego szo edenájszet vör oxygen vnou pumpali i naszlejdnye sze nyim je tou zsenszko poszrecsilo nazáj k-zsítki szpraviti. Potisztom szo jo vcsaszi v-spitao odpelali, gde sze zdaj zse boukse csüti.
Zavüpavnicke
“ Amerikanszki Szlovencov
Glász” Reditelsztvo, szpostenyom naznáaye dá cstejocsim ka, ki szi té szlovenszke novine scsé zapovedati, naj szi je szamo pri nasi “Zavüpavnikaj” zapovej i naprej plácsa. Ali ki bi je Zavüpavnikom nej mogocsi bio plácsati, on naj nám notri posle vu Reditelsztvo.
Opominamo nase szlovence, naj vszigdár proszijo odpiszek (nyugto) od onoga steromi za té szlovenszke novine plácsate i poglednite csi na tisztom odpiszki steroga dobite bode tej novin imé: ‘‘Amerikanszki Szlovencov Glász”. Csi bi pa na tom odpiszki toga iména nej bilo, tak te odnász novin tüdi nemrete csakati, ár mi tákse vu znánye nevzémemo, stero mi niti naznánye nedobimo. Mi szamo onim poslemo novine i nyim nyigovo plácsano sumo vu réd zememo, ki do meli tákse odpiszke pokazati, steri szo od Amerikanszki Szlovencov, Glász novin szhájajocsi.
Amerikanszki Szlovencov Glász novin Zavüpavnikov iména:
Bethlehem, Pa.
Gergár Péter Kutos István
Pittsburgh, Pa.
Markos István Bridgeport, Conn.
Anthony Tivadar 456 Kingshighway Newark, N. J.
Pocsics István
Allentown, Pa.
Kozell József 521 Jute Street
New Brunswick, N. J
Joseph Doncsecz 254 Hamilton Street
Palmerton, Pa.
Doncsecz Jozsef
Elizabeth, N. J.
John Mihalich 352 Porth Ave.
Chicago, Hl.
Mike Novák
1913 W. 13th Street Balazsic Mihály Steelton, Pa.
Stephen Grábar 540 So. 4th Street
Cleveland. Ohio.
Mr. Anton Chrnko
4520 Finn Avenue
PODPÉRAJTE tiszte store steri glasüjejo v-nasi novinaj
AMERIKANSZKI GOTOVIPENEZ DOLLÁRE
plácsamo vö tam prejk vu steromkoli várasi ali vészi, brezi dolipotégnyenoszti, po posti ali pa po telegráfi.
SIFKÁRTE odávamo na stero koli linijo, za právo cejpo.
ZA VLOZSBE 4-ti percent
interesa placsüjemo
KISS EMIL Bankhizsa
Fourth Ave. at 9th Street New York
Zonite
For Cuts and Wounds
Prevent infection! Treat every cut, wound or scratch with this powerful non-poisonous antiseptic. Zonite actually kills germs. Helps to heal, too.
LEJPE KORINE POTREBÜJETE?
Jesztejo  prinasz vszefelé nájlepse korine z-steri szi lehko preberéte i na zselejnye vám je domou pripelamo
Lejpi dár za vszáko príliko SZO LEJPE KORINE !
T. M. HOGAN
KORINAR
331 South New Street Bethlehem, Pa.
Telephone 3209
Zdaj szi lehko küpite na
LEHKO
DOLIPLACSÜVANYE
Gyémánt prsztanke, zláte vöre, zsenszke na rokou vöre práve elgin vöre za moske, za jejsztvino szrebrno skér, stero je vsze garanterano. Na sztejno vöre, goszli, locsece itd.
M. FINKELSTEIN
319½ E. THIRD STREET ETHLEHEM, PA.
— Odprejto po vecseráj —
93
Té táksi tak, da bi ga szram bilô, sze je odpovedávati meo segô.
Veszelíli szo sze zdaj domô pridôcsemi junáki. Da je li té eden osztao. Bôg je dao, Bôg ga je vzéo, toga ovoga. Mati sze je tüdi pomali
pomiríla. Kapa, csi je rávno tô nyéni szin......
Ali jaj, ka pa csi je nê!
Gáthy je escse itak nê ovado. Pa je tô zse to dvajszeto leto bilô. K-koncovi je eden dén v-zsené hizso sztôpo z-ôszvetnim obrázom:
—	Barbára — eresé — dnesz je znameniti
dén.
—	Ka za dnéva ? — ga píta nemánatno. Rávno je niksi presztér slingala.
—	Dnesz je nájnoga drüjgoga sziná dvajszeta lêtnica.
Gáthyice szrdcé sze je genolo. Obráz nyê je gde zserjávi, gde blêdi gratüvao.
