Poštnina plačana v gotovini.
Márkisevci, 1923. január 14.
Lejtnik II.
numera 2.
Szhája vszáko nedelo.
Naprej placsilo do
nouvoga leta: )má	Din. 47.
zvünsztvo Din. 68. Ameriko Din.-75.
serati za □ c<r. 3 K-H vecskrát popiiszt.
WV
ORSZKA RAJINA
Vérsztveni, politícsni i
kulturni tjédnik.
Reditelsztvo i opráv-nistvo v Márkisevci posta M. Sobota.
Cejna za edno^numero: na 4 sztráni j Din. 1'— na 6 sztráni Din. 1-50
Rokopíszi sze ne vrnéjo.
Vjedínyena Prekmőrszka Szíranka.
Te dugocsákane ideje, szimbóluma vktipnoszti, prvi sztopáj djánya presztor szmo sze vcsakali. Te trejzno miszlécsi velki or ie med velkim, odobrenyem szkieno osznóvítev edne tákse ranke, (párt) stera zse naj vu szvojem iméni vszebűje vsze do za volo steroga sze je osznovála, tou je: da vu nyej má szto vszáki brezi ráziocska, steri je domácsega nasega naprej-jnya prijátel, ár vszi ednáke teskoucse mámo. Cil je mejla sze znovati íiidi záto, da naj tá boude odlocsiini factor z-sterov Irankov naj ide vküpno, — gledoucs na dáné tezskoucse za ile sztranke po volilnem rédi - , ka lehko doszégne nasa zse-nya.zatehjvanya, dobrobqdoucsnoszt mőrszke krajine prebivalcoin.
Cejle krajine tazlicsnoga sztálisa i proffesiona vnozsina sze zbrála na tom gyülejsi, na sterom je med vecsimi govorécsimi li Küliar Stevan vért z Markisavec precsteo odnyega posztáv-jim programom i szilno pomoucs csákajoucse dugoványa, stere o szprejéte bilé tiidi za program; glászi sze pa:
1.	Sztranke imé je : „Vjedínyena Prekmőrszka Sztranka" ali Sz. vogrszki: „Egységes Muravidéki Párt" vagy E M. P.
2.	Cil sztranke je vjedínati vsze nase liidí v ednom tábori ráziocska na nyegov sztan, na vero ali na národnoszt, gle-
ucs da tak lezsej doszégnemo nasa zselejnya, zathejvanya, kak •esi -szmo raztepeni.
3.	Sztranka naj podpéra vsze tiszte sztranke,. stere i tiidi dpérajo nase sztranke programm, zsnyimi naj dela vküpno.
A) Obcsinszka nasa zselejnya, zathejvanya szo:
4.	Vesznice naj dobijo szlobodne roké, da szvoje naprejho-cse: nőtárosé, rítare, skolnike brez obtezskoucs oblásztvi, szi ko prousztovolno odeberéjo.
5.	Agrárna reforma ali naj boude popravici dosztojna szvo-pozványi, ali sze pa naj szploj tá zbrise. 6 Po zákonszkoj pouti naj sze szposztávijo taksa drűstva, steri poszredüvanyi pride páver do faiejsi i modernejši, dobri Iszki masínov, nápravni gnójil i szeménya.
7.	Menye kancaláj i prosztejse obcsno ravnanye. Nasi zse-i tozsb cslovecsanszko, hitro i pravicsno dovrsenye. Prouszte
esne zákone, stere vszáki nalehci zaraznii.
8.	Pouleg zse gorsztojécsi obrtni, trgovszki i delavszki kamur sze nasztávijo tiidi vérsztvene kamure za podpéranye kinetski
teressov.
9 Vesznícske sou'e naj bodejo szploj vesznícske, naj sze vcsíjo vísesnya . nepotrejbna, nego vu zsitki potrejbna dugó nya.
10.	Provincne ceszte i zseleznice naj sze na drzsávni sztros-ajobdrzsávajo, delajo i poprávlajo; verenávuk ogvüsajoucse solé, oteko, doktora i knízsárnico vesznicam; delavcov szekolejranye sztarosztno delonezmozsnoszt i drzsávno falejso szekolejranye vérsztveno drzsino. Racsán od toga, kel ko sze orszacski pej-
ponüea, kama sze obrnéjo i kelko dobijo z-toga vesznice. öini more zse ednouk konec bidti, ka bi sze na nas kvár z nase acse szamo váraske lejpi i velki delali.
11.	Vere glílinoszt, vadliiványa pravice brez ráziocska i nyé utonomszki pravic zpoznanye z zákonom (v-právdi).
12.	Poménsanye szoldacske kvóte i nyí szlűzsbeni lejt; bojno odloucsi szamou lüdsztvá glaszoványe.
B) Lokalnoga znacsája térgyanya, ali zathejvanya:
13.	Vu nasi soláj vcsenyé,vu kancalajaj odprávlanye i dela szpe-lávanye sze naj po nasem sztárom vend szlovenszkom maternom jeziki csim'o za stero sze naj v prvojvrszti nüca i nasztávi nasa domácsa i za tou priszpodbna inteligencia i vucsitelsztvo. Gde pa szo v-ve-csini nemei, ali votigri naj sze po nyuvom jeziki vcsi vu soláj. Vu nasem jeziki sžpelani soláj naj sze vcsi tiidi vszakidén edno vöro drzsávni jezik i magyarszka rejcs, da tak z szvojiini odtrgnyenimi prijátelmi sze lehko doticsemo escse nisteri pár lejt, v ovi soláj \pa vszáki dén edno vöro v-drzsávno szlovenscsino. M. Soboti more bidti edna csíszta vogrszka soula z ednov vucsiteíszkov mocsjouv za te vogrszkoga materjezícsnoga deákstva volo.
14.	Za kaksegastécs zroka volo vu szlűzsbo nej vzéte, ali odpüsztsene vucsitele i nase szlűzsbeníke vcsaszi vu szlűzsbo vzéti, ali pokojnino dati; nasim prejsnyim pokojencom pokojnice dati tak kak vszem jugoszlovenszkim pokojencom negledoucs na nyuvo drzsávno, ali vármegyőszko szlűzsbo. Predjáni nasi do-mácsi vucsitelje sze naj vcsaszi nazájpredenejo vu solé po nyí verorazliki priszpodobno.
15.	Zsé v szlűzsbi nasztávlene szlűzsbeníke po nyí vrejdnoszti i zevsesenoszti plácsati i kjaszificejrati.
iö. Garancie prouíi piegányany! nasega lüdsztvá za volo nyega národnoszti.
17.	Gledoucs na zaosztányenoszt industrije v nasoj krajini, naj sze naprejpomore nasi mali mestrov (obrtnikov) sztális tak, da sze drzsávna véksa dela razdelijo med malimi mestri naj sze nyim dá falejsa gonilna moucs (benzin itd.) moderni vlejki (ma-síni) i na fái procent poszojilo, ár je tou nej szamo tej interess, nego i tiidi orszacski i obcsniversztveni. Csi nejga zadovolni tnáli mestrov, nejga zadovolnoga máloga kmeta.
