MÖRSZKA KRAJINA
Vérsztveni, politicsni i kulturni tjédnik.
Szhája vszáko nedelo.
aprej placsilo: Va leta 24., 12., meszecsno 4 , V zvün-sztvo 70., V Ameriko 80 Dinare za edno leto.
\41 TD \\ 7Tr\Ú 17 Gazdasági, politikai és
J7JL LlIY«r\V IJLrJLálV < kulturális hetilap.
Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: xjt évre 24, 1 4 évre 12, I hónapra 4., Külföldre 70., Amerikába 80 Dinár évente.
Reditelsztvo i opravnistvo Szerkesztőség és Kiadóhivatal MÁRKISEVCI p. M.-SOBOTA
Rokopíszi sze eszi posilajo i sze ne vrnéjo. — Kéziratok idekül-dendök s nem adatnak vissza.
Cejna inseratov za □ cm:
Izjave, poszlano, odprta pisz-ma 150., réden veliki 1 —., máli oglász 0 70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt.
Hirdetési árak négyzett cm.-ként: Nyilttér és hasonlók 150, rendes hirdetés V—., Apró hirdetés 0 70 Din. és"az illeték. Többszörinél engedm
>>
Mire a fák levelei
ehullanak, fiaim ti is odahaza lesztek már."
mondotta az egykor hatalmas német császár ezelőtt kilenc évvel, a hirctérre komor arccal induló katonáinak. Kilenc évvel ezelőtt mondotta s bár lehet, a legjobb adattal és gondolattal, azonban ugy az ő, mint a népek mill.óinak szomorú csalódására, a levélhullás ötször is kellett, hogy megtörténjen, mire hazamehettek s akkor sem a remélt rendes körülmények között, íanem legyőzötten, szégyenpirt takaró, szemrehuzott csákóval, iehajtott fejjel botorkálva hazafelé, a réglátott otthon felé.
Kilenc évvel ezelőtt mondotta ezt a volt nagynémet császár s bár akkoriban az ő szava Ítélkezett mintegy eleveneken és holtakon, mégis öt levélhullás kellett. Mikor kiejtette ajkán eme szavakat, megítélni lehetett, hogy vigasztaló szavak akarnak lenni mindazoknak az életvidám •ffiaíaloknak, kik jövő reményeiktől, a sok saládapának, kik ellátatlan gyermekeiktől oly hirtelen és korán megválni nem akarva, :eserü arccal indultak oda, honnan a visszakérés több mint valószínű — lehetetlen.
Tehát alig kezdődött meg a nagy filágégés s már is megsokalták azok a nilliók, kiknek az élnivágyás mindennél irágább volt. Kilenc évvel ezelőtt is már íigasztaló szavak kellettek, hogy az emberi-iég elszánja magát. S vájjon az öt levél-lullás után, mikor úgyszólván önkényesen
hagyták ott a harcteret s átgázolva a sok felebaráti hullán, egymásutánban találkozott megcsonkított testű harcostársával, nem-e még jobban el kellene ma a vigasztaló szó? S a háború befejezése utáni nélkülözések, ínségek és járványok öt éve, nem-e még komorabb arcú egyéneket formálna egy esetleges világégés esetén ? Azt hisszük igen s talán már a vigasztaló szavaknak sem volna foganatjuk.
És mégis mit látunk ?
Még ki sem vánszorogtunk a háború bűzös levegőjéből, az állítólagos béke lappangó parazsa mindenáron csak-csak lángnyelvet ölt. Spanyolországból katonai forradalom hírei érkeznek, Bulgáriában forradalmat előkészitü szervezeteket lepleztek le, Itálija egy nemzetközi kikötő, Fiume szabadállam annektálásával akar Jugoszláviával konfliktusba keveredni, hogy a háborúra okot adjon; a világháborúban résztvett államok között a győztesek a koncért, a legyőzöttek a revancsért akarnak háborúskodni s a lapok hasábjai minduntalan „Forrong a balkán"-ról cikkeznek. Mindez igazolni véli, hogy a világégés semmikép sem muloit el, s mert nem mullott el, ez igazolja azt is, hogy az egyes népvezetők nem számolnak az ily világégés borzalmas közgazdasági hátrányával, nem okulnak Németország százmillió márkás papir-rongyain, sem pedig a sok százezer élőhalott rokkant ökölbe szorított kézzel való tiltakozó szaván, mellyel odakiáltják, hogy le a háborúval, mert ma már nem vigasztalás az egykor hatalmas német császár,
de ma szintén a háború áldozatának száműzött szerény polgár szavai: „Mire a fák levelei lehullanak, fiaim ti is odahaza lesztek már".
Tak právijo,
ka szo Prejkmurci »prouti drzsávni elementi.« Tou nevídimo i necstémo szamo vu nisterni edni ali drűgi táksi novinaj, stere szo tou ocsitanye szi za program djalé. na haszek szvoji lásztni intereszov, nego tüdi csüjemo z-oucsi v-oucsi. I tou je nyí edno dobro zmísleno orozsje, ár dncsz-déu sze nájlezsi tak onemogoucsi tiszti cslovek, kí je z-vojim rávnomíslejnyem protivnik krivi lűdi. Szamo da delo nacsi sztojí.
