Poitnlna plačana v gotovini
Céna — Ara 1*25'Din.
MORSZKA KRAJINA
Vérsztveni, politcisni i kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Lét. V. Évf.
Márkisevei, I926, december 5.
Broj 49. Szám.
9 régi vármegye.
Hajdanában is volt vármegye éppen mint most, csak most oblásztnak hívják vagy okrozsje (kerület) M. Sobota járásbeliek Vasvármegyéhez, D. Lendava járásbeliek padig Zalavármegyéhez tartoztak," most pedig minflia két járás a maribori vármegyéhez tartozik. Ez lesz a mi gyakorlati vármegyénk, ha már egyszer a v^rmegyebizottsági tagválasztások megtörténtek, s a közgyűlés összeül, mely természetben is gyakorolja hatalmát Eddig csak hivatalosan volt ez a vármegyénk. Érdekeltek, a nép bevonása nélkül hoztak rendeleteket és megkérdezésünk nélkül róttak ki reánk a vármegyei pótadót, de megkérdezésünk nélkül adtak más vidékeknek segélyt — a mi adónkból. Hidak utak ott épültek, hol nagyobb volt az egy-egy uralkodó párt fészke s igy tovább.
Mindez a régi vármegyénél másképp volt, csak ott meg ismét az volt a hiba, hogy a mi embereink máskor nem mentek el gyűlésre, csak mikor szolga-biróválasztáshoz „votum" kellett, Ilyenkor toborozta össze őket a „főbíró ur". Magától értetődő azonban az, hogy akkor nem volt napidij, hát saját költségen nem szívesen ment senki. Természetes azonban, hogy ezen feltétel alatt a jelöltetést nem szabadott volna elfogadni.
Itt azonban másról akarunk beszélni. A mai vármegyei bizottsági tagság mást jelent, mint jelentett annakidején. Különösen áll ez Prekmurjéra, kik oly nehezen tudunk valami csekély morzsához jutni. Itt a vidék felsegi-téséről lévén szó: utakat^hidakat ne máshol építsenek és javítsanak a mi pótadópénzünkön, kutyáinkat ne tartasák láncon, ha arra nincsen szükség, ne folyan rendeleteket ['hozzanak,^mint például a „jobbra hajts", hogy a kocsist is elgázolhasson a szembe jövő szekér, ne tegyék alá rendeltekké a mi hivatalnokainkat, a teljesen magyarnyelvű vidékekre ne erőszakoljanak rá magyarul egy szót sem tudó tanítókat s egy-egy gyülekezetétől az uj határral elvágott hívőktől ne tiltsák el azért a templombajárást, mert félnek az irredentától, ha azoknrak nincsen anyagi tehetsé-
gük uj gyülekezetet alapitaniok; egy egész vidéket ne vágják el uj határvonallal a közlekedéstől ugy, hogy még a szomszéd kös-zégben se tudjanak elmenni kocsin (1. Krplivnik-Domanjšovci) és igy tovább, hanem igenis itt az a feladat vár a mi bizottsági tagjainkra hogy ezt a sérelmes állapotot szüntessék meg az igazságnak megfelelő intézkedésekkel.
Amint azonban a mi politikai iskolázatlanságunkból előrelátható, ez majdnem teljesen lehetetlen lesz keresztülvinni. Mégpedig azon egyszerű oknál fogva, mert a tagokból hiányozni fog az az összetartás, mely a régi vármegyénél mindig döntő volt „Vendség dönt", ettől mindenki tartott, de bekövetkezett. De ákkor lehetett az ami ma nem le-
het. Akor nem pártra ment, hanem látták, hogy ez a M. Szobotai járás érdeke, úgy cselekedtek. Ma azonban mikor pártpolitikaiig megyen ez, az egyik párt emberének, ha Prekmurec is, úgy kell cselekednie, ahogy a párt kívánja azt. Igy a magyar ajkú iskola nem kap magyarul tudó tenitót, a német^ajkuak pépig nem németül tudót, mert de-mokratákfnemzetr- elvét sérti, a klerikálisták pedig fal mellett dolgoznak, más pártiak viszont amott akarják az utakat és hidakat javítani, igy hát reánk Prekmurecekre más nem vár, mint eddig, Icsak fizetni, talán még többet mint eddig fizettünk. Prekmurecek csak önállóan tudnának döntéseket provokálni párterőszak nélkül, mint az a régi vármegyénél volt.
Olasz területen^találkoznak ae nagyhatalmak
külügyminiszterei.
hajlandó felelősséget vállalni
A Matin a külügyminisztérium minden cáfolata ellenére keddi számában újból leszögezi, hogy Briand, Chamberlain, Stresemann Mussolini között tárgyalások vannak folyamatban a négy külügyminiszternek a közel jövőben megtartandó közös konferenciáját i'letően. A lap szerint való szinüleg szerdán már nyilvánosságra kerül a külügyminiszterek megállapodása és valószínű, hogy a külügyminiszterek tanácskozását olasz területen Tessin tartomány valamelyik®városában tartják meg.
Eleinte Genfet vették tervbe a konferencia szinhejéül, később azonban a svájci hatóságok kérésére inkább egy olasz várost kerestek, mert Svájc nem volt
Mussolini életbiztonságáért.
Londoni jelentés szerint az angol külügyminisztérium cáfólja a külföldi lapoknak azt a hirét, mely szerint Chamberlain közvetít Mussolini és Briand közt a négy nagyhatalom külügyminiszterének konferenciája ügyében A külügyminisztérium nyilatkozata még megállapítja, hogy Chamberlain-nak semmi kifogása sincs a konferencia ellen, mert meg van győződdve arról, hogy az európai függő kérdésekben'a személyes tárgyalások sokkal inkább vezetnek eredményre, mint a hosszadalmas diplomáciai tárgyalások, amelyek a megegyezést csak késleltetik.
