ROKODELSKA AKADEMIJA KEZMUVES AKADEMIA ROKODELSKA AKADEMIJA KÉZMÜVES AKADÉMIA Saša Žuman, Ljutomer Slovenija / Szlovénia Glasilo projekta % Projekthirado Letnik I, št. 1, december 2009 ^ I. evfolyam, 1. szam, 2009 december IZDAJATELJ # KIADO Zavod Marianum Veržej - Center DUO NASLOV UREDNIŠTVA ^ A SZERKESZTOSEG Cl'ME Zavod Marianum Veržej Puščenjakova ulica 1 SI - 9241 Veržej t +386 2 588 90 60 m +386 51 654 778 e rokodelska.akademija@siol.net w www.rokodelska-akademija.si www.rokodelska-akademija.si/hu www.rokodelska-akademija.si/en UREDNIŠKI ODBOR ^ A SZERKESZTOBIZOTTSAG GLAVNA IN ODGOVORNA UREDNICA ^ FO- ES FELELOS SZERKESZTO Tatjana Vokic TEHNIČNI UREDNIK ^ MUSZAKI SZERKESZTO Ivan Kuhar ČLANI ^ TAGOK Janez Krnc, Jelka Pšajd, Edit Kecskemeti foto Arhiv Rokodelske akademije ^ foto A Kezmuves Akademia fotoarchivuma LEKTOR ^ LEKTOR Ivan Kuhar PREVODi ^ FORDITAS Jolanda Novak Csaszar OBLiKOVANJE iN PRELOM ^ Marko Suhoveršnik GRAFiKAi SZERKESZTES ES TORDELES sijih; h u ÉGrÜTTMÚKÍJOÉS TiSK ^ NYOMDA Itagraf d. o. o. Ljubljana NAKLADA 500 izvodov ^ PÉLDÁNYSZÁM 500 példány PROJEKT ^ PROJEKT Rokodelska akademija ^ Kézmuves Akadémia (2009 - 2012) Operativni program Slovenija - Madžarska 2007 - 2013 > Operatív program Szlovénia - Magyarország 2007 - 2013 Operacijo delno financira Evropska unija, Evropski sklad za regionalni razvoj A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanírozásaval valósul meg Projekt Rokodelska akademija - ko si preteklost in prihodnost podata roke Projekt Rokodelska akademija, katerega vodilni partner je Občina Ver- Uvodnik žej, poteka že dobrih pet mesecev in v tem kratkem času v celoti izpolnjuje pričakovanja glede ohranjanja rokodelske tradicije in oblikovanja izobraževalnih programov. Prav ta dva segmenta sta ključno sporočilo in poudarek našega projekta. Analiza sedanjega stanja na področju rokodelstva kaže, da smo pri nekaterih poklicih ostali zgolj pri enem ali dveh mojstrih, ki bi še lahko svoja znanja in spretnosti prenesla na naslednjo generacijo. Vprašanje »komu?« ne bi smelo biti tisto, ki bi si ga najprej zastavili. Še prej je potrebno na različne načine motivirati širše ciljne skupine k temu, da strmijo k različnim oblikam prevzemanja znanj in s tem ohranjanja kulturne tradicije. Najpomembnejša skupina med temi so zagotovo mladi, ki pa jim moramo ob tem ponuditi nekaj več; priložnost, da s pomočjo rokodelstva pridobijo dodatne zaposlitvene kompetence. In prav projekt Rokodelska akademija združuje vse to. Identifikacijo rokodelcev po različnih dejavnostih, raziskovanje rokodelskih dejavnosti kot primerov živega ohranjanja kulturne dediščine, prenos rokodelskega znanja preko izobraževalnih programov in praktičnih prikazov ter seznanjanje rokodelcev s podjetniškimi in marketinškimi vsebinami. V treh letih izvajanja projekta želimo s tako širokim načinom mreženja vzpostaviti vertikalno in horizontalno komunikacijo s prenosom različnih znanj in izkušenj. In želimo si, da bi po koncu projekta roki preteklosti in prihodnosti ostali trajno in trdno skupaj. To bo najpomembnejši trajnostni rezultat projekta. K seznanjanju z aktivnostmi in rezultati projekta bo zagotovo veliko pripomoglo glasilo projekta, ki bo v času projekta izhajalo dvakrat letno. Želim Vam prijetno branje in Vas vabim, de se čim bolj aktivno vključite v izvajanje projekta. Župan Občine Veržej Slavko Petovar 3^ Kézmûves Akadémia projekt -a mult és a jelen talalkozasa Vezércikk a Kézmûves Akadémia projekt - ennek vezeto partnere Veržej Önkor- manyzata - mar ötödik honapja van folyamatban, és ebben a rövid ido-ben teljes egészében megfelelt a kézmûves hagyomanyok apolasaval, illetve a képzési programok kialakitasaval kapcsolatos elvarasoknak. Projektünk központi ûzenetét és sulypontjat éppen ez a két elem képezi. A kézmûvesség terûletén folyo helyzetfelmérés azt mutatja, hogy egyes hivatasok esetében mindössze egy-két olyan mesterünk maradt, aki at-adhatja tudasat és képességeit az uj nemzedékeknek. Éppen ezért nem engedhetjük meg magunknak a „kinek?" kérdés valasz nélkûl hagyasat. Nagyon fontos, hogy a szélesebb célcsoportokat motivalni tudjuk a tudas különbözo formakban tôrténo atvételére, ezzel pedig kulturalis ha-gyomanyaink megorzésére. A legfontosabb célcsoportot kétségkívül a fiatalok képezik, akiknek viszont valamilyen többletet kell felkinalnunk; esélyt kell biztositanunk arra, hogy a kézmûvesség segitségével tovabbi foglalkoztatasi kompetenciakhoz jussanak. A Kézmûves Akadémia projekt mindezt ötvözi. A kézmûveseknek a különbözo tevékenységek szerinti azonositasa, a kézmûves tevékenység-nek mint a kulturalis ôrôkség élo apolasanak kutatasa, a kézmûves tudas különbözo oktatasi programok és gyakorlati bemutatok altali atadasa, a kézmûveseknek a vallalkozasi és marketing tartalmakkal valo megis-mertetése. A projekt megvalositasanak harom éves idoszakaban ezzel a halozatba foglalasi modszerrel kivanjuk létrehozni a különbözo tudasok és tapasz-talatok atadasahoz szükséges, vertikalis és horizontalis kommunikaciot. Célunk, hogy a projekt befejeztével, a mult és a jelen tartos és szilard kapcsolatban maradjon egymassal. Ez lesz a projekt legfontosabb fenn-tarthato eredménye. Reményeink szerint, a projekttevékenységek és eredmények bemutata-sat segiti a projekt futamideje alatt, évente két alkalommal megjeleno Projekthirado is. Kellemes olvasgatast kivanok, és kérem Önöket, segit-senek a projekt hatékony megvalositasaban. Slavko Petovar polgârmester, Veržej Önkormanyzata ^F4 Na kratko o projektu ROKODELSKA AKADEMIJA Čezmejno sodelovanje Slovenija - Madžarska 2007 - 2013 Povečanje privlačnosti območja sodelovanja / Ohranjanje in razvoj kulture Občina Veržej Center RS za poklicno izobraževanje Javni zavod Krajinski park Goričko Pokrajinski muzej Murska Sobota Hegypasztor Kör Rimokatoliška fundacija Martineum Direkcija muzejev Železne županije - Savaria Muzeum Pomelaj, zadruga za razvoj podeželja, z.o.o. Društvo za ljudsko umetnost v Županiji Zala Prleška razvojna agencija, giz Zavod Marianum Veržej - Center DUO TRAJANJE PROJEKTA SKUPNi PRORAČUN PROJEKTA ODOBRENi ZNESEK ESRR (85%) 15. 07. 2009 - 14. 07. 