f r
Vcpsztv ni, po I .lesni i kulturni tjé<
KA KRAJINA
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Szhója vszáko nedelo
Naprej placsilo: 1 2 leta 24, \ Í2., meszecsno 4.. V zvün-sztvo 70., V '.meri! 0 80 Dinare . za edno leto-.
Megjelénik minden vasár-nap. Előfizetési ára: '/2 évre 24, 1 4 évre 12, I hónapra 4., Külföldre 70., Amerikába 80 Dinár évente.
Reuitelsztvo i opravnistvo Szerkesztö'seg és Kiadóhivatal MÁR USEVCi p. M.-S0P0TA
Rok piszi sze eszi posílajo i sze ne vrnéjo. Kéziratok idekiil-dendők s nem adatnak vissza.
Cejna inseratov za □ cm:
Izjave, poszlano, odprta písz-ma 150 . réden veliki 1—., máli oglász 0 70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt
Hirdetési árak négyzött cm.-ként: Nyilítér és hasonlók I 50. rendes hirdetés l-—., Apró hirdetés 0 70 Din. és az illeték Többszörinél engedm
Nase ceszíé
v Prcjkiiiurji, nanveszto toga, ka bi sz rednim popravilom kém-bougse pousztale, szo od dnéva do dnéva szlabejse, nevarnejše. Jedíno szredszivo, za poinouss zadűsenoga vérsztvenoga i frgouvsžkoga našega sztá lisa je tüdi zanemarjeno, nejga ki bi sze brigao zanyou. Zseleznice neinamo, tam i tá. kama nász pela ta szlobodna pout, i dokécs sze tá nezgotovi, je -- kak je vi-diti — ceszté tüdi nej vrejdno poprávlati. Aii mogoucse sze na kuluk csáka, gda sze sz „velkov mocsjouv" zncsne to isztinszko delo ? No, té do pa cszté escse szlabejse, ár prisziina dúzsnuszt je nej hvále vrejdtin .Nikoga nesesemo kriviti, prizadeti tak-tori szi pa lehko 11a tom premisiávajo, ár ka je 'isztina je isztina. Kak szi moremo predsztávlati poti do vérsztvenoga naprej-idejnya, gde menkajo vsza tiszta dobra szredsztva, stera pripomorejo národ do Wugsega i faiejsega obracsája, ki szo tak korrsrrmemi kak prothreentf Ytr^nthurszt. -i ka té vugodnoszti rávnocs mí Prejkinurci moremo sztrádati, pogiedniino komastécs, sze nam potrdüje nase vcaganye. Z »rani |ami szmo oviti, kakedno v klado djáni, to edno najfalejse obracsájno szredsztvo, zseleznico nemarno i dokécs !ou nemarno, sze nam niti poštene ceszté nevousesijo v tiszt e kraje, kama bi escse völiuud meli.
Ámbár szlaboszt nasi cejs-t zsé od dokoncsétka bojne dobro poznamo, dönok bi pa nej vervati tiszte zádnye dogoudke, ki szo sze za voio na nikoj idejnya nasi cejszt s/, raznimi našimi vértami 1 trgovca-mi godila, csi nej od verodosztojni lűdi Csiiíi i bi sze nej tiidi o isztini szami za-gvüsali.
Nej dalecs od nase male preszto ice, po isztini. povejdano v Murski Soboti, sze je t. m 27.-ga zgoudilo, ka je eden fourar sz ednim konyom blágo pelao, i pisi, — na vélkoj ceszti, na té kraj Ledave, vojzno. Edno prejdnye kolou nyerni je do náradi notri szpadnolo i csi bi nej rávnocs dvá inocsniva moška ptouti prišla i ga znavoule zmogla, bi mogao sztáti tam mogoucse — poudnéva. Ali tou edno szrecso pa li má cslovek na vélkoj ceszti — csi je rávnocs ozsna — k h sze vecs lűdi obrné i po joeszrecsenca zmorejo.
Ali najvéksa szramouta je pa zsé ceszta Petájnci, sz-té i onkráj brouda. Najvék-jsega obracsája pout, stera sze vecs nüca ednom tjédni, kak pa Deklezsovszki ouszt v-polovici leta Ali vidi tou ceszto ;da med goszpoudi, kí dúzsnoszt bi bila :a tou ceszto szkrb nosziti? Nej je mo-oucse tou nej na pamet vzéti, csi zsé izamo za miligramm csűta mamo vu réd-
noszti. Pa csi sze zsé na vidi, na pamet ne vzeinc, sze csiiti more sztaranye tiszti neszrécsni, kí szo sze 11a Leopoidovo sze-nye idoucsi 1 tüdi zsé predtisztim zvrnoli sz-vozátni i szpokváriii blágo, zlomili roké, na onkraj brouda, v Vogíervoj grabi V Mőri je broud, na dvá krája bi pa ládje frbelo za prevázsdzsanye poutni lűdi fou-rarov. tak bi te uej trbelo csakati na ku-luk, ki je jedini, od steroga sze resenyé csáka i pobougsanye nasi cejszt
agyon igázott néptömegeken való segítés volna minden államférfiunak legfőbb kötelessége ugy, hogy azt gazdaságilag jobb helyzetbe juttassa, mely egyúttal erkölcsi kialakulását is maga után vonná. Tagadhatatlanul az állam javára, melynek javáért dolgozni minden államférfiú legfőbb kötelessége. Ezt természetesen oly gyors iramban kellene megvalósítani, amily fokozatosan, de
tomszáz millós frankos francia kölcsönből már is százezer modern puskát szállíttatott s amikor a nagy német birodalmat koldusbotra juttatás terveivel a revancs gondolatára serkentik. Igy nincs segítve a népen, amely pedig alig várja, ho^y hasznos munkával a háborúnak még az emlékét is irtsák ki, felejtessék el vele. Ez pedig csak ugy lehetséges, ha sok konferenciázás megszűnik, a sok adóemésztő bizottság gyors tempóban befejezi munkáját s áttérünk a hasznos termelő munkára, gazdasági helyzetünk fellendítésére.