Felrobbant béjfcinszállitó hajók.
Gyurgyevó dunai kikötőben katasztrofális robbanás történt Négy benzinnel és olajjal megrakott uszályhajó érkezett a kikötőbe és valószínűleg egy vigyá-zatlanul eldobot égő gyufától a kirakodó állomáson szétömlő benzin felrobbant. A lángok percek alatt átterjedtek az uszályhajókra és hamarosan lángban állt az egész kikötő. Kétszáz vagonra rugó benzin és petróleum égett el.
A robbanás leszakította a kikötői raktárházak tetejét, falak
omlottak össze és még a városban is betörtek az ablakok.
A robanás óriásikárokat okozott.
A lakosság körében óriási pánik kelletkezett.
Egy román torpedónaszádnak sikerült elvontatni a kikötőből azokat az uszályokat, amelyek még nem robbantak fel, a Duna másik partjára.
A robbanásnak tizenkét ki-kőtőmunkás és matróz esett áldozatul, hat uszályhajó leégett, kettő pedig erősen megrongálódott. Az anyagi kár százmillió lej.
Je vsze mogőcse ?!
V obrambo na javni napad, ki je objavlen v »Mörszki Krajini < štev 48. dne 28, novembra 1926. pod naslovom „Je vsze mogőcse", izjavlamo podpisane sledeče:
Že celi mesec november 1926 je jako velik promet, ker se vplačujejo davki. Vsled tega je, posebno pri okencu za vplačila, zelo velik naval, tako, da morajo stranke seveda čakati, da pridejo na vrsto, ker se morajo iste odpravljati po vrsti, kakor so prišle. Uradnica, ki sprejema vplačila, je ves čas nepretrgoma zaposlena pri okencu, saj ima dnevno po 300 vplačil; hiti, kolikor je v njeni moči, da bi kolikor mogoče hitro odpravila stranke, saj je to tudi v njenem interesu, kajti čim urnejša bo, tem preje bo naval odstranjen. Isto je pri drugih okencih. Če je uradnica slučajno zaposlena pri razdeljevanju tvarine, posveča pri tem vso pažnjo na okence, ter takoj postreže vsako stranko,'da bi nobena ne Imela povoda do pritožbe.
Da bi sc pa katera izmed podpisanih med delom ter vpričo strank bavila s toaleto, to je popolnoma izmišljeno in neutemeljeno. Saj je to absolutno nemogoče, ker je vsaka toliko zaposlena, da ji med delom niti na misel ne pride toaleta — neglede na to, da je tako obnašanje pred strankami neokusno.
Pripomba naj bi bilo raje manj gospodičen in te naj bi več delale, je pa direktno obsojanja vredna. Kaj naj se še zahteva od nas ? Vtak, ki se količkaj zanima, prav dobro ve, koliko smo vsaki dan v uradu. Da pa ves ta čas intenzivno delamo, to pove delo samo. Pri normalnem prometu je 19.000 delovnih enot na mesec, v tekočem mesecu moramo ra-čuniti z 23.000 delovnimi enotami. Kolikor pa je drugega; uradnega dela, ki ne šteje v enoto. Za enega uradnika ima ministrstvo odnosno direkcija pošte določeno 2.100 delovnih enot na mesec, felagajna vplačila pa je samo do 28. novembra 1926, že predela 6.000 delovnih enot.
Od 8—12. ure ter od 13—19.80 toje menda več kot dovolj, posebno za eno žensko.
Naj pove kdo, če je že videl poštnega uradnika v Murski Soboti pred 19. uro iti iz urada odnosno videl pred to uro na ulici! In če bi delo sililo, bi delale tudi več, če bi ne bilo drugega Izhoda—dokler bi bile v stanu seveda. Naj vzamemo en primer: Ob času selitve in pomanjkanja uradniških moči je delalo uradništvo brez izjeme od 7. ure zjutraj do polnoči, štiri dni zaporedoma — in to brez godrnjanja — delo je pač moralo biti opravljeno.
Da še takemu uradništvu, ki res dela z veseljem in res z vsemi močmi, kaj predbaciva ter stavi celo predloge, naj dela še več, je nezas-liano.
Ne samo, da trpi naš ugled, ker se nas v javnosti napada, a na ta način izkubi človek popolnoma veselje do dela, če vidi, da se njegovo delo ne ceni in ne upošteva.
Sicer ne zahtevamo od občinstva nikakega uvidevanja, le to lahko zahtevamo z vso odločnostjo, naj se nam ne dela krivica, ker je ta napad popolnoma neutemeljen. Uradnik je za to tukaj, da ustreže občinstvu, če pa to stori ter se zaveda, da je storil svojo dolžnost, ima tudi pravico zahtevati, da se ga pusti v miru, da lahko v miru ter z zadovoljstvom opravlja svojo službo.
V M. Soboti, dne 28. nov. 1926.
Prizadete poštne uradnice: Hedvika Kočevar s. r. p. t. činovnik II/5 Čretnik Martina s. r. p. t. činovnik III/4 Hladnik Franja s. r. p. t. činovnik III/4 Oumilar Gizela s. r. p. t. činovnik III/4 Cilka Mežan s. r. p. t. činovnik III/4
Az egy- és kétparla-mentes kormányzat.
