MORSZKA KRAJINA VtiPsztvfiii, poiltíesíii i kulturni tjédnik. MURAVIDÉK Gazdasági, politikai és kulturális hetilap. Szhája vszáko nedelo. Naprej placsiio: Va ieta 24., 4 12., meszecsno 4., V zvün-6ztvo 70., V Ameriko 80 Dinare za edno leto. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: '/a évre 24, '/4 évre 12, I hónapra 4., Ktiiföldre 70., Amerikába 80 Dinár évente. Reditelsztvo i opravnistvo Szerkesztőség és Kiadóhivatal MÁRKISEVCI p. M. SOBOTA Rokopíszi sze eszi posílajo i sze ne vrnéjo. — Kéziratok ' ideküt-dendők s nem adatnak vissza. Pét lejt e minoulo oktobra oszemdvajszetoga, ka e te veliki szvetovni ogen henyao szvoje sztrahovitne plemá — jezike gibati i vez-laj sze szpomína národ z-toga dnéva péto eto, národ szvejta, ki sze je kakedno z ezsejsim zdühávanyetn rejso vu tiszti dne-raj i lejtaj od pretrplenoga i nepotrejbno-;a mantránya, szkrbi i nevoule. Zlezsejsim :dühávanyem, v trousti ti lepsi dnévov, i lávno zatou je nyemi vkanjenoszt, denés-nyí cajtov tezske razmere tém navéksi zrok do vcaganoszti. Národi s^o peto leto szvetíli, s/vétek bbojnszkoga vrejmena péto lejtnico, cak lejtnico prvoga isztinszkoga sztopája jo mira, do vekivecsne píszane rejcsi — premíra. Pred petimi lejtmi sze je zvézao )rvi kontrakt med bojiivajoucsimi drzsáva-i csi nej rávno na pritíszk voditelov, nego na pressio ti vojszküvajoucsi prou-szti lüdi. Pred petimi lejtami sze je po-rüso -íuftdament za vekivecsne miszlécsi drzsáv i tüdi drzsáv i tüdi té szo sze nasztavile te nouve drzsáve, stere szo mogoucse pred nerazrüslívimi szamo za lejpo szenyo, za fantazijo bilé míslene. 1 gda Iá lejtnica tüdi za nász je nej máloga pomejna, moremo sze i mi szpoumenouti zsnyé, da osztáne i nadale za szpoumenek, na vcsenyé nase prisesztne generácije. Yezdaj, gda bi s^e szvetá národi z-:m najvéksim veszeljom mogli szpome-outi z toga dnéva, podlage, zroka szko-B- nikaksega nema do toga. Sztári sztebri izo sze ja szprevrgii nisterni drzsáv, nasz-edüvale szo je nouve, mláde i nej edna nednyimi mocsna/íüdi nisterna z-zdravim jejlom. Ali z národa voule szo sze naszta-ue, kak sze je i tüdi z národa voule boj-la szkoncsala Posztale szo ergo obláda-oucse i obládane, porüsene i nouve dr~ isáve. Ali z-národa voule! I csi zse vsze drzsáve preglédnemo, vidimo, da je lamo szvetovnoga ognya plamá — jezik lenyao sze szükati, ognyi plamen dáva-oucsa iszkra escse vu vszej Irzsávaj nadale zsivé. Zakaj je bojiivajou-:si národ mir narédo, prvi i szi vindikára lis do toga, da dá tüdi i vezdaj nazná-lye szvojim voditelom, ka tisztoga nejga. Ir szi je národ mirno zsívlejnye zselo, za-bvolnoszt i rédnoszt, stero pa, csi je rávno )k bogata ali szirmaska drzsáva, ga nej iájdti. Národ je preszvetseni, vidi vsze i csi t meo moucs preobrnouti vojszke rnoucs, idi szi racsúna moucs v denésnyem vrej-teni i sztáni ka lehko pressio má na rav-itelsztva moucs. Csi je nej tak, zakaj bi ia té mogli csüti, esteti povszédik v toj i Cejna inseratov za □ cm: Izjave, poszlano, odprta píszma 150., réden veliki 1—., máli oglász 0 70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt. Hirdetési árak négyzett cm.