2012 925.431,22 EUR 58.362,56 EUR SPECiFiČNi ČEZMEJNi CiLJi PROJEKTA Izdelava mednarodnih aplikativnih študij o potrebah po ohranjanju, implementacijah in nadaljnjem razvoju rokodelstva v čezmejnem območju, digitalizacija slovenske in madžarske rokodelske dediščine, prenos ogroženih rokodelskih eksponatov v nove delavnice ter restavriranje rokodelskih delavnic »in situ«, vzpostavitev osnovne infrastrukture mednarodne Rokodelske akademije, vzpostavitev mednarodne mreže rokodelcev, preoblikovanje že obstoječih programov usposabljanj s področja rokodelstva za današnje potrebe, skupno razvijanje in izvajanje novih izobraževalnih vsebin za različne rokodelske poklice za različne ciljne skupine, razvoj novih uporabnih rokodelskih izdelkov in embalaže. Rokodelska akademija bo delovala po načelu »od spodaj navzgor«, preko mreženja z rokodelci, lokalnim okoljem, ranljivimi skupinami ter izobraževalnimi in kulturnimi institucijami in bo z neovirano uporabo skupne infrastrukture omogočila pretok mednarodnih izkušenj in znanja s področja rokodelstva. Interdisciplinarna ozadja projektnih partnerjev in podpornih akterjev zagotavljajo kakovost pri ohranjanju, revitalizaciji in razvoju kulturnih vsebin. RövidenKEZMÜVES AKADEMIA projektrol OPERATIV PROGRAM Szlovenia - Magyarorszag 2007 - 2013 PRiORiTAS Az együttmüködesi terület vonzerejenek növelese / Kultura megörzese es fejlesztese VEZETÖ PARTNER Veržej Önkormanyzata SZLOVEN PARTNEREK Nemzeti Szakkepzesi es Oktatasi Intezet Goricko Naturpark Közintezet Muraszombati Tartomanyi Muzeum Pomelaj, videkfejlesztesi szövetkezet PRA - Fejlesztesi Ügynökseg Marianum Intezet Veržej - Center DUO MAGYAR PARTNEREK Hegypasztor Kör Martineum Felnöttkepzö Akademia Vas Megyei Muzeumok Igazgatosaga - Savaria Muzeum Zala Megyei Nepmuveszeti Egyesület A PROJEKT iDÖTARTAMA 15. 07. 2009 - 14. 07. 2012 A PROJEKT KöZöS KöLTSEGVETESE 925.431,22 EUR a jovAhagyott ERFA tAmogatAs (85%) 758.362,56 EUR A PROJEKT SPECiALiS HAtArON AtNYULO CELKiTUZESEI Nemzetközileg alkalmazhato tanulmanyok keszitese a kezmuvesseg megörzese-röl, implementalasarol es fejleszteseröl a hataron atnyulo tersegben, a szloven es a magyar kulturalis örökseg digitalizalasa, a veszelyeztetett kezmuves muhelyek es mutargyak uj helyisegekben törtenö elhelyezese, valamint kezmuves muhelyek helyszini restauralasa, a nemzetközi Kezmuves Akademia alapvetö infrastruktu-rajanak kialakitasa, kezmuvesek nemzetközi halozatanak letrehozasa, a kezmu-vesseggel kapcsolatos meglevö kepzesi programoknak aktualizalasa, a különbözö kezmuves mestersegeknek szolo oktatasi tartalmak közös fejlesztese es alkalma-zasa a különbözö celcsoportok szamara, uj kezmuves termekek es csomagolo-anyagok fejlesztese. A Kezmuves Akademia a „lentröl felfele" elv alapjan muködve, a kezmuvesek, he-lyi közössegek, sebezhetö csoportok, valamint az oktatasi es kulturalis intezetek halozatba foglalasaval, lehetöve teszi a közös infrastruktura zavartalan fejlödeset, valamint a kezmuvesseggel kapcsolatos informacioaramlast. A projektpartnerek es tamogatok interdiszciplinaris jellege biztositja a minöseget a kulturalis tartalmak megörzeseben, revitalizalasaban es fejleszteseben. %6 V projektu sodelujejo OBČINA VERŽEJ je bila ustanovljena leta 1999. Samostojno opravlja vodilni partner lokalne zadeve javnega pomena, določene s statutom in zakoni, upravlja Obcma VerzeJ občinsko premoženje, omogoča pogoje za gospodarski razvoj občine, skrbi za lokalne javne službe, zagotavlja in pospešuje vzgojno-varstve- < no, vzgojno-izobraževalno in zdravstveno dejavnost, pospešuje razi- W;;;;;;;:;;^ skovalno, kulturno in društveno dejavnost ter razvoj športa in rekreacije ter skrbi za varstvo okolja. Občina Veržej podpira prizadevanja lokalnih akterjev na področju razvoja turizma in ohranjanja kulturne dediščine. Izkušnje občine pri podobnih projektih: Promocija in trženje tematskih poti v Prlekiji, Dokončanje kulturnega doma Veržej, Mlinarska pot - projektna dokumentacija za ureditev turistične infrastrukture v okolici Ba-bičevega mlina, Rekonstrukcija povezovalne ceste Veržej - Banovci in izgradnja sprehajalno-kolesarske poti Banovci - Veržej. CENTER REPUBLIKE SLOVENIJE ZA POKLICNO IZOBRAŽEVANJE je javni zavod, ki ga je leta 1995 ustanovila vlada in soustanovile GZS in OZS. Center opravlja raziskovalno, razvojno in svetovalno delo: proučuje razvojne trende na trgu dela in pripravlja profile poklicev in kom-petenčno zasnovane poklice, razvija metodologije in pripravlja sodobne modularno zasnovane izobraževalne programe nižjega in srednjega poklicnega ter srednjega in višjega strokovnega izobraževanja, skrbi za usposabljanje in izpopolnjevanje znanj učiteljev, strokovnih delavcev in mentorjev, zagotavlja strokovno podporo in svetovanja izvajalcem poklicnega in strokovnega izobraževanja, spodbuja in koordinira različne razvojne in inovacijske projekte. Center RS za poklicno izobraževanje k im pi HEGYPÄSZTOR KÖR so ustanovili lokalni mladi prebivalci v kraju P2 Oszko (Županija Vas). Ta nevladna organizacija je bila registrirana kot Hegypasztor Kor prva NVO v regiji, ki je ohranila svojo inovativnost do današnjega časa. Področje dejavnosti društva je zelo široko: razvoj podeželja, varovanje vrednot, razvoj turizma, vinarstvo, delo z mladimi, storitve telehiše, podpora lokalnim produktom. Osnovni elementi društva so skupnost in programi skupnosti. Hegypasztor Kör je prav tako eden od 13 ustanoviteljev grozda panonskih lokalnih proizvodov (Pannon Helyi Termek Klaszter), ki od leta 2005 deluje v Zahodni Panonski regiji. Grozd deluje na področju zbiranja, učinkovite proizvodnje, enotne podobe in trženja kmetijskih in rokodelskih proizvodov v regiji. JAVNI ZAVOD KRAJINSKI PARK GORIČKO upravlja z zavarovanim območjem narave na območju velikem 462 km2 ter z območjem Nature 2000 na 96 % površine parka. Naloge zavoda so ohranjanje biotske raznovrstnosti in krajinske pestrosti, ter vzpodbujanje trajnostnega razvoja, vzdrževanje naravnih vrednot in ozaveščanje prebivalcev in obiskovalcev parka preko doživljajskega vodenja. Izkušnje s podobnimi vsebinami imajo v več mednarodnih projektih, med drugim tudi v tistem, ki je omogočil ustanovitev KP Goričko v letu 2003 (Joint Nature Park Development), kjer so izvedli prvi natečaj za rokodelske izdelke in odkupili 6 rokodelskih delavnic, ki so postavljene v pritličnih prostorih gradu z namenom ohranjati domačo obrt in vzpodbujati mlade k posnemanju tehnik naših prednikov. V projektu Goričko Živi z naravo (Phare SLO-AT) so razpisali natečaj za rokodelske izdelke iz Narave za naravo. RIMOKATOLIŠKA FUNDACIJA MARTINEUM je bila ustanovljena leta 1990. Deluje na področju izobraževanja (odraslih), razvoja veščin in znanja ter kulturnih dejavnosti. Njen najpomembnejši socialni vidik je podpora pri ustanavljanju