Kétnyelvű általános iskola TÖRTÉNELEM Tanterv 6. osztály: 35 óra 7. osztály: 70 óra 8. osztály: 70 óra 9. osztály: 64 óra ÖSSZESEN:239 óra Általános iskolai program TÖRTÉNELEM Tanterv A tantárgyi bizottság tagjai, szerők: Vojko Kunaver, Zavod RS za šolstvo, elnök mag. Vilma Brodnik, Zavod RS za šolstvo Bernarda Gaber, Zavod RS za šolstvo dr. Dragan Potočnik, Univerza v Mariboru, Filozofska fakulteta dr. Aleš Gabrič, Inštitut za novejšo zgodovino mag. Marjeta Šifrer, Osnovna šola Naklo Marjan Rode, Osnovna šola Bičevje Elissa Tawitian, Osnovna šola Ivana Cankarja Vrhnika mag. Jelka Razpotnik, Društvo učiteljev zgodovine Slovenije A tantervet szakmailag bírálta: Magdalena Bohnec, Dvojezična osnovna šola I Lendava Szerkesztette: dr. Danijela Trškan, Univerza v Ljubljani, Filozofska fakulteta mag. Andreja Polanšek, Osnovna šola Križe Helyesbítés ek: mag. Vilma Brodnik, Zavod RS za šolstvo Vojko Kunaver, Zavod RS za šolstvo Szerkesztette: Alenka Štrukelj A szlovén szöveg nyelvi lektora: Nataša Purkat, Lektor'ca Magyar nyelvre fordította: Štampah Miha A magyar szöveg szaklektora: Tomšič Tibor A magyar szöveg nyelvi lektora: dr. Gróf Annamária Kiadta: Ministrstvo RS za izobraževanje, znanost in šport//SzK Oktatási és Sportminisztériuma, Zavod RS za šolstvo/ SzK Oktatási Intézete A minisztérium részéről: dr. Simona Kustec Az intézet részéről: dr. Vinko Logaj 1., kiegészített online kiadás Ljubljana, 2022 URL hozzáférés: https://www.gov.si/assets/ministrstva/MIZS/Dokumenti/Osnovna -sola/Ucni- nacrti/obvezni/Narodno-mesano-obmocje-P rekmurja/ UN_zgo_DOS_prevod.docx Kataložni zapis o publikaciji (CIP) pripravili v Narodni in univerzitetni knjižnici v Ljubljani COBISS.SI-ID 133172995 ISBN 978-961-03-0763-1 (PDF) Az frissített történelem tantárgy tantervét, amely a kétnyelvű általános iskolákra vonatkozik, a Történelem Tantárgy Tantervét Frissítő Tantárgyi Bizottság frissítette. A munka során a Szlovén Köztársaság Általános Oktatási Szaktanácsának 25. ülésén elfogadott 1999-es évi történelem tantárgy a kétnyelvű iskolában lévő tantervből indult ki. A frissített tantervet a SZK Általános Oktatásának Szaktanácsa a 114. ülésén fogadta el, 2008 -ban, a 140. ülésen pedig, 2011. szeptember 17-én, ismertette a jelen tanterv tartalmi és szerkesztői javításait. TARTALOMJEGYZÉK 1 A tantárgy meghatározása 4 2 A tantárgy általános céljai 5 3 Operatív célok és tartalmak 7 3.1 A 6. osztály céljai és tartalmai 7 3.2 A 7. osztály céljai és tartalmai 10 3.3 A 8. osztály céljai és tartalmai 18 3.4 A 9. osztály céljai és tartalmai 28 4 Követelmények 35 4.1 A 6. osztály követelményei 35 4.2 A 7. osztály követelményei 36 4.3 A 8. osztály követelményei 39 4.4 A 9. osztály követelményei 42 4.5 Követelmények, amelyek minden kötelező és választható témára vonatkozna 44 5 Módszertani ajánlások 46 5.1 A tantárgy céljainak elérése 46 5.2 Individualizáció és dif erenciálás 47 5.3 Tantárgyközti kapcsolatok 47 5.4 Tudásel enőrzés és –felmérés 49 1. A TANTÁRGY MEGHATÁROZÁSA A történelem az általános iskolában a 6–9. osztályban kötelező tantárgy. A tanterv a tanulási célokkal és a nevelési folyamatokkal összhangban készült úgy, hogy a történelem tantárgy tanulási céljainak és az általános iskolai oktatásnak megfeleljen. A történelem tanítása fokozza a tanulókban a szlovén, illetve a magyar1 nemzet és térség, valamint az egész emberi társadalom történelme iránti érdeklődést. A tanulók a tantárgy által a legfontosabb szlovén, magyar, európai és világtörténelmi, valamint helyi, regionális eseményekkel, jelenségekkel, folyamatokkal ismerkednek, és tanulmányozzák, vizsgálják azokat. Az emberi történelem egyes korszakaiban számos különböző példa és eset segíti az élet, il etve az ember működésének, gondolatiságának és kreativitásának a megértését, valamint lehetővé teszik az „én” megismerését és megértését egyénként és a helyi közösség, valamint a társadalom tagjaként. A történelmi tudás nagy mértében hat a tanuló véleményformálására és értékrendszerére. Ebből kifolyólag az órákon olyan példáknak és eseteknek kell szerepelniük, amelyeket több perspektívát átfogó történelmi források felhasználásával, valamint a különféle szakirodalomból származó eltérő értelmezések felhasználásával lehet feldolgozni. A tanulók a tanórák során csiszolják az egyszerű történelmi kutatás készségét a különféle médiából származó különböző történelmi források feldolgozásával, amelyekben bizonyítékokat és érveket találnak a saját következtetéseik, nézőpontjuk, valamint véleményük kialakításához, illetve megvédéséhez. A tanterv úgy készült, hogy a tanár a tanulók érdeklődésének megfelelően választhatja, bővítheti, mélyítheti a témákat. A tartalmak körülbelül 75 százaléka kötelező, 25 százalékukat pedig a tanár a tanulókkal együtt, illetve az érdeklődési körüknek megfelelően, valamint saját szakmai belátása szerint választ ki. A tanterv tematikusan és időrendi sorrendben halad a régebbi történelmi korszakoktól a közelmúltig. A 6. és a 9. osztályban a tematikus megközelítés érvényesül inkább, míg a 7. és a 8. osztályban a témaköröket inkább enciklopédikusan, a kötelező és választható tematikák szerint rendezték. A jelen történelem tanterv megtervezésekor az 1999-es tanterv szolgáltatta az alapot. A frissítések és változások pedig főleg a szakmai felismerések, a speciális módszertan és a tanárok miatt történtek. A témakörök egy részét kötelezően választhatóvá kellett tenni, így a korszerű didaktikai megközelítések alkalmazásával lehetővé vált a tanuló aktívabb szerepvál alása, valamint a különböző tudástípusok fejleszése – a deklaratív (tartalmi) tudástól, a procedurális (készségek és képességek) tudásig –, amelyek a kapcsolatok fejlesztésére, az attitűdökre, a magatartásra és az ál áspontokra vonatkoznak. A tanterv magába foglalja az oktatási követelményekre vonatkozó kritériumokat, ahol a minimális oktatási követelményeket is meghatározzák, amelyeket a tanulóknak az általános iskola második és a harmadik nevelési-oktatási szakaszában el kel sajátítaniuk. A tanterv folyamattervezése számos tevékenység beépítését teszi lehetővé különböző didaktikai módszerekből merítve, amelyek a tantermekben és azon kívül, tanulmányi kirándulások, történelmi terepmunka, valamint projektmunka stb. során megvalósíthatóak. 1 A frissítések alá vannak húzva. - 4 - 2. A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJAI A tanulók képesek:  elsajátítani, bővíteni és elmélyíteni a világ, az európai, a regionális, valamint a nemzeti történelem legfontosabb eseményeinek, jelenségeinek és folyamatainak az ismeretét, és fejleszteni a történelmi fogalmak használatának a képességét;  elsajátítani, elmélyíteni és bővíteni ismereteiket az ember mindennapi életéről, munkájáról és életfelfogásáról az egyes történelmi korszakokban, valamint ezek változásainak az okairól;  a különböző életmódok összehasonlítására a szlovéniai, magyarországi és külföldi tanulókkal való kapcsolattartás révén;  fejleszteni az időbeli és térbeli tájékozódás képességeit;  különféle történelmi források felhasználásával és azokból tanulva felhasználni a történelmi kutatási módszerek egyszerű alkalmazásának a készségeit, a tanulók életkorához és képességeihez igazítva;  az emberek múltjának kutatására és megismerésére, fejleszteni a különböző történelmi forrásokból és szakirodalomból származó hasznos és hiteles adatok és bizonyítékok elemzésének, szintetizálásának és értelmezésének a képességét;  fejleszteni a független, megalapozott következtetések, nézetek, vélemények és ál áspontok kialakításának a képességét, a különböző nézőpontokba való beleélést, valamint eredeti javaslatokat és megoldásokat megtervezni;  saját lehetőségeikhez mérten fejleszteni az informatika (IT) segítségével a történelmi források és információk felhasználásának a készségeit;  sokféle és több szempontú történelmi forrásokból tanulva fejleszteni a múltbeli és a jelen történelmi események, jelenségek és folyamatok kritikus értékelésének és magyarázatának a képességét;  kifejleszteni a különféle történelemszemléleteknek, il . a történelem értelmezésének a befogadását, és megérteni ezeket, illetve hogy miért léteznek;  kifejleszteni az önál ó választások és döntések meghozatalának a képességét, illetve a történelemmel kapcsolatos nézeteiket;  különböző módon bemutatni a tudásukat: szóban, írásban, grafikailag, szemléletesen, az informatika által stb.;  a nemzeti identitás és a nemzeti hovatartozás tudatosságának kialakítására a szlovén és a magyar történelem ismereteinek megszerzése, elmélyítése és terjesztése mel ett;  a szlovén nemzeten belül és a szomszédos nemzetekkel karöltve hangsúlyozni a pozitív kulturális hatások jelentőségét;  a helytörténet példái alapján értékelni a kulturális örökség megőrzésének és védelmének a jelentőségét, és kialakítani egy felelős környezetvédelmi viszonyulást;  értékelni a könyvtárak, múzeumok és levéltárak jelentőségét;  fejleszteni a nemek közötti egyenlőséget;  fejleszteni pozitív hozzáál ásukat a sajátos igényű emberekkel szemben;  fejleszteni a különféle kultúrák, val ások, fajok és közösségek megértésének és tiszteletben tartásának a képességét;  elítélni az emberiség el eni bűncselekményeket, a népirtásokat, a holokausztot és az emberi jogok tömeges megsértésének egyéb formáit;  elítélni azon politikai rendszereket, amelyek nem tisztelik az emberi jogokat; - 5 -  a modern demokratikus társadalom életében releváns értékek iránti fogékonyság kialakítására: toleranciára az egymás közti viszonyokban, a különbségek és a sokszínűség tiszteletben tartása, kölcsönös együttműködés, az emberi jogok és a demokratikus ál ampolgárság tiszteletben tartása;  felkészülni az önál ó és felelősségteljes magatartásra az életben egyénként, valamint a helyi közösség és társadalom tagjaiként is. - 6 - 3. OPERATÍV CÉLOK ÉS TARTALMAK A szabadon választott témák és célok a tantervben dőlt betűs írással szerepelnek . Javasoljuk, hogy a tanár a 6. évfolyamos tanulókkal együtt a kötelező témák mel ett válasszon a négy szabadon választható témából legalább hármat, a 7. és 8. osztályban pedig minden kötelező témát követően válasszon a kettő vagy több választható téma közül legalább egyet. A 7. és a 8. osztályban így összesen tizennyolc témát dolgoznak fel, tíz kötelezőt és legalább nyolc választhatót. A 9. osztályban pedig a három kötelező témán kívül legalább egy további választható témát vitassanak meg a háromból. 3.1. A 6. osztály céljai és tartalmai 1. Kötelező téma: A MÚLT MARADVÁNYAI (ISMERKEDÜNK A TÖRTÉNELEMMEL) CÉLOK TARTALM AK A tanulók:  leírják, milyen tudomány a történelem, 1. Mit tanít és mi a történelem?  példákon szemléltetik, mit kutat a – A történelem mint tudomány történelem; – Mit kutat a történelem?  felsorolják a nagyobb történelmi 2. A történelmi idő korszakokat, – A történelmi korszakok  elmagyarázzák, miért osztjuk a – Az időszámítás történelmet nagyobb korszakokra,  felsorolják az időszámítás különböző módjait, az évek és az időegységek számítását, 3. Hogyan ismerkedünk a múlttal?  □ tudják, hogyan lehet meghatározni a Történelmi emlékek: írásos, megfelelő évtizedet, évszázadot és szóbeli és tárgyi évezredet egy bizonyos történelmi évhez; □ Múzeumok, könyvtárak,  levéltárak felsorolják a történelmi források fajtáit, és leírják □ a tulajdonságaikat, A régészet jelentősége  elmagyarázzák a források jelentőséget a történelem szempontjából,  elmagyarázzák, mely intézmények őrzik a történelmi forrásokat,  felsorolnak néhány történelmi 4. Az első írásoktól a nyomtatott segédtudományt és egyéb tudományokat, könyvig valamint következtetnek azok □ A kőre véséstől az írásig jelentőségére a történelem szempontjából; (írásfajták)  elmagyarázzák az írás kialakulásának az □ Az íráshoz szükséges eszközök okait, és leírják az írás jelentőségét a és anyagok a történelem során történelemre vonatkoztatva, □ A nyomtatás feltalálása és az  példákat sorolnak fel a történelem első nyomtatott könyvek folyamán megjelenő különböző - 7 - írásmódokra  összehasonlítják az anyagokat, amelyekre írtak,  következtetnek a nyomtatás és a nyomtatott könyvek feltalálásának a jelentőségére az információ és ismeretek terjesztése és a múlt kutatása szempontjából. 