18.	Nasi delavcov dela i kriiliszlűzsa olehsanya tak, da sze vu nasoj krajini zvrsávani i drzsávnoga pomena delaj szamo nasi doinácsi delavci prido v prejdnoszt i olehsa sze nyim tüdi prilika i zagvüsa zaszlűzsek v tiihi drzsávaj.
19.	Vu rokáj nasi doinácsi lűdi, nej po nyűvoj krivici escse dneszdén velka vnozsina nejstemplani pejnezi naj sze odmenijo z kaksimi odtégnyenimi procenti. Pri dojstemplanyi odtégnyeni 20'Yo i bojnszkoga poszojila zavéznice sze naj plácsajo, ali pri dácse-placsili notri vzemejo.
20.	Odlehsanye obracsája, z dvema szouszednoma drzsávoma, i tranzit po zseleznici szkouz Magyarszke; zacsnyena zseleznica sze kak náj prvle naj narédi od M. Sobote—Onnož; naj sze Mőra elektrificera izednim regulejra.
21.	Telefonszka zvéza naj bode v krátkom od Cankove naprej do Szv. Jürja, tiidi i do Dobrovnika.
22.	Prvejsi pár vicinaliski i tiidi drügi cejszt naj drzsáva vzeme v obravnávo i naj sze rédno poprávlajo z mosztámi vréd, ár sze nam obracsáj szamo tak lehko naprej pomore.
23 V tiihinszki országaj szvoje vcsenyé szpunyávajoticsim nasim vucseníkom (csi rávnocs v Magyarszkom), naj sze vcsenyé dopüsztí i náprejpomore z drzsávnov podporov.
24. Málim meszárom szlobodno klanyé.
24. Invalidom zadosztno podporo i nyí telesznoj poškodbi prirnejrno szlűzsbo.
26. Od našega lüdsztva gorposztávlenim spargaszam szlo-bodne roké v nyí vrejdnoszti vrédposztávlanyi, odsztranenye Sekvestra.
21. Poutni lísztov dávanye nej po protekcíszkoj, nego po pravicsnoj pouti sze naj godi; esi pa ga stoj má, naj sze nede- j lajo tezskouese na granicaj.
28. Vszem pravico z ednákov merov!
Po szprejétji toga programa sze je nasztavo pod predszed-níksztvom Kühár Stevan z Markisevec priprávlalni tanács, za ste-roga kotrige szo szledécsi odebráni Kühár Sándor Püconci, Hári József Domajnsavci, Hodoscsek Mihály z Bákovec, Kellner Kálmán Markisavci, Kerécz Rudolf Otovci, Pojbics József D. Slavecsi,
Zsupanek Peter i Sárkány Ádám G. Petrovci, Rajnar János Rak; csan, Gomba József Nemsovci, ki szo szi za dúzsnoszt vzé organizacijo té sztranke programúi do zmáge prineszti za nj vkiipni interess.
Té gyülejs je szkleno tüdi tou, ka steri de té programi podpérao z szvojov cejlov mocsjouv do doszegnyenoszti, z tisztii ide v odebérunya boj na nyegvoj iisti ali szamo ? nasi programom. Predocsmí drzsavsi vszigdár tou, ka ii z tiszt sztrankov, steramá vövidénye ka pride v parlament na vecsí ár szamo tak lehko doszéguerno nase zahteve i nej v opozi (ellenzék).
Gyülejs je bio koncsani z recsjouv: „Zdaj pa na vkiip delo, za naso bodoucsnoszt".
r
o ni ci
„Egységes Muravidéki Párt."
A régvárt idea, az összetartás szimbóluma, első lépés a tettek mezejére — megtörtént. A helyesen gondolkodók nagy táborának általános helyeslése és elhatározása mellett megalakult az az itthoni párt, mely már elnevezésében is bennfoglalja azt, a melyért megalakulásának tulajdonképeni célja volt, t. i. hogy különbség nélkül foglalhasscn benne helyet mindenki, a ki Muravidéken él, mert egyforma nehézségekkel küzd mindenki. Célja volt megalakulni azért is, hogy a küszöbön álló választásoknál* a párt döntse el melyik párttal megy, — tekintve a választási rendelet ebbeli nehézségeit a kicsi pártokat illetőleg —, hogy célját, Muravidék népének érdekeit eiérhesse.
Egész környék különböző állású és foglalkozású egyén részvételével és több felszólalás után Kühár István márkusházi kisgazda részéről összeállított és előterjesztett programm egyhangúlag elfogadtatott. A programm a következő:
1.	A párt neve: „Egységes Muravidéki Párt" -vagy (E. M. P.) „Vjedinyena Prekmőrszka Sztranka" (V P. Sz )
2.	Célja a pártnak egységes táborba tömöríteni, foglalkozás és felekezeti különbség nélkül Muravidék minden lakóját, aki szűkebb hazája és saját sorsát igazán a szivén viseli, hogy igy érjük el célunkat s nem különböző pártokban eltagozódva.
3.	A párt tamogassa mindazokat a pártokat, a melyek fa mi érdekeinket is támogatják és magukévá teszik; ezekkel a pártokkal választási és törvénykészitő munkában együttesen ^működhet.
/1) Általános érdekű követelések:
4.	A falu kapjon szabadkezet, hogy elöljáróit, bíráját, jegyzőjét tanítóját minden hatósági nyomás nélkül szabadon választhassa.
5.	Az agrár reform intézménye vagy legyen hivatásának magaslatán, közgazdasági érdekeknek megfelelően, vagy pedig törül tessék el teljesen.
6.	Törvényes uton mOzdittasanak elő oly gazdasági egyesületek, melyek révén a kisgazda olcsóbb és jó gépekkel, műtrágyát és vetőmagot kaphat.
7.	Kevesebb hivatalt és egyszerűbb közigazgatást. A mi követeléseink, panaszaink emberséges, gyors és igazságos elintézését. Egyszerűbb adótörvényeket, melyeket minden egyszerű ember könnyen megérthet.
8.	Ipari, kereskedelmi és munkáskamarák mellett, a kisgazdák érdekeinek védelmére gazdasági kamarák mielőbbi felállítását és állami állat és termésbiztositás törvényesítése.
9.	A falusi iskola, feleijen meg hivatásának, ne hiábavaló, hanem az életben használatos és szükséges dolgokat tanítsanak.
10.	Vidéki utak és vasutak épitése és rendbentartása áliami költségen; vallásoktatást biztosító iskolát, gyógytárat, orvost és falusi könyvtárt a falusiaknak; munkások öregségre való biztosítást és állami biztosítás gazdasági cselégség részére. Állami költségek illetve pénzek hova fordításának szigorú ellenőrzése, mennyi jut abból a falura Annak legyen már vége, hogy a mi kárunkra és terhünkre csak a városok fejlesztessenek nagyra és szépre.
se
11.	Vallás egyenjogúság felekezetek különbség nélküli, igaz ságos, egyforma állami segélyezése, és autonómiájuknak törvénye elismerése.