-ként: NyÜttér és hasonlók I 50, rendes hirdetés 1"—., Apró hirdetés 0 70 Din. és az illeték. Többszörinél engedm. v ovoj drzsávi nerédnoszti, nezadovolnoszti i revolucij glászi? Je vszeedno ali je bo-[ gata ali je do práha vdárjena drzsáva. Ednoga sztána lüdjé scséjo drügi sztan potezsiti i preobrnyeno, i tak pride do revolucij, do bratomorsztva. Gda je národ vu trousti lejpe, za« zadovolne prísesztnoszti lücsao tá pükso, povrgao bojnszke járke, je med dnésnyimi razmerami, po peti lejtaj tá lejtnica nej priszpodobna szvojemi csákanomi poz-ványi. Tá lejtnica bi veszelejsa, zado-volnejsa mogla bidti i bi sze tak escse tá iszkra pogaszíla, ovak pa hip vöra, da pá de vesz szvejt vu cejlom plámeni. V táksem vrejmeni zsivémo, stero predoszta esté k tomi, ka bi moudro i prevecs doszta pre-misláva k tomi, ka bi lejpo moglo biti. Táksa idea, stera je nej nevarna, je nej vrejdna, ka bi jo za ideo imenüvali. A nemezis végre utóiérte a gazdát is. Mind az a „jólét?, melyet egyikmás a háborúban részt nem vevő gazdára eddig ráfogta — a célhoz érkezett. Ma a gazdák kálváriája elkerül-hetlen, ma már „le a köpönyeggel" szavak halucinálása kerülgetik a gazdát. Kik eddig irigy szemmel tekintgettek a gatya helyett pantallóba bujt „parasztra", már csak a kárörvendés gunyöB mosolyával kacsintanak reá — lenézően. A kérgestenyerü mindent és mindenkit fentartó földműves ma már nemcsak-hogy zseblázas lett, de már anyagi sorvadásba esett Az adóprés megindult s a csekkek zöldinternacionálét jelképező szine mintha csakugyan csak a gazdák sokasága részére tűrnék zöld lapjukra irt vastag fekete számokét. Mintha az adóprés annyit szeretne kipréselni a gazdából, hogy utolsó fillér nélkül, a virágzásnak indult gazdasági üzemét folytatni ne tudja s pantaló helyett gatyát, cipő helyett bocskort, csak saját-kezűleg, házilag elkészítve, ölthessen. S tényleg, ma-holnap ez be fog következni A kezdet-kezdetje az egyenes adóknak immár tízszeres emelése. Ehez járul ínég a sok állami és autonóm póíadó. Miután azonban tudnunk kell, hogy az állam fentartásához szükségelt összeget, bármily nagy is legyen az, meg kell fizetnünk s tán annak a nagysága sohasem bántja az adófizetőt annyira, mint az adónak hallomás és besúgás általi igazságtalan kivetése. Ez utóbbi áll főképen minálunk, hol az adókivető bizottságnak még hire-hamva sincsen, a hol az adó (pl. jövedelmi) névszerint állapittatik meg, milyen ellensége az adózónak, mondotta be a nyomozó közegnek az adatokat. Ilyen formán természetes, hogy egyik nyög a fizetésbe akkor, amikor egy másik, a szerencsésebb, alig fizet valamit. Az adófizetés mégis soha oly nehezen nein történt, mint az most történik. S ezért nemcsak az óriási összeget és esetleges hibás kivetést kell okolnunk. A főhiba a tőkének kimerülésében, a pénzhiányban keresendő. Láthatunk elég jó gazdát, aki készséggel fizetné az adót, de nincs miből. Az idei silány termés mellett is képes megvonni saját szükségletéből két-három zsák vegyes gabonanemet, hogy az érte kapott összeggel adót fizethessen. A tavalyi takarmányhiány miatt a minimumig leapasztott állatállományát, ha rendszeresen akar gazdálkodni, áldozatok árán is, pótolni kell, ezért minden borjut, malacot felneveli. Van rá eset, hogy még