2. Választható téma: AZ EMBER GONDOLKODIK, TEREMT ÉS ÉPÍT CÉLOK TARTALMAK A tanulók:  Példákat ismertetnek az egyes történelmi 1. Az emberi lakóhelyek korszakokban az emberi lakóhelyekre és építésének korszakonkénti településekre, áttekintése  ismertetik a magyar építészet – Az egyszerű háztól a modern sajátosságait, felhőkarcolóig  összehasonlítják és elmagyarázzák a – A lakóhelyek formái lakóhelyek közti hasonlóságokat és Magyarországon különbségeket egykor és ma, – Az építőanyagok fajtái  megál apítják az építőanyagok fajtáit, és következtetnek a lakóhelyek céljára;  ismertetik egy kerék megtalálását a 2. Találmányok ljubljanai lápvidéken, – A kerék feltalálása és  elmagyarázzák, miért a kerék az egyik jelentősége a különféle legfontosabb találmány, tevékenységek fejlődése  összehasonlítják a különböző szempontjából találmányokat a történelem során, és – A legfontosabb találmányok következtetnek azok hatására az általános történeti emberiség életének a változásában. áttekintése - 8 - 3. Választható téma: A TUDOMÁNY, A MŰVÉSZETEK ÉS A VALLÁSOSSÁG KEZDETE CÉLOK TARTALMAK A tanulók:  ismertetik a tudomány megjelenésének 1. A tudomány kezdete az első okait az első fejlett kultúrák idején, fejlett kultúrák idején  felsorolnak néhány tudományt, és – Mumifikálás az ókori ismertetik azok legfőbb eredményeit; Egyiptomban és az  ismertetik a művészetek születésének az orvostudomány kezdetei okait, – A matematika és a csil agászat  ismertetik az első fejlett kultúrák kezdetei kultúrtörténeti emlékeinek a legfőbb 2. A művészetek kezdete az első jel emzőit; fejlett kultúrák idején  elmagyarázzák a val ások kialakulásának 3. A vallásosság kezdete az első az okait, fejlett kultúrák idején  ismertetik az első fejlett kultúrák val ásainak a legfőbb jel emzőit. 4. Választható téma: ÉLETMÓD CÉLOK TARTALMAK A tanulók:  összehasonlítják a család szerepét és 1. A család a történelem során jelentőségét a történelem során, – A férfiak, a nők és a gyerekek  ismertetik a családok típusait a helyzete és szerepe történelem során, – A gyermeknevelés a történelem  összehasonlítják a férfiak, a nők és a során gyerekek helyzetét a történelem során,  ismertetik a gyereknevelés sajátosságait a történelem során;  összehasonlítják és ismertetik a különbségeket és a hasonlóságokat a vidéki és a városi élet között a történelem 2. A vidéki és a városi élet egykor és ma során;  3. A magyarok életmódjai a összehasonlítják a magyarok életmódjait történelmi korszakokban a történelem során; következtetnek a közösségben élés 4. A közösségben és harmóniában élés szabályai szabályainak a fontosságára. (tolerancia, multikulturalizmus stb.) - 9 - 5. Választható téma: KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG CÉLOK TARTALMAK A tanulók:  elmagyarázzák a kulturális és a 1. Kulturális örökség természeti örökség fogalmak közti különbséget,  példákon keresztül vázolják a kulturális és a természeti örökséget,  helytörténeti példákkal leírják a kulturális örökség megőrzésének a jelentőségét,  megfogalmazzák saját tervüket egy, a szülővárosukból kiválasztott kultúrtörténeti emlék megőrzésére,  a mindennapi élet példáival bemutatják a különböző kultúrák iránti tisztelet jelentőségét, a különböző kultúrákkal szembeni tolerancia és az interkulturális együttműködés jelentőségét; 2. Szokások  helytörténeti példákkal ismertetik a legismertebb szokásokat; 3. Kézműves mesterségek  adatokat gyűjtenek a mai napig megőrzött kézműves mesterségekről,  példákkal ismertetik a kézműves mesterségeket, és leírják a termékeiket; 4. Étkezés egykor és ma  – Hagyományos szlovén és példákkal ismertetik, melyek a tipikus szlovén és magyar ételek magyar ételek ,  Az étkezés kultúrája egykor és ma összehasonlítják az étkezések módját egykor és ma. 3.2. A 7. osztály céljai és tartalmai 1. Kötelező téma: AZ ŐSKORI EMBEREK CÉLOK TARTALM AK A tanulók:  ismertetik a modern értelmes ember 1. Az állati őstől a homo sapiensig ember (homo sapiens) főbb jel emzőit,  elmagyarázzák, hogy a környezeti változások hogyan befolyásolták az emberi fejlődést; 2. Élet az őskorban  ismertetik az életmód változását az – A vadászó-gyűjtögető életmód őstörténet egyes szakaszaiban, és – A földművelők és elmagyarázzák, miért történtek azok ál attenyésztők ál andó - 10 -  ismertetik a tapasztalatok és az ismeretek letelepedése felhalmozásának a jelentőségét az – A fémmegmunkálók jobb életkörülmények javítása érdekében, eszközöket és fegyvereket  következtetéseket vonnak le az őskori készítenek emberek főbb kulturális eredményeiről. 2. Választható téma: AZ ŐSKOR A SZLOVÉN TÉRSÉGBEN CÉLOK TARTALMAK A tanulók:  ismertetik az őskor különböző 1. Régészeti lelőhelyek a szlovén korszakainak főbb régészeti leleteit a mai térségben Szlovénia területén;  példák segítségével következtetéseket vonnak le az életmód változásairól az 2. A barlangoktól a cölöpházakon egyes őskori korszakokban a mai át a földvárakig Szlovénia területén,  elmagyarázzák a földrajzi adottságok és a szomszédos kultúrák hatását az egyén életmódjának a megváltoztatására és javítására az őskor különböző korszakaiban. 3. Választható téma: AZ ŐSKORI EMBER MŰVÉSZETE CÉLOK TARTALMAK A tanulók:  ismertetik az őskori művészet főbb 1. Életkép-jelenetek a jel emzőit a barlangrajzok példái által; barlangrajzokon  ismertetik azokat a körülményeket, amelyek befolyásolták az őskori 2. Az őskori ember szellemi világa emberek szel emi képzetének a csontok és a cserepek ábrázolását a csontokon és a motívumain cserepeken található motívumok példáin; 3. Megosztott társadalom a  a szitulaművészet példáinak szitulaművészet példáin segítségével leírják az őskori emberek életét. - 11 - 4. Kötelező téma: AZ ÓKORI EGYIPTOM ÉS A TERMÉKENY FÉLHOLD CIVILIZÁCIÓI CÉLOK TARTALMAK A tanulók:  ismertetik az első civilizációk 1. Az állam és az emberek megjelenésének a körülményeit,  ismertetik az első ál amok társadalmi 2. Az első civilizációk építészeti rendjének a jel emzőit; eredményei és a tudományaik  a termékeny félhold első civilizációinak példái által ismertetik a legfontosabb 3. A vallás építészeti eredményeket és a tudomány főbb eredményeit,  a termékeny félhold első civilizációinak a példái által leírják a val ási rendszert és a mitológiát. 5. Választható téma: AZ ÓKORI INDIA, KÍNA ÉS AMERIKA CÉLOK TARTALMAK A tanulók:  azonosítják a térképen, hol fejlődtek ki az 1. Építészet, tudomány, művészet ókori India, Kína és Amerika első civilizációi,  elemzik az ókori India, Kína és Amerika első civilizációinak főbb eredményeit az építészet, a tudomány és a művészet területén; 2. Társadalom és vallás  elemzik az ókori India, Kína és Amerika fő társadalmi és val ási jel emzőit. - 12 - 6. Választható téma: AZ ÓKORI EGYIPTOM, MEZOPOTÁMIA ÉS A KÖZEL- KELET KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGE CÉLOK TARTALMAK A tanulók:  ismertetik a piramisok, templomok és 1. Építészet, piramisok, templomok egyéb nagy épületek építésének a történelmi körülményeit az ókori Kelet civilizációiban,  elmagyarázzák az építkezések lefolyását az ókori Kelet civilizációiban,  összehasonlítják az ókori Kelet civilizációinak különbségeit és 2. Hieroglifák, ékírás és az ábécé hasonlóságait;  ismertetik az írásfajtákat, amelyeket az ókori Kelet civilizációi használtak,  összehasonlítják az ókori Kelet 3. Az ókori Kelet politeizmusa és civilizációinak első írásos feljegyzéseit; monoteizmusa  összehasonlítják az ókori Kelet civilizációinak val ási hasonlóságait és különbségeit. 7. Kötelező téma: AZ ÓKORI GÖRÖGORSZÁG CÉLOK TARTALM AK A tanulók:  ismertetik az ókori görög történelem 1. A krétai és műkénéi kor mint korszakait, az ókori görög civilizáció  ismertetik a krétai és mükénéi kor alapja jel emzőit mint az ókori görög civilizáció alapját;  2. A város történelmet ír: a ismertetik Athén és Spárta városál amok főbb jel emzőit spártai és az athéni ,  társadalom összehasonlítják az athéni és a spártai társadalom különbségeit, és megtalálják a hasonlóságokat ;  3. Az első demokrácia ismertetik az első demokratikus berendezkedés jel emzőit;  4. A klasszikus Görögország következtetnek az athéni demokrácia korszaka lefekteti az európai fontosságára a mai európai demokráciák gondolkodás alapjait szempontjából,  alátámasztják az ál ítást, miszerint a 5. A görögök közösségként és klasszikus Görögország korszaka riválisként (a görög–perzsa és megalapozta az európai gondolkodást; - 13 -  ismertetik a görög–perzsa és a a peloponnészoszi háborúk) peloponnészoszi háborúk főbb 6. Nagy Sándor összeköti a jel emzőit; korabeli civilizációkat  elemzik a görög kultúra elterjedésének okait a mediterrán térségben,  ismertetik a hel enisztikus kultúra jel emzőit és eredményeit 8. Kötelező téma: A RÓMAI ÁLLAM CÉLOK TARTALM AK A tanulók:  ismertetik Róma városának a 1. A város állammá válik megalakulását; 2. Róma vagy Karthágó?  ismertetik a Római Birodalom megalalkulásának az okait; 3. A köztársaságtól a  összehasonlítják a Római Köztársaság és császárságig Császárság jel emzőit;  elmagyarázzák a rómaiak által előidézett 4. Rómaiak a mai Szlovénia főbb változásokat a mai Szlovénia területén területén,  ismertetik a főbb római kulturális emlékeket a mai Szlovénia területén; 5. A kereszténység kezdete és  térnyerése ismertetik a kereszténység fő üzeneteit és elterjedését a Földközi-tenger és Európa térségében. 9. Választható téma: AZ ANTIK KORI KULTÚRA CÉLOK TARTALMAK A tanulók:  ismertetik az antik kori val ás hatásait a 1. Az antik kori vallás hatása a kulturális alkotásokra, kultúrára  összehasonlítják a görög és a római kultúra hasonlóságait és különbségeit,  elemzik a keresztény és a görög-római val ás közötti különbségeket,  példákon keresztül elmagyarázzák a filozófia, a történelem és más 2. Az antik kori tudomány és filozófia mint az európai tudományok jelentőségét a tudományos gondolkodás alapjai gondolkodásmód továbbfejlesztése szempontjából; 3. A görög színház és a római  összehasonlítják a görög színház és a cirkusz - 14 - római cirkusz jel emzőit;  ismertetik az ókori görögök és a rómaiak 4. A római és a görög építészet főbb építkezési vívmányait. 10. Választható téma: AZ ANTIK KORI GAZDASÁG CÉLOK TARTALMAK A tanulók:  következtetnek a földrajzi adottságok 1. Földművelés és kézművesség hatására az ókori görögök és rómaiak – A földművelésből élt az antik kori gazdasági fejlődésében, lakosság többsége  példák segítségével igazolják a tengerpart – A városok a kézművesek és a menti elhelyezkedés gazdasági hatásait, kereskedők települései voltak  ismertetik a városi gazdaság jel emzőit;  ismertetik a görög és a római pénzügyi 2. A kereskedelem és a pénz rendszer jel emzőit, – A görög pénzrendszer sokszínűsége  ismertetik a kereskedelmi kapcsolatok és a római egyesítése hatását az életmód és a gondolkodás – A görög és római kereskedők a változására. Földközi-tengeren 11. Választható téma: AZ ANTIK KORI MINDENNAPOK CÉLOK TARTALMAK A tanulók:  példákon szemléltetik a görög és a római 1. Az antik kori család és családok jel emzőit, életmód  ismertetik a görög és a római lakások és települések főbb jel emzőit;  példákon szemléltetik a különbségeket és a hasonlóságokat a nők helyzetében az ókori 2. A nők helyzete az ókori görögöknél és a rómaiaknál; Görögországban és  ismertetik a görög és a római rabszolgaság Rómában jel emzőit;  ismertetik a görög és a római nevelést és 3. Az antik kori rabszolgaság oktatást;  összehasonlítják a görögök és a rómaiak 4. A görög nevelés és a római oktatás jogi alapelveit. 