Poltnlna plačana v gotovini.
Céna — Ara 1*25 Din.
MŐRSZKA KRAJINA
Vérsztveni, politic&ni I kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai éí kulturális hotilap.
Lét. V. Evf.
Márkisevei, I926. junius 27.
Broj 26. Szám.
Vépsztveno hrizo.
Pod tém itnénom szmo zád-nye dní doszta interessantnoga meli esteti vu vszé domácsi (nase dr'záve) lisztáj, kí szo ednók vendar previdili i zvedili tiszte te'zkőqse nasega denésnyega vér-sztvenoga sztálisa, steroga nászhaj 'ze dnesz tak ie'zko prenása kmet, i stero krizo 'ze vecs kak dvé leti more kmet csűtiti. Vszi líszti, ki za volitev vrémena tak lepő znájo razlagati kmetske potrébs-csine, znájo rekomendérati edne ali drűge partáje kandidáta za kmétskoga dobrocsinitela; té líszti, ki tak hitro zvejo csi kmet malo dragse óddá biká ali pšenico i ga zatő za navijácsa cén vöszkresijo : lé líszti szo komaj zdá zvedli za vérsztveno krizo, gda 'ze kmet dvé leti jecsí pod nyé obsződbi.
Né pa szamo líszti, nego i tüdi nasi poszlanci szo doszémao né znali ka je kmet, kmet ki dr'závo gori vzdr'záva, v te'z-kőcsaj. Né je csüdo, vem ga ne vídis nigdár i nigdi, gda bi ti pomőcs trbelo, nevüpa sze szká-zati szam med .lüdmi, szamo rédko gda v szprevodsztvi vecsi drűgi, ár zná szvoje falinge vszáki, sztráh je csi bi szam hodo okőli med lüdmi ka bi ga zbili, ár je nikaj né doszégno. Szamo ga vídis té, gda sze 'ze pá volítvi pribli'závajo, ali pa szo volítvi. Za tiszte te'zkocse, ki szo vérszt-venoj krizi vzrok, szo nasi poszlanci i minisztri szamo tak zvedli i zdaj, gda szo kmétska drűstva, obrtne i trgovszke kamure krí-csati i píszati zacséle, csirávno ka né zdaj obprvim. I gda sze je zavoio toga vendar najsao edern kmetski poszlanec, kí szi je vzeo tő kurá'zo, ka je interpe-lácijo dao na poljedelszkoga mi-nisztra, je miniszterszki odgovor, po nasem mislényi nezadoszten, neotemeljeni büo, vendar ga je pa interpelant za zadosztnoga vzeo, z odgovorom je zadovolen büo.
Odgővor polodelszkoga mi-nisztra g. Pucelja Ivana na inter-pelácijo zavolo vérsztvene kríze je v denésnyem vrémeni temeljit-ni, verevréden. Odgővor g. mi-nisztra sze mota vszigdár okőli toga : 1. ka je vzrok kmetskomi težkomi sztáni denésnya velika vrédnoszt nasega dinára; 2 prevelika szvetovna produkcija kmét-
ski pridelkov; 3. nesparavnoszt. Vsze tő podpišemo g. minisztri, ár je vsze tő do konca isztina. Nemremo pa podpíszati tiszto, ka bi sze tő na kmeta rovás vpísza-lo, nego podpišemo tiszto, ka je vszémi tomi vzrok vszákdenésnya vláda, ki neprevidno, na kmeta skodo mehanicsno podigáva dinára vrédnoszt, ki v notrányoszti drzáve iíak nema tiszte vrédnoszti, szamo te'zi národ. Ne je krív omenjeni miniszter, kriva je pa tiszta vláda, ki je tak neprevidno podignola dinára vrédnoszt od 6.50 na devét, gda sze tő pozna szamo pri kmétski pridelki, ki szo tak v zvünésnyi tr'ziscsaj kon-kurencije nezmo'zni, indusztriálno blágo pa itak nepopüsztí, sze dr'zi v tisztoj céní, kak pri dinára 6.50 vrédnoszti. Podignyene carine, dráge zeleznice, neednáka i viszika dácsa i tá pretirana od prilizávni bürokrátov, nedovrsene vérsztvene i trgővszke pogodbe z tühinszkimi dr'závami, kak na pr. z Ausztrijov, Pruszoszkov itd., szo vsze vzrok denésnyoj vérszt-venoj kr-ízi.
P-riporőcsa tüdi g. miniszter, da naj neidemo prék na kvanti-tetno, nego na kvalitetno produk-
cijo. Vszáki kmet je natom, naj dobro i doszta pridela, da bremeni le'ze prenoszi, té pridelke pa more z dobrov politikov vláda na szvetovno trzisese szpra-viti: z dinára rédnov vrédnoszt-j ov, z pravilnimi prőtipogodbami i z prijátelsztvom z tisztimi dr'závami, na stere szmo vérsztveno vézani „Nesparavnoszt" pa kmeti szploh nemremo naocsi vresti, csi ga vsze priszili na nesparavnoszt i tó 'zelé obsztoj kmetíjsztva. Csi pa mámo mi vsze té goraj popíszane vugod-noszti, je zaman Ruszoszki pridelek, mí z nasim blágom, na bázi práve vrédnoszti dinára, konkuréramo léko.
Csi pa bi escse vszákdenés-nye vláde popűsztile z torjanyom néneza tam, gde je nepotrébno i nameszto toga bi sze dalő kmeti falése poszojilo za povzdig kmetíjsztva, bi kríze nebi bilő. Kmet vzdr'záva gori dr'závo, vendar sze pa podpéra szamo indusztrija i trgovina, ki obé na skodo kmeta delata, i vu tom nyim je vláda napomőcs. Tő trbé ednők likvidérati i tak previditi, ka je kmet jedíni, na steroga sze dr'zava opéra léko i toga podpérati.
„Börza dela" — odísla.