a szükségesből is el kell adnia, hogy segítsen a pénzhiányon, de annak meg nincs meg az aránylagos ára. S igy megy ez a végtelenségig. Valamikor mindezt pótolhatni lehetett egy olcsó kamatú kölcsönnel, ma — sajnos — a harmincöt százalékos bankkölcsön mellett ez szinte lehetetlenség. S ha lehetne is — nincs. A kapitalisták erős mancsa reá feküdt. Pénz van, de karmaik közül ki nem engedik, mert tudják, hogy konjuktura hősök ők csak igy maradhatnak tovább. Mig mindenkinek pénze lesz, mindaddig a kapitalisták vezetőszerepe, a viiágkormányzása veszélyeztetve van s annál inkább szilárdul, minél rongyosabb a paraszt, éhesebb a munkás, szegényebb a pórnép. Vájjon még meddig tart ez ? ! Dúzsnoszt je tiszto, stero doprineszti cslovek od drűgi csáka, nej ka cslovek szam doprineszé. * * Csi cslovek Vaj scsé znati szam od szébe, vsze more znati od drűgi. * * * Nájvéksa rejtkoszt je táksi cslovek, ki zsivé. Najvecs ji szamo bíva, — telko je vsze. * Sto je cinikus? Kí pozna vszákomi cejno, nikomi pa nepozna vrejdnoszti. Odkrito milijonszko svérca-nye v Maribori. T. m. 13.-ga vnocsi sz brzovlákotn (snelcug), kí vozi v Austrijo, szta sze pri-pelala dvá zsidóvá, brata Bevach. Zsé je znamenye dáno bilou za eug, ka naj dale vozi, gda nepricsákano vlák zasztavo voziti eden szlűzsbo szpunyávajoucsi szlüzs-beník, ár je v momenti pred odhodom vlá-ka telegram prisao. od Zagrebške policije, naj bole preiscsejo imcnüvaniva bratá, ki sze z-Belgrada pelata i je gviisno da svércata Carinszki organi szo preiszkali brata Berach j kí szta szedela v drűgom kupeji Pri ednom szo uajsli pod kloup szkrito v vrecsici 3600 zláti törszki lir i 196 liver sterlingov, ka zneszé vsze vküper v nasi pejnezaj poudrugi milijon dinárov Pri driigom brati j szo szaino svércarszko skér najsli, stero návádni svércarje niicajo pri szkrivanyi svércarszkoga blagá v vlákaj. Obá svércara szta sze zgovárjala sztém ka nyéva niksa krivica ne tezsí, ár je najdeni pejnez nej nyeva lászt. Obiászt nyi ma prepovejdnla dale potüvati, pejneze vzéla i nyéva dvá aretirala. Preiszkáva dale tecsé Meggyilkoltak Bulgáriában egy volt minisztert. Kiugrott a robogó vonatból s az őrség utána lőtt. A hivatalos bolgár távirati iroda közli, hogy vasárnap délután Duparinov, a Sztam-bulijszky kormány volt mezőgazdasági minisztere, akit egy tiszt és három katona Szófiába szállított, hogy ott leülje a hat évi fogházbüntetését, kiugrott a vonatból, menekülni próbált. A vonatot vészjellel azonnal megállították és a katonai kiséret üldözőbe vette a menekültet. Amikor Duparinov az őrség „megállj" parancsát figyelmen kivül hagyva, jolytatta szökését, a katonák rálőttek és súlyosan megsebesítették. Röviddel azután a volt miniszter belehalt súlyos sebeibe. Az esettel kapcsolatban a szófiai lapok egy része kétségbevonja, hogy Duparinovot menekülés közben lőtték volna le a kisérő katonák. Rámutatnak arra, hogy a hadsereg bizonyos része teljesen illegális módon bánik el a parasztpárt híveivel és hangsúlyozzák, hogy valószínűleg a Sztam-bulijszky-kormány volt mezőgazdasági miniszterét is ugy tették el láb alól Szigorú vizsgálat elrendelését követelik ezért a kormánytól, amely azonban egyelőre nem