Pöltnfna plaCana v gotovln!
f /
Céna — Ara 1*36 Dht.
MORSZKA KRA1INA
Vérsztveni, politeisni i kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Lét. VI. Evf.
Márkisevei, lg27. május 1.
Broj 18. Szám.
üli szmo zaszébe?
Vérsztveni krízis popraviti, tó scsé biti prvo delo nase vlá-de, — tak je erkao denésnyi mi-niszterszki predszednik. Ka tő more biti v isztini prvo delo vszáke národne vláde, tő je nevtajívo. Záto z punim tróstom csákamo tó resitev, v prvoj vrszti pa mí Prekmurci.
V denésnyoj vládi szo poli-tiki sztáré Szrbije, i Vojvodinszki i Boszanszki politiki. Tője radi-E kálci idemokráti— davidoviöovci. Mí Prekmurci szmo pa po ná-rodnoszti Szíovenci. Ka denés-nya" vláda gravitera bole k Szr-t bom kak k Szlovencom, tő sze | szamőodszéüe razmi. 1 kak mo-I remo mí racsünati kak edem del Szlovenije na vugodnoszti, csi száma Szlovenija je tüdi prikraj-sana od Beograda ? Oszobito mi i Ptekmurci niti sze csemeriti nem-remo zavolotoga, csi, gda szo | volítvi, niti primerno zavüpanye nedámo tisztim Szrbom, radikál-c^m, kí bi natn v doszti potré-baj sli na rokő rávnotak, kak tisztim nemcom i vőgrom v Voj-vodini, kí szo nyim prijátelszko rokó ponűdili. Mí kí pa szmo nase vőlume rávno tisztim dáli, kí zanász, za nas vérsztveni i obcsni napredek nájmenye mocsi i récsi májo i znájo i scséjo pot-rositi, te more nase jajvkanye, to'zba i sztaranye brez nászhaja osztáti.
Cajti, vrémena sze pa pre-menyávajo. Dobro 'zelénye nig-dár nepríde prekeszno i csí mí Prekmurci nase mocsi v bodőcse posztávimo v tiszti lűdi roké, kí vezdaj 'ze szamo csákajo naso deszno, té mo csiníli za Prekmurszki interess. Tő pa brez vszáke zahrbtnoszti povemo, stero sze bőde szpravicsalo szamo za pár lét. Persze agitácija záto
{"jeszte, plácsajo lűdi záto, naj me-sajo národ, vendar pa szamo za "szvoj cíl ponücajo gori sztém národ kak skér.
Csí mo mí Prekmurci v bo-dócse pametno politiko tirali, té bóde izjava i delo za resitev vérsztvene kríze tüdi i zanász nikakse vrédnosztí, nikak pa né z zaszleplenosztjov i z demago-gijov, stero nász i naso vérsztve-|no napréidénye nanikoj szprávla.
Napréplacsníkom — Előfizetőinknek!
V denésnyem nasem liszti szmo zacséli prilo'ziti cseke. Né da bi bűo vzrok, „csekk szem zgűbo," i bi záto nebi plácso edem ali drűgi nas p. napréplacs-ník, proszimo da tő nemüdoma vcsiníjo ár bődo tő zádnyi opo-míni. Kí cseka vezdaj nedobí, bőde dőbo drűgi i trétji tjeden.
Óprava.
Lapunk mai számában megkezdtük a csekkek mellékelését. Egy része most, egyik része pedig folytatólagosan lesz küldve. Hogy ne legyen ok a nem fizetésre, mert »elveszítettem a csekket", kérjük azt rögtön postára adni a ráírt összeggel mielőbb, mert ez lévén az utolsó felszólítás.
Kiadóhivatal.
Cement za poplávlence.
Vszi poplávlenci i od po-pláve prizadete obcsine szo dő-bile tő vugodnoszt, da léko za-proszijo za ^oznine prőszti cement, nájbőgse marké „Split". Toga tíkajőcso okro'znico je dő-bilo 'zupansztvo vszáke obcsine. Vendar szo pa obcsine né pro-:szile toga dobroga i fái cementa v tisztoj meri, kak bi tő pricsa-küvati bilő, záto sze je termin za prosnye vlagati podugsao od comp sztráni do 15. junija 1927.
Ta falési cement je kak edna mála podpora tüdi vszem tisztim kmetam, ergo né szamo ob-csinam, kí szo od povődni kak-sokoli málo skodo trpeli. Známo, ka od povődni razdréto nyivo nebőde niscse betonérao, vendar pa záto sze nyerni mérno potrdi léko, da je od povődni skodo tr po, i kak podporo od dr'záve naj dobi voznine (foringe) prőszti cement, csi ga nüca pri hi'zi, ali za mőszt.