Polszki i drűgi delavcov v Prekmurji doszta mámo. — Z kmétske sztráni gledócs je za Prekmurje tő v ednom táli né bo'zno, kmet le'zé do delavca pride, gda nyerni ga trbé. Vendar pa csi malo szocialnoga csűta mámo vu vszebi, té moremo i tő pripoznati, ka tüdi i té delavec scsé do bőgsega szlü'za prídti, rávnotak kak kmet do bőgse céne pri pšenici, biki itd.
Edina pőt do delairédnoga zaszlű'zka je bila »Drž. borza dela« za delavca, stero pa, 'za-losztno ali isztina, brez vszákoga socialnoga csűta, dr'záva vtes
nesese vzdr'závati. Borza dela sze je obrnőla na obesine, ki szo itak du'zne sze za szvoje delavce szkrbeti, ali zvün M. Szobocske obesine je niedna né bila natom ka bi vsze obesine v Prekmurji polovico sztroskov za goridr'zánye „Borza dela" nosziti štele, misz-lécs, csi dr'záva né, mí szmo tüdi né duzni. Tak je z 15. jun. prenehála delati „Borza dela" v M. Szoboti. Dána je pa mogőcs-noszt jo escse nazáj szpraviti, ali po dr'závnoj ali obcsinszkoj pőti, szamo sze brigati ali poszlanci ali obesine morejo. Trbé jo, tó je faktum.
Vilmos excsászár pezsgőzik a népszavazás
örömére.
A vasárnapi népszavazás eredménye a doorni kastélyban szokatlan jókedvet idézett elő. A hétfői lunche-ön Vilmos excsászár és meghitt környezete a szokástól eltérően pezsgőzött és általában
egyszerre a legbizakodóbbá vált a hangulat a „doorni remete" társaságában.
Vilmos excsászár a népszavazás eredménye után arra számit, hogy a fejedelmek vagyoná-
nak kártalanításáról szóló törvényjavaslat alapján a Hohenzollern család visszakaphatja vagyonának harmadrészét, sőt esetleg a felét is.
Je vsze mogőcse?!
V M. Szoboti, kak szmo 'ze pí-szali, nőve hi'ze rasztéjo kak nőre gobe. Kak nam je znáno, v M. Szoboti jeszte tüdi i olepševalna komissija. Csi tá jeszte i tüdi funkcionéra, te sze nam csűdno vidi, ka bőgse neprestu-déra prednyő pridőcse pláme (nacsrte) nego dovoli tak kricsécse — razlics-no zídanye hi'z, med sterimi edna tö drügo poni!záva vu szvojoj lepoti i lepoto — »várasac.
V M. Szoboti, kak zídanye növi híz, rávnotak sze delajo tüdi tratoárje pri sztári hi'zaj, kí májo námen pov-zdignoti lepoto té. Nikak pa neszlű'zi namenjenomi cíli tiszto, ka prad nister-nimi hi'zami je szamo na eden ali dvá tála narejeni tratoár, tak da bi sze 'ze tüdi i vu tom tálali ocsa z színom, ali zet z ocsom. Tő falingo bi na nik-so formo dobro bilő popraviti.
Rimszki pápa je szvojemi mlájse-mi brati grofovszko titulo podelüo pri tisztoj priliki, gda je té szvojo hcsér k ednomi italijanszkomi márkiji dao za !zeno. Tü zaisztino nevzememo na pamet niti to nájmenye demokrácije, nego nikaj szlicsnoga k korupciji, stero v domácsoj politiki telko naglásajo nasi klerikálci, — erköcs — da jo delajo drügi politiki. Ka je pa razvidno z-gorányega ? . . .
* *
*
\
< Tak szi gucsijo i pišejo, ka sze !ze pá rüsi Uzonovič-Radič vláda, v krátkom bődo veliki politiesni dogodki. Mi szi pa tak miszlimo, ka jo rušijo vszi tiszti kí bi na vrijek vládanya radi prišli, a bőgse né, szamo bo'z-nése bi léko doprineszli. Krátko veszeljé 1 . . .
* * *
Na tom meszti szmo zádnyics pí-szali od sarlacha, pri sterom je niksa falinga prišla. V predzádnyem odsztáv-ki je namrecs z-osztalo, töda je szploh napácsno stampano i sze naj szledé-cse glászi: Rávnotak je prekeszno odrejeno ceplenyé, kí nameszto, ka bi sze pri prvoj priliki toga betega zacsnolo, je zapovedano tik v szredíni, töda gda
je ze vu nyem véksi tao decé. * *
*
Nisterni potokov prevozni brőd je tak v szlabom sztáni, ka bi nebi skődilo csi bi oblászt vmész szégnola.
\
Kak sze naj bojujemo prőti razširjenji skar-latinke (sarlacha).
Navodilo za r&zku'zevanje.
Nacsin prenásanya skarlatinke je escse né popunoma znáni, brscsasz pa sze prenása té beteg iz guta i zgornyega düsnika, kak vszi drügi betegi, z sterimi sze zvu'zgé gút i dtisnik. Mogöcse pa je, ka prenásajo té beteg lüszkine, ki sze prőti konci betega lüplejo z téla. Zavolo toga sze morejo vsze oszebe okőli bete'z-nika paziti, ka bete'znik v nyé ne kaslá pa tüdi, ka sze ga po né pot-rébnom ne dotikajo. Tüdi szi morejo zaprati roké v sublimatnoj ali lizolo-voj vődi, escse prle, kak majo kaksi poszeo z bete'znikom, z nyegovim gvantom, ali z drügimi dugoványi, stere je bete'znik nücao in je onecsisz-to in rávno tak tüdi vszigdár, kda szi zamá'zejo roké z nyuvimi odpád-kami. V hisi, gde le!zl bete'znik, more biti priprávlena posződa z lizolovov vodőv za mújvanye.