12.	Katonai létszám és szolgálati idő csökkentése; a hábori népszavazás döntse el.
B) Helyi követeléseink:
13.	Iskoláinkba, hivatalainkba a mi régi vend szláv an) nyelvűnknek a bevezetéséi, hol is elsősorban az idevalósi hi vata noki és tanítói állásra alkalmas egyének legyenek alkalmazva. Hl azonban a németség és magyarság van többségben ott a tanij annak a többségnek a nyelvén történjék. Az anyanyelv mell tanítandó iskoláinkban naponta egyóra hivatalos állami nyelv, ej] óra magyar, a magyar vagy német tannyelvű iskolákban ped egy órát hivatalos állami nyelvet M. Sobotaban legyen a magyj anyanyelvű gyermekek részére egy-egy tanerős magyarnyeH iskola, megfelelő szlovén tanítással.
14.	Bármilyen okból is fel nem veti, elbocsátott fanitók hivatalnokainknak állásba vissza helyezését avagy megfelelő nyu dijaztatását; régi nyugdíjasaink nyugdijának folyósítását tekin nélkül volt állami vagy megyei szolgálatukra. Áthelyezett tanitóif visszahelyezését az iskola körzetének felekezetei szerinti osztály« zássai és az érdekelteknek meghallgatásával.
15.	Már állásban levő hivatalnokainknak képzettsége szerin osztályozást és fizetést.
16.	Biztosítékot a jövőre, hogy vidékünk lalkói ne üldözte senek nemzetiségi címen.
17.	Tekintettel Muravidék nagyipari maradiságára, a kisid fokozottabb kifejlesztése előmozdítása ugy, hogy állami munká kiadását kisiparosnak felosztva szánják, olcsó üzemerőt* állat gépeket és olcsó kamatú hitelt adjanak, mert ez nemcsak helyi egyéni, hanem országos és közgazdasági érdek, Ha nincs me| elégedett kisiparos, nincs megelégedett kisgazda.
18.	Munkásaink munka és kenyérkeresetének megkönnyítés I vidékünkön történő áliami jellegű munkáknál elsőbbségben va
részesítése. Különösen, kik idegen országokban akarják kenyerük megkeresni, annak előmozdítása, állatni biztosítása s utlei könnyítése.
19.	Népünk tulajdonában, nem a saját hibájából lévő me számlálhatlan mennyiségű tisztapénznek némi levonás melletti bi cserélése. A lebélyegzésnél levont 20"o-nak és hadikölcsönt vényeknek kifizetését, vagy adófizetésként! elfogadása mielőbb.
20.	Meglevő vasutunk magyar vasúttal való összekötését, építendő M. Sobata—Ormoži vasút mielőbbi kiépítését, Mu vizén villanyfejlesztő felállítását és Mura szabályozását áliai költségen.
21.	Cankova -Felsoletidvai telefon vonal kiépítése, nemkülö ben Dobronakig.
22.	Előbbi vicinális s egynéhány más útnak államosítása, f kozottabb rendbehozása, karbantartása; hida.< javítása, a közlek désnek ily módi elősegítése.
23.	Külföldön tanuló, — (ha Magyarországon is,) — tanulóink tanulmányainak folytalását állami segéllyel való előmozdítása.
24.	Kismészárosainknak szabadölés megengedése.
25.	Rokkantjainknak megfelelő nyugdíj és testi alkalmatosságaikhoz mért keresetbiztositás.
26.	Népünk pénzéből fennálló takarékoknak szabadkezet engedni vagyonának rendbeho/ása végett.
27.	Útleveleknek adása ne protekciós, hanem igazságos uton történjék s ne alkalmatlankodjanak ínég annak birtokában is a granicsárok. Átkelés megendedése Hodoson.
28.	Igazság — egyforma mértékkel!
Ennek elfogadása után' Kühár István elnöklete alatt megalakult a szervező-bizottság, melynek tagjai lettek: Kühár Sándor Puconci, Hári József Domajnšavci, Gergár Iván Križevci, Hodos-
csek Mihály Bakovci, Kellner Kálmán Markiševci, Keréc Rudolf Otovci, Pojbics József D. Slaveči, Zsupanek Péter és Sárkány Péter G. Petrovci, Rajnar János Rakičan, Gomba József Nemšavci, kik feladatokul tűzték eme párt helyi szervezeteinek megalakítását, s a párt céljainak diadalra jutását.
Ez a gyűlés határozta el azt is, hogy a mely párt ezt a programmot inagáéva teszi és támogatja, annak listáján fog menni a választási harcokba, de csak a mi programmunk alapján. Szemelőtt tartva mindig azt, hogy avval a párttal megyünk, a melynek legtöbb kilátása van a többségjutásra, hogy igy céljainkat biztosabban elérhessük.
Gyűlés azon szavakkal végződött: „Most pedig együttes munkára, a mi jövőnkért".
Kandidácijszki gyülejs. -
Dr. Kukovec prvejsi miniszter i követ, kí je potom poznani, ka je za nase krajine vecsféle del vöszpravo, je ete mejszec 6-ga nikeliko szvoji vörni lüdi na gyülejs vküppozvao, naj kandidátusa posztávijo za prísesztno odebéranje, na nye-govoj liszti (lajstromi). Z ti pozvani je nej doszta prišlo, ali na ono zvedjenjé, ka sze scsé tü goditi, naj sze lüsztva vola vöszkázse, prouti pro-grammi i szkoncsanji Vjedinjene Mörszke Krajine Sztranki, sze je Vjedinjene Mörszke Krajine Sztranke kotríg cejli sereg i z cérkvi idoucsega lüsztva vnožina vküprisla na gyülejs, naj sze vsze szamo poleg pártov vonla godi i nej nacsi.
Té gyülejs te vküppozva'joucsi dr. Kukovec odpré i naprej dá delo denésnjega gyiilejsa, pra-vivsi, kaj je doszégamao szam jedíni brez vsze pomoucsi mogao delati za eto krajino, ali zdaj zse da szo nouva odebéranja tü, nyerni naj dájo ednoga zavüpanoga csloveka napomoucs, ki da nyerni z svojim poznanjom, kebzüvanjom pomá-gao delati za haszek Mörszke krajine. Nej je zrá-vem potrebno, ka bi Mörszke krajine párt zsnye-govoga párta programom mogao idti v borilo odebéranja, nego szamo na nyihovoj listi, na nyihovom lajstromi, ár ovak nepride le cíli, ár máli párti poleg nouvoga odebéranjskoga redű-kaj nemrejo vcsiniti i nalelici sze pripeti tiidi tou, ka niti ednoga csloveka nede mogao notri szpra-vili v parlament vu szebi, rávno tak nepride de cíla na listi máloga ali protivnoga párta. Záto gorioproszi nazoucsi bodoucse, naj kandiderajo na nyihovoj listi za volo haszka Mörszke krajine.
