Szhája vszáko nedelo. Naprej placsilo do nouvoga leta: lomá Din. 47. 1 zvünsztvo Din. 68. ' Ameriko Din. 75. jseraíi za □ cm. 3 K-Pri vecskrát popüszf. Poštnina plačana v gotovini. Márkisevci, 1923. január 7. Lejtnik II. numera 1. Vérsztveni, politicsnl i kulturni tjédnik. Reditelszfvo i opráv-nistvo v Márkisevci posta M. Sobota. Cejna za edno numero: na 4 sztráni Din. 1' na 6 sztráni Din. 1-50 Rokopiszi sze ne vrnéjo. Nej ni a tiihocsa, )0 preminjeni szvétkaj návadnoga nász-ája tiihocsa kralűje vu nasoj krajini, tak, ia bi sze globoko pogrouzili v nyé zna-henitoszt. Szvetímo escse i dnesz i vüíro, lezkonca. Mi neracsúnamo ztém, ka szvetiti zaisztino szamo li vu szvojem vrej-neni i na nyega dén moremo. Mi sze ne-pigamo za tou, da po szvétkaj na poiá-iktivnoszt moremo sztoupiti, nego sze ladale ziblemo vu preminjeni szvétkov sonátaj. Povszédi okouli nász pascslívo obrá-jsanye i delatámnoszt. Naszkakouk tira-oucsi automobili, vlákov hitro düdnyanye jela szem i tá razlícsne politikusé, na pri-jrávlánye ti prebiizsávajoucsi volitev. 3riprávlajo drva, ka naj vu nyega vrejmeni ehko podezsgéjo, pod te politicsne com-jernic kühnye tiszti velki koteo, z-steroga ájo szkípiti vsze tiszto dobrouto, stero mí ra dobrobodoucsnoszt i lüdsztvaprilozs-[ oszt i menüje mo.. Mi pa escse i dnesz antázíramo, pocsívamo ti szvétkov „trüdav-toszti". Vsze tou nasz hladno nyá, té de-avnoszti hrabuka nász ne interezira. Csi ávno stoj ednomi ali drűgomi kaj naprej )rineszé, té dnévov kroniko, szkluma z-^évev i nadaljáva szvoj globoki szén . . . 'ou je nasa pogiibelnoszt, tou nain je alou doszejmao i nam dá tiidi nadale zroke do zsaloszti, csemérov i pritozsb. Vardejvajino násztaj od stere stécs izíráni, vsze glih na tiszto isztino pridemo, ta sze moremo organizerati tüdi i mi, Csi nase -cíle doszégnoti scsémo, z-nedelav-noszti moremo na delavnoszti meti nagib pri volítvaj szi tak moremo tao vzéti, ;ak pa pri odtej odebráni na nász oszoleno navrzseno dácse placsiivanyi. Tao szi noremo vzéti, pítanye je szamo tou, v takso formo. Mi v nasoj krajini doszejmao nemarno pase, ali za nász párté, sztranke. Razmi isze, takse stera bi z-voié našega i za dobrobit našega liidsztva, nase krajine bila Stera sztranka bi sze z recsjouv „domácsa", ehko stimala —je nega. Kajesztevu nyej lomácsin, je nej zadoszta, ár je té szamo z szebicsni namenov pri nyej, zatou, da «d nyí plácsani, drűgi lűdi neznánoszt z lejpimi i zapelívimi iménami, kak gyalino (Kineška zvéza). Tá zaisztino zvézse kmeta roké) i je pripela, zgrábi vu puszii (Slov. ljudska stranka z Szlovén néppárt), v tii-hinszki kapitalistov i popév skramble. Potrdjávamo ka, mi doszejmao partáje nemarno i stere jesztejo -- szo prišleki. I ki med domácsinami zsé má sztranko, je nas neprijátel, ár brez vszej nász znánya je vcsíno tou. Sztranko mí szamo edno lehko inámo i tou böu tiszta, stero mí szarni i vszi vküpno osznouvimo po nasoj míszli i stera de vszebivala vsze nase lüdí brez rázlocska, tüdi i tá bode mejla rejcs za tou, da pri volítvaj sterov or-szacskov partájov sze lehko zdrtizsi. Ja tá i nej tiszti Klekí, steri szebé za Prejk- murszkoga diktátora stíma, geto za nyim li szamo színétje má pridti. •On Klekl, steri je z-szvoji Ljublanszki továrisov milosztse prisao, na ono nasi dácsni koroun sze tüdi szlísajoucse meszto, v-sterom je.za szvoji szebicsni cílov na-prejtíszkanya volo, nej ka je nika nej mogao