Tő je razménye té podpore
i záto nemremo zadosztno po-vdárjati, da sze naj tő razglászi med obcsinsztzom, narédi prosnya,
kí sze naj dá potrditi pri szrezkom poglavársztvi. Cementa, márka „Split portland cement v Soluni", céna je Din 32 za 100 kg na sterostécs 'zeleznisko posztájo.
Formulár prosnye, kí sze more nájkeszné do 15 VI. od-poszlati i potrditi dati, naj sze glászi_
Dátum .....................................
P. n.
Oblastnemu odboru rudeőega kri-za v Ljubljani.
Z ozirom na to, da so bili tu-kajSnji obfani moőuo prizadeti pri zad-nji jesenski katastrofalni poplavi, po-trebujemo v svrho razdelitve med prizadete ............................ kg. Portland
cementa »Salona< (Tour).
Qornji naslov se naproSa, da na podlagi odredbe Qeneralne direkcije drzavnih zeleznic v Beogradu pod br. Ko 12673/26 od 25. I. 1927 izposluje pri Direkciji dráavnih feleznie v Ljub-jjani tozadevno brezplaíno uputnico za zgoraj navedeno koli£ino Portland cementa od postaje Solin do postaje
Z odliénim spoátovanjem
Tovább pusztít az amerikai
áradás.
New-Orleansból érkező jelentés szerint a Missisippi árvize hétfőn este Arkansas állam He-lene nevü városánál érte el a tetőpontját es Memfisnél apadás állott be. Eddig százharmincezer ember vette igénybe a vöröskereszt egylet segítségét, de a men-tőexpediciók olyan tömegesek és ugy fel vannak szerelve, hogy további százezer embert képesek sátrakban elhelyezni és élelemmel ellátni.
Arkansas City viz alá került. Hozzávetőleg hétmillió acre-ra lehet becsülni az elöntött termőföldek területét és a legközelebbi napokban már húszmillió acre területű föld lesz viz alatt mindaddig, amíg a viz leapad.
Úgy számítják, hogy a Missisippi kulminációja Nex Orleanst két hét alatt fogja elérni. A segélyakciókat Hoower személyesen vezeti.
Je vsze mogöcse! ?
V Kendavszkoj vilici v M. Sio-boti szmo. Vrémen de'zevno i. tocsóv smésano. Trije fűcskarje brodijo oblá-ke, glédajo po „vilici", kak brei gráb vilico peré mocsno teköcsa de'zévnica. Szmejéjo sze z-te »varaske vilicet i medtém pomágajo deci réditi, na bisztró teköcsoj vődi „mlin". Teköcsa vo-da bisztró 'zené decé mlin i tó v vék-soj vilici „várasa" M. Szobota, k ste-romi sze trijé varasanci szmejéjo . .. /
Csűdno, falési cement dobijo léko vsze obcsine i privátniki, kí szo kolicskáj skode trpeli od ovolétne i lajnszke povődni, pa dönok sze l&djé számi za szvoj haszek nescsejo pobri-gatt. Mogocse pa v nisterni vesznicaj st.o tő ritarje obcsinsztvi niti naznanye né dáli. Dobro bi bilő sze oszvedocsi-ti, ka je vzrok tomi.
Okőli „Novine" sze goszpődje 'ze pá nikaj szlinijo pa zagányajo. Vezdaj nemajo vecs >Néplapa«, pa szo prisli do »Mörszke Krajíne.c Persze, z szvo-jimi vnögimi dopiszniki kaj csednoga piszati, pöleg nedelszkoga szvétoga evangéliuma, tak nemajo, i szvojoj szemináriuma pámeti tüdi morejo za-dosztiti. Csűdno ka tő rávnocs vezdaj csinijo, gda je nyí podpérajőesa partá-ja odtirana od vláde jészel I ? >Postfij srvojega bli'znyega, kak szam szebé", tő escse kak popevje zatajijo csi skér za „Novine" cíl trbé nücati. Pa ré-szam ^ogrizávanye v nisterni popév dú'znoszt szpádne, i né precsisztomi dllsevnomi pozványi, nego sze v szlfi'zbo — ovomi naszprőtno — za-mázane politike vdinyajo. Zatő szo poszvetseni . . . ?
Cstido ka szo >Novine« zacsnole preidti nazáj na prelépi sztároszloven-szki prekmurszki materszki jezik. Kak nam je znáno, gda sze je eden med goszpódi okőli „Novin" oblékao v pla-tene hlacse, kosző vzeo na rame i sze tak dao pelati prék More z ládjov, ki je niti napitnine né dao szirmaskomi ladjári, té szo escse tNovine* tüdi né znale té lépe recsi. Miszlimo i trdimo, ka ji je natő M. Krajine szlovenscsina priszílila. Pa glejte dönok kak pliijejo nanyő. Ali vasz je natő preminőcsega tjedna v M. Kr. napíszani tiszti arti-kulus nadigno, kí pové isztino v kri-vicsnom posztőpanyi z »Diacskim Dő-raom* v haszek „Mantrniscsa" ?