5. A görög igazságosság és a római jog - 15 - 12. Kötelező téma: A KÖZÉPKOR – EURÓPA ÚJ KULTURÁLIS ÉS POLITIKAI KÉPÉNEK KIALAKÍT ÁSA CÉLOK TARTALM AK A tanulók:  ismertetik a Római Birodalom 1. A népvándorlás – egy új összeomlásának az okait, Európa létrejötte  ismertetik Európa új politikai térképét a népvándorlás után; 2. A Karoling állam – a középkor  ismertetik a Karoling ál am jel emzőit; 3. Karantánia, Krajna és Alsó-  térképen megmutatják az első szláv Pannónia ál amalakulatokat a Keleti-Alpokban és Pannóniában,  ismertetik Karantánia fejlődésének a főbb jel emzőit, 4. Az európai államok születése  elemzik az első szláv ál amalakulatok kialakulásának a jelentőségét a Keleti- Alpokban; 5. A szlovén térség a A Német  ismertetik a feudális társadalom és ál am Nemzet Szent Római jel emzőit mint a földművelő gazdaság Birodalmában következményét; 6. Nemesek és jobbágyok  elemzik a szlovén (történelmi) területek helyzetét a Német-római Birodalomban;  ismertetik az élet alapvető jel emzőit a középkori birtokokon (nemesek, 7. A kolostorok őrzik az ókori jobbágyok), hagyományokat  ismertetik a mindennapi életet a hűbérbirtokon; 8. A polgárok  ismertetik a középkori kolostorok kulturális és gazdasági jelentőségét; 9. A középkori emberek kulturális  ismertetik az emberek életének jel emzőit eredményei és a világnézetük a középkori városokban,  ismertetik a középkori városok gazdasági és kulturális jelentőségét;  ismertetik a középkori művészetet és a gondolkodásmódot,  ismertetnek néhány példát a középkori művészetre. - 16 - 13. Választható téma: A FÖLDKÖZI-TENGER – A KULTÚRÁK KÖZTI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KONFLIKTUSOK TERE CÉLOK TARTALMAK A tanulók:  ismertetik a frank, az arab és a bizánci 1. A civilizációk kereszteződése: kultúra jel emzőit; a frankok, az arabok és a  elemzik Európa és az arab világ közti bizánciak konfliktusok okait; 2. Az iszlám és a keresztesek  ismertetik az Oszmán Birodalom jel emzőit,  ismertetik az alapvető kulturális 3. Az Oszmán Birodalom és különbségeket Kelet- és Nyugat-Európa Európa között. 14. Választható téma: A NEM EURÓPAI NEMZETEK KULTURÁLIS KÉPE CÉLOK TARTALMAK A tanulók:  ismertetik India jelentőségét mint 1. India mint Európa és Kína közti gazdasági és kulturális közvetítő Kína és gazdasági és kulturális közvetítő Európa között;  elemzik az Európa és Kína közti 2. Marco Polo közelebb hozza kapcsolatok jelentőségét Marco Polo Kínát Európához példáján;  ismertetik a mongol ál am jel emzőit és 3. A mongol állam hódításaikat;  felsorolják a Kolumbusz előtti civilizációk 4. A Kolumbusz előtti kultúrák (maják, aztékok, inkák) alapvető kulturális Amerikában eredményeit,  felsorolnak néhány alapvető kulturális eredményt, amelyet nem európai kultúrák értek el. - 17 - 15. Kötelező téma: MAGYAROK A KÖZÉPKORBAN CÉLOK TARTALM AK A tanulók: • a térképen megmutatják a magyarok 1. A magyarok őshazája és őshazáját és vándorlásuk irányát; vándorlásuk • ismertetik a magyar ál amalapítás 2. A letelepedés és az államalapítás körülményeit, • ismertetik a tatárjárás következményeit; • ismertetik Magyarország társadalmi és 3. A feudális társadalom gazdasági jel egzetességeit az Árpád- megszilárdítása korban, • ismertetik az Anjou-kori Magyarország gazdasági 4. A középkori Magyar Királyság felvirágzását aranykora . 3.3. A 8. osztály céljai és tartalmai 1. Kötelező téma: AZ ISMERT VILÁG HATÁRAI KISZÉLESEDNEK CÉLOK TARTALM AK A tanulók:  ismertetik a fő okokat, amelyek a nagy 1. A felfedezések kezdetének okai földrajzi felfedezésekhez vezettek;  térképen elemzik a nagy tengerészek 2. A nagy felfedezők és felfedezőútjainak az irányait, és felfedezéseik ismertetik főbb felfedezéseiket,  összehasonlítják az ismert világ határait a felfedezések előtt és után,  ismertetik Amerika egyik Kolumbusz előtti kultúrájának (maják, aztékok, inkák) főbb jel emzőit és eredményeit;  ismertetik a nagy földrajzi felfedezések politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális következményeit a régi és az új 3. A felfedezések következményei világ számára, és a rabszolga-kereskedelem  elmagyarázzák a rabszolga- kereskedelem következményeit, valamint példákon bemutatják, hogy tekintettek a rabszolgaságra egykor és ma;  ismertetik azokat a történelmi körülményeket, amelyek befolyásolták a 4. A humanizmus és a reneszánsz humanizmus és a reneszánsz jellemzői - 18 - megjelenését,  ismertetik a humanizmus és a reneszánsz fő jel emzőit;  ismertetik a reneszánsz műalkotások 5. A főbb tudósok és művészek a néhány példáját, és elmagyarázzák, humanizmus és a reneszánsz hogyan tükröződnek bennük a történelmi idején körülmények,  felsorolják a fontos reneszánszkori találmányokat és tudományos vívmányokat,  példákon keresztül következtetnek a humanista gondolkodásmód jel emzőire,  felsorolják a humanizmus és a reneszánsz fontosabb történelmi személyiségeit;  6. A humanizmus és a reneszánsz példákon keresztül ismertetik a szlovén Szlovéniában és területen jel emző reneszánsz Magyarországon művészetet és humanista gondolkodást,  ismertetik a humanizmus korában megváltozott kulturális gondolkodást 7. A Hunyadiak kora Magyarországon; Magyarországon  értékelik a magyarok szerepét a török el eni védekezés megszervezésében; 8. A Magyar Királyság három  ismertetik a középkori Magyarország részre szakadása három részre szakadásának az okait és következményeit. 2. Választható téma: UTAZÁS ÁZSIA ÉS AFRIKA TITKOS VIDÉKEIRE CÉLOK TARTALMAK A tanulók:  ismertetik, miként zajlott Afrika belső 1. Livingstone útján Afrika szívébe területének a felfedezése;  ismertetik az indiai és iszlám művészet 2. „A Tádzs Mahal lenyűgöző eredményeit. szépsége” - 19 - 3. Választható téma: A VILÁG ÉS AZ EMBER ÚJ NÉZŐPONTJA CÉLOK TARTALMAK A tanulók:  térképen ismertetik Itália politikai képét a 1. Itália – a humanizmus és a humanizmus és a reneszánsz idején, reneszánsz bölcsője  ismertetik az itáliai ál amok fejlődésének a gazdasági jel emzőit;  példákkal szemléltetik az egyes 2. A humanizmus és a reneszánsz uralkodók és pápák befolyását a főbb művészei és tudósai humanizmus és a reneszánsz fejlődésére; 3. A művész új szerepe  példákkal szemléltetik a művészek új szerepét a reneszánsz társadalomban;  4. A humanizmus és a reneszánsz példákkal szemléltetik, hogy terjedt el a Európa más tájain humanizmus és a reneszánsz Itálián túl,  példák alapján elemzik és azonosítják az európai humanista gondolkodásmód jel emzőit, és következtetéseket vonnak le a történelmi körülmények hatásairól, továbbá példákkal szemléltetik a reneszánsz tudomány jel emzőit Európában,  példákkal elemzik és megértik a történelmi események hatását a reneszánsz műalkotásokra Európában,  összehasonlítják a középkori és a reneszánsz művészetet. - 20 - 4. Kötelező téma: EURÓPA MEGVÁLTOZOTT POLITIKAI ÉS VALLÁSI KÉPE CÉLOK TARTALM AK A tanulók:  ismertetik a reformációt, 1. Luther Márton munkássága és a  ismertetik Luther Márton munkásságát, református egyházak  összehasonlítják a reformáció különböző kialakulása irányzatait;  ismertetik a szlovén protestánsok neveit 2. A szlovén protestánsok és a és műveit, szlovén kultúra fejlődése  ismertetik a szlovén protestánsok tevékenységének a jelentőségét a szlovén kultúra fejlődésében; 3. A katolikus egyház válasza  ismertetik az el enreformáció okait és a katolikus egyház el enreformációs tevékenységének a következményeit,  elemzik a protestantizmus megőrzésének okait a Muravidéken;  értékelik a reformáció jelentőségét a 4. A reformáció és az magyar kulturális fejlődés szempontjából; ellenreformáció  Magyarországon ismertetik az Oszmán Birodalom balkáni terjeszkedésének a következményeit, 5. Az Oszmán Birodalom  terjeszkedésének a ismertetik a balkáni iszlamizáció jel emzőit és mértékét következményei ,  ismertetik a történelmi szlovén történelmi tartományokra történő török betörések következményeit ;  ismertetik a magyarok Habsburgok elleni nemzeti felkelésének az okait,  ismertetik a Rákóczi-szabadságharc 6. Buda felszabadulása és a török jel emzőit. kiűzése 7. A Rákóczi-szabadságharc - 21 - 5. Választható téma: ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN CÉLOK TARTALMAK A tanulók:  ismertetik az Oszmán Birodalom 1. Az állam és az udvari élet berendezkedését,  ismertetik az oszmán ál am és az európai országok közötti hasonlóságokat és különbségeket, 2. A hadsereg jelentősége és ereje  ismertetik a mindennapi életet a szultán udvarában; 3. Az oszmán művészet és  ismertetik az oszmán hadsereg előnyeit tudomány az európai seregekkel szemben;  ismertetik az oszmán művészet eredményeit és következtetnek azok Európára gyakorolt hatásáról. 6. Választható téma: PARASZTFELKELÉSEK, JÁRVÁNYOK ÉS TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁK CÉLOK TARTALMAK A tanulók:  ismertetik, miért jelent meg a szlovén 1. Népi vallásosság területen élő parasztok körében a népi val ásosság;  ismertetik a szlovén területek 2. A parasztfelkelések okai és parasztfelkeléseinek az okait és következményei következményeit;  ismertetik a szlovén parasztfelkelések hasonlóságait és különbségeit 3. Parasztfelkelések a szlovén ,  területeken összehasonlítják a szlovén és más európai parasztfelkelések jel emzőit;  ismertetik a magyar parasztfelkelés következményeit; 4. A Dózsa György-féle  parasztfelkelés példákon szemléltetik a járványok és a természeti katasztrófák jel emzőit és 5. Járványok és természeti következményeit Szlovéniában a 15. és katasztrófák 16. században. - 22 - 7. Kötelező téma: A FEUDALIZMUSTÓL A RÉGI RENDSZER VÉGÉIG CÉLOK TARTALM AK A tanulók:  összehasonlítják a különböző uralkodási 1. Mitől függött az uralkodó formákat az angol parlamentáris hatalma Franciaországban monarchia és a francia abszolutizmus (abszolutista állam) és Angliában példáján, (parlamentáris monarchia)  ismertetik a különböző kormányzati formák gazdaságra gyakorolt hatását,  összehasonlítják és ismertetik a lakosság egyes rétegeinek a kormányzásra gyakorolt hatását a 2. A felvilágosodás jellemzői és fő különböző ál amrendszerekben; képviselői  felsorolják a felvilágosodás fő képviselőit és ismertetik a felvilágosult gondolkodásmódot; 3. A szlovén nemzeti ébredés első  ismertetik a felvilágosodás hatását a képviselőinek jelentősége szlovén nemzeti ébredés első képviselőire;  a Habsburg Monarchia példáján 4. A felvilágosult abszolutiz mus ismertetik a felvilágosult abszolutizmus állama – a Habsburg Monarchia jel emzőit, (rendi monarchia)  ismertetik Mária Terézia és I. József fő reformjait;  a szlovén (történelmi) tartományok 5. Szlovén tartományok Mária példája alapján következtetnek Mária Terézia és II. József idején Terézia és I . József reformjainak következményeire és jelentőségére a lakosság különböző rétegei számára  összehasonlítják az általános iskolakötelezettséget egykor és ma; 6. Magyarország a felvilágosult  abszolutizmus idején ismertetik a magyarok viszonyát Mária Terézia és I . József reformjaihoz; 7. Az USA születése  ismertetik a felvilágosodás eszméinek jelentőségét az USA megalakulásával 8. Az USA társadalmi, politikai és gazdasági képe kapcsolatban;  ismertetik az USA társadalmi, politikai és gazdasági arculatának a jel emzőit;  ismertetik, hogy az USA megalakulása 9. Franciaország a forradalom előtt milyen hatással volt az európai régi rendszerre,  elemzik a forradalom előtti 10. A francia forradalom körülményeket Franciaországban, és következtetnek szerepükre a forradalom kitörésében; - 23 -  ismertetik a francia forradalom lefolyását,  meghatározzák a francia forradalom rövid és hosszú távú politikai, társadalmi és gazdasági következményeit, és 11. A magyar jakobinus mozgalom jelentőségük szerint rangsorolják azokat,  felsorolják azokat a fő változásokat, 12. Napóleon és háborúi amelyeket a francia forradalom hozott az emberek életébe;  ismertetik a jakobinus mozgalom magyar nemzeti el enál ásra gyakorolt hatását;  ismertetik és alátámasztják, hogyan fejezte be Napóleon a francia forradalmat, és miként terjesztette a forradalmi eszméket Európa-szerte,  a térképen ismertetik az il ír tartományok kiterjedését, és ismertetik azok hatását a szlovénok nemzeti öntudatának a fejlődésében. 