doprineszti za krajine naprejidejnye gledoucs, alt niti telko je nej steo, ali vüpao povedati: „Goszpodje" v Prekmurji jesztejo vogrszkoga jezika, vrgrszko vese-nyé pretrgajoucsi vucseníci, steri za volo szirmaski roditelov, za differencie valute zroka, szvojo deco falej szo mogocsi vö-dati navesiti, ki zacsnyenoga vcsenyá pre-trgnoti i vu vcsenyej zaosztáti nebi radi, nadale vu vogrszkom országi zselejo deco solárivati — i nej je tak pravdéno táksim potni liszt, nainir'e na szrejdi v-leti, da szo napocsítnice domou prišli zasztaviti. On Klekl, steri je z-nasimi korounami pripo-mogao ednoga Sevra v-dobro sztávo i vödá drzsati puné moucsi Svikarcsicsa brezi dela z-penziov. I dönok sze nájdejo lüdjé, ki tákse mouzse naszledüjejo i za nyimi idejo — steri bi lehko po szvoji nogáj hodili, sze na vajat djáni voditi dájo. Takse z szrdea milűjemo, ki sze z-mraka bloudnoszti nem-rejo oszloboditi. Varte sze od etáksi ví kme-tovje — ár ovak neznajoucsi politike zafrkocsena, szlokobászte pot — do sze vász zisztinom dosztájíle proroka szledécse: „Krnica je pokrila zemlou; i mrák národe"! Csi nescsete prerazmiti, csákajfe. Na lepou glaszécsa iména neposzlűhsajte i nedájte sze zapelati od bliszcsa, steri sze vam pred o csín i bliszketajoucs szvejti, ali hitro miné. Vszej tej iména i guesi szo prisz-podobni k-vlovca fűcski z sterov on ne-pazlívo divjácsino nagyelino zové, gde nyerni, na porob szpádne. Csákajte, pride, ár pridti má, ed na bougsa, csisztejsa sztranka, stera taksa má bidti, kakso mí potrebűjemo. Tá sztranka sze pa te naj zdrüzsi z onov orszacskov sztrankov i sztoupi pred volítvi, stera nase zselejnye nejszamo obejtala nego tiidi ogvüsala bode z-sterov bomo vszi sli i nej szamo nisterni. Obüdmo sze! Z-szpouti z-zape-lavci! Sztoupmo na delavnoszti tla i na eta gledoucs hítmo ta zamüdjena z-pascslivim delom, csinejem doprineszti, naj nernárat-noszt, csinejnye odmení. Megfelelt. Mihály gazda: Mi az a rablógazdálkodás? Vagy tán ez rablott holmikkal való gazdálkodást jelent ? István gazda: Dehogy komám! Régente nevezték ugy a gazdálkodás azon nemét, a mikor a földet kizsarolták, de a vesztett tápértéket nem pótoltak s igy drágaság és kenyérhiány állott be. M. gazda: Hát most már nem létezik ilyen? gazda: Óh dehogy nem, most még inkább, de ma modern neve van, ugy nevezik agrár reform. Néma csend, elmúlt ünnepek után szokott hangulat csendje uralkodik vidékünkön, mintha mélyen elmerülnénk azok jelentőségében. Ünnepelünk ma is, holnap is, a — végtelenségig. Mi nem számolunk azzal, hogy ünnepelni igazán csak a maga idejében és napjan keli. Mi nem törődünk azzal, hogy az ünnepek elmultával a ténykedés mezejére kell lépnünk, hanem csak tovább ringatjuk magunkat az ehnult ünnepek so-natájában. Mindenütt sürgés forgás, lázas munka körülöttünk. Autók száguldanak, vonatok gyors dübörgése viszi a különböző párti politikusokat, a közelgő választások előkészületére. Hordják össze a fát, hogy a maga idejében aláfűthessenek, a politika boszorkánykonyhájának ama.nagy üstje alá, a melyből elforrni hagyják mind azt a jót, a mit mi jólétnek, köz- ós népérdeknek nevezünk. Mi pedig még ma is csak ábrándozunk, pihenjük az ünnepek „fáradalmait". Mindez bennünket hidegen hagy, a nagy munka zaja Muravidék népét nem érdekli. Ha valaki mondja is neki a történteket. bólint egyet.