A mai kor követelményeinek megfelelően, kellene, hogy minden államalakulat haladást és demokratizálódást mutasson fel a politikai kifejlődés mérlegében. Ha ezt nem tudja felmutatni, akkor azt szokás mondani, hogy mérlegszámlája vesztességgel záródott. Már pedig ez a cél kárára megy, a bizalom megingott
Minálunk, Jugoszláviában alkotmányos és egy parlamentáris
berendezkedésű az á llamfor m a. Demokratikusnak is nevezik, s ha a gyakorlatban a legkevésbbé sem élvezhetjük a demokrátia gyümölcsét, papíron mégis ez megvan s egyparlamentes a kormányzat. Mert egyparlamentes, igy a nép szélesebb rétege jut megválasztott képviselői révén szóhoz, amennnyiben nem emészti fel azt a pártpolit'ka, a demo-kratiát magát pedig csak Őfelsége maga képviseli, kinek személye és múltja elég garancia arra.
első kaland.
(Svéd elbeszélés.)
Irta: L. 0.
(Folytatás)
—	Onnan, hogy néhány muzsikus barátommal egész éjszaka Gluck-nak, ennek a német sarlatánnak egyik partitúráját húztuk. (Hajnalig fárót játszott.) Mellesleg megjegyezve: micsoda barbár egy csinálmány 1 . .. Hát amint hazafelé tartok, látom, hogy Fla-minia házából egy fiatal lovag rohan ki s elillan, mint a kámfor. Nem bírtam utotérni. Feketevörös ruha volt rajta, mint aminőt a svéd udvari emberek viselnek. Eszembe jutott, hogy Pomponaccionak a svédekre mondott dicsérete megtette a maga hatását. 0 ezek az asszonyok! Mekkora . . .
Itt valami erős kifejezést használt, azután egy kis miniatür-arczké-pet húzott elő s odatette a kanonok orra elé.
—	Ezt pedig az a ficzkó vesztette el. Legaláab megvan a corpus delicti.
Igaz, hogy az erőszakos politika sokszor más utakon halad mint kellene s elrontja még azt a demokratikus jelleget is, melyet a nép javára gyümölcsöztetni kellene. Mégis az egyparlamentes államforma mellett, hol a főrendiház tagja; inkább az arist^kra-tiából kerülnek ki, s megdönteni törekednek mindazon demokratikus, a nép kédviselöitől hozott határozatokat, melyek a haladás korszakában nem a visszafejlődés képét mutatják, de csak ugy, ha a nép politikailag eléggé iskolázott, saját tapasztalata és akarata szerint cselekszik s nem hagyja magát émitani külötnböző fizetett és önön célért ámitó agitátoroktól, kik a népet félrevezetik attól, hogy tényleg csak a népekarat nyilvánuljon meg.
Magyarországhoz való hozzátartozásunk idején mi a kétpar-lamentes kormányzathoz voltunk szokva. Hogy mennyire nem volt az jó rendszer, arról elég tapasztalat tesz bizonyságot. Akárhány törvény és határozati ott törte lábát, mert nem az aristokrátia szája-ize szerint hozatott, meg-másitás végett a parlamentnek küldetett vissza. Az természetes
Glászi
Párgovorénye.
Steven : Bőg dáj Miska, 'ze dugo szva sze ne najsla v toj Norszkoj Szoboti.
Miska : Á, jesz szam pa büo eto v nedelo tűdl natora „köpködő-lén", pa szam tebé né vido.
Stevan : Znás Miska zíma sze pribli!záva, drűgo szam 'ze vsze táop-ravo, ali za drva sze morem szkrbeti. Zima bode mocsna, drv doszta trbé.
Miska : Isztino más, drva trbé. Vem vezdaj escse mámo kaj-kaj malo,
A kanonok szemügyre vette az arany medaillonba foglalt arczképet, melynek hátlapján Lilje gróf neve és czimere volt bevésve. Az arczkép Axel-Gusztáv gróf anyját ábrázolta a birodalmi tanácsosnék vörös bársony díszruhájában, mely gazdagon volt prémelve. Púderes haja fölfelé volt fésülve, a szabadságharcz korának divatja szerint. Szürkéskék szeme, csukott szája kérlelhetlen szigorra mutatott s a háziasszonyos, istenfélő, de szigorú anyagrófné gyertyaegyenes, merev alakja élesen kivált a sárgás elefántcsontról.
A kanonok fölvette a medaíllont, megrázta, mint ahogy az eltagadha-tatlan bizonyítékkal szokás, s elfogta a düh.
—	Megölöm azt a ficzkót, de Flaniiniát is. Megöletem, összevagdal-tatom, belladonnát itatok meg vele. Isten, azt fogom vele tenni. Meg is teszem.
—	Csak legalább ne a Klytám-nestra előadása előtt — mondá Gae-tano gúnyosan.
a huszadik századhoz nem beillő formalitás volt, mely különösen a háború idején megerősödött ellenzék táboraiban észlelt ellenszenv miatt csakhamar renuméjé-ből veszíteni kezdett, csakhamar megszűnt mintegy felsőbb fóruma lenni a parlamentnek, mig a háború befejeztével teljesen megszüntették.