in delovanju društvenih organizacij in ohranjanju dialoga med družbenimi skupinami z različnim verskim, kulturnim in ideološkim ozadjem. V zadnjih letih je Rimkatoliška fundacija Martineum vzpostavila stik z več kot 700 nevladnimi organizacijami v Županiji Vas. Pomembne izkušnje ima tudi na področju razvojnih problemov nevladnega sektorja. Med leti 1999 in 2003 je upravljala z Centrom za neprofitne storitve v Županiji Vas, med 2002 in 2003 pa s Civilno hišo v Županiji Zala. Obe organizaciji sta bili ustanovljeni z namenom pomoči nevladnim organizacijam. P4 Rimokatoliška fundacija Martineum P5 Pokrajinski muzej Murska Sobota POKRAJINSKI MUZEJ MURSKA SOBOTA je osrednja regionalna ustanova, ki s pooblastilom Ministrstva za kulturo Republike Slovenije in njegovim financiranjem izvaja javna službo varovanja premične kulturne dediščine na območju 27 občin Pomurja. Njegovo delo je kompleksna muzejska dejavnost, ki obsega evidentiranje, zbiranje, raziskovanje, dokumentiranje, hranjenje, varovanje, izobraževanje in različne oblike predstavljanja materialne in duhovne kulturne dediščine, ki so jo od prve naselitve do danes ustvarili prebivalci te pokrajine. o 8 RAZVOJNA ZADRUGA POMELAJ je bila ustanovljena v letu 2003 z namenom odkrivanja in razvoja podjetniških priložnosti na podeželju, vzpostavitvi kvalitetnega izobraževalnega sistema za usposabljanje podeželskega prebivalstva za opravljanje različnih dejavnosti na podeželju, pomoč podeželskemu prebivalstvu pri zagotavljanju finančnih sredstev in registracijah dejavnosti ter pomoč pri trženju izdelkov in produktov podeželja. Delovanje razvojne zadruge je namenjeno ciljni skupini težje zaposljivih brezposelnih na podeželju, podzaposlenim in tudi že registriranim kooperantom. Področja delovanja razvojne zadruge: raziskave in analize podjetniških priložnosti v okolju, razvijanje in uvajanje novih programov, razvoj novih izdelkov in produktov podeželja, motivacijsko informacijske aktivnosti, usposabljanja brezposelnih in podzaposlenih za opravljanje različnih dejavnosti na podeželju (rokodelstvo, kulinari-ka), svetovanje in pomoč pri registraciji dejavnosti, trženjska podpora (odkup, dodelava in distribucija izdelkov), kooperantska mreža, promocijske aktivnosti. Pomelaj, zadruga za razvoj podeželja, P6 P7 Prleška razvojna agencija, giz A PRLEŠKA V^i» RAZVOJNA J AGENCIJA PRLEŠKA RAZVOJNA AGENCIJA deluje deseto leto. Ustanovljena je bila z namenom pospeševanja razvoja malega gospodarstva, turizma in podeželja na območju Prlekije. V tem kratkem obdobju delovanja je uresničila nekaj večjih razvojnih projektov, s katerimi se je uveljavila v širšem slovenskem prostoru. Dejavnost PRA pokriva štiri osnovna področja: hitrejši razvoj malega gospodarstva in turizma na območju Prlekije, razvoj podeželja, varstvo okolja in čezmejno sodelovanje. Dosedanje reference so najbolj bogate na področju pospeševanja razvoja malega gospodarstva in programov čezmejnega sodelovanja. V tem času je PRA dodobra utrdila mednarodne povezave z avstrijskimi, madžarskimi in hrvaškimi partnerji in se razvila v institucijo, ki prevzema tudi večje in zahtevnejše projekte, zlasti v okviru programov EU: Turistične cone Prlekije in Medžimurja, Ekoremediacije, Mlinarska pot, Biomura, Ohranjanje bi-odiverzitete reke Mure, Možnosti zaposlovanja v zavarovanih območjih, Izdelava regionalnega razvojnega programa za Pomurje, Tematske poti Prlekije, Monografija Ljutomera, Območni razvojni program za območje Prlekije, Jahalne poti. Direkcija muzejev Železne županije -Savaria Muzeum VAS MEGYEI MUZEUMOK IGAZGATOSAGA je združenje 17 muzejev in razstavnih prostorov v Železni županiji, kjer deluje na področju raziskovanja, ohranjanja in predstavitve snovne in nesnovne dediščine. V združenju je 106 zaposlenih. Ljudski muzej Železne županije v Szom-bathelyju je najbolj znan muzej ljudske umetnosti na prostem. Strokovno ga upravlja Savaria Muzeum. P9 Društvo za ljudsko umetnost Županije Zala ZALA MEGYEI NEPMUVESZETI EGYESULETje društvo za ljudsko umetnost, ki v Županiji Zala že 26 let deluje na področju ohranjanja in prenosa tradicionalnih duhovnih in tehničnih izkušenj ljudske umetnosti in rokodelstva preko ustvarjalnih rokodelskih delavnic, usposabljanja v veščinah ljudske umetnosti in organiziranja rokodelskih dogodkov. Število članov v združenju je trenutno 245. Zala Megyei Nepmuveszeti Eg-yesulet organizira usposabljanja tudi za rokodelce v številnih rokodelskih panogah: tkanje iz volne in lanu, pletarstvo, polaganje desk, lončarstvo, izdelovanje ljudskih noš, igrač in nakita, rezbarjenje, ovčereja. Ciljne skupine so, poleg ljudskih umetnikov v regiji, otroci in mladostniki, pedagogi in odrasli ter ranljive skupine. Društvo je član Pannon Local Product Cluster, v okviru katerega skrbi za razvoj sodobnih izdelkov ljudske umetnosti na podlagi tradicije. Zavod Marianum Veržej - Center DUO V okviru ZAVODA MARIANUM VERŽEJ od leta 2006 deluje organizacijska enota Center DUO - Center domače in umetnostne obrti, izobraževalni center za področje rokodelske dediščine vzhodne Slovenije, ki tovrstna znanja posreduje mlajšim generacijam (delavnice, raziskovalni tabori). Med njegovimi osrednjimi dejavnostmi so ohranjanje slovenske kulturne dediščine, pospeševanje razvoja DUO ter strokovno razvijanje novih oblik izobraževanja za poklice DUO. Je prvi tovrstni center v Sloveniji, ki ga že od samega začetka podpirajo stroka, lokalne skupnosti in drugi akterji regionalnega razvoja vzhodne Slovenije. Center DUO je pobudnik in ustanovitelj Združenja rokodelcev SV Slovenije in Regionalne ocenjevalne komisije za izdelke DUO. V partnerskem sodelovanju med Občino Veržej in Zavodom Marianum Veržej od marca 2008 v okviru Centra DUO deluje tudi turistično-informacijski del (razvoj kulturnega turizma, oblikovanje turistične ponudbe, organiziranje javnih prireditev in promocija). P8 P10 A projekt résztvevói VERŽEJ 0NKORMÁNYZATA 1999-ben alakult. Fô tevékenységei a tôrvényekkel, és az alapszabállyal meghatározott, helyi közügyek normativ rendezése, a kôzségi vagyon kezelése, az 0nkormányzat gazda-sági fejlôdési feltételeinek biztosítása, a helyi közüzemi szolgáltatások biztosítása, a nevelési-oktatási és egészségügyi tevékenység biztosítása és fejlesztése, támogatja a kutatási, kulturális valamint sport- és rekre-ációs egyesületi tevékenységet, és gondoskodik a kôrnyezetvédelem-rôl. Veržej Önkormnyzata támogatja a helyi szereplôket a turizmusfej-lesztés, és