á fejével s tovább alussza mély álmát ... Ez a mi vesztünk, ez adott eddig is"öTcöt s fogja adni ezután is a panaszra, jajgatásra, mérgelődésre Vizsgáljuk a helyzetet bármelyik oldalról is, de csak arra a következtetésre juthatunk, hogy nekünk is szervezkednünk kell. Hogy ha valami célt érdekünkben elérni akarunk, a tétlenségből a cselekvésre kell megunkat nfezánni, s a választásnál éppen ugy ke!! részt vennünk, mint a megválasztottaktól ránksózott adó megfizetésnél. Ezt meg kel! tennünk, a kérdés csak a formában rejlik. Nekünk eddig pártunk nincsen. Értve ez alatt olyant, a mely Muravidék összeségének akaratából és javáért lé'ezne. A mely párt magát eddig itthoninak vallhatná — nincsen. Hogy van bene idevalósi, az az nem elég ahhoz, mert az is csak érdekből van ott, azért, hogy általuk megfizetetve a többiek tudatlanságát csalogatóan szép névvel, mint csaléteket (Kmečka zvéza) felhasználja és a kuliszák mögé bujtatott csapdába (Slov. ljudska stranka), idegen kapitalisták torkába kergesse. Hangsúlyozzuk, nekünk eddig pártunk nincsen, s a mi van az — jövevény. A kinek pedig már közülünk (itthoniak) pártja van az a mi ellenségünk, mert a mi tudtunk, Muravidék népének tudta nélkül tette ezt. Pártunk csak egy lehet, az, a melyet Muravidék népe alakit s a mely kivétel nélkül foglal magába szűkebb hazánk minden lakóját s majd ez határozza meg, mely országos párttal fog a választásoknál kooperálni Igen az mondja meg s nem a Klekl, aki magát Prekmurje diktátorának véli, holott pedig utána csak a szemetes kocsi jöhet már. Nem az a Klekl, aki ljubljanai- elvtársai jóvoltából került arra a mi adónkat is terhelő tisztségre, honnan önző céljai előretolása miatt nemcsak, hogy nem érhetett el érdekünkben semmit, de még azt sem akarta, vagy merte megmondani, hogy ura m, Prekmurjéban vannak magyar anyanyelvű s magyar iskolát (természetes, mert a magyar szó bántja a fülét, habár annak kegyelméből vergődött is a mai mivoltára) félbeszakított tanulók, kik tekintettel szegényebb sorban lévő szüleikre, a valutáris diferenciá-ban keresve gyermekének olcsóbb iskoláztatását, egyben tanulmányainak befejezését óhajtva, Magyarországon iskoláztatja, nem jogos az útlevelük, illetve engedély (pláne évközben, mikor szabadságra jönnek) megtagadása. Nem az a Klekl, aki a mi adókoronáinkkal segitetette jó, előkelő módra Severt s tartatja el velük egy erőteljes Švikaršičot és szerez neki nyugdijat. Mégis vannak esetek, hogy ily embernek dőlnek be a mi szerény népeink, kiknek nem ez a megérdemelt sorsuk. Gazdatársak óvakodjatok az ilyenektől, mert különben, — nem ismerve a politika furfangos muzsikáját — rátok mondhatjuk majd a próféta ama mondását: „Mert imé a setétség béboritotta a földet; és a homályosság a népeket!".....Ha nem értitek meg, várjatok. A zengzetes nevekre ne hallgassatok s ne kápráztassátok el magatok. Ezek mindmegannyi neve, szava hasonlit a vadász csalogatósipjához, mellyel, ha a vadat közelébe csalta — agyonlövi. Várjatok, még jönni fog, mert jönni kell egy szebb, jobb pártnak s ez a párt olyan lesz, milyen ne künk kell. Ez a párt aztán menjen avval az országos párttal a választásokba, a mely a mi követeléseinket biztosítja s a melyikkel menni mindnyájan s nem egy-két ember bízza meg, ha megbízza. El a népámitókkal! Ébredjünk, lépjünk a tett mezzejére és az e tekintetbeni szorgos, lázas munka váltsa fel az eddigi néma csendet__________ Ka moremo znati od porcije (dácse)? 