Azonban annál nagyobb csodálkozásunkra szolgál ez a hír, hogy Magyarországon törvényileg újból kimondották, hogy a főrendiház visszaállittatik. Ez a parlamentnek mintegy gúzsbakötése, melyhez még az állam nagyobb anyagi kiadása is járul. Meglehet azonban, hogy nem fog visz-szafejlődést jelenteni, ha a megfontolás politikáját űzik majd. Sokszor jobb a demokratikus királyság mint a militarista köztársaság, a fő hogy józan pol:tikát folytassanak, mely az általános népérdekre alapítsa jövőjét. Nálunk az egyparlamentes sistem mellett is a pártoskodás bizonybizony megölője a népérdeknek, ami demokratikus jellegének is megölője. Húsos fazék — hus nélkül.
ali ka mo delali za pár lét, vsze je preprávijo.
Stevan : Á drv escse doszta böde, tak dugo neva živela midvá ka bi zmenkale.
Miska : Te szi tí szamo tvoj lászten lőg vido, tő pa nam vszem nedojde, ki nemarno zadoszta lásztno-ga les/á.
Stevan : Ja ka pa te tí na drű-ge právis ali miszlis ?
Miska : Na, z temi hercegovimi drvmi szo na horvatsko pobegnoli, z grofovszkimi pa nikam na lasko po-
—	Persze hogy nem a Klytám-nestra előadása előtt — mondá a kanonok elgondolkozva. — De hogy meg fogom magamat bőszülni, abban biztos lehetsz . . . Halál . . . halál . . . — sziskegte magából kikkelve.
—	Ez bizonyosan az annjának az arczképe. Nagyszerűen be lehetne váltani, még pedig készpénzért — mondá Gaetano nyomatékkal, mintha figyelmeztetni akarná a kanonokot, hogy vann ám más megoldás is, nemcsak a halál.
A kanonok oldalvást rásandított, de nem felelt, hanem előkaparta a z ecsetet az achátattóból s folytatta a toaletját.
Gaetano ásított.
—	Arra kértél, hogy járjak utána a dolognak. Megtettem. Remélem, nem feledkezel meg Ígéretedről. De tanácslom, hogy ne hamarkod el a dolgot. Servo ; hazamegyek aludni.
Szemhéjai majd leragadtak s szokása szerint savanyu arczczal, me-
begnejo tak, ka za pár lét mi Prek-murci v oblákaj léko szekamo drva, csi nam toplo lűbi.
Stevan : A idi, za drva sze nesztaraj, Vezdaj elektriko dobimo, kűpi-pimo szi pécsi takse, ka szamo gom-bo poté'zis,^djála de „cek", pa bi'zo más toplo
Miska : Isztino más, ali tő vra-gometijo bi prvlé moglTzacsnoti, fdj-kecs szo nam né vsze péneze za por-cijo odneszli. Drva szo li drva, pa té tüdi pojejo.
Stevan : Jess to nemrem vervati, ka bi tak poszekati szmeli logé. Znás jesz szam steo z-szvojega lásztnoga logá poszekati ke mi je za dácso péneze trbelo, za edno deszét-petnájszet klavtrov, i sío mi né dovolili, pa je moj lászten, niti je 'žena ne v grtinti, kak bi pa'te szmeli grofovszki, da je grof, kak lasztnik niti domá né. Ka bi tő dopűszto "dr'závni gozdni nadzornik.
Miska : Ja, léko szi ti tak posz-pőloma steo trébíti.
Stevan : Kak sze pa té v lőgi delati more, csi né pcszpóloma
Miska : Znam znam, ka je rédno vértüvanye v lőgi tő, ali tam szi meszto delajo za lűcke foringáse, tak ka sze obrnéjo léko z koli, lőg pa li osztáne log pa né trávnik. Tő pa né szila znati oblászti.
Stevan : A ja 1 tak ide tö! ? Te jesz tüdi léko tak delam. Szamo da bi me nebi szram bilő log tak ospotati.
Miska : Tak je vidiš, zavolo toga nemo meli za pár lét drv.
Stevan : Tak ti 'ze verjem, ka ji részam nemo meli za pár lét.
Miska : Né né, da szo 'ze vszi »ritka szép« logővje.
Stevan : Ka pa v nedelo pá prideš, ka szi kaj pogucslva ?
Miska : Pridem, ka mi kai po. ves, léko tí vecs znás, od té nőve gasze, pa od niksi követválasztásov. Zbogom.
rev magatartással eltávozott, mint az alvajáró.
Gaetano indítványa nem hagyott a kanonoknak nyugtot. Szinte már maga előtt látta az aranyokkal telt zöld selyem zacskót. Szinte már mérlegelte a kezében, halotta az arany csengését. Arra gondolt, hogy mily nagyszerű díszleteket festethetne az operája számára s összecsődithetné Olaszország legkitűnőbb kóristáit. Nagy kísértés volt ez. s mikorárára az utolsó ecset-huzásokat végezte az arczán, akkorára már kész is volt az elhatározásával. A fogfájás erősebb vol a kóliká-nál s a kapzsiság diadalmaskodott a szerelmen. Azon pillanatban, hogy elhatározása megérlelődött, érezte, hogy forrongó vérét valami jótékony hidegség hűti le. Mintha a Flaminia imát érzett mélységes megvetésbőljhi-deg fölényt merített volna. Zsebrevágta a miniatűrt s a svéd udvarai szállásra sietett vele.
(Folyt, köv.)
H i r e k.
Prijatelji športa pridite na Miklavžev večer S. H. MUKE dne l decembra.
—	Kmetijszka drü'zba podr. v M. Szoboti : dobi na szkladiscse (Čeh in Qaspar /zivinszko szö po zni'zanoj ceni ; sto scsé z té szolí meti, naj sze zglászi tam, ali t piszárni (Benko) ; v nedelo tocsno ob 11 vöri bőde méla réden létni gyűlés v krcsmi Fiiszar. Vszi pozváni pridte.