küldött ki bizottságot az ügy megvizs- j gálására. A horvát Frank-párt támogatja Radicsot. Zagrebbő] jelentik: A Frank-párt a horvát értelmiség körében mozgalmat indított Radics külföldi utjának támogatása érdekében. A párt hivatalos közlönye, a „Pravas", legutóbbi számában felszólítja a horvát intelligenciát, jelentse ki, hogy Radics-al együtt ülne a vádlottak padjaira, ha arra kerülne a sor. A lap szerint a külföldnek Radicsról nincs a legjobb véleménye, mert a horvát parasztpárt vezérét földmives-bolseviknek tekintik. Ha Beogradnak sikerül Radicsról ezt a véleményt a külföldön elterjeszteni — irja a Pravas - akkor Belgrád győzni fog a horvátok felett és ezzel szabad kezet nyer, hogy minden eszközzel leszámoljon a horvátországi mozgalommal. Politikai körökben hiszik, hogy a Frankpárt akciója elsősorban a Zajednica ellen irá- j nyul, amelynek vezetősége meglehetős tartózkodóan viselkedik Radics akciója tekintetében, mert Radics kudarca esetén ők szeretnék átvenni a politikai vezetést Horvátországban Befejezés előtt az osztrák-magyar lik\?idációs tárgyalások. Budapestről'jelentik: A monarchia közös vagyonának felosztására vonatkozó tárgyalások, amelyeket magyar és osztrák bizottságok már h'-tek óta folytatnak, a befejezéshez közelednek. A tárgyalásokon az osztrák kormánynak az volt az álláspontja, hogy azok az értékek, amelyek Ausztria térületén fekszenek, Ausztriát illetik meg, ezzel szemben a magyar kormány abból is részesedést követel, viszont Ausztriát is részesítenék a Magyarországon ilevő közös vagyonból. A likvidációs tárgyalások három csoportra terjednek ki: 1. a volt közös vagyon felszámolása, 2. az állami adósságok és 3 azoknak a kérdéseknek rendezésére, amelyek a trianoi békeszerződés J 77. szakasza alapján merültek fel és amelyek a muzeumi és levéltári anyag sorsára vonatkoznak. A második csoportba nem csupán az államadósságok, hanem a hadikölcsönök és a háború előtti járadékok is tartoznak. Itt_ annál inkább is szükség van egy kielégítő megoldásra, mert Ausztriában még ma is számosan vannak olyanok, akik az e[őbb emiitett magyar papírokkal rendelkeznek, mig: megfordítva, magyar kézen nagymennyiségű osztrák papir van. A tárgyalásokat december:. 3-án Bécsben folytatják és valószínűleg hamarosan be is fejezik. Pi uszoszki káosz Bojorszka revolucija v tisana. — Luden- dorf pred statáriálnim szodiscsom._ Nemski presztolonaszlednik domá. Nemskoga országa navoúle szovékse, kak szo szvojecsaszno Ruszoszke bilé. Dnesz, da je márke vrejdnoszt na nájni-sisoj sztubi, za eden miliárd márke niti eden fillér nedájo, voditelje i národ niti tou nesztrszne, nego bole korázso dávle do véksi nemirov csinejnye. TARCA. A vadászkunyhóban. (Folytatás.) S most már szabadjára eresztették az élceket. Borsos történetekben egyik tul akart tenni a másikon. Még talán soha annyit nem nevettek. Az öreg asszony őszintén megbotránkozott. — Az urak bizony lakatot tehetnének a nyelvükre I Szégyeljék magukat egy kicsit I Tiz órakor lehörpintették a puncsból a szent János áldását és lefeküdtek. A jegyző egy kicsit be is volt állítva. Sorsot húztak a második konyhaágyra és megint Joubert lett az áldozat. Elsó' dolga volt, hogy