Másként nem, csak igy remélhetjük sor-funk jobbra fordulását. S ha egyszer a háború réme elmullik, az emberiség pedig látja a javáért folyó munkát, az igazi munkakedvtől áthátottan, az is csak hasznára lehet saját jövőjének megalapozásában — a haza javára.
Štev. 8222./1. 1928.
\
Izčrpanje izseljeniške kvote.
TJTztosanTeue azt tönkre —-""apranKenu marasavai —~f a háború átkozott elhuzódottsága.
A háború befejeződött, jobban mondva szünetel. Korántsem hittük azonban, hogy ahelyett, j hogya népen,aki javarésze a háború koldusa, segít- ; senek, már azok, akik a háborúba belekényszeri-tették, belőle még ma is könnyed játékot űznek. Nincs szív, nincs akarat ahoz, hogy ezen öt év alatt oly titáni munkát végezzenek a közjavára, mint amily rombolást vitettek véghez a háborús öt év alatt a nép kárára. Ma épp ugy nem tölti be lelki világukat az emberiség iránti jóakarat — mint akkor nem. Ma épp oly kevésbé fektetnek súlyt népérdekre mint akkor. Csak mennek előre azon sötét utjokon, melyen a közönséges halandó a végromlásba, a népeket irányító kapitalizmus pedig boldoguláshoz juthat.
Miként a nagy világégés előtt, ugy azalatt, de azután is a nép bőrén élősködtek azok a hatalmasok, kik, mint akkor, ugy ma is, hatalmuknál fogva, irányitói a tömegeknek, ma is a helyett hogy a függőben lévő kérdéseket mielőbb rendeznék, passziónak használják fel az alkalmat, amikor kéjelegnek más pénzén és más kárán. Igy csak fegyverszünet lehet s nem béke, mely alkalom inkább időnyerésnek tekinthető az ujabb fegyverkezésre, muníció pótlására, sehogy sem pedig állandó béke kovácsolásának. Vagy lehet-e számítani, hogy népérdekü munka folyna akkor, amikor magyar mágnás mint régen is — í otthoni birtoka jövedelmével külföldön adja a gavallért? ma is ugy párbajoz magyar miniszter s azért kap állámfogházat egy magyar gróf, mint régen, mikor a háborús beteg állam sokkal több kívánni valót hagy maga után. Vagy lehet-e gondolni arra, hogy tényleg a mi hatalmasaink egyúttal a tartós béke kovácsai is, mikor Amerika óriási, negyven millió dolláros hadi-repülőgépet, Anglia hadihajókat készíttet s Jugoszlávia há-
Glasom razpisa ministrstva socijalne politike v Beogradu, izseljenički odsek br. 4078 z dne 16. 11. 1923, je letošnja kvota izseljencev, dovoljena od vlade Zjedinjenih držav Severo-Ameriških za našo državo (6426 oseb) izčrpana. Prosilcem, kojih prošnje radi izčrpane kvote niso bile od ministrstva socijalne politike ugodno rešene, bodo vrnjeni vsi dokumenti. Sprejemanje novih prošenj za izselitev v Zjedinjene države Severo-Ameriške bode pravočasno razglašeno v novinah.
Še vedno pa se bodo sprejemale sledeče prošnje:
1.	Prošnje za običajne potne liste onih oseb, koje potujejo v Zjedinjene države Severo-Ameriške na kratek poset (6 mesecev) po trgovskih ali po kakih drugih privatnih poslih, kar pa mora prosilec verodostojno dokazati;
2.	Prošnje dece ameriških državljanov pod 18 let;
Prošnje ose:a, ki so rojene v inozemstvu (zlasti v Zjed. državah Ameriških), kar je treba dokazati:
4. Prošnje oseb, ki se v smislu useljeniš-kega zakona Zjedinjenih držav Severo-Ameriš-kih od leta 1917 in novele k temu zakonu od leta 1921 (Restriction act) puščajo v Zjedinjene države Severo-Ameriške tudi preko letne izseljeniške kvote, ako je ta že izčrpana, mesečno pa ne več ko 20"/« let ie kvote (t. j. 1285( to so: a) povratniki, ki so že naseljeni v Zjed. državah Ameriških in se vračajo tja po kratkem posetu v naši državi (v roku 6 mesecev, računano v to odpotovanje iz Amerike in povratek tja); b) profesijonalni t. j. po poklicu igralci, umetniki, predavatelji, pevci, bolničarke, ki posedujejo diplomo kake bolničarske šole ali bolnice, dojilje, svečeniki, kojegakoli veroizpo-vedanja, profesorji srednjih šol in seminarjev,

tujci pripadajoči kakemu liberalnemu poklicu in tujci zaposleni kot domača služinčad, t. j. kot služkinja>li[kuharica i tako dalje ne pa n. pr. sobarica.
Ministarstvo socijalne politike je obenem odredilo, da strankam-izseljencem v tem letu ni dovoljeno, obrniti se radi odobrenja izselitve posredno ali neposredno na izseljeniški odsek imenovanega ministarstva v Beogradu, ker je to z ozirom na izčrpano [;kvoto popolnoma brezpredmetno.
Frank valutára tér át Ausztria.
Ezüst pénzt veretnek Bécsben.