8. Választható téma: ÚJKORI URALKODÓK ÉS ÁLLAMAIK CÉLOK TARTALMAK A tanulók:  példákon keresztül azonosítják és 1. Állam – az újkorban és ma meghatározzák az ál am fogalmát az újkor első évszázadaiban és napjainkban,  példákon keresztül következtetnek az uralkodó szerepére, az ál ami el enőrzésre, valamint az emberi jogok értelmezésére és kiterjedésére az újkor első évszázadaiban és napjainkban;  ismertetik a fontosabb uralkodók életét és munkásságát, 2. A fontosabb uralkodók élete és  beleélik magukat a kiválasztott uralkodó munkássága szerepébe, és véleményt formálnak a kormányzásról és az ál amról. - 24 - 9. Választható téma: A BAROKK CÉLOK TARTALMAK A tanulók:  példákon szemléltetik a barokk 1. A barokk művészet jellemzői művészet jel emzőit,  összehasonlítják a barokk és a reneszánsz művészetet,  példák által következtetnek a barokk művészet hatására a ruházat és a lakáskultúra területén; 2. A magas és a népi művészet  összehasonlítják a magas és a népi művészet jel emzőit és szerepét 3. Az (egyházi és világi) politika ; hatása a barokk művészetre  a barokk művészet példája által alátámasztják, hogy a művészet alkalmas a hatalom megszilárdítására. 10. Kötelező téma: AZ IPAROSODÁS CÉLOK TARTALM AK A tanulók:  ismertetik a kapitalista gondolkodásmód 1. A korai kapitalizmus alapjait,  ismertetik a korai kapitalista termelés jel emzőit; 2. A gazdasági áramlások a világ  összehasonlítják a világ fejlett és fejletlen fejlett és fejletlen részei között részei közötti gazdasági áramlások jel emzőit és méretét,  ismertetik a világgazdasági háromszög 3. Nagy-Britannia ipari forradalma menetét;  ismertetik az ipari forradalom és az iparosodás fogalmát, és kifejtik, miért Nagy-Britanniában jelent meg először,  ismertetik az iparosodás első szakaszában kialakult gazdasági 4. Az ipari forradalom tevékenységeket; következménye  példákon szemléltetik az iparosodás pozitív és negatív következményeit; 5. Az európaiak migrációi  térképen ismertetik az európaiak migrációs útvonalait,  ismertetik a migrációk okait és következményeit. - 25 - 11. Kötelező téma: A POLGÁROK FELEMELKEDÉSE CÉLOK TARTALM AK A tanulók:  összehasonlítják Európa térképet 1. Európa a bécsi kongresszus után Napóleon idején és a bécsi kongresszus után, ismertetik a különbségeket és azok okait  ismertetik az 1848-as forradalmak okait 2. Az 1848-as forradalmak okai és és következményeit; következményei  ismertetik az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc okait és 3. Az 1848/49-es magyar következményeit, forradalom és szabadságharc  ismertetik a magyar nemzet 1848-as követeléseit,  ismertetik a kezdeti eredményeket, a szabadságharcot és annak bukását;  ismertetik a konzervatív és a liberális 4. Politikai változások Európában a politikai meggyőződés jel emzőit és 19. század második felében változásait a 19. század folyamán,  példákkal ismertetik a 19. század második felében zajló politikai változásokat Európában;  5. A modern nemzetek – a nemzeti példákkal ismertetik a nemzetek nemzeti jogokért való törekvés és a jogokért tett erőfeszítéseit; nacionalizmus között  összekötik a politikai pártok megjelenését a 19. század második 6. A demokratikus jogok elterjedése a 19. század második felében elterjedt demokratikus jogokkal; felében  alátámasztják a szlovén nemzeti követelmények érvényesülésére irányuló erőfeszítéseket – 7. A szlovén nemzeti mozgalom a a kulturális mozgalomtól a politikai mozgalomig és a kulturális tevékenységtől a pártok létrejöttéig, politikai pártok létrehozásáig  ismertetik az Egyesült Szlovénia programját, 8. Magyarország a dualizmus és hogy az mikor és mennyire valósult meg; bevezetése után  ismertetik Magyarország politikai és gazdasági helyzetét a dualista monarchiában - 26 - 12. Választható téma: AZ ELSŐ KAPITALISTA NAGYHATALMAK ÉS TALÁLMÁNYAIK, AMELYEK MEGVÁLTOZTATTÁK AZ EMBEREK ÉLETÉT CÉLOK TARTALMAK A tanulók:  térképen ismertetik a gyarmatbirodalmak 1. Spanyolországtól és Portugáliától kiterjedését a 19. században; Hollandiáig és az Egyesült  összehasonlítják Japán és az USA Királyságig szerepét és jelentőségét a 19. század 2. Japán és az USA – a jövő végén; nagyhatalmai  felsorolják a főbb találmányokat és eredményeket a közlekedés, a 3. Haladás a közlekedés, a kommunikáció és az egészségügy terén, kommunikáció és az egészségügy  ismertetik a találmányok és vívmányok terén hatását az emberek életére;  ismertetik a természettudományok és a 4. A természettudományok és a társadalomtudományok fejlődésének a társadalomtudományok fejlődése jel emzőit. 13. Választható téma: ÉLET A 19. SZÁZADBAN CÉLOK TARTALMAK A tanulók:  ismertetik a 19. századi munkásosztály 1. Az első munkavállalók helyzete és helyzetét és a munkaügyi kérdés a munkáskérdés megoldásának a megoldására tett erőfeszítéseket; kezdetei  ismertetik a gyerekmunka okait és 2. Gyerekmunkások és a női következményeit, és annak fokozatos munkaerő korlátozását;  ismertetik a 19. századi családtípusokat; 3. Családtípusok a 19. században  összehasonlítják a családtagok szerepét 4. A családtagok közti viszony és a szociális osztályok szerint, feladataik: a férfi és a női  összevetik a családtagok helyzetét az szerepek egyenlőség szempontjából a 19. században és ma; 5. A nő – a valóság és az ideál között  ismertetik a nők küzdelmét az egyenjogúságért,  összehasonlítják és ismertetik a nyilvános és a magánügy viszonyát a 19. században. - 27 - 14. Választható téma: MŰVÉSZET A 19. SZÁZADBAN CÉLOK TARTALMAK A tanulók: 1. A 19. század művészeti stílusai  ismertetik a 19. századi művészeti stílusokat, különös tekintettel az öltözködésre, a belsőépítészetre és az építkezésre gyakorolt hatására 2. Művészet a 19. század végén és ; a tömegkultúra megjelenése  ismertetik a 19. század végi művészetet (fin de siècle) és a tömegkultúra megjelenését,  összehasonlítják az első újságok és mozik megjelenését a maiakkal; 3. A szlovén terület művészeti  képe példákon szemléltetik a 19. századi művészeti hul ámok visszhangjait a szlovén területen. 3.4. A 9. osztály céljai és tartalmai 1. Kötelező téma: A 20. SZÁZAD POLITIKAI JELLEMZŐI CÉLOK TARTALM AK A tanulók:  meghatározzák és ismertetik Európa és a 1. A világ a 20. század elején világ jel emzőit a 20. század elején;  ismertetik az első világháború főbb 2. Az első világháború és az azt jel emzőit követő békeszerződések  elemzik az első világháborút követő békeszerződéseket és azok következményeit; 3. A demokrácia válsága, a  példákkal szemléltetik a demokratikus, diktatúrák és a totalitárius diktatórikus és a totalitárius rendszerek rezsimek felemelkedése különbségeit,  ismertetik, miért alakult ki az adott országban demokratikus, diktatórikus vagy totalitárius berendezkedés;  ismertetik a második világháború főbb 4. A második jel emzőit, és elmagyarázzák annak világháború következményeit; 5. A kétpólusú világ  összehasonlítják Európa politikai, társadalmi és gazdasági jel emzőit a kétpólusú világ idején,  megkülönböztetik a hidegháborús és az azt 6. A harmadik világ követő politikai helyzetet; dekolonizációja  térképen hasonlítják össze a világháborúk 7. Európai és összvilági - 28 - előtti és a hidegháború utáni politikai együttmüködések térképet, és ismertetik a változások okait,  példákon szemléltetik a konfliktusok katonai és politikai rendezésének a különbségét;  ismertetik az európai együttműködés okait,  ismertetik a főbb európai és összvilági együttműködéseket. 2. Kötelező téma: A 20. ÉS 21. SZÁZAD GAZDASÁGI VÁLTOZÁSAI CÉLOK TARTALM AK A tanulók:  ismertetik, miért az iparosítás a fejlett világ 1. Az iparosítás, mint a fejlett világ mozgatórugója; mozgatórugója  példákon szemléltetik az első világháború 2. Az első világháború tönkreteszi gazdaságra gyakorolt hatását; a gazdasági kapcsolatokat  összehasonlítják a kapitalista és a 3. A kapitalista és a szocialista szocialista gazdasági model ek példáit, gazdaságpolitika  ismertetik a gazdasági növekedés és a válságok okait,  ismertetik a gazdasági válságok 4. A nyugati világ gazdasági kezelésének a módjait; együttműködése a második  elemzik a második világháború utáni világháború után gazdasági helyzetet,  ismertetik Európa és a világ közötti gazdasági integráció okait, és annak formáit;  ismertetik, hogy miért bukott meg a 5. A szocialista gazdasági modell szocialista gazdasági model ; és annak bukása  példákkal ismertetik és szemléltetik a 6. Globalizáció és gazdasági globalizáció alapjellemzőit. együttműködés a 20. és 21. század fordulóján 3. Kötelező téma: SZLOVÉNOK A 20. ÉS 21. SZÁZADBAN CÉLOK TARTALM AK A tanulók:  ismertetik a szlovénok nemzetiségi 1. Az Osztrák–Magyar Monarchia helyzetét az Osztrák–Magyar utolsó évei és a Jugoszláv Monarchiában, Királyság létrejötte - 29 -  ismertetik a Jugoszláv Királyság megalakulásának okait és menetét;  ismertetik a szlovénok autonómiára tett 2. Szlovénok az autonóm és a erőfeszítéseit a Jugoszláv Királyságban; centralista tendenciák között  példákkal ismertetik a szlovénok 3. Szlovénia gazdasági és kulturális gazdasági és kulturális fejlődését a két fejlődése világháború között;  különböző szempontok szerint ismertetik a második világháború szlovéniai 4. Szlovénok a második eseményeit; világháborúban  ismertetik a második világháború utáni kommunista hatalomátvétel okait és következményeit Jugoszláviában; 5. Jugoszláviában átveszi a  hatalmat a Kommunista Párt példákkal és különböző szempontokból ismertetik a szlovén ok életét a szocialista Jugoszláviában; 6. A szlovénok élete a szocialista  Jugoszláviában ismertetik a szlovénok döntésének okait az önál ó Szlovéniáról,  7. A független Szlovénia és annak ismertetik Szlovénia nemzetközi nemzetközi integrációja integrációját,  ismertetik a Szlovén Köztársaság alkotmányos rendjét és az életet benne,  ismertetik a demokratikus politikai berendezkedés hatásait a Szlovén Köztársaság lakosaira. 4. Kötelező téma: MAGYAROK A 20. ÉS 21. SZÁZADBAN CÉLOK TARTALM AK A tanulók: • összehasonlítják a magyarok politikai, 1. Az első világháború és a trianoni gazdasági és kulturális életét a trianoni békeszerződés békeszerződés előtt és után; • ismertetik Magyarország szerepét a 2. Magyarok a második világháború második világháború idején (eltérő nézetek); idején • ismertetik a szovjet hatalom magyarországi kialakulásának körülményeit; 3. A többpártrendszertől az • ismertetik a desztalinizáció alatti egypártrendszeri diktatúráig társadalmi, gazdasági és politikai reformokat; 4. Az 1956-os forradalom és • ismertetik a szovjet típusú diktatúrából a szabadságharc demokratikus társadalomba való békés átmenet et • Ismertetik Magyarország bekapcsolódását 5. A rendszerváltás az európai integrációba. 