En csasz tihocsa nasztáne, potom pa kandiderajo Kühara, réditela »Mörszke Krajine« i zse bi szkoro gladko priteklo doli to delo, csi zmejsz nebi doubo rejcsi Kühar Stevan, predszednik naprejpriprávlajoucse komiszije vjedinjenoga párta Mörszke krajine. Kühar sze na gucs zdignevsi, etak dáva naprej delo na tou gledoucs:
»Postüvani pörgarszki tiivárisje ! Zná bidti r bi sze nisterni cslovek radiivao etaksoj kandi-dáciji, ali jesz nej. Nej pa záto ár znam, ka je tou za méne szamo tezsko delo i nezahválno za táksega csloveka, ki po postenoj ponti scsé naprej idli. Ali brez pa^ke nihávsi vsze tou, kandidácije v etakso formo ne zemem naszébe, * znam, ka táksi máli párt, kak je nas, pri odebéranji szam vu szebi poleg r.ovoga ode-béranjszkoga zrendelüvanja kaj szi nemre napraviti, ka bi csloveka v parlament szpraviti mogao i ka naj szvoj cíl doszégnemo, moremo idti na listi ednoga velkoga párta. 1 tou tem lehzsej vcsinftno, ka mo z tem pártom sli, ár nasz ne drzsí vö szamo z návadnim práznim obejtanjom, nego nam v piszrni z szvétesnyimi i recsmí oblübi tou, ka tiszte ponté, síere jasz eti vu iméni nasega párta naprej dom, da z • cejlov mocsjouv nej szamo ž recsámi, nego z djánjom-csinejnjom tiidi podpirao, k cíli pomá-gao tak vu nasoj autonomiji, kak na národnom
gyülejsi i pri domácsi obiásztvaj, zdáj i vszig-dár«. (Dobroványe.) Na tou je Kühar gori precsteo v eti denésnji novinaj vödáni program, steri je Vjedinjenoga Mörszke Krajine párta program. Qyülejs med dobrovanjom na meszti nihá Kühár Stevana naprejdávanje, pouleg ste-roga mo szamo z tisztim pártom sli na ednoj liszti, steri nam za podpéranje i za vödopri-nesenjé tej pontov zagvüsanje, garancije dá.
Po tom szkoncsanji szo escse gűcsali gosz-pon Kováts, evang. sínyour i szo sze potouzsili pouleg toga, ka szi vísesnja obiászt gledoucs na ove vere ne dene glíhno z evangelicsanszkimi vu-csiteli i verovucsiteli i szílili szo, ka sze naj nasi sparkasz viszécsa dela kak nájhitrej oprávijo.
Za vecse drugimi govorniki escse dr. Kukovec vszakomi eksztra odgovárja i vu iméni szvo-jega párta szvéto obecsa i eksztra v píszmi tüdi vödá garancije, kaj do te naprejdáne gori precs-tete pogodbe kak nájdale podpérali. Vöoznani, ka nas odebráni követ nede dúzsen v njihov klub notrisztoupiti i ka szi párt lehko szam zaberé na fundamenti szvojega eti goriposztávlenoga programa. Ka on scsé, tiszto je nej drügo, kak vküpdelanje pri odebéranji prouti zaosztánenyej, prouti klerikálizmusi. Proszi tak nazoucsibo-doucse na etakse szkoncsanji i na vöimeniivanje szvojega kandidátusa.
Po krátkom poc.sinki je párt tak szkoncsao, ali piszmene garancije proszi i za szvojega kandidátusa z ednim grlom Kühár Stevana márki-seszkoga málovérta, „Mörszke Krajine" réditelí" szkricsí vő.
Kühár sztáne narejcs i právi: Jasz nevem zahválnoszti vöpovedati za szvoje kandideranje, ár je tou za méne szamo velki teher i pri nasz je tou povnouzsanokrát zsmičsava, ali popiisztim sze obcsinszkoj vouli, zahváliin proti meni vö-szkázano vüpanje, ali csi kaj scsémo vödopri-neszti, na delo sze moremo vrzsti, za jedíni cíl z vjedínanov mocsjouv. (Zsivianje).
Dr. Kukovec zahváli, ka je gyülejs vu lepom rédi, brezi vsze szvaje doli pretekao i z tem gyülejs szklene.
Jelölő gyűlés
Vidékünkön egyes ügyek kieszközléséböl általánosan ismert Dr. Kukovec volt minister és képviselő e hö 6-án egypár hívőjét gyűlésre hivta össze, hogy jelöltei állítsanak az elkövetkezendő választásokra, az ö listájukon. Nem jöttek sokan, a meghívottak közül, de annak a hirére, hogy mi akar itt történi, népakarat megnyilvánulása és az »Egységes Muravidéki Párt« programmjának és határozatainak ellenére, egész sereg E. M. P. tag és templomból jövő egyén sereglett a gyűlésterembe, hogy csak pártunk elvei szerint történhessen vatami s nem máskép.
A gyűlést az egybehívó Dr. Ktikovec nyitja meg s ismerteti a mai gyűlés tárgyát, mondván,
hogy eddig csak ö egyedül, segítség nélkül kellett hogy dolgozzon e vidékért, most már, ha itt vannak a választások adjanak neki egy embert segítségül aki idevalósi megbízható, a helyi viszonyokat ismeri, a ki ismereteivel, tapasztalataival neki-segítségére lesz Muravidék javáért. Nem kell az ő pártja programmjával, csak az ő listáján menniök, mert különben nem érnek célt, mert az uj választási rend mellett kicsi pártoknak nincs érvényesülésük s megeshetik az is, hogy bizony ez alapon még egy emberük sem jöhetne a parlamentbe, ép-ugy nem érnek célt a kicsi vagy ellenzéki párt listáján. Azért felkéri a jelenlévőket a kandidálásra az ö listájukon Muravidék érdekében.
Egy darabig csend, aztán jelölnek Kühár M. K. szerkesztőjét s már már talán simán ment volna, ha közben Kühár István, az E. M. P. előkészítő bizottságnak elnöke nem kap szót. * Kühár szólásra emelkedvén igy ismerteti az errevonatkozó kérdést:
»Tisztelt Polgártársak ! Talán némely ember az ily jelöltetésért örülne, én azomban nem. Nem azért, mert tudom, hogy én reám ez csak teher s tiszteséges 'uton haladó embernek háládatlan. Eigyelmen kivül hagyva mindezt, a jelölést ily formában nem fogadom eí, már elvből sem. Habár ludom, hogy az uj rendelet szerint bizony az ily kicsi pártnak, mint a mienk, nincs érvényesülése a választásoknál, hogy embert behozni tudjon a parlamentbe, s hogy valamit elérhessünk, mennünk kell egy nagy párt listáján. Ezt azonban csak ugy lehetjük meg, és avval a párttal mehetünk, a mely nemcsak a szokott Ígéretekkel traktál bennünk, de írásbeli és ünnepélyes szavakba igéri meg azt, hogy azokat a pontokat, melyeket én a pártunk nevében itt is előterjesztem, teljes erejével nemcsak szóban, de tettekel is támogatja, célhoz viszi ugy az autonom, mint a nemzetgyűlésen, nemkülönben a helyi hatóságoknál is, most és mindenkoron.« (Helyeslés) Kühár felolvasta a mai lapunkban leközölt pártprogrammot, a mely az E. M. P. programmja, általános helyeslés közepette fogadják el Kühár Istvánnak előterjesztését, mely szerint csak avval a párttal megyünk a közös listán, a mely ezen pontok keresztülvitelére és támogatására garanciákat ad.