Bécsbőt jelentik : Kienböclc pénzügyminiszter egyik néhány hét előtti beszédében burkolt célzást tett egy uj osztrák valuta bevezetésére vonatko- ! zólag. Azóta nemcsak a bécsi, de a külfö'di sajtó is állandóan találgatásokba bocsátkozik az uj valuta értékére és bevezetésének módozataira nézve. Erre vonatkozóan most a bécsi pénzügyminisztériumhoz közelálló helyről a következő részletek kerültek nyilvánosságra :
Az osztrák kormány legközelebb megkezdi az uj ezüstpénz verését. Az uj ezüstérmek névértéke 10.000 osztrák korona lesz. Ez az uj ezüst 10.000 koronás lesz az uj valuta alapértéke ugy, hogy az áttérés fokozatos lesz. Az uj. ezüstpénz neve minden valószínűség szerint osztrák frank lesz. Mielőtt az uj 10.000-est a kormány kibocsátja, Zürichben 20 százalékkal emelni fogják az osztrák korona árfolyamát. Jelenleg ugyanis az osztrák korona kurzusa Zürichben olyan, hogy egy svájci frank körülbelül 12.000 osztrák koronának felel meg. Az osztrák korona 20 százalékos emelkedése után a kibocsájtandó 10.000 koronás árfolyama megfelelne 1 svájci franknak és az
oontrólx liofmtfnynirW áfckor ina k arra ltoll törő
kednie, hogy az uj osztrák frank kurzusát ezen a nivón megtartsa. Szakértők véleménye szerint ez nem kerül nagy nehézségbe ugy, hogy az osztrák kormány fokozatosan áttérhet majd a svájci frankkal egyenlő értékű osztrák frank bevezetésére.
A devalváció igy nem egyik napról a másikra történne, hanem burkolt formába, minden zökkenés nélkül menne végbe.
Az osztrák kormány a valutareformmal kapcsolatban a bankokat és részvénytársaságokat is átértékelésre akarja kényszeríteni és ebből a célból törvényjavaslatot készit elő. Az osztrák részvénytársaságok már az újév elején a 10.000 kor. alapegységre fognak áttérni és alaptőkéjüket, vagyonukat is igy fogják feltüntetni. Ennek az átértékelésnek természetesen az osztalék-politikára nézve is következménye lesz. Az osztrák kormány a valutareformot megelőző átértékelési törvénynyel azt akarja elérni, hogy a bankok és egyéb részvénytársaságok az uj alapegységet átvigyék a köztudatba ugy, hogy a kicserélés zavartalanul menjen végbe.
GLÁSZI.
HÍREK
Titokzatos magyar aranyszállitmány a szalzburgi pályaudvaron.
Állítólag harminchat láda aranynemüt vittek ki Budapesről Németországba.
Bécsből jelentik : A Der Abend cimii bécsi lap a következő valószínűtlennek hangzó szalzburgi jelentést közli :
November 17 én egy harminchat ládából álló, Budapesten feladott szállítmány robogott át a szalzburgi pályaudvaron. A ládákat, amelyek aranynemüt tartalmaztak, tovább vitték Németország felé. A szállítmányt a budapesti olasz követség egyik tagja és több magyar politikus kisérte, akik majdnem valamennyien a Habsburg-párthoz tartoznak és akik között ott volt Popovits Sándor és Gratz Gusztáv is. Az aranyszállitmány rendeltelése nem volt bizonyossággal megállapítható. Ugy hiriik, hogy egy jóvátételi számlára történendő magyar fizetésről van szó, mig másfelől makacsul azt állítják, hogy az aranynemü-vel megrakott ládákat Zita királynénak küldték Spanyolországba.
—	Francuszko poszojilo Jugoszláviji je t. m. 24 v szenáti (parlament) odobreno. Tak dobi nasa dr zsáva 300 milijonov francoski frankov, z sterogí sze najprvle 100 jezero moderni püks kupi, osztá nek sze pa ponüca za drüge drzsávne investácije
—	Razpád Nemesije glászijo Anglezsi. „Times' píse, ka je vecs kak gvüsno razpád Nemesije; -i pise dale „Times" dogoudki szrejdnye Europe sze dnesz v Nemcsiji odigravajo. Nemcsija nedd za volo toga razpádnola, ár Bajorszka i Szászka drzséla sze scsé odtrgnoti od nyé, nego záto, án je vérsztveno vnicsena.
—	Prejkmurje pod nouvim kath. püspekom. Kath cérkvi vísesnya obiászt je doszehmao v-Szombat hely-i bila, pod voditelsztvom püspeka gr. Mikeša Pod odrédbi szv. Sztola szo pa vsze nase kath cérkvi, z zacsétkom 1. dec. 1923., pod Maribor szko püspekijo podvrzsene.
Nouvi liszt v Prejkmurji. Prijali szmo 1. br nouve izdáje tjednika »Istina«. Za lastnika tog liszta je podpíszani Király József Gornji Lakosk kresmár i trgouvec, kak glávni i podgovoren re ditel pa, nam poznáni Halász — Pápics Lajos novinár, porocseválec Bácsmegyei Napló-ja. Liszt sz-háia v-dvema jezikoma i tou v ogrszkom i ^ slovenščini vszáko nedelo v Dolnyi Lendavi S/.tem lisztom, ki je politicsen tjédnik radikálne partáje, zdaj zsé 5 politicsni 1 verszki liszt (ev.j mámo. Ne 90 000 prebiválcov sészt lísztov, i nam dönok »nikáki« zaosztányenoszt vüpajo ocsitati. Odé sze tou má escse pokázati v Jugoszláviji? 1
—	Trgovinszka pogodba z Magyarszkov. Na
predlog vogrszke vláde, naj kemprvle zacsnejo pogájanye za szklenjenyé trgouvszkoga kontrakta med Jugoszlávijo i Magyarszkov drzsávov, je nasa vláda odgovorila, da je pripravna sztoupiti v pogaja nya, ali szamo té, csi de zsé szklenyena trg. pogodba z Ausztrijov.