—	Ka pa scsés ? — píta z-tôpim, nazáj zadrzsécsim glászom, tak da bi obtrdnola.
Gáthy je eden püsel dokumentov vzéo vö z-zsebke.
Moje obecsanye scsém szpuniti, k-steromi jus más, naj zse ednôk znás, stero je tvoj szin.
Zsena je gori szkocsila, kak bisztra sztrêla, k-nyemi drapnola i dlan na lampe pritézsila.
96
grelo i k-koncovi, kak zdaj zse vszi známo, je na inda tak zvísene drzsáve razpádnjenye nyé dinasztie detronizêranye pripelala.
Zsalosztno moremo vadlüvati, ka szo sze vszigdár najsli vu visziki pozícijaj sztojécsi, bogati plemenitásje, stere je tá vláda za szvoje cíle gájila, z-szvojimi dobrôtami obiljávala, cártala, kí szo prôti národa szlobodscsini escse i od kamarille véksi tyranusje bilí. Isztina, ka szo tej szamo telko dotíkanya meli z-vogrszkim országom, ka szo vogrszko imé noszili i tü velika imánya meli, steri dohotke szo v-Bécsi i v-drüjgi országaj tá zaduckali. Nyihov düh je vsze drüjgo, szamo vogrszki nê bio.
Eden z-tê, kamarille podrépar, prilizávec, prôti szvojemi národi na vsze gotov hlápec je Pálfy Mór grof bio, od steroga naszledüvajôcsi napíszek gucsí, na spot niki vogrszki mágnásov necsíszti karakterov.
Ka sto je bio grof Pálfy Mór, tô vszáki posteni cslovek zná, kí je okôli 1863 i 64-raj lêt zse na szvêti bio, csi drüjgo bár nê, kamcsi tô zná vszáki, koga trbê odürjávati i na koga szi z-odürnosztjov zmiszliti.
Znamenita oszoba je bio. Vogrszkoga országa onoga hípa “zemelszki szkrbnik”.
Té zemelszki szkrbnik je visziki, szühi cslovek, z-aristokrátskim obrázom, neprimêrno z-dugimi rokami i nogami.
6. sztrán
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ
NOUVE JESZÉNSZKE MOUDE SZO ETI
Sznajzsna obütel vszáki szezon véksi presztor zalézse. Mí vam pri tom na lehko pomoucs bodemo, csi zdaj k-nam prídate cipele küpüvat i ka te zadovolni zsnyimi od toga vász zse zdaj ogvüsamo.
Prinasz dobíte, vszigdár nájnovejse moude i nájbougse cipele.
M. E. Kreidler & Sons
17 E. THIRD STREET, BETHLEHEM, PA.
Trém vcsiníte dobroto : szebi, glasüvajoucsemi i nam, csi sze pri küpüvanyi szpomenéte, ka szte storosov glasenyé vu nasi novinaj csteli.
Postüvanya Znamejnye
Szkrblívo Prebráni i rédno posztávleni Krízs
je postüvanya zamejnye z sterim szte duzsni pokojnim Vszefelé fájno i prousztno zdelano kaménye jeszte prinasz z-steri sze vam na lehci poszrecsi vö odebrati
Lehigh Valley Marble and Granite Works
H. A. HARWICH, laszt.
136 Graham Place, (pouleg Broadway i Broadhead Ave) Bethlehem, Pa.
PITTSBURGH, PA.
VNOUGO MRTELNOSZTI PO NESZRECSNOJ POUTI VU PITTSBURGHI I OKROGLINI
Vu szeptember mejszeci je 15 lüjdi mrlou po vmoursztvi vu Allegheny county-i, kakda tou coronerszka offica glászi. Autmhobil je 5 lüjdi bujo, letécsi masin i motorbicikli ednoga-ednoga mrtveca máta. Palinka je 7 lüjdi vmoríla, vrocsína je dvá áldova mejla. szrdesni beteg je 43 lüdém zroküvao mrtelnoszt. Vu szeptemberi je vu bajcnoj neszrecsi 5, vu fabricskoj neszrecsi tüdi 5 lüjdi, vu zselezniske neszrecse naszledüvanyi pa 6 lüjdi zgübilo zsítek vu Allegheny county-i.
VMORILA SZE JE, ÁR JE MOUZS NOUCSNI DELAVEC BIO
Mrs. Helen Sweeney, 22 lejt sztara zsenszka je vu zsaloszti csemér szpíla, ár je nej mogla vöpresztáti tou, ka je nyéni mouzs noucsni delavec i za toga volo je szvoje vecsére i nocsí szamno mogla szpunyávati i z-mozsom je nej mogla na nikseféle vecserásnye razveszeljávanye vöidti. Vmourszki csemér szi je eden zádnyi vecsér szprávila, gda je z-mozsom mogla domon idti z-theá tera, prvle, kak sze je spila szkoncsala, ár je nyéni mouzs delat mogao idti.