Rügyfakadás,
zöldelő mező, rét és erdő tárul szemeink elé, mert az Ur feltámadása minden halál legyőzését jelenti, tehát a rideg tél után is itt a mindent igérő tavasz. Húsvéti öröm után — a tavaszi meg-ujulás.
De a húsvéti öröm részünkről tényleg a ma tavaszi megújulása, valóban a feltámadás ünnepe nekünk is rügyfakadást jelent? Nem bizony édes testvér. Mindezt elmossa, elhomályosítja az az élettel való küzdelem, mely oly hiven tükrözi vissza a mai kort, s vele ádáz politikát. Mind a mellett azonban távol álljon tőlünk a hitetlenség, rágondolva a keresztyéni hiti ágazatára: hit, remény, szeretett, mely éltessen sorsunk jobbrafordulásának elér-keztéig.
Rügyfakadás, tavasz tudata! Mily elütő e kettő a háromtól: kínai sárgaveszedelem, leszerelési konferenciák, háború előkészítéssel, s nálunk politikai tétlenség, mely gazdasági krízisünket csak éleszti. S ha nem csak az ellentétet vesszük tekintetbe, de az ezekből származó és származható borult jövőt, akkor a feltámadás öröm ünnepe, a rügyfakadásos tavasz nem a ma embereinek szól.
Hogy mégis mindez javunkra jobbraforduljon: lépjünk ki a közönytelenség, a szorgalom és a hit igaz útjára, tán majd akkor részünkre is lesz mindent igérő tavasz és rügyfakadás.
már augusztus vége felé megtartják. Ennél fogva nem fontos a kormánynak, hogy az üresen maradt miniszteri tárcákat ujabban a kormányba lépő személyekkel töltve be. Tervbe van véve azonban, hogy néhány államtitkári állást szerveznének.
Külpolitikai viszonylatban Jugoszlávia helyzete erősödött any nyiban, hogy Anglia ujabban Olaszországtól elfordulni látszik. Ebből kifolyólag Jugoszlávia Ma-
gyarországgal szemben is tartózkodóbb magatartást mutat, mert Magyarország most az olasz politika érdekkörébe tartozik.
Azok a hirek, hogy Albánia mozgósít, háborúra készül és már három tartalékos korosztályt behívott, egyáltalában nem okoztak Beográdban semmi féle izgalmat sem. Ezt a háborús fenyegetést nem vesszi senki komolyan.
A Kisantant helyzete is változatlanul szilárd.
A világ legnagyobb csalódása".
POLITIKAI JEGYZET.
Legutóbb vett értesülésének szeiint a jelenlegi parlament már többet össze sem ül. Ily formán a jelenlegi kormányzopártok kibővítésére nincs is szükség. Az uj választásokat előre láthatólag szeptemberben, de meglehet, hogy
99
A genfi lefegyverzési konfe-renci előkészítő-bizottságának tagjai megkapták a berni nemzetközi békehivatal egy határozatát, melyet Lafontaine belga szenátor irt alá. Az okirat a lehető legnagyobb nyiltsággal állapítja meg, hogy a világ soha semmibe sem csalódott annyira, mint most a lefegyverzést előkészité konferencia tárgyalásaiban. A felhívás ezután emlékeztet mindazokra az Ígéretekre, amelyeket a béketárgyalásokon, a Népszövetség számos ülésén és egyébb helyeken tettek az államférfiak és melyek közül egyet sem tartottak be. A történelem valamikor a szégyenkaróhoz fogja kötni mindazokat, a kik nem értették meg, hogy végzi ai okirat. Vannak pillanatok, amelyekben gyorsan, energikusan és bátran cselekedni kell, mert ha ez nem történik meg, akkor a felelős személyek bűntársai lettek a legnagyobb bűnösöknek.
Szinte fölösleges mondani, hogy az iratról a lefegyverzési bizottság ülésén nem tárgyaltak. Loudou, a holand elnök valóban felháborító szárazsággal és „objektivitással" folytatatta a formális vitát a lehető legnevetségesebb és mellékesebb részletkérdésekről, miközben mindenki tudta, hogy az alapvető és lényeges pontokban lehetetlen a megegyezés.
A leszerelési konferencia előkészítő bizottsága kedden este fél hatkor ülést taitott, amelyen befejezték a harmadik ülésszakot. Hosszas vita után első olvasásban rendkivül terjedelmes konvenció tervezetet fogadott el a fegyverkezés korlátozása ügyében. A konvenció záró beszédében utal azokra a nehézségekre, amelyek még megoldásra várnak és felhívja a világ közvéleményének figyeimét arra, hogy a leszerelés világpolitikai előfeltételei még nincsenek meg.
Súlyos vereségei szenvedett Kínában az északi hadsereg.