—	V Angiiskom szo sze tüdi zacséle odebéranya borbe, steri vreloszt je niedna doszedásnya borba nej doszégnola. Trl velke partáje sztojijo prouti edna ovoj i tou szo: konzervativna, liberálna i delavszka.
Az uj illetéktörvény.
n.
Ha a részvénytőke részletekben fizetendő ideiglenes nyugtálra, ezen nyugták után illeték nem fizetendő, de az összérték utáni illetéket 30 nap alatt, amely attól a naptól számítódik, amelyen az első részlet volt fizetendő—teljes összegében való kiegyenlítés. A részvényjegyzés kezde-téiek napját minden társulatnak az illetékes pénz-ügyigazgatóságnál be kell jelentenie, különben 2000—10.000 dinárig terjedhető pénzbüntetéssel sujtatik.
A részvényeket a taksa befizetése alkalmával felül kell bélyegeztetni, mert ha később ilyen felül nem bélyegzett részvényeket találnak, a társulatot megbüntetik ugy, mintha a taksát le sem fizette volna.
Dividendák és tantiemek után 1% illeték fizetendő és pedig a kifizetett összérték után.
Ha valamely társulat engedélyt kap arra nézve, hogy működését az alapszabályokban megállapított határidőn tul is folytathatja, ugy ez a társulat újból tartozik az ezen díjjegyzékben megállapított összes illetéket fizetni. Ugyanezen taksák alá esnek a külföldi vállalatok is, de ugy, hogy a külföldi pénzintézeteknél a taxa fizetés alapjául legalább 10 millió dinár alaptőke kimutatandó.
Ahol nincsen a teljesítés határidejé külön megállapítva, ott az 15 napot tesz ki.
Amely társulat nem jár el az itt körülírt szabályok alapján és az előirt határidőkben, az a ,
rendes illeték háromszorosát tartozik büntetés fejében fizetni.
Dijj. 12. Az adásvételi szerződések után
1.	ingó dolog eladásánál 2°/0
2.	ingatlan eladásoknál 6°/0
Ingatlan eladásoknál becsértékül veendő, vagy az eladás pillanatában való forgalmi érték, vagy a vételár, vagy a minimális érték és pedig ezen értékek közül a legnagyobb ingó vagyon eladásoknál a vételár, mindkét esetben természetesen a mellékszolgáltatások és kötelezettségek figyelembe vételével. A vételárhoz hozzáütendők az adósságok is, amelyeket a vevő magára vállal és minden teher, amely a tulajdonos teljes használati jogát korlátozza. De ha a vételár kamatokkal együtt fizetendő a fizetett kamatok a becsértékhez nem iithetők. Minden szerződésben a vételár mellett a forgalmi érték is kitüntetendő, amely szerződésben az kitüntetve nincs, ott a vételár tekintetik annak. Ha a hatóságok, amelyek előtt ezek a szerződések bármi célból megfordulnak, kételkednek a forgalmi érték valódiságában kötelesek a községi elöljáróságoktól a forgalmi értékekre nézve jelentéseket bekérni és ezen jelentések figyelembe vételével az illetéket kiszabni. Az elöljáróságok tartoznak ezen jelentéseket a biró és egy tanácstag aláírásával legkésőbb 10 nap alatt beküldeni és ha a jelentés hamis adatokat tartalmazna, a büntetőtörvény megfelelő szakaszainak alkalmazásán kivül még 500—2000 dinárig
terjedhető pénzbüntetéssel is sújtatnak. Ha a 10 napi határidőt be nem tartják 100—500 dinárig terjed a pénzbüntetés. Ha akár a hatóság, akár a fél a becsléssel nincs megelégedve, a bizottság helyszíni becslést követelhet. A bizottság tagjai a pénzügyigazgató, az állami mérnök és a községi képviselőtestület birája vagy más tagia. Az utóbbit az érdekelt fél jelöli ki. Ha a helyszíni becslés eredményeként megállapíttatik, hogy a forgalmi érték 20u,o-al meghaladja a bejelentett, illetve bevallott becsértéket, akkor ugy a vevő, mint ai eladó megfizetik a különbözet után az egyszeres illetéket és büntetés íejében még ennek háromszorosát is, úgyszintén a helyszíni becslés költségeit. Ha a különbözet az értékelés körül 10—2Q°/< között mozog, akkor a vevő és eladó csak ai egyszerű illetéket fogja fizetni és a becslés költségeit, 10% alól csak az egyszeres illetéket fizeti a becslés költségei az államot terhelik. Ha ingatlar vételeknél a vevő az állam vagy valamely más önkormányzati test, az utóbbinál azonban csal akkor, ha az önkormányzatot az állam nevébei és az állam javára végzi a fenti illetéknel csak a felét fizeti, ha pedig az állam eladja ingó ságait vagy produktumait, akkor ez a taksa nen fizetendő.
Ezen dijak Horvátország Szlavonország Bánát, Bácska, Baranya területén, továbbá Szlo véniában, Dalmáciában és Hercegovinában érvé nyesek, illetve fizetendők.
(Folyt, köv.)