Sto dvori bete'znikom, szi mc -re oblécsti pláscs, ali sze opászati z velkim förtüjom, prvlé kak sztőpi v bete'znikovo hi'zo. Prvlé kak pa ide vö z hi'ze, szi more pláscs szlécsti in roké zaprati v lizolovoj vődi.
Tő valá tüdi pri mrtveci.
Razku'zevanje v betégi.
Med betegom je trbé nábole paziti na rekle i na vsze drüge odpád-nike iz vüszt i nosza in vsze vcsaszi razk'zuiti. Rávno tak tüdi vsze z nyi-mi onecsiscsene predmete.
1.	Odpádke i vődo, z sterov sze peré gut, trbé zbirati v posződo, stere szo do polovice napunyene z lizolovov vodőv, té posződe sze neszmi-jo prvlé, kak za dvé vöri szprázniti v sztraniscse in je pri tom dobro z li-zolom oprati.
2.	Vezálje moremo vcsaszi v ogen vrcstí ali pa uáj menye dvé vöri razku'zevati.
3.	Rőbcseke, briszacse, bete'zni-ka szpődnyi gvant, kak tüdi szpődnyi i
A vőfény.
(Rajz az alföld népies szokásaiból.)
Irta : K. J.	(folytatás.)
Erre aztán ismét megered a könyek zápora, a zokogástól alig hallható a vőfény szónoklása, maga a komoly násznagy is elérzékenyül, sőt a vőíény hangján is észrevehető az ellágyulás, maga sem tudja miként mondta el a siralmas búcsúztatót s hogy ért a végső sorokhoz : Az itt maradóknak kivánok jó kedvet Nekünk utasoknak boldog megérkeztet.
Itt a vőfély már visszanyerte el-pusztithatlan jó kedélyét, nagyot kurjant s reá a gyerekhad : »ijjuju, viszik a menyasszonyt 1« rikoltása ad visszhangot, betöltvén az egész falu hosz-szát. A rikoltozás közben egyet-egyet durrant a vőfély lövésre is használható pálcájából — a népek bámula-
zgőrnyi gvant tisztoga, steri bete'zniki dvori, more biti dvé vöri namocseni v lizolovoj vődi, pa tő tak, ka je popunoma pod vodőv. Piszani szpődnyi gvant sze neszmé namocsiti vküper z belim, ka sze ovacsi béli pokvari.
4.	Bete'znik na má lásztno posződo za jésztvino in pijacso, stera naj osztáne v bete'znikovoj hisi i sze naj vszikdár operé v vréloj vődi.
5.	Csi je bete'znik plüvao na tla ali kama inan, trbé vsze jako dobro rezku'ziti i ocsisztiti. Prosztor in predmeti okőli posztele sze naj pogosz-toma operéjq z lizolovov vodőv.
6.	Umivalnike i posződo, v ste-rojgsze je bete'znik kőpao, sze morajo oprati z lizolovov vodőv. Kefice za pranje rők trbé djáti na pö vöre v lizolovo vodő i je natő dobro oprati z vodőv, kefice, za zobé pa izkühati.
Razku'ziti moremo tüdi vodő, v steroj sze bete'znik kőple, tak, ka sze vlijé notri tetko litrov, kak trbé lizo-la, vlijé sze pa voda vö komaj za dvé vöri.
Razku'zeványe po betégi.
Na konci betega sze morejo raz-ku'ziti vsza dágoványa, stera szo i
— Ár je v nisterni vesznicaj razširjeni poprijéti beteg „sarlach", steri je deci jako nevaren, szo sze nasztavili po oku'zeni obcsinaj dezin-fektorje. Té májo poleg toga da, da hise razku'zijo (betegove bacile z vro-csinoB vmorijo) tő du'znoszt, da bete'z-no deco szprávlajo v M. Soboto v bolnico. V bolnici za vracsenyé ne trbé nikaj plácsati. Domácsi szvojo deco v bolnici neszmijo obiszkávati. Za pre-vo'znyo dece more obcsina dati kőla. Kda bete'znika odpelajo, sze more hi'za itaki razku žiti, domácsi pa ne szméjo 9 dni genoti od hise. Ka potrebujejo od zvüna, nyim morejo pri-neszti v tő posztávleni obcsinszki sztra'zárje.
Vszáko zbete'zánye s*e more vcsa-
tára, s kiket a virtuskodó vőfény „ha Isten akarja a bot is elsül" szavakkal ejt még nagyobb bámulatba; s a kik nem bámulnak azokat a kulacs meg a kéticés nedve deríti jókedvre, mert szokásos útközben, mig a kulacsban tart a járókelőket sorba kínálni. Ha kifogy, annál jobban igyekszenek hazafelé, a hol már ugyancsak nehezen várják megérkeztőket. Végre halljuk a vőfény beköszöntőjét :
Szerencsés jó estét násznagy
[uraméknak, Végére jutottunk nagy hosszú
jutunknak: Nagy fáradozásunk nem eset
[hiába,
Mert egy drága kincset hoztunk [a hajlékba, lm itt a menyasszony, frissen
[megérkezett Tessék násznagyuram, fogjon
[vele kezet,
prišla v dbtiko z bete'znikom in nye-govimi izmecski.
7.	Posztelino, szpodányi oblécs, zavesze (förhanke) je potrebno 2 vüri mocsati v lizolovoj vődi, potom pa oprati. Posztele moremo razdreti i blazine, szlamnyacse (sztro'zoke) i stampet z lizojovov vodőv odzvüna gde sze li k-coj more, zribati. Rávno tak vsze drügo ka je v bete'znikovoj hi'zi.
8.	Szrtao sze more z vápnom szfolijáti, pod pa zribati.
9.	Krnico za mívanye trbé zribati, posződo iz stere je bete'znik jo ali pio pa trbé 15 minut kühati vu vődi, zlico, no'z i vilice pa vsze, ste-romi skődi kühanye pa trbé 2 vöri mocsiti v lizolnoj vődi i natő z vodőv ocsisztiti.