1. Do konca Januára moremo priglásziti dohodke nase i takse vöplacsila stera szo dácse temel. (napr. nasim szlüzsbenikom plácsana.) 2. Štera szpráviscsa szo láni 360-000 Din. vecs obracsája narédili, morejo za iainszki szled-nyi frtaoleta obracsajni dávek plácsati. Steri szo pa od toga menye, ali od 15 000 Din. vecs obracsája napravili, morejo nyúv Iainszki obracsajni zneszek priglásziti. 3. Neposzrejdno dácso (I. frtao 1923.) do 13 jan. more plácsati, ovak sze racsúna 6"/o zamudni zsoj i 4%> za térjanye sztroske. 4. Szoldacske porcije obvézanci sze morejo zglásziti v tisztoj vészi vu steroj sztálno sztojíjo z 1. januarom. 5. Do 15. jan. sze morejo plácsati vsze taksze za rekláme za tocsenye pitvin na vedrini i v barakaj, automobila, billiarda i fiakkerszka kocsüja. IVlit kell tudnunk adóügyben ? 1. Január végéig be kell jelenteni jövedelmünket és olyan kifizetéseket, melyek adó alapot képeznek. (PL magasabb tisztviselő, alkalmazott fizetését stb.) 2. Azon vállalatok, melyeknek tavalyi összforgalma a 360,000 Din. túlhaladta, a mult év utolsó negyedére fizessék be a forgalmi adót. Azok pedig kiknek forgalma 360,000 Din.-nál kisebb, de 15,000 Din.-nál nagyobb, kötelesek mult évi forgalmukat bejeleuteni. 3. Az egyenesadó első negyed évi részlete febr. 13-án esedékes. 14-e után az adóhivatal behajthatja és 6% késedelmit, 4°/o behajtási illetéket számithat. 4. Hadmentességi adóra kötelezettek január hó folyamán jelentkezni kötelesek abban a községben, hol jan. 1-én állandóan tartózkodnak. A kötelezettség 45 éves korig terjed. 5. Jan. 15-ig befizetendők azok a dijak (taksa), melyeket reklám, italok szabad ég alatti kimérése, billiárd, automobil és hintók után fizetni kell. Kavarodás a diákok útlevelei körül. A karácsonyi szünidőre hazaérkező, külföldön legnagyobbrészt Magyarországon tanuló diákokat, kellemetlen meglepetés érte, amint az ősszel szabályszerűen kiállított útleveleik meghosszabbítását kérték a rendőrségnél. Az útlevél hatóságnál ugyanis azt a felvilágosítást kapták, hogy visumot csak azok részére- állítanak ki, akiknek a beo»radi közoktatásügyi minisztérium megengedte vagy megengedi a külföldön való tanulást. A rendőrség ezen közlése óriási conster-natiot keltett a tanulók és a szülők között, mert ilyen engedélye senkinek sincs, arra pedig gondolni is képtelenség, hogy a most beadott kérvények a rövid karácsonyi szünet alatt Beográdban — elintézést nyerjenek vagy hogy arra az időre, amikor a tanulóknak utazni is kell, ide is érjenek. Állítólag a kormánynak ez — a Cultura nagyobb dicsőségére kiadott — rendelete oktoberben jelent meg. Murska Sobotában azonban sem ki nem dobolták, se másként közhírré nem tették ugy, hogy erről a rendeletről Prekmurjéban — ahol igen sok a külföldön tanulók száma — senki sem PODLISZTEK. Triumvirátus. (Pripovejszt.) Nadaljávanye. I. Na gyaje dén sze gori pblecsé v te bougsi gvant (domá szo ga nej pitali kama ide, zagvüsno je pá na nyega priso obrlénc, kak zse dosztakrát) i tak ide k-céhmestrojci, da bi z-Sülinec prisao. Ouzda-lecs sze je poklono: »dober dén Kata«! jeli szo domá goszp. plébánus ? »Bogme szo nej domá,« na Borecse szo na gyajo sli, vej je Ferko (céh-mester) tüdi zsnyimi sou. »Jaj, jaj, ka pa te zdaj bou?