5. Választott téma: A TELEGRÁFTÓL A VILÁGHÁLÓIG - 30 - CÉLOK TARTALMAK A tanulók:  ismertetik, hogy a 20. században mely 1. Életmódváltások tudományos eredmények befolyásolták a – A kommunikációs hálózat fejlődése legjelentősebben az emberek életmódját – Az új közlekedési eszközök közelebb (a kommunikációs hálózat, a közlekedés, hozzák a világot az orvostudomány stb.), – A modern tudomány és az  ismertetik a kutatás módszereit a 20. orvostudomány növeli az században és az előtt; életszínvonalat  ismertetik a tudományos eredmények gazdaságba ültetésének a 2. A tudományos eredmények következményeit, átültetése a gazdaságba  összehasonlítják a lakosság oktatási struktúrájának és a gyorsabb gazdasági fejlődésnek a kölcsönös függőségét;  példán ismertetik a tudományos 3. Katonai célú tudomány eredmények hatását a katonai célokra és az azzal való visszaélést;  ismertetik a különbséget az emberek szűk rétegét célzó kulturális javak és a 4. Az elitkultúrától a tömegesen tömegesen hozzáférhető kulturális javak hozzáférhető kultúráig között,  felsorolnak néhány példát a 20. századra jel emző kulturális javakra;  példán ismertetik a természeti erőforrások túlzott kihasználását és azok A modern tudományos eredmények következményeit, alkalmazásának a következményei  ismertetik a természeti javak túlzott kihasználásának a következményeit. - 31 - 6. Választható téma: A MINDENNAPI ÉLET VÁLTOZÁSA A 20. SZÁZADBAN CÉLOK TARTALMAK A tanulók:  ismertetik az okokat, amelyek 1. A család és a felnőtté válás a 20. befolyásolták a családi kapcsolatok században változását a 20. században,  példákkal ismertetik, hogyan változtak a felnőttségre és a serdülőkorra vonatkozó nézetek; 2. A lakosság életmódjának  példákkal ismertetik, hogyan változott a változása lakosság életmódja; 3. A szabadidő eltöltése  ismertetik a szabadidő fogalmát a fejlett 4. Az emberek migrációi világban és az eltöltésének módjait,  ismertetik a társadalmi körülmények hatásait a mindennapokra;  ismertetik az emberek migrációjának a következményeit és a különböző kulturális szokásokkal rendelkező emberek közötti kapcsolatok formáit;  példákkal ismertetik a migráció jelentőségét az interkulturális kapcsolatokban, 5. A migráció és az interkulturális  példákkal ismertetik a kultúrák közötti kapcsolatok és ellentmondások párbeszéd elősegítését;  ismertetik a nők emancipációját és annak következményeit; 6. A nők emancipációja  ismertetik a val ás és a spiritualitás 7. A vallások és a társadalom szerepét és jelentőségét a modern világban;  8. A fiatal generációk példákkal ismertetik a fiatal generációk lázadásának és konformizmusának az okait; 9. A civil társadalmi mozgalmak  példákkal ismertetik a társadalmi mozgalmak hatását a fejlett világ gondolkodásmódjára; 10. A népesség foglalkozási  ismertetik a népesség foglalkozási szerkezete a fejlett világban struktúrájában bekövetkezett változásokat és azok okait,  összehasonlítják a népesség foglalkoztatási struktúráját a fejlett és a fejletlen világban. - 32 - 7. Választható téma: HÁBORÚK A 20. ÉS A 21. SZÁZADBAN CÉLOK TARTALMAK A tanulók:  összehasonlítják a közelmúltbeli háborúk 1. Háborúk a 20. és a 21. században fő jel emzőit (első világháború, – Első világháború polgárháborúk, második világháború, – Polgárháborúk hidegháború); – Második világháború  összehasonlítják a felszabadítási – A kétpólusú világ mozgalmak jel emzőit következményeként kirobbant  ismertetik a modern terrorizmus háborúk jelenségét; 2. Felszabadítási mozgalmak  ismertetik a modern konfliktusok okait és 3. Terrorizmus következményeit;  ismertetik az új technológiákat és 4. Fegyverkezés a 20. és a 21. fegyvereket, amelyek lehetővé teszik a században fokozott pusztítást,  ismertetik a modern haditechnikai találmányok hatását a háború utáni életre. Valamennyi kötelező és választható téma során fejlődnek a tanulók képességeinek fejlesztéséhez kapcsolódó tanulási célok:  fejlődik az idő és a térbeli ábrázolás képessége,  fejlődik a történelmi forrásokból, a szakirodalomból és a médiából származó információk és bizonyítékok gyűjtésének a képessége, fejlődik a különböző történelmi forrásokból és szakirodalomból származó hasznos és hiteles információk és bizonyítékok elemzésének és értelmezésének a készsége,  fejlődik a történelmi források és a szakirodalom informatikai eszközökkel való keresésének a képessége,  fejlődik a történelmi események, jelenségek és folyamatok kritikus értékelésének a képessége a több nézőpontú történelmi források és szakirodalom felhasználásával,  fejlődik a független következtetések, nézetek, vélemények, ál áspontok, eredeti javaslatok és megoldások megfogalmazásának a képessége,  fejlődik az önál ó döntések meghozatalának képessége, valamint a történelemszemlélet,  fejlődik a fogékonyság a különféle történeti nézetekre, il etve a történelem elemzéseire, és megértik, miért léteznek ilyenek,  fejlődik a kommunikáció különböző formáinak a készsége (szóbeli, írásbeli, grafikai, ábrázoló, valamint az informatikai eszközök révén). Valamennyi kötelező és választható téma során fejlődnek a tanulási célok, amelyek a kapcsolatokhoz, viselkedésekhez kapcsolódnak, amelyek során a tanulók/-ban:  fejlődik a nemzeti identitás és a nemzethez tartozás tudata,  hangsúlyozzák a pozitív kulturális hatások jelentőségét a szlovén és a magyar nemzeten - 33 - belül és a szomszédos nemzetekkel egyaránt,  értékelik a szlovén, a magyar, az európai és a világ kulturális öröksége és környezete védelmének a jelentőségét,  fejlődik a nemek közötti egyenlőség megértésének és tiszteletben tartásának a képessége,  fejlődik a sokféleség, a másság, a val ások, a kultúrák és közösségek iránti megértés és tisztelet,  elítélik az emberi jogokat sértő politikai rendszereket,  elítélik az emberiség el eni bűncselekményeket, a népirtást, a holokausztot és az emberi jogok tömeges megsértésének az egyéb formáit,  olyan világképük alakul ki, amely az egyes történelmi tények példáján tiszteletben tartja az emberi jogokat, az egyenlőséget, a demokráciát, valamint a demokratikus és felelősségteljes ál ampolgárságot. - 34 - 4. Követelmények A minimális követelményeket félkövér írással jelöltük. A választott témák követelményeit dőltbetűs írással jelöltük. A kijelölt választott témák kötelezők, így azokat ismertetni kell, illetve számon kel kérni és osztályozni. 4.1. A 6. osztály követelményei A tanórákon a tanár a tanuló egyéni képességeinek megfelelően érje el a lehető legmagasabb szintű tudást. Ennek során vegye figyelembe az értékelés különböző formáit, amelyeket igazítson az tanulókhoz (írásbeli, szóbeli, plakát, referátum stb.). A tanuló:  leírja, milyen tudomány a történelem,  példákon szemlélteti, mit kutat a történelem,  felsorolja a nagyobb történelmi korszakokat,  elmagyarázza, miért osztjuk a történelmet nagyobb korszakokra,  felsorolja az időszámítás különböző módjait, az évek és időegységek számítását,  tudja, hogyan lehet meghatározni a megfelelő évtizedet, évszázadot és évezredet egy bizonyos történelmi évhez,  felsorolja a történelmi források fajtáit és leírja a tulajdonságaikat,  elmagyarázza a források jelentőséget a történelem szempontjából, és ismerteti, mely intézmények őrzik azokat,  felsorol néhány történelmi segédtudományt és egyéb tudományt, valamint következtet azok jelentőségére a történelem szempontjából,  elmagyarázza az írás kialakulásának az okait, és leírja az írás jelentőségét a történelemre vonatkoztatva,  felsorol példákat a különböző írásmódokra a történelem során, és összehasonlítja az anyagokat, amelyekre írtak,  következtet a nyomtatás és a nyomtatott könyvek feltalálásának a jelentőségére az információ és ismeretek terjesztése és a múlt kutatása szempontjából,  ismerteti az egyes történelmi korszakokban az emberi lakóhelyek és települések példáit,  összehasonlítja és elmagyarázza a lakóhelyek közti hasonlóságokat és különbségeket egykor és ma,  megál apítják az építőanyagok fajtáit, és következtetnek a lakóhelyek céljára,  ismerteti egy kerék megtalálását a ljubljanai lápvidéken,  elmagyarázza, miért a kerék az egyik legfontosabb találmány,  összehasonlítja a különböző találmányokat a történelem során, és következtet azok hatására az emberiség életének a változásában,  ismerteti a tudomány megjelenésének okait az első fejlett kultúrák idején,  felsorol néhány tudományt, és ismerteti azok legfőbb eredményeit,  ismerteti a művészetek létrejöttének az okait, - 35 -  ismerteti az első fejlett kultúrák kultúrtörténeti emlékeinek legfőbb jellemzőit,  elmagyarázza a val ások kialakulásának az okait,  ismerteti az első fejlett kultúrák val ásainak a legfőbb jel emzőit,  összehasonlítja a család szerepét és jelentőségét a történelem során,  ismerteti a családok típusait a történelem során,  összehasonlítja a férfiak, a nők és a gyerekek helyzetét a történelem során,  ismerteti a gyereknevelés sajátosságait a történelem során,  összehasonlítja és ismerteti a különbségeket és a hasonlóságokat a vidéki és a városi élet között a történelem során,  következtet a közösségben élés szabályainak a fontosságára,  elmagyarázza a kulturális és a természeti örökség fogalma közti különbséget,  példákon keresztül bemutatja a kulturális és a természeti örökséget,  a helytörténeti példákkal leírja a kulturális örökség megőrzésének a jelentőségét,  megfogalmazza saját tervét egy, a szülővárosából kiválasztott kultúrtörténeti emlék megőrzésére,  a mindennapi élet példáival bemutatja a különböző kultúrák iránti tisztelet jelentőségét, a különböző kultúrákkal szembeni tolerancia és az interkulturális együttműködés jelentőségét,  a helytörténeti példákkal ismerteti a legismertebb szokásokat,  adatokat gyűjt a mai napig megőrzött kézműves mesterségekről,  példákkal ismerteti a népi mesterségeket, és leírja azok termékeit,  példákkal ismerteti, melyek a tipikus szlovén és magyar ételek,  összehasonlítja az étkezések módját egykor és ma. 4.2. A 7. osztály követelményei A tanórákon a tanár a tanuló egyéni képességeinek megfelelően érje el a lehető legmagasabb szintű tudást. Ennek során vegye figyelembe az értékelés különböző formáit, amelyeket igazítson az tanulókhoz (írásbeli, szóbeli, plakát, referátum stb.). A tanuló:  ismerteti a modern értelmes ember (homo sapiens) főbb jellemzőit,  elmagyarázza, hogy a környezeti változások hogyan befolyásolták az emberi fejlődést,  ismerteti az életmód változását az őstörténet egyes szakaszaiban, és elmagyarázza, miért történtek azok,  ismerteti a tapasztalatok és az ismeretek felhalmozásának jelentőségét az életkörülmények javítása érdekében,  következtetéseket von le az őskori emberek főbb kulturális eredményeiről,  ismerteti az őskor különböző korszakainak főbb régészeti leleteit a mai Szlovénia területén,  példák segítségével következtetéseket von le az életmód változásairól az egyes őskori korszakokban a mai Szlovénia területén,  elmagyarázza a földrajzi adottságok és a szomszédos kultúrák hatását az egyén életmódjának megváltoztatására és javítására az őskor különböző korszakaiban, - 36 -  ismerteti az őskori művészet főbb jellemzőit a barlangrajzok példái által,  ismerteti azokat a körülményeket, amelyek befolyásolták az őskori emberek szel emi képzetének ábrázolását a csontokon és a kerámiákon található motívumok példái által,  a szitulaművészet példái segítségével leírja az őskori emberek életét,  ismerteti az első civilizációk megjelenésének a körülményeit,  ismerteti az első ál amok társadalmi rendjének a jel emzőit,  a termékeny félhold első civilizációnak példái által ismerteti a legfontosabb építészeti eredményeket és a tudomány főbb eredményeit,  a termékeny félhold első civilizációi példái által leírja a val ási rendszert és a mitológiát,  azonosítja a térképen, hol fejlődtek ki az ókori India, Kína és Amerika első civilizációi,  elemzi az ókori India, Kína és Amerika első civilizációinak főbb eredményeit az építészet, a tudomány és a művészet területén,  elemzi az ókori India, Kína és Amerika fő társadalmi és val ási jel emzőit,  ismerteti a piramisok, templomok és egyéb nagy épületek építésének a történelmi körülményeit az ókori Kelet civilizációiban,  elmagyarázza az építkezések lefolyását az ókori Kelet civilizációiban,  összehasonlítja az ókori Kelet civilizációinak a különbségeit és hasonlóságait,  ismerteti azon írásfajtákat, amelyeket az ókori Kelet civilizációi használtak,  összehasonlítja az ókori Kelet civilizációinak első írásos feljegyzéseit,  összehasonlítja az ókori Kelet civilizációinak val ási hasonlóságait és különbségeit,  ismerteti az ókori görög történelem korszakait,  ismerteti a krétai és mükénéi kor jel emzőit mint az ókori görög civilizáció alapját,  ismerteti Athén és Spárta városállamok főbb jellemzőit,  összehasonlítja az athéni és a spártai társadalom különbségeit, és megtalálja a hasonlóságokat,  