A délkinai harctérről érkező jelentések szerint az északi hadsereg osztagai kedden hajnalban Nanking közeiében meekisérelték
az átkelést a Jangcsekiangon. Az északi expedíciós hadsereg a déli erődök ágyutüzében megsemmisült és kétezej ember a folyó
hullámaiban lelte a halálát. A délkinai erődök elsülyesztették ai
északiak valamennyi ágyúnaszád-jait és pontonjait.
Glászi—Hireh.
—	Ogen. T. m. 29.-ga ob 1 vöri v nocsi sze je vu'zgála hilta lászt Fiiszár Franca v Püconci, od steroga v ednorn momenti gorela ze stala, pred nya hramba i oszlica. Zvün brze szten je zgorelo vsze. Lasztnik hi'ze sze je ze lajnszko leto preszelo v stajerszke Ivájnce, 'zivíne je tii nikaj né meo, szamo edna kokvacsa sze je zadűsile v dími. Tü sztanüvajöcse lasztnlka materé i arendása pohístvo szo püconszki gaszilci résili. Hitro pridőcsi národ je szőszedno hrarabo obvarvao. Szakolé-rano je bilő na 15.000 Din.
—	Zatiranye hroSíov. Vogrszki zá-kon za pokoncsávanye polszki skod-lívcov je v Prekmurji escse valáni. Ár je Ietosnye leto hrőscsov letina, je dá-no vő odrejenyé, z sterim je odgovor-no vszake obcsine predsztojnistvo, da sze hrőscsi pokoncsávaio i od toga, v kaksoj meri i v kákso formo sze tő z- rsáva, morejo 'zupanje porőcsati szrezkomi poglavársztvi do 31. mája. Nájbőgse je csi sze obecsa deci za vxzáki 10 ali 20 hrőscsov edem (1) Din, za stero tö hasznovito delo z ve-szeljom vcsíniio. Ravnotak sze naj vnicsijo szrake, kí szo velki skodlívci kmetam.
—	Kmetíjszka drű'zba podr. v M. Szoboti escse ma v zatogi Ceh in Gaspar szemenszke krumpise, po cenj za kg. 1 Din 55 para. Kí szo ga po-trébni naj sze — dokecs jeszte — tá obracsa jo.
—	Püconci - Puíonci — Puíinci—-Pu-cinci. Telko imén noszi obcsina, kl má posto, szenye i zeleznisko posz-tájo i stero po domácsem zaPiiconce pózna vszáki. Kelko je zmeslinge za-volo toga, tó szamo tiszti znájo náj-bole, kí szo !ze materiálno i tüdi mo-ráloo skodo trpeli. Prcszijo sze záto vsze oblászti postne i 'zelezniske násztave i vsze drüge korporácije, da
9 Kegyelmes asszony.
Irta: V. A.
Az egész város azon iparkodott, hogy elfelejtesse a kegyelmes asszonynyal, amit némely hebehurgyák elhamarkodva vétettek ellene. Mindenki mosakodott, hogy neki nem volt benne része.
Vetélkedve hívogatták házukhoz a kegyelmes asszonyt s boldog volt, akit látogatásával szerencséltetett. Faragott székét, melyet kivittek a templomból, újra visszatették előbbi helyére s a pap is ékes beszédet mondót a bibliai Eszterről, ki meglágyi-tota volt a pogányok királyának szivét, hogy legyen könyörületes isten választott népéhez.
Minden szem Halbschuh Katalinon függött azalatt. Mindenki megértette, hogy ő ama bibliai Eszter s a pogányok fejedelme a Lublón székelő Lubomirszky Theodor herczeg, ki igazán pogányul bánik a szepesi tizenhárom város polgáraival s maholnap je nyúzza már a bőrüket is.
— Lágyítsd meg a szivét, te kegyes Eszter.
Jövő választáskor szó sem lehetett másról, cf>ak Halbschuh Mártonról, akit nagy becsülettel újra beiktattak íőbirói székébe. Mert az érdemet mindig megbecsülték ezen a világon. Már kétszáz évvel ezelőtt is.
És a polgárok is okosak voltak, körültekintők voltak már kétszász évvel ezelőtt is. Hátha még megeshetik, hogy Márton mester törvényesen is ipa lesz a herczeg urnák. Mert az ilyen féktelen lengyel herczegtől, akit csak a bolondos kedve vezet, minden kitelik.
Bizony jó, hogy a városnak szószólója legyen a kegyelmes urnái. Sok hasznát láthatja a nemes város.
Igaz, hogy a város adóját nem engedte el ő kegyelmessége, az elvett erdőt sem adta vissza, de máskülönben biztosította a várost jóindulatáról. Majd minden évben eljöit egyszer, olyankor dinom-dánom volt, tánezra kellett perdülni, akinek csak lába volt.
Még a legvénebb tanácsbelieknek is, noha soha ilyet nem kivánt tőlük
azelőtt senki emberemlékezet óta s restelkedtek is miatta. A herczeg pedig megveregette a vállukat s nógatta őket:
— Csak frissebben, francziásan.