—	Za szpőmenek |kralá Petra I. Oszvoboditela sze je nasztavo odbor, ki bőde nabérao dobrovolne dáre za té cil. Z nabéranyom bődo zavüpani lüdjé, kí bődo meli zatő legitimácije. Dobrovolne dáre za té cíl gorivzeme tüdi nas liszt, stero sze v liszti potrdi.
—	Tolvajija. Bontizsár Matjasi v Salamencifszo neznáni csinitelje pod-kopali kiét, i szo odneszli odtam vesz palinko, mászt i pšenico. Melo i drov-níjo szo tam pűsztili.„Lüdjé szi gucsijo sto je odneszao, ali da szo ga né vidli, nemrejo potrditi. 'Zandárje ga naszle-düjejo.
—	Zláti penezi szo narejeni v Párisi za naso dr'závo v vrédnoszti do deszét i dvajszeti dinári v szküpnom zneszki edno milijono falátov. Tüdi dukáti sze delajo v Becsi po edem i stiri dukátaj. Delajo sze, ali mi vendar neposztánemo odnyi veszéli . .
—	Nasim dopisznikom! Proszimo Vasz posilajte nam szamo takse do-pisze. ki pravici odgovárjajo, Zadnyics sze je zgodila taksa krivica proti posti, ki je tisztoga ne vredna bila. Csi sze kaj táksega escse pripeti, dámo piszmo prék prizadetomi, naj posztőpa szodniszko pőt, csi je krivicsno.
—	Zbirka Rdečega Križa v Murski Soboti za poplavljence. V prid ponesrečencem po poplavi so darovali za Rdeči Križ sledeči dobrotniki: Prekmurska banka 300 Din, po 200 Din Berger Bela, Ascher B. in sin, Dobrai Janez, Fürst A. in sin, Kr. Hirschl in sin, Nadai Josip, Dr. Bolč Julij, Dr. Slavko Vesnik, Benko"Josip, Hartner Geza, Jugoslovanski kreditni zavod, po 150 Din., HeklitŠ Štefan, Samec Josip, po 100 Din., Heimer Eugen in Arnold, Čeh in Gašpar, Kohn Leopold, Benkič Janez, Veleposestvo »Szaparyc, Mihe-lič Julia, Dr. Valyi Aleksander, Nemec Janez, KardoŠ Josip, Brumen Brata, Cvetič Janez, Trautmann Aleksander, Mesarič Štefan, Dr. Goljevšček Josip, Bac Ljudevil, Koder Anton, Osterer Karol, Kemény Marko, Skupna obrtna zadruga, po 50 Din. Kőder Eran, Heimer Samuel, Halmoš Eugen, Preisz Adolf, Peterka Ivan, Igri. Pischer Fran-jo, Klimeh Kazimir, Hahn Izidor, An-tauer Josip, skupaj 5.150 Din. Pododbor Rdečega Križa v Murski Soboti Soboti izreka plemenitim darovalcem za njihovo požrtvovalnost svojo najis-krenejšo zahvalo.	Predsednik.
—	Razdelitev diplom in pohvainic uspešnim bikorejcom 1926. Da povzdigne zanimanje za uspešno govedorejo, je veliki župan mariborske oblasti podelil častno priznanico vsem onim, ki so vzgojili in oskrbujejo najboljše plemenske bike za obče uporabo. Za prvovrstne bike se je podelila velika diploma ministrstva za kmetijstvo in vode a za prav dobre bike pohvalni-za velikega župana. Ta odlikovanja se bodo izročila po vseh sodnih okrajih
na svečan način. 1.) Veliko ministrsko diplomo dobé sledeči posestniki: za simodolsko pasmo : Peter Šolar, in Štefan Bakan, oba v Nedelici, srez Dolnja Lendava dalje Štefan Kühar, Markiševci in Jenez Kerčmar, Križevci, oba srez Murska Sobota. 2.) Pohval-nico velikega župana prejmejo: za simendolsko pasmo: Franc Soos, Matija Čeh, Štefan Horvat, Veleposestvo Zichy, Ignac Ptičar, Veleposestvo Dolnja Lendava, Ivan, Zerdin, vsi srez Dolnja Lendava. Ignac Lapuša, Aleksander Perkič, Josip Cipot, Marija Vogler, občina Brezovci, Janez Porš, Matija Banfi, Aleksander Varga, Franc Rudolf Bac, vsi iz sreza Murska Sobota. Iz pisarne velikega župana: Mariborske oblasti. E. br. 1 «24/1.
— Kr. madjarszki konzulat v Zágrebi. V Zagrebl sze je vposztavilo Kra-Ievszki madjarszki konzulat, Samostanska ulica 2 a, mezanin, koga pod-rocsje obszéga tűdi mariborszko obiászt.
—	Csrensovcén, mint a hivatalos lapból megtudjuk, »Agrárszövetség alakult, KlekI József n. képviselő elnökletével, mely munkaköréül az agrárreform alá esö földek adásvételével és közvetitésévej van hivatva foglalkozni.
—	Hímen. Péntek Kálmán, a D-Lendavai „Pollák" cég üzletvezetője eljegyezte Rituper Ilonkát M. Szobotá-ból Szerencse fel !