ismerteti az első demokratikus berendezkedés jellemzőit,  következtet az athéni demokrácia fontosságára a mai európai demokráciák szempontjából,  alátámasztja az ál ítást, miszerint a klasszikus Görögország korszaka megalapozta az európai gondolkodást,  ismerteti a görög–perzsa és a peloponnészoszi háborúk főbb jel emzőit,  elemzi a görög kultúra elterjedésének okait a mediterrán térségben,  ismerteti a hellenisztikus kultúra jellemzőit és eredményeit,  ismerteti Róma városának a megalakulását,  ismerteti a Római Birodalom meglakulásának az okait,  összehasonlítja a római köztársaság és a császárság jel emzőit,  elmagyarázza a rómaiak okozta főbb változásokat a mai Szlovénia területén,  ismerteti a főbb római kulturális emlékeket a mai Szlovénia területén,  ismerteti a kereszténység fő üzeneteit és elterjedését a Földközi-tenger és Európa térségében,  ismerteti az antik kori val ás hatásait a kulturális alkotásokra,  összehasonlítja a görög és a római kultúra hasonlóságait és különbségeit,  elemzi a keresztény és a görög-római val ás közötti különbségeket,  példákon magyarázza a filozófia, a történelem és más tudományok jelentőségét a tudományos gondolkodásmód továbbfejlesztése szempontjából,  összehasonlítja a görög színház és a római cirkusz jel emzőit, - 37 -  ismerteti az ókori görögök és a rómaiak főbb építkezési vívmányait ,  ismerteti a mindennapi élet és a gazdaság befolyását az ókori görögök és rómaiak építkezési vívmányira,  a földrajzi adottságokból ki ndulva következtet az ókori görögök és rómaiak gazdasági fejlődésére,  példák segítségével igazolja a tengerpart menti elhelyezkedés gazdasági hatásait,  ismerteti a városi gazdaság jellemzőit,  ismerteti a görög és a római pénzügyi rendszer jel emzőit,  ismerteti a kereskedelmi kapcsolatok hatását az életmód és a gondolkodás változására,  példákon szemlélteti a görög és a római családok jel emzőit,  ismerteti a görög és a római lakások és települések főbb jel emzőit,  példákon szemlélteti a különbségeket és a hasonlóságokat a nők helyzetében az ókori görögöknél és a rómaiaknál,  ismerteti a görög és a római rabszolgaság jel emzőit,  ismerteti a görög és a római nevelést és oktatást,  összehasonlítja a görögök és a rómaiak jogi alapelveit,  ismerteti a Római Birodalom összeomlásának az okait,  ismerteti Európa új politikai térképét a népvándorlás után,  ismerteti a Karoling-állam jellemzőit,  térképen megmutatja az első szláv ál amalakulatokat a Keleti-Alpokban és Pannóniában,  ismerteti Karantánia fejlődésének a főbb jellemzőit,  elemzi az első szláv ál amalakulatok kialakulásának jelentőségét a Keleti-Alpokban,  ismerteti a feudális társadalom és ál am jel emzőit mint a földművelő gazdaság következményét,  elemzi a szlovén (történelmi) tartományok helyzetét a Német-római Birodalomban,  ismerteti az élet alapvető jellemzőit a középkori birtokokon (nemesek, jobbágyok),  ismerteti a mindennapi életet a hűbérbirtokon,  ismerteti a középkori kolostorok kulturális és gazdasági jelentőségét,  ismerteti az emberek életének jellemzőit a középkori városokban,  ismerteti a középkori városok gazdasági és kulturális jelentőségét,  ismerteti a középkori művészetet és a gondolkodásmódot,  ismertet néhány példát a középkori művészetre,  ismerteti a frank, az arab és a bizánci kultúra jellemzőit,  elemzi Európa és az arab világ közti konfliktusok okait,  ismerteti az Oszmán Birodalom jel emzőit,  ismerteti az alapvető kulturális különbségeket Kelet- és Nyugat-Európa között,  ismerteti India jelentőségét mint gazdasági és kulturális közvetítő Kína és Európa között,  elemzi az Európa és Kína közti kapcsolatok jelentőségét Marco Polo példáján,  ismerteti a mongol ál am jel emzőit és hódításaikat,  felsorolja a Kolumbusz előtti civilizációk (maják, aztékok, inkák) alapvető kulturális eredményeit,  felsorol néhány alapvető kulturális eredményt, amelyet nem európai kultúrák értek el,  a térképen megmutatja a magyarok őshazáját és vándorlásuk irányát,  ismerteti a magyar ál amalapítás körülményeit,  ismerteti a magyar feudális ál am fő jel egzetességeit. - 38 - 4.3. A 8. osztály követelményei A tanórákon a tanár a tanuló egyéni képességeinek megfelelően érje el a lehető legmagasabb szintű tudást. Ennek során vegye figyelembe az értékelés különböző formáit, amelyeket igazítson az tanulókhoz (írásbeli, szóbeli, plakát, referátum stb.). A tanuló:  ismerteti a fő okokat, amelyek a nagy földrajzi felfedezésekhez vezettek,  térképen elemzi a nagy tengerészek felfedezőútjainak az irányait, és ismerteti főbb felfedezéseiket,  összehasonlítja az ismert világ határait a felfedezések előtt és után,  ismerteti Amerika egyik Kolumbusz előtti kultúrájának (maják, aztékok, inkák) főbb jellemzőit és eredményeit,  ismerteti a nagy földrajzi felfedezések politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális következményeit a régi és az új világ számára,  elmagyarázza a rabszolga-kereskedelem következményeit, valamint példákon bemutatja, hogy tekintettek a rabszolgaságra akkor és ma,  ismerteti azokat a történelmi körülményeket, amelyek befolyásolták a humanizmus és a reneszánsz megjelenését,  ismerteti a humanizmus és a reneszánsz fő jellemzőit,  ismerteti a reneszánsz műalkotások néhány példáját, és elmagyarázza, hogyan tükröződnek bennük a történelmi körülmények,  felsorolja a fontos találmányokat és tudományos eredményeket a reneszánsz korából,  példákon keresztül következtet a humanista gondolkodásmód jel emzőire,  felsorolja a humanizmus és a reneszánsz fontosabb történelmi személyiségeit,  példákon keresztül ismerteti a szlovén és a magyar területen jellemző reneszánsz művészetet és humanista gondolkodást,  ismerteti a humanizmus korában megváltozott kulturális gondolkodást Magyarországon,  ismerteti, miként zajlott Afrika belső területének a felfedezése,  ismerteti az indiai és iszlám művészet eredményeit,  térképen ismerteti Itália politikai képét a humanizmus és a reneszánsz idején,  ismerteti az itáliai ál amok fejlődésének gazdasági jel emzőit,  példákkal szemlélteti az egyes uralkodók és pápák befolyását a humanizmus és a reneszánsz fejlődésére,  példákkal szemlélteti a művészek új szerepét a reneszánsz társadalomban,  példákkal szemlélteti, hogy terjedt el a humanizmus és a reneszánsz Itálián túl,  példák alapján elemzi és azonosítja az európai humanista gondolkodásmód jel emzőit, és következtetéseket von le a történelmi körülmények hatásairól,  példákkal szemlélteti a reneszánsz tudomány jel emzőit Európában,  példákkal elemzi és megérti a történelmi események hatását a reneszánsz műalkotásokra Európában,  összehasonlítja a középkori és a reneszánsz művészetet,  ismerteti a reformációt,  ismerteti Luther Márton munkásságát, - 39 -  összehasonlítja a reformáció különböző irányzatait,  ismerteti a szlovén protestánsok neveit és műveit,  ismerteti a szlovén protestánsok tevékenységének a jelentőségét a szlovén kultúra fejlődésében,  ismerteti az el enreformáció okait és a katolikus egyház el enreformációs tevékenységének a következményeit,  elemzi a protestantizmus megőrzésének okait a Muravidéken,  ismerteti az oszmán uralom balkáni terjeszkedésének a következményeit,  ismerteti a balkáni iszlamizáció jellemzőit és mértékét  ismerteti a szlovén történelmi tartományokba történő török betörések következményeit,  értékeli a magyarok szerepét a török el eni védekezés megszervezésében,  ismerteti a középkori Magyarország összeomlásának okait és következményeit,  ismerteti az Oszmán Birodalom berendezkedését,  ismerteti az oszmán ál am és az európai országok közötti hasonlóságokat és különbségeket,  ismerteti a mindennapi életet a szultán udvarában,  ismerteti az oszmán hadsereg előnyeit az európai seregekkel szemben,  ismerteti az oszmán művészet eredményeit, és következtet azok Európára gyakorolt hatására,  ismerteti, miért jelent meg a szlovén területeken élő parasztok körében a népi val ásosság,  ismerteti a szlovén területek parasztfelkeléseinek okait és következményeit,  ismerteti a szlovén és a magyar parasztfelkelések hasonlóságait és különbségeit,  összehasonlítja a szlovén és más európai parasztfelkelések jel emzőit,  példákon szemlélteti a járványok és a természeti katasztrófák jel emzőit és következményeit Szlovéniában a 15. és 16. században,  összehasonlítja a különböző uralkodási formákat az angol parlamentáris monarchia és a francia abszolutizmus példáján,  ismerteti a különböző kormányzati formák gazdaságra gyakorolt hatását,  összehasonlítja és ismerteti a lakosság egyes rétegeinek a kormányzásra gyakorolt hatását a különböző ál amrendszerekben,  felsorolja a felvilágosodás fő képviselőit, és ismerteti a felvilágosult gondolkodásmódot,  ismerteti a felvilágosodás hatását a szlovén nemzeti ébredés első képviselőire,  a Habsburg Monarchia példáján ismerteti a felvilágosult abszolutizmus jel emzőit,  ismerteti Mária Terézia és II. József fő reformjait,  a szlovén történelmi tartományok példája alapján következtet Mária Terézia és I. József reformjainak következményeire és jelentőségére a lakosság különböző rétegei számára,  ismerteti a magyarok viszonyát Mária Terézia és I. József reformjaihoz,  összehasonlítja az általános iskolai kötelezettséget egykor és ma,  ismerteti a felvilágosodás eszméinek jelentőségét az USA megalakulásával kapcsolatban,  ismerteti az USA társadalmi, politikai és gazdasági arculatának jel emzőit,  ismerteti, hogy az USA megalakulása milyen hatással volt az európai régi rendre,  elemzi a forradalom előtti francia körülményeket, és következtet szerepükre a forradalom kitörésében,  ismerteti a francia forradalom lefolyását,  meghatározza a francia forradalom rövid és hosszú távú politikai, társadalmi és gazdasági - 40 - következményeit, és fontosságuk szerint rangsorolja azokat,  felsorolja azokat a fő változásokat, amelyeket a francia forradalom hozott az emberek életébe,  ismerteti és alátámasztja, hogyan fejezte be Napóleon a francia forradalmat, és miként terjesztette a forradalmi eszméket Európa-szerte,  térképen ismerteti az Illír tartományok terjedelmét, és ismerteti azok hatását a szlovénok nemzeti öntudatának a fejlődésében,  példákon keresztül azonosítja és definiálja az ál am fogalmát az újkor első évszázadaiban és napjainkban,  példákon keresztül következtet az uralkodó szerepére, az ál ami el enőrzésre, valamint az emberi jogok értelmezésére és kiterjedésére az újkor első évszázadaiban és napjainkban,  ismerteti a fontosabb uralkodók életét és munkásságát,  beleéli magát a kiválasztott uralkodó szerepébe, és véleményt formál a kormányzásról és az ál amról,  példákon szemlélteti a barokk művészet jellemzőit,  összehasonlítja a barokk és a reneszánsz művészetet,  példák által következtet a barokk művészet hatására a ruházat és a lakáskultúra terén,  összehasonlítja a magas és a népi művészet jel emzőit és szerepét,  a barokk művészet példája által alátámasztja, hogy a művészet alkalmas a hatalom megszilárdítására,  ismerteti a kapitalista gondolkodásmód alapjait,  ismerteti a korai kapitalista termelés jellemzőit,  összehasonlítja a világ fejlett és fejletlen részei közötti gazdasági áramlások jel emzőit és méretét,  ismerteti a világgazdasági háromszög menetét,  ismerteti az ipari forradalom és az iparosodás fogalmát, és kifejti, miért Nagy-Britanniában jelent meg először,  ismerteti az iparosodás első szakaszában kialakult gazdasági tevékenységeket,  példákon szemlélteti az iparosodás pozitív és negatív következményeit,  térképen ismerteti az európaiak migrációs útvonalait,  ismerteti a migrációk okait és következményeit,  összehasonlítja Európa térképét Napóleon idején és a bécsi kongresszus után, valamint ismerteti a különbségeket és azok okait,  ismerteti az 1848-as forradalmak okait és következményeit,  ismerteti az 1848/49-es forradalom és szabadságharc okait és következményeit,  