10.	Bete'znikove spilarái j« náj-bőgse ze'zgati knjige pa naj bődo 8 tjédnov prisztráni zaprte.
11.	Obléko, stero je meo pred betegom je dobro z kefov v lizolovoj vődi namocsenov zribati, ono, stero je meo v betégi pa 2 vüri mocsiti v lizolovoj vődi.
Prvo in glávno pa je, da vszáki szlucsáj betega zdravniki prijavite.
szi naznaniti dezinfektori ali zdravniki.
Sto sze proti toj zapovedi, bőde kastigani.
Da sze zabráni razsirjenye betega, je potrebno, da szo deca vceplena. Ceplénye sze more zvrsiti trikrát vszigdár po oszmi dnévaj i ne kosta nikaj. Vceplávlejo vszi urádni i okro'zni zdravniki.
Poleg toga szo prepovédana vsza szenyá, proscsénya, veszelice i zboro-ványa, iz okuženi obcsin verniki nesz-mejo idti k bozoj szluzbi. Prepovedano je tüdi po té vesznicaj kődivanye, i po té obcsinaj neszmejo hoditi né cigányé, niti marelarji i nihče, ki z potüvanyom oprávlja szvoje roko-delsztvo.
Sorba kezet fognak a menvasz-szonnyal, aztán táncolnak, mig meg nem éheznek, s ha a vőfény a konyhát rendben találja, csakhamar igyekszik a násznép éhségét csillapítandó vacsorára kadenciázni :
Uraim, a konyhán mindent
[megvizsgáltam S ott mindent a legszebb rendtjében találtam, Kötelességem ez, mert vagyok [mestere . . .
Igen, a vőfény ezen a napon mindenféle lakodalmi heccnek a nagymesteré van avatva, illő tehát, hogy a gasztronómiai elkerülhetlen szokásnak is mestere legyen. Előbb, mig elhelyezkedik a násznép az asztal körül, csak mókázva kadenciázik s „fakturázgat" a násznaggyal, a cigánynyal, utoljára aztán maga is megunja a sok szót:
POLITIKA.
Belpolitikában, ismét pálfordulásra számitanak. Erre okot különösen Radics váratlan hazaérkezése ád és Áca Sztojanovics az öreg radikális nesztor beogradi tartózkodása, ki krizis idején mindig a közvetitő szerepét játsza. Minden jel szerint a páifordulást az olaszokkal kötött nettuni konvenció idézi elő, s attól függ, hogy a radicspárt mellettük fog-e szavazni, a parlamenti ratifikálásnál. Miután az egész ellenzék ellene foglal állást s ha radicsék is ellene szavaznak, vagy csak tartózkodnak is a szavazástól, ugy a kormány helyzete megrendült, mert kisebbségben marad. Ez a konvenció ugyan a Davidovics kormánya alatt köttetett s egy része PP kormánya idején, de mert a horvát nép kárára van, több mint valószinü, hogy radiőék nem mernek mellette szavazni. — Pasics karlsbadi üdülésén tett kijelentése alapján, üdülése után ismét kilép a politika porondjára. — Ljuba Jovánovics hivei és Petrovics Nasztáz hivei közt közeledés mutatkozik, mely alighanem az uj választásokba erős pártként fog neki menni. Mindkét politikus a mérsékeltebb és megegyezéses radikálisok közé tartozik, de Pasics gárdáját, hacsak külön bomlás a pártjában nem következik bé, azért alig lehet legyőzni, mert a szerb paraszt csak ő utánna megy, azért is megy jól sora a szerb parasztnak. — Uj egységes adótörvény ház elé terjesztése még mindig késik. Olyan formában, mint azt az erre kiküldött bizottság kidolgozta s amely még nagyobb adót vél előidézni, jobb ha nem is kerül a parlament elé. Érdekes, hogy a dinárt folyton szorítják felfelé, de ugyan annyival nem lejebb az adót. Vagy az arany alapú kulcsot behozni nem volna helyes? — Németországban népszavazásdön-
De már nem tréfálok elég az
[egyszerre,
Nehogy valakinek ne essék
ínyére ;
Most dolgunkhoz látok, a konyhára megyek
S ha ételt nem hozok, hátakár-[mi legyek . . .
Kimegy a konyhára, kinevezve egy legényt »Kenyeresnek* egyet ,viz-hordónak" (szamarasnak) s aztán kiadva mindenkinek a legfőbb parancsot, megindul az étkekkel befelé, odaint a muzsikusnak :
Tarts kormányt muzsikás, meg-Jkapod az árát,
Malacot kapsz, a mely megnyom [vagy tiz mázsát.
s figyelmezteti, hogy jól vigyázzon a kadenciákra „tust" húzni, melyeknek vége hossza alig szakad, de nem feledi el a lábatlankodókat is előre figyelmeztetni ; nehogy körüKtte lábatlankodjanak :
Szrezki poglavár v M. Szoboti naznánya.
ott a fejedelmi vagyonok elkob-ásáról szóló törvény mehozatala lett. Vájjon ily kényes törvények leghozatalában nálunk is nem-e olna tanácsos így járni el, mi-or ez Svájcban is már régen íl bevált? - SHS—Magyar lategésségügyi szörződési tárgyasok kedvezően befejeződtek. — Iroszországban behozták a zorás munkaidőt. Ez történik a olseviki Oroszországban, hol arnak többet termelni s mégis indenki ellenük vati, nálunk, ílunk meg az ellenkezője törté-— leszorítják a munkaidőt. Kukovec volt miniszter men-getődzik a lapokban, mintha a adič-partba akarna belépni s ki-ilni a demokrata pártból, csak elyesli — irja — a jó ideát, ír honnan is jön . . .
laszi—Hirek.
Párgovorénye.
Stevan : Dobro jütro Miska. Na dobroga sze ti szenyalo ? Miska : Bog daj Stevan tüdi i dobro jütro. Ka bi sze mi moglo roga szenyati, gda je vsze tak na-k natom püklavom szvéti.