—	Tüzek. Folyó hó 15-én este 7 órakor ismeretlen körülmények közö'i kigyuladt Farics N, murskasobotai gazda udvarán összerakott tengeri-szár s csak a hirtelen ott termett szomszédoknak köszönhető, hogy nagyobb kár nem történt. — Folyó hó 18-án a krajnai Szocsics Kálmán-féle korcsmában löbb legény idogálás közben veszekedni kezdett Szocsicsal, kiket a végén megkeltett szidnia és kizavarni a korcsmából. A hogy ez megtörtént, rövidre rá már égett a korcsmáros szalmakazalja. Qyanu a legényekre irányul, kik közül egyet lezártak. A kár ca 5000 dinár.
—	Az első hó. Folyó hó 20-áról 21-ére virradó éjjel nálunk is befehéritelte a tájat Prekmurjében. Már-már azt hittük, a sok jóslás beteljesedik (nem lesz tél, mert a rókáknak még nincs meg a téli bundájuk) s nem lesz tél. Csakhogy ez a hamarosan olvadásnak indult és még nagyobb locs-poccsot előidéző hó a nagy nedvesség miatt már iš rothadásnak iduit, a buja vetésnek tnég nagyobb hátrányára van. A vetések mai állása kétségbeejtő, de reméljük a legjobbat.
—	Katonaszökevények amnesztiája. 1923. okt. 21-éröl S. 9211. szám alatt kelt rendeletlel elengedtettek és elfelejdődtek mindazon bűncselekmények, melyek az önkényü eltávozással, szökéssel és összebeszélt szökéssel a hadsereg kötelékéből altisztek, káplárok és sorkatonák részéről 1922. junius 8-tól 1923, okt. 21-ig követtettek el, ha önkéntesen jönnek vissza és jelentkeznek a feleltes katonai vagy polgári hatóságuknál 1924 január 21-ig bezárólag.
—	Száj és körömfájás Muraközben. Fzen járvány miatt a čakoveci járási főnökség betiltotta a hasitott patáju állatok (szarvasmarha, kecske, juh, sertés) Muraközből való kiszállítását. Úgyszintén betiltatott ezen állatok részére a vásárok megtartása is.
—	Nase|szvinyé za Magyarszko. Budapestins/ki líszti písejo, ka szo vogrszke fabrike za szalámi naproszile vogrszko vládo naj dovoli 400 vagou nov szviny^-'pripelati z Jugoszlávije.
—	Sever Božidar, velko vlogo igrajoucsi bivši ! D. Lendavszki »polgármester« je z vouze z Buda-pesta odpüscseoi, gdé je za volo spijonsztva aretirani i zaprejiii büo vecs kak edno leto. Tam szo : ga zsé ednouk tiidi na szmrt oszoudili.
—	Izjava. V štev. 37 „Mörszke Krajine" z dne 16. septembra 1923 je bil prijavljen članek »Kle-klnove lazsi«, v katerem je bil gospod poslanec Jožef Klekl grdo napaden in zasmehovan, da vedno laže, da prijavlja samo laži v časopisu »Novinah«, da hodi v Beograd samo po dijete, da ne ve, kaj se godi v Beogradu, niti kaj se godi v Prekmurju da zagovarja tolovajstva in zakriva kuluk in da je kuluk gospod poslanec Klekl potrdil. Očitajo se v članku še razne druge neresnične stvari in se ga neopravičeno zasmehuje. Podpisani urednik ,,M. Krajine" Štefan Kühar, izjavljam, da je vsebina celega članka neresnična, da je Mőrszka Krajina v navedenem članku gospoda poslanca Jožefa Klekla neopravičeno žalila, pa je bila vsebina članka izmišljena in da se zarnore gospodu poslancu ničesar takega očitati. Podpisani se vsled tega zahvaljujem, da je gospod poslanec to žalitev odpustil in umaknil svojo tožbo radi žaljenja časti. Markiševci, dne 30. XI 1923. Štefa n Kühár mp.
—	Slinavka in parkljevka tudi v Medjimurju Radi te kuge je kotarska oblast v Čakovcu prepovedala izvažati iz Medjimurja živo parkljarje (govedo, ovce, koze svinje. Tudi sejini za parkljarje so tam, prépovedani.)
—	V mourili szo ga tolvaji. v Čentibszkom lougi szo vmorjenoga najsli Fehér Vendel vérta z Centibe. Fehér Vendel je v tom lougi drva me szkla-jene, napamel je pa vzeo, ka nyerni drva krádnejo, 7atou je odo drva sztrázsit da naj touvaja zgrábi. Eden dén je pa Fehéra nej bilou domou, na drűgi dén ga nyegva drüzsina iszkat idejo v loug, gdé szo ga tüdi najsli, ali zsé mrtvoga. Preiszkáva je zagotovila, ka je Fehér z pükse v glavou sztreljeni, stero ga je taki twjlo. Szumli sze, ka szo Fehéra tolvaji drv mogli bujti. Obtercslivi vzroki szo zsandáre príszílili, da szo aretirali Vida Mihálya z Centibe, kí pa mocsno taji, da bi on íál aieo v-morilsztvi Fehéra.
—	A k merült kivándorlási kvóta. A minisztérium leirata ^értelmében az idei kivándorlási kvóta, az Egyesült Államoktól 6426 személyre lett engedélyezve, betelt Kérvényezők, kiknek kérvénye nem intéztetett el kedvezően, irataikat visszakapják. Uj kérvények elfogadása a megfelelő időben közzé tétetne«. Mégis elfogadják a következő kérvényeket : 1. Alkalmi útlevelekre vonatkozóan családi vagy magán kereskedelmi ügyben 6 hónapi érvényességgel. 2 Amerikai honpolgárok 18 éven aluli gyermekei, 3. Külföldön, különösen az Egye sült Államokban születtek igazolt kérvénye. 4. Az Egyesült Államok külön erre vonatkozó 1921. évi törvény és novellája értelmében a kvótán felül, ha rövid itt ^tartózkodásuk utáu vissza akarnak térni az Egyesült Államokba. Vagy lelkészek, tanárok, vagy idegen alattvalók, ha azok szakácsnők, szolgák stb. Egyben a leirat szerint senki ne költekezzen hiába sem közvetlenül, sem más által, mert útlevelet senkinek nem adnak, tekintettel a kimerült kvótára.