—	Gazdasági egyesillet M. Szobotai fiókja f. hó 5-én a Fliszár-féle vendéglőben tartja meg évi rendes közgyűlését, melyen szimenthali fajtájú tenyészbikák tenyészetéért miniszteri oklevéllel lesznek kitüntetve : Bokán és Szolár nedelicai, Kühár márkisevcei és Kercsmár krizsevcei tenyészbika tulajdonosok, Minden tagot ezúton is meghívja a vezetőség annál is inkább mert kilenc központi kiküldött lesz választva, — Marha-só leszállított áron lesz kapható a fiók m. szobotai raktárában, (Čeh in Qáspár) melyre jelentkezéseket már is elfogadnak.
sport.
HAZENA*
Borba za podsavezni pokal Slovenije
S. K. Mura s S. K. Ilirija 17:16 (10:8)
Kot finalisti za podsavezni pokal sta se srečala dne 28. nov. t. 1. v Ljubljani S. K. Mura in ljubljanska Ilirija. Igra je bila zelo napeta ki je navdušila navzočo publiko. Pri Muri je igralo od prve družine 5 igralk pri Iliriji 4. Kakor ljubljanski dnevniki je Mura prevladala igrišče, pokazala lepo kombinacijsko igro ter taktično-teh-nično prekašala svojo nasprotnico. Edino velika zasluga Tratnikove ki je braoila ilirjanska vrata izborno. da ne izšla domača družina katastrofalno poražena iz izgrišča. Po končani tekmi je vodeči sodnik g. Vončina iz Ljubljane izjavil rezultat 17:16 nakar je predsednik bazenskega podsaveza Dr. Maja izročil zmagovalni družini S. K. Mnri lep pokal.
Kar se je potem zgodilo je vse-kako zelo sumljivo in nadvse komično
Gotovo da se to še ni zgodilo. Po tekmi ko je publika izšla iz igrišča, igralke so se preoblekli, tekma se že končala najmanj dobre pol ure, trkajo na vratah garderobe kje le bila družina Mure. Pridejo funkcionarji od podsaveza in tudi sodnik ter izjavijo, da se prepetila ena »neljuba" pomota, in sicer, da se je sodnik „zmotil" ker je rezultat neodločen 16:16. Funkcionarji Mure so seveda takoj protestirali proti takemu postopanju nakar je bil pokal ponovno izročen. Na podlagi pravil bj podsavez ni smel izročiti pokal, ako je rezultat neodločen, ker bi v tem slučaju lahko zahtevala tudi Ilirija lanskoletni zmagovalec, ako pa je izročila gotovo storila zato, ker dobro vedla da sodnik ne sme in ne more svoje določbe pozneje kar naenkrat spremeniti.
Mura ki je reprezentant športa v Prekmurju se bori z velikimi težkoča-mi. Kljub finančnimi težkočami je aranžirala letos zelo zanimive tekme itd, mora se boriti z drugih ozirov z nekaterih klubov in sedaj tudi s podsa-vezom. Kljub temu pa je dosegla take lepe rezulate na zelenem polju, (ne pa na zelenem mizu) da jo upravičeno moramo priznati, da je ena najboljših družin naše države. Čestitamo S. K-Muri posebno hasenski sekciji za krasne uspehe ter smo prepričani, da tudi v bodočem bodo naše hasenašice potrdili svoj dober sloves,
IIIIII
S. K. Mura a Szlovén serleg győztese.
S. K Mura : S. K. Ilirija 17:16 (10:8)
Mult hó 28-án találkozott a két kerület győztese S. K. Mura és S. K. Ilirija hasenacsapata, Ljubljanában, hogy megmérközön az alszö vétség gyönyörű serlegéért.
V mérkőzésről csak anyit akarunk beszámolni, hogy Mura derék ha-zenistái tudásuk legjavát adták a játékba. Technikailag-taktikailag lelépték nagyhírű ellenfelüket és szerencsével legalább 5—6 góllal megnyerhették volna a játékot. Sajnálatos azonban ami a mérkőzés után történt. A mérkőzés befezése után Vončina ljubljanai biro' kijelenti hogy az eredmény 17 :16 Mura javára, bejelenti ezt Dr. Majer alszövetségi elnöknek, ki erre átnyújtja Mura hazena elnöknőjének Jelov-Sekné önagyságának a serleget. A lányok és a kisérők örömtől láthatva mennek az öltözőbe eltelik egy jő félóra, a pálya már üres a közönségtől, egyszere csak jön az alszözetség néhány embere úgyszintén a biró is, kijelentik, hogy „sajnálatos" tévedés történt, mert az eredmény 16:16 egyszóval eldöntetlen. Mura kísérői a legerélyesebben tiltakoztak az ilyen eljárás miatt. A hosszú vita végeredménye az volt, hogy másodszor is átadták a serleget Murának, amelyet haza is hoztak. Nem tudjuk megérteni az alszövetség álláspontját. Ha az al-szövetség a serleget kiszolgáltatta Murának, ugy el is ismerte őt a győztesnek, mivel a szövetségi szabályok értelmében egy eldöntetlen eredmény esetén egyik félnek sem adható át a serleg, hanem a meghatározott 10-10 percnyi időt le kell játszani. Nagyon gyanús a biró eljárása is, mert a bi-rótestület szabályai értelmében egy serlegmérközésnél, ha a biró kijelenti hivatalosan az eredményt, a serleg a biró kijelentésére át lesz nyújtva a győztes csapatnak, ugy a bírónak nincs joga de nem is szabad változtatni azon,
»lil
K'N0!
fv MURSKI SOBOTI I ■hibmiimhihhihJ
V NEDELJO 5. decembra I popoldne ob 3. zvečer ob 8jjurl I
1 Rin Tin Tin i
|U borbi s kriom-j = žarima 6 činova: pustolovnog živo-1 ta na moru. s iik|
imbiii
!= VSTOPNINA : Gornje loie Z
I" 12 Din., spodnje lože 10 Din., S
in II. prostor 5 Dinarjev. ■	Lastnik kina
GUSTAV D ITTRICH.
iinmmiii
Trztvo. Kereskedelem.