Prav za prav eden ali jezero ali cejlo Prejk-murje, csi bi rávnocs vu nájbougsem ednoraz-niejnyi bilou, bi zsnyé prouti drzsávnosztjov do-szégnoti nikaj nej moglo. Tou tiidi dobro znájo oni lüdjé, ki tou ocsitanye delajo. Szamo csi bi oni vszi i poednom té recsi nej na dnévnom rédi drzsali, te bi nasi domacsini vékse postenyé meli, vucseni drzsáne szlüzsbe doubili po szvojoj kvali-fikáciji lepo napredüvali, nej kak vezdaj. Csi bi pa tej prišli v voditelszka mejsztá, té pa bi mén-kala sztrankarszka propaganda, ár je nas národ tou sztrankarsztvo escse nej tak najeni. Na ka bi pa té bilou z-tej sztrank, stere véksi tál ji prouti kmetszkim interessom, csi bi rávnocs tiszti szlüzs-beník, za steroga tiszta sztranka dela i kí je v dotikaj z-tém kmétszkim národom, nebi propagando delao za nyoit. Sztranka bi zgínola, szlüzs-beníki bi bozsno slo, kmet pa, ár bi vecs lehko neodviszno i od szlüzsbenikov pritíszka szlobodno
PODLISZTEK.
Babicine molitvene knige.
Poznao szem ednoga prijétnoga sztarca, roga szo escse vu nyegovi mládi lejtaj tüdi tak wenüvali: »sztári« i ki je escse vu szvoji sztári lejtaj mládi osztao. Vszáki cslovek ga je lübo; iscse je nej bio na nyega csemeren: escse ne-Iriátelje nej. Pa je z obouji povouli meo, med pvejta vszákeféle krsztsanszki i nekrsztsanszkiini járodtni.
Goszpond je bio, bogat zemelszki gosz-ioud; ali szvojemi bogásztvi je on jeirtao náj-■énye haszka. Z-viszikoga réda sze je naroudo;
vszigdár sze je tned timi niszikimi zdrzsá-|ao; sziromákov, vu nevouli bodoucsi tüváristvo liszkao; po cejlom szvejti je szemtá obhodo;
je vzéo vu vszákoga národa szlobodscsine joji, tjikelikokrát sze je z-tirni obládavnimi ve-jtelio, ali nájvecskrát je tálniki bio ti pregányani ivárisov. Ka na szvejti díke, nevoule mantre | szte, z-toga je ze-vszega vövzéo szvoj tál — ícse i dosztakrát ti drűgi tál tüdi, ár je ža trpo.
Vu szlobodscsine boji je do szlejdnyega trlája vödrzsao i li teda je pobegno vu tü- j ítiszko zemlou.	I
Ali prvle, kak bi osztavo dományo zemlou, je gori poiszkao z-rodbine szvoje iedíno zsi-voucso kotrigo, lübléno szvojo babico, tou od vszej lübléno i vu postenyej zsivoucso sztáro mantrono, stero je on med vszejmi naszvejti bo-doucsimi zsénszkami nájráj meo.
Po szrdcá z-hájajoucsem szlobu jemányi nyemi je tá pobozsna goszpodína, kakti szvojemi odhájajoucsemi vnüki, nájdragsi kincs, fa-mílie nájprijétnejse relikvije, edne molitvene knige dála.
Té knign szo zse kak küncsna náprava, velke vrejdnoszt bilé, nyíh küklouvje, kapcse i naszrejdi na tábli razpitjé szo indasnyega küncs-noga dela remekna szpráva bilá; stere k-nyim prikapcseni szpumenek escse prijétnejse i dragse vcsíno: Brandenburgi Katalejna je je, kak senk darüvala té familie prededekojci i od nyé szo szhájale, od dekline, do dekline pokolejny vszigdár, kak zsenítvi dári précimba.
Ka je té knige tá sztaríca mogoucse na-veke obhájajoucsemi jedinomi vnüki darüvala, je zse nyej na veliko zsaloszt bilou. Zakoga naj moli poetomtoga, csi je zgüblena domovina, zgiibleni jedíni vnük nyéni ?
Tém knigam na pouti velki haszek v-zemes. Csi vu szükesíno prideš odpri je gori z-pobozsnosztjov: Boug i nyegovi szvétci te po-morejo.
Jáko lejpi tanács je bio tou od edne po-bozsne sztáré materé ! Szamo ka je vnüka szrdcé pecsína bilo, v-sterom je etakse szemen nej-püsztilo korenyá.
Potom je doszta, doszta teski lejt preteklo edno za drügim, vu steri je nájtuzsnejse trplej-nye troust bio.
Prerazmili szo onoga latinszkoga versusa rázum : „una salus vícktis: mullans sperare salu-tem" „pozdráv tebi obládaui, vecs dobra sze netroustaj".
Nas vrli sztarec je vsza eta britka trousta-nya odzacsétka mao kostávao i prezsívo: doszta je mogao pretrpeti, doszta nevoule vöpre-sztáti: szpoznao je vandrarsztva odszkűteni i pregányani bojüvnikov zsivlejnya vsz& nevoule ali záto je vszigdár dobre voule bio.
Dosztakrát je nejmeo niednoga falata, steroga bi ?zi v-zoube djao, vsze szpráva, stero je szebov noszo je éden máli v-eden roubec zvézani pintlics bio. V-sterom szo bilé po babici darüvane molitvene knige tüdi.
Oh pa keikokrát bi je lehko za drágo cejno oudao. Antiquáriuske, indasnyi dugovány pobé-rávci, k-cojrazmécsi, kí szo je prínyem vidili, szo lejpe sume pejnez ponüjali za nyé. Ali on nyim ji je niti do rouk nejdopüszto. Tak velikoga kincsa nega na etom szvejti, steri bi od etoga clenodiuma vecs vrejden bio.
Ali ednouk sze je razvedrilo vrejmen.
miszlo — bi zadovolen büo. Zatoga volo szmo mí Prekmurci „proutidrzsávni elementi."