« Moja sülinszka bőtTa szo nicou dejte meli i jáko je nevolno, zsmetno ka bi osztalo i záto -szmo je naszilo neszli naj szamo v-krszt pride prvle kak bi mrlou. Odzajaj zsenszke neszéjo dejte, jasz szem sze. pa naprej pascso, da povém goszpon plebánusi i oni tecsasz ka one sze pridejo tüdi gori k-cérkvi pridejo i hitrej bode, (te je farov escse nizse v-douli bio, kak zdaj). »Jah, te morem zazvoniti« odgovori Kata, za edno vöro do zse domá ! No szamo zazvonte, jasz bom nazáj pred zsenszke sou i na Pindzsi pocsá-kamo tecsasz, pri ednoj rocski mosta mo lezsi csakali, kak eti i tam mo ji tiidi vidli, gda do domou sli i mi tiidi zsnyimi pridemo. Dobro je prdas dobro, szamo sze nezapojte i szkrb mejte. Jasz pa tecsasz goriprineszém gvant, kheli i vodou naj sztári nemajo trűda, ka bi doj v-doul i nazáj v-brejg zsmetno sli. No, dó etigamao vsze lepou ide (míszli prdas) zdaj mo pa na Pindzso sou i pri ednoj rocski mosta mo szkrb meo popa, csi pride ali nej ? V-Borecsi lepou tecsg gyaja, pűkse poukajo, divjácsina káple, zse je eden szrnszki bak tüdi szpadno, csi nika vecs nesztrlijo, do zadovolni. Hopp! csüjíe nindri zvoni ? »Forgos Máter« Berke domou te zovéjo, sze sáli Krenosz. Tou je nej mojga zvoná glász, tisztoga bi eszi nebi csüli, tou váj ednog z-Godinom more bidti. Qodina je celou v-drűgom meszti bio, szam rad sze je ogibao szvojega szouszeda. ár mogoucse ga smejh obláda, cside zvoniti csüo i fucscs de sála! Qda csűje zvoniti vsze pouka v nyem szmejh. Medtéin pregovori Krenosz: »Forgos Máter tou je moj zvon! Ovi sze tiidi ogvüsajo, ka je tak. Zse dvá mejszeca szem niksega cérkevnoga dela nej meo i rávno dnesz je prišla szila. Nika nevalá morem idti, Kata nebi zvonila, csi nebi szila bila. Tak je tak urambátyám, ali naj nazáj pridejo Persze ka pridem, escse szrnou scsém sztrliti, dokecs v-Vélki doul pridete mo zse tam. Eto más Ferko piikso i turbo szkrb mej na nyé. Ti edni szo milüvali sztároga, ali da je szlűzsba szlüzsba ! Berke szo sze pa sálili: »Pop naj bode pop i nej jáger« ! Prdas je nálezsno csakao plebánusa tudott, de legkevésbbé tudhattak erről a közvetlenül érdekelt tanulók, akik akkor már régen távol voltak. Ha már az ifjúság kulturális haladását szivén viselő kormány tényleg ki adta ezt a rendeletet, amelynek alapján esetleg évközben is meglehet akadályozni valakit tanulmányai folytatásában akkor a helyi hatóságnak meg kell találni a módját, hogy ez az igen sok szülőt és tanulót közelről és nagyon érzékenyen érintő kérdés valamely kedvező megoldást nyerjen, mert a kormány nem akarhatja komolyan, hogy tanulók a tanév kellő közepén szakítsák félbe tanulmányaikat. Ezt az intézkedést annál is inkább elvárhatja a közönség a helyi hatóságoktól, mert sem a szülők sem a diákok nem hibásak abban, hogy "a kívánt engedélyt még ezideig nem tudták megszerezni. Grouzsanye za volo deákov poutnii lisztouv. Na koledne szvétke domou pridoucse, vu zvönejsnyi országaj, navékse na vogrszkom sze vucsécse deáke je necsákana nenaszíadnoszt dc-szégnola, kak szo szi v-preminoucsoi jeszeni vö-posztávlene poutne lisztí pri redársztvi podúzsati šteli. Pri poutni lisztouv vöposztáwlanya oblászti szo té glász doubili, kaj visum szamo" onim po-sztávijo vö, steri od Beogradszkioga Vucsejnya Minisztra dopiisztsejnye májo goripokázati pouleg steroga sze nyim dopüsztí, da vcsenyé szvoje v-tühinszkom országi doprinásajo. Poíicíe eto naz-nanenye je sztrahsno contsternácio zaneszlo pri deákoj i nyí sztarisaj, ár etaksega dovoljejnya nieden nema, na tou szi pa niti miszliti nemoremo, ár je nemogoucsnoszt, ka bi sze zdaj notri dáne prosnye