Stevan : Isztino más kaje naopak . Nigda szo goszpoda béle hlacse same kapute noszili, zdaj pa tő tüdi pak delajo.
Miska : Csi je pri drűgom vsze opak, tüdi i tu more hidti tak.
Stevan : Znás meni sze je sze-alo, ka ie dinár v Zürichi pá na ízt pa pő szpadno, pa szam !ze esz v baoto hodo piü'zno zelezo piivat, i szam rávno telko plácsao lyő kak me je vcseraj proszo. Tak je obészelilo, miszlécs ka sze leka-i odtávimo z-té vérsztvene krize, mo gda szem szi zmiszlo, ka je szamo szenya bíla, té szam pa gaoszt szpadno.
Miska : Tak bi tüdi vrédi bilö, bi dinár nazáj só na tiszto vréd-nt kak jo v isztini má. Tö ka je ts vréden. je pretiranoszt od vláde, z-nase dácse pénez gübi na tühin-oj valuti, gda je mecse na börzo za ega dinára pozdigávanye. Tak mo-10 mi pri toj spekuláciji tríkrát ibiti.
Stevan : Tö je nasa szkisnyáva, nász szprávla na drög.
Miska : No, sto i koga pa té no, ka bi nász podpérao i zagovár-szamí pa nescsemó znati zaszébe öcsi.
Stevan : Miska, toga sze midvá aedocsákava. Qlé trgövec i obrtnik >Trgővszko i obrtno kamuro«, de-má „Delavszko kamuro", jeszte ikáliska kamurac, notároska apo-rszka pa tüdi vracsitelszka kamu-gdé pa más Poljedelszko kamuro zögazdasági kamara"), nigdi jo jdes. Zakaj sze pa nepobrigajo za kamuro ki bi kmeta zagovárjala szo részam tak za kmeta tiszti, ki dár tő naglásajo. Kmet trpi, man-sze i plácsaj, tő je nase.
Miska: Na vidiš Stevan, trbé ti drüge pijajce, ali idti na žilo ali na küfice v Beltinci ali v Radein ? Té \szl ti zadoszta krvi püsztijo.
Stevan: Dinár szo ti gori szpra-vili za naso dácso nui falé blágo dobijo v dríígi országaj, naso živino pšenico, itd. pa ravno zavolo dinára viszikoszti v drügí országaj po fái céni kupijo i tak oni tü domá tüdi léko fái mesző i krüh jejo.
Miska; Na pa ti razlagaj tő našemi kmeti, nebőde ti vervao.
Stevan: Persze ka né, záto ka jaz nemam cilinder krscsáka.
Miska : Vídis tö je nas kmétski beteg, Qoszpődi, fiskálisi, doktori, popi de vsze vervao, ár ga tiszti z lepimi masznimi recsámi namazati zná, v roke nyemi szégne, i je nato gizdávi. Záto pa nemarno zagovornika, záto nemarno kamure i csirávno nász 80ft/o-ov jeszte nam vszeedno bo'zno ide.
—- Premesztitev. Goszp. Janes pro-govni majszter na 'zeleznici M. Szobota—Hodosje premesztseni na progo Ormož—Žerovinci kama je ze tüdi odísao. Kak szmo zvedli, je pre-mesztsen zavolo 'zelezniske neszrecse ki sze je predkratkim zgodila v Sztá-nyovci blűzi tunela. Zdaj zaisztino neverno sto je büo tisztoj neszrecsi vzrok, ali progovni májszter, ali pa direkcija drz. zeleznic, kí tak prevecs spara pri dávanyi kredita zatő 'zelez-nico M. Sz.—Hodoš.
—	Ljubljansko veliko szenye sze 26. t. m. odpré i bőde trpelo do 6. julija. Vszáki, ki sze pela natö velko szenye plácsa polovicsno 'zeleznisko vo'znyo.
—	Trije szvétki bödo t m. 27-ga nedela, 28-ga Vidovdan dr'závni szvétek gda je vsze delo prepovédano, 29. Peter i Pavel, kí je kmétski 'zét-veni szvétek. Pri denésnyem bo'znom i tak delapunom vremeni kelko zaműdí kmétski národ pri té vnőgi szvétkaj, tö nam né trbé poszebi naglásati.
—	M. Sobota. Krajevni odbor udru-ženja vojnih invalidov, naznanja vsem članom crganizácije, da so uradni dnevi po svetkah, sredah in senjah od 9 do 12, ob nedelah od 12 do 2 popoldnevi. Kak se čiije, sodišče je začelo odpošiljati sklepe. Vse pritožbe proti tem sklepom bo sprejel krajevni odbor. Zato naj člani pridejo v pisarno ob uradnih vörah.
—	Delavska borza v M. Soboti je, ar so občine ne prisKočile na pomoč, od 15. toga meseca prestanola poslovati. Delavci se naj, dokeč se káj inači ne obrne, obračajo pismeno ali osebno na borzo dela v Maribori, Slomškev trg 3.. štera je najbliže i njim bo rada pri posredüvanji ali is-kaoji dela šla ná roko. — Za bivšo borzo dela V. Komavli.
—	Državna realna gimnazija v Murski Soboti. Vpisovanje učencev v 1. razred se bo vršilo v poletnem roku do 1. julija vsak dan od 10—12. ure v ravnateljski pisarni. Starši naj predložijo osebno ali pa naj vpoš-ljejo po pošti rojstni list in obisko-valno spričevalo za sprejem v srednjo šolo. Učencem ni treba hoditi k vpisovanju. Kdaj se bo vršilo vpisovanje v jesenskem roku, se bo objavilo v časopisih, ravnotako dan sprejemnih izpitov in vse drugo.
RAVNATELJSTVO.
—	Tüz. F. hó 18-án este 10 órakor tüz ütött ki Markoja Márton gomilicai lakos portáján és elégett a lakd ház melléképületeivel együtt A tüz átterjedt már a szomszédos telekre is, de ott csak egy ól égett el, mert a tüz tovább terjedését sikerült mcgaka dályoíni. » A tüz keletkezésinek oka ismeretlen.