Ali gda ví nikáki té recsí tak nalelici vö-plünete, vasz bogme more niksa, te pravice nevi-doucsa rouka sztísznoti za szrcé. Nej je mogoucse, ka bi sze szvejt tak z-nicsesza sztvouro i tak kí je toga sztvorjenya ravnitel büo, more i vase hűda szrcá tüdi viditi. Nej je pa büo tak dűgi dén, ka bi szunce nej zajslo, tüdi sze nemrete i ví z-og- j noti plácse po vrejdnoszti vasega delanya. Záto szi vu tom mladoszti -zmiszlite na do szUroszti bezsáj.
Csi je nej tak, zakaj bi pa té mi proutidrzsávni elementi bili. Ali je nej vszáki cslovek Prekmurja lojalen drzsavlán ? Ja csi je nej podlo-zsen vašim sztrankarszkim idejom, je záto nej prouti drzsávni element. Kak známo szte tüdi nisternim nej Prekmurszkim rojakom protivniki i csirávno niedno rejcs nevejo magyarszki, je vsze glih za „madžarone" máio i bi je radi vrgli zmeszta, ár ne igra z-vami v edno dudo.
Tak sze pa skrampli szploj vövídijo z-vrecsa i vidite mi prejkmurci szmo táksemi deli, táksoj bürokrátciji prouti i nej prouti drzsávi. Mi radi mámo brezsztrankarszko delo na pravice obtrdje-nom fúndamenti, szploj pa v-urádaj, gdé je neod-visznoszt nájbole potrejbno na bázi cslovecse pravice.
Klekirtove íazsí.
Nejdávno szmo csiili od ednoga oglédnoga mőrcsana, ki je pravo, ka „Klekl szamo té ne la-zse, g4a mlejko pijé, ár nyerni té pamet na mlej-ki zaposzlena; ovak sze nyerni pa escse vu szne lázsi szenyajo." Eden krájncsar pa potrdi mörcsari i právi: Ví prijátel isztino máte. Nam je tüdi eden rászt obecsao za veski mouszt, pa nam ga nej dao."
V-persouni nepoznamo Klekl-a, ali csi vu tejli tak vküper ide, kak nyega lazsí vu „Novinaj" té de za pár lejt zsé po stiraj mogo oditi. No nej csüdo, vej je klerikálec i tou je zsé navádno, ka szo nyí potí püklave. Tüdi nemremo zameriti Kleklni, kaj csedno niti nemre píszati v Lovíne. Kak ali uda? Csi v Beográdi diéte gorvzeme, komaj csáka naj v Rogaško Szlatino pride zsnyimi. I csi na málo vrejmen domou pride, te pa tak nevej ka je v Beográdi ali v Prejkmurji nouvoga,. more kaj lagati od «Mörszke Krajine.» V-Prek-murji navoule nemarno, od tisztoga pa nej trbej
Zíslo je szlobodcsine szunce : denílo sze je. Ország je nazáj doubo szvojo pravico, emi-grancom je odpüsztseno, szvoja imánya szo nazáj doubili ; nas sztári priatel je tüdi domou prisao. Nájprva nyegova szkrb je bíla szvojo lübléno babico poglédnoti. Bila je velka radoszt, bilou je velko joukanye.
Zsivé Boug vu nébi! Nazáj je dao, ka je zgübleno bilou: nazáj je dao domovino, nazáj vnűka tüdi
Viditi je bilou na obema vrejmena tezs-koucsa! Ali da li zsivéta!
Nazáj je dao babici od nyé dobleni drági kincs: molitvene knige.
— Jeli szi malo zsnyíh moj szin, gda sz,i vu szükesíni bio ?
Vu szükesíni szem dosztakrát bio. 1 tou tüdi vrejmen, ka szvétci pomágajo onim, kí po-ponizno molijo. I rávno szem nigdár nej oudpro gori, tej szvéti kníg, ár szem nej steo na szvojo grehsno glavou szvétcov szrditoszt szpraviti, stere szem vrejden.
Vis moj szin, csi bi li szamo ednouk gori oudpro ete mjlitvene knige, bi sze ogvüsao zsnyíh, ka nébe szvétci escse i tisztoga pomágajo, kí dvojí vu nyih.
Zdaj gori odpré ta dobra mamica kníg kapzse i vö je presztré na sztouli, nas vrli sztári priátel zdaj vidi, ka med irszákira dva sztvána, edna-edna sztotka (banka) je polozsena.
píszati. Óh lejpi követ szte nam Vi! Za stero krajino szte pa? Csi nej té lazslíve Lovine meli, niti nej znali ka escse zsivéte-
Gdé szte pa té bili, gda bi v «Novíne» tou mogli szpíszati, ka szo vasi G. bisztricski vú-cseniki narédili sz dúzsnoszt szpunyávajoucsimi zsandárami ? Ka szte eden máli zagovárjajoucsi j artikulus píszali, tou je vsze? Tou sze zná, ka j vam je szramouta vecskrát prevötriti tou delo, záto rájSi ednouk, pa té zagovoriti szvoje fárnike-vucsenike. Tou rávnocs tak zakrivate, kak od vász potrdjeni kuluk, zdaj pa obcsine zazávate na po-moucs.
Kak vász po piszávi poznamo, tüdi i mi potrdimo mőrcsani. Odszejmao de pa «Mörszka Krajina* bole kontrolejrala vase lazsí. - Zoub za zoub!