vu krátki koledni pocsítnicaj vu Beográdi odpravile i napotrejbno vrejmen, gda de po-tüvati trbelo, do rouk prišle. Tak sze govori, ka je, na kulture vékso díko — eto zrendeliivanye vláda v preminoucsem oktobri dála vö. Ali prinász v-Soboti je tou ni vözbognyarjeno, ni podrügoj pouti naznánye dáno nej bilou, tak da je odtoga v Prejkmurji, od sterec sze pa jáko doszta vucse-níkov vcsí v-zvünesnyi országaj, niscse nika nej znao í nájménye szo znali od toga deácke, steri szo tisztoga hípa zse dávno o d doumi odísli. Csi zse vláda mladézni kultorno iiaprejidenye ná~' szrdci noszi i vö je dála tou imenüvano zrende-' lü vanye, pouleg steroga na szrejdi med vcsenyom je szlobodno koga prekrátiti vu nadaljávanyi szvojega vcsenyé? te bi mejsztna obiászt mogla sze. poszkrbeti za eden táksi módus, p ego pejneze vu zneszki küplenoga blaga v M. oboti v gasi gorminiti i za blago odposzlati. Nouva partéja. Kak sze csiije sze domácsa irtája osznávla z szami domaesinov i z velkov jloisnosztjov, stera de szi szvoje domácse zselej-ya za program posztávila. Tak more bidti ! Li z 'obtriidavnosztjov naprej, dokecs je nej keszno I Postai hirek. Mint értesülünk rövid időn tel megnyillik Puconcon a pósta. — Péterhegyre telefon bevezetése engedélyezett, mihelyst az nyag megérkezik, megkezdik építését. A nép régi ágyai teljesülnek. Most már csak Pelsőlendva ágyódik még jobban, sóhajtásait még .35 km-nyi ávolságból is érezzük ide. Muravidék kimutatása. Népszámlálás és atisztikai adatok összeállítása után Muravidékről következő képet nyerünk: Van 174 községünk, 65.063 kat. hold földdel és 16.796 házzal ; pósta: 7; csendőr állomás: 22; család: 18.566; lélek-zám: 92.124, köztük 607 cigány; neműek szerint érfi: 44.627, női: 47.497; nyelv szerint: 74-432 tlovén, 14-413 magyar, 2.314 német, 965 más; lilás szerint: 66.602 r. k., 23.899 ág. ev. ref., 42 izr. 52 más; iskolakötele's van: 15640. Tűz. Kocet Péter Seloi lakos háza és gazda-Igi épületei december 16-án 1922 leégtek. A kár korona. Rendőri hirek. Khár Terezija Dolicsi konyhájából az ablakon keresztül ismeretlen tettesek elloptak 2400 korona értékii pálinkát és lisztet. — Kovács Teréz Adrijanci (Andorháza) lakós szobájából elloptak 23000 korona értékű ruhát és ágyneműt. Az ugyan eme házban levő Karba Károly kereskedéséből pedig 12000 korona értékű ruhát.és árut. — Guttman Istvánnál 5 drb. Kocsar Károlynál pedig 6 drh. tyúkot loptak. — Lázár István Sztanyovcii lakostól búzát, lisztet, zsirt és tojást 5000 korona értékben. Halálozás. Cuš Anton muraszombati ut-biztos szívbaja következtében f. hó 2-án meghalt, nagy részvét mellett 3-án d. u. 3 órakor temeték el. Veszekedéssel akart ideált szerezni. Zsemlics Ignácz faludi korcsmájában jól sikerült szilveszter estély volt, a melynek hangulatát csak Vitéz István faludi lakós bontotta meg. Egész este keresett tippet, hogy veszekedhessen. Az egísz csak egy leány miatt volt, aki nem viszonozta a szerelmét. Éjfél tájban Kutos József tojás kereskedővel kezdett ki, miért táncol az ő ideáljával, mire ennek kérdésére, hógy fáj-e neki. az, Vitéz nekivetkőzött a verekedésnek, melyet a korcsmáros gátolt meg. Kutos és társa Hári Örfaluról, engedve közmondás szavainak „Szilaj ökör szarvaitól óvakodj", hazamentek, miközben Vitéz a konyhába szaladt s hozott egy nagy konyhakést föl-alá szaladgálva halálra kereste a kettőt, hogy szúrjon egyet, a mi azonban a másik