kieresztette az ablakon az ételszagot és az italgőzt. Előre örült neki, hogy ma éjjel legalább nyugodtan fog aludni. — Az öreg Qaraud ma már nem jön haza — mond'a hangosan. A jegyző meghallotta ezt. Bedugta fejét az ajtón. — Qaraud anyó! Jó lesz vigyázni! A férjeura még most sincs itt ! A többiek hahotázva nevettek. — Ugy kell neki I Miért jár tilosba ! Az öreg asszony mereven nézett a vadászokra. Sajátságos volt rajta a változás ezen az estén. Máskor mindig jóizüen kacagott a legdurvább élceken is. Egyszerre csak hangos zokogásra fakadt. A jegyző megilletődve tette be az ajtót. Qaraud anyó lerakosgatott az asztalról, de nem feküdt le, hanem megigazította szépen a tüzet, rőzsét tett rá és a háromlábon egy nagy jazékban vizet forralt. Joubert eközben levetkőzött és lefeküdt. Egy ideig hallgatta, hogy motoszkál az anyóka' 1 majd kidugta fejét az ágyfüggöny alól. — Csak nern akar éjfélkor edényt mosogatni? kiáltott rá idegesen. — Én . . . — dadogta Qaraud anyó — én? Holnap sok dolog lesz , . . — No, még csak az kellene — morogta bosszúsan Joubert. Bújjon az ágyába . . . egy, kettő! két perc múlva egy kukkot se akarok hallani. Megértette? Hajnali három órakor Joubert valami neszre fölébredt. Az öreg asszony ott guggolt a tűzhely előtt és éppen rőzsét dobott a parázsra. — Menydörgős inenykő! A teremburáját, Qaraud anyó, ez már mégis csak sok ! Az asszony riadtan összerezzent és talpra állt. — Ugy látszik, végleg megörült — kiáltott Joubert. — Menjen már a fenébe . . . aludni. Bújjon az ágyába ... de ebben a percben ám I Qaraud anyó mélyen felsóhajtott s tétovázva megállt. Joubert káromkodott, mint egy paraszt. Végre hallotta, hogy az ágy megreccsent. — No, végre-valahára, talán hagy ' már engem is aludni ? — Óh, — igenis — kérem Joubert ur I | Másnap reggel a többi vadásznak kellett őt felkelteni. Csak ugy szakadt a fejére a sok goromba tréfa. — Joubert-nek nem lesz ma szerencséje a vadászaton ! — Mit akartok ! Nem elég, ha szerencséje volt a szerelemben ! Qaraud anyó szép csendesen főzte a levest, ellátta a kutyákat s mosdóvizet hozott a kútról. A szem' i vörösek voltak a sírástól. A reggelinél is még egyre röpködtek az élcek. Végre a jegyző jelt adott az idulásra. — Elég volt uraim, mehetnénk már. S bement a konyhába, hogy kihozza a tölténytáskáját, melyet Qaraud-ék ágyára dobott, mikor belépett a vadászkunyhóba. Egyszerre csak megdöbbenve felkiáltott : — Ki fekszik itt ? Mind odarohantak az ágyhoz. Joubert lerántotta a takarót és a vánkosokat. Tántorogva dőlt hátra, az arca fehér lett, mint a fal. A szalmazsákon Qaraud apó holtteste feküdt. Az oldala mellett látszott még a mélyedés, ahol az asszony pihent. Most ott állt közöttük és sírt, zokogott keservesen. — Tegnap reggel halt meg uraim! Mégis csak el kellett titkolnom az uraa előtt. Mert itt nem akartak volna aludni. S máshová ugyan hová mehettek volna éjnek idején ? Ez úgyse kelti már föl az öreget, gondoltam magamban s azért nem szóltam az uraknak. Nem akartam a vadászatukat elrontani. Aztán marad még nekem egy egész hét a sírásra. (Vége.) Velika drágocsa, propaganda manar-listov v národi vszáki dén vékso volou dá do nasztávlanya monarhije. V-bajorszkom