Blágo — Áru
LJUBLJANA dec. 3.
» Pšenica—Buza Din. 295—305 'Zito—Rozs » 205— O vesz—Zab » J 72 — Kukorica	» 168—
Prosző—Köles » 235— Hajdina	» 300—
Szenő—Széna » 75—90 Graj—Bab csres. »	275
zmésan—vegyes bab 100— Krumpli	» 100—150
Len. sz.— Lenmag » 370—380 Det. sz.—Lóherm.» 2100*2500
BENKO: dec. 3.
1 kg.	III. II. I. pnma
7 — 8 — 8 50 9-— 3 7 — 8-— 8-509 — 5 3 —	7—
10 - 11-50 14- 15-50 . 22-— 28 — 30-. 25 — 1.25
Bikőv. Telice Krave Teoci
Bika ? Üsző S Tehén Borju J Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmőcsaj—Vaj , . Spé—Szalona Belice—Tojás 1 drb
Péneasi —
1 Dollár . . . . 100 Kor. Budapest 1 Schil. Becs 1 Kor. Praga . .
1 lira.....
Zürichben 100 Din
Pénz.
= D. 56-90 = » 9.079 = » 795 = » 1-60 .= » 2-39 — 9,1425 sfrk
		
111	Hl	HIHIHI ■
Odá sze
edna hi'za z grüntom in vérstveno hrambo. Vecs sze zvé v NEMCSAVCI hrzna stev. 37.
Z-hája vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm: med textom i izjave i poszlano 1'50 Din rekláme l-— mali oglaszi 0*70 Din, i dávek. Pri vecskrát popüszt.
Rökopíszi, kl sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide
posílajo:	küldendők:
Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
M Á R K 1 S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Kostni csekovni racsun broj 12980. :— | —: Postatakarék számla száma 12980" :—
Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár 'J cm.-ként: szövegközt és nyilttér 150, rendes 1-—, apróh rdetés 0-70 Din és az illeték-Többszörinél engedmény.
GAZDÁLKODÁS.
A sertések járványos elvetélése.
A sertések járványos elvetélése sokkal jobban el van terjedve, mint mértékű fontoságot tulajditanak annak a tenyésztők. Régebben a sertések elvetélését egyéb körülményekkel hozták vonatkozásba (meghűlés, erőművi hatások stb.) Mióta azonban a tömeges, megismétlődő s medő-séget okozó elvetélés gyakrabban fordul elő, azóta vált nyilvánvalóvá, hogy komolyra fordult bajjal, járványos betegséggel állunk szemben.
A sertések járványos elvetélését tulnnyomólag a Bang-féle bacillusok okozzák s csak kivételesen más csirák, mint pl. a streptococcusok.
Tapasztalati tény, hogy a sertések járványos elvetélése rendszerint a tehenek járványos elvetélésével kapcsolatban szokot előfordulni, különösen, ha a sertések s a szarvasmarhák közös legelőre járnak.
S ez természetes is, mert a tehenek járványos elvetélét azonosan a Bang-féle bacillusok okozzák. S ha ez a járvány valamely tehenészetben fellépett, előbb-utóbb a sertésekre is átterjed, mert a fertőzött tehenek váladékai különböző utakon szolgálhatnak a sertések befertőzésé-re. Nemcsak a trágya lehet ragályhordozó, hanem az elvetélt tehenek teje is, amit amit a sertésekkel megetetnek. S ha egyszer a fertőzés meg van, annak állandósulásában már igen sokféle körülmény egybehat.
Első helyen azért terjed s állandósul a sertések között ez a járvány gyorsabban, mert a sertések tartása kevésbbé hygié-nes. S azonkívül, mivel szakszerű mégállapitások szerint, a sertések elvetélét okozó bacillusok sokkal nagyobb virulenciával bírnak, mint a tehenekét okozók. Végül, mivel a fertőzés nemcsak az ivarszervek utján, hanem tul-nyomólag a szájon át történik.
Ezért kifogás alá eshettk az a vélemény, hogy a fertőzés jó eredménnyel leküzdhető fertőtlenítéssel, káncserével és az ivarszerveknek lisoformos oldattal való kiöblítésével. Ezek a védekezési modok legfeljebb enyhítik a helyzetet. Nem szabad elfeledni, hogy az ivarszervek csak nem izgató fertőtlenítő szerrel kezelhetők.
A védekezés gerincét a kül-
világra kerülő fertőző anyag megsemmisítését célzó törekvések képezik a fertőzött állatok immu-nizálásán kivül. Ezért teljes célra csak a hygiénes viszonyok megjavítása, rendszeres és alapos fertőtlenítés, az ápoló s gondozó személyzet kioktatása, a fertőzött állatállománynak védettséget kölcsönző oltása vezethet.
Vannak esetek, amikor az egyszeri elvetélés bizonyos mértékben maga immunizál s a koca már a következő bebugatás után kihordja a malacait. Tulnyo-mólag azonban az elvetélés esetleg többször megismétlődig vagy életképtelen malacokat hoz csak világra a fertőzött sertés. Máskor pedig teljes meddőség a fertőzés következménye.
Ezen káros utóhatások elhárítása céljából a kocákat védőoltásban kell részesíteni, ami ugyanazon elvek szerint történik, mint a tehenek járványos elvetélése elleni oltás.