		
GLAS 5	BI. -	- HÍREK. '
—	Zahvala. Vszem dragim prijáteljem in znancem, ki so mi za časa dolgotrajne, mučne bolezni in ob szmrti moje žene stali tolažljivo ob strani, izrekam tem potom najiskrenejšo zahvalo. Anton S. Pire, upravnik carinarnice Murska Sobota in hčerka Dragica.
—	Razszipávlejo sze drzsávni pejnezi brez vázsni vzrokov. Sztanovnikom pa kre Műre lezsécsih ob-csin dén ?a dnévom prekápte Mőra dobre trávnike i rodovitno zemlo. I kabi sze odpomoglo toj nesz-recsi, kabi sze sztavilo grobjánszko deloványe raz-dérajocse More z energiesnim reguliranyom, sze Kleklnova «prezvisena dobrouta« popolnoma nikaj neszkrbi. — Sziromaski Kmetje szo nyerni dobri bili szamo pred volitvami.	Opazovalec.
—	Granat je explodirao. Pod tém iménom szmo prineszli vejszt, stero pa po z-merodájnoga ineszta doblenoj informáciji na teliko popravimo, ka je dotícsni szoldák, ki je esete najzavüpnejsi büo, je
v magazíni vzéo dvá zdraviva granáta i tiszti je j explodirao na vozi i odtrgno oglávo szoliáka nougi, dnéva 8. IX. ob Va 6 vöri v-gojdno. Zakaj je vz.eo szebov vecs granátov je nej znati, mo- j goucse záto, da pri vájaj vecs lehko lucsa kak je pa dobljeno od komandata bilou. Nalehci je prisao do granáta, ár je magazin na nyega büo zaviipani. Szoldák, Šalih Krdžalič kí sze je poneszrecso po szvojoj nepazlívoszti, je z-Bosznie doíná, je po dvakratnoj operáciji 13. IX. v M Szobotskom s-pitáli mrou i ár je nekrsztsanszke muszlimanszke vere büo, szo ga 14. IX. na pokopaliscse zsidov-szko v M Szoboti pokopali. Za vernim vojákom vszi oficiri zsalüvajo.
-fjiszrecsa. Slevanécz 50 lejt sz'ároga Borejszkoga kmeta i inasinszkoga verta je t. m 16. kobila (lásztna) tak v-zseloudec brsznola, ka je zsé na drűgi dén mrou. Po neszrecsi vcsaszi szo ga v-spilao v M. Szoboto odpelaü, ali je zse pre-keszno. bilou.
Tojvajije Pri Si f tár Lajos kresmári v Polani szo t. m. 18. neznani csinitelje z-nyegovoga spájza odneszli obütel i gvant vu vrejdnoszti 10.000 Dinárov. Kak szmo zvedli, ie eden kűsen zsandár zaszlejdo csinitela, a zavolo nadalnye pre-iszkáve osztáne tájno. V Lemerji zsivinszki trgovec Szecsko Kálmán je ktipo edno ielico i jo dao prignati domou vu szvojo stalo. Na drügo gojdno, gda bi jo dale mogao gnati je telice nej bilou v stali; nikák jo vkradno. Csinitele iscsejo.
—■ Nevarna mláda szraka. Kak szmo predkrát-kom zsé opíszali, sze je na nej vajen zsítek podao Pozvék József mládi cslovek z-Brezovec i je po zapeli', i po áj oroupao ednoga Márkovcsara, kí szamo edno rokou má. Zdaj sze je nouvi csin v-klücso nyegovoga zsivlejnya. Tüdi na tákso formo je oroupao ednoga Deklezsovcsara pred pár meszed, kí ga je zdaj szpoznao.
—	Zsidovszko nouvo leto. Preminoucsi tjeden szo szvetili nasi izraelitanci sz.vojga vadlüványa nouvo leto stero sze racsuna od sztvorjenya szve-tá i tak pišejo od 11-toga szeptembra naprej 5684. leta.
—	Zsenszka —- dühovnik. Po porocsili „Bács-megyei Napló"-ja, je v-Vojvodini edna zsenszka, ki je v Budapesti poszvecsena za duhovnika re-formátuske vere. — Po ednoi sztráni pišejo raz-licsne novine, ka de v-Baranyi nasztávlena za dü-hovnika, po drügoj sztráni pa ka de szamo ovak poravnávála düsevne p^ti lüdsztva vu Krisztnso-i vom dühi.
- Nouva neszrecsa v-Japáni Po najnovejši po-; rocsilaj je v-Japanszkom po velikom potreszi pá-! lik vel ki orkán (vihar) divjao steri je vecs velikih varasouv i doszta lüdsztva poskodovao.
Szejádev v nasoj krajini sze je obesno zaes-i nolo. Pred lüdmi je sztráh, da de tak kak láni.1
—	Gostilniča ska zadruga v Murski Soboti opozori vse člane gostilničarske zadruge, da morajo svoje: tako pomočnike (kelnare) kako vajence (inase) pri gostilničarski zadrugi v M. Soboti ob uradnih urah vsako sredo in soboto popoldne od 1—2 ure v uradnih prostorih g. Josipa Flisar, gostilničar v M. Soboti v lastno korist prijaviti.
Halálos ítélet a ljutomeri gyilkosságban.
Annakidején részletesen megirtuk, hogy Ganus] mérnök távollétében meggyilkolták annak 26; éves i eleségét és három éves fiát. Mindez julius 7-én történt s a gyanú mindjárt a mérnökék öreg szolgájára irányult, kit, dacára konok tagadására, lezárták. Ez ügyben az ésküdtszéki tárgyalás folyó hó 19-én volt megtartva s a vádlottak padján az öreg Črnjenko, a mérnökék szolgája ült. A vizsgálat és tanúvallomások után, habár a szolga egész végig tagadta, az esküdtek a gyilkosság kérdésében Črnjenkot bűnösnek mondották ki s ezért őt rövid tanácskozás utánJ kötél általi halálra Ítélték.