S az öreg polgárok járták szegények, amilyen frisen csak birták, mialat nehéz veritékcsöppek peregtek le homlokukról.
Ilyen vig élet volt akkor Iglón a lengyelek urasága alatt.
A »kegyelmes asszonyróU pedig föl van jegyezve, hogy 1711-ben halt meg fiatalon s nagy pompával temették el szülővárosában. Szép halotti beszédet is mondottak koporsója fölött s Lőcsén kinyomtattatván kegyes patronusuknak Theodor herczegnek dedikálták.
Minden harang zúgott a tornyokban. A herczeg maga is ott volt a temetésén és sirt mint a záporeső. Aztán nagy ivás következett két alló hétig. A lengyel urakat az asztal alól szedték föl minden este tnig végre eleget tevén az elhunyt kedves emlékezetének, ő herczegsége udvarával visszament Lubló várába.
(Vége.)
Csüggedés.
Talán utolsó dalomat írom . . . Megvetve áll már fiatal sirom, Az óra, perez rohanva közeleg, S alig-alig hogy bucsut vehetek,
Oh, csonka pályám 1 Et se zenghetem, Mi zokogott háborgó lelkemen! Szivembe fojtja legbúsabb dalom A mérhetetlen, tenger fájdalom!
. . . Legyen édes, virágos, buja nyár, S mikor fuvalmas alkonyatra jár, Vigyenek majd a temetőbe ki S sirasson titkos könynyel valaki
Rebegjen érttem ő is halk imát -S mikor a suttogó falombon át Reszketve tör a szelíd esti fény: Érezzem, hogy ő egyszer az enyém!
Oh, mily gyönyörű volna ez a veg A koporsómban fölsóhajtnák, Köszönteném az ifjú életet — Aztán jó éjt! virágom, ég veled!
H. J.
kémprvie nagcdijo prebiválsztvi Pu-conszke okolice, kí szo postno i 'ze-leznisko vézane nanyo, da daio pre-rediti szvoje urádne pecsati i szezná-me i imenike v teliko ino tak ednot-no, da sze bőde glászilo íraé obcsi-ne i poste i 'zeíezniske posztáje „Puconci". To pa tém bole, ár szhája tő imé „Puconci" 'ze z-nigdasnye dőbe, odsteroga sze naj szptiszti szamo „ü" ipride nameszto nyega „u", z sterim bőde dosztim napákam konec.
- 3. Avstrijska gostilniöarska obrt-nastrokovna razstava v Gradcu (na Stajerskem). Pod őastno zaééito zvez-nega predsednika dr. Mihaela Hainis-cha s". bo vrSila v Gradcu na Sta-jerskem od dne 30. aprila do c. maja 1927. 3. Avstrijska strokovna razstava za gostilniőarsko, hotelsko in ka-varnarsko obrt kakor tudi za tujski promet, ki bo predstavljala povsem kaj novega na razstavnem polju. Do sedaj na razstavah obiőajni naíin razvrstitve enakega ali podobnega materijala v posameznih oddelkih se bo popolnoma opustíl, razstava bo temveő predoőila cela, do podrobnos-ti opremljena podjetja, kakor na primer mestni hotel, podezelno gostilno, kolodvorsko restavracijo, kavarno itd. Priredila bo tudi reklamno razstavo za tujski promet, na kateri bodo zas-topane vse evropske dríave. Vse av-strijske in átevilne inozetmke gostilni-Carske organizacije se bodo korpora-tivno udelezile te razstave.
—	Malomtűz. Prodasoncén a Csá-szIFléíe vízimalom teljesen leéget. A malom biztosítva volt. Gyújtogatás vádja miatt két egyént letartóztattak. A vizsgálat tovább íolyik.
—	„Nem kötelező a kéményseprés" cím alatt lapunk 16. számában (april 17.) azt irtuk, hogy miniszteri rendelet értelmében az 5000 lakóssal nem bi-ró községekben a kéményseprés nem kötelező. A miniszter eme rendeletét a kéményseprő mesterek és, segédek országos szövetsége megfellebbezte s a minisztertanács eme ren-lelet helyett ujabbat adott ki, (lásd Uradni liszt f. é. 34. számában), mely szerint a 2000 lakóson aluli községek kéményeiket havonta egyszer sepretni kötelesek.
—	Magyar határátlépés — sürgős családi ügyben vizűm előzetes beszerzése nélkül is megengedtetett a magyar belügyminiszter részéről ugy hogy a határtátlépőknek az illető határőrség adja meg a vízumot.
—	Olcsó cement árvízkárosultaknak. Mindazon községek, melyek az árvíztől legcsekélyebben is károsottak, ugy községi utak hidak javítására, mint egyesek közt leendő szétosztásra olcsó, fuvarmentes áru (Din 32) spliti portland cementet kapnak, ha eziránti kérvényüket legkésőbb 1927. VI. 15-ig a járási főnökségtől láttamozva be-nyutják a vörös kereszt választmányának. Prekmurjéban talán nincsen község hol az árviz nem csinált volna kárt, tehát elő a kérvényekkel Hason-célu vendcikkünkben közlünk egy ily kérvény formát hív. szlovén nyelven.