Meghalt Hodoscsek Mihály. Mint őszinte részvéttel értesülünk, Hodoscsek Mihály bakovei vendéglős és birtokos november hó 22-én meghalt. Vele Prekmurje egy tipikus alakja szállt sirba. Tán mindenki ismerte az öreget ezen a vidéken, a melynek korábbi követválasztási küzdelmeiben nagy szerepet játszott. A függetlenségi eszméknek volt hires kortese s ezt a mesterséget igen is értette. Nagy családja és kiterjedt baráti köre gyászolja Hodoscsek Mihályt, aki pár hónapi betegeskedés után végre örök pihenőre tért. Temetése nagy részvéttel november 24-én délután ment végbe. Koporsója felelt Kovács István esperes és Luthár Ádám battyándi ág. ev. lelkész mondottak megható búcsúbeszédet.
—	Köszönetnyilvánítás. Mindazon nemesszivü emberbarátoknak, kik pénzbeli és természetbeni szeretet adományaikkal, díjtalanul vagy kedvezmé nyes áron rendelkezésemre bocsátott munkájukkal és tevékenységükkel lehelövé tették, hogy Istenben boldogult férjemet tisztességesen eltemethessem és szomorú helyzetemben segítségemre voltak, ez uton mondok, kis árvám nevében is, hálás köszönetet. Az igazságos Isten fizesse meg jóságukat. Özv. Rózsa Kálmánné.
—	Rózsa Kálmán temetési költségére s a hátrahagyott özvegy és árva felsegitésére a következők adakoztak : Égy ismeretlen emberbarát 200 dinár, Hartner Géza, Kreditni Zavod, Muraszombati Takarékpénztár, dr. Pintér Miklós 100—100 dinár, Benkó József, Kirbisch Ferencz, Nerpecz Jánosné. dr. Skrilecz Mihály, dr. Sőmen Lajos, Slavenska Banka, dr. Vesnik Slavko, Zsálik Vincze 50—50 dinár, dr. Bölcs Gyula 40 dinár, Kardos Józsefné, Kemény Mór, Osterer Károly, Szlepecz János 30—30 dinár, özv. Árvái Henrikné, Berger Béláné, dr. Czifrák János, Csácsinovics Imréné, Dittrich Gusztáv, Fürst Ödön, Kohn Samu, Kühár Isván (Markisevci), Me^zarics Istvánné, Nádai Józsefné, Pollák József, Ratkol Tivadar, dr Skerlák Aladár, Trautmann Sándor, dr. Vályi Sándor Vucskics János 20—20 dinár, Legenstein Géza 15 dinár, Adanits János, dr. Bratina Ferenczné, Boros Benő, Czvetko Lajos Csiszár Lajos, Czipott József, Csácsinovics Imre, Donko Konrád, Debelák Mátyás, Dobrai János, dr. Geiger Arthur, dr. Glancsnik József, Gyiirek István, Halmos Jenő, Hahn Izidor, Heimer Sainu, Heimer Oszkár, Horváth József, Kticsán Iván, Ligeti Antal, Lázár Jánosné, N. N., Perkó alezredes, Preisz Adolf, Pollák Samu, Péterka János, özv. Ribaritsné, Türk József 1'^10 dinár, Benkó Lajos. Braun Alajos, Hirschl Lipót, Kovacsics Antal Loncsár Mihályn?, Nemes Miklós, N. N., Trautman Muki 5 — 5 dinár, Matus Alajos 3 dinár, Pálfi Mária 2'/a dinár. Vörös Anna 2 dinár, összesen 1822 dinár 50 para. Antauer József 8 drb viaszgyertyát, Czvetics József női ruhaszövetet, Czipott József koszorú szallagokat, Fliszár József kedvezményes áron koporsót, Kr. Hirschl cég egy gyermek ruhának való szövetet, Jónás János ruhaszövetet, Kühár Testvérek élelmi czikkeket, Siftár Testvérek ruhaszövetet Saint Julién grófné 50 klgr. búzát és 50 klgr. burgonyát, Schweinharnmer János- 1 méter tűzifát voltak szívesek adományozni, Fliszár Iván temetkezési vállalkozó pedig jelentékenyen mérsékelt árért végezte teendőit.
—	A billiárdverseny döntönapja, melv mint megírtuk, mult hó 25-én d. u. 3 órakor a »Korona« kávéházban volt inegtartva s a két vezetőjátékos, nevezetesen Péterka Rezső banktisztv. és Hirscl Ármin keresk. közt folyt le, Péterka javára befejeződött.
v Murski - Soboti
Do 16 lejt star mladežen ni dovoljeno !
Samo v nedeljo večer ob 8 uri:
Kameleon
5 činova
Das Chamaleon Karlek Filma
Šala v 1 čina
Vstopnina j
Gornje lože 10— Dinár, spodnje lože 8-— Din, in 11. prostor 3 D.