Ennek elfogadása után még Kovács evang. esperes ur szólalt fel az evang. tanítók, hitoktatók, a többi vallásuakkal nem egyenrangú elbánási mód miatt; szintén a takarékok fiiggű ügyének, válságos helyzetének mielőbbi elintézése miatt. (Helyeslés).
Még több felszólalás után Dr. Kukovec mindegyikre válaszol, külön-külön, s pártja nevében ünnepélyesen is de külön írásban is adja a garanciákat, hogy az előterjesztett feltételeket a leg-
meszebbmenően fogják támogatni. Kijelenti azt is, hogy a megválasztott képviselőjük nincs kötelezve az ö klubjukba belépni s hogy pártját szabadon választhatja, a saját, itt felállított programm alapján. A mit ö aker, az semmi
más, mint választási együttműködés a maradiság, a kltrikálizmus ellen. Kéri tehát a jelenlévőket ily határozathozatalra, egyben jelöltjük megnevezésére.
Rövid szünet után igy határoznak, de Írásbeli garanciát kérnek s jelöltüknek egyhangúlag Kühár István márkusházai kizgazdát a »Mőrszka Krajina« szerkesztőjét nevezik meg.
Kühár emelkedik szóra s mondja: »nem tudok köszönetet mondani a jelölésért, mert rám nézve ez csak teher, s nálunk hatványozva, de engedve a közakaratnak, köszönöm az irántam való bizalmat, a mely azonban nem csak ebben nyilvánult, de ha valamit elérni akarunk, munkára kell szánnunk, magunkat, közös célért egyesült erővel,« (Éljenzés)
L)r. Kukovec a szép csendben, mindé incidens nélkül lefolyt gyűlésért és jelenlevők türelméért köszönetet mond, az ülést berekeszti.
Naznanilo.,
»Vjedinjena prekmurszka sztranka« je ete meszec 6-ga v Murszkoj Szoboti obcsinszki gyü-lejs drzsála, na sterom gyülejsi je za szvojega követa z ednim grlom Kühár Stevana, márkisevsz-koga mesztancsara »Mőrszke Krajine« réditela kandiderala.
On gyiilejs je tüdi to szkoncsao, ka za szvoj párt edno kancelájo posztávi gori.
Tá kancelája je zse odpreta, pa szvoje sztran-kare, nasega követkandidátusa vörne liidí vszaksi dén pred poldnom od 9 vőre do 12, i po poldnévi od 2— do 5. vöre szprimle, nyihovo zselejnye poszlűhne i esi je potrebno, gori zamerka.
Kancelaja sztojí v Murskoj Szoboti v Dobrai-vom hoteli (Polgári kör.)
Gori pozávamo nasega párta vsze kotrige, ka naj za volo doszégnenjá cíla, po vesznicaj vküpsztáplajo i med szebov 1—2 zaviipaniva csloveka vöodeberéjo i tej zavüpani mozsov iména eszi kak nájprvlé naj notri zglászijo.
Murszka Szobota, 9. januára 1920.
YoditeiSztvo pártove kancelaje.
Értesítés.
Az egyesült prekmurjei párt e hó 0-án M. Sobotában közgyűlést tartott, amely képviselőjelöltül egyhangúlag Kühár István márkisevcei lakost, a »Mőrszka Krajina« szerkesztőjét kiáltotta ki.
Ugyanazon közgyűlés elhatározta, hogy pártirodát nyit.
Ezen iroda már meg is nyilt s a pártfeleket, a képviselőjelölt hiveit naponkint d. e. 9 órától 12-ig és délután 2 órától 5 ig fogadja és netáni kívánságaikat, mint pártkövetelést jegyzékbe veszi.
Az iroda Muraszombatban a Dobrai-féle szállodában van elhelyezve, (volt Polgári kör.)
Felhívjuk a párt tagjait, hogy a kitűzött cél elérése végett községenkint tömörüljenek és maguk közül 1—2 bizalmi férfiút jelöljenek ki s e bizalmi férfiak nevét ide mielőbb bejelentsék.
Murska Sobota 1923. január hó 9.
.4. pártiroda' vezetősége.
Követválasztás előtt.
Irta : Prek Móricz.
Benne vagyunk már abban az esztendőben, a melyben Prekmurje most már másodszor fóg választani követeket, -- Esedékes pedig Prek-murjére két egész követ; de a mult választáson az egyik egy ötöd részben nem volt megválasztva, mert akkor nekünk magyaroknak nem volt voksunk.
Tehát nem is képviselt senki sem. Azonban,
—	elmúlt esőnek nem kell köpeny, — tartja a közmondás, ezt most ne bolygassuk. De abba nem megyünk bele, hogy ezután se legyen szavazatijogunk, mert ez Isten és ember előtt megillet minket is. — Csak nemrég hangzott el az ige, hogy: „Prekmurje népe nevében« — stb. Jó, jó, kérem ; de ebből az igazságból levonandó a legutolsó statisztika szerint 14 ezer magyar lélek. Ezeknek a nevében még mindig nem nyilatkozott senki sem. Pedig ezek a magyarok ősi stabil jogon vannak itt, nem vendégek, nem most jöttek ide háti zsákkal, adóznak vérrel-pénzzel, viselkedésük az uj államban kifogástalan, gavalléros ; tehát megkövetelik azt, hogy a szavazati jog őreájuk is épugy kiterjesztéssek, mint a többi lakóságra.
Tagadhatatlan tény, hogy itt Prekmurjében egyesek részint szándékosan, részint akaratlanul a szlovén és magyar lakosság között bizonyos asztagonizmust szítanak. Ezek találták ki ezt az uj fogalmat: magyaron. — Ilyenek nem laknak Prekmurjében. Itt csak szlovén, magyar és kevés német van, akik már igen-igen régtőlfogva a legideálisabb egyetértésben élnek együtt, mindnyája becsületes állampolgár. Akarja valaki ezt az állapotot felforgatni? Ne tegye senki, mert csúnya munkára vállalkozik s előbb-utóbb maga-magát söpri el. — Mikor az állampolgárok összesége ugy viselkedik, ahogy azt az állam érdeke előírja, akkor senkinek sem szabad azon akadékoskodni, hogy ki minő nyelven beszél, vagy milyen vallású. Egyenlő kötelezettségekért egyenlő jogok dukálnak, tehát vállasztási jog is ! Ez nem könyöradomány.