AMERIKANSZKI SZLOVENCOV GLÁSZ szó jedíne szlovenszke novine, stere szo nájbole razsürjene med Szlovencami po cejloj Ameriki. Záto szo pa nájbougse novine za vszákeféle glasüvanye.
Pbone 1542
Zdaj Je Vrejmen
rávno prípravno i cejne szo niszike csi zdaj zapovete
KRIZS
delanye za vase pokojne i prinasz tou nájbougse delo lehko dobíte, ár nájmodernejse mámo notri szprávleno naso delavnico.
P. C. WEIL I SIN
222 W. UNION STREET, BETHLEHEM, PA.
Vu Pittsburghi vszigdár svindlajo z-voutanyom
Predodebéranye sze je nej moglo szkoncsati brezi skandala vu Pittsburghi i tou je nej szamo zdaj bilou tak, nego szkoron pri vszákom odebéranyi. Pri zádnyem predodebéranyi szo na velki kradnoli voutome, ka szo cejli sereg, pri odebéranyi zaposzlávani lüjdi, pa odebéranye dirigálivajoucsi politikuske i kandidátje prisli vu nevolo zavolo svindlanya okouli voutanya.
Právdeník szigumo pokastiganye obecsáva i vszáko vövidejnye jeszte na tou, ka naj csíszto odebéranye zagvüsajo. Da pa zsalosztno, pri odebéranyaj szo svindlaríje — prouti tomi — vszigdár bilé i bodejo, ár za krüh, za zmozsnoszt i za materiálne mogocsnoszti sze nadaljáva bojüvanye nájbole onoga hípa, gda varaske i coun ty csesztníka odebérajo, gda rávno tiszte office prídejo na notri dopunenye, stere office cilou z-nezmerjenimi mogocsnosztami zagvüsajo kandidáte.
PREMINYENI NOVIN-REDITEL
R. W. Wallace 31 lejt sztar novinpiszátel, Tárkányi Béla vogrszkoga novinvödávajoucse ga “The Hazelwood Star” imena engliski novin reditel je z-szvojega prebiváliscsa nenájdjeno premíno. Nyegova familija sze od toga bojí, ka szo reditela, kí je velki boj zacsno prouti Pittsburgh-hazelwoodszkim bozsnoga iména ostaríjam, kártajoncsim klubam i pivnicam, razburjeni bozsnoga iména presztorov lásztnicke, ali nyigov nájemnik z-pouti szpravo.
DRÁGO BRBRANYE EDNOGA PIJÁNCA
Velko lármo, praszko je napravo na szvojem prebiváliscsi vu Pittsburghi eden George Welcome iména, 25 lejt sztaroszti fárbar, ár je nikák szkrio pred nyim munsájnszki glazs. Tou delo je pred policájszkoga szoudnika prislo i toga lejpoga iména obtozsenoga csloveka je szoudnik k-nyegovomi iméni szpodobno lepou szprijao z-tém, ka ga je na 30 dní vouze obszoudo. “Fájn” — je pravo nazáj birouvi na vöpovejdani szoud Welcome. ‘60 dní vouze’
—	je povdérjao birouv. “Escse bougse’’ — je povedo birouvi obszojenec.. “Devétdeszét dní”
—	je replikálivao z-novejsim kastiganyom birouv na Welcome-a. Ali zdaj ga je zse szilno gnao porkoláb vu temlico, nej ka bi nazáj gucsanya naszledüvanye do szmrti vouza grátala.
JOHN WALLETZ
810 CHESTNUT ST. N. S. PITTSBURGH, PA SZLOVENSZKI MESZÁR
Frisko i Okajeno Meszou vu vszákom vrejmeni lehko küpite.
Tüdi vsze groszerszko blágo
Naznánye dam vszém szlovencom, komi de potrejbno na Pogrobnika, on naj sze naj obrné kmeni, gde dobi náj bole postenejse vö obszlüzsenye
JOSEPH A. PAPPERT, Pogrobnik.
711 Lockhart Street, N. S. PITTSBURGH, PA.
NORTH SIDE HARDWARE CO.
Prinász sze dobi száksa zselezna potrejbcsina, kakti: Sparhetje, Lampaske i száka potrejbcsina za Automobile.
855—857 East Ohio Street, N. S. Pittsburgh, Pa. Bell Phone 2508 Cedar.
94
—	Csitt! szkricsí. Ni edne rêcsi nê! Nes-
csem,...... nikak nescsem znati.
Z-rokôv sze je vdiljek po cseli pogládila.
—	Etak je kamcsi színeka polojno moje. Gáthy szi je malo premislávao.
—	Prav más..... má bidti pravico más
Bára. Ali ka naj csinim zdaj zse z-etimi dokumenti?