—	Tűz Puconcén. Fiiszár Ferenc, jelenleg a stájar Ivanjcin lakó, gazda tulajdonát képező puconci háza a melléképületekkel és a szalmakazalal együtt f. hó 29-én reggel 1 órakor teljesen leégett. Oltani, vízhiánya miatt alig lehetett, habár a szomszédos és M. Szobota tűzoltósága is gyorsan a helyszínén termettek. Biztosítja volt. A vizsgálat megindult.
—	Szabadlábra helyezet pénztárnok. Sikkasztás vádjával gyanúsított és letartóztatott dolnja-lendavai uradalmi pénztárnokot a maribori törvényszék szabadlábra helyezte. A pénztárnok most dolnja-Iendaváról elhelyezteti magát máshová uj alkalmaztatásban.
—	A legnagyobb jövedelmű emberek. Amerikában a mult évi adóstatisztika sztrint 207 embernek van egy millió dollárnál nagyobb jövedelme. Van olyan is köztük tizenöt, aki öt milió dollár évi jövedelem után adózik.
—	Fénykép továbbítás. Berlin és Bécs között megnyilik a rádió képek továbbítása. Például: mindazt amit egy levelezőlap nagyságú papirra írunk vagy rajzolunk, pontosan lehet egyik városból a másikba továbbítani alig egy percnyi idö alatt. Ezt a forgalmat nemsokára átadják a nyilvánosságnak, mert a kísérletek fontosán sikerültek. Ha vesszük, hogy egy levelezőlapra mi minden fontos dolgot lehet leirni s azt egy perc múlva már oly nagy távolságra lehet közölni, akkor elgondolhatjuk, hogy mily fontos intézménynyel fog ismét gazdagodni az emberiség.
—	Árviz Amerikában. A Missisippi folyon áradása folytán rengetegterületek jutottak víz alá s hetvenötezer ember lett hajléktalan. Eddig 38 halottat találtak, a mentési munkálatok igen nehezen folynak, mert nincs elég csónak. Éhség és járványos betegségek is pusztítanak s New Orleans városa is veszéiyben van.
—	A világ legnagyobb szállodája. Magától értetődik, hogy csakis Amerikában lesz és pedig Csikágóban. Lesz benne 3000 lakószoba, mindegyik fürdő szobával. Lesznek nagy éttermei, társalgó szobák, a tetején séta helyek és játszóterek. Az eddigi legnagyobb szálló e newyorki Pensilvania hotel volt, de ennek csak 2200 szobája van.
—	Bem tábornok hamvai. A 48— 49.-iki magyar szabadságharc egyik híres tábornokának, Bem apónak hamvait Aleppoból (Kisázsia) a lengyelek haza fogják szállítani és Varsóban fogják örök pihenőre helyezni. Az ezen célból alakult bizottság egyik diszel-nöke Belitska Sándor magyar követ.
—	Alagút a Montblanc alatt. Genfből írják, hogy az olaszok a Montblanc hegye alatt egy alagutat építenek, mely Aosta olasz várostól St. Di-er francia városig halad és 8 mérföld hosszú lesz. A költségek 37 millió lírára vannak előirányozva s az olasz és francia kormányok közösen viselik.
—	Kutya, amely nem ugat Egy amerikai kutya kereskedő a szibinai szánvontató kutya és a közönséges kutya párosítása folytán oly kutya fajtfenyészt* amely egyáltalában nem ugat; csak
ritkán vorut, akkor is nagyon balkan.
—	Alsóausztriában hatósági engedély kell kutyák és macskák fogyasztására. Az alsóausztriai tartományi kormány rendeletet bocsátott Ví, a melyből kiderül, hogy a lakosság tömegesen vágja le a kutyákat és macskákat és a szegényebb néposztálynak ez fontos tápláléka. A rendelet ugy szól, hogy minden egyes esetben a táplálékra szánt kutyát vagy macskát a levágás előtt be kell mutatni a hatósági állatorvosnak, mert nagyon sokszor előfordult, hogy veszett állatokat is le_ vágtak és megettek.
—	Rádiót kapnak a jóviseletü osztrák fegyencek. Az ausztriai fogházakban humánus újítás készül. A börtönökben egyes cellákat fel fognak szerelni a Rundfánk felvevő készülékével, hogy azok az elitéltek, akik minden tekintetben jól viselik magukat, belekapcsolódhassanak a külvilág életébe és szórakozhassanak.