a kulturális ôrôkség megôrzése területén. Az 0nkormányzat hasonló projektekben szerzett tapasztalatai: Prlekijai témaôsvények promóciója és értékesítése, A veržej kulturház befejezése, Malomút - a Babič malom körüli idegenforgalmi infrastruktúra létesítéséhez szüksé-ges tervdokumentáció, a Veržej - Banovci ôsszekôtô út felújítása, és a Banovci - Veržej séta- és kerékpár0svény kiépítésej. VEzETO PARTNER Veržej Ônkormânyzata SZLOVÉN K0ZTÁRSASÁG SZAKKÉPZÉSI KÖZPONTJA 1995-ben, a szlovén kormány a gazdasági- és a kézmuves kamarával együtt ala-pította meg. A központ kutatási, fejlesztési és tanácsadási tevékenységet, tevékenységi kôrébe tartozik a munkaerô-piaci fejlesztési trendek tanulmányozása, a szakmai profilok és a kompetens szakmák koncep-ciójának kidolgozása, módszertanok és korszeru általános és szakmun-kásképzô, valamint szakkôzépiskolai és felsôfoW szakképzési oktatási modulok készítése, a pedagógusok, szakértôk és mentorok továbbkép-zése, a különbözô fejlesztési és innovációs projektek megvalósításának támogatása és koordinálása. Szlovén ^ztársaság Szakképzési Központja A HEGYPÁSZTOR KÖR 1985-ben helyi fiatalok alakították a Vas me-gyei Oszkó kôzségben. A civil szervezetet a térség elsô társadalmi szer-vezeteként jegyezték be, mely innovativitását a mai napig megôrizte. Az egyesület tevékenysége széleskôrû: vidékfejlesztés, értékvéde-lem, turizmusfejlesztés, szôlészet-borászat, ifjúsági munka, teleház-szolgálatások, helyi termékek felkarolása. A Pannon Helyi Termék Klasztert 2005-ben hozta létre 13, a Nyugat-Dunántúli Régióban mukö-dô szervezet. A Klaszter a régióban fellelhetô és elôállítható mezôgaz- Hegypásztor Kör pi P2 11 dasagi és kézmuipari termékek ôsszegyûjtését, hatékony eloallftasat, egységes arculatu megjelenitését, piacra jutasuk segitését tuzte ki célul. A Hegypasztor Kör, mint a Klaszter egyik alapitoja, kapta a megbizast a menedzsment feladatok ellatasara. igy egyesületünk koordinalja töb-bek között a két nyertes palyazathoz kapcsolodo tevékenységeket. P3 Goricko Naturpark Kôzintézet A GORICKO NATÜRPARK KÔZINTÉZET 462 km2 felületu védett tér-séget iranyit, a park terûletének 96 % a NATURA 2000 övezethez tarto-zik. Az intézet feladatai: a biotikai sokszinuség és a tajkép megorzése, a fenntarthato fejlodés ôsztônzése, a természeti kincsek gondozasa, valamint a parkban tôrténo élményvezetés mellett, a latogatok és a la-kossag szemléletformalasa. Több nemzetközi projektben szerzett mar hasonlo tapasztalatokat, többek között abban, amely 2003-ban, lehe-tové tette a Goricko Naturpark (Joint Nature Park Development) meg-alapitasat, ahol megszervezték az elso kézmuves foglalkozasokat, meg-vasaroltak hat kézmuves muhely berendezését, és ezeket azzal a céllal allitottak ki a var földszinti helyiségeiben, hogy megorizzék a kézmuves mesterségek hagyomanyat, masrészt pedig hogy a fiatalokat az oseink altal alkalmazott technikak követésére ösztönözze. A Goricko a termé-szettel él (Phare SLO-AT) projektben, palyazatot irtak ki a természetes alapanyagu kézmuves termékekre. P4 Martineum Romai Katolikus Alapitvany Az 1990-ben letrejött MARTINEUM ROMA! KATOLIKUS ALAPIT-VÄNY fö, közhasznu celkituzese a neveles, oktatas (felnöttoktatas), ke-pessegfejlesztes, ismeretterjesztes, kulturalis tevekenyseg. Tarsadalmi szempontbol, pedig legföbb törekvese a közössegi szervezödesek letrejöt-tenek es muködesenek segitese, a különfele vallasu, felekezetu, kulturaju es vilagnezetu tarsadalmi csoportok közötti parbeszed elömozditasa, apo-lasa. Az Alapitvany a nonprofit szervezeteknek nyujtott több eves szolgal-tato tevekenysege reven az elmult evekben 700 vas megyei szervezettel került kapcsolatba. A körükben vegzett szektorialis fejlesztö munkahoz elemzö kutato tevekenyseg tarsult. igy a szektor problemairol, fejlödesi, fejlesztesi iranyairol jelentös tapasztalatokkal rendelkezik. Szolgaltatas-rendszere köre jelentös szervezeti kliensi, partneri kör szervezödött. Szom-bathely megyei jogu varos felkeresere 1999 novembere es 2003 februarja között muködtette az Alapitvany Vas Megyeben a Nonprofit Szolgaltato Központot; 2002 januar es 2003 juliusa között pedig a Zalai Civil Hazat. Mindket intezmeny civil szervezeteke segitesere jött letre. %12 A MURASZOMBATI TARTOMÄNYI MÜZEUM (MSZTM) a Szloven Köztarsasag Muvelodesi Miniszteriuma megbizasabol, es annak tamo-gatasaval, központi intezmenykent vegzi a targyi kulturalis örökseg ve-delmet a Muravidek 27 önkormanyzata területen. Tevekenysege komplex muzeumi tevekenyseg, amely kiterjed, a terseg lakossaganak, a le-telepedestol napjainkig megalkotott anyagi es kulturalis öröksegenek nyilvantartasara, kutatasara, dokumentalasara, orzesere, bemutatasara es a különbözo kepzesekre. P5 Muraszombati Tartomänyi Muzeum A POMELAJ FEJLESZTESI SZÖVETKEZET 2003-ban alakult, celja a videki vallalkozasi lehetosegek feltarasa es fejlesztese, a videki lakos-sag tevekenysegeit segito, minoseg kepzesi rendszer letrehozasa, a videki lakossag tamogatasa a penzügyi forrasok megszerzeseben es a tevekenysegek bejegyzeseben, valamint a videki termekek es keszitme-nyek piaci ertekesiteseben. A fejlesztesi szövetkezet tevekenysege el-sosorban a nehezen foglalkoztathatoak, alulfoglalkoztatottak es a mar regisztralt beszallitok videki celcsoportjanak tamogatasa. A fejlesztesi szövetkezet tevekenysegi köre: helyi vallalkozasi lehetosegek feltarasa es elemzese, uj programok kidolgozasa es bevezetese, uj videki termekek fejlesztese, motivacios es tajekoztatasi tevekenysegek, a munkanel-küliek es az alulfoglalkoztatottak felkeszitese a különbözo videki tevekenysegek folytatasahoz (kezmuvesseg, gasztronomia), tanacsadas es tamogatas a vallalkozasok bejegyzesenel, ertekesitesi tamogatas (termekek felvasarlasa, alakitasa es forgalmazasa), kooperacios halozat, promocios tevekenysegek. p6 Pomelaj Fejlesztesi Szövetkezet PRLEŠKA RAZVOJNA AGENCIJA GIZ, - FEJLESZTESI ÜGYNÖKSEG tiz eve muködik, tevekenysege a gazdasagi, idegenforgalmi es videk-fejlesztesi feladatok tamogatasa Prlekija tersegeben. Az elmult alig tiz evben több, nagyobb fejlesztesi projektet valositott meg, amelyekkel a szelesebb szloven tersegben is elismerest szerzett. A PRA tevekenysege negy alapterületet ölel fel: a kisvallalkozasok es a turizmus fejlesztese Prlekijaban, a videkfejlesztes, a környezetvedelem es a hataron atnyu-lo együttmuködes. Eddig leginkabb a kisvallalkozasok fejlesztese es a hataron atnyulo együttmuködes programokban szerzett referencia-kat. Ebben