Eddig, minket magyarokat itt sokan nem vettek észre. Nem törődtek azzal, tudjuk, értjiik-e a hivatalos rendeleteket vagy sem, azokat csak teljesíteni kellett. Nem volt magyar lapunk, nekünk nem tutott egy fél ív újság papiros! Végre, nagy áldozattal a M. Kr. válalkozott, hogy a hiányt pótolja. Megjelent két nyelven ! No ! de most már észre vettek ám bennünket!! — Jöttek rögtön a birálók! Az egyiknek nem tetszett a papiros, a másik náthás lett a nyomdafesték szagától, a harmadiknak a szerkesztő personája nem tetszett stb. Még retorikai birálók is akadtak, mondván, hogy a M. Kr. nagyon parasztikusan beszél, igy mindenki megérti; ellenben ők Cicero nyelvén írnak. Ezeknek volt igazuk, mert őket Prekmurjében senki sem érti I No, nem is zavarnak sok vizet!
Tehát ütötték a Krajinát, — de agyon nem
—	prüszköltek, köpködtek ; pedig az összes nagy bűne csak az, hogy nekünk magyaroknak is ad vasárnaponként pár sor olvasni valót, amiért mi igazán hálásak vagyunk neki, de azok volnánk bárkinek is, aki anyanyelvünkön szólana hozzánk!
A missionárius, előbb mint útra indul, — a jó Isten tudja hová? — megtanulja annak a népnek a nyelvét, amelynek körében fogja hivatásat teljesíteni. Ez a természetes és észszerű eljárás. Nem a nép tanulja meg az ű nyelvét, mert ha ezt forszírozná, akkor legfeljebb pecsenye lenne belőle, mert a hívek megebédelnék. Ezt ő nagyon jól tudja. — Aki tanítani, bizalmatgerjeszteni akar, magát simpatikussá tenni, megszerettetni akarja egy néppel, annak anyanyelvén kell szólnia, mert csak igy tud a lelkéhez férkőzni, másképen nem. — Miért bántják léhát azt, aki anyanyelvünkön szól hozzánk? Hiszen széles e hazában szebad magyarul írni újságot, csak Prekmurjéban ne? Monopo-liuma van itt arra valakinek, hogy csak egy szlovén lapnak szabad itt lennie? Ugye nincs?
Tartsuk tehát tiszteletben egymásnak a nyelvét és vallását hiszen teljesen egyenlő jogú és kötelezettségű polgárai vagyunk az államnak ugzanazon védelem és fegyelem alatt. Prekmurje megválasztandó képviselői tartsák tehát ezt szem előtt,'ha^valóban az összes népet akarják képviselni; és legyen gondjuk rá, hogy valóban az összes nép válassza meg őket. A választó polgárok pedig majd arra a
pártra adják szavazatukat, amely az ő lelkiismeretes képviseletükről igazán gondoskodik, még megkövetelvén azt, hogy Prekmurjét csak arra méltó kebelbeli ember képviselhesse, mert a helyi érdekek ezt feltétlenül igy kívánják.
GLAS ZI. — HÍREK.
Odtirani agitátor. Klekl Jozsefa kleriká-lispártovoga követkandidátusa eden agitátor je ete mejszecz 10-ga v Proszenjakovce tüdi notri pogledno, ali odtisztec szo ga odtirali, mogao je bejzsati. Rávnotak sze nyerni je zgodilo prvlé, etoga mejszeca 7-ga v Krízsavci, Petrovci i v Nedeli. — Szramota je bejzsanje, ali hasznovito je!
Obravnácsni exámen szta dobro djalá za püconszko posto gospodicsína Kühár Mariska z Püconec i za proszenjakoszko posto Benkovics Stevan.
Nouva centrála (stácijia) za telefon.
Za krátki csasz sze nouva telefonszka centrála odpré v Zgornji Petrovci. Za tou potrebno blágo je zse tű i za krátki csasz jo zaesnejo delati. Pri-toj priliki szi szloboscsino zememo z postenjom opitati postnoravnitelsztvo, zakaj s?e ne posztávi gori telefonszka centrála v Martjjanci i v Püconci tüdi, po steri vesznicaj tak prekide telefonszka linija, szamo bi jo doli trbelo vpelati. Szilno potrebuje telefon po isztini centrdio Szvéti Jüri íj Qornja Lendava, stero bi szamo dale trbelo nasz-távlati od Cankove. Trbelo bi ja tüdi v Dobrov-: niki i na Hodosi.
Poštne szlüzbene vöre szo od januára 8. dnéva mao na delavne dni pred poldnom od 8 do 12. popoldnévi od 14 do 18 (od 2 do 6) < vöre, v nedelo i po drugi szvétlkaj predpokinorrrt od 9 do 11 vöre. Telefon i telegráf je v noesi-vudué vszigdár v szlűzsbi.
Sjedinjene krečane d. d. Zagreb, Bogo viceva ulica 3. proizvadja u svojim modernim, krečanama (vapnenicarne) primabijeli kreč (vapnó.)' Mjesečna produkcija 150 vagona.
Z lübíznoszti 10 mejszecov temlice.
Nazgornyoj Bisztrici je Csizmazia Ivan szvojo lübeznico steo bantüvati. Njej je ma pomocs prisao Balazsics Stevan, koga je Csizmazia v hrbet j szmekno. Za tou ga je okrozsma birovija (törvényszék) v Marburgi dec. mejszeca 29-ga na 10 mejszecov tezske temlice oszoudilla.
Ognyi. Tekocsega mejszeca 4-ga je Pod-1 lipov Zadrevec Ferenca hizsa i ova hramba doli pogorejla. Ogen szo prej spilajocsa deca zrokü-vala. Dobro je spice pred decov szrániti, pa je nej tanacslívo okoli stal cigaretline kaditi. Téj hram je v deseti leti zdaj "zse obdrügim pogoro. Kvár je veliki, nájmre zdaj v ziimszkom vremeni,] gda sze krma niti za pejneze me dobi. — De-| eembra 12-ga 1922. leta v gojdruo ob 5 vöri szo Küpl en Jánosa, szebestjanszkoga vérta vérsztveni] hrami szplój doli pogoreli. Kvára je 352 800 koron. Aszekulerano je nika nej meo. Sto i kak je napravo té ogen, je esese nej znáno.
\1 lejt sztár Lázár Ivan z Sztánjovec je glédao szvojo revolko, stera je neovedocsno pou-' csila i golombis je notri zleto .Felkar Józsefi v prszi, ki ie pri nyem sztao. Toga neszrecsno obhodjenoga Felkára szo za vrácsenyá volo v Szo-bocski spitao odpelali, Lázár de pa za szvoje nepazlívoszti volo pred birovíjov mogao odgovárjati.\
Goripozványe k riktarom i odebíráv-com. V votumszke lajstrom sze do konca januára escse lehko gori vzemejo tiszti ki vötum májo v i tákso formo, ka sze naj pri ritaraj zglászijo, kj.j je gorizeme v eksztra lajstrom i je zádnjics notri dá k ■ biroviji. Naj vszaksi zsivé z szvoji :i jusom, ár szamo tak pridemo k cili.