Lastnik kina GUSTAV DITTRICH
Preszeiitev trgovine
Naznányam postüvanomi obcsinsztvi, ka v Mála Kanizsa vilice v szvojoj hizsi bivšo sziassci-csartio szam t. m. 1- ga v ASCHER-VE HRAME (prejk od Dobray) preszelila, gdé, kak doszeh-mao, tüdi potomtoga, szvoje postüvane odje-jemálce bodem z nájnizsjimi cejnami to nájred nejse obszlüzsávala. Vsza dugoványa, potrejbne za koledne szvétke, na prebéranye i vszigdár :—: friske sze dobijo. :—:
Üixlet áthelyezés.
A. n é. közönség szives tudomására adom, hogy a Malakanizsa u., saját házamban volt cukráz-liámat f. I-én az ASCHER-FÉLE HÁZBA helyeztem át (Dobray-szállóval szemben) hol mint eddig is, tisztelt vevőimet olcsó árak mellett a legpontosabban fogom kiszolgálni. Karácsonyi kellékek dus választékban mindig frissen kaphatók
NÓVÁK S1DONIA.
CENENO ČEŠKO PERJE. J
F-n kg. sivega opuljenega perja 65 Din. na " pol belo 80 Din, belo 90 Din, boljše 100 in 120 Din, mehko jak puh 150 in 180 Din, boljša vrsta 225 Din. Pošiljatve carine prosto proti povzetju, od 200 Din naprej poštnine.prosto. Blago se tudi zamenja in nevšeee v zame nazaj. Naročila samo na BENEDIKT SACHSEL, LOBEZ št. 141. kod Pilzna, Češkoslovaška Poštne pošiljke grede iz Češkoslovaške v Jugoslavijo __krog 14 dni.
vaška slavijo I
Trzsne cejne. Kereskedelmi árak.
Blágo — Áru.
100 kg. Pšenica—Buza .... K	1200'—
» » Zsito—Rozs ... »	IOOO —
» » Ovesz—Zab.....»	900"—
» » Kukorca—Tengeri . «»	ÍJ00"—
> v Proszou—Köles ...»	]000 —
» » Hajdijna—Hajdina ...»	9Q0-—
» » Graoka—Bükköny ...»	—•—
» » Otroubi (psen )-Korpa (buza) »	700'—
» » Szenou -Széna . . . , »	400'—
» » Graj- Bab.....»	2200' —
» » Krumpise -Burgonya . . »	300" —
1 kg. Lenovo sz.— Lenmag ...»	20-—
» » Detelcsno sz.—Lóhermag . »	—•—
Bikovje Telice Krave Teoci Szvinyé Mászt l-a Zmoucsaj
-Bika -Üsző Tehén Borjú -Sertés Zsirl-ő. Vaj , .
Spej—Szalona
Belice - Tojás.....»
Az árak egész vonalon lemenőben.
III. H. I.
4	50-— 56'— 60-O 50-— 56 - 60-£ 28-- 36 - 46-
5	68-72-80-85-
. .	,	»	180-
. .	.	»	160-
. . .	»	160"
,	.	»	7-
Az agrárreform csődje
Leleplezések a pénzügyi bízott tárgyalásain.
i Ad
A parlament pénzügyi bizottságának első szakosztálya a mult héten kezdte meg az agrárreform min szterium költségvetésének tárgyalását. Ez alkalommal olyasmi történt, ami é'énk szóbeszéd tárgya politikai körökben. Nyilt titok, hogy az agrárminisztérium nem szabályszerűen járt el, sőt sok esetben törvénytelenségek követ-tettek el Nyilván ennek lett a következménye, hogy Simonovié miniszter elutazott a tárgyaiások elől Eszékre, ott beteg t jelentett s közölte a bizottsággal, ho:.;y a tárgyalásokon nem vehet részt. A miniszter távolmaradásának az lett a meglepő következménye, hogy egyetlenegy szakreferens sem jött el, ugy hogy a szakosztály nem tudta az érdemleges tárgyalásokat megkezdeni.
Miután az agrárminisztérium tevékenységével az egész bizottság pártkülömbség nélkül elégedetlen, egyhangúlag tiltakoztak annak működése ellen s hangsúlyozták, hogy az agrárreform minisztériumban uralkodó állapotok szégyent hoznak az országra. Ehhez a tiltakozáshoz a kormánypárti radikális képviselők is hozzájárultak.
A szakosztály azon nézetének adott kifejezést, hogy az agrárreform minisztériumot meg kell szüntetni Megállapították, hogy három hónappal ezelőtt 60.000 elintézetlen ügydarab volt s hogy most már egyáltalán nem lehet megállapítani, mennyi az el nem intézett akták száma. A hadi önkénytesek földhöz juttatásának kérdése még mindig nincs megoldva s 50 000 ily tárgyú kérvény fekszik elintézetlenül a minisztériumban. Az Istriából, Görzből és a Likából kitelepítettek részére ugy építették a házakat, hogy azok három hónap alatt bedőltek dacára, hogy a dollár kölcsönből 30 millió dinár lett erre a célra fordítva. A mult évben 53 millió dinár volt gazdasági szövetkezetek létesítésére és támogatására előirányozva s még ma sem tudja senki, hogy ez a rengeteg pénz hová lett Boszniában és Hercegovinában nyilvánvaló törvénytelenségek történtek.
Mindezekből a tényekből megállapította a bizottság, hogy az agrárreform nálunk teljes fiaskót vallott, aminek még hz is a bizonyítéka, sem a miniszter, sem pedig a szakreferensek nem mertek a bizottság előtt megjelenni. Követelték ennélfogva a minisztérium megszüntetését vagy hogy annak élére szakember állíttassák. A szakosztály nem tudván munkáját megkezdeni, tárgyalását elhalasztotta azzal, hogy Sirnonovič miniszternek a bizottság legközelebbi ülésén meg kell jelenni
Egy héttel később újból összeült a szakosztály, de a miniszter még mindig nem jeient meg — inert beteg. Ennélfogva hatáíozatokat újból nem hozhattak, csak a sérelmeket panaszolták fel. A szakosztály ülése egyébként igen nyugodt hangú és tárgyilagos volt, mert a bizottság összes tagjai egy nézeten vannak az agrarreform
minisztérium tevékenységét illetőleg. Mindössze a radikalis párti Stojadinovič próbálta meg a minisztériumot védelmébe venni, de az általános felfogással szemben csakhamar letett erről a kísérletről.