szploh je zsé, monarhiszticsna moucs velita i vsze gíbanye je prouti Republikán-szkomi Berlini. V-tom námeni je zsé tüdi iopüscseno nemskomi presztolonaszledniki je zsé dnesz domá v-nemskom na szvo-em grünti. Tüdi sze trdí g|ász, ka v-krát-lom Vilmos caszar nazáj príde. Med vel-ov ántántov je zavolo toga velko razbur-anye i je gotova sz orozsjom sze prouti omi posztaviti. BERLIN Po porocsilaj z Müchena zo Ludendorfa, kí je nacseli edne Hitle-ove demonstracije sou, aretirali i tüdi red slatáriálno szodiscse posztaviii; gde (zo ga taki vöposzlűsali. Po trditvi je Lu-endorf'eden ti gjávni nemski pucsisztov. SALZBURG. Hitlera te drűgi glávni lucsiszt kí sze je vszkrüo, je policija esse doszehmao nej mogla nájdti. Tak sze íszli, ka je Hitler v Rosenheim odszko-So, gdé doszta prijátelov má. ÜL üU 2S *£•* 'af _ í rlIHi ■fC1 -- Pészji zápor je v cejlom prejkmurji prekí-eni. — Zsivinszki prevouz, — kak sze z merodájnoga íeszta csüje je z cejloga prejkmurja prepovej-ano zavolo razsirjenoga zsivinszkoga betega. - Poneszrecsen nimrod. V nedelo t. m. .11. ga lovína bila na imányi gr. Szapáríja, po stero- akonci je te zádjen trih nájbougse büo. Po vék-m zguesávanyi i po dobroj kaplici szo sze v prázsi nisterni goszpoudje tüdi v kavárno vzéli. kavárno Boros je prisao tüdi nasega obcsno->/>Jejnya i finance visziko vlogo igrajoucsí poz-ini g., ki je sz oszobami kavarne do niksega tnflikta prisao i steo pükso nücati, stero szo jfetni pa vzéli i z kavarne ga odsztránili. Té ivec je büo jediní, kí je baka sztrejlo. Püksa v mladenca rokaj, Horváth Gumličko-i kresmára komaj 20 lejtni szin je vö sou na ivíno, medtém je presztoupo lovine granicö i rejlő na loviscsi grofa Zichy. Tou je vído, íchyja páznik i sou prouti Horváthi, da naj jekráti louv na tisztom revíri. Taki pri opozo-líi je Horváth sztrejlo na páznika, koga je sz áfsztrejlom nalehci plazejrao. Potem je prislo ts mladeniesov i szq od páznika vzéli pusko jro szo nyerni pa nakrátci nazáj dáli, ali vsze potrejto. Preiszkáva tecsé prouti krívcom. Podpisana podružnica udr. voj. inv. v Mur-Soboti je sprejela od naših Amererikanskih iveneov olinarno podporo v znesku 1 Dola-1 na naso vrednoszt 50—50 Dinárov, kateri isek so obdarovali sledeči Slovenci iz Beth-lema. Števančec Ivan, Casar Josef M. Sobota 5 Dol. Kardos Sándor Andrejci 3 Dol. Koczen in Predanovci, J. J. Kerčman Ivanovci, J. M. došček BaKovci, Kolosa Miklós Puconci, Fujsz Krog, Ballek István Lucova, A. Kalinvák ;vár, Vlaj József M. Sobota, Bokan Franc M. lota 2 -2 Dol. Maritš Neliy M. Sobota, Sanibt lica Lukačovci, Smodiš Treza M. Sobota, vath János Dolinci, Koczet István Vel. Se!o, rvath Janos Vučagomila, Horváth István Bre-Ci, Pintér Ádám Brezovci, Korpič József Slo-iskaves, Benko Kalnian Zenkovci, Kranjec ne Krnci, Bakam Mariška M. Sobota, Kutas ián Vučagomila, Goszpod József Ratkovci, ič Janos Brezovci, Kolosa Géza Pucinci, Ger-Peter Križavci, Bohar Ádám Sülinci, Gorčan :nc Gorica, József Juška Z troic, Hassai Fe- j : Šalamonci, Maslok Janos Proszenyakovci. Ijsz József Alsojánosfa, Benko Ferenc Sebe-i, Kerčmar József Kukeč, Bükviő Sándor Lö-ije 1 — 1 Dol. Donésecz István Števanovci sics András M. Sobota, Bunderla