-
Müsismz«- Ta 92 íeti sztara matróna,: Trzsne cejne. Kereskedelmi árak.
Morgerristern Amálije jéete mejszec 6-ga v Bodonci mrla. — V szobocskom spitáli je ete mejszecs
10-ga v hebtiki mrou Klanfar János szobocski decsko.
A megfutamított agitátor. Klekl József klerikálispárti képviselőjelölt egyik agitátora körútján e hó lü-én Prosznyákfára is ellátogatott, ahonnan azonban elkergették s menekülnie kellett. Ugyanez történt előzőleg 7-én Krízsavcén, Petrov-cin és Nedelén. — Szégyen a futás, de hasznos!
Tüzek. F. hó 4-én Lipán elégett Zadravec Ferenc gazdának a háza és melléképületei. A tüzet valószínűleg játszó gyermekek okozták. Jó tehát a gyermekek elöl a gy. elzárni; nem ajánlatos az istállók körül cigarettázni sem. Ez a ház 10 éven belül most másodszor ég el. A kár persze hogy sok most a téli időben, mikor takarmány pénzért sem kapható. — Ivanfalván f. hó 10-én Bagola Ferenc ottani gazdának leégelt két pajta, benne géprészek, szalma és széna benn égett. A kár kb. 60-000 kor. — December 12. 1922. reg. 4 órakor Küplen János Szentsebestyéni gazda, gazdasági épületei teljesen leégtek 352-800 korona értékben. Biztosítva semmi nem volt. Hogyan és ki csináltta, még nem tudni.
Božidar Severt, Klekl hűséges segítőtársát, kémkedés miatt Ítélte el a budapesti haditörvényszék halálra. Miután éhségsztrájkot vezetett be maga részére, ezért megbetegedett s kórházban fekszik, a mi az ítélet végrehajtását kitolta. Most azonban árulás miatt uj vád emeltetett ellene.
Uj telefon központ. Rövid időn belül uj i teleion központ nyillik meg Péterhegyen. A/, ehez 1 szükséges anyag már ilt van s rövidesen megkez-"aik'epnését. tíz alkalommal megengedjük magunknak, hogy tisztelettel * kérdést intézzünk a pósta-| igazgatósághoz, hogy miért nem vezetik be a I telefonközpontot Mártonhelyen és Battyándon is, a mikor ez-.'ken keresztül van kiépitelt vonal s \ csak le kellene vezetni. — Sürgős szükség van telefonra, illetve telefonközpont felállítására Viž-lendván, Felső Lendván, melyet csak továbbépíteni kellene Vashidegkuttól, nemkülönben kellene Dob-ronakon és Hodoson is. Ily csekélységgel mennyi jót lehetne cselekedni a népért.
Postai hivatalos órák jan. 8-ától kezdve hétköznapon d. e. 8 12 d. u. 14 —18 (2—6) óráig vasárnap és ünnepnapokon d. e. 6~1' óráig. Teleion és távirat éjjel nappal szakadatlanul esz-, közöltetik.
Felhívás bírákhoz és szavazókhoz! Januáf végéig a szavazók névjegyzékébe még felvehetők a szavazati joggal birók ugy, hogy a bíráknál jelentkeznek és az felveszi külön jegyzékbe s utólagosan beadia a bíróságnak. Éljen a jogával mindenki, csak ugy tudjuk elérni céljainkat.
Előfizetési ára:	Jugoszláv.	Külföldre	Amerikába
Egy évre Din.	47	68	75
Fél évre *>	24	34
Negyedévre »	12	—	—
Egy hói a »	4	—	—
Hirdetések	□ cm.-ként: Nyiltér 1	Din; Hír- ;
delés 0 75 Din.	Háromnál	többszöri	hirdetésnél 115°/0— 30®/« engedmény.
1923. jan. 11. Blágo — Áru
00 kg. Pšenica—Buza ...
» » Zsito—Rozs.....
» » Ovesz—Zab.....
» » Kukorca—Tengeri . . . » » Proszou—Köles . . . ■ » » Hajdijna—Hajdina . . . » » Qraoka— Bükköny . . . » » Ütroubi (psen ) —Korpa (buza; » » Szenou—Széna . . . ,
» » Graj—Bab.....
» » Krumpise—Burgonya . . kg. Lenovo sz.—Lenmag . . . » Detelcsno sz.—Lóhermag Bikovje 9 —Bika ] —Üsző r —Tehén
K
Telice Krave Teoci Szvinyé
Mászt 1-a—Zsir l-o. Zmoucsaj--Vaj , Spej—Szalona Belice —Tojás . .
« — Borjú § —Sertés
>
•o
1700-1400 1200 i 200 1100 1100 1400-900-700-1600-400-
30-40-30-40-15-32-35-40-72-76-140-120-120-7-
Pejne^i
1 Dollár. . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . .
Pénas
Ki
370 -1400 -•52
Gazdálkodás
Hogy ismét fellendítsük mezőink termőbőségét, újra kell, hogy bevezessük a műtrágyázást, mint háború előtt. Jóllehet a műtrágya drága, mint ahogy mai időben minden drága, mégis igen kifizetődik.
A piacon ma már mindenfajta műtrágya kapható, ugy niint Thomassalak, szuperfósfát, csont szuperfosfát, nyerscsontliszt, kálisó, kainit és mészpor; csilisalétrom és ammoniáksó a nehéz beszerzése miatt nálunk nem használtatott. Ezek a műtrágyák ma már minden nagyobb kereskedésben kaphatók, de állandóan raktáron tartja a „Szlovéniai Gazdasági Egyesület" Ljubljanában.
Kino
Murski
Soboti.
Kiadóhivatal.
Cstite "Mőrszko Krajino"
Miért csökken évről-évre a terméseredmény.
Erre a kérdésre a felelet nem nehéz. A rossz terméseredmény, következménye a kizsarolt "földnek. A föld, mint ilyen tulajdonképen csak tárháza annak a sok értéknek, a melyek benne •léteznek s a melyek megkívántatnak a növény j fejlődéséhez, növéséhez és megéréséhez. Röviden, a föld azon értékeket foglalja magában, melyeketa növény, mint táplaléko-t megkíván.
És vájjon ezek az értékek, melyeket tápértéknek nevezünk, megvannak-e, minden talaj rendelkezett elegendő tápértékkel; tartalmazott elegendő táperőí, azért volt bőtermö.
Régi időkben még olyan szerencsés volt a gazda, hogy a földet csak megmunkálta, bevetette, ősszel bő termést kapott. Természetes, hosszú ideig ez igy nem folytatódhatott, mert a föld' tápértéke így évről-évre kisebbedett, mig végre kimerült. A növény az ő gyökereivel úgyszólván teljesen kiszívta a föld tápanyagát, erejét. A gazda ezáltal kényszerítve volt tehát pótolni ezen értékeket trágyázással. Istálló és műtrágyával trágyázta földjét; háború előtt, különösen műtrágyából több száz vaggonnal fogyott el vidékünkön.