Kapetanovič élesen kikelt az ellen a huza-vona ellen, amellyel az agrárreform végrehajtását kezelik. Šečerov szerint a miniszter elméletileg tanulmányozta e kérdést s ugy látszik, hogy a tanulmányozás bolsevista theoriákhoz juttatta el. Eddigi működése legalább ezt bizonyítja.
A radikalis Grgin, a szakosztály elnöke, az egész minisztérium tevékenységét iámadja, nevezetesen az államtitkárnak é*s helyettesének működését. Pušeniak a slov eni ni viszoin oknt hozza szóba, ahol az agrárret'ormnál olyan hivatalnokok vannak, akikei. a to'ldmivelésügyi és a belügyminisztériumtól kidobtak, mert használhatatlanok voltak. ■
Élesen bírálja az istriai települőkkel szemben tanúsított eljárást, akiket Kosu wopoljeba .telepitettek anélkül, hogy gondoskodtak volna róluk. Novakovič megállapítja, hogy a telepesek Délszerbiából újból vissza vándorolnak, mert félévig kell várniok, amig földet kapnak. Dalmáciában van egy központi igazgatóság, amelynek semmi dolga sincsen, szóval az agrárpolitikában hihetetlenül botrányos állapotok vannak. Mahumdorovič előadja, hogy Délszerbiában a musulmárí lakosságtól a házuk végében fekvő földeket vették el s gazdag embereknek, nagyobbrészt ügyvédeknek adták oda A különböző minisztériumokból eltávolított hivatalnokok Délszerbiába mentek s ott minden kritikát kihivó rendszert inauguráltak. 1919-bő1 való ügydarabok nincsenek e intézve s 1 Törökországba átvándorolt egyének itt hagyott birtokait nem szabad megművelni. Subotič szerint a politikát viszik bele az agrárreform kérdésbe. Szerbiából olyan hivatalnokok jönnek Boszniába, akik a -viszonyokat épen nem ismerik s csak mint demagógok szerepelnek. Maksimurics arról beszél, • hogy a minisztériumnak 90-nél í több magas rangú tisztviselője van, Keve- j sebb, de szakképzett hivatalnokot akar. A Bánátban 20000 hadi önkénytes kapott földet. Ezek közzül csak kb. 1000 műveli azt maga, a többi bérbe aclía vagy egyéb ként csinál üzletet a földdel. S mindeme felszólalások után a szakosztály egyhangúlag azon nézetének adott kifejezést, hogy az agrárreform minisztériumot meg kell szüntetni s minthogy a miniszter távolléte folytán határozatokat nem hozhat, javaslatait a bizottság plénuma elé fogja terjeszteni.

■ris
Pejnezi
-- Pénz
Kj
1 Dollár. ...	Kj 340-
100 Kor. Budapest	» 1-88
100 Kor. Becs . .	» - 49
1 lira..........15 "68
Zürichben 100 Dinar 6 53
fC tarno nalepi/[
Zahtevajte od Vašega čevljarja strokovno pri-trditev in Vi ne boste več nosili čevijev brez rsLRSON-gurai potplatov! Prihranite si drago
popravilo, ohranite Vaše obuvalo trajno ele- ^ gautno. obvaruje noge pred mokroto, t« »e
pri hoji ne utrudile.	§§
Naznanyam
postiivanomi obcsinsztvi, ka szam oudrpo
trgovino z vinom
>\a debelo i drouvno i sze dobi vszáke-O féle vino po nájfalejsoj cejni. C
VEREN STEVAN, MÁRKISAVCI.
11111 ■e m
Po
■i
najvisjoj ceni(
I kíípitn vszákovrszten kmetski pripou-
vek kak szilje, krmo, jdboka, szlive, zdravilne i gobe. Za nabéranye gob i travine potrejone podatke radevoule dam. Odávam vszevrsztne kmetske pot-rejbscsince i gnojila (thomsalak, super-fosfát). Na piszmeno pozványe pridem.
LJUDEVIT J. RÖSSLER
Hodoš 53.
Legmagasabb áron
veszek mindennemű gazdasági terményt gabonát, takarmányt, gubacsot gyümölcsöt, anyarozsot, gyógyfüveket és gombákat Gyógyfügyüjtésre vonatkozó felvilágosítással készséggel szolgálok. Eladok mindennemű gazdasági cikket, műtrágyát (csehországi lóherjegyü) thomaslakot, csontlisztet, szuperfos/-fátot, meszet, trágyát stb. Levélhivásra bárhová megyek.
LJUDEVIT J. RÖSSLER
Hodos 53.
Hirdessen a
Mőrszka Krajitlá-ban
mert hirdetései eredménnyel járnak
SM 3tSmffiaSBBM

M .a AMI
LiNIG A v
Prej — Ezelőtt
MURASZOMBATI TAKARÉKPÉNZTAR ____(SZTARAGASZA)
Z VRSÁVA VSZE BANCSNA DUGOVÁNYA MINDEN BANKSZAKMÁBA VÁGÓ ÜGYET LEBONYOLÍT. V ZÉZI	ÉRDEKKÖZÖSSÉGBEN
Z-JADRANSKA BANKA BEOGRAD"-AL