Németországban Poppe eljárását követik, ami abból áll, hogy a fertőzött állománynak mindazon egyedeit, amelyek vemhesek, de még nincsenek a vehmesség utolsó szakában (tehénnél 7, sertésnél 3 hónap) oltják több izben ugy, hogy a 7—10 napi időközönként három izben eszközlen-dő utolsó oltás időpontja a jelzett vemhességi időpontig befejezést nyerjen. A fertőzés gyanús nem vemheseket két izben ugy oltják, hogy az oltások a pároztatás időpontjára befejeződjenek. Majd a vemhesség 6—7 hónapjában a teheneket egyszer oltják be.
A védekezési teendük a következők lesznek : Hygiénes eljárások : Az elvetélt állatok elkülönítése s távoltartásra a legelőktől ; a magzatburok, magzatok, az alom elégetése ; az elvetélt kocák méhének s ivarszerveinek nem izgató szerekkel való fertőtlenítése ; a fertőzött állatok részére külön kezelőszemélyzet kijelölése; a fiaztatók gyakori s alapos tisztogatása, fertőtlenítései fris almozása. Védőoltások : az elvetélt kocáknak újra bugatás előtt élő Bang-féle bacillus tényé szettel, a 'hasasoknak pedig el-őlttel való beoltása. Az előrehaladott hasas kocák beoltását, mint eredménytelent, mellőzni kell. Az Az élő kulturával oltott állatok bebugatás után (a vemhesség második felében) a védettség fokozása céljából még egyszer be~ ólthatók elölt tenyészettel. A fertőzött állomány két vemhességi periódusban kell védőoltásban részesíteni, hogy az immunizáltság teljes legyen.
Milyen korban fedezhetők a szimmentáli üszők.
Eredeti hazájukban a szim-mentálikat l8/* — 27» éves korukban állítják tenyésztésbe, de ahol nagytestű állatok előállítására törekszenek, ott csak 21/*—21!* éves korában eresztik az üszőket a bika alá. A korai tenyésztésbe vonás ellenben ott divik, ahol a testnagyság és élősúly rovására (hústermelés és igazhatóság) a mielőbbi tejtermelést részesitik előnyben, amire mennyiség tekintetében is némileg kedvező hatással van a mérsékelten korábbi tenyésztésbe vonás. A tenyésztésbe vonás idejét azonban nem egyedül a kor, hanem a fiatalkori felnevelés módia is befolyásolja. Megfelelő takarmányozás esetén az üszőt általában akkor vonhatjuk a tenyésztésbe, ha remélhető fejlettségének »/* részét már elérte. A szimmentáli tehenek átlagos súlya 650 kg, azért az üsző akkor ereszthető bika alá, ha közepes kondícióra vonatkoztatott élősúlya kb. a 480 kg.-ot eléri. Ha ennél fejletlenebb üsző kerül tenyésztésbe, az már nem éri el a fajta jellemző fejlettségét s utódjainak testnagysága is hanyatlani fog. Tény, hogy ezt a sujt a közepes kondícióban lévő szimmentáli üsző 2 éves korára alig éri el, illetve, ha el is érné korábban, legalább a két éves kornak bevárása okvetlenül ajánlatos.	(„A Munka")
Hamburg-Amei ikai vonal
Utasok szállítása a legmodernebb gőzhajókkal: Hamburgbői az Északamerikai Egyesült államokba Hamburgból — Kubába Hamburgból - Mexicőba Hamburgból Argentiniába Hamburgból—Braziliába Hamburgból—Uruguayba.
mindennemű útbaigazítást azonnal és díjtalanul ad Vezérügynökség S. H. 5. részére
J. G. Draskovic, Zagreb,
„B 2" cesta br. 3., úgyszintén a flokok: Beograd, Balkanska u. 25, Ljubljana, Kolodvorska u. 30., nemkűlönbon Sušak, Split, TTletkov!č, Gruž, Makarska, Cetlnje, Veliki Bečkerek, Pančevo, Osljek, Sombor, Subo-tlca, Novi Sad, BltolJ és Dolnja Lendavin.
Óddá sze hi'za.
v M. Szoboti posztávlena leta 1922., moderna, z vszémi za málo familijo potrébnimi lokáli. Mesetarje sze hono-rérajo. Zvé sze : PREKMURSKA TISKARNÁBAN megtudható feltételek mellett M. Sobotában egy 1922-ben épült csinos, kisebb család részére minden mellékhelyiségei berendezett ház eladó. — Közvetítők dijaztatnak.
^yv.
K odaji je
v Murski Soboti
lepa zidana hi'za, obsztojécsa z 4 szobe, kühnya, spájz i mala klet, velki ograd za zelenjavo i szadovnim drev-jom. — Pozvediti pri
Eladó
Murszka Szobotában
szép családi ház, mely áll 4 szoba, konyha, éléskamra és kis pincéből. A házhoz szép nagy veteményes kert sok gyümölcsfával tartozik. — Érdeklődni lehet
trgovci CZ1POTH VIKTOR kereskedőnél
Murska Sobota.
■	"	i ■ >A»	"	— ■ ■' ■
IIHBIIHH IH IIII ■■!! ■!!«!■■■
. 1927 évre. Ti
klHMIHIIM II ■ilH«IIB |
_ I
I
i
magyar
naptárok
megérkeztek
IIIHHIIHHIIHH II ■BIIBMBWI
E 1 I. HAHN könyvkereskedésébe
U	MURSKA SOBOTA.
iiMHMiiMii iiHiiHiininidl