ismerteti a magyar nemzet 1848-as követeléseit,  ismerteti a kezdeti eredményeket, a szabadságharcot és annak bukását,  ismerteti a konzervatív és a liberális politikai meggyőződés jel emzőit és változásait a 19. század folyamán,  példákkal ismerteti a 19. század második felében zajló politikai változásokat Európában,  példákkal ismerteti a nemzetek nemzeti jogokért tett erőfeszítéseit,  összeköti a politikai pártok megjelenését a 19. század második felében elterjedt demokratikus jogokkal,  alátámasztja a szlovén nemzeti követelmények érvényesülésére irányuló erőfeszítéseket – a kulturális mozgalomtól a politikai mozgalomig és a pártok megalkulásáig, - 41 -  ismerteti az Egyesült Szlovénia programját, és hogy mikor és mennyire valósult az meg,  ismerteti Magyarország politikai és gazdasági helyzetét a dualista monarchiában,  térképen ismerteti a gyarmatbirodalmak kiterjedését a 19. században,  összehasonlítja Japán és az USA szerepét és jelentőségét a 19. század végén,  felsorolja a főbb találmányokat és eredményeket a közlekedés, a kommunikáció és az egészségügy terén,  ismerteti a találmányok és vívmányok hatását az emberek életére,  ismerteti a természettudományok és a társadalomtudományok fejlődésének a jel emzőit,  ismerteti a 19. századi munkásosztály helyzetét és a munkaügyi kérdés megoldására tett erőfeszítéseket,  ismerteti a gyerekmunka okait és következményeit, és annak fokozatos korlátozását,  ismerteti a 19. századi családtípusokat,  összehasonlítja a családtagok szerepét a szociális osztályok szerint,  összeveti a családtagok helyzetét az egyenlőség szempontjából a 19. században és ma,  ismerteti a nők küzdelmét az egyenjogúságért,  összehasonlítja és ismerteti a nyilvános és a magánügy viszonyát a 19. században,  ismerteti a 19. századi művészeti stílusokat, különös tekintettel a ruházatra, a belsőépítészetre és az építkezésre gyakorolt hatására,  ismerteti a 19. század végi művészetet (fin de siècle) és a tömegkultúra megjelenését,  összehasonlítja az első újságok és mozik megjelenését a maiakkal,  példákon szemlélteti a 19. századi művészeti hul ámok visszhangjait a szlovén területen. 4.4. A 9. osztály követelményei A tanórákon a tanár a tanuló egyéni képességeinek megfelelően érje el a lehető legmagasabb szintű tudást. Ennek során vegye figyelembe az értékelés különböző formáit, amelyeket igazítson az tanulókhoz (írásbeli, szóbeli, plakát, referátum stb.). A tanuló:  meghatározza és ismerteti Európa és a világ jel emzőit a 20. század elején,  ismerteti az első világháború főbb jellemzőit,  elemzi az első világháborút követő békeszerződéseket és azok következményeit,  példákkal szemlélteti a demokratikus, diktatórikus és a totalitárius rendszerek különbségeit,  ismerteti, miért alakult ki az adott országban demokratikus, diktatórikus vagy totalitárius berendezkedés,  ismerteti a második világháború főbb jellemzőit, és elmagyarázza annak következményeit,  összehasonlítja Európa politikai, társadalmi és gazdasági jel emzőit a kétpólusú világ idején,  megkülönbözteti a hidegháborús és az azt követő politikai helyzetet, - 42 -  összehasonlítja a világháborúk előtti és a hidegháború utáni politikai térképet, és ismerteti a változások okait,  példákon szemlélteti a konfliktusok katonai és politikai rendezésének a különbségét,  ismerteti az európai együttműködés okait,  ismerteti a főbb európai és összvilági együttműködéseket,  ismerteti, miért az iparosítás a fejlett világ hatóereje,  példákon szemlélteti az első világháború gazdaságra gyakorolt hatását,  összehasonlítja a kapitalista és a szocialista gazdasági model ek példáit,  ismerteti a gazdasági növekedés és a válságok okait,  ismerteti a gazdasági válságok kezelésének a módjait,  elemzi a második világháború utáni gazdasági helyzetet,  ismerteti Európa és a világ közötti gazdasági integráció okait, és annak formáit,  ismerteti, hogy miért bukott meg a szocialista gazdasági model ,  példákkal ismerteti és szemlélteti a globalizáció alapjel emzőit,  ismerteti a szlovénok nemzetiségi helyzetét az Osztrák–Magyar Monarchiában,  ismerteti a Jugoszláv Királyság megalakulásának az okait és menetét,  ismerteti a szlovénok autonómiáját a Jugoszláv Királyságban,  példákkal ismerteti a szlovénok gazdasági és kulturális fejlődését a két világháború között,  különböző szempontok szerint ismerteti a második világháború szlovéniai eseményeit,  ismerteti a második világháború utáni kommunista hatalomátvétel okait és következményeit Jugoszláviában,  példákkal és különböző szempontokból ismerteti a szlovénok életét a szocialista Jugoszláviában,  ismerteti a szlovénok döntésének okait az önálló Szlovéniáról,  ismerteti Szlovénia nemzetközi integrációját,  ismerteti a Szlovén Köztársaság alkotmányos rendjét és az életet benne,  ismerteti a demokratikus politikai berendezkedés hatásait a Szlovén Köztársaság lakosaira,  összehasonlítja a magyarok politikai, gazdasági és kulturális életét a trianoni békeszerződés előtt és után,  ismerteti Magyarország szerepét a második világháború idején,  ismerteti az 1956-os forradalom és szabadságharc következményeit,  ismerteti a szovjet típusú diktatúrából a demokratikus társadalomba való békés átmenetet,  Ismerteti Magyarország bekapcsolódását az európai integrációba,  ismerteti, hogy mely tudományos eredmények befolyásolták a legjelentősebben az emberek életmódját a 20. században (a kommunikációs hálózat, a közlekedés, az orvostudomány stb.),  ismerteti a kutatás módszereit a 20. században és az előtt,  ismerteti a tudományos eredmények gazdaságba ültetésének a következményeit,  összehasonlítja a lakosság oktatási struktúrájának és a gyorsabb gazdasági fejlődésnek a kölcsönös függőségét,  példán ismerteti a tudományos eredmények hatását a katonai célokra és az azzal való visszaélést,  ismerteti a különbséget az emberek szűk elitjét célzó kulturális javak és a tömegesen hozzáférhető kulturális javak között, - 43 -  felsorol néhány példát a 20. századra jel emző kulturális javakra,  példán ismerteti a természeti erőforrások túlzott kihasználását és azok következményeit,  ismerteti a természeti javak túlzott kihasználásának a következményeit,  ismerteti az okokat, amelyek befolyásolták a családi kapcsolatok változását a 20. században,  példákkal ismerteti, hogyan változtak a felnőttségre és a serdülőkorra vonatkozó nézetek,  példákkal ismerteti, hogyan változott a lakosság életmódja,  ismerteti a szabadidő fogalmát a fejlett világban és az eltöltésének módjait,  ismerteti a társadalmi körülmények hatásait a mindennapokra,  ismerteti az emberek migrációját a következményeit és a különböző kulturális szokásokkal rendelkező emberek közötti kapcsolat formáit,  példákkal ismerteti a migráció jelentőségét az interkulturális kapcsolatokban,  példákkal ismerteti a kultúrák közötti párbeszéd elősegítését,  ismerteti a nők emancipációját és annak következményeit,  ismerteti a val ás és a spiritualitás szerepét és jelentőségét a modern világban,  példákkal ismerteti a fiatal generációk lázadásának és konformizmusának okait,  példákkal ismerteti a társadalmi mozgalmak hatását a fejlett világ gondolkodásmódjára,  ismerteti a népesség foglalkozási struktúrájában bekövetkezett változásokat ési azok okait,  összehasonlítja a népesség foglalkoztatási struktúráját a fejlett és a fejletlen világban,  összehasonlítja a közelmúlt háborúinak fő jel emzőit (első világháború, polgárháborúk, második világháborúk, hidegháború),  összehasonlítja a felszabadítási mozgalmak jellemzőit,  ismerteti a modern terrorizmus jelenségét,  ismerteti a modern konfliktusok okait és következményeit,  ismerteti az új technológiákat és fegyvereket, amelyek lehetővé teszik a fokozott pusztítást,  ismerteti a modern haditechnikai találmányok hatását a háború utáni életre. 4.5. Követelmények, amelyek minden kötelező és választható témára vonatkoznak A tanuló:  fejleszti az időbeli és térbeli ábrázolás képességeit,  fejleszti a történelmi forrásokból, a szakirodalomból és a médiából származó információk és bizonyítékok gyűjtésének a képességét,  fejleszti a különböző történelmi forrásokból és szakirodalomból származó hasznos és hiteles információk és bizonyítékok elemzésének és értelmezésének a készségét,  fejleszti a történelmi források és a szakirodalom informatikai eszközökkel való keresésének a képességét,  fejleszti a történelmi események, jelenségek és folyamatok kritikus értékelésének a képességét több szempontú történelmi források és szakirodalom felhasználásával, - 44 -  fejleszti a független következtetések, nézetek, vélemények, álláspontok, eredeti javaslatok és megoldások megfogalmazásának a képességét,  fejleszti az önál ó döntések meghozatalának a képességét, valamint a történelemszemléletet,  fejleszti fogékonyságát a különféle történeti nézetekre, il etve a történelem elemzéseire és megérti, miért léteznek ilyenek,  fejleszti a kommunikáció különböző formáinak a készségét (szóbeli, írásbeli, grafikai, il usztratív, valamint az informatikai eszközök révén).  ismerteti és elmagyarázza a szlovén és a magyar nemzeti szimbólumok jellemzőit,  ismerteti az Európai Unió szimbólumainak a jel emzőit,  értékeli a szlovén, az európai és a világ kulturális öröksége megóvásának és a környezetvédelemnek a jelentőségét,  ismerteti az emberiség el eni bűncselekményeket elkövető politikai rendszerek jel emzőit, a népirtást, a holokausztot és az emberi jogok tömeges megsértésének az egyéb formáit,  példákon szemlélteti az emberi jogok védelmével foglalkozó európai intézmények munkájának a jelentőségét,  példával szemléltetve kidolgoz egy tervet az európai intézmények intézkedésének menetéről egy adott emberjogi sérelem esetén. - 45 - 5. MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK 5.1. A tantárgy céljainak elérése A történelem tantárgy tanterve a tanulási célokon és folyamatfejlődési model en alapul, amely az oktatás holisztikus koncepcióját jelenti. A modell során a tanuló meglévő ismereteiből, tudásából indulunk ki, serkentjük a különbönöző ismeretek fejlesztését és a tanuló minél önállóbb és aktív szerepét. A tanulóknak biztosítani kel az egész életre kiterjedő tanulás fejlesztésére való lehetőségét, valamint biztosítani kel a tudás (ön)el enőrzését és az (ön)értékelését a törvénnyel összhangban. Mivel a tanterv kötelező és választható témaköröket ír elő, ajánljuk, hogy a tanár a témákat főként a tanulók érdeklődése alapján válassza ki. Ajánljuk azt is, hogy amennyiben a tanár több párhuzamos osztályban tanít, próbáljon a különböző azonos évfolyamú, párhuzamos osztályban különböző választható témaköröket tanítani. A választható témaköröket kötelező jelleggel fel kell dolgozni, valamint el enőrizni és osztályozni is kell azokat. Ajánljuk azt is, hogy a tanár az oktatásban minél több példát, esetet a helyi, regionális és nemzeti történelemből alkalmazzon. Nyomatékosítjuk, hogy a tantervben a tartalmak kronologikusan-progresszíven vannak feltüntetve, valamint nagyobb témaköröket felölelő egésszé ál nak össze, amelyek lehetővé teszik a történelmi események, jelenségek, folyamatok, kérdések és problémák mélyebb megértését és problémaközpontú, teljes tárgyalását. Fontos az is, hogy a történelmi eseményeket aktualizáljuk, hiszen ezzel közelebb hozzuk a tanulók számára a történelmet, lehetőséget adunk a tapasztalati és autentikus tanulásra, valamint a tanulókat arra buzdítjuk, hogy aktívan és felelősségteljesen fogadják be a mai világot. Fel kel hívnunk a figyelmet arra, hogy a tanulási célok az alapokat határozzák meg, a konkrét operatív célokat pedig a tanár maga határozza meg a tanulási célokhoz mérten. Ezen kívül a tanulási tartalmak nem egy-egy tanulási egységet jelentenek, hanem mérlegelni kell, hány tanulási tartalom képez egy tanulási egységet, ez pedig a tanár és az ő szakmai önál óságára és a tanulók érdeklődésére van bízva. A