Imre Doliči, rvath József Brezovci Bakan Jozstf Felsőcsa- NA ODDAJO ■>je eden mlin szploh na nouvo monterani, ki sztoji: z eden pár kamna, reménye, transmissioni, szíta itd. z barakov vküper za odpelati, za cejno 22 jezero dinárov. Tüdi sze óddá vecs, benzin motorov. Vecs sze zve pri: Vogrincsics Elek M. Sobota. »Bi logány, Pintarič Mariska M. Sobota Bakán Vera M. Sobota 50-50 Cent. Skupaj C, 1 Dol. i 50 Cent.Vszem poprejk sz Odbor srčno zahvali za té plemeniti dár. Posebno sz pa iskreno zahvali : Aleksandru Kardoš Andrejci. Števančecu Ivan M. Sobota in Loczen Ivan Predanovci, ki so bili z najvekšov požrtnovalnjostjov. — Vadászatok. Gróf Szápáry uradalom intéző-sége folyó hó 11-én a murskasobotai birtokain tartotta meg harminc vadász és 70 hajtó részvételével a rendes évi körvadászatot. Az eredmény 110 nyul, 5 fogoly és 1 bagoly lett. — Lipovšek kerületi főnök zankovei-i vadászterületén folyó hó 12-én tartatott meg a körvadászat 25 vadász és 30 hajtó részvételével. Az eredmény 54 nyul, 3 fogoly, 1 szalonka és 1 galamb. A vadászat jó hangulatban „vaddisznó" nélkül folyt le. — Az ötven évig fennálló ni.-sobotai tűzoltó-egylet 1924 január 4-én táncmulatsággal egybekötött ünnepélyt rendez tűzoltó gyakorlatokkal egybekötve, melyre az előkészületek már nagyban folynak. Ez alkalomra Dobrai vendéglő ösz-szes termei lesznek igénybe véve s a helybeli bandán kivül még čakoveci cigány zenekar is játszani fog. Az érdeklődés már is nagy. — A fiatal vadászó tette. Horváth gumilicai korcsmáros alig 20 éves fia kiment vadászatra, mely közben át »tévedett« gróf Zichy beltincei uradalom területére is. Ezt észrevéve az urada-dalom csősze, Horváth felé ment, hogy megakadályozza az azon a területen való vadászást. Még mielőtt teljes közelébe ért volna a csősz, Horváth rája lött, kit a lövés az arcán horzsolta. Ezután pedig több fiatal ember érkezvén a helyszínre, a csősztől elvették a fegyverét, összetörték, melyet azonban később, ha darabokban is, de visszaadták. Az eljárást megindították. — Az uj illetéktörvény közlését jövö számunkban megkezdjük. Tekintettel annak fontosságára, olvasóink szives figyelmét előre is felhívjuk. — Tyúklopások. A tyuklopási szezon megkez-dőeött. A szárnyasok magas ára magával hozza, hogy a merész éjjeli munkások megkezdjék működésűket. Folyó hó 11-érői 12-ére virradó éjjel ismeretlen tettesek MarkiSavcén három gazdánál elloptak összesen 13 tyúkot. Az egyik nyom mezítlábasé volt. A károsultak elfelejtették rögtön jelentést tenni s igy a nyomozás alighanem sikertelen lesz. Az elcsípett bicikli tolvaj. Unger Ferenc kőmivessegéd sotinai lakos a mesterségében német Ausztriában dolgozott. Á mult héten haza szándékozott jönni s hogy ne kelljen sokat gyalogolnia, lopott egy uj biciklit Grázban. Budisincre érve, egy illetőnél betért, felajánlotta, hogy ő az uj biciklit elcseréli az illető régi biciklijéért azért, hogy »ne kelljen neki annyi vámot fizetnie az uj bicikli uián«. Röviddel utánna már jött a jelentés, hogy a bicikli lopott s a tulajdonos felismerte a saját biciklijét, mire üngert letartóztatták s a murskasobotai bíróságnak átadták. Tettét nem tagadja. Marhazárlat egész Prekmurjében — mint beavatott helyről értesülünk — folyó hó 17-ével elrendeltetett, miután a száj- és körömfájás már Tešanovci és Mlajtincéra is átterjedt. v Murski I - Soboti | Do 16 lejt star mladežen ni dovoljeno 1 V soboto 17. nov. ob 8 uri zvečer, in v nedeljo 18. nov. zvečer ob 8 uri : SENZACIJA Dnevnika »HARBOR CITY GAZETTE« (Doživljaji jednoga američkoga reportera) Senzacijonalno-pustolovna drama u 7 činova. D1E GROSSE SENSATION der „HARBOR C1TTY GAZETTE." Drama in 7 Akten. Vstopnina: Gornje lože 10-— Dinár, spodnje lože 8-— Din, in 11. prostor 3 - D. Lastnik kina GUSTAV D1TTRICH < * nudi V j?/ primeroma V«iifh/cn£m potplaiu ! ví/ísIffOTási kavčukov potpetmk šnp0lp/a/. i Trzsne cejne. Kereskedelmi árak. Blágo — Áru. 100 kg. Pšenica—Buza .... K 1200-— > » Zsito—Rozs ... > 1000-— » » Ovesz—Zab..... » 1000-— » » Kukorca—Tengeri ... Tí 1100-— » » Proszou—Köles . . .. • D 1100 — » » Hajdijna—Hajdina . . » 1000 — » » Graoka—Bükköny . . . » —•— > » Otroubi (psen ) — Korpa (buza > 900-— » » Szenou—Széna . » 400'— > > Graj—Bab..... » 2400-- > > Krumpise —Burgonya > 360-— 1 kg. Lenovo sz —Lenmag . .. . » 22 — i Bikovje Telice Krave Teoci Szvinyé Mászt I-a Zmoucsaj- Vaj Spej—Szalona Belice—Tojás -Bika -Üsző Tehén O) -3 Borju -Sertés Zsirl-ő. i 50-1 48" ^24- II. I. -56--60 - 52-- 56 - 30 —38 68-70 90—100 180 » 160 » 160 » 7 Pejnead 1 Dollár. . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . . 1 líra..... Zürichben 100 Dinar Pénz —= Kj 328 --1-88 —■49 15-68 6 53 Gazdálkodás A veszettség. Irta: Nemes Miklós állatorvos, M. Sobotán. 1910-ben 3o22 ember lett kutyától, 295 ember macskától, 150 ember egyéb állattól megharapva. Az oltott és mégis meghalt 21 ember közül 20 ember sérülése kutyától, 1 ember sérülése macskától származott. 9 ember a fején; 12 a kezén lett megmarva — 21. Látjátok emberek, akit az Isten büntetni akar! A megmart emberi testrészek gyakorisága a következő sorrendet képezi: láb, törzs, kéz, fej. A legkevesebb marási eset a fejen van, ezek a legveszedelmesebbek! Ismerve a veszettség természetét, a következőképen kell ügyelnünk, hogy a betegségtől, helyesebben a betegség okozta korai haláltól megóvjuk magunkat és állattársainkat: 1. Minden kóbor kutyát irtsunk ki. 2. A kutyákat állandóan gondozzuk és kisérjük őket figyelemmel. 3. Veszettségre gyanús beteg kutyákat jól zárjunk el és 21 napig figyeltessük meg őket 5- 6-szor állatorvossal; gyógyíttassuk, etessük őket, ha meggyógyultak, akkor lsd. a 4. pontot. 4. Megmart (fertőzésre gyanús) kutyákat jól zárjunk el és 3 hónapig (gondozva, etetve) figyeltessük ineg őket állatorvossal. A szájkosár ne hiányozzék! 5. Harapós, egészséges, de fertőzésre sem gyanús kutyákat állandóan láncon tartsunk. Ha velük sétálni megyünk, lássuk el őket a célnak megfelelő szájkosárral és vezessük őket pórázon! 6. Ha a' vidéken veszettségi eset volt, járjunk lehetőleg csizmában vagy magasszáru, vastag bőrből készült gámásnikban. Vigyünk magunkkal fegyvert vagy egy súlyosabb botot, hogy esetleges támadások ellen védekezhessünk. Ha szabadon járó, szájkosárral el nem látott kutya közeledik felénk, ha lövéssel mást meg nem sebezhetünk, lőjjük le; de ha a városban, faluban vagyunk,