Megszüntetik a M. Sobotai polgári iskolát/ Már régen járta vidékünket a hir, hogy beszüntetik a polgári iskolát, de a beiratási hirdetmé-j nyekkel s a beiratásokkal magával bebizonyítani; véltük a hírek valótlanságát. A hir a végén mégis ténnyé vált, mert az iskola igazgatóság mult; héten már az első osztályos tanulóknak kis cédulát adott ki, amelyekkel értesitik a szülőket, hogy a polgári iskola első osztálya megszűnt, írassák gyermekeiket más iskolába. Tehát az idén az első, jövőre a második s négy év múlva teljesen megszűnik a polgári iskola. Az okot a megszüntetéshez nem tudjuk. Annyi tény, hogy a polgári és a gimnázium tanári kara között] állandó volt a súrlódás, mely a közös iskola^ épületben nem tudott megférni. Ámbár az iskola nekünk nagyon el kell, még sincs sok ellen-; vetésünk annak beszüntetése ellen, ha a polgári beszüntetéséhez mérten a gimnáziumot kifejlesztik nyolc osztályúvá és az alsóbb osztályokat* szükség esetén párhuzamosakká teszik. Remél-, jük, hogy igy lesz s a bajok elmaradnak, amit esetleg a polgári beszüntetése okozná.
—	A fiata! útonálló. Mint annakidején megemlékeztünk arról a nem mindennapi eseményről,] hogy Pozvék József brezovici fiatal, 17 éves; legény erdőbe csalt egy idősebb félkezü mar-i koveii embert s ott pénzét elvette, a tanuk terhelő vallomása dacára, tagadja tettét. Még ez azj esete véget sem ért, már is más terhelő vád jött ellene. T. i. egy deklezsovjei öreg ember; szintén felismerte benne a tettest, kivel szemben nemrégen szintén ilyen támadást követett el s összes pénzét elvette. Már két egyforma vád vanj ellene s mégis tagad. Tagadása ellenben csak] súlyosabb büntetést von maga után, a mely elől szabadulni nem fog.
—	Korcsmárosok ipartestütete Murska Sobotában ezennel tudomásul adja minden korcsmáros és kávéház tulajdonosoknak, hogy ugy a segédjét mint a tanoncát a korcsmárosok ipartestületénél minden szerdán és szombaton tartandó hivatalos órák alatt és pedig: d. u. 1 - 2 Fiiszár József, korcsmáros urnái murska-sobotán levő hivatalos helyiségében a következmények terhe alatt bejelenteni köteles.
Rendőri hirek. S z e c s k o Kálmán lemerjei kereskedő a pucinci vásáron egy üszőt vett 8000 dináért, a melyet haza hajtatott istállójába. A mikor is az üszőt másnap reggel tovább akarta szállíttatni, valaki ellopta. A furcsa eseményt rögtön jelentette a csendőrségnek, mely a nyomozást megindította. — Siftár Lajos polonai korcsmáros éléskamrájából ismeretlen tettesek folyó hó 13-án elloptak mintegy 10.000 dinár értékű ruhaneműt. A csendőrség állítólag nyomában van a tettesnek.
—	Nö lelkész Röviddel ezelőtt érkezett haza a Vajdaságba Nóvák Olga, aki a budapesti református theologián lelkésszé avattatott fel. Egyik verzió szerint, egy baranyai fárát fog kapni, mig a másik szerint, nem vállal lelkészi hivatalt, hanem , egész szerzett tudományát az emberiség lelki világának istápolására szenteli.
—	Szerencsétlenség. Stevanécz 50 éves borej-cii gazdálkodót a lova oly szerencsétlenül rúgta hasba e hó 16-án, hogy másnapra meghalt.
—	A parlament ülésezése folyó hó 20-án megkezdődött.
—	Leányszöktetes es az eltűnt iiszt. Furcsán adja össze magát e két dolog, de természetes. Folyó hó 16-án eltűnt Titán Teréz bakovci asszony éléskamarájából 50 kg. liszt. Másnap éjjel II órakór, azaz 17-én pedig eltűnt a lánya, akit Markovics Leopold nevű legény megszöktette s az irányt osztrák Radkersburg felé vették. Több mint valószínű, hogy a lisztről már eleve gondoskodtak az ámor hősök. Na ja, csak szerelemből nem lehet megélni.
Št. 803.
Razglas.
Na državni babiški šoli v Ljubljani se začne dne 5 novembra 1923.
učni tečaj za babice
s slovenskim učnim jezikom. Tečaj bo irajal do dne 31. avgusta 1924, t. j. 10 mesecev. V (a tečaj se sprejmejo ženske, ki še niso prekoračile 40. leta starosti in ki so, ako so še neomožene, dovršile 24. leto ter so učnega jezika zmožne v besedi in pisavi. Pouk je brezplačen. Vse prosilke morajo vložili svojeročno spisano, pravilno kolkovano prošnjo za sprejem v babiško šolo pri pristojnem okrajnem glavarstvu, odnosno mestnem magistratu, do dne
10. oktobra 1923. Prošnji nai prilože krstni in rojstni list, eventualno poročni list ali, če so vdove, smrtni list svojega moža, nadalje oblastveno potrjeno nravstveno izpričevalo, potem izpričevalo uradnega zdravnika pristojnega političnega oblastva, da so drave in telesno in duševno sposabne az uk, nadalje izpričevalo, da imajo cepljene koze ali da so jim bile koze iznova cepljene, izpričevalo o šolski izobrazbi in, če so ubožne, tudi zakoniti ubožni list. Prednost za ta tečaj imajo prosilke iz maribarske obli-sti, izvzemši mesti Maribor in Celje.