Jött azonban a szerencsétlen háború. A gazdáknak s mindazoknak, kik hivatva voltak arra, hogy, a földnek tápértékét fentartsák, háborúba kellett menniök, idehaza csak a gyenge nem maradt — a nő. így tehát lehetetlen volt a földet ugy megmunkálni, mint azelőlt, Ráadásul még jött az állat rekvirálás is. A gazdaság tehát igy még-az állati munkaerőt is elveszítette, s vele azt az anyagot, mely eddig a gazdának trágyát termelt, a mellyel visszaadta a földnek elveszített erejét. A szegény asszonyi lélek veit volna műtrágyát, mint helyettesítőt, de hogy juttassa a földbe, azonban ez sem volt kapható. A hadiipar ezeket is a maga számára rekvirálta. Igy aztán minden aratással elvétetett a föld tápereje, valahogy oly formán, mint a mikor sok éhes ember ül az asztalhoz és mohón kanalaz a már úgyis majdnem üres tálból.
A föld igy puszta, kizsarolt, kiszipolyozott lett. Nincs meg neki a szükséges ereje többé. A növény, mely benne női, csak nehezen kaphatja a neki szükséges táplálékot; az ő táplálkozása hasonló ahhoz az emberéhez, a <d éhes, de nincs mást ennie, miit az üres Iáiból összekapart maradékot.
V nedeljo 14. januarja popoldne ob 3. uri in zvečer ob 8. uri:
Gospodar divljih Bestija.
Senzac. pustolovina u 5 činova.
Herr der Bestien.
Drama in 5 Akten	li—2
Vorstellung mit deutscher und siovenischer Aufschrift.
VSTOPNINA : Gornje in spodnje lože 28 K, I. prostor 20 K, II. prostor 8 K-
Lastnik kina GUSTAV DITTRICH.
^................S
Posestvo.
Prodam moje lepo posestvo z 30 orali zemlje, od teh je 10 oralov gozda, 4 orale goric ter 16 oralov travnika, sadonosnika in njiv z vso živino, orodjem, pohištvom in letošjim pridelkom. Posestvo leži \ ure od železnice.
FRANC ZEMLJIČ
v Murščaku 33. pošta Radinci. 15_i Pri Gornji Radgoni Cena po dogovoru.
Máit glászi,
Brivec
Konrád Donko pou-
leg Turkove ostrije v M. Soboti. — Vödela zsenszke kite, csi pri neszéte viaszé, vsze po nájfalejsoj cejni
Vörar
Pavel Fiiszár pouleg Turkove ostarije v M. Soboti. Poprávla vöre po nájménsoj cejni, pa tüdi odávle batrije za lektricsne lampase.
16-i	Vinograd
v ljutomerskem okraju dobra lega se po ceni proda. Pojasnila daje Šav el gostilničar v Cernelavci.
17—i	Mesarski
pomočnik (fleischhauergehilfe) z dobrimi spričevali se vzame pri oskrbništvu Chorinsky v Gornji Radgoni.
Naznáriyam	Tisztelettel értesítem
postüvanomi obcsinsztvi, ka szem	a ti. érdemű közönséget, hogy Battyán-
oudpro baoto v Püconci (gde j-e prvlé	don (a posta helyén) üzletet nyitottam
posta bila) i na velko prebéranye	s nagy választékban raktáron tártok
gyeszte: vszefelé moški i zsensz.ki stofi,	mindenféle női és férfi szövetet, ceigot,
vunat, cájgi, právo lenovo plátno za	delint, valódi lenvásznat párnáknak,
blazine, s?rakice, parhet, drukano, belo	ingeket, flanel, barhet és kékített vász-
i vszefelé drügo plátno. Dobi sze tiidi:	nat. Szintúgy kaphatók: kész téli szövet
gotovi zitnszki stofani i ledrni kapúti,	és bőrkabátok, finom pokrócok, kendők
gyünye, roubci, „Anker" konci, mrtve-	„Anker" cérna, halotti cikkek stb. a
cse potrebcsine itd. po nájménsoj cejni.	: : : : legolcsóbb árban. : : : :
SkrPlháfl Iván	Puconci (Battyánd)
orvi ClUCllí svaiig (gde je prvle posta bíla — hol a posta volt.)
ASBESTNE SKR1LEVKE
vápno, cement, deszke in steinkol
má vszigdár v zálogi
Kohn Sámueí v M. Soboti
Pontos kiszolgálás!
—-----ss
/Na ^elko Ma málo T>
Meszou, spej, mászt
i vszáke vrszte kolbászé dobite po dnévnoj cejni vu znouva odprejtoj mesznici v hoteli BENKO JÓZSEF Murska Sobota.
Prídtei sz-probajte, zadovolnite!
Kraljevski ,3_1
Holandski Lloyd
Redni poštni brzo / l N	parniki od
vIOILš!^ Amsterdama / jf ^ Cherbourga
iiskális
^taijj^gg^^.	Južno
^^BŽ^Bg^P^^ Rio de Janairo, . Santos, Monte-videó i Buenos Aires.
Vse potrebna pojasnila daje: KRALJEVSKI HOLANDSKI L10YD
Glavni zastopnik za Jugoslavijo:
Jugoslavenska banka d. d.
ZAGREB, B-Cesta 33.
ki je imeo dozdaj kancalajo vkiiper z Dr. Irgoličom, na Aleksandrovoj ceszti 45, je zdaj odpro szam szvojo kancalajo v Vetrinjski ulici številka 8.
Napi árért veszek ser tést, boriut és marhát.
Nagyban!	Kicsinyben I
Husi, szalonáí, zsirt
és minden fajta kolbászt napi áron kaphat az újra megnyílt mészárszékemben a (szálloda udvarán) BENKÓ JÓZSEF Murska Sobota.
Jöjjön próbálja meg, meg lesz ^	eltgedve I	^
Brzojavni naslov: Realloydi, Zagreb Telefon: 24-65.
B.M.S. MAURETANIA
Sínger - Singer u^asíiíi za síVanye
Amerikanszki Singer masíni za sívanye
sze dobijo za Prekmurje v trgovini
RATA RUMEN t*
'MURSKA SOBOTA, Cerkvena ulica 192.' (Pouleg birovije.)
Dobijo sze liidi Singer igle, oli, konci, nado-mesztilni deli itd. (Za sivanye masini za szaboule, sujsztre i za familijo.)
Odávle sze na ráie (24 mesecov).
Singer šivalni masini Bourne & Co. New-York.
Velka zaloga pohištva!
Vsakovrstnih spalnic, jedilnic, sob za gospode, salonskih garnitur, kakor kompletnih garnitur za pisarne Vam nudi po fal ceni Produktivna zadruga mizarski mojstrov Marioor z. z. z. z.
7—2	Telefon 341.
Solidno blago !	Cene zmerne !