tanár a tanulási és tanítási folyamatban a modern irányvonalakkal összhangban a tanteremben több különböző szerepkörben jelenik meg: mint a tudás közvetítője, tanácsadó és a tanulók vezetője. A tanár az oktatásban különböző didaktikai módszereket használ fel. A tanulóknak tanácsot ad, és irányítja őket önálló munkájuk során. A tanulóknak lehetőséget kel adni az eredményeik saját módon való bemutatására, ezzel a tanár serkenti a tanulók aktív szerepét az osztályban és az érdeklődésüket a történelem iránt. Az frissített történelem tanterv struktúrája lehetővé teszi a tanár számára a különféle didaktikai módszerek használatát, összhangban a történelem tanításának a didaktikai irányvonalaival. Ennek során a tanár figyelembe veszi a tanulók közti individuális különbségeket is. A tanár a tanulókat különféle didaktikai módszerekkel irányítja (projektmunka, autentikus és kutatásos tanulás, történelmi terepmunka, empirikus tanulás, közreműködéses tanulás, szerepjáték és szimulációk, tantárgyközti kapcsolatok, csapatmunka stb.) az önálló munka és - 46 - a többi tanulóval való interakció során. Bizonyos didaktikai módszerek serkentik és megismertetik a tanulókkal a történelmi forrásokkal (írott, képi, filmes, audio) való önál ó munkát. A tanításnál ajánlott a modern IT-technológiák használata is, ami által a tanulók digitális kompetenciái fejlődnek. A történelem tantárgy korszerű oktatása szempontjából rendkívüli jelentőseggel bír a más intézményekkel való együttműködés, amelyeknek közük van a történelemhez és a kulturális örökséghez (múzeumok, archívumok, galériák…), hiszen ezekben a tanulók fejlesztik a keresési képességüket, új információkat gyűjtenek, s teszik mindezt tisztelettudóan és felelősségteljesen, s ezzel egyidejűleg fejlődik a viszonyulásuk a kulturális örökségünk megőrzésére és védelmére. 5.2. Individualizáció és differenciálás A lehetőségekhez és más különlegességekhez mérten a tanulókhoz alakítjuk a történelem tantárgy tanítását (belső differenciálás). Ez egyaránt vonatkozik az előkészületi, szervezési és kivitelezési fázisokra, valamint az el enőrzésre és a tudásel enőrzésre is. Ennél különösképpen figyelünk a specifikus csoportokra és egyénekre; a nevelési-oktatási munka a Szlovén Köztársaság Általános Oktatás Szaktanácsa által elfogadott koncepciókon, irányelveken és utasításokon alapul:  A tehetséges tanulók felismerése és a velük folyó munka, 3  Tanulási nehézségek az általános iskolában: a munkafolyamat koncepciója,4  Gyerekek, akiknek ehézségeik vannak a tanulás egyes területein: utasítások az általános iskolás program alkalmazkodott kivitelezésére szakmai segédlettel,5  Az idegen tanulók oktatásának irányelvei az iskolákban és óvodákban.6 3 Elfogadva a Szlovén Köztársaság Általános Oktatási Szaktanácsának 25. ülésén, 1999. 02. 11. 4 Elfogadva a Szlovén Köztársaság Általános Oktatási Szaktanácsának 106. ülésén, 2007. 10. 11. 5 Elfogadva a Szlovén Köztársaság Általános Oktatási Szaktanácsának 57. ülésén, 2003. 04. 17. 6 Elfogadva a Szlovén Köztársaság Általános Oktatási Szaktanácsának 123. ülésén, 2009. 06. 18. 5.3. Tantárgyközti kapcsolatok A tantárgyközti kapcsolatok kivitelezhetők az oktatási célok, tartalmak, didaktikus módszerek, tantárgyközti témák szintjén (pl. könyvtári ismeretek, informatika, kulturális nevelés), valamint az elmélyült folyamatok tudásának és más összefüggő elemeknek a szintjén. Bizonyos tantárgyközti korrelációk a történelem tanítása során állandóak, míg mások újként - 47 - érvényesülhetnek. A tantárgyközti kapcsolatoknál ajánlott a különböző tantárgyakat tanító tanárok csapatmunkája is. Így például a reformáció témakörénél be lehet vonni a szlovén nyelvet tanító tanárt, aki a jelenséget más szemszögből közelíti meg, és magyarázza el: a tanárok együtt készítik el, kivitelezik és értékelik az órát.  Földrajz: Különösen ajánlott a szorosabb és időbeli kapcsolat a földrajzi tanulási célokkal és tartalmakkal, főleg azoknál a történelmi témaköröknél, amelyek jó térbeli orientációt igényelnek. Ezen kívül ajánljuk, hogy folyamatos legyen a térképpel való munka azoknál a témaköröknél, amelyek ezt igénylik (az Ókori Kelet vidékei, Antik világ, Karantánia, nagy földrajzi felfedezések, mindkét világháború, dekolonizáció, globalizáció stb.) A tanulókat külön figyelmeztetni kel a földrajzi adottságokat ábrázoló és a történelmi térképekkel való különböző munkára, valamint a természetföldrajzi adottságokra és a térbeli és környezeti változásokra, amelyek hatottak a történelem folyására.  Szlovén nyelv: A történelem tantárgy során a történelmi tényeket, jelenségeket és folyamatokat ismeretterjesztő és irodalmi részletekkel színesítve tárgyaljuk, hiszen ezek érdekesebbé teszik, és megvilágítják a történelmi tananyagot. A történelem tanítása az elmúlt történelmi események és értékek tárgyalásakor értelemszerűen kapcsolódik azokhoz a tudásokhoz, amelyeket szlovén órán sajátítottak el a tanulók.  Magyar nyelv: A magyar történelem bizonyos eseményeit megfelelő részletekkel és tartalmakkal egészítjük ki a magyar irodalomból, amelyek lehetővé teszik a magyar nemzet társadalmi, kulturális és szociális fejlődésének megértését a különböző történelmi korszakokban.  Iskolai könyvtár (könyvtári ismeretek és informatikai tudás): A történelemtanár bizonyos tanulási célokat az iskolai könyvtárossal és informatikussal karöltve kivitelezzen. A kiválasztott tanulási célokkal, könyvtári és informatikai tudású tartalmakkal, valamint az informatika segítségével együtt formálják meg az informatikailag jól képzett tanulót, aki képes lesz megszerezni, kiválasztani, értékelni, felhasználni és bemutatni az adott információkat a könyvtárban, valamint a máshonnan megszerzett információkat is, pl.: archívumok, múzeumok stb. Ebben főleg a különféle információs rendszerek, mint pl. a COBBISS/OPAC vannak a segítségünkre. Lehetőség van használni még a virtuális könyvárat, a digitális könyvtárat és más internetes portálokat, valamint számítógépes programot.  Ének-zene: A mindennapi élettel és a kulturális vívmányokkal a különböző történelmi korszakokban foglalkozó tananyagoknál a történelem tartárgy szervesen összefonódik az ének-zenével. Bizonyos esetekben a történelemtanár felhasználhatja az adott kor zenéit (pl. a barokk témakörnél a barokk zenét).  Képzőművészet; technika és technológia: A projektmunka és a különböző tevékenységek (szakkörök, kutató jel egű feladatok, más iskolai tevékenységek) során közösen tervezik a különféle termékeket, amelyek kapcsolatban lehetnek a történelem témaköreivel (kép, rajz, makett stb.).  Ál ampolgársági és nemzeti nevelés, valamint etika: Számos tanulási cél tárgyalásánál az - 48 - előbb említett tantárgy szorosan fűződik a történelemhez. A tanár aktív módszertannal (mini disputa, szerepjáték) összekötheti a történelmet és az ál ampolgársági ismereteket, illetve az etikát. Fontos az is, hogy a történelem és az ál ampolgársági nevelés, valamint az etika összekapcsolódása fontos értékeket közvetítsen a demokratikus ál ampolgársággal kapcsolatban.  Matematika és természettudományi tantárgyak: Ezeket a tantárgyakat is össze lehet kötni a történelemmel. Az idő megértéséhez és a történések, események összekapcsolásához elengedhetetlen a matematikai képzelőerő (évszámolás pl.: időszámításunk előtt), de kapcsolódhatnak konkrét történelmi példákhoz, esetekhez, eseményekhez is (pl.: Pitagorasz, Arkhimédész, Jurij Vega). Ugyanez vonatkozik bizonyos természettudományi tantárgyakra is (fizika, biológia, kémia).  A kulturális nevelés, vagyis az ember kulturális tudatának és kifejezőmódjának formálása egyike az egész életen át történő tanulás központi elemének, hiszen fontos adaléka minden egyén teljes személyiséggé fejlődésének. A különböző tantárgyaknál megjelenő tanulási célokba és tartalmakba, módszerekbe és technikákba be kel kapcsolni a kulturális-nevelési elemeket (kulturális nevelés mint tantárgyközi korrelációs téma). A tanár személyes példával, a tanulókat a kulturális tevékenységekben való aktív részvételére való buzdítással, a kulturális eseményeken való részvételre szoktatással segíti a tanuló személyes és esztétikai fejlődését, s egyben érzékenyítését. Segíti fejleszteni a kulturális kifejezőképességüket, formálja az olvasási szokásaikat, és képezi őket az elfogadásra, megértésre, és a különböző kulturális kifejezésmódok és a hagyományok befogadására (kultúrák közti megértés). A tanár különféle megközelítésekkel (motiváció, tananyagok, módszerek és formák) a tanulókat a kultúrához való kritikus, de főleg alkotói viszonyra buzdítja. Serkenti a kultúrák közti dialógust és a fiatalokban formálja az esztétikai, etikus és szel emi dimenziók érzékét. 5.4. Tudásellenőrzés és -felmérés Az el enőrzésnél és a tudásfelmérésnél a tanár köteles világos és érthető kritériumokat felál ítani, amelyeket az oktatási követelmények alapján állít össze. A törvényben lévő határozatokkal, előírásokkal és a történelem tantárgy korszerű didaktikájával összhangban a tanár különféle formákat és módokat alkalmaz az el enőrzésre és a tudásfelmérésre egyaránt. A tanár ellenőrzi a tanulók tudását, és visszajelez a tanulóknak az eredményükről, tudásuknak szintjéről még a tudásfelmérés előtt. A tanárok azokat a deklaratív tudásokat (a történelemi események, jelenségek és folyamatok ismerete és megértése), procedurális tudásokat (készségek és erények) el enőrizzék, amelyek a viszonyokra, viszonyulásra, beál ítottságra, ál áspontra vonatkoznak, amelyek a tanterv kötelező részéhez tartoznak (kötelező témakörök), valamint azt a tudást, amellyel a tanterv választható részéinél foglalkoztak (választható témakörök). Különböző tudásfelmérési módokat lehet használni, mint pl. az autentikus feladatok vagy a portfólió. A tudásfelmérés során megál apítandó és értékelendő a tanulók tudása az oktatási - 49 - követelményekhez képest. A tanár a tudásfelmérésnél különböző módszereket alkalmazhat, ilyenek a szóbeli feleltetés, írásbeli feladatok (pl. tudásfelmérő dolgozat, referátum, történelmi esszé), projektmunka, plakát, makett, különböző önálló bemutató, történelmi beszédgyakorlat, különféle bemutatások (pl. Power Point) stb. Az el enőrzésnél és tudásfelmérésnél a tanár különösképpen figyeljen: 1. a történelmi események, jelenségek és folyamatok ismeretére és megértésére:  történelmi események, jelenségek, folyamatok ismerete és megértése,  a történelem terminológiájának, kifejezéseinek és koncepcióinak a használata,  történelmi indokok, indítékok és következmények megkülönböztetése,  történelemi tények, bizonyítékok, vélemények, ál áspontok és interpretációk közti megkülönböztetés,  a történelmi térben való eligazodás az időben; 2. a történelmi források elemzése, szintézisére és interpretációjára:  hithű és felhasználható információk és bizonyítékok, valamint több szemszögű történelmi forrás és irodalom gyűjtése, válogatása, analízise és kritikus értékelése,  lényeges és nem lényeges adatok megkülönböztetése, elkülönítése,  önálló összegzések, konklúziók, határozatok, interpretációk, vélemények, ál áspontok, nézőpontok, eredeti ötletek, megoldások és ajánlások kialakítása,  határozatok, konklúziók, vélemények, ál áspontok, nézőpontok, eredeti ötletek és megoldások bemutatása különféle módokon (szóban, írásban, plakát segítségével, referátumokon, esszéken keresztül, IT stb.); 3. különböző munkák, termékek elkészítésére, megírására, bemutatására (referátumok, plakátok, makettek, esszék, IT stb.):  a kiválasztott történelmi források és irodalom megfelelnek a munkák választott témájának,  a felhasznált történelmi források és irodalom megfelelően van lábjegyzetelve, valamint megjelölve a megjegyzésekben, il etve a bibliográfia tartalmában,  az írásos munkák megfelelő struktúrája: bevezetés, tárgyalás (fő rész) és összegzés,  a munka megfelelő bemutatása, az információs technológia használata stb. - 50 -