Učenke, ki so ubožne in potrebne, se sprejmejo v internat brežplačno; imovitejše morajo plačevati hrano v internatu, stanujejo pa lahko zunaj internata.
Vsaka učenka, sprejeta v državno babiško Šolo, mora imeli poleg zadostnega telesnega perila in obutve še te-le svoje predmete :
4 rjuhe, 2 prevleki /a blazine. 1 posteljno odejo (koc), 2 bela predpasnika z rokavi (po predpisu), 2 brisači, 2 namizna prtiča, jedilno posodno in orodje.
A kormány ultimátumot intézett Bulgáriához.
Ha a bolgár bandák jugosláv területre lépnek az SHS királság megszálja Szófiát. A bolgár bandák megindultak a jugoszláv határok felá.
Uj forradaíom fenyegeti Bulgáriát.
Az Aiekszandrov Tódor vezetese alatt álló macedón irredenta bandák, amelyek hir szerint 80.000 guerillaharcra jól felfegyverzett harcosból állanak, néhány nap óta a jugoszláv határ felé menetelnek.
A Nisben és caribrodi vasútvonal mentén koncentrált szerb csapatok szemmel tartják a bolgár bandák mozdulatait. Egy aeroplánra, amely bolgár terület felett repült, tüzeltek.
A „Temps" jelenti, hogy a washingtoni kormánynak jelentések vannak birtokában azokról a iegyverekről, amelyeket titokban csempésztek bulgáriába a „földközi tengeri kikötőkből". A jelentések szerint nagymennyiségű muníciót négymillió puskát, hatszáz ágyút nehéz üteggel, négyezer géppuskát és kétszázezer automata puskát szállítottak, bár a neuiiiyi béke csak 20 ezerben állapítja meg a bolgár hadsereg létszámát.
A „Ciiikago Tribüné., értesülése szerint a nagyhatalmak képviselői Lazarov tábornokot, a bolgár hadsereg parancsnokát azzal gyanúsítják, hogy titkos összeköttetésben áll Aiekszandrov Tódorral és hir szerint bolgár reguláris csapatok is támogatnák a a macedón komitét.
Az irredentistáknak az a szándékuk, hogy megtámadják a SHS királyságot, míg beográd figyelmét a fiumei' probléma köti le.
A komitácsi vezérek szerint Musolini emberei már türelmetlenek az ő tétlenségük miatt és azzal fenyegetnek, hogy felhagynak a segélyezésükkel és a fegyverosztogatással, ha nem kezdenek gyors akcióba Macedóniában.
Ultimátum Szófiának. A beogradi kormány figyelmeztette Szófiát, hogy a jugoszláv csapatok a határon keresztül bolgár területre nyomulnak, ha nem szűnnek meg a komitácsi betörések.
A beogradi kormány azt is hozzáfűzte a figyelmeztetéshez, hogy szükség esetén megszálja Szófiát, hogy megakadályozza a bolgár előkészületeket Macedónia megszállására, amelyet, hir szerint, a bolgár hadsereg segítségével akarnak keresztülvinni.
A beogradi hadügyminisztérium megtette a szükséges intézkedéseket a határok megerősítésére, iiogy megakadályozhassa a már előkészített bolgár betöréseket Dzsusz-fendil, Dzsumaja és Petrics irányából jövő jövő csütörtökön.
Dne 5. novembra 1923. ob osmih se morajo vse prosilke osebno javiti pri ravnateljstvu državne babiške šo e v Ljubljani, Stara po št. 3, da opravijo predpisani sprejemni izpit. Prosilke se sprejmejo, ako ?adoste vsem predpisanim pogojem in ako opravijo sprejemni izpit z dobrim uspehom.
Državna babiška šola v Ljubljani,
dne 3. septembra 1923.
Ravnatelj: prof. dr. Zalokar s. r
Posta.
Rozwadowskí. Kívánságát teljesítettük, reméljük, megfelelő. „Ilka" c. tárcáját közöljük, de tekintettel terjedelniességére, a karácsonyi ünnepekre használjuk fel. Csak tovább. Utkaparó A lap hiányos kézbesítésének oka csak a kézbesítőn keresendő Különben pedig reklamálja meg, nyílt levélben, bélyegmentes. A négy din követelésnek majd utána nézünk. Kereskedő. A fő, hogy a hivatalos szlovén legyen az első a többi lehet akármilyen, tehát magyar is. Az ily parancs nem érvényes, adják ki írásban s akkor éljen panasszal a minisztériumba. .,Nas Dom" uredništvo, Vas cenj. liszt prevzememo szamo v zameno i tak ga adressirajte na redi-telsztvo „M. K.«, nej pa na imé reditela.
v Murski - Soboti
V nedeljo 23. szept. popold. ob 3 uri zvečer ob 8 uri:
Morite Carlo
Pustololovina u 5 činova. U glavnoj ulozi :
FRIEDRICH ZELNIK
1
Vstopnina:
Gornje lože 8" Dinár, spodnje lože 7- Din. in H. prostor 3 - D.
Lastnik kina ü USTA V DITTRICH

FIATAL ÜGYES
•GED
FELVETETIK OKTOBER i.-RE BENŐ WORTMAN RŐFÖS KERESKEDÉSÉBEN DOLNJA LENDAVÁN
Eladó!