—	ítélet. Annak idején megiriuk, hogy Persa Iván jelenleg m. paltnai jakos tőle elváltán élő feleséget V. Palinán egy éjszaka meggyilkolta. Persát most a maribori törvényszék az esküdtek igazmondása szerint 5 évi fegyházbüntetésre Ítélte.
—	A jugoszláv és magyar bizottság tárgyalásai. Mint Beográdból értesülünk, jugoszláv és magyar egyeztető bizottság tárgyalasai ez ideig eredményesen folynak. Legújabban ismét hat szerződést érvényesítettek, de hogy ezek miről szólanak, az időszerint nincs közölve.
—	Munkásbörze — megszűnt. Mint ezt már megírtuk, a M. Szobotában humános célt szolgáló állami munkás-közvetitő hivatalt az állam mint olyant megszüntette. Mindezideig azonban a munkáskamara költségén tovább működött, mig most junius 15-ével teljesen megszűnt, vezetője Mariborban székelő munkás börzéhez osztatott be, melynek fentartásához a munkás kamara és Maribor város fele-fele ösz-szeggel járul hozzá. A munkáskamara nálunk Prekmurjéban is felhívta a községeket, hogy a börze fenntartási költségeinek feléhez járuljanak hozzá, felét ő maga viseli (egész évi költség 40.000 Din.), de sajnos, bár minden községre csak évi 100—150 Din. esne, mégis csak egyedül M. Szobota községnél talált visszhangra, más község nem jelentkezett hozzájárulással. Pedig majd az a sok irka firka, mely a börze megszűnésével a községekre hárul, ezért az összegért igazán nem fogja magát kifizetni.
—	Állami reálgimnázium (NI. Szobotában) első osztályába nyári beiratkozás julius 1.-ig minden nap 10—12 óra között történik az igazgató irodájában. Szülök vagy személyesen vagy postán nyújtsák be gyermekük felvételre jogosító iskola látogatási bizonyítványát és keresztlevelét. Tanulóknak nem kell jönni a beiratáshoz. Őszi beiratkozások mikor fognak megtörténni, az annak idején közölve lesz a lapokban, úgyszintén a felvételi vizsgák ideje és más.	Igazgatóság.
—	Sarlach — megállapodott. Az
annyira elterjedt sarlach végre nem mutat terjedést, megállapodott, hacsak újból nem kap lábra. M. Szobota kórházában eddig hat gyermek halt el ezen betegségben, kik azonban mind az utolso "stádiumban lettek behozva. Sokan már gyógyultan hazabocsáttattak, az állomány most 125. A gimnázium nem lesz szükségkórházzá alakítva, mert barakok érkeztek, hol az e célra ide rendelt két orvos fog működni.
—	Tűzoltó bajtárs temetése Őálovcén. F. évi jun. 15.-én impozáns és a bajtársi szeretetnek példás megnyilvánulása mellett folyt le a šalovci önk. tűzoltó egyesület elhalt fiatal, érdemdús tagjának, a 28 éves Stefanec Lajosnak a temetése. 95 egyenruhás bajtársa »Kri-ževska gasilska župa« 6 egyesületéből képviselve kisérte utolsó útjára elhalt bajtársát, kik a nagy munka idő dacára is, fáradságot nem kiméivé tettek eleget a bajtársi kötelesség és végtisztelet megadásának. A gyászszertartást Klekl József nagydolányi plébános végezte. A temetést megelőzőleg gyász közgyűlés volt, a melyen DžuWn József župni načelnik szivhez szóló ke-
gyeletes szavakkal emlékezett meg az elhunyt bajtársról, méltatva annak (érdemeit és mindvégig kitartó, tevékeny munkásságát. A koporsó elhantolása előtt Zsupánek Vilmos egyesületi és župni tájnik, az egyesület és a župa nevében bucsozott el az elhunyt bajtárstól, kívánva nek: békés nyugadal-mat. A gyásszal sújtott egyesület, valamint a križevcei gasilska župa ez uten is a leghálásabb köszönetét nyilvánítja a képviselt egyesületnek, különösen pedig a hodoši és a krplivniki egyesületnek teljes számban történt megjelenésükért és koszorú adományozásért. Az elhunytban Stefanec Ferenc vendéglős és župni podnačelnik fivérét gyászolja.
Razpis tečaja.
Verska občina v Pečarovci, pri Sv. Sebeščani razpišUje delo pri dogradnji stolpa (törma) pri farnoj cerkvi istotam. Ponüdniki naj se osebno javijo 11. julija t. 1. v šoli, šteroga dne se pogodba sklene.
CERKVENI ODBOR Pečarovci.
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS.
Mindazoknak, kik felejthet-len drága halottunk, Stefanec Lajcsi temetése alkalmából meg-jelenüsükkel, koszoruküldéssel vagy bármi módon fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, különösen a tűzoltó „zsupno nacselsztvó-nak", a hodosi, sálovcei, krplivniki, krizsevcei, domanjsovcei és petrovcei tüzoltótestületeknek, kik utolsó útjára elkísérték és koszorúkat helyeztek ravatalára, ezúton mond hálás köszönetet. Šalovci, 1926. VI. 24.
a gyászoló család.
um
VUGSENEG
z bőgse hi'ze sze szprímle pri
Cvetics János M. Sobota
trg. z manifakturov — rőfös és rövidáru keresk.
tanulónak felvesz jobb házból való fiut.
Hazpísz tecsája.
Solszki szvét ev. verszke sőle v Püconci razpisüje delo podivanya ednoga solszkoga Io-kála (razréda), z borovimi desz-kami, v Püconci. Poműdniki (te-szárje) naj szi lokál zmérijo i za-pecsáteno pisztneno ponűdbo naj do 3. julija 1926. poslejo na „Ev. župni urad v Püconci."