az idoszakban a PRA alaposan megerositette nemzetközi kapcsolatait az osztrak, a magyar es a horvat intezmenyekkel, es olyan intezmennye notte ki magat, amely nagyobb es igenyesebb projektek P7 PRA - Fejlesztesi Ügynökseg PRLEŠKA RAZVOJNA AGENCIJA 13 megvalósítására is alkalmas. Különösen vonatkozik ez az EU progra-mok keretén belüli együttmúk0désre: A Prlekija és a Muraköz idegen-forgalmi övezetei, 0koremediációk, Molnárút, BIOMURA, A Mura folyó biodiverzitásának megôrzése, Munkahelyteremtés a védett területe-ken, A Muravidék regionális fejlesztési tervének elkészítése, Témaôs-vények Prlekijában, Ljutomer monográfiája, Prlekija területi fejlesztési terve, Lovagló0svények. p8 Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága -Savaria Múzeum A VAS MEGYEI MÚZEUMOK IGAZGATÓSÁGA a megye legna-gyobb múzeumi intézménye, szervezetéhez 17 múzeum és kiállítóhely tartozik, amely kôzintézményként gondoskodik Vas megye területén az anyagi és szellemi kulturális ôrôkség feltárásáról, megôrzésérôl és bemutatásáról. Mûkôdési területe Vas megye k0zigazgatás területe. Al-kalmazottainak száma 106 fô (= 101 fô teljes munkaidôben). A megyei múzeumi szervezethez tartozik a szombathelyi Vasi Múzeumfalu, amely Vas megye népi kulturális és szellemi ôrôkségének legkiemelkedôbb szabadtéri néprajzi kiállítóhelye. Szakmai irányítását a Savaria Múzeum végzi. P9 Zala Megyei Népmûvészeti Egyesület A 2S éves ZALA MEGYEI NÉPMÛVÉSZETI EGYESÜLET a tárgyal-kotó népmûvészet és a kézmûvesség hagyományait, szellemi értékeit és technikai tapasztalatait ôrzi és adja át alkotók0z0sségek és kézmûves mûhelyek mûkôdtetésével, a népmûvészeti szakág ismereteinek tanítá-sával, népmûvészeti rendezvények szervezésével. Az egyesület jelenlegi tagsága jelenleg 245 fô. Huszonhat éve folyamatosan szervezünk kéz-mûvesek számára évkôzi és nyári szakmai képzéseket. A népmûvészet valamennyi szakágában oktattunk és oktatunk: gyapjú- és vászonsz0-vés, kosárfonás, nemezelés, fazekas központok anyagának tanítása, vi-seletkészítés, népi játék és népi ékszerkészítés, fafaragó technikák, ké-regedények, pásztormúvészeti hagyományok. Célcsoportjaink a regió népmûvészei mellett: a gyermek és ifjúsági korosztály, pedagógusok és felnôttek, szociálisan hátrányos helyzetû emberek. A Pannon Helyi Termék Klaszter tagjaként folyamatosan foglalkozunk a hagyományból táplálkozó korszerû népi termékfejlesztéssel. %14 A VERŽEJI MARIANUM INTÉZET keretén belül, 2006 óta muködik, a pío kelet-szlovéniai kézmuves és népi hagyományokat ápoló DUO központ, amely a tudást a fiatalok nemzedéknek közvetiti (foglalkozások, kuta-tótáborok). Fô tevékenységei kôzé tartozik a szlovén kulturális ôrôkség megôrzése, a kézmuvesség fejlesztése, valamint a kézmuves szakmák fejlôdését segitô új képzési formák alkalmazása. Az elsô ilyen jellegu központ Szlovéniában, és mukôdését, kezdettôl fogva, támogatja a szakma, a helyi kôzôsségek és a kelet-szlovéniai regionális fejlesztés más szereplôi is. A DUO központ kezdeményezte az északkelet szlové-niai kézmuves-szôvetség, valamint a kézmuves termékek minôsitésével foglalkozó regionális minôsitô bizottság megalapítását. Veržej önkor-mányzata és a Marianum Intézet közötti partnerség eredményeként, 2008 márciusától, a DUO központban turisztikai-információs osztály muködik (a kulturális turizmus fejlesztése, az idegenforgalmi kínálat alakítása, rendezvényszervezés és promóció). Marianum Intézet Veržej - Center DUO 15 Od rokodelca do rokodelca V oktobru je v okviru projekta potekal 1. raziskovalno-etnološki tabor. Nosilec, Center DUO, je skrbel, da je cel teden potekalo vse, tako kot je bilo treba - pripravil in koordiniral teren, skrbel za udeležence tabora, da so se v Veržeju dobro počutili, predvsem pa skupaj z murskosoboškim Pokrajinskim muzejem, ki je pripravil strokovna izhodišča za tabor, z mentorstvom bdel nad učinkovitim delom študentov. Tabora se je udeležilo 9 študentk, različnih smeri študija in iz različnih krajev Slovenije. Skupaj smo odkrivali kakšne posebne prleške izraze, predvsem pa odkrivali rokodelce Prlekije, ki še na kakršen koli način ustvarjajo, delajo z rokami ali vsaj še imajo znanje o nekdaj veliko bolj cenjeni panogi - rokodelstvu. Ivan Kuhar, Center DUO Kézmüvestól kézmûvesig A projekt keretén belül, októberben szerveztük meg az I. néprajzi ku-tatótábort. A projektvezetô, a Center DUO, gondoskodott arról, hogy egész héten, minden a tervek szerint tórténjék, elôkészitette és koordi-nálta a terepet, gondoskodott a tábor résztvevôinek ellátásáról, hogy jól érezzék magukat Veržejben, mindenek elôtt pedig, a szakmai alapokat biztosító Muraszombati Tartományi Múzeummal együttmuködve, men-torként felügyelte a táborban részt vevô egyetemisták munkáját. A tá-bornak kilenc egyetemista résztvevôje volt, akik különbözô karokról és Szlovénia más-más vidékérôl érkeztek. Közösen fedeztük fel a prlekijai nyelvjárás sajátosságait, mindenek elôtt pedig azokat a kézmuveseket, akik még dolgoznak, két kezükkel alkotnak, és tudással rendelkeznek a néha sokkal nagyobb becsületnek örvendô tevékenységrôl - a kézmu-vességrôl. Ivan Kuhar, Center DUO mednarodna konferenca s strokovno ekskurzijo, 20.11.2009 nosilec dogodka Občina Veržej Zavod Marianum Veržej / Pomurje Rokodelska akademija -dediščina za poklice prihodnosti Osnovno izhodišče konference je bilo, da sta celostni razvoj in strokovna nadgradnja rokodelskih poklicev pomemben vidik trajnostnega ohranjanja in revitalizacije dediščine v vseh njenih pojavnih oblikah. Na konferenci smo, skupaj s priznanim strokovnjaki, poskušali odgovoriti na vprašanja o priložnostih in ovirah formalnega in neformalnega izobraževanja za rokodelske poklice, o usposabljanju rokodelcev v podjetniških, marketinških in konservatorskih veščinah ter o spodbudah programov EU za ohranjanje in razvoj rokodelske dediščine na podeželju. Dogodka se je udeležilo več kot 70 slovenskih in madžarskih predstavnikov stroke, izobraževalnih in kulturnih institucij, podjetnikov, rokodelcev in turističnih delavcev. prof. dr. Janez Bogataj etnolog KAKŠNO IZOBRAŽEVANJE POTREBUJEJO ROKODELSKE DEJAVNOSTI? Izobraževanje za posamezne rokodelske dejavnosti je v Sloveniji (in še kje drugje v Evropi) eno najbolj problematičnih vprašanj sodobnega in bodočega obstoja ter razvoja tega pomembnega področja gospodarskih prizadevanj, ustvarjalnosti in sooblikovalca evropskih regionalnih kultur. Z njim niso povezane le tehnologije in načini proizvodnje, ampak v