Czipoth Viktor
két hold első minőségű szántóföld Murska Sobota határában. Bővebbet
kereskedőnél Murska Sobota.
Na oddajo
je dvá plüga prvi klász orat-jega grünta v Szobocskom hntárí. Vecs sze pozvej pri
Czipoth Viktor trgovci v Murski 1	Soboti.

Gazdálkodás
A veszettség.
Irta: Nemes Miklós állatorvos, M. Sobotán.
Van a madarak között egy fajta, melyet Bufágának neveznek. Ennek csőre, helyesebben csőrének felső kávája, erősen és hirtelen hajlott. Az alsó állkapcsa nagyon erős és széles. Nagyon alkalmas arra, hogy a szarvasmarhák bőre alatt levő kukacot, — amely egy légytől származik, annak fejlődéses átmeneti alakja, — kinyomja, kihúzza, persze azért, hogy megegye. Afrikában ez a madár a marhacsordáknak igazi jótevője. Ugye milyen érdekesek az élősködők és a természetnek ez a berendezése. Abessiniában igen sok ilyen Bufága követi a karavánokat, hogy a teve bőre alól kihúzza a kukacot. Az emberek között is van sok ilyen jótevő — - ! ?
Vannak élősdiek, melyek majdnem mindenféle állatnál, embernél bőrbetegséget okoznak. Hči e bőrbajt nem gyógyítjuk, helyesebben, ha a bői-bajt okozó élősdieket (rühatkát) el nem pusztítjuk, lesoványitják, vérszegénnyé teszik a megtámadt gazdaállatot és kioltják életét. Ezek szabad szemmel jól látható élősködők. A régebbi lapokban megírtam, hogy vannak baciilus alakú gombák, amelyek közül felemiitettem a sertésorbánc bacil-lust és az általa okozott betegséget. Az emberek orbáncát nem pálcika, rudacska alakú, hanem gömb, golyócska alakú gomba okozza. Ezeket a gombákat csakis erősen nagyító üveggel lehet meglátni, mert igen kicsinyek, egy milliméternek az ezredrésznyi nagyságúak.
Most pedig a jó Istennek egy olyan teremtményét fogom leirni, melyet sem szabad szemmel, sem a legerősebb nagyitó üvegekkel sem lehet meglátni. Mégis tudjuk, hogy létezik, mert látjuk annak romboló hatását, látjuk, hogy elpusztítja az összes állatokat, embereket, ha bevándorol azok fejébe, agyába, okozza azok sajátos megőrülését, megbolondulását, amelyet veszettségnek, víziszonynak, dühnek neveznek a magyarok. A latin nép : Lyssa (Lissza), Rabiesnek, a német Wut, Tollwut-ritnak, a szlovén steklinanak, az itteni nép bez-nosztnak nevezi. Mellesleg megjegyzem, hogy több betegség van, amelyről egészen biztosan tudjuk, hogy valamilyen, az állati testben szaporodó, oly picike teremtmény okozza, melyet az eddig feltalált erősített és javított nagyítók (mikroskopok) képtelenek akkorára megnagyítani, hogy az emberi szem azt megláthassa, ilyenek a himlőt, a ragadós száj- és körömfájást okozók, ilyenek a sertéspestist, a tenyészbénaságot, az eb- és ló-tifuszt, a keleti marhavészt, marhapestist, a délafrikai lövészt, tyukpestist, az ivarszervek hólyagos kiütését, szarvasmarhák roncsoló orhurutját és a baromfi himlőt okozók is.
A veszettséget legtöbbször a kutyán látjuk. A kutya nagyon kedves házi állat. Az ebtarto gazdáknak figyelni kell erre az állatra, mert ha az megvész (veszett lesz), egyetlen harapásával halálosan megsebezheti testünket, mert a nyállal, a fogakkal beleoltja a veszettség élősdiiét.
E pillanatban olvasom K. Nagy Sándornak : »Az ember és a kutya« cimü füzeiét, abban a kutya történetét. Talán egyik-másik olvasót érdekli az ő jövetelüket, ezért a következőket írom tőle:
»Az eber leghűségesebb állatja, a gyermek legkedvesebb játszótársa : a kutya, ez az okos és tanulékony házijószág, mely megismeri azt, aki őt szereti és akit szeret, azt követi, annak kedvébe jár és szükség esetén őrzi, oltalmazza és védelmezi.
A kutyáknak 22 laja ismeretes, melyek hét csoportra oszlanak, u. m.: agár, buldog, borzeb vagy tacskó, vizsla, selyem vagy lompos szőrii házi- és juhászkutyák és eszkimófaj kutyák csoportjára.
A kutyák a farkas- vagy sakál-fajoktól ered nek. Még ma is vannak vadkutyák Ausztráliában „dingó" név alatt és ezek éppen ugy pusztítják a jukokat, mint a farkasok.
Elvadult kutyák pedig nagy számmal vannak Török-, Görög- és Déloroszországban. Konstantinápolyban, Stambulban csapatostul kóborolnak a
„köpekek"-nek nevezett gazdátlan kutyák, amelyek a rosz kövezetek közt táboroznak, ezeknek gödreiben hozzák világra és nevelik fel kölykeiket s itt végzik be életüket is. És egyes városrészeket vagy utcákat annyira a magukénak tartanak, hogy azon a helyen idegen kutyát meg nem tiirnek és az ott található hulladékokból részesülni nem engedik. Európába magyarokkal került a kutya, Ázsiából hozták magukkal. Még a neve is ázsiai eredetű, ahol „kutá"-nak hívták (amint azt a selyp gyermektől most is halljuk) és ebből alakult az idő és a természet vasgyurója alatt a kutya szó.