PREDSZEDNISTVO.
55333
sze za razliesno delo z hrá-nov i kvartirom taki szprim-le pri KÜHÁR STEVANI v :—: Murski Szoboti. :—:
Z-hája vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvűn SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm: med textom i izjave i poszlwno 1'50 Din rekláme 1'— mali oglaszi 0-70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt.
Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők:
M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal M Á R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. Postni csekovni racsun broj 12980. ;— | —: Postatakarék számla száma 12980. :—
Rókopíszi, kí sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze posílajo:
Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina
Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ári negyedévre be'.ffldön 15 Din~r, külföldn 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm. ként: szővegközt és nyilttér 1 50, rendel 1—, apróh rdetés 0-70 Din és az illeték Többszörinél engedmény.
GAZDÁLKODÁS
Sertésragályok elleni oltásokról.
Irta: NEMES állatorvos, M. Sobotán.
A szokásos sertésorbánc elleni oltásokról téves nézetek vannak a lakősság közt elterjedve, mert egyesek azt hiszik, hogy mindenik bőrpiro-sodással járó ragadós betegség ellen véd. Azt hiszik, minden bőrpir, orbánc. Vannak akik azt vélik, hogy az oltástól számított 6 hónapig az állatok egyáltalán el sem pusztulhatnak, tehát halál ellen vannak beoltva. Ismerek olyanokat, akik arról panaszkodnak, hogy a beoltot sertések mind elhullottak, ellenben a be nem oltottak mind megmaradtak. Kérdezősködésemre kisült, hogy maradiságból ellenszenves az oltások iránt és hogy a be nem oltottak éppen ugy hullottak, mint a beoltottak, persze más betegség miatt.
Ezen téves nézetek elosztása végett közérdekből, a következőkre kérem a szíves olvasó figyelmét :
Bár már vannak olyan oltóanyagok, melyek vegyes fertőzések esetén, (amikor pl. orbánc-sertéspestissel ke. verve, orbánc-sertésvésszel stb. egyszerre lép fel egy-egy állaton), egyszeri oltással (hivalens polivalens szérummal) segítünk védekezni esetleg gyógyítani; de olyan szert még nem találtak fel, amellyel minden fertőző sertésbetegség ellen egyszeri oltással védekezhessünk. Még kevésbbé lehetséges, hogy az összes, sok százféle, halálos betegség ellen lehessen megvédeni sertést. „Haláí ellen nincs orvosság 1"
Az orbánc elleni oltás, csak orbánc ellen biztosit 1 Sertésszeptikémia, paratifusz, sertéspestis, sertésvész, stb. ellen egyenként más-más oltóanyag véd. Hiszen ismeretes, hogy a himlő ellen ójtott gyermek difteritis ellen nincsen védve. Azért részesültek a katonák annyiféle oltásban, ahányféle ragadós betegség fertőző veszélyének voltak kitéve.
A szerumos oltások embernél, állatnál csak néhány hétig, ritkán 1—2 hónapig védenek, de az oltások, amelyek kulturákkal, (betegséget előidéző bakteriumtenyészettel) történnek csak 12—14 nap múlva kezdik kifejteni védő hatásukat, de az az immunosság fél évig, sőt kétszeri oltáskor, egy évig is eltart. A himlőoltás embernél 3, söt több évig védőhatásu.
Ezen a tudósoktól bebizonyított igazságok egészséges sertések oltásaira vonatkoznak. Másképen van ha a sertések között már 1—2 féle fertőző betegség jelentkezett és az oltandó sertések egy része vagy az egész állomány már fertőzött. Nézzük például az orbán-cot. A sertések között orbáncos elhullások vannak. Az orbánc a fertőzés napjától számított 2—5 nap múlva, tehát sokkal korábban mielőtt a hosz-szabb ideig tartó imunosságot okozó oltás hatásossá lesz, hirtelen súlyos, lázas, gyengeséggel, néha a far htídése étvágytalanság, hányás, a szemhéjak duzzadásával jelentkezik. A vörös foltok legtöbbször azonnal, de nem ritkán 2 napon belül mutatkozna (ha a betegség kissé vontatottabban folyik le). Halál : 24 órán belüli, de gyakoribb a 2—5 napon belüli elhullás. Hullabontás : gyomor- és bélhuroton kivül vér-ömléses veselob. Lép és nyirokcsomó
duzzadás, májlob, izomlob, szivizom-degeneráció. Néha teljesen negativ a lelet !
Tehát a fertőzött sertéseken a tartós immunosságot támasztó oltás nem segíthet, mert a sertés korábban elhull.
Ilyen esetben a sertések előbb gyógyító (rapid) szérummal (nem a gyengébb, olcsóbb oltó3zerummal) kezelendők és csak ennek utána 2—3 hétre kell a baktériumos oltást végezni megismételni. A sertésekben nagy pénzérték, nem is ezért nem tanácsolom a napokig tartó várakozást amig észrevétlenül majdnem mindannyian fertőződnek. A beteget azonnal kell rapid gyógyitószerummal kezelni (oltani) mert, ha az orbánc baktériumai, melyeket eleséggel, belégzés utján, széllel, légy-és szunnyogcsipésekkel vagy egyéb apró sebzésekkel az állat felvett, elszaporodik, kémiai termékeivel és azok következményes mérgező láncolataival a sejtek annyira megbolygattatnak, hogy a légzés vagy a szívműködés központjai felmondják a szolgálatot. Az állat elhull még akkor is, ha a baktériumokat a gyógyító szerűm megölte. Ebből a lajkus is láthatja, hogy minden betegségnél, de leginkább a fertőzőknél a legfontosabb jó tanács : azonnal gyógyítani a beteget. Nem szabad várni egy órát sem 1
Ugyan igy vagyunk a sertés pestissel és a sertésvésszel. A pestisz a fertőzés utáni 4 naptól 21 napig jelentkezik épolyan jelenségekkel mint az orbánc, csakhogy e bajnál a szemhurut, a bélhurut (eleinte szorulás később hasmenés) és a börpirosodás lép előtérbe. Halál : 4 - 7 napon belüli, de ha idült lesz, csak hónapok multán jelentkezik. Hullabontás : ha gyorsan elhullott az állatt negativ a lelet, ha lasubb e betegség lefolyása, a lelet hártyás felrakodásos, elhalásos vak- és remcsebél gyuladás.