prvi vrsti ustvarjanje pravih, tudi ekonomskih motivov za mlade ljudi, ki bi v prihodnje lahko videli tudi veliko večje možnosti za svojo eksistenco v pestri paleti najrazličnejših rokodelskih dejavnosti. Prav pestrost palete teh dejavnosti je tudi ena od ovir za načrtovanje učinkovitih oz.»univerzalnih« izobraževalnih programov, kar je današnja evropska težnja tudi na drugih izobraževalnih področjih. Zato je potrebno premišljeno usmerjati razvoj izobraževanja v smeri ohranjanja tudi izobraževalne palete, na pa strnjevati posamezna področja in ustvarjati nekakšne rokodelske univerzalce (!) Prav to bo zagotavljalo posameznim rokodelskim dejavnostim specifičen značaj, rokodelstvu v celoti pa žlahtno, človeku in naravi prijazno, trajnostno alternativo za oblikovanje bodočih kakovosti bivanja. BmJ m 91 Al Katalin Beszpremy vodja Oddelka za ljudsko umetnost, Madžarska hiša za dediščino POLOŽAJ IZOBRAŽEVANJA ZA ROKODELSKE DEJAVNOSTI NA MADŽARSKEM V stroki se pogosto sklicujemo na madžarski model ohranjanja tradicij ljudske umetnosti, saj se model naslanja na etnografske raziskave in zbiranje gradiv oziroma verodostojno adaptacijo ugotovitev. V pogledu predmetne kulture to pomeni, da ob ohranitvi skladja oblike-okras-funkcija izdelamo predmete, ki ob uporabi tradicionalnih prvin postanejo organski del sodobne okoljske in bivanjske kulture oziroma kulture oblačenja. Da pa bi lahko poznavalsko posegli v svojo predmetno dediščino, moramo še prej spoznati zakonitosti, tehnologijo in motive te dediščine ter na temelju teh spoznanj izdelati lepe nove predmete. Predaja veščin rokodelske umetnosti novim generacijam na Madžarskem se že desetletja, v različnih oblikah, izvaja znotraj in zunaj šolskega sistema. Hkrati pa je veliko težav s financiranjem in pre- %18 stižem usposabljanja, kar povzroča nemalo težav ustanovam in civilnim organizacijam, ki za svoje poslanstvo štejejo poučevanje tradicionalnih rokodelskih poklicev. ROKODELSTVO IN MINISTRSTVO ZA KULTURO Zakaj Ministrstvo za kulturo sodeluje in mora sodelovati na današnjem posvetu? Ministrstvo za kulturo je, skupaj z vami, soustvarjalec okvira, pogosto skritega skeleta, ki je nujen za celostno obravnavo problemov rokodelstva, ali, kakor so se pred nekaj dnevi izrazili kolegi etnologi na dvodnevnem posvetu na Ptuju: živeti dediščino in ne živeti z ali ob dediščini. Ministrstvo s svojim usmerjanjem zakonodaje in spodbud gradi zlasti okvir stavbne dediščine. Ustvarja ali spodbuja možnosti za ustvarjanje, pomaga ohranjati tradicije, kaže zglede vseh minulih tisočletij. Lahko pomaga pri ohranjanju tradicionalnih znanj, pri osveščanju, katera znanja so potrebna za ohranjanje dediščine. Nepremična dediščina je poglavje, ki ga pogosto kritiziramo; pozabljamo pa, da je pogosto najbolj uspešen del dolgoročne zgodbe. V Sloveniji imamo številne gradove, cerkve, krajino, prenovljeno etnološko dediščino, ki jih ne znamo izkoristiti za potrebe rokodelstva, za potrebe turizma, kakor se glase parole. Na ministrstvu menimo, da je živa in oživljena dediščina namenjena najprej nam vsem, našemu bivanju, da imamo boljše, bolj kakovostno življenje. Če bi ugotovitve strnili v en sam stavek: pri nas so potrebna in iskana vsa tradicionalna znanja, vse tradicionalne obrti, kjer so nujna rokodelska znanja za obdelovanje lesa, kamna, kovin, keramike, stekla, betona in sodobnih materialov. POKLICNO IZOBRAŽEVANJE NA MADŽARSKEM -NACIONALNE POKLICNE KVALIFIKACIJE Zakon o poklicnem izobraževanju LXXVI iz leta 1993 zagotavlja poklicnim šolam možnost, da svoje učne načrte prilagodijo tržnim razmeram. Na temelju tega zakona se v usposabljanje vključujejo tudi majhni podjetniki. Veljavne Nacionalne poklicne kvalifikacije - NPK (422 poklicev) vsebujejo strokovne poklice srednje stopnje, ki jih priznava madžarska država. Strokovne in izpitne pogoje, ki temeljijo na modulih, oblike in trajanje usposabljanj urejajo strokovna ministrstva, saj zahteve glede strokovnosti in izpitnih pogojev postavljajo pristojna ministrstva z uredbo. Osrednji programi za šolsko poklicno usposabljanje se objavijo v Uradnem listu in pomenijo učinkovito pomoč pri sestavljanju učnih načrtov. Strokovno usposabljanje ljudskih rokodelcev - zajeto v NPK (2 leti, 2000 ur): pletenje košar, pletenje čipke, izdelovalec lesenih igral, obdelovalec lesa, lončar, izdelovalec predmetov iz rogoza, slame in koruznega ličja, strojno in ročno vezenje, pletenje košar in pohištva, tkanje preprog, tkalec/tkalka, izdelovalec izdelkov iz filca, izdelovalec usnjenih izdelkov, učitelj ljudskih iger in ljudskih obrti (z oznako dejavnosti). RAZVOJ PROGRAMOV IZOBRAŽEVANJA IN USPOSABLJANJA ZA PODROČJE DOMAČE IN UMETNOSTNE OBRTI Poklicno izobraževanje in usposabljanje se v Sloveniji vodi in izvaja v okviru socialnega partnerstva med državo, delodajalci in delojemalci. Medsebojni dialog stalno spodbuja razvoj v smeri zagotavljanja temeljnih ciljev, kot sta strokovna 19^ mag. Gojko Zupan sekretar v Direktoratu za kulturno dediščino, Ministrstvo za kulturo Aniko Menyhert vodja Oddelka za raziskovanje in razvoj, Nacionalni inštitut za poklicno izobraževanje in izobraževanje odraslih eH f/f "1 Darko Mali vodja središča za raziskave in razvojne strategije, Center RS za poklicno izobraževanje usposobljenost in zaposljivost absolventov. Tudi projekt Rokodelske akademije je prostor, ki omogoča dialog različnih akterjev s ciljem razvoja ustrezne ponudbe in kakovostnega izvajanja programov izobraževanja in usposabljanja. Projekt je posebej dragocen zaradi ambicije vzpostaviti ustrezno okolje, kjer se tradicionalno znanje in izkušnje obogatijo s tistimi vidiki, ki mu omogočajo življenje danes in v prihodnosti. Center za poklicno izobraževanje se v projekt vključuje s ciljem razviti tiste podporne mehanizme, ki bodo omogočali prenos znanja in izkušenj širšemu krogu ljudi in s tem prispevati k razvoju celotne lokalne skupnosti. Skupaj s partnerji bomo pripravili ustrezne podlage (poklicne standarde, kataloge znanja, programe), ki bodo podlaga za razvoj različnih oblik izobraževanja in usposabljanja. Programi bodo temeljili predvsem na vsestranski vlogi mojstrov kot osrednjih akterjev prenašanja tradicionalnega znanja. Programi bodo izhajali iz osrednje vloge učečega, njegovih pričakovanj in potreb. Uresničevali bodo tudi idejo vseži-vljenjskega učenja, saj bodo zajeli tako začetno kot nadaljevalno stopnjo poklicnega izobraževanja in usposabljanja. Predvsem pa morajo omogočati pridobivanje