(Folyt, köv.)
Műtrágyázás.
Thomas salak. Ez a műtrágya is egyenértékű a szuperfoszfáttal, csakhogy ennek hatása 2—3 évig is eltart s nehezebben is óldódik. Ezen műtrágyát az acélgyártásnál nyert hulladékokból gyárilag állítják elő és szürke poralahban hozzák forgalomba A kereskedésekben árusított Thomas salak 16—20 százalék foszforsavat, 48 5 százalék meszet, 4 8 százalék magneziát, 0'7 százalék kénsavat, továbbá vasoxidot, kovavasat, homokot és agyagot tartalmaz. A Thomas-salakban levő foszforsav vizben nem nem oldódik, csak 2 százalékos citromsavban, de a hatás egyenlő a vizben oldódó foszforsavéval. Az a Thomas salak a legjobb, amely 1 és fél milirnéteres szitán áthullik, de legalább is a háromnegyedrészét azon át tudjuk szitálni. A földbe jó mélyen helyezzük, azért legjobb már a tarlószántás előtt elhinteni, de legalább is a vetőszántással buktatjuk le a fűidre. Elhintés-nél azonban ne kaverjük össze ammóniák-műtrágyákkal, istállótrágyával, árnyékszéki ürülékkel vérliszttel, komposzttal vagy szuperfoszfáttal.
A Thomas salak minden tekintetben jó hatással van a növényzetre és minden talajon, amely nem túlságosan száraz, főkép a rétre. Elszórásra szükségeltetik rérre 3—400 kg , búzának, rozsnak használva 1—200 kg kat. holdanként. Rétekre használva beleboronáljuk, szántóknál leszántjuk. Mindenesetre azonban mielőtt a műtrágya egyik vagy másik faját alkalmaznánk, próbálják ki, melyik válik be talajunknál.
Pej nézi
1 Dollár. . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . . 1 lira.....
Pénz.
= Ki 360 -2 — » -50 16'—
Zürichben 100 Dinar
RED STAR LINE
Antwerpen—New-York
s čuvenimi belgijskimi parobrodi
„BELGENLAND"
najnovejši, največji in najhitrejši parobrod Red Star Linije
Največja udobnost, najmodernejša urejenost v kabinah in tretjem razredu. IZVRSTNA HRANA. Vsa' pojasnila dajajo brezplačno zastopstva RED STAR LINE:
BEOGRAD, Karadjordjeva ulica broj 91.
ZAGREB, Trg i. broj i6.
LJUBLJANA, Marijin trg št 2. GRUŽ, Obala.
BITOLJ, Bankarska ulica broj 12.
Po najvišjoj ceni
küpim vszákovrszten kmetski pripou-vek kak szilje, krmo, jáboka, szlive, zdravilne i gobe. Za nabéranye gob i travine potrejbne podatke radevoule dam. Odávam vszevrsztne kmetske pot-rejbscsince i gnojila (thomsalak, super-fosfát). Na piszineno pozványe pridem.
LJUDEVIT J RÖSSLER
Hodos 53.
Legmagasabb áron
veszek mindennemügazdasági terményt gabonát, takarmányt, gubacsot gyümölcsöt, anyarozsot, gyógyfüveket és gombákat. Gyógyfügyüjtésre vonatkozó felvilágosítással készséggel szolgálok. — Eladok mindennemő gazdasági cikket, műtrágyát (csehországi lóherjegyü) thomaslakot, csontlisztet, szuperfoszfátot, meszet, trágyát stb. Levélhivásra bárhová megyek.
LJUDEVIT J. RÖSSLER
Hodos 53.

W
Naznanilo.
Postíivanim mojim znancom i prijátelom naznányam, da szam z-firme Jónás i Cvetič odsztoupo i szam v-szvojoj lászt-noj hizsi (Cerkvena ul.) oudpro szvojo
trgovina z manufakturo
Üzletnyitás.
Igen tisztelt > vevőimet és ismerőseimet értesítem, hogy a Jónás és Cvelič cégből kiváltam s a Crkvena ulicában levő saját házamban nyitottam üzletet, melyet mindenki megelégedésére és a legjobb áruval személyesen fogom vezetni.
JANEZ CVETIČ
trgovec. — kereskedő
Novoszt! Naznányam Újdonság !
postüvanomi obcsinsztvi, ka szam oudpro razodajálnico za vszákovrsztno marmorno grobovno kaménye (krízse) prejk kath. cérkvi v Z e 1 k o-vom hrámi v Murska Soboti
J O S E F MOČNIK
KÖFARAGOMESTER
MURSKA SOBOTA
Értesítem a n. érdemű közönséget, hogy Murska Sobotá-ban a Z e 1 k o-féle házban (kath. templom átellenében) S1RKÖ raktárt létesítettem, ahol is legolcsóbb napiáron minden minőségű és kivitelű sírkövek állandóan kaphatók.
HRANILNICA v MURSKI SOBOTI
Prej — Ezelőtt
MURASZOMBATI TAKARÉKPÉNZTÁR __ (SZTARAGASZA)
Z VRSÁVA VSZE BANCSNA DUGOVÁNYA MINDEN BANKSZAKMÁBA VÁGÓ ÜGYET LEBONYOLÍT. V ZÉZI	ÉRDEKKÖZÖSSÉGBEN
Z-JADRANSKA BANKA BEOG RAD"-AL