—	Lücsi je v-ogen!
V-káhlaj je rávno gorelo. Gáthy je papére notri lücso. Plamén je glaszno z-bufno i pôzsro porob.
Plamén je pozlacso materni obráz, tak da bi sze díka razlejála ponyem.
Zdaj zse píszmo vecs neovádi — právi potihoma i poménkana, globoko szi zdehnovsa — zdaj bos zse szamo ti znao tô szkrovnoszt.
Tô je tô, ka jász tüdi znam, ali da csi jo zsena nescse, Bôg szi zsnyôv jasz vam tüdi neovádim.
95
Sztári Dankó pedellus, kak profeszor.
Indasnya vrêmena, zsalosztni hípi szo, od steri sze v-etom szpíszi szpomeném. Po dolipobitji szlobodscsine boja je ober vogrszkoga országa od gízdoszti sze nadüvajôcsa becsinszka kamarilla divjála. Do kôlin je brozsdzsila vu krvi szvojega poroba, steri je pred nogámi nyénimi, kak neduzsno vmorjeni ágnec lezsao. Orgie je drzsála pri trbini szlobodsesino zséjajôcsega vogrszkoga národa. Ka je národi szvéto bilô, je z-demonszkim veszéljom, liki zvirína razdrápala i na szvoj kêp preobráziti namênila, — Z-szvojim dühom napuniti on národ, steri je prêk doszta szto tin za szvojo neodvísenoszt i národne pravice teliko krví pretocso. Szamô sze odszébe razmi, ka etakse namenyávanye tesko gré. Imenüvana kamarilla je rávno nê bíla tákse obcsütnoszti, ka bi etakse preobrázenye z-naprêvidejnye, szpametnim ravnanyem doprineszti szpodobna bíla. Nyéna môdroszt i politika je vszigdári szilnoszt, vôza i gaoge bíla, z-sterim je szvoje cíle doszégnoti stela i záto je tüdi nê
Pittsburgh, Pa. i Krajina
Zavüpavnik: Markos István
940 Vista Street,	Tel. Cedar 4933-J.	N. S. Pittsburgh, pa.
F. N. HOFFSTOT, Szednik	GEORGE G. SCHMIDT, Peneznik
T. W. FRIEND, Podszednik  H. J. C. BREKER, Podpeneznik
Penezna Vrejdnoszt $200.000.00	Cejlo Imánye $350,000.00
NATIONAL BANK OF AMERICA

709-711 East Ohio Street	Pittsburgh, Pa.
Safe Deposit Box-e sze dobijo z Árende 4% lnteresa plácsa na sparavnoj sumi
Telephone Cedar 9163
JOE’S HOTEL
Primeni dobÍte vszigdár vszefelé dobro jejsztvino ino pítvino. Tüdi lejpe hizse mam za vödati
Gda te na tou potrejbni prídte k-meni i jasz vász posteno vöobszlüzsim.
JOSEPH GOJTAN, lasztnik.
817 Chestnut Street, N. S. Pittsburgh, Pa.
Szlovenec naj ne bode brezi szlovenszki novin !
GDA DE VAM POTREJBCSINA NA
POHISTVO, KÁRPETE ali KÁHLE
prídte kmeni i vidli te, ka te zadovolni, kak zblágom tak z-cejnov
HARRY KRUPP
843 E. Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa.
Phone Cedar: 5752-W
Vszefelé Rádio-je prinesz dobíte za nisziko cejno.
Primeni dobite náj bokse blágo za rédno cejno. Pridte vu
S. M A L L I N , Vörarszko bauto.
729 E. Ohio Street,	N. S. PITTSBURGH, PA.
Telefon Cedar 9529
Vszigdár dobro i rédno bodete vöobszlüzseni, csi prídete vu moj Hotel, ár primeni dobíte tou nájboukso blágo za nájrednejso cejno.
Horvatski i Szlovenszki Hotel
Matt. J. Bestic, lásztnik
834 E. OHIO STREET N. S. PITTSBURGH, PA.
PODPÉRAJTE tiszte store, steri glasüjejo v-nasi novinaj!
Nájnovejse Jeszénszko Blágo
Nase JESZÉNSZKO blágo szmo zse notri doubili. Za moske i pejbe Gvant je krédi i csáka na vász gda prídete ino ga poglédnete
MOSKI GVANTI
POJBOV GVANTI
KOLAPOSJE
HOLSZTIKJE
SZRAKICE
Dájte nam príliko naj vász lehko vöobszlüzsávamo.

Joseph Patz
“MOSKOV i POJBOV BAOTA”
829 East Ohio Street N. S. Pittsburgh, Pa.
Prineszte eto glasenyé notri knám i dobite dupliske Trading Stempline