ustrezne usposobljenosti in razvoj kariere vsakemu posamezniku in ga pri tem ustrezno podpirati. Naš skupni cilj bo v programe izobraževanja in usposabljanja vključili tiste nove izkušnje, ki jih je prinesel razvoj tega področja v zadnjih letih, med njimi tudi nova spoznanja, do katerih bomo prišli v skupaj v projektu. Upajmo, da bo tisti delček v celotni sliki, ki bo omogočal kontinuiran razvoj področja domačih in umetnostnih obrti v Sloveniji. PROGRAM RAZVOJA PODEŽELJA RS ZA OBDOBJE 2007-2013 IN MOŽNOST ČRPANJA SREDSTEV ZA ROKODELSTVO Razvoj podeželja v Sloveniji poteka v skladu s Programom razvoja podeželja RS za obdobje 2007-2013. Rokodelske dejavnosti so predmet podpore ukrepov 3. osi, še posebej ukrepa »323 Ohranjanje in izboljševanje dediščine podeželja«, ter ukrepov 4. osi LEADER. Njihovi glavni cilji so diverzifikacija podeželskega gospodarstva, izboljšanje kakovosti življenja na podeželju ter aktivno vključevanje lokalnega prebivalstva v razvojne procese. Predmet podpore ukrepa »323 Ohranjanje in izboljševanje dediščine podeželja« so nepremična dediščina (nepremični spomenik, spomeniško območje, nepremična dediščina, kulturna krajina, naselbinska dediščina), muzeji na prostem, ekomuzeji, prostori za postavitev stalnih razstav etnološke dediščine ter ureditev in izgradnja tematskih poti, ki povezujejo naravne in kulturne znamenitosti določenega območja. Rokodelstva oziroma z njimi povezane vsebine so lahko vsebine vseh sklopov podpor, še posebej pa ima rokodelsko izobraževanje lahko pomembno vlogo v muzejih na prostem, ekomu-zejih in tematskih poteh. Rokodelske dejavnosti in izobraževanje za te dejavnosti so tudi vsebine ukrepa »311 Diverzifikacija v nekmetijske dejavnosti« in ukrepa »312 Podpora ustanavljanju in razvoju mikro podjetij«. Prav tako so rokodelstva in različne z njimi povezane dejavnosti, med drugim tudi prenos znanj, sestavine podpor ukrepov 4. osi LEADER (npr. raziskave, evidentiranje zbirk rokodelcev, izvedba delavnic/tečajev, oblikovanje turistične ponudbe, medregijsko in čezmejno sodelovanje ipd.). %20 dr. Tadeja Primožič Sektor za razvoj podeželja in strukturno politiko, Ministrstvo za kmetijstvo, gozdarstvo in prehrano RS Kézmûves Akadémia -orokség a jovo hivatásaihoz A konferencia abból induit ki, hogy az orokség minden megjelenési for-mája fenntartható megórzésének és újjáélesztésének fontos feltétele a kézmûves szakmák átfogó fejlesztése és szakmai továbbfejlesztése. A konferencián, neves szakértokkel egyûttmûkodve kerestük a választ a kézmûves szakmák iskolai és iskolán kívüli képzésének esélyeivel és aka-dályaival, a kézmûvesek vállalkozási, marketing és konzervátori képes-ségeinek erosítésével, valamint az EU programoknak a vidéki kézmûves orokség megórzésére és fejlesztésére irányuló támogatásaival kapcsola-tos kérdésekre. A rendezvényen a szakma tobb mint hetven szlovéniai és magyarországi képviseloje, az oktatási és kulturális intézmények képvise-loi, vállalkozók, kézmûvesek és idegenforgalmi dolgozók vettek részt. nemzetkozi konferencia szakmai tanulmányúttal, 2009. 11. 20. Veržej Onkormányzata HELYSZÍN Zavod Marianum Veržej / Muravidék MILYEN KÉPZÉSEKRE VAN SZUKSÉGE A KÉZMÛVES TEVÉKENYSÉGEKNEK? Szlovéniában (és bizonyára Európa más vidékein is) a kézmûves tevékenységekhez szükséges képzés a jelenlegi helyzet és a jovóbeni fennmaradás kapcsán felmerü-ló egyik legégetóbb kérdés, amely lényegesen befolyásolja az európai regionális kultúrákat gazdagító gazdasági torekvéseket és az alkotótevékenységet. Ebbol a szempontból nem csak a külonbozó termelési technológiák és módszerek számí-tanak, hanem olyan, megfeleló, tobbek kozott gazdasági osztonzók azon fiatalok számára, a jovóben a kézmûves tevékenységek széles választékában találják meg az egzisztenciális lehetoségeiket. És noha napjainkban, a külonbozó képzési terüle-teken is hasonlóak a torekvések, éppen a tevékenységeknek ez a széles választéka a hatékony, illetve „egyetemes" képzési programok tervezésének az egyik alapve-tó akadálya. Éppen ezért fontos a megfontolt képzésfejlesztés, beleértve a paletta megórzését is, vagyis nem fogadható el az egyes területek osszevonása és egyfajta mindentudó (!) kézmûves képzés. Az egyes kézmûves tevékenységeknek éppen ez biztosítja a sajátos jelleget, egészében a kézmûvességnek pedig a nemes, az ember-és természetbarát, valamint fenntartható alternatívát a jovóbeni minóségi léthez. dr. Janez Bogataj néprajzprofesszor KÉZMÛVES OKTATÁS HELYZETE MAGYARORSZÁGON Szakmai területen gyakran hivatkozunk a népmûvészet, a hagyományok tovább-éltetésének magyar modelljére, mely valóban jól átgondolt, a néprajzi kutatások, gyûjtések felhasználásával, azok hiteles adaptációjára épüló modell. A tárgyi kultú-rát tekintve ez azt jelenti, hogy megórizve forma-díszítmény-funkció osszhangját, olyan tárgyakat készítsünk, mely a hagyományos elemek használata mellett a mai kornyezet- lakás és oltozkodés kultúra szerves részévé tudnak válni. Ahhoz, hogy értóen tudjunk tárgyi hagyatékunkhoz nyúlni, elóbb meg kell tanulni annak tor-vényszerûségeit, technológiáját, motívumvilágát, hogy ennek birtokában tudjunk Katalin Beszprémy Hagyományok Háza, a Népmûvészeti Módszertani Mûhelyének vezetóje 21 uj szep targyakat letrehozni. A nepi kezmüvesseg generaciorol-generaciora valo to-vabbadasa Magyarorszagon evtizedek ota iskolarendszeren belül, es azon kivül is több formaban müködik. Ugyanakkor sajnos a kepzes finanszirozasi hattere, presz-tizse sok gonddal küzd, ami miatt azoknak az intezmenyeknek, civil szervezetek-nek, melyek küldetesüknek tekintik a hagyomanyos nepi kezmüvesseg oktatasat, sajnos sok nehezseggel kell megküzdeniük mag. Gojko Zupan titkär, Kulturälis Miniszterium, Kulturalis Örökseg Igazgatosaga A KEZMÜVESSEG ES A MÜVELÖDESI MINISZTERIUM Miert van jelen, illetve miert kell jelen lennie a Müvelodesi Miniszteriumnak a mai tanacskozason? Önökkel együtt, a müvelodesi miniszterium alakitja azt a keretet, gyakran rejtett vazat, amely ohatatlanul szükseges a kezmüvesseg problemai-nak atfogo kezelesehez, es amint azt nehany nappal ezelott, a neprajzos kollegak mondtak a ketnapos ptuji tanacskozason: nem az örökseggel, illetve mellette, ha-nem az öröksegben kell elni. A miniszterium a jogi szabalyozas iranyitasaval, illetve a tamogatasokkal, elsosorban az epitett örökseg kereteit alakitja. Megteremti es ösztönzi az alkotoi lehetosegeket, segit a hagyomanyok apolasaban, az elmult evezredek peldait teszi közszemlere. Segitseget