kettő jelen nem léte szerencsére meggátolta. Ha nem tiszteséges uton, verekedéssel sohsem lehet ideált szerezni. Ismét a vas 20 filléresek. Van kinálat, de nincs kereslet. Most meg Szocsics Lajos Bakról nem akarta elfogadni Siftár Mihály Süriiházi korcsmárostól. Közös akarattal »Muravidék« lap alapjára szánták, mi pedig a M. Sobotai rokkant egyesületnek, összesen 19 kor., mely összeget ennek titkársága nyugta ellenében átvehetka lap kiadóhivatalában. Most már tehát 22f 19=41 kor., vagy 10'25 Din. Szabad devizaforgalom engedélyeztetett, s ha valaki külföldről árut akar behozni, nem kell többé engedélyért folyamodni, hanem egyszerűen a vételár összegét az evvel megbizott banknál átutaltatni. M. Sobotában, a Slavenszka Banka van megbízva. Muravidéki párt szervezésére — mint hírlik, — nagy érdeklődéssel készülődnek, a mely csupán itthoniakból fog állani, a mi speciális helyi érdekeink programmjával. Így kell ennek lenni, csak fáradhatlanul előre, míg nem késő. Trzsne cejne. Kereskedelmi árak. 1923. jan. 5. Blago — Áru. 100 kg. Pšenica—Buza ....!< » » Zsito—Rozs.....» » » Ovesz—Zab.....» » » Kukorca—Tengeri . . . » » » Proszou—Köles . . . ■ » » » Hajdijna—Hajdina ...» » » Qraoka—Bükköny ...» » » Otroubi (psen )—Korpa (buza)» » » Szenou—Széna . . . , » » » Graj—Bab.....» » » Krumpise—Burgonya . . » 1 kg. Lenovo sz.—Lenmag . 1600-— 1400'— 1200'—-1200-— 1100-— 1100 — 1400' — 900-— 700-— 1600 — 400'- » » » » » » » » » » 1 Detelcsno sz.—Lóhermag » -•- Bikovje ? —Bika t-•cj . » 25-32-— Telice S —Üsző > ■■o vi . » 25-32-— Krave 0- —Tehén » 15-24-— Teoci J> —Borju C/i » 32-38-— Szvinyé .g —Sertés S » 68-72-— Mászt I- a—Zsír I-ö. , » 140-— Zmoucsaj- Vaj , . . » 110 — Spej—Szalona . »• 112- Belice—Tojás . . » i 7 Pejnezi 1 Dollár. . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . . Pénz Ki 365 - ■ 15-40 —-53 Kino Murski Soboti. V nedeljo 7. januarja popoldne ob 3. uri in zvečer ob 8. uri: ZRAČNA ESKADRONA MRTVAŠKIH GLAVA. Drama izmedju neba i temelje u 6 činova. Die Totenkopf-schwadron. Drama in G Akten. n_i Vorstellung mit deutscher und slovenischer Aufschrift. VSTOPNINA: Gornje in spodnje lože 28 K, ^ : • I. prostor 20 K, II. prostor 8 K- Lastnik kina GUSTAV DITTRICH. Előfizetési ára: Jugoszláv. Külföldre Amerikába Egy évre Din. 47 68 75 Fél évre » 24 34 Negyedévre » 12 — — Egy hóra » 4 — — Hirdetések □ cm.-ként: Nyiltér 1 Din; Hirdetés 0 75 Din. Háromnál többszöri hirdetésnél 15°/,,—30% engedmény. Kiadóhivatal. IZJAVA. Jaz podpisani Adolf Hirschl, trgovec v Murski Soboti izjavljam, da so neresnične in popolnoma neosnovane vse obdolžitve, ki sem je dne 30/12. 1922 pred pričami izustil v svoji trgovini glede g. Aleksandra Trautmana, trgovca v Murski Soboti. Obžalujem te obdolžitve ter je prklicaujem kot neresnične, Murska Sobota, dne 2/1. 1923. 12 1 Adolf Hirschl 1. r. NYILATKOZAT. Alulírott Hirschl Adolf Murska Sobota-i kereskedő ezennel kijelentem, hogy mindazon gyanúsítások, melyekkel Trautman Sándor, Murska Sobota-i kereskedőt 1922. december hó 30-án több tanú jelenlétében üzletemben illettem, valótlanok. A történteket sajnálom s egyben kijelentem a gyanúsítások valótlanságát. Murska Sobota, 1923. január hó 2-án. Hirschl Adolf s. k. Sto podpéra „Mőrszko Krajino" z naprej-placsilom, podpéra i tiidi szam szebé. Naprejplacsila cejna: na leto, V2 1 m- V SHS drzsávi : Din. 47 — 24-— 12- 4 — V-zvönejsnyenorsz.: 68-— 34-— 17-— — V-Ameriko: Din. 75-— 38'— — — Naznanüvanya: po □ entim : Odprti 4 kor, zouszebno glásenye 3 kor. drouvna nagi. 1 kor. i odnyíh daja. Privecskrátnom naztlanyüvanyi po- püsztek 15.