(folyt, köv.)
KÖZGAZDASÁG.
Közgazdasági ankét Beo-gradban. Iparkamarákat a kereskedelemügyi minisztérium felszólította, hogy vegyenek részt a a Beográdban szombaton és vasárnap megtartandó közgazdasági ankéten, mely a közgazdasági tanács felállításáról szóló törvényjavaslatot tcárgyalja le.
Az országos tarifabizottság ülése. Az országos tarifa-bizottsák, első és második, junius 27-én Noyiszádon fog ülést tartani. A konferencián különösen a vasúti tarifális kérdésekről fognak tárgyalni. Elsősorban a gabona és lisztszállitási tarifa, a lisztkiviteli tarifa, továbbá fa és fatermékek, tejtermékek, gyapjú, hústermékek és építési anyagok tarifájáról fognak dönteni.
A gyufa árát nem emelik fel. Hírt adtunk arról, hogy a gyufa árát fel akarják emelni. A hir hatása alatt óriási kereslet indult meg gyufa iránt, mindenki gyufát kezdett felhalmozni. Ez a
tény a monopoligazgatóságot arra bírta, hogy letegyen arról a tervről, hogy felemeli a gyufa árát. Söt esetleg előfordulhat az is, a mi a közelmúltban a só árával történt. A monopoligazgatóság előbb fel akarta emelni a só árát, minthogy azonban a hir kipattant, nagy mennyiséget vásároltak össze — leszállította a só árát. Az, hogy most sokan megijedtek a gyufadrágulástól, könnyen azt eredményezheti, hogy olcsóbb lesz a gyufa.
Trztvo. Kereskedelem.
Biágo — Áru.
LJUBLJANA: junius 24.
100	kg. Pšenica—Buza Din. 337-365
»	»	'Zito—Rozs » 200 —
»	>	üvesz—Zab » 170—
»	»	Kukorica	145—
»	»	Prosző—Köles » 175—
»	»	Hajdina	» 255—
»	»	Szenő—Széna » 50-80
»	»	Graj—Babcsres. » 370 —
>	»	zmešan—vegyes bab ' 50—
»	»	Krumpli	» 60—
»	»	Len. sz.—Lenmag » —•—
»	»	Det.sz.—Lóherm. » 2100-2500
BENKO: junius 24.
kg-
Bika ) ^ ® Üsző i,3 "Tehén! s Borjú -Sertés
1
Biköv. Telice Krave Teoci Szvinyé Mászt I-a— Zsirl-a. Zmőcsaj—Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb.
Pénezi
in. 6-5 — 1-50
II. I. príma
7-— 8' 6'- 7— 3 — 5- -8-25 12 — . 22—
8-25 8— 6—
9-50 1350 30--30— 25—
0.75
Pénz
1 Dollár . . . .	= D.	66 —
100 Kor. Budapest .	— *	0.078
1 Schil. Becs	= »	8 —
1 Kor. Praga . .	= >	167
1 líra.....= »	225
Zürichben 100 Din 9.13 sfrk.
Hirdessena
DliMa Hrajiná-bgn
Eladó
j utányo: áron egi gőzcsép lőkészlet, huzatos egy éves, eg vagon napiteljesitménnyel, Clayto & Shuttlenworth. Megtekintheti és kérdezősködni JOS. BAL MEISTER Maribor Aleksandrov: cesta 20 szám alatt.
aicK
Vsáki práznik, nedelo, četvi tek in soboto koncert. Svir ciganska godba BARANYA.
Minden ünnep- és vasárna úgyszintén szombaton és csütőr tökön koncert. Játszik BARANYA
VELIKA Rlnnlii, NAGY-KAVARNA IHBUIICKÁVÉHÁ
PERGAMEN
PAPIR,
olcsón kapható I. HAH papirkereskedésében M. Sobo _
m
n umu 1111!
Ne sajnálja az idö
se a fáradságot és győződjön mtg s; mélyesen, hogy a legszebb Párisi Bécsi kalapmodelok és kalapujdon: golt legjutányosabb árban csak A. RÁLY divatáru kereskedésbe kaphati Szalma kalapok backfischok részére 120 Din.-ig, szalma kalapok hölg részére 75—175 Dín.-ig. Szalmaka pok gyermekek részére 40 —65 Din.-Gyászkalapok rendelésre 24 óra a elkészülnek. Mindenemü kalap alakii sok ugy mint formáztatás, átvarás festés a legpontosabbnn és a legolci árban készítetik. Ugyan itt nagy laszték női és gyermek harisnyákbi kötények, blúzok pipere czikkek m denemü kötött áruban. Állandóan n választék megtekinthető, minden vé
kényszer nélkül.
Szolid árak !	Pontos kiszolg-ál
A. KIRÁLY
trgovina s klobuki, perilom in kratkim blaj MURSKA SOBOTA (fór tér Berger-féle h
i
K odaji je
v Murski Soboti
lepa zidana hi'za, obsztojécsa z 4 szobe, kühnya, spajz i mala klet, velki ograd za zelenjavo i szadovnim drev-jom. — Pozvediti pri
Eladó
Murszka Szobotában
szép családi ház, mely áll 4 szoba, konyha, éléskamra és kis pincéből. A házhoz szép | nagy veteményes kert sok) gyümölcsfával tartozik. Érdeklődni lehet
trgovci CZ1POTH VIKTOR kereskedőnél
Murska Sobota.
■ ■ -	■'	»A«	M 1 1 ■ ..... ■