LOKOMOBIL,
Sphuttleworth 6 HP. 8 atm, 1911-ben épült kitűnő állapotban jutányos áron eladó: PINTARICS-nál Nemíavci.
erGaMEN
papír
se dobi po dnevnoj ceni na malo in na velko pri:
IZIDOR HAHN
MURSKA SOBOTA.
v MURSKI SOBOTI =
IIBHllBHBIHaBIII
_ V NEDELJO 1. maja | popoldne ob 3. zveCer ob 8 uri
| Pustolovina u noc- j I nom eksppBsu j
! Prvi dijel, u 6 cin. 3 ) HARRY PIEL. j
iiwhiihiiibI
VSTOPNINA : Qornje loíe 5 12 Din., spodnje loíe 10 Din., 5 in II. prostor 5 Dinarjev. Lastnlk kina STAV DITTRI
1IHMII
Na znanje zupanom!
VOLILNI IMENIK in
ADECEDNI IMENIK
se dobi pri
IZIDOR HAHN
trgovini v MURSKI SOBÓTI.
i
rsssrsnssnsn
■
i i s
i
i i i í.
CIE. GLE. TRANSATLANTIQUE CIE. CHAR-GEURS RÉUNIS, SUD ATLANTIQUE in FRANSPORTS-MARITIMES v szeverno ino jú'zno Ameriko.
Najkracsisa zvéva z najhitrésinii express paroládja-tni. Odhod vszáki tjeden z-Havre, Bordeaux i Marseilja v Brazilijo, Argentinijo, Australijo, New-Jork ino v Ameriko.
I
i i
I
2"
I
I
Odhod z-Ljubljane vszaki tork. |
Zatő potrében tanács dá piszmeno ali z recsjőv brezplácsno
IVAN KRAKER zasztőpnik I
v L}UBLJANI, Kolodvorska ulica 35. j
Z-há'a vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm: med textom i izjave i poszlano 1'50 Din rekláme I-— mali oglaszi 0-70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt.
Rökopíszi, kí sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide
posflajo:	küldendők:
Reditelsztvo i oprávnistvo Mörszka Krajina M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
MÁRKISEVClbr. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. | —: Postatakarék számla száma 12980. :—
Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár Q cm.-ként: szövegközt és nyilttér 150, rendes 1—, apróhirdetés 0-70 Din és az illeték-Többszörinél engedmény,
SPORT.
HAZENA
Sigurna ztnaga Mure nad prva-kom Slovenije Ilirijo.
Najve£ja rivala za prvenstvo sta se sreíala v nedeljo klubi Mura in Ilirija v Ljubljani dne 24. aprila, da merita mo£i pri prvenstveni tekmi, s katero se je obenem zaőelo pomla-dansko hazensko pryenstvo.
Ljubitelji sporta itak vejo, da je podsavez hotu to pravilno izzrebano tekmo radi tehniőnih vzrokov (?) pre-loziti na poznej§i termin. Brzojav je §o po brzojavora in se itak odigrala teíko priíakovana prvenstvena tekma med obema najmoénejáima druzinama Slovenije.
SK. Mura : SK. Ilirija 7:5 (i:2).
Mura igra proti vetru, igra je popolnoma otvorena. Iliriji se posreői doseőti vodilni gol, katero pa Mura kmalu izenaíi. Proti koncu prve^a políasa doseze Ilirija Se en gol in po rezultatu 1:2 se zakljuéi prvi polías. V drugem polőasu se slika spremeni. Mura prevzame inicijativo, Murinski napad vehementno in lepő napada. Vidi se premoő Mure, ki taktiőni teh-niőno boljáa od svojega nasprotnika. Mura doseie rezultat 7:4 oziroma 8:4, osmi gol pa sodnik ni priznal bil je pa regularno dosezen.
Zmagovita druzina Crno-belih, ki je nastopiia v svoji obiőajni po-stavi, je bilo kakor enota. Vsaka ig-ralka je bila na svojem mestu, poda-janje zoge je bilo precizno in tudi tehniíno so nadkriljevali Ilirijo.
Dobra je bila yratarica ter obi-íajno sigurna branilka. Krilska vrsta moőna ter dobra v dofenzivi in sigurna v ofenzivi. Pozrtvovalna igra priljubljene Marice je podzgala vse svojo druzino, da se je igralo zelo poirtvovalno in z ambicijo. Napadal-ni trio s svojo lepő kombinacijSko igro in sigurnostjo pred nasprotnikovi svetiSCi je zasluzeno in sigurno pri-nesla lepő zmago írno-beli barvi svojega kluba in ponovno potrdila svoj izredni dober sloves, ki ga uziva druzina v celi drzavi. Tudi Ilirija ni imela slab dan, igrala je lepő, tudi zelo poirtvovalno vendar je pa bila Mura boljáa.
Tekmo je sodil sodnik g. Do-berlet iz Ljubljane.
Mura bajnoki mérkőzésen saját otthonában győzte le a szlovén bajnokot.
Szlovénia két legerősebb csapatának vasárnapi találkozásával kezdődött meg a hazena bajnokság.