%-—30%-tov. Vödávnik. Krajevna organizacija JDS za M 13—i Soboto in okolico ima redni občni zbor v soboto, dne 6. jan. 1923. ob 2. uri popoldan v mali dvorani hotela Benko, Dnevni red: običajen. Navzoč bo g. min. n. r. in nar. poslanec dr. Kukovec. Na občnem zboru imaio pravico glasovati samo organizirani člani. Člane se še sprejema do začetka občnega zbora. Opozarjamo somišljenike, da pogledajo, če so uvrščeni v volitni imenik Čas reklamácije poteče 6. t. m. 4-1 VHHMnnanBHHflBM ™ Mái« glaszi. Epivee Konrád Donko pouleg Turkove ostrije v M. Soboti. — Vödela zsenszke kite, csi pri neszéte viaszé, vsze po nájfalejsoj cejni V ©par Pavel Fiiszár pouleg Turkove ostarije v M. Soboti. Poprávla vöre po nájménsoj cejni, pa tlidi odávle batríje za lektricsne lampase. 3-1 Köváes-műlieiy a Pálfi-féle házból, saját házamba helyeztem át Barbarics gabonakereskedő mellett (Stara ulica., Sebján Mihály kovács-mester Murska Sobota) Cstite "Mőrszko Krajino" DH IGO JANC, odvetnik MARIBOR- u, ki je imel dosedaj skupno z Dr. Irgoličem, Aleksamdrova cesta 45, je otvoril lastno pisarno v Vetrinjslii uliei številka 8. I® 6-1 Dobro blágo Fái blágo! i Jó áru! Olcsó aru Naznányam postiivanomi obcsinsztvi, ka szem oudpro baoto v Püconci (gde je prvlé posta bila) i na velko prebéranye gyeszte: vszefelé moški i zsenszki stofi, vunat, cájgi, právo lenovo plátno za blazine, szrakice, parhet, drukano, belo i vszefelé drügo plátno. Dobi sze tüdi : gotovi zimszki stofani i ledrni kapúti, gyünye, roubci, „Anker" konci, mrtve-cse potrebcsine itd. po nájménsoj cejni. Előfizetések és hirdetések a Prekmurska tiskarnábari is felvétetnek. I Pontos kiszolgálás! Tiszteiette! értesítem a n. érdemű közönséget, hogy Battyán-don (a posta helyén) üzletet nyitottam s nagy választékban raktáron tartok mindenféle női és férfi szövetet, ceigot, delint, valódi lenvásznat párnáknak, ingeket, flanel, barhet és kékített vásznat. Szintúgy kaphatók: kész téli szövet és bőrkabátok, finom pokrócok, kendők „Anker" cérna, halotti cikkek stb. a : : : : legolcsóbb árban. : : : : Püconci (Battyánd) (gde je prvle posta bíla — hol a posta volt.) jugoslovansko importno in eksportno podjetje inž. RUDOLF PECLSN. Maribor, Trubarjeva ulica 4. ' Telefon: Interurbán 82. Lokomobili in vlači í n i stroji, najmodernejši sestav, v vseh veiikostih. Matilne garniture na paro, Železniške šine za stavbe in indust, tire, Sine za poljske železnice, kompletne z jeklenimi pragi za 600 milimetrov tirne širine, proste tračnice z viščino 65 milm. prekucljivi vozovi z 3U m3 vsebine, Cevi za plin, črne in pocinjene od 1V do 2", Vrelne cevi vseh dimenzij, Naprave za parne žage, kompletne, Kompletne obrovljevalnokrožilnežage 13m3 Remscheidska orodja, mlinske, vlačilne, krožilne in tračne žage i. t. d. Žičnati cveki in cveki za strešno lepenko (Dachpappe) od 10/ao do 48/iao, Neti za pločevino ter vpogrezni in mrežasti, Stavbno, konstrukcijsko in surovo železo, Železne pločevine, črne in pocinjene, dobavlja takoj in v vseh dimenzijah iz zaloge v MARIBORU, ali zastopstvo Podružnica MURSKA SOBOTA, CEH & GASPAR Telefon: Interurbán 2. Stampano v ^Prekmurski Tiskarni" v Murski Soboti. Podgovornik, lásztnik i vödáynik Kühar Stevan Márkisevcl