nyujthat a hagyomanyos tudasok megorzeseben, es annak tudatositasaban, milyen tudasra van szükseg az örökseg megorzesenel. Az ingatlan örökseg egy olyan fejezet, amit gyakran kritizalunk; köz-ben megfeledkezünk arrol, hogy a legtöbb esetben, a hosszu tavu törtenet legsike-resebb reszerol van szo. Szloveniaban szamos var, templom, taj, felujitott neprajzi örökseg van, amit a nagy szavak ellenere, nem tudunk kellokeppen hasznositani a kezmüvesseg es az idegenforgalom celjaira. A miniszteriumban azon a velemenyen vagyunk, hogy az elo es felelevenitett örökseg elsosorban mindnyajunke, a jobb, minosegi eletünket kell hogy szolgalja. Összegezve: nalunk minden olyan hagyomanyos tudas es minden olyan hagyomanyos mesterseg szükseges es keresett, ahol szükseg van a fa-, a ko, a fem-, a keramia-, az üveg-, a beton es a modern anya-gok megmunkalasaval kapcsolatos, kezmüves tudasra es kepessegekre. Anikö Menyhert Nemzeti Szakkepzesi es Felnottkepzesi Intezet, a Kutatässzervezesi es fejlesztesi osztaly vezetoje A MAGYAR SZAKKEPZES - ORSZAGOS KEPZESI JEGYZEK Az 1993. evi LXXVI. törveny a szakkepzesrol lehetoseget biztosit a szakkepzest nyujto iskolak szamara, hogy pedagogiai programjukat a valtozo piaci viszonyok-hoz igazitsak. A törveny a kisvallalkozokat is bekapcsolja a szakkepzesbe. A ha-talyos Orszagos Kepzesi Jegyzek (422 szakkepesites) tartalmazza a magyar allam altal elismert közepfoku szakkepesiteseket. A modulrendszerüen felepitett szakmai es vizsgakövetelmenyek, a kepzesi formak, a kepzes ideje a szaktarcak altal sza-balyozottak, mert a szakmai es vizsgakövetelmenyeket a szakkepesitesekert fele-los miniszteriumok rendeletben adjak ki. Az iskolai rendszerü szakkepesitesekhez központi programok a Magyar Közlönyben jelennek meg, amelyek a helyi tanterv keszitesehez nyujtanak hatekony segitseget. Nepi kezmüves - OKJ-ben szereplo szakkepesites (2 ev, 2000 ora): kosarfono, csipkekeszito, fajatek keszito, famüves, fazekas, gyekeny-, szalma- es csuhetargy keszito, kezi es gepi himzo, kosarfono es fonottbutor-keszito, szönyegszövö, takacs, nemezkeszito, nepi bormüves, nepi ja-tek es kismestersegek oktatoja (a tevekenysegi kör megjelölesevel). %22 A HÄZI- ES KEZMÜIPARTERULETEN ALKALMAZOTT OKTATÄSI ES KEPZESI PROGRAMOK FEJLESZTESE Szloveniaban, a szakmai oktatas es kepzes az allam, a munkaadok es a munkaval-lalok közötti szocialis partnerseg kereten belül valosul meg. Az egymasközti par-beszed folyamatosan ösztönzi a kitüzött celok - nevezetesen a szakkepzettseg es a vegzösök foglalkoztatathatosaga - megvalositasat. A Kezmüves Akademia is egy olyan közeg, amely lehetöve teszi a különbözo szereplok közötti parbeszedet, amelynek celja a megfelelö kinalat fejlesztese, illetve a minösegi oktatasi es kepzesi programok megvalositasa. A projekt különleges erteke abban rejlik, hogy celul tüz-te ki egy olyan környezet letrehozasat, ahol a hagyomanyos tudas es tapasztalatok tovabbfejlesztese biztositja a fennmaradast. A szakkepzesi központ feladata a projekt kereten belül olyan tamogatasi mechanizmusok letrehozasa, amelyek lehetöve teszik, hogy a tudas es a tapasztalatok minel szelesebb körbe eljussanak, es ily modon segitsek a helyi közössegek egeszenek fejlödeset. A partnerekkel együtt-müködve elkeszitjük a különbözö oktatasi es kepzesi formak fejlesztesi alapjat ke-pezö, megfelelö alapokat (szakmai standardok, tudaskatalogusok, programok). A programok mindenek elött a mesterek, mint a hagyomanyos tudasok atadoi sokol-dalu szerepere epülnek. Ugyanakkor, a programok a tanulokat, illetve elvarasaikat es igenyeiket helyezik központi szerepbe. Ügyszinten megvalositjak az elethosszig tarto tanulas elvet is, hiszen a szakmai oktatast es kepzest alapfokon es halado fo-kon alapozzak meg. Mindenek elött pedig mindenki szamara lehetöve kell tenniük a megfelelö kepzettseg megszerzeset, illetve megfelelö modon, tamogatniuk kell si-keres szakmai palyafutasat. Celunk az oktatasi es kepzesi programokba bevonni az utobbi evekben, az erintett tevekenysegben törtent fejlödes tapasztalatait, köztük azokat is, amelyekhez a projekt megvalositasa soran jutunk el. Remenyeink szerint ezzel teljesse valik a kep, es Szloveniaban, megvalosulhat a hazi- es kezmüipar fo-lyamatos fejlödese. Darko Mali a Szloven Köztarsasag Szakkepzesi Központja Kutatasi es Fejlesztesi Strategiai Központjanak vezetöje A SZLOVEN KÖZTÄRSASÄG VIDEKFEJLESZTESI PROGRAMJA 2007-2013 ES LEHETSEGES FORRÄSOK A KEZMÜVESSEG TÄMOGATÄSÄRA Szloveniaban a videkfejlesztes a 2007-2013-as idöszakra vonatkozo orszagos vi-dekfejlesztesi program ertelmeben törtenik. A kezmüves tevekenysegek a 3. ten-gely intezkedesei tamogatasanak, elsösorban a 323 - a videki örökseg apolasa es fejlesztese intezkedes , illetve a LEADER 4. tengelyenek intezkedesei targyat ke-pezik. A fö celkitüzes a videki gazdasag diverzifikalasa, a videki elet minösegenek javitasa, valamint a videki lakossagnak a fejlesztesi folyamatokba valo aktiv bevo-nasa. A 323 - a videki örökseg apolasa es fejlesztese intezkedes targyat az ingat-lan örökseg (müemlekek, müemlekvedelmi területek, ingatlan örökseg, kulturtaj, települesörökseg), a szabadteri muzeumok, az ökomuzeumok, a neprajzi örökse-get bemutato allando kiallitasi helyszinek, egy adott terseg termeszeti es kulturalis örökseget összekötö temaösvenyek rendezese es letesitese kepezik. A kez-müvesseg, illetve az ezzel kapcsolatos tartalmak minden tamogatasi csomagban megtalalhatok, különösen fontos szerepet kaphat a kezmüves kepzes a szabadteri muzeumok, az ökomuzeumok es a temaösvenyek eseteben. A kezmüves tevekenysegek es kapcsolodo kepzesek ugyszinten szerepelnek a 311 Diverzifikalas a nem dr. Tadeja Primožič a Szloven Köztarsasag Mezögazdasagi-, Erdeszeti- es Elelmezesügyi Miniszteriuma, Videkfejlesztesi es Strukturalis Politikai Osztalya 23 ROKODELSKA AKADEMIJA KČZMOVES AKADEMIA mezogazdasagi tevekenysegekben, valamint a 312 Kisvallalatok alapitasanak es fejlesztesenek tamogatasa intezkedesek kereten belul is. Tovabba, a kezmuves tevekenysegek es hozzajuk kapcsolodo egyek tevekenysegek, tobbek kozott a tudasatadas, reszet kepezik a LEADER program 4. tengelye intezkedeseinek (pl. kutatasok, kezmuves gyujtemenyek jegyzekbe vetele, muhelyek/tanfolyamok szervezese, idegenforgalmi kinalat alakitasa, regiok kozotti- es hataron atnyulo egyuttmukodes, stb.) Ljubomir Zečevic, Vaneča, Slovenija / Szlovenia sip; EVROPSKO 1 TERITORIALNO | EURČPAI TERULET1 EGYUTTMUKODES i;hu ) r SODELOVANJE