S. K. Mura : S. K. Ilirija 7: 5 (1:2).
Mura játszik szél ellen, de a játék egyenrangú ellenfelek küzdelmét
mutatja. Második félidőben Mura önfeláldozó, vehemes játékba kezd, hamar kiegyenlít és 3 goolarányu vezetést ér el. Ilirija kétségbeesetten védekezik és igy sikerül megvédenie színeit egy nagyobb vereségtől.
A mérkőzést Doberlet ljubljanai biró vezette.
Prosim vse interesente, ki se nameravajo udeleziti izleta dne 1. maja 1927. Murska-Sobota—Maribor— Elektr. Fala in retour, da se őimpreje javijo zaradi pogovora pri Dragutinu Lehár.
Isti dan se vr§i v Mariboru prvenstvena hazena tekma med Muro in Mariborom.
Trztvo. Kereskedelem.
LJUBLJANA april 29.
Blágo — Áru.
100 kg. Psenica—Buza Din. 290—305 » » 'Zito—Rozs » 260— » » Ovesz—Zab > 190— » » Kukorica	» 225—
» » Prosző—Köles > 275— > » Hajdina	» 300—
» » Szenő—Széna » 60—75 » » Graj—Bab csres. »	300
» » zmésan—vegyes bab 100— » » Krumpli	» 100—155
» » Len. sz.—Lenmag» 370—380 » » Det. sz.—Lőherm.» 2800-3100 BENKO: april 29.
1 kg. • III. II. I. prima Bikőv.i Bika j 7-- 7*50 8"— 9-50 Telice ! oÜsző lg 7-— 7'50 8 — 8 50 Krave Tehén j«o 3-— —7-— Teoci { Borjú )*	9 50 10 —
Szvinyé—Sertés	15-50 16 —
Mászt I-a— Zsirl-a. . . 22 — 30 — Zmöcsaj—Vaj , . . .	30 —
Spé—Szalona .... — ■ 25'— Belice—Tojás 1 drb. . .	0.75
Pénezi — Pénz.
1 Dollár . . . . — D. 56-70 1 Pengő Budapest . = » 10.— 1 Schil. Becs . = » 7 99 1 Kor. Praga . . — » 1-67
1 lira.....= » 2-46
Zürichben 100 Din = 9.13 sfrk.

Gyermekek öröme
a játékszer
melyek nagy választékban kaphatók nagyon olcső áron : kerti öntöző, vödör, karika játékok, hinta, tollszélforgó, gereblye, lapát, labda, csiga, homok játékok, kugli, kocsi, celluloid, gumi és posztó játékok stb. stb.
Erdősy Barnabás
papir és játékkereskedés
MURSKA SOBOTA, Cerkvena ulica.
Ml oti I ne garníture,
edna „Marrshal* 4 HP, edna „Garret" 4V» sze po vugodnoj céni oddájo. Vecs sze zvé v „MLIN PUCONCI"
SZNEJÉ i MLADO'ZENCI!
Prvle kak szi szpoküpiijete Va§e potrebscsine za 'zenitev poglednite v trgovino A. KIRÁLY M. Sobota, glávni trg, gde je velika zaloga in zbéra v korinaj, vencov, slarov za szneje, strumfie in vsze drobno blago kaj sze pri tej prilikaj nüca.
Velika zálóga 'zenszki krs-csákóv i rázno traletno in drobno blágo.
Szolidna posztre'zba ! Niszike oéne 1
A. KIRÁLY
trg. Klobuki perilom in kratkim blagom
MURSKA SOBOTA Qlávni trg.	Bergerova hisa.
Lokomobil,
Első Magy, Gazd. Gépgyár által 1922-ben gyártott, 47* HP, kitűnő állapotban, jutányos áron azonnal eladó: STEFANEC vendéglősnél SALOVCI (Prekmurje).
Mulatságokra
konfetti-, szerpentin és vicces lapok, nagyban és kicsiny-:- ben kaphatók -:
[zidop Hahn
könyvkereskedésében Murska Sobota.
I
VAPNO, PORTLAND CEMENT,
I I 11 I I I I 11 I 111 11111111111111111111 11
Blanje, Late, Csrepni cigelj|za«'pokrivanje in Premog^svegpo.najfalejsi ceni dobi pri
SÁMUEL HEIMER

trgovina z mesani Magom ^MURSKA SOBOTA Kolodvorska ^ Jj
NA MALO !
NA VELKO!
Glávno zasztopsztvo
u~c
biciklnov in motorov
H
NEMECZ JANEZ
tpgovina z zselezom in masinami
v MURSKI SOBOTI.
Oddáva vszefele masine za piszanye za si-vanye za szejanye za mlétiti i vszefelé drü-ge masine po niszikoj ceni.
Na